Penzugy Tetelek 2000

Forrás: http://www.doksi.
hu
Pénzügy tételsor - 2000
I.
A pénz fogalma, történeti kialakulása, funkciói.
A pénzteremtés mechanizmusa. A pénzmultiplikátor.
A pénz az általános egyenértékes szerepet tartósan betöltő csereeszköz. A pénz kezdetben áru,
később papír, vagy fémdarab, napjainkban pedig bankszámlán megjelenő könyvelési tétel. A pénz
olyan fizetési eszköz, amely az árucsere közvetítő eszközeként szolgál és széles körben elfogadott.
4 időszakra bontható:
 árupénz időszak
 nemesfém időszak, arany ezüst
 pénzhelyettesítő időszak,
 modern pénz, a hitelpénz időszaka.
Árupénz: Kialakultak az ún. különleges áruk, melyet bármilyen más téremékre lehetett cserélni és
ellenértékként mindig elfogadják.
A nemesfém rendszerben a pézegységek súlymértékek voltak, később ez elvált egymástól. A

pénzegység arany- vagy ezüsttartalma súlymértékben kifejezve a pénzrendszer érvényes pénzlába.
A pénzláb meghatározása önkéntesen, tetszőleges mérték szerint, hagyományos mértékez igazodva
történt.
A nemesfémpénz időszakán belül megkülönböztetünk:

Bimetallizmus korszakot: arany-ezüst együtt töltötte be a pénz funkcióit.
Később az ezüst az aranyhoz képest elértéktelenedik. Inkább ezüsttel fizetnek és aranyat
felhalmozzák. Grasham törvény kimondja, hogy a rossz pénz kiszorítja a jó pénzt.
Gresem
Monometallizmus korszakot: egyetlen nemesfém tölti be a pénz funkcióját.
A pénzhelyettesítők: bankjegyek
Kibányászott nemesfém nem tudott lépést tartani a megnövekedett kereslettel, így relatív pénzhiány
lépett fel. A pénz fizetés során történő tulajdonosváltozását fordulatnak, a fordulatok számát pedig a
pénz forgási sebességének nevezzük.
Váltó nem pénz, hanem fizetési igéret, korlátozott elcserélhetőség tulajdonsággal rendelkezik. A
legmegbízhatóbb válto a Bankok által kibocsátott volt (lejárat nélküli, meghatározott címletben
került kibocsátásra) ezt bankári váltót nevezzük kalsszikus banjegynek.
Pénzhelyettesítőknek (papírpénzek) előnye, hogy a 10-es számrendszer alkalmazásával könnyen
oszthatók és az állam bocsátotta ki.
Forrás: http://www.doksi.hu
Körenszi
A currency elmélet képviselői szerint csak annyi pénzhelyettesítőt szabad forgalomba hozni,
amennyi a mögötte álló aranyfedezet. Ezt az elméletet törvényesítette meg a Peel Törvény.
A Banking elmélet képviselői szerint a pénzhelyettesítők kibocsátását nem a meglévő

aranyfedezethez hanem árufedezethez kell kötni.
Az aranya domentizálását a dollár aranyra való átváltási lehetőségének megszűnése
A modern pénz (számlapénz, hitelpénz) olyan bankkal szembeni kötelezettség, amely képes
betölteni a pénz funkcióit.
A hitelpénz-rendszerben a pénzt a központi bank, üzleti jellegű bank teremtik.
A pénz lehet jegybankpénz és üzleti bank pénz. Megjelenítését tekintve készpénz és számlapénz.
A készpénzt a jegybank bocsátja ki, üzleti típusú bankok készpénzt nem teremthetnek. A
számlapénz lehet jegybankpénz és üzleti bankpénz is.
Számlapénz: betétet jelent. A forgalommentes betétszámlákat nem tekintjük valós pénznek, hanem
pénzre szóló követelésnek (kvázi pénz)
Szűken értelmezett pénzt (tranzakciós pénz M1) készpénz és le nem kötött látra szóló betét.
tágabb értelmezett pénzt (kvázi pénzt M2) a szűken értelmezett pénzen kívül a (határidős)
lekötött betéteket is magában foglalja.
legtágabb értelmezett pénz (M3) a tágabban értelmezett pénzen kívül magában foglalja a
kincstárjegy, biztosítási kötvények, hosszú lejáratú takarékbetéteket is.
A pénzteremtés mechanizmusa:
Pénzteremtés módjai: hitelnyújtás (bank számlát nyit az ügyfél számára) és külföldi fizetőeszköz
(valuta) bank által történő megvásárlása.
A pénz megsemmisülése: hiteltörlesztés és a külföldi fizetőeszközök eladása. A modern pénz

mozgása körforgás jellegű.
A kétszintű bankrendszert a kötelező jegybanki tartalék határozza meg. Az üzelti bankok

kötelesek betétjük, forrásaik meghatározott hányadát jegybanknál betétként elhelyezni a piaci
kamatlábnál alacsonyabban. Ezeket a b etéteket jegybanki tartaléknak, ezen betétekhez
viszonyított arányát pedig tartalékrátának nevezzük. A tartalékráta mindenkori mértékét a
jegybank határozza meg.
A kötelező tartalékráta előírásán, a ráta változtatásán a jegybank képes szabályozni az üzleti bankok
által teremthető bankszámlapénz mennyiségét.
1/t t=tartalékráta
A tömegpénz növekedésének mértékét kifejező 1/t hányadosát pénzmultiplikátornak nevezzük. A
jegybankpénz-tömeg változása az üzleti bank-pénz azonos irányú, de megsokszorozódott nagyságú
változásával jár együtt.
3
A pénz funkciói:
 értékmérő, 1 liter tej 100 Ft
 forgalmi eszköz,(az áruk árát készpénzzel egyenlítjük ki)
 fizetési eszköz(eladó-vevő közötti hitelviszony jön létre)
 felhalmozási (kincsképző) eszköz (fel nem használt, el nem költött jövedelem)
összességében világpénz funkciónak nevezzük.
A pénz, mint fizetési eszköz az áruforgalmat közvetíti, ilyenkor az árumozgás és a pénzmozgás

időben elválik egymástól.
Minél gyorsabban forog a pénz, annál kevesebb kell a forgalomhoz és fordítva. A pénz forgási
sebessége = pénzforgalom/Pénztömeg viszonyát fejezi ki.
pénzforgalom
Pénz forgási sebessége = ---------------------
pénztömeg
A pénz forgási sebességének n övekedése pénzteremtéssel, csökkenése pedig pénzkivonással

egyenértékű, ha egyéb tényezők nem változnak.
4
II.
A pénzügyi rendszer felépítése, a pénzügyi politika elemei.
A fiskális és a monetáris politika célja, eszközrendszere.
A pénzügyi rendszer, a pénzeszköz forgalomba hozatalát azok ideiglenes és végleges

átcsoportosítását, elosztását, újraelosztását, a pénz és tőkepiaic mozgásokat, valamint a nemzetközi
pénzfolyamatokat foglalja magában.
A pénzügyi rendszer főbb elemei:

 állami költségvetés (fiskális szféra) központosított jöveledelem elosztását, újraelosztását jelenti)
 a pénz- és hitelrendszer (monetáris szféra) meglévő pénzeszköz kezelés, átcsoportosítása,
pótlólagos pénzmennyiség kibocsátását végzi)
 a nemzetközi pénzügyek (deviza ügyeletek) elszámolások, valuta és deviza árfolyamokkal
foglalkozik.)
A pénzügyi rendszer összetevői azok az intézmények, szervezetek, amelyek megvalósítják az állam

pénzügyi politikáját a pénzügyekre vonatkozó jogszabályok, törvényes rendeletek irányítása
mellett.
Pénzügyi irányítás szereplői:

 országgyűlés, kormány, Pénzügyminisztérium, Magyar Nemzeti Bank.
A pénzügyi feladatok végrehajtásának intézményei:

 bankrendszer tagjai, APEH, ÁSZ,VPOP,önkormányzatok,gazdálkodó szervezetek,
minisztériumok.
pénzügyi politika
A pénzügyi politika a gazdaságpolitika szerves része. Olyan állami intézkedések összessége,
amelyeknek fő célja az áru és pénzmennyiség makroszintű összehangolása.
A pénzügyi politika elemei:

 költségvetés (fiskális) politika
 monetáris politikát
 külgazdasági (deviza) politika.
Fiskális politika (költségvetési) dönt

 vállalkozói, lakosság közötti pénzügyi átcsoportosításról
 központi beruházások finanszírozási módjáról
 közös fogyasztás nagyságának növekedéséről és finanszírozásáról
 térségek közötti jövedelem-átcsoportosításról.
Fiskális politika rendszere magában foglalja mindazon előírások, döntések összegét, melyek az
állam pénzügyi kötelezettségvállalásaival, illetve beavatkozásaival vannak összefüggésben.
5
A költségvetési politika (fiskális) a pénzügyi politika szerves része, viszonylagos önállósággal bír
(adók, támogatások), saját intézményrendszerrel (adóhivatalok), saját célrendszerrel (közös
fogyasztás biztosítása) rendelkezik.
A költségvetési politika szolgálhat stabilizációs, allokációs (elosztási) célokat.

Stabilizáció célja: gazdasági visszaesés megelőzése, infláció elkerülése..
Elosztás (allokáció): bérek, profitok, kamatok átcsoportosítását.
Fiskális politika: állami elvonások (adók, vámok, illetékek) társadalmi közös szükségletek
kielégítésére nyújtott juttatásokon (oktatás, államigazgatás, kultúra) keresztül fejti ki hatását.
Két eszközrendszere van:

 automatikus eszköz (társasági adó, sávosan progresszív személyi jövedelem adó)
 diszkrecionális (eseti) eszközök (szociális juttatások növelése, közmunkák szélesebb körű
alkalmazása)
Az automatikus eszközök automatikus módon képesek a gazdasági egyensúly helyreállítására, így

a költségvetési politika stabilizációs céljainak elérését segítik elő. Automatikusan változik a
költségvetés bevételi, kiadási oldal.
Személyi jövedelemadónál minél magasabb jövedelmet ér el a magánszemély, annál több adót kell
fizetnie.
A diszkrecionális eszközök eseti beavatkozásokat jelent, amelyeket az automatikus eszközök

megléte mellett kell alkalmanként felhasználni, hatásuk hosszabb időszakot vesz igénybe.
Monetáris politika
A pénz és a tőkepiacon a pénz- és hitel iránti kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtését, a
gazdaság stabilitásának megőrzését tekinti elsődleges feladatnak.
Feladatának meghatározását az MNB,irányítását a Jegybanktanács végzi.

Monetáris politika követelménye, hogy segítse elő a gazdaságpolitika legfőbb céljainak
megvalósulását.
A monetáris politika hatása a fiskális politikával együtt érvényesül.

A monetarizmus törvényességek, módszerek, eszközök összessége, melyek a nemzetgazdaság
pénzszükséglet mennyiségének határozásával foglalkozik.
A gazdaságban jelenlévő összes pénzmennyiséget pénztömegnek is szokták nevezni.
A pénz kínálatát, befolyásolja a jegybankpénz mennyisége, valamint a multiplikátor értéke.
A monetáris politika rugalmassága, gyors reagálása a változásokra, gazdasági folyamatok pontos

ismeretétől, hatékonysága pedig a monetáris eszköztár fejlettségétől függ.
Monetáris beavatkozás:
 direkt eszközök
6
 indirekt eszközök
Direkt eszköz: Durva beavatkozás: a jegybank meghatározza az üzleti bankok által kihelyezhető
hitelek összes volumenét, azok konkrét kamatlábát.
Indirekt eszköz: finom beavatkozás: tartalékolási előírás, refinanszírozás, kamatszabályozás,
értékpapír (nyiltpiaci) műveletek, árfolyampolitikában való hatékony részvétel, erkölcsi ráhatás.
Kötelező tartalék: a jegybank előírja az üzleti bankoknak,hogy a náluk elhelyezett betétek

mekkora hányadát kell a jegybanknál tartalékként elhelyezniük.(tartalék ráta) ezzel szűkíteni lehet
az üzleti bankok által kihelyezhető hitelek volumenét.
Refinanszírozás a jegybank különböző lejáratú hitelekkel látja el az üzleti bankokat azzal, hogy a
forrásokat kihelyezhessék a gazdasági szereplők részére, ezeket nevezzük refinanszírozási
hiteleknek.
Ha nő a jegybank által a refinanszírozási hitelek volumene, akkor az üzleti bankok hitel kihelyezési
lehetősége is nő.
Ha a bankok egymástól elegendő hitel tudnak felvenni, akkor kevesebb szükség van a jegybank
refinanszírozási hiteleire, így azok szerepe a monetáris szabályozásban lecsökken.
Nyíltpiac (értékpapír) értékpapír-műveletek körében nagy mennyiségű értékpapír, állampapír adás

vétele zajlik a jegybank és a hitelintézetek között. Itt kell megemlíteni a repoműveleteket is.
A repokat más néven visszavásárlási megállapodásoknak nevezik. A jegybank megvásárolja a
hitelintézetektől az állami kibocsátású értékpapírokat, azonban azonnal megállapodnak arról, hogy a
hitelintézet a meghatározott időpontban visszavásárolja azokat. A repo hitelek kamatlábát a
jegybank határozza meg.
Hazánkban jelenleg csak aktív repokra van lehetőség.
Viszontleszámítolás, rediszkontálás, értékpapírok, váltók eladását jelenti a hitelintézetek részéről a

jegybank felé.
Árfolyampolitika: kötött devizagazdálkodású országokban tölt be fontos pénzügy-politika
szerepet.
Erkölcsi ráhatás központi bank próbálja meggyőzni a hitelintézeteket a monetáris politikán belüli
kívánatos és szükségszerű intézkedésekről.
Ha a monetáris szabályozás eszközrendszere segítségével a pénzkínálat növelés a cél, akkor

expanzív pénzpolitikáról (expanzió) beszélünk.(lehetőség nyílik kötelező tartalékráta,
viszontelszámítolási kamatláb emelésre) Ha a pénzkínálat szűkülése a cél restriktív pénzpolitikáról
(restrikció) beszélünk. (felhasználásával expanzív pénzpolitika alkalmazására kerül sor.
Pénzkereslet
 tranzakciós: (gazdasági ügyek, üzleti kapcsolatok normális, határidőben történő pénzügyi
bonyolításához szükséges)
 óvatossági: (bevételeink, kiadásaink nem mindig esnek egyidőbe, hogy ezt a kedvezőtlen hatást
kivédhessük, óvatossági szempontból tartalékolunk.)
7
 spekulációs: (pénztulajdonosok spekulációs célú jövőbeni befektetéseik érdekében
felhalmozódnak) itt kell megemlíteni a reálkamatot.
A reálkamat (reálkamatláb) a n évleges (monetáris) kamatláb és az inflációs ráta hányadosa. Ha

alacsony, akkor növeli a spekulációs pénzkeresletet, mivel több más befektetési lehetőség van, ami
magasabb hozamot hoz. Ha magas, az csökkenti a spekulációs pénzkeresletet.
Névleges kamatláb = Reálkamatláb

Inflációs ráta
8
III.
A pénz időértékének értelmezése. A jelenérték és a jövőbeli érték fogalma. Kamat, kamatos
kamat és diszkontszámítás. Annuitás, örökjáradék.
A pénz időmértékét a kamatlábbal fejezzük ki.

A modern pénzügyeknek két alapelve van:
 Egységnyi mai pénz értékesebb, mint egységnyi jövőbeni esedékes pénz.
 Egységi biztos pénz értékesebb, mint egységnyi kockázatos pénz.
A jövőbeni érték azt mutatja meg, hogy a ma befektetett egységnyi pénzösszeg mekkora összegre
növekszik egy előre maghatározott időtartam végére a számításba vett kamatláb alapján.
képlete:
Ö
K = ----- * R k= éves kamat
100 ö = elhelyezett pénzösszeg
r = kamatláb
A kamatláb segítségével fejezzük ki a fizetett, kapott kamat nagyságát, azt az időszakot amelyre a
kamatláb vonatkozik kamatlábidőnek nevezzük. (a kamatidő általában 1 év, de lehet 90, 180 nap
is)
képlete:
kamat összege * 100
kamatláb = ----------------------------
betét összege
Ha a pénzlekötés időtartama meghaladja a kamatlábidőt, akkor a jelenlegi pénzünk jövőbeli értéke

nemcsak a kamatláb nagyságától, hanem pénz jövőbeli értékének egyszerű, vagy kamatos
kamatozású számításától is függ.
Kamatos kamat képlete:
FV = ö * (1+r)n FV = jövőbeli érték

ö = kezdő pénzösszeg
r = éves kamatláb
n = az évek száma
(1 + r)n = kamattényezőnek is nevezzük.
Annál nagyobb ugyanakkora összegű jelenlegi pénz jövőbeni értéke, minél magasabb a kamatláb,
és minél hosszabb a pénzösszeg lekötési ideje. A jelenlegi pénz jövőbeni értékét befolyásolja, hogy
milyen gyakorisággal történik a kamatfizetése.
A jelenlegi pénz jövőben értékét meghatározzák:

 a jelenlegi pénzösszeg nagysága
 a pénzlekötés időtartama
9
 a kamatláb
 a kamatszámítás módja
 a kamatfizetés gyakorisága.
A jövőbeni pénz jelenlegi értékét úgy kapjuk meg, hogy a jövőbeni pénzösszeget egy
kamatrátával diszkontáljuk.
Diszkontálás: kamatszámítás ellentétes művelete. jövőbeni pénzek átszámítása jelenlegi pénzre.
Képlete:
1
PV = Ö * ------ 1/(1+r)n diszkontálásnak nevezzük.
(1 + r)n
Az „n” év múlva esedékes pénzbevétel jelenértékén azt a pénzösszeget érjük, amely ma

rendelkezésünkre állna „n” év alatt olyan összegre növekedne, mint a jövőbeni ugyanezen idő alatt
esedékes összeg. Jelenértéket általában PV (present Volue) jelölik.
A jövőbeli bevétel mai értékét befolyásolják

 jövőbeli pénzösszeg nagysága
 diszkontráta mértéke
 bevétel jelentkezésének időpontja.
A jelenérték annál nagyobb, minél nagyobb a jövőbeni pénzeszköz, minél kisebb a diszkontáláskor
alkalmazott kamatláb, minél kevesebb idő telik el a jelenlegidőpont és a jövőbeni pénzbevétel
időpontja között. A diszkontráta és az idő növekedésével csökken a diszkontfaktor értéke, mely a
jövőben esedékes összeg mai értékét csökkenti. A diszkontfaktor értékét táblázat segítségével lehet
meghatározni.
Különböző időpontbeli pénzek egy közös forrásból származó jövedelmek együttes jelenlegi értéket
a jövedelmek tőkeértékének is nevezzük.
Olyan pénzáramlásokat, amelyekben az egyes évek jövedelmei pénzkiadásai azonos nagyságúak,

annuitásnak nevezzük.
Olyan annuitást amelynek nincs lejárata örökjárdadéknak nevezzük. (pl. ha egy magánszemély
magán-nyugdíjpénztárba lép be és kíváncsi hogy bizonyos befizetés mellett mekkora járadékra tehet
szert.
Ha azonos összegű pénzáramlások időben korlátozottak (pl. magánszemély élete végéig részesül
belőle) akkor életjáradékról beszélünk.
10
IV.
A pénzügyi intézményrendszer felépítése, működési mechanizmusa, a jegybank funkciói. Az
Állami Pénz- és Tőkepiac Felügyelet.
A betét- és a befektetésvédelem intézményei (OBA, BEVA).
A bankműködés alapfogalma
A bankrendszer alatt az ország bankjainak és a rájuk vonatkozó szabályozónak az összességét

