Professional Documents
Culture Documents
Töri 5mf Megold
Töri 5mf Megold
TÖRTÉNELEM
munkafüzet
Játékos feladatok
5..
5
Horváth Péter tankönyvéhez
MEGOLDÓKULCS
1. A történelem kezdete
1. a) Az őskori ember felegyenesedett és két lábon járt.
b) A keze egyre ügyesebb lett.
c) Az arckoponya kisebb lett, az agykoponya mérete nőtt.
2. A szerszámok és fegyverek neve és időrendi sorrendje:
3. lándzsa, dárda
4. kőbalta 2. marokkő,
szakóca
5. íj és nyíl
1. bot, dorong
EURÓPA
ÁZSIA
AMERIKA
AFRIKA
AUSZTRÁLIA
3
5. Magyarország leghíresebb ősemberleletét Vértesszőlősön találták meg, Sámuel napján.
6. A lehetséges megoldások: beszéd, előre eltervezett, értelmes munka, gondolkodás.
7. Lucie kb. 18-20 éves volt, amikor meghalt.
2. Fő különbségek
a) a vadászfegyverekben: a mai vadászfegyverek biztonságosak, alkalmasak arra, hogy a vadász messziről
célozza meg és ejtse el a vadat.
b) a vadászat céljában: a vadászat ma elsősorban sport és szórakozás, esetleg az étrend-kiegészítést szol-
gálja.
c) a vadászat fontosságában: a vadászat az őskorban az életben maradás feltétele volt, ma nem létfontos-
ságú.
d) a vadászatra való felkészülésben: a mai ember nem alkalmaz mágiát, a felkészülést a fegyverek ismerete
jelenti, a sikert a vadász a technikára alapozza.
3. Elfogatható válaszelemek: a tűz meleget és fényt adott, távol tartotta a vadállatokat, segítségével megsüt-
hették a húst, ételt melegíthettek.
4. A tüzet az iparban való alkalmazásától eltekintve lényegében ma is ugyanarra használjuk, mint az őskor-
ban, kivétel a vadállatok távoltartása.
5.
agyar (csont): hús:
faragás, rajzolás, művészet, táplálkozás,
csonteszközök készítése élelemforrás
6.
4
3. Művészet vagy varázslat?
1. A műalkotások egy része díszítő célzattal készülhetett, más részük a vadászatot megelőző szertartást
(mágiát, varázslatot) szolgálta.
3. A leghíresebb barlangfestményeket a franciaországi Lascaux-ban és a spanyolországi Altamira-barlangban
találták.
4. A barlangfestmények leggyakoribb témái állatok, bölények vagy lovak, ritkábban emberek.
5. A mágia varázslat, szertartás állatok szellemének a megnyerésére.
6. Az őskor végén a halottakat használati tárgyaikkal együtt eltemették. A sírokban virágmaradványok is ta-
lálhatóak.
7. A vörösesbarna festéket az élet színének tartották.
8. A feladatot célszerű a történelemórán megvitatni.
9. A pozitív kép úgy készült, hogy az őskori művész a festékbe mártott kezével lenyomatot csinált, a negatív
képnél pedig körülfestette a kezét.
10.
A válaszok a tanulók előzetes ismereteitől függően eltérőek lehetnek.
faeke
5. A pásztorkodó, földművelő életmódhoz szükség van állandó szállásra. A falu megjelenése összefügg az
élelemtermeléssel és az állattartással.
5
5. A mesterségek születése
1. A földművelés és az állattenyésztés letelepedett életformát követel meg. Az élelemtermelő embernek szük-
sége van minden olyan eszközre, amely ezt az életformát szolgálja, így erdőirtáshoz, földműveléshez és
állattenyésztéshez szükséges szerszámokra, továbbá a megtermelt élelem tárolását biztosító eszközökre.
Más, tanult ismeretekre támaszkodó válaszok is elfogadhatóak.
2. Az agyagedényt nem égették ki, a cserépedényt igen. Ha a kiégetett edényt mázzal bevonták, az vízhatlan-
ná vált, így folyadékot is lehetett benne tárolni.
3. a) A kőbe a bronztárgyak negatívját vésték, ezek voltak az öntőformák.
b) A fújtatóval a tüzet élesztették és a hőmérsékletet emelték.
c) Csak a csövek készültek időtálló anyagból, a fújtató többi része elporladt.
d) A bronzöntés kemence nélkül lehetetlen volt.
e) A salak a fémöntés során visszamaradó hulladék.
5. A gyapjú a juh testét borító szőrzet, bunda.
6. Az elfogadható válaszok: állatbőr, állati bunda, szőrme, gyapjú.
7. Az elfogadható válaszok: állati vagy növényi eredetű anyagokból, lenből, kenderből, gyapjúból.
8.
A réz a természetben található elemi fém, a bronz ötvözet.
