Coli

Coli
SZTE ÁOK Orvosi mikrobiológia szigorlati tételsor 2018/2019

Kedves Harmadévesek!
Remélem, segítséget tudok nyújtani a mikró szigorlatra készülésben!  A féléves kollokviumra

készüléshez is fel tudjátok használni, de néhol eltér a kollokviumi és a szigorlati tételsor, erre figyeljetek.
Természetesen, ez a jegyzet sem tökéletes, kérlek legyetek kritikusak, ne higyjetek el mindent, ami
itt le van írva. Sok helyen néztem utána, de így sem lett hibátlan, ha valami furának tűnik, inkább
csekkoljátok le valami megbízható forrásban, kérdezzétek a gyakorlatvezetőtöket. Vizsgán se
hivatkozzatok rá.
És még egy apró tanács: a harmadév nem olyan vészes, mint amilyennek most tűnik. Vegyetek
minden lépést egyesével, és végig tartsátok észben, hogy annyian megcsinálták már előttetek, miért Nektek
ne sikerülne!  Sok sikert, de még több kitartást és erős idegzetet kívánok Nektek!
May the odds be ever in your favor.
Zsófi
Források:
- SZTE ÁOK Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet 2018/19-es évben kiadott anyagai
- Pál Tibor: Az Orvosi Mikrobiológia Tankönyve (Medicina kiadó, 2013)
- Mándi Yvette: Orvosi mikrobiológia és immunológia gyakorlati jegyzet (Medicina kiadó, 2010)
- Burián Katalin: Mikrobiológiai gyakorlatok (2013)
- Endrész Valéria tanárnő gyakorlaton leadott ppt-i és gyakorlatain elhangzott gondalatai
- Murray, Rosenthal, Pfaller: Medical Microbiology (7th edition)
- Iványi Béla Professzor Úr patológia jegyzete
- Boldogkői Zsolt tanár úr sejtbiológia jegyzete elsőéves hallgatóknak
- sotepedia idevágó oldalai
- Wikipedia természetesen kellő elővigyázatossággal kezelve 
MIKROBIOLÓGIA SZIGORLATI KÉRDÉSEK 2018/2019. tanév

III. OH.
1. A baktériumok alakja, nagysága, a prokaryota sejt szerkezete.

2. A baktériumok sejtfala.
3. A baktériumok citoplazma hártyája, citoplazmája és maganyaga.
4. Járulékos baktérium sejtelemek.
5. A baktériumok növekedése és szaporodása zárt rendszerben.
6. Baktériumok mutációja.
7. Genetikai információátvitel baktériumokban.
8. Nosocomiális és iatrogén fertőzések.
9. Az antibiotikumok alkalmazásának általános szempontjai. A szelektív toxicitás és a terápiás index fogalma.
10. Béta-laktámok
11. Glikopeptidek, foszfomicin, bacitracin
12. Sejtmembránra ható antibakteriális szerek
13. Aminoglikozidok és tetraciklinek
14. Kloramfenikolok, oxazolidinon, mupirocin, fuzidinsav
15. Makrolidek, linkozamid, ketolid és streptogramin antibiotikumok
16. Szulfonamidok és trimethoprim
17. Rifamycinek, nitroimidazolok, nitrofurán
18. Kinolonok és fluorokinolonok
19. Antituberculotikumok
20. A baktériumok antibiotikum rezisztenciája. A rezisztencia kialakulása, mechanizmusa, terjedése.
21. A pathogenitás és a virulencia fogalma; Koch posztulátumok (klasszikus és molekuláris).
22. Exotoxinok.
23. Endotoxinok.
24. Önmagukban nem toxikus virulencia faktorok.
25. Passzív immunizálás
26. Aktív immunizálás (védőoltások)
27. Extracelluláris és intracelluláris baktériumokkal szemben kialakuló immunválasz.
28. Vírusokkal szemben kialakuló immunválasz.
29. Gombákkal és parazitákkal szemben kialakuló immunválasz.
30. Staphylococcus aureus

31. Koaguláz negatív staphylococcusok
32. Streptococcus pyogenes.
33. Streptococcus agalactiae, “Streptococcus viridans” csoport, Enterococcus faecalis, anaerob streptococcusok
(Peptostreptococcus).
34. Streptococcus pneumoniae (pneumococcus).
35. Neisseria gonorrhoeae.
36. Neisseria meningitidis.
37. Escherichia coli.
38. Enterális lázat okozó salmonellák.
39. Gastroenteritist okozó salmonellák.
40. A Shigella csoport baktériumai.
41. Klebsiellák és Proteus, Morganella, Providencia genusok.
42. Corynebacterium diphtheriae és egyéb corynebacterium fajok.
43. Listeria monocytogenes, Propionibacterium.
44. Yersinia pestis.
45. Yersinia enterocolitica.
46. Francisella tularensis.
47. Bordetella pertussis.
48. Brucellák.
49. Haemophilus influenzae egyéb haemophilus fajok
50. Vibrio cholerae és egyéb vibriók.
51. Campylobacter.
52. Helicobacter pylori.
53. Legionella pneumophila.
54. Bacillus anthracis és Bacillus cereus.
55. Gázgangrénát okozó clostridiumok, Clostridioides difficile.
56. Neurotoxikus clostridiumok.
57. Pseudomonas aeruginosa, Burkholderia mallei.
58. Stenotrophomonas genus
59. Mycobacterium tuberculosis
60. Ún. atípusos mycobacteriumok és a Mycobacterium leprae.
61. Actinomyces israelii, Lactobacillus, Mobiluncus, Nocardiae.
62. Bacteroides, Prevotella, Porphyromonas, Fusobacterium.
63. A visszatérő láz (febris recurrens) kórokozói.
64. A Lyme-betegség kórokozói.

65. Treponema pallidum és egyéb treponemák.
66. Leptospirák.
67. Mycoplasmák.
68. Bartonellák
69. Rickettsiák biológiai tulajdonságai. A foltosláz-csoport rickettsiái. Orientia tsutsugamushi
70. A typhus-csoportba tartozó rickettsiák.
71. Coxiella burnetii.
72. Chlamydia trachomatis.
73. Chlamydophila psittaci, Chlamydophila pneumoniae.
74. HACEK csoport tagjai
75. A virion szerkezete, morfológiája, a vírusok kémiai összetétele.

76. A vírusok osztályozása. A virionok rezisztenciája külső behatásokkal szemben.
77. A vírusok szaporodása.
78. A vírusfertőzések kemoterápiája. A vírusinterferencia és interferon.
79. Human pathogen parvovírusok.
80. Poxvírusok.
81. Papillomavírusok.
82. Polyomavírusok.
83. Adenovírusok.
84. Humán (alfa) herpesvírus 1 és 2.
85. Humán (alfa) herpesvírus 3 (varicella-zoster vírus).
86. Humán (béta) herpesvírus 5 (Cytomegalovírus).
87. Humán (gamma) herpesvírus 4 (Epstein-Barr vírus).
88. Humán herpesvírus 6, 7 és 8.
89. Hepatitis B vírus.
90. Fejlődési rendellenességet okozó vírusok.
91. Poliovírusok.
92. Coxsackie-vírusok.
93. Echovírusok és egyéb enterovírusok (68-71).
94. Hepatitis A és E vírusok.
95. Rhinovírusok és coronavírusok.
96. Encephalitist okozó flavivírusok. Alphavírusok.
97. A sárgaláz vírusa és a dengue-láz vírusa.
98. Rubeolavírus.
99. Orthomyxovirus influenzae.
100. Parainfluenzavírusok és a kanyaró vírusa.
101. RS-vírus, a mumpszvírus és egyéb paramyxovírusok.
102. Reovírusok, calicivírusok és astrovírusok.
103. Rhabdovírusok.
104. Arenavírusok.
105. Filovírusok és bunyavírusok.
106. A prion tulajdonságai; prion által állatban és emberben okozott kórképek.
107. Konvenciális lassú vírusfertőzések.
108. Hepatitis C (HCV) és hepatitis Delta vírus (HDV).
109. Retrovírusok.
110. Az AIDS kóroktana és epidemiológiája.
111. Az AIDS pathomechanizmusa, klinikai tünetei, terápiája és megelőzése.
112. Opportunista fertőzések AIDS-es betegekben.
113. Bakteriofágok.
114. Onkogén vírusok.
115. Gombák általános jellemzése, biológiai tulajdonságai.

116. Dermatophytonok és fertőzéseik.
117. Subcutan és superficialis mycosisok kórokozói.
118. Szisztémás mycosisok kórokozói.
119. Opportunista mycosisok kórokozói.
120. Gombás betegségek terápiája.
121. Protozoonok alapvető tulajdonságai.
122. Giardia lamblia és Trichomonas vaginalis.
123. Trypanosomák és leishmaniák.
124. Entamoeba histolytica
125. Naegleria és acanthamoeba fajok.
126. Toxoplasma gondii.
127. Cryptosporidium fajok.
128. A malária kórokozói.
129. Férgek alapvető tulajdonságai.
130. Ascaris lumbricoides és Trichuris trichiura.
131. Strongyloides stercoralis és schistosomák.

132. Ancylostoma duodenale, Necator americanus.
133. Enterobius vermicularis és Trichinella spiralis.
134. Taenia solium, Taenia saginata és Hymenolepis nana.
135. Echinococcus granulosus és Echinococcus multilocularis.
136. Fasciola hepatica, Toxocara cati, Toxocara canis.
137. A parazitafertőzések terápiája.
1. A baktériumok alakja, nagysága, a prokaryota sejt szerkezete.
A prokarióta sejt mérete 10-6 m

legkisebb baktériumok a mycoplasmák, legnagyobbak közé tartozik a Bacillus megaterium
Alapformák:
gömb
pálca
spirális:
spirochaeta
spirillum
PROKARYOTA
TULADONSÁG EUKARYOTA
(Baktérium)
Nincs (nincs valódi
Sejtmag membrán Van (valódi sejtmag)
sejtmag)
Sejtmagvacska nincs van
Van, de nincsenek benne
Sejt membrán Van, szterolokat tartalmaz
szterolok*
Van, fő alkotója a Lehet. Ha van, kitint vagy cellulózt, és
Sejtfal
peptidoglikán* nem peptidoglikánt tartalmaz
Ploiditás Haploid Lehet poliploid
Kromoszóma Egy, körkörös DNS Több, lineáris
Citoplazma
kompartmentalizáció
(mitokondriumok, Nincs Van
Golgi, endoplazmás
retikulum)
Nem folyamatos, az átírás a magban, az

Átírás és átolvasás Folyamatos
átolvasás a citoplazmában történik
Hisztonok Hiszton szerű fehérjék Valódi hisztonok

Riboszómák 70S (50S+30S) 80S (60S+40S)
Aszexuális, bináris
Szaporodás Szexuális szaporodás lehetséges
osztódással
A légzési lánc a A légzési lánc a mitokondriumokhoz
Energiatermelés
sejtmembránhoz kötött kötött
A sejtfal szerkezete alapján Gram-pozitív és Gram-negatív csoport.

A mycoplasmák nem rendelkeznek sejtfallal!
Esszenciális alkotórészek
1. maganyag
2. citoplazma
3. citoplazmamembrán
Járulékos alkotórészek
1. sejtfal (sejtburok)
Gram-pozitív (a)
Gram-negatív (b)
2. tok
3. csilló
4. pilus (fimbria)
5. endospóra
1
2. A baktériumok sejtfala.
A Gram-pozitív baktériumok sejtfalának szerkezete

1. Peptidoglikán réteg
- fő alkotói: N-acatil-muraminsav (NAM), N-acetil-glükózamin (NAG)
- térhálós szerkezet, akár 40 réteg, közöttük peptidek szolgálnak keresztkötőként
- (sacculus, mureinzsák)
- porózus, rajta 10000 dalton molekula tömegű anyagok átjuthatnak
- PAMP-ként szolgál
- stabil, kizárólag a lizozim képes a bontására
- ozmotikus stabilitást biztosít
- szintézise során számos antibiotikum támadáspontja
2. Teikolsav
- a Gram-pozitív sejtfal 50%-a
- glicerol-foszfát, ribitol-foszfát polimer
- amennyiben a citoplazma membránhoz kötődik – lipoteikolsav (rögzítés)
- fontos antigének pl. S. pyogenes A poliszacharidája
- adhézióban is szerepet játszik pl. S. pyogenes M fehérjéjével kapcsolódva
3. Szénhidrátok, fehérjék
- kolonizáció
- baktériumok szerológiai osztályozása
A peptidoglikán szintézise I.
1. A citoplazmában szintetizálódó N-acetil muraminsavat (NAM) aktiválja egy UTP,

amihez aztán egy terminálisan két D-alanint tartalmazó pentapeptid kapcsolódik.
2. A NAM-peptid komplex kapcsolódik egy a membránhoz kötött hordozóhoz, a baktoprenolhoz, ekkor kötődik hozzá a NAG is.
3. A diszacharid-peptid komplex a hordozóval átjut a membránon.
4. .A NAM-NAG-peptid komplex hozzáadódik a meglévő peptidoglikán polimer lánchoz.
5. A baktoprenol visszatér a membránra újabb cukor-peptid egységekért

(ezt a folyamatot gátolja a bacitracin).
6. A terminálisan levő két D-alanin közötti kötést a DD-karboxipeptidázok bontják fel.
7. A NAM-NAG láncok között a transzpeptidázok hozzák létre a peptid hidakat (a penicillinek hasonló struktúrával rendelkeznek
mint a D-ala-D-ala, ezért az enzim, mint szubsztrátot elfogadja, így a penicillinek gátolják a sejtfal szintézisét)
(a glikopeptid antibiotikumok viszont a D-ala-D-ala végekkel képeznek komplexet, és így akadályozzák a sejtfal szintézist).
Sejtfal nélküli baktériumok:
- Mycoplasmák:csak citoplazmamembrán (képes sterolokat beleépíteni)

- változékony alak
- érzékenység a környezeti hatásokra
- az ozmotikus nyomással szemben nem tudnak ellenállni az ilyen bacik
- spontán kialakuló ilyen formák:L-formák
- krónikus infekciókban szerepelhetnek ezek az alakok
2
A Gram-negatív baktériumok sejtfalának szerkezete
1. Periplazmatikus tér
- a citoplazmamembrán és a külső membrán között található
- gél állagú
- itt található az 1-2 rétegből álló peptidoglikán
- oldott fehérjék, hidrolázok, antibiotikum-degradáló enzimek, nehézfém
hatástalanító anyagok, hordozó fehérjék, bakteriális toxin alegységek,
oligoszacharidok
2. Külső membrán
- kettős foszfolipid réteg, de külső része eltér, felületén LPS található
- minden szerves molekula behatolását nehezíti
- az LPS részei
a. Lipid A, foszfolipid
minden Gram-negatív baktériumban azonos, v. hasonló
igen toxikus
nem szekretálódik: endotoxin
lázkeltő (kimutatás Limulus teszt)
b. R mag (core)
belső rész konzervált, gerinc
néhány cukor molekula
R mutánsok (a lánc többi részét nem szintetizálják)
c. O-specifikus oldallánc
a Gram-negatív baktériumok fő antigénje
3-5 cukormolekulából álló polimer
szerológiai csoportosítás alapja
hidrofil telepek (S)
néhány baktériumnál LOS, pl. Neisseriák, LPS helyett
3. Porinok
periplazmatikus térbe vezető csatornák
transzportban játszanak szerepet
4. Külső membránfehérjék
általában nem állandóan vannak jelen
stressz hatására indukálódhatnak
jelentős részük Braun-féle lipoprotein, kovalensen kötődik a külső membránhoz
és a peptidoglikánhoz
5. Bayer-féle adhéziós zóna

