1.

SZEMEL YI FEL TETELEK

A szervezes sikeret, de tamaszthato celkit[izest is dbnt6en befolyasolja a szemelyi
Mlomany letszama es bsszetetele, ezert el kelJ biralni, hogy a meglev6 alJomany
alkalmas-e a vizsgalt tevekenysegkomplexum eredmenyes vitelere?
A) Szcmclvi fcltetclck mcnnyiscgi vonatkozasai
Vizsglillli kel/:
letszam kronologikus id6beli vizsgalata
az adott fllnkcion belol hanyan dolgoznak tervez6, el6keszit6, iranyito es
vegrehajto munkak6rben
Fel3dat az atszervezes els6 szakaszaban szerzett tapasztalatok rendszerezese, kiegeszitese es
allomanycsopOltok letszam szerinti elemzeset
minel reszletesebb veszteseganalizis keszitese. A helyzetvizsgaiati kep gondos
• teljesitmenyek vizsgalata
attaouhnanyozasanak, vizsgalt szerv vagy munkafolyamat reszletes elemzesenek
Szcmclyi fcltctclek mcnnyiscgcvcl kapcsolatos vcsztcscgforrasok
eredmenyekeppen mar felt:irhatok a miikbdesben tapasztalhato hiMk, hibafomisok igy
munkahiany es tulterheles
rbg:zitheto a szervezeti eel.
./ letsztimfeiesieg hattisai:
Sze rHzcsi eel kittizcse :>- rossz munkaszellem, feltekenyseg
A veglcges eel kOliilhatarolasa csak a helyzet reszletes elemzese utan tortenhet ll1eg. Elemezni >- burokratizmus, celtalan adminisztracio
kell> hogy az titszervezes celja helyes kivitelezheto, esetleg fokozhato-e. A celkitllzes ./ flilterheJes hattisai
megalapozott meghatarozasaval megelozheto az a veszely, hogy csak hosszadalmas es >- fegyelemronto (hatarid6 tlllJepesek)
koltseges szervezesi l1111nka<\ranj6jjiink ni a tamasztott kovetelll1enyek helytelensegere. >- rendszeres sikertelenseg->akiivimscs6kkenes
• az irrealis szervezesi eelkitiizes a kesobbiek soran vegrehajthatatlan lItasitas egyenletes es aranyos terheles
tonmijaban jelentkezik ./ egyenletesseg eseten mindig kutatni kell a befolyasolo tenyezoket
reszletes elel11zesnelkiil rejtve ll1aradhatnak egyes veszteseg fomisok ./ az egyenletesseg elerese erdekeben a letszamot a szliksegesnel
a pontatlanlll kitiizbtt eel kbvetkezmenye a eeltudatossag hianya magasabbra kell meretezni
./ az egyenlotlensegek megszUntetese a csucsterhelesek kikiiszobolese a
Az eJcmzcs vizsgalati szempontjai meddo idok hasznos munkaval valo kikuszbbbiese reven lehetseges
A jelenlegi allapot es a eelkitiizesek kbzatti eltereseket (rejtett tartalekokra es vesztesegekre
vezethcto vissza) akkor tlldjllk megsziintetni, ha ismeljfik e hianyossagok kezelesenek okait. B) Szemelvi feltetelck minosegi vonatkozasai
Az elel1lzesnel ezert az ok-okozati osszefiiggesek vizsgal6dasara van sziikseg. Vizsg(i!lli kel/:
Az elemzcs a szervezesben azt jelenti, hogy minden tevekenyseget szisztematikllsan a munkavallalok beoszmsa osszhangban van- e a szakkepzettsegiikkel
megvizsgalunk annak eldontesere vajol1 celszerii. e es megfelelo-e a gazdasagossag elvenek. ->hibafcltanis
(Mikro, makro szemlelet) vannak-e olyan dolgozok akik magasabb kavetell11enyii l11ul1kat IS
vegezhetnenek-> tartalck fcltaras
VcsztescgfolTasok A minosegi vonatkozas elell1zese soran:
Az elel1lzes a vallalati erolorrasok nyilt es rejtett tartaIekainak hasznosuIas:ira ininylll. Az • rogziteni kell az egyes feladatkorok teljesitesehez megkivant szakisll1eretet
elenlzes elso lepese a lehetseges vesztesegforrasok esoportositasa-> vesztesegterkep eldantendo, hogy a 11111l1kaero