Çatal Hüyük
EU
RÁ
F
TE
SZ
TIG
RI
Jerikó
S
NÍLUS
6
2. a) A kapát az Úr adja az embernek.
b) Az Úr megszabja a kapálás rendjét is.
3. A gabonatermesztés biztosabb megélhetést nyújt, mint a gyűjtögetés, mert a megművelt területen évről
évre várható a termés, míg a gyűjtögetés csak véletlenszerűen jár eredménnyel.
4. Az állattenyésztés biztosabb megélhetést nyújt, mint a vadászat, mert a háziasított állatok húsa, teje,
szőrzete mindig rendelkezésre állt, és az állatokat lehetett szaporítani is.
5. 4. Az első városok felépítése
1. Az ember felegyenesedése
3. Csiszolt kőeszközök megjelenése
2. Pattintott kőeszközök készítése
6. Az első falvak lakói a természetben rendelkezésre álló anyagokból építettek maguknak házat, így fából,
kőből vagy vályogból.
7. A városok lényegesen nagyobbak voltak, mint a falvak. A városokat falakkal vették körül.
8. csatorna: A csatorna a víz tárolására, vezetésére való.
gát: A gát segítségével a víz magasságát, irányát lehet szabályozni, illetve a termőföldet védi.
9. A termelő a terményfölösleget más árura vagy terményekre cserélhette. A fölösleg révén alakult ki a csere-
kereskedelem. A fölösleg biztosította a közösség vezetőinek ellátását.
Más, tanult ismeretekre támaszkodó válaszok is elfogadhatóak.
Az őskor (Összefoglalás)
1. a) A vadászat, halászat eszközei: 1., 2., 5., 7., 9.
b) Termelőeszközök: 3., 4., 6., 8., 10.
2. iható víz közelében, barlangban, sátrakban, fából, kőből vagy vályogból épített házakban
3. A megfogalmazásban szerepelnie kell annak a gondolatnak, hogy az őskori ember a természetben talált
eszközöket céljai szerint átalakította, illetve tervszerűen végzett munkát.
4. vadászat – halászat – szobrászat – lakóhelyépítés – eszközhasználat – temetkezés – közös (csoportos)
tevékenység – a felesleges élelem raktározása – beszéd
5. Az elfogadható válaszelemek: fazekasság, szövés-fonás, fémolvasztás, bronzöntés, kovácsmesterség
Minden, a tanult ismeretekre építő értelmes megfogalmazás elfogadható.
6. Az elfogadható válaszelemek: réz, ón, ötvözetként bronz, arany
7. Az élelemtermeléssel a történelem során először a falvakban letelepedett emberek foglalkoztak.
A fölösleg lehetővé tette az első államok kialakulását.
8. Öntözéses földművelés először a nagyobb folyók mentén jött létre.
7
II. HOL REJTŐZIK A MÚLT?
7. A történelem forrásai
1.
Tárgyi cserépedény, kard, hajóroncs, fénykép,
Írásos újság, önéletrajz, hivatalos levél
Mindkettő pénz, szobor, kőbe vésett törvények
Egyik sem falevél, emberi csontok
7. A tengerek mélyén fekvő hajóroncsokat azért nehéz felfedezni, mert azokra az évszázadok során vastag
iszap és algaréteg rakódik.
8
9. Az időszámítás
1. Elfogadható válaszelemek: tudni kellett, mikor érkezik az áradás, a hadseregeknek megadott időpontban
kellett gyülekezni. Más, megfelelően indokolt válaszok is elfogadhatóak.
2. Hányadik században volt
A legnagyobb palacsinta: 20. (XX.) az első ingaóra: 17. (XVII.)
Az első léggömb: 18. (XVIII.) az első vasút: 19. (XIX.)
Hány évvel ezelőtt volt
Az első tv-közvetítés: 75 az első kerékpárverseny: 143
Az első motoros repülő: 108 a leghosszabb futballmérkőzés 49
Hány év telt el
Az első ingaóra elkészítése és a legnagyobb palacsinta megsütése között? 333
Az első kerékpárverseny és a leghosszabb futballmérkőzés között? 94
3. a) kb. 9811 évvel ezelőtt
b) Kr. e. 78. század
c) kb. 10 000 évvel ezelőtt
4. 895: DCCCXCV 1526: MDXXVI 1458: MCDLVIII 1823: MDCCCXXIII
895 1526
1458 1823
Kr. e. Kr. u. 500 1000 1500 2000
5. MCMX 1910
6.
Krisztus
800 600 400 200 200 400 600 800
születése
7.
A C
B
C
C
B
A
9
III. AZ ÓKORI KELET
10. Mezopotámia
1. Mezopotámia Ázsiában fekszik.
2. A: Ur
B: Uruk
C: Babilon
D: Kis
E: Assur
2. Egyiptomban a Nílus évenkénti áradása vízzel és termékeny iszappal árasztotta el a folyó völgyét. A folyó
mentén élő falvak összefogtak a gátak és a csatornák építésére.
