F�nyelektromos jelens�g.

Ha negat�v t�lt�ssel felt�lt�tt f�mlapot, f�nnyel megvil�g�tunk akkor az, elvesz�ti

t�lt�s�t. Ha a pozit�v t�lt�ssel felt�lt�tt lemezt vil�g�tunk meg, akkor t�lt�se
megmarad. K�vetkeztet�s Einstein: A negat�v t�lt�s� f�mlemezt elektronok hagyj�k el
f�ny hat�s�ra. A f�ny energi�val rendelkez� r�szecsk�kb�l, �gynevezett fotonokb�l
�ll. Ezek fotonoknak az energi�ja csak a frekvenci�t�l f�gg. Ha a f�nysugarakat
fotonok �ram�nak gondoljuk, akkor azok k�pesek az atomok elektronjaival �tk�zve,
azoknak az energi�jukat �tadni. Az �tadott energia egy r�sze az atomb�l val�
elektron kiszakad�shoz sz�ks�ges, m�sik r�sze pedig az elektron mozg�si energi�j�t
n�veli. Az elektron kiszakad�shoz sz�ks�ges energia a kil�p�si munka. A f�nyre �gy
tekint�nk, mint amely k�pes r�szecskek�nt �s hull�mk�nt is viselkedni, att�l
f�gg�en, hogy mivel ker�l k�lcs�nhat�sba. Droglie elm�letileg felt�telezte �s
Germer k�s�rletileg is, bebizony�totta hogy az elektron is k�pes interferenci�ra,
teh�t bizonyos felt�telek k�z�tt elektrom�gneses hull�mk�nt viselkedik. Miut�n az
elektronn�l nagyobb r�szecsk�kkel is kimutatt�k az interferencia k�pess�get,
felt�telezz�k, hogy ez egyetemes anyagi tulajdons�g.