a sZOkseges ismeretekkel es kepessegekkel
ossze;\lIitasa. A teljesitmeny- helyzet meghat:irozo tenyezoi: rendelkezik-e
• szemelyi feltetelek meg kell hatarozni az igy felszinre keriilt hibafolTasok megszuntetesenek es
• JDunkaeszkozok tartalekok kihasznalasanak modozatait
targyi komyezet
• 1Il1lnkamodszer
I) Mllnkakori alkalmassag Szemelyi feltetelek stabiti((isa
elbin\lnsakor eel, az hogy a mllnkafeladat ell.\tilsnra megfelelo mllnkaero Utnnpollas folyamatossagnt megzavaro okok:
ki valasztilsa iletkor szerillti lIIegoszltis artillytalallstiga
2) Szcmelyiseg ./ az egyenlo eletkoru dolgozok tenneszeles brcgedese azonos idoszakra
jellemzoi 4 csoponra oszthatok: varhato->Ibb:sszeriien fog jclentkezni bizonyos szakemberck
fllnkcionalis->olyosi diagnozis megallapitilsa utanpotlilsanak igenye
crkolcsi->jellell1beli sajarossngok vezetes tabitittisa
adolls;\gok->riltennettseg (kepessegek) a vezetes stabilitasat nelkliliizi az a vallalat, alllelynel egy vezeto kiesese az
iSll1crctck-,kepzessel es tevekenysegben jartassnggal szerezheto irilnyitils es az ellenorzes zavarkelto szOnelel villtja ki. A j6 vezetonek jo
helyettese van
i\z alkalmass;\g vizsg,\Iatiinak m6dszcl'ci: begl'akorlottstig -11ll/llkaerif jTuktwici6
formai kcrclck nelldili minosito vizsgalat mllnkahely viiltoztatiis okainak feltarasa, ezek lehetnek:
Kiizvellen beszelgetes: ./ szervezetlenseg
./ szak es helyzetismeretriil ./ a ll1unkahely es kornyezet klilso kbr(i1111enyei
./ toviibbfejlodes lehetosegei
./ jelenlegi mnnkahellyel szembeni beallitottsag
./ erkolcsi lllegbizhatosag
pr6baido I) Rcnd
./ vizsgalat hosszadalmas, alapos A rend eliifeltetel, a szervezettsegjellemzoje
sziikcbb erlclcmbcn vcll alkalmassag vizsgalat A rendetlenseg:
./ laboralorillmi lllodszerekkel meri a megfelelii mllnkaerot • szabalytalansagok sZOloanyja
» teszt • pazarlas
» mllnkaproba • idegesse es kedvetlelllle tesz
Az alkalmasslrg vizsglrlat clOfcitetclc az adott I11l1nkakor elemzese reven az L1n. • tervszeriiseget akadalyozza
p;\lyaliikor llleghatarozasa: a kovetehnenyek a tevekenyseg jo hatasfokll vegzesehez
mcgkivlrnt szcmelyisegjellemzok rendszerezese. Ellenjavallati tenyezok feltarilsa is 2) Attckinthetilseg
eppen olyan fontos, mely kepessegek es tulajdonsagok harranyosak. szemelyeknek, targyaknak, adatoknak vmilyen szempont szerinti olyan
csoporlositas, amelynek segitsegevel az azonos jellegii elemek hamar
Szcmelvi fcltetclek minosegevel kapcsolatos fObb vesztesegforrasok megtalalhatoak. A rendlol vagy tervezet! allapott61 valo elteresek hosszas
A vesztesegek 3 hibaforrasra vezethetoek vissza: keresgelesben mutatkoznak. Targyak csoportositsa azonossag, szin, miniiseg,
ncm kcllo munkahclyi kikepzes meret szerint lehetseges.
ah01 a feladatok vegrehajlasnban altalanos, tbbb szemelyre kiterjedo
hianyossagok tapasztalhalok, ot! feltetelezheto a betanitas, kikepzes hianya. A 3) Egyszcriiseg
munkakiiri tudnival6k kizarolag a gyakorlatban es csak a szervezeten bellil Egyszeriisithellink folyamalot, vagya folyamaton beltil egyes elemeket is.
szerezhel6ek meg.
clegtclcn szakkepzcttseg 4) Parhllzamossag
• szcmeIyi allomany stabilitasanak hianya Azonos munkamenetnek helyen egy eredmennyel valo vegzese. Sok esetben
az atszervezes kiivetkezmenyekenl szaporodnak a parhuzall10s mlmkak.