Mezopotámiában a folyók vizét csatornaépítéssel vezették a megfelelő helyre.
10
3.
4. A két birodalom közül az egyiptomi jött létre korábban.
A két birodalom kb. 1100 év különbséggel jött létre.
5. fáraó: Egyiptom uralkodója, királya
piramis: királysír, a fáraók temetkezési helye
írnok: írástudó, hivatalnok
6. Írástudók nélkülözhetetlenek voltak az állam irányításában és az
adók beszedésében.
11
7. például: Az egyiptomiak hittek a túlvilági életben, és úgy képzelték, hogy a halott a másvilágon hasznát
veheti annak, amit mellé eltemettek. Más, hasonló tartalmú megfogalmazás is elfogadható.
8. A régészeti leletek között sok a játék. Az egyiptomiak szerették a sportot, sokat gyakorolták a vívást és a
célba lövést. Szívesen hallgattak zenét, az előkelőeket táncosok szórakoztatták.
9.
10.
2202 + 1050 = 3252
11
. a) 485 – 425 = 60 Hérodotosz hatvan évig élt
b) 2011 + 485 = 2496 évvel ezelőtt született
c) „Kheopsz királysága alatt minden rosszra fordult. Minden templomot bezáratott, és az áldozatokat
beszüntette. Azután minden egyiptomira ráparancsolt, hogy neki dolgozzék. Magának a piramis-nak
az építése 20 évig tartott.”
12.
például: ékszerek, aranymaszk, a múmiát tetőtől talpig arany borította, a koporsókat arannyal és ezüsttel
vonták be.
13.
Minden, az olvasmányra támaszkodó igényes rajz vagy megfogalmazás elfogadható.
14.
12
13. A Távol-Kelet: India és Kína
1. Az ókori India
1. 1. Indus
2. Gangesz
13
14. Hogyan írtak az ókori Keleten?
1. Az államfejlődés egy bizonyos szintje megkívánta az események írásban történő rögzítését (terményös�-
szeírás, adózás, szerződéskötések).
2−3.
5. például: A képírásnál sokkal több jelet kell megtanulni, a hangjelölő írásnál kevesebb az írásjelek száma.
Más, hasonló tartalmú megfogalmazás is elfogadható.
4. A
4
1
3
2
Fönícia
Palesztina
5. Dávid, Salamon
6. A mózeskosár csecsemők hordozására alkalmas füles kosár. Mózesről kapta a nevét, mert a Biblia szerint
Mózest anyja egy kosárban rejtette el.
7. Jerikó a régészek által feltárt legrégibb város, amelyet falak vettek körül. Házai kör alaprajzúak és vályogból
épültek. A városban gabonatároló nyomait is feltárták.
8. Az első teljes magyar bibliafordítás Károli Gáspár munkája, az úgynevezett Vizsolyi Biblia, amely a XVI.
században jelent meg.
14
10.
11
. például: a Földközi-tenger szigetein, Ciprus, Szicília, Szardínia, Észak-Afrika partvidékén, az Ibériai-félszi-
get déli részén
1.
MEZO
PO
TÁ
FÖ
M
N
IA
PA
ÍC ZTIN
L
IA
EGYIPT
ES
KÍNA
INDIA
A
OM
2.
Nép, amely lakta Fő folyói Fő terményei
Mezopotámia sumerok Tigris, Eufrátesz gabonafélék, búza árpa,
Egyiptom egyiptomiak Nílus búza, árpa
India indiaiak Indus, Gangesz gabonafélék, gyapot
Kína kínaiak Sárga-folyó, Kék-folyó búza, rizs
3. hieroglifa: Egyiptom
ékírás: Mezopotámia
„madárláb”-szerű jelek: Kína
15
4. Gilgames Egyiptom
Ozirisz India
Buddha Kína
„Első Császár” Mezopotámia
Dávid király Palesztina
5.
16
IV. Az ókori Görögország
2. A rajzon látható istenek: Poszeidón, Héphaisztosz, Zeusz, Pallasz Athénné, Hádész.
3. Hasonlóságok: a görög istenek ember formájúak, családban élnek, gyakran veszekednek.
Különbségek: az istenek halhatatlanok, mindig egészségesek.
5. „…miután megszerezték a világ feletti uralmat, sorsot húztak, melyikük mi felett uralkodjék. Előzőleg meg
egyeztek, hogy a föld mind hármuké lesz. Zeusz-nak jutott az ég, Hádész-nak az alvilág, Poszeidón-nak a
tenger.”
6. Leleményes görög király a trójai háborúban. O D Ü S S Z E U S Z
A főisten. Z E U S Z
„A legszebb nő a Földön.” H E L É N A
Az istenek lakhelye. O L Ü M P O S Z
Az alvilág istene. H Á D É S Z
A tengerek istene. P O S Z E I D O N
Az istenekről szóló mítoszok összessége M I T O L Ó G I A
Delphoi ókori görög jóshely volt.
