Tutankhamon sírja

I. A király és a királyné

Veje volt Ekhnatonnak. Származásáról nem tudunk semmit. Lehet, hogy egyszerű polgár volt. A király
lányával kötött házasságát követően jogot szerzett a trónra. A nép elégtelen; papok is, régi istenek
megszégyenítése miatt,; kereskedők is, szűkült a belső piac; alsó osztály nem szívesen látta családi
isteneik elvesztését. Akh-en-Aten eközben Tell el Amarnaban pöffeszkedett.

Lányai körül: udvarlók = legidősebb csak 15 éves. Legidősebb leánya: Mert-Aten már férjezett volt, és
lehet uralkodótársa volt Akh-en-Atennek, aki hamarosan meg is halt.

Tut-ankh-Amen harmadik lányához, Ankh-esz-en-pa-Aten-t vette el feleségül = gyrekeházasság = a

háttéruralkodó Az volt, Tell el Amarna-i főpap, udvarmester. Cartouche-a megtalálható Tut sírjában =
nagy szerepe volt Tut trónrajutásában

Tut elhagyta Tell el Amarnát, és visszaköltözött Thébába. Személyes érzésből, vagy politika miatt
visszatért a régi vallásra (átnevezte magát Tut-ankh-Atenről Amenre). A kairói múzeumban lévő
sztélén kiderült, hogy újraépítette a régi templomokat.

A sírokban talált tárgyakból nem derült ki, hogy mi volt ő, mit tett.

Felesége: átnevezte magát Ankh-esz-en-Amen-re. Ábrázolásokból kiderült – ha nem hízelegnek –

különösen bájos kapcsolat jutott a részükre (for example: a trón hátlapján illatszerrel keni férje
testét. Erős jellemű nő volt, férje halála után nem akarta átadni a királnyéi pozíciót; volt is ideje
tervezgetni, ugyanis egy fáraó halála és temetése között eltelik általában két hónap; ebben a
periódusban senki sem veheti át a trónt. Ezért külföld felé fordult, Ázsia felé (nővérét is egy idegen
udvarban ment férjhez). Ezt a levelet írta a hettitáknak: „Férjem meghalt s azt hallom, hogy neked
felnőtt fiaid vannak. Küldd el egyiket; ő férjem lesz és Egyiptom királya.” De a hettiták csapdát véltek
felfedezni levelében; az, hogy megérkeztek-e egyáltalán, nem tudni, viszont azt tudjuk, hogy innentől
kezdve a királynéról többé nem hallunk. Ha terve sikerült volna, a nagy Ramezesz sohasem
kerülhetett volna a trónra.

Ábrázolások csatákról -> valószínűleg meg sem történtek, csak fikció

II. A völgy és a sír

A királyok mindent megtettek, hogy sírjaikat ne fosszák ki (több tonnás gránitmonolitok, hamis
bejárók), de minden sikertelen volt. Előfordult, hogy maguk a sír építészei hagytak hátra rejtett
bejáratokat a sírfosztogatóknak. A gazdag adományok is hiábavalóak voltak a sírt őrzőknek, mert egy
idő után ők is kifosztották azokat, mert tudták, hogy a következő dinasztia másra fogja költeni azt az
adományt. A XIX. dinasztia idején szinte minden sírt kifosztottak; I. Thotmesz sok gondot fordított
erre a problémára.

A legtöbb sírt a halottas templomok környékén építették; I. Thotmesz szakított a hagyományokkal, és

felépítette a sajátját kb. 2 kilométeres távolságra a templomtól, hogy megőrizzék a sír titkosságát.
Megépítését fő-építőmesterére bízta, Ineni-re-re; valószínűleg hadifoglyokkal építették meg a sírt,
akiket aztán kegyetlenül lemészároltak.
Nem sokáig maradhatott titokban, mert 1899-ik évi feltárása során semmit sem találtak. A XIX. és XX.
dinasztia uralkodói is a Völgybe temetkeztek.

