Fogalmak:

Az alábbi fogalmakat szükséges tudni pontosan meghatározni. Ezeken kívül természetesen a

listában lejjebb szereplő fogalmakat is hasonlóan kell ismerni. (pl. őszirózsás forradalom, …)
állóháború-Háborús fronton kialakuló helyzet, melyben hosszú időre beállnak a frontvonalak, egyik fél
sem képes előrenyomulásra. Általában jól megerődített határvonalakon jellemző.
Anschluss-Német „csatlakozás”, ún. nagynémet egység (Németország+Ausztria egysége)
antant (entente cordiale) -1904-ben megkötött angol-francia szövetség.
beszolgáltatási kötelezettség- Háborús időszakban az ország/hátország lakosai kötelesek voltak
mezőgazdasági terményeket, illetve egyéb termékeket beszolgáltatni az állam számára így megszűnt
az önellátás és kialakult az államtól való függési rendszer.
blokád- Adott terület erő általi lezárása, elszigetelése külső kapcsolatoktól, illetve gyarmatoktól.
front(vonal)-Hadműveleti terület, melyen az egymással szemben álló felek hadakoznak (Nincs jobb
def.)
hadigazdaság-Állami gazdálkodási állapot, mely esetén a termelés minden elemét a háború és a
hadsereg igényeinek rendelik alá.
hátország-Az állam/ország azon területeinek összefoglaló elnevezése, ahol közvetlenül nem folyik
semmilyen harcászati tevékenység, illetve támogatja az ország hadseregének és háborús igényeit.
jegyrendszer-Állami étel- és termékszolgáltatási rendszer, melyben beváltott jegyért voltak képesek a
lakosok élelmiszerhez és egyéb termékekhez jutni. Az állam háborús érdekeit szolgáló rendszer.
jóvátétel-A háború vesztes fele kötelezett a győztes feleknek jóvátételt fizetnie, például pénzben, vagy
megadott feltételek betartásában (pl.: hadsereg mérete)
központi hatalmak-A központi hatalmak csoportjába a Német Császárság, az Osztrák–Magyar
Monarchia, az Oszmán Birodalom és Bulgária tartozott az I. világháborúban, a fenti államok az
antanthatalmak ellen harcoltak.
lövészárok-Legegyszerűbb gyalogsági fedezék, mely az ellenséges gyalogság tüze, tüzérségi lövedékek,
illetve kézigránátok ellen nyújtott oltalmat. (Érted benne ültek, lőttek meg minden)
mandátumterület (brit és francia)- A volt Népszövetségtől az első világháborúban győztes
hatalmaknak adott megbízás a volt német és török gyarmatok igazgatására, ill. ilyen terület
elnevezése.
nacionalizmus-A nacionalizmus gyakran a nemzet és állam egységéből indul ki, azt hirdeti, hogy a
nemzetet a teljes szuverenitás joga illeti meg. A nacionalizmus kiindulópontja, hogy mindenkinek van
nemzetisége, a politikai közösség, a nemzetállam pedig ezen az alapon nyugszik.
nemzetállam-A nemzetállam olyan államot jelent,amely népessége összetétele etnikai szempontb
ól homogén. Ez olyan esetben jön létre, amikor egy állam határai egybeesnek a többséget alkotó
nemzet etnikai határaival.

örmény népirtás-Törökök által végzett „vallási alapú” népirtás. (genocídium)

