Professional Documents
Culture Documents
Mészöly Miklós-Jelentés Az Öt Egérről
Mészöly Miklós-Jelentés Az Öt Egérről
tétel
Mészöly Miklós
(1921-2001)
Élete:
Molnár Miklós néven született Szekszárdon, 1921. január 19-én.
Tanulmányait 1938 és 1942 között a fővárosi Pázmány Péter Tudományegyetem
Jogi és Államtudományi Karán folytatta, ahol jogászdoktori oklevelet szerzett.
1943-ban frontkatonai szolgálatra vitték, ahol fogságba esett, és szerbiai
raboskodásából csak 1945-ben tért vissza.
Fizikai munkásként kezdett dolgozni, s volt terménybegyűjtő és malomellenőr is.
Vadvizek címet viselő első novelláskötete 1948-ban jelent meg, akkor változtatta
meg nevét Mészölyre.
1951-52 között a Bábszínház dramaturgjaként tevékenykedett, s 1956-tól vált
szabadfoglalkozású íróvá.
Szintén abban az évben jelent meg A Magasiskola című könyve, mit 1957-ben
követett az elbeszéléseket, meséket tartalmazó Sötét jelek.
Az 1966-os Az atléta halála francia nyelven jelent meg először (Nem alkudott meg
a hatalommal sem '56 előtt, sem utána. Egy időben ezért feketelistás szerző is lett, Az
atléta halála című regénye ezért jelent meg előbb franciául, mint magyarul. A magyar
kiadással egy időben német nyelven is kiadták. Műveiben hitelesen ragadta meg a
huszadik század minden kegyetlenségét és borzalmát.
A Jelentés öt egérről (1967) kísérteties parabolája örökérvénnyel a haláltáborok
szörnyűségeiről szól. Nemcsak írói teljesítményével, hanem morális tartásával is
kitűnt alkotótársai közül.
A kádári rendszer sem értékelte nagyra művészetét, csak a nyolcvanas évek második
felében kezdték elismerni: (Déry Tibor-díj, 1986; Év Könyve Díj 88, 89, 91), Kossuth-
díjjal pedig csak a rendszerváltás után, 1990-ben tüntették ki.
Életművének nagy részét elbeszélések, novellák, kisregények teszik ki, de tollából
több esszé, publicisztika-, dráma- és mesekötet is életre kelt.
Rövidprózáiban jellemző a határozott és fegyelmezett szerkesztés, a tömörítés, a
távolságtartó elbeszélés és kommentálás, és erőteljesen mutatkozik meg a
bölcseleti beállítottság is.
A rendszerváltás után is élénken kiállt az ember jogaiért, tagja volt a Hadkötelezettséget
Ellenzők Ligájának. Liberális elvei miatt az elmúlt évtizedben számos durva támadás érte
a jobboldalról.
20. tétel
Szokatlan a címválasztás is: „jelentés”. Ezzel előre jelzi az író, hogy tárgyilagos
szövegre számíthatunk, mely mellőzi a díszítő jelzőket, a képszerűség eszközeit,
mondatai tiszták, szabatosak, lényegre törők lesznek. A cím – természetesen – csak
ironikusan értelmezhető, egy irodalmi mű nem degradálódhat egy hivatalos jelentés
színvonalára, és nem is erről van itt szó. A novella ezen rétege csak a felszín, s a lényegi,
mélyebb összefüggésekre csak lassan derül fény. A műben ugyanis nincs előre-, vagy
20. tétel
A Jelentés úgy válik példázattá, hogy nem használja ki a szimbólumok, allegóriák adta
lehetőségeket. Csak adatokat, apró pillanatfelvételeket sorjáztat, s hagyja, hogy az olvasóban
ezek az élet kis modellévé szerveződjenek.
A bűntudat csak a sejtés szintjén van jelen a műben. de tény, hogy megnyugodni csak a
„geometriai progresszió” bűvszavait ismételgetve képesek. S e kifejezéssel „a tiszta
lelkiismeret egyensúlya helyreállt, cáfolhatatlan matematikává finomult.” Érezni a gúnyt, ami
eme tudományos szakszó lelkiismeretet megnyugtató hatásából sugárzik. Mélyen ironikusnak
hat, ahogy a lelkiismeret a „nem volt más lehetőség” cáfolhatatlan matematikájává finomul. S
amennyiben mi is a házaspárnak adtunk igazat, és azonosultunk az elkövetett tettel, úgy az író
ezzel a nézőpontváltással csapdába csalt és leleplezett bennünket is. Így nemcsak a mű
szereplői felett, hanem felettünk is ítélkezik, mivel a részvét szavát elnyomva mi is
helyeseltük az egerek kiirtását. De tulajdonképpen miért ítél el bennünket az író? Miről szól
valójában ez a pár oldalas novella?
Mészöly Ars poetica című verse így kezdődik: „Világosan a homályt.” Ezt a feladatot a
Jelentésben maradéktalanul megvalósította. Világosan, tehát szavak, tények, adatok
segítségével írta meg a homályt, ahol a részvét részvétlenségbe fordul át, s a lelkiismeret
elhalkul a ráció szavára.