3.

tétel

ADY ENDRE
(1877 – 1919)

1. Élete
 1877. november 22.
 Érdmindszenten (Szilágyság, Románia) született. Ma ezt a helyet Adyfalvának
nevezzük. Szülőfaluját Hepe-hupás vén Szilágyban c. verésben örökítette
meg.
 Kisnemesi, kálvinista családból származik. Apja Ady Lőrinc, anyja Pásztor
Mária. Szüleiről szóló verse Séta bölcsőhelyem körül címet viseli.
 Iskolái:
o Érdmindszent
o Nagykároly
o Zilah (érettségi: 1896.)
Zilah – tanára Kincs Gyula ösztönzi az irodalommal való
foglalkozásra. Erről a helyről írja Üzenet egykori iskolámba c.
versét + Vén diák üdvözlete
o Debrecen – joghallgató
A Debrecen c. lapnál újságírással foglalkozott.
Ezt a várost Ady a maradiság városának tartotta.
Itt jelent meg első verseskötete 1899-ben (jún.) Versek
címmel
 Nagyvárad – a Szabadság c. lap újságírója
Ebben a lapban írja meg Egy kis séta c. művét, amiben a kanonok életét
kritizálja → 3 napi börtön
Itt válik radikális alkotóvá, ki meri mondani nézeteit. Távoznia kell
a laptól.
Ezután a Nagyváradi Napló munkatársává vált 1903-ig.
Megjelenik 2. verseskötete Még egyszer címmel (193. szept.)
Eközben végzetes szerelmi viszonyba keveredett egy vérbajos
táncosnővel.
Megörökíti ezt Mihályi Rozális csókja c. versében.
Itt találkozik 1903. augusztusában Diósy Ödön feleségével, Brüll
Adéllal, akit verseiben Lédának nevez.

1
3. tétel

o Léda Párizsban élő, zsidó származású, Adynál idősebb nő.

1904 – 1911 között hétszer jár Párizsban Ady. Nagy hatással
van rá Rodin és Toulouse-Lautrec művészete. Párizs a modern
irodalom székhelye, a szimbolizmus központja (Baudelaire).
 1905. januárjában a Budapesti Napló munkatársa, párizsi tudósítója lett
(főszerkesztő: Vészi József).
 1906 – új kötet: Új versek – ez az első jelentős kötete
 1907 – Vér és arany c. kötet megjelenése
 Támadják újításait. Csak néhányan (pl. Ignotus) látják benne a nagy
tehetséget.
„Ujjongjatok, egy nagy poétánk van!” (Ignotus) + Fenyő Miksa

Újításai Kritikusok véleménye

- szimbolizmusa - művészete érthetetlen,
- feudalizmusellenessége, kritikai hangja nemzetgyalázó
- merész szerelmi líra - erkölcstelen
- arisztokratikus önszemlélet - öntelt (Nietzche: a zseni az emberek
felett áll)
- kevert ritmusú verselési technika
(egyes verssorai hangsúlyos és
időmértékes verselés szerint is
olvashatók)

 1908 – a Nyugat vezéralakja lesz.

 1909-től egyre több szanatóriumi ápolásban részesül.

1912 – szakít Lédával (Elbocsátó, szép üzenet; Valaki útra vált belőlünk)
1914 –Boncza Berta (’11-14: levelezés): Csinszka
1915 – házasság (Erdélyben, Csucsán éltek)
1917 – Boncza Berta apja, Boncza Miklós meghalt → Pestre költöznek

2
3. tétel

1919 – Ady még megélte az „őszirózsás forradalmat”

a Vörösmarty Akadémia elnökének választják
1919. január 27. – Ady Endre halála.

Korszakváltás Ady Endre költészetében

Életrajz:
1912-ben Ady szakít Lédával az Elbocsátó, szép üzenet és a Valaki útra vált
belőlünk c. verseivel
1913-ban Hatvany Lajos úgy érzi, hogy a Magunk szerelme c. kötet verstechnikája
átalakulóban van. Az átalakulást romlásnak minősíti (Hunn, új legenda)
1914 – I. világháború; ennek hatására Ady háború elleni gondolatokat fogalmaz meg
Csinszka-élmény

Forradalmi változások Ady Endre verseiben:

 szimbólumai egyszerűsödnek: ezek szinte egyetlen terültre korlátozódnak:
magyarság-mítoszhoz kapcsolódnak (magyarok keleti származása, hitvilág,
mesevilág képei)
 költészete klasszicizálódik
 eddig Ady verseiben a kulcsszó a „holnap” volt, most pedig a „tegnap”-ra
orientálódik
 fogalmai átértékelődnek:
o tegnap  ma
o jobb volt világháború
 szecessziós énkultusza háttérbe szorul, a haza és az emberiség fontosabb
lesz
Ady prófétai szerepben szólal meg, tragikus jövőt jósol. Hatással van rá a Bibliából
János: Jelenések könyve az Apokalipszis (’kinyilatkoztatás, feltárás’) „7 csésze”

1914-ben a világháborúban Móriczék még a nagy lehetőséget látják a magyarság

számára. 1915-ben azonban kiábrándulnak nézeteikből
Ady kortársaival szemben kezdettől fogva háborúellenes.
1914-1918 között nem is jelentetett meg kötetet

3
3. tétel

1918-ban megjelenik A halottak élén c. kötet, amely tartalmazza világháborús

költészetét.

