Egészségügyi alapmodul távoktatásos tananyag

a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára

www.konnektiv.hu

4. A LÉGZŐRENDSZER

Feladata: a szervezet gázcseréjének biztosítása, az oxigén (O2) felvétele és továbbítása, a

szén-dioxid (CO2) leadása.
A magasabb rendű élőlények szövetei csak rövid ideig képesek az oxigénhiány elviselésére,
ezért rendkívül fontos a szövetek folyamatos oxigénellátása. Az oxigén a légzőrendszeren
keresztül kerül a szervezetbe. A légzőrendszer és a külvilág levegője közötti légzést külső
légzésnek nevezzük. A szervezeten belül a sejtekben történik a belső légzés. Ennek a lényege,
a mitokondriumokban zajló oxigén jelenlétében történő belső égés, melynek során CO2 kelet-
kezik, ami a kilégzéssel kerül ki a külvilágba.

55. ábra: Légzőrendszer [4]

91
 Egészségügyi alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

A légzőrendszer részei

Felső légutak:
– orr, orrüreg
– orrmelléküregek
– garat egy része
Alsó légutak:
– gége
– légcső
– tüdő

Orr
Külső része (nasus externus).
Részei: orrgyök, orrhát, orrcsúcs, orrszárny, orrlyuk, vázát csont és porcok alkotják.

Orrüreg (cavum nasi)

Csillószőrös hengerhám borítja, felső részén szaglóhámsejtek találhatók.
Részei:
– orrsövény (septum nasi) két részre osztja az orrüreget,
– orrkagylók:
• felső,
• középső,
• alsó,
– orrjáratoknak nevezzük az orrkagylók alatti járatokat, ezekbe nyílnak az orrmelléküregek.

Feladatai:
– a belégzett levegő előmelegítése, párásítása, mechanikus tisztítása,
– hangok képzése,
– szagok érzékelése.

Az orr melléküregei a középső orrjáratba nyílnak.

– arcüreg (sinus maxillaris)
– homloküreg (sinus frontalis)
– ékcsonti üreg (sinus sphenoldalis)
– rostacsont üregei (cellulae ethmoldales)

92
Egészségügyi alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

56. ábra: Felső légutak elölnézet [4]

57. ábra: Felső légutak oldalnézet [4]

93
 Egészségügyi alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

Garat (pharynx)
Az orr- és szájüreg mögött függőlegesen elhelyezkedő izmos falu cső, felső végével a kopo-
nyaalaphoz rögzül. Belső részét nyálkahártya borítja.
Részei:
– orri szakasz (itt található az orrmandula, ide nyílik a fülkürt, ami a dobüreggel köti
össze),
– száji szakasz (ide nyílik a torok, e szakaszon a levegő és a táplálék útja közös),
– gégei szakasz (innen indul ki a gége és a nyelőcső).

Gége (larynx)
A nyak középső részén a nyelvcsont alatt
helyezkedik el, alkotói a gégeporcok,
belső felszínüket nyálkahártya borítja,
melynek hámja csillószőrös hengerhám.

A gége porcai:
– pajzsporc, két lemezből áll, ame-
lyek elől szögletben találkoznak
(ádámcsutka),
– gyűrűporc a pajzsporc alatt he-
lyezkedik el, pecsétgyűrű alakú,
– kannaporcok: páros porcok, elül-
ső nyúlványairól erednek a hang-
szalagok,
– gégefedő (epiglottis) elöl a
pajzsporc felső részéhez rögzül,
nyeléskor elzárja a gégebemene-
tet.

58. ábra: Gége és légcső elölnézet [4]

94
 Egészségügyi alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

Hangképzés
Nyugodt belégzésnél a hangszalagok eltávo-
lodnak egymástól, a levegő akadály nélkül
áramolhat.
Hangképzés esetén a két kannaporc befordul,
a hangszalagok egymás mellé kerülnek, a
hangrés záródik, a kiáramló levegő a hang-
szalagokat rezgésbe hozza.
A hangképzésben szerepe van még a száj- és
orrüregnek, a nyelvnek, fogaknak és az aj-
kaknak.

