Dologi jog

I. A dologi jog alapkérdései

A dologi jog helye a jogrendszerben
• vagyonjogon belül jellemzően az úgynevezett uralmi jellegű státuszjogokat, az emberi
uralom alá hajtható vagyontárgyak feletti joggyakorlás módját, annak kereteit
határozza meg
o Ptk. Ötödik könyvben tárgyalja
• a dolgokra vonatkozó jogokat és azok korlátait egyre inkább befolyásolják a közjogi
szabályok
• dologi jog szabályait kógens normákkal határozza meg
• a szerződési (kötelmi jog) diszpozitív
• a dologi jogra egyre nagyobb erővel hat a kötelmi jog (azon belül a szerződési)
A dologi jog fogalma, jellemzői
• dologi jog: vagyonjogon belül meghatározza, mely javak hajthatók emberi uralom alá,
a vagyoni javak felett milyen módon és mértékben gyakorolható a jogi uralom
• kötelmi jog: a javak mozgásának, jellemzően az árufogalomnak a szabályait igyekszik
megadni
• dologi jogi jogviszonyok tárgyalásakor a dologi jogi jogviszonyok abszolút
szerkezetéből indul ki
o abszolút szerkezet: a dologi jogi jogviszonyban a figyelem alapvetően egy
jogalanyra, a jogosultra (tulajdonos, haszonélvező) irányul, és a jogviszony
jellemzőit e személy szemszögéből vizsgálva írjuk le, azzal, hogy a jogosultra,
mint védett és uralmi pozíciót betöltő személyre tekintünk
▪ 2 pólusa van
• jogosított személy
• mindenki más, aki tűrni köteles a jogosult joggyakorlását,
tartózkodni köteles zavarásától, ritkábban tevőleges
magatartásra köteles
o jogosulthoz képest minden más jogalany kötelezett
o Grosschmind → tulajdonjogviszony negatív tartalmú sűrített kötelem
• dologi jogi jogviszony is polgári jogi jogviszony – jogviszony csak személyek között
képzelhető el
o dologi jogviszony dologra vonatkoztatott, de személyek közötti viszony
• statikus jogviszony – van nyugodtabb és van dinamikusabb állapota
• dologi jogok rendkívül sokfélék, egyre változékonyabbak
• Lenkovics összegzése: a dologi jog a magánjognak az a része, amely a személyek
számára abszolút szerkezetű jogviszonyok keretében jogi uralmat biztosít a vagyoni
értékkel bíró javak felett
A dologi jog felosztása
• csoportosítása többféleképpen történhet
• régi magánjogi irodalomban a dologi jogi jogviszonyok 2 csoportra oszthatók:
o saját dolgon fennálló jogok – tulajdonjog
 o más dolgára irányuló jogok – más személy tulajdonában álló vagyontárgyra
biztosítanak valamilyen dologi jogi jogosultságot egy adott jogalanynak –
egyéb/ korlátolt dologi jog (idegen dologbeli jog)
1. Tulajdonjog
− legteljesebb magánjogi hatalom
− célja: biztosítani az emberi uralom alá hajtható javaknak a szükségletek kielégítése
céljából való felhasználását
− Ptk. 5:13. § „a tulajdonost a tulajdonjoga tárgyán – jogszabály és mások jogai által
megszabott korlátok között – teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg
− tulajdonjog tartalmi elemeinek feltételes felsorolása lehetetlen
− Ptk. sem vállalkozik a tartalom pontos tisztázására → a tulajdonost megilleti
különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a
rendelkezés joga
− osztott tulajdonjog: amikor egy dolog (vagyontárgy) feletti tulajdonjog egy időben
különböző személyek között van funkcionális szempontok szerint megosztva
− időleges tulajdonjogi jog: utóöröklés, ingó tulajdonjog-fenntartás esete (dologi
várományt keletkeztet a vevő javára)
2. Korlátolt dologi jogok
− csak az adott dologi jog tartalma szerint meghatározott irányban teremtenek az
idegen dologra ráhatási lehetőséget
− „a tulajdonjog részjogosítványai” – a tulajdon jogból kivált, önállósult dologi
jogokká alakult részjogosultságok
− hagyományos felfogás szerint 2 csoportba soroljuk: (szelvényjog)
o szolgalmak – használati jog
▪ lehet személyes szolgalom (haszonélvezeti) vagy telki szolgalom
o értékjogok – zálogjog
▪ Fehérváry – a jelzálogjog azért értékjog, mert magán a dolgon semmi
közvetlen hatalmat nem adnak, csupán a dolog értékében való
részesedésére jogosítanak
− ha a tulajdonos megszerzi a zálogjogot, vagy a zálogjogosult a zálogtárgy
tulajdonát, akkor a korlátolt dologi jognak meg kell szűnnie
A dologi jog alapelvei
• Ptk. nem tartalmaz a dologi jogra vonatkozóan törvényben megfogalmazott
alapelveket – nem nyernek jogszabályi rangot
1. A zártkörűség elve
− dologi jogok zárt kört alkotnak – a jogalanyoknak nincs lehetőségük arra, hogy a
törvényben foglaltakon túlmenően egyéb dologi jogokat létesítsenek
− dologi jogokat csak a jogalkotó határozhat meg, a felek magánautonómiája erre nem
terjed ki – áttekinthetőség elve
2. A tartalmi kötöttség elve
− a jogalkotó nem csak a dologi jogok lehetséges körét határozza meg, hanem e jogok
tartalmát is rögzíti
− a Ptk. rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el a felek, ha azt a törvény kifejezetten
megengedi
 − tartalommeghatározás → teljes körű, szigorú, kógens szabályozású + tulajdonjogot,
korlátolt dologi jogokat a jogok és kötelezettségek sora is köti
− a felek a dologi jogi tartalmához hozzá nem tehetnek, abból el nem vehetnek
− haszonélvezeti jogaira vonatkozó alapvető szabályok kógensek, eltérni akkor sem
lehet, ha a haszonélvezet szerződés alapján keletkezik – megállapodást lehet kötni
− a felek ügyleti szabadsága csak odáig terjed, hogy az általuk létrehozni kívánt dologi
jogi formát a jogszabály adta kínálatból választják, e dologi jogi típus tartalmát, a
formával együtt járó jogosultságokat és kötelezettségeket azonban már a törvény
határozza meg
3. Az abszolút hatály elve
− dologi jogviszonyok legfontosabb sajátosságát, az abszolút szerkezetet juttatja
kifejezésre
− dologi hatály kifejezés – ilyen jogosultság harmadik személyekkel szemben is
érvényesíthető
4. A nyilvánosság elve
− jogbiztonság követelményének egy sajátos megnyilvánulása
− általános kívánalom, hogy a dologra vonatkozó jogok külsőre felismerhetőek
legyenek
o elérhető egyrészt a jogosult általi birtoklással, a jog gyakorlásával (tényleges
hatalom, ráhatás)
o másrészt, ha a dologi jogot egy bárki számára elérhető nyilvántartásban
feltüntetik (ingatlan-nyilvántartás, cégjegyzék, egyéb lajstromok)
5. Az egyediség elve
− dologi jog úgynevezett dologközpontú szemlélete jelenik meg
o az abszolút természetű dologi jogosultságok jogi értelemben minden esetben
a polgári jog szabályai szerint elismert dologra koncentráltan értelmezhetőek
− kizárja elvi szinten, hogy egy teljes vagyon felett jogi ügyletet joghatályosnak
ismerjünk el
II. Birtoktan
A dologi birtokviszony
•
Polgári Törvénykönyv a dologi jog tárgyalását a birtoktannal nyitja
•
birtok: keretviszony – a birtok sokféle magánjogi viszony kísérője, kiegészítője vagy
éppen a magánjogi jogviszony lényegének a külvilágban való kifejezője
1. A birtokról általában. A birtok alanyi jogként való felfogása
− birtok: azt az állapotot értjük, amely alapján egy (vagy több) személy egy dolgot –
testi tárgyat – hatalma, rendelkezése alatt tart
− felfogható alanyi jogként is – a birtokos valamely dolog vagy arra alkalmas jogtárgy
felett ideiglenes, korlátolt és viszonylagos uralmat gyakorolhat
− Grosschmid: tulajdonjog és birtok parancsa: jogilag védett állapot biztosítása, ha kell
megteremtése
− birtokos védelme ideiglenes
− dologi birtokviszony: birtoklás a polgári jogi jogviszonyokban dologi joggal
kapcsolatos, dologi jogi jogintézménnyel hozható és hozandó összefüggésbe
o ingó átruházás, elsajátítás, találás, tulajdonosi részjogosítványok gyakorlása
− egyéb birtokviszony: olyan alakban is létrejöhet, amely túlnyomórészt kötelmi alakot
ölt
o bérlet vagy letét, dolog birtoklásával járó megbízás nélküli ügyvitel
o kötelmi jogi szabályok alá esnek
− birtoklás eleme:
o birtokos birtoklási akarata (animus possidendi)
→ az az akarat, amellyel valaki a dolgot vagy annak valamely rész –
hasznavehetőségét hatalmi szférájába vonta és ott tartja
o az akaratnak a külvilágban, valamilyen formában érzékelhető tényekben való
megvalósítása (corpus possidendi)
→ állapot, amelynél fogva a dolog ténylegesen valakinél van, vagy az illető
számára a ráhatás lehetősége adott
− birtoklás akarat a birtokviszony fennállása alatt állandó
o teljes megszűnése a birtokviszonyt jellemzően megszünteti
− birtoklási akarat megváltozhat
o tulajdonos az ingó dolgot bérbe adja→ birtokosi minősége főbirtokos
− Ptk. 5:4. § - nem szűnik meg a birtok azzal, hogy a birtokos a tényleges hatalom
gyakorlásában időlegesen akadályoztatva van (kabát elhelyezése egy nem őrzött
ruhatárban)
− birtoklás megvalósulásához a polgári jog külön szabályokat, megszorításokat fűz
− polgári jogban szokás különbséget tenni dologi birtokviszony tartalma, terjedelme
tekintetében:
o tulajdonosi birtok
o szolgalmi birtok
o zálogjogi birtok
− bírlalás: a dolog felett puszta tényleges hatalom, amelyet a bírlaló saját nevében
ugyan, de a birtokos javára, érdekében és utasításai szerint gyakorol
o birtokostól függő viszonyban van – birtokos megbízottja
 2. A birtok nemei
− saját birtok
o amikor a birtokos a dolgot sajátjaként tartja a hatalmában
o tulajdonos, aki nem tulajdonos, de nem tud a birtoklása hiányáról, tudja, hogy
nem tulajdonos, a birtoklását véglegesnek tartja (tolvaj)
− idegen birtokos – használati birtok
o az a személy, aki a dolog feletti tényleges hatalmat más személytől
származtatja vagy valamilyen jogviszonyból kifakadóan gyakorolja
o dolog bérlője, szívesséfi használó
o használatra nem jogosító idegen birtok illeti meg a kézizálog jogosultját –
főszabályként letéteményesét
− idegen birtok jellemző esete: származtatott birtok – amikor a dolgot maga a
valóságában hatalmában tartó személy a birtoklásra vonatkozó jogát más személytől
származtatja
o fő- és albirtok
o főbirtokos: az a személy, aki a dolog birtokát átengedi, akitől a másik személy
birtoklási joga ered (másodlagos birtokos)
o albirtokos: másik (ténylegesen birtokló) személy (elsődleges birtokos)
− jóhiszemű birtoklás: az a birtokos, aki alappal feltételezheti, hogy birtoklásnak
jogszerű alapja van, hogy a birtokláshoz vezető jogcíme érvényes – könnyen lehet
jogellenes
− rosszhiszemű birtokos: az a birtokos, aki tudja vagy kellő körültekintés tanúsítása
mellett tudnia kellene arról, hogy a birtokláshoz nincs jogcíme – mindig jogellenes
− álbirtok: a rosszhiszemű birtoklás minősített esetei – amikor a birtokos a birtokba
erőszakosan betolakodik, vagy a birtoklásba alattomos ravaszkodással becsúszik vagy
állandó joggá igyekszik változtatni azt, ami csak szívességből és állandó
lekötelezettség nélkül engedtetett meg
− közös birtoklás: amiker egy adott dolgot többen egyszerre, de egymást nem kizáróan
birtokolnak
o mindegyik birtokos egyszerre használja a dolgot (ingatlan), birtoklást időben
és térben megosztják
A birtok keletkezése, megszerzése és a birtokátruházás
1. A birtok megszerzése általában
− Ptk. 5:2. § → „A dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut.”
− birtoklási akarat és a tényleges birtok megvalósul
o birtokos halálával az örökösre száll
o előző birtokostól függetlenül következik be (nem volt birtokos vagy felhagyás)
o új birtokos birtoklási akarata az aktuális birtokos mellé lép (találás, elbirtoklás)
o birtokátruházás – birtokos általi átadás és a birtokszerző általi birokba vétel
2. A birtokátruházás – birtokügylet
− a dologbeli jogosultságok forgalmának eszköze
− a jogosult a konkrét dologbeli jog által színezett birtokügyletet létesít, változtat vagy
szüntet meg
− kétkomponensű jogügylet: az érintett felek megállapodása és erre tekintettel a birtok
átadása → kettő együtt eredményezi a birtok átszállást
 − Ptk. 5.:3. § a birtok átruházása a dolog feletti tényleges hatalomnak az erre irányuló
megállapodás alapján való átengedésével valósul meg
− szerződés létrejöttére és érvényességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
− átadás – dologi jogi ügylet
− birtokátruházás módozatai:
a) Traditio
▪ egyszerű kézből kézbe való átadás (korábbi birtokos birtokjoga
megszűnik és egyidejűleg új birtokviszony keletkezik)
▪ Ptk. 5:3. § (1)
b) Brevi manu traditio
▪ Ptk. 5:3. § (2) a)
▪ a birtokot megszerző fél a dolgot albirtokosként (bérlő, haszonélvező)
már birtokában tartja – csak a birtoklás jogcíme változik
c) Constitutum possessorium
▪ brevi manu traditio ellentéte
▪ az átruházó fél a dolgot albirtokosként továbbra is birtokában tartja
▪ többet érő birtokból a birtokátruházásban való megállapodással
kevesebbet érő birtok lesz
d) Longa manu traditio
▪ a birtokot átruházó és a leendő birtokszerző megállapodnak abban,
hogy a birtokos felhagy a birtoklással annak érdekében, hogy a
birtokszerző a dolog felett birtoklási jogot szerezhessen
e) Cessio vindicationis
▪ Ptk. 5:3. § (4)
▪ amennyiben a dolog harmadik személy birtokában van, a
birtokátruházás a dolog kiadása iránti igénynek a birtokot szerző félre
való átruházásával is megvalósulhat
− vitatható, hogy a jelképes átadás elfogadható-e vagy sem
o ha a birtokátruházás magát a dolgot nem érinti, hanem a felek megállapodása
alapján egy másik dologra vonatkozik
o megállja a helyét, ha longa manu traditio megállapodás kapcsolódik
− nem esik ide a közvetett átadás
o amikor a dolog feletti jogi uralmat értékpapír testesíti meg
o közraktári jegy
o dolog feletti rendelkezés az értékpapíron keresztül történik meg
− dologi jogi intézmény
− birtokátruházás szabályait hívja fel az adásvétel, ajándékozás
3. A birtok megszűnése
− Ptk. 5:4. (1) a birtokot a birtokos elveszti, ha a dolog feletti tényleges hatalom
gyakorlásával véglegesen felhagy, vagy ha a dolog birtokát más szerzi meg
− (2) a birtok nem vész el azzal, hogy a birtokos a tényleges hatalom gyakorlásában
időlegesen akadályoztatva van
− birtokos halálával vagy jogutódlással való megszűnésével a dolog birtoka a hagyaték
megnyílásával vagy a jogutódlással az örökösre vagy jogutódra száll
A birtokvédelem
1. A birtokvédelemről általában
− a birtok jogintézményének jelentősége a birtokhoz fűződő joghatásokban áll
− Kolosváry:
o „a birtok jogi jelentősége főleg abban fekszik, hogy a személy és dolog közötti
ezt a tényleges állapotot a jogrend hathatós védelemben részesíti. Arra nézve,
hogy e védelemnek mi a jogi fundamentuma, a tudomány még máig sem jutott
egyhangú megállapodásra.”
− alapja: a kódex rendelkezései a birtoklás tényét tekintik
− Ptk. 5:5. § (1) – birtokától logalap nélkül senki sem fosztható meg az önkényes
beavatkozással szembeni védelemnek nem előfeltétele a birtoklás jogosságának