5) Egyidejiiseg clvc
A parhuzamos ll1unkamenetet, egy eredmeny tiibb helyen valo felesleges
kidolgozasanak ellentete az egyidejiisiles, lbbb azonos vagy hasonlo mllnkanak
egy munkall1enetbe val6 osszevonasa.
 FO/Yfllllfltok egyidejiiseghlek fI/flpfol'llllii: Az cllcnorzcs cclldtiizcsci:
t6bb egymast6! fliggctlen folyamat l'cszlegcs, vagy teljcs Celja kctt6s:
szinkl'onizmusa mcg kell cl6zni a hibak kclctkczeset
cgy folyamal kiilbnlelc mllnkaszakaszainak id6ben attedesc fel kcll ismemi a mar bck6vctkczett hibakat
az cl6bbick kombinaci6ja
Az cllenorzcs alapclvci:
IIz egyidejiisegi fI/l/pelv jelel/losege: biztositani kell, hogy az ellcn6rzes paratlan es kbvetkezctcs Icgyen
a munka tennclckcnysege n6vekszik, mcl't elmaradhat a ll1unkadambok vilagos es teljes cllen6rzesi utasitas
cgycnkenli kczclcse egysegcs clte!mezes feltetele
:itflltasi iJ6 csbkkcncsc, lcbonyolitas gyorsulasa lelfedett hib:ik kijavitasara val6 kenyszedtes
allckinlhct6bb kevcsbe szeltagoh lesz a folyamat megbizhat6, pontos
nCIll igcnyli az eszk6z6k darbszamaval cgycnes aranyll t6bbsz6r6set gyorsasag, napl'akeszseg
fokozza a bcrendezesek kihasznalasat
n6veli a fajlagos terhelest tobb damb cgyiittcs megmunkalasakol' EI/ellorzes feliilvizsglilati /flp
a hibafeltar(IS- l'egisztralas- lllcgsziintetese- tapasztalatkiertekeles-
IIz egyidejiisitesi tiirekves fe/SO /wttim /ellet: folyamatallak gyorsasagat szolgalja. Alkalmazasaval megelozo jelleggel a
fizikai Illunkak idopontjanak egybeejtesekor a dolgoz6 tiziol6giailag zaval' jelentkezesevel cgy idoben indlthat6 az ellen6rz6 szervek mllnkaja.
megengedheto igenybevetelc
a bel'endezes llonmilis clhasZllal6dasat meg nem halad6m6dozaUI EJlcnorzes m6dszcrci:
iizellleitetese 1116dszel'ettekintve az iizemgazdasagi ellenorzes ll1indenkor bsszehasonlitas
az elfogadhat6 minoseg val6sagos aJlapotnak a kivanatost61 val6 egybevetese es az elteres ll1erese.
egyidejli
6) Elollcszllcs clve valamely munkareszlet kUlbn ellenorzesi muvelet beiktatasa nelkUI
AI. cJ6kesziles fokozoll gondossagot, el6relatast jelent a munka oly ll16don automatikusan ellenorzi a megel6zo munkareszletet. CSbkkenti az
val6 Illcgszcrvcl.esct, amcly figyelclllbe vcszi a megk611nyiti a somn kbveto bna1l6 muveletek szamat es ezzel fokozza a lebonyolitas gyorsasagat
miivclctek clvegzeset. Az csszcrii elokeszites gyorsitja a mllnkar, cSbkkenti a Idilon idcj Ii
tYulldtsagotes javitja a gepek es a felszel'elesek kihasznalasat. bnall6 ellenorzesi mtiveletek beiktat<isa (k6ltseges, munkaigenyes)
• reszlcges
7) Lcgkcvcscbb mozdlliat es Icgrovidebb lit elve a targyi terjedelem szukebb, csak bizonyos idokbzbnkent vagy csak
Az elemzes son\n bil'alasra kernl az egesz folyamat es kiil6n az egyes bizollyos dambszamot vizsgalunk feliil
resztevekellysegck.
