MACULA DEGENERATIO

A makula degeneráció (macula degeneratio, AMD), vagyis a sárgafolt

elfajulása a visszafordíthatatlan vakság leggyakoribb oka a világ legtöbb,
iparilag fejlett területén – így nálunk is. Becslések szerint ma a 75 és 80 év
közöttiek egyharmada küzd a betegséggel, és a statisztika csak romlik:
mivel az emberek várható élethossza növekszik, a betegségben szenvedők
száma is nő.

A köznyelvben helytelenül szemfenéki meszesedésnek nevezett időskori

degeneratív betegség elhomályosítja a központi látást, ez pedig lehetetlenné teszi
az éleslátást, ezért a betegek gyakorlatilag vaknak érzik magukat.

A sárgafolt a szem ideghártyájának éleslátásért

felelős területe
Lefolyás
A sárgafolt a szem ideghártyájának éles, központi (centrális) látásért felelős, a
szem optikai tengelyében található területe. Elfajulása általában mindkét szemet
érinti, és két formája létezik: a száraz és az exudatív (nedves) típusú AMD.
Utóbbi okozza a nagyobb látásromlást, de – mai ismereteink szerint – jobban
kezelhető.
Az exudatív AMD során lemez képződik a sárgafolt és az érhártya között, így
megszakad az ideghártya táplálkozása az érhártya felől, tehát oxigénhiány lép
fel. Ennek hatására olyan anyag termelődik, mely segíti a lemezképződés alapját
jelentő ereződést. A hegképződéssel végződő folyamat miatt elpusztulnak az
ideghártya fényérzékelő, a látás szempontjából értékes sejtjei. Az első tünet a
torzult látás, mely után a látásvesztés lassan, vagy gyorsabban, de
fájdalommentesen következik be, és általában akkor sem teljes mértékben: a
periférikus látás megmarad, ugyanúgy, mint a színlátás.
Kialakulás
A betegség pontos kiváltó oka ismeretlen, de genetikai és környezeti tényezők
befolyásolják. A fényben található káros sugárzás szabad gyököknek nevezett
oxidatív anyagokat szabadít fel amelyek roncsolják a retinát. Normális
körülmények között a lutein és zeaxantin nevű ásványi anyagok afféle belső
napszemüvegként, antioxidánsként funkcionálnak és elnyelik a nap káros
ibolyántúli sugarait és semlegesítik a retinában (a szem fényérzékeny részében)
lévő szabad gyököket. Mivel azonban ásványianyag-hiány lép fel a sárgafoltban,
a szem nem képes feldolgozni és csökkenteni az oxidatív stresszt és a szabad
gyököket.
A lutein és zeaxantin táplálékkal kerül a szervezetbe, így helyes étrenddel
biztosíthatjuk meglétüket. A sok káposztát, spenótot, brokkolit, borsót,
kelbimbót, kukoricát és hasonló zöldséget tartalmazó étrend nagyban segíti a
látásromlás megelőzését, mivel erősíti a makulapigmentet, s óvja a szem
természetes védelmi mechanizmusát. Utóbbi a kor előrehaladtával egyre
sérülékenyebb lesz, és teret enged a betegségnek. Ekkor szükséges
táplálékkiegészítővel biztosítani a megfelelő ásványi anyagok bekerülését a
szervezetbe. További segítséget jelent a megelőzésben a napszemüveg viselése:
így kivédhetők a retinát roncsoló káros napsugarak.
A betegség legfontosabb rizikótényezője az életkor, mely nem befolyásolható.
Eredménnyel kecsegtet azonban a legfontosabb befolyásolható rizikótényező, a
dohányzás elleni küzdelem. A dohányzás a látásromlás veszélyét akár
négyszeresére is emelheti, hatása dózisfüggő, s bizonyos mértékben reverzibilis,
ami azt jelenti, hogy leszokás esetén a rizikó valamelyest csökken.
Kezelés
A gyógykezelés nem hozhat tökéletes eredményt, mert az elhalt sejteket
„feltámasztani” nem lehet. Remény azonban van arra, hogy a sebgyógyulást
olyan irányban befolyásolják, ami csak kisfokú hegképződést eredményez.
Ebben az irányban haladnak azok az új próbálkozások, melyek
megakadályozzák az érújdonképződést elősegítő faktorok keletkezését.
A betegség elleni küzdelem két területre osztható: a betegség látásromlást okozó
formáinak kialakulását késleltető, ill. megelőző terápiákra, valamint a már
kialakult látásromlás esetén a fenyegető továbbromlás megakadályozását, a
romlás mértékének csökkentését célzó kezelésekre.
Amennyiben már kialakult a betegség leggyakrabban látásromlást okozó, ún.
érújdonképződéses formája, az esetek kis százalékában az argonlézer
fotokoaguláció (vagyis az újonnan képződött erek lézeres leválasztása),
valamivel szélesebb körben a fotodinámiás terápia alkalmazható a fenyegető
látásromlás megfékezésére. A lehetséges sebészeti beavatkozások elterjedését
azok szűk indikációs köre és bonyolultságuk, eszközigényük akadályozza.

