Aminok

Alkének, biológiailag fontos telítetlenek

rendűsége: nitrogénatomhoz közvetlenül kapcsolódó szénatomok
száma

értékűsége: aminocsoportok száma

alkilezés: kiindulási aminoknál magasabb rendű aminokat,
főleg kvaterner ammóniumsókat eredményez, ammónia alkilezésével
alkil-halogenidekből eá. => a reakció nem áll meg a primer aminok
keletkezésével, hanem tovább megy a kvaterner termékig
acilezés: primer vagy szekunder amin hidrogénjét acilcsoporttal
helyettesítik, savszármazékot (savkloridot, anhidridet) használnak a
reakcióban és a keletkező vegyület a savamid
-Schiff-bázis: reakció oxovegyületekkel, primer aminok
oxovegyületekkel labilis addíciós terméket képeznek, amely
vízvesztéssel Schiff-bázissá alakul
biológiailag fontosak: putreszcin, hisztamin, szterotonin, amfetamin,
taurin, LSD, kolamin, kolin, adrenalin
alkaloid: növényi eredetű, fiziológiai hatással rendelkező bázisos
nitrogént tartalmazó vegyületek
biológiailag fontos alkaloidok: atropin, kokain, novokain, kinin,
delagil, papaverin, No-Spa, morfin, heroin, tebain, kodein, nalorfin,
koffein, teofillin, teobromin, lizergsav, LSD, szolaszodin, sztrichnin
diolefin kettős kötés: izolált (egymástól távol), kumulált (egymás
mellett 2x), konjugált (köztük 1 1xes kötés
sp2 hibridállapot: 3 hibridpálya sík-trigonális, 120°-os kötésszöget és
a kapcs. atomok 1 síkban, a pz-pálya erre a síkra merőleges
geometriai izoméria (cisz-transz izoméria): C-C kettős kötés mentén
az olefinekben gátolt a rotáció
 addíciós reakció: az olefin kettős kötése felnyílik, a reakciópartner a
kettős kötés szénatomjaihoz kapcsolódik => sp2 hibridállapotú
szénatomok => sp3 hibridállapotú
 haloidsavakkal is regál (HBr), => Markovnyikov-szabály: az
aszimmetrikus olefinek HX-addíciója során a H mindig ahhoz a
szénatomhoz kapcsolódik, amelyik eredetileg is több hidrogént
tartalmazott
 víz add.: alkoholszintézis, halogén add., H add.: telített CH lesz (kat.)
 ox.: enyhe => viniciális diol, erélyes => keton/karbonsav

•aromás vegyületek felismerése

•>,< reláció, 2 vegyület összehasonlítása, legsavasabb:
hangyasav(3,75), oxálsav(3,81), benzoesav(4,21), akrilsav(4,25),
ecetsavnál(4,3), fumársav(4,44), valeriánsav(4,82), vajsav(4,83),
adipinsav(5,41), ftálsav(5,43), borostyánkősav(5,61)
•aminosav nem tartalmaz királis centrumot: glicin
 Fenolok, éterek, alkoholok
- alkohol: hidroxilvegyületekben a hidroxilcsoport telített
szénatomhoz kapcsolódik

==>
11. etilén glikol 12. glicerin 13. glicerin-
trinitrát
 rendűség: hidroxilcsoport milyen rendű szénatomhoz kapcsolódik
 értékűség: hány hidroxilcsoport van a molekulában, és egymáshoz
képest hogyan helyezkednek el
 fiz.tul.: hidrogénkötés => vízben igen (apol oldallánc nem), alacsony
op, fp>alkánoké
 kémiai tul.: gyenge sav
szervetlen savakkal képzett észterek
oxidáció

alkoholból és karbonsavból képzett észterek

fenol: hidroxilvegyületekben hidroxilcsoport aromás gyűrűhöz

kapcsolódik

 kémiai tul.: erősebb savak

hidrokinonból oxidációval 1,4-benzokinon(alatta kép)
 aromás elektrofil szubsztitúció(alatta kép)

vizes brómoldattal tribróm-fenol

14. tetrahidrofurán (TFH) 15. dioxán

Alkinek

 Tripla kötés: Az alkinekben a szénatomok között található tripla kötés

jellemző, amely három közös elektronpárral rendelkezik.
 Nagy reaktivitás: Az alkinek nagyobb reaktivitással rendelkeznek,
mint az alkánok és az alkének. Ennek oka a tripla kötésben található
nagyobb elektronfelhő-koncentráció és polaritás.
 Hidrogénezhetőség: Az alkinek hidrogénezhetők, vagyis hidrogén
molekulákat adhatnak hozzájuk, hogy egyszeres kötéssé alakuljanak.
 Alacsony forráspont: Az alkinek általában alacsonyabb forrásponttal
rendelkeznek az alkánokhoz képest, ami a tripla kötés polaritásából
adódik.
 Kevésbé vízben oldhatók: Az alkinek általában nehezen oldódnak
vízben, de jól oldódnak szerves oldószerekben, mint például etanol
vagy acetón.
 Gyúlékonyság: Az alkinek gyúlékonyak és könnyen gyulladnak,
különösen az etin (acetilén) esetében, amely nagyon könnyen
gyúlékony és robbanásveszélyes lehet.
 Átalakulás alkénkké: Az alkinek képesek átalakulni alkénkké, amikor
a tripla kötést dupla kötéssé alakítják. Ez fontos lehet szerves
vegyületek előállításában és módosításában.