7. Prométheusz a görög mitológia egyik alakja, titán, aki ellopta a tüzet az istenektől, azért hogy az embe-
reknek adja.
4. például: A görög partvidék tagolt, hajózásra nagyon alkalmas. Sok az öböl, a sziget és a félsziget. Sok ki-
kötésre alkalmas partszakasz található az Égei-tengeren. Ez kedvezett a kereskedelem fejlődésének is. Más,
hasonló tartalmú válaszok is elfogadhatóak.
17
5. „S jöttek a bárkák Lémnoszból, jó lémnoszi borral, (…)
Bort mind onnan vásároltak a fürtös akhájok,
volt, aki rézen, mások meg ragyogó vasat adtak,
más ökrök bőrét, más élő ökröket adva,
más rabszolgákat; s csaptak viruló lakomát most.”
6. a) Nagyon kevés a csapadék, a vizet hegyi forrásokból nyerték.
b) Görögország, Macedónia
7. például: A vas keményebb és erősebb, mint a réz.
8. Elfogadható a c) és a d) válasz.
9.
„ Van bizonyos Kréta, sziget ez, közepén a bor szín
tengernek, szép dús partját a habok körülöntik. (…)
És Knósszosz nagy vára, kilenc évig hol a legfőbb
Zeusszal társalgó Minósz gyakorolta hatalmát,”
Minotaurusz
18
5. ókori: diszkoszvetés, gerelyhajítás, távolugrás, stadionfutás és birkózás
mai: lövészet, vívás, lovaglás, úszás, futás
7. 2008, Peking
2012, London
néhány ismertebb magyar olimpiai bajnok: Balczó András, Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina, Fuchs Jenő,
Gerevich Aladár, Gyarmati Dezső, Janics Natasa, Kammerer Zoltán, Kárpáti György, Kárpáti Rudolf, Kásás
Tamás, Keleti Ágnes, Kulcsár Győző, Papp László, Storcz Botond, Szécsi Zoltán
9.
Hajós Alfréd olimpiai bajnok úszó, az első újkori olimpiai játékok kétszeres bajnoka, építész, a róla elneve-
zett Margit-szigeti sportuszoda és a debreceni Arany Bika szálló tervezője.
1
2
3
4/a
4/b
19
4. váza, amfora
5. eladok: olajat, bort
veszek: gabonát
6. a) Drakón
b) A törvények túlságosan szigorúak voltak.
7. Kevés volt a gabona Athénban.
8. Javítás: A görögöknél a főétkezés a vacsora volt, ahol gyakran frissen sült halat tálaltak fel céklával és ré-
pával körítve.
szabadok
körüllakók
helóták
20
21. A marathóni csata
1. Dareiosz: perzsa király
Milétosz: város Kis-Ázsiában
Miltiadész: athéni hadvezér
Hérodotosz: görög történetíró, a „történetírás atyja”
A kakukktojás Milétosz, mivel nem személy.
2.
4
3
3. 776 – 490 = 286. 286 év telt el az első olümpia és a marathóni csata között.
4. a) Hérodotosz a perzsákat barbároknak nevezi.
b) Futást színleltek. – Bekerítették a perzsákat. – Csak a perzsa hajók megtámadásával törődtek.
c) Felgyújtották a perzsa hajókat
5. A spártaiaknak naponta kb. 60-70 kilométert kellett megtenni.
6. A távfutással kapcsolatban „maratoni”-t írunk, a csatahely neve Marathón.
7. a) Dareiosz szolgája mondta.
b) Dareiosznak, a perzsa királynak.
c) Azért, hogy ne feledkezzen meg a bosszúról.
21
22. A perzsák újabb támadása
1.
2. – Huszonkét éves athéni férfi, kőfaragó. – Huszonkét éves dúsgazdag athéni nő.
– Hetvenhárom éves athéni rabszolga. – Tizenkilenc éves athéni férfi.
– Athénba látogató idegen asszony – Tizenkét éves fiú, Periklész unokaöccse.
(a korát nem mondta meg).
– Harmincéves athéni férfi, akinek az – Negyvenéves hajóács.
apja Korinthoszban született. – Athénben élő gazdag milétoszi polgár.
22
3. Minden polgár a saját nevét írta a cserépdarabra, és dobta az urnába: sorsolás
Más nevét írta fel, és ezt dobta az urnába: szavazás
4. A hadvezért (sztaratégosz) egy év hivatalviselés után újra lehetett választani.
Ebben a hivatalban volt a legfontosabb a tapasztalat és a tekintély.
Periklész
5. a) A szavazásra jogosultak 15 százalékának
b) Száz résztvevő nem képviselhette volna 40 000 teljes jogú athéni polgár érdekeit.
6. A politizálás a köz (polisz) ügyeivel való foglalkozást jelenti.
7. A színházi előadások a vallási ünnepekhez kapcsolódtak. Mivel a szegények is látogathatták a színházat,
az nem vált a gazdagok és jómódúak kiváltságává és erősítette a közösségi érzést.