Szemdaganatok

A szemhéjak bőrén olyan daganattípusok fordulnak elő, mint a test bármely más bőrrel fedett
területén, elsősorban az arcon. A jóindulatú elváltozások közül leggyakrabban a hemangiómának
nevezett érburjánzás jellemző. Ez már születéskor is jelen lehet, vöröses vagy lilás
előemelkedésként, de általában 1 éves korra magától elmúlik. Amennyiben ennél tovább is
fennáll, akkor fagyasztásos vagy lézeres kezeléssel végleg meggyógyítható. A szemhéjak
bőrének rosszindulatú daganata a bazálsejtes rák. Létrejöttében gyakran szerepet játszik a Nap
káros UV-sugárzása, ezért fehér bőrű, szabadban sokat tartózkodó emberek fokozottan
veszélyeztetettek. A bazálsejtes rák a környező egészséges bőrfelszíntől jól elhatárolható, abból
általában kiemelkedik, közepe gyakran besüppedt, itt vérzés, fekély is kialakulhat. Távoli áttétet
nem képez, helyben azonban a környezetébe terjedve lassan növekszik.
A kötőhártya szövetéből is kiindulhatnak daganatok. Leggyakoribb közülük a naevus, vagy
másnéven anyajegy. A bőr anyajegyeihez hasonlóan itt is barnás színű, a környező egészséges
résztől jól elkülönülő, lapos elváltozásról van szó. Ez egy jóindulatú daganat-féleség, amely
azonban ritkán rosszindulatúvá is alakulhat. Ciszták és papillómák (ún. szemölcsdaganatok) is
kiindulhatnak a kötőhártyából, ezek áttetsző vagy fehér, gömb alakú vagy szabálytalan formájú
szövetszaporulatok.
A szemgolyó középső burkát alkotó uvea daganatai is ismeretesek. Jóindulatú ciszták és
naevusok előfordulnak a szivárványhártyán, és a hátrébb fekvő területeken egyaránt. A
rosszindulatú festékes anyajegy (melanóma) a leggyakoribb fajtája a szemen belüli rosszindulatú
daganatoknak, legtöbbször az érhártyát érinti. Az ideghártya leválását okozza, és zöldhályog
kialakulásához is vezethet. A szervezet távoli pontjaira (leggyakrabban a májba) áttétet adhat.
Ritkán más szervekben kialakult daganatok áttétei is előfordulnak az uveán: pl. tüdő-, bőr- vagy
mellrák adhat áttétet erre a területre.
Gyermekekben leggyakrabban az ideghártyából kiinduló retinoblasztóma fordul elő.
Magyarországon kb. minden 20.000 gyermekből egyet érint ez a - kezelés nélkül nemcsak a
szemet, de az életet is veszélyeztető - betegség. Már a magzati korban, vagy a korai
gyermekkorban kifejlődik, elszigetelten jelentkező és öröklött formája is létezik. Utóbbi miatt a
retinoblasztómás gyermek szüleit is mindig ki kell vizsgálni. Rosszindulatú daganat-féleség,
amely nagyon gyorsan növekszik, idővel az egész szemgolyót kitölti, és a koponyába is
beterjedhet. Néha egyszerre mindkét szemet érinti. Általában 1-3 éves korban fedezik fel,
sokszor a szülők veszik észre azt, hogy a gyermek egyik szemén, a pupilla területén fekete
helyett fehéres vagy sárgás szín látható, illetve a fokozatosan kialakuló kancsalságot.
A könnymirigy jó- vagy rosszindulatú daganatai a felső szemhéj elődomborodását, csüngését, és
kettőslátást okozhatnak.
A szem érhártyájának (chorioidea) daganatai (melanoma) és kezelési lehetőségeik
Felnőtt korban a melanoma a leggyakoribb rosszindulatú daganat a szemben. Megjelenhet a
szem színét adó szivárványhártyában, mögötte a sugártestben, és kiindulhat az érhártyából,
ez utóbbi a leggyakoribb. Megjelenésének valószínűsége az életkor előrehaladtával nő. Rizikó
tényezői a világos szem- és bőrszín, rosszindulatú daganatos beteg a családban, fokozott UV
fény expozíció. Ez utóbbi a hegesztés során és erős napfénybehatás során jöhet létre.
Megfelelő védőszemüveg és napszemüveg használatával mindkettő kivédhető. A szemben
levő melanomát leggyakrabban egyszerű szemészeti vizsgálat során a szemorvos fedezi fel.
Jelenlétére utalhat a fokozódó látásromlás, a torz vagy hullámos látás, az un. látótérkiesés (a
beteg egyik szemével bizonyos irányban homályosan lát), tágabb erek a szem falán egy
körülírt területen, a szemfájdalom, esetleg a szem falán megjelenő barna folt. A bőrhöz
hasonlóan, a szemfenéken jelenlévő anyajegyek is rosszindulatúvá válhatnak. A melanoma a
jellegzetes barna színe alapján, szemészeti vizsgálattal, könnyen felismerhető. A kevéssé, vagy
egyáltalán nem festékes változatok ritkábbak. Ezek diagnosztikus problémát okozhatnak. A
kisebb daganatok és az anyajegyek elkülönítése műszeres vizsgálatokkal lehetséges. A korai
felismerés a kezelés hatásosságát és a sikeres kezelés utáni látást növelheti. Kezelési
lehetőségként, a daganat méretétől és elhelyezkedésétől függően, a lézerkezelés, az u.n.
kontakt besugárzás (brahiterápia), a daganat kimetszése, vagy az érintett szemgolyó
eltávolítása jönnek szóba. A szem színét adó szivárványhártyán, ill. a sugártestben levő kisebb
daganatok műtéttel eltávolíthatók. A szem mélyebb részeiben elhelyezkedő kis melanomák
dióda lézeres u.n. transzpupilláris termoterápiával kezelhetők. A közepes méretű érhártya
melanomák esetén a kontakt besugárzás (brahiterápia) a legtöbb esetben alkalmazott terápia.
Erre a célra sugárzó izotópot tartalmazó, kagyló alakú fém lapocskák állnak rendelkezésre. A
besugárzás két műtétet igényel. Az első során, a kötőhártya felbontása után, a szem külső
felszínére, a daganat alapjának megfelelő helyen, varratokkal rögzítjük a sugárzó izotópot
tartalmazó lapocskát, majd, a megfelelő besugárzási idő eltelte után, azt egy második műtéttel
távolítjuk el. A szükséges besugárzási idő 3-10 nap közé esik, a betegnek ezt az időt a Klinikán
kell tölteni. Ha a daganat későn kerül felismerésre, túl nagyra nőtt, és besugárzással már nem
lehet elpusztítani, akkor a rosszindulatú daganat meggyógyítása csak a szemgolyó műtéti
eltávolításával lehetséges.
A rákos daganat, előrehaladott esetekben, a szervezetben szétszóródva, életfontos szerveket
is érinthet, a beteg életének megmentése céljából a szem eltávolítása is szükségessé válhat.
Mivel a szóródás okozta másodlagos daganatok (metasztázisok) gyakran csak hosszabb idő
elteltével mutathatók ki, sikeres sugárkezelés vagy a szemgolyó műtéti eltávolítása után, a
beteget még évekig ellenőrizni kell.