értjük.
A bankrendszer lehet
 egyszintű (a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó szervezetekkel /számlát
vezet, hitelez/. A többi bank /fejlesztési, külkereskedelmi/ meghatározott funkciót végeznek,
szakbanknak nevezzük) A központi bank tölti be az összes bankfunkciót, ezt mono-
bankrendszernek nevezzük.
 kétszintű (nem áll közvetlen kapcsolatba a gazdálkodó szervekkel, a második szinten álló
bankkal üzleti, kereskedelmi, hitelbanknak nevezzük.) 1987-től létezik a kétszintű bankrendszer.
A HPT (hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló) törvény a bankrendszer második

szintjén található pénzintézeteket pénzügyi intézményeknek nevezi, mely lehet
 hitelintézetek és a
 pénzügyi vállalkozások.
Kettő között a különbség, a hitelintézetek bizonyos szolgáltatásokat végezhet, míg a pénzügyi

vállalkozások nem. Pénzügyi szolgáltatást csak pénzügyi intézmények végezhetnek.
A hitelintézeteken belül: beszélünk

 bankokról, (valamennyi pénzügyi szolgáltatás végezésére engedélyt kaptak alapításához 2 md
Ft jegyzett tőke szükséges
 szakosított hitelintézetekről ( nem kaptak engedélyt valamennyi pénzügyi szolgáltatás
végzésére) alaptőke igényük alacsonyabb a bankokétöl.
 szövetkezeti hitelintézetekről /takarék, hitelszövetkezetek/ még korlátozottabban végeznek
pénzügyi szolgáltatás mint a szakosított hitelintézetek. alapítási tőkeigény 100 m Ft,
1997-től új szakosított hitelintézmény a

a lakástakarékpénztár, (1md Ft jegyzett tőkével lehet alapítani. alaptevékenysége a
lakáselőtakarékossági szerződés szerinti betétgyűjtés, hitelnyújtás.)
a jelzáloghitelintézet (3 md Ft jegyzett tőkével lehet alapítani. alaptevékenysége ingatlanon
alapított jelzálogjog fedezet mellett nyújtott jelzáloghitelezés, kölcsön forrásul szolgáló
jelzáloglevlek forgalomba hozatala.)
Pénzügyi vállalkozások: betét és pénzforgalmi szolgáltatásokat nem végez. Végez viszont

kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat (pénzváltás) alapításához 20 m Ft jegyezett tőke szükséges.
A bankok és a szakosított hitelintézetek kizárólag részvénytársaságként RT, a többi pénzügyi

intézmény részvénytársaságként, és szövetkezetként működhet. A hitelintézetek és a pénzügyi
11
vállalkozások működéséhez szükséges engedélyt az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelettől lehet
beszerezni.
Jegybank:
A jegybank minden országban található akár egyszintű, akár kétszintű bankrendszerrel rendelkezik.
A készintű bankrendszer nem áll már közvetlen kapcsolatban a jegybankkal, hazánkban a központi
bankot a MNB-nek nevezik. 1924-ban jött létre. Rt formában egyszemélyes tulajdonosa a Magyar
Állam (képviselője a pénzügyminiszter).
MNB szervei: (elnök, alelnök áll az élén)

 közgyűlés
 jegybanktanács
 igazgatóság
 felügyelő bizottság.
A jegybank legfontosabb feladata a pénzkibocsátást és a monetáris politika megvalósítása, melynek

végrehajtásához megfelelő monetáris eszköztárat biztosít.
Kizárólagos feladata a készpénzkibocsátás, melyet bankjegy-emissziónak nevezzük.

A bankjegy-emmisszió a számlapénz készpénzé alakulása, illetve a külföldi pénz belföldivé válását
jelenti.
Demittálásnak nevezzük a készpénz számlapénzzé alakulását, illetve a belföldi fizetőeszköz

külföldi fizetőeszközre váltják át.
ÁPTF Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet

A pénzügyi intézményrendszer felügyeletét hazánkban az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet látja
el. A Kormány felügyelete alatt működik (országos hatáskörű közigazgatási szerv).
Feladatai:
 engedély-kérelmek elbírálása
 adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítésének ellenőrzése
 észlelet szabálytalanságok megszüntetése, bírságok kivetése révén is.
Az APTF helyszíni ellenőrzéseket is végez. Többféle intézkedéseket tehet ellenőrzés során:

 intézkedési terv kidolgozását kérheti a hitelintézettől
 javasolhatják a hitelintézeti vezetők visszahívását
 megtilthatnak határozott időre egyes tevékenységeket
 felfüggeszthetik a hitelintézetek kifizetéseit
 felügyeleti bírság fizetésére kötelezheti a hitelintézetet.
Bírságból származó bevételek 80 %-át az OBA-ba valamint a BEVA-ba kell befizetni. A

fennmaradó 20%-át fordíthatja: bankszakemberek képzésére, betétesek és ügyfelek tájékoztatására.
12
OBA Országos Befektetési Alap
Betétbiztosítási intézmények 1993-ban kelt életre, a bankcsődök miatt. Ide tartoznak a
hitelintézetek.
Az Alap által nyújtott biztosítás csak a n évre szóló betétekre terjed ki. Az OBA a k ártalanításra
jogosult személy részére befagyott betét tőke és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként
összevontan legfeljebb egymillió Ft összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Ennek emelése az
Európai Unióhoz való csatlakozással meg fog történni, mivel az Uniós országokban a
betétbiztosítási keretösszeg öt millió Ft-nak felel meg.
Az OBA olyan jogi személy, amely társasági adó, helyi adó, illeték megfizetésére nem kötelezhető.
Ellenőrzését az ÁSZ végzi.
Az Alaphoz csatlakozó hitelintézet a jegyzett tőke fél %-át köteles egyszeri csatlakozási díjként
befizetni, és évente az előző év végén fennálló betétállomány két ezrelékét kell folyamatosan
megfizetnie.
BEVA 1997-ben jött létre Befektető-védelmi Alap

Önálló jogi személy, saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági adó, helyi adó, illeték
fizetésére nem kötelezhető.
Ide köteles tartozni minden olyan befektetési szolgáltató, amely kereskedelmi tevékenységet,
portfólió kezelést, értékpapír letéti őrzést, értékpapír számlavezetést, ügyfélszámlavezetést végez.
1 millió Ft összeghatárig vállal garanciát.
Bankműködés alapfogalmai:
A hitelintézetek saját tőkéjének összegét szavatoló tőkének nevezzük.
összetevői: jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, általános tartalék, értékelési tartalék,
mérleg szerinti eredmény, alárendelt kölcsöntőke.
Az alárendelt kölcsöntőkét, az értékelési tartalékot járulékos tőkeelemnek nevezzük, míg a saját

tőke többi összetevőjét alapvető tőkeelemnek hívjuk.
Alárendelt kölcsöntőke minden olyan kölcsön, melyről a nyújtó fél egyetértését adja, hogy a
nyújtott kölcsön bevonható a pénzügyi intézmény adósságának rendezésére. Ennek futamideje meg
kell hogy haladja az 5 évet.
Általános tartalék: általános tartalékot kell képezniük a hitelintézeteknek az adózott eredményük

terhére az osztalék, részesedés kifizetése előtt.
A tőkemegfelelés tulajdonképpen a hitelintézet fizetőképességére utaló kifejezés, a

tőkemegfeleltetés mutató a szavatoló tőke (számláló) és a korrigált mérleg főösszeg (nevező)
arányát fejez ki.
A hitelintézeteknek legalább 8 %-os tőkemegfelelési mutatót kell folyamatosan fenntartaniuk.
Tőkemegfeleltetési mutató =
szavatoló tőke
13
korráigált mérleg főösszeg
14
V.
A pénzügyi szolgáltatások csoportosítása, típusai. A vállalkozások pénzforgalmának
szabályai. Fizetési módok. A fizetések pénzügyi biztosítékai
Pénzügyi szolgáltatási típusok:

betétek gyűjtése, pénzkölcsön nyújtása, pénzügyi lízing, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása,
kezesség és bankgarancia vállalása, befektetési alap letétkezelése, széfszolgáltatás, letéti
szolgáltatás, valutával (deviza) való kereskedelmi tevékenység, önkéntes kölcsön biztosító pénztár
részére vagyonkezelés, váltóval való kereskedelem.
Pénzügyi szolgáltatás:
 aktív bankműveletek (pénzügyi intézménynek követeléseik keletkeznek. pénzkölcsön nyújtása)
 passzív bankműveletek (a bankok idegen tőkét szereznek maguknak, kötelezettségeik
növekednek, betétgyűjtési tevékenység)
 semleges (indifferens) bankműveletek (kötelezettségeik, követeléseik nem keletkeznek, hanem a
szolgáltatásért díjbevételhez jutnak, pénzforgalmi szolgáltatás széfügyelet).
A fizetési forgalom (pénzforgalom) a fizetést teljesítők és a fizetést elfogadók közötti pénzmozgást

jelenti. A pénzforgalomnak két formája van:
 készpénzforgalom
 számlapénzforgalom
Bankszámlák típusai:
 elszámolási számla
 folyószámla
 határidős betétszámla
 hitelszámla
 értékpapír-letéti számla
 devizaszámla
Az elszámlási számla a bank-ügyfél közötti fizetési forgalom lebonyolítására szolgál. Nem ad

módot hitelezésre. Elszámolási számla ún. látra szóló betétnek minősül. Ezen a számlán lévő betét
nincs lekötve, a bank ezt a pénzösszeget nem tudja hosszú távra kikölcsönözni, ezért alacsony betéti
kamatot fizet.
A folyószámla az elszámolási számla egy továbbfejlesztett változata.

Előnyei: hitel igénybevétel, a mindekori forrásszükségletnek felel meg, kamatot csak a ténylegesen
igénybevett kölcsönösszeg után kell fizetni, igénybevétel lehetősége hosszú távú.
Határidős betétszámla: Magasabb kamatot érhet el az elszámolási számlánál, ha a pénzeszközeit

határidős betétszámlán helyezi el, vagy oda vezeti át az elszámolási számlájáról. Bankon belüli
bankszámlák között pénzmozgást az átvezetés révén érvényesítik.
15
Hitelszámla:(kölcsönszámla) a hitelek(kölcsönök) nyilvántartására szolgáló számlafajta. Szerződés
alapján a Bank pénzösszeget bocsát az ügyfél rendelkezésére, melyet a futamidő végén egy
összegben fizet vissza.
Értékpapír-letéti számla az ügyfelek bank által őrzött értékpapírjainak könyvelésére,

nyilvántartására szolgál. A dematerializált értékpapír elektronikus úton rögzített, továbbított adat,
értékpapírszámlán tartanak nyilván, melyet letéti igazolással tudjuk igazolni tulajdonjogukat.
Devizaszámla deviza külföldi és deviza belföldi hitelintézetnél egyaránt nyithat számlát

konvertibilis pénznemben, csak névre szólóak lehetnek.
A devizák devizában kamatoznak.
Bankszámlaszerződés:az ügyfél kérésére jön létre, melyet a bank visszaigazol. Előfeltétele, ügyfél
cégnyilvántartási kérelmének cégbírósági benyújtása. A pénzforgalmi bankszámla megnyitásáról
értesíteni kell 15 napon belül az APEH illetékes szervét. A bankszámlaszerződés határozatlan időre
szól, felmondása felmondási időhöz kötött. A szerződésben pontosan rögzítik a számlatulajdonos,
számlavezető bank számlakezeléssel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. A bank közli az
ügyféllel a pénzforgalmi jelzőszámot (számla azonosításra szolgál) mely 24 számjegyből áll. (első
nyolc a bank, második az ügyfél a harmadik nyolc pedig a számlabirtokos alszámláját azonosítja.)
A számla feletti rendelkezési jogot az aláírás bejelentő kartonon jelenti be , kit jogosít fel a számla
feletti rendelkezésre, ez visszavonásig érvényes. Bankszámlaszerződés a vezetéssel kapcsolatos
díjtételek nagyságát is tartalmazza. A megbízásokat a b ank érkezési sorrendben teljesíti.
Elsőbbséget élveznek a végrehajtható bírósági végzésen, államigazgatási határozatokon nyugvó
fizetési kötelezettségek.
Fizetési határidők be nem tartása estén a k edvezményezett késedelmi kamatot követelhet a

kötelezettől.
Fizetési módok típusai: készpénzfizetés, átutalás, beszedés, csoportos átutalás, csoportos beszedés,
csekk, okmányos meghitelezés, bankkártya.
A váltó alapvetően nem fizetési eszköz, halasztási fizetési ígéret, hiteleszköz.
Átutalás, beszedés, okmányos meghitelezés, csekk együttesen készpénz nélküli fizetési módnak
nevezzük.
A bankkártyával történő fizetés: készpénzkímélő fizetésnek nevezzük.
Készpénzfizetés, házipénztár lakosság körében elterjedt, de vállalkozási gyakorlatban is előfordul.

(kis összegű beszerzés, bérfizetések során).
A készpénzfizetés bonyolítása érdekében a vállalkozásoknak házipénztárat (működési szabályait a
Pénzkezelési szabályzat rögzíti), a bankoknak pedig pénztárszolgálatot kell létesíteni.
A pénztár az a t erületileg elhatárolt hely, ahol a g azdálkodó szervezet készpénzforgalmát

lebonyolítják. A pénztáros kezeli a gazdálkodó szervezet készpénzállományát. A pénztáros csak
szabályszerűen kiállított érvényesített, utalványozott kiadási pénztárbizonylat alapján fizethet ki a
pénztárból pénzt. Naponta pénztárzárlatot kell végeznie, melyet egyeztetni kell a nyilvántartással
hiányt/többlet okát még azon a napon fel kell deríteni.
16
A házipénztárban a n api pénztárzárlat után a t artható készpénzösszeg (a másnapi pénztárnyitásig)

felső határát házipénztári keretnek nevezzük.
Átutalás:készpénz nélküli fizetési mód. A fizetést mindig a vevő, a kötelezett kezdeményezi.

Előnye: bármilyen jogcímű fizetést ki lehet egyenlíteni, nincs összeghatárhoz kötve, akkor is lehet
alkalmazni, ha nincsenek a felek külön fizetési módban megállapodva, technikai bonyolítása
egyszerű.
Beszedés határidős és azonnali beszedés. A fizetést mindig a szállító (kedvezményezett)

kezdeményezi.
Határidős beszedés: a bank csak akkor teljesít, ha az adós nem emel kifogást. kifogás emelésére 8
napon belül van lehetősége az adósnak. Vállalkozások közötti fizetésnél nem találkozhatunk vele.
Azonnali beszedés: nincs lehetőség kifogás emelésére, a bank azonnal megterheli a számlát. A
fizetési mód alkalmazását jogszabály írja elő, ha a kötelezett felhatalmazó levelet intéz a bankhoz,
megnevezve az azonnali beszedési megbízás benyújtására szerződés alapján jogosult.
A kötelezett csak a jogosultat köteles beszedés tényéről értesíteni.
Csoportos átutalás, beszedés 1997-től vehető igénybe, mely lehet: Nagy- és kis gazdálkodó
szervezeteket szolgálja, kisösszegű fizetéseket hajt végre. A csoportos átutalás egy kötetben
juttathatják el saját számlavezető bankjukhoz a megbízásokat. (munkabér, nyugdíj, lakossági
folyószámla) nagyszámban, rendszeresen tételként alacsony összeget utal.
Csoportos beszedés:rendszeresen nagy számban, alacsony összegeket szed be. (áram, víz, telefon,
csatorna) Lakossági bankszámla terhére beszedés csak ebben a formában kezdeményezhető.
Okmányos meghitelezés (akkreditív): 1993-től belföldön is használható 300 ezer Ft-ot meghaladó
összeg fizetése esetén.
Csekk: Fizetési kötelezettséget testesít meg. Előfeltétele, hogy a bank ügyfele részére csekk
nyomtatványokat bocsásson rendelkezésre. A csekk azonnali fizetésre szóló bankra szóló fizetési
megbízás.
Beszélhetünk bemutatóra szóló, rendeletre szóló és névre szóló ( rektapapírnak rektacsekknek is
nevezik), melynek átruházását a polgári jog engedményezésre vonatkozó előírása szabályozza.
Beváltási módja:
 készpénzcsekk (a bank az összeget kp-ban kifizeti),
 elszámolási csekk (bankszámlán írják jóvá, kp kifizetésre nem jogosít),
 keresztezett csekk (két párhuzamos vonal) (saját ügyfelének, pénzintézetének, egy banknak
fizethet ki).
A készpénzcsekk átalakítható elszámolási csekké (ezt a kifejezést az előlapon történő

feltüntetéssel), de fordítva nem.
17
Utazási csekk:bank, utazási iroda bocsát ki, fix címletű értékpapír. (külföldre utazó személy a
kibocsátó bankbank összeget elhelyez, ennek erejéig csekket kap, átvételkor aláírja, külföldi
bankban a beváltáskor aláír és a két azonos aláírás jelenti a visszaélések szembeni biztonságot.)
Eurocsekk: hasonlít az utazási csekkhez, különbsége, hogy egy bankcsoport bocsátja ki.
A fedezetlen csekkek kibocsátását a törvény szigorúan bünteti.
Bankkártya:1989-től bocsátották ki. Készpénzkímélő fizetési módok egyike, át nem ruházható.