59. ábra: Gége és légcső metszéslap [4]

A) nyugodt légzés, a hangrés nyitott, B) beszéd, a hangrés zárt,

C) suttogó beszéd, a levegő egy része a két kannaporc között kiáramlik (sötét terület)
1. pajzsporc, 2. hangszalag, 3. hangrés, 4. kannaporc

60. ábra: Hangképzés [13]

Légcső (trachea)
– kb. 10-12 cm hosszú,
– vázát C-alakú porcok alkotják,
– belső felszínét csillószőrös hengerhám borítja,
– a légcső a IV. hátcsigolya magasságában két főhörgőre oszlik, a jobb oldali főhörgő
meredekebb lefutású, mint a bal oldali.

95
 Egészségügyi alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

Tüdő (pulmo) páros szerv, a mellüregben helyezkedik el.

Részei:
– tüdőcsúcs,
– alap = bázis.
Felszínei:
Bordai, rekeszi, mediasztinális (ez utóbbi felszínén van a tüdőkapu, amelyben a következő
képletek találhatók:
– artéria és vena pulmonalis,
– artéria és vena bronchialis,
– nyirokerek és nyirokcsomók,
– idegek.
Szerkezete:
– lebenyek:
• jobb oldalon három,
• bal oldalon kettő,
– segmentumok,
– a főhörgő → bronchusokra → bronchiolusokra → alveolusokra oszlik.

61. ábra: Tüdő szerkezete [13]

A tüdő kettős vérellátása:

Az arteria bronchialis rendszer (a mellkasi aortából ágazik el) a tüdő szövetének táplálásában
vesz részt, a gázcsere lebonyolításában nincs feladata.
A truncus pulmonalis rendszer (a szív jobb kamrájából indul) a gázcseréhez szükséges vért
szállítja, a tüdő szövetét nem táplálja.

96
 Egészségügyi alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

Mellhártya (pleura)
Részei:
– zsigeri, a tüdőt borítja,
– fali a mellüreget béleli.
(A két lemez között néhány csepp folyadék található, ami megkönnyíti a két lemez elcsúszá-
sát egymáson.)

Gátorüreg (mediastinum)
A gátor a mellüreg területe.
Részei:
– elülső gátorüreg (alsó részében a szív, felső részében a csecsemőmirigy, nagy vénák és
az aortaív ágai találhatók),
– hátsó gátorüreg (benne találhatók: az aorta descendens, a nyelőcső, sympaticus határ-
lánc: a nervus vagus, a fő nyirokér).

62. ábra: Gátor (mediastinum) [4]

97
 Egészségügyi alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

A tüdő működése (légzés élettana)

Külső légzés (tüdő-légzés)

Az alveolusok és az artéria és vena pulmonalis rendszer kapillárisai (hajszálerei) közötti gáz-
csere, diffúzió útján.

Belső légzés
A sejtben lejátszódó oxidációs folyamat: szövetlégzés.

5. táblázat
A be- és kilégzett levegő összetételének különbsége
Gáz Belégzett levegő Kilégzett levegő
Nitrogén 79% 79%
Oxigén 20% 16%
Széndioxid 0,04% 4,04%

6. táblázat
Az oxigén és széndioxid parciális nyomásértékei
alveolusokban a. pulmonalisban v. pulmonalisban
Gázok
Hgmm Hgmm Hgmm
O2 100 40 95
CO2 40 46 40

A légzés mechanizmusa:
A nyugalmi légzésszám 12-16/perc.
– Belégzés (inspiratio): légzőizmok összehúzódása következtében a bordák megemel-
kednek, a rekeszizom összehúzódik, a mellhártya lemezei eltolódnak egymástól, a
mellüregi szívóhatás növekszik, a légköri levegő beáramlik a tüdőbe.
– Kilégzés (exspiratio): a bordák lesüllyednek, a rekeszizom ellazul, a mellhártya leme-
zek közelednek egymáshoz, a mellüregi szívóhatás csökken, a tüdő saját rugalmassága
következtében összehúzódik, a levegőt kipréseli magából. A légzőizmok kilégzéskor
passzívak, csak erőltetett kilégzésnél működnek aktívan.

Nyugodt légvétel: 500 ml levegő beszívása.