Ellenorzcsi tcvckcnysegck:
Fe/es/eges e/emek:
v' minosegi es mennyisegi ellenorzes
merlegelend6, hogy egy elvegzett lllunka folyaman minden egyes
v' gazdasagi ellen6rzes
lllullkafolyamat nelkiiI6zhetetlen-e.
v' mtiszaki ellenorzes
FeJes/eges idiJkiiziik:
A talalkoz6 lllllnkakat tlgy kell bsszehangoilli, hogy az id6kieseseket, Az cllcnorzcs gazdasagoss:igll
varakozasokat kikusz6b6ljiik->tevekellyseg folyamatossagallak biztositasa az ellenorzes megszervezese kbltsegkerdes is. Altalaban sZilksegesnek
mondhat6k, melt a k61tsegekkel szembell ott van a gOlldatlan vagy teljesen
8) Ellcnorzcs hianyz6 ellenorzesbol eredo karok megsziinteteseben. A helyesen szervezett
Vizsgailli kell, hogy megfelel6-e a munkafolyamatnak ill. egyes elemeinek az ellen6rzes nem lehet gazdasagtalan, az ellenorzes eredmenyessege nehezen
ellen6rzesc. A j6 mlll1kam6dszer selll p6tolhatja az ellenorzest, csak fejezhet6 ki.
cSbkkentheti a hibazas val6sziniiseget. Intezmenyesen kell gondoskodni an61,
hogy mit, milyen jellemzot, mikol', hogyan, ll1ivel, mihez viszonyftva, milyen
gyakran hol es ki ellenorizzen.
9) A munkamodszcr csszcriisitcsc Kovaljov cljar:issal mely bonyolull mozgasok vallhat6k fel egyszerij mozdulalokkal
A m6dszer alapgondolala: a legjobb lllllnkall16dszer allahiban nem egy numkas a lllunkavegzes lllechanikussa valasa bizlositva van-e
m6dszere, hanem 16bb ll111nLis munkam6dszerebiil egyes reszekel kiellleive a munkaer6 felesleges terhelese csokkenlhet6-e
allithal6 ossze harmonikus egcssze. r-clismerte, hogy az azonos miiveletel
a levcselekmenyek es a baleset lllegel6zhel6-e
egyezii teljesilmennyel vegzii munkaeriik munkam6dszere elellleire lagolva
kielegiti-e az eszkoz a konnyii kezelhel6seg kovetellllenyet
jelentiis kUlonbsegekel mutat, eredmenyeiket nem azonos miiveletresz
nH~rsekli-e a baleselek es a vegrehajlasi hibak val6sziniisegel az eszkoz
esszeriisilesevel erik e!. Neha az osszessegeben kiw\l6 teljesitmeny mogoll is
a berendezes viszonylag kedvezii es slalikus es dinamikus lerhelesl ro-e
meghilz6dnak helylelen lllunkatogasok. Ha a llluvelelsor lagolasakor a
a lllunkaeriire
hat{ullontokat j61 jeliiltiik ki akkor a muvelelekbiil az ilj munkam6dszer
el6nyos esztelikai halast valtanak-e ki a terlllelii berendezes es a
I'elcpithetii.
munkahelyi segedeszkiiziik

10) Mnnkamodszcrcl{ clcmzcse fototcchnikai cljanisok.lml

12) Mozdulattanulnuiuyozas clcmi idiiallalldos modszcrckkcl
A raforditasok csiikkentese celjabol, a munkamodszer liikelelesilesere,
A mozdlllallanuhmillyozas adoll munka kivitelezesevel kapcsolatos
racionalizalasra ininyulnak mozdulalelemek vizsgalalan, elemzesen
mozdulatok vizsgalatara es meresere teIjed ki. Magaba foglalja:
keresztiil.
./ mozc!lIlatsOlTelldjavit:\sat
cildogram-tcchnika
./ konnyebben kivitelezhetii es termelekenyebb munkam6dszerek
Gilbert fele un cikogram felvelellel nem a mozdul6 teslreszt
alkahnazasat
fenykepezziik, hanem az azokra felszerelt izzok fenye hagy nyomot a
fenyerzekeny Iemezen vagy Illmen. Az el6hivott kepen az izz6kkalleirt MTM modszcr
lenycsikok regisztraljak a mozdulalOk szamat, az egyes mozgasok olyan eljaras, amely a kezi m(iveleteket es m6dszereket a vegrehajlasukhoz
halarpontjait es palyal. szUkseges alapmozdulatokra bontja es minden mozdulathoz eliire
ciklogram-duplcx meghatarozott id6allandol rende!.