A titkosság gondolata nem maradt fenne sokáig, mert a későbbi fáraók már szembetűnőbben
temetkeztek, mert imádták a fényűzést. Tut-ankh-Amen sírjába is betörtek halála után 10-15 évvel,
de sikertelenül jártak. A IV. Thotmesz sírjában talált graffiti is arra utalt, hogy ide is betörtek; Hor-em-
heb utasítást is ad egy Maya nevű főtisztnek, hogy: „újítsa meg IV. Thotmesz király sírját dicső
lakóhelyén, Keleti Thébában”

XX. dinasztia -> gyenge uralkodók, a tisztviselők ezt a saját hasznukra fordították.

IX. Ramezesz korából rengeteg papirusz maradtak fenn (jelentések a sírrablásos nyomozásokról és a
bűnösök elítéléséről)

Történet három főszereplője: Khamwesze, a kerület kormányzója; Peszer a Théba keleti részének
főnőke; Pewero, a nyugati rész főnöke és a nekropolisz őrzője; az utóbbi kettő fétékenyek voltak
egymásra.

Pewero megvédte magát az ellene felhozott vádak kapcsán (állítólag az ő irányítása alatt törtek fel
rengeteg sírt). Győzelmének megünneplésére Pewero összegyűjtötte a munkásokat és a temető
őreit, és felvonultatta őket Peszer lakása környéké, aki aztán összeveszett egy felügyelővel, és
hangosan kijelentette: az esetet haladéktalanul jelenteni fogja a királynak. Ez egy végzetes hiba volt,
melyet riválisa fel is használt ellene. Miért? Kétségbe vonta a feljebbvalója jóhiszeműségét, és, hogy
feljebbvalója felett akarja az ügyet a király elébe vinni. Az eljárás feltehetőleg színlelés volt, mert
Peszer neve a jövőbeni sírrablások közepette gyakran visszatér a jegyzőkönyvekben.

Számos ítéletet hoztak a sírrablókkal szemben, de ezek mind hiábavalóak voltak, mert a Völgyben
minden egyre rosszabb és rosszabbra fordult; a későbbi dinasztiák már nem is foglalkoztak a sírok
őrzésével, csupán kétségbeesetten telepítették át a múmiákat egyik sírból a másikba. III. Ramezeszt
például háromszor temették így el. II. Amenhetep sírjába is kb. 13 királyi múmiát vittek el.

(Kr.u. II-IV. sz.) A kereszténység beköszöntével Egyiptomban rengetegen vonultak el a világtól, hogy
remete életet éljenek. A Nílustól mindkét irányban dombok terjeszkednek, melyeket az idő vasfoga
barlangokkal díszítgetett az évszázadok során; a Királyok Völgye is erre a sorsra jutott.

III. A völgy az újabb korban

18. századbeli utazók úgy fogalmaznak, hogy a Völgyben lakó remetéket felváltották a banditák.
Magasan laknka, így látják, ha bárki megakarja őket támadni; ha erősnek érzik magukat, kimennek a
síkságra és ott kezdenek bele a harcokba; ha nem, barlangjaikba vonulnak.

The egyptologists of Napoleon.

Belzoni, italian. Hidraulikus kereket akart felállítani Egyiptomban, mely állítása szerint négyszer több
munkát végez, mint a hagyományos szerkezet. Az egyiptomiaknak nem kellett, és öt évig ott ragadt
Egyiptomban. Az ottani angol konzullal szerződést kötött, és a szerkezetet átvitte Luxorból
Alexandriába. Közben ásatásokat végzet Salt-nak, később magának. Mindent elvittek, és a kutatók
fegyvert is rántottak egymásra. (Benzoni jelentése) A Völgyben felfedezte és megtisztította Az, I.
Ramezesz, I. Szeti sírját. -> ez volt az első alkalom, hogy hatalmas ásatásokat folytattak a Völgyben.
Az Abd-el-Raszul család esete 1875 nyarán: háromezer évig feltáratlan sírkamrára leltek; tartalmát
egyesével eladták, és hat éves titoktartás közepette szépen meggazdagodtak.

