Rövid emlékeztető: Tankönyv 2.

lecke

A reformáció kibontakozása Európában

Előzményei
A XI. században az erkölcsök enyhültek. Elvilágosiadott az egyház. A pápák
úgy éltek, mintha világi fejedelmek lettek volna. Búcsúcédulákat árultak, bűnbocsánat
reményében, tisztítótűz elkerülésével. Az anyanyelven történő Istentisztelet
hiányzott. A XIV. században a nagy nyugati egyházszakadás kezdetét vette.
Katolikus egyház ellentmondásai, illetve válsága is rásegített a reformáció
kibontakozására. Eretnekmozgalmak kezdődtek, illetve a huszitizmus is kezdetét
vette.
Ebből adódóan 1517-ben Luther Márton kiadta 95 pontját, Wittenbergben. Ez
kimondta például, hogy a bűnöket csak Isten bocsáthatja meg, 2 szentség van, nincs
szükség pápára, anyanyelvi mise engedélyezése, kötelezővé tétele. Ő a Bibliához
nyúlt vissza. Ezt elutasították és a pápa száműzte Luthert, emiatt a követői
fellázadtak, protestáltak. Őket hívjuk protestánsoknak. A császár és a protestánsok
között ezzel elkezdődött a német vallásháború, ami 1555-ben az augsburgi
vallásbékével végződött. Tehát így jött létre az evangélikus (lutheránus) egyház. Ez
egyházi és politikai hatással volt a világra. Luther után Kálvin János irányzata is
megjelent Svájcban, pontosabban Genfben. Ő a keresztény vallást tanította, ő is
Lutherhez hasonlóan a Bibliához nyúlt vissza. Elvetette az egyházi fényűzést. A
templomokat puritán belső jellemezte.
Következményei
Vallás szempontjából sokszínűség jellemezte a világot. A barokk létrejött.
Ellenreformációk is kialakultak, mint például unitáriusok, a jezsuita rend…
Vallásháborúk is kezdetét vették.
Reformáció Magyarországon
A lutheri irányzat elsősorban, a szász városokban, illetve néhány bárói udvarban
terjedt el. Kezdetben a nemesség nem fogadta jól az új irányzat bejövetelét az
országba, sőt egyenesen ellenezték. A magyarság legnagyobb része a kálvini
reformációt vette fel, mivel a kálvini egyház önkormányzata és a hatalmával
visszaélő uralkodóval való szembeszállás joga hasonló volt a magyarok
gondolkodásával, hozzáállásával. Debrecent „kálvinista Rómának” nevezték, mivel
ez a város lett az ország legjelentősebb református központja.
Erdély: Erdélyi magyar megyék többségben a kálvinizmushoz csatlakoztak. Az itt
történő országgyűlések bizonyították, illetve biztosították a felekezetek* szabad
vallásgyakorlását. Erdélyben szerveződtek egyházzá az unitáriusok
(antitrinitáriusok).
*Felekezetek: katolikus, evangélikus, kálvinista, unitárius.
Szász: A szászok a lutheri irányzathoz csatlakoztak.
Székely: A székelyek nagy része maradt katolikus.
A reformáció újabb irányzataihoz is csatlakoztak.
Reformáció hatása az utókorra
Károli Gáspár lefordította magyar nyelvre a Bibliát 1594-ben.
Zsoltároskönyvek jelentek meg. Írásbeliség megnövekedett, analfabéták száma
csökkent. Kibontakozott az anyanyelvi kultúra. Nyomdák jöttek létre. Az oktatási
rendszer fejlődött. Hitvitákat hoztak létre. Református iskolákat alapítottak pl.
Váradon, Sárospatakon…Protestáns diákok leginkább nyugaton jutottak tanulási
lehetőséghez.