abszolút bizonyítása
− maga a birtok teszi lehetővé
− megilleti a bérlőt a bérbeadóval, a haszonbérlőt a haszonbérbe adóval, ha a birtoklásra
a közöttük fennálló jogviszony a birtokost feljogosítja
− birtokvédelem kérése szomszédjogi szabályok alapján – zavarás
o bírói gyakorlat szerint a zavarás minden olyan tevékenység, amely a birtok
zavartalan használatát lehetetlenné tesz vagy akadályozza
− közös birtokosok az egymással szemben az egymás közötti jogviszonyuk alapján
2. Az önhatalom
− Ptk. 5:6. § (1) tilos önhatalom ellen a birtokos önhatalommal is felléphet
− (2) önhatalommal az elveszett birtok visszaszerzése érdekében is felléphet, ha más
birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet
meghiúsítana
− birtok megvédését, a birtoksértő feltartóztatását, elveszett birtok visszaszerzését
szolgálhatja, amikor a birtokost megillető birtoklási jog egyértelmű támadásnak van
kitéve
o zajkeltéssel megvalósuló birtokháborítás nem hárítható el önhatalommal
− jogos önhatalom: a birtokos veszi igénybe
− fizikai erővel való fellépés csak birtoksértés esetén lehet megengedett – ha nincs a
birtokost támadó (érő) tilos önhatalom, nem beszélhetünk védő, elhárító önhatalomról
− megengedett önhatalom sem szolgálhat önkényt
− „időérzékenység” – a birtoksértő aktus idejére korlátozódik
− elveszett birtok visszaszerzését elsősorban és főszabály szerint jegyzői úton vagy
birtokperben kell megvalósítani
3. A birtokper
− Ptk. 5:7. § (1) – tilos önhatalom esetén a birtokos kérheti az eredeti birtokállapot
visszaállítását vagy a zavarás megszüntetését a bíróságtól
− a bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt (birtokláshoz való jog
összemérése alapján dönt)
o jogos birtok vélelme: békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát
vélelmezni kell
− birtokpert kell indítani:
o tilos önhatalmat elszenvedő birtokosnak, ha a birtokháborítástól számítva 1 év
már eltelt
 ▪ Ptk. 5:8. § (1) 1 éven belül teszi lehetővé a birtokvédelem jegyzői
útjának igénybevételét
▪ 1 éves határidő kezdete a birtokháborítás kezdő időpontja
o tilos önhatalommal szemben a birtokos a birtokvédelmet jogcíme alapján, a
birtokláshoz való jogára támaszkodva kéri
o ha valamelyik fél a jegyző birtokvédelmi határozatát sérelmesnek tartva a
bíróságtól kíván birtokvédelmet kérni
− nem vonatkozik rá a kötelmi igények általános elévülési szabálya és elévülési idő sem
4. Birtokvédelem jegyzői úton
− Ptk. 5:8. § (1) a birtokos 1 éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot
helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését
− (2) jegyző elrendeleti az eredeti birtok helyreállítását, és a birtoksértőt a birtoksértő
magatartásától eltiltja
− jegyző előtti birtokvédelem possessorius útját jelenti – birtokvédelem ilyenkor a
birtoklás tényén alapul
− a jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye
o aki határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15
napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a
határozat megváltoztatását → megváltoztat, új döntést hozhat
− a jegyző határozatát a meghozatalától számított 3 napon belül végre kell hajtani
o Ptk. 5:8. § (5) a bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a jegyző által
hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a határozat
megváltoztatása várható
− Ptk. 5:8. § (2) – a jegyző kérelemre jogosult a hasznok, károk és költségek kérdésében
határozni
A jogalap nélküli birtoklás
1. A jogalap nélküli birtoklás általános megközelítése
− Ptk. 5:9. § (1) – „aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a
birtoklásra jogosultnak kiadni”
o nincs a jog által elismert jogcíme arra, hogy a dolgot a birtokában tartsa
− törvényes és törvénytelen birtok
o törvénytelen: jogalap nélküli birtokos, nincs érvényes jogcíme
▪ saját – tolvaj törvénytelen saját birtokos
▪ idegen
− jogalap nélküli birtokosnak minősül:
o ha a birtokos nem létező szerződés alapján jutott a dolog birtokához
▪ Ptk. 6:14. § (1) álképviselő a képviseltet nem köti, utólagos jóváhagyás
hiányában ezért az álképviselő által képviselt és a másik fél között
szerződési kötelem nem jön létre
o Kúria álláspontja szerint a kamat a visszajáró pénzszolgáltatás használati díja
▪ eredeti állapot helyreállítása körében mindkét fél annak minősül
2. A kiadás kötelezettség
− jogalap nélküli birtokos a dolgot köteles a birtoklásra jogosult számára kiadni
o bérlet, letéti, haszonkölcsön
 − kiadási kötelezettség érvényesítésével szemben a jogalap nélküli birtokos ellenvetéssel
léphet fel
o Ptk. 5:9. § - a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan
az őt megillető igényeket ki nem elégítik
o mind jó és rosszhiszeműt megilleti
o nem gyakorolható visszaélésszerűen
− nem tagadhatja meg a dolog kiadását az, aki a dolgot bűncselekménnyel vagy
erőszakos alattomos úton szerezte meg
o álbirtok – minősített rosszhiszemű
− Ptk. 5:9. § (3) – ha a törvény nem rendelkezik a jogállásra, a megbízás nélküli ügyvitel
szabályai irányadóak
3. A jogalap nélküli birtokos megtérítési igénye és elviteli joga
− Ptk. 5:10. § (1) – jogalap nélküli birtokos követelheti a dologra fordított szükséges
költségei megtérítését
o mind jó és rosszhiszeműt megilleti
− szükséges kiadás: dolog fenntartására vonatkoznak – észszerűség, életszerűség alapján
kell esetről esetre megítélni
− j.n.b. elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat
o Ptk. 5. 10. § elvitel joga – az állag sérelme nélkül gyakorolhatja
− megtérítendő költségek: olyan kiadások, ráfordítások, amelyek a dolog
gyümölcsözőségét javítják, növelik
o különbséget kell tenni jó és rosszhiszemű j.n.b. között
− Ptk. 5:10. § (2) jóhiszeműség esetén a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei
megtérítését is megkövetelheti
− rosszhiszemű a jogalap nélküli gazdagosás szabályai szerint követelhet megtérítést
4. A hasznok kiadása és a felelősség a dologban esett károkért
− Ptk. 5:11. § (1) – a jogalap nélküli birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog
meglevő hasznait, kivéve, ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához – jóhiszemű
volt
o dolgot a feljogosító jogcím hiányában köteles kiadni, hasznait megtarthatja
− Ptk. 5:11. § (2) – a jóhiszemű birtokos addig az időpontig ameddig rosszhiszeművé
nem válik, vagy a dolgot tőle bíróság vagy a jegyző előtt vissza nem követelik, az
elválással tulajdont szerez a terméken, terményen és a dolog szaporulatán
o nem köteles az elfogyasztott hasznok megtérítésére
o nem felelős a dologban bekövetkezett károkért
− Ptk. 5:11. § (3) jogalap nélküli birtokos rosszhiszeműsége esetében köteles megfizetni
a hasznoknak az értékét, amelyeket elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott, köteles
megtéríteni a dologban bekövetkezett károkat
o j.n.b. ilyen helyzetbe kerülhet, ha a visszaköveteléssel válik rosszhiszeművé
5. A jogalap nélküli birtokos joga a dolog értékesítésére és felhasználására
− egyik legfontosabb kötelezettsége a dolog kiadása a birtoklásra jogosult személy
részére
o j.n.b. idegen érdeket képvisel, amikor magánál tartja a dolgot
o célja: jogszerű birtokos mielőbb hatalmába kerítse a dolgot, jogellenes
birtoklás megszűnjön
− Ptk. 5:12. § (1) – amennyiben a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra
nem szállítja el, a jogalap nélküli birtokos a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja
− Ptk. 5:12. § (2) gyorsan romló vagy jelentős értékveszteséggel járó esetben a dolgot
elsődlegesen értékesíteni kell, vagy fel kell használni
o értékesítésből befolyt összeg a jogosultat illeti meg
− a jogalap nélküli birtokos helyzetére egyebekben a jogalap nélküli gazdagodás
szabályait kell alkalmazni
III. A tulajdonjogviszony
Általában a tulajdonjogviszonyról
A tulajdonhoz való jog, mint alkotmányos alapjog és annak közjogi korlátozása
− szociálisan kötött tulajdon
− tulajdonjog, mint alkotmányos jog alapjogi hierarchia alján áll
− leginkább korlátozható
− nem terjed ki a tulajdonszerzés jogához
− ’Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi
felelősséggel jár.”
− tulajdonjog alkotmányos védelme → tulajdon állagának védelme, kisajátításkor az
értékgarancia váltja fel
A tulajdonjog magánjogi fogalma: a tulajdonjog absztrakt felfogása és társadalmi
kötöttsége
− 5.13. § - a tulajdonost tulajdonjogának tárgyán teljes és kizárólagos hatalom illeti meg
o teljes: jogában áll bármi, ami nem minősül joggal való visszaélésnek, nem sérti
mások jogát
− jogosítványai: birtoklás, használat, hasznosítás, hasznok szedésének joga, rendelkezés
jog
− tulajdonosnak joga van minden jogosulatlan behatás kizárására
− osztott tulajdon: föld és az épület tulajdonának különválása
A tulajdonjogviszony alanya
− lehet bármilyen jogi képességgel rendelkező jogalany
o ember, jogi személy, részjogképességgel rendelkező jogalany (bíró
szervezetek, társasház) és az állam (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
gyakorolja), önkormányzatok (Mötv. fekteti le – képviselő-testület jár el)
− nemzeti vagyonról szóló törvény: „a közérdek és a közösségi szükségletek céljára
történő hasznosítás, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése
és védelme”
o állami és önkormányzati tulajdon
o nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
o korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak
o üzleti vagyon
A tulajdonjogviszony tárgya
− közvetlen tárgya: emberi magatartás
− közvetett tárgya: a dolog
A dolog fogalma
− a birtokba vehető tárgy tulajdonjog tárgya lehet – olyan tárgy, amely felett
birtokviszony keletkezését a jog meghatározott személyek számára nem engedi –
emberi utalom alá hajthatóság
− NEM minősülnek dolognak: a szellemi alkotások, forgalomképes vagyoni jogok,
emberi test, szerv, holttest
 − dolognak minősül:
o pénz, értékpapírok és dolog módjára hasznosítható természeti erők
▪ (készpénz és bankszámla közötti különbség)
o állatok, természeti erők, energiahordozók
A dolgok osztályozása – 3 nagy csoport
− Fizikai-természeti tulajdonság
o ingatlan: a földrészlet és mindaz, ami azzal alkotórészi kapcsolatban áll
o ingó: mindaz, ami nem ingatlan
o elhasználható: nem lehet huzamosan hasznát venni, egyszeri felhasználás (gép
a kereskedő raktárában)
o elhasználhatatlan: aminek hasznát lehet venni huzamosabb ideig (gép az
üzemben)
o helyettesíthető: egyediesítése helyett szám, súly, mérték, mennyiség szerint
meghatározott (gabona, szén, tűzifa)
o oszthatóság: kérdéses közös tulajdon megszűnésekor, értékcsökkenést
eredményez
o oszthatatlanság
o értékkel bír
o érték nélküli: értéktelen, hasznavehetetlen, értéke felbecsülhetetlen
o élő: növényzet, fás szárú növényzet védelme
o élettelen
o egységes
o összetett: egyes alkotóelemei megőrizték viszonylagos önállóságukat könnyen
vissza alakíthatóak eredeti formájukba
− Más dolgokhoz való kapcsolatuk
o alkotórész: dolog olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a
dolog része elpusztulna, értéke vagy használhatósága csökkenne (nyílászárók)
o tartozék: fizikailag lazább, funkcionális – a dolog rendeltetésszerű
használatához szükséges (szekrény kulcsa, kaputelefon)
o növedék: fődologhoz utóbb járulhat
▪ növedékjog: nem egy dolog, örökrész utólagos megnövekedése
o gyümölcs
▪ természetes: dolog használata, hasznosítás során előálló hozadék
(termény, szaporulat, tej, gyapjú, termék, mészkő, kavics)
▪ polgári: a dolog valamilyen jogviszonynál fogva nyújt (bér, haszonbér)
o haszon: a dolog használatával járó minden olyan további előny, ami nem
gyümölcs
o dologösszesség: forgalom számára teremtett kategória, egyes dolgok megőrzik
jogi önállóságukat, alkotóelemek hasonló neműek (nyáj, könyvtár)
▪ több ingatlan oszthatatlan szolgáltatásaként való együttes értékesítés
o vagyon: valamely jogalany értékben meghatározott javainak, dolgokra
vonatkozó vagy más személlyel szemben fennálló jogainak, továbbá őt terhelő
kötelezettségek összessége
− Forgalomképessége szerint
 o forgalomképtelen: eredményezheti jogszabályi rendelkezés, tulajdonos által
állapított magánjogi korlát
▪ köztulajdonban álló dolgok, közdolgok
▪ égitestek, napfény, levegő
o az a nemzeti vagyon, mely meghatározott kivétellel nem idegeníthető el
o javak 3-as osztályba sorolása:
▪ nem lehetnek magántulajdon tárgyai – állam kizárólagos tulajdonában
álló dolgok
• Szent Korona és jelvények, felszín alatti vizek, csatornák,
közutak, barlang, rádióspektrum, vasúti pályák, terek, parkok
▪ magánjog tárgyai lehetnek, de közjogi szabályozás korlátoz
▪ magánjogi értelemben korlátlan tárgyai
Az ingatlan fogalma, a föld és az épület jogi helyzete
Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme
− ingatlan: földfelszín körül határolt területe
− horizontális: tulajdonjog a föld feletti légtérre és a föld alatti földtestre ingatlan
hasznosítási lehetőségeinek határáig terjed
− vertikális személetmód: szomszédjogi tényállások
o egyéb önálló ingatlan: közterületről nyíló pince
o föld méhének kincse, természeti erőforrások az állam tárgyai
Ingatlan alkotórésze és tartozéka
− ingatlan: föld mindaz, ami azzal alkotórészi kapcsolatban áll
− építmény: ha tartós fennmaradásra szántak, tartós fizikai kapcsolatba kerül a földdel
o épületnek minősül: 12 m2-nél nagyobb kőből, vályogból, tömött falból, előre
legyártott elemből összeállított épület, melynek szilárd alapja van
− ingatlan alkotórésze:
o földön lévő fel- és alulépítmények (kivéve a közterületről nyíló pince), földi
növényzet, termálkút, malom, épület alkotórészei
− föld tulajdonosát megilleti az épület tulajdonjoga
− ingatlan tartozéka: osztja a fődolog, ingatlan jogi sorsát
o faház, pajta, ha nem rendelkezik alappal, központi fűtés, kaputelefon
− építőanyagok sem alkotórésznek, sem tartozéknak nem minősülnek
Föld és épület elváló tulajdonjoga
− egymástól elválhat
− a földtulajdonosa az épület leendő tulajdonosa
− osztott tulajdon: ráépítés, mint tulajdonszerzésmód
− ingatlan-nyilvántartásba épület önálló ingatlanként való bejegyzése (addig a
földterület és az épület tulajdonjogi egységet képez)
− földhasználati jog: épület mindenkori tulajdonosát illeti meg, tulajdonjog
átruházásával törvény erejénél fogva átszáll, épület megsemmisülésévek megszűnik
− földtulajdonos és épület tulajdonos megállapodhatnak:
 o épület létesítés és földhasználatával kapcsolat jogaikat szabályozzák –
