8.

tétel

Mikszáth Kálmán
(1847-1910)
Mikszáth helye a magyar irodalomban
A magyar irodalom legkiemelkedőbb prózaírói közé tartozik, Jókai mellett a
legnépszerűbb. Műveivel azonban nem éri el az európai kritikai realizmus nagy alkotásainak
színvonalát.
Okai:
 nincs nála átfogó társadalomrajz,
 jellemábrázolásában romantikus egyhangúság kísért,
 a lélekábrázolás elmélyültebb formája hiányzik alkotásaiból (romantikus vonás)
 Mikszáth nagy mesélő, gyakoriak nála az anekdotikus kitérők, amelyek fellazítják
műveinek szerkezetét,
 az idill és a tragédia összefonódik.
Hangvétele nosztalgikus, elégikus, gyakran humoros, ironikus.

Érdeme:
 A magyar kritikai realizmus képviselője. (A magyar kritikai realizmust Eötvös József
indítja el, őt követi Mikszáth, őt pedig Móricz Zsigmond. Nála figyelhető meg a
kiteljesedés. Mikszáth és Móricz témái és módszerei azonosak: a parasztság és a
dzsentrik életvitelét, sorsát mutatja be.)

Élete:
 1847-ben Szklabonyán született (Nógrád megye). Selmecen tanult, jogi tanulmányokat
folytatott, de nem diplomázott. 1871-ben Balassagyarmatra került, ahol Mauks Mátyás
mellett esküdt. Feleségül vette Mauks Ilonát, de elválnak, majd 1882-ben ismét
összeházasodnak. Pesten a Magyar Néplap szerkesztője. Majd Szegeden 1878-1880
között a Szegedi Napló újságírója. Később a Pesti Hírlapnál dolgozik. 1881-ben
jelenteti meg Tót atyafiak című, 1882-ben pedig A jó palócok című novellás kötetét. A
Kisfaludy Társaság, a Petőfi Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A
Szabadelvű Párt képviselője.

Leghíresebb művei:
 Szent Péter esernyője
 Gavallérok
 Országgyűlési karcolatok (pl. A pénzügyminiszter reggelije; a karcolat egy rövid
elbeszélés, ami néhány vonással vagy egy érdekes epizódot, vagy egy különleges
személyt állít a mű középpontjába.)
 Beszterce ostroma
 A Noszthy fiú esete Tóth Marival
 Két választás Magyarországon
 Különös házasság
 A fekete város
8. tétel

Tót atyafiak, A jó palócok

Bár megőriz Jókai romantikus szemléletéből néhány vonást Mikszáth (pl. váratlan
fordulatok, túlzás, jellemábrázolás), mégis elszakad a nagy elődtől, s egyéni hangot hoz a
magyar irodalomba. Előadásmódja realisztikussá válik.

A kötetek közötti különbségek:

 Tót atyafiak: kidolgozottabb, 4 hosszú novellát tartalmaz. A tótok
világát mutatja be, akik elszórtan, magányosan, általában a természetben
élnek. Hallgatag, csendes, magába forduló, de érzékeny nép.

 A jó palócok: 15 rövid elbeszélést tartalmaz, kevésbé kidolgozottak.

A jó palócok életét ábrázolja, akik közösségben élnek, közlékenyek.
Tömörebb, drámaibb szerkesztés jellemzi. Mikszáth összesűríti az
eseményeket.

