Történelem 1.

tétel
Az Anjouk gazdaságpolitikája
 1301-ben kihalt az Árpád-ház, III. András halálával  interregnum Magyarországon:
hatalmi szünet az uralkodó halála és az új uralkodó trónra lépte közötti átmeneti időszak
 Trónharcok 1301-1308: 3 trónkövetelő cseh, bajor, nápolyi
 (Nápolyi) Károly Róbert 1308-1342 került hatalomra (Caroberto)  később I. Károly
magyar király (többször koronázzák meg)
Hatalom megszilárdítása:
 Az ország hatalma a tartományurak, úgy nevezett kiskirályok (egybefüggő területen
királyi jogokkal irányítanak, adót szednek) kezében volt  királyi központ kezdetben
Temesváron volt
 Tartományúri hatalom (főnemes, aki egy nagyobb országrészen önhatalmúlag uralkodik.
Ezek a kiskirályok rendszerint királyi privilégiumokat is használtak, függetlenül a király
jóváhagyásától)
 Tartományurak:
 Csák Máté: Északkelet-Magyarország
 Aba Amádé: Kelet-Felvidék
 Borsa Kopasz: Tiszántúl
 Kőszegi Henrik: Nyugat-Dunántúl
 Kán László: Erdély
 Az ország gazdasága romokban
 Elsődleges célja a tartományúri hatalom felszámolása és királyi hatalom megszilárdítása
 erős Magyar Királyság kiépítése
 1312-ben a rozgonyi csatában legyőzte az Abákat és megszerezte az egész területüket
(városok lakói is fellázadtak tartományuruk ellen)
 1321-ben Csák Máté halálának köszönhetően Visegrádra költözhetett  ország egész
területe az övé
 A tartományurak leverésével megnövelte a királyi birtokállományt
 Emellett a személyéhez hű bárói réteget hozott létre, akik hűségükért földet kaptak,
másnéven honorbirtokot, amely nem volt örökölhető.
 Új hadsereg: Bandériumok: földesúr zászlója alatt vonul harcba
Gazdaságpolitika:
 Gazdasági reformok kidolgozója: Nekcsei Demeter, tárnokmester
 Királyi hatalomnak a pénz kell az alapja lennie, nem a földbirtoknak (Feudumnak)
 Gazdag nemesércben az ország
 Létrehozzák a Kamarákat: összegyűjtik és szétosztják az adókat
 Nemesérc kitermelés: királyi monopólium (kizárólagos jog)  megtiltotta a kivitelét az
országból
 Urbura: bányabér (bányászok fizetnek a királynak)
 1/3-át a földesúrnak adja
 Érdekelté teszi a termelést
 Csehországból bányászokat hívat be  fejlett technológia alkalmazása
  Fellendül az arany, ezüst, érc, sóbányászat: Felvidék, Erdély
 Pénzverés monopóliuma: csak a király verethet pénzt
 Bányászatból lesz nemesfém
 Értékálló aranyforintot veret  liliomos aranyforint
 Eltörli a kamara hasznát: pénz éventei újraveretéséből származó haszon
 Kapuadó:
 Kamara haszna helyett
 Első portális adó
 Jobbágyoktól vagy polgároktól szedik olyan kapu után, amin egy megrakott
szénásszekér átfér
Külpolitika:
 Harmincad vám (nyugat), Huszad vám (dél)
 Külkereskedelem megadóztatása 1/30-ad résszel
 1335. Visegrádi királytalálkozó
 Cseh, Magyar, Lengyel királyok
 Új kereskedelmi útvonal: Bécs kikerülése, mert árumegállító joggal rendelkezett
 Lengyel király és Cseh király kibékítése
 Lengyel: házassági szerződés  magyar trónörökös örökli a lengyel trónt (Lajos)
Királyi jövedelem:
1. Királyi birtokok: termény
2. Regálé: királyi felségjogon szedett jövedelem
o Bányaregálé / Urbura
o Nemesérc monopólium
o Harmincadvám
3. Adók:
o Kapuadó
o Városok adója
Városok típusai:
 Szabad királyi városok: polgárok, vásártartási jog, fallal körbe vették (felvidéken,
Dunántúlon)
 Bányavárosok: behívott bányászok kiváltságok városai: Selmecbánya, Körmöcbánya,
Besztercebánya
 Falu: jobbágyok
 Mezővárosok: árutermelők, jobbágyok