A mozgaspalyakon tulmen6en a munkavegzii szemely es targyi 3M ->mozdu lalelemzes,lllunkatanu!.manyozas, munkakialakitas
kornyezete is l<ilszik a felvetelen. A munkamiiveletek pontos Alkalmazasi tcriilctci:
azonosit.isat gyorsflja es pontositja. ./ mWlkamodszerek tervezese
kronocildogram ./ munkamodszerek racionalizaJasa
a testreszekre helyezell izz6k aramkiiret periodikusan lllegszakitjuk igy ./ idiinormak keszitese
a mozgaspalya szaggatoll vonalak fonmijaban rajzol6dik ki, lehel6ve ./ nonnaalapok kidolgozasa
teve a sebesseg es gyorsulasviszonyok elemzeset is. ./ gyaltmallytervezes segecteszkoze
robot-tcchnika ./ berendezesek kivaIasztasa
specialis gyorsfenykepez6 kamenik segitesevel csak a mozgasfazisokat ./ mlmkahely kialakitas tervezese
rogzitjiik ./ munkasok betanitasa
rapid tcchnika
Eliillyci:
a mozgasfUzisok egy negativon keriilnek regisztralasra. Az expozicios
./ a teljesitmeny becsleset kikiisziiboli
ertekek ismereteben az idiibeli lelolyas is ertekelhetii.
./ a munkamllvelet reszletes leirasat adja
./ a munkam6dszert a bevezetes eliit! rogziti
./ esszeru mllnkahely elrendezest biztosit
11) Mozgassorozat racionalizahisanak szcmpontjai:
./ egyseges nonnaidiiket ad
mersekelhetii-c a mozdulatok szama, kikliszobolhetiiek-e a ./ megakadalyozza a dolgozo rulterheleset
mozgassorozat egyes eJemei ./ objektiv idoelemzesre ad lehetiiseget
megfelelii-e a mozdulatok sebessege
kialakithat6-e a mozdulatok szimmetriaja es egyidej(isege
el6fordulnak-e veszelyes mozdlliatok a muveletben
3. MUNKAHEL Y Its MUNKAESZKOZOK ELEMZESE raktarban, mClhelyekben az esszerCitlen tarolas kovetkeztcben a nyers es
A mllnkahcly megfelelo kialakitasa es felszerelese a 11llll1knesszeruSilCSenck egyik keszlenllekek scrlllese kiivetkezhet be.
lontos lltja.. Ezen a szervezcs elelllzesi szakaszaban mind llj mllnkahelyek a munkahelyek telepftese, elrendezcse ill. az alkalmazott kiszolgalasi m6d
ICtesitesekor, mind pedig alszervezcsekor mcrlegelni kell megfelelo-e a berendezcs CS szoros kapesolmball all
a haszmilatos eszkozok kikepzese es elhelyezese.
5. A mlllllmhely elrelldczcs
I. M IInkahely telepitcse
a mUllka termelekellysegellek Ilovekedeseben jelentos szerepe van a Illullkahely
Vizsgiillli kell
terbeli elrendezesenek. A munkaeszkoziiket oly m6don kell telepiteni, hogy majd
0/ hogy megfelelo helyen t6rtenik-e a Illllnkavegzes
minden egyes mlivelell1el keves, egyszerCi cs nem faraszt6 mozdlliattal legyenek
0/ nem kfvanja-e meg a celszerClscg egy-egy osztalynak vagy egyes
kivitelezhetoek.
dolgoz6knak teriileti athelyezeset, esetleg az eredcti mllnkatennen beliil
mas atcsop0l10sit:ist 6. A mllnkaeszkiiziik allmlmassaga
az elemzes soran merlegelni kell, hogy az igenybevett segedeszkozok
2. A tcrkozok csokkentcse
megteleloek-e, szamuk elt\gseges-e, hasznalatllk gazdasagos-e.