a külső membrán belső része befelé fordulva átmehet a citoplazma membrán külső
részébe
Gram-negatív szekréciós rendszerek
Fő funkciójuk hidrolitikus enzimek, toxinok, adhezinek DNS szekréciója.
Az I. és III. típus esetében egy lépesben történik a transzport, a II. és V. típus Sec vagy Tat működését igényli ezek fogják az
enzimeket átjuttatni a citoplazmamembránon keresztül a periplamatikus térbe, majd azok a következő lépésben kapcsolódnak a
külső transzporterhez. A III. típus mint egy molekuláris injekcióstű működik, a baktérium az enzimet toxint stb. direkt beinjektálja
a gazdasejtbe. A IV. típusú hasonlít a III-ashoz, de DNS-t is képes szekretálni. Az V-ös autotranszporter, adhezineket szekretál.
Leírták P. aeruginosá-ban a VI. típust is, 15-20 fehérjéből áll, bakteriofágok farki fehérjéivel mutat homológiát. Az I. és IV. jelen
van a Gram-pozitív baktériumokban is.
3
3.A baktériumok citoplazma hártyája, citoplazmája és maganyaga.
Maganyag (nukleoid)
- a baktériumok prokarióták
- nincs maghártyájuk
- nincs valódi magjuk
- zárt, kettősfonalú, cirkuláris DNS (Borrelia burgdorferi lineáris DNS)
- átlagos méret: 0.6-10 mbp (legkisebb genomja a mycoplasmáknak van)
- Escherichia coli: 4.6 mbp, 1,3 mm hosszú
- a genom feltekeredett állapotban: szuperhélix (girázt gátolja: fluorokinolon)
- DNS-hez hisztonszerű fehérjék kapcsolódnak
- extrakromoszomális elemek: plazmid, phag
A baktériumok szaporodása bináris hasadással történik
Citoplazma
- hidratált, viszkózus halmazállapotú közeg, 80 % víz
- nem tartalmaz endoplazmás retikulumot, Golgi apparátust, mitokondriumot
- 70S riboszómát tartalmaz
támadáspont az antibiotikumok számára
poliszómát alkothatnak
- transzkripció transzláció szorosan kapcsolt a baktériumokban
- vakuolumok
volutin szemcsék (foszfát tárolás): Corynebacterium diphtheriae
Neisser festés (Babes-Ernst szemcsék)
Citoplazmamembrán
- hasonlít az eukarióta membránhoz
- foszfolipidekből és fehérjékből álló kettős hártya
- fehérjetartalma nagyobb, nem tartalmaz szterolokat (kivétel mycoplasmák)
- dezinficiáló szerek támadáspontja (detergensek)
- antibakteriális szerek támadáspontja (polimixinek)
Funkciója:
1. az oldott anyagok szelektív transzportja
2. elektron transzport és az oxidatív foszforiláció (aerobok esetén)
3. hidrolitikus exoenzimek kiválasztása
4. receptorok, carrier molekulák találhatók itt, melyeknek fontos feladatuk van
a DNS, a sejtfal polimerek és a membrán lipidek bioszintézisében
4
4. Járulékos baktérium sejtelemek.
Tok (kapszula)
- hidrofil réteg, ami, ha fénymikroszkóppal látható: tok
- ha nem látható mikroszkóppal: mikrokapszula
- ha nincs szorosabb kapcsolata a baktériummal: extracelluláris nyák
- ha fibrilláris szerkezetet mutat: glikokalix
- tok termelő törzsek nyákos telepeket alkothatnak, melyek „nyújthatók”
- a tok kémiailag poliszacharid (kivétel Bacillus anthracis poli-d glutaminsav,
melyet Ivánovics és Brukner írt le)
- Funkciója
véd a fagocitózistól, bakteriophagoktól, komplementtől, lizozimtől
adhéziós szerep (plakk képződés)
molekuláris mimikri
erősen immunogén: ellenanyagválaszt indukál
diagnosztikában: szerotípizálás, antigénként kimutatás pl. CSF-ből
Csillók
- a csillók a flagellin (fehérje) polimerjéből álló hosszú keskeny nyúlványok
- a mozgás szervei
- túlélést segítik: gyors átvándorlást a savas pH-jú gyomron,
feljutást a húgyutakon
- a csillók száma:
monotrich: egy csilló az egyik póluson
lophotrich: több csilló ugyanazon a póluson
amphitrich: egy-egy csilló mindkét póluson
amphi-lophotrich: több csilló mindkét póluson
peritrich: a csillók körben helyezkednek el
- a csillómozgás főleg folyékony közegben valósul meg
- szilárd táptalajon az agar koncentráció csökkentésével láthatóvá válik a
„rajzás”
- spirochaeták: endoflagellum
Endospóra
- nem szaporító szerv! Az endospóra kialakulása
- átmeneti túlélési életforma - A kromoszóma duplikáció
- a vegetatív baktérium kedvezőtlen életkörülmények között után a sejt lefűződik.
sporulálódik - A belső állomány gyorsan
(pl. ha a táplálék elfogy) dehidrálódik.
- az endospórák rendkívül ellenállóak (UV, kiszáradás, hő) - A mag tartalmazza az
- alacsony víztartalom, metabolikus aktivitás jellemzi enzimeket.
- vannak olyan fajok melyek több órás forralást is túlélnek - Nagy mennyiségű Ca-dipikolinát
- a Bacillus anthracis spóra hosszú évtizedekig túlél földben halmozódik fel.
- legfontosabb spórát képező baktériumok - Kedvező körülmények között a
Clostridiumok spóra germinálódik.
Bacillusok Legbelső réteg a mag
- Bacillus stearothermophilus! (autoklávok hatékonyságának Belső sejt membrán
ellenőrzésére) Spóra fal
- a spóra képzése, helye fontos diagnosztikus tulajdonság Kéreg
- speciális festéssel, (Schaffer-Foulton) kimutatható Külső membrán
- a spóra elhelyezkedése a baktériumban eltérő lehet Fehérje burok
a bacillusok spórái nem deformálják a vegetatív alakot Exosporium
Clostridium tetani: dobverő
Clostridium perfringens: centrális helyzetű, ovális
Fimbriák, pilusok
- vékony, elektronmikroszkóppal látható, szőrszerű, merev nyúlványok
pilin polimerek építik fel
- a fimbriák végén néhány kisebb alegység – adhézióban játszik szerepet
- genetikai információ (ami kódolja): kromoszomális v. plazmid eredetű
- funkció alapján
kolonizációs fimbriák
curly fimbria – biofilm képzés
konjugációs fimbriák
- jó antigének
- szerológiai módszerrel vizsgálhatók: hemagglutináció
5
5. A baktériumok növekedése és szaporodása zárt rendszerben.
Lag vagy adaptációs fázis

- érzékeli az új környezet paramétereit, adaptálódik
- a baktérium felkészül az osztódásra
- enzimek termelése, baktérium tömege növekszik
- a baktériumok száma ebben a szakaszban nem változik
Logaritmusos, log vagy exponenciális fázis

- a sejtszám logaritmusosan emelkedik
- a növekedés mértéke a generációs idő függvénye
- átlagos humán pathogén baktérium generációs ideje: 20- 40-perc
DE: mycobacterium: 20 óra
Stacioner fázis
- a tápanyag elhasználódik, toxikus anyagok halmozódnak fel
- generációs idő megnyúlik - a növekedés lelassul
- élősejtszám állandó
- endogén metabolizmus, másodlagos metabolitok (toxinok, antibiotikumok termelődnek)
- ha spóraképző, ebben a szakaszban sporulálódik
Hanyatló, deklinációs fázis

- pusztulás nagyobb
- az összcsíraszám lehet állandó v. csökkenhet is az autolízis miatt
- kis számú baktérium hosszú ideig túlél
A baktériumok szaporodásának feltételei
A baktérium lehet: fototróf, kemotróf, litotróf, organotróf, autotróf, heterotróf

A humán pathogén baktériumok kemorganotróf-heterotrófok vagy paratrófok (obligát intracelluláris)
Tápanyagok: szervetlen, szerves, nyomelemek, növekedési faktorok
Hőmérséklet
a legtöbb humán pathogén: 37°C, 25-40 °C, mezofil.
néhány baktérium alacsonyabb hőfokon is szaporodik, (hidegdúsítás: Listeria, Yersinia)
pszichrophil
termophil
pH
a baktériumok neutrális v. kicsit bázikus pH-t kedvelik
kivétel: Lactobacillusok (savas pH)
Vibrio cholerae (lúgos pH)
Kiszáradás
a baktériumok általában rosszul tűrik a száraz körülményeket
kifejezetten nedves környezetet igényel: Helicobacter pylori
Sótűrés, halofilia: Vibriók, Staphylococcus aureus
Fényigény: fotokromogén (pigmentet fény jelenlétében termel)

scotokromogén (pigmentet sötétben termel)
6
6. Baktériumok mutációja.
Spontán mutáció az a mutáció, mely ilyen eszközök alkalmazása nélkül jön létre.Természetesen ilyenkor is megvan az előző
három kiváltó ok valamelyike. Spontán mutáció következtében minden típusú mutáció létrejöhet a pontmutációtól a delécióig,
míg a különböző mutagén hatásoknak speciális spektruma lehet.
Indukált mutációk
Bázisanalógok (pl. 5-bromo-uracil, 2-aminopurin) használata esetén un. tranzíciójön létre, amikor is purin-purin vagy pirimidin-
pirimidin csere történik.
A nitrozoguanidin (NTG) egy alkiláló szer, mely elsősorban szintén tranzíciót okoz. Az UV fény következtében szinte mindenféle
mutáció (tranzíció, traszverzió, deléció ...) keletkezhet. Ezen kezelések általános hátránya az, hogy többszörös mutánsok jöhetnek
létre, melyekből a számunkra fontos mutációt genetikai módszerekkel el kell különíteni.
Mutátor gének. Számos genetikai hiba is okozhatja a mutáció gyakoriságának megnövekedését. A mutD gén nem más, mint a
DNS polimeráz III hibajavító alegységének (proofreading repair, epszilon alegység) mutáns változata. Ha nincs hibajavítás, több
hiba, mutáció keletkezik.
UV (254 nm) timin dimer
Repair rendszerek
(„spontán” – Ames teszt)
Direkt repair - fotoreaktiváció

Kivágás
Replikációs javítás
SOS válasz – több gén indukciója
Hibaérzékeny repair
– random szekvenciákkal
tölti fel a hiba helyét
Mutációk:
Fenotípusos megjelenés:
Auxotróf enzim módosulás a bioszintézis útban
auxotróf - mutáns baktérium, melynek külön tápigénye van a vad típushoz képest. Például nem tud egy aminosavat, bázist,
vitamint szintetizálni, cukorhasznosítás ...
Antibiotikum rezisztencia
Vírus rezisztencia víruskötő receptor változása
Hőérzékenység esszenciális proteinek módosulása
Pigmentáció változás biokémiai utak módosulása
Telepmorfológia lipid anyagcsre enzimjei
Motilitás vesztés flagella proteinek
Tok elvesztése
Nukleinsav szerkezetét érintő mutációk:
- pontmutáció: egyetlen bázist érint

o bázisszubsztitúció: egy bázis helyett egy oda nem illő kerül a complementer láncba
o missense mutáció: a megváltozott kodon egy másik aminosav beépülését okozza a fehérjébe
o Nonsense mutáció: ha a mutáció stop-kodont hoz létre, és így a fehérjének csak töredéke szintetizálódik meg.
- mikrodeléció: 1-2 bázis kiesése
- mikroinzerció: 1-2 bázis beszúrása
- amennyiben nem egyetlen bázis kiesése vagy beszúrása történt, és az érintett bázisok száma hárommal nem osztható, ún.
frame shift vagy keret eltolódás jön létre. Ez teljesen idegen fehérje szintézisét okozhatja.
- duplikáció: gének, szekvenciák megkettőződése e, inverzió: szekvencia megfordulása
- translokáció: a szekvencia a genom más helyére ugrik át
- A baktériumok egyetlen DNS molekulát tartalmaznak, így ezek haploid organizmusok. A bakteriális DNS egy zárt,
cirkuláris, kettős szálú forma, amely sejt nyugvó stádiumában szupertekercset alkot.
- Hisztonok nincsenek a genomhoz csatlakozva, de hiszton szerű fehérjék rögzítik a szuperhélixet.
- A baktériumok „kromoszómáját” nem veszi körül maghártya, nincs sejtmag, helyette ún. maganyagról vagy nukleoidról
beszélhetünk.
- A replikáció pontosan szabályozott, mely az ún. ori lokusznál kezdődik. Ez a sejthártyához van kihorgonyozva.
- A replikáció két irányban halad, s mielőtt befejeződne, már megindul egy újabb replikációs ciklus. Így annak ellenére,
hogy a sejtosztódás folyamata gyorsabb, mint a replikáció, mégis mindig van elegendő maganyag az utódsejtek számára.
7
- A prokarióta genomban a strukturális gének folytonos DNS szekvenciát alkotnak, és nem tartalmaznak nem kódoló
intronokat (kiv. archebakt-k)
- A génkifejeződés egyik legjellegzetesebb eltérése a baktériumokban az eukariótákhoz képest, hogy a transzkripció és a
transzláció térben nem elválasztott folyamatok, így már a félkész mRNS-ről szintetizálhatják a riboszómák a fehérjéket.
- Ráadásul mivel a szomszédos gének gyakran folytatólagosan íródnak át egy mRNS-re (policisztronos mRNS), így
egyetlen mRNS szálról többféle fehérje is szintetizálódhat.
- A baktériumok jellemző tulajdonsága, hogy könnyen és gyorsan alkalmazkodnak a megváltozott környezeti

feltételekhez, de a rendkívüli változékonyságuk miatt a pathogenitásuk is megváltozhat.
- A nagymértékű plaszticitás mögött két alapvető mechanizmus rejlik:. Az egyik, hogy a baktériumok generációs ideje
rendkívül rövid, így egy mutáció révén előnyös tulajdonságokhoz jutó sejt utódai könnyedén túlnövik a populáció többi
tagját.
- A másik tényező, hogy a baktériumok genetikai mutáció nélkül is képesek alkalmazkodni a környezeti változásokhoz.
- A baktérium genotípusa a sejtben tárolt genetikai információ összességét jelenti, a fenotípusa pedig az összes
megnyilvánuló sajátságot.
- A genotípus megváltozás mutáció miatt mindig egyetlen baktériumot érint és irreverzibilis változást jelent.
- A fenotípus változása ezzel szemben az egész populáció érinti és reverzibilis.
- A genotípus megváltozása okozhat változást a fenotípusban, de a fenotípus változás hátterében nem feltétlenül áll
mutáció.
Modifikáció
- A modifikáció a genotípus megváltozása nélkül bekövetkezett fenotípusváltozást jelenti, melynek nagy szerepe van a
baktériumok adaptációjában.
- Lényege az, hogy a bakteriális gének működése nem konstitutív, hanem bizonyos környezeti ingerek indukálják azt. Erre
példa a Lac operon indukciója, illetve az arginin termelésnek a repressziója.
- A modifikáció nemcsak a szénhidrátok fermentációja vagy az aminosavak szintézise során mutatkozhat meg, hanem
egyes járulékos sejtalkotók megjelenésében is. Ilyen pl. a tok környezettől függő megjelenése.
- A módosulás nem öröklődik, az eredeti feltételek visszaállásával megszűnik.
Reverzió:
- Mutált gén visszaalakulása vad tipusú alléllá – inkább elvi lehetőség