– Vitálkapacitás: maximális belégzés után a maximális kilégzett levegő mennyisége
4-4,5 l is lehet.
– Reziduális levegő: teljes kilégzés után a tüdőben maradt levegő mennyisége (1,2 l).

Védekező légúti reflexek:

– Tüsszentés: a légutak legfelső részébe került idegen anyagok, eltávolítása.

98
 Egészségügyi alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

– Köhögés: a légutak középső és alsó részébe került idegen anyagok és az ott keletkezett
váladék eltávolítása.
A légzés szabályozása:
– Idegi: a nyúltvelőben lévő légzőközpont a ki- és belégzés váltakozását szabályozza.
A belégző központ és kilégző központ a nyúltvelőben, az ezek működését összehango-
ló központok pedig a hídban helyezkednek el.
– Kémiai: a CO2-koncentrációjának (pCO2) változása.
A légzőközponton áthaladó vér széndioxid nyomásának emelkedése a légzési perctér-
fogatot emeli, nő a légzésszám és a légzés mértéke. A vér vegyhatásának savas irány-
ba tolódásakor nő a légzésszám. A vér hőmérsékletének emelkedése fokozza a légzést,
ezért a lázas betegnél 1 °C hőmérséklet emelkedés 4-6-tal emeli a légzésszámot.
– Reflexes: a vér O2-koncentrációjának (pO2) csökkenése a kemoreceptorokon keresztül.
A vér oxigénnyomásának csökkenésére ingerület keletkezik a kemoreceptorokban,
ami fokozza a légzőközpont működését. Belégzéskor a tüdőben, a mellhártyában, il-
letve a légzőizmokban található receptorokban keletkezett ingerület gátolja a légző-
központ működését, kilégzést indít el. A fájdalom, mint inger kiváltja a légzés foko-
zódását, hyperventillációt indít el.

A központi idegrendszer hatása a légzőközpontra:

Izgalom hatására a légzés fokozódik, hirtelen nagy ijedségre a légzés átmenetileg le is állhat.
– Szimpatikus hatás: légzés fokozódik, a bronchusok tágulnak.
– Paraszimpatikus hatás: légzés lassul a bronchusok szűkülnek.

A légzés kórtana

A kóros légzés jellemzői

Száma:
– nő: tartósan 20 felett van (tachypnoe),
– csökken: tartósan 10 alatt van (bradypnoe).
Mélysége:
– nő,
– felületes.
Ritmusa: szabálytalan, pl. a központi idegrendszer károsodásánál.
Hangja:
– sípoló (pl. asztmánál),
– szörcsögő (pl. tüdőödémánál),
– stridoros: húzó jellegű pl. gége alatti nyálkahártya duzzanatnál (gyakori kisgyerme-
keknél),
– horkoló (pl. eszméletlenség).

99
 Egészségügyi alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

Kóros légzési formák

Oka: a vér vegyhatásának és a légzőközpont működésének zavara.

Típusai:
– Nehézlégzés (dyspnoe): a betegnek légszomja van, ezért erőltetve küzd a levegőért.
Jellemzői: oxigénhiány, hidegveríték, légzés és segédizmok használata, halálfélelem.
Megnyilvánulhat tüdőasztma, szíveredetű asztma esetén.
– Kussmaul-légzés: mély, sóhajtásszerű, kissé emelkedett számú légzés.
Előfordulása: anyagcserezavaroknál, pl. veseelégtelenségben.
– Cheyne-Stokes-légzés: pár másodpercig tartó szünet után felületes, majd egyre mélyü-
lő légzés; ismét felületessé válik és ezt egy újabb légzésszünet (apnoe) követi, pl.
idegrendszeri károsodáskor.