0/ az ido es tereszkozok csokkentese nagylllel1ekben a helyes telepitessel, a
A vizsgti/at celjll:
mllnkahelyek celtudatos terbeli elrendezesevel erhetok el
0/ llj eszk6zok rendszeresitesevcl elerheto-e teljesitl1lenyfokozas
bros terkiiziik ott keletkeznek, ahol a tennelesnek iisszetat10z6 elemei
0/
0/ milyen egyeb cclokra volnanak meg hasznalhat6ak a meglevo, de nem
kiiziitt a sziiksegesnel nagyobb a tavolsag
kelloen kihasznalt segedeszkiizok
0/ tiirekedni kell ana, hogy az anyagok, a bizonylatok es a lllozgasok lltja
A kiivetkezii fellctelekllek kcll a mllnkaeszkozoknek megfeleillie:
riivid es egyiranYlt legyen
0/ konnyii kezelhetoseg-+karosan befolyasolja a Illunkateljesitmellyt a
0/ figyelni kell an'a is, hogy nincsellek-e parhuzalllos nyilvant3l1asok a
komplikalt l1lunkaeszkoz
helytelen elhelyezes Illiatt
0/ csokkent hibalehetoseg-+a jo szerszam hasznalatanak a selejt
MegvaI6sit:\sa:
csiikkenesevel kell egyiitt jamia
a Illllllkallt kepzes llgy val6sfthat6 Illeg, hogy a gyartasllal a szukseges
0/ kis mllnkaigeny-+a helyesen megvalasztott eszkozokkel vegzett
gepekel technol6giai folyamatok sonelldjeben csop0l10sitjllk
mUnkanak magasabb tenuelekenyseget kell biztositania
ogyvitcli lolyamatok szervezesenel az egynHls lIt!\l1 kovetkezo
0/ gazdasagossag
mllnkareszleteket szolllszedos mllnkahelyeken vegezhetjiik cI
kiizponti fekves kialakitasa akkor sziikseges, ha vmely miihely, raktar
vagy egyeb munkahely tobb oldalr6l val6 hozzaferhetosege fontos 4. MUNKA KORNYEZETI TItNYEZOINEK VIZSGALATA
kiivetelmeny A mllnkakiiliilmenyek elemzesenek modszere az emberi szervezet es a kiimyezeti
3. A munkakoriilmcnyek tenyezok viszonyanak vizsgalata. Celja: olyan munkafeltctelek kialakitasa, amelyek
A telepftessel elo kell segftenlink olyan munkakoriilmenyek kialakithat6sagat, l1legfelelnek a mllnkaero es a tevekenyseg fiziol6giai tenneszetenek es jellegenek.
amelyek megfelelnek a vegezendo tevckenyscg fiziol6giai termeszetcnek es 1. hiimcrseklet-szelliizes
jellegenek. A levego homerseklete, aramlasa, nedvesscge szamottevoen hat az emberi
• a szemet igcnybevevo munkak elhelyezesekor a hosszantart6 tenneszetes szervezetre es a munkala, a kiizerzetre, a koncentral6kepessegre.
megvilagftasu helyisegeket reszesitsiik elonyben A hohatas teljesitmenytenyezo: a sziikseges temperatura hianya (tul meleg, tid
telepitesenel gondoskodni kell a h6mersekleti, szelloztetesi es hideg, elhasznalt levego gatolja mind a fizikai mind a szellemi mllnkat, eJiibbre
tisztant3l1hatosagi kiivetelmenyeket hozza az elfarad:is bekiivetkezeset. Az optimalis alkalmazkod6kepesseg
a zaj erosen zavarja a koneentral6kepesseget, Illegszakftasokat idez elo a intervalluman bellili homersekletii cs j61 szellozott munkahelyiseg szoeialis
Illllnkaban, gyorsitja a f:\mdast. Telepiteskor fontos a hangos es esendes kivanalom es egyben egeszsegiigyi kiivetelllleny.
helyek elkiiliinitese 2. zajhatas-zajvcdclem
4. A teriilet kihasznal:\s A zaj zavarja a koneentral6kepesseget, gyorsitja az elfaradast, meg ha sziikebb
tlllzsUfoltsag-+gyakran az esszerutlen miihelykialakitas eredlllenye ettelemben vett egeszsegiigyi artalom nem is mutathat6 ki.