8. A háborúkat követően mindig megemelkedett a rabszolgák száma.
9. Az Attikai félszigetről délkeletre kell elindulni Délosz felé.
10.
A legfontosabb alapelvek: a szabadság, az összes vezető tisztségeket választás útján töltik be, a vezető
tisztségeket ne lehessen életfogytiglan betölteni.
2.
7. Pheidiász
Vád: Pheidiász lopott az Athéné szobrához szánt aranyból
Védekezés: Az aranylemezeket leszerelték a szoborról, és ellenőrizték a súlyukat.
23
25. Nagy Sándor birodalma
1. a) Athén és Spárta
b) Az athéniak hatalmának megnövekedése aggodalmat váltott ki a spártaiakban.
c) A háború végén Spárta diktálta a békét, de a háborúban mind a két állam kimerült.
2. Makedóniába Görögországból észak felé kell elindulni.
3. Haszna: Megszűnt a görög poliszok közötti viszálykodás, a makedón szövetségben erősebbek voltak a
görögök.
Kára: Makedónia egy új államformát erőltetett a görögökre, sérült a szabadság és a demokrácia.
4. a) 336 + 2011 = 2347. 2347 évvel ezelőtt kezdett uralkodni Nagy Sándor.
b) a Kr. e. IV. században
c) 440
d) 13 évig uralkodott.
5. A makedón falanx egy harci alakzat volt, amelyet hosszú lándzsákkal szereltek fel.
6.
ÓNIA
K ED
A
M
US
IN D
ARA
B-T
E
NÍLUS
N
GE
R
INDIAI-ÓCEÁN
24
Az ókori Görögország (Összefoglalás)
1. Ki mondhatta? Zeusz
Kinek? Hérának, Pallasz Athénének és Aphroditének
2. Héra a háború istene
Árész Zeusz felesége
Héphaisztosz a sánta kovácsisten
Pallasz Athéné a szépség és a szerelem istennője
Aphrodité a bölcsesség és a művészet istennője
Megoldás: Homérosz
Ki volt ő? görög költő, aki megírta a trójai háború történetét
4. Kr. e. 444-ig 83 olimpiát rendeztek. 776 – 444 = 332/4 = 83.
5. Athén (Kr. e. V. század): demokrácia, cserépszavazás, Akropolisz
Spárta (Kr. e. V. század): helóták, királyság, körüllakók
6. a) H
ellészpontosznál a tengerszoros partjai közel fekszenek egymáshoz, ezért alkalmas volt a perzsa ka-
tonák átkelésére.
b) A Thermopülai-szoros alkalmas volt arra, hogy a görögök a perzsákat feltartóztassák.
7.
A háború éve Csaták helyszínei Görög hadvezér Perzsa nagykirály Melyik állam győzött?
Kr. e. 490 Marathón Miltiádész Dareiosz Athén
Kr. e. 480 Thermopülai Leonidász Xerxész Perzsa Birodalom
Kr. e. 480 Szalamisz Themisztoklész Xerxész Athén
25
10.
5
7 3
6 8
11
. Periklész Megoldás: Poszeidón
Pheidiász Miért: Poszeidón a görög mitológiai egyik alakja, a tenger istene
Poszeidón
Miltiádész
12.
„Odüsszeusz legyőzte helyett Thészeusz legyőzte
Mürónt, a bikafejű szörnyeteget helyett Minótauruszt, a bikafejű szörnyeteget
Aphrodité fonalát követve helyett Ariadné fonalát követve
kitalált a Parthenónból helyett kitalált a Labirintusból
13.
a) A khitón alsó ing, hálóing vagy utcai viselet is lehet.
b) Sarut vagy csizmaszerű cipót viseltek.
c) Ezüst, arany vagy zománc ékszereket, karpereceket, láncot, fejdíszt.
14.
1. a gízai piramisok
2. Szemirámisz függőkertje
3. az epheszoszi Artemisz-templom
4. a Zeusz-szobor Olümpiában
5. a halikarnasszoszi mauzóleum
6. a rodoszi Kolosszus
7. az alexandriai világítótorony
26
V. AZ ÓKORI RÓMA
2.
3. 23 év
4. 2764-es évet írnak a város alapításától számítva T
5. a) nagybáty
b) farkas R
c) Romulus és Remus
7. Romulus és Remus
latin földművelők és pásztorok
8. Rómát kezdetben királyok kormányozták.
9. A patríciusok olyan rómaiak, akik előkelő nemzetségekből
származtak. SZ
10.
A szenátus tanácsadó testület, amelynek tagjai az előke-
lők közül kerültek ki.
11
. Aeneas trójai hős volt, aki a város pusztulása után elindult új hazát keresni.
Didó karthágói királynő volt.
Itáliában
Latinus királynak tetszett a trójaiak bátorsága, ezért leányát hozzáadta Aeneashoz.
