A Trianoni békeszerződés

Előzmények
 Az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborúban (1914-1918) elszenvedett
vereségének következményeként darabjaira hullott
 Budapesten a háborús trauma és a társadalmi elégedetlenség hatására 1918. október 30-31-
én lezajlott az „őszirózsás forradalom” → Károlyi Mihály lett a miniszterelnök
 IV. Károly magyar király (1916-1918) lemondott az államügyek viteléről, a trónról azonban
nem.
 Magyarországon kikiáltották a népköztársaságot, a Károlyi-kormány azonban nem tudott
megbirkózni a bel- és külpolitikai problémák tömegével → hamarosan elveszítette
támogatottságát.
 A hatalom a Kun Béla által vezetett Tanácsköztársaság kezébe került (1919 március-
augusztus) → csak tovább rontott a hazai viszonyokon, valamint az ország nemzetközi
megítélésén.
 A Tanácsköztársasággal szemben ellenforradalmi szervezkedés indult meg (Bethlen István,
Károlyi Gyula, Horthy Miklós).
 Az időközben létrejött ideiglenes kormányokkal szemben a párizsi békekonferencia
figyelme egyre inkább Horthyra irányult
 Horthy Miklós célja egy olyan nemzetközileg elismert kormány felállítása volt, amely képes
megkötni a békeszerződést.
 1920-ban lezajlottak a nemzetgyűlési választások, ezt követően Horthy Miklóst
kormányzóvá választották (1920-1944).

A békeszerződés létrejötte
 1920. januárjában a párizsi béketárgyalásokon a magyar delegációt gróf Apponyi Albert
vezette, akit számos szakember és a földrajztudós gróf Teleki Pál is elkísérte.
 Nevéhez fűződik a Kárpát-medence etnikai viszonyait bemutató vörös térkép.
 A küldöttség számos érvet felvonultatva próbált kedvezőbb békefeltételeket alkalmazni
↓
Kiemelték, hogy az új határok etnikai alapon történő megrajzolása szinte lehetetlen;
károsnak tartották a történelmi Magyarország gazdasági-kulturális egységének felbontását és
megszűntetését; hivatkoztak történelmi érdemeinkre és az európai civilizáció védelmére;
népszavazást kezdeményeztek a wilsoni önrendelkezési elvre hivatkozva.

1
  Tényleges tárgyalás nem folyt, a nagyhatalmak képviselői (Georges Clemenceau, Lloyd
George, Woodrow Wilson) fogadták a magyar küldöttséget, és egyszerűen közölték vele a
feltételeket → a békeszerződést békediktátumnak is nevezzük (a legyőzött félre
rákényszerített megállapodásként jött létre)
 A békediktátumot Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei írták alá 1920. június
4-én a versailles-i Trianon kastélyban.
 A trianoni békeszerződés a Párizs környéki békerendszer tagja, amely az I. világháborút
Magyarország és az Antant részéről lezáró egyezmény volt.
↓
Meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött
Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. Az okmány első eleme a
Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) alapokmányát tartalmazta.

Magyarország új határai
 Az új határokat Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott etnikai elv alapján
jelölték ki.
 Több esetben, stratégiai, gazdasági, közlekedési stb. szempontokra hivatkozva eltértek.
Például az összes, új határral párhuzamos út és vasút a határ túloldalára került.
↓
Így szakadtak egybefüggő magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára (Csallóköz a
teljes Dél-Felvidékkel, a Partium, Székelyföld, a Délvidék északi része)
 A magyar tárgyalási stratégia sem volt kompromisszumkész: a teljes integritást célozta
ahelyett, hogy a magyar lakosságú határ menti területek megtartására törekedett volna
(etnikai elv). Részben ezért is hagyták figyelmen kívül.
 A szerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került az 1091 óta a magyar Szent
Korona fennhatósága alá tartozó Horvátország is.
 A Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát:
 Erdély és jelentős területek Magyarország keleti részéből (Partium) Romániához
kerültek (kb. 100.000 km2).
 A szlovákok, rutének által is lakott északi területek többsége, így a Felvidék, a
Csallóköz és Kárpátalja Csehszlovákiához kapcsolódott (kb.61.000 km2).
 Délen a Szerémség, a Baranyai-háromszög, Bácska és a Bánát nyugati része, Muraköz
az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett (kb. 20.000 km2).
 Nyugaton Burgenland Ausztriához került (kb. 4.000 km2).
 Északon Szepes és Árva vármegyék területéből 589 km2-t Lengyelország kapott meg.
 Olaszországnak jutott Fiume kikötővárosa és annak környéke (21 km2).

