Adózási ismeretek alapjai

Szerkesztette:
Kiss Ágota

A tananyag elkészítését a „A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás

minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében” az
EFOP-3.4.3-16-2016-00021 számú projekt támogatta. A projekt az Európai
Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul
meg.

1
 Szerkesztő:
Kiss Ágota

Szerzők:
Kiss Ágota

Lektor:
Dr. Károlyi Géza

ISBN: 978-963-490-431-1

Kiadja: Debreceni Egyetem

2
ELŐSZÓ

A XXI. században elengedhetetlen, hogy a megalapozott pénzügyi döntések

meghozatalához gazdasági alapismeretekkel, pénzügyi tudatossággal
rendelkezzük. Ezen ismeretek közé tartoznak az adózással kapcsolatos
alapismeretek is, hiszen az adók a mindennapi életünk részei. Ugyanakkor az
adórendszer és az adótörvények folyamatos változása miatt az adózási szabályok
nyomonkövetése és naprakész ismerete komoly kihívást jelent mind a szakma,
mind a vállalkozások részére.
A jegyzet megírása során az elsődleges cél az volt, hogy segítséget nyújtson a
felsőoktatásban résztvevő gazdasági képzéseken tanuló hallgatók számára az
adózási alapismeretek elsajátításában. A tananyag esetében a kitűzött cél az
egyes adónemekkel kapcsolatos logika átadása, a kapcsolódó fogalmak
megismertetése, rendszerben történő elhelyezése, ugyanakkor a tananyagnak –
részben terjedelmi korlátai miatt, részben a jogszabályok folyamatos változása
okán – nem célja az egyes adónemekhez kapcsolódó szabályok teljeskörű,
részletes ismertetése.
A tananyagban bemutatásra kerülnek az adózással kapcsolatos főbb
alapfogalmak és alapelvek, melyek a későbbiekben segítséget nyújtanak a
felhasználók számára az egyes adónemek kapcsán a jogszabályi előírások
könnyebb feldolgozására. A tananyagban ezen túl bemutatásra kerülnek a
személyi jövedelemadóval kapcsolatos alapfogalmak, az összevonás alá eső és
különadózó jövedelmek csoportosítása, az adókedvezmények és a kapcsolódó
szabályok, a társasági adóval kapcsolatos alapfogalmak, az adóalap
megállapításának logikája, adóalap növelő és csökkentő tételek, valamint az
adókedvezmények fajtái. Továbbá megvalósul a kisadózó vállalatok tételes
adójához és a kisvállalati adóhoz, mint kisadókként emlegetett adónemekhez
kapcsolódó szabályok ismertetése. A felsorolt jövedelemadókon túl a forgalmi
adók rendszeréből bemutatásra kerülnek az általános forgalmi adóval
kapcsolatos alapfogalmak, az adó megállapításának módja és a kapcsolódó
szabályok, valamint a helyi adókkal kapcsolatos fogalmak és a kapcsolódó
szabályok.

3
TARTALOMJEGYZÉK

1. Adózási alapfogalmak, az adók csoportosítása............................................ 6

1.1. Adózási alapfogalmak ............................................................................... 6
1.2. Az adózás alapelvei ................................................................................... 7
1.3. Az adók csoportosítása .............................................................................. 8
2. A személyi jövedelemadó (SZJA)................................................................ 10
2.1. Az SZJA alanyi hatálya ........................................................................... 10
2.2. Jövedelmek csoportosítása a személyi jövedelemadóban ....................... 11
2.3. Adómentes jövedelmek ........................................................................... 12
2.4. Adóköteles jövedelmek ........................................................................... 12
2.5. Összevonás alá eső jövedelmek .............................................................. 13
2.5.1. Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek ......................... 13
2.5.2. Önálló tevékenységből származó jövedelmek ................................. 14
2.5.3. Összevont adóalapot csökkentő kedvezmények .............................. 16
2.5.4. Számított személyi jövedelemadó megállapítása ............................. 17
2.6. Külön adózó jövedelmek ......................................................................... 17
3. Társasági adó (TAO) .................................................................................... 22
3.1. A TAO törvény személyi hatálya ............................................................ 22
3.2. A társasági adó alapja, a jövedelemminimum meghatározása ................ 23
3.3. Adózási előtti eredményt módosító tételek ............................................. 25
3.3.1. Adóalap csökkentő korrekciós tételek.............................................. 25
3.3.2. Adóalap növelő korrekciós tételek ................................................... 28
3.3.3. Adókedvezmények ........................................................................... 29
4. Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)........................................... 33
4.1. Az adó alanya, az adóalanyiság keletkezése és megszűnése .................. 33
4.2. A KATA mértéke és megfizetése............................................................ 34

4
5. Kisvállalati adó (KIVA) ............................................................................... 38
5.1. Az adó alanya .......................................................................................... 38
5.2. A KIVA alapja és mértéke ...................................................................... 39
6. Általános forgalmi adó (ÁFA) ..................................................................... 42
6.1. Az áfa fogalma és jellemzői .................................................................... 42
6.2. Az ÁFA személyi hatálya ....................................................................... 43
6.3. Az ÁFA tárgyi hatálya ............................................................................ 44
6.4. Az ÁFA mértéke ..................................................................................... 45
6.5. Az ÁFA működése .................................................................................. 47
6.6. Az ÁFÁ-hoz kapcsolódó mentességek ................................................... 47
6.6.1. Tárgyi adómentesség ........................................................................ 47
6.6.2. Alanyi adómentesség........................................................................ 48
7. A helyi adók .................................................................................................. 50
7.1. Vagyoni típusú adók................................................................................ 50
7.1.1. Építményadó..................................................................................... 50
7.1.2. Telekadó ........................................................................................... 51
7.2. Kommunális jellegű adók........................................................................ 52
7.2.1. Magánszemély kommunális adója ................................................... 52
7.2.2. Idegenforgalmi adó .......................................................................... 52
7.3. Helyi iparűzési adó .................................................................................. 53
Felhasznált irodalom ........................................................................................ 55

5
1. ADÓZÁSI ALAPFOGALMAK, AZ ADÓK CSOPORTOSÍTÁSA

A fejezet célja, hogy megismertesse az olvasót az adózással kapcsolatos

alapfogalmakkal, az adózás elveivel, valamint az adók csoportosításával.

1.1. Adózási alapfogalmak

Az adó egy közvetlen ellenszolgáltatás nélküli, kényszer jellegű, általános,

ismétlődő kötelezettség, amelyeket az állam vagy más közhatalmi szervezet
olyan jogszabályok alapján hajt be, amelyek meghatározzák ezen kötelezettség
nagyságát, feltételeit, fizetési esedékességét.
Az adók elsődleges funkciója, hogy bevételt biztosítson az állam számára a
közös társadalmi fogyasztás finanszírozásának biztosítására, az általános terhek
szétosztására. Ezért is fogalmazhatunk úgy, hogy az adók befizetéséért
közvetlenül megnevezhető ellenszolgáltatás nem jár, ugyanakkor kényszer
jellegű, mivel az az államnak törvény által kikényszerített joga van az
adóztatásra.
Magyarországon adók beszedésére, vagyis adóztatásra kizárólag az állam és a
helyi önkormányzatok jogosultak. Az adóztatással kapcsolatos jogokat az állam
és az önkormányzatok nevében az adóhatóságok gyakorolják.
Az adóalany (adózó) az a természetes személy, jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, akinek (amelynek) saját
nevében adókötelezettsége keletkezik. Az adófizető az a természetes személy,
jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, aki az
adót ténylegesen megfizeti. Az adóalany és az adófizető a legtöbb adónem
esetében ugyanaz a személy, de például az általános forgalmi adó esetében az
adóalany a forgalmi adót befizető kereskedő, de az adófizető a végső fogyasztó,
akit az általános forgalmi adó terhel.
Az adóalanyokat adókötelezettség terheli. Az adókötelezettség egy összetett
fogalom, mely az adófizetési kötelezettségen – mint fő kötelezettségen – túl
magában foglalja a bejelentési, a nyilvántartási, az adómegállapítási, a
nyilatkozattételi, az adóbevallási, -befizetési, az adatszolgáltatási, a
bizonylatadási, illetve őrzési kötelezettséget is.

6
Az adó tárgya az a dolog, jog, tevékenység, vagy éppen
szolgáltatás, amely után az adót ténylegesen megfizetik. A jövedelemadók
esetében például a törvényben előírt szabályok szerint meghatározott jövedelem,
míg például vagyoni típusú adók esetében a vagyontárgy.
Az adóalap az adó tárgyának az a pénzben vagy természetes mértékegységben
kifejezett mennyisége, amelynek alapján a fizetendő adót számítják.
Az adó mértéke pedig egy olyan mennyiségi egység, amely segítségével az
adóalapból az adót meghatározzák. Az adó mértéke lehet adókulcs vagy adótétel
szerint meghatározott. Az adókulcs az adóalap meghatározott százaléka, míg az
adótétel az adóalap természetes mértékegységére megállapított fix adóösszeg.
Az adókedvezmény a számított adóból nyújtott kedvezmény, mely során a
bevallott és meghatározott adót részben vagy egészében nem kell megfizetni.
Míg az adómentesség egy jogszabály által megengedett, az általános
kötelezettség alóli kivétel. Például az adó tárgya után az adót nem kell
megfizetni, többnyire bevallani sem. Például személyi jövedelemadó esetében
adókedvezmény kapcsolódik a gyermekvállaláshoz (családi kedvezmény), míg
adómentesség kapcsolódik bizonyos típusú bevételekhez, például a hallgatói
ösztöndíj vagy a nyugdíj.
Az adózással kapcsolatosan a hatáskör azt jelöli ki, hogy az adóhatóságok és
kapcsolódó közigazgatási szerveik közül melyik típusú hatóság jár el. Például a
személyi jövedelemadó, társasági adó, stb. a Nemzeti Adó és Vámhivatal
adóztatási szervének, míg a helyi iparűzési adó kapcsán a helyi önkormányzat
hatáskörébe tartozik.
Az illetékesség azt jelöli ki, hogy a hatáskörrel rendelkező közigazgatási
szervek közül melyik a konkrétan eljáró hatóság.

