JAVÍTÓKULCS

1. 10 kg tömegű homokzsák 2 m hosszú fonálon függ. Egy 10 g tömegű puskagolyó behatol a homokzsákba,
és ennek hatására a fonál 10°-os szöggel kitér. Mekkora volt a golyó sebessége?

Megoldás:

A golyó és a zsák impulzusának összege közvetlenül a becsapódás előtt 𝑚𝑣 + 0, 1

közvetlenül a becsapódás után (𝑚 + 𝑀) ∙ 𝑢. 1
(Mivel a két állapot között eltelt idő kicsi, a külső erők az impulzust alig változtatják (∆𝐼 = 𝐹 ∙ ∆𝑡), 2
tehát) az impulzusmegmaradás törvényéből:
𝑚
𝑚𝑣 = (𝑀 + 𝑚)𝑢 ⇒ 𝑢 = 𝑣.
𝑀+𝑚
A munkatétel szerint: ∆𝐸𝑘𝑖𝑛 = 𝑊𝑘ü𝑙𝑠ő . 1
Amíg a zsák az 𝛼 = 10°-kal jellemzett helyzetbe ér, ℎ-val feljebb kerül, ahol 1
ℎ = 𝑙 − 𝑙 cos 𝛼,
a zsák sebessége 𝑢-ról 0-ra csökken. Így a mozgási energia megváltozása: 1
1
∆𝐸𝑘𝑖𝑛 = 0 − (𝑚 + 𝑀)𝑢2 .
2
Mindeközben a zsákon a nehézségi erő 𝑊 = −(𝑚 + 𝑀)𝑔ℎ munkát végez. 1
Így a munkatételből: 1
1 𝑚
(𝑚 + 𝑀) ( ) 𝑣 2 = (𝑚 + 𝑀)𝑔(𝑙 − 𝑙 cos 𝛼) ⟹
2 𝑀+𝑚
𝑚+𝑀 1
⟹𝑣= √2𝑔𝑙(1 − cos 𝛼) =
𝑚
0,01 kg + 10 kg m 𝐦 2
= ∙ √2 ∙ 10 2 ∙ 2 m ∙ (1 − cos 10°) = 𝟕𝟖𝟎, 𝟑𝟐
0,01 kg s 𝐬
12 pont

2. Egy 𝑙0 = 30 cm hosszúságú, nyújtatlan rugóra ráakasztunk egy 𝑚 = 0,1 kg tömegű testet, és ebből a
helyzetből elengedjük. A rugó rugóállandója 𝐷 = 40 N/m, 𝑔 = 10 m/s2 .
a) Mekkora a kialakuló rezgés amplitúdója?
b) Mekkora a rezgés periódusideje?
c) Írja fel és ábrázolja grafikonon a test sebességét az idő függvényében!

Megoldás:

Az amplitúdó a kezdő- és az egyensúlyi helyzet távolsága (∆𝑥 = 𝐴). 1

Az egyensúlyi helyzetben a felfelé mutató rugóerő és a lefelé mutató nehézségi erő előjeles össze 2
zérus:
m
𝑚𝑔 0,1 kg ∙ 10 s 2 1N
𝐷∆𝑥 − 𝑚𝑔 = 0 ⟹ 𝐴 = = = = 𝟎, 𝟎𝟐𝟓 𝐦.
𝐷 N N
40 m 40 m
A zárójelbe tett levezetési lépések leírása nem elvárás a zárthelyiben.
𝐷 𝐷
𝑚𝑎 = 𝐹 = −𝐷∆𝑥 ⟹ 𝑎 = − ∆𝑥
( 𝑚 } ⟹ 𝜔 = √𝑚 )
𝑎 = −𝜔2 Δ𝑥
𝐷 2𝜋 𝑚
(√ = 𝜔 = ⟹) 𝑇 = 2𝜋√
𝑚 𝑇 𝐷

𝑚 0,1 kg 2𝜋 1
𝑇 = 2𝜋√ = 2𝜋√ = = 𝟎, 𝟑𝟏𝟒 𝐬.
𝐷 N 1
40 m 20 s
 A 𝑣(𝑡) függvény helyes ábrázolásához szükséges megfontolások az ábra alábbi ismérveit 2
határozzák meg:
- Az origóból indul, hiszen az időmérés kezdetén – az elengedés pillanatában – a felső
szélső helyzetből indul; azaz 𝑣(0) = 0.
- A sebességfüggvény az origóból lefelé indul (hiszen a kitérést mérő függőleges
tengely felfelé mutat).
Ezen ismérvekből következően a függvény „mínusz-szinuszos”. A hozzárendelési szabály: 1
𝑣(𝑡) = −𝐴𝜔 sin(𝜔𝑡) =
m 1
= −0,025 ∙ 0,314 ∙ sin(0,314 𝑡) =
s
m 1
= −7,85 ∙ 10−3 ∙ sin(0,314 𝑡).
s
A függvény amplitúdója 𝐴 = 2,5 cm. Szükséges az ábrán feltüntetni. 2
A periódusidő: 𝑇 = 0,314 s. Szükséges az ábrán feltüntetni.
11 pont

3. Mennyi az ábrán vázolt rendszerben a fonálon lógó hasábok gyorsulása, és mekkora erő hat
a mennyezetre? (A fonál nem nyúlik, tömege elhanyagolható, és a csigán nem csúszik meg.
1
A csiga tehetetlenségi nyomatéka 𝛩 = 2 𝑚𝑟 2 .)

