GYERMEK- ÉS GYÓGYTESTNEVELÉS AZ ÓVODÁBAN

2. A gyógytestnevelés története és a prevenció

 A gyógytestnevelés fogalma és testkultúrális értékei

 A gyógytestnevelés történeti aspektusai
 A prevenció szintjei
 Az óvodai gyógytestnevelés megvalósításának alapelvei
 Az óvodai korosztályban leggyakrabban előforduló alsó végtag elváltozásainak főbb
csoportjai

I. A GYÓGYTESTNEVELÉS FOGALMA ÉS TESTKULTÚRÁLIS ÉRTÉKEI

Gyógytestnevelés: Olyan oktatási-nevelési folyamat, amely a betegségek megelőzésében és javításában fejti
ki hatását, a testnevelés egy speciális területe, fajtája.
Tágabb értelemben a testkultúra, a testnevelés-tudomány része. Szűkebb értelemben önálló tantárgy,
amelyben betegségtípusok szerinti és testi képességeikben visszamaradott tanulók, tantervbe foglalt
differenciált képességfejlesztése folyik, mindazok részvételével, akiket a szakorvos javaslatára az iskolai
gyermekgyógyász gyógytestnevelésre utal.
A gyógytestnevelés célja a mozgásszervi (aszténiások, mellkasi, gerinc és láb) deformitásokkal és
belgyógyászati (neurotikus szívbántalmak, szívbetegek, ifjúkori hipertónia, endokrin zavarok és egyéb)
panaszokkal küszködő, a testi képességekben visszamaradó, csökkentése, ill. megszüntetése a testnevelés
eszközeivel, hogy örömteli felnőtt életet éljenek és a munkaerőpiacon versenyképesek legyenek.
Célja:
 Kezdeti jelek felismerése
 Szomatikus prevenció: korrekció
 A gyermek egészségének helyreállítása, megőrzése
 Fizikai cselekvőképesség kialakítása, helyreállítása, rehabilitáció
 Életre szóló testedzés iránti igény kialakítása és megszilárdítása
Feladata:
 Mozgásfejlesztés
 Motoros képességek fejlesztése
 Mozgáskészség kialakítása
 Mozgásműveltség kialakítása
 Mozgás megszerettetése
 Elváltozások helyreállítása a testnevelés eszközeivel (speciális gyakorlatok/célirányos izomfejlesztés)
Testkultúra: A kultúra egyik ága, amely magába foglalja azon társadalmi, tárgyi, anyagi és szellemi javak
összességét és mindazon érték és normarendszerét, mely hozzájárul az emberi személyiség testi és szellemi
fejlődéséhez.
Testkultúra szerkezeti összetevői:
 Gyakorlati összetevők: testnevelés óra, testgyakorlatok, edzés, sporttevékenység, óvodai/iskolai órák
mozgásanyaga
 Elméleti összetevők: Elméleti háttér, testnevelés sporttudomány elmélete, tudományos eredményeket
bemutató kutatások
1
 Tárgyi összetevők: Tornaterem, tornaszoba, városi sportcsarnok, atlétikapálya. Kézzel fogható tárgyak,
sportszerek (nagyobb eszközök: tornapad, bordásfal, zsámoly), kézi szerek: babzsák, labda, tornakarika,
Testkulturális értékek csoportja:
 Az emberi testre vonatkozó értékek  óvjuk, megőrizzük a testi épséget
 Az egészségre vonatkozó értékek  egészségmegőrzés
 Az emberi mozgásra vonatkozó értékek
 A sporttevékenységre vonatkozó értékek
 A sportoló közösségekre vonatkozó értékek
 A mozgás, a sport esztétikai értékei

II. A GYÓGYTESTNEVELÉS TÖRTÉNETI ASPEKTUSAI

ÓKOR:
 Az emberi testtel és annak mozgásával az ókori filozófikusok foglalkoztak először:
 Szókratész (testkultúrális képzés)
 Diagonész (a kevés testmozgás komoly hibákat idéz elő a fizikumban...)
 Platón (komoly hangsúly az atlétikán- a szép test egészséges is)
 Arisztipposz (mintakép a görög arisztokrácia számára)
 Vallás és egészség összefonódott, kiegészítette egymást: templomi alvások / egészséget védő istenek
 Gyógyító torna és gyógytestnevelés közös eredete az ókorra, középkorra, újkorra, a vadász
életmódhoz vezethető vissza.
Kína: Légzőizmok erősítése / Légzés, testmozgás összehangolása
India: rituális egészségügyi táncok / meditáció, jóga
Egyiptom + Görögország:
 Heroditosz: első orvos, aki intézményesítette az orvoslást
Róma:
 Claudius galemus - nagy orvosa: gyógygimnasztika, gyógymasszázs, gladiátor iskola orvosa volt
 Anatómiai megfigyeléseket végzett, melegvizes fürdőt építtetett, hangsúlyozta a helyes táplálkozást
KÖZÉPOR:
 A testgyakorlás visszaszorult, nem volt fontos / Maximum a lovagok voltak jó kondiban
ÚJKOR:
 A gyógytestnevelés elődje a gyógygimnasztika megalapozója
 Peter Henrik Ling: az irányított tornát ő helyezte tudományos alapokra európában
 1814: Stockholm: központi tornaintézet
 Főként tartásos elemek képezték tornáját. Nem használt tornaszereket
 4féle gimnasztika: pedagógiai, orvosi, esztétikai, katonai (csak az első kettőt valósította meg)
 Fia tovább vitte tanulmányait, hozzá köthető a svéd torna (zsámoly, tornapad, bordásfal, gerenda,
svédszekrény)
Dr. Schnöpf mérei ágost:
 1895: ortopéd intézet
 Gyógytorna és gyógygimnasztika szakterület
 A pesti Orthopédiai Intézet alapítója

