TÉTEL – 6.

vmi
A XVIII. századi magyar társadalom

I. ELŐZMÉNYEK: A TÖRÖK KOR PUSZTÍTÁSAI

- Környezet –a természetes és az épített is- elpusztult, romokban

- Legelők, elvadult táj, futóhomok
- Óriási emberveszteség ->állandó, elhúzódó háborúk (a törökkel), járványok,
éhínség
- Népesség kb. Mátyás uralkodásának időszakát mutatta, 
- Az 1711-es demográfiai mélyponton 4 millió fő volt
- Etnikai arányok: XV. Század: 80% magyar, 1711: 50% magyar
- Az alföldi területek (egykori Hódoltság) szinte teljesen elnéptelenedtek

II. A XVIII. SZÁZADI DEMOGRÁFIAI NÖVEKEDÉS FORRÁSAI, FORMÁI

- A XVIII. században azonban gyorsan növekedett a népesség

- Azonban ez nem kizárólag természetes úton következett be
- 1784-87: népszámlálás -> kb. 9,5 millió a lakosság száma
- A népességnövekedés forrásai, formái:
- /Természetes szaporodás (visszafogott) mellett/

1. Bevándorlás

2. Öntevékeny betelepülés

3. Szervezett betelepítés

III. ÖNTEVÉKENY BETELEPÜLÉS

- Az ország határai mellett élő:

- Szerbek
- Horvátok
- Csehek
- Lengyelek
- Ruszinok
- Románok
- Érkeztek az országba
- Jobb megélhetés, szabadon maradt földek reményében

IV. SZERVEZETT BETELEPÍTÉS

- Az állam irányításával
- Az állam és a nemesek kezdeményezésére
- III. Károly és Mária Terézia idején

Cél: 

o a sűrűn lakott területekről az elnéptelenedett vidékekre telepítés

o Az adóalap növelése
o Munkaerő pótlása
o Katolikusok arányának növekedése
o A betelepítettek főként németek - svábok! - voltak adókedvezményeket
kaptak, a Bánátban felépített falvak várták őket
o Területek: Bánát, Tolna, Baranya, Buda, Bácska, Békés, Szatmár

V. BELSŐ VÁNDORLÁS – BELSŐ MIGRÁCIÓ

- Peremterületekről a belső (pl. alföldi területek felé)

- A peremterületeket korábban kevésbé sújtották háborúk
- Ezért azok zsúfoltabbak, sűrűbben lakottak voltak
- Alföldön -> jobb termőterületek, kisebb népsűrűség
- A földbirtokosok is ösztönözték a belső vándorlást ->Munkaerőhiánnyal
küzdöttek
- Érintett etnikumok:
- A peremterületekről, hegyvidékekről 
- magyar, szlovák, ruszin, román lakosság érkezett

Magyarország etnikai összetétele

A XV. század végén A XVIII. század végén
magyar 80% magyar 44,8%
egyéb 20% német 11,6%
román 13,7%
szlovák10,2%
 ruszin 3,4%
horvát 9,1%

VI. A NÉPESSÉG TERÜLETI, ETNIKAI JELLEMZŐI

- Egy évszázad alatt sikerült pótolni a török kor emberveszteségeit

- Mivel elsősorban a magyarság pusztult el a háborúkban,
- Illetve a betelepítésben, bevándorlásban más népcsoportok is nagy arányban
érintettek voltak, 
- Ez megváltoztatta az etnikai arányokat
- A magyarság aránya a korábbi 80%-ról 40-42%-ra esett vissza
- Így az ország soknemzetiségűvé, 
- több nemzetiségűvé
- Kevert nemzetiségűvé (etnikai szigetek, tömbök egybemosódtak) vált

VII. A TÁRSADALOM ÖSSZETÉTELE

- A magyarországi nemzetiségek többsége csonka társadalommal rendelkezett,

- Azaz nem volt nemességük
- Teljes társadalommal csak a magyarok és a horvátok rendelkeztek
- Vezető szerep: papságé vagy a nagyon vékony polgárságé volt
- Egyházak befolyása jellemző volt a nemzetiségekre
- Szlovákok: csonka társadalom, többségükben jobbágyok, nagyon vékony
kispolgári réteg
- Ruszinok: csonka társadalom, jobbágyok, értelmiséget a görögkeleti,
görögkatolikus papság jelentette
- Szerbek: Határőrvidék, katonai feladatok, többségükben jobbágyok, kisebb
részük kereskedő, értelmiséget a görögkeleti papság jelentette
- Megjelent a cigányság (keletről érkeztek, vándorló életmód), a zsidóság
(Galíciából) is