Ady Endre háborús költészete

Ember az embertelenségben
1916. szeptemberében román csapatok törnek be Erdélybe. Ady látja a
magyarok riadt menekülését Csucsán.
Mondanivaló: az emberi értékeket az erkölcsöt, a humanista felfogást kell megőrizni,
s így emberileg és költőkén is helyt kell állnia.
Műfaja: rapszódia. A költő képzelete csapong, szárnyal, a lírai ént belső zaklatottság
jellemzi.
Az 1. vsz. metonímiái a személyiség szétesését, tehetetlenségét érzékeltetik.
A mégis-morál ismét szerepet kap ebben a műben: a költőt halotti
cselekvőképtelenség jellemzi, de mégis élnie kell, hiszen feladata van: a tegnap
értékeit, erkölcsi felfogását meg kell őriznie, meg kell mentenie a jövő számára.
Az 1. vsz. képei visszatérnek a 7. vsz-ban, így keretet alkotnak. Majd Ady a 8. vsz-
ban feladatvállalását még egyszer összefoglalja.
A vers ars poeticus mű, költői hitvallás.

Emlékezés egy nyár-éjszakára

1915-ben írta Ady Endre ezt a verset egy nyár-éjszakára, amikor már Magyarország
is bekapcsolódott a világháborúba. 1917-ben jelent meg a Nyugatban, 1918-ban
pedig A halottak élén című kötetben. Ignotus azt mondta, hogy Ady megírta a
világháború „legszebb” versét.
A vers kezdete a Bibliára utal: 7 csésze (János, Jelenések könyve, végítélet):
„Különös, tagolja a verset
Különös nyár-éjszaka volt.” 6-szor ismétlődik

1. rész: a költő anaforás szerkezettel, fokozás által erősíti meg kiinduló gondolatait.
2. rész: a családi idill ezen az éjszakán felborult. A költő E/1. személyben szól erről.
Az „élő volt a holt” kifejezés. Ismét utalhat a Bibliára. Költői kifejezőeszközként a
paradoxon, az önkizáró ellentét is megjelenik (║ Bertold Brecht: Kurázsi mama és

4
3. tétel

gyermekei c. drámájával, ahol Kattrin, a néma lány dobszóval menti meg a város
életét. Utal arra, hogy mindenkinek tennie kell a háború rémségei ellen).
3. rész: az emberi értékek pusztulása (║ Radnóti: Töredék)
4. rész: látomássorozat jelenik meg. Ezt Ady ironikus megszemélyesítéssel fejezi ki.
5. rész: szintén ironikusan ír, fokozva az előbbieket. A gondolat, az ész hiányáról
beszél Ady, ami a háborús helyzetet jellemzi. Ebben az egységben jelenik meg a
háború jelképe paradoxon formájában.
6. rész: megint megszólal a lírai én, és egy ellentétről beszél: azt hitte, ez az éjszaka
a világ vége, s mégis túl kellett élnie. Itt is megjelenik az isten-motívum, mintha Ady
több istenben hinne. A végén a refrén másként tér vissza: hozzáfűzi Ady a
„rettenetes éjszaka” kifejezést, ami egy kettéhasadt világot, értékrendet
eredményezett.

Csinszka-versek

A Csinszka-versek a Léda-versekhez viszonyítva egyszerűbbek mind képekben,

mind nyelvezetben. Hiányzik belőlük a Léda-versek ellenmondásossága. Ezek a
költemények általában mérlegelőek. Csaknem valamennyi versben Csinszka
személye mellett megjelenik a háború, ami átértékeli kettejük viszonyát. A
szerelem Ady számára menekülés lesz, a háború ellenpontja.

Őrizem a szemed
Keretes vers. Az első és a harmadik vsz. megegyezik.
Az 1. vsz. egy helyzetképet mutat, ami egy családi idillt, boldogságot, szeretetet fejez
ki. Az életrajzi adatokat ismerve ellentétet is tükröz:
Ady Endre „vénülő” ↔ fiatal Csinszka
Ez a korkülönbség azonban nem jelent gondot ezen strófa szerint, hiszen harmóniát
mutat.
A 2. vsz-ban megjelenik a háború, Csinszka személye háttérbe szorul. Itt megjelenik,
hogy ez a szerelem menekülés, a pusztítás elől. A 4. vsz. sejteti a tragédiát, a halált,
s élete végéig fogadott hűségét erősíti meg benne Ady. Visszatér az első és a 3. vsz.
2. és 4. sora.

További Csinszka-versek: De ha mégis

5
3. tétel

Nézz, Drágám, kincseimre

Ady Endre a magyar szimbolizmus atyja. Eltér a nyugati szimbolistáktól, mivel a

társadalmi törekvések jellemzik. A XX. század avantgárd művészetek közül hatott rá
a szecesszió (énkultusz) és az expresszionizmus. Utódai közé tartozik József Attila,
hiszen ugyanúgy országos méretű problémákat ábrázol műveiben, mint Ady Endre.
Világháborús költészete ugyanolyan jelentős, mint Babits Mihály és Radnóti Miklós
lírája. Juhász Ferencre is hatott Ady, de csak egy vers erejéig: Juhász Ferenc: Ady
utolsó fényképe.