27. A köztársaság
1. patríciusok
plebejusok
2.
A királyság korában A köztársaság korában
Ki állt a római állam élén? király két konzul
Kik voltak a szenátus tagjai? vének, patríciusok patríciusok később plebejusok is
4. a) A
plebejusok célja volt részt venni az állam ügyeinek irányításában, házasodás a patríciusokkal, része-
sülni a hódító háborúkban szerzett földekből.
b) N
éptribunusi hivatal a plebejusok számára, vétójog bevezetése, az egyik konzul mindig plebejus, házasság
patríciusok és plebejusok között, hosszabb távon a plebejusok egyenrangúakká váltak a patríciusokkal.
5. Az „Oszd meg és uralkodj!” jelentése kihasználni az ellenség egymás közti viszálykodását.
27
6. A római vallás a görög valláshoz hasonlít a legjobban, mert a római istenek a görög istenekhez hasonlóan
ember alakúak voltak, de latin neveket kaptak.
A római vallás a zsidó valláshoz hasonlít a legkevésbé, mert a zsidó vallás egyetlen istenben hisz.
7. Jupiter – Zeusz Pallasz Athéné – Minerva Mars – Árész
8.
Mucius Scaevola mondta.
A Rómát ostromló királynak (Porsenna).
K
ALPO
28
29. A köztársaság gondjai
1. A háborúkban mindig igyekeztek rabszolgákat is szerezni.
8.
a) A Rómáért harcoló parasztoknak nem volt saját földjük.
b) földtörvény elfogadtatása, földosztás nincstelen parasztok számára
c) ellenségei meggyilkolták
30. A császárság
1. 1. A válságba jutott köztársaságot Rómában a császárság váltotta fel.
2. Julius Caesar készítette elő Rómában a császárságot, de ő még nem volt császár.
2. Hasznos intézkedései: Uralmának veszélyei:
helyreállította a békét élete végéig teljhatalommal uralkodott
földhöz juttatta a szegényeket korlátozta a szenátus hatalmát
korszerűsítette a naptárt
gabonát osztott
3. becézett női név – a hónap közepe latin kifejezéssel – gyalogos legionáriusok dobófegyvere
4. Shakespeare
5. jól kiképzett zsoldos hadsereg, szenátus, államkincstár
6. A veteránok kiszolgált katonák.
7. „Kenyeret és cirkuszt!” A római tömegek ingyen szórakozást és megélhetést kívántak. Az az uralkodó, aki
ezt biztosította a számunkra, népszerűvé vált a tömegek szemében.
29
8.
A királyság korában A köztársaság korában A császárság korában
Ki állt a római király diktátor, konzul császár
állam élén?
Kik voltak a patríciusok patríciusok és plebejusok arisztokraták, római előkelők
szenátus tagjai?
Kik katonáskodtak? parasztok parasztok zsoldosok
9. a) Sokszor viselt hadat belső és külső ellenség ellen, minden kegyelmet kérő polgárnak megkegyelmezett,
idegen népeket nem irtott ki, a szenátus feje volt, személye szent és sérthetetlen volt, életfogytig viselte
a tribunusi hatalmat.
b) Augustus a katonákat és a népet adakozással megvesztegette, a törvények fölötti rendelkezési jogot a
kezébe vette. Uralma alatt a szolgaságra hajló nemesség tudott gyarapodni vagyonban és méltóságban.
10.
„Jöttem, láttam, győztem!” (veni, vidi, vici) Caesar üzenete az alexandriai háború után.
A
L LI
GA
IA
NON
PAN
ANIA
HISP
ASIA
JUDEA
AF
RI
CA E G Y I P TO M
2.
Kik? Mire?
kereskedők áruszállítás, kereskedelem
lovas futárok hírek továbbítása, hivatalos vagy magánlevelezés lebonyolítása
utazók utazás, a birodalom megismerése
30
3. légió: a római hadsereg alapvető szervezeti egysége
veterán: kiszolgált római katona
limes: erődrendszer, a Római Birodalom védelmét szolgáló, őrtornyokkal megerősített határvonal
prémek: kereskedelmi árucikk az ókori Rómában
borostyánkő: kereskedelmi árucikk az ókori Rómában
4. Honnan szállították a kereskedők Itáliába
a gabonát? Egyiptomból
az érceket? Hispániából, Galliából
a borostyánkövet? északról, a Balti-tenger vidékéről
a prémeket? északról
a fazekasárukat? Itáliából, Galliából
5. A provinciák lakói részt vettek a kereskedelemben, használhatták az úthálózatot. A hódítás elősegítette a
városiasodást, birodalom szerte vízvezetékek, cirkuszok, fürdők épültek.
6. A lehetséges irányok: átkelés az Adriai-tengeren a Korinthoszi öböl felé, kikötés, majd az utazás folytatása
a szárazföldön, esetleg átszállással újra tengeri úton tovább Athénba. A másik lehetséges útvonal a Pelo-
ponnészoszi félsziget megkerülésével végig tengeri úton eljutni Athénba.