1.2. Az adózás alapelvei

Az adózáshoz kapcsolódó alapelvek az adórendszer működésének, szűkebb

értelemben az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek
általános feltételeit rögzítik, ezáltal segítve elő az adózás törvényben
meghatározott céljainak teljesülését. Az adózás alapelvei többek között a
következők:
a) arányos közteherviselés elve: Az elv azt jelenti, hogy az adóterheket a
fizetésükre kötelezettek között fizetőképességükkel (teherbíró

7
 képességükkel) arányosan kell elosztani. Ez például az
adókulccsal meghatározott adók esetében úgy érvényesül, hogy a magasabb
jövedelem magasabb számított adót eredményez.
b) haszonelvűség elve: Az adótehernek arányosnak kell lennie azzal a
"haszonnal", amelyet az adózó a társadalmi közös fogyasztás keretében
megszerez. A hozzáadott érték típusú adók esetén minél nagyobb a
hozzáadott érték, annál nagyobb a számított adó értéke is.
c) fizetőképesség elve: A fizetendő adó összegének összefüggésben kell lennie
az adózó vagyonával, jövedelmével, hiszen ez teszi lehetővé az adók
biztonságos beszedhetőségét, az adórendszer megbízhatóságát.
d) könnyen teljesíthetőség elve: Az adó behajtását az adókötelezettek számára
legkedvezőbb helyen és időben (az adóigazgatás tárgyi és személyi
feltételeitől, az adómentalitástól stb. függően) irányozza elő. Éppen ezért a
legtöbb adónem esetében az adók befizetése adóelőleg formájában működik,
ezzel biztosítva az adóalanyok likviditását.
e) jutányosság elve: Az elv megköveteli, hogy az adó kiszámításával és a
behajtásával kapcsolatos költségek minimálisak legyenek.
f) kiszámíthatóság elve: Az adószabályok ne változzanak túl gyorsan, mert az
zavarja a gazdasági döntéseket, növeli a befektetések kockázatát és nem
biztosítja a stratégiai tervezhetőséget.
Az egyes adónemek esetében ezek az elvek nem érvényesülnek maradéktalanul,
ezért a jogalkotók általában többfajta adónemet alkalmaznak, amelyben
különböző elvek kerülnek előtérbe. Míg például a forgalmi típusú adók esetén a
haszonelvűség kerül előtérbe, addig a személyi jövedelemadó esetében a
fizetőképesség elve az elsődleges.

1.3. Az adók csoportosítása

Az adók számos ismérv szerint csoportosíthatók, a következőkben néhány

lehetséges szempont szerinti csoportosítást ismertetünk.
a) Jogosultság szerint
Az adók jogosultság szerint lehetnek központi adók vagy helyi adók. A
központi adók alapjának, mértékének, fizetési idejének megállapítása, az
esedékes összegek beszedése stb. általánosan az államigazgatás központi

8
szerveinek a feladata. A helyi adók esetében ezeket a
feladatokat a helyi önkormányzat, illetve képviseletében a jegyző látja el.
b) Teherviselés alapján
Az adók teherviselés szerinti csoportosítása alapján azt vizsgáljuk, hogy kit
terhel az adó, vagyis ki viseli az adó terhét. Teherviselésük szerint az adók
lehetnek közvetlen vagy közvetett adók.
A közvetlen adók (egyenes, direkt adók) esetében az adóalany és az adófizető
azonos személy vagy szervezet. Közvetlen adó például a magánszemélyek
jövedelemadója (SZJA), a társasági adó (TAO), a helyi iparűzési adó (HIPA),
stb.
A közvetett adók (indirekt adók) esetében más az adófizető és más az a
személy, akit az adó ténylegesen terhel. A közvetett adók termékekhez,
szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, azok forgalmát, fogyasztását terhelik meg.
Közvetett adó például az általános forgalmi adó (ÁFA).
c) Adóalanyok alapján
Az adó alanyai lehetnek természetes személyek, jogi személyek vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek.
d) Adó tárgya szerint
Az adó tárgya szerint csoportosítva megkülönböztetünk jövedelmet terhelő
adókat (pl. SZJA), vagyont terhelő adókat (pl. telekadó) vagy forgalmat
terhelő adókat (pl. álalános forgalmi adó).
e) Adó mértéke szerint
Az adó mértéke szerint az adók lehetnek kulcsos adók vagy adótételek.

9
2. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ (SZJA)

A fejezet célja a magánszemélyek jövedelmét terhelő adók közül a személyi

jövedelemadó főbb logikájának és szabályainak bemutatása. Magyarországon az
„1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról” (a továbbiakban SZJA
tv.) határozza meg a fenti adónemmel kapcsolatos szabályokat.
A személyi jövedelemadó (a továbbiakban SZJA) a magánszemélyek és egyéni
vállalkozások éves jövedelmét terhelő korábban sávosan progresszív, jelenleg
lineáris adó. Ahhoz, hogy a személyi jövedelemadót meg tudjuk állapítani,
ismernünk kell a magánszemélyek jövedelmeinek kategorizálását és
csoportosítását.

2.1. Az SZJA alanyi hatálya

Az SZJA alanyi hatálya a magyarországi illetőségű magánszemélyre, egyéni

vállalkozásra, illetve a Magyarországon jövedelmet szerzett külföldi illetőségű
magánszemélyre terjed ki. A belföldi illetőségű magánszemély
adókötelezettsége összes bevételére kiterjed, ezt nevezzük teljes körű
adókötelezettségnek, míg a külföldi illetőségű magánszemély
adókötelezettsége kizárólag belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi
szerződés alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki
(korlátozott adókötelezettség).
Az SZJA törvény szerint belföldi illetőségű az a magánszemély, aki
a) Magyar állampolgár, kivéve aki egyidejűleg más államnak is
állampolgára és belföldön nem rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási
hellyel.
b) Az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával
élve az adott naptári évben legalább 183 napig Magyarország területén
tartózkodik.
c) Letelepedett jogállású vagy hontalan személy.
d) Az előző pontokba be nem sorolható természetes személyek, akik
kizárólag belföldön rendelkeznek állandó lakóhellyel.
e) Akiknek létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem, vagy nem csak
belföldön rendelkeznek állandó lakóhellyel. A létérdek központjának az
az állam tekintendő, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb
személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik.

10
 f) Akiknek szokásos tartózkodási helye belföldön
található, ha egyáltalán nem, vagy csak belföldön rendelkezik állandó
lakóhellyel és létérdekei központja sem állapítható meg.

2.2. Jövedelmek csoportosítása a személyi jövedelemadóban

A személyi jövedelemadó a jövedelmeket az alábbi fő kategóriákba sorolja.

1. ábra: A jövedelmek csoportosítása

Forrás: Saját szerkesztés az SZJA tv. alapján

A jövedelem megállapításához minden esetben szükséges a bevétel és a költség

fogalmának ismerete. A bevétel mindig valamilyen kapott vagyoni érték
(természetben, pénzben kapott, átvállalt, más által kifizetett tartozás, kiadás). A
költség a bevételszerző tevékenység során felmerült, szabályszerűen számlával
igazolt kiadás. A jövedelem a bevétel törvényben elismert költségekkel
csökkentett része, vagy bevétel hányada. Attól függően, hogy milyen
tevékenységből származik a magánszemélyek bevétele, eltérő módszerrel
állapítható meg a jövedelem, mely a jövedelemadó alapját képezi.
A jövedelmeket adózási szempontból két nagy csoportba bonthatjuk, az
adómentes és az adóköteles jövedelmek csoportjára.

11
2.3. Adómentes jövedelmek

Az adómentes jövedelmeket adómentes bevételnek is nevezhetjük, hiszen ez

esetben a bevételek mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól. Az adómentes
bevételek körét az SZJA tv. 1. számú melléklete tételesen tartalmazza.
Adómentes bevételnek számít, ezáltal a bevétel 100%-át jövedelemnek tekintjük
például az alábbi bevételeknél:
a) nyugdíj;
b) árvaellátás;
c) szociális segély;
d) családi pótlék;
e) ápolási díj;
f) ösztöndíj;
g) gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, anyasági
támogatás és gyermeknevelési támogatás;
h) a lakáscélú támogatás, ha az a lakáscélú állami támogatásokról szóló
kormányrendelet alapján nyújtott támogatás;
i) a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami
támogatás és a támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett
(jóváírt) kamat;
j) kitüntetések (pl. a Nobel-díj és az Európai Unió Descartes-díjának
tárgyiasult formája, továbbá a Kossuth- és a Széchenyi-díj tárgyiasult
formája, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, stb.)

2.4. Adóköteles jövedelmek

A jövedelmek másik nagy csoportját alkotják azok a jövedelmek, amelyek

adózási szempontból adókötelesek. Az adóköteles jövedelmeket két nagy
csoportba sorolhatjuk: összevonás alá eső jövedelmekre és külön adózó
jövedelmekre. A csoportosítás alapja, hogy az összevonás alá eső jövedelmek
esetében az összevont adóalapból kerül megállapítása az adó, míg a külön adózó
jövedelmek esetében jövedelem típusonként eltérő szabályok alapján állapítják
meg a fizetendő személyi jövedelemadót.

12
2.5. Összevonás alá eső jövedelmek

Az összevonás alá eső jövedelmeket a törvény nem önálló tevékenységből

származó jövedelmek, önálló tevékenységből származó jövedelmek és egyéb
jövedelmek csoportokra bontja.
Az összevont adóalap számítási logikáját a 2. ábra szemlélteti.

+ Nem önálló tevékenységből származó jövedelem

+ Önálló tevékenységből származó jövedelem
+ Egyéb jövedelem
Összevont adóalap
- Adóalap kedvezmények
Korrigált összevont adóalap
x 15% SZJA
Számított személyi jövedelemadó

2. ábra: Az összevonás alá eső jövedelmek adóalapjának levezetése

Forrás: Saját szerkesztés az SZJA tv. alapján

Az összevont adóalap meghatározásához az összevonás alá eső jövedelmeket

össze kell adni, ebből érvényesíthetők az adóalap kedvezmények. Ezek
figyelembevételével kapjuk meg a korrigált összevont adóalapot, melyet
megszorozva az adókulccsal kapjuk a számított jövedelemadót.

2.5.1. Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek

Az Szja tv. megfogalmazásában nem önálló tevékenységből származó bevétel

minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével
összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló
jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló
tevékenység ellenértékeként munkabér, tiszteletdíj, illetmény címén, valamint a
nem önálló tevékenységre tekintettel jutalom vagy költségtérítés címén
megszerzett bevétel.
A nem önálló tevékenységből származó bevételekkel szemben költségek
általában nem számolhatók el.