- A gén funkciója visszaállhat enélkül is: az egyik a cisztronon belüli mutáció során a funkcionális génszakaszban egy
második mutáció következi be, és ez korrigálhatja a fenotípus változását.
- Példa erre a frame-shiftet követő bázis-beszúrás. Ha ez a közelben történik, csak a két mutációs hely közötti génszakasz
válik értelmetlenné, a második mutációtól a leolvasási keret visszaállhat.
- Ha a mutáció az így keletkező fehérjének a funkcióban nem esszenciális szekvenciáját érinti, a fenotípus látszólag
visszatér.
- A másik mechanizmus a szupresszió, amikor is a második mutáció nem a hibás génben történik, hanem a mutált gén
cisztronján kívül, leggyakrabban a tRNS-génekben, melyek többszörösen vannak jelen a genomban.
- Ez eredményezhet olyan mutációt, ami kódoló szakaszkén ismeri fel a nonsense mutáció révén kialakuló stop-kodont, s
a végeredmény egyetlen hibás aminosav lesz a fehérje szekvenciájában.
- A reverziónak természetesen itt is feltétele, hogy ez a fehérjének ne a funkcionális részét érintse.
- Szupresszióval frame-shift is helyrehozható, ugyanis kialakulhat olyan tRNS-mutáns is, amelyiknek a leolvasási kodonja
4 bázisból áll. Azonban ez a mutáció önmagában kereteltolódást hoz létre.
Ames-teszt:
különböző anyagok carcinogén, mutagén hatásának vizsgálata, az anyag reverziót, szupressziót indukáló hatása alapján
A Salmonella typhimurium külb. mutációk által létrehozott auxotroph törzseit teszik ki az ellenőrizni kívánt anyagnak. A törzsek
minimál táptalajon való növekedési képessége, azaz az indukált reverzió által létrehozott protorophia alapján vizsgálják a minták
carcinogén voltát.
8
7. Genetikai információátvitel baktériumokban.
A génátvitel
- A baktériumoknál az egyes fajok között gyakori a genetikai anyagok cseréje, ami hozzájárul a nagyfokú genetikai
diverzitás kialakulásához.
- A horizontális, sejtről-sejtre történő információátadás fágok, plazmidok vagy transpozonok segítségével történik.
- Az átvitt szekvencia tartalmazhat többek között rezisztencia géneket, virulenciafaktorokat, melyek új tulajdonságokkal
láthatják el a recipienst.
- A sikeres genetikai rekombinációhoz az új DNS darabnak replikálódnia kell a recipiens sejtekben, mely történhet a
genomba épülve azzal együtt, vagy a kromoszómától függetlenül, mint a plazmidok és fágok.
- A klasszikus génátvitel fontos mozzanata az idegen szekvencia rekombinációja a saját DNS-sel, melynek feltétele a két
DNS közötti nagymértékű homologitás. Így ezek a módszerek azonos speciesen belül működnek legeredményesebben.
Transzformáció:
- A DNS fragmentumok származhatnak a környezetben elpusztult és szétesett sejtekből, de felvesznek a

baktériumok mesterségesen előállított fragmentumokat is. Ez utóbbi a rekombináns DNS technika egyik
alapvető módszere. (Eukarióta sejtbe is lehet idegen DNS fragmentumot bejuttatni rekombinánsok
létrehozása céljából; ez esetben transzfekcióról beszélünk.)
- Ahhoz, hogy a DNS felvétel megtörténjen, a baktériumnak ún. kompetens állapotba kell kerülnie, mely
többféle képen is megtörténhet.
- Gram-pozitívaknak a sejtciklus jól meghatározott pontja jelent lehetőséget a kompetencia kialakulására,
amikor az ún. kompetencia faktor termelődik, és a receptorához kötődve olyan összetett folyamatot
indít be, aminek a végeredménye az idegen DNS kötődése és ebből az egyik szál internalizációja.
- Más baktériumok, mint pl. az E. coli természetes úton nem kerül kompetens állapotba.
- Kísérleti körülmények között Ca 2+ és hősokk elősegíti a kompetencia kialakulását.
- A transzformációhoz kapcsolódik Griffith és Avery kísérlete: avirulens tokvesztett Streptococcus
pneumoniae mutánsokat a vad típusú baktériumból nyert DNS segítségével ismét virulens típussá
transzformáltak.
A transzpozonok IS („insertion sequence”) elemek és rezisztenciagének fúziójából keletkeznek. Az IS elem olyan DNS-
szekvencia, amely egy, az áthelyeződésért felelős enzim, a transzpozáz génjét hordozza. Két végén rövid, 10-30 bp hosszú ún.
fordított ismétlődés található (inverted repeat, IR), amelyet a transzpozáz a DNS-szakasz áthelyezésekor felismer. Az IR
szekvencia két végénél "kivágja" környezetéből a DNS-szakaszt és elősegíti más régióba való beépülését (inszerciós mutáció).
Konjugáció:
- A konjugációra egy felismerés derített fényt, miszerint megfigyelték, hogy közeli rokonságban álló auxotroph
baktériumok (tehát olyan mutánsok, melyek metabolit bioszintézisben sérültek) tenyészetéből prototroph származékok
szelektálódtak
- Erre egyetlen magyarázat a génátvitel, ami pótolta a hibás gént, visszaállítva a normál metabolit bioszintézist.
- A konjugáció mindig egyirányú, tehát donor és recipiens szerep állítható fel. Hogy melyik baktérium lesz a donor és
melyik a recipiens, attól az egy dologtól függ, hogy melyik rendelkezik az ún. F-faktorral(fertilitási faktor).
- A F-faktor egy extrakromoszómális plazmid, amelyikkel rendelkező F+ sejt a donor, míg az F- faktorral nem rendelkező
F- sejt a recipiens.
- Az F-faktor hordozza a konjugációhoz szükséges fehérjéket kódoló géneket is, többek közt a pillin
- fehérjét kódolót, ami a szex-pilus kialakításához szükséges.
- A konjugáció során a donor baktérium szex-pilusa kötődik a recipiens baktérium felszíni receptorához, majd a pilus
kontrakciója révén a két baktérium távolsága egyre rövidül.
- Végül épp csak egy kis plazmahíd marad (konjugációs cső), melyen keresztül a plazmid átadása megtörténik.
- A konjugáció konzervatív folyamat, tehát a kettős szálú plazmid felnyílik, és az egyik szál a donorban marad. A
recipiensbe jutó másik szál alapján már a konjugáció alatt megkezdődik a komplementer szál szintézise, a donorban
szintén. Végül a plazmid cirkulálódik.
- A végeredmény: mindkét baktérium F+ lett, s mindkettő képes azt továbbadni.
- Az F-faktor legtöbbször csak a saját replikációhoz és a konjugációhoz szükséges információt tartalmazza, és csak
véletlenül vesz fel kromoszómális géneket, melyek a recipiensbe jutva fenotípusos változásokat is létrehozhat.
- Vannak azonban olyan F+ törzsek, melyek nagy gyakorisággal visznek magukkal kromoszómális géneket. Ezeket Hfr-
törzseknek nevezzük (high frequency of transfer).
- Ezekben a törzsekben az F-plazmid linealizálódást követően képes a DNS-be integrálódni, annak meghatározott pontján,
majd a konjugáció alkalmával a plazmid meghatározott helyen nyílik fel, ám az integráció miatt kromoszómális géneket
is magával visz.
- A teljes plazmid csak abban az esetben jut át a recipiens baktériumba, ha a donorból a teljes genom átjut. Ez az E. coli
esetében 90-100 percet vesz igénybe.
9
Transzdukció:
- A bakteriofágok által közvetített génátvitel.

- Fág: fág genom(DSN v. RNS) + kapszid (fehérje)
- A virion abszorbeálódik a bakt.felszínen található struktúrákhoz, ebben receptor lehet: membr.fehérje, fimbria, LPS.
- Tapadás után a fág injektálja nukleinsav-tartalmát a bakt-ba
- Virulens fágok esetén a s-be került nukl-savról a fággének átíródnak, ehhez a gazdasejt szintetikus képességeit,
energiáját használja fel
- Az alkatrészekből összeépülnek a fágok, majd a gazdasejt lízisét okozzák, kiszabadulnak, újra fertőznek = litikus ciklus
- Azokat a fágokat, amelyek nem okoznak a baktériumban lítikus fertőzést, temperált fágoknak nevezzük. Ezek a
gazdasejtben integrálódnak annak DNS-ébe, és azzal együtt replikálódnak, az integrálódott, utódsejtekbe öröklődő
„csendes” fágot profágnak nevezzük. A profágot hordozó baktériumot lizogén baktériumnak nevezzük, az állapotot
pedig lizogén állapotnak.
- Spontán vagy külső behatásra (UV, hőmérséklet, shock) a fágok a baktériumban aktiválódhatnak, aminek eredménye
lítikus ciklus
- A transzdukció lényege: nem fág eredetű géneknek fágfertőzés révén az új gazdasejtbe történő horizontális átvitele, a
kiszabaduló fágok tehát eredendően bakteriális DNS-fragmentumokat vihetnek magukkal, és újabb fertőzéssel azt egy
másik baktériumba vihetik át. Így megtörténik a bakteriális gén átvitele baktériumba.
- Ha az új gén a sejtben expresszálódik és ezzel új tulajdonság jelenik meg, lizogén konverzióról beszélünk. Gyakorlati
jelentősége abban áll, hogy számos baktérium a virulenciafaktorát (pl. diftéria toxint) idegen gén kódolja és termelésük
lizogén konverzió következménye.
o A specifikus transzdukció során a baktériumba jutott temperált fág csak szigorúan meghatározott helyre integrálódhat a
kromoszómában. Az E. coli λ-fágja pl. a galaktóz (gal) és biotin (bio) gének között integrálódik.
Amikor valamely okból (spontán vagy indukált) a lízis beindul, a fág 10-6 gyakorisággal hibás kihasadás történik: vagy
a fág viszi magával a szomszédos géndarabot, vagy az eredeti DNS-ben marad vissza fág darab. Ez a fág csak jól
meghatározott, specifikus géndarabokat vihet magával: a bio és gal géneket.
o A generalizált, általános transzdukció azt jelenti, hogy a temperált fág bármilyen géndarabot képes magával vinni.
Ennek oka, hogy ezek a fágok a nukleinsavakat aspecifikus módon csomagolják be a fágburokba. Ennek az lesz az
eredménye, hogy a fággenommal ekvivalens méretű bakteriális DNS fragmensek (pl. replikáció melléktermékei,
Okazaki fragmentumok) is belekerülhetnek a fehérjeburokba, ún pszeudovirionokat képezve.
A nukleinsav az új baktériumba kerülve vagy degradálódik, vagy a komplementaritás elve alapján rekombinálódik a
gazdasejt DNS-ével.
Pl: E.coli P1 fágja
10
Vertikális géntranszfer:
bináris hasadással aszexuális szaporodás
Intracelluláris DNS-transzfer.
- A horizontális DNS-transzfer eredményeként a donor sejtből a recipiensbe kerül a genetikai információ, mely
szekvenciát a recipiens vagy megsemmisít a restrikciós modifikációs mechanizmusaival, vagy rekombinálódik a gazda
genomjával és hibrid jön létre.
- Amennyiben képes önálló replikációra, a kromoszómától függetlenül is megsokszorozódhat, a plazmidokhoz hasonlóan.
- A rekombináció kétféle mechanizmussal történhet. A homológ rekombináció alkalmával a donor és a recipiens DNS
között kiterjedt hasonlóság van, párt alkotnak, melyek a megfelelő enzimek segítségével egyszerűen kicserélődnek
egymással. Ilyen módon integrálódik a transzformációval, konjugációval ill. transzdukcióval átvitt fragmentum.
- A helyspecifikus rekombináció nem igényel homológiát; gyakran a donor DNS tartalmazza a rekombinációért felelős
enzimek génjeit. Ilyen mechanizmussal integrálódnak az ún. mobilis genetikai elemek, melyeket „ugráló géneknek” is
szokás nevezni.
- Ezek önálló helyváltoztatásra képesek, akár a kromoszómán belül, akár kromoszóma és plazmid, plazmid és
kromoszóma között.
- Legegyszerűbb ilyen elem az inzerciós szekvencia, mely egyetlen enzimet (transzpozáz) kódoló gént tartalmaz.
Jellegzetessége, hogy a gént a végeken palindrom szekvenciák zárják közre.
- A mobil elemek másik csoportját a transzpozonok képezik, melyek inzerciós szekvenciák közé zárt gének; gyakran
antibiotikus rezisztenciát kódolva.
- Az inzerciós szekvenciák így nagyobb DNS darabokat vihetnek magukkal. Gyakorlati jelentőségük, hogy a bakteriális
genomban számos egymással nagy homológiát mutató inzerciós szekvencia van jelen, melyek egymással különböző
mértékben integrálódhatnak
- A gazdasejt kromoszómájában és a plazmidban megjelenő homológ inzerciós szekvenciák teremtik meg a plazmid
integrációjának lehetőségét.
11
8. Nosocomiális és iatrogén fertőzések.
Iatrogen fertőzés: /iatros (gör.) →orvos/

• A páciens az orvos beavatkozás folyamán fertőződik meg
• Orvosi/ápolói tevékenység következtében
Nosocomialis fertőzés: széles fogalom

• A gyógyító folyamatban résztvevő összes személy fertőződése ide tartozik (beteg, ápoló, orvos…)
• Klinikában, kórházban, rendelőben…
Terjedhet:
• Ápolószemélyzet→beteg, beteg→ápolószemélyzet
• Beteg→beteg
• Beteg→”egészséges” személy, „egészséges” személy→beteg
• Közvetítő személlyel, vagy anélkül
• Közvetítő közeggel /tárggyal/, vagy anélkül
Megbetegedés:
• Járványos/sporadikus
Ma:szinonimák /nosocomialis magába foglalja a iatrogent is/
Kezdetek:
• 325, Niceai zsinat:”Minden székesegyházzal rendelkező helység építsen ispotályt (kórház)!”→zsúfoltság, fertőzések
• Semmelweis Ignác Fülöp: tudományos alapokra helyezte
o Gyermekágyi láz
o Medikusok:boncterem→szülő nő
o 30%-os halálozás
o Klórmeszes kézmosás
Ezeket, a fertőzéseket befolyásoló tényezők:

 A szervezet fogékonysága
 A kórokozók ellenálló képessége
A szervezet fogékonysága:
• Ép szervezetben csak erősen virulens fertőző ágensek okoznak betegséget /S. pyogenes, Orthomyxovirus influenzae/
• Legtöbb kórokozó OPPORTUNISTA /csak akkor fertőznek, kolonizálnak, ha megvan a fogékonyság rá az egyénben /
• Befolyásoló tényezők:
o Életkor
o Nem
o Általános erőnléti állapotszervek, szervrendszerek anatómiai integritása; működési minősége
o Anyagcsere, idegrendszer állapota és egyensúlya
-a celluláris immunválaszon keresztül befolyásolnak
-neuro-immunoendocrin rendszer állapota alapvetően meghatározza a fogékonyságot és az ellenálló képességet
•Sokszoros fogékonyságú az opportunista fertőzések iránt:

o Koraszülött, nagyon idős
o Pathológiásan terhes nő
o Veleszületett/szerzett fejlődési rendellenességgel rendelkező egyén
o Cukorbeteg
o Veseelégtelenségben szenvedő beteg
o Politraumatizált sérült
o Állandó kanült/katétert viselőszemély
o Primer/szekunder immundeficiens személy (daganatos, égett, citosztatikus kezelés alatt álló személy)
A kórokozók ellenálló képessége:
• Normál flóra rezisztens/tranziens tagjai

• Rendkívüli genetikai változékonyság, alkalmazkodó képesség
• Könnyen, nagy frekvenciával képesek átvenni rezisztencia determináns géneket (transzformáció, konjugáció)
• Leadnak antigénkódoló géneket (nem provokálja a celluláris és humorális immunrendszert)
• Latens fertőzést okoznak, perzisztálnak a szövetekben
• Alkalmas időben invázióba kezdenek
• Nagy mértékű mutációs képesség és frekvencia
12
Leggyakoribb kórokozók:
• Gram - : koaguláz – staphylococcusok: (s epidermidis s.haemolyticus s.hominis)
methicillin rezisztens s.aureus (MRSA) ampicillin rezisztens enterococcusok (ARE) penicillin rezisztens
str.pneumoniae (PRSP)
• Gram + : polirezisztens klebsiella pneumoniae Enterobacter aerogenes, Serratia marcescens Pseudomonas
aeruginosa Acinetobacter baumannii B.fragilis (penicillin rezisztens)
• Gomba:C.albicans
• Protozoon:Trichomonas vaginalis
• Vírus:Adenovírus, Influenza vírus Parainfluenza vírus RS-vírusok, Herpes vírus Cytomegalovírus Hepatitis B
LEGGYAKORIBB FERTŐZÉSI LEHETŐSÉGEK:
• Piszkos, zsúfolt, szellőzetlen várók/rendelők/kórházak/klinikák/ambulanciák

• Infrastruktúra, inhaláció terjesztette fertőzések
• Diagnosztika: piszkos kézzel
Kontaminált eszközökkel (katéter, endoszkóp, bioszkóp)

•Invazív beavatkozások: saját/kórházi flórával fertőzés
Dobüreg megnyitása→krónikus középfülgyulladás
Sinusok mosása →sinusitis
Foghúzás →bacteraemia
Intubáltak →bronchopneumonia
Bélműtöttek →hashártyagyulladás
Spirál →méhgyulladás
Politraumatizáltak →lokális aerob/anaerob fertőzések
• Orvosok is fertőződhetnek a kéz microsérülésein át (S.aureus,Str.pyogenes,HBV,HIV)

• Nem invaziv ellátás:ápoló személyzet átviheti egyik betegről a másikra (kontaminált kézzel)
• Injekcióinfúzió, transzfúzió előtti bőrfertőtlenítés elmaradása →bőrflóra bevitele az injekció…stb helyére,keringésbe
►lokális tályog,bacteraemia
• Intermittáló/folyamatos dialízisnél ugyanez
•Fertőzött vér transzfúziója:hepatitis B,cytomegalovírus fertőzés

-az ápolószemélyzet is fertőződhet gumikesztyű nélkül
•Mikrobiológiai laborok dolgozói:FOKOZOTT VESZÉLY FENYEGETI ŐKET!!!