A diabétesz szemészeti szövődményeiről

– A diabéteszes retinopátiáról és a sárgafolt vizenyőjéről (makula ödémáról)

A cukorbetegség előfordulása világszerte egyre növekvő tendenciát mutat, hazánkban

becslések szerint a lakosság 7,5%-át, vagyis 750.000 embert érint a betegség. A
cukorbetegség a fejlett világban, így Magyarországon is a keresőkorú lakosság vezető
vaksági oka. Hazánkban a cukorbetegek 4,5%-a vak, ami háromszorosa a Nyugat-
Európában jellemző átlagnak.
A cukorbetegség miatti vakság megelőzhető. Mivel a szemfenéki eltérések eleinte nem
okoznak panaszt, a látást nem rontják, ezért minden cukorbetegnek – legyen akár 1-
es, akár 2-es típusú cukorbeteg – évente javasolt szemészeti kontrollra menni, először
rögtön a cukorbetegség diagnosztizálásakor. Ennél nagyobb vizsgálati sűrűséget a
szemorvos rendelhet el a szemfenéken látott elváltozások függvényében.
A cukorbetegség sajnos nem fáj: a túl magas vagy túl alacsony vércukor szinteknek
ugyan vannak tünetei, de a köztes állapotokat a beteg nem érzi. A hosszú távon
emelkedett, vagy a rossz beállítás mellett fel-le „szánkózó” vércukor szintek az erek,
főleg az apró erek (ún. Kapillárisok) falát tönkreteszik, azok egy része elzáródik, vagy
az érfal szerkezetének változása miatt részben áteresztővé válik.
A szemfenéken jellegzetes eltérések jelzik a kezdődő ideghártya károsodást, jóval az
első látási panaszokat megelőzően. Amennyiben a sárgafolt, a macula ereinek fala
szivárogni kezd, úgy az emiatt kialakuló ideghártya vizenyő a látás romlását, hosszú
távon pedig a látósejtek pusztulását, a látás maradandó csökkenését okozzák. A
perifériás retina ereinek az elzáródása oxigénhiányhoz vezet, amit a szervezet új erek
kialakításával igyekszik kompenzálni. Sajnos az újdonképzett erek kóros
szerkezetűek, faluk könnyen megszakad, a szem belsejébe törő üvegtesti vérzéseket
okozva. Egy idő után a kötőszövetesen átalakuló kóros erek zsugorodni kezdenek, a
retina leválását okozva. Mindkét állapot a látóélesség romlásához vezet, bár a
bevérzések idővel felszívódhatnak az üvegtestből.
A diabéteszes ideghártya károsodást, illetve a sárgafolt vizenyőjét (makula ödémát)
szemészeti vizsgálattal már korán ki lehet mutatni.
A cukorbetegség szemészeti szövődményeinek a kezelése kapcsán a legfontosabb
kiemelni, hogy a legjobb, leghatékonyabb és legolcsóbb megoldás a vércukor szintek,
a vérnyomás és a vérzsírok tartósan optimális beállítása. Amennyiben szükséges, a
diabéteszes ideghártya károsodás, illetve a makula vizenyő kezelésére lehetséges
lézeres kezelést végezni. A lézerkezelés ambulanter elvégezhető, nem fáj. Erős
egyszerűsítéssel élve a lézerkezelés az esetek többségében a látóélesség stabilizálását
hozza magával, bizonyos esetekben a kezelés ellenére tovább romolhat a látás, tudjuk
azonban, hogy ez a romlás sokkal kisebb fokú, mintha a kezelést nem végeznénk el.
Nem ritkán a lézerkezelés a látóélesség javulását is eredményezheti.
A sárgafolt vizenyő esetén a lézeres kezelésen kívül a szem belsejébe adott injekciós
kezelést is lehetséges alkalmazni, ami a vizenyő csökkenését, illetve a látóélesség
javulását eredményezi. Az injekciót a lézerezéshez hasonlóan ambulanter, helyi
érzéstelenítés mellett, sebészileg steril körülmények között adják be, ami minimális
kellemetlenséggel jár. A szem belsejébe adott injekciók esetén a szemnyomás