13
Nem önálló tevékenységből származó jövedelem
jellemzően a
− munkaviszonyban folytatott tevékenységből származó jövedelem,
− közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységből származó
jövedelem,
− társas vállalkozás tagjának személyes közreműködése,
− gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységéből származó
jövedelem,
− jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (felügyelő
bizottság, küldött közgyűlés tagja, kivétel a választott könyvvizsgáló)
tevékenységéből származó jövedelem (amennyiben ezen tevékenységeket
nem egyéni vállalkozóként végzi),
− nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az
adott állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelem,
− nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységből
származó jövedelem,
− országgyűlési képviselői tevékenységből származó jövedelem,
− nemzetiségi szószóló tevékenységből származó jövedelem,
− állami projektértékelői tevékenységből származó jövedelem (SZJA tv, 24. §)

2.5.2. Önálló tevékenységből származó jövedelmek

Az SZJA törvény megfogalmazása szerint „önálló tevékenység” minden olyan

bevételt eredményező tevékenység, amely nem tartozik a „nem önálló
tevékenységek” körébe.
Önálló tevékenységből származó jövedelem különösen
– a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből származó jövedelem, a
felhasználói szerződés alapján megszerzett jövedelem,
– a választott könyvvizsgálói tevékenységből származó jövedelem,
– az európai parlamenti, a helyi önkormányzati képviselői tevékenységgel
összefüggésben kapott jövedelem,
– az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétből származó jövedelme,
– az átalányadózást választó egyéni vállalkozó átalányban megállapított
jövedelme,
– a mezőgazdasági őstermelő jövedelme, beleértve a kistermelői bevételből
átalányban megállapított jövedelmet is,

14
– az ingó vagyontárgy bérbeadásából származó jövedelem,
– a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem,
– a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a
szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet
szerinti egyéb szálláshelyszolgáltatási tevékenységből származó jövedelem,
– a lábon álló termésnek a föld tulajdonosváltozása nélkül történő
értékesítéséből származó jövedelem,
– az ingatlan- és az ingó vagyontárgyak átruházásából származó jövedelem, ha
az átruházás gazdasági tevékenység keretében történik.

Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításánál a

magánszemélyek két módszer közül választhatnak, melyet a 3. ábra szemléltet.

3. ábra: Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása

Forrás: Saját szerkesztés az SZJA tv. alapján

Az egyik módszer a tételes költségelszámolás, míg a másik módszer az

úgynevezett diktált vagy vélelmezett költséghányad módszere.
A tételes költségelszámolás esetén a tevékenységgel összefüggő költségeket
tételesen kell gyűjteni és valamennyi költséget – a kormányrendeletben vagy
törvényben meghatározott mértékű (igazolás nélkül elszámolható) költségek
kivételével – számlával, bizonylattal kell igazolni. Ennél a módszernél az önálló
tevékenységből származó bevétel tételesen igazolt költségekkel csökkentett
összege lesz a magánszemély jövedelme.

15
Költségként csak az önálló tevékenységgel összefüggésben,
a bevétel megszerzése érdekében a naptári évben felmerült (kifizetett),
szabályszerűen igazolt kiadást lehet elszámolni. Kivétel ez alól az olyan átalány
(vélelmezett) költség, amelyet a Szja tv. a kiadás tényleges felmerülésétől
függetlenül elismer, például a 15 Ft/km általános személygépkocsi
normaköltség.
A másik módszer szerint a bevételből igazolás (számlák, bizonylatok) nélkül
levonható 10 % költséghányad, így a bevétel 90 %-a tekinthető jövedelemnek.
Ez utóbbi módszer alkalmazása esetén a magánszemély nem alkalmazhatja a
tételes költségelszámolást.

2.5.3. Összevont adóalapot csökkentő kedvezmények

Az összevont adóalapból két adóalap csökkentő kedvezményt lehet igénybe

venni, az első házasok kedvezményét, valamint a családi kedvezményt.
Mindkét típusú kedvezmény igénybevétele esetén az érvényesítési sorrendben
első az első házasok kedvezménye, majd ezt követi a családi kedvezmény.
Az első házasok kedvezményét az a házaspár veheti igénybe, ahol legalább az
egyik fél először köt házasságot. A kedvezmény mértéke 33 350 Ft/hó, amelyet
a házasságkötést követő hónaptól 24 hónapon át lehet igénybe venni. A
kedvezmény a házastársak között megosztható.
A családi kedvezmény mértéke
− egy kedvezményezett eltartott esetén havi 66 670 Ft/eltartott,
− kettő kedvezményezett eltartott esetén havi 133 330 Ft/eltartott,
− három és minden további kedvezményezett eltartott esetén havi
220 000 Ft/eltartott.
Kedvezményezett eltartottnak minősül, aki után a magánszemély családi
pótlékot is kap, aki saját jogán családi pótlékra jogosult, illetve az az a
magánszemély, aki rokkantsági járadékban részesül. Ezen felül a kedvezményt
a várandós asszony (fogantatástól számított 91 naptól), és vele közös
háztartásban élő házastársa is megkaphatja. A családi kedvezmény összegét a
házastársak (közös háztartásban élő élettársak, nevelőszülők) megoszthatják
egymás között.

16
2.5.4. Számított személyi jövedelemadó
megállapítása

A korrigált összeont adóalap és az adókulcs szorzataként kapjuk a számított

személyi jövedelemadót. A számított adóból tevékenységi kedvezmény és
személyi kedvezmény jogcímen lehet adókedvezményt levonni.
A tevékenységi kedvezmény, más néven őstermelői adókedvezmény
érvényesítése esetén az összevont adóalap adóját csökkenti a tételes
költségelszámolást, vagy a 10 % költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági
őstermelő e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint, ha
tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelői díjkedvezménynek az együttes
összege, de legfeljebb 100 ezer forint.
A személyi kedvezmény érvényesítése esetén az összevont adóalap adóját
csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás,
határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot
fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 %-
ának megfelelő összeg.
A tevékenységi kedvezményt és a személyi kedvezményt maximum az
összevont adóalap adójának összegéig lehet érvényesíteni.

2.6. Külön adózó jövedelmek

A külön adózó jövedelmek esetében az egyes tevékenységekből származó

jövedelmeknél külön-külön, egyedi szabályok alapján kerül megállapításra a
személyi jövedelemadó.
A külön adózó jövedelmek csoportjába tartoznak:
a) Egyéni vállalkozásból származó jövedelem
• Egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA)
szerinti adózása
• Egyéni vállalkozó átalányadózása
• Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes
átalányadózása
b) Vagyonátruházásból származó jövedelem
• Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem
• Ingatlan, vagyoni értékűjog átruházásából származó jövedelem

17
 • Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből
származó jövedelem
c) Tőkejövedelem
• Kamatjövedelem
• Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
• Csereügyletből származó jövedelem
• Osztalékból származó jövedelem
• Árfolyamnyereségből származó jövedelem
• Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem
• Tartós befektetésből származó jövedelem
• Kriptoeszközzelvégrehajtott ügyletből származó jövedelem
• A vállalkozásból kivont jövedelem
d) Vegyes jövedelmek
• Termőföld bérbeadásból származó jövedelem
• Lakás önkormányzatnak történőbérbeadásából származó jövedelem
Társasház, társasüdülő jövedelme
• Nyereményből származó jövedelem, privatizációs lízingből származó
jövedelem
• Értékpapír
e) Egyes juttatások adózása
• Béren kívüli juttatásnak nem minősülőegyes meghatározott juttatások
• Béren kívüli juttatások
• Kamatkedvezményből származó jövedelem

A fejezetben a főbb külön adózó jövedelmek adózási sajátoságait ismertetjük.

Vagyonátruházásból származó jövedelem

A vagyonátruházásból származó jövedelem adózása esetén megkülönböztetünk
ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából, ingó vagyontárgy átruházásából
származó jövedelmet, valamint tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből
származó jövedelmet.
Az ingatlan, vagyoni értékű jog vagyonátruházásból származó jövedelem
keletkezik termőföld értékesítése, ingatlan értékesítése, valamint egyéb vagyoni
értékű jog (pl. haszonélvezet, földhasználat, bérleti jog) értékesítése kapcsán.
A jövedelemadó meghatározásának logikáját a 4. ábra szemlélteti.

18
 Értékesítésből származó bevétel
- Vagyonszerzésre fordított összeg
- Értéknövelő beruházások
- Értékesítés során felmerülő ráfordítások
JÖVEDELEM
- Jövedelem csökkentőt tételek
ADÓALAP
x 15% SZJA adókulcs
Számított/fizetendő személyi jövedelemadó

4. ábra: Az ingatlan, vagyoni értékű jog vagyonátruházásból származó

jövedelemadó levezetése
Forrás: Saját szerkesztés az SZJA tv. alapján

A számítási logika alapján a jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy bevételből

le kell vonni azokat a kiadásokat, amelyek az eladott vagyonnal összefüggésben
az eladónál felmerültek. Ezek jellemzően az ingatlan megszerzésre fordított
összeg (a vételár a megfizetett illetékekkel együtt), valamint az eladásra kerülő
ingatlanon elvégzett értéknövelő beruházás számlával igazolt költsége (például a
fűtés korszerűsítése, kerítés építése, de például karbantartás nem), az ingatlan
jog eladásával kapcsolatban felmerült kiadás (például az értékesítési hirdetések
díja).
A jövedelem az SZJA tv-ben meghatározott feltételekkel és mértékben
csökkenthető. A csökkentés mértékét az ingatlan típusától függően határozza
meg a törvény. A lakás céljára szolgáló ingatlanok átruházása esetében a
jövedelem alakulását és a kedvezmény mértékét a 3. táblázat szemlélteti.

19
1. táblázat: Lakás céljára szolgáló ingatlan átruházásából
származó jövedelem

Forrás: Saját szerkesztés az SZJA tv. alapján

Az adóalap 15 %-a az adó, melyet az adóbevallással egy időben kell megfizetni.

Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet és a hozzá
kapcsolódó adót a következő logika alapján lehetséges kiszámítani (5. ábra).
Értékesítésből származó bevétel (évi 600 ezer Ft bevételig nem
kell bevallani, évi 200 ezer Ft-ig adómentes)
- Vagyonszerzésre fordított összeg
- Értéknövelő beruházások
- Értékesítés során felmerülő ráfordítások
JÖVEDELEM
- Jövedelem csökkentőt tételek
ADÓALAP
x 15% SZJA adókulcs
Számított személyi jövedelemadó
- 30 000 Ft (200 000 Ft x 0,15%)
Fizetendő személyi jövedelemadó

5. ábra: Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemadó levezetése

Forrás: Saját szerkesztés az SZJA tv. alapján

A számítási logika alapján a jövedelmet hasonlóan kell meghatározni, mint az

ingatlanok esetében, vagyis az értékesítésből származó bevételből le kell vonni a

20
megszerzésre fordított összeget, az értékesítéssel
kapcsolatban felmerült, igazolt költségeket és a vagyontárgy értékét növelő
ráfordításokat (ha azokat korábban költségként még nem számolták el).
Amennyiben az ingóság értékesítésből származó adóévi bevétel a 600 ezer Ft-ot
nem haladja meg, akkor nem kell a jövedelmet megállapítani, illetve nem
keletkezik sem bevallási, sem adófizetési kötelezettség. Amennyiben az ingó
vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem a 200 ezer Ft-ot meghaladja,
akkor csak a 200 ezer Ft feletti rész után kell a 15 %-os adót megfizetni. Ebben
az esetben a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak adóját 30 ezer Ft-tal
csökkenteni kell.