-betegek váladékai,vére,punctatumai
-szigorú szabályok betartása kötelező!!!!
-súlyos fertőzést kaphatnak:TBC,orbánc,meningitis,hepatitis
•Betegek és az ápoló személyzet egymás közötti fertőzése

-közvetlen kontaktussal
-rendelő,kórház
-saját/kórházi flórával (egymást ápolják a betegek)
•Nem megfelelő antibiotikum therápia is lehet oka a fertőzésnek

-antibiogram alapján célzott antimikrobiális kezelést kell alkalmazni,lehetőleg szűk spektrumú antibiotikummal
-ennek hiányában a rezisztensek szelektálódnak és dominánsá válnak
-rezisztenciaplazmid előfordulását segítik az erős antibiotikumok
-növelik a dysbacteriosis különböző formáit
!!! 3.generációs cephalosporinok széles körű kritikátlan használata!!!
→5-10 év alatt megváltozatta a nosocomialis kórokozók arányát
→rezisztens Staphylococcusok + enterococcusok dominanciája a Gram – bacikkal szembení
13
9. Az antibiotikumok alkalmazásának általános szempontjai. A szelektív toxicitás és a

terápiás index fogalma.
Definíció: Az antibiotikumok a mikroorganizmusok szervezeten belüli elpusztítására vagy szaporodásuk leállítására alkalmas
gyógyszerek.
Típusai:
• antibakteriális
• antivirális
• antifungális
• parazitaellenes szerek
szelektív toxicitás
• hatásuk alapja, olyan mikrobiális élettani folyamatok szelektív gátlása, melyek a gazdaszervezetben hiányoznak (pl.
sejtfalszintézis), más mechanizmussal zajlanak (pl. fehérjeszintézis).
kemoterápiás index
• legnagyobb dózis amit a szervezet elvisel károsodás nélkül és a legkisebb hatékony dózis aránya
Thi = Dosis tolerata maxima/Dosis curativa minima

• Minél magasabb az index annál kevésbé toxikus a szer
Antibiotikumok hatása:
1. bakteriosztatikus:
• gátolja a baktériumok szaporodását
• kvantitatív jellemzése: MIC (minimal inhibitory concentration); az adott antibiotikumnak az a legkisebb
mennyisége, mely 1 ml térfogatban gátolja egy bizonyos baktériumtörzs szaporodását. Mértékegysége: μg/mL,
mg/L.
2. baktericid:
• elpusztítja a baktériumokat
• kvantitatív jellemzése: MBC (minimal bactericid concentration); az adott antibiotikumnak az a legkisebb
mennyisége, amely a jelenlévő baktériumok 99,9%-át elpusztítja. Mértékegysége: μg/mL, mg/L.
Inokulum effektus
• a MIC-érték egyenes arányú függése a baktrériumpopuláció nagyságától
• cephalosporinokra jellemző
• súlyos fertőzések esetén dózisnövelést tesz szükségessé (mellékhatások!).
Poszt-antibiotikus hatás:
• az antibiotikum azon tulajdonsága, hogy egyszeri, rövid expozíció után
mennyi ideig képes a baktériumok növekedését gátolni
• szerenként változó: igen jó az aminoglikozidoknál, kifejezetten rövid a
cephalosporinok esetében
Hatásspektrum: azoknak a kórokozóknak az összessége, amelyek ellen az előírás szerinti alkalmazás mellett az antibiotikum
hatásos
1. Szűk hatásspektrumú antibiotikum

• egy vagy néhány baktérium genus (pl. csak Gram-poz.) elpusztítására képes,a többire pedig hatástalan
• főleg akkor alkalmazzuk, ha nagy valószínűséggel tudjuk, hogy melyik baktériumtörzs okozta az adott
fertőzést
• CÉLZOTT terápia
2. Széles hatásspektrumú antibiotikum
• sok, egymástól gyakran lényegesen különböző baktériumtörzs ellen is hatásos, így például képes elpusztítani
az aerob és anaerob, illetve a Gram- pozitív és Gram-negatív baktériumokat is (pl. carbapenemek)
• empirikus terápia
Alapelvek
- Akkor adjunk antibiotikumot, ha feltétlenül szükséges, de akkor olyan adagban és annyi ideig, hogy hatása biztos legyen
- Bakt. kitenyésztése
o célzott terápia adott baci ellen
- rezisztensek szelektálódásának megakadályozása
- A beteg antibiotikum iránti érzékenységének kizárása
14
Antibiotikumok, kemoterápiás szerek kombinációja
A kombinációk alkalmazásának oka, hogy a fertőzések némelyikében nem egyetlen pathogén tehető felelőssé a betegség
kialakulásáért, hanem több, ráadásul ezen belül az antibiotikumérzékenység is heterogén.
Indokolja a kombinált kezelést az is, ha ezzel lehetőség van a toxicitás csökkentésére, a rezisztens törzsek kialakulásának
elkerülésére vagy időbeli eltolására.
- Indifferens az antibiotikum-kombináció hatása, ha az célzottan egy-egy kórokozó ellen irányul.

- Additív hatásról beszélünk, amennyiben a komponensek hatásai összeadódnak, azaz jobb eredményt kapunk, mint az
egyedileg alkalmazott komponensek esetében.
- Szinergizmus áll fenn a komponensek között, ha jobb eredményt érünk el, mintha az pusztán az egyedi komponensek
hatásának összeadódásából származna. Ilyen figyelhető meg, ha a kombinációban alkalmazott drogok a metabolikus utat
különböző pontokon gátolják (szulfonamidok
- + trimethoprim; béta-laktám+aminoglikozid), vagy a baktérium sejtfalának, vagy sejtmembránjának megváltozásával
segítik a másik komponens bejutását a sejtbe (penicillin + aminoglikozid).
- Antagonizmusról beszélünk, ha az egyik drog aktivitása csökken a másik jelenlétében. Így pl. nem adhatók együtt olyan
antibiotikumok, melyek közül az egyik gyorsan szaporodó kórokozókra hat, a másik hatása pedig bakteriosztatikus
(penicillin + tetraciklin).(béta-laktámok+ szulfonamidok)
Antibakteriális szerek osztályozása:
Eredetük szerint:
1. kemoterápiás szerek:
• tisztán vegyi szintézissel előállított antibakteriális készítmények
• szulfonamidok
2. antibiotikumok
• mikroorganizmusok által termelt, más baktériumok életfolyamatait gátló vegyületek
• penicillin
Támadáspontjuk szerint:
15
10. Béta-laktámok
1. Béta-laktámok
a. penicillin és származékai
b. cephalosporinok
c. karbapenemek
d. monobaktámok
penicillin és származékai
 az első antibiotikum (Alexander Fleming, 1928), Penicillium notatum

 6-amino-penicillánsav
Hatásmechanizmus
 szubsztrát analógia; D-Ala-D-Ala ↔ Penicillin → penicillin-kötő fehérjéhez (penicillin binding protein; PBP)
kapcsolódás
 a transzpeptidáció gátlása
 autolitikus enzimek aktivációja
 bactericid
alapvázas penicillinek
 benzilpenicillin (penicillin-G, iv.)
 fenoximetil-penicillin (V penicillin, savrezisztens, per os)
 penamecillin (BálintJános; Maripen)
Laktamáz-stabil penicillinek
 oxacillin, methicillin, nafcillin
 cloxacillin, dicloxacillin
Szélesített-spektrumú penicillinek
 aminopenicillinek (amoxicillin, ampicillin)
 karboxipenicillinek (carbeni-, carinda-, ticarcillin)
 ureidopenicillinek (azlo-, mezlo-, piperacillin, P. aeruginosa!)
laktamázgátlóval kombinált penicillinek

 klavulánsav (+ amoxicillin, + ticarcillin)
 sulbactam (+ ampicillin)
 tazobactam (+ piperacillin)
16
Mellékhatások:
• allergia:az alapvegyületek lebomlási termékei haptének, a proteinekkel képzett komplexeik ellen antitestek termelődnek
 anaphylaxiás reakció
 haemolytikus anaemia
 interstitialis nephritis
• a penicillin G-re kialakult allergia hiperszenzitivitást jelent az összes többi penicillin származékra is
• egyéb mellékhatások:
 hematológiai
 neurológiai
 elektrolitzavarok
 gastrointestinalis
Rezisztencia:
• béta-laktamáz termelés
• permeabilitás változás (porin, Gr. negatívokra jellemző)
• célmolekula megváltozása: penicillin kötő fehérjék (PBP2a → MRSA)
• efflux pumpa jelenléte
• autolitikus enzimek hiánya
• több mechanizmus együttes jelenléte
17
cephalosporinok:
• Cephalosporium acremonium, Brotzu, 1945

• 7-amino-cephalosporánsav: dihidrotiazin és béta-laktám gyűrűk
Hatásmechanizmus:
• penicillinekhez hasonló
• PBP-kötés
• transzpeptidáció gátlás
• baktericid
• rövid posztantibiotikus hatás
• inokulum-effektus
Generációk: a generációs szám emelkedésével csökken a Gram-pozitív és nő a Gram-negatív ellenes aktivitás
Mellékhatás (~1%)
• allergia: kiütés, eosinophilia
• Penicillin keresztallergia kb. 10 %, náluk tilos!
• gyomor-bél panaszok:
• pseudocholelithiasis: ceftriaxon hatására „epesalak” képződése az epehólyagban
• hematológiai reakciók: hemolitikus anaemia, leuko-, thrombopenia
• alkohol intolerancia: cefamandol, cefoperazon az alkohol- dehidrogenáz gátlószerei
• magicterus: ceftriaxon erőteljes fehérjekötődése leszorítja a bilirubint
Rezisztencia
• célmolekula megváltozása (PBP2a → MRSA, Kivétel: 5. generáció!!!)
• béta-laktamáz termelés
• efflux pumpa jelenléte
18
karbapenemek:
• félszintetikus béta-laktámok
 imipenem
 meropenem
 ertapenem
 doripenem
Hatásmechanizmus
• PBP-kötés, transzpeptidáció gátlás
• baktericid
Hatásspektrum
• széles spektrumú, Gr. neg. és poz. egyaránt
• anaerobok kevés kivétellel szintén érzékenyek
• fontos kivételek: MRSA
Alkalmazás:
• páncélszekrény antibiotikum”
• rezisztens a legtöbb laktamázra
• súlyos, polimikrobiális vagy multirezisztens kórokozókkal szemben
• általában más szerre nem reagáló, intraabdominális, nozokomiális fertőzések
• a vese dihidropeptidáza bontja az imipenemet
→1:1 arányban cilastatinnal kombinálva alkalmazzák
Mellékhatás:
gyomor-, bélpanaszok: hányinger, hányás, hasmenés, ritkán pseudomembranosus colitis

• allergia: kiütés, lázas állapot
• idegrendszeri tünetek: görcsrohamok az imipenem alkalmazása során 1-3%-ban,
laboreltérések: májenzim-értékek emelkedése, protrombin idő nyúlása
Rezisztencia:
• metallo-béta-laktamázok („karbapenemázok”)
• célmolekula megváltozása: penicillin kötő fehérjék (PBP2a → MRSA)
• efflux pumpa: gyakran porin mutációkkal ötvöződik
• több mechanizmus együttes jelenléte
19
monobaktámok:
• szintetikus béta-laktámok
 aztreonam (Chromobacterium violaceum)
Hatásmechanizmus
• PBP-kötés, transzpeptidáció gátlás
• baktericid
Hatásspektrum
• CSAK a Gr. negatív aerobokra hat!
Alkalmazás
• oralisan nem, csak iv./im. vagy inhalációs formában

• Gram neg. által okozott légúti, húgyúti, bőr-, lágyrész-,hasi, kismedencei, posztoperatív infekciókban
• 6. életévüket betöltött cysticus fibrosisban szenvedő betegek Pseudomonas aeruginosa okozta, krónikus
tüdőfertőzésének szuppresszív kezelésére javallott
• kombinációban az aminoglikozidokat helyettesítheti
Mellékhatás
• igen biztonságos
• nincs keresztallergia penicillinekkel
Rezisztencia
• kiterjedt spektrumú béta-laktamázok (ESBL) porin mutációk
20
11. Glikopeptidek, foszfomicin, bacitracin
Glikopeptidek:
•Amycolatopsis orientalis terméke

•triciklikus glikopeptid óriásmolekulák
vancomycin
teicoplanin
telavancin, ramoplanin,
decaplanin, dalbavancin, oritavancin,
bleomycin
Hatásmechanizmus
• a NAM/NAG peptidek terminális D-alanil-D-alanin aminosavaihoz kötődik
• gátolja a peptidoglikán összeszerelődését
• baktericid
Hatásspektrum
• Gram-pozitívok (Staphylococcus [MRSA is!], Streptococcus, Clostridium difficile, Bacillus anthracis, Listeria,
Propionibacterium)
• fontos kivételek: Lactobacillus
Alkalmazás
• „páncélszekrény antibiotikum”
• szigorú indikációk alapján alkalmazható
• komplikált bőr- és lágyrészinfekciók: MRSA!
• bacteraemia, endocarditis: MRSA,β-laktám allergia
• meningitis, ventriculitis: rezisztens S. pneumoniae okozta esetekben kombinációban
• pneumonia: MRSA okozta esetekben
• osteomyelitis: MRSA okozta esetekben
• metronidazol-rezisztens Clostridium difficile okozta pseudomembranosus colitis [CDAD] (per os!)
• iv. alkalmazható, az adagolás szigorú rend szerint történik és a szérumszintet monitorizálni kell, lsd mellékhatások)!
Mellékhatás
• toxikus szer, sok mellékhatás
• „red man syndrome”: egész testre kiterjedő bőrpír, viszketés és vérnyomásesés (hisztaminfelszabadulás -
antihisztaminok párhuzamos adagolásával mérsékelhető)
• vesekárosodás: különösen aminoglikozidokkal kombinálva (szérumszint monitorozása!)
• halláskárosodás: csökkent vesefunkció esetén, különösen aminoglikozidokkal kombinálva (szérumszint monitorozása!)
• neutropenia: fvs. szám rendszeres ellenőrzése
Rezisztencia
• Gram-negatívok (és néhány Gram-pozitív) természetes rezisztenciával rendelkezik
• szerzett rezisztencia általában a célmolekula megváltozásán alapszik: D-alanil-D-alanin → D-alanil-D-laktát → →
1000x hatáscsökkenés!
• D-alanil-D-szerin variáció → 6x hatáscsökkenés
• Vancomycin-rezisztens Enterococcus (VRE), vancomycin-rezisztens S. aureus (VRSA)!
Bacitracin:
• Polipeptid keverék (A, B, C),

• Bacillus subtilis var. Tracy, 1945
Hatásmechanizmus
• megakadályozza a peptidoglikán felépítéséhez szükséges NAG és NAM molekulák transzportját a bactoprenolon
keresztül
• baktericid
Hatásspektrum
• Gram-pozitívok
• Staphylococcus, Streptococcus, Clostridium, Corynebacterium
Alkalmazás
• szem- és bőrinfekciók (kisebb sérülések, égés)

• kisgyermekek MRSA infekciója
21
• tetoválások utáni profilaxis

• gyakran neomycinnel kombinációban
• diagnosztikában: S. pyogenes (É) ↔ más β–hemolizáló Streptococcusok (R)
Mellékhatás
• ritka
• allergia (anaphylaxia)
Rezisztencia
• ritkán
• nincs keresztrezisztencia más szerekkel
Foszfomicin:
Foszfoenol-piruvát analóg, 1969
Hatásmechanizmus
• gátolja a N-acetil-galaktózamin (NAG) képződését (a foszfoenol-piruvátból és N-acetil- glükózaminból)
• a UDP-N-acetil-glükózamin enolpiruvát transzferáz (MurA) gátlása
• baktericid
Hatásspektrum
• széles
• főleg Gram-negatív húgyúti patogének
Alkalmazás
• húgyúti infekciók kezelése
• ritkán szisztémás alkalmazás multirezisztens baktériumok (ESBL!) okozta fertőzés esetén
Mellékhatás
• ritka
• allergia
• fejfájás, szédülés
• dysmenorrhoea, vaginitis
• hányinger, hányás
• hasmenés
Rezisztencia
• permeabilitás megváltozása: foszfomicin nem kötődhet a támadásponthoz
• hatástalanító enzim termelése : plazmidon kódolt, foszfomicin enzimatikus modifikációja
• célenzim (UDP-N-acetil-glükózamin enolpiruvát transzferáz [MurA]) túltermelése)
22
12. Sejtmembránra ható antibakteriális szerek
Polipeptidek:
ciklikus, kationos peptidek, 1947, Bacillus polymyxa, B. colistinus