emelkedés, valamint a szembelgyulladás minimális esélye miatt szoros szemészeti
kontroll igényelt. Szükség esetén mind a lézeres kezelést, mind az injekciót ismételni
kellhet, ezt a szemész orvos dönti el.
Ismétlődő, vagy magától nem szűnő üvegtesti vérzések esetén a műtéti megoldás
lehet a választandó lépés. Ilyenkor helyi, vagy szükség esetén általános
érzéstelenítésben az ún vitrektómia műtét során a szem belsejét kitöltő és a vérzés
miatt nem átlátszó üvegtesti gélt eltávolítjuk, az újdonképzett ereket, vagy az azokból
kialakult heges lemezeket a retina felszínéről eltávolítjuk.
Összefoglalva elmondható, hogy a cukorbetegek rendszeres szemészeti kontrollja igen
fontos mérföldkő a megelőzhető vakság elleni (világszerte kiterjedt) küzdelemben. Az
alapvető vizsgálatok egyszerű, a szakrendelőben is elvégezhető volta, valamint a hazai
szemészeti központok jó felszereltsége folytán szomorú hiba nem élni a megelőzés,
illetve az időben történő kezelés lehetőségével.
Glaucoma (Zöldhályog)
A glaukóma (zöldhályog) a látóideg rostjainak fokozatos pusztulásával járó betegség.
A károsodás okozója az esetek többségében a megemelkedett szemnyomás, amely az
idegrostok működését, anyagcseréjét hátrányosan befolyásolja. A leggyakoribb
formája az elsődleges nyitott zugú glaukóma, amely a fejlett országokban a 40 év
feletti lakosság mintegy 2%-át érinti.
Az elsődleges nyitott zugú glaukóma nem jár fájdalommal és az okozott látásromlás is
hosszú ideig észrevétlen maradhat a beteg számára. A betegség másik csoportját
képező magas szemnyomással járó glaukóma típusok esetében a homályos látáson túl
a szem, illetve a szem környéki csontok fájdalmát, fényforrások körüli szivárvány
karikák látását okozhatják (ilyen például a glaukómás roham, ami zárt zugú
glaukómában alakulhat ki).
3. Milyen vizsgálatokra számíthat a beteg, ha szemészhez megy? Glaukóma esetén
szemészeten az alábbi vizsgálatok történnek: látóélesség és látótér vizsgálatok,
továbbá réslámpás (a szemorvosok által használt speciális mikroszkóp) vizsgálat
történnik, szemfenék vizsgálattal együtt. Szükség lehet a szemnyomás többszöri
mérésére is, mivel ez napszakonként jelentősen ingadozhat glaukómában. A vizsgálat
során fontos közölni, ha a vérrokonok között volt már glaukómás.
A glaukóma krónikus betegség; kezelése élethosszig tarthat. A kezelés célja a
glaukóma minden típusában a szemnyomás csökkentése, vagy a magas szemnyomást
kiváltó ok megszüntetése. A szemnyomást gyógyszerekkel (legtöbbször szemcseppel),
lézeres, illetve sebészeti beavatkozással lehet csökkenteni. Rendszerint elsőként a
szemcsepp kezelést írják elő. Ha ez nem elégséges, akkor választhatóak a további
lehetőségek. Elképzelhető, hogy az operáció/lézer kezelés önmagában nem elegendő
hatású, és utána is szemcseppeket szükséges használni. A glaukómás páciensek
rendszeres szemészeti ellenőrzése az esetleges műtét után is nagyon fontos.
Nagyon fontos az előírt gyógyszerek (szemcseppek) pontos alkalmazása. Operáció
után, illetve azokban az esetekben, amikor már súlyos károsodások alalultak ki, az
egyénre szabott tanácsokat szükséges figyelembe venni.
A kezelés hiányának, és a beteg nemtörődömségének a következményei a
szövődmények megjelenése: A kezelés elmaradása a glaukómás károsodások
előrehaladását, vagyis a látás visszafordíthatatlan romlását, legrosszabb esetben
elvesztését vonja maga után.