21
3. TÁRSASÁGI ADÓ (TAO)

A „társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény”

(továbbiakban Tao. tv.) előírása szerint a Magyarországon jövedelem- és
vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, azaz a
vállalkozási tevékenység alapján, az annak során keletkezett jövedelem után az
adózót társasági adókötelezettség terheli. Ez a fejezet a társasági adóval
kapcsolatos főbb szabályokat tartalmazza.

3.1. A TAO törvény személyi hatálya

A társasági adó alanya

A személyi hatálya, vagyis a társasági törvény alanya a belföldi, valamint a
külföldi illetőségű adózó.
A belföldi illetőségű adózók adókötelezettsége úgynevezett teljes körű
adókötelezettség, ami azt jelenti, hogy a belföldről és a külföldről származó
jövedelmükre egyaránt kiterjed.
A Tao tv. szabályozása alapján belföldi illetőségű adózónak minősül
− a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot, a
szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott
ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési
projekttársaságot is), az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve
az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet,
− a szövetkezet,
− az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes
jogi személyek vállalata, a leányvállalat,
− az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a
közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat,
− a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (MRP),
− a vízitársulat,
− az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület (ideértve e
szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi
személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), továbbá az egyházi
jogi személy, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító
pénztár, a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott
intézményt is), továbbá a diákotthon,

22
 − az európai területi társulás,
− az egyéni cég,
− az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC),
− a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld,
− a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.

A külföldi illetőségű adózó adókötelezettsége úgynevezett korlátozott

adókötelezettség, ami azt jelenti, hogy kizárólag a belföldön végzett
vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki. Ezek körébe
tartozik
− a külföldi vállalkozó, amely belföldi telephelyen végez vállalkozási
tevékenységet,
− ingatlannal rendelkező magyar társaság külföldi tagja, amely ingatlannal
rendelkező társaságban [Tao. tv. 4. § 18. pont] meglévő részesedésének
elidegenítése, vagy kivonása révén szerez jövedelmet.

Csoportos adóalanyiság
Azok a belföldi illetőségű adózók, akik között legalább 75%-os arányú szavazati
jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn, csoportos társasági adó
alanyiságot kérelmezhetnek az adóhatóságnál. Az úgynevezett TAO csoport
létrehozásának további feltétele, hogy a csoporttagok azonos
mérlegfordulónappal rendelkezzenek és a könyvvezetésük szabályai
megegyezzenek. A csoportos TAO alanyiságnál a tagok egyedi társasági
adóalanyisága megszűnik, a kijelölt csoportképviselő tag jogkörébe és
feladatkörébe tartozik, hogy tartsa a kapcsolatot az adóhatósággal, vezesse a
csoport nyilvántartásait, elkészítse a csoport adóbevallását, vezesse
adófolyószámláját és elszámoljon a tagokkal.

3.2. A társasági adó alapja, a jövedelemminimum meghatározása

A társasági adó a gazdasági társaságok által az adott évben elért jövedelmük

után fizetett direkt adó. Így a társasági adó alapját kettős könyvvitelt vezető
adóalanyok esetén a beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményből
kiindulva kell meghatározni a 6. ábra szerinti logika alapján.

23
 ± Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
± Pénzügyi műveletek eredménye
± ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (SZTV.)
- Adóalap csökkentő tételek
+ Adóalap növelő tételek
± ADÓALAP
x Adókulcs (9%)
= SZÁMÍTOTT TÁRSASÁGI ADÓ
- Adókedvezmények
= FIZETENDŐ TÁRSASÁGI ADÓ

6. ábra: A társasági adó levezetése

Forrás: Saját szerkesztés az TAO tv. alapján

Az adózás előtti eredményt a számviteli törvény (2000. évi C. törvény a

számvitelről, továbbiakban Sztv.) előírásai alapján – a gazdálkodó döntésétől
függően – az összköltség típusú vagy a forgalmi költség típusú
eredménykimutatás alapján kell meghatározni, mely során az adóévi bevételeket
állítják szembe az adóévi költségekkel, ráfordításokkal.
Az adóalapot az adózás előtti eredmény Tao. tv. által előírt adóalap csökkentő és
növelő korrekciós tételekkel módosított összege képezi. Adófizetési
kötelezettséget a pozitív adóalap után kell számítani, vagyis a pozitív adóalapot
megszorozva a 9 %-os társasági adóval megkapjuk a számított társasági adót. A
számított társasági adóból figyelembe véve az igénybe vehető
adókedvezményeket kapjuk meg a fizetendő társasági adót.
A Tao tv. adózási szempontból meghatározza az úgynevezett jövedelem-
(nyereség) minimumot. Abban az esetben, amennyiben az adózás előtti
eredmény vagy a társasági adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a
„jövedelem- (nyereség-) minimumot”, az adózó választhat, hogy nyilatkozatot
tesz a társasági adóbevallásában, vagy a „jövedelem- (nyereség-) minimumot”
tekinti adóalapnak.
Az jövedelemminimum szerinti adóalap meghatározásához a gazdálkodó összes
bevételét szorozzuk meg 2 %-kal a következők szerint:
Jövedelemminimum szerinti adóalap = Összes bevétel * 0,02

24
3.3. Adózási előtti eredményt módosító tételek

Az adóalap korrekciós tételeket több csoportba sorolhatjuk.

A módosító tételek egy része az adóalap védelmét szolgálja. Ezek a módosító
tételek döntően a Sztv. szerint elszámolt költségekhez, ráfordításokhoz
kapcsolódóan írják elő a növelő tétel, illetve az Sztv. szerint az eredmény javára
elszámolt bevételekhez kapcsolódóan tartalmazzák csökkentő tétel alkalmazását.
A kettős adóztatás elkerülése okán vannak olyan tételek, amelyek után már
más adóalany megfizette az adót, így ezek adóalap csökkentésként számolhatók
el. Ugyanakkor bizonyos tételek az adóelkerülés megakadályozására növelő
tételként szerepelnek az adóalap kalkulálásakor.
Ezen felül ismeretesek a speciális jelleggel alkalmazandó adóalap módosító
tételek, melyek kapcsolódhatnak foglalkoztatáspolitikai célok megvalósításához,
K+F, illetve beruházásösztönzéshez vagy egyéb jogcímekhez.

3.3.1. Adóalap csökkentő korrekciós tételek

A Tao törvény 7. §-a tartalmazza az adóalap megállapításához kapcsolódó

csökkentő korrekciós tételeket. Ebben a fejezetben a főbb csökkentő tételek
kerülnek ismertetésre.

a) Előző évek elhatárolt vesztesége (veszteségelhatárolás): A

veszteségelhatárolás egy, a számviteli nyilvántartásokban nem rögzített,
speciálisan csak az adózáshoz kapcsolódó fogalom. Annyit jelent, hogy
amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív (veszteség), annak elhatárolt
összegével az adózó a következő öt adóévben döntése szerinti megosztásban
csökkentheti az adózás előtti eredményét. Fő szabály szerint a korábbi adóévek
elhatárolt vesztesége legfeljebb az adóévi pozitív adóalap 50 %-áig számolható
el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.
b) Céltartalék felhasználása: Kettős könyvvitelt vezető adózóknál a várható
kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék (kivéve a
Diákhitel Központ Részvénytársaság által kormányrendeletben előírt
feltételeknek megfelelően képzett céltartalék) felhasználása miatt az adóévben
bevételként elszámolt összege adóalap csökkentő tétel.

25
c) Terven felüli értékcsökkenés visszaírt összege: A
kettős könyvvitelt vezető adózóknál az adóévben a terven felüli értékcsökkenés
visszaírt összegeként elszámolt bevétel.
d) Adótörvény szerinti terv szerinti értékcsökkenés: Csökkenti az adóalapot
az értékcsökkenési leírásként a Tao tv. 1. és 2. számú mellékletében
meghatározott előírások szerint az adóévre megállapított értékcsökkenési leírás
összege. Nem számolható el értékcsökkenési leírás (a társasági adó
rendszerében, így nincs csökkentő tétel) azon eszközökre vonatkozóan,
amelyekre az Szt. szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés.
e) Kapott (járó) osztalék, részesedés: Csökkenti az adózás előtti eredményt a
kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel, kivéve
az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalékot.
f) Fejlesztési tartalék: Az adózó saját döntése szerint – a jövőbeni
beruházásaira – fejlesztési tartalékot képezhet. Fejlesztési tartaléknak nevezzük
az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév
utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összeget. Amennyiben az adózó él
ezzel a lehetőséggel, akkor az adóévben képzett fejlesztési tartalék, de legfeljebb
az adóévi adózás előtti nyereség 50 %-a és legfeljebb adóévenként 10 milliárd
forint adóalap csökkentő tételt vehet figyelembe.
g) Bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége
h) Bejelentett immateriális jószág értékesítése
i) Nem realizált árfolyamnyereség: Fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi
pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköz értékének növekedéseként, illetve
a hosszú lejáratú kötelezettség értékének csökkenéseként a mérlegfordulónapi
értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként,
kötelezettségenként elszámolt összege.
j) Eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az
adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb
az adóévi adózás előtti nyereség 50 %-a és legfeljebb adóévenként 500 millió Ft.
k) Megszerzett társaság tagjánál a kedvezményezett részesedéscsere
alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség.
l) Követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési
értékéből a behajthatatlanná vált rész, valamint a követelés átruházásakor,
kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel,

26
m) Bírság elengedése miatt az adóévben bevételként
elszámolt, az adóévben vagy az előző adóévekben az adózás előtti eredményt
növelő tételként figyelembe vett összeg.
n) Kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt
bevétel 50 százaléka.
ny) Adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott
kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége,
o) Szakképzésben közreműködő adózó (szakképzési minimálbér): Csökkenti
az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő szervezet az adózás előtti
eredményét
- a szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján tanulónként,
minden megkezdett hónap után havonta az érvényes minimálbér 24 %-a
vagy
- az elméleti képzést végző iskolával kötött együttműködési megállapodás
alapján tanulónként, minden megkezdett hónap után havonta az érvényes
minimálbér 12 %-a.

p) Szakképzésben közreműködő adózó továbbfoglalkoztatása: sikeres

szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló után folyamatos
továbbfoglalkoztatása esetén, valamint a korábban munkanélküli személy,
továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből
szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után a
foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett
társadalombiztosítási járuléka.
q) Megváltozott munkaképességű foglalkoztatása: Legalább 50 százalékban
megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén
személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak
kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér,
feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az
adóévben nem haladja meg a 20 főt.
r) Foglalkoztatotti létszám növekedése: Mikrovállalkozásnak minősülő
adózónál a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző adóévhez
viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér
adóévre számított összegének szorzata.

