Gyerek: 18.

életévet be nem töltött személy (kivéve ha a rá alkalmazható jogszabályok

értelmében nagykorúságát már korábban eléri)

Gyermeki jogok: Olyan szabadságjogok, normák, illetve jogosultságok, melyek minden

gyermeket automatikusan megilletnek.
A gyermekeknek jogaik, míg az államoknak kötelezettségeik vannak e jogok
biztosítása és védelme érdekében.
A gyermek jogairól szóló egyezmény 3 pillére:
 Védelem: Jog a védelemre a különféle cselekményektől és viselkedésektől.
 Gondoskodás-ellátás: Az ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz, tevékenységekhez való
hozzéférés joga.
 Részvétel: Az őket érintő ügyekben való érdemi részvétel joga.
Meghatározó alapelvek:
 Jog a diszkriminációmentes élethez .
 A gyermek legfőbb érdeke a meghatározó, minden gyermeket érintő kérdésben.
 Az élethez, életben maradáshoz és fejlődéshez való jog.
 A gyermek joga ahhoz, hogy meghallgassák és kifejthesse véleményét és azt
figyelembe is vegyék, minden őt érintő kérdésben.

Az ember alapvető testi és lelki szükségletei egymásra épülnek, hierarchikus rendben épülnek
egymásra.
Két nagy csoportra oszthatjuk:

Alapvetőek, ösztönszerűek A növekedés alapú szükségletek, csak a

Kielegítésük esetén a belső feszültségeink
csökkenek
A motivációt fokozza a kielégületlenség
állapotában lévő hiányérzet.
-Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság,
szexualitás
-Biztonsági szükségletek: védettség,
kiszámíthatóság, fizikai biztonság
-Szeretet valahová tartozás szükséglete:
szeretet, kölcsönös szerelem, gyengédség
-Elismerés szükséglete: önbecsülés, mások
általi elismerés, hírnév
hiányszükségletek kielégítése után
következnek.
Kielégülésük esetén a belső feszültségeink
növekednek és a hatásukra önmegvalósítás
erül előtérbe.
A cél, hogy olyanokká váljunk, amit a
képességeink lehetővé tesznek.
Kognitív szükségletek: tudás, öntudat
Esztétikai szükségletek: szimmetria, rend,
harmónia
Önmegvalósítás: kiaknázni a bennünk rejlő
lehetőségeket, a maximumra törekedni.

Szomatikus nevelés: a fiziológiai szükségletek kielégítésére fókuszáló nevelési módszer.

Olyan nevelési terület, amely magába foglalja azokat a tevékenységeket,és intézkedések
széles körét, amely az életminőség kialakításáért felelősek.
A harmonikus fejlődési feltételek megteremtése is ide tartozik (annak megtartása társadalmi,
intézményi és az egyén mindennapi szintjén. )
A szomatikus nevelés fő feladatai:
 egészséges testi fejlődés biztosítása
 egeszség megőrzése, megszilárdítása
  testi képességek és mozgásműveltség fejlesztése
 rendszeres testedzési igény felkeltése
Összeségében az egészséges életmód alakítása, amelybe beletartozik a mindennapos
testmozgás, a testedzés.
Az óvodai nevelés középpontjában a gyermek áll.
1. Az érzelmi védettség, a biztonság, és a törődés szükséglete: Fontos a felnőtt jelenléte,
elérhető közelségben és a közösségi életbe való bekapcsolódásának elősegítése.
A gondozási teendők által a gyermek és a pedagógus között bizalmi kapcsolat alakul ki,
ezzel biztosítva a tetsu szükségeletek kielegítését. A környezet által nyújtot biztonság az
óvoda megfelelő játéktere és berendezése. Emellett a napirend az, amely biztosítja a
gyermek számára megfelelő életritmust. Figyelembe véve a gyermek szükségleteit és
tempóját.
2. A dicséret és elismerés iránti szükséglet: A gyermek képességeinek kibontakoztatására
alkalmazandó nevelési attitűd a motiváció.
A legtöbb gyermeket serkenti a dicséret, ezzel megerősítik a gyermeket az identitás-én
azonosság és az önmeghatározás pozitív alakulását, mindezt a közösségben megtanult
megatartásformákon és értékrendszeren keresztül. Továbbá arra sarkallja a gyermeket,
hogy képességeinek megfelelő kihívásokat keressen, fejlessze képességeit a
tevékenységek során.
3. Az új tapasztalatok megszerzésére irányuló szükséglet: A gyermekekben él a
kompetencia iránti vágy, hogy képesnek érezze magát egy tevékenységen belül
hatékonyan cselekedni. Így a pedagógus lehetőséget biztosít a gyermekek
kíváncsiságának, új iránti érdeklődésének kielégítésére és a spontán
tapasztalatszerzésre. Javaslatokkal gazdagítja az éppen folyó tevékenységet így
kielégítve a kompetencia igényt.
Az óvodai nevelés során ezt leginkább a játék szabadsága biztosítja a gyermek
számára és a játékba integrált tanulás.
A gyermeke számára a játékos tevékenység, a pedagógiai funkciója az értékteremtés
és az együttműködési képességek fejlesztése. A gyermek öntevékenységét,
nyitottságát, megismerési vágyát, érdeklődését tudatosan használjuk ki a nevelési cél
érdekében.
4. A szabadság iránti szükséglet: A gyermek megtanulja alakítani a saját világát de
törekedni kell a mértékletességre. A játékba a pedagógus neavatkozása függ az
aktuális igénytől és helyzettől.
5. A mások és önmaga iránt érzett felelősség szükséglete: Hagyjuk a gyermeket önállóan
dönteni és cselekedni a csoportbéli szabályok felidézésével és azok megtartásával. A
cselekedetek közösségre való hatásának ismertetése. Kooperatív feladatokkal bízzuk
meg őket.
6. Az esztétiai élmények iránti szükséglet: Esztétikus berendezés, dekorációkű
7. A gyermek szükséglete belső állapotainak spontán kifejezésére: Megfelelő légkör és
érzelmek kibontakoztatására, a kreativitás, belső világ és a fantázia működtetésére.
8.