Egyéb kóros tünetek

– Cyanosis (szederjesség): a bőr és a nyálkahártyák kékes elszíneződése a redukált he-
moglobin felszaporodásának következtében. Legszembetűnőbb az ajkakon, ujjakon,
fülön és orron. Pl. tüdőasztmánál.
– Köhögés:
• produktív - amennyiben a beteg az ingerlő váladékot köpet formájában kiköhögi,
pl. hörghurut (bronchitis)
• improduktív - köpetürítéssel nem járó. ún. "száraz" köhögés, pl. gégegyulladás
– Tüsszentés:
Az orr nyálkahártyájának izgalma váltja ki. Mély belégzést követő robbanásszer kilég-
zést jelent.
– Köpet (sputum) lehet:
• nyálkás, pl. légcsőgyulladás,
• gennyes, pl. tüdőtályog,
• bőséges, szilvalé-szerű, pl. tüdővizenyő,
• üvegszem, tapadós, pl. tüdőasztma,
• élénkpiros, pl. TBC.
– Fájdalom
Oka: a mellhártya izgalma következtében alakul ki, melyet a belégzés fokozhat, pl.
mellhártyagyulladás, bordatörés

A mellkas és a légzőizmok kóros elváltozásai

– Tyúkmell: A szegycsont a bordák ívéből kiemelkedik.
– Tölcsérmell: A szegycsont a bordák ívénél mélyebben található.
– Lenövések, hegesedések: a rekeszizom munkáját nehezítik, így egyes tüdőrészek kies-
hetnek a légzésből.
– A rekeszizom bénulása esetén a légzés elégtelenné válik.

100
 Egészségügyi alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

A légutak allergiás betegségei

Szénanátha
Az orrnyálkahártya allergiás heveny hurutja, mely évszakhoz kötött allergiás eredetű gyulla-
dás (pollenérzékenység).
Oka: allergén anyag (pl. virágpor, macskaszőr, házi por, toll, kémiai anyagok)
Tünetek: a szem kötőhártyája vérbő, orrnyálkahártya duzzadt, orr eldugul, gyakori tüsszentés,
nagy mennyiségű vízszerű orrváladék ürül.
Gyógyítása: orrcsepp és antihisztamin (orvosi utasításra), allergén kerülése.

Gégevizenyő (oedema laryngis)

A gége nyálkahártyájának és a nyálkahártya alatti kötőszövetnek a vizenyője. Általában gyor-
san fejlődik ki, megjelenése életveszélyt jelent, mert a duzzadt szövetek elzárják a levegő út-
ját.
Oka: kóros gázok, gőzök, rovarcsípés, stb. (az allergén) hatására a nyálkahártya erei kitágul-
nak, vérbőség és savós váladék képződik, a duzzanat hatására csökken a levegő útja.
Tünetek: a beteg kínlódva, sípolva szívja be a levegőt, bőre szederjes, hangja rekedt Életve-
szélyes állapot.
Gyógyítása: légútbiztosítás, sürgős orvosi ellátást igényel (antihisztamin + O2 belélegeztetés).

Tüdőasztma (asthma bronchiale)

A tüdőasztma rohamszerűen jelentkező légszomjjal járó légúti megbetegedés, melyben a ki-
légzés jellegzetesen nehezített.
A hörgők falában lévő simaizomzat rohamokban fellépő görcse, melyet a kisgörgők nyálka-
hártyájának duzzanata kísér. A roham után nyálkás, tapadós váladék ürül.
Oka: allergének (virágpor, szőr, toll, kémiai anyagok, étel, stb.)
Tünetek: hirtelen jelentkező nehézlégzés, a légzési segédizmokat megfeszítve igyekszik a
beteg levegőhöz jutni. Rövid kapkodó belégzés után a kilégzés hosszan elnyúló, sípoló. A
köhögés kezdetben száraz, majd üvegszem, tapadós (szívós nyák) köpetet ürít a beteg. A pul-
zus szapora, a vérnyomás általában nem változik. A roham órákig, esetleg napokig is eltart-
hat. Ez az asztmás állapot, melyet status asthmaticusnak nevezünk. Rohammentes időszakban
a beteg panaszmentes.
Kezelése: az allergén beazonosítása és a beteg deszenzibilizálása (fokozatosan hozzászoktatni
az allergénhez). Hörgőtágító gyógyszereket rendel az orvos, aeroszol vagy száraz inhaláció
formájában, gyakran szteroid készítményt alkalmaznak. A légszomj csillapítására a beteget
ülő helyzetbe segítjük és biztosítjuk számára a friss levegőt. Gondozásba vétele, rendszeres
testmozgás, légzőtorna és tiszta levegőjű helyen folytatott gyógykúra.