- Polymixin-B
- Polymixin-E (colistin)
Hatásmechanizmus
- membránlízis: a bakteriális sejtmembrán lipid A-hoz kötődve, hosszú hidrofób farokrészük révén detergens hatást
kifejtve destabilizálják a citoplazmamembránt
- szabad gyökök okozta reakciók: a polymixinek membránokon történő áthatolása kapcsán keletkező különböző szabad
gyökök okozta másodlagos károsodások (DNS, protein és membrán oxidáció) miatti sejtpusztulás
- baktericid
Hatásspektrum
- Gram-negatívok, főleg Pseudomonas (kivétel: Proteus, Providencia, Serratia, Neisseria)
Alkalmazás
- terápiában ritkán
- iv. vagy lokális (pl.légutakba porlasztva, biofilmet felbontja)
- multidrogrezisztens P. aeruginosa (égés), ill. karbapenemáz termelő Enterobacteriaceae
- neomycinnel kombinációban fülcsepp, kenőcs
- diagnosztikában jelentős: az izolátum Gram-negatív természetét erősíti meg
Mellékhatás
- nephrotoxicitás: albuminuria, cylinduria, azotemia
- neurotoxicitás: ataxia, szédülés, paraesthaesia, fejfájás
- kuráre-szerű hatás (neuromuszkuláris blokk)
- allergia
Rezisztencia
- szerzett rezisztencia:
- lipid A védelme más pozitív töltésű molekulákkal (pl. foszfatidil-etanolamin)
- efflux
- külső membránt stabilizáló proteinek expressziója
Lipopeptidek:
- gyűrűs szerkezetű lipopeptidek

- Streptomyces roseosporosus
daptomycin
Hatásmechanizmus
- a bakteriális sejtmembránhoz kötődve azt Ca2+-függően depolarizálja
- a membránpotenciál elvesztése zavart okoz az ATP-,DNS-, RNS- és proteinszintézisben
- baktericid
Hatásspektrum
- Gram-pozitívok
Alkalmazás
• multidrogrezisztens baktériumok okozta bőr- és lágyrészinfekciók (MRSA)
• endocarditis
• osteomyelitis
Mellékhatás
• kardiovaszkuláris: vérnyomásingadozás, ödéma, szupraventrikuláris tachycardia
• idegrendszeri: fejfájás, álmatlanság, szédülés
• gasztrointesztinális: székrekedés/hasmenés, hányinger, hányás, hasi fájdalom, stomatitis
• allergia
• vázizomrendszeri: myopathia, myalgia, arthralgia, emelkedett kreatin-kináz
Rezisztencia
• sejtfalmegvastagodás vagy töltéseloszlás megváltozása miatt képtelen a támadásponthoz férni
23
13. Aminoglikozidok és tetraciklinek
Aminoglikozidok:
Bázikus természetű, szulfát fomájában alkalmazott, nagy molekulasúlyú, glikozidkötéssel kapcsolt aminocukrok
• streptomycin, tobramycin
• netilmycin,gentamycin
• amikacin, neomycin, kanamycin
Hatásmechanizmus
• a bakteriális riboszómák 30S alegységéhez kötve okoz zavart a transzlációban
• baktericid
Hatásspektrum
• széles
• aerob Gram-negatívok
• Mycobacterium tuberculosis, S. aureus
• tobramycin hatásos a Gram-pozitívok (kivéve Enterococcus), Pseudomonas aeruginosa ellen is
• anaerobokra, intracell. baktériumokra hatástalan! (a belső membránon való átjutás oxigén- és energiaigényes folyamat,
ill. ic. nehezen halmozódik)
Alkalmazás
• iv. és im.
• Gram-negatívok okozta infekciók: húgyúti, hasi, kismedencei, csont-, ízületi infekciókban
• antituberkulotikus kezelés
• lokálisan szemfertőzések
• használata visszaszorult (toxikus), de indokolt (az amikacin és a netilmicin életmentő szerek)!
• általában kombinációban (pl. béta-laktámokkal, szinergista hatás)
• posztantibiotikus hatásuk kifejezett
Mellékhatás
• toxikus, terápiás indexe alacsony (neomycin!)
• ototoxicitás: a VIII. agyideget károsítják. Hallászavar, fülzúgás, fülcsengés, szédülés, nystagmus (irreverzíbilis
károsodás)
• nephrotoxicitás: a proximális tubulusokat károsítják. A vese koncentrálóképessége csökken, proteinuria, cylindruria
(reverzíbilis)
• allergia: bőrkiütések
• hányás, hasmenés
• zavartság
• neuromusculáris junkció blokkja
Rezisztencia
• természetes rezisztencia: anaerobok
• szerzett rezisztencia:
• célmolekula megváltozása: S12 riboszomális protein megváltozása, egyetlen mutáció elegendő
• R-plazmidon kódolt hatástalanító enzimek: foszforiláció, adeniláció6,1 acetiláció
• permeabilitáscsökkenésen alapuló: P. aeruginosa
Tetraciklinek:
4 gyűrűt tartalmazó poliketidek; chlortetraciklin, oxytetraciklin

ma már csak a félszintetikus változatokat alkalmazzuk:
• doxyciklin
• tigeciklin
Hatásmechanizmus
• aktív transzporttal a bakteriális riboszómák 30S alegységéhez kötve gátolja az amino-acil-tRNS kötődését a
riboszómához
• bakteriosztatikus
Hatásspektrum
• széles
• Gram-pozitív (S. pneumoniae)
• Gram-negatív (H. influenzae)
• anaerob (Clostridiumok)
• intracelluláris baktériumok (Rickettsia, Chlamydia, Mycoplasma)
• tigeciklin: MRSA és a rezisztens Enterobacteriaceae család tagjai (karbapenemáz-termelők is!)
24
Mellékhatás
• fog- és csontfejlődési zavar: kelátképző, a fejlődő csontok, fogak kalciumához köt →fogak elszíneződése, fokozott
caries; csontfejlődési zavar → terhesnek, kisgyermeknek nem adható
• gyomor-bélpanaszok
• allergia
• fotoszenzitivitás: a populáció 20-40%-ában
• hiperpigmentáció
Rezisztencia
• elterjedt
• célmolekula megváltozása: a kromoszomális tetA(M) gén által kódolt elongációs faktor G
stabilizálja a riboszóma-tRNS kölcsönhatást
• plazmidon kódolt tetA(K) és tetA(L) gének termékei efflux mechanizmussal kipumpálják a tetraciklineket a
baktériumsejtből
• támadáspont védelme: „riboszóma protekció”, RPP-k, kötődésük a riboszómához megvédi a
támadáspontot
• ritkán enzimatikus inaktiválás: acetilálás révén (csak Bacteroides)
25
14. Kloramfenikol, oxazolidinon, mupirocin, fuzidinsav
Kloramfenikol:
Streptomyces venezuelae
chloramphenicol
az első széles spektrumú antibiotikum
Hatásmechanizmus
• a bakteriális riboszómák 50S alegységén a 23S rRNS-hez kötődve gátolja a peptidil- transzferázt, ezáltal a polipeptidlánc
elongációját
Hatásspektrum:
• széles spektrumú
Alkalmazás
• toxicitása és egyéb újabb szerek miatt beszűkült, azonban a fejlődő országokban ma is széleskörűen alkalmazzák
alacsony ára miatt
• agytályog, meningitisek, szisztémás salmonellosis multiplex, aerob/anaerob okozta, sebészileg nehezen elérhető
tályogok, gyermekek rickettsiosisa, intraocularis infekciók,STD infekciók, stb.
• enyhe, vagy más, kevésbé toxikus szerekkel gyógyítható kórképekben, ill. profilaxis céljára adagolni TILOS!
Mellékhatás
• toxikus, terápiás indexe alacsony
• hematológiai toxicitás: myeloszuppresszió: >4g/nap dózisnál, a csontvelő mitokondriális proteinszintézisének gátlása
miatt akadályozott a vérképzés, reticulocytosis, thrombo-, granulopenia, reverzíbilis, dózisfüggő!
• idioszinkráziás aplasticus anaemia: mechanizmusa tisztázatlan, nem dózisfüggő, késleltetett (4-12 hét), irreverzíbilis,
1:20 000 gyakoriság, gyakran fatális!
• „gray baby” szindróma: újszülöttekben, koraszülöttekben a glükuronidálás elégtelensége okozza → máj citokróm-
oxidázok működése gátolt → oxidatív foszforiláció megszűnik→ szürke bőr, hasi fájdalom, hányás, respiratorikus
distress, metabolikus acidosis, keringési összeomlás, gyakran fatális
• Idegkárosodások: hosszabb terápia esetén, opticus, perifériás neuritisek, fejfájás, szemizmok
bénulása
• Egyéb: glossitis, stomatitis, hányás, hasmenés, porfíriás roham
Rezisztencia
• gyakran és gyorsan kialakul (P. aeruginosa, Acinetobacter spp.)
• R-plazmidon kódolt hatástalanító enzimek: acetiláció
• csökkent membránpermeabilitás
• az 50S alegység megváltozása (ritka)
• korlátozott használata miatt a fejlett országokban a rezisztencia is visszaszorult
Oxazolidinon:
teljesen szintetikus, 1987

linezolid
Hatásmechanizmus
• iniciációs komplex gátlása a bakteriális riboszómák 50S alegységének 23S részén
• a két alegység összeszerelődése akadályozott
Hatásspektrum
• Gram-pozitív aerobok okozta fertőzések: VRE, S. aureus (MRSA!)
Alkalmazás
• iv. és orálisan
• bőr- és lágyrészinfekciók (MRSA, VRE!)
• pneumonia
Mellékhatás
• gasztrointesztinális tünetek: hasmenés, hányinger, hányás
• hematológiai: thrombopenia, anaemia, leukopenia
• szerotonin szindróma (láz, agitáció, tremor)
26
Rezisztencia
• természetes rezisztencia: Gram-negatívok → aktív efflux
• szerzett rezisztencia:
• Gram-pozitívok → célmolekula megváltozása (pontmutáció miatti báziscsere a 23S rRNS V régiójában
• a molekulát erőteljesebben metiláló RNS metil-transzferáz mutációja → S. pneumoniae, VRE)
Mupirocin:
• Pseudomonas fluorescens
Hatásmechanizmus
• izoleucin beépülését gátolja a peptidláncokba
• magas koncentrációban baktericid
Hatásspektrum
• Gram-pozitív aerobok
• S. aureus (MRSA!), Streptococcusok
Alkalmazás
• csak helyileg (kenőcs), mert igen gyorsan bomlik
• érzékeny baktériumok okozta bőr- és lágyrészinfekciók (MRSA)
• MRSA hordozás megszüntetése (orrüreg)
Mellékhatás
• ritkán kontakt dermatitis
Rezisztencia
• Szerzett:
• teljesen új izoleucil-tRNS-szintázenzimet kódoló mupA gén
Fuzidinsav:
• Fusidium coccineum terméke
Hatásmechanizmus
• elongációs faktor G riboszómával való kapcsolatátzavarja
Hatásspektrum
• szűk spektrum
• Gram-pozitívok (Staphylococcus,Streptococcus [Enterococcus nem], Corynebacterium)
Alkalmazás
• bőr- és lágyrészinfekciók
• szemészeti infekciók
Mellékhatások
• májkárosodás
Rezisztencia
• célpont megváltozása: elongációs faktor G mutációja, mely lehetetlenné teszi a fuzidinsav kötődését
27
15. Makrolidek, linkozamid, ketolid és streptogramin antibiotikumok

MLKS antibiotikumok
közös támadáspont: a bakteriális riboszómák 50S alegységének 23S rRNS-éhez kötődve gátolják a riboszómán a tRNS
aminosavkötő helyről (A site) a peptidkötő helyre (P site) történő átlépését
a. makrolidek
b. linkozamid
c. ketolid
d. streptograminok
Makrolidek:
alapvegyületük az erythromycin (makrociklusos laktongyűrű)

• spiramycin, roxithromycin, josamycin
• clarithromycin, azithromycin
Hatásmechanizmus
elongációját
Hatásspektrum
• Gram-pozitívok
• intracelluláris kórokozók (Mycoplasma, Chlamydia, Rickettsia, Legionella)
• spirochaeták
Alkalmazás
• „penicillin alternatíva”: penicillin allergia esetén alkalmazható, de a hatásspektruma szélesebb
• atípusos pneumoniák (Mycoplasma pneumoniae, Chlamydophila pneumoniae, Legionella pneumophila)
• Chlamydia trachomatis okozta conjunctivitis és kismedencei infekció
• Campylobacterek által okozott gastroenteritis
• Haemophilus ducrey okozta chancroid (STI)
Mellékhatás
• atoxikus, biztonságos szerek
• gasztrointesztinális tünetek: hányinger, hányás, hasmenés, inkább erythromycin esetén
• kardiológiai: QT-idő megnyúlása → aritmiák
• citokróm P450 inhibitor → gyógyszerkölcsönhatások (teofillin, carbamazepin, kumarin hatását fokozza → ab. terápia
alatt ezek dózisát csökkenteni kell!)
Rezisztencia
• Gram-negatívok jelentős része természetes rezisztenciával bír
• Szerzett rezisztencia a Gram-pozitívok között háromféle mechanizmussal:
• célmolekula megváltozása: 23S rRNS metilációja → makrolidok affinitása csökken (erm)
• efflux: a makrolidek eltávolítása a baktériumsejtből (mef)
• az antibiotikum enzimatikus hatástalanítása: észterázok, foszfotranszferázok
Linkozamid:
• Alapvegyületük a lincomycin
clindamycin
Hatásmechanizmus
elongációját
• általában bakteriosztatikus, de lehet baktericid
Hatásspektrum
• aerob Gram-pozitív coccusok
• anaerobok
Alkalmazás
• fogászati, szájsebészeti beavatkozások kemoprofilaxisa
• szájüregi infekciók
• csont-, ízületi fertőzések (igen jó penetráció)
28
• anaerobok okozta intraabdominalis infekciók, tályogok (tüdő!), gázgangréna

• lokálisan acne kezelésére
Mellékhatás
• pseudomembranosus colitis!
Rezisztencia
• makrolidekhez hasonló, keresztrezisztencia (erm)!
• Enterococcusok természetesen rezisztensek
Ketolid:
• módosított makrolidek: az egyik cukorszármazékot keto-csoporttal, ill. ciklikus karbamát csoporttal szubsztituálták
telithromycin
• Magyarországon nincs forgalomban
Hatásmechanizmus
• mint a makrolidek
Hatásspektrum
• szélesebb a makrolideknél, az arra rezisztensek esetében is hatékony (S. pneumoniae!)
Alkalmazás
• területen szerzett pneumonia
• atípusos pneumonia
• krónikus bronchitis akut exacerbatiója
• per os
Mellékhatás
• gasztrointesztinális tünetek: hányás, hasmenés, hasi fájdalom
• neurológiai panaszok: fejfájás, ízérzés zavara, látászavar
• kardiális mellékhatások: palpitatio, megnyúlt QT intervallum
• citokróm P450 inhibitor → gyógyszerkölcsönhatások (digoxin, teofillin, simvastatin hatását fokozza → ab. terápia alatt
ezek dózisát csökkenteni kell)
Rezisztencia
• makrolidekhez hasonló, de az efflux mechanizmus kevésbé érvényesül
Streptogramin:
• többszörösen telítetlen, ciklikus peptidek

