RADNÓTI MIKLÓS ECLOGÁI

ÉLETE:
 1909-ben Budapesten született, zsidó polgári családban.
 Eredeti neve Glatter, magyarosított vezetéknévhez Radnóti falu nevét választotta, apja
szülőhelye után.
 Születése édesanyja és ikertestvére éltébe került.
 1935-ben házasságot kötött Gyarmati Fannival
 1937-ben Baumgarten díjat kapott
 1940-ben munkaszolgálatra hívták be
 1941-ben a kereszténységhez vonzódó költői barátai és felesége unszolására
életmentő kísérletként is megkeresztelkedett
 1943-ban majd 1944. május 18-án munkaszolgálatra hívták be utoljára az szerbiai bor
mellett felállított Lager Heidenauba vitték
 a fizikailag teljesen legyengült költőt huszonkét társával november 9-én Győr mellett
agyonlőtték

ECLOGA FOGALMA, VERGILIUS

Az ecloga görög eredetű műfaj. Az ókori görög költészetben a hexameterben íródott, idilli
pásztorkölteményeket nevezték így. Eredetileg párbeszédes műfajok voltak.
A római költészetben Vergilius folytatta az ecloga hagyományát, ám az ő eclogáinak tartalma
erősen megváltozott: polgárháborúk, társadalmi ellentétek, megbomlott harmónia.
Radnóti sokkal inkább a vergiliusi hagyományokat követte. A háborús borzalmak
kifejezőeszköze lett. Az ecloga tiszta és szabályos formája élesen eltér a háború zűrzavarával
és káoszával.

HETEDIK ECLOGA
A hetedik ecloga az utolsó időszak verse, kutatók szerint Radnóti első költeménye, amelyet
Lager Heidenauban írt 1944 júliusában. Radnóti legtragikusabb verseinek egyike, a bori
notesz egy darabja. A szögesdrótos kerítések közt íródott, néhány hónappal halála előtt. A
vers egy utolsó szerelmi vallomás feleségéhez, a magyar irodalom egyik legszebb
vallomáslírája.
A címben nincs különleges szerepe a hetes számnak, csak ez következett a sorban.
Műfaja csak címe szerint ecloga, valójában inkább életkép. Az eclogák párbeszédesek, de ezt
a művet inkább levélnek, párbeszédszerű monológnak lehet felfogni. A lírai én többször is
elhangzó kérdéseire csak az emlékek a belső hang válaszolhat.
A művet mindvégig kettősség jellemzi: a valóság és álom világa, ahol a tények és a vágyak
élesen elkülönülnek. A tábor és az otthon képe váltják egymást, a jelen és a múlt sokszor
fonódik össze. a beszélőnek egyetlen lehetősége van a menekülésre: a visszaemlékezés.
A mű hangulata nyomasztó, ugyanakkor megdöbbentő a formai rendezettsége, a megszólaló
költő türelme, bölcsessége.
A költemény egy szürrealista vízió. Szókincsét kettősség jellemzi: a múlt az emlékek
leírásakor szépítő, a jelen leírásakor pedig durva, alantas kifejezések jelennek meg.
Költői eszközök: ellentét, ismétlés, megszemélyesítés, hasonlat, metonímia.
A verselés hexameteres.
Retorikai jelleg: megszólítások, leírások, kérdések és válaszok váltják egymást. A vers
váltakozó szótag számú versszakokra tagolódik. Hét-, hat- és ötsoros versszakokból áll.
1. Versszak: távollévő kedvesét szólítja meg, a tábor vad világát, a bezártságot és az
álmukban szabaddá váló foglyokat mutatja be
2. Versszak: az otthon emlékét idézi fel, a foglyok a valóságból az emlékbe menekülnek
3. Versszak: az “itt” szóval utal, hogy ismét a nyomorúságos valóságban van
4. Versszak: leírja, hogy ettől a szörnyűségtől még a halál is jobb
5. Versszak: folytatja a tábor bemutatását
6. Versszak: újabb megszólítás és szerelmi vallomás a költő felesége felé, a szörnyű
valóságot csak az álmodozás és a múlhatatlan szerelem enyhíti
A beszélő először a külső környezetet este tábor mutatja be innen halad a barakk belseje és a
lágerlakók, illetve saját tudatállapotának leírása felé. A vers kezdetén esteledik, az egyre
nagyobb sötétben már nem látható a szögesdrót. Ez a szabadság illúzióját kelti átmenetileg.
Persze a józan ész tisztában van vele, hogy ott feszül a szögesdrót.
A képzelet is felszabadul a testileg-lelkileg megtört fogjok a múltban visszatérnek az otthoni
tájakra. Aggodalommal vannak tele: létezik még otthonuk. “Mondd, van-e ott haza még...?”
A költő virraszt a többi fogollyal ellentétben. “Alszik a tábor” számára már az alvás sem tud
megnyugvást hozni. A holdfényben újra láthatóvá válik a kerítés és ez elkergeti az illúziót.
Visszatér a rabság kínzó érzése.
Vallomással zárul szerelme felé: “nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár”. Az
utolsó sor egy Horatius versre utal, amelyet Radnóti fordított, melynek sora: “csak veled
tudok én halni is, élni is”
 NYOLCADIK ECLOGA
Radnóti utolsó eclogája hexametereivel és párbeszédes formájával is felidézi a Vergiliusi
műfaj klasszikus hagyományait. Az erőszak elleni tiltakozás és a személyes lét
fenyegetettségének érzése szólal meg. Erőteljesek az ószövetségi és keresztény tartalmak,
motívumok.
A vers formálisan a költő és a próféta dialógusa, valójában a lírai én egyszólamú költői
beszéde. Náhum az Ószövetség Elkos városából származó próféta. Nevének jelentése vigasz,
segítség. A Ninive bukását és lerombolását megjövendő prófétai könyv szerzője. Ninive
eszünkbe juttat egy másik újraírt prófétatörténetet: Babits Jónás könyve.
Lírai alaphelyzet: A költő a hegyi úton találkozik Náhum prófétával. A világ erőszakos
voltára bűnösségére itt az úthoz kapcsolódó “vad” jelző utal. A próféta önmegnevezése
vészjósló. Már a választ fenyegető kérdés vezeti be. A “harag teli zsákja” metafora az
Ószövetség bosszúálló Istenére és kifejezi a prófétai düh kirobbanó feszültségét. A próféta
írása fennmaradt, de az emberiség nem tanult belőle.
A pusztulást leíró képek egy része az ószövetségi próféta könyvéből való: csecsemőpusztítás,
égő utca. A borzalmak adnak okot Náhum próféta visszatérésére.
A költő és a próféta párbeszéde indulatos hangnemű. A költő a maga korának Ninivéjét
panaszolja. Az emberi lélek meztelensége a bűneset motívuma, ami jelentheti az emberi
elaljasodást és a szégyenérzetet egyaránt. A 8. ecloga a félelemtől a lázadó haragig az
elégikus idilltől a jövőbe látó tudatos bizalomig fogja össze a háborús évek változó érzéseit.
A hangnem különböző, a téma ugyan az (fenyegetettség, költői magatartás).
Ebben a versben a Razglednicákhoz hasonlóan már nyoma sincs az idillnek: a teljes
apokalipszis állapotát mutatja be, és újra megerősíti a költő „szent”, Istentől származó
megbízatását: („És akit egyszer az Úr elküldött (…) nincs nyugodalma”).