27
s) Adott támogatás: Közhasznú szervezetnek, az adóévben
visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás értékének 20 %-a közhasznú
szervezet, 50 %-a, a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap
támogatása esetén, további 20 %-a tartós adományozási szerződés esetén, de
együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.
t) Mobilitási célú lakhatási támogatás adóévi összege, valamint a
munkásszállásra fordított beruházási, felújítási, üzemeltetési költségek, illetőleg
a bérleti díj.

3.3.2. Adóalap növelő korrekciós tételek

Az adóalap megállapításához kapcsolódó csökkentő korrekciós tételeket a Tao

tv. 8. §-a tartalmazza, ebben az alfejezetben a főbb csökkentő tételek kerülnek
ismertetésre.
a) Céltartalék képzés: Kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható
kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék adóévi összege.
b) Számviteli törvény szerinti terv szerinti értékcsökkenés: Az adóévben terv
szerinti értékcsökkenési elszámolt összeg.
c) Terven felüli értékcsökkenés összege: A kettős könyvvitelt vezető
adózóknál az adóévben a terven felüli értékcsökkenésként elszámolt ráfordítás.
Terven felüli értékcsökkenést akkor számol el a gazdálkodó, amennyiben az
immateriális eszközök és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke tartósan és
jelentősen magasabb, mint a piaci értékük.
d) Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség: Költségként,
ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba
vett összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozás bevételszerző
tevékenységével.
e) Nem realizált árfolyamveszteség: Fedezeti ügylettel nem fedezett,
befektetett pénzügyi eszköz értékének csökkenéseként, illetve a hosszú lejáratú
kötelezettség értékének növekedéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a
devizaárfolyam változása alapján eszközönként és kötelezettségenként elszámolt
összeg.

28
f) Bírság, jogkövetkezmény: Jogerős határozatban
megállapított bírság, kivéve, ha önellenőrzéshez kapcsolódik, illetve
adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként,
ráfordításként elszámolt összeg.
g) Ellenőrzött külföldi társaság adóévének utolsó napján kimutatott pozitív
adózott eredmény felosztott osztalékkal csökkentett része.
h) Követelésre elszámolt értékvesztés: Adóévben követelésre elszámolt
értékvesztés összege.
i) Behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett
követelés.
h) Termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság
tagjánál azon összeg kétszerese, amellyel a részesedés értékesítéséből származó
árfolyamnyereség meghaladja a részesedés tulajdonban tartásának időszakára
kiszámított szokásos eredményt.
i) Ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésre az adóévben elszámolt
értékvesztés következtében elszámolt ráfordításnak, az elszámolt bevételt
meghaladó része.
j) Bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetése.

3.3.3. Adókedvezmények

A társasági adó esetében is igénybevehetők adókedvezmények. Az

adókedvezmények a számított adó összegét csökkentik és nem az adózás előtti
eredményt módosítják, mint az előző fejezetben már megismert korrekciós
tényezők esetében.
Az adókedvezmények felhasználására létezik egy korlát, melynek
eredményeként a társaságok számított adója nullára nem csökkenthető az
adókedvezmények igénybevételével, tehát nem lehetséges 100 %-os mértékű
adókedvezményt igénybe venni.
A számított adó maximum annak 80 %-áig csökkenthető a fejlesztési
adókedvezmény összegével, és az így csökkentett adóból – legfeljebb annak 70
%-áig – érvényesíthető minden más típusú adókedvezmény.

29
A TAO tv. alapján az alábbi társasági adókedvezmények
igénybevétele lehetséges:
• fejlesztési adókedvezmény,
• kis- és középvállalkozások beruházási hitel kamata utáni
adókedvezmény,
• energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás
adókedvezménye,
• szövetkezeti közösségialap-képzés adókedvezménye,
• látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye,
• filmalkotások támogatásának adókedvezménye,
• élőzenei szolgáltatás adókedvezménye.

Fejlesztési adókedvezmény
Kormányrendeletben meghatározott beruházások üzembe helyezése és
üzemeltetése esetén vehetik igénybe a társaságok. A számított adó maximum
80%-áig csökkenthető a fejlesztési adókedvezmény összegével.
Ilyen beruházás lehet például a jelenértéken számítva minimum 3 milliárd forint
értékű beruházás, a munkahelyteremtést szolgáló beruházás, a kisvállalkozás
által megvalósított jelenértéken minimum 50 millió forint értékű beruházás,
vagy például a középvállalkozás által megvalósított jelenértéken legalább 100
millió forint értékű beruházás.
A beruházással kapcsolatban az adózó 13 adóéven át érvényesíthet
adókedvezményt.

Kis- és középvállalkozások beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény

Mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak (kkv) minősülő vállalkozások
adókedvezményre jogosultak, amennyiben tárgyi eszköz beszerzéséhez,
előállításához pénzügyi intézménytől hitelt vettek igénybe és kizárólag a fent
megjelölt célra használták fel.
Az adókedvezmény mértéke a hitel után fizetendő kamat összege.
Az adókedvezmény igénybevételével megvalósított beruházást a hitelszerződés
megkötésének évét követő 4 éven belül üzembe kell helyezni. Kivételt jelent ez
alól, amennyiben a beruházás tárgya elháríthatatlan külső ok miatt megrongálódik.

30
Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás,
felújítás adókedvezménye
Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és
üzemeltetése esetén adókedvezmény vehető igénybe.
Az adókedvezmény adózónként és beruházásonként nem lehet magasabb
jelenértéken az elszámolható költségek
a) Közép-Magyarország régió kormányrendelet szerint nem támogatható
településein 30 %-ának,
b) Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható
településein 35 %-ának,
c) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-
Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban 45 %-ának
megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Szövetkezeti közösségialap-képzés adókedvezménye

A szövetkezeti formában működő adózó Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
évi V. törvény 58. §-a alapján az adóévben képzett közösségi alap 6,5 %-át
adókedvezményként veheti igénybe.

Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye

Látvány-csapatsportok - mint például a labdarúgás, kézilabda, kosárlabda,
vízilabda, jégkorong, röplabda – valamelyikében működő, jóváhagyott
sportfejlesztési programmal rendelkező sportszervezet, vagy látvány-csapatsport
fejlesztése érdekében létrejött alapítvány támogatása esetén adókedvezmény
vehető igénybe.
A támogatás formáját tekintve lehet visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott
pénzösszeg, vagy térítés nélkül átadott eszköz, továbbá ingyenes szolgáltatás,
melyet a törvényben meghatározott jogcímekre lehet nyújtani.
A támogatás alaptámogatásból és kiegészítő sportfejlesztési támogatásból áll. Az
alaptámogatás a támogatási igazolásban szereplő összeg, mely az adózónál elismert
költségnek minősül. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás pedig a támogatási
igazolásban szereplő összeg társasági adókulccsal számított értékének legalább
75%-a.

31
Filmalkotások támogatásának adókedvezménye
Az adókedvezmény összege az adózó részére a mozgóképszakmai hatóság által
kiadott támogatási igazolásban szereplő összeg.
Élőzenei szolgáltatás adókedvezménye
Adókedvezmény vehető igénybe a vállalkozás által üzemeltetett
vendéglátóhelyen megvalósult élőzenei szolgáltatás ellenértéke, díja után,
melynek mértéke az élőzenei szolgáltatás adóévi nettó díjának maximum 50%-a.

32
4. KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES
ADÓJA (KATA)

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályait (továbbiakban KATA), a

„2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a
kisvállalati adóról” (továbbiakban Katv.) tartalmazza. Ebben a fejezetben a kata
adózási forma főbb előírásaival ismerkedhet meg az olvasó.

4.1. Az adó alanya, az adóalanyiság keletkezése és megszűnése

A katával összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adó- és vámhatóság

hatáskörébe tartozik.
A kata alanya lehet:
− az egyéni vállalkozó;
− az egyéni cég;
− a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság;
− a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság;
− az ügyvédi iroda.
Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az
adóhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte,
illetve a vállalkozás, amely a bejelentés megtételekor végelszámolási,
felszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll. Szintén nem választhatja az
adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi
jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan
bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság
választásának évében bevételt szerzett.
Az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A
tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami
adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Az adóhatóság a
nyilvántartásba vételről értesítő levélben tájékoztatja a kisadózó vállalkozást.

Az adóalanyiság akkor jöhet létre, ha a katat választó kisadózó vállalkozás

legalább egy kisadózót bejelent.
Az egyéni vállalkozó saját magát, mint magánszemélyt köteles bejelenteni
kisadózóként, ezen felül köteles bejelenteni a vezető tisztségviselői feladatokat
nem munkaviszony keretében ellátó tag(oka)t, a kisadózó vállalkozással

33
megbízási jogviszonyban álló tag(oka)t, valamint a
személyes közreműködésre köteles tagokat.
A bejelentésben meg kell jelölni azt is, hogy a kisadózó főállású kisadózónak
minősül-e vagy sem, ugyanis ettől függ, hogy milyen mértékű tételes adót kell
fizetnie havonta.

4.2. A KATA mértéke és megfizetése

7. ábra: A kisadózó vállalkozások tételes adójának mértéke

Forrás: Saját szerkesztés az Katv tv. alapján

A kisadózó vállalkozások esetében a tételes adó mértéke a következő lehet:

− a kisadózó vállalkozás 50 ezer forint tételes adót fizet a főállású kiadózó
után
− a kisadózó vállalkozás 25 ezer forint tételes adót fizet a főállásúnak nem
minősülő kiadózó után
− a kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után
magasabb összegű, 75 ezer forint tételes adót fizet.
Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, úgy tételesen
minden személy után külön- külön meg kell fizetnie a megfelelő mértékű adót.
A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, ezért
a bejelentésben nyilatkozni kell arról is, hogy a biztosítása a kisadózókénti
bejelentéssel jön-e létre. A biztosított főállású kisadózó az 1997. évi LXXX.