2
További rendelkezések
 Az egyezmény katonai rendelkezéseket is tartalmazott és korlátozta a magyar hadsereg
létszámát, amely csakis önkéntes alapon szerveződhetett és maximum 35 000 fős lehetett.
(=betiltották a kötelező katonaságot)
 Megtiltotta harckocsik, hadihajók, légierő és nehézfegyverek gyártását, tartását és
vásárlását. A dunai flottillát is át kellett adni a szövetségeseknek.
 Előírták, hogy 1921-től kezdődően Magyarország 30 éven át jóvátételt köteles fizetni a
háborús kártételekért cserébe, ennek pontos összegét azonban nem rögzítették.

Demográfiai- és etnikai következmények

 A Magyar Királyság lakossága 43 százalékára esett vissza.
 1910-ben a hazai népességen belül a magyarság aránya kb. 48%-ot tett ki.
 A békeszerződés következtében viszont az ország soknemzetiségű jellege megszűnt.
↓
Az elcsatolt területeken élők többsége nem volt magyar nemzetiségű, a békeszerződés során
az országhatárok kialakítása még nagyjából sem követte a nyelvi vagy etnikai határokat. Sok
esetben egységes tömbben élő, magyar lakosságú területeket is elcsatoltak.
 Az elcsatolt területeken az új uralomban elnyomó politikát folytattak a magyar kisebbséggel
szemben → megbízhatatlannak tartották a korábbi, többnyire magyar nemzetiségű
értelmiségi, hivatalnoki réteget, és sokukat elbocsátották.
 Átszervezték a közigazgatást, csökkentették a magyar iskolák számát. Az értelmiség nagy
része az 1920-as években áttelepült Magyarországra, ahol emiatt súlyos ellátási nehézség
alakult ki és komoly nélkülözések után is csak részben találtak munkát.
 A békeszerződés után a magyar népesség aránya a népmozgások miatt általában csökkent,
de az elcsatolt területeken ma is nagy számban élnek magyarok.

3
Gazdasági-, társadalmi hatások és a béke utóélete
A korábbi Magyar Királyságtól a termőföldek 61%-a, a faállomány 88%-a, a vasúthálózat
62%-a, a kiépített utak 64%-a, a nyersvas 83%-a, az ipartelepek 55%-a, a hitel- és bank intézetek
67%-a került a szomszédos országok birtokába.
 Az elcsatolt területeken volt az erdők és legelők zöme
↓
Itthon hiány alakult ki fában és állati termékekben.
 Megmaradt viszont a szántóterületek többsége
↓
Jelentős gabonafelesleg jött létre, amit exportálni kellett.

 Az ipart egyszerre sújtotta a nyersanyagok és a piac elvesztése.

 A legfontosabb bányavidékek Romániához és Csehszlovákiához kerültek, a legnagyobb
hazai ipari központ pedig Budapest volt, így mind a nyersanyagok beszerzése, mind a
termékek értékesítése nehézségekbe ütközött.
 A trianoni békeszerződést a magyar társadalom rendkívüli igazságtalanságként élte meg.
 A két világháború közötti magyar politika fő célkitűzése a béke revíziója (= felülvizsgálat),
és az elveszett területek visszaszerzése volt.
 A hivatalos politika a népek önrendelkezési jogára hivatkozva, azaz békés úton,
népszavazással kívánta visszaszerezni a magyarlakta területeket (etnikai revízió).
 A közvéleményt azonban sokkal inkább a történelmi revízió/irredentizmus (=az összes
elvesztett terület visszaszerzése) gondolata hatotta át.
↓
Ennek és egy esetleges Habsburg restauráció megakadályozására szerveződött meg a
kisantant Csehszlovákia, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részvételével
(1920-1938).
 A második Orbán-kormány (2010-2014) az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának
évfordulójára emlékezve, 2010-ben törvényt hozott, amellyel minden év június 4-ét a
Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította Magyarországon.

Zsolnai Rebeka Kíra 12. C