101
 Egészségügyi alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

A légutak kórtana

A légutak gyulladásos betegségei

Nátha
Az orr-garat nyálkahártya heveny gyulladása, az orrnyálkahártya vérbő, duzzadt. Cseppfertő-
zéssel terjed.
Oka: vírus.
Tünetek: híg orrváladék ürül, a beteg gyakran tüsszent, légzés sokszor csak szájon át lehetséges,
fejfájás, hőemelkedés, a szem könnyezése kísérheti; szövődménymentes esetben néhány nap
alatt lezajlik.
Gyógyszeres kezelést nem igényel.
Házi gyógymódok: pihenés, inhalálás, bőséges folyadékfogyasztás.
Szövődmények: orrmelléküreg gyulladás, gócok kialakulása.

Garatgyulladás (pharyngitis)
A garatnyálkahártya vörös (vérbő) és váladékos.
Oka: vírus, baktérium, dohányzás, rendszeres alkoholizálás.
Tünetek: kaparó, égő jellegű fájdalom, éjszaka a garat kiszárad, állandó idegentest érzés, a
garat nyálkahártya vörös, váladékos, magas láz, étvágytalanság.
Gyógyítása: a garat kímélése (tilos a dohányzás!), gargarizálás orvosi utasításra.

Gégegyulladás (laryngitis)
A gége heveny hurutos gyulladása, ami a hangszalagok gyulladásával jár együtt.
Oka: kórokozók, allergén anyagok.
Tünete: nehézlégzés, rekedtség, hangadási képtelenség.
Gyógyítása: bőséges folyadékpótlás, párásítás, nyálkahártyát ingerlő hatások kerülése.

Légcsőgyulladás (tracheitis)
A légcső hajlamos a gyulladásos megbetegedésekre, melyek a légutak többi gyulladásával
társulnak.
Oka: vírus vagy baktérium vagy allergia.
Tünetei: szegycsont mögötti kaparó fájdalom, mely légzés közben fokozódik, ugató jellegű
köhögés.
Gyógyítása: köhögéscsillapítók és köptetők adása.

Hörghurut (bronchitis)
A hörgők nyálkahártyájának heveny gyulladásos betegsége. A nyálkahártya vérbő, vörös, a
légzés nehezített.
Oka: baktérium, vírus, kémiai, fizikai ártalmak.

102
 Egészségügyi alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

Tünetek: hőemelkedés, láz, száraz köhögés, majd köpetürítés. A köpetben előfordulhat vér-
csík, az erőlködéstől a beteg kimerül. Kísérheti hőemelkedés, illetve láz. A beteg pihenést és
orvosi ellátást igényel. Gyakori hörghurut következménye tüdőtágulás lehet.
Gyógyítása: lázcsillapítás, antibiotikum, köhögéscsillapító (nagy mennyiségű köpet ürítésekor
nem a köhögést csillapítjuk, hanem a váladék feloldását segítjük nyákoldó szerek adásával).
Szövődményei: nyálkahártya sérülés, hörgtágulat, tüdőtágulat kialakulhat.

Mandulagyulladás (tonsillitis)
A garatgyűrűhöz tartozó mandulák heveny vagy idült gyulladása.

Tüszős mandulagyulladás (tonsillitis follicularis)

A mandula haragos vörös (vérbő), állománya megna-
gyobbodott, rajta sárga gennycsapok láthatók, a nyelv
bevont, kellemetlen szájszag jellemző.
Oka: leggyakrabban baktériumok (Streptococcus
pyogenes)
Tünetek: láz, hidegrázás, nyelési fájdalom, fejfájás,
végtagfájdalom, a nyelv bevont, lepedékes, jellezgetes
szájszag. Feltétlen orvosi kezelést igényel (ágynyuga-
lom, lázcsillapítás és antibiotikum).
Cseppfertőzéssel terjed, közösségekben járványszerű
megjelenésére lehet számítani.
63. ábra: A torok és a mandulák [7]

Kezeletlen tüszős mandulagyulladás következménye lehet az ún. második betegség kialakulá-

sa.
A mandulagyullaáds mindkét formája feltétlenül orvosi ellátást igényel, lázcsillapítás, antibio-
tikum adása, megfelelő folyadékpótlás.
Következménye lehet: reumás láz, heveny vesegyulladás kialakulása.