34
törvény (Tbj.) és az 1991. évi IV. törvény (Flt.) szerint
meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet. A 75 ezer forintos
magasabb összegű tételes adó választása esetén a társadalombiztosítási
törvényben szereplő ellátások magasabb összegig vehetők figyelembe.
Fontos, hogy a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a
tételes adó egészét meg kell fizetni. Tehát abban esetben is, ha a bejelentett
kisadózó akár csak egy napot is dolgozik a vállalkozásnál.
Nem kell megfizetni a tételes adót a kisadózó vállalkozásnak azokra a
hónapokra, amely hónap egészében a kisadózó
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban,
örökbefogadói díjban,28 gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő
ellátásban,29 gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási
díjában, ápolási díjban részesül,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c) fogvatartott,
d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
e) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen,
kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

A tételes adóról nem kell havonta bevallást benyújtani az adóhatósághoz,

azonban az adót havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell
megfizeti az állami adó- és vámhatóság részére.
A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó
vállalkozás és a kisadózó(k) mentesül(nek) az adóalanyiság időszakában az
adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az
adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített
kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a
tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével
összefüggésben:
− a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni
adó vagy átalányban megállapított jövedelem utáni adó;
− a társasági adó;

35
 − a személyi jövedelemadó, az egyéni járulékok és az
egészségügyi hozzájárulás;
− a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás, valamint a
szakképzési hozzájárulás
megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

Amennyiben a kisadózó vállalkozás által a naptári évben elért bevétel

meghaladja a 12 millió forintot, akkor a bevételnek a 12 millió forintot
meghaladó része után 40 %-os mértékű adót kell fizetnie, feltéve, hogy a naptári
év minden hónapjára meg kell fizetni a tételes adót.
Amennyiben a kisadózó vállalkozásnak nem kell a naptári év minden hónapjára
megfizetnie a tételes adót, mert például év közben választja a kata
adóalanyiságot, akkor bevételének a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett
hónapok és az 1 millió forint szorzatát meghaladó része után kell megfizetni a
40 %-os mértékű adót. A 40 %-os mértékű adót évente, az adóévet követő év
február 25. napjáig kell megfizetni az az állami adó- és vámhatóság részére.

2021. január 1-jétől a katás vállalkozások üzleti partnereinek, illetve a katás

vállalkozásoknak 40 %-os mértékű adót kell fizetniük, attól függően, hogy az adott
üzleti partner belföldön vagy külföldön letelepedett, továbbá figyelembe véve azt,
hogy a kifizető a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási viszonyban áll-e
vagy sem.

Milyen jogcímen Milyen szabályai vannak Kit terhel a 40%-

keletkezik a 40%-os adó? a 40%-os adó fizetésének? os adó?
1. A katás vállalkozással Amennyiben a katás Az adót a
kapcsolt vállalkozási vállalkozással kapcsolt kifizetőnek kell
viszonyban álló
vállalkozási viszonyban bevallania és
belföldi kifizető álló kifizető juttat a katás megfizetnie a
vállalkozásnak bevételt, juttatás hónapját
akkor e juttatás teljes követő hónap 12.
összege után 40 %-os napjáig.
mértékű adót kell
megállapítania.
2. A katás vállalkozással Amennyiben a katás Az adót a katás
kapcsolt vállalkozási vállalkozásnak olyan vállalkozásnak kell
viszonyban álló külföldi illetőségű jogi bevallania és
személy, egyéb szervezet

36
 külföldi kifizető (külföldi kifizető) juttat megfizetnie a
bevételt, amellyel a katás bevétel
vállalkozás kapcsolt megszerzése
vállalkozási viszonyban áll,
hónapját követő
akkor e bevétel után a katás
vállalkozásnak kell 40 %- hónap 12. napjáig.
os mértékű adót fizetnie.
A 40 %-os mértékű adó
alapja a bevétel 71,42 %-a.
3. A katás vállalkozással Amennyiben az Art. Az adót a
kapcsolt vállalkozási szerinti kifizető – mely kifizetőnek kell
viszonyban nem álló, 3 nem kapcsolt vállalkozása a megállapítania,
millió forint összegű katás vállalkozásnak – bevallania és
juttatást meghaladó, juttat ugyannak a katás megfizetnie, első
belföldi kifizető vállalkozásnak az év alkalommal annak
elejétől összesítve 3 millió a hónapnak a 12.
forintot meghaladó összegű napjáig, amelyet
bevételt, akkor a 3 millió megelőzően a 3
forintot meghaladó összegű millió forintos
juttatás után 40 %-os juttatási értékhatárt
mértékű adót kell fizetnie. átlépte.
4. A katás vállalkozással Amennyiben a katás Az adót a katás
kapcsolt vállalkozási vállalkozás vele kapcsolt vállalkozásnak kell
viszonyban nem álló, 3 vállalkozási viszonyban megállapítania és
millió forint összegű nem álló ugyanazon megfizetnie, első
juttatást meghaladó, külföldi kifizetőtől szerez a alkalommal annak
külföldi kifizető tárgyévben az év elejétől a hónapnak a 12.
összesítve 3 millió forintot napjáig, amelyet
meghaladó összegű megelőzően a
bevételt, akkor a katás külföldi kifizetőtől
vállalkozásnak 40%-os származó bevétel a
mértékű adót kell fizetnie. 3 millió forintos
A 40 %-os mértékű adó összeghatárt
alapja a 3 millió forintot átlépte.
meghaladó összegű
bevételrész 71,42 %-a.
Forrás: 61. NAV Információs füzet

37
5. KISVÁLLALATI ADÓ (KIVA)

A kisvállalati adó szabályait (továbbiakban KIVA), a „2012. évi CXLVII.

törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról” szóló
törvény tartalmazza.

5.1. Az adó alanya

A kisvállalati adó alanya lehet

a) az egyéni cég,
b) a közkereseti társaság,
c) a betéti társaság,
d) a korlátolt felelősségű társaság,
e) a zártkörűen működő részvénytársaság,
f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
g) az erdőbirtokossági társulat,
h) a végrehajtó iroda,
i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
j) a szabadalmi ügyvivői iroda,
k) a külföldi vállalkozó,
l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

A fentiekben meghatározott személy a Katv. 16. § (1) alapján az adóévre az

esetben választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, amennyiben
− az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben
várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
− az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem
haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az
1 milliárd forint időarányos részét;
− az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és
vámhatóság véglegesen (jogerősen) nem törölte;
− üzleti évének mérlegforduló napja december 31;
− az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a
mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot.

38
Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a
kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét
együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell
figyelembe venni.

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adó- és

vámhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A
bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet
megtenni.

5.2. A KIVA alapja és mértéke

A kisvállalati adó alapjának a meghatározása speciális. A kiva alapja ugyanis a

jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további
módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de
legalább a személyi jellegű kifizetések összege. Vagyis a személyi jellegű
kifizetések a minimum adóalap.
Az adó mértéke 2021. január 1-jétől 11%.
Az adóalap számításánál figyelembe vett módosító tételek az adóalap védelmét,
illetve egyazon jövedelem kétszeres adóztatásának elkerülését szolgálják. Az
adóalapot növelő és csökkentő tételeket a következő táblázat foglalja össze:
Az adóalapot növeli (Katv. 20. § (3)) Az adóalapot csökkenti (Katv. 20. §
(4))
a tőkekivonás (különösen a jegyzett a tőkebevonás (különösen a jegyzett
tőke leszállítás) cégbírósági tőke emelés) cégbírósági bejegyzésére
bejegyzésére tekintettel az adóévben a tekintettel az adóévben a saját tőke
saját tőke csökkenéseként elszámolt növekedéseként elszámolt összege,
összege,
az adóévben jóváhagyott fizetendő a kapott (járó) osztalék címén az
osztalék összege (ide nem értve a adóévben elszámolt, a külföldön
kisvállalati adóalanyiságot megelőző megfizetett (fizetendő) adó összegével
adóévek adózott eredménye és csökkentett bevétel összege,
eredménytartaléka terhére a
kisvállalati adóalanyiság időszakában
jóváhagyásra kerülő osztalékot),

39
a pénztár értékének tárgyévi a pénztár értékének tárgyévi
növekménye, de legfeljebb a pénztár csökkenése, de legfeljebb a pénztár
tárgyévi mérlegben kimutatott előző évi mérlegben kimutatott
értékének a mentesített értéket értékének a mentesített értéket
meghaladó része (ld. a pénztár meghaladó része; a kisvállalati
mentesített értékéről szóló pontot), adóalanyiság megszűnésének
adóévében a pénztár előző évi
mérlegben kimutatott értékének és
mentesített értékének pozitív
különbözete (ld. a pénztár mentesített
értékéről szóló pontot),
a társasági adóról és az osztalékadóról
szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao. tv.) 3. számú
melléklet A) részében meghatározott,
a nem a vállalkozási tevékenység
érdekében felmerülő egyes költségek,
ráfordítások
az adóalanyiság időszakában bármely
időszakra megállapított és megfizetett
bírság, pótlék összege
a behajthatatlannak nem minősülő
követelés elengedése esetén az
elengedett követelés összege, kivéve
ha a követelés elengedése
magánszemély javára történik, vagy
az adózó olyan külföldi személlyel
vagy magánszemélynek nem minősülő
belföldi személlyel szemben fennálló
követelését engedi el, amellyel
kapcsolt vállalkozási viszonyban nem
áll.
Forrás: 92. NAV Információs füzet
A Katv. 20. § (5) bekezdése szerint, amennyiben az adózó kapcsolt
vállalkozásával kötött szerződésében, megállapodásában olyan ellenértéket

40
(ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a
szokásos piaci árnak, az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték
különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha
független vállalkozással kötött volna szerződést, megállapodást, feltéve, hogy a
szerződés, megállapodás alapján az adóévben teljesítés történt.
A pénztár mentesített értéke
A házipénztárral való visszaélések kiküszöbölése érdekében 2017-től
bevezetésre került a pénztár mentesített értékének fogalma, mely
− a tárgyévi összes bevétel 5 %-a, de legalább 1 millió forint vagy
− az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott
értéke;
− a kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózónál a tárgyévi
összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy a 2017. év
nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke.
Az említett három mutatóérték közül a legmagasabb összeget kell a pénztár
mentesített értékeként figyelembe venni.
Mindaddig, amíg a pénztár értéke ezen érték alatt marad, annak változása nem
befolyásolja az adóalapot.