• kombinációban alkalmazzuk
quinupristin/dalfopristin
Hatásmechanizmus
• makrolidekéhez hasonló, korai peptidleválást eredményez a riboszómáról
• dalfopristin megváltoztatja a 23S rRNS konformációját és gátolja a peptidil-transzferázt
• a quinupristin (100x jobban kötődik a dalfopristin jelenlétében) gátolja az elongációt, és korai láncterminációt
eredményez
• monoterápiában bakteriosztatikus szerek
• kombinációban baktericid
Hatásspektrum
• szélesebb a makrolideknél
• súlyos Gram-pozitív okozta fertőzések: VRE, S. aureus (MRSA!)
Alkalmazás
• csak iv.
• rezisztens, Gram-pozitív fertőzések (MRSA, VRE)
• területen szerzett és nozokomiális pneumonia
• intravascularis katéter okozta fert. (pl. koaguláz-negatív Staphylococcusok)
• súlyos, Gram-pozitívok okozta bőrinfekciók
29
Mellékhatás
• arthralgia, myalgia
• hányinger, hányás, hasmenés
• kiütések, viszketés
• fejfájás
• phlebitis
• hyperbilirubinaemia
Rezisztencia
• aktív efflux
• célmolekula modifikációja 87
• inaktiválóenzimek
30
16. Szulfonamidok és trimethoprim
Szulfonamidok:
para-amino-benzol-szulfonamidokká alakulnak a szervezetben

sulfamethoxazol, sulfadimidin, dapsone
Hatásmechanizmus
• a folsavszintézisben a para-amino-benzoesav (PABA) kompetitív antagonistái
Alkalmazás
• ma már önmagában nem alkalmazzák (toxicitás, gyors rezisztencia)
• M. leprae: dapsone
Mellékhatásaik
• allergiás bőrtünetek (Stevens-Johnson sy.), máj-, vesekárosodás, vérképzési zavar (főleg csecsemőkorban).
Rezisztencia
• új enzim termelése
• a célenzim mutációja
• PABA túltermelés
• modifikáció acetilációval
Szulfonamid- trimethoprim kombináció:
Hatásmechanizmus
• a trimethoprim a dihidrofolát-reduktáz enzim gátlószere
Alkalmazás
• önmagában nem, csak szulfonamidokkal kombinálva alkalmazzák
• leggyakoribb a trimethoprim/sulfamethoxazol 1:5 arányú keveréke (cotrimoxazole)
• Gram-pozitívok: S. pneumoniae, Staphylococcusok, L. monocytogenes
• Gram-negatívok: Enterobacteriaceae, H. influenzae
• húgyúti infekciók
Mellékhatás
• a kombinációban a mellékhatásokért a szulfonamid komponens felelős
• Stevens-Johnson sy., porphyria
Rezisztencia
• promóter mutációk – DHFR túltermelés (E. coli)
• pontmutációk a dhfr struktúrgénben (S. aureus és S. pneumoniae)
31
17. Rifamycinek, nitroimidazolok, nitrofurán
Nitrofurán:
furánvázas antibakteriális szerek

nitrofurantoin
Hatásmechanizmus
• a baktériumok nitrofurán-reduktáz I enzime alakítja aktív formává → gátolja az acetil- KoA szintézisét és egyes
dehidrogenázokat → DNS károsító hatás
• transzlációt is gátolják
• baktericid
Hatásspektrum
• igen széles, Gram-negatív pálcák, Gram- pozitív coccusok
Alkalmazás
• farmakológiai tulajdonságai miatt húgyúti fertőzések kezelésére használjuk
Mellékhatás
• gasztrointesztinális: hányinger, hányás, hasi fájdalom
• allergia
• pneumonitis, pulmonaris fibrosis
• neuritis
• újszülöttekben hemolitikus anaemiát okozhat
• vizeletet vörösesbarnára színezi
• veseelégtelenség esetén nem adható, mert az fokozza az összes mellékhatást
Rezisztencia
• a nitrofurán-reduktáz megváltozásán alapul (nfnA és nfnB gének)
Nitroimidazolok:
egyszerű szerkezetű imidazolvegyületek

metronidazole
Hatásmechanizmus
• passzív módon a sejtbe jutva redukálódik kizárólag anaerob körülmények között (!) →ferredoxint oxidálja (fokozza saját
felvételét) → citotoxikus metabolitok képződnek → DNS károsító hatás
• baktericid
Hatásspektrum
• anaerob baktériumok és egyes protozoonok
Alkalmazás
• anaerob (hasi és KIR) és aerob/anaerob vegyes fertőzésekben
• bakteriális vaginózisban
• Clostridium difficile fertőzés (CDAD)
• kismedencei gyulladások kezelésére
Mellékhatás
• gasztrointesztinális: hányinger, hányás, hasi fájdalom
• ízérzés zavar, nyelv égő érzése
• alkoholintolerancia!
• más gyógyszerek metabolizmusát csökkenti, hatásukat fokozza (alvadásgátlók, oralis antidiabetikumok, antiepilepticus
szerek)
Rezisztencia
• a szer sejten belüli redukciója csökken, ez gátolja a hatását és lassítja a felvételét is (Clostridium, Bacteroides)
32
Rifamycinek:
rifamycin, rifampicin (rifampin)

rifabutin, rifapentin, rifaximin
Hatásmechanizmus
• a prokarióta DNS-dependens RNS-polimeráz gátlása
• baktericid
Hatásspektrum
• igen széles
• a legfontosabb a Mycobacterium tuberculosis
Alkalmazás
• elsővonalbeli antituberkulotikum
• N. meningitidis, H. influenzae, S. aureus
• rifaximin: bélből nem szívódik fel, alkalmas enterális patogének elleni kezelésre (C. difficile, Salmonella,
Campylobacter)
Mellékhatás
• májkárosítás
• citokróm P450 induktor: egyéb gyógyszerek metabolizmusát gyorsítja (alvadásgátlók, fogamzásgátlók, stb.)
• gyomor-, bélpanaszok
• kiütés, láz
• testváladékokat narancsvörösre színezi (vizelet, könny [piros kontaktlencse...])
Rezisztencia
• monoterápiában gyorsan kifejlődik → mindig kombinációban alkalmazzuk
• célmolekula megváltozása: módosult RNS-polimeráz termelése
33
18. Kinolonok és fluorokinolonok
Nalidixsav és származékai (kinolonok):
• az első szintetikus kinolon, heterociklusos karboxilsav

• fontos származéka az oxolinsav (I. generációs kinolonok)
Hatásmechanizmus
• DNS-girázt (Gr.-), ill. a IV. topoizomerázt (Gr.+) bénítják → gátolják a prokarióta DNS replikációt és
szupertekercselődést
• baktericid
Hatásspektrum
• Gram-negatív bélbaktériumok
Alkalmazás
• ma már csak alsó húgyúti fertőzésekben
Mellékhatás
• fotoszenzitivitás
• urticaria
• gyomor-, bélpanaszok
• KIR tünetek: fejfájás, álmosság, rossz közérzet, szédülés, látászavar, konvulzió
Rezisztencia
• lsd. fluorokinolonok
Fluorokinolonok
• Nalidixsav fluorozott származékai

• jobb felszívódás, magasabb szérumszint
Hatásmechanizmus
• DNS-girázt (Gr.-), ill. a IV. topoizomerázt (Gr.+) bénítják → gátolják a prokarióta DNS replikációt és
szupertekercselődést
• baktericid
Alkalmazás
• hatásspektrum generációnként szélesedik
• Gram-neg. szisztémás fertőzések
• húgyúti fertőzések
• légúti fertőzések
• enterális fertőzések
Mellékhatás
• gasztrointesztinális: hányinger, hányás, hasfájás, hasmenés, CDAD
• mozgásszervi: arthralgia, myalgia, tendinitis, szalagszakadás (Achilles-ín)
• KIR: hangulatzavarok, insomnia, szédülés
• perifériás idegrendszeri: perifériás neuropathia, paraesthesia, hallászavarok
• bőr: fotoszenzitivitás, súlyos allergiás reakciók (toxikus epidermalis necrolysis)
• kardiális: EKG-eltérések (QT-nyúlás)
• hatását a nukleinav-szintézisre kis mértékben az eukaryota sejtekre is kifejti → terheseknek, gyermekeknek nem adható!
Rezisztencia
• kromoszomális eredetű
• célmolekula megváltozása: DNS-giráz A alegységének mutációi
• permeabilitás csökkenése: Gram-negatívokban
• aktív efflux
34
19. Antituberculotikumok
Elsővonalbeli szerek:
Induktív kezelés: INH+RIF+EMB†+PZA; †: ha az izolátum fogékony az elsővonalbeli szerekre, EMB adása szükségtelen. Célja:
az aktívan metabolizáló kórokozók elpusztítása Ezen fázis időtartama 2 hónap
Fenntartó kezelés: INH+RIF/RPT további 4 illetve 7 hónapig; Célja: a szemi-dormáns, alig metabolizáló kórokozók elpusztítása
és a szövetek sterilizálása
35
MDR TB (multidrug-resistant tuberculosis) olyan Mycobacterium tuberculosis törzs, amely in vitro rezisztens isoniazid (INH)-ra
és rifampin (RIF)-ra
Másodikvonalbeli szerek:
36
XDR TB (extensively drug-resistant tuberculosis) olyan Mycobacterium tuberculosis törzs, amely in vitro rezisztens isoniazid
(INH)-ra, rifampin (RIF)-ra, továbbá a másodikvonalbeli szerek közül: bármely fluorokinolonra és egy injectálható szerre
(kanamicinre, vagy kapreomicinre, vagy amikacinra)
Új szerek:
37
20. A baktériumok antibiotikum rezisztenciája. A rezisztencia kialakulása, mechanizmusa,

terjedése.
1. Természetes rezisztencia
• egész fajra/genusra jellemző
• specifikus, ritkán változik
• vertikálisan terjed
2. Szerzett rezisztencia
• antibiotikumok használata közben alakul ki vagy terjed el
• spontán mutáció
• meglévő genetikai információ horizontális átvitele [transzformáció, transzdukció, konjugáció, transzpozon])
• genetikailag: kromoszomális vagy plazmidon kódolt (ugráló gének)
Rezisztencia mechanizmusai
1. hatástalanító enzim termelése
bontó enzim: béta-laktamázok (carbapenemáz, ESBL)
módosító enzim: acetil-transzferázok [aminoglikozidok])
2. permeabilitás megváltozása:
porin csatorna módosul (aminoglikozidok)
membránlipidek átalakulása (polimyxinek)
3. eltávolítás: efflux pumpa (tetraciklinek)
4. támadáspont módosulása: PBP (béta-laktámok), 23S rRNS metiláció (makrolidek)
5. támadáspont védelme: védő fehérjék termelése (qnr plazmid – kinolonok)
6. célmolekula túltermelése: dihidrofolát-reduktáz (szulfonamid/trimethoprim)
7. módosul az anyagcsere („bypass”): fólsav felvétel szintézis helyett (szulfonamidok)
8. új és többlépcsős mechanismusok
Keresztrezisztencia
• valamely szer elleni rezisztencia másokra is érvényes (alkalmazásuk előtt!).

• oka:
• kémiai hasonlóság (aminoglikozidok/tetraciklinek)
• azonos támadáspont (makrolidek, linkozamidok)
Multidrog-rezisztens törzsek
Sürgős beavatkozást igénylő fenyegetések
Rezisztens Clostridium difficile

Carbapenem-rezisztens Enterobacteriaceae
Cephalosporin-rezisztens Neisseria gonorrhoeae
Aggasztó fenyegetések
Vancomycin-rezisztens Staphylococcus aureus
Clindamycin-rezisztens Group B Streptococcus
Komoly beavatkozást igénylő fenyegetések

ESBL-termelő Enterobacteriaceae
Vancomycin-rezisztens Enterococcus (VRE)
Multidrog-rezisztens Pseudomonas aeruginosa
Methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA)
Rezisztens Streptococcus pneumoniae
Rezisztens Mycobacterium tuberculosis
38
21. A pathogenitás és a virulencia fogalma; Koch posztulátumok (klasszikus és molekuláris).
Pathogenitás : a mikrobafaj genotípusa, strukturális, biokémiai tulajdonságai által meghatározott potenciális betegség
okozó képesség.
gazdaspektruma:
szűk (N. meningitidis, V. cholerae, T. pallidum)
széles (sok Salmonella szerotípus, Coxiella burnetii)
szervrendszeri fajlagosság (E. coli uropathogenitás)
életkorral kapcsolatos specifitás (E. coli csecsemők meningitisze)
típusa: obligát (Mycobacterium tuberculosis and Treponema pallidum)
fakultatív (Legionella pneumophila)
opportunista - csak akkor képes megbetegedést okozni, ha a szervezet védekező rendszere
meggyengül.
Virulencia: a pathogenitás mennyiségi jellemzője, azaz számszerűen kifejezhető megbetegítő képesség egy mikroba
populáció és egy gazdafaj viszonylatában.
• mértéke - egy adott patogén fajon belül egyes törzsek virulenciája különböző lehet,
• értékmérése (LD50, ID50) a megfertőzött szervezetek felének elpusztításához vagy megbetegítéséhez
szükséges mennyiség,
• fokozása – fogékony szervezetben szaporítás,
• csökkentése (attenuálás nem fogékony szervezetben szaporítás)
• faktorok.
Koch posztulátumok (1882)

• A mikroorganizmus az adott betegség minden esetéből kitenyészthető legyen a kóros elváltozások helyéről,
egészségeses egyedekből nem.
• A mikroorganizmus színtenyészetben legyen kitenyészthető.
• A kitenyésztett mikroorganizmus érzékeny kísérleti állatba oltva típusos betegséget okozzon.
• A mikroorganizmus színtenyészetben legyen visszatenyészthető a kísérleti állatból.
A Koch posztulátumok korlátai:

 A kitenyészthető baktérium nem mindenkiben okoz betegséget: Helicobacter pylori
 In vitro nem tenyészthető baktériumok: Treponema pallidum, Mycobacterium leprae
 Speciális tenyésztési igény miatt a tenyésztés nem mindig sikeres.
 Tenyésztés közben veszíthetnek a virulenciájukból a baktériumok.
 Nincs állatmodell: Neisseria gonorrhoeae, Treponema pallidum
(Az első posztulátumot kielégítheti a mikroorganizmus PCR-rel, immunológiai módszerekkel való kimutatása a beteg
szövetekből. Állatmodell helyett in vitro modell: E. coli okozta hasmenés)
Ötödik posztulátumot javasolnak:

A feltételezett patogénről nyert tudás alapján effektív terápiás vagy preventív eszköz
kidolgozása legyen elvárható (antibiotikum, vakcina, fertőtlenítés).
Pl. a HPV vakcina ha megelőzi a méhnyakrák kialakulását további bizonyítékot ad a vírus szerepére.
39
Molekuláris posztulátumok virulencia gének szerepének bizonyítására

 A kódoló gén vagy terméke megtalálható legyen a betegséget okozó baktériumokban, de ne legyen az avirulensekben
 A klónozni kell tudni
 A gén inaktiválása csökkentse a törzs virulenciáját, vagy avirulens törzsbe juttatva a gént az virulenssé váljon.
 Ki kell mutatni, hogy a baktérium kifejezi a gént állatban, vagy emberben a betegség folyamán.
Molekuláris megközelítés (nukleinsav amplifikáción pl. PCR alapuló) a nem tenyészthető mikrobák betegségokozásának
bizonyításához:
A feltételezett kórokozó nukleinsav szekvenciájának jelen kell lennie a betegség során, leginkább azon az anatómiai helyen, ahol
az elváltozás a legnyilvánvalóbb;
Ne legyen jelen, vagy ritkábban és kisebb kópiaszámban ez a szekvencia az egészségesekben;
A betegség elmúltával a szekvencia kópiaszáma csökkenjen, vagy növekedjen relapszusban;
A nukleinsav szekvencia megjelenése egészségesekben jelezze a betegség kialakulását;
A kórokozó genotípusának filogenetikai analízise alapján feltételezett tulajdonságai egyezzenek a rokon organizmusokéval, és a
betegséggel;
A nukleinsav szekvencia kimutatott mennyisége arányos legyen a patológia mértékével;
Reprodukálhatóak legyenek a szekvenciával kapcsolatos megfigyelések.
40
22. Exotoxinok.
Gram pozitív és negatív baktériumok is termelik.