Megoldás:

A két kötélágban ébredő erők különbözők (hiszen, ha egyenlőek 1

lennének, a csigára ható erők nyomatékainak összege zérus lenne, és így
a csiga nem gyorsulhatna. A feladat szerint a fonál a csigán nem csúszik
meg, tehát a csigát gyorsítani kell.)
A haladó mozgást végző 2𝑚 és 𝑚 tömegű testekre alkalmazzuk a 3
dinamika alaptörvényét:
2𝑚𝑔 − 𝐹1 = 2𝑚𝑎
}⇒
𝐹2 − 𝑚𝑔 = 𝑚𝑎
⇒ 𝐹2 − 𝐹1 = 3𝑚𝑎 − 𝑚𝑔. 1
(A két test gyorsulásának nagysága a kötél nyújthatatlansága miatt 2
egyenlő.)
Az 𝐹1 és 𝐹2 erők a csiga szöggyorsulását határozzák meg, így a merev
test forgó mozgásának alapegyenlete:
𝐹1 𝑟 − 𝐹2 𝑟 = Θ𝛽.
A kötél nem csúszik meg a csigán, így a csiga szöggyorsulása: 1
𝑎
𝛽= .
𝑟
Ezt, és a csiga 2
1
Θ = 𝑚𝑟 2
2
tehetetlenségi nyomatékát
a fenti egyenletbe helyettesítve: 1
1 𝑎
𝐹1 𝑟 − 𝐹2 𝑟 = 𝑚𝑟 2 ∙ ⇒
2 𝑟
1 1
⟹ 𝐹1 − 𝐹2 = 2 𝑚𝑎.
Ennek az egyenletnek először keressük a közös megoldását a dinamika 2
alapegyenleteiből álló ER. következményegyenletével. Innen a hasábok
közös gyorsulása:
 𝐹2 − 𝐹1 = 3𝑚𝑎 − 𝑚𝑔
1 𝟐
1 } ⇒ 3𝑚𝑎 − 𝑚𝑔 = − 𝑚𝑎 ⇒ 𝒂 = 𝒈.
𝐹1 − 𝐹2 = 𝑚𝑎 2 𝟕
2
Majd az iménti eredmény következményeit keressük az egyes hasábokra 2
felírt alapegyenletekből. Az első tömegre ható kötélerő:
2𝑚𝑔 − 𝐹1 = 2𝑚𝑎
2 𝟏𝟎
2 } ⇒ 𝐹1 = 2𝑚𝑔 − 2𝑚 ∙ 𝑔 = 𝒎𝒈.
𝑎= 𝑔 7 𝟕
7
A második hasábra ható kötélerő: 2
𝐹2 − 𝑚𝑔 = 𝑚𝑎
2 𝟗
2 } ⇒ 𝐹2 = 𝑚𝑎 + 𝑚𝑔 = 𝑚 ∙ 𝑔 + 𝑚𝑔 = 𝒎𝒈.
𝑎= 𝑔 7 𝟕
7
A mennyezetre ható erő a mennyezet által a kötélen keresztül a csigán 1
ható 𝐹 erővel egyenlő nagyságú. A csiga haladó mozgást nem végez, így
a rá ható erők összege nulla:
𝐹 − 𝐹1 − 𝐹2 − 𝑚𝑔 = 0 ⟹
10 9 𝟐𝟔 1
⇒ 𝐹 = 𝐹1 + 𝐹2 + 𝑚𝑔 = 𝑚𝑔 + 𝑚𝑔 + 𝑚𝑔 = 𝒎𝒈.
7 7 𝟕
20 pont

4. Egy 30 literes palackban 20 °C hőmérsékletű, 3 ∙ 105 Pa nyomású nitrogéngáz van. A szelepet kinyitva,
majd visszazárva a bezárt gáz egy részét kiengedjük. Miután a bent maradt gáz újra felvette a szoba 20 °C-
os hőmérsékletét, és a nyomásmérő csupán 2,4 ∙ 105 Pa nyomást jelez. Hány gramm nitrogéngázt
engedtünk ki?

Megoldás:

A nitrogén moláris tömege 𝑀 = 28 g. 2

Írjuk fel a gáztörvényt mindkét esetre: 1
𝑚1 𝑝1 𝑉𝑀
𝑝1 𝑉 = 𝑅𝑇 ⇒ 𝑚1 =
𝑀 𝑅𝑇 } ⟹
𝑚2 𝑝2 𝑉𝑀
𝑝2 𝑉 = 𝑅𝑇 ⇒ 𝑚2 =
𝑀 𝑅𝑇
𝑉𝑀 1
⇒ 𝑚1 − 𝑚2 = (𝑝1 − 𝑝2 ) =
𝑅𝑇
g 2
30 ∙ 10−3 m3 ∙ 28
5
= (3 − 2,4) ∙ 10 Pa ∙ mol =
J
8,31 ∙ 293 K
K ∙ mol
= 20,7 g. 1
7 pont