A veszteségelhatárolás szabályai
A kisvállalati adó alapja fő szabályként nem lehet kisebb a személyi jellegű
kifizetések összegénél.

A kisvállalati adó adóalanya mentesül:

a) a társasági adó,
b) a szociális hozzájárulási adó, és
c) a szakképzési hozzájárulás
bevallása és megfizetése alól.

41
6. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ (ÁFA)

A fejezet célja, hogy bemutassa az általános forgalmi adó működését, a

kapcsolódó szabályokat és előírásokat. Az általános forgalmi adó a fogyasztási
típusú adókhoz tartozik, melyet Magyarországon a „2007. évi CXXVII. törvény
az általános forgalmi adóról” (a továbbiakban ÁFA tv.) szabályoz.
Az áfakötelezettség megállapításához alapvető annak ismerete, hogy
rendelkezései kire és milyen tevékenységekre vonatkoznak, vagyis tisztában kell
lennünk a személyi és tárgyi hatállyal, az adó mértékével és működési
mechanizmusával.

6.1. Az áfa fogalma és jellemzői

Az általános forgalmi adó olyan összfázisú, nettó típusú adó, melyet a termelés
és a forgalmazás minden szakaszában a hozzáadott érték után meg kell fizetni,
de az adóterhet a termék vagy szolgáltatás végső felhasználója viseli.
Az ÁFA jellemzője, hogy
a) általános adó, mivel mindenkire kiterjed, aki terméket értékesít vagy
szolgáltatást nyújt;
b) forgalmi típusú adó, mert a termék értékesítéséhez, vagy a
szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik;
c) nettó típusú adó, mivel nem tartalmaz halmozódást (az értékesítési lánc
során fizetni is kell, de vissza is igényelhető);
d) közvetett adó, mivel nem az adózóra, hanem az adózás tárgyára vetik ki.
Az adófizetésre kötelezett és az adóterhet viselő személy nem ugyanaz.;
e) fogyasztói adó, mivel a végső fogyasztót terheli, aki már nem
igényelheti vissza;
f) összfázisú adó, mivel minden áruforgalmi lépésnél fel kell számítani (pl.
nagykereskedelem, kiskereskedelem stb.)
g) hozzáadott érték típusú adó, mivel az eladási és beszerzési ár
különbsége után kell megfizetni, vagyis a hozzáadott érték az, ami
adózik;
h) eredménysemleges adó, mivel független a vállalkozás eredményétől;
i) versenysemleges adó, mivel független a piaci viszonyoktól;

42
 j) szektorsemleges adó, mivel minden szektorban
gazdasági tevékenységet folytató adóalanyra kiterjed,
k) szervezetsemleges adó, mivel független a társasági formától.

6.2. Az ÁFA személyi hatálya

Az általános forgalmi adó alanya

A személyi hatály azt szabályozza, hogy az ÁFA törvény kit tekint az adó
alanyának. A törvény megfogalmazásában az ÁFA alanya az a jogképes
személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet
folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére (5. § (1))
A gazdasági tevékenység fogalma
Ehhez kapcsolódóan a gazdasági tevékenység valamely tevékenység
a) üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása,
b) amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és
c) annak végzése független formában történik (6. § (1)).
A gazdasági tevékenység meghatározásánál minden esetben vizsgálni szükséges
az összes tényező létezését. Általánosságban elmondható, hogy az
áfaalanyiságot eredményező gazdasági tevékenység összes feltételének nem kell
együttesen fennállnia.
Adóalanyiságot nem eredményező tevékenységek
Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a közhatalom
gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység,
mint például az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a rendvédelmi, közigazgatási
jogalkalmazói, az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról
való döntési tevékenység.
Csoportos adóalanyiság jelentése
Az ÁFA alanyiság szempontjából egy fontos kapcsolódó fogalom a csoportos
adóalany fogalma. A törvény szerint az adóalanyok csoportos adóalanyiságot
hozhatnak létre, amennyiben

43
 a) gazdasági célú letelepedési helyük belföldön van
(gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelyük vagy
szokásos tartózkodási helyük van belföldön) és
b) ha együttesen kapcsolt vállalkozások.
Csoportos adóalanyiság kérésre, a NAV engedélyével hozható létre. A csoportos
ÁFA alanyiság jellemzői, hogy
• a tagok belső, egymás közötti kapcsolataiban a tevékenység gazdasági
tevékenységként megszűnik, és a tagok önálló adóalanyisága szintén
megszűnik, vagyis egymás között nem számítanak fel áfát, valamint
• harmadik féllel szemben a csoport együttesen számít adóalanynak, és
• az adott teljesítésről kibocsátott számlán a csoportos adóalany adószáma
is szerepel, illetve
• az ügylet utáni adókötelezettséget nem a tag, hanem a csoportos
adóalany teljesíti, és érvényesíti az adólevonási jogot, mely utóbbinak
alapja csoporton kívüli tevékenység.

6.3. Az ÁFA tárgyi hatálya

Főszabály szerint általános forgalmi adót kell fizetni

a) a belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás,
b) az Európai Közösségen belülről ellenérték fejében történő
termékbeszerzés, valamint
c) a termékimport (harmadik országból) után.
Belföldi termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás fogalma
Az ÁFA tv. alapján termékértékesítésnek minősül a birtokba vehető dolog
átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja vagy
bármely más ilyen joghatást eredményező ügylet.
Termékértékesítésnek minősül továbbá a lízing, a megbízó és bizományos
között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, továbbá
az adós és hitelező között a termék feletti rendelkezési jog átszállása, valamint
az az építési szerelési munkával létrehozott ingatlan átadása a jogosultnak.

44
Speciális termékértékesítésnek minősülnek, vagyis nem
mentesülnek az áfa kör alól például a térítés nélküli (ingyenes) átadás, vagy az
úgynevezett saját rezsiben végzett beruházási, felújítási tevékenység.
Ugyanakkor nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a
közcélú adomány nyújtása, vagy a termékminta, kisértékű eszköz átadása.
Szolgáltatásnyújtásnak minősül minden olyan ügylet, amely az ÁFA
törvénytekintetében nem minősül termékértékesítésnek.
Közösségen belüli termékbeszerzés
Az Európai Unió egységes szabályrendszert alkotott az általános forgalmi adóra
vonatkozóan. Az uniós székhelyű vállalkozásoknak az áfát az EU-n belül
értékesített áruk és szolgáltatások többsége után fel kell számítaniuk. A
rendeltetési ország elve alapján az áfát abban az országban kell felszámítani és
kifizetni, ahol a terméket a végső fogyasztó felhasználja, illetve a
szolgáltatásokra minden egyes országban akkor kell felszámolni, amikor a
nyújtásukra sor kerül.
Amennyiben az adóalany a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró
adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni, kötelező közösségi
adószámot kérnie.

6.4. Az ÁFA mértéke

Az EU-ben érvényes ÁFA szabályok

Az Unió minden tagországában kivetnek áfát, annak mértékét azonban
mindegyik tagállam saját hatáskörében, önállóan határozza meg. Mindegyik
uniós országban létezik egy általános adómérték, mely a legtöbb
áruértékesítésére és szolgáltatás nyújtására alkalmazandó. Főszabály szerint ez
az általános mérték nem lehet alacsonyabb 15%-nál.
Bizonyos termékek és szolgáltatások esetében lehetőség van egy vagy két
kedvezményes áfakulcs alkalmazására, azonban az egységes szabályozás
értelmében a kedvezményes adókulcsok nem lehetnek alacsonyabbak 5%-nál.
Magyarországon érvényes ÁFA kulcsok
Az áfa mértéke főszabály szerint az adó alapjának 27 %-a. Ettől eltérően két
alacsonyabb – 18 %-os illetve 5 %-os – adómérték alkalmazandó az ÁFA
törvényben meghatározott termékek és szolgáltatások esetében.

45
A kezdeményes 18 %-os adókulcs alá eső termékek és
szolgáltatások listáját az ÁFA törvény 3/A. számú melléklete tartalmazza. Ezek
közül néhány 18%-os kedvezményes adókulcs alá eső termék és szolgáltatás:
a) tej és tejtermékek (kivéve az anyatejet, továbbá az 5% kedvezményes
adókulcs alá tejet);
b) ízesített tej;
c) gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek;
d) a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről
szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet 2012. január 1. napján hatályos
állapota szerint meghatározott alkalmi szabadtéri rendezvényre történő,
kizárólag belépést biztosító szolgáltatás.

A kezdeményes 5 %-os adókulcs alá eső termékek és szolgáltatások listáját az

ÁFA törvény 3. számú melléklete tartalmazza. Ezek közül néhány 5%-os
kedvezményes adókulcs alá eső termékek és szolgáltatások:
a) gyógyszerek; speciális gyógyászati célra szánt tápszerek (pl. anyatej
helyettesítő tápszer)
b) braille tábla, -írógép, -nyomtató, -kijelző, -óra, fehér bot vakoknak;
c) könyvek;
d) napilapok (hetenként legalább négyszer megjelenő kiadvány);
folyóiratok, más újságok (évente legalább egyszer megjelenő kiadvány);
e) kotta;
f) sertés-, marha-, juh-, kecskehús; élő hal; tojás;
g) tej (kivéve az anyatejet)
h) távhőszolgáltatás (ideértve a villamos energiáról szóló törvény alapján
megújuló energiaforrásnak minősülő energiaforráson alapuló
hőszolgáltatást);
i) előadóművész személyes közreműködésével vendéglátás keretében,
üzletben, nem nyilvánosan meghirdetett családi esemény, baráti
rendezvény keretében, zárt körben, vagy belépődíj nélkül tartott, a zenés,
táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló
kormányrendelet hatálya alá nem tartozó, közösségi rendezvényeken
nyújtott hangszeres élőzenei szolgáltatás;
j) étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem
alkoholtartalmú italforgalom (TESZOR’15 56.10-ből);
k) internet-hozzáférési szolgáltatás;
l) kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás.

46
6.5. Az ÁFA működése

Az értékesítéskor felszámított adót a vállalkozás vevő fizetik meg, a

beszerzéskor általa felszámított adót pedig, mint látjuk az adóhatóság felé
fizetendő adójából levonhatja.
A fogyasztó a termék árában megfizeti az áfát, de azt nem követelheti vissza az
adóhatóságtól, tehát az áfa a végső soron őt terheli. A terméket értékesítő
vállalkozások számára azonban az eladási árba beépített áfa nem jelent
árbevételt, mivel azt be kell fizetnie az adóhatósághoz. A befizetett összeg az
állami költségvetés bevételeit gyarapítja.