Róma átvette Görögország kultúráját, ezért a művelt rómaiak kíváncsiak voltak Görögországra.
7. A római kereskedők Srí Lankáig is eljutottak.
31
33. Pannónia provincia
1. Az egyik legfontosabb kereskedelmi út, a Borostyánkő út Pannónián keresztül vezetett át.
34. A kereszténység
1. A kereszténység alapítója. J É Z U S
Ebben a provinciában halt meg Jézus. J Ú D E A
A zsidók zsarnok királya. H E R Ó D E S
Jézus édesanyja. M Á R I A
A római helytartó Júdeában. P I L Á T U S
32
2. Az evangéliumok a Bibliában olvashatóak.
Az evangélium görögül jó hírt jelent.
A történeteket azért nevezik evangéliumnak, mert a megváltást hirdetik.
3. Rómától délkeletre kell elindulni.
Az itt lakók vallásának legfontosabb jellemzője az egyis-
tenhit.
4. a) Jézus az egyszerű embereket szólította meg.
b) Meghirdette Isten országának törvényeit
c) N
em a földön, hanem a mennyekben kell kincseket
gyűjteni.
DEA
d) Jézus tanításai szerint a tisztaszívű ember nemcsak a
barátait, de az ellenségeit is szereti.
JU
7. például: parancsolt a szélnek és a víznek, gyógyított,
látóvá tette a vakokat, feltámasztotta Lázárt
3. A keresztények nem ismerték el a pogány isteneket, nem mutattak be nekik áldozatokat és nem voltak
hajlandóak elismerni a császár istenségét.
33
4. a) A mártír olyan személy, aki meghalt a hitéért.
b) A legismertebb mártírok Pál apostol, Szent Péter
c) Mártírnak nevezzük a hősi halottakat, illetve azokat, akik valamilyen eszme nevében meghaltak.
5. papok: egy keresztény közösség vezetői
püspökök: az egyházmegye vezetői
pápa: a katolikus egyház vezetője
6. a) Keresztények nem mutattak be áldozatot a pogány isteneknek.
b) Ha valaki névtelen feljelentést tesz, akkor nem vállalja a felelősséget a feljelentés tartalmáért.
7. Nagy Konstantin (Constantinus)
8. karácsony: Jézus születésének az ünnepe
húsvét: Jézus feltámadása
a pünkösd: a Szentlélek kiáradásának az ünnepe
advent: advent első napja a karácsonyi ünnepkör kezdete
nagyhét: a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig. Napjai a nagyhétfő, nagykedd, nagyszer-
da és a húsvéti szent három nap.
OM
RO DAL
A I BI
RÓM
AT
UG KELET
NY RÓM
AI B
I RO
DA
LO
M
2. például: A Római Birodalom megnövekedése miatt a határok védelme több katonát és több kiadást igé-
nyelt. A birodalmat több külső ellenség fenyegette. Meggyengült a császári hatalom. A hadsereg beavat-
kozott a politikába. Csökkent a rabszolgák száma. Munkaerőhiány lépett fel.
34
3. A barbárokat is bevonta a
hadseregbe. Erősítette a hadsereget.
Emelte az adókat. A növekvő állami és a katonai kiadások miatt az adók növelésére volt
szükség.
Új fővárost építtetett. A birodalom megnövekedésével szükség volt egy új, keleti fővárosra.
Engedélyezte a keresz- A keresztény vallás alkalmasnak látszott arra, hogy a birodalom egységét
ténységet. megerősítse.
35
5.
4
3
2
1
36
A birodalom „határait előbbre vittem, egészen a Danuvius folyó partjáig”.
Ki írta? Augustus császár
Milyen eseményről? Pannónia provincia megszervezéséről.
„A hír olyan nagy örömet keltett, hogy az emberek feltették fejükre a szabadságot jelképező sapkát, és
abban szaladgáltak városszerte.”
Ki írta? Suetonius
Milyen eseményről? Néró haláláról
„Gyönyörködhet-e művelt ember olyan játékokban, melynek során vagy védtelen embert marcangol szét
egy óriás erejű vadállat, vagy a remek állat esik áldozatul az ember hajítódárdájának?”
Ki írta? Cicero
Milyen eseményről? A gladiátorviadalokról.
37
VI. A MAGYAR NÉP ŐSTÖRTÉNETE
38
9. A sámánok a népi hiedelem szerint foggal vagy tizenegy ujjal születnek.
10.
A halott mellé temették a lova koponyáját, lábszárcsontjait és bőrét, azért, hogy a túlvilágon is szolgálni
tudja a gazdáját.
39. Vérszerződés
1.
DO
szlávok. N
b) Rabszolgákról.
IA
KÖ
c) A Kelet-római Birodalom létezett.
D
VÉ
EL
d) Egy erősebb nép megpróbálta kihasználni azt, LE
ET
ha a szomszédai gyengébbek voltak.