Szemüreg daganatok

A szemüreg egy kúp alakú csontos üreg. Ebben kap helyet a szemgolyó, amelyet szemizmok és
zsír övez. Ahogyan testünk bármely részében, a szemüregben is előfordulhatnak daganatok, ám
ezek nem feltétlenül a szemgolyó tumorai. Ez a terület valóságos üregrendszer: a szemüreg az
orrmelléküregekkel és a koponyaüreggel van körülvéve. Ezek bármelyikében kifejlődő daganat
betörhet a szemüregbe is. De távoli tumorok áttétei is megjelenhetnek itt, leggyakrabban a mell-,
a tüdő- és a prosztatarák ad szemüregi áttétet.
A tünetek
Természetesen a szemüregi daganatok nem mindegyike rosszindulatú. Ám amíg harminc évvel
ezelőtt még 60–70 százalékban észleltek jóindulatú tumorokat, addig ma ez az arány már csak
50 százalék körüli. Jó tudni, hogy a jóindulatú daganatok lassabban nőnek és békésebb
tünetekkel járnak. A rosszindulatú tumorok viszont gyorsan növekednek, és drasztikusabb
tüneteket okoznak. Figyelem! Hosszú fennállás esetén a jóindulatú daganatok is képesek
rosszindulatúvá válni! Ez elsősorban a könnymirigy daganataira vonatkozik. Ezért is fontos, hogy
tisztában legyünk azzal, milyen panaszokra érdemes különös figyelmet fordítanunk.
Mivel a daganat növekedése térfoglaló folyamat, a szemgolyót kimozdítja a helyzetéből: előrefelé
vagy oldalsó irányba nyomja, vagyis a szemgolyó kidülledését vagy oldalirányú elmozdulását
okozza. A szemgolyó kidülledése a szemüregi daganatok leggyakoribb tünete. Ha a beteg vagy
környezete ezt észleli, azonnal szemorvoshoz kell fordulni. Nagyméretű jóindulatú daganat késői,
vagy rosszindulatú daganat koraibb tünete lehet a kettőslátás. Komolyabb esetekben
fokozatosan létrejövő enyhe, vagy gyorsabban kialakuló, súlyos látásromlás is bekövetkezhet.
Rosszindulatú daganat a gyulladásos tüneteket utánzó klinikai jeleket is okozhat:
szemhéjduzzanatot, a kötőhártya pirosságát, vizenyőssé válását. A szemüreg elülső harmadában
elhelyezkedő daganatok tapinthatóak. Különösen érvényes ez a könnymirigy daganataira,
amelyek a szemüreg külső-felső felében érzékelhetőek.
Érdekes, hogy a tünetek egy részét a betegek jól tűrik. A szemgolyó fokozatos kidülledését
például sokszor észre sem veszik, inkább a környezetük figyelmezteti őket a változásra. A
látásromlást is túlságosan jól viselik az érintettek, nem gondolnak arra, hogy daganat is állhat a
háttérben.
Természetesen nem kell rögtön a legrosszabbra gondolnunk, de ha a szemünkkel vagy a
látásunkkal kapcsolatban bármilyen tünetre felfigyelünk, érdemes orvoshoz mennünk.
Ami nem daganat
Nem kell rögtön megijednünk, ha a felsorolt szemészeti tünetek valamelyikét tapasztaljuk. A
panaszok más kórképre is utalhatnak. Rendszerbetegségek is állhatnak a háttérben, például
autoimmun, hematológiai vagy endokrin megbetegedések, esetleg gyulladásos folyamatok.
Ilyenkor az elváltozások többnyire szimmetrikusan jelennek meg.
A kidülledő szem hátterében leggyakrabban a pajzsmirigy-túlműködés klasszikus formája áll,
amelyet Basedow-kórnak (máshol Basedow–Graves-kórnak) nevezünk. Egy autoimmun
megbetegedésről van szó: a szervezet stimuláló antitesteket (immunoglobulinokat) termel a
pajzsmirigysejtek ellen, fokozott hormontermelésre késztetve azokat. A betegség pontos okát
