3.2.3. Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves 

Kálmán idején 

TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK 

❏ A  Szent  István  halála  utáni  évtizedekben  trónharcok,  esetenként  pogánylázadások 

akadályozták a nyugodt politikai építkezést 
❏ Az  István  által  megkezdett  államszervezés  és  a  kereszténység  felvétele  hosszabb  folyamat 
volt, az utódokra várt a feudális rend elfogadtatása a társadalomban 
⇢ Tovább éltek a pogány szokások 
⇢ A  földesúri  függésbe  került  korábbi  szabadok  megpróbálták  kivonni  magukat  az  új 
rendből, és elvándoroltak, kóborlókká váltak 
○ Nem  tartották  be  a  törvényeket,  a  feudális  berendezkedésből  fakadó 
kötelezettségeket 
○ A magántulajdont nem tisztelve sokszor lopással tartották fent magukat  

SZENT LÁSZLÓ URALKODÁSA (1077–1095) 

❏ Külpolitikai intézkedések 
⇢ Kihasználta a pápa és a császár között kiéleződő konfliktust (invesztitúraháború) 
○ Először  a  pápa  segítségével  sikerült  elhárítania  a  trónharcok  során 
rendszeresen fenyegető német függést 
○ István,  Imre  és  Gellért  püspök  szentté  avatása  (1083)  erősítette  az 
uralkodócsalád hazai és az ország nemzetközi tekintélyét 
○ A  császár  támogatásával  szerezte  meg  a  pápai  hűbéres  Horvátországot 
(1091),  amely  perszonálunióban  egyesült  Magyarországgal.  A  meghódított 
területen létrehozta a zágrábi püspökséget 
⇢ Feltartóztatta a nomád (kun, besenyő) támadásokat (Szent László-legenda) 
❏ Törvényei 
⇢ László a társadalmi problémákat szigorú törvényekkel kezelte 
⇢ A kóborlók elfogása és letelepítése 
⇢ A  magántulajdon  védelme:  egy  tyúk  értékénél  nagyobb  lopásért  már  halálbüntetés 
járt 
⇢ A keresztény rend védelme, a pogány szokások szankcionálása 
⇢ A clunyi reform szellemében a cölibátus meghonosítása a papság körében  

 
 
©Rubicon-Ház  Kft.  Minden  jog  fenntartva.  Jelen  tananyagot  vagy  annak  bármely  részletét  a  kiadó 
engedélye nélkül bármilyen formában vagy eszközzel reprodukálni, tárolni és közölni tilos. 
 

 
  

KÖNYVES KÁLMÁN URALKODÁSA (1095–1116) 

❏ Folytatta László terjeszkedő politikáját 
⇢ Megszervezte Horvátország igazgatását, élére a horvát bánt állítva 
○ Elfoglalta a dalmát partvidéket 
⇢ Hadjáratot indított Halicsba 
⇢ Létrehozta a nyitrai püspökséget 
❏ Törvényei 
⇢ A  büntetési  tételek  enyhítése:  arra  utal,  hogy  mind  a  magántulajdon  (egy  marha 
értéke lett a halálbüntetés határa), mind a pogányság problémája enyhült 
⇢ Háramlási jog: az örökös nélkül kihaló családok birtoka visszaszáll a királyra 
⇢ A  legbefolyásosabb  vezető  rétegek  súlyát  jelzi,  hogy  az  uralkodó  már  el  tudta  várni 
tőlük egy páncélos lovas kiállítását 
⇢ A cölibátus kötelezővé tétele a papság körében 
⇢ Az igazsgászolgáltatás reformja: az ún. istenítéletek korlátozása 
⇢ „A  boszorkányokról  pedig,  mivel  ilyenek  nincsenek,  semmiféle  vizsgálatot  ne 
tartsanak!”  A  törvényszöveg  –  amely  a  boszorkányok  egyik  típusára  vonatkozik 
(striga)  –  hozzájárult  ahhoz,  hogy  Magyarországon  ne  legyenek  jellemzők  a 
boszorkányüldözések  

A TÉMÁHOZ KÖTŐDŐ LEXIKA 

❏ Személyek​: I. (Szent) László, Könyves Kálmán 
❏ Dátumok​: 1077–1095 (I. /Szent/ László), 1095–1116 (Könyves Kálmán) 
❏ Topográfia​: Dalmácia 

2