1881-ben tárult fény a titokra

IV. Előkészítő munkák Thébában

Introduction of H.C.

Theodore Davis számára végzett ásatásokat, de ő maga nem rendelkezett ásatási engedéllyel; így
vártak hét évig. A Völgyet már kimerítettnek tartották, de mégis bele vágtak.

Első jel: Davis munkája vége felé talált egy fajansz serleget Tutankhamen nevével + egy edény tele
olyan cuccokkal, melyeket Tutankhamen temetésén hordtak (vászon fejkendők, virág-nyakravalókat)
+ Akhenaten rejtekhely. A király temetkező maradványait tartalmazta, akinek újratemetéséért Tut
volt a felelős – derül ki a nagy számban fellelhető agyag pecsétekből. -> határozott összekapcsolás
Tut sírjával.

Az ásatások megkezdését a háború megakadályozta.

Közben csináltak mást is -> szabdságon Luxorban -> különös eset: a tisztségviselők hiánya miatt a
sírrablók újult erővel álltak neki a keresésnek. Leletre is találtak, de egy másik csapat felfegyverkezve
elkergette onnan őket, akik bosszút esküdtek. A falu előkelői H.C-hez mentek segítségért, aki a
munkásokat összeszedve az éjszaka leple alatt megmászták a Kurna-dombot (600 m). Megtalálták a
sírrablók kötelét, akik közben munkálkodtak. Carter elvette a kötelet és a sajátjával kissé
leereszkedett, hogy döntés elé állítsa a fosztogatókat: vagy ott maradnak kötél nélkül, vagy
Carterével távozzanak. Megjött a józan eszük és távoztak. Carter ott maradt, és megvárta a nappalt,
és megvizsgálta a sírt.

Sokat dolgoztak a feltárásán, de nagy volt a csalódás, mert a sírt nem fejezték be. Egyetlen értékes
tárgyat találtak, egy kristályos homokkőből készült szarkofágot; a sír a feliratokból kiderült, hogy
Hatsepsut királynénak szánták volna.

1917-1920 között csak kisebb leletekre találtak.

V. A sír megtalálása

VI Ramezesz sírja fölötti munkás kunyhókat lebontották miután feltárták őket, és hozzáfogtak az
alatta levő egy méter mélységű talaj eltakarításába. Egy sziklába vágott lépcsőre bukkantak. Világos
volt, hogy sírra bukkantak, mégis kételkedtek. Addig munkálkodtak, ameddig a szemük elé nem tárult
egy bevakolt, lepecsételt kapubejárat.

Nem nyitották ki addig, ameddig Lord Carnarvon meg nem érkezett Angliából. Észrevették, hogy a sírt
újra lepecsételték, ami azt jelentette, hogy egyszer már megpróbálták kirabolni, de újból lezárták
valamikor Horemheb uralkodása alatt, 10-15 évvel a temetése után. Átjutottak az első lepecsételt
kapun, egy folyosóra jutottak, melyet tisztogatás alá vették; minden jel arra mutatott, hogy itt tényleg
jártak már sírrablók. Carter egy nyílást vésett a kapuba, és a túloldalon nem látott mást, mint merő
sötétséget. A nyíláson keresztül bedugott egy égő gyertyát, és midőn szemei megszokták a
sötétséget, és a szoba részletei kirajzolódtak; furcsa állatokat, szobrokat, és rengeteg aranyat
pillantott meg.

Lord Carnarvon, Lady Evelin és Callender mellette álltak. Carnarvon:

- Can you see anything? (Lát valamit?)

- Yes, wonderful things! (Igen, csodálatos dolgokat)

VI. Előleges vizsgálódás

Detailed description of the artifacts of the burial chamber.