még nem ismerjük, de általában fiatalabb korban alakul ki. Ezt a kórt jellegzetes szemtünetek is
kísérhetik: tág szemrés, riadt tekintet, csillogó szemek, ritka pislogás; súlyosabb esetben a
szemek kidülledése, gyulladt szem vagy kettős látás.
Vizsgálatok
Bármilyen, a látásunkat zavaró tünettel minél hamarabb forduljunk a háziorvosunkhoz, aki
szükség szerint szakorvoshoz – szemészhez, neurológushoz – küld majd. Az orvos először is
meghallgatja a panaszokat. Érdemes olyasmiről is beszámolni, ami elsőre nem is tűnik
súlyosnak: például a szem reggelenkénti megduzzadása vagy a szemgolyó mögött tapasztalható
nyomásérzés is fontos információt jelenthetnek. Az orvos megvizsgálja a szem mozgását és a
látást. Tapintásos vizsgálatot is végez. Megtekinti a szemfeneket, különös figyelemmel arra, hogy
láthatóak-e rajta kiemelkedő területek vagy redők. Ha felmerül a daganat lehetősége, képalkotó –
CT vagy MRI – vizsgálatot is végeznek. A kórelőzmény, a klinikai tünetek és a képalkotó
vizsgálat eredményének fényében már felállítható egy megközelítő diagnózis. A rosszindulatú
daganat gyanúját a szövetmintából vett anyag szövettani vizsgálata erősítheti meg.
Ha igazolódik a daganat gyanúja, személyre szabottan meg kell tervezni a kezelést. Ennek
menete több tényezőtől is függ, például a daganat elhelyezkedésétől, szövettani típusától,
előrehaladottságától, a beteg általános állapotától, a kísérőbetegségektől, a tervezett kezeléssel
járó mellékhatásoktól, sőt, akár a beteg személyiségétől is. A kezelési stratégia megválasztása –
az előbbi tényezők figyelembevételével – az onkológiai centrumban, többféle szakorvos
bevonásával történik. A szemüregi daganatok esetében különösen nagy szerepe van a
társszakmáknak. Az onkológia egyetlen területként kezeli a fej-nyaki régiót, amelybe a koponyán
kívül a szemüreg, az orrmelléküregek és a nyak is beletartozik. Ezért az az ideális, ha az
orbitasebész az idegsebésszel, a fül-orr-gégésszel, a radiológussal és a szövettani vizsgálatot
végző szakemberrel együttműködhet a beteg kezelésében.
A kezelés
A rosszindulatú tumor gyorsan fejlődik, ezért, ha lehetséges, meg kell operálni. A műtét a
daganat radikális eltávolítását jelenti, az esztétikai szempontokra való tekintet nélkül. Ez sajnos
jelentheti nemcsak a szemgolyó, hanem a szemüregi tartalom teljes eltávolítását is. A jóindulatú
daganatok operációjánál viszont mindig figyelemmel kell lenni az esztétikai szempontokra,
valamint arra is, hogy lehetőség szerint a műtét ne okozzon működésbeli károsodást, tehát se a
beteg látása, se a szemmozgásia ne károsodjanak. Magyarországon évente mintegy 30–40 ilyen
operációt végeznek.
Rosszindulatú daganat esetén műtét nélkül, vagy azt követően sugár-, illetve kemoterápiás
kezelés is szükséges lehet. A radioterápia (sugárkezelés) során nagy energiájú sugárzással
próbálják elpusztítani a daganatsejteket, eltörve azok DNS-láncát. A kemoterápia gátolja a
sejtosztódást és blokkolja a sejtciklust. Mind a sugár-, mind a kemoterápia kellemetlen
mellékhatásokkal járhat. Ezek egy része azonban kezelhető.
Ahogyan más daganatok, úgy sajnos a szemüregi tumorok is kiújulhatnak a kezelés után, ezért
az érintetteknek javasolt rendszeresen kontrollra járniuk.
A szaruhártya betegségei: a keratoconus

