Ábrázolási gyakorlat

Kerekes Szilárd
ÁRÁZOLÁSTAN II.
boltívek szerkesztése

A boltíveket a nyílásköz szélessége és a boltív magassága jellemzi. A nyílásköz szélességét a rajzon

l (ell) betűvel, magasságát pedig m betűvel jelöljük.
Bár a gótikus építészetre jellemző, de már a kora középkori bizánci építészetben megjelenő ívforma,
ablak- és kapunyílások, boltívek, donga- és keresztboltozatok gyakori vezérgörbéje. Az iszlám
építészetben szintén gyakran előforduló architektonikai elem. A magyar szakirodalomban is
használják a gótikus építészet leírására; ezt a német szakirodalomból veszik át a csúcsíves stílus
(Spitzbogenstil) kifejezést.

1. félköríves boltív
Félkörboltívnek nevezzük a nyílásköz távolságának felével rajzolt boltívet. A boltív magassága
ebben az esetben megegyezik a sugárral.

2. kosárhátív - kolostorboltozatból levezett forma, a XIX. sz-ban terjed el

3. „klasszikus” Tudor íves boltív - a késő gótikában angol mintára elterjedt ívformája; a Tudor-
ház 1485 és 1603 között uralkodott Angliában
4. körcikkíves boltív

• megszerkesztjük a nyílásközt és a felezőtengelyét

• a boltív A, B két szélső pontjából húzott l sugarú

körívekkel kimetsszük az O pontot

• a nyílásköz távolságával megrajzoljuk a boltívet

5. normál csúcsív – szokták magas Tudor ívnek is nevezni

A normál csúcsívnek a nyílásközzel, mint sugárral

megrajzolt ívekkel kialakított csúcsívet értjük.
A nyílásköz A, B pontjából r=l rugárral íveke húzunk.
Az ívek kijelölik a csúcsívet.

6. emelt csúcsív
7. nyomott csúcsív

8. szamárhát ív