A kötetek között azonosságok:

 mindkét kötet a nép fiai közé visz, így a prózairodalomban Mikszáth megteremti azt,
amit Petőfi és Arany: „beemeli a népet a prózairodalomba”;
 sokszor összekapcsolódnak a kötetek novellái, a szereplők ismerik egymást;
pl. Olej Tamás és Lapaj Istók
 a novellákban az idill és a tragédia összekapcsolódik egymással;
 Mikszáth a szereplőivel nem társadalmi típusokat, hanem erkölcsi fogalmakat
érzékeltet, kiemeli az erkölcsi tisztaságot;
 alkotásaiban uralkodó szerepű a természet, gyakran a természet az emberek lelki
folyamatait tükrözi;
 valamennyi novellában a parasztság patriarchális mivoltát írja le (az apa az úr a
családban, mindenki neki alárendelt, és ezt csendesen, türelmesen viselik);
 nyelvezetük is azonos, a népnyelvhez közelítő egyszerű, tiszta nyelvezet;
 gyakoriak a metaforikus képek, a közmondások, a szólások és az elhallgatások (…).
8. tétel

Az a fekete folt

A Tót atyafiak c. kötet novellája. Szerkezetileg hosszú bevezetéssel indul, melyben

megismerjük a környezetet és az egyik főszereplőt, Olej Tamást. A leírás menetét megszakítja
egy nótával, ami szintén Olej Tamás jellemzését szolgálja. A családi körülményeket
érzékelteti: felesége meghalt, egyedül neveli lányát, Anikát. Mikszáth elsődleges jellemzési
módszere a közvélemény ítélete: Olej érzéketlen ember, „vadállat”. A cselekmény menete
viszont a főhős valódi tulajdonságait, jellemvonásait emeli ki, melyek ellentétesek a többség
nézetével. Olej valójában természetszerető, erkölcsös, lelkiismeretes ember. Bensőséges
szálak fűzik a természethez, s békességben él három legfőbb urával: Istennel, a talári
herceggel és a tekintetes vármegyével. A bevezetés és a cselekmény között a hős jelleme
szempontjából ellentét van: a látszat és a valóság nem egyezik meg. A cselekményben is
ellentét van:
Anika
Taláry Pál herceg Olej Tamás

Mindez újabb ellentétet szül, amely Olej Tamásban lelkiismeret-furdalás alakjában jelenik
meg. Olej választhatja a gazdagságot, ha lemond a lányáról. Kezdetben meginog, mert
vonzza, hogy ő legyen a „Brezinák ura”. A vagyon érzékeltetésére Mikszáth túlzásokat,
népmesei motívumokat használ. Mesébe illik a táj szépsége, s mesebeli maga az akol is,
amelynek környékén tulipánvirágok nőnek.
Olej végül rádöbben, hogy a kincs és a gazdagság mulandó, „saját vére”, azaz lánya
mindennél többet ér. Lelkifurdalás abból adódik, hogy nem tudott azonnal dönteni a vagyon
és a lánya között.
A mű megoldása: felgyújtja az aklot a juhokkal együtt. Nincs szüksége a hercegi okmányokra
sem. Alakja megtelik érzelemmel. Lánya elvesztése miatt sír, mint egy gyermek. Anikával
együtt élete értelmét is elveszítette.
A zárlat balladai (sejtetés, utalás, elhallgatás). Egy nótára utal, mely befejezetlen gondolatokat
tükröz.

Bede Anna tartozása

A jó palócok c. kötet novellája. A gyermetegül vallásos hitre, a túlvilág népies

elképzelésére épül. Történet: Bede Anna és szeretője orgazdaságot követett el. Annát a
bíróság félévi fogházra bünteti, de eközben meghalt. A család úgy akarja megteremteni
meghalt lánya túlvilági boldogságát, hogy jóvá teszi bűnét: az anya kifizeti a kárt, a testvére
pedig letölti a börtönbüntetést. Erre törvényes megoldás nincs, a megoldás a bíróság részéről
egy kegyes hazugság: Bede Anna valójában ártatlan.

A jó palócok novelláiban Mikszáth a sűrítés mesterének bizonyul. A szülőföldjére

kalauzolja az olvasót. Írói magatartása is megváltozik: gyakran kilép a kívülről szemlélő
nézőpontjából. Csak annyit közöl, amit a szereplők látnak és hallanak. A szabad függő
beszédmódot alkalmazza, így nehezen eldönthető, hogy az író vagy a szereplők állásfoglalását
ismerhetjük meg.