A baktériumok szekretálják.
Polipeptidek, hőérzékenyek, jó antigének, antitoxin ellenanyagok termelését indukálják.
Toxoiddá alakíthatók - elvesztik toxicitásukat, megőrzik antigenitásukat – vakcina komponensek.
Lizogén bakteriofágok és plazmidok is kódolhatják.
I. típusú toxinok – szuperantigének

Staphylococcus aureus TSST-1 toxikus sokk szindróma toxin,
Staphylococcus enterotoxinok A-E, G, and H,
Staphylococcus exfoliatin toxin,
Streptococcus pyogenes pirogén exotoxin A-C.
II. típusú toxinok – membrán károsító toxinok – pórust formálnak a membránon vagy enzimatikusan károsítják a lipid
kettősréteget.
Funkciójuk: gazdasejt elpusztítása vagy a fagoszómából való kijutás
Staphylococcus aureus a toxin (vérlemezkéket, monocitákat károsít)
b toxin (sphingomyelináz)
Staphylococcus aureus leukocidin – polimorf magvú leukocitákat károsítja
Streptococcus pyogenes streptolysin O (oxigén-labilis), S (oxigén-stabil leukocidin);
Escherichia coli hemolizin – lymphocytákra is hat
Listeria monocytogenes listeriolizin O – fagoszomaból való kiszabadulást szolgálja
Clostridium perfringens – a toxin – lecitináz
Csatorna vagy pórus formáló toxin típusú fehérje (pl. S. aureus a toxin) a gazdasejt membránjába építve magát nyitott csatornát
képez. Több pórus a sejttartalom kijutását és a víz beáramlást, a sejt lízisét okozza.
A foszfolipid-hidrolizáló (foszfolipáz) típusú membrán károsító toxin a foszfolipid struktúrát károsítva destabilizálja a
membránt és a sejt lízisét okozza.
III. típusú toxinok – A-B toxinok

Felépítésük:
„A” rész funkcionális vagy katalitikus domén, enzimatikus aktivitású.
„B” rész a gazdasejt receptorához való kötődésért felelős és az A rész átjutásáért a gazdasejt vagy endoszóma membránján –
transzlokáció.
A „B” rész receptor specifitása határozza meg a toxin gazdasejt-specifitását.
Lehetnek egy polipeptidből állók, „A” és „B” rész az érés során hasítódnak és diszulfid kötés tartja össze őket csak. A kötés
bomlik, amikor az „A” rész a citoplazmába kerül és aktívvá válik.
III. típusú A-B toxinok lehetnek több alegységből állók- egy vagy több „A” rész és több „B” (egyféle vagy többféle) rész.
- „A” és „B” részek nem kovalensen kapcsolódnak, majd sejtbe jutáskor szétválnak.
- a toxin bejuthat endocitózissal, az endoszóma savanyodása eredményezi az „A” és „B” rész különválását és
az „A” rész endoszóma membránon való transzlokációját.
Több A-B toxin ADP-ribozilálás révén hat: NAD-ról ADP-ribózt transzferál egy gazdasejti fehérjére –
inaktiválja azt, vagy abnormális működését okozza.
eredménye lehet: fehérje szintézis gátlás (diphtheria toxin),
a gazdasejt cAMP szintjének fokozása – só-víz háztartás zavara
(kolera toxin, pertussis toxin).
Más A-B toxinok proteolitikus aktivitással rendelkeznek: anthrax toxin letális faktor, tetanus toxin, botulinus toxin.
41
A Corynebacterium diptheriae torokgyík okozója
Diphtheria toxin génje lysogén b fágon található

A toxintermelést alacsony vas koncentráció fokozza.
„B” rész heparin binding epidermal growth factorhoz kötődik
(HB-EGF) a gazdasejt felszínén
Endocytotikus vezikulába kerül, savanyodás konformáció
változást okoz.
T (transzlokációért felelős) domén a membránba ékelődik.
„A” fragmens a „B” résztől a diszulfidhidak redukálódásával
elválik, átjut a membránon, és kijut a citoplazmába.
Az A fragmens ADP-riboz csoportot épít a fehérjeszintézis
elongációs faktorának (EF-2) diphthamide (hisztidin variáns)
aminosavára, ezzel inaktiválja.
A sejt pusztulását okozza.
Szív elégtelenséget és neurológiai tüneteket okoz.
Toxoid formája a DPaT vakcina része
Neurotoxinok
Botulinus toxin - anaerob Clostridium botulinum termeli nem megfelelően tartósított konzervekben, elsősorban
intoxikációt okoz.
A véráramba jutva a perifériás mozgató neuronokba kerül gangliozid receptoron keresztül, az endoszómából a
katalitikus könnyű lánc jut a citoplazmába.
Cink-dependens endopeptidáz - az acetilkolin tartalmú szinaptikus vezikulumok fúziójáért felelős SNARE fehérjéket
bontja – acetilkolin felszabadulást gátolja, petyhüdt bénulást okoz.
Anti-toxint alkalmaznak specifikus terápiaként.
Tetanus toxin (tetanospazmin)- anaerob Clostridium tetani termeli mély szúrt sebekbe jutva, anoxiás körülmények
között.
Perifériás idegvégződésekhez gangliozid receptoron kötődik, retrográd transzporttal axonon belül a gerincvelő
mozgató neuronjaiba jut
A gátló idegvégződésekben a gátló neurotranszmitterek (GABA, glycin) felszabadulását gátolja.
Cink-dependens endopeptidáz a szinaptikus vezikulák synaptobrevin II fehérjéjét hasítja.
Generalizált izomspazmust okoz.
Toxoid formában a DPaT vakcinában található
Enterotoxinok
Gastrointestinalis tüneteket okoznak: hasmenés, dizentéria, hányás.

Ételmérgezés során preformált toxinok toxikózist okoznak (Bacillus cereus emetikus toxin).
Termelhetik a bélcsatornát kolonizáló baktériumok:
Kolera toxin, E. coli (ETEC) enterotoxin só-vízháztartást szabályozó mechanizmust károsítják, a
bélhámsejteket nem.
Clostridium difficile , C. perfringens Type A, Bacillus cereus enterotoxin bélhámsejteket károsítják,
gyulladást okoznak.
42
23. Endotoxinok
A toxinok (endotoxin és exotoxinok) direkt módon vagy destruktív biológiai folyamatok indukálásával sejt és
szövetkárosodást okoznak.
Endotoxin a Gram negatív baktériumok külső membránjának szerves része – LPS.
Toxikus a lipid A – tisztított formában rosszul oldódik, kevésbé hatásos.
A baktérium nem szekretálja, osztódás során leválik és a baktérium szétesésekor kerül a környezetbe.
LPS kötő fehérje szállítja a célsejtekhez:
Monocyta/makrofágok, neutrophil granulocyták, B sejtek, vérlemezkék
Receptor: CD14 és főleg TLR-4
A kromoszómán lévő gének kódolják a termeléséért felelős enzimeket
Toxicitása alacsonyabb, mint az exotoxinoké.

Antigenitása gyenge, toxoiddá nem alakítható, hőrezisztens (100°C, 1 h).
Azonos általános hatása van minden baktérium faj esetén: láz és sokk.
Sokk során a baktérium megtalálható a véráramban.
Citokinek (IL-1, 6, 8, TNF-a), prosztaglandinok, vérlemezke aktiváló faktor (PAF) mediálják a hatást.
Alacsony koncentrációban protektív válasz, jelzi a fertőzést (láz, vazodilatáció, immun- és gyulladásos válasz).
Nagy koncentrációban, Gram-negatív szepszis esetén sokk és halál lehet a fokozott válasz eredménye.
Az LPS kórélettani hatásai szepszisben:

 Láz - IL-1, IL-6, IL-8, tumor nekrózis faktor (TNF)a (endogén pirogének) és PAF → stimulálják a
prosztaglandinok és leukotriének termelését.
 Korai leukopenia, később leukocytosis,
 Fokozott glikolízis → hypoglycemia,
 Vazodilatáció, erek fokozott permeabilitása, csökkent perifériás ellenállás (NO hatása) → hipotenzió →
csökkent vérellátás,
 a véralvadási kaszkád aktiválása: Hageman faktor (XII) aktiválása → véralvadás, thrombosis, akut
disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC )→ vérlemezkék, véralvadási faktorok és fibrinogén fogyása
→ vérzések,
 Plazminogén plazmin átalakulás → fibrinolízis,
 Az alternatív komplement kaszkád aktiválása → anaphylatoxinok keletkezése (C3a, C5a) → hisztamin
termelés → vazodilatáció, neutrophil kemotaxis,
 Szervek elégtelen működése.
Endotoxin kimutatása
Lymulus teszt az intravénás oldatok endotoxin tartalmának kimutatására
Lymulus polyphemus (tőrfarkú patkórák) amoebocyta lizátuma (LAL) endotoxin hatására megalvad.
Az endotoxin egy szerin-proteáz kaszkádot aktivál a lizátumban, ami koagulációhoz vezet.
Kromogén teszt: A kaszkád első tagja, a faktor C egy alvadást előidéző enzimet aktivál a lizátumban – ennek hatására
egy szintetikus peptid szubsztrát hasítódik, és színes, fotometriásan detektálható termék keletkezik.
A tőrfarkú rákok védelmére és a teszt reprodukálhatóságának biztosítására rekombináns faktor C-t használó módszert
dolgoztak ki fluorogén szubsztráttal.
Staphylococcus és Streptococcus okozta bakteriémiákban, a lipoteikolsav (LTA) révén endotoxinéhoz hasonló hatás
érvényesül - makrofágok fokozott IL-1 és TNF-a termelése révén.
43
24. Önmagukban nem toxikus virulencia faktorok.
A bakteriális pathogenezis szakaszai:
1. Bejutás a szervezetbe:
a) A bőr vastag elhalt sejtrétegével véd a fertőzéstől; ezt a védelmet károsítják véletlen, vagy orvosi beavatkozással
kapcsolatos sérülések, pl. katéterek, kedvez pl. Staphylococcus fajok bejutásának; ízeltlábú csípése bejuttathatja a
pathogént.
b) A természetes testnyílásoknál nyák és csillós hám, a könnyben a lizozim, a gyomor-bél traktusban a sav és az epe véd.
A Gram negatív sejtfal fokozott ellenállást mutat ezekkel szemben, tápcsatornában élő enterobaktériumok védettek,
ártalmatlanok, de a normális korlátok sérülése révén bejuthatnak a peritoneumba vagy a keringésbe.
2. Kolonizáció a baktérium megtelepedése és szaporodása a gazdaszervezetben:

1. Adhézió - tapadás a gazdaszervezet sejtjeihez, ellenállás a testnedvek öblítő hatásának, a perisztaltikának;
2. Szöveti terjedés, bejutás sejtekbe – invázió;
3. A védekező mechanizmusok elkerülése;
4. Tápanyagokhoz jutás;
5. Toxintermelés.
3. Kijutás a szervezetből, terjedés újabb egyedre

Az okozott tünetek elősegítik a fertőzés terjedését: hasmenés, köhögés
Az adhézió – a baktériumok és a szöveti sejtek kapcsolódása

1. Felszíni töltés és hidrofóbicitás szerepe,
2. Baktérium ligandok kölcsönhatása a sejtek membránjában és szövetekben lévő receptorokkal.
Pílusok vagy fimbriák:
Hosszú, rugalmas vagy merev sejtfelszínről kinyúló struktúrák – kontaktust teremtenek a baktérium és gazdasejt felszíne között.
Receptor a gazdasejten (rendszerint glycoprotein vagy glycolipid szénhidrát része) meghatározza a sejt vagy szövetspecificitást
(tropizmus).
A törékeny fimbriák folyamatos elvesztése és újratermelése lehetőséget ad új antigenitású pilusok termelésére, ezzel az
immunválasz elkerülésére.
A hosszú fimbriák áthidalják a baktérium és a gazdasejt közötti távolságot az elektrosztatikus taszítást kivédve.
Pilin fehérje polimer (akár 1,000 kópia, lehet homo- vagy heteropolimer), helikális szerkezettel.
Többnyire a polimer végén lévő speciális pilin fehérje felelős az adhézióért.
Típusok Gram negatív baktériumokban:

- Közönséges, „common” I. típusú fimbriák – pl. E. coli húgyúti hámsejtekhez d-mannóz érzékenyen kapcsolódhat.
- Mannóz-rezisztens fimbriák – pl. E. coli P fimbria – P vércsoport antigénhez kötődik, kolonizációs faktor antigének
(CFA) - enterotoxin termelő E. coli.
- IV. típusú fimbriák: Neisseria gonorrhoeae - változatos antigenitásúak egy törzsön belül is.
- Curli típusú fimbriák - E. coli, Salmonella esetén endotélhez, fibronektinhez kötődnek
Rövid pálca alakú (pl. Streptococcus salivarius), vagy flexibilis fimbriák előfordulnak Gram pozitív baktériumokban is (pl. in
Corynebacterium, patogén Streptococcus fajok).
Nem fimbria jellegű adhezinek – többnyire fehérjéhez kötődnek

- Staphylococcusok, streptococcusok, enterococcusok, treponemak adhezinjeik révén kötődnek extracellulláris mátrix
(ECM) fehérjékhez: fibronektin, kollagén, fibrinogén, vitronektin, laminin, elasztin, thrombospondin (microbial surface
components recognizing adhesive matrix molecules - MSCRAMMs).
- Streptococcus pyogenes – lipoteikolsav és F protein révén kötődik a fibronektinhez (ECM fehérje, sok gazdasejt
felszínéhez kötődik különféle szövettípusokban).
- Yersinia YadA révén integrinekhez (transzmembrán fehérjék, amelyek sejt-sejt, sejt-ECM kölcsönhatást közvetítenek)
kötődik.
- Listeria monocytogenes internalin A révén E-cadherinhez (transmembrán glycoprotein epithel sejtekben) kötődik.
- Bordetella pertussis filamentozus hemagglutinin (FHA) és pertactin sejtfelszíni glukokonjugátumokon lévő szulfatált
cukrokhoz és integrinekhez kötődnek.
- Helicobacter pylori Leb-kötő adhezin Lewis b (Leb) vércsoport antigénhez kötődik a gyomornyálkahártya epithel
sejtjein.
44
Biofilm képzés – kötődés élő és élettelen felszínekhez

- Streptococcus mutans exopoliszaccharida (fog lepedék).
- koaguláz negatív staphylococcusok exopoliszaccharidája (protézisekhez kötődés).
Pseudomonas aeruginosa alginat exopoliszaccharida – biofilm cysticus fibrosis esetén tüdőben
A biofilmek fejlődési ciklusa: A biofilmek fejlődési szakaszokkal, komplex szerkezettel rendelkeznek.

szakaszok: a planktonikus baktériumok tapadása a felszínhez és egymáshoz exopoliszacharida termelése révén, ami összetartja a
konzorciumot, a sejtek szesszilis formáját; majd az újra kialakuló szabadon úszó planktonikus forma a terjedést szolgálja.
A biofilm szerepe az adhézión kívül: védi a baktériumokat az antibiotikumoktól, a dezinficiensektől, a komplementtől, a

fagocitózistól és az ellenanyagoktól
Behatolás a szövetekbe, disszemináció

Enzimek - terjedési faktorok:
A szervezetbe jutás helyétől a továbbjutást segítő enzimek:
- DN-áz – elpusztult sejtekből kikerülő DNS/viszkózus genny bontása - Staphylococcus, Streptococcus, Clostridium
perfringens;
- Kollagenáz, elasztáz, proteináz - kötőszöveti matrix fehérjék bontása Pseudomonas aeruginosa;
- Hyaluronidáz – a kötőszöveti poliszacharida bontása - Streptococcus pyogenes, Clostridium perfringens;
- Fibrinolizin – Staphylococcus staphylokináz, Streptococcus streptokináz – plazminogén aktivátorként plazmint
aktivál → fibrint degradál → alvadékokból való kijutást segíti;
- Lipáz – Staphylococcus szöveti terjedése;
- Ureáz – Helicobacter pylori.
Invázió
Sejtbe jutásra képes mikrobák: obligát intracelluláris baktériumok
fakultatív intracelluláris baktériumok
Bakteriális ligandok – invazinok – gazdasejtben a cytoskeleton változását és a gazdasejt általi fagocitózisukat indukálják.
Célsejt lehet hivatásos fagocita vagy nem erre specializálódott sejt.