A tüdő betegségei

Tüdőgyulladás (pneumonia)
A tüdő heveny gyulladása, amely esetben a kórokozók hatására a léghólyagocskákban folya-
dék képződik és ezáltal csökken a légzőfelület. Ha a tüdőnek egyszerre egy lebenye betegszik
meg, lobaris pneumoniáról, ha egynél több egység betegszik meg, bronchopneumoniáról, ha
egy kisebb egysége, akkor gócos pneumoniáról beszélünk.
Oka: baktériumok, vírusok vagy gomba (cseppfertőzéssel terjed)
Tünetek: köpettel járó köhögés, szapora és nehezített a beteg légzése, gyakori a szúró mellkasi
fájdalom (oldalszegzés), magas, nehezen csillapítható láz, szapora pulzus, gyengeség, fejfájás
jelentkezik. Kezdetben száraz, majd produktív köhögéssel jár (barnásvörös). Idős betegnél

103
 Egészségügyi alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

kezdetben tünetszegényen jelentkezik. Kezeletlen pneumoniának súlyos szövődményei lehet-

nek pl. tályog, krónikus tüdőgyulladás, keringési elégtelenség.
Gyógyítása: lázcsillapító és antibiotikumok adása szükséges.

Tüdővizenyő (oedema pulmonum)

Tüdőpangás folytán folyadék halmozódik fel a léghólyagocskákban és a hólyagok közötti
résben.
Oka: balszívfél-elégtelenség (pl.: aorta- és kéthegyű billentyűhiba), izgató gázok, gőzök be-
légzése (pl. klórgáz).
Tünetek: Fokozatos kialakulás esetén terhelésre jelentkező nehézlégzés, éjszakai rohamszerű
nehézlégzés, köhögés. Hirtelen, heveny kialakulásnál hirtelen jelentkező nehézlégzés cianó-
zis, verejtékezés, halálfélelem.
Gyógyítása: Azonnal orvosi beavatkozásra van szükség, (kisvérköri vérteltség csökkentése, 02
belélegeztetés, vizelethajtás, szívritmus szabályozó gyógyszerek adása). Fulladásérzet csök-
kentése miatt a beteget feltámasztva ültetjük, lábát lehetőleg lógatva (csökken a vér vissza-
áramlása a szívbe).

Tüdőembólia (embolia pulmonum)

A vérkeringésbe kerülő (visszérből, jobb szívfélben képződött) vérrög vagy annak egy része
elzárja az artéria pulmonalis (tüdőverőér) fő törzsét, illetve kisebb ágát.
Oka: minden olyan esetben, ha a vér megalvad a nagyvérkörben vagy a jobb szívfélben, és
annak egy darabkája a tüdőverőér törzsét vagy kisebb ágát elzárja. Nagyon ritkán csontvelő-
ből csonttöréskor a vérbe kerülő zsírcsepp miatt vagy szülés közben a magzatvízből is kiala-
kulhat. Minden olyan esetben számítani kell tüdőembóliára, amikor a keringési rendszerben
trombózist észlelünk, vagy annak kialakulását a körülmények lehetővé teszik: lassúló vér-
áramlás vagy az érfal károsodása vagy a véralvadási mechanizmus hibája.
Tünetek: ha a tüdőverőér fő törzsét zárja el, akkor néhány légvétel után a beteg meghal;
amennyiben kisebb ágát, akkor oldalszúrás, nehézlégzés, köhögés, véres köpet (lilás, alvadé-
kos) jelentkezhet.
Megelőzése: műtétek után orvosi utasításra korai mobilizálás, visszérgyulladás kezelése.

Tüdő eredetű szívbetegség (cor pulmonale)

Idült jobb szívkamrai elégtelenség olyan tüdőbetegségek következtében, amelyek a jobb
szívfél fokozott terhelésével járnak.
Oka: hosszú időn át fennálló légzőszervi betegség, pl. hörghurut, tüdőasztma.
Tünetek: az alapbetegség tünetei és a fokozatosan megjelenő idült keringési elégtelenség tü-
netei (cyanosis, dyspnoe, oedema).
Gyógyítása: A betegség kezdeti szakaszában az alapbetegséget kell gyógyítani. A beteget
óvni kell a légzőszervi betegségektől (pl. tüdőgyulladás). Ha keringési elégtelenség alakul ki,
a betegség gyógyítása megegyezik a szíveredetű keringési elégtelenség kezelésével.