földhasználatát rendező szerződés ténye ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető
o elidegenítési vagy terhelési tilalom: az épület tulajdonosa az épületet a
föltulajdonos hozzájárulásával idegenítheti el vagy terhelheti meg
o feleket kölcsönösen megilleti az elővásárlási jog
A tulajdonjogviszony tartalma
− tulajdonost tulajdonjogának tárgyán teljes és kizárólagos hatalom illeti meg
− jogosultságok illetik meg, kötelezettségek terhelik
o fenntartással kapcsolatos terhek, kárveszélyviselési kötelezettség
− oszthatatlanság – egymástól függetlenül ugyanazon dolog felett 2 személynek nem
állhat fenn tulajdonjoga
Birtokláshoz való jog és a birtokvédelem joga
− tulajdonost megilleti
Használat és hasznosítás joga
− tulajdonos jogosult a dolgot használni és hasznait szedni – kivéve, ha jogszabálynál
vagy szerződésnél fogva nem illet meg más személyt
− ha más gyakorolja a használat, hasznosítás jogát a használó köteles használati díjat
fizetni
Rendelkezési jog
− megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát
másnak átengedje, tulajdonjogát átruházza, vagy felhagyjon
Teherviselési és kárveszélyviselési kötelezettség
− tulajdonost terhelő alapvető kötelezettségek
− karbantartási felújítások, magánjogi korlátokból (szomszédjog, túlépítés), közjogi
korlátok, közterhek (adók, felelősségbiztosítás)
− kárveszélyi kötelezettségtől el kell határolni
o szükséghelyzet – más dolga, testi épsége vagy élete forog közvetlen
veszélyben – veszély elhárításához dolog igénybevétele – tűrési kötelezettség
▪ kártalanítási igénye fennáll
A tulajdonvédelem
A tulajdoni igényről általában
− tulajdonjog megsértésével tulajdoni igény keletkezik
o elsődleges célja: a jogsérelem elhárítása, kiküszöbölése
− időben korlátozott, ha más elbirtoklással időközben tulajdonjogot szerez a dolog felett
− öröklési igény, végrendelet érvénytelensége miatt, az álörökössel szembeni fellépés
időben korlátozott – 5 év alatt elévül
− tulajdoni igény, mint vagyoni természetű igény átruházható és örökölhető
− kiterjednek a jogellenes beavatkozás megszüntetésére, jogalap nélküli birtokostól a
dolog kiadásának követelésére
 − kártérítési igény: kötelmi igény, főszabályként 5 év alatt elévül
− fennáll büntetőjogi és polgári jogi védelem – tulajdonosnak joga van minden
jogosulatlan behatás kizárására
A tulajdonvédelem egyes eszközei
− Jogos önhatalom és egyéb birtokvédelmi eszközök
o tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal kizárhat vagy
elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely
tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza
− A tulajdon kizárólagossága iránit kereset
o tulajdon háboríthatatlanságát védő kereset
o követelheti perben a jogellenes behatás vagy beavatkozás megszüntetését,
mely akadályozza hasznainak szedésében, dolog használatában
o jogtalan beavatkozás megszüntetésére, jogsértő magatartás jövőre való
eltiltására, okozott károk megtérítésére irányul
− Tulajdoni per
o megilleti a dolog birtoklásának joga, ha nincs a dolog a birtokában kiadását
követelheti
o per: megállapítsa a felperes tulajdonjogát alperes hagyjon fel a dolog
birtoklásával, felperest helyezzék vissza a dolog birtokába
− Igényper
o keresettel kérheti a lefoglalt vagyontárgy foglalás alóli feloldását, akinek a
vagyontárgyra tulajdonjoga van
o célja: a dolog tulajdonosa követelhesse az adó birtokában lévő és lefoglalt
dolognak a foglalás alóli feloldását
− Ingatlan-nyilvántartási igények
o bejegyzési igény – időben korlátlan, kivéve, ha az ingatlanon a tulajdonjog
bejegyzését megelőzően valamely jóhiszemű személy jogot szerzett
o kiigazítási igény – téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett
o törlési igény – jogügylet érvénytelensége (eredeti állapot ingatlan-
nyilvántartási helyreállítását célozza) vagy a bejegyzés utólagos helytelenné
válása (bejegyzett jog elévült, megszűnt) miatt
IV. A tulajdonjog korlátai
A tulajdonjog korlátozásáról általában
− tulajdonjog: legteljesebb dologi jogosultság
o tulajdonos: tulajdonjog tárgyát képező dologgal szabadon rendelkezhet,
birtokolhatja, használhatja, hasznait szedheti
− fizikai értelemben: ingatlan esetén a hasznosíthatóság határai, tulajdonjog mennyiben
terjed ki a föld feletti, illetve alatti dolgokra
− jogi értelemben: minden olyan tiltás, korlátozás, jogintézmény vagy egyéb jelenség,
amely valamilyen irányból és módon megakadályozza, hogy a tulajdonjog a maga
teljességében érvényesülhessön
A tulajdonjog magánjogi korlátai
− olyan tényezőket jelent, amelyek a tulajdonos személyén kívüli más meghatározott
személyek, alanyi jogosultak érdekeit szolgálják
− különbséget tesz megjelenésében:
o általános jelleggel, generálklauzula formájában jelenik meg
o különös, konkretizált szabály formájában jelenik meg
A szomszédjogok
− szomszédok közt felmerülő érdekellentétel kiegyenlítését célzó szabályok összessége
o kijelöli a határokat, amelyek között a szomszédok az egymás tulajdonosi
érdekkörébe való szükségszerű áthatásokat tűrni kötelesek
− tulajdonjog leggyakoribb korlátozása
− Tktv. – tulajdonjog korlátainak különös szabályai
− Ptk. szomszédjogi rendelkezései
o általános jelleggel rögzíti (generálklauzula) – a tulajdonos a dolog használata
során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat
szükségtelenül zavarná vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné
o építéssel, építkezéssel kapcsolatos zavarások
▪ panorámavesztés (építkezés engedélyköteles-e, építkező tulajdonos
engedélyében meghatározottak szerint járt el)
▪ magánszféra intimitásához való jog sérülése (belátás növekedés,
benapozottság csökkenése)
▪ pihenéshez való jog sérülése
o zavarás szükségtelen megállapítása: állattartás
o földtámasz joga: a tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a
szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről nem
gondoskodnék
o szomszéd telek igénybevétele → csak akkor kerülhet sor ha közérdekű
munkálatok elvégzése, álaltok befogása, áthajló ágak gyümölcsének
összegyűjtése vagy más fontos okok
▪ tulajdonos kártalanítási kötelezettsége
− Tktv-ben szabályozott szomszédjogok
o ingatlan tulajdonosa az ingatlanon állatot talál – befoghatja
▪ méhraj – ha tulajdonosa 2 napon belül nem fogja be, uratlanná válik
 o szomszédos ingatlanról áthullott termény
o ingatlanok tulajdonjogának fizikai határának megjelölése kerítés, mezsgye,
valamilyen növénnyel
▪ fenntartása mindkét tulajdonost terheli (OTÉK)
o telekhatáron álló akadályozó, kárt okozó növény eltávolítása mindkét
tulajdonost terhelik
o áthajló ágak, átnyúló gyökerek tűrése
▪ Kúria szerint tekintettel kell lenni az ingatlan fekvésére és a
környezetvédelem szempontjaira
A szükséghelyzet
− tulajdonjog korlátozásaként is felfogható – a tulajdonos tűrni köteles, hogy dolgát
igénybe vegyék vagy abban kárt okozzanak – követelhet kártérítést
A túlépítés
− valaki az ingatlanának az ingatlan-nyilvántartási térkép határain túl terjeszkedve, a
szomszédon ingatlan területére építkezett
o építmény: építési tevékenységgel létrehozott, késztermékként az építési
helyszínre szállított helyhez kötött műszaki alkotás, terepszint, víz talaj, légtér
megváltoztatásával, beépítésével jön létre
o betonkeverő, aszfaltsiló
− jóhiszemű – nem tudott vagy kellő körültekintés mellett sem kellett volna tudnia róla
o szomszéd követelheti a kártalanítást, a beépített rész megvásárlását az egész
föld megvásárlását (ha a föl fennmaradó része használhatatlanná válik)
− rosszhiszemű – tudta vagy kellő körültekintés mellett tudnia kellett volna
o épület elbontása, saját földjét és épületet a szomszéd tulajdonába bocsájtani
(föld és épület megtérítése)
o megilleti az általa beépített anyag elvitelének joga
Az elidegenítési és terhelési tilalom
− dolog elidegenítésének (átruházás) korlátozása
− csak célhoz kötötten, abban az esetben van helye, ha az a tulajdonjog tárgyára
vonatkozó valamely jog biztosítására irányul függetlenül attól, hogy a biztosítandó jog
dologi vagy kötelmi jellegű
o biztosítéki jellege: rendhagyó szerződési biztosíték – tulajdon tárgyára
vonatkozó jog biztosítása érdekében alapíthat
o alapítása és megszűnése – alapulhat jogügyleten (szerződés), jogszabály
kifejezett rendelkezése vagy bíróság határozata alapján
▪ a biztosított jog megszűnésévek megszűnik
o kapcsolódó egyes joghatások – tulajdonos a tulajdonjog tárgyára harmadik
személlyel szemben hatályosan alapíthat tilalmat, ellenérték fejében jogot
szerző jóhiszemű személyek jogszerzését nem korlátozza
A tulajdonjog közjogi korlátai
− hátterében minden esetben a közérdek húzódik meg – szükségképpen kapcsolódik az
állami kényszer útján történő kikényszerítés lehetősége
 − a tulajdonjog valamely részjogosítványának gyakorlását vagy magát a tulajdonjog
megszerzését is keretek közé szorítja
− kisajátítás – sajátos jogintézmény
o tulajdonjogot elvonja a tulajdonostól
A tulajdonjog megszerzésének korlátai
− kifejezetten a tulajdonjog megszerzésére irányul
− bizonyos dolgok nem vehetők birtokba (napfény, levegő, eső)
− potenciális tulajdonos kör meghatározása általi korlátozása → föld tulajdonjogát csak
belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg
o forgalomképtelen nemzeti vagyon: nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog,
jogszabályon alapuló, ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított
szervek javára alapított használati jog, vezetékjog alapított szolgalom
o korlátozottam forgalomképes vagyon: nemzeti vagyon körébe eső
vagyontárgyak, csak törvényben vagy helyi önkormányzat rendeletében
meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni
− állami tulajdon tárgya: forgalomképtelen valamennyi barlang, védett növény- és
állatfajok, ásványi képződmények
Az egyes tulajdonjogi részjogosítványok korlátozása
− egy része kifejezetten az adott dolog birtoklására irányul, dolog használatát vagy a
dologgal való rendelkezés jogát érintik
− birtoklás és a használat, hasznosítás jogának korlátozása
o veszélyességére tekintettel feltételekhez köti (lőfegyverek, pirotechnikai
eszközök)
o adott dolog védett jellege (műemlék)
o dolog használatának sajátos korlátozása – aktív magatartást vár el a
tulajdonostól
− rendelkezési jog korlátozása
o jogszabály megtilthatja a dolog elidegenítését – csak akkor kerülhet sor, ha a
tulajdonos elidegenítései szándékát előzetesen bejelentette
o tulajdonost kifejezetten a dolog elidegenítésére kötelezi
A közérdekű használati jog - gyűjtőfogalom
− ingatlan tulajdonos tűrni köteles, hogy a jogszabályban feljogosított személyek
időlegesen használják az ingatlant, használati jogot szerezzenek, fennálló
tulajdonjogot egyébként korlátozzák
− korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár – kisajátítás kártalanítására
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
− típusai:
o vezetékjog (villamos energia, távhőszolgáltatás, bányászat, földgázellátás)
o vízgazdálkodás
o vasúti közlekedés
o földmérési és térképészeti tevékenység
o elektronikus hírközlés
V. A tulajdonjog megszerzése és megszűnése
A tulajdonszerzés általános szabályairól
− Ptk. ötödik könyve
− szerzésmód: tulajdonjog megszerzésének a tulajdon jogviszony létrejöttének,
tulajdonos hatalom keletkezésének módja
o ingó vagy ingatlan
o eredeti szerzésmód (eredményeként egy új tulajdonjog áll elő) vagy
származékos szerzésmód (jogszerző korábban fennálló jogból eredően,
jogutódként szerez tulajdonjogot)
− figyelmet érdemel az adott szerzésmód (modus) és a szerzés jogcímének (titulus)
viszonya
Egyes tulajdonszerzésmódok
Az átruházás
− egyik leggyakoribb módja a tulajdonszerzésnek
− ingó és ingatlan tulajdonjoga megszerezhető
− származékos szerzésmód – alanyváltozás következik be
− alapvető feltétele a jogi ok (átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím)
− írásba foglalása az ügylet érvényességének feltétele
− jogcím hiánya és annak bármilyen hiányossága kizárja a tulajdonszerzést
− tényleges jogszerzésre
o ingó dolog esetén: dolog birtokának átruházásával
o ingatlan esetén: tulajdonjog átruházásnak ingatlan-nyilvántartásba való
bejegyzése szükséges
− senki nem ruházhat át több jogot, mint amivel rendelkezik
− nem tulajdonostól való tulajdon szerzés:
o kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző
o bűncselekményből származó dolog tulajdonjogának megszerzése – eredeti
tulajdonos a vevőtől követelheti a dolog kiadását
o értékpapírt ruháznak át, tulajdonos lesz akkor is, ha az átruházó nem volt
tulajdonos
Tulajdonszerzés hatósági határozat vagy hatósági árverés útján
− hatósági határozat vagy hatósági árverés útján
− ingó és ingatlan tulajdona egyaránt megszerezhető
− eredeti szerzésmód
− jóhiszeműen szeri meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt
a tulajdonos
− ingó dolog esetén feltétel, hogy megtörténjen a birtok átruházása
− ingatlan esetén a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése szükséges
o kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével az ingatlan tulajdonjogának
tehermenetes megszerzésére kerül sor
− elkobzás
− árverés: a dolog tulajdonjogát a legmagasabb ajánlati árat kínáló személy szerzi meg
 o kényszer eredményeként kerül sor (hatósági- hatósági szerv folytatja)
o kifejezetten a dolog tulajdonosának szándéka szerint történik
− hatósági határozat útján: állam jogszabály erejénél fogva kártalanítás nélkül szerzi
meg valamely dolog tulajdonjogát
A kisajátítás
− tulajdonjogi korlátozás
− sajátos, rendkívüli szerzésmód, állam oldaláról eredeti módon keletkeztet
− állami beavatkozás legerősebb eszközeként, közhatalmi eszközökkel való elvonásra ad
módot
− csak kivételes jelleggel és kizárólag ingatlan tulajdonjoga szerezhető meg
− egyidejűleg a tulajdonosnak azonnali és feltétlen kártalanítás jár
− alanyi kör: állam és a helyi önkormányzat kérheti
o építtető is kérelmezheti a kisajátítást, de a kártalanítást a magyar állam
biztosítja
− alkalmazásának kivételes jellege: közérdekű célra való megszerzés
o honvédelem, energiatermelés, örökségvédelem, bányászat, természetvédelem,
terület- és településrendezés
− kisajátításnak csak abban az esetben van helye, ha ingatlanon fennálló tulajdon
korlátozásával nem lehetséges, megszerzése adásvétel útján nem lehetséges, kizárólag
az adott ingatlanon kerülhet sor (egyidejűleg kell fennállniuk)
− terjedelme: lehet teljes vagy részleges