Bankkártyához kapcsolódó debit (terhelési) kártyák vannak forgalomban, de próbálkoznak credit
kártyák forgalmazásával is.
A vállalati pénzforgalmi számán alapuló corporate business kártyákat is forgalmaznak. Birtokosai a
számlatulajdonos, vállalkozás, cég munkatársai.
Bankkártya segítségével a k ártyabirtokos csak a t ényleges vásárlások és az igénybe vett
szolgáltatások ellenértékét rendezheti, továbbá készpénzt vehet fel a bankjegykiadó automatából.
Hitelkártyák azok, amelyekkel meghatározott keretösszegig hitelhez lehet jutni. Titkos kóddal (PIN
kód) vannak ellátva. Legnépszerűbb az Europay és VIS védjegyű bankkártyák.
Telebank:vállalati ügyfelek részére találták ki. Telefonkészüléken, számítógépen azonosítani kell

az ügyfélnek magát, személyi kódja segítségével és lehetőség van a szolgáltatásokra
igénybevételére.
Egyetlen fizetési mód sem jelent abszolút biztonságot. A biztonság érdekében a szállító
(kedvezményezett) kérheti a pénzügyi biztosíték kötését.
Ilyen pénzügyi biztosíték pl.

 bankgarancia, garancia díj ellenében vállalják a bankok (feltételeit garancialevélben fektetik le,
a feltüntetett időpontig érvényes a bank kezességvállalását addig tarja fent. Garancia lehet:
feltétel nélküli /a bank azt vizsgálja, a kötelezett valóban nem fizet-e ha nem akkor a bank fizet
helyette/,
okmányos /meghatározzák az okmányokat amiket be kell mutatni/,harmadik változat (akkor
fizet a bank, ha a kötelezett felszólításra határidőn belül nem emel kifogást)
 fedezetigazolás, a bank igazolja, hogy a kötelezett a feltüntetett pénzeszközzel rendelkezik,
elkülönítette és másra nem használja, meghatározott időpontig érvényes
 kezességvállalás, kezes vállalja, hogy a kötelezett nem fizetése estén helyette fizet. Egyszerű
(sortartási kifogásra van lehetőség, először a kötelezettől próbálják a követelést érvényesíteni)
Készfizető kezesség létezik (kezesnek akkor is fizetnie kell, ha a követelés a kötelezettől is
behajtható lenne).
 zálogjog, jelzálog és kézizálog (biztosításra szolgáló vagyontárgy értékesítésével szerezhet
kielégítést)
 óvadék (olyan kézizálog, amely csak a pénz, takarékbetét, értékpapír lehet)
A hitelintézetek hitelei kihelyezését biztosítékok meglétéhez kötik.

18
Ilyen biztosíték:
 dologi biztosíték (adós vagyontárgyat ajánl fel óvadék, jelzálogjog)
 személyi biztosíték
 egyéb biztosíték (fedezetigazolás)
Jelzálog esetében a zálog tárgya általában ingatlan, bár jelenleg már ingóságon is lehet jelzálogjogot
alapítani.
Kézizálognál a zálog tárgya mindig ingóság, esetleg követelés.
Óvadék nagy előnye, hogy a behajtásához nem kell bírósági végrehajtást kezdeményezni.
19
VI.
A váltó fogalma, típusai. A váltó törvényes kellékei.
Váltóügyletek (átruházás, leszámítolás, viszontleszámítolás)
A váltó olyan forgatható értékpapír, amely egy későbbi időpontra vonatkozó fizetési ígéretet, vagy
fizetési felszólítást testesít meg. Két szereplője van az alapügylet vevője (kiállító) alapügylet
szállítója (rendelvényesnek) saját váltónak nevezzük. A kiállító saját nevében vállal fizetési
ígéretet. Tehát saját váltó = kiállító, rendelvényes.
Létezik olyan is amikor nem saját nevében tesz fizetési ígéretet, hanem felszólít egy harmadik
személyt (címzettet) hogy fizessen. A címzettnek az alapügylet vevőjével szemben kötelezettsége
keletkezik, akkor ezt idegen váltónak nevezzük. Ebben az esetben az alapügylet vevőjét nem
kiállítónak hanem kibocsátónak nevezzük. Tehát idegen váltó = kibocsátó, rendelvényes, címzett.
Az idegen váltót amíg a felszólító nem fogadta el intézvénynek, elfogadása után elfogadványnak is
nevezzük.
Saját váltó könnyebben kezelhető, használata egyszerűbb. A magyarországi váltóforgalom mintegy

95 %-a a saját váltó alkalmazásával zajlik.
Az idegen váltó előnyei: csökkenti a forgalom készpénz-szükségletét, a bennük foglalt követelés

behajthatósága a biztos, nemzetközileg egységes szabályozása megoldott, határidős követelés,
amely esedékesség előtt is pénzzé tehető.
A váltó kiállításának ,kibocsátásának hátterében speciális hiteljogviszony áll. Az ilyen speciális

hitelviszonyt kereskedelmi, vagy áruhitelnek nevezzük.
A váltó törvényes kellékeinek nevezzük amikor az okirat szigorúan előírt tartalmi elemeket
tartalmaz. A saját váltónak 7, az idegen váltónak 8 törvényes kelléke van.
 Saját váltó szövege így kezdődik: Fizetek ezen váltó alapján XY-nak
Idegen váltó szövege így kezdődik: Fizessen ezen váltó alapján XY-nak
 Az esedékesség időpontja, amikor ki kell fizetni az összeget.Pl. 1999.01.23., vagy ez után 38
nap múlva, vagy ha bemutatóra szól bármikor kérheti a váltóbirtokos a kifizetést, pl
bemutatástól számított 15, 30 napon belül.
 A váltó összegének feltüntetése számokkal és betűkkel egyaránt. A váltó összege tartalmazza a
kamatot is. Bemutatóra szóló váltó esetén alapügylet ellenértéke és a %-os kamatláb is fel van
tüntetve.
 fizetés helye általában a váltóadós számláját vezető bankfiók kerül feltüntetésre. Ha fizetési
helyként a váltóadós bankfiókja van feltüntetve, ezt bankra telepített váltónak szokták nevezni.
 Rendelvényes megnevezése, székhelye (első birtokos)
 A kiállító cégszerű aláírása (kibocsátó)
 A kiállítás időpontja.
 Idegen váltó esetén a fizetésre kötelezett (címzett) neve is szerepel a váltón.
Ha valaki váltót fogad el, akkor
a váltót elteheti. Esedékesség előtt beviszi a váltót egy azonnali beszedési megbízással a saját
számlavezető bankjához. Eljuttatják a váltón feltüntetett bankfiókhoz, aki átvételi elismervénnyel
20
fog igazolni. Azonnali inkasszó alapján adós számlájáról leemeli a váltó szereplő összeget és váltót
benyújtó váltóbirtokos számláján jóváírják.
Átruházza. Megpróbálja a váltót maga is fizetési eszközként használni. Váltóval való fizetés estén
átruházó nyilatkozatot (forgatványt) kell rávezetni. A korábbi tulajdonosnak cégszerű alá kell írnia
a nyilatkozatot.
Más néven a váltó forgatásának nevezzük. Aki a váltót továbbadja (forgató) új birtokos pedig a
(forgatványos) lesz.
Üres forgatvány alkalmazása esetén a forgatványos nincs a forgatvány szövegében feltüntetve ez a
hely üresen marad.
Teljes forgatványnál forgatványos megnevezése is szerepel.
Az az igazán értékes váltó, amelyet minél többször forgattak, amelyen minél több átruházói
nyilatkozat, minél több aláírás szerepel.
Váltó leszámítolása. A váltót hitelintézetnek eladja. A váltónak a bank által történő megvásárlását
a váltó leszámítolásnak nevezzük.
A leszámítoláskor levonásra kerülő kamat =

váltó összege*napok száma*leszámítolási kamatláb
360*100
napok száma a leszámítolástól az esedékességig hátralévő napokat jelenti. A leszámítolási
kamatlábat a bankok határozzák meg, mely kisebb a piaci hitelkamatlábaknál.
Azt a műveletet, amikor a központi bank vásárolja meg a hitelintézetek által korábban leszámítolt
váltót a váltó viszontleszámítolásának nevezzük.
Viszontleszámítoláskor a j egybank nem névértéken vásárolja a v áltót, hanem esedékességig

hátralévő időtartamra eső kamatot levonja a névértékből. A viszontleszámítolási kamatláb
alacsonyabb mint a leszámítoláskor alkalmazott kamatláb. A viszontleszámítolás a jegybank
részéről történő monetáris szabályozás egyik lehetséges eszköze.
Növeli a váltó értékét, a jó hírnevű bank, valamely forgatóért kezességet vállal. Először a bankra
forgatják, majd a bank ruházza át a következő váltóbirtokosra. Ezt a váltót avalizált (aval) váltónak
nevezzük. Hamisnak tekintjük azt a váltót, amelyen a szereplő aláírások valamelyike nem valódi.
Ennek ellenére a hamisított rész kivételével a váltó érvényes.
A váltó funkciói:
 Fizetési eszköz (pénzhelyettesítőként funkcionál)
 Hiteleszköz (a váltó életre hívása mögött egy kereskedelmi ügylet húzódik)
 Biztosíték (szívesen fogadják a bankok a váltót biztosítékként)
 Befektetési eszköz (a bank számára a váltó rövid lejáratú betétnek minősül)
Kevésbé elterjedt, de megfigyelhető a körváltók alkalmazása. (Cégek egymásnak váltóval fizetnek,

majd beszámítolással nettó módon rendezik az egymással szembeni kötelezettségeiket.)
betét összege*lekötési időtartam(nap)*éves betéti kamatláb

21
Betéti kamat = -----------------------------------------------------------------------------
365*100
22
VII.
A lízing, a faktorálás a forfetírozás fogalmainak értelmezése.
Csoportosításának szempontjai
A lízing fő jellemzője a finanszírozás, így szorosan kapcsolódik a bankok hitelügyleteihez.

A lízingszerződést a hitelszerződéstől alapvetően az különíti meg, hogy a tulajdonjog minden
lízingszerződésnek a tétele. A lízing valójában áruban nyújtott hitelként is értelmezhető. Első
szabályozás 1992-ben történt.
Két alaptípusa van:

 pénzügyi lízing (csak bejegyzett pénzügyi vállalkozás végezhet, tevékenysége nem terjed ki az
operatív lízingre)
 operatív lízing
Pénzügyi lízing olyan ügylet, amikor a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által igényelt
tárgyat, vagy immateriális eszközt. A beszerzett eszközt használatra átadja a lízingbe vevőnek,
melyet a lízingbe vevő könyveiben aktivizálják. A megrongálást, elvesztést, lopást kockázatát a
lízingbe vevő viseli, nála kerül elszámolásra az értékcsökkenési leírás is. Lízingidőszak végén
megvásárolhatja az eszközt, illetve megjelölhet harmadik felet vásárlóként. (vevőkijelölési jog)
Lízing díj áll kötelezettség törlesztéséből, fennálló összege utáni kamat összegéből.
A lízing kamata nem ÁFA köteles. A lízingbe vevőnek egy összegben kell befizetnie a vételár teljes
ÁFA-ját. Elveszítette a pénzügyi lízing előnyét a banki hitelekkel szemben.
Operatív lízing meglévő, beszerzett, lízingbeadó tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében,
szerződésben rögzített időtartamra lízingbevevő használatába adja. Az operatív lízing közel áll a
kölcsönző tevékenységéhez. A lízingbevevő a lízing időtartama alatt viseli az eszközzel kapcsolatos
költségeket, lízing végén köteles a lízingbeadónak visszaszolgáltatni.
Az opartív lízing esetén a lízingelt eszközt a lízingbeadó t artja nyilván a könyvviteli
elszámolásaiban s ő számolja el az értékcsökkentési leírást is.
A lízing speciális fajtái:

 Visszlízing (a vállalkozás v alamilyen t árgyi eszközét eladja egy lízingtársaságnak, majd azt
azonnal lízingbe is veszi.) Minden pé nzügyi lízing visszlízing. Tulajdonjogát visszaszerzi a
lízing végén.
 Szervízlízing (szervízszolgáltatással bővített lízing konstrukció) drágább mint a többi
lízingügylet (vállalja az eszköz karbantartását, javításával kapcsolatos szerviz tevékenységet)
Lízingügylet csoportosítása:
szereplői száma alapján:
 Közvetett lízingről, (3 szereplője van, szállító, lízingtársaság, lízingbe vevő)
 Közvetlen lízingről (csak 2 szereplője van olcsóbb a közvetett lízingnél)
Lízingelt vagyontárgy alapján:

 Tőkejavak (termelőeszközök lízingje)
Mobil: gépkocsi, gépek, berendezések,
23
Immobil: ingatlanok
 Fogyasztási javak (magánszemély veszi igénybe, fogyasztási cikk megszerzésének
finanszírozására)
 Személyi lízing (magasan kalifikált szakemberek /tanácsadók, számítástechnikai szakemberek/
Lizing iránya szerint:

 Belföldi lízing (lízingtársaságnak, lízingbevevőnek belföldinek kell lennie, szállító lehet
külföldi)
 Import lízing (szállító, lízingtársaság külföldi míg a lízingbevevő belföldi, lízing díját devizában
fizet. Ide kapcsolódik az al-lízing amikor lízingbe adó belföldi lízingtársaság.)
 Tranzitlízing (lízingügylet szereplői más-más országbeli vállalkozás)
 Exportlízing (szállító és lízingtársaság belföldi, lízingbe vevő külföldi)
Lízingügylet kockázatos ügylet.

Kockázat csökkentése érdekében kiegészítő biztosítékokat kérhetnek pl.
 Készfizető kezesség,
 Bankgarancia,
 Értékpapír letét.
A lízingszorzó olyan arányszám, amely megmutatja, mennyivel drágább a lízingelés mint az adott
eszköz azonnali megvásárlása.
Faktorálás követelést megvásárlást jelent.

A faktoring ügylet a rövid lejáratú követelések refinanszírozásának egyik módja.
Három funkciója van:

 Faktoráló hitelizetet a követelést megvásárlásával a követelést megelőzi, megfinanszírozza.
(finanszírozási funkció)
 Faktortársaság magára vállalja a követelésekkel kapcsolatos nyilvántartás, előjegyzést adós
felszólítását, hátralék behajtását. Rendszeres információt is nyújt ügyfelének (alapfunkció).
 A faktorcég átvállalja a k öveteléssel kapcsolatos hitelveszteségi kockázatot is.
(Kockázatátvállaló funkció)
Faktoring ügylet eladó és faktorálást végző pénzintézet közötti megállapodás megkötésével

kezdődik. Előnye az ügyfél hamarabb jut likvid pénzeszközhöz nem terhelik nyilvántartási és
behajtási feladatok. Hátránya hiteleket terhelő költségeknél magasabb költség.
Megállapodás tartalmazza:
 Leszámítolási kamat mértékét.
 követelés pontos megnevezését, névértékét
 Eladó-vevővel szembeni jogos követelését igazoló okmányokat.
 Eladónak késedelmi kamatra vonatkozó megállapodását
 Eladó kijelentését, hogy a faktor cégnek felajánlott követelés a vevő részéről nem vitatott
 Olyan záradékot, eladó vállalja, ha kötelezett megtagadja a f izetést, az összeget számlájáról
soron kívül azonnali inkasszóval leemeli.
24
Keretmegállapodás esetén a faktorálás tartós, rendszeres együttműködést jelent az eladó és a

fektortársaság között.
Kockázatátvállalás lehetőségei faktorálás során:

 Teljes kockázatmentesség (pénzintézet kiköti a visszkereseti jogát ha a vevő a lejárat után
bizonyos napig nem fizet, visszkereseti jog fenntartásával történő faktorálásnak nevezzük)
 Részleges kockázatvállalás: (pénzintézet-szállító közösen vállalják a vevő nem fizetése miatti
kockázatot)
 Önálló kockázatvállalás: (faktortársaság egyedül vállalja a veszteséget. Visszkereseti jog
fenntartása nélküli faktorálásnak nevezzük.)
Faktorügylet szereplői: szállító (exportőr), vevő (importőr), faktor.
Faktorálás érdekesebb típusai:

Csendes faktorálás: követelés eladását jelenti előlegnyújtás, kockázatvállalás nélkül.
Nyílt faktorálás: ellentéte a csendes faktorálásnak, a faktorálásról a kötelezettet is értesíti.
Servicing: nem történik követelés, eladás, vásárlás csupán a szállító érdeklődik a faktorcégnél
leendő partnere fizetőképességéről.
Országhatárt átlépő faktoring ügyletek (nemzetközi faktoring): ez es etben az
exportkövetelések faktorálása történik. Negyedik szereplője az import faktor. Az import faktor az
importőr ország területén működő faktorintézet.
Forfetírozás
A váltóleszámítolás és a f aktorálás rövid l ejáratú k övetelések megvásárlására, hitelezésére
szolgál, addig a forfetírozás segítségével közép- és hosszú lejáratú nagy összegű követelést
vásárolják meg, a lejáratot jóval megelőzően.
A forfetírozás alapkövetelménye a gyorsaság és az egyszerűség okmányolás, elsősorban a váltók

leszámítolásának nyújt tág teret.
A forfetírozás egy későbbi időpontban esedékes többnyire beruházási javak szállításából,
származó kötevelés (főleg export) megvásárlása, pénzintézet részéről visszkereset nélküli összes
kockázat átvállalása mellett.
Kockázata nagyobb mint a rövid lejáratúaké. A nagyobb kockázat m érséklése céljából

alkalmazható a szindikált forfetírozás.
25
VIII.
A hitelek fogalma, csoportosítása. Hitelezési alapfogalmak. A hitelezési eljárás szakaszai.
Elektronikus bankműveletek
A hitel pénzeszközök ideiglenes átengedése meghatározott időre, kamatfizetés ellenében. Formái:

bankhitel, kereskedelmi hitel
A kereskedelmi hitel halasztott fizetés, vagy előleg, (áruhitel)
Jogi értelmezésben a kölcsön tényleges pénzfolyósítást jelent, míg hitel pénz rendelkezésre tartását
jelenti.
Hitelként rendelkezésre tartott, de kölcsönként igénybe nem vett pénzeszköz után néhány %-os
rendelkezésre tartási jutalékot kell fizetni.
A kamat a kölcsön ára, vagy másképpen fogalmazva a kölcsönpénz használati díja.