Az intracelluláris baktériumok védve vannak az ellenanyagokról és a neutrophil leukocitáktól.
- Shigella –plazmid kódolta inváziós plasmid antigének révén integrin receptorhoz kapcsolódik a Peyer plakkok M
sejtjein, azok fagocitálják őket, majd azokon keresztül makrofágokba kerülnek, azok apoptózisát indukálják, epithel
sejtekbe jutnak, azokban aktin filamentumok polimerizálását indukálják és sejtről sejtre mozognak.
- Yersinia enterocolitica invazin fehérjéi segítségével hasonló mechanizmust használ a bejutásra.
- Listeria monocytogenes internalin (InlA, B) révén jut bélhámsejtekbe, aktin polimerizációt használ a sejtről-sejtre
haladáshoz, majd bejut, a véráramba, átjuthat a vér-agy gáton, placentába.
- Legionella pneumophila tüdő makrofágokban vékony hosszú filamentum képződését indukálja, az a baktérium köré
tekeredik – coiling phagocitosis-t indukál – a vezikulum nem fuzionál a lizoszómával.
- Neisseria gonorrhoeae – Opa fehérjéi segítségével leukocitákhoz tapad, túléli a fagocitózist, nem csillós
hámsejtekbe is bejut, ott szaporodik.
Védekezés a természetes és adaptív immunválasszal szemben:
- Biofilm képzés- exopoliszacharida termelés:

o Pseudomonas aeruginosa - alginát,
o Staphylococcus epidermidis – glikokalix
- IgA proteáz – bontja a nyálkahártyán lévő sIgA1-et → inaktiválja az ellenanyagot a nyálkahártyákon -

Neisseria meningitidis, Neisseria gonorrhoeae, Haemophilus influenzae, Streptococcus pneumoniae.
- Sajátnak látszó anyaggal borítják a felszínüket:

o Hialuronsav tok – Streptococcus pyogenes,
o Koaguláz „clumping factor” → fibrinkiválás Staphylococcus aureus felszínén,
o Fibronektin kötés - Treponema pallidum,
o Protein A – IgG Fc régiójának kötése Staphylococcus aureus.
- Anti-fagocita és anticomplement faktorok:

o poliszacharida (vagy protein) jellegű tok - Streptococcus pneumoniae, N. meningitidis
o Pilus – N. meningitidis
o M protein - Streptococcus pyogenes fibrinogént és faktor H-t köt.
Sokféle antigenitású forma létezik az opszonizáció kivédésére.

- C5a peptidáz lebontja fagocita kemoattraktáns C5a-t (Streptococcus pyogenes).
- Yersinia Yop-ok (Yersinia outer membrane protein) makrofágokba jutnak (III. típusú szekréciós rendszer révén) gátolják
a fagocitózist, a gyulladásos citokinek termelését, és apoptózist okoznak.
- Phagocyta sejtek lízise toxin hatású enzimek segítségével- Staphylococcus, Streptococcus.
45
A fagocitózis túlélése
A bekebelezett baktériumok a fagoszómába kerülnek - fúzió a lizoszómával -„oxidative burst” indukálódik - reaktív oxigén
gyökök, lizoszómális enzimek és antibakteriális peptidek okozzák a baktérium elpusztulását.
Elkerülő mechanizmusok:
- A toxikus anyagok hatásának csökkentése megváltozott sejtmembrán struktúrával, módosított LPS, tok segítségével;
- A reaktív oxigén neutralizálása kataláz és szuperoxid dizmutáz segítségével (Salmonella enterica ssp. Typhimurium);
- A fagoszóma-lizoszóma fúziójának gátlása – Legionella, Salmonella, Mycobacterium tuberculosis , Chlamydia;
- Kimenekülés a fagoszómából a citoplazmába a lizoszómával való fúzió előtt,
L. monocytogenes listeriolizin O (savanyú pH-n aktív) feloldja a membránt, a baktérium kijut a citoplazmába.
Vasszerző mechanizmusok
A legtöbb baktérium vasat igényel kofaktorként enzimekhez.
Borrelia burgdorferi mangánt használ vas helyett.
Az emberi testben alacsony a szabad vas koncentrációja a szervezet vastároló fehérjéi miatt: szekretált lactoferrin,
transferrin a szérumban szállít vasat,
intracellulárisan ferritin tárolja a vasat,
hem a hemoglobinban - teljes vaskészlet 70%-a
Bakteriális vasszerző mechanizmusok:
- Szideroforok termelése – kis koncentrációban jelenlévő vasat is megkötő fehérjék;

o 2 osztály: catecholok (E. coli enterobactin) és hidroxamátok (Vibrio sp. anguibactin);
o A vasat kötő sziderofor a baktérium felszínén lévő sziderofor kötő receptorokhoz kapcsolódik, ABC típusú
transzporterrel jut a sejtbe, a vas a citoplazmában leválik.
- Sziderofor kötő receptorok más baktériumok szideroforját is megköthetik,
- Proteáz termelés – a transferrin és laktoferrin lebontására, vas szabaddá tételére,
- Hemoglobinról, hemről való vasszerzés hem felvételével és lebontásával (S. aureus),
- Transzferrin és laktoferrin receptorok a pathogén Neisseriakon,
- Haemolysinek a gazda sejtjeinek lízisével az intracelluláris vasat teszik hozzáférhetővé.
46
25. Passzív immunizálás

Természetes immunitás
Passzív: az anyai immunglobulinok átjutnak a placentán a
magzatba (IgG, anyatejjel IgA)
Aktív: a fertőző ágensekkel való természetes fertőződés
Mesterséges immunitás
Passzív: tisztított ellenanyag tartalmú szérum adása
Aktív: vakcinálás mikrobákkal vagy azok antigénjeivel
Passzív immunizálás:
CÉLJA
- Betegség megelőzése biztos expozíció után
- Csökkenteni a fennálló betegség tüneteit
- Immundeficiens személyek védelme
- Bakteriális toxinok hatásának gátlása
JELLEMZÓI:
- ellenanyagot tartalmaz
- azonnali hatása van
- a védettség rövid távú
- memória nem alakul ki
- nem szükséges az immunválaszra való képesség
- terápiásan is alkalmazható
- csak a humorális védelmet biztosít
- Fajtái:
o normál humán Ig
o specifikus humán (hyper) Ig
o heterológ immunszérum
o rekombináns Ig
Története:
- A 19. század végén alkalmaztak először ellenanyagot betegségek gyógyítására

- 1890-ben Shibasaburo Kitasato és Emil von Behring immunizáltak diphtheria ellen tengeri malacokat olyan állatok
hőkezelt szérumával, amelyek előzetesen átestek az adott fertőzésen
- A preparátum diphtheria toxin ellen irányuló ellenanyagokat tartalmazott és az képes volt megvédeni az állatokat a
később alkalmazott letális diphtheria toxin hatása ellen
- A módszert tesztelték emberben is
- Hamarosan alkalmazták az ellenanyag tartalmú szérumot tetanus, fekete himlő és pestis terápiában
Humán immunglobulinok fajtái
- Normál immunglobulin
o nagyszámú, random módon kiválasztott donor kevert plazmájából (alkohollal kicsapott Ig-k 10 v 16%-os
oldata)
o Fontos a donorok szűrése (HBV, HCV, HIV)
o Intramuscularisan adják, de vannak intravénásan adható készítmények is.
o olyan ellenanyagokat tartalmaz, melyek a populációban is gyakran fordulnak elő
o Pl. Hepatitis A prevenciója, krónikus parvovírus fertőzés stb
- Specifikus immunglobulinok
o Hyperimmunzált donorok vagy olyan személyek plazmájából készül, akik a közelmúltban vészelték át a
betegséget
o Tetanus (TETIG)
o Cytomegalovírus Ig (CYTOTECT)
o Hepatitis B Ig (HEPATECT)
o Varicella zoster Ig (VARITECT)
o Közép-európai kullancsencephalitis Ig
Heterológ immunszérumok
Nagytestű állatok hyperimmunizálásval állítják elő

Pl. Clostridium botulinum, Corynebacterium diphtheriae toxin ellen
Hátrányaik:
 Allergizálnak
 Felezési idejük rövidebb (10-14 nap)
 Szérumbetegség kialakulhat
47
Szérumbetegségek:
1. Azonnali szérumbetegség
I. típusú reakció
Anaphylaxiás shock
Azonos fajidegen szérum második adását követően néhány percen belül alakul ki
2. Korai szérumbetegség
Generalizált, III. típusú reakció
Toxikus immunkomplexek idézik elő
A fajidegen fehérjével (ugyanazon állatból származó!) történő második (az első és a második oltás között sok idő telik el
pl. 10 év) oltás után 2-3 nappal jelentkezik
3. Késői szérumbetegség
III. típusú reakció
Fajidegen fehérje első bevitelét követő 10-12 napon belül alakul ki
Akkor alakul ki ha a beteget nagy mennyiségű heterológ szérummal kezeljük
Ilyenkor a szérum még nem ürül ki, viszont a szervezet ellenanyag képződése megindul (a szérumban található állati
„antigének” ellen), ami toxikus immunkomplexek kialakulásához vezet
4. Atópiás szérumbetegség
- Más néven primer szérum shock
- I. típusú reakció
- fajidegen fehérjével történő első oltás után jelentkezik
- a szenzibizálás ebben az esetben „spontán” alakul ki
- foglalkozási ártalom (állati antigéneket tartalmazó porok belélegzése)
Szérumbetegség tünetei:
- urticaria
- láz
- oedema
- dyspnoe
- heveny collapsus
- arthritis
- lymphadenopathia
- splenomegalia
- haematuria
- glomerulonephritis
Rekombináns immunglobulinok
- A gyógyászati célra szánt monoklonális antitestek egyetlen sejtklón által termelt, meghatározott specificitású Ig vagy Ig-
fragmens [pl. F(ab’)2] készítmények
- A monoklonális ellenanyag klónozott és folyamatos sejtvonallá alakított immortalizált B limfocitákból vagy rDNS
technikával létrehozott sejtvonalakból nyerhető
- Kiméra monoklonális antitestek: a humán antitest nehéz- és könnyűláncának variábilis doménjeit olyan nem emberi
fajból származókkal helyettesítik, amelyek a kívánt antigén-specificitással rendelkeznek.
- Humanizált monoklonális antitestek: a nem emberi fajból származó variábilis domének (mindkét láncot beleértve) 3
rövid, hipervariábilis szekvenciáját humán antitest variábilis doménjébe viszik be;
- Rekombináns humán monoklonális antitestek: a humán antitest nehéz- és könnyűláncának variábilis doménjeit a
humán antitest konstans régiójával kapcsolják össze
- RSV vakcina→respiratory syncytial virus

o csecsemők, gyerekek oltása
o Synagis – palivizumab
o havi 1 oltás a járványos időszakban (nov.-ápr.)
48
26. Aktív immunizálás (védőoltások)

Természetes immunitás
Passzív: az anyai immunglobulinok átjutnak a placentán a
magzatba (IgG, anyatejjel IgA)
Aktív: a fertőző ágensekkel való természetes fertőződés
Mesterséges immunitás
Passzív: tisztított ellenanyag tartalmú szérum adása
Aktív: vakcinálás mikrobákkal vagy azok antigénjeivel
JELLEMZŐI:
- antigént tartalmaz
- a hatás napok/hetek alatt fejlődik ki
- a védettség hosszabb távú
- memória alakul ki
- szükséges hozzá az immunválaszra való képesség
- profilaktikus célt szolgál
- celluláris válasz is kialakulhat
A védőoltások célja
- Egyéni védelem
o Újszülöttek
o Gyerekek
o Idős emberek
o Veszélynek különösen kitett csoportok
 Egészségügyi dolgozók
 Utazók
 Katonaság
 Páciensek gyenge immunvédelemmel
- Epidemiológiai cél
o terjedés megakadályozása („herd immunity”, nyájimmunitás)
- Fertőző ágens eradikálása
Története:
- Már időszámítás előtt 2000 körül Kínában, Egyiptomban próbálkoztak a fekete himlő megelőzésével hólyag bennék
inokulálásával
- Varioláció
o Fekete himlős betegek hólyagjaiból nyert élő vírussal inokulált
- Vakcináció
o Tehénhimlőn átesett beteg hólyag bennékével oltott embereket
o A vakcina védő hatásúnak bizonyult
Magyarországon:
- 1876 himlő / 1887 újraoltás - 1992 OPV IPV

- 1938 diphtheria és typhus abdominalis - 1999 HiB
- 1954 DPT - 1999 HBV
- 1957 OPV - 2005 DaPT
- 1969 morbilli - 2014 Prevenar 13
- 1989 rubeola / kanyaró újraoltás - 2015 HPV (kötelezően ajánlandó)
- 1990 rubeola+kanyaró
- 1991 MMR
Oltóanyagok csoportosítása
I. Bakteriális
a.) elölt, teljes baktérium (pertussis, tífusz; korábban használták)
b.) élő, attenuált (BCG)
Attenuálás folyamatos passzálással→mutációk a virulenciában, de az immunogenitás maradt
BCG – Bacillus Calmette-Guérin→TBC - Mycobacterium bovis folyamatos in vitro passzálásával hozták létre
kötelező (0-6 hét)- beadás intracutan
c.) termék: toxoid
d.) alkotórész/alegység: tok, tisztított antigén (aP)
II. Virális
a.) elölt vírus (IPV, influenza, HAV)
b.) élő, attenuált (sárgaláz, rota, MMR, varicella)
c.) vírus alkotórész (HBV, HPV)
49
Toxoid tartalmú vakcinák
A toxoid előállítása során a toxin kémiai modifikáció során elveszíti toxicitását, viszont immunogenitását megtartja
A toxoid a szervezetben ellenanyag termelést indukál
DTPa→diphtheria (torokgyík), tetanus (merevgörcs), pertussis (szamárköhögés)

- diphtheria toxoid
- tetanus toxoid
- acelluláris pertussis (filamentosus hemagglutinin,
pertussis toxoid, pertactin)
- kötelező (2, 3, 4, 18 hónap, 6 év) Infanrix
- emlékeztető oltás, dTap (11 év, és ezt követően 10 évenként) Boostrix
Tetanol→tetanus
- tetanusra gyanús sérüléseknél emlékeztető oltásra
- tetanus toxoid
Bakteriális alegységet tartalmazó vakcinák
Hib→Haemophylus influezae b okozta meningitis megelőzésére - kötelező (2, 3, 4, 18 hónap)

- b poliszacharid tok konjugálva tetanus toxoid fehérjéhez
- (DTPa+IPV+Hib→Pentaxim)
PCV-13→pneumococcus vakcina
- S. pneumoniae okozta fertőzés megelőzésére
- kötelező (2, 4, 12 hónap)
- tok poliszacharidok konjugálva diphtheria toxin fehérjéhez
- 13 szerotípus ellen véd
- Prevenar 13
Pneumovax’23/MSD (Pneumo’23 Sanofi Pasteur SA)

Inaktivált 23 valens polysaccharid vakcina (23-PSV), im.
12 (<5) éves kor alatt nem immunogén
T sejt independens immunválasz
Nem boosterelhető!
Oltandók - Kockázati csoportok
- >60 évesek
- Krónikus betegek
- Sérült immunitásúak
- Léphiány
- Liquorcsorgás
- Koponyasérültek
- Belső fülműtéten átesettek stb.
Konjugált meningococcus C oltóanyagok (monovalens)

A konjugált meningococcus C vakcinák hatékonyabbak a poliszacharid vakcináknál, mivel a meningococcus-antigén fehérjéhez
van konjugálva
Ennek megfelelően a hatásuk tartósabb, továbbá az antigén 2 évesnél fiatalabb kisgyermekeknél is ellenanyag-választ indukál
MENINGITEC® Konjugált Meningococcus C vakcina
MENJUGATETH Konjugált Meningococcus C-CRM 197 vakcina
NeisVac-C Konjugált Meningococcus C vakcina
Az egy éven aluli, de két hónapos kort betöltött csecsemők legalább 2 hónapos időközzel, két alkalommal oltandók.
Az egyévesnél idősebb gyermekek, a serdülők és a felnőttek immunizálásához egy oltás szükséges
Konjugált meningococcus ACW135Y oltóanyagok (tetravalens)

MENVEO
Invazív meningococcus betegség prevenciója érdekében a gyermekek (2 éves kortól), serdülők és felnőttek aktív immunizálására
javallt, akiknél az A-,C-,W135 és Y-csoportú Neisseria meningitidis expozíció kockázata fennáll. A MENVEO-t egyszeri (0,5 ml-
es) adagban kell alkalmazni.
NIMENRIX
12 hónapos életkortól javasolt aktív immunizálásra az A-,C-,W135 és Y-csoportú Neisseria meningitidis által okozott invazív
meningococcus betegségekkel szemben. Beadható emlékeztető oltásként olyan személyeknek, akiket előzetesen poliszacharid
meningococcus vakcinával immunizáltak
Meningococcus B vakcina (rekombináns)
BEXSERO
B-csoportú Neisseria meningitidis rekombináns módon előállított antigénjeit tartalmazza.
2-5 hónapos csecsemők esetén 3 oltás
6 hónap felett 2 oltás
50
Typhim Vi→tífusz (S. typhi)
- tok poliszacharidokat tartalmaz

- Hastífusz elleni védőoltásban kell részesíteni azon munkavállalókat, akiknek folyamatos, vagy időszakosan
végzett munkája során a S. typhi-vel való fertőződés nem zárható ki
- Ezen munkavállalók közé tartoznak azok, akik munkájuk révén szennyvízzel, emberi ürülékkel rendszeresen
kontaktusba kerülