ANATÓMIA III – FEJLŐDÉSTAN

_______________________________________________________________________________________________

3.

Nyelv és pajzsmirigy fejlődése, szájpad kialakulása.

Fejlődési rendellenességek.

➢ Nyelv fejlődése

▪ A szájgödröt az elemi bélcső elülső szakaszától, a kopoltyúbéltől a membrana

buccopharyngea választja el. Ahogy a fej egyre inkább fejlődik, és az agyhólyagok
növekednek, a szájgödör, egyre mélyebbre kerül.
▪ A szájrés ekkor ötszögletű, mert a párhuzamosan fejlődő arc 5 nyúlványa határolja.
▪ Az elemi szájgödörben felül, a garathártya előtt kis bemélyedés képződik, melyet
Rathke-tasaknak nevezünk, és az adenohypophysis telepét adja.
▪ A 3. héttől kezdve a garathártya fokozatosan átszakad, majd eltűnik, s a szájgödör elemi
szájüreggé (stomodeum) lesz.

▪ A nyelv telepe a 4 hetes embrióban jelenik meg, a stomodeum fenekén, ami két fő részből
áll, úgy mint elülső és hátulsó telep.
▪ Az elülső telep három kiemelkedésből áll, mely mindhárom az 1. kopoltyúív származéka.
Ezek az előrébb elhelyezkedő kétoldali páros tuberculum linguale laterale és a hátrébb
elhelyezkedő páratlan tuberculum linguale mediale vagy tuberculum impar.
▪ A hátsó telep a kopoltyúbél alsó felszínéből származik a 2-4. kopoltyúívek magasságában
(copula).
▪ A két telep nyelvdombjai egymáshoz közeledve fokozatosan összeolvadnak. Az elülső és
hátsó telep között jelenik meg a V alakú sulcus terminalis.
▪ A két tuberculum linguale laterale a garathártya előtti területről, tehát a szájgödörből
fejlődik, így hámja ectodermalis eredetű. A tuberculum impar és a teljes hátsó telep a
garathártya mögül fejlődik, így az a kopoltyúbél származéka, tehát entodermalis eredetű.
 ANATÓMIA III – FEJLŐDÉSTAN
_______________________________________________________________________________________________

➢ A pajzsmirigy fejlődése

▪ A tuberculum impar és a copula közötti területen hámproliferáció jelenik meg, mint

primitív pajzsmirigy. Később a kopoltyúbél előtt, mint kétlebenyes diverticulum, lefelé
vándorol, miközben a nyelvhez szűk csatornát hagy maga mögött (ductus thyroglossus).
▪ Végleges helyét a 7. héten foglalja el a trachea előtt. Ekkorra már a két lebeny majdnem
elvált egymástól, középütt az isthmus tartja őket össze.
▪ Időközben a ductus thyroglossus záródik, és fel is szívódik, csak maradványa marad fenn
a nyelv sulcus terminalisának csúcsában, mint foramen coecum.
▪ A mirigy a 3. hónap vége felé kezd működni, amikor először jelenik meg kolloiddal telt
folliculus. A parafollicularis vagy C-sejtek külön vándorolnak be az ultimobranchiális
testből, ami az 5. kopoltyútasakból fejlődött.

➢ Szájpad kialakulása

▪ Az arc kialakulásával kapcsolatosan a primitív szájnyílás körül öt darab ún. arcnyúlvány

jelenik meg.
▪ Ezek közül akkorra az időszakra amikor a szájpad kezd kialakulni, már csak három
határolja a szájnyílást: felül középütt a két összeolvadt processus nasalis medialis alkotta
intermaxillaris segment, ettől kétoldalt a két processus maxillaris, alul pedig a már
szintén összenőtt két processus mandibularis. A szájpad kialakításában az előző kettő
vesz részt.

▪ Az intermaxilláris szegment majdnem egyenlő oldalú háromszöget formál, melynek egyik

oldala kifelé néz. Ennek megfelelően két oldala hátrafelé konvergálva egy csúcsban
találkozik.
▪ Az intermaxilláris segment három komponensből áll:
1. labialis komponens: ez alkotja a philtrumot;
2. maxillaris komponens: ez hozza a négy metszőfogat;
3. palatinalis komponens: ez alakítja a palatinum primumot.

▪ Közben a kétoldali processus maxillarisok a háromszög felé növekedő processus

palatinusokat ereszti, melyek összenőnek a palatinum primummal, kialakítva a
palatinum secundumot.
▪ Így a kialakult szájpadon egy előrefelé nyitott Y alakú varrat jelenik meg, melynek
középpontjában a felnőtt korban is megtalálható foramen incisivum helyezkedik el.
 ANATÓMIA III – FEJLŐDÉSTAN
_______________________________________________________________________________________________

➢ Fejlődési rendellenességek

▪ Nyelvlenövés (ankyloglossia).
▪ A nyelv erősen kötődik a szájfenékhez, mert elmarad az intenzív sejtpuszulás.

▪ Fistula thyroglossea.
▪ A ductus thyroglossus tökéletlen záródásából, vagy teljes nyitva maradásából alakulhat ki.
Ilyenkor a pajzsmirigy vándorlási útvonala teljesen nyomon követhető, mely útvonalon
több helyen kitágult cysták, esetleg járulékos mirigyek képződhetnek.
 ANATÓMIA III – FEJLŐDÉSTAN
_______________________________________________________________________________________________

▪ Ajak és szájpadhasadék.
▪ Gyakran szövődik archasadékkal (lásd a 4. tételt).
▪ Megkülönböztetünk elülső és hátulsó szájpadhasadékot annak függvényében, hogy az a
foramen incisivum előtt vagy mögött alakul-e ki.

▪ Az elülső szájpadhasadékok közé tartozik:

1. oldalsó ajakhasadék
2. felső állcsonti hasadék
3. primer és secunder palatina közti hasadék

▪ A hátsó szájpadhasadékok közé tartozik:

1. secunder szájpadhasadék (farkastorok)
2. hasadt uvula