A keratoconus a szaruhártya vázának fokozatos elvékonyodása következtében kialakult

előredomborodás. Viszonylag gyakori, fokozatosan előrehaladó rendellenesség, melynek
végeredményeként a korábbi félgömb alakú szaruhártya szabálytalan kúp alakot vesz fel. A
keratoconus a szaruhártya vázának elvékonyodása, amely következtében az elvékonyodás
helyén csúcsként elődomborodik a szaruhártya. Az elődomborodásnak köszönhetően a
szaruhártya görbülete szabálytalanná válik. Pubertás korban jelenik meg. Lassan halad
előre, sőt, néha stabil marad az állapot és nem romlik tovább. Általában mindkét szem
érintett, bár lehet, hogy csak műszerrel (topográf) kimutatható fokban. Hirdetések
KERATOGLOBUS A keratoglobus nagyon ritka állapot. Általában már születéskor jelentkezik
a betegség, melynek során - igen kifejezett ovális keratoconust követően - az egész
szaruhártya teljesen elvékonyodik. Leber-féle veleszületett vakság és a "kék ínhártya"
kísérő tünete lehet. A betegség pontos okát még nem ismeri az orvostudomány. Az
öröklődés szerepe nem tisztázott, de a betegek családjában általában nem szokott
előfordulni ez a kórkép: az utódok között körülbelül 10 százalékban jelenhet meg.
Feltételezhetően kiválthatja a kemény kontaktlencse folyamatos viselése okozta
dörzsölés is. Nagyon sok betegség kísérheti ezt a szaruhártya elváltozást, mint
például különböző kromoszóma rendellenességek (Down kór, Turner szindróma) és
kötőszöveti fejlődési rendellenességek (Ehlers Danlos szindróma, Marfan szindróma,
osteogenesis imperfecta), vagy a szemészeti betegségek közül számos örökletes fejlődési
rendellenesség (Leber congenitalis amaurosis, retinitis pigmentosa, szivárványhártya és
lencse fejlődési zavar). Mikor gondoljunk keratoconusra? AKUT KERATOCONUS Hirtelen,
nagyon intenzív elvékonyodás jellemzi, a szaruhártya domborodása miatt a belső membrán
több helyen megreped, így nincs, ami védje a szaruhártyát. A szaruhártya állománya ezért
vizenyős lesz, megszűnik az átlátszósága, a látás hirtelen leromlik. Ez a helyzet sürgősségi
kezelést igényel az átlyukadás (perforáció) veszélye miatt. A vizenyőt szemcseppekkel kell
mérsékelni, lágy kontaktlencsét kell felhelyezni. A szaruhártya átültetéssel érdemes
várakozni kell a vizenyő elmúlásáig. A betegség tünete a fokozatos látáscsökkenés az egyik
szemen, rövidlátás és a szaruhártya fokozódó görbületi eltérése miatt. A betegségben
szenvedők általában arról számolnak be, hogy sűrűn kell erősebbre cserélni a
szemüvegüket. Gyakori jelenség még, hogy a kontaktlencse viselése egyre
kényelmetlenebb, a nem megfelelő illeszkedés miatt a lencse lötyög, több panaszt okoz. A
két szem között jelentős különbség lehet az elvékonyodás és az astigmia mértékében.
Előrehaladott esetben műszerek nélkül is diagnosztizálható az elváltozás. A hirtelen
tágulat miatt a szaruhártya belső membránja ugyanis megrepedhet, a repedések szabad
szemmel is látható függőleges vonalakként észlelhetőek. A szem szaruhártyájában lerakódó
réz egy jellegzetes, gyűrű vagy félhold alakú elszíneződést okoz, mely gyakran szabad
szemmel is látható: ezt Kayser-Fleischer-gyűrűnek nevezzük. Más esetben műszeres
vizsgálatokkal (ultrahang, photokeratoscopia) diagnosztizálható a betegség. Az
emberi szem sémás anatómiája Forrás Hogyan kezelhető a keratoconus? SZEMÉSZET EZEK
A CIKKEK IS ÉRDEKELHETIK ÖNT Szaruhártya-átültetés (keratoplastica) A vakság
leggyakoribb oka a cukorbaj A szárazszeműség Astigmia Génsebészettel látásjavítás A
szemeknek is árt a klímaváltozás A kontaktlencse ápolása: veszélyek és előnyök A
kettőslátás 1. Szemüveg - minimális elváltozás esetén, kisfokú szabálytalan szaruhártya
görbület korrigálható vele. 2. Kontaktlencse - sokáig stabilan tartja az állapotot, megfelelő
viselés esetén 5-10 százalékban válik szükségessé műtéti megoldás. Nagy átmérőjű (9,7
mm), gáz áthatolhatoló lencse. 3. Epikeratoplastica - jelentős hegesedés nélküli állapot
esetén, ha a kontaktlencsét nem tudja viselni a beteg. 4. Szaruhártya átültetés - előre
haladott stádiumban alkalmazzák, főleg kifejezett szaruhártya heg esetén. Tiszta
átültetett korong esetén is még 95 százalékban korrekció szükséges, 30-50 százalékban a
műtétet követően még kontaktlencse viselés is szükséges. Műtétet követően csak enyhe
pupillatágító cseppet használjunk, mert az erősebbektől évekig tág maradhat a
szembogár.

Astigmia: a szemtengelyferdülés

Sokan ezt az állapotot is szemtengelyferdülésnek nevezik, de pontosabb a harmadik

