Az állam beavatkozása a gazdaságba

1) Állam fogalma, alapvető feladatai

Állam: egy földrajzi terület feletti legfőbb hatalommal bíró politikai egyesülés
 Intézményrendszer
 Törvénykezés
 Kormányzás
Az állam alapvető feladata a belső rend megteremtése, a külső határok védelme, a társadalmi
viszonyok és a gazdaság működési kereteinek kialakítása, szabályozása, a fejlődés elősegítése,
a társadalom szervezése, vezetése.

kieg.: Az 1989-es rendszerváltás gazdasági jelentősége hazánk számára a tervgazdaságról

piacgazdaságra történő áttérés volt.
Az állam szerepe az új rendszerben lecsökkent, a termelés főként egymással versenyben álló
magántulajdonban lévő vállalatok által a piaci kereslethez igazodva valósul meg.
Bár piacgazdaságban élünk, az államra a gazdaság zavartalan működése érdekében napjainkban is
többféle feladatkör hárul
Az állam gazdasági szerepe elsősorban a piaci működés kereteinek fenntartásában, a gazdaság
szabályozásában nyilvánul meg, termelő tevékenysége háttérbe szorult.

2) Állam főbb gazdasági feladatai

A magánszféra, vagyis a háztartások és a vállalatok nem tudják biztosítani a gazdaság
zökkenőmentes működését
Az állam szükségszerűen beavatkozik a gazdasági folyamatokba

 Állam legfontosabb feladatai:

 Közjó, társadalmi fejlődés, közerkölcs
 Nonprofit tevékenységek
 Igazságosság, jólét
 Versenyélénkítés, gazdasági működőképesség fenntartása
 Direkt és indirekt gazdasági hatások
 Források tőkeigényes beruházásokhoz
 Válságok kezelése
Állami feladatok:
 Gazdasági működőképesség fenntartása
 Közintézmények fenntartása
 Pénzügyi szabályozás
 Társadalmi rend, törvények betartatása
 Állampolgári jogok biztosítása
 Társadalmi működés és fejlődés biztosítása, méltányossági juttatások
 Bevételi források biztosítása (adók, illetékek, járulékok)
1
  Köznevelési rendszer működtetése
 Közegészségügyi rendszer biztosítása
 Az ország külső védelmének biztosítása

3) Állam gazdasági szerepe a nemzetgazdasági kapcsolatokban, törvényhozásban,

adózásban

4) Állam közvetlen beavatkozása a gazdaságba

Stabilizáció

 Egyensúlytalanság: folyamatos változás, napról napra és hosszabb távon alakítják a

mindennapokat a (gazdasági események)
 Vannak válságok, események, helyzetek, amelyek a piac önszabályozó szerepe
ellenére kibillentik a gazdaságot egy adott állapotból.
 Negatív folyamatok: az államnak észrevesz, reagál, kezel, ellensúlyoz
 Egyensúly alakítása (egyensúlytalanságok enyhítése, pl. infláció, munkanélküliség,
recesszió)
 Infláció: egyre jobban növekednek az árak. Vannak normál növekedések, amire
mindenki számít.
 Munkanélküli: minden olyan személy, aki egy adott időpontban képes és akar is
dolgozni, mégsem talál munkát
 Recesszió: gazdasági visszaesés
Allokáció
 Allokálni: biztosítani rá valamekkora összeget.
 Erőforrások átcsoportosítása nonprofit területekre
 Közjó érdekében olyan feladatokat is elvégez az állam, amelyek elvégzését a
versenyszféra (a vállalatok) nem vállalják, mert nincs, aki biztosítaná a megfelelő
bevételt
 Az állam ezeket a feladatokat átvállalja, ellátja
 Pl. árvízvédelem, környezeti károk helyreállítása, közjavak előállítása,
infrastruktúra biztosítása, külső hatások kezelése
Redisztribúció
 Állami transzferek keretében pénzt juttat vissza az állam a gazdasági szereplőknek,
elsősorban a háztartásnak
 Transzferek: ellenszolgáltatás nélküli jövedelmek
 Jövedelmek újraelosztása
 Elszegényedők, rászorulók részére
 Pl. segélyek, pótlékok, nyugdíj

2
Versenyszabályozás
 Ha nincs verseny, kevesebb az eladó akkor általában magasabbak az árak. Ez a
fogyasztóknak kedvezőtlen.
 Az állam érdeke, hogy a fogyasztók optimális áron tudjanak vásárolni, a verseny
kikényszeríti a cégekből, hogy hatékonyan termeljenek ez mindenkinek jó.
 Tisztességes verseny: nem verem át a fogyasztót, nem használok olyan eszközöket,
ami a versenytársamra nézve helytelen magatartás.
 Pl. jogszabályok a monopol helyzet korlátozására, a tökéletes verseny elősegítésére,
a kartelmegállapodások tilalmára, a tisztességes piaci magatartásra, az erőfölénnyel
való visszaélésre

5) Gazdaságpolitika, restriktív, expanzív gazdaságpolitika

Gazdaságpolitika: az állam nézetei, elhatározásai, döntései, cselekedetei társadalmi-politikai
célok megvalósulása érdekében, amelyet a gazdaság befolyásolására alkalmaz

 Lehet rövid és hosszú távú

 Lehet bővítő (expanzív) és szűkítő (restriktív)
 Költségvetési (fiskális) politika és pénzügyi szabályozási (monetáris) politika
Expanzív (bővítő, terjeszkedő): keresletnövelés
Restriktív (szűkítő, megszorító): kereslet csökkentés

6) Fiskális, monetáris politika (célok, eszközök)

Fiskális (költségvetési) politika
A fiskális politika alkalmazásával az állam saját bevételeit és kiadásait, valamint azok együttes
alakulását szabályozza a makrogazdasági kereslet befolyásolása érdekében.
Cél lehet: makrokereslet növelése vagy csökkentése
Expanzív (bővítő, terjeszkedő): keresletnövelés
 állami bevételek csökkentése, kiadások növelése
Restriktív (szűkítő, megszorító): kereslet csökkentés
 állami bevételek növelése, kiadások csökkentése
Adók változtatása (+/-) – jövedelmi viszonyok változtatása
Kiadások szabályozása (+/-) – állami vásárlások, transzferek

Monetáris (pénzügyi) politika

A monetáris politika alkalmazásával az állam a makrogazdaságban a pénzkínálat nagyságát, a
forgalomban lévő pénzmennyiséget szabályozza.
Cél lehet: makrokereslet, kibocsátás, árszínvonal befolyásolása
Expanzív: keresletnövelés,
 a forgalomban lévő pénzmennyiség növelése
Restriktív: kereslet csökkentés
 a forgalomban lévő pénzmennyiség csökkentése

3
Bankrendszeren keresztül valósul meg (szabályozó eszközök)
Magyar Nemzeti Bank (MNB): központi bank, jegybank
Független szerv, de: az állammal való zavartalan együttműködés
Eszközök: kötelező tartalékráta, jegybanki kamatláb, nyílt piaci műveletek