Stroke (Britannica szócikk)

más néven APOPLEXIA, AGYI KERINGÉSI ZAVAR vagy

SZÉLÜTÉS, az agyműködés hirtelen zavara, amelyet az adott agyterület
vérellátásának nagyfokú csökkenése vagy bevérzése okoz.
Következményeként az agyszövet elhal, és ezért károsodik a látás, a
beszéd, a felfogóképesség és a mozgás (pl. egyik vagy mindkét testfél
hirtelen megbénul). A stroke bekövetkezésének valószínűségét növelő
tényezők a dohányzás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, az
öregedés, valamint némely örökletes baj.

Kialakulása az alábbi négy esemény közül legalább eggyel együtt jár:

1. egy agyi érben vérrög képződik (trombózis; ez a stroke leggyakoribb

formája; 2. az agyat ellátó egyik artériában vérrög akad meg, amely egy
másik testrészben képződött, majd odasodródott; ez az embólia. A
szívroham, a szívbillentyűk betegsége és a pitvarfibrillációnak nevezett
szívritmuszavar miatt szintén képződhet olyan vérrög, amely az agyba
jut.

Mind az első, mind a második típusú vérrögképződés hatására csökken

vagy megszűnik az agysejtek vérellátása. Az első két ok következtében
kialakult stroke-ot tovább súlyosbíthatja, hogy a környező területekre vér
és testfolyadék szivárog (ödéma); 3. a véráramlás időszakos
elégtelenségét okozza az artériák átmeneti görcse (spasmus), ill. az
érelmeszesedés (arteriosclerosis) miatt beszűkült érszakaszokon
átáramló vér vörösvértest-kiülepedése. Az érelmeszesedés oka
leggyakrabban az artériák falában lerakódó zsíros anyag; 4. az artériafal
megreped, és vérzés alakul ki. A fal megrepedhet azért, mert
érelmeszesedés miatt meggyengült, ill. az elvékonyodott fal kiboltosult
(aneurizma). Az agyi artériák falát a magas vérnyomás károsító hatása
szintén meggyengítheti. (A hipertónia az érelmeszesedés folyamatát is
felgyorsítja.)

Az ún. „minor stroke” („kis stroke”) akkor jön létre, amikor az

agyállományba mélyen behatoló hosszú, vékony artériák érelmeszesedés
miatt elzáródnak, és mivel a körülöttük lévő agyszövet vérellátása
megszűnik, a szövet elsorvad, majd felszívódik, és a helyén kis lyuk
(lacuna) marad. Az ismétlődő károsodások hatására az agy az évek
folyamán lyukacsossá válik, és ennek következménye az Alzheimer-
kórhoz hasonló elbutulás (demencia).

Következmények. A stroke első rohamának olykor súlyosak a

következményei: rövid időn belül, rendszerint néhány óra vagy nap alatt
kiterjedt bénulást, beszédképtelenséget, kómát vagy halált okozhat.
Máskor viszont több átmeneti kis stroke lép fel, s ilyenkor a beteg az
egyik karján, lábán vagy arcfelén gyengeséget, zsibbadtságot érez,
miközben átmeneti beszéd- vagy látászavar is felléphet. Ezek a kis
rohamok sokszor visszatérhetnek, és előbb-utóbb kiterjedtebb és tartós
bénulást okoznak.

Ha a bal (a legtöbb emberben a domináns) agyfél károsodott, akkor a

beteg jobb testfele bénul meg, mert a legtöbb idegrost az eredéséül
szolgáló agyféltekével ellentétes testfélbe fut. A jeleknek és tüneteknek
azonban számtalan variációja fordulhat elő.

A vérzéses stroke (agyvérzés), amelynek kialakulása általában összefügg

a magas vérnyomással, sokszor súlyos neurológiai tüneteket okoz, ill.
halálos kimenetelű, lehet azonban kis kiterjedésű, ismétlődő, és a súlyos
károsodás kialakulhat fokozatosan is.
 Kezelés. A stroke és az egyéb okból (pl. daganat miatt) kialakult agyi
károsodás elkülönítése érdekében alapvető fontosságú a pontos
kórtörténet ismerete és a testi vizsgálat, különösen az ideggyógyászati
tünetek felismerése. Azt is fontos eldönteni, hogy a stroke trombózis,
embólia vagy pedig vérzés következményee. A vérzés kimutatására
sokszor nélkülözhetetlen a gerincfolyadék (liquor cerebrospinalis)
vizsgálata, de a diagnosztikus képalkotás (pl. a rétegvizsgálat) is
tisztázhatja a diagnózist. A trombózis vagy embólia miatt kialakult stroke
kezelésére széles körben alkalmazzák a véralvadásgátlókat, melyeket
azonban agyvérzés esetében nem ajánlatos használni. A stroke-ban
ráadásul egyszerre lehet jelen a vérrögképződés és nagy mennyiségű
vérzés, ami további gondot jelent.

Sok esetben a két nyaki verőér egyikének elzáródása okozza a stroke-ot.

Ezek a verőerek az aortából erednek, és a nyak két oldalán felfelé futva
szállítják a vért az agyba. Ha az elzáródás csak rövid szakaszt érint,
műtéttel eltávolítják az elzáródást okozó vérrögöt, ill. helyettesítő vagy
megkerülő műeret ültetnek be.

A stroke-os betegek közül sokan még további 10– 20 évet élnek, ezért
fontos a korán megkezdett és hatékony rehabilitáció, beleértve a fizio- és
a beszédterápiát.