A hitelkeret igénybe vehető egyszeri igénybevételi lehetőség biztosítás mellett. A hitelkeret
rulírozó igénybevételi lehetőség biztosítása mellett is folyósítható (több alkalommal vehet fel
kölcsönt). A rulírozó hitelkeretet feltöltődő hitelkeretnek is szokták nevezni.
Kamatot alakító legfontosabb tényező:

 nemzetgazdaság egészének teljesítménye (keletkező forrástöblet egy részét banki betétként
jelenik meg, ekkor a hitelkamatok alacsonyak. Ha a g azdaság teljesítménye alacsony,
forráshiány lép fel, betétek csökkennek, a kamatok emelkednek.)
 infláció mértéke (növekvő inflációt kis időbeli eltolódással követi a betéti kamatok, az pedig a
hitelkamatok emelkedése.
 központi intézkedések (kamatlábat befolyásolják,
MNB refinanszírozási hitelkamatlábának változása,
 bankok üzleti magatartása (banki hitelkamatlábak alakulását döntően befolyásolja a bank a
források után fizetendő betéti kamatok nagysága, bank kamatrése (kamatmarge) iránti igény.
Kamatrés = hitelek betétek átlagkamatainak különbsége. A kamatfizetés gyakorisága módosítja
az éves kamatlábat. Tényleges éves kamatláb (effektív kamatláb). Képlete:
r
EFFEKTÍV = (1 + 1/m)m r
EFFEKTÍV = tényleges kamatláb
m = kamatfizetés gyakorisága
Irányadó kamatlábnak nevezzük azt a k amatlábat, melyet a leghitelképesebb ügyfeleiknek
számítanak fel. Ilyen pl. Európában a LIBOR, Hazánkban a BUBOR. A BUBOR a h azai
bankközi pénzpiacon az egyes bankok egymás közötti rövid lejáratú hitelnyújtásai során
alkalmazott átlagos kamatlábnak tekinthető.
 hitel célja és futamideje (a pénzfolyósítástól az utolsó törlesztő részlet visszafizetéséig terjedő

időtartam. Hitelfedezet (biztosíték): vagyoni érték, mely pénzzé téve hitel visszafizetésére
alkalmas, ha az adós fizetésképtelenné válik. Három csoportja van: dologi (zálogjog, óvadék),
személyi (kezesség, bankgarancia), egyéb biztosíték (engedményezés /követelés-átruházás/, Egy
vállalkozás csak akkor jut hitelhez, ha saját erővel is rendelkezik, melyet a bank %-os arányban
állapít meg. A hitelfelvevő-Bank megállapodhat türelmi időben.
26
Türelmi idő = az adós a hiteltőkét még nem törleszti, viszont a kamatot ezen időszak alatt is fizetnie
kell, csak hosszúlejáratú hiteleknél lehetséges fél évtől 3 évig terjed.
A hitel átütemezését hitelprolongációnak nevezzük.
Hitelek csoportosítása
 klasszikus felosztás: lehet
pénzhitel (folyószámlahitel, leszámítolási hitel, lombard hitel /rövid lejáratú kölcsön, mely
fedezete ingó vagyontárgyon szerzett zálogjog/, fogyasztási hitel /magánszemélyek részére
rövid-középtávú lejárat mellett, biztosíték munkabér engedményezés, kezesség vállalás/),
kötelezettségvállalási hitel (elfogadványhitel, megengedi a bank, hogy váltóket
intézvényezzen egy bizonyos összegig. kauciós hitel, a bank az ügyfél jövőbeni
kötelezettségeiért áll jót.)
Kötelezettségvállalási hitelek jellemzője, hogy pénzmozgás nélkül történik a hitelezés.
 cél szerinti csoportosítás: beruházási hitelek, forgóeszköz hitelek, fejlesztési hitelek (alkalmas
beruházás és forgóeszköz finanszírozására is)
 lejárat szerinti felosztás: eseti hitel, (átmeneti forgóeszköz-növekedés finanszírozására) ezen
belül likviditási hitel (átmeneti pénzzavar kiküszöbölésére max 30 nap), áthidalási hitel (2 nap a
futamidő, sürgős fizetési problémák, munkabér), középhosszú-hosszú lejáratú hitel: 1 évnél
hosszabb futamidő, beruházásokhoz, fejlesztésekhez.
Akcepthitel: a bank nem pénzt bocsát ügyefelének, hanem váltót
Hitelfelvétel célja:
Lejárat szerint:
Hitelezési folyamat szakaszai
 hitelkérelem benyújtása a bankhoz
 banki vizsgálat. elbírálása a hitelkérelmen
 hitelszerződés megkötés, vagy elutasítás
 kölcsön folyósítása
 hitel figyelése
 hitel visszafizetése
A hitelkérelemhez csatolni kell az üzleti tervet.

Hitelbírálat felelősségteljes feladat.
Hitelképesség megítélésének szempontjai:
 objektív (mutatószámok képzése, a beszámoló adattartalmára támaszkodik. Ezt követően kerül
sor a kölcsön folyósítására, hitel monitoring, hitelfigyelés időszaka)
 szubjektív (nehezen számszerűsíthető, az elbíráló személy szubjektumától függ)

A hitelfigyelés (monitoring) időszaka a kölcsön folyósításától az utolsó törlesztő részlet
megfigyeléséig terjed, a bank folyamatosan nyomon követi a hitel felhasználását.
27
Hitelgarancia intézmények
 Hitelgarancia részvénytársaság (belföldinek minősülő magánszemély, többségi tulajdonban lévő
társaság, szövetkezet készfizető kezességet vállal, mértéke tőkeösszeg+kamat+járulék 80 %-áig
terjed.)
 Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (PHARE segély felhasználásával az FM-Bank
részvételével jött lére. Hitelfedezeti garanciát nyújt.
28
IX.
Értékpapírok forgalma, csoportosításuk, szempontjaik. Az értékpapírokba történő
befektetések szempontjai
Az értékpapír „értékes papír” rövid változata. Az érték fogalma alatt valamilyen vagyoni értékre
vonatkozó követelést megtestesítő forgalomképes okiratot értünk.
Az értékpapír közgazdasági lényege a különböző időpontbeli pénzek cseréjének az eszköze.
Sajátossága, hogy a bennük foglalt jog csak az értékpapír fizikai megléte mellett érvényesíthető.
Dematerializált értékpapír, elektronikus úton rögzített, továbbított értékpapír, számlán

nyilvántartott, automatikusan leköthető.
Csoportosítjuk őket:
Értékpapírban foglalt jog alapján:
 pénzkövetelést megtestesítő (állampapírok, államkötvény, kincstárjegy, a bankok
pénztárjegyeket, letéti jegyeket)
 tulajdonosi jogot megtestesítő (részvények)
 áruval kapcsolatos jogot megtestesítő (közraktárjegy, mezőgazdasági finanszírozási területén,
tárolt termékek)
Kibocsátók szerint:
 állam
 pénzintézetek
 vállalkozások
 önkormányzatok által kibocsátott értékpapírokról beszélünk.
A részvénytársaságok részvényeket hoznak forgalomban, míg kötvényt más tulajdoni formájú

vállalkozások is kezdeményezhetik. Önkormányzatok kötvény típusú értékpapírt bocsátanak ki.
Értékpapír hozama alapján:

 fix kamatozású (futamidő lejártakor pontosan tudjuk a kamatot)
 változó kamatozású (változó a kamatláb, mindenkori jegybanki alapkamat +2 %) attól függ a
kamatláb változása, hogy mennyi idő múlva kerül visszaváltásra az értékpapír ez köznyelven
sávos kamatozású,)
 változó hozamú (nem kamatot jelenti, hanem osztalékot, ilyen a részvény
 nem kamatozó értékpapírokat különböztetünk meg. (pl. csekk)
Értékpapír futamideje szerint:

 rövid, (1 évnél rövidebb)
 középhosszú (1-3 év futamidejű)
 hosszú (3 évnél hosszabb)
 lejárat nélküli értékpapírokat különböztetünk meg. (pl. részvény)
Értékpapír átruházhatósága alapján:

 bemutatóra (az élvezi aki tulajdonában van az értékpapír mindegy hogy került hozzá)
29
 névre szóló értékpapír (rektapapír) különböztetünk meg. (átruházási nyilatkozat rávezetésével
lehetséges az értékpapíron, ezt cedálásnak nevezzük.
Befektetésnél figyelembe veendő szempontok:

 biztonság (legbiztonságosabb az állampapírok, az állam vállal érte garanciát, legkevésbé
biztonságos a gazdasági szerveztek által kibocsátott értékpapír, Bankok által kibocsátott
biztonságát növeli az OBA)
 szabad pénzeszköz időbeli megoszlása (mérlegelni kell, hogy mennyi ideig áll rendelkezésre a
szabad pénzeszköz, ez meghatározza az értékpapír lejáratát)
 hozam (kamatcsökkenés várható, akkor a fix hosszú lejárató befektetés a jobb.)
 lekötés (automatikus újra lekötés, lejárat után automatikusan újra lekötik, ha az ügyfél másként
nem rendelkezik)
 a másodlagos piac megléte (lejárat előtt a kibocsátó nem hajlandó visszaváltani akkor kell
mérlegelni létezik e másodlagos piac ilyen pl. az értéktőzsde)
30
X.
A kötvény, részvény összehasonlítása. A kötvénnyel és a részvénnyel kapcsolatos hozam,
árfolyamszámítások. A duration értelmezése
A kötvény klasszikus formájában hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő

értékpapír.
Előnye:
 szerzett tőke előre meghatározott (fix kamatozásúnál)
 a szerzett tőke költsége alacsonyabb a részvények kibocsátásánál
 a kötvénytulajdonos nem szólhat bele a cég ügyeibe
 a kötvény után fizetett kamat adóalapot csökkentő tétel
 kötvénykibocsátás révén felvett kölcsön a kötvény idő előtti visszafizetésének jogával a
pénzügyi szerkezet rugalmassá válik.
Hazánkban forgalomban lévő kötvények egy része a klasszikus formától eltérően csak 1-3 éves
futamidejű, kamatuk nem mindig fix, hanem változó.
Kamatláb mértékét a kibocsátó határozza meg.
Kötvénykibocsátása 1983-tól lehetséges Magyarországon.

1988. január 1-től kibocsátott kötvényekre megszűnt az állami garancia, visszafizetést csak a
kibocsátó vállalt felelősséget. Nyilvánvalóvá vált, hogy az infláció 2 számjeggyel kell számolni
hosszú időre.
Az értékpapíron szereplő előnyomott érték a névérték, az értékpapír piacon kialakult érték az

árfolyamérték.
Ha a névérték egybe esik a piaci árfolyammal, akkor az értékpapír parin áll.
Ha az árfolyam a névérték alá esik, akkor pari alá,
Ha az árfolyam a névérték fölé emelkedik, akkor pari fölé kifejezést használjuk.
Kötvény árfolyama:
A kötvény árfolyamértékét a belőle származó jövőbeni pénzáramok diszkontálásával számítjuk ki.
Pénzáramok:
 meghatározott időpontokban fizetett kamat
 részleteiben vagy egy összegben visszafizetésre kerülő névérték.
fix kamatozású kötvények árfolyamát befolyásolja:

 a piaci kamatláb növekedésével a kötvény leértékelődik, piaci kamatláb csökkenésével a
kötvény pedig nő.
A kötvény árfolyam kamatrugalmassága azt fejezi ki, hogy ha a piaci kamatlábak 1 % -kal
nőnek, milyen irányba és mekkora mértékben változik meg az adott kötvény árfolyamértéke.
Képlete:
A1 A 1 = kötvény jelenlegi árfolyama

31
A0 _ 1 A 0 = kötvény névértéke
E = ---------------- r 1 = aktuális piaci kamatláb
r1 r 0 = kötvény fix kamatlába
r0 -1 E= elaszticitás. kötvény árfolyamának kamatrugalmassága
E értéke minél alacsonyabb, annál alacsonyabb a kötvény kockázata is.

Az alacsonyabb névleges kamatozású kötvények árfolyamának kamatérzékenysége nagyobb,
mint a magasabb névleges kamatozású kötvényeké.
Duration olyan mutató, amely a kötvény hátralévő átlagos futamideje (lejárata).

A mutató kifejezi, hogy a befektetőnek átlagosan mennyi időt kell várnia ahhoz, hogy a kötvény
vásárlására fordított pénze megtérüljön.
Hosszú lejáratú kötvények átlagos futamideje hosszabb, magasabb kamatláb viszont csökkenti az
átlagos futamidőt.
A kötvények különleges típusai:

 bemutatóra és névre szóló kötvény (névváltozását a kötvénykönyvbe is be kell jegyezni.)
 átváltható kötvény (fix kamatozású, határidőn belül választhat: megtartja a kötvényt és a
törlesztéskor a pénzét visszakapja, vagy beváltja névértéken a vállalkozás részvényeire)
 kamatszelvény nélküli (zéró kuponú) kibocsátó nem fizet, nem kap kamatot nincs adózható
jövedelme. névérték alatt határozzák meg, de visszafizetés időszak végén egy összegben
történik, így árfolyamnyereséget hoz.
 változó kamatozású kötvény (a rögzített kamaton felül kisebb mértékű arányban részesednek a
vállalkozás adózott eredményéből)
 lebegő kamatozású kötvény (leggyakrabban az állampapírok mindenkori hozamához kötik,
kamatprémiummal megfejelve)
 bóvli kötvény (nagy kockázatot hordozó értékpapír normál piaci kamatnál lényegesen magasabb
hozammal)
Részvény
A részvény vállalkozások alapításakor, alaptőkéjük emelésekor kibocsátott értékpapír.
A részvény névértéke az alaptőke bizonyos hányadát képviseli. A részvény névértékének és
számának szorzata adja a részvénytársaság alaptőkéjét. A részvények kibocsátása történhet
névértéke és névérték felett.
A részvény lejárat nélküli változó hozamú értékpapír. A részvények után osztalékot kapnak, melyet
az Rt adózott eredményéből fizetheti. Az Rt felszámolásakor a részvényes igényt tarthat likvidációs
árbevételi hányadra. A részvényesnek elővételi joga van. A részvényes csak a befizetett tőke erejéig
felelős a társaság kötelezettségeiért.
Részvények speciális típusai:

 bemutatóra és névre szóló részvények (névre szóló részvénykönyvben tartják nyilván)
 törzsrészvények (azonos tagsági jogokat biztosít)
 elsőbbségi részvények
32
osztalékelsőbbségi részvények (előnyt élvez, nekik biztosít a társaság elsőbbséget az
osztalékfizetésnél, esetleges felszámolásnál. Az elsőbbségi részvények tulajdonosai
korlátozottak a szavazati jogaik.
szavazatelsőbbségi részvények (szavazati jog terén biztosít elsőbbséget)
aranyrészvények (határozatokat szavazatelsőbbségi részvény tulajdonos egyetértésével lehet
hozni.)
 átváltható elsőbbségi részvények (átlehet váltani közönséges részvényre)
 kamatozó részvény (meghatározott mértékű kamatra jogosít, nincs osztalékfizetés)
 amortizálódó részvény (névre szóló részvényalapítvány, egyesület tulajdonába megy át)
 dolgozói részvény (alaptőkén felüli vagyonból bocsáthat ki 10 % erejéig. névre szóló
vállalkozás dolgozói jut hozzá csak közöttük lehet átruházni.)
33
XI.
Állampapír szerepe, típusaik, jellemzése. Állampapírpiaci indexek.
Befektetési jegyek és közraktárjegy. Egyéb értékpapír.
Állampapírnak nevezzük az állam által kibocsátott, az állam adósságát megtestesítő értékpapírt,

amelyben az állam adósságtörlesztésre és kamatfizetésre, járadék fizetésére vállal kötelezettséget.
Diszkont kincstárjegyek, kamatozó kincstárjegyek és államkötvényeket bocsát ki a
pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központja útján. Az
államkötvények az állam hosszú lejáratú 2,3,5,7,10 év futamidejű adósságát testesítik meg.
Változó kamatozású, bemutatóra szólnak. Kamatfizetés gyakorisága államkötvények esetében
általában fél év, de van éves gyakorisággal. 1996. óta aukció (minden páratlan hét csütörtök) és
jegyzés (minden hónapban egy hétig tart) útján kerül értékesítésre.
Az államkötvények bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdén.
A kincstárjegy egy évesnél, vagy annál rövidebb futamidejű rövid lejáratú adósságállományát
testesíti meg az államnak. Kibocsátásáról a költségvetési törvény rendelkezik.
Típusai:
 kamatozó kincstárjegy (bemutatóra szóló fix kamatozású átruházható értékpapír 1 é v a
futamideje, lejárat után fizeti a kamatot)
 diszkont kincstárjegy(bemutatóra szóló, átruházható 3,6,12 hónapos kamatot nem fizet, hanem a
névértéknél alacsonyabb diszkont áron kerülnek forgalomba, lejáratkor pedig a n évértéket
fizetik vissza)
 kincstári takarékjegy(postán is hozzáférhető, bemutatóra szóló, átruházható, csak belföldi
magánszemély vásárolhatja meg, egy éves és kétéves futamideje van, kamatot fizet, futamidő
közben történő visszaváltáskor az érvényes kamat egész hónapra történő időarányos része illeti
meg a befektetőt.
Az állampapírok kibocsátásuk kezdetétől a legkedveltebb magas kamatuk és alacsony kockázatuk

miatt.
1992-től a Budapesti Értéktőzsde rendszeresen közöl állampapírra vonatkozó indexet melynek a

neve DWIX index. A rövidtávú kamatok mozgását elemzi, portfólió-menedzserek, pénzügyi
elemzők, banki likviditás-menedzserek referenciaként használják.
A MAX index, ez a Magyar Államkötvény Index. Előre meghatározott reprezentatív csoport napi
értékét tükrözi. A MAX index „kosárban” 1 év feletti hátralévő futamidejű, fix kamatozású
államkötvények vannak. Az indexkosár havonta egyszer változik kikerülnek belőle azok a
kötvények, mely hátralévő futamideje egy év alá csökken és újak kerülnek a helyére.
Értékpapír kevésbé ismert csoportja a befektetési jegy.

Befektetési alapok célja a kisbefektetők számára elérhetővé enni a tőkepiacot. Két típusa van:
 Zárt végű befektetési alap (meghatározott időtartamra 3 vagy annál több időtartamra jön létre
az alapok induló tőkéje élettartama alatt nem csökkenhet. A zárt végő befektetési jegyeket
tőzsdére be kell vezetni.)
34
 Nyilt végű befektetési alap (határozatlan időtartamra jönnek létre, tőkéjük az élettartama alatt
folyamatosan változik. Napi árfolyamon lehet hozzájutni és napi árfolyamon lehet
visszaváltani.)
Az alapkezelő tevékenységét a letétkezelő bank, független könyvvizsgáló és az Állami Pénz és

Tőkepicai Felügyelet is ellenőrzi.
A nettó eszközérték alatt a befektetési alap vagyonának az alapot terhelő kötelezettségekkel

csökkentett részét értjük.
Minden befektetési alapnak rendelkeznie kell letétkezelővel, mely a nettó eszközérték
meghatározását is végzi. A letétkezelő őrzi, nyilvántartja a befektetési alap által vásárolt
értékpapírokat, és vezeti pénzforgalmi számláját.
Befektetési alapok típusai:

 értékpapíralapok
Befektetések rövid távra: pénzpiaci, állampapír alapok (gyorsan hozzáférhető, és az inflációval
szemben megőrzi értékét)
Befektetések középtávra: kötvény, vegyes alapok (6 hónapot meghaladó időszakra tervez a
megtakarítás elhelyezését) Vegyes alapok a k ötvény mellett kisebb-nagyobb
részvénybefektetéssel rendelkezik árfolyama ingadozik.
Befektetések hosszú távra: részvény alapok (teljesítményének mérésére létrehozták a RAX
indexet, mely felülvizsgálatára minden hónap utolsó napján kerül sor.)
 ingatlanalapok: ingatlan építésével, vásárlásával, értékesítésével, hasznosításával foglalkozik,
egyetlen ingatlan értéke sem érheti el az alap vagyonának 15 %-át.
Mindkét típusú befektetési jegy befektetési adóhitel formájában adókedvezményre jogosít.
Kárpótlási jegy: kibocsátója a Országos Kárpótlási Hivatal, sajátos értékpapír ká rpótolja az

államosítás során elszenvedetteket. Bemutatóra szóló értékpapír, állammal szemben követelést
testesít meg. Ideiglenes szereplője az értékpapírpiacnak.
Közraktárjegy: A mezőgazdasági vállalkozók tárolási gondját enyhíti (gabona tárolására alkalmas)

A közraktárban elhelyezett áru ellenében a közraktár ún. köz raktárjegyet állít ki. Az áruról letéti
könyvet kell kiállítania. Két részből áll: árujegy (áru feletti tulajdonjogot bizonyítja) zálogjegy (a
közraktárban elhelyezett áru ellenében felvett kölcsön, járulékai mértékéig zálogjogot biztosít).
Együtt is alkalmazhatók és külön-külön is. A tulajdonos akkor rendelkezik szabadon a közraktárban
elhelyezett áruval, ha a kölcsönt visszafizette, melyet a két jegy együttes birtoklása igazolja).
Közraktári kölcsön esetén a közraktár az adóstól zálogjegyet bekérni. Az árujegy birtokosa érdekelt
az áru kiváltásában, mert a közraktári jegy ellenében kapott kölcsön kisebb az áru értékénél.
Záloglevél (jelzáloglevél)
Olyan változó, vagy állandó kamatozású értékpapír, mely értékesítéséből befolyt pénzekből
kihelyezett kölcsönök fedezetét ingatlanok jelzálogjogi lekötése alkotja. Bemutatóra névre szóló és
átruházható. Az állampapírok után a legkisebb kockázatú értékpapír, zártkörű kibocsátásra került
35
eddig csak sor. A jelzáloglevélben történő befektetés biztonsága érdekében a kibocsátás során
szigorú fedezeti szabályokat kell betartani.
A fedezet lehet
 rendes fedezet (fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosíték értékének 60 %-áig
 pótfedezet (a jelzálog-hitelintézet működésének 3. évétől a fedezeten belül a rendes fedezet
arányának el kell érnie a 80 %-ot.
Letéti jegy: hitelintézet bocsát ki, forrásaik bővítésére., lejárata változó.
Pénztárjegy: rövid lejáratú fizetési kötelezvény, értékpapírhoz közel áll, betétkönyvek helyett
alkalmazzák, előre megállapított kamata van, kibocsátástól-visszaváltásig érvényes.
36
XII.
Pénzügyi piacok fogalma, csoportosítása. Az értékpapírpiacok értelmezése típusai
Azokat a Pénzügyi piacokat, amelyek pénzügyi eszközök rövid lejáratra (egy évnél rövidebb)
cserélnek gazdát, pénzpiacoknak, amelyek hosszabb lejáratra, tőkepiacoknak nevezzük.
Pénzpiac jellemzői:
 azok az egyének, intézmények találkoznak akiknek átmenetileg felesleges pénzeszközzel
rendelkeznek, illetve átmenetileg több pénzre van szükségük.
 üzleti, kormányzat szféra likviditásukat biztosítja
 funkciója a cégek forgótőke szükségletének finanszírozása, költségvetés bevételi, kiadásai
közötti szinkronhiány áthidalása
 a megjelenő kölcsönök, értékpapírok nagy összegűek, ezért nagybani piacoknak is nevezik.
Tőkepiac jellemzői:
 vállalkozás, költségvetés, hosszú lejáratú befektetéseinek finanszírozását teszi lehetővé.
 bármilyen nagyságú pénz adás-vétele lehetséges, tehát nagybanki és kicsinybeni kereskedelem
folyik.
A pénzügyi piacokon az értékpapírokat megkülönböztetünk:

 névértékben,
 lejáratban,
 likviditásban
 kockázatban
A pénz iránti kereslet-kínálat megfeleltetése kétféleképpen lehet.

 közvetlen finanszírozás (megtakarító, megtakarítás megfelel egymásnak, ilyen a
kötvénykibocsátás)
 közvetett finanszírozás (megtakarításokat közbenső intézménynek kell összegyűjteni,
nagyságrend, lejárat, likviditás, kockázat átalakításával kell továbbadni a felhasználóhoz)
A pénzpiacon eszköztára:
 rövid lejáratú betét, hitel
 rövid lejáratú állami értékpapír
 váltók
 egyéb rövid lejáratú értékpapírok (csekk)
A tőkepiac eszköztára:
 hosszú lejáratú betétek, hitelek
 kötvények
 részvények
 záloglevelek
 egyéb hosszú lejáratú értékpapírok.
37
Nemzetközi pénzügyi piacot europiacnak, ezen belül a nemzetközi pénzpiacot eurodollár piacnak
, a nemzetközi tőkepiacot pedig eurokötvény piacának nevezzük. Központja London, valutanem
dollár.
Pénzügyi piacot érintően beszélünk még:

 nyilt, zárt piacról (nyilt piac, nyilvános kibocsátás mindenki számára hozzáférhető, zárt piac
zárt kibocsátás, egy-egy befektetői kört érint) A zárt kibocsátás engedélyezése egyszerűbb, mint
a nyilté.) Nyilt kibocsátásról akkor beszélünk ha a befektetők száma meghaladja a 35 %-ot.
Nyílt piac két tipikus formája: tőzsdei forgalmazás, tőzsdén kívüli forgalmazás.
 elsődleges és másodlagos piacról: Elsődleges piacokon a pénzügyi eszközök kibocsátása első
értékesítése történik, ezek új értékpapírok.
Másodlagos piacokon a korábban kibocsátott értékpapírok forgalmazása folyik.
 azonnali, határidős piacról: azonnali piac, azonnali teljesítésre vonatkozik a szerződéskötés
egybeesik a teljesítés időpontjával, a határidős: jelenben kötött szerződés a jövőbeni időpontban
teljesítendő szállításban állapodnak meg.
Értékpapír piacok:
értékpapírpiacnak nevezzük az értékpapírok iránti kereslet-kínálat találkozási helyét. Az
értékpapírpiac szerves része a pénzpiac és tőkepiacnak, de nem fedi le teljesen.
Értékpapírokat csoportosítjuk:
 típusa alapján: részvénypiac, kötvénypiac
 kibocsátója alapján állampapírpiac, vállalati értékpapírpiac
 elsődleges, másodlagos értékpapírpiac
 koncentráltsági foka alapján: központosított (értéktőzsde), nem központosított értékpapír
(tőzsdén kívüli kereskedés)
nem központosított értékpiacon belül: OTC piacról és harmadik piacról beszélünk.
OTC piac = nem szabályos értékpapírpiacot jelent. a tőzsdén nem jegyezett kereskedelem folyik
bank-brókercég között.
Harmadik piac = tőzsdén jegyzett értékpapírokkal kereskednek tőzsdén kívül nem szervezett
formában.
A tőzsde a legkoncentráltabb értékpapírpiac.

38
XIII.
Tőzsde alapfogalmak, tőzsdei ügyletek típusai. Határidős ügyeletek jellemzői. Opciós
ügyeletek, Hivatalos és nem hivatalos részvényindexek.
A tőzsde ahol a kereskedelem meghatározott szokványok és keretek között működik. A tőzsde nem
profitorientált, de önfenntartó intézmény.
Osztályozzuk őket:
Jogállásuk szerint:
 európai (kontinentális) tőzsde (közjogi jellegű felügyeletét az állam látja el.
 angol-amerikati típusú tőzsde (magánjogi alapon működik, részvénytársaság formában)
Forgalmazott áruk jellege szerint:

 árutőzsdéről
általános árutőzsde
speciális árutőzsde (meghatározott árucsoporttal kereskedik pl. gabona)
 értéktőzsdéről (értékpapír koncentrált piaca, feladata: ad ás-vétel lebonyolítás, árfolyam
meghatározása)
Budapesti Áru- és Értéktőzsdét 1864-ben alapították és 1948-ig működött, majd 1990-ben
nyitották meg újra Budapesti Értéktőzsde néven (BÉT)
Ha a tőzsdén általános árfolyam emelkedés zajlik, ezt hausse-nek (hossz), ha zuhanás ezt baisse
(bessz)-nek nevezzük. A tőzsdei ügyletkötéseket tőzsdeügynökök hajtják végre, aki lehet
hivatalos ügynök (bróker), aki saját nevében és s zámlájára nem köthet ügyletet, csak ü gyfelei
megbízásából, vagy a szabad ügynök (dealer), aki saját számlájára is köthet ügyletet.
Tőzsdei megbízás szólhat: Időszakra, időpontra.
Tőzsdei kereskedésnek két típusa van:

 Nyílt kikiáltás (ilyenkor kézjellel és hangos szóval kötik az ügyleteket)
 Kétoldalú jegyzés (összegyűjtik az ajánlatokat és kiválasztják a legkedvezőbb ajánlatot)
A tőzsdén alkalmazott szabványosított szerződésmintát kontraktusnak nevezzük.
A részvényindex rövidítése a BUX, melynek meghatározásához index kosár szükséges. Az index

kosár egy elméleti piaci p ortfoliót k épvisel, melyben a társaság részvényeinek a s úlya nem
haladhatja meg a 1 5 %-ot. A BUX az index kosárban lévő részvénytársaságok piaci értékének
változásait tükrözi.
Minden tőzsdén létezik nem hivatalos index (pl. HTX ez a b écsi creditanstaltz investment bank
számolja, 10 részvényt tartalmaz, mozgása többé-kevésbé azonos a BUX-éval.
Hazánkban nemzetközi tőzsdeindexeket is számítanak. Az itt kidolgozott CESI 5 közép-európai
tőzsde árfolyammozgását mutatja.
A tőzsdén lebonyolódó ügyleteket :

39
 azonnali (prompt) teljesítésa az ügyletkötés után rövid időn belül megtörténik.
 határidős (termin) jelenlegi szerződésben kialakított feltételek mellett, jövőbeni teljesítésre
vonatkozó megállapodás születik (forward és futures ügyletek) valamint opciós (jogszerzési
ügyletek).
Határidős ügyletekkel kapcsolatos fontos fogalom a pozíció.
Nyitott pozíciónak tekintjük, ha valakinek ár, árfolyam, kamatláb változásnak kitett eszköze,
forrása van.
Nyitott pozíció lehet: rövid (short) vételi szándékuk van, hosszú (long) eladásra szánt eszköz.
Forward ügylet bankok távközlési eszköz segítségével kötik az ügyleteket egymás között, tehát
banki ügylet. Rugalmasabb. A Szerződő felek közvetlenül egymással kereskednek.
Futures ü gyletek: előre meghatározott mennyiségű, minőségű áru meghatározott napon történő
átadása-átvétel, előre megállapodott áron, tehát tőzsdei ügylet. A szerződő felek ügynökök
közbeiktatásával kötik az ügyleteket.
Opciós ügyletek: vásárlója csak jogot szerez, kötelezettségvállalás nélkül.

 vételi (call) opció (vásárlója az általa fizetett opciós díj ellenében arra szerez jo got, hogy
meghatározott árut előre megállapított /kötési/ árfolyamon megvásároljon, vagy meghatározott
jövőbeni napon /európai opció/, meghatározott időtartamon belül /amerikai opció)
megvásárolja) Vételi opció eladója: díj ellenében kötelezettséget vállal az áru kötési árfolyamon
való eladására.
A vételi opció vevőjének vesztesége az opciós díjban van maximalizálva.
 eladási (put) opció (vásárlója díj ellenében arra szerez jogot, hogy lejáratkor, kötési árfolyamon
eladhatja az opció tárgyát képező árut az opció kiírójának. Vevője akkor fog élni eladási
jogával, ha a tőzsdei azonnali árfolyam alacsonyabb lesz mint a kötési árfolyam. A vételi opció
kiírója köteles vásárolni a kötési árfolyamon.
 Határidős piacok szereplői (kockázatviselés szempontjából)

 fedezeti ügyletkötők (hedgerek) /arra törekszik, hogy a nyitott poziciókat, valamilyen határidős
ellenügylet segítségével zárják/
 spekulánsok (traderek) /nagyobb kockázatot vállalnak, nagyobb haszon reményében, lehet
árfolyam emelkedésre számító /hausse-spekuláns/, á rfolyamcsökkenésre számító /baisse-
spekuláns/
 arbitrazsőrök (kamatláb, árfolyam eltérését kihasználva igyekszik k ockázatmentes nyereségre
szert tenni. Ilyen a földrajzilag elkülönült piacok között jön létre.
Határidős ügyletek révén a fedezeti ügyletkötő csökkenteni igyekszik a kockázatát, a spekuláns

hajlandó nagyobb kockázatot vállalni a nagyobb ha szon reményében, míg az arbitrazsőr
kockázatmentes nyereség elérésére törekszik.
Arbitrázs-ügyletek olyan ügyletek, amelyek különböző (földrajzilag eltérő) piacokon mutatkozó

ár, árfolyam, kamat különbségek kihasználva érnek el relatív kockázatmentes nyereséget.
40
XIV.
A likviditás fogalma, alanyi és tárgyi értelmezése. A dinamikus likviditási mérleg és a cash
flow
A fizetőképességet likviditásnak nevezzük.

Likviditás a gazdasági élet szereplőjének olyan állapota, amikor vásárlásait fizetési kötelezettségét
határidőre ki tudja egyenlíteni. A likviditás statikus jellemző. Ha a vállalkozás fizetőképességét
dinamikusan kívánjuk vizsgálni, akkor diszponibilitás vizsgálatokat kell elvégezni, ha hosszú távú
fizetőképességét vizsgáljuk akkor diszponibilitásnak (banki gyakorlatban szolvenciának)
nevezzük.
Likviditás fokozatai: likviditás felettiség, optimális likviditás, likviditás alattiság, fizetési

fennakadások, fizetőképtelenség.
Az alanyi l ikviditás (relatív lik viditásnak is nevezik) a számviteli beszámolóból képezhető

mutatószámok segítségével vizsgáljuk, hogy a vállalkozás rendelkezik-e annyi mobil, vagy könnyen
mobilizálható eszközértékkel, amennyi az esedékes kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.
Likviditási mutató általános formája:
Likvid eszköz
Rövid lejáratú kötelezettségek
Likvid eszköznek tekintjük az egy éven belül pénzzé tehető eszközöket.

Főbb típusai:
 pénzeszközök
 követelések
 készletek
A számlálóban valamennyi l ikvid eszköz figyelembe vesszük, akkor a harmadfokú likviditás

mutatójának nevezzük. Hazai bankok a harmadfokú mutatót 1,3 körüli értéknek tekintik
ideálisnak)
Ha a készlet torzító hatását ki akarjuk szűrni, ilyenkor a számlálóban a készletek már nem
szerepelnek, ezt másodfokú likviditás mutatónak nevezzük.
Ha a követelések esetében torzító hatásokat is ki akarjuk szűrni, akkor a számlálóban már csak a
pénzeszközöket szerepeltetjük. Pl Pénzeszköz
Rövid lejáratú kötelezettség
ezt gyors rátának, vagy elsőfokú likviditás mutatónak nevezzük, itt az 1,0 körüli érték rendkívül
kedvezőnek mondható.
Időtartam mutató: (azt vizsgálja, hogy a likvid eszközök elegendőek e avállalkozások rendszeres
kiadásainak fedezésére.) képlet:
Pénzeszközök+Likvid értékpapírok+vevők
Napi átlagos működési kiadások
Likviditási mutatók előnye: pontosan meghatározható, a t árgyi eszköz szerinti értéke eltérhet a
tényleges piaci értéktől. Hátránya: rövid idő alatt elavulhatnak. A beszámoló zárásának időpontja
nem optimális. Éves szinten vizsgálják a likviditást, mely lehet hogy fennáll a likvidhelyzet, de
41
éven belül rövidebb időre lehet fizetési gond. Ennek vizsgálatára szolgál a tárgyi likviditás
elemzése.
Tárgyi likviditást abszolút likviditásnak is nevezzük.

Az eszközökkel összefüggésben vizsgálja, hogy azok azonnali fizetési kötelezettségek teljesítéséhez
alkalmas formában állnak e rendelkezésre, mennyi idő szükséges a fizetőeszközzé alakításukhoz. A
kötelezettségeket esedékességük szerint csoportosítjuk, melyben szembeállítjuk a készpénzzé tehető
eszközcsoportok értékét, ugyanazon időtartamon belül esedékessé váló kötelezettségek összegével,
az így összeállított likviditási mérleg általában 5 fokozatú, de ettől eltérő is lehet.
Amennyiben minden egyes időtáv vonatkozásában összhang figyelhető meg az eszközök értéke és
a kötelezettségek értéke között, a vállalkozás tárgyi értelemben likvidnek tekinthető.
Dinamikus likviditási mérleg
A dinamikus likviditási mérleg összeállításához a statikus mérleg adatai mellett szükség van a
gazdálkodási terv ismeretére is.
CASH-FLOW
Pénzbevételek, kiadások pozitív egyenlegét értjük. Ennek kimutatására két módszer van:
 direkt módszer (értékesítés bevételéből levonják az üzleti célokat szolgáló kiadásokat)
 indirekt módszer (kimutatják az adózott eredményt, módosítják azokkal a tételekkel, amelyek
eredmény nagyságát befolyásolják, de nem járnak pénzmozgással.)
Cash flow kimutatási értékelése:

 pénzeszköz forrásain belül, folyamatos működésből származó rész lehetőleg 80 % fölött
legyen.
 Pénzeszközök felhasználásán belül a tárgyi eszközök beszerzésére, hosszú t ávú befektetésre
fordított összeg 60 % legyen.
 Folyamatos működésből származó pénzeszköz múlják felül az osztalékként fizetett összeget,
különben a vállalkozó feléli saját likviditását.
Tesztjellegű vizsgálathoz, a közelítő cash-flov értéket szokták meghatározni.