jellemző fénytörési hibaként számon tartani a rövidlátás és a távollátás mellett. Az
astigmia, vagyis a fénytörési hibatípus sokkal ritkábban fordul elő, mint a rövidlátás, vagy
a távollátás. Ideális, tökéletesen csiszolt lencse esetében minden tengelyben azonos a
törőerő. A párhuzamosan beérkező fénysugarak így egy pontba tudnak gyűjtődni. A fény az
ideghártyára érkezés előtt áthalad a szem törőközegein: szaruhártya, csarnokvíz,
szemlencse, üvegtest. Bármelyik egyenetlensége, görbületi eltérése okozhat astigmiát.
Hirdetések Az emberi szemben a szaruhártya nem szabályos félgömb. Normális
körülmények között is van minimális különbség a függőleges és vízszintes tengelyek
görbülete között. Függőleges tengelyben kb. 0,5 dioptriával erősebb a szaruhártya a
fénytörése. Ennél nagyobb dioptria különbség ritka, kifejezett panaszokat, látástorzulást
okoz. Az emberi szem sémás anatómiája Forrás Mikor gondoljunk a
"szemtengelyferdülésre"? Ha a két tengely merőleges egymásra, akkor az astigmia
"szabályos". Ha más szöget zár be, akkor az astigmia "szabálytalan". Előfordulhat önálló
fénytörési hibaként (egyszerű vagy simplex astigmia). Kombinálódhat rövidlátással
(myopiás astigmia) vagy távollátással (hypermetropiás astigmia) is. Ha a két tengelyben
ellentétes előjelű a dioptria érték akkor vegyes astigmiáról (astigmia mixta) beszélhetünk.
Az astigmia lehet veleszületett vagy később kialakuló (műtéteket, sérülést követően),
szerzett is. A genetikai háttér még nem tisztázott, de megfigyelhető a betegség
örökletessége. A látás vizsgálatnál a táblát végig látja a páciens, de szinte minden számot
eltéveszt. Kisfokú astigmiánál a szem "fáradékony", átmeneti homályos látás jelentkezik és
jellegzetes a homloktáji fejfájás is. Nagyfokú astigmiánál homályos látás jelentkezik,
amelyet a páciens hunyorítással és a fej enyhe megbillentésével próbál kiküszöbölni.
Fontos tudni, hogy a veleszületett astigmiára jellemző, hogy egész életen át
megfigyelhető. A gyerekek nem "növik ki", ám annak mértéke és szöge időről időre
változhat. Ezért érdemes évente szemorvoshoz kivizsgálásra elmenni. A szerzett astigmia
leggyakrabban a szaruhártya sebének hegesedése miatt alakulhat ki. A leggyakrabban
szürkehályog és szaruhártya műtétek után figyelhető meg. Érdemes a műtétek után néhány
hetet várni a megfelelő korrekció felírásával. A szaruhártyát érő áthatoló sérüléseket
követő astigmia szabálytalan (irreguláris). Az ilyen típusú fénytörési hibát nagyon nehéz
szemüveggel vagy kontaktlencsével korrigálni. Mikor kell orvoshoz fordulni? A
KERATOCONUS A szaruhártya folyamatosan romló görbülési rendellenessége. A szaruhártya
kúpszerűen deformált, görbülete fokozott lesz. Bővebben a keratoconus betegségről. A
rövid idő alatti jelentős szaruhártya görbületfokozódás, fokozatosan kialakuló látásromlás
jelezheti egy örökletes betegség, a keratoconus megjelenését. Főleg fiatal felnőttkorban
jelentkező elváltozás, melynek során - elsősorban az astigmia eredményeként - a
szaruhártya elvékonyodik és előboltosul. Szakszerű beavatkozás nélkül a látást
veszélyeztető súlyos elváltozás alakulhat ki. Terápiaként első lépésben félkemény
kontaktlencse segít a szaruhártya stabilitásának megőrzésében, végső esetben a
szaruhártya elvékonyodott részét szaruhártya átültetéssel (keratoplastica) kell megfelelő
vastagságúra cserélni. Az astigmia korrigálása ÖN TUDTA? Az újszülöttek szemgolyója
természetesen kisebb, ezért mindegyiküknek körülbelül 2,5 dioptriás távollátása van, mely
az első évek folyamán a szemgolyó növekedése miatt fokozatosan lecsökken, azonban a
lakosság 40-50 százaléka igazoltan vagy rejtetten, de távollátó marad. Fiatal korban a
lencse még rugalmas, így a szem megfelelő alkalmazkodással egy ideig korrigálni tudja a
távollátást, így a rejtetten távollátó személy egyaránt jól lát távolra és közelre is.
Szemüveges korrekció során nem sima, hanem "cylinderes" lencsét használnak, ami azt
jelenti, hogy a lencse nem teljesen gömb felszínű, hanem az egyik tengelyben eltérő a
fénytörése. A szemüveg lencsére jellemző a dioptria erőssége és a tengely foka. Kombinált
fénytörési hiba esetén a cylinder mellett "alap" dioptria értékre is szükség van. Hasonló
elven működik a kontaktlencse is. Általában kisebb dioptria értékű cylinder szükséges,
mert a kontaktlencse alatti könnyfilm is segíti a szaruhártya görbületének kiegyenlítését.
Nagyon fontos a pontos szögbeállítódás, a lencse illesztését követően a görbületnek
megfelelően személyre szabottan kell lágy lencsét készíttetni. Végleges megoldást
nyújthat a lézeres szaruhártya beavatkozás, mely nagyon pontos görbületi térkép alapján
tervezi meg a műtét menetét. Segítségével a legfinomabb egyenetlenségek is
kiküszöbölhetők. EZEK A CIKKEK IS ÉRDEKELHETIK ÖNT Mit kell tudni a távollátásról? Mit
kell tudni a rövidlátásról? Tompalátás A korrekciót - akár szemüveg akár kontaktlencse -
folyamatosan kell viselni, hisz megszokásához türelem és idő kell. A megszokási idő hossza
egyénenként változhat és függ a páciens életkorától és az astigmia mértékétől is. Ez idő
alatt a betegek beszámoltak "gödör érzésről", a csempék görbüléséről, padló
hullámzásáról, húzó érzésről.