o tulajdonos kérelmére a részleges kisajátítás után visszamaradó részt is ki kell
sajátítani, ha használhatatlanná válik, értékesítése nem lehetséges
− kártalanítás módja: teljes, azonnali és feltétlen, főszabályként pénzben történik, de
csereingatlan biztosítása útján is lehetséges
Elbirtoklás
− a tulajdonjog megszerzése az időmúlás jogkövetkezményeként áll be
− eredeti szerzésmód
− ingó és ingatlan (ingatlan-nyilvántartáson kívül) megszerezhető egyaránt
− feltételei: megszeri a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén 15, ingó dolog
esetén 10 éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja
− bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton hozzájutása kizárja
a birtokos tulajdonszerzését
− onnantól számítandó, amikortól az elbirtoklás Ptk. általi feltételei beállnak
o jogutódlás bekövetkeztével a jogutós hozzászámítja saját elbirtoklásának
idejéhez a már meglévő időt
− ingatlanok esetén az elbirtokló mindössze 5 év elteltével tulajdonjogot szerezhet az
ingatlan felett, ha az ingatlan birtokát a tulajdonostól írásbeli szerződéssel szerezte
Tulajdonszerzés terméken, terményen és szaporulaton
− eredeti szerzésmód
− ingó dolog tulajdonjoga szerezhető meg
 − gyümölcsöző dologhoz, mint fődologhoz alkotórész minőségben kapcsolódtak,
elválással önálló dologgá váltak
− dolog birtokbavételével szerzi meg
A növedék
− tulajdon gyarapodásának valamennyi olyan sajátos módja, amelynek során egy dolog
egy másiknak az alkotórészévé válik
− utóbb a föld alkotórészévé váló dolgok feletti tulajdonjog megszerzése
o természetes úron (növényzet)
o mesterséges (építkezés, növényzet telepítése)
Tulajdonszerzés gazdátlan javakon
− kizárólag ingó dolog tulajdonjoga szerezhető meg
− korábban még senki sem állt a tulajdonában vagy a tulajdonos a tulajdonáról való
lemondás szándékával felhagy
− vadon termő gyümölcs, növények szemeteskonténerben talált dolog (akaratán kívül
került ki akkor nem lehet tulajdonjogot szerezni)
− nem tekinthető az elkóborolt házállat, szabadon élő vadak, halak
− tulajdonjog szerzése a dolog puszta birtokbavételével végbemegy
Vadak és halak tulajdonjogának megszerzése
− állam tulajdonában vannak
− vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad a vadászatra jogosultnak a
tulajdonába kerül, akié a vadászterület
− hullott agancs, szárnyad vad jogszerűen gyűjtött tojása a jogosultat illeti meg
− hala jogszerű kifogásával a halászati jog gyakorlására a jogosult szeri meg
A találás
− eredeti szerzésmód
− ingó dolog tulajdonjoga szerezhető meg
− ha valaki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál és azt birtokába
veszi, megszerzi annak a tulajdonjogát, ha arra igényt tart, ha
o megtett mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa
o tulajdonos a találástól számított 1 éven belül nem jelentkezett
− eljárás találás esetén:
o 8 napon belül a találás helye szerinti illetékes jegyzőnek köteles leadni, jegyző
igazolást állít ki és 3 hónapon át megőrzi, de a dolog átadást követően még
mindig fennáll az 1 éves időtartam
▪ sikertelenség esetén igényt tarthat a találó a dologra
o lőfegyver, robbanóanyag esetén a rendőrséget kell értesíteni, bejelentést tenni
o szállítási eszközön vagy közösségi helyen történő találás esetén, az üzemeltető
alkalmazottjának kell átadni – ilyen esetben nem lehet igényt tartani a
tulajdonjogra
− kincstalálás – sajátos helyzetet képez
 o köteles az államnak felajánlani és ha az állam igény tart, megszerzi a
tulajdonjogát → ha nem tart igényt a találóé
Feldolgozás, átalakítás, egyesülése, vegyülés
− dologból, amelyen valakinek tulajdonjoga áll fen egy új dolog jön létre
− feldolgozás, átalakítás: valaki egy idegen dologból új dolgot állít elő
o a feldolgozott dolog tulajdonosát megilleti a választás joga, hogy a dolog
értékének megtérítését kérje (minden esetben az anyag tulajdonosát illeti meg a
választás joga)
− egyesülés, vegyülés: több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy
azokat egyáltalán nem vagy aránytalan károsodás, költekezés árán lehet szétválasztani
– egy olyan új dolog jön létre, amelyben korábban önálló dolgok egymással immáron
alkotórészi kapcsolatban állnak
o közös tulajdon keletkezik
Ráépítés és hozzáépítés
− ingatlan tulajdonjoga megszerzésének eredeti szerzésmódja
− dologegyesülés sajátos, önállósult tényállásának tekinthető
− ráépítés
o jóhiszeműen idegen földre épít → építmény a föld alkotórészévé válik
o építő a saját anyagát használja fel
o épület tulajdonjogát a föltulajdonos szeri meg, de gazdagodását köteles a
ráépítőnek megfizetni, de kötelezheti a ráépítőt a földnek a megvásárlására
o rosszhiszemű ráépítő esetén kötelezhető az épület lebontására, melynek
költségeit viselnie kell
− hozzáépítés
o ha valaki saját anyagával jóhiszeműen a más tulajdonában levő épülethez
hozzáépít, ezzel növelve az ingatlan értékét → közös tulajdon keletkezik (a
felek egyező akaratukkal eltérhetnek)
A beépítés
− ha valaki idegen anyag felhasználásával úgy építkezi, hogy a felhasznált anyag a telek
alkotórészévé válik
− dologegyesülés sajátos esete – ingó dolog a beépítő tulajdonában álló ingatlan részévé
válik
A tulajdonjog megszűnése
− tulajdonjog megszűnése (tulajdonjog tárgya fennmarad) és tulajdonjog tárgyát képező
dolog megszűnése (dolog elpusztul, megsemmisül)
A tulajdonjog megszerzése más által
− az adott dolgon fennálló tulajdonjogot más szerzi meg
A tulajdonjog megszűnése elhagyás és megsemmisülés útján
− dolog elhagyása, a dolog tulajdonosa tulajdonlásával szándékosan felhagy – abszolút
jogértelemben megszűnik
− a dolog gazdátlanná válik, birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet
− elhagyás kizárólag ingó dolog esetén vezethet a tulajdonjog megszűnéséhez
VI. Közös tulajdon és a társasház
A közös tulajdon
A közös tulajdon fogalma
− a dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is
megillethet – jogközösség
− eszmei hányadrészek egyneműek. a tulajdonjog teljességét magukban foglalják
− tulajdonostársakat a többiekkel szemben birtokvédelem illeti meg
− vegyes tulajdon: magánszemély mellett állam vagy önkormányzat is tulajdonostárs
− ingó és ingatlan dolgon keletkezhet egyaránt
A tulajdontársak jogviszonyai
− mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, egyikük sem gyakorolhatja a
többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére
− szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben
− birtoklás, birtokvédelem
− használat, hasznok szedése, hasznosítás
− megállapodás, döntés a h,hsz, h kérdésében
o dolog használatát természetben megoszthatják
o többlethasználati díj, ha kisebb arányban gyakorolhatja tulajdonjogát
o követelésére perben kerül sor (ingatlan fekvése, műszaki állapota)
o alkalmazhatóak a szomszédjogi szabályok
− dolog fenntartása, terhek viselése, kárveszélyviselés
o hányaduk arányában kötelesek viselni
o dolog fenntartása (szükséges költségek, hasznos kiadások, luxus kiadások)
− tulajdonostársat megillető ingatlan-nyilvántartási igények – bejegyzés, kiigazítás,
törlés
A tulajdontársak külső jogviszonyai
− saját tulajdon hányadával a tulajdonostárs jogosult rendelkezni
− Javasolt szabadon az őt megillető tulajdoni hányadra nézve a dolog birtokát,
használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje
− Elővásárlási jogot tulajdoni hányadok arányában gyakorolhatják - tulajdonostárs vele
együtt élő nem tulajdonos házastársa együtt gyakorolják
− tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges az egész dolog feletti tulajdonjog
átruházásához
− közös tulajdon védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is fellép
A közös tulajdon megszüntetése
− minden olyan esetben megszűnhet amikor maga a tulajdonjog megszűnik –
megsemmisülés
− A közös tulajdon megszüntetését a tulajdonostárs bármikor követelheti
− Tulajdonostársak megállapodásával megszüntethető
− ilyen nyálban bírósági ítéletével megszüntetheti - valamennyi tulajdonos társnak
perben kell állnia
 − formái: közös tulajdon természetbeni megosztása, tulajdoni illetőséget magához
váltása, társasház tulajdonná átalakítás (2 műszakilag elkülöníthető egység az
épületben, amely külön tulajdonba adható), dolog értékesítése és befolyt vételár
felosztása
A közös tulajdon sajátos alakzatai
− Tulajt a közösség okiratokat
− tulajdon közösség értékpapíron, társasági részesedésen is fennállhat
− tulajdon közösség határjeleken
− részhez házak - közterületről nyíló pince, közös udvarok tulajdoni viszonyai
− Házastársi vagyonközösség
− polgári jogi társaság - gazdasági cél előmozdítására nyújtott tagi vagyoni hozzájárulás
Társasháztulajdon
A társasháztulajdon alapkérdései
− Társasházakról szóló törvény
− az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább 2
önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség külön tulajdonként meg nem
határozott épületrész, épület berendezés, helyiség
− például lakóépületben, társas garázs, társasüdülő
Társasház alapítás
− Fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani
− egy személy kizárólagos tulajdona esetén akarat elhatározása
− több tulajdonos esetén egybehangzó akarat elhatározás szükséges
− ingatlan nyilvántartásba való bejegyzéssel keletkezik
Az alapító okirat tartalma
− társasházakról szóló törvény szerint működnek - SZMSZ nem kötelező legfeljebb
hatlakásos társasháznál
− Kötelező elemek: helyiségek felsorolása, tulajdoni hányad, épületrészek felsorolása,
ingatlannyilvántartás által megkívánt egyéb adat, közösség közös neve
− lehetséges elemek: közgyűlés felhatalmazása, elővásárlási jog alapítása
A társasház tulajdoni viszonyai
− Külön és közös tulajdon kapcsolódása
Tulajdonostársak jogai és kötelezettségei
− Birtoklás használat hasznosítása külön tulajdon körében
− tulajdonostárs szabadon rendelkezett a külön tulajdonában álló lakással vagy
helyiséggel
− alapító okiratban elővásárlási jogot alapíthatnak
− házirend célja a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek használatának
részletes szabályozása
A társasházközösség, mint jogalany
− társasház név viselése
− relatív jogképességgel jogalany
− önállóan perelhet és perelhető
− jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat
− viseli a közös tulajdon terheit
− szervei: közgyűlés, közös képviselő vagy intéző bizottság és a számvizsgáló bizottság
VII. Korlátolt dologi jogok
A földhasználat
− Korlátolt dologi jogok, idegen dologbeli jog
− Jogszabály erejénél fogva keletkező és fennálló dologi jog
− hivatalból is be kell jegyezni
A haszonélvezeti jog
− személyes szolgalom leggyakoribb esete
− szolgalmi jog alanyát arra jogosítja, hogy valamely idegen dolgot állagának kímélése
mellett korlátlanul használhasson és élvezhessen
A haszonélvezeti jog létrejötte
− keletkezhet szerződés vagy jogszabály alapján
− szerződés csak kötelmi jogcímet keletkeztet, előkészít
− ingatlan nyilvántartásba való bejegyzése szükséges
A haszonélvezeti jogviszony alanyai
− Tulajdonos
− haszonélvező
− érintettek jogi kapcsolata dologi jogi alapú
− egyidejűleg több haszonélvezők is megjeleníthet
A haszonélvezeti jog időtartama
− korlátozott időre jön létre és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn
− legfeljebb 50 évre engedhető
A haszonélvezet tárgya
− a dolog egy részén is létesíthető
− a rendelkezési jog a haszonélvezet fennállása alatt a tulajdonost illeti meg
A haszonélvezeti jog tartalma
− személyes szolgalom - szigorúan a jogosult személyéhez kötődik, nem átruházható
− indulj és ingatlan dolog haszonélvezőjét széleskörű dologi jog hatalom illeti meg
A haszonélvezet megszűnése
− Jogügylettel megszüntetéséhez a haszonélvező lemondó nyilatkozata szükséges -
írásban kell megtenni
A használat
− A jogosult a dolgot a saját, valamint együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem
haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti
− gyakorlás másnak nem engedhető át – még ingyenesen sem
− személyes szolgalom
− Jogi személyt is megillethet
 − használati tárgyai terjedelmét létesítő okiratban meghatározott célhoz köti
A telki szolgalom
A telki szolgalom fogalma, jogi természete
− Korlátolt dologi jogok közé tartozik - szolgálnak egyik fajtája
− ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, pince létesítése, épület
megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más
hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja
− Tárgya csak ingatlan lehet
A telki szolgalom gyakorlása
− Nem vezethet másnak sérelmét
− valamilyen érdeknek kell fennállnia
− lényege: ingatlan birtoklását használatát könnyebbé kényelmesebbé gazdaságilag
előnyösebb tegye hogy egy másik ingatlan felett dologi jogi hatalmat biztosít
A telki szolgalom keletkezése
− Szerződéssel keletkezhet illetve egyoldalú nyilatkozattal
− kell hozzá jogi cím, valamint a szerződés ami alapján megtörténik az ingatlan
nyilvántartásba való bejegyzése
− egyoldalú nyilatkozattal saját javára is alapítható jáki szolgámat
− e birtoklással is keletkezhet
− jogszabály erejénél fogva keletkezik ha a föld nincs összekötve közúttal
A telki szolgalom megszűnése
− Megszűnik ha mindenkori birtokosa ingatlanának rendeltetésszerű használatához mert
nem szükséges
− megszüntetheti a bíróság - korlátozhatja is
− megszűnik ha a jogosult 15 éven át nem gyakorolta vagy eltűrte hogy gyakorlásában
akadályozzák
− ha a jogosult írásban lemond
− ha meg semmisül az érintett ingatlan
Közérdekű használati jog
A zálogjog
A zálogjog elhelyezése a polgári jogban
− dologi jogi természetét hangsúlyozza
− 2 fajtája van: birtok átruházással alapított kézizálog jog, nyilvántartásba való
bejegyzéssel alapítható jelzálogjog
− értékjog - követelés jogosultját kielégítési elsőbbség illeti meg más hitelezőkkel
szemben
− kógens szabályok
− járulékos jog - követelés biztosítékául szolgál
 − követelés megszűnése esetében a zálogjog is megszűnik
A zálogjog fogalma
− Olyan jog, amely lehetővé teszi hogy valaki bizonyos tulajdonjogot szerezzen egy
másik személy által birtokolt javakon, hogy bizonyos követeléseket kielégítsen
A zálogjog keletkezése
− A zálogtárgy felett rendelkezési joggal bíró zálogkötelezett
− megállapítja a zálogjogot
− zálogszerződés – kötelmi szerződés
− zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzése vagy zálogjogosult részére való
átruházása
− Egyetemleges zálogjog: több zálogjogot terhel

− Az adós átadja a zálog hitelezőnek vagy a zálog hitelező megbízottjának a zálog

tárgyát biztosítékként
− zálog hitelezőnek jogában áll a zálogtárgyat őrizetbe venni és megtartani, amíg az
adós törleszti a tartozását
− zálogjog bejegyzése a zálog jegyzékbe
− zálogjog keletkezése után a zálog hitelező jogosult a zálogtárgyat értékesíteni az adós
nem fizeti ki a tartozását
A zálogszerződés – és a zálogjog – különleges esetei
− kötelmi hatályú zálogjog
− fogyasztói zálogszerződés - természetes személy a zálogkötelezett, a zálog hát ja
jogviszonyból fakad
− törvényes zálogjog - vállalkozó javára a megrendelő vagyontárgyainak vállalkozó díja
és költségei biztosítása érdekében
A zálogjog megalapítása. A zálogjogot keletkeztető dologi jogi ügylet
− zálogszerződés önmagában nem keletkeztet zálogjogot
− jelzálog - nyilvántartásba való bejegyzése, ingatlan nyilvántartás, hitelbiztosítéki
nyilvántartás egyéb lajstrom
− kézi zálogjog - zálogtárgy birtokának a zálogjogosult részére történő átruházása, Ingó
dolog lehet
A zálogjog létrejötte
− Létrejön ha a zálogjogosult és a zálogkötelezett megalapítja a zálogjogot
− a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy fele
Az önálló zálogjog
− Egyik különleges formájaként szabályozza a PTK.
− Csak ingatlanon lehet létrehozni
− zálogjogosult kizárólag pénzügyi intézmény lehet
 − Mint a zálogjogosult mind a zálogkötelezett írásban felmondhatja - felmondási idő 6
hónap
A zálogjog érvényesítése
− Zálogból való kielégítést jelenti - a zálogjoggal biztosított követelésnek megfelelő
érték kivonását a zálogtárgy értékéből
− Bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének közös szabályai
− zálogtárgyat egy időben több jogosult zálogjog terheli
A zálogjog megszűnése
− Megszűnik, ha a zálogjogosult lemond a zálog jogáról a zálogtárgyat visszaadja a
zálogkötelezett
− a zálogjog tárgyául szolgáló dolog elpusztul
− kézizálog jogi jogosultja elveszti a zálogtárgy birtokát
− a zálogjoggal biztosított követelés elévül
− zálogjogosult a kielégítési jogát gyakorolva a zálogtárgyat értékesíti
VIII. Az ingatlan-nyilvántartás
Az ingatlan-nyilvántartás fogalma, felépítése és alapelvei
Az ingatlan-nyilvántartás fogalma: a magánjogi joghatást kiváltó lajstrom és közhitelű
hatósági nyilvántartás kettőssége
− Ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tényeket nyilvános
és közhiteles nyilvántartása
− tartalmazza az ingatlanoknak és az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a
jogszabályban meghatározott adatait
− közigazgatási hatóság vezeti
− jogkeletkeztető hatással a felruházott
− Magyar ingatlan nyilvántartás - telekkönyvi típusú nyilvántartás
Az ingatlan-nyilvántartás felépítése: ingatlan, az ingatlan-nyilvántartás részei – tulajdoni lap,
ingatlan-nyilvántartás módja
− Gépi adatfeldolgozás adatbázis
− településenként tartalmaz ország valamennyi ingatlanának a törvény szerint
meghatározott adatait
− bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges adatait tartalmazza
− térképi adatbázisból okirat tárból és digitális archív térképi adatok adatbázisából áll
− reálfólium elve: minden ingatlannak saját tulajdoni lapja van
− földrészlet: földfelszín természetében összefüggő meg nem szakított területe
− egyéb önálló ingatlan: épület, pince, földalatti garázs, társasházban lévő öröklakás
− társasház és szövetkezeti ház tulajdoni lapja
− tulajdoni adattartalma 3 részre különül
o Nyilvántartani az ingatlanra vonatkozó adatokat
o ingatlan tulajdonosára vonatkozó adatok
o ingatlan terhei, ingatlanra vonatkozó egyéb jogosultságok (földhasználati,
zálogjog, haszonélvezeti jog)
− okirat: bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, hitelesített másolatai
− törölt bejegyzések jegyzéke
Az ingatlan-nyilvántartás funkciói
− nyilvánosság elve, bejegyzés elve, rangsor elve, közhitelesség elve
− Közhitelesség: ingatlannyilvántartás központi funkciója
Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei
− Ingatlan nyilvántartás nyilvánossága
− okirati elv
− bejegyzés is annak hatályának elve
− rangsor elve
− kösz hitelesség elve
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás legfontosabb rendelkezései
Az ingatlan-nyilvántartás helyesbítése
Felelősségtan
I. A polgári jogi felelősség alapkérdései
A polgári jogi felelősségről általában
− felelősség: valamely követendőnek tartott magatartással való szembe szegülését,
jogszabályban rögzített norma megsértését jelenti
− kötelességszegés, cselekvéssel és elmulasztással egyaránt megvalósulhat
− lehet jogi (kiszámítható rendszerben működik) vagy jogon kívüli felelősség (politikai-
reparáció, erkölcsi)
− magánjogi vagyoni és személyi viszonyok rendezésére hivatott jogág
− jogsértő: az adott helyzetben általában elvárható magatartásához már nem minden
esetben képezi a vizsgálat alapját a polgári jogi felelősség megállapítása során
− kártérítései felelősséghez kapcsolódik a szankció – vagyoni
A polgári jogi felelősség funkciói
− objektív felelősségi rend: nincs jelentősége a normaszegés mögött rejlő pszichikai
mozzanatoknak, jogsértő magatartásának, társadalmi elvárásokhoz való
viszonyulásának
− objektivizáltan szubjektív: felróhatóságon alapuló felelősségi rend
− kártérítési felelősség:
o megbomlott vagyoni viszonyok helyreállítása
o reparáció: kárkötelem alanyai közül a hangsúly a károsulton van
− megelőzés
Kártelepítés a polgári jogban
− ki viselje az elszenvedett, illetve az okozott kárt
− kártelepítés: bekövetkezett károkat kinek kell viselnie
o kárt a károkozó viseli
o kármegosztás
o kártalanítás – kárt nem a károsult maga viseli, hanem a károkozó
o méltányosság
o kárelosztás
o károsodott köteles viselni saját kárát
A kárkötelmek és szerkezetük
A kárkötelem alanyai
− károsult: minden jogképes jogalany lehet, kárkötelem központi szereplője,
vagyonveszteség
− károkozó: aki a károkozó magatartást kifejti, tanúsítja
− vétőképesség: valaki a cselekvései következményeit előre látja, és személyében
felelősség tehető magatartásának káros következményeit előre látja
A kárkötelem tárgya
 − közvetlen tárgya: a magatartás, amelyre a károsult alanyi joga irányul, jelen esetben a
kár megtérítésének kötelezettsége
A kárkötelem szerkezete
− károkozás kötelmi viszonyt keletkeztet
− kárkötelem – relatív szerkezetű viszony
− teljes kártérítés elve: károkozásért felelős személy a károsult által, valamennyi kárának
megtérítésére köteles
− kártérítés összegéből le kell vonni a maradványt (károsult vagyontárgy értéke)
o választhat, hogy megtartja-e a maradványt vagy átengedi
− levonják a helyébe lépett értéket, valamint minden vagyoni előnyt amely forrásból jött
a károsultnak (biztosító)
A kártérítési szabályok rendszere
− felróhatóságon alapuló rezsimet határoz meg
− felelősségtani premisszák:
o kár bekövetkezése a károsult oldalán
o jogellenes károkozó magatartás
o a jogellenes magatartás és a bekövetkezett kár okozati összefüggés
o felróhatóság a károkozó oldalán
− speciális felelősségi alakzatok:
o felelősség fokozott veszéllyel járó tevékenységért
o felelősség más személy által okozott kárért
o felelősség vétőképtelen személy károkozásáért
o felelősség közhatalom gyakorlásával okozott kárért
o termékfelelősség
o épületkárokért
o állatok károkozásáért
A kár fogalma – elhatárolási kérdések
A kár fogalma és elemei
− károsult vagyonában valamely károkozó magatartás következtében beállott
értékcsökkenés, be nem következő vagyonnövekedés
− három elemből tevődik össze:
o tényleges kár – kárelem, amelyet a károsult a károkozó magatartás direkt
következményeként elszenved, vagyona csökken
o elmaradt haszon – károsult alappal számolhatott volna, ha a károsító esemény
nem következik be
o indokolt költségek – károkozó magatartás következményeként jelentkeznek
(jármű elvontatása)
Kártérítés – kártalanítás
− kártérítés – károkozó magatartás jogellenes legyen
o funkciója a helyreállítás
o szankció, joggal szembe helyezkedés hátrányos jogkövetkezménye
 − kártalanítás – jogszerűen okozott károk jóvátételére használt eszköz
o hátránytól óv meg
o nem automatikusan járó megtérítési forma
o szomszédjogok gyakorlásával, szükséghelyzetben okozott kár, dologegyesülés,
kisajátítás
Kártérítés – jogalap nélküli gazdagodás
− vagyoneltolódásokat korrigálni hivatott jogintézmények
− jogalap nélküli gazdagodás: jogcím nélküli vagyoneltolódások, gazdagodás
visszatérítése, jó és rosszhiszeműség jelentősége
Kártérítés – utaló magatartás
− biztatási kár – szubszidiárius tényállás
− károsult okozza saját kárát saját magatartásával
− megítélésének kritériumai:
o szándékos magatartás
o jóhiszeműen eljáró fél
o alapos ok
o önhiba hiánya
o károsodás bekövetkezése
II. Felelősség a szerződésen kívüli okozott kárért
A szerződésen kívüli kártérítési felelősség alkalmazása
Kártérítési felelősség az általános szabály alapján
− kártérítési felelősség általános szabálya (generálklauzula) – amikor a tényállás nem
vonható egyedileg szabályozott kártérítési felelősségi alakzat törvényi tényállása alá
A kárfelelősségi szabályok általánostól eltérő alkalmazási köre
− szerződésen kívüli kárfelelősségi szabályok szerint alakul
Választási lehetőség a kárfelelősségi szabályok közül, illetve annak korlátai
− nemzetközi elem megjelenése a kárkötelemben (kollízió)
o magyar nemzetközi magánjogi kódex az irányadó – mely állam jogát kell
alkalmazni
o külföldi állampolgárság, külföldön bekövetkezett kár
− jogági kárfelelősségi szabályok konkurálása
o ütközés általában a munkajogi kárfelelősségi szabállyal következhet be
− szerződésszegési és szerződésen kívüli felelősség kumulációja
o kizárja az igények kumulációját
A kárfelelősségi szabályok „megtörése”
− kárfelelősség valamennyi feltétele nem áll fenn, mégis a kár megtérítésére lehet
kötelezni az okozót, más személyt kötelez a kár megtérítésére
− méltányosság – olyan személyt is lehet a kár megtérítésére kötelezni, aki felelősségre
nem vonható
− felelősség más személy károkozásáért
A kártérítési felelősség feltételei
A kártérítési felelősség feltételeiről általában
− kárfelelősség megállapítása:
o károkozó magatartás
o károkozás jogellenessége
o okozati összefüggés a károkozó magatartás és kár között
o károkozó magatartásának felróhatósága
Károkozó magatartás
− más személy jogvédte érdekét sértő károkozás
− tevőleges magatartással vagy mulasztással megvalósuló károkozás
− mulasztás: csak akkor, ha van cselekvési kötelezettség
A kár
− rendellenes eredmény, visszakövetkeztet a jog magatartás jogellenességére
− vagyoni hátrány, károsultat vagyonában éri
− Ptk. kár elemei:
 o felmerült kár – károsult vagyonában beállott értékcsökkenés
o elmaradt vagyoni előny – károsult vagyona gyarapodott volna
o vagyoni hátrányok kiküszöbölése
A jogellenesség
− abszolút – bárkivel szemben tanúsított
− relatív – csak meghatározott személyek irányában
− jogellenes magatartás: más személy jogilag védett érdekét sérti és vagyoni
károsodásban nyilvánul meg
− jogellenességet kizáró körülmények
o károsult beleegyezése
o jogos védelem
o szükséghelyzet
o jogszabály által megengedett magatartással okozott kár
Okozati összefüggés
− arra keresi a választ, hogy a károkozó magatartás nélkül vajon bekövetkezett volna-e a
kár
− a kár és jogellenes magatartás között akkor lehet megállapítani, ha a magatartás nélkül
a kár nem következett volna be, jogellenes magazarást a cselekvőnek vagy
mulasztónak terhére be lehet számítani és a jogsértő magatartást szankció
alkalmazásával befolyásolni
− funkciója: felelősségmegalapozó, mértékmeghatározó
− bírósági eljárásokban: okok azonosítása → okszűrés → több számba jövő ok
egymáshoz való viszonyának megítélése
− különös kérdései:
o közvetlen/közvetett okozás/mulasztás
o átsugárzó okozás
o többek között károkozása
o egyéb tényezők jelentősége az okozati láncban
o
Felróhatóság
− elvárhatóság elve
− felróhatóság mértéke, aránya
− szubjektív tényezők jelentősége a károkozásban
− természetes személy kárfelelőssége
− jogi személy kárfelelőssége
A bizonyítási teher
A károsult bizonyítási terhe
− károkozó magatartást
− a kárt
− az okozati összefüggést
A károkozó bizonyítási terhe
− magatartása nem volt jogellenes
− magatartása jogellenes ugyan, de nem felróható
Kettős vélelem érvényesül: károkozás jogellenessége, károkozó magatartás felróhatósága
A károsodás veszélye
Kármegelőzés, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség
A károsult önhibája
− önhiba – károsulti magatartást össze kell mérni a károkozó magatartással
A károsult felróható magatartásának következménye
− teljes kártérítés jár:
o csak a károkozó felelőssége állapítható meg
o károsult is közrehat, de magatartása nem felróható
− kármegosztásnak van helye:
o károkozó felelős a károkozásért, de a károsult felróható módon közrehat
Több személy közös károkozása
Általános szabály
− minden károsult önállóan, közvetlenül követelheti kárának megtérítését
− egyidejűleg bekövetkezett kár vagy sem
Versengő (konkuráló) okozatosság
− egyidejűleg kifejtett magatartás közül bármelyik önmagában is előidézte volna a kárt
Alternatív okozatosság
− nem állapítható meg, hogy a kárt melyik magatartás okozta → károkozók
egyetemlegesen felelnek
A közös károkozók külső és belső jogviszonyai
− külső: károkozó és károsultak között áll fenn, minden károkozó az egész kártérítéssel
tartozik
− belső: a kárt felróhatóságuk, vagy közrehatásuk alapján, vagy egyenlő arányban
viselik
Az egyetemleges kárfelelősség mellőzése
− károsult a kár bekövetkezésében maga is közrehatott
− rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények indokolják
A felelősség korlátozása vagy kizárása
Általános szabály
 − tilos az olyan megállapodás, amely a szándékos károkozásért vagy az emberi életet,
testi épséget, egészséget károsító magatartásért való felelősséget korlátozza vagy
kizárja.
− A felelősség kizárás (korlátozás) tehát a potenciális károkozó és a potenciális károsult,
vagy mindkét oldalon akár több személy, szerződéses megállapodását (szóban, írásban
vagy akár ráutaló magatartással) feltételezi, egyoldalú jognyilatkozat nem fogadható
el, érvényességére, hatályosságára is a szerződésekre vonatkozó általános (esetleg
különös) szabályokat kell alkalmazni.
Tilalmi szabályok a felelősség egyes eseteinél
− Felelősségkizárás (korlátozás) szabályai a felelősség egyes eseteinél az általánostól
szigorúbbak, így a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott károk tekintetében semmis
a felelősség kizárása vagy korlátozása, amely tilalom nem vonatkozik a dolgokban okozott
károkra. A termékfelelősségnél a gyártó nem korlátozhatja, és nem zárhatja ki a károsulttal
szemben a felelősségét, függetlenül a magatartástól, illetve attól is, miben következik be a
károkozás. Kiemelést érdemel a Ptk.-n kívüli szabályok köréből a Tpvt., amely szintén tiltja a
versenyjogi jogsértéssel okozott kárért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési
kikötést

Méltányosság és kárkötelem
A méltányosság megjelenése a Ptk. szabályaiban
− a jogi norma szellemében jelenik meg a méltányosság
Méltányosság a károkozó javára
− Bírói (jogalkalmazói) méltányosság a kártérítés mértékének csökkentésére
o a bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a
kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja
− Többek közös károkozásához kapcsolódó méltányosságot hordozó szabály
o Az előzőekben tárgyaltuk azt a jogi helyzetet, amikor a kár több személy
ténykedésének következménye, amely szabályok között fellelhető
méltányosságot hordozó szabály a bíróság számára az egyetemlegesség
mellőzésének lehetősége.
Méltányosság a károsult javára
− Kártérítés méltányosság alapján
− A többek károkozásának tárgyalása során tértünk ki a méltányossági elemet hordozó
− A felelősség egyes eseteinél a vétőképtelen személy károkozásáért fennálló
felelősséggel kapcsolatban jelenik
− Méltányosság a káronszerzés tilalma körében
− Méltányosságot hordozó szabály a tartást pótló járadék körében
III. A kár megtérítésének szabályai
A kártérítés, mint a kárkötelemből fakadó szolgáltatás
− a kárkötelem alapján a kár megtérítésére irányuló kötelezettség keletkezik
− A kár fogalma, tipizálása
− a kár mindazon hátrány és veszteség, amely valakit valamely esemény (kár-ok) folytán
vagyonában ér
A kár megtérítésének elvei, a kár elemeiről általában
A teljes reparáció elve
− A kártérítés a teljes érdeksérelem helyreállítását szolgálja
− k érvényesülését korlátozzák egyes jogszabályi rendelkezések (így például a
kontraktuális felelősség körében az előreláthatósági klauzula), a felek megállapodása
(így felelősségnek vagy a megtérítendő kár mértékének korlátozása vagy kizárása,
vagy a kárátalányozás),
A káronszerzés tilalma
− A károsult a kártérítéssel nem gazdagodhat, az nem lehet nyereség forrása a károsultra
nézve. A kártérítést tehát csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó
vagyoni előnyével, amely lehet haszon vagy megtakarítás
A kártérítés mértékét csökkentő méltányosság
− A teljes kár megtérítésének elve alól kivételt teremt az úgynevezett méltányossági elv
alkalmazása, amelyet különösen indokolttá tehetnek a károkozás körülményei és a
felek anyagi viszonyai.
A kár összetevői
− A károsult vagyonában beállt értékcsökkenés
− Elmaradt vagyoni előny
− A károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek
A kártérítés módozatai, módja
A jövedelempótló járadék
− munkaképessége a károkozás folytán csökkent, akkor követelhet jövedelempótló
járadékot, ha a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel
nem róható okból nem éri el
A tartást pótló járadék
− Tartást pótló járadéknak van helye a károkozás folytán meghalt személlyel szemben
tartásra jogosult részére. A tartást pótló járadékkövetelés lényege, hogy a tartásra
jogosult személy a káreset folytán, a károkozó magatartással okozati összefüggésben
elesik attól, hogy tartást követelhessen (mert az arra köteles személy meghalt), pedig
annak feltételei a károkozáskor már fennálltak.
A járadék megváltoztatása vagy megszüntetése
 − Járadékfizetési kötelezettséget a bíróság határozott időre vagy véghatáridő nélkül is
megállapíthat
Az általános kártérítés
− A kár bekövetkeztének és összegszerűségének bizonyítása a károsultat terheli. Nem
követelhet jelképes összegű kártérítést sem, és a kár mértékének bizonyítatlansága
általában a keresete elutasítását eredményezi.
A kártérítés követelés esedékessége és elévülés
− A kártérítési követelés a károsodás bekövetkeztével nyomban esedékessé válik
A kártérítés, mint pénztartozás teljesítésére vonatkozó szabályok alkalmazása
− A károsodáskor nyomban meg nem fizetett kártérítési összeg vonatkozásában a
kötelezett késedelme fennáll, így a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni
IV. A felelősség egyes esetei
Felelősség a fokozott veszéllyel járó tevékenységért
Bevezetés
− Ptk. 6:535-539. § - veszélyes üzemi felelősség tényállása és annak részletszabályai
− A felelősség szigorúságát elsősorban a kimentés speciális szabály hordozza
− veszélyes üzemi felelősség létjogosultsága: ha vétlen magatartás is hozzá a veszély
forrás károsító hatásának elszabaduláshoz, azonban fennáll a veszélyforrással
szembeni védekezés
− üzembentartó: legszorosabb kapcsolatban áll a veszélyforrással, érdekét a tevékenység
szolgálja, hasznot húz
o felel a tevékenységgel másnak okozott károkért
Fokozott veszéllyel járó tevékenység
− 2 esetkör
o környezet veszélyeztetésével okozott károk
o veszélyes állat által okozott károk
− veszélyes üzem pl.:
o gépi meghajtású járművek
▪ felelősségbiztosító helytállási kötelezettségét kiváltó „gépjármű
üzemeltetése során okozott kár”
▪ polgári jog kárfelelősségi értelemben „fokozott veszéllyel járó
tevékenységgel okozott kár”
o gépi erővel működő szerszámok
o robbanómotor, eszközök, berendezések
o robbanó- vagy tűzveszélyes anyagok
o emberi, kézi erővel kifejtett munkavégzés
o nagyfeszültségű villamosvezeték
o gátrendszer, zsilipek
o szórakoztató, amatőr sportolási célú eszközök, gépek (mászófal, vízi csúszda,
búvárúszás, siklóernyő)
▪ kérdéses, hogy valamilyen szerződéses szolgáltatással vette-e igénybe
o kigyulladt bálával haladó traktor
− nem veszélyes üzem:
o autópálya üzemeltetése, nyílt láng használata, orvosi műszerek, bankfiók,
háztartási kisgépek
− bíró gyakorlat szerinti konkrét károkozó magatartás veszélyessége:
o fokozott veszéllyel jár az a tevékenység, amelynek folytatása során fellépő,
viszonylag csekély mértékű rendellenesség is súlyos kárral fenyegető
veszélyhelyzetet alakíthat ki
o a veszélyhelyzet, károsodás nagy fokú kockázatának értékelésekor az általános
élettapasztalatból kell kiindulni
Az üzembentartó személye, közös üzemben tartás, közös károkozás
 − Ptk. – a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának minősül, akinek érdekében
a veszélyes üzem működik, tartósan üzemelteti, aki irányítja, ellenőrzi
o ideiglenes átengedése nem szállítja át az üzembentartói minőséget
− ha ellopják a veszélyes dolgot
o üt. nem tudta megakadályozni az avatatlan kezekbe kerülését
o dolgot eltulajdonító saját érdekében használta, így már ő az üzembentartó
− tényleges károkozó és üzembentartó személye különbözhet
o károsult bármelyiktől követelheti a kártérítést
A fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősségi szabályozási módszere
− aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt
megtéríteni
o mentesül a felelősség aló, ha bizonyítja, hogy a kárt elháríthatatlan ok idézte
elő, amely kívül esik
− generálklauzálból indul ki
− vadászható állat és veszélyes üzem találkozásából eredő károkra felelősség szabályait
kell alkalmazni
− üzembentartót jelentős bizonyítási kötelezettség terheli – 3 év elévülési idő alatt lehet
a veszélyes üzem működéséből eredő károk megtérítését követelni
− non-cumul: kizárja annak lehetőségét, hogy szerződő felek egymás között
szerződésszegés, kártérítési igényt érvényesíthessenek
− üzemi baleset során 3 év az elévülési idő, károkozó kárt bűncselekménnyel okozta 5
év az elévülési idő (addig nem évül el amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem
évül)
A veszélyes tevékenység és az okozati összefüggés
− Magában a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatása jogszerű - hatósági
engedélyek birtokában és ellenőrzés mellett
− jogellenessé a károkozással válik
− általános tényállás elemek közül az okozati összefüggés speciális vonásokkal
rendelkezik
o Üzemben tartó csak a fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő kár
megtérítésére köteles
o bizonyítania kell, hogy a kár oka külső és elháríthatatlan okból ered
− van olyan eset, amikor egyértelmű, hogy az adott káresemény és a veszélyes üzem
működése között nincs okozati kapcsolat
Az üzembentartó mentesülése
− Mentesül a felelőssége alól vesszük, ha bizonyítja, hogy a kárt elháríthatatlan ok
idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik
o Természeti jelenségek, 3. személy vagy állat, károsult saját magatartása
Kármegosztás: a károsult közrehatásának értékelése a veszélyes üzemi felelősség
körében
 − Milyen mértékben járult hozzá az oksági láncolatban a károsult magatartása a
bekövetkezett kárhoz
Veszélyes üzemek találkozása
− 2 veszélyes üzem viszonylatában állnak be a kártérítési felelősség feltételei
− kárviselési-kártelepítési szabályokat határozza meg
− ha egymásnak okoznak kárt → üzembentartók a felróhatóság arányában a másiknak
okozott kárt kötelesek megtéríteni
− ha a károkozás egyik félnek sem róható fel → annak kell megtéríteni, akinek a
fokozott veszéllyel járó tevékenység körében bekövetkezett rendellenesség (műszaki
meghibásodás, rosszullét)
− felpattanó kavics esete
− Ha mind a 2 félre vagy egyikre se vezethető vissza rendellenesség → kárát mindegyik
fél maga viseli
Felelősség más személy által okozott kárért
Bevezetés
− A felelősség alanyát/alanyait határozzák meg
− Károsult személynek felelős személy kimentheti a kár felelősségét:
o közvetlen kimentés – saját magatartására való hivatkozás
o közvetett kimentés – károkozó magatartására való hivatkozás
− felelős személynek megtérítési igényel lehet a károkozóval szemben
− lehetőség van a károkozó közvetlen perelésre
Felelősség az alkalmazott károkozásáért
− ha az alkalmazott harmadik személynek kárt okoz, károsulttal szemben a munkáltató a
felelős
o Ha a munkáltató telephelyén történik
o munkáltatók közvetlen ellenőrzési körén kívüli munkavégzésből származik
o alkalmazott munkaköri feladatában nem tartozó tevékenységgel okozott kárt
o alkalmazott a munkáltató által kifejezetten tiltott tevékenységgel okozott kárt
o az alkalmazott bűncselekménnyel okozott kárt
− munkáltató nem felelős:
o ha az alkalmazott magánemberként okozott kárt
− alkalmazott magatartását kell vizsgálni – munkáltató nem védekezhet azzal, hogy az
alkalmazott károkozását elhárítani nem tudta
− bizonyítási teher a károsulton van
− felelősséget az alkalmazottnak a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával
összefüggésben kifejtett tevékenysége alapozza
− több munkáltató egyetemleges felelősséggel tartoznak
− munkaerő-kölcsönzésnél – munkáltató lesz felelős az alkalmazott károkozásáért
− alkalmazott egyetemlegesen felel a munkáltatóval, ha a kárt szándékosan okozta
Felelősség a jogi személy tagja károkozásáért
 − Jogi személy tagja tagsági viszonyával összefüggésben 3. személynek kárt okoz, a
károsulttól szemben a jogi személy a felelős
− bizonyítási teher a károsulton van
− Tag egyetemlegesen felel a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta -
Közvetlenül perelheti a károsult
− kárért felelős jogi személynek megtérítési igénye van a károkozó taggal szemben
Felelősség a megbízott károkozásáért
− Ha a megbízott 3. személynek kárt okoz, a károsult el szemmel a megbízó és a
megbízott egyetemlegesen felelős
o Károsult eldöntheti, hogy a kárigényt kivel szemben érvényesíti
− mentesül a megbízó a felelősség alól, ha bizonyítja az őt megbízott megválasztásában,
utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli
− Mentesülési lehetőségek:
o Megbízott bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható
o megbízó bizonyítja, hogy a károkozás nem a megbízás teljesítése során történt,
o megbízott magatartása nem volt felróható, mulasztást nem terheli
− Megbízott megbízó általi utasításainak ki kell terjednie a károkozás veszélyét hordozó
körülményekre, másokra, mások vagyonára fokozott kár veszélye jár
Felelősség más szerződés kötelezettjének károkozásáért
− Más szerződést javasolta felelősséggel tartozik a vele szerződéses viszonyban álló
kötelezett által a szerződés teljesítése körében 3. személynek okozott kárért
mindaddig, amíg a károsult számára ismeretlen károkozó személyét nem nevezi
− jogosult kártérítési felelősségének feltétele:
o A kötelezett a szerződés teljesítésével összefüggésben okozta a kárt a
kontraktuális kapcsolaton kívüli 3. személynek
o a károsult nem ismeri a károkozók
− közvetlen kimentés lehetősége nem illeti meg
Vétőképtelen személy károkozásáért fennálló felelősség
− vétőképtelen személyek nem felelősek a károkért, amelyeket okoztak
− nem rendelkeznek szellemi kapacitással (belátási képessége korlátozott), amely
lehetővé teszi számukra a cselekedeteik következményének felmérését
− jog szerinti törvényes képviselőjük a felelős vagy a felügyeletére köteles gondozó
− gondozó: aki a vétőképtelen személy felügyeletét a károkozáskor ellátta
− speciális jogszabályi rendelkezés, óvoda, iskola, kollégium gyakorlati képzés
szervezője vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel
A termékfelelősség
A termékfelelősség megjelenése az európai és a magyar jogi szabályozásban
− a vevő vagy akár a termékkel kapcsolatba kerülő harmadik személy közvetlenül igényt
érvényesítsen a gyártóval szemben a hibás termék által okozott kár miatt.
A termékfelelősség tárgyi hatálya
 − A termékfelelősség tárgyi hatálya a termékre terjed ki, és terméken minden ingó
dolgot kell érteni.
− dolog minden birtokba vehető testi tárgy, de a dologra vonatkozó szabályokat
megfelelően kell alkalmazni a pénzre, értékpapírokra és a dolog módjára hasznosítható
természeti erőkre
− A termékfelelősség az új terméken kívül vonatkozik olyan termékekre is, amelyeket
használt vagy újra feldolgozott állapotban (például fa-, papír-, műanyag-,
fémhulladékok újrafeldolgozásával előállított termék) hoznak forgalomba, vagy
amelyeket utóbb más dolog, ingó (például gépjárműbe beszerelt riasztó, elektromos
panel, légzsák, pót- és cserealkatrész) vagy ingatlan (például klímaberendezés,
felvonó, tégla, kazán, villanybojler, csaptelep, de az ingatlanból kitermelt föld, homok,
kavics is) dologba beépítettek, alkotórésszé váltak
A termékfelelősség alanya
− A termékfelelősség azonos alanyi kört határoz meg a termékbiztonsági szabályokkal
− Elsősorban a gyártó a felelősség alanya → a végtermék, a résztermék, az alapanyag
előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb
megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel
− Importtermék esetén a felelősség alanya az importőr
− A kódex – kisegítő szabályként – előírja, hogy a szigorú felelősség alkalmazása
érdekében a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni, ha a termék
gyártója, illetőleg importálója (akkor is, ha a gyártót feltüntetik) nem állapítható meg
A termékhiba
− A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható
Termékkár
− Halál, testi sérülés, egészségkárosodás
− Más dolgokban okozott kár → következménykárok megtérítésére kötelezhető.
− Harmadik személy, illetve a károsult közrehatása
− A gyártó akkor sem mentesül a felelősség alól, ha a kár bekövetkezésében harmadik
személy közrehatott. (Például gyártási hibás sarokszelep miatt elönti a lakást a víz, de
a káresemény bekövetkezésében az is közrehatott, hogy a szerelő rosszul szerelte fel).
Bizonyítási teher – mentesülési lehetőség
− Az irányelv rendelkezései szerint a kár, a termékhiba és a kettő közötti okozati
összefüggés bizonyításának kötelezettsége a károsultat terheli.
− A Ptk. hatályos szabályai ehelyütt a termék hibájának bizonyítását terhelik a
károsultra, de a kárfelelősség általános szabályai szerint a termékkár, valamint a
termék hibája és a kár közötti okozati összefüggés bizonyítása is a károsult bizonyítási
terhe.
A felelősség korlátozásának/ kizárásnak, a méltányosság alkalmazásának tilalma
− mennyire szigorú a felelősségi rendszere
Igényérvényesítés
 − A termékfelelősség közvetlen igényérvényesítési lehetőséget teremt a gyártóval
(importálóval) szemben, és a károsult nemcsak a végtermék, hanem akár az
alapanyag vagy résztermék gyártójához is fordulhat kártérítésért
Termékfelelősség és más jogcímek viszonya