2
Újkorhoz kapcsolódó nevek:
 Dr. Bodnár Antal (orvosi gimnasztika)
 Müller Lajos (A jó testtartás iskolája)
 Dr. Horváth Boldizsár (Elméleti és gyakorlati vezérfonál a gyógygimnasztika tanításához)

III.A PREVENCIÓ SZINTJEI

o Prevenció jelentése / megelőzés: melyek az egészség fejlesztését, megőrzését, illetve egészségkárosodás

esetén az egészség mielőbbi visszaállítását, valamint a károsodás további súlyosodásnak kivédését
szolgálják

1) ELSŐDLEGES PREVENCIÓ (primer prevenció)

 Középpontjában az egészség általános védelme és támogatása áll
 Lényege:
o A konkrét betegség kialakulásának megelőzésére szolgál, vagyis megelőzi a kórkép
kialakulását, jelenti a rizikótényezők kontrollját, az egészséggel összefüggő káros
életmódbeli tényezők csökkentését és az egészségtudatos viselkedés elősegítését
o Még nincs egészségkárosodás
 Célja:
o Az egészségkárosodás, és a megbetegedés bekövetkeztének megelőzése
o A fizikális ellenálló képesség, a mentális jólét,
o A fertőzőbetegségekkel szembeni védettség, védelem erősítése
 Formái:
o Általában nem orvosi eszközökkel történő (hanem pl: az egészségre ártalmas hatások
kiiktatása, az egészségtudatos életmód kialakítása stb.)
o Kifejezetten orvosi tevékenységre alapozott (pl.: védőoltás)
 Módszerei:
o Magában foglalja az attitűdformálást és készségfejlesztést
o Alapvetően fontos a kockázati magatartásformák, például az önbizalom vagy a kompetencia
fejlesztése
o Mindennapos testnevelés, gyümölcsnapok, zöldségnapok, pihenés biztosítása…stb.
 Területei:
o Testi (szomatikus)
- Megfelelő élelmezés, ivóvíz, lakásviszonyok, testmozgás lehetősége stb. lehetővé tétele
- Fertőző betegségek elleni küzdelem
- A gy. fejlődése során a fizikai egészség megőrzése, megfelelő pszichés atmoszférában
o Pszichoszociális
- Az emberi kapcsolatok iránti igény kielégítése. A személyiség szellemi, érzelmi
fejlődésének biztosítása elsősorban a családdal és más fontos személyekkel
- Az érzelmek és fejlesztésük. Az anya-gyermek kapcsolatnak, a család szerepének
fontossága, a megkapaszkodás lelki egészségvédelmi jelentősége
o Pszichokulturális

2) MÁSODLAGOS PREVENCIÓ (szekunder prevenció)

 lényege: a már fennálló, kialakult, de még a kezdeti stádiumban lévő betegség felismerése és
orvoslása, tehát a betegségek korai stádiumban való felismerését és azonnali gyógykezelését
jelenti

3
  célja: a betegségeket kezdeti fázisukban való felismerése, mielőtt még tüneteket okozna
 módszerei:
o a rendszeres időközökben végzett szűrés fényt deríthet a már kialakult, de tünetek nélkül
jelenlévő betegségre
o óvodás torna, óvodás úszás, egyéb sportok

3) HARMAGLAGOS PREVENCIÓ (tercier prevenció)

 itt már élesen nem határolódik egymástól a gyógyítás és a megelőzés
 lényege:
o minden olyan intézkedés, amelynek az a célja, hogy elhárítsa a betegség súlyosbodását
( szövődmények, krónikussá válás, kiújulás) valamint elkerülje a kísérő betegségeket
o a betegséggel összefüggő fogyatékosság elhárításához vagy kiküszöböléséhez vezető
intézkedések , valamint a munkaképesség elvesztésének, a társadalomból való kiszorulásnak
az elkerülésére irányul
 célja:
o a klinikai tüneteket okozó betegség további súlyosbodásának megelőzése, a kialakult
kórállapot gyógyítása, a szövődmények bekövetkezésének csökkentése
o a maradandó fogyatékosság, károsodás elhárítása, a betegségek súlyosbodásának és
kiújulásának elhárítása
 módszerei: gyógytestnevelés, gyógyúszás

A preventív szemléletmód:
 Fontos már a születés előtt odafigyelnie az anyának a saját életmódjára: kövérség, mozgásszegény
életmód, helytelen táplálkozás, sok stressz, stb....befolyásolja a születendő gyermek egészségi állapotát
 Születéstől kezdve ügyelni kell a gyermek egészséges táplálkozására (anyatej előnyei), testi
fejlődéseire: mozgásszakaszok kimaradása, ezeknek korrigálása szakemberrel
 Óvodában a szűrések fontossága: óvónőnek nem feladata a gyermek gyógyítása, betegségeinek
diagnosztizálása, de feladata észrevenni és továbbküldeni a gyermeket a megfelelő szakorvoshoz (pl:
lúdtalp, gerincferdülés, váll lógása, kövérség, egyéb betegségekre utaló jelek)
 Helyes életmód támogatása: megfelelő napirend kialakítása
 Helyes táplálkozásra nevelés: egészséges ételek fogyasztása, gyümölcsök, zöldségek
 Mozgás támogatása: napi mozgás, séták, kirándulások, testnevelés foglalkozások, óvodán kívüli
események: balett, tánc, judo, foci, úszás, stb.
 Szülőkkel való kapcsolattartás az egészséges életvitel érdekében, tanácsadás, segítségnyújtás.

IV. AZ ÓVODAI GYÓGYTESTNEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPELVEI

A gyógytestnevelés célja a mozgásszervi (aszténiások, mellkasi, gerinc és láb) deformitásokkal és
belgyógyászati (neurotikus szívbántalmak, szívbetegek, ifjúkori hipertónia, endokrin zavarok és egyéb)
panaszokkal küszködő, a testi képességekben visszamaradó, azaz a gyógytestnevelésre utalt tanulók
panaszainak csökkentése, ill. megszüntetése a testnevelés eszközeivel annak érdekében, hogy örömteli
felnőtt életet éljenek és a munkaerőpiacon versenyképesek legyenek.
Jellemző vonásai: Azok a gyermekek, akiknek veleszületett vagy szerzett betegségük miatt károsodott az
egészségi állapota, de ez nem akadályozza az óvodai nevelésüket, iskolai oktatásukat.
Az egészségi állapot helyreállítása bizonyos mértékig sajátos, de a testnevelésre és sportra jellemző
módszerekkel történik.

4
Célja:
 Kezdeti jelek felismerése
 Szomatikus prevenció: korrekció
 A gyermek egészségének helyreállítása, megőrzése
 Fizikai cselekvőképesség kialakítása, helyreállítása, rehabilitáció
 Életre szóló testedzés iránti igény kialakítása és megszilárdítása
Feladata:
 Mozgásfejlesztés
 Motoros képességek fejlesztése
 Mozgáskészség kialakítása
 Mozgásműveltség kialakítása
 Mozgás megszerettetése

V. AZ ÓVODAI KOROSZTÁLYBAN LEGGYAKRABBAN ELŐFORDULÓ ALSÓ

VÉGTAG ELVÁLTOZÁSAINAK FŐBB CSOPORTJAI
Térd ízület elváltozásai:
 Genu valgum / X láb: comb és a lábszár középtengelytől kifelé szöget zár be. Kontraindikáció:
térdízületek szalagjainak nyújtása. Javasolt: combizom erősítése.
 Genu varum / O láb: comb és a lábszár a középtengelytől konkáv ívet alkot. Kontraindikáció: azok a
gyakorlatok, melyekben sok a szökdelés, mélybe ugrás.
 Genu recurvatum: comb és a lábszár előre nyitott szöget zár be.
Lábstatikai elváltozások:
 Haránt boltozati süllyedés
 Hossz boltozati süllyedés: lúdtalp
 Boka ki/be dőlés
o Kontraindikáció: szökdelés, magasról alacsonyra való leereszkedés.
o Javasolt: Lábtorna- a talp és a lábujjak fogó funkciójának kialakítása
- Heti testnevelés és mindennapos testnevelésbe beépíthető
- Lábstatikára épül
- Fogó funkció kialakítása (kendőfogás)
- Tehermentes helyzet (ülés a leggyakoribb)
- Sok lazítás (pl.: taps lábbal)-egy vagy két gyakorlat után-az izomgörcs elkerülése érdekében
- Mezítláb végezzük, kézi szerrel (babzsák, kislabda, kendő)

VI. AZ ALSÓ VÉGTAG ELVÁLTOZÁSAI KÖZÜL EGYET KIVÁLASZTVA

MUTASSA BE ANNAK JAVÍTÁSÁT CÉLZÓ JÁTÉKOS MOZGÁSFORMÁIT