Janus Pannonius: Búcsú Váradtól

1. Keletkezés:
- korai költemény
- körülmények: 1451 elején Ferrarából hazatér vakációra, Nagyváradra, innen hívták
Budára

2. Műfaja:
- búcsúvers: személytől, környezettől való elválás; fájdalmas emlékidézés, eltávozás
- első magyar földön született humanista remekmű
nincs mitológiai utalás  újszerű, könnyed és természetes
- búcsúzás kettős: visszatartó emlékek és az új, várható élmények keveredése
jellemző a költeményre

3. Szerkezete:
- motívumok és értékek szembenállása hat. meg
- 1-3. vsz: Nagyvárad környéki téli táj egyelőre elképzelt
o tél  lírai én szorongása, félelmei
o szorongás feloldódik a 2-3 vszban  a fagy nem akadály, hanem segítő a
gyors utazásban
o ellentétek: folyó – meredek habok; csónak – repülő szán; nyár – tél
o félelmet felváltja a derű reménykedés
o refrén fokozza az érzelmi tartalmat
- 4-7. vsz: jelen- Nagyvárad marasztaló értékei, múlt kedves emlékeitől való
elszakadás
o Várad környéki gyógyvizek, Vitéz János könyvtára, híres szobrok, Szent
László
Boccaccio: Dekameron
Boccaccio: (1313-1375)
- 14. századi itáliai humanizmus írója
- törvénytelen gyerek
- legfontosabb műve a Dekameron, melyet 1348 és 1358 között írta
- jó barátja volt Petrarca
Dekameron:
- szó jelentése: 10 nap
- 100 novellát tartalmazó gyűjtemény
- novella: kisepikai műfaj, amely egy rövid eseményt mond el… FOGALOM
- keretes  az elbeszéléseket külön novella vezeti be és zárja le
- novellák között összekötő szövegek, újabb történetek
- szerelmi-erotikus és ironikus-szatirikus témájú novellák
- bemutatja kora világát, erkölcseit
- középkor = múlt
- reneszánsz ember szemével néz
- írói világképének középpontja: a földi élet minél örömtelibb és észszerűbb
kihasználása
- novellákban: őszinte szerelem, korábbi kötöttségeket nem ismerő érzelem, a
boldogság forrása
- az elbeszélő jókat kacag az együgyű férjék rovására
- hűtlenség, házasságtörés nem háborítja fel, ha ez érdekházasság volt
- kolostorok lakóit nem tiszteli
- főhős: Calandrino (együgyű városi figura), akivel kavicsot szedetnek, elhitetik
vele, hogy állapotos és gyereket fog szülni
- két tréfacsináló: Bruno és Buffalmacco
- helyszín: városi-polgári környezet,
- szereplők: kereskedők, pórul járt jogászok, beképzelt orvosok, babonás parasztok
+ vörös hajú, apró, ravasz barát: Frater Cipolla
- B. elítéli a fösvénységet, a kapzsiságot, öncélú gazdagságot,  szertinte a
vagyonnak az életet kell szolgálni; sokra becsüli az okosságot  hősei nehéz
helyzetekből tréfás ötletekkel szabadulnak meg

Első nap – harmadik novella:

- háromszoros történetmesélés
- cél: tanítás, szórakoztatás
- tanítás: ősi keleti példázat átírása / szórakoztatás: pestisjárvány okozta félelmet
szórakozással, meséléssel próbálják oldani
- elbeszélő – moderátor – megköszöni az előzőt és felkéri a következőt
- elbeszélő: Filoména
- gyűrű-parabola:
- kevés szereplő – 2: szultán és Melkizedek
- nincs jellemfejlődés, csak jellemváltozás
- szultán belátja, hogy M. túljárt az eszén, és a pénz megadásával a hatalmi
erőszakról is lemondott