104
 Egészségügyi alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

COPD - Cronikus Obstruktív Pulmonalis Disease (Krónikus obstruktív légúti betegség)

Az alsó légutak, vagyis a tüdőn belüli légutak tartós beszűkülésével járó betegségek gyűjtő-
neve. A COPD három, egymásba átalakulni képes kórképe: krónikus obstruktív (elzáródásos)
bronchitis, illetve bornchiolitisz (hörgő-, illetve hörgőcske gyulladás); az emphysema (tüdő-
tágulás) és a tüdőasztma.
Tünet: köhögés, köpetürítés, nehezen oldódó nehézlégzés.
Gyógyítása: lényege a tünetek enyhítése, az életminőség javítása, a szövődmények kockáza-
tának csökkentése.

Tüdőtágulat (emphisema pulmonum)

A léghólyagok és a köztük lévő sövény fala elvékonyodik, átszakadnak és egy közös üreggé
egybeolvadnak. Emiatt légzési nehézség, hosszútávon légzési képtelenség alakul ki. Lehet
helyi vagy kiterjedt, veleszületett vagy szerzett, heveny vagy idült állapot.
Oka: tartósan erőltetett légzés pl. asthma, bronchitis, COPD.
Tünetei: köhögés, nehézlégzés, szederjesség (cyanosis), a légzés szapora, a belégzett levegő
kilégzéskor nem távozik el teljesen. Következménye a tüdő-eredetű keringési elégte-
lenség, mely nagyvérköri pangást idézhet elő, azaz vizenyő jelenik meg a nehézlég-
zési erőnek megfelelően, egyre súlyosbodó tünetekkel.
Orvosi ellátást igényel a tünetek és a következmények csökkentése érdekében!

64. ábra: Tüdőtágulat [7]

TBC - tuberkulózis (gümőkor)

Fertőző betegség, a tüdő krónikus gyulladása, mely gümőképződéssel jár. A. baktérium a
szervezetet sarjadzásos gyulladásra készteti és ennek elemi jelensége a gümő (tuberculum). A
gümők megakadályozzák a normális tüdőfunkciót. A tüdő szövete károsodik, súlyos esetben

105
 Egészségügyi alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

kavernák alakulnak ki. A gümő meszesedik, sajtosodik, szétesik, köhögéssel kiürül és helyén
egy üreg keletkezik, ez a kaverna. Ezen kívül a kórokozó káros, toxikus anyagokkal árasztja
el a szervezetet. A megbetegedés terjedését elősegítik a rossz szociális körülmények, az elég-
telen táplálkozás és a nem megfelelő higiénia.
Oka: mycobacteriumok.
Felfedezése Robert Koch nevéhez fűződik, ezért Koch-baculis néven is ismert. Ez a kórokozó
leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de létezik gümőkór a kozponti idegrendszerben, a nyi-
rokrendszerben, ivarszervekben, húgyutakban, csontokban, ízületekben és még a bőr felületén
is.Gyakorlatilag TBC-s lehet bármely szerv és szervrendszer.
Fertőzés forrása: a beteg ember és beteg szarvasmarha.
Fertőzés módja: közvetlen cseppfertőzés, fertőző váladékok, beteg szarvasmarha teje.
Tünetek: levertség, fáradékonyság, étvágytalanság, köhécselés, kevés köpet, éjszakai izzadás,
láz, később vérköpés, majd nehézlégzés és cyanosis (szederjesség) jelentkezik.
A betegség kimenetele lehet:
– a gümő elmeszesedése (gyógyult),
– a gyulladás tovaterjedése (növekedés),
– a gümő szétesik, a belőle kikerülő kórokozók újból fertőző képesek.
Megelőzése: rendszeres tüdőszűrés (évente egyszer), tisztasági (higiénés) szabályok betartása,
védőoltások biztosítása, fertőző-források felkeresése, forralatlan tej fogyasztás kerülése.
Magyarországon a tüdőszűrő hálózat működése példamutató.
Gyógyítása: kétfázisú (intenzív és stabilizációs fázis) gyógyszeres kezelés, bizonyos esetek-
ben műtét.