Közelítő cash flow = mérleg szerinti eredmény+tárgybevételi értékcsökkenési leírás. A közelítő
cash flow ér tékét valamilyen vetítési alaphoz (értékesítés nettó árbevételéhez) szokták
viszonyítani.
Nagyobb likviditás azt jelenti, hogy nő a cég döntési szabadsága.

A magas likviditás fenntartása jelentős többletköltséggel jár. (magas készletszint növeli a
raktározás, tárolás költségét)
Nemcsak a magas likviditási szint fenntartásának vannak költségei, hanem a likviditás hiányának
is. Tehát e gy vállalkozás növeli forgóeszközeinek állományát, a kkor a likviditás költségei is
növekszik, ugyanakkor csökken a likviditás hiányának a költsége.
Optimális likviditás akkor áll elő, ha a magas likviditás, és a likviditási hiány költségek együttes
összege a legalacsonyabb.
Fizetőképesség helyreállítása (likviditás alatti)

 Készpénzben történő értékesítések növelés
42
 Bankhitel felvétele
 Értékpapírok kibocsátás
 Kintlévőségek behajtása
 Tárgyi eszköz készlet értékesítése,
 Elfekvő készletek értékesítése,
 Saját tőke növelése
 Váltók leszámítoltatása
 Értékpapírok értékesítése
 Beruházások visszafogása
 Követelés fizetési határidő előtti értékesítése (faktorálás)
 Visszlízing

Likviditás felettiség esetén:
 Átmenti pénzbefektetések eszközlése
 Beruházási tevékenység élénkítése
 Hitelek visszafizetése
 Készpénzes beszerzések fokozása
43
XV.
Nemzetközi pénzügyek alapfogalmai, valuta, deviza, konvertibilis valuta, árfolyamok. A hazai
valuta leértékelésének hatásai
A valuta, valamely ország törvényes fizetési eszköze egy másik ország fizetési forgalmában. A
valuta tulajdonképpen készpénz. A deviza külföldi fizetési eszközre vonatkozó követelés, vagy
kötelezettség. Devizának minősül: külföldi fizetési eszközre kiállított váltó, külföldi
fizetőeszköznek bankszámlán történő elhelyezéséből származó követelés (devizaszámla).
A devizagazdálkodás azon módszerek, intézkedések, összessége, amelyek révén egy önálló nemzeti
valutával rendelkező ország belső pénzrendszere a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, illetve másik
nemzetgazdaság pénzrendszeréhez kapcsolódik.
A devizák és valuták átváltásához közvetítőre van szükség. A külföldi valuták és devizák

keresletének-kínálatának összessége a valuta- és devizapiac. Ha a váltás szabadon korlátozás nélkül
történik, akkor konvertibilis devizákról beszélünk.
Konvertibilitás lehet:
 külső (devizakülföldire vonatkozik)
 belső konvertibilitás (deviza belföldire, cég esetén belföldi székhely, magánszemélynél magyar
személyi igazolvány mellett lehet)
 Jegybanki szintű konvertibilitás, (ha az átválthatóság csak a jegybankra vonatkozó lehetőség)
 De facto konvertibilitás (valuta, deviza átválthatósághoz engedély szükséges, de engedélyeket
kötöttség nélkül megadják)
 De jure konvertibilitás (engedély nélküli átválthatósági forma)
Az IMF (Nemzetközi Valuta Alap) akkor tekint egy devizát konvertibilisnek, ha a fizetési
mérlegnek legalább a folyó műveleteire fennáll a szabad átválthatóság, ennek pedig a forint eleget
tesz.
Azt a konvertibilis valutát, amely a világgazdaságban a világpénz szerepét betölti, kulcsvalutának

nevezik (pl. USD)
Nemzetközi kereskedelmi forgalomban játszanak fontos szerepet a kereskedelmi valuták (pl.
DEM)
Azokat a valutákat amelyeket elsősorban a jegybankok használnak fel tartalék-képzésük során
tartalék valutáknak nevezzük (pl. CHF)
Az egyes valuták, devizák egymáshoz viszonyított értékét (árát) valuta, deviza árfolyamnak
nevezzük. Az árfolyam közzétételét árfolyamjegyzésnek nevezzük.
Két fajtája van:
 közvetlen (direkt) árfolyamjegyzés: külföldi valuta állandó, a hazai a változó tényező (pl. 1
DEM = .... HUF)
 közvetett (indirekt) árfolyamjegyzés: hazai valuta az állandó, a külföldi a változó (pl. 1 HUF =
.... PTS)
44
Az árfolyamoknak három alapvető típusa van:
 rugalmas (flexibilis): (az árfolyamokat alapvetően a piaci kereslet-kínálat befolyásolja)
 rögzített (fix): (az árfolyam körül egy szűk sávban ingadozik, de ha ebből kimozdul, akkor az
országok mesterségesen támasztott kereslettel-kínálattal igyekeznek az állapotot helyreállítani,
ezt devizapiaci intervenciónak nevezzük.
 kötött árfolyam: (az árfolyam nem piaci, hanem hatósági úton rögzítik)
Rögzített és kötött árfolyamok estében az árfolyam fel, leértékeléséről, flexibilis árfolyamok esetén
pedig fel, leértékelődésről beszélünk.
Árfolyam változását megkülönböztetjük:reál (ha az árfolyam változása megegyezik az országok

közötti inflációs ráták különbségével) és
nominál árfolyam változást (az árfolyam változása kisebb az országok közötti inflációs ráták
különbségénél)
Valuta, deviza árfolyamok további típusai:

 vételi, eladási árfolyam: (vételi: az az ár, amennyiért a p énzintézet hajlandó megvásárolni a
valutát, eladási: az az árfolyam, amennyiért hajlandó eladni.
Az eladási árfolyam nagyobb a vételi árfolyamnál. Két árfolyam közötti különbség a marge-nek
(árfolyam különbözetnek) nevezzük.
A vételi eladási árfolyam egyszerű számtani átlagát középárfolyamnak nevezzük.
A valuták vételi eladási árfolyama között mindig nagyobb a marge, mint a devizák esetében.
A pénzintézetek gazdálkodó szervezetek különböző valutákat, devizákat kölcsönösen

átvállalnak, ezt keresztárfolyamnak nevezzük. Ennek meghatározásához kiválasztanak egy
valutát, (devizát) majd annak alapján meghatározzák az egyes valuták, devizák közötti
arányokat. Az MNB már csak középárfolyamokat tesz közzé. A jegybankok által közzétett
árfolyamot központi árfolyamnak szokták nevezni. Az MNB jelenleg csúszó leértékelést
alkalmaz, hogy a hazai fizetőeszközt a többi konvertibilis valutához képest előre meghatározott
ütemben folyamatosan értékelik le.
 Valutakosár: A külföldi pénznemek magyar forintra, illetve forintnak külföldi pénznemre

történő átszámítása során alkalmazott valutakosárban 1999. január 1-től 70 %-ban euró és 30 %-
ban pedig amerikai dollár szerepel.
 Effektív árfolyam: egy olyan árfolyamindex, amely egy valutának több más valutával szembeni
átlagos árfolyamváltozását fejezi ki.
A hazai valuta leértékelésének hatására az export volumene általában nő, ugyanakkor az import
visszaszorulására lehet számítani. Az export növekedésének az oka, hogy ugyanezért a külföldi
valutamennyiségért több forintot lehet kapni, mint leértékelés előtt. Viszont egységnyi külföldi
fizetőeszköz megvásárlásához több forintra lesz szükség, ezért az import drágul. Importfüggő
országban azonban az import drágulásának óhatatlanul infláció növelő hatása is van.
45
XVI.
Fizetési módok a külkereskedelemben S.W.I.F.T. Nemzetközi pénzügyi intézmények. Az euro
jellemzői.
A nemzetközi fizetéseknél szerepet játszó banok a S.W.I.F.T.

A bankok közötti levelezői kapcsolat kétoldalú jogviszony, amelyben az egymásnak adott bankári
megbízásokat kölcsönösen teljesítik. A levelező kapcsolat feltétele folyószámla nyitását jelenti,
amelynek elnevezése nostro és loro számla.
Nostro számla az adott pénzintézet minden egyéb banknál nyitott devizaszámlájára, a loro számla
pedig minden más pénzintézetnek az adott banknál nyitott devizaszámlája.
A modern bankközi kapcsolattartás lehetőségét a S.W.I.F.T (nemzetközi bankközi pénzügyi

távközlési Társaság, melynek 1983 óta tagja hazánk) teremti meg.
Külkereskedelemben alkalmazott fizetési módok:

 átutalás: (legegyszerűbb fizetési mód, nyitott fizetésnek is szokták nevezni.)
 beszedvények (inkasszó):
sima beszedvény: a szállító az árut okmányokkal együtt elküldi egyidejűleg a vevő részére, és
csak ezután kezdeményezi a beszedést.
okmányos beszedvény: a szállító az árut nem közvetlenül a vevőnek juttatja el, hanem egy
szállítmányozó cég külföldi raktárába adja fel. Az okmányokat és beszedési megbízással együtt
pedig a bankjához juttatja el és innen kerül a vevő bankjához. Ha a szállító úgy rendelkezik,
hogy a vevő az okmányokat akkor kapja meg ha már fizetett, akkor vinkulált beszedvénnyel
állunk szemben.
 akkreditív: (okmányos meghitelezés) készpénz nélküli fizetési mód, bankszámlák közötti átírás
egyik változata.
A vevő fizetési igéretét egy bank saját fizetési kötelezettség vállalásával egészíti ki. Az
akkreditív gyakran hitelnyújtással kapcsolódik összeg.
Akkreditív ügylet létrejöttéhez szükséges:
• vevő akkreditív nyitási megbízást ad bankjának,
• a nyitó bank meghatározott feltételek teljesülése esetén a fizetést igéri,
• az exportőr, az akkreditív kedvezményezettje.
Az akkreditív néhány fontos típusa:

 visszavonhatatlan akkreditív: a nyitó bank vissza nem vonható fizetési ígéretet tartalmaz.
 visszavonható akkreditív: a fizetési kötelezettségvállalás, akkreditív egyes részleteit is
megváltoztathatók, visszavonhatók.
 feltöltődő (revolváló) akkreditív: az igénybevétel után automatikusan újra feltöltődik egy
meghatározott keretösszeg erejéig.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF)

Hazánk 1982 ót a tagja a Nemzetközi Valutaalapnak. A tagállamok hozzájárulnak a Valutaalap
alaptőkéjéhez, ezt a hozzájárulást kvótának nevezzük.
46
Világbank
létrehozása a Nemzetközi Valutaalap létrehozására egyidejűleg került sor. Célja a fejlődő országos
gazdaságainak korszerűsítése, fejlesztése. Rt formában működik, részvényes csak IMF tag lehet. A
világban által folyósított hitelek visszafizetésére a kormány garanciát vállal.
A Világban csoport áll:

 Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD)
 Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC)
 Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA)
 Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID)
 Nemzetközi Beruházás Biztosítási Ügynökség (MIGA)
Európa Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)

Európa Bank-nak is nevezik, egyetlen olyan intézmény, amely tevékenységét a k elet-európai
országokra specializálja.
Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS)

Rt formában működik székhelye Bázelben van. ügyfelei jegybankok, üzleti bank is lehet. Ügyfelek
a BIS-nél betétet helyeznek el és hiteleket vehetnek fel. MNB is részvényese a BIS-nek.
Európai Monetáris Unió

1998-ban az Európai Bizottság 14 EU tagállam monetáris unióra való alkalmasságot állapított meg.
1998-ban megalapították az Európai Központi Bankot (ECB) és a Központi Bankok Európai
Rendszerét (ESCB), melynek 1999. megkezdték működésüket.
1998-ban az utolsó napon megállapították az euro értékét az egyes valutákhoz képest.

Bankjegy formájában az euro csak 2001. j anuárjától jelenik meg addig csak számlapénzként
funkcionál. Papír és fémpénz lecserélése fél évig tartó kétdevizás időszak alatt zajlik majd le. A
MNB hivatalos árfolyamot jegyez az euróra.
47
XVII.
Biztosítási fogalmak, a biztosítások csoportosításának szempontjai. A biztosítási díjak
struktúrája.
A jövőbeni események bekövetkezésének lehetőségét veszélynek nevezzük.

Ha az előre nem látható esemény gazdasági hátránnyal, vagyoni veszteséggel jár, akkor kárról
beszélünk.
Veszélyt előidéző okok:

 természeti okok (földrengés, árvíz)
 gazdasági okok (árfolyam veszteség)
 társadalmi okok (bűncselekmény)
A negatív következményekkel fenyegető események bekövetkezésének esélye a kockázat.

Két típusa van:
 kárkockázatot (veszélyeztetett akaratától, döntésétől független, kedvezőtlen hatású)
 spekulatív kockázat (kockáztató idézi elő, kedvező és kedvezőtlen is lehet a számára)
Védekezés a kockázattal szemben:

 kármegelőzés
 tartalékolás (természetben és pénz formájában, pénz formájában lehet egyéni és intézményes
formában (pl. biztosítás) történik.
A biztosítás tehát pénzalap képzés, mely biztosítási díjból tevődik össze.
Veszélyközösség, hasonló kockázatnak kitett egyének csoportját nevezzük.

A kockázat csak akkor biztosítható, ha becsülhető meghatározható. A biztosításnál mindig pontosan
meg kell határozni, hogy mi a biztosítási érték és mi a biztosító által vállalandó szolgáltatás értéke,
vagyis a biztosítási összeg.
Biztosítás típusai: személyi, elemi károk elleni, szállítmányozási, gépjármű, hitelbiztosítás
Személyi biztosítás:
 életbiztosítás, (élettartam bizonytalanságából adódó kockázatnak a biztosító által történő
átvállalása)
 balesetbiztosítás (külső erőbehatásra, hirtelen a sérült akaratától függetlenül testi rongálódás
megy végbe a biztosítottnál)
 betegbiztosítás (állampolgár egészségügyi ellátásának a társadalombiztosítás és az önkéntes
biztosítópénztárak melletti harmadik oszlopát jelenti)
Elemi károk elleni biztosítás természet által okozott károk ellen keresnek védelmet pl. tűz-,
fagykár biztosítás.
Szállítmánybiztosítás: legősibb biztosítási ágazat. kiterjed a t engeri, belvízi, szárazföldi és egyéb
szállítmánybiztosításra.
Gépjárműbiztosítás: felelősségbiztosítás, törésbiztosítás, gépjárműben lévők balesetbiztosítása.

48
Felelősségbiztosítás:
 tulajdonosi felelősség-biztosítás,
 termékfelelősségi biztosítás
 szakmai felelősségbiztosítás (orvosi műhiba ellen, könyvvizsgálók tévedései ellen)
Hitelbiztosítás: áruhitel, részletfizetési, bankhitel és exporthitelezési biztosításokat tartalmaz.
Biztosítási díjak összetevői:

 netto díj, (netto kockázati díjból (pl. károk fedezésének forrása) és biztonsági pótlékból (pl.
biztosító által vállalt kockázat fedezete, ha a vártól eltérő lenne a káralakulás) áll)
 költségpótlék (biztosító intézet ráfordításainak a fedezetére szolgál)
 nyereségpótlék (a biztosító kalkulált nyereségének a fedezete)
49
XVIII.
Az államháztartás fogalma, alrendszerei. A központi költségvetés és a helyi önkormányzatok
költségvetése. A decentralizált pénzalapok.
Azt a tevékenységet, amellyel az állam a bevételeit beszedi és összegyűjti az állami költségvetésbe

mint pénzalapba, majd azt felhasználja kiadásai teljesítésére államháztartásnak nevezzük.
Az államnak vannak tisztán gazdasági jellegű funkciói:
 allokációs funkció: erőforrások megszervezésével és felhasználásával biztosítja a közösségi
fogyasztást.
 elosztási funkció: korrigálni igyekszik a piaci viszonyok hatásaiból származó jövedelmi és
vagyoni aránytalanságokat,
 stabilizációs funkció: célja a gazdasági növekedés feltételeinek biztosítása.
Az államháztartás alrendszerei:
 központi állami költségvetés
 helyi önkormányzatok költségvetése
 elkülönített állami pénzalapok
 a kötelező társadalombiztosítás rendszere
A központi állami költségvetés alrendszere:

Az állami költségvetés az állam központi pénzalapja, az egész országot érinti, csak közösen
kielégíthető társadalmi feladatok ellátásához szükséges pénzügyi alap.
A központi költségvetéshez tartozik az Országgyűlés, központi államigazgatási szervek, s általuk
irányított költségvetési szervek. A központi kormányzati költségvetés alkotja az államháztartás
központi szintjét. A költségvetés meghatározott időtartamra (rendszerint egy évre) szól.
Vonatkozhat naptári évre, de gazdasági évre is.
A központi költségvetés az állam várható bevételeinek és kiadásainak szembeállítását jelenti.