4. Álmos azért kapta a nevét, mert a születését
álom jelezte előre.
5. Az indiaiak vallásában él a lélekvándorlásban való hit.
6. A turul a magyar eredetmondákban szereplő ragadozó madár, sólyom vagy kerecsensólyom.
Turulszobor található Budapesten a Szabadsághídon, a Várnegyedben, a XII. kerületben, Tatabányán, Szik-
szón. További jó válaszok is lehetségesek.
7. könnyűlovas harcmodor, cselből való futamodás és szembefordulás
8. A visszacsapó íj hatalmas erővel lőtte ki a nyílvesszőt.
A kengyel a lovas biztosabb megtámaszkodását segítette, és lehetővé tette a hátrafelé nyilazást.
40. Honfoglalás
1. Nagy Károly bizánci császár
Szvatopluk a frankok császára
Levente morva fejedelem
Bölcs Leó Árpád fia
2. A Kárpát-medence előnyei
Katonailag: A Kárpát-medence jól védhető a szorosok elzárásával.
Gazdaságilag: Legelői alkalmasak az állattenyésztésre.
3. 2011 – 895 = 1116. 1116 év telt el a honfoglalás kezdetétől napjainkig.
4. Keletről érkeztek, kb. 1000 km-t tettek meg.
5. 4. átkelés a Vereckei-hágón
1. a besenyők támadása az etelközi magyarok ellen
6. a Dunántúl elfoglalása
3. a magyarok bevonulása a Kárpátok szorosain át
2. Etelközből a magyarok a bizánci császár segítségére indulnak
5. a Duna–Tisza közének elfoglalása
39
6. A monda szerint: A székelyek Attila hunjainak Erdélyben maradt néptöredéke.
Egyes történészek szerint: A kabar nép utódai.
Más történészek szerint: Az avarok leszármazottai.
7. 1. Erdély 3. Felvidék
2. Duna–Tisza köze 4. Dunántúl
A számok a betelepülés időrendi sorrendjét mutatják.
8.
a) Árpád követe.
b) A magyarok lovas nomád, állattenyésztő nép voltak.
9. Budapesten a Hősök terén, a Parlamentben, Ráckevén, Ópusztaszeren. További jó megoldások is elkép-
zelhetőek.
10.
A Feszty-körkép Feszty Árpád festőművész honfoglalást ábrázoló képe, amelynek címe A magyarok bejö-
vetele. A festmény Ópusztaszeren található.
3.
a) agyagra, kőre, fára, csontra, papiruszra
40
Tartalom
I. AZ ŐSKOR … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 3
1. A történelem kezdete … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 3
2. Hogyan élt az őskori ember?… … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 4
3. Művészet vagy varázslat?… … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 5
4. Az élelemtermelés kezdete … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 5
5. A mesterségek születése … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 6
6. Az első földművelő közösségek … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 6
Az őskor (Összefoglalás) … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 7
II. HOL REJTŐZIK A MÚLT? … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 8
7. A történelem forrásai … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 8
8. Az „elsüllyedt” történelem … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 8
9. Az időszámítás … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 9
III. AZ ÓKORI KELET… … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 10
10. Mezopotámia… … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 10
11. Az Egyiptomi Birodalom… … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 10
12. Egyiptomi hétköznapok és ünnepek… … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 11
13. A Távol-Kelet: India és Kína… … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 13
14. Hogyan írtak az ókori Keleten?… … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 14
15. Az „ígéret földje”… … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 14
Az ókori Kelet (Összefoglalás) … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 15
IV. AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 17
16. Istenek és hősök… … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 17
17. Mondák és valóság … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 17
18. Az olümpiák … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 18
19. A „dicső Athén”… … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 19
20. Spárta, a katonaállam … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 20
21. A marathóni csata … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 21
22. A perzsák újabb támadása … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 22
23. Athén a nagy győzelem után … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 22
24. Periklész korának műveltsége … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 23
25. Nagy Sándor birodalma … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 24
Az ókori Görögország (Összefoglalás) … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 25
V. AZ ÓKORI RÓMA… … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 27
26. A város alapítása… … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 27
27. A köztársaság … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 27
28. „Hannibál a kapuk előtt”… … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 28
29. A köztársaság gondjai … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 29
30. A császárság … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 29
31. A Római Birodalom… … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 30
32. Az „Örök Város”… … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 31
41
33. Pannónia provincia … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 32
34. A kereszténység … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 32
35. A kereszténység elterjedése a birodalomban… … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 33
36. Róma bukása … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 34
Az ókori Róma (Összefoglalás) … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 35
VI. A MAGYAR NÉP ŐSTÖRTÉNETE… … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 38
37. A magyar nép születése … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 38
38. Élet a sztyeppén … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 38
39. Vérszerződés … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 39
40. Honfoglalás… … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 39
A magyar nép őstörténete (Összefoglalás) … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … … 40