Piaci alapfogalmak és a piaci mechanizmus

1) Piac, áru, csere, eladó, vevő

Piac: eladó és vevő találkozása, bármely módon kialakult kapcsolatrendszerük
Áru: az emberi szükséglet kielégítésére alkalmas termék, szolgáltatás, amelyet csere céljából
termelnek

(Áru)csere: olyan gazdasági folyamat, amely során a megtermelt javakat tulajdonosaik

ellenszolgáltatás fejében cserélik ki egymással
Eladó: az a vállalkozás, vállalat vagy személy, amely/aki valamely jószágot (terméket vagy
szolgáltatást) kínál fel a társadalom többi tagjának
Vevő: olyan személy, vállalkozás, vállalat, amely/aki képes és hajlandó megvenni valamely
terméket, azaz keresletet mutat az áru iránt

2) Piac tagolása a verseny jellege szerint: eladók száma, ki- belépési lehetőségek,
eladókhoz árhoz való viszonyulása

Megnevezés Tiszta verseny Oligopólium Monopólium

Eladók sok kis eladó néhány nagyobb egyetlen nagy
Vevők sok kis vevő sok kis vevő sok kis vevő
Ki- belépés könnyű nehéz (tőkeigény) erősen korlátozott
Eladóár árelfogadó árkereső (közös árkereső
megállapodás) (profitmaximalizmus)

3) Kereslet, kínálat, ár, jövedelem

Kereslet: vevők, akik egy meghatározott áru- és szolgáltatástömeget meg kívánnak és meg is
tudnak venni
Egyéni kereslet: azt fejezi ki, hogy a fogyasztó hajlandó és képes valamely terméket vagy
szolgáltatást megvásárolni
Piaci kereslet: az egyéni keresletek összessége, azaz a fizetőképes vásárlási szándék
Kínálat: az eladók által eladásra kínált áruk és szolgáltatások összessége
Egyéni kínálat: az az áru- és szolgáltatásmennyiség, amit az eladó hajlandó és képes
előállítani
Piaci kínálat: az egyéni kínálatok összessége, azaz az árualap
Ár: az áru pénzbeli ellenértéke

1
Jövedelem:
Termelői jövedelem: az árbevétel és a termelés során felmerült költségek különbsége
Fogyasztói jövedelem:
Nomináljövedelem: bármilyen jogcímen megszerzett jövedelem (munkabér, nyereség,
kamat stb.) pénzbeli összege
Reáljövedelem: az az áru- és szolgáltatásmennyiség, amit a nominál-jövedelmen adott
árszínvonalon meg lehet vásárolni
(Számszerűen, a háztartások összes jövedelmének egy meghatározott év árain
kifejezett értéke, ún. reálértéke; talán kijelenteni nem merném, de a jövedelem
vásárlóértéke)

4) Keresleti és kínálati logika, piaci szereplők racionalitása

Keresleti függvény (D): egy termék keresletének mennyiségét fejezi ki a termék árának
függvényében
Nem a ténylegesen megtörtént vásárlásokat reprezentálja, hanem elvileg előforduló
lehetőségeket
Ha csökken az ár, nő a keresett mennyiség (kereslet törvénye), ami alól vannak
kivételek
A keresletváltozás lehetséges okai: megváltozik a fogyasztók értékítélete, a fogyasztó
jövedelme változik ízlés, divat változása, hitelből vásárlás lehetősége
Kínálati függvény (S): egy termék kínálatának mennyiségét mutatja a termék árának
függvényében
A kínálati függvény jobbra emelkedő irányú, pozitív lejtésű
Ha az ár nő, a kínálat mennyisége is nő (kínálat törvénye)
Alakja függ a termelők számától és a költségektől
(árrugalmasság, keresztárrugalmasság, jövedelemrugalmasság)
5) Marshall-kereszt, jellemzés (fiktív adatok)
A Marshall-kereszt az egy termékre vonatkozó keresleti és kínálati függvény közös
koordináta-rendszerben történő ábrázolása
Alkalmas a piac állapotának vizsgálatára

2
 6) Marsall-kereszt segítségével egyensúly, túlkereslet, túlkínálat, piaci automatizmus
A piacon piaci automatizmusok működnek a piac törvényszerűségei alapján
A piac képes a kereslet és a kínálat összehangolására
Túlkereslet és túlkínálat folyamatos váltakozása az egyensúlyi árig
Egyensúlyi ár az az ár, amelynél a kereslet és a kínálat mennyisége egyenlő
Túlkínálat: egyensúlyinál magasabb ár.
Túlkereslet: egyensúlyinál alacsonyabb ár