6.6. Az ÁFÁ-hoz kapcsolódó mentességek

A mentességek között megkülönböztetünk úgynevezett valódi (levonási joggal

járó) és nem valódi (levonásra nem jogosító) mentességeket.
Levonási joggal járó mentességek köre
Valódi mentességeknek számít a Közösségen belüli termékértékesítés, valamint
a termékexport. Ezesetben az értékesítést végző adóalanyoknak nem kell ÁFÁ-t
felszámítaniuk, ugyanakkor a beszerzéseik után élhetnek a levonási jogukkal, a
törvény nyújtotta szabályoknak való megfelelőség esetén.
Levonási joggal nem járó mentességek köre
Az úgynevezett nem valódi mentesség esetében az értékesítést végző
adóalanyoknak nem kell ÁFÁ-t felszámítaniuk, ugyanakkor a beszerzéseik után
nem élhetnek a levonási jogukkal.
A levonási joggal nem járó mentességek két nagy típusát különböztetjük meg, a
tárgyi mentességet és az alanyi mentességet.

6.6.1. Tárgyi adómentesség

A tárgyi adómentes tevékenységek körét az ÁFA törvény határozza meg.

Megkülönböztetnek a tevékenység közérdekű jellegére való tekintettel
történő mentességet, mely során a törvény egyes közösségi, egészségügyi,
szociális, oktatási, vagy akár sport tevékenységet mentesít az áfa alól, mint
például a
a) postai szolgáltatás nyújtása,

47
 b) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan
kapcsolódó sérült vagy betegápolás és sérült vagy betegszállítás, amelyet
humán egészségügyi ellátás keretében közszolgáltató teljesít,
c) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó
termékértékesítés, amelyet humán fogorvosi, fogtechnikusi
tevékenységet végző ilyen minőségében teljesít,
d) az emberi szövet, vér, anyatej értékesítése,
e) szociális ellátás, bölcsődei ellátás, óvodai, diákotthoni és kollégiumi
ellátás
f) sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás,
g) közszolgálati rádiós és televíziós műsorszolgáltatások nyújtása,
h) egyéb oktatás vagy képzés.
A közérdekű jellegére való tekintettel való mentesség esetében fontos szempont,
hogy a szolgáltató a törvényben meghatározott feltételeknek megfeleljen.
A tárgyi mentesség másik típusa a tevékenység egyéb sajátos jellegére való
tekintettel történő mentesség. Ebben az esetben nem feltétel az adóalany
közszolgáltatói vagy egyéb más státuszának megléte.
Ilyen tevékenységek például
a) egyes biztosítási szolgáltatások,
b) egyes pénzügyi szolgáltatások,
c) szerencsejáték-szolgáltatások.

6.6.2. Alanyi adómentesség

Az alanyi adómentesség a tárgyi mentességgel ellentétben nem a törvény által

meghatározott tevékenységekhez köthető, hanem bizonyos feltételek teljesülése
esetén az adóalany által választható mentességet jelent.
A választhatóság kritériuma, hogy
a) az adóalany gazdasági céllal belföldön telepedett le (vagyis
tevékenységének székhelye, állandó telephelye van belföldön) vagy
ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van
belföldön, és
b) a termékértékesítéseinek és szolgáltatásnyújtásainak összesített
ellenértéke, sem a tárgyévet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a
tárgyévben várhatóan nem haladja meg a 12 millió forintot.

48
A mentesség naptári évre választható. Amennyiben az
alanyi mentes adóalany év közben túllépi a 12 millió forintos bevételi
értékhatárt, ez esetben megszűnik a mentessége, és így újból alanyi mentesség a
megszűnést követő második adóév végéig nem választható.
Az alanyi adómentes gazdálkodó főszabály szerint áthárított adót tartalmazó
számlát nem állíthat ki, de párhuzamosan adólevonási jogával sem élhet.
A mentesség előnye, hogy az alanyi adómentes adóalanynak főszabályként nem
kell adóbevallást készítenie, adót fizetnie (kivéve azon értékesítései és
beszerzései után, amelyeknél nem járhat el alanyi adómentes minőségében).

49
7. A HELYI ADÓK

A fejezet célja, hogy az „1990. évi C. törvény a helyi adókról” (továbbiakban

helyi adó tv,) előírásainak összefoglalásával bemutassa a helyi adók rendszerét.

8. ábra: A helyi adók rendszere

Forrás: Saját szerkesztés az 1990. évi C. törvény alapján

7.1. Vagyoni típusú adók

7.1.1. Építményadó

A helyi adókról szóló törvény alapján építményadó köteles önkormányzat

illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára
szolgáló épület, épületrész (együtt: építmény), valamint az önkormányzat
illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről
szóló törvény szerinti reklámhordozó.
Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több
tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában válnak
adóalannyá. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

50
A törvény értelmében néhány építmény mentesül az
építményadó alól, ilyen például a szükséglakás, vagy például az ingatlan-
nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló
építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló
építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), stb. (13
§)
Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően vagy az építmény m2-ben
számított hasznos alapterülete, vagy az építmény korrigált forgalmi értéke.
Reklámhordozó esetén a reklámközzétételre használható, m2-ben - két
tizedesjegy pontossággal - számított felülete.

Az adó évi mértékének felső határa a hasznos alapterület alapján 1100 Ft/m2,
vagy a korrigált forgalmi érték 3,6%-a. Reklámhordozó esetén az adó évi
mértékének felső határa 12 000 Ft/m2.

7.1.2. Telekadó

Telekadó esetén az adókötelesség az önkormányzat illetékességi területén

lévő telekre terjed ki.
Az adó alanya ez esetben is a naptári év első napján a telek tulajdonosa.
Mentesül az adó alól:
− az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész,
− a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek,
− az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a,
− az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy
hatósági előírásban megállapított védő-biztonságiterület (övezet),
feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó
árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből
származik.

Az adó alapja ez esetben is az önkormányzat döntésétől függően a telek m2-

ben számított területe, vagy a telek korrigált forgalmi értéke.
Az adó évi mértékének felső határa a számított terület esetén 200 Ft/m2, a
forgalmi érték figyelembevétele esetében a korrigált forgalmi érték 3%-a.

51
7.2. Kommunális jellegű adók

7.2.1. Magánszemély kommunális adója

Kommunális adókötelezettség terheli a törvény 12. §-ban, valamint a 18. §-ban

meghatározott magánszemélyt, vagyis az építményadó és a telekadó alanyát,
továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén
nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.
Az adó évi mértékének felső határa az építményadó és a telekadó
szabályozásánál meghatározott adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként
maximum 17 000 Ft.

7.2.2. Idegenforgalmi adó

A helyi adó törvény 30. §-a alapján adókötelezettség terheli azt a

magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi
területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.
Adómentesség illeti meg
− a 18. életévét be nem töltött magánszemélyt;
− a gyógyintézetben, fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális
intézményben ellátott magánszemély;
− a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói
jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a
szakképzés keretében, a közszolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a
településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §-
ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén
vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által
folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén
tartózkodó magánszemély, továbbá
− aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy
bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a
lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező
lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója,
valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával

52
 rendelkező lakásszövetkezeti tag használati
jogosultságának időtartamára annak a Polgári Törvénykönyv szerinti
hozzátartozója;
− az egyházi jogi személy tulajdonában lévő építményben, telken
vendégéjszakát - kizárólag az egyházi jogi személy hitéleti
tevékenységéhez kapcsolódó részvétel céljából - eltöltő egyházi
személy;
− a honvédelmi vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szervek állományába
tartozó személy hozzátartozója, ha a vendégéjszakát az állomány
tagjának látogatása miatt tölti a szolgálatteljesítés vagy a munkavégzés
helye szerinti településen lévő, a honvédelmi vagy rendvédelmi szerv
rendelkezése alatt álló, szolgálati érdekből fenntartott szálláshelyen,
feltéve, ha a településen való szolgálatteljesítés, munkavégzés
időtartama legalább egybefüggő 30 nap.

Az idegenforgalmi adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma, vagy a

megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, vagy ennek hiányában a szállásért
bármilyen jogcímen (pl. üdülőhasználati jog) fizetendő ellenérték (pl.
üzemeltetési költség);

Az adó mértékének felső határa 300 Ft/fő/vendégéjszaka, vagy a szállásdíj

esetén az adóalap 4%-a.

Az idegenforgalmi adó megfizetése adóbeszedés formájában történik, az adó

beszedésére kötelezett a szállásadó.

7.3. Helyi iparűzési adó

A helyi adó törvény alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén

végzett vállalkozási tevékenység, így adóalannyá válik az a vállalkozó, aki a
törvény értelmében úgynevezett iparűzési tevékenységet végez.
Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával
keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Az adó
alapja a 9. ábrán szemléltetettek alapján vezethető le.

53
 Értékesítés nettó árbevétele
- Eladott áruk beszerzési értéke
- Közvetített szolgáltatások értéke
- Alvállalkozói teljesítmények értéke
- Anyagköltség
- Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés
adóévben elszámolt közvetlen költsége
± IPARŰZÉSI ADÓ ALAPJA
x Adókulcs (maximum 2%)
= HIPA

9. ábra: A helyi iparűzési adó alapja

Forrás: Saját szerkesztés a Helyi adó tv. 39.§-a alapján

A nettó árbevétel csökkentő összeggel (eladott áruk beszerzési értéke és

közvetített szolgáltatások értéke) a vállalkozó - nettó árbevétele összegétől
függően, sávosan - az alábbiak szerint csökkentheti nettó árbevételét. A nettó
árbevétel
- 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel
csökkentő összeg egésze,
- 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó
összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e
sávba jutó nettó árbevétel 85%-a,
- 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó
összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e
sávba jutó nettó árbevétel 75%-a,
- 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel
csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a
vonható le.

54
FELHASZNÁLT IRODALOM

• 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

• 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
• 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a
kisvállalati adóról
• 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
• 1990. évi C. törvény a helyi adókról
• 02. információs füzet - Az önálló tevékenységből származó jövedelem és
adózása
• 14. információs füzet - Hasznos tudnivalók kezdő áfaalanyoknak
• 18. információs füzet - A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai
• 29. információs füzet - Az általános szabályok szerint adózó áfaalanyok
közösségi ügyletei
• 41. információs füzet - A társasági adó legfontosabb szabályai
• 61. információs füzet - KATA - Kisadózó vállalkozások tételes adója
• 73. információs füzet - Szja adóalap-kedvezmények
• 92. információs füzet - A kisvállalati adó szabályozása

55