Igényérvényesítési határidő
− A Ptk. a hibás termék által okozott károk megtérítésére hároméves elévülési határidőt
állapít meg. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett vagy
tudomást szerezhetett volna a kárról, a termék hibájáról és a gyártó személyéről
Felelősség az épületkárokért ás az állat által okozott károkért
Felelősség az épületkárokért
− Az épületkár mint gyűjtőfogalom magában foglal minden olyan káreseményt, amely
mások vagyonában az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai
következtében áll be, vagy a kárt valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségből
való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozzák
− Az épület egyes részeinek lehullásával és az épület hiányosságai révén másnak okozott
károkért való felelősség
− Lényeges, hogy a károkozás az épület nyugalmi állapotában történjék → épület
tulajdonosa felel
− Felelősség tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért
Felelősség az állatok károkozásáért
− A legáltalánosabb értelemben állat által okozott kárnak tekintendő minden olyan kár,
amely valamely állat magatartásának eredményeként áll be.
− Az állat által okozott károk körén belül azonban különbség tehető aszerint, hogy a
károkozó állat veszélyes állatnak minősül-e vagy sem, illetőleg vadászható állat-e.
− Az állattartás körében okozott kár általános szabálya
o A Ptk. vonatkozó szakasza alapján „aki állatot tart, felel az állat által másnak
okozott kárért, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban
felróhatóság nem terheli”.
− A veszélyes állat által okozott kárért való felelősség
o Az ilyen állat által okozott károkért a veszélyes állat tartója szigorúbb
felelősséggel tartozik, a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel
− A vadászható állat által okozott kárért való felelősség
− Az állat által okozott károk érvényesítésének ideje
o A kártérítési igények tehát kötelmi igények, így azokra alapvetően az ötéves
elévülési idő alkalmazható
Felelősség a közhatalom gyakorlásával okozott kárért
Felelősség a közigazgatási jogkörben okozott kárért
 − A Ptk. 6:548. § (1) bekezdése szerint „közigazgatási jogkörben okozott kárért a
felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak
elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá közigazgatási perben
nem volt elhárítható”
− közigazgatási jogkörnek minősül a bírói gyakorlatban többek között: a) a fertőző
állatbetegséggel kapcsolatos kényszerintézkedés, b) a háziorvosi vizsgálat és döntés a
gépjárművezetésre való alkalmasság kapcsán, c) a rendőrségi nyilvántartás alapján
adott rendőri tájékoztatás, d) a földhivatali széljegyzés elmulasztása, e) a hiteles
tulajdonilap-másolat kiadása, f) a gyámhatósági feladatok ellátása, g) a közterületen
álló gépjármű elszállítása a közterület-felügyelő által
Felelősség a bírósági jogkörben okozott kárért
− A Ptk. 6:549. § (1) bekezdése alapján „a bírósági […] jogkörben okozott kárért való
felelősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell
megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kárigényt bírósági jogkörben okozott kár esetén
a bírósággal […] szemben kell érvényesíteni.
Felelősség az ügyészségi, közjegyzői, végrehajtói jogkörben okozott kárért
− A Ptk. 6:549. §-a az ügyészségi, közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott kár
tekintetében is – a bírósági jogkörben okozott kárhoz hasonlóan – visszautal a
közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályaira. Így ezekben az
esetekben is ugyanazok a vizsgálati szempontok.
V. Az állam, illetve az állami szervek kártalanítási kötelezettsége
Az atomenergia alkalmazásához kapcsolódó károkért fennálló felelősség
Bevezető gondolatok az abszolút felelősségről

