A bűnügyi tudományok rendszere

Bűnügyi tudományok rendszere

Jogi (normatív) tudományok Nem jogi (empirikus) tudományok

Anyagi büntetőjog Büntetés- Kriminológia Kriminalisztika

(Büntetőjogi végrehajtási
dogmatika) jog Bűnügyi
segédtudományok

Büntető
eljárásjog

Kriminálpolitika
 A bűnügyi tudományok
Büntetőjog-tudomány:
- normatív tárgyú: a büntető jogszabályokat vizsgálja és elemzi
- normatív kötöttség: fogalomképzése a jogszabályi keretek között
nyerhet értelmet
- büntetőjogi dogmatika: módszer és önálló tudományág
- normatív alapú fogalomképzés, rendszertan-alkotás, kritikai
elemzés, jog-összehasonlítás
- vissza is hat a normatív alapra
- közvetít a büntetőtörvény és a joggyakorlat között
Kriminológia:
- empirikus tudomány: a bűnelkövetést mint életbeli jelenséget
vizsgálja (egyedi és tömegjelenségként egyaránt)
- fogalma: autonóm, alapvetően tapasztalati társadalomtudomány,
amely interdiszciplináris tudásanyagát a bűnözésről, a
bűnelkövetőkről, az áldozatokról, a bűnözési kontroll
intézményeiről multidiszciplináris kutatásokkal gyűjti
 A bűnügyi tudományok
- A kriminológia kutatási területei:
- a) bűnözési alaktan (a bűnözés terjedelme, szerkezete és
változása) (kriminálmorfológia);
- b) bűnözési oktan (krimináletiológia);
- c) áldozattan (viktimológia);
- d) a bűnözés és az egyéb devianciák közötti kapcsolat;
- e) bűnözéskontroll (bűnözésre adott állami és társadalmi
reakciók, intézménykutatás);
- f) bűnmegelőzés (profilaxis).

Kriminalisztika:
- Empirikus tudomány: a bűnfelderítés tudománya (felderítés,
bizonyítás, megelőzés)
- Részei: krimináltaktika, krimináltechnika, kriminálmetodika
 A bűnügyi tudományok
Kriminálpolitika:
- A bűnözésre adandó állami válaszstratégiák gyűjtőfogalma
- Közvetít a kriminológia és a dogmatika között
- Elemei: büntetőpolitika, áldozati politika, bűnmegelőzési politika

Igazságügyi elmekórtan: segédtudomány

- Vizsgálati területei pl.: elkövető (kóros) elmeállapota,
kényszergyógykezelés indokoltsága; szenvedélybetegségek és a
bűnözés kapcsolata; a sértett mentális állapota (pl.
akaratnyilvánítási képessége)

Igazságügyi orvostan: segédtudomány

- Vizsgálati területei pl.: a személy életével, testi épségével,
egészségével kapcsolatos orvosszakértői kérdések (halál és
sérülés oka, sérülés gyógytartama); nemi bűncselekményeknél a
sértett vizsgálata
 A büntetőjog alapelvei
Az alapelvek megjelenési formái:
- Explicit normatív formában (pl. nullum crimen elv az Alaptörvényben
és a Btk.-ban)
- Generálklauzulákból levezethetően vagy tételes
részletrendelkezésekből visszakövetkeztetve (pl. bűnösségen alapuló
felelősség)
A jogrendszer egészére ható elvek:
- a jogállamiság eszméje, emberi méltóság és jogegyenlőség
- humanitás elve
A speciális büntetőjogi alapelvek:
- az anyagi jogi legalitás elve;
- a tettfelelősség elve;
- a bűnösségen alapuló felelősség elve;
- az arányosság elve;
- a kétszeres értékelés tilalma (ne bis in idem);
- a büntetőjog szubszidiaritása, illetve ultima ratio jellege.
 A jogállamiság eszméje
- Német jogfilozófiai eredetű (Rechtstaat)

- Tartalma (pontos jogi tartalma vitatott): hatalommegosztás és

törvényesség érvényesülése + alapvető emberi jogok foglalata

- Formális aspektusa: a jogbiztonság --- alapvető hatással a tételes

büntetőjog alkotására és alkalmazására is (lásd törvényesség elve)
- Materiális aspektusa: az igazságosság --- ideáltipikus
megközelítés, célkitűzés

- A kettő konfliktusa:
- 11/1992. AB határozat: jogbiztonság primátusa
Alaptörvény U) cikk (6) bek. és 2011. évi CCX. törvény
- radbruchi formula: igazságossághoz objektív értelmet rendel;
az emberi jogok és a természetjog a nyíltan igazságtalan
pozitív jogot hatályon kívül helyezhetik
 Speciális büntetőjogi alapelvek
Anyagi jogi legalitás elve:
- alkotmányi rangú [Alaptörvény XXVIII. Cikk (4) bek.] + Btk. 1. §
- általános jelentése:
- csak az a cselekmény minősülhet bűncselekménynek, amit a törvény
már az elkövetése előtt annak nyilvánít (nullum crimen sine lege);
- az elkövetővel szemben csak olyan büntetés (szankció) alkalmazható,
amit törvény az elkövetése előtt már előírt (nulla poena sine lege)
- Felelősséget alapító/szigorító rendeleti jogalkotás: védettségi igazolással
visszaélések büntetése a 220/2021. (V. 1.) Korm. rendelet alapján –
alkotmányossági kérdőjel (az AB végül nem foglalt állást)
Alaptörvény
• 53. § (2) bekezdés: A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat,
amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes
törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet,
valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
• 54. cikk (1) bekezdés: Különleges jogrendben az alapvető jogok
gyakorlása - a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)-(6)
bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető
vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható.
 Speciális büntetőjogi alapelvek
Anyagi jogi legalitás elve:
részkövetelmények és tilalmak:
- praevia: az elkövetéskor hatályos törvény
alkalmazásának követelménye és a súlyosabb büntető
törvény visszaható hatályának tilalma
- certa: pontos törvényi meghatározottság követelménye
és a határozatlan büntető törvény és jogkövetkezmény
tilalma
- scripta: az írott büntető törvény követelménye és
büntethetőséget alapító és a büntetőjogi szankciót
megalapozó vagy szigorító szokásjog, illetve bírói jog
tilalma
- stricta: A bírónak a törvényben írt normaszöveghez
kötésének a követelménye és a büntethetőség- és
szankció-megalapozó vagy szigorító analógia tilalma