reváns-Háborúban elszenvedett vereségért egy másik nemzet ellen irányuló katonai megtorlás
Schlieffen-terv-Német villámháborús terv (Belgiumból Franciaországba, Anglia nem száll be, utána
átcsoportosítanak Oroszországba, addig az OMM feltartja Oroszországot és Szerbiát)
villámháború-Gyorsan nagy sikereket elérő háborús forma/terv
ABC-Anti Bolsevista Comité, korabeli elnevezéssel: (bécsi) Magyar Nemzeti Bizottság) gróf Bethlen
István vezetésével Bécsben 1919. április 12-én megalakított ellenforradalmi szervezet. Célja a
Tanácsköztársaság megdöntése volt.
Forradalmi Kormányzótanács-A magyar Tanácsköztársaság végrehajtó szerve.
földosztás-Károlyi Mihály által indított földosztás kísérlet a nagybirtokrendszer megszüntetésére,
azonban meghiúsult.
KNEP-Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, melyet Bethlen István alapított, keresztény-konzervatív
párt.
kormányzó-A magyar történelemben, jogtörténetben 1446-ban hozták létre ezt az intézményt. A
kormányzó vezette az országot, ha nem volt törvényes király vagy még kiskorú volt. A tisztség így
egyenértékű volt a régenssel. Latin elnevezése gubernator.
Magyar Nemzeti Tanács-A Magyar Nemzeti Tanácsot az első világháború végén a wilsoni elvekben
bízó háborúellenes pártok hozták létre, hasonlóan az Osztrák–Magyar Monarchia más államaiban
megalakult nemzeti tanácsokhoz.
Nemzeti Hadsereg (Horthy)- A szegedi ellenforradalmi kormány által szervezett haderő.
Főparancsnoka Horthy Miklós volt.
népbiztosok-az államigazgatás központi szerveiben (népbiztosok tanácsa, kormány stb.) egy-egy
igazgatási ág (pl. belügy, külügy, iparügy stb.) vezetésével az államhatalom legfelsőbb szervétől
megbízott személy.
polgári demokrácia-Olyan politikai rendszer, államforma, melyben a hatalmat a nép/polgárság
gyakorolja, illetve a társadalom minden tagjának egyenlő jogokat biztosít.
szegedi ellenforradalmi kormány-Kommunistaellenes megalakult kormány, élén P. Ábrahám Dezső.
vagonlakók-Trianon után a lecsatolt területekről Budapestre menekült magyarok elnevezése.
Vix-jegyzék-Az antant előírásait tartalmazó levél, amelyet 1919. március 20-án Vix francia tábornok
adott át Károlyi Mihálynak. A levél újabb magyar területek átadását követelte a Tiszántúl térségében.
Vörös Hadsereg (magyar)- Szovjet-orosz mintára így nevezték a Tanácsköztársaság idején felállított
magyar haderőt.
vörösterror-A vörösterror kifejezésen a kommunista mozgalom szimpatizánsai („vörösök”) által
elkövetett nagyobb méretű, politikai indíttatású (ideológiai ellentétek által megalapozottan, rivális
hatalmi csoportok tagjai ellen elkövetett) erőszakhullámokat értjük. Politikai indíttatású erőszakos
cselekmények a Tanácsköztársaság időszakában.
fehérterror-A „fehérterror” a kommunista bűntettek (vörösterror) helyszíneit járta végig, és azok
valódi vagy vélt elkövetőit, felelőseit vonta felelősségre, sokszor igen erőszakos, kegyetlen
módszerekkel. Egyszerre jellemezte önbíráskodás, a bosszúállás és a nem közvetlenül érintettek
megfélemlítésének szándéka.
Személyek:
Szükséges tudni, hogy miről voltak híresek, és hogy mikor éltek/uralkodtak (melyik század melyik
részében).
IV. Károly-Magyarország utolsó királya, 20. század eleje.
Apponyi Albert-Politikus; ő vezette a magyar békedelegációt a párizsi békekonferenciára 1920
januárjában.
Mustafa Kemal Atatürk-Az ifjútörök mozgalom vezetője.
Georges Clemenceau-Francia politikus, a trianoni béketárgyalás egyik fő lebonyolítója.
Horthy Miklós- Nemzeti Hadsereg főparancsnoka, Magyarország meghatározó katonatisztje,
politikusa.
Jászi Oszkár- Jászi Oszkár társadalomtudós, szerkesztő, politikus, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, a
Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli minisztere
Károlyi Mihály-Magyar politikus, miniszterelnök
Kun Béla-Magyar kommunista politikus, a Tanácsköztársaság rendszerének vezetője (eredetileg Kohn
Béla)
Lenin-Szovjet kommunista elveket valló politikus.
Gavrilo Princip-Ferenc Ferdinánd gyilkosa. (ajj)
Stromfeld Aurél-Az OMM katonatisztje, később a (magyar) Vörös Hadsereg főparancsnoka/vezető
tisztje.
Szamuely Tibor-A vörösterror egyik fő alakja. (Nagy csigány)
Tisza István-Magyar vezető politikus, miniszterelnök. Őszi rózsás forradalom során meggyilkolják

Magyarországot háborúba bevezető miniszterelnökként. (Pedig nem ☹)

Woodrow Wilson-Amerikai elnök, a béketárgyalások egyik fő alakja. (Wilsoni elvek)

Topográfia:
Mindegyiket szükséges tudni elhelyezni térképen, emellett tudni kell, hogy melyik mai ország
területén találhatóak.
Arad-Románia
Bécs-Ausztria
Belgrád-Szerbia
Doberdó-Olaszország-csata
Eperjes-Szlovákia
Kassa-Szlovákia
Kolozsvár-Románia
Nagyvárad-Románia
Pécs-Magyarország
Pozsony-Szlovákia
Sopron-Magyarország
Szabadka-Szerbia
Szarajevó-Bosznia-Hercegovina-merénylet
Szeged-Magyarország-ellenforradalmi kormány
Szentpétervár-Oroszország
Újvidék-Szerbia
Versailles (benne Nagy Trianon-palota)-Franciaország-béketárgyalások
a háború előtti és utáni államok
a béke miatti határváltozások, az érintett területek (pl. Besszarábia, Elzász-Lotaringia…)
Magyarországtól elcsatolt területek
Kronológia:
Mindegyiket az alább megadott pontossággal szükséges tudni.
hármas szövetség (1882)
orosz-japán háború (1904-05)
hármas antant (1907)
Balkán-háborúk (1912, 1913)
szarajevói merénylet (1914. június 28.)
a világháború kirobbanása, OMM-hadüzenet Szerbiának (1914. július 28.)
oroszországi forradalmak (1917. febr./márc. és okt./nov.)
őszirózsás forradalom (1918. október 31.)
padovai fegyverszünet – OMM (1918. november 3.)
compiègne-i fegyverszünet – Németország (1918. november 11.)
versailles-i béketárgyalások (1919-től)
Tanácsköztársaság (1919. március 21.-augusztus 1.)
Horthy kormányzóvá választása (1920. március 1.)
trianoni békediktátum (1920. június 4.)

Esszétémakörök
I. világháború (nem eseménytörténet, hanem pl. győzelem/vereség okai)
A Károlyi-rendszer
A Tanácsköztársaság
A trianoni béke