Az atomkárért való felelősség

Kártalanítási kötelezettség bányakárokért

Kártalanítási kötelezettség a büntetőeljárásban

Kártalanítás kötelezettség a büntetés-végrehajtásban

Kártalanítás az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban

Űrobjektum által okozott károk

Kártalanítás az egészségügyben

A védőoltással felmerülő káresemények miatti kártalanítás

A vérellátással felmerülő káresemények miatti kártalanítás

Orvostudományi kutatással kapcsolatos felelősség

Szerv- és szövetátültetéssel kapcsolatos felelősség

VI. A szerződésszegéssel okozott kárét fennálló felelősség
A szerződésszegés fogalma

A szerződésszegés jogkövetkezményei

A szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség kapcsolata a polgári jog, illetve a

szerződési jog egyes alapelveivel

A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség és a szerződésiszegéssel okozott

károkért való felelősség jellemzői és viszonya

Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért

A felelősség megállapításnak feltételei

A kontraktuális felelősség alóli szigorú kimentés alkalmazásának indokai

A mentesülés feltételei

A szerződésszegéssel okozott kár megtérítése

A párhuzamos kártérítési igények kizárása

Felelősség a szerződés teljesítése során okozott károkért

Felelősség a szerződésszegő magatartással szerződésen kívül okozott kárért

Kártérítési felelősség az ingyenes szerződések körében

A felelősség kizárása, korlátozása

A károsult kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettsége

Többek közös károkozása

Felelősség a közreműködő által okozott károkért

Eltérés az általános kontraktuális kárfelelősségi szabályoktól

A Ptk. által nevesített szerződésszegési esetekhez kapcsolódó egyedi kártérítési szabályok

A Ptk. különös kártérítési rendelkezései az egyes szerződéseknél

Más jogszabályokban található különös kártérítési rendelkezések

A szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség alkalmazása a jogi személy általános

szabályai és a gazdasági társaságok közös szabályai körében
VII. Polgári jogi felelősség az egészségügyben
A kárfelelősséget meghatározó szerződéses viszonyom az egészségügyben

A kártérítési felelősség alapkérdései

Az egészségügyi szolgáltató (orvos) és a beteg közötti szerződés minősítése

A Ptk. hatása az egészségügyi kártérítési perek megítélésére

Az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségének alapja

Szakmai szabályok, vizsgálati és terápiás eljárásrendek alkalmazása

A megfelelő tájékoztatás elmulasztása

Az egészségügyi dokumentáció vezetésére vonatkozó követelmények

A gyógyulási esély elvételének értékelése

A beteg felróható közrehatásának következményei