A Coulomb-törvény

Jómódú családból származott Charles Augustin de Coulomb, aki Angoulemben 1736.

június 14-én született. Miután Párizsban befejezte matematikai és természettudományi
tanulmányait, katonai pályára lépett, s a műszaki csapatokhoz került. Tíz évet töltött
Martinique szigetén, ő tervezte a sziget Bourbon-erődjét. Szolgálatának ellátása mellett
már itt is foglalkozott tudományos munkákkal. Főleg a műszaki mechanika és a statika
problémái érdekelték. 1176-ban visszatért Párizsba, ahol közben miniszterváltás történt,
Coulomb várt kitüntetése elmaradt, s talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy jó ideig kizárólag
tudományos kérdésekkel foglalkozzon. Részt vett a Francia Tudományos Akadémia
navigációs berendezésének tökéletesítésére kiírt pályázaton, és kitűnő dolgozatával ki is
érdemelte a pályadíjat. Ekkor kezdte részletesebben tanulmányozni a mágnesességet s
főképp a hő hatását a mágnes tulajdonságaira. Az iránytű tökéletesítéséért, valamint az
egyszerű gépek elméletének kidolgozásáért az Akadémia 1782-ben beválasztotta tagjai
sorába. Neve ismertté vált a tudományos világban.
Mivel a haditengerészeti raktárak felügyelője volt, a kábelek, vasrudak és hasonló anyagok szilárdságát kellett mérnie. Az
egyik mód, ahogyan mérnie kellett, csavarásból állt, a torziós szilárdságukat mérte. Ehhez olyan
mérleget alkotott (Coulomb-féle torziós mérleg), amely képes volt arra, amit valóban elvártak tőle,
meg tudta mérni, mennyire csavarható meg egy vasrúd, mielőtt eltörne. Hamar rájött, hogy olyan
eszközhöz jutott, amellyel bármilyen erőt mérhetnek. 1784-ben tette közzé híres dolgozatát a
később róla elnevezett torziós mérlegről, amelyben leírta, miképpen függ össze a mérleg fonalát
elcsavaró torziós nyomaték, az elcsavarodás szöge, a fonal hossza és átmérője. Így határozta
meg 1785 és 1789 között azt az erőt, amely két pontszerű elektromos töltés között jelentkezik,
megállapítva, hogy ez az erő egyenesen arányos a töltések szorzatával, és fordítottan arányos a
töltések távolságának a négyzetével. Ez az elektromosság Coulomb törvénye. Felismerte
továbbá, hogy az elektromos töltés a testeken nem a vegyi jellegük szerint oszlik meg, és
kimutatta, hogy a töltött vezető felületének közelében az elektrosztatikus tér erőssége arányos a
töltés felületével. Tudományos tevékenysége mellett, mint szakértő, szigorúan bírálta a bretagne-i
csatornák tervét. Befolyásos ellenfelei úgy álltak bosszút rajta, hogy koholt vádakkal börtönbe
záratták. Innen kiszabadulva beadta lemondását, de azt nem fogadták el, sőt újra őt küldték a
csatornatervek felülvizsgálatára. A francia forradalom kitörésekor azonban végleg visszavonult,
és Blois melletti birtokán kizárólag tudományos feladatokkal foglalkozott. Ekkor jelent meg az a
munkája, melyben a kétféle fluidum (a későbbi pozitív és negatív töltés) létezéséről szóló
elgondolását kiterjesztette a mágnesességre is, és megfogalmazta a mágneses Coulomb-
törvényt. Coulomb jelentősége abban áll, hogy mennyiségi módszereket vezetett be az
elektromosság és a mágnesesség tudományába, alkalmazva rájuk a newtoni mechanika
alapelveit.
1806. augusztus 23-án halt meg Párizsban.

Charles Augustin de Coulomb 1785 és 1789 között torziós ingával végzett

méréseivel megállapította, hogy a pontszerű töltések által egymásra kifejtett erő
egyenesen arányos a töltések nagyságával, és fordítottan arányos a távolságuk
négyzetével. Ezt az összefüggést Coulomb-törvénynek nevezzük.

Az arányossági tényező attól függ, hogy a töltés mértékegységét hogyan

értelmezzük.

Definíció: Egy coulomb nagyságú az a töltés, amely a vele egyenlő nagyságú töltésre 1 távolságból

9·109 N erőt fejt ki. Ezáltal a k értéke:

Vezessünk be egy új mennyiséget! ahol 0 a vákuum dielektromos állandója. Ez később

megkönnyíti a dolgunkat.

Mintafeladatok:

1. Mekkora erőt fejt ki egymásra 10 cm távolságból egy Q1 = 5·10–5 C és egy Q2 = 6·10–5 C nagyságú
pontszerű töltés 10 cm távolságból?

r = 10 cm
Q1 = 5·10–5 C
Q2 = 6·10–5 C
F=?

2. Mekkora erőt fejt ki egymásra 10 cm távolságból egy Q1 = 10–6 C és egy Q2 = 10–4 C nagyságú
pontszerű töltés 15 cm távolságból?

Q1=10-6C
Q2=10-4C
r =15 cm
F=?

3. 10 cm távolságból egy Q1 = 10–6 C és egy Q2 = 10–4 C nagyságú pontszerű töltés egymásra 40 N erőt
fejt ki. Mekkora a távolságuk?

Q1=10-6C
Q2=10-4C
r=?
F = 40 N

4. Két egyenlő nagyságú töltés 15 cm távolságból 40 N erőt fejt ki egymásra. Mekkora a töltések
nagysága?

r = 0,15 m
F = 40N
Q2 = Q1 = ?
5. A derékszögű háromszög befogói 10 és 20 cm nagyságúak. A derékszögű csúcsban Q1 = 2·10-9C a
másik két csúcsban Q2 = 10-9C és Q3 = 3·10-9C pontszerű töltést rögzítettünk. Mekkora erővel tartja a
derékszögű csúcsban lévő töltést a rögzítés?

Q1 = 2·10-9C
Q2 = 10-9c
Q3 = 3·10-9c
r1 = 10 cm
r2 = 20 cm
 F1 = ?

6. Adott két pozitív töltés Q1 és Q2 egymástól 80 centire. Hol lesz egyensúlyban egy harmadik Q töltés?

Q = 3·10-4C Q1 = 2·10-4C Q2 = 18·10-4C

Ha mindhárom töltés pozitív, akkor

csak a két töltést összekötő
szakaszon lehet a harmadik
töltésre ható eredő erő 0.

Q = 3·10-4C F1 = F2
Q1 = 2·10-4C
Q2 = 18·10-4C
r =0,8 m
r1=x
r2=0,8m–x
 (0,8–x)2 = 9·x2
0,64 – 1,6x + x2 = 9·x2
–8x2–1,6x + 0,64 = 0

8x2 + 1,6x – 0,64 = 0

7. Egy kettősingát feltöltünk, ezért a testek eltávolodnak egymástól. A testek tömege 2 g. A fonalak
hossza 20 cm. A fonalak 60 fokos szöget zárnak be? Mekkora a testek töltése?

l = 20 cm
 = 60o
m1 = m2 = 2g
Q=?

8. Egy kettősingát feltöltünk, ezért a testek eltávolodnak egymástól. A testek tömege 2 g. A testek
töltése 10–6 C. A fonalak hossza 20 cm. Mekkora szöget zárnak be a fonalak?

l = 20 cm
Q=10-6 C
m1 = m2 = 2g
Na ez egy egy ismeretlenes egyenlet. Aki tudja, oldja meg!