Bevételeinek és kiadásainak a különbözetet a költségvetési egyenleg, mely mutathat bevételi
többletet (szufficit), kiadási többletet (deficit). A deficit elfogadható szintjét a GDP 3 %-át meg nem
haladó mértéket tekinti mérsékelt deficitnek.
A költségvetés deficit finanszírozásának módja:

 lakosság és gazdálkodó szervek által nyújtott hitelek
 külföldről felvett hitelek.
A deficit belföldi finanszírozása történhet:

 az államháztartás rendszerén belül (tb. megvásárolja a finanszír. szolgáló értékpapírt.)
 jegybanki hitelnyújtás
 pénzügyi intézmények által nyújtott hitellel,
 a vállalkozások és a lakosság által nyújtott hitellel.
A jegybanki forrásokat csak nagyon korlátozott mértékben, s csak a költségvetés likviditási

helyzetének fenntartása érdekében lehet igénybe venni.
50
A központi költségvetés tervezésének menetét az államháztartási törvény állapítja meg. A
Pénzügyminisztériumnak a tárgyév május 31-ig irányelveit, fő keretszámait kell a kormány elé
terjeszteni. A kormány június 30-ig tájékoztatja az Országgyűlést. A kormány szeptember 30-ig
köteles benyújtani a következő évi költségvetési törvénytervezetet az Országgyűlésnek. Az
Országgyűlés törvényben hagyja jóvá legkésőbb december 31-ig. Ha az előírt határidő nem teljesíti,
akkor ún. ex-lex (törvényen kívüli) állapot áll elő.
A költségvetés összeállításának szemléletmódja:

kiadási oldal: igényalapú tervezés, bevételi oldal: erőforrás alapú tervezés. Leggyakrabban a kettő
kombinációját alkalmazzák, vagyis reális bevételekkel és szükségszerű kiadásokkal kell számolni.
A költségvetés tervezése és beszámolás során külön tervezik, mutatják ki a r endes, illetve a
rendkívüli bevételeket és kiadásokat.
Központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai:

bevételek:
 adók és adójellegű
 nem adójellegű (illeték, díjak)
 tőkebevétel
 nemzetközi kapcsolatokból származó bevétel.
kiadások
 adósságszolgálat és kamattérítés
 államháztartás többi alrendszerének támogatása
 központi költségvetés szervek támogatása
 gazdálkodó szervek támogatása
 nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó kiadások.
A helyi önkormányzatok: önálló gazdálkodó szervezet. Vagyoni körébe tartozik az önkormányzat

törzsvagyona, vállalkozó vagyona. Az önkormányzat költségvetésébe a helyi szervek, s általuk
irányított intézmények tartoznak. A központi költségvetés kiadási oldala és a helyi önkormányzati
költségvetés bevételi oldal kapcsolódik egymáshoz.
Önkormányzat bevételi jogcíme:

központi támogatás
 normatív támogatás (egy főre, egy ellátottra Ft-ban meghatározott támogatás)
 címzett támogatás (nagy költségigényű feladatok finanszírozását segíti, Teljes összegének
parlamenti jóváhagyása után egyedi pályázatok útján nyerhető el.)
 kiegészítő állami támogatás (elmaradt település,régi megsegítésére szolgál)
átengedett megosztott bevételek
személyi jövedelemadó, gépjárműadó
saját bevételek
helyi adókat (építmény, telekadó) Kötvénykibocsátásból, hitelfelvételből származó bevételek.
Az önkormányzat kiadásai:
 intézményeinek működési kiadásai: bölcsödék, óvodák fenntartása
 településüzemeltetési kiadások (közvilágításra fordított kiadás)
51
 felhalmozási kiadások (tárgyi eszköz megóvása)
A helyi önkormányzatok költségvetését a képviselőtestület önkormányzati rendelet formájában

fogadja el. A helyi önkormányzatok költségvetését tartalmazza a hozzá tartozó költségvetési
szervek bevételeit és kiadásait. A központi költségvetés, a helyi önkormányzatok költségvetése
együttes deficitjét államadósságnak nevezzük. Ide tartozik az állami kezességvállalás,
garanciavállalás miatt keletkezett hiteltartozás, elkülönített pénzalapok hitelei, állami vállalatoktól
átvállalt hiteltartozás.
Elkülönített (decentralizált) állami pénzalap:

Előre meghatározott konkrét célokra elkülönített pénzalapokat hoz létre. Az elkülönített állami
pénzalap az állam által kiemelt fontosságú feladatok megvalósítását elősegítő pénzalap, bevételei
között van az állami költségvetésből kapott források, vállalkozó befizetés, illetve lakossági források.
Ilyen pl. a Munkaerőpiaci Alap. Az elkülönített pénzalapot csak törvénnyel lehet létrehozni, s
bevételeit csak az alap címzett céljainak megvalósításához lehet felhasználni. Az elkülönített
pénzalapok vagyonát kincstári vagyonnak nevezzük.
Társadalombiztosítási Alap:
Egy elkülönített állami pénzalap, amely kitüntetett helyet foglal el a államháztartáson belül. Két
alapot foglal magában: Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot.
Főbb bevételei:befizetett járulék, tőkejellegű bevételek

szolgáltatásai: öregségi, rokkantsági nyugdíj, egészségügyi ellátás, táppénz, anyasági segély,
gyermekgondozási segély
Pénztár lehet:
Nyugdíjpénztár, Egészségpénztár, Önsegélyező pénztár.
Magyar Államkincstár
A pénzügyminiszter szakmai törvényességi és költségvetési felügyelete alatt álló önálló jogi
személyiséggel rendelkező önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.
Feladatai: ügyfeleinek pénzforgalmi szolgáltatás nyújt, bankszámlát vezet, kezeli az
államadósságot, nyilvántartja az állam által a központi költségvetés terhére vállalt kezességeket,
hiteleket
52
XIX.
Pénzügyi tervezés fogalma. Forgalmi és állományi szemléletű pénzügyi tervezés. A pénzügyi
tervek szerepe a vállalkozások gazdálkodásában. Folyamatos likviditási terv összeállítása.
Tervezés során több lehetőségből lehet választani, saját döntésnek fogható fel. A tervezés időben
megelőzi a cselekvést, nem von maga után azonnali végrehajtást. A tervezési problémák nem
bonthatók szét egymástól jól elkülöníthető egymástól független részekre. Egységes döntési
folyamat, egymásra épülő sorozatként fogható fel.
A tervezet nem elegendő egyszer elkészíteni, majd a megvalósításukhoz hozzálátni, hanem
folyamatosan karbantartási aktualizálni is kell őket. A tervek rendszeres ellenőrzését monitoring
rendszernek nevezzük.
Pénzügyi tervek csoportosítása:

 rövid távú pénzügyi tervezés (nem haladja meg a 12 hóna pot, likviditási tervet készít a
vállalkozás fizetőképességének fenntartása érdekében)
 hosszú távú (hosszabb 3-5 év, de 10 év sőt még hosszabb is lehet, nagyobb beruházásokat
projektek jövőbeni működési előreljézést takarja)
A vállalkozások pénzügyi tervezésének szemléletmódja:

 állományi tervezés más néven státusz tervezés (vizsgálja, hogy fog alakulni a vállalkozás
pénzügyi helyzete, állapotvizsgálatot jelent.
 forgalmi tervezés (meghatározott időtartam alatt pénzügyi helyzetet vizsgálja bevételi-kiadási
adatokat állítja egymással szemben) alappéldája a likviditási terv
A két szemlélet egymást kiegészíti, kölcsönhatás van közöttük. A tervezés állományi adatait a
forgalmi tervszámok meghatározzák, Állományi és forgalmi adatok közötti összefüggés a mérleg
egyezőséggel is felírható.
nyitó állomány+növelő forgalom=csökkentő forgalom+záró állomány
Állományi szemléletű tervezés:

A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató mérleg terv (státusz terv).
Évente 5 időpontban január 1 és minden negyedév utolsó napjára készítik el.
Mivel ezeket az időpontokra felállított mérlegtervezet státuszoknak nevezik, ezért kapta az
állományi tervezés a státusz tervezés elnevezést. Az állományi szemléletű tervezés annak a
megtervezését jelenti, hogy egy adott időpontban meglévő eszközállománynak mi lesz a
finanszírozási forrása. Forrás felesleg ritkán adódik, de forráshiány többször. Meg kell vizsgálni,
hogy mely eszközcsoporton belül található relatív eszköz felesleg. A készletállomány csökkentése
jelentheti a forgási sebesség növelését is. A forráshiány új források bevonását vonja maga után.
Ilyenkor mérlegelni kell, hogy az új tőkeszerkezet nyújtotta előnyök és a források költsége hogyan
viszonyul egymáshoz.
Bevételei: Befektetett eszközök, forgóeszközök, (készletek, követelések, értékpapírok,
pénzeszközök) Kiadásai: saját tőke (jegyzett tőke, tartalék tőke, eredménytartalék, méleg szerinti
eredmény) céltartalékok, kötelezettségek hosszú, rövid lejáratú kötelezettség) finanszírozásba
vonható adózott eredmény
53
Forgalmi szemléletű tervezés:
a bevételek, kiadásokat állítja szembe nem az eszközöket-forrásokat. A forgalmi finanszírozási terv
(cash flow terv) összeállítása negyedéves és évi összesítésben a bevételeket tervezzük meg. Mind a
bevételi mind a kiadási tervnek az alapja a vállalkozás által az adott gazdálkodási időszakra
elkészített termelési és értékesítési terv. Egyes időszak összes bevételének-kiadásának egyenlegét a
pénzforgalmi egyenlege mutatja.
A negatív előjelű egyenleg (kiadási többlet) a pótlólagos pénzigényt míg a pozitív előjelű egyenleg
(bevételi többlet) az adott időszak pénztöbbletét jelenti.
Folyamatos likviditási terv:

A folyamatos likviditási terv a munkanapok várható bevételeiből és kiadásaiból gördülő tervezési
módszerrel elkészített havi likviditási terv. A bevételek között kiemelt hangsúlyt kap az árbevétel
alakulása, fizetési módok bontásban. Fontosabb működési kiadások munkabér, adó, tb. fizetési
kötelezettség.
A meghatározott várható napi összes bevétel és összes kiadás módosítják a napi nyitó
pénzállományt, meghatározva az ún. n yers egyenleget. A nyers egyenleg megegyezik az
elszámolási számla hitelműveletek nélküli egyenlegének és a házipénztár egyenlegének együttes
összegével. Ezt követi az egyenleg korrekció.
Cash flow terv összeállítása:

 göngyölített egyenlegeinek értéke minden hónapban pozitív, kiugróan magas + és – értékek nem
szerepelnek benne, ez optimálisnak tekinthető.
 ha a göngyölített egyenlegében szerepel – érték is, akkor korrigálásra van szükség.
 ha indokolatlanul magas, + értéket mutat.
Hazánkban egyre nagyobb szerepet kap a cash flow tervezés, angolszász országokban ezt cach-
managementként emlegetik.
Hosszabb időtávú pénzügyi prognózis készítése:

Nem nélkülözhetők hozzá a számítógépes pénzügyi prognosztizáló rendszerek, képesek
előrevetíteni akár 15 évre is a vállalkozó várható pénzügyi és gazdasági helyzetének alakulását,
értékelik a vállalkozást. Grafikusan is megjeleníthető, könnyen meghatározható az éves hiteligény,
pénzfelesleg.
54
XX.
Vállalkozás finanszírozási alapfogalmak. A vállalkozások tőkeszerkezetének értelmezése.
Finanszírozási alapelvek. Finanszírozási stratégiák.
A vállalkozások vagyona mindazon eszközök összessége, amelyek a gazdasági tevékenység

végzéséhez szükségesek. A legrugalmasabb eszköz a készpénz.
A vagyon rugalmassági mutató = rugalmas vagyonelemek/rugalmatlan vagyonelemek
illetve, vagyonrugalmasság = forgóeszköz vagyon/tartós befektetések
Az egyes eszközök, vagyonelemek rugalmassága nagymértékben befolyásolja a v állalkozás

rugalmasságát, tehát azt, hogy a vállalkozás vagyonvesztés nélkül hogyan képes alkalmazkodni a
folyamatosan változó piaci körülményekhez. Azt a f olyamatot, amelynek révén a termelésbe
fektetett pénzből újra pénzforma jön létre, a forgóeszközök körforgásának nevezzük. Egy körforgás
időtartama a fordulat.
Finanszírozás fogalma
Finanszírozás = pénzellátás. Konkrétabban valamely gazdasági művelet, tevékenység, funkció,
kiadás pénzügyi fedezetéről való gondoskodást, illetve a pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátását
jelenti.
Eszköz csoportosítása finanszírozási szempontból

 tartós eszközök (befektetett forgóeszköz)
 átmeneti eszközök (a tartós forgóeszközök közé be nem sorolható hányadát tartalmazza)
Tartós forgóeszköznek tekintjük a forgóeszközök állományának azt a részét, amelyre a folyamatos

termelés mellett állandóan szükség van.
Az átmeneti forgóeszköz állomány olyan eszköznövekedés következménye, amely bizonyos idő

elteltével mint igény megszűnik így állandó finanszírozási forrást sem igényel.
Vállalkozásfinanszírozás formái:
 belsőfinanszírozás
forgalmi bevételekből, tartalékból történő finanszírozás, tárgyévi nyereség visszatartása
 külső finanszírozás
hitelekből, részesedés finanszírozás
A forgalmi bevételekből történő finanszírozás a folyamatos működéshez szükséges pénzkiadások

fedezetének az árbevételen keresztül történő realizálódását jelenti.
A vállalkozás árbevételen keresztül olyan forráshoz juthat, amellyel szemben nem merült fel
tényleges kiadás.
Tartalékból történő finanszírozás

Az eredmény visszaforgatása révén megvalósuló finanszírozás
A visszatartott nyereségből történő finanszírozást önfinanszírozásnak nevezzük.
55
A belülről származó (belső) finanszírozás és az önfinanszírozás tehát nem szinonímák, hanem az
önfinanszírozás szűkebb fogalma.
Mértéke függ:
 vállalkozás nyereségétől,
 nyereség adóztatásának módjától
 adókedvezményektől, nyereség után számított adót csökkentheti
 osztalék (részesedés) politikától.
A külső finanszírozáson belül a részesedés finanszírozás azt jelenti, hogy a vállalkozásban újabb
tulajdonosokat, befektetőket vonnak be, akik pótlólagosan tőkét juttatnak a cégnek. Ha a külső
finanszírozás ily módon, saját tőke szerzésével történik, akkor a vállalkozás lejárat nélküli tőkéhez
jut. A lejárat nélküli külső tőkének is van tőkeköltsége.
Idegen tőke lehet rövid, közép és hosszú lejáratú
A rövid lejáratú idegen források a vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges, éven belüli
lejáratú forrást jelentenek, mely származhat: vevők előrefizetéseiből, szállítók által nyújtott
hitelekből, tartós passzívákból, rövid lejáratra felvett hitelekből, kölcsönökből.
A tartós források közé tartozó saját tőke a hosszú lejáratú hitelek több éven keresztül folyamatosan
vannak jelen a termelési folyamatban. Az eszközök megtérülésének és az őket finanszírozó források
lejáratának összhangjában kell lenni. Ezt illeszkedés elvének nevezzük.
Tőkeelemek költségei
 hitelek köre
 belülről származó források
A hitelek költsége a teljes hiteldíjjal egyezik meg, a kamatokon felül tartalmazza az egyéb járulékos
költségeket is. A belülről származó tőke költsége tehát az az elmaradó haszon, amelyik azért veszik
el, mert a termelésben való lekötés miatt más célra felhasználni nem lehet.
Össztőke hozamának meghatározása

Jövedelmezőség (rentabilitás) viszonyszám, a gazdálkodás eredményét viszonyítja különböző
vagyonelemekhez. Az össztőke hozam (hozadék) általában %-os formában kifejezett
jövedelmezőségét értjük, amely megléte mellett az idegen tőke kamatköltségének megfizetése és a
saját tőke osztalék iránti igénye egyaránt biztosítható.
Össztőke hozadék = (saját tőke összege/össztőke összege) saját tőke elvárt hozadéka + (idegen tőke
összege/össztőke összege) idegen tőke költség.
Az össztőke hozadék nagyobb, mint az idegen tőke költsége, akkor a saját tőkére jutó hozadék
nagyobb lesz az össztőke hozadékánál. Ha kisebb mint az idegen tőke költsége, akkor a saját tőkére
jutó hozadék kisebb lesz az össztőke hozadékánál. Az össztőkehozadék tehát mindig saját tőkére
jutó hozadék és az idegen tőke hozadéka között helyezkedik el.
Minél kisebb az idegen tőke részaránya, annál nagyobb a cég pénzügyi önállósága. A tőkeszerkezet
megváltozásával a vállalkozás piaci értékét nem lehet megváltoztatni. A vállalkozás nettó
56
eszközértékén a vállalkozás eszközeinek a kötelezettségekkel csökkentett piaci árát értjük. Nő a
tőkeáttétel, annál nagyobb lesz a saját tőkére jutó hozam értéke.
A hitel kamatlábak alacsonyak, úgy kijelenthető, hogy van egy olyan optimális tőkeösszetétel,
amelynél a tőke súlyozott átlagköltsége minimális lesz.
Vállalkozásfinanszírozás alapelvei:
A finanszírozási döntéseket felfoghatjuk úgy is, mint különböző tőkefajták közötti választást, mely
lehet
 rentabilitás elve (tőkefajtákat kell választani, amelyek együttes tőkeköltsége a legalacsonyabb)
 normativitás elve (a bank csak akkor juttatja idegen forráshoz a vállalkozást, ha azok az
ügyfélminősítés alapján megbízhatónak bizonyulnak.
 rugalmasság elve (átmeneti eszközigényt, forrásokkal, tartós eszközigényt pedig tartós
forrásokkal célszerű finanszírozni.)
 önállóság elve
 likviditás elve (arra keresi a választ, hogy a hitelt igénybe vevő milyen forrásokból fogja tudni a
hitelt kiegyenlíteni.)
Finanszírozási stratégiák:
 szolíd (illeszkedési terv érvényesül, az aranyszabály betartására épül
 agresszív (óvatos stratégia)nem csak tartós eszköz, hanem átmeneti eszköz egy részét is tartós
forrásokkal finanszírozzák. Legnagyobb várható jövedelem itt mutatkozik. Jelentős kockátatot
hordoz, de olcsóbb a konzervatívnál.
 konzervatív (átmeneti eszközökön túl a tartós eszközök egy részét is átmeneti forrásokból
finanszírozzák) kisebb jövedelem itt mutatkozik.
57
XXI.
A forgóeszköz finanszírozás sajátosságai. A nettó forgótőke értelmezése. Relatív forgóeszköz-
csökkentés. A beruházások finanszírozása.
A forgóeszközök finanszírozási szabálya: rövid lejáratú eszközöket rövid lejáratú idegen

forrásokkal kell finanszírozni.
A forgóeszközök finanszírozására szolgáló pénzforrásokat nevezik folyó finanszírozási vagy más
szóval üzletfinanszírozási forrásoknak is.
A netto forgótőke finanszírozással kapcsolatos szabály: a nettó forgótőkét saját, vagy hosszú
lejáratú idegen tőkével kell finanszírozni.
A netto forgótőke a forgóeszközök és a folyó finanszírozási források különbözete vagyis a netto
forgótőke a forgóeszközök azon értékösszege, amely nem rövid lejáratú kötelezettségekkel van
finanszírozva.
Nettó forgótőke = Hosszú lejáratú idegen tőke (tartós befektetések- saját tőke)
Negatív előjelű nettó forgótőke (azt jelenti, hogy a forgóeszközök állományát meghaladja a rövid
lejáratú kötelezettségek összege, a befektetések egy része is átmeneti forrásokkal van finanszírozva,
ez az állapot az agresszív finanszírozási stratégiának felel meg, mely meglehetősen kockázatos.
A nettó forgótőke értéke 0 az még nem jelenti egyértelműen, hogy a vállalkozás szolid
finanszírozási stratégiát folytat.
Forgóeszköz csökkentés két lehetséges módja:

abszolút forgóeszköz csökkentés (gazdálkodási időszak forgóeszköz-állományának értéke a
megelőző időszakhoz képest kisebb értéket képvisel.)ú
ralatív forgóeszköz csökkentés (a vállalkozások forgóeszközei az ér tékesítési bevételhez
viszonyítva kisebbek, mint a bázis időszakban voltak.
A forgási sebesség javulásaként viszonylagos forgóeszköz csökkenés következik be.
Forgási sebesség forgási mutatókat alkalmaz, mely lehet fordulatok száma (megmutatja, hogy az
értékesítési forgalom hányszorosa a termelésben lekötött forgóeszköz állomány értékének, képle:
értékesítési árbevétel/átlagos készletérték). A forgási idő napokban (átlagos időtartamot fejez ki,
mely alatt a forgóeszközök egy teljes körforgást elvégeznek, képle: forgási idő napokban = az
időszak napjainak száma/fordulatok száma).
Beruházások finanszírozása
A beruházási tevékenység során olyan eszközöket vonunk be a termelésbe, amelyek tartósan
meghatározzák a vállalkozás termelési szerkezetét. Beruházásnak nevezzük a termelő és nem
termelő tárgyi eszközök létesítését, állományuk, teljesítőképességük bővítését az elhasználódott
tárgyi eszközök pótlását, cseréjét. A beruházási döntéseknél gondoskodni kell annak pénzigényéről,
finanszírozási forrásáról is.
A legtöbb vállalkozásnál a s aját szabad pénzeszközök csak a pótláshoz, a kisebb

korszerűsítésekhez, bővítésekhez biztosított fedezetet, a jelentősebb volumenű beruházásokhoz
általában a saját forrásokat külső forrásokkal kell kiegészíteni. A beruházás finanszírozása kapcsán
58
elterjedt fogalom a zártkörű hitelek fogalma (olyan hosszú lejáratú hitel, amelyekkel meghatározott
beruházási terveket finanszíroznak és adósságszolgálati kötelezettségek teljesítésének lehetőségei
kapcsolódnak a projekt pénzáramaihoz, ezt projektfinanszírozásnak nevezzük.
Kockázati tőkejuttatás (a bank nem hitelt nyújt a vállalkozásnak, hanem tulajdonrészt szereznek a
vállalkozásban.)
Beruházási támogatások (vissza nem térítendő beruházási támogatások ingyenes forrásnak
tekinthető.
A befektetés tágabban értelmezhető mint a beruházás.
Beruházási döntések sajátosságai:

 megvalósított létesítmények általában hosszú élettartamúak
 tárgyi eszközök mobilitása korlátozott.
 létrehozott eszközökhöz, működéséhez speciális költségek kapcsolódnak,
 mezőgazdasági termelésben a paramétereinek előrejelzése különösen nehéz.
A pénz időértékét objektív és szubjektív tényezők befolyásolják.

objektív
 jelenlegi alternatív befektetések jövedelmezősége,
 befektetett tőke mobilizálhatósága
 kockázat mértéke
 infláció
szubjektív
 jelenlegi és jövőbeni szükséglet erősségét
 jövőbeni bizonytalanság személyes megítélése
 kockázat vállalásához való hozzáállást.
A kamatláb összemérhetővé teszi a különböző időpontokban felmerülő pénzértékeket, másrészt a

befektetett tőkére vonatkozóan meghatározza annak minimális jövedelmezőségi követelményét
(hozadékát).
A gazdasági mennyiségek összemérésekor az ún. kalkulatív kamatlábat alkalmazzuk, mely
nagyságát a p énz iránti kereslet-kínálat, elvárt minimális hozam, befektetés kockázata, inflációs
ráta, árszínvonal változás befolyásolja.
Gazdasági mennyiség időbeli súlyozása során alapvetően két számítási eljárást alkalmazunk.
Jelenlegi értékből jövőbeni érték meghatározása kamatos kamat számítás elvén, jövőbeli értékből
jelenlegi érték meghatározása diszkontálás révén.
Beruházás-gazdaságossági számítás mutatók:

 tőke visszatérülést (a költségek között elszámolt értékcsökkenési leírás biztosítja)
 tőkehozadék (egyszeri befektetéssel elérhető bevétel diszkontált értékének és a költségek
diszkontált értékének a különbözete.)
59
 tőke megtérülés (élettartam alatti hozadék legalább akkora legyen, mint amekkora összeget más,
alternatív befektetéssel ugyanakkora idő alatt el lehet érni.)
Önmagában egy beruházás-gazdaságossági mutató kevés a helyes döntés meghozatalához.

A beruházási változatok gazdaságosság szerinti rangsorában, amelynek kivitelezésére a források is
biztosítottak a gazdaságosság pénzügyileg realizálható szintjének nevezzük.
A beruházásokkal kapcsolatos ráfordításokat csoportosítjuk

 egyszeri (beruházás létesítésével kapcsolatosan merül fel)
 folyamatos ráfordítások (működés során)
A beruházás-gazdaságossági mutatókat aszerint, hogy figyelembe veszik-e a pénz időértékét, vagy

sem két típusba sorolhatjuk
 statikus
 dinamikus beruházás-gazdaságossági mutatók
60
XXII.
Statikus és dinamikus beruházások-gazdaságossági kalkulációk összhasonlítása. A nettó
jelenérték és a hozam költség aránymutató értelmezése
Statikus beruházás-gazdálkodási számítási módszer nem veszi figyelembe az időtényezőt, nem

képes arra, hogy figyelembe vegye a beruházások élettartama alatt keletkező jövedelmek
időbeliségét.
A statikus számítások azzal az előnnyel rendelkeznek, hogy a dinamikus mutatókhoz képest,

gyorsan számíthatók, amennyiben egy beruházás életképtelen, tehát nem térül meg statikus számítás
esetén, azon felesleges elvégezni az időigényes dinamikus számítások sorozatát úgy sem lesz
életképes.
A statikus mutatók csoportjába tartozik a befektetés megtérülési idejének mutatója, mely kifejezi a
beruházásba fektetett tőke mennyi idő alatt térül meg a beruházással előállítható éves jövedelemből.
képlete:
Megtérülési idő = beruházott össszeg/éves jövedelem.
Ha a megtérülési idő rövidebb, mint az eszköz tervezett használati ideje, a megtérülési időn túli
működés során a vállalkozás többletjövedelmet állít elő. A beruházási változatok közül a
legkedvezőbb, mivel ekkor csökken a befektetés kockázata.
A másik csoport a fejlesztés jövedelmezőségének mutatója, mely kifejezi a beruházás várható

hozamát elosztjuk a beruházás ráfordításaival. A mutató %-os formában is kifejezhető.
Alapvető eljárás, hogy az adott ráfordítással minél nagyobb eredményt érjük el, tehát az a
beruzházási változat tekinthető a legjobbnak, amelynek a jövedelmezőségi mutató értéke a
legmagasabb.
A harmadik mutató a termékegységre jutó fejlesztési költség, képlete:

Ek + Fk ,
Egységnyi termékre eső fejlesztési költség = -----------------
T
E k = egyszeri ráfordítások összege

F k = folyamatos ráfordítások összege
T = beruházás élettartama alatt előállított termékmennyiség naturális mértékegységben kifejezve.
Akkor a legkedvezőbb, ha az egységnyi termékre a legkevesebb ráfordítás jut.
A nyereség összehasonlító módszer alapja, hogy meghatározva az egyes változatok közötti

nyereségkülönbözeteket, rangsorolja azokat.
A dinamikus mutatók (azonos kockázatú, egymást kölcsönösen kizáró változatok szelektálására

használjuk)
61
Eszközei
 nettó jelenérték
 belső megtérülési ráta (IRR) meghatározása
 megtérülési idős számítása
 jövedelmezőségi index, vagy profitindex (PI) meghatározása
 hozam-költség aránymutatók (BCR 1 és BCR 2 )
Nettó jelenérték (NPV)

a tőkebefektetés révén keletkező jövedelmek diszkontált értéke és az egyszeri ráfordítások
diszkontált értéke közötti különbözetet érjük. A mutató felhasználható a beruházási változatok
életképességének megítélésére, negatív előjelű NPV-vel rendelkező változatok nem életképesek.
Felhasználható még az egymást kölcsönösen kizáró azonos időhosszúságú befektetések közötti
döntéshozatal során is hiszen az a vállalkozás a legkedvezőbb, amelyiknek az NPV-je a
legmagasabb.
A mutató kiszámításakor figyelembe veszik

 kamatláb,
 élettartam
 várható kockázat
 árbevétel reális tervezése
Minél magasabb kamatlábbal számolnak, annál inkább leértékelődnek a későbbi években jelentkező
nyereségek.
62
XXIII.
A jövedelmezőségi index és a belső kamatláb értelmezése. a kockázat számbavétele a
beruházás-gazdaságossági kalkulációknál.
Belső kamatláb az a diszkontráta, amely a beruházás egyszeri ráfordításának diszkontált értéke és a

befektetéssel elérhető hozadékok diszkontált értéke kiegyenlíti egymást, azaz a beruházás nettó
jelenérték éppen 0.
Belső kamatlába megmutatja, hogy mekkora az a kalkulatív kamatláb, amely mellett a beruházás
egyszeri és a működés folyamatos költségei a bevételekből éppen egyszer térülnek meg az
élettartam alatt.
A beruházást akkor érdemes megvalósítani, ha annak belső kamatlába meghaladja a számítások

során alkalmazott kalkulatív kamatláb nagyságát. A számítás bonyolult, számítógépes iterációval
végezhető el könnyen.
Dinamikus megtérülési időnek két számítási eljárása mérlegelhető.

 első megtérülés évét,
 átlagos megtérülési idő
Az a beruházási változat a legkedvezőbb ebből a szempontból, amelynek a megtérülési ideje a

legrövidebb. Ennek előnye, hogy az adósságszolgálati kötelezettség jól tervezhető.
Jövedelmezőségi index (profit index) A jövedelmezőségi index alapján történő beruházási döntés
esetén az a beruházási változatot részesítjük előnyben, amelynek a jövedelmezőségi indexe minél
nagyobb az egyhez képest. Amennyiben a jövedelmezőségi index értéke 1, akkor a nettó jelenértéke
biztosan 0 lesz. Egyhez viszonyítva minél nagyobb a jövedelmezőségi index, annál nagyobb lesz a
beruházás nettó jelenértéke.
Hozamköltség aránymutatók (BCR) A beruházási változatot teljes élettartama alatt keletkező

bevételek és a maradványérték diszkontált összegéből a beruházás egyszeri és működés folyamatos
ráfordításainak diszkontált összeg megtérül-e illetve hányszor térül meg. Képlete:
a bevételek diszkontált értékeinek összege + a maradványérték diszkontált össz.
BCR 1 = ---------------------------------------------------------------------------------------------
az egyszeri diszkontált értéke + a folyamatos ráford. jelenértékeinek összege
BCR 2 kifejezi a b eruházás teljes élettartama alatt képződő eredmény diszkontált összegéből a
beruházás diszkontált egyszeri ráfordításai megtérülnek-e, illetve hányszor térülnek meg. képlet:
bevételek - folyamatos ráfordítások) diszkontált értéke
BCR 2 = -------------------------------------------------------------------------
az egyszeri ráfordítások jelenértéke
Ha ezen mutatókkal kívánjuk választani az egymást kölcsönösen kizáró beruházási változatok

között, akkor azt a változatot fogjuk preferálni, amelynek a BCR mutatói egynél minél magasabb
pozitív értéket vesznek fel. A BCR mutatók értéke csak akkor haladhatja meg az 1-et, ha a
63
beruházási változat nettó jelenértéke pozitív, hiszen ebben az esetben mutatható ki a beruházáson
nyereség.
A BCR 2 mutató formailag is megegyezik a jövedelmezőségi index mutatójával.
A beruházás-gazdaságossági kalkulációja
 projekt terv készítése,
 érzékenységvizsgálatokra
A projekt tervek elkészítése a s zemélyi számítógépek segítségével viszonylag könnyen

végrehajtható. A projekt terv tipikus megjelenési formája a hálóterv (idődimenzió nélkül mutatja az
elvégzendő tevékenységeket, közöttük meglévő logikai kapcsolatokat) és a ganttdiagram (idő
függvényében ábrázolja a t evékenységet, leolvasható róla a r észtevékenység kezdeti és befejezési
időpontjai).
Érzékenységvizsgálatok segítségével a b eruházási változat stabilitása, illetve kockázatossága

határozható meg. Az érzékenységvizsgálatok célja annak megállapítása, hogy a tervezés
pontatlansága, a bekövetkező változások milyen mértékben befolyásolják a beruházás-
gazdaságossági számítások eredményeit.
Beruházásrugalmasság alatt azt érjük, hogy kedvezőtlen környezeti hatásokat mennyire képes
azokat „elviselni”, mi az a t artomány, amin belül nem válik veszteségessé azaz a b eruházásba
fektetett tőke megtérülése biztosítható. Előnye, hogy meghatározható a tervezés hibatűrése.
64

Penzugy Tetelek 2000

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Penzugy Tetelek 2000

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Forrás: http://www.doksi.

Pénzügy tételsor - 2000

A nemesfém rendszerben a pézegységek súlymértékek voltak, később ez elvált egymástól. A

A nemesfémpénz időszakán belül megkülönböztetünk:

A Banking elmélet képviselői szerint a pénzhelyettesítők kibocsátását nem a meglévő

Az aranya domentizálását a dollár aranyra való átváltási lehetőségének megszűnése

A pénz megsemmisülése: hiteltörlesztés és a külföldi fizetőeszközök eladása. A modern pénz

A kétszintű bankrendszert a kötelező jegybanki tartalék határozza meg. Az üzelti bankok

A pénz, mint fizetési eszköz az áruforgalmat közvetíti, ilyenkor az árumozgás és a pénzmozgás

A pénz forgási sebességének n övekedése pénzteremtéssel, csökkenése pedig pénzkivonással

A pénzügyi rendszer, a pénzeszköz forgalomba hozatalát azok ideiglenes és végleges

A pénzügyi rendszer főbb elemei:

A pénzügyi rendszer összetevői azok az intézmények, szervezetek, amelyek megvalósítják az állam

Pénzügyi irányítás szereplői:

A pénzügyi feladatok végrehajtásának intézményei:

A pénzügyi politika elemei:

Fiskális politika (költségvetési) dönt

A költségvetési politika szolgálhat stabilizációs, allokációs (elosztási) célokat.

Két eszközrendszere van:

Az automatikus eszközök automatikus módon képesek a gazdasági egyensúly helyreállítására, így

A diszkrecionális eszközök eseti beavatkozásokat jelent, amelyeket az automatikus eszközök

Feladatának meghatározását az MNB,irányítását a Jegybanktanács végzi.

A monetáris politika hatása a fiskális politikával együtt érvényesül.

A pénz kínálatát, befolyásolja a jegybankpénz mennyisége, valamint a multiplikátor értéke.

A monetáris politika rugalmassága, gyors reagálása a változásokra, gazdasági folyamatok pontos

Kötelező tartalék: a jegybank előírja az üzleti bankoknak,hogy a náluk elhelyezett betétek

Nyíltpiac (értékpapír) értékpapír-műveletek körében nagy mennyiségű értékpapír, állampapír adás

Viszontleszámítolás, rediszkontálás, értékpapírok, váltók eladását jelenti a hitelintézetek részéről a

Ha a monetáris szabályozás eszközrendszere segítségével a pénzkínálat növelés a cél, akkor

A reálkamat (reálkamatláb) a n évleges (monetáris) kamatláb és az inflációs ráta hányadosa. Ha

Névleges kamatláb = Reálkamatláb

A pénz időmértékét a kamatlábbal fejezzük ki.

Ha a pénzlekötés időtartama meghaladja a kamatlábidőt, akkor a jelenlegi pénzünk jövőbeli értéke

Kamatos kamat képlete:

FV = ö * (1+r)n FV = jövőbeli érték

(1 + r)n = kamattényezőnek is nevezzük.

A jelenlegi pénz jövőben értékét meghatározzák:

Az „n” év múlva esedékes pénzbevétel jelenértékén azt a pénzösszeget érjük, amely ma

A jövőbeli bevétel mai értékét befolyásolják

Olyan pénzáramlásokat, amelyekben az egyes évek jövedelmei pénzkiadásai azonos nagyságúak,

A bankrendszer alatt az ország bankjainak és a rájuk vonatkozó szabályozónak az összességét

A HPT (hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló) törvény a bankrendszer második

Kettő között a különbség, a hitelintézetek bizonyos szolgáltatásokat végezhet, míg a pénzügyi

A hitelintézeteken belül: beszélünk

1997-től új szakosított hitelintézmény a

Pénzügyi vállalkozások: betét és pénzforgalmi szolgáltatásokat nem végez. Végez viszont

A bankok és a szakosított hitelintézetek kizárólag részvénytársaságként RT, a többi pénzügyi

MNB szervei: (elnök, alelnök áll az élén)

A jegybank legfontosabb feladata a pénzkibocsátást és a monetáris politika megvalósítása, melynek

Kizárólagos feladata a készpénzkibocsátás, melyet bankjegy-emissziónak nevezzük.

Demittálásnak nevezzük a készpénz számlapénzzé alakulását, illetve a belföldi fizetőeszköz

ÁPTF Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet

Az APTF helyszíni ellenőrzéseket is végez. Többféle intézkedéseket tehet ellenőrzés során:

Bírságból származó bevételek 80 %-át az OBA-ba valamint a BEVA-ba kell befizetni. A

BEVA 1997-ben jött létre Befektető-védelmi Alap

Az alárendelt kölcsöntőkét, az értékelési tartalékot járulékos tőkeelemnek nevezzük, míg a saját

Általános tartalék: általános tartalékot kell képezniük a hitelintézeteknek az adózott eredményük

A tőkemegfelelés tulajdonképpen a hitelintézet fizetőképességére utaló kifejezés, a

Pénzügyi szolgáltatási típusok:

A fizetési forgalom (pénzforgalom) a fizetést teljesítők és a fizetést elfogadók közötti pénzmozgást

Az elszámlási számla a bank-ügyfél közötti fizetési forgalom lebonyolítására szolgál. Nem ad

A folyószámla az elszámolási számla egy továbbfejlesztett változata.

Határidős betétszámla: Magasabb kamatot érhet el az elszámolási számlánál, ha a pénzeszközeit

betét összegelekötési időtartam(nap)éves betéti kamatláb