Tüdődaganat
Jóindulatú daganat: mellkas átvilágítás során véletlenül észlelik. Áttéteket nem ad, sebészi
megoldás lehetséges.
Rosszindulatú tüdődaganatok: A rosszindulatú daganatok közé a tüdő- és a hörgőrák tartozik.
Erős dohányosok között tízszer gyakoribb az előfordulása, mint a nemdohányzók között.
Oka: multifaktoriális, életmódra vonatkozó több tényezőre visszavezethető okok, pl. dohány-
zás, káros kémiai anyagok, levegőszennyezés, vegyszerek stb.
Tünetek: lassan alakulnak ki, köhögés, hőemelkedés, köpet, ez később lehet véres, étvágyta-
lanság, gyengeség, fogyás, anémia, fokozott vörösvértest süllyedés.
Gyógyítása: műtét, sugárkezelés, kemoterápia.
Megelőzés: egészséges életmód.
Nagyon fontos a rendszeres tüdőszűrés!

106
 Egészségügyi alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

65. ábra: Tüdőrák [7]

A mellhártya betegsége

Mellhártyagyulladás (pleuritis)
A mellhártyát izgató vírusok, baktériumok vagy daganat hatására a mellhártyán gyulladás
alakul ki. A gyulladás bizonyos eseteiben a mellhártya két lemeze között kórosan felgyülem-
lik a folyadék és így kialakul az izzadmányos mellhártyagyulladás. Ha a két lemez között fib-
rines gyulladás zajlik, akkor száraz mellhártya-gyulladásról beszélünk. Az izzadmány
(exsudatum) jellege szerint lehet savós, rostonyás, véres vagy gennyes vagy ezek kombináció-
ja. Ha nem jelenik meg exsudatum, száraz mellhártyagyulladásról (pleuritis sicca) beszélünk.
Oka: baktériumok, vírusok vagy irritáció.
Tünetek: légzést akadályozó mellkasi fájdalom, azaz „oldalszegzés”. A légzés felületes, a
lemezek között felszaporodott folyadék összenyomja a tüdőt, így csökken a légzőfelület, ezál-
tal erőteljes dyspnoe és cyanosis jelentkezik. A mellkasi fájdalom csökkentésére az adott ol-
dal (össze)nyomása enyhíti a beteg szenvedését. Hallgatózáskor nyikorgó dörzsölődésre utaló
zörej hallható.
Gyógyítása: antibiotikum, lázcsillapítás, folyadékpótlás.

Légmell (pneumothorax, PTX)

A mellhártya lemezei közé levegő kerül és a megváltozott nyomás hatására a tüdő összeesik.
Ezáltal csökken a légzőfelület, légzési elégtelenség alakulhat ki.
Oka: külső sérülések, tüdőtágulat, bordatörések, valamint orvosi beavatkozás. Kialakulhat
spontán, betegségekhez (TBC, emphysema) kapcsolódóan is.
Tünetek: A tünetek súlyossága elsősorban attól függ, hogy mennyi levegő került a mellhártya
lemezei közé. Enyhe mellkasi fájdalomtól és légzészavartól súlyos, életveszélyes sokkig ter-

107
 Egészségügyi alapmodul távoktatásos tananyag
a Konnektív Felnőttképző Kft. hallgatói számára
www.konnektiv.hu

jedhetnek. Leggyakoribb a hirtelen mellkasi szúró fájdalom, „oldalszegzés”, köhögés,

dyspnoe.
Feltételen orvosi ellátást igényel!
Gyógyítása: Elsősegélynyújtásként a külső sérülést zárni kell (pl. ragtapasszal), hogy meg-
akadályozzuk a levegő beáramlását a mellüregbe. A kicsi, elsődleges spontán légmell nem
igényel ellátást. Ha a légmell fokozódik, a légzőfelület kiesése légzési elégtelenséget okoz, a
mellkast be kell csövezni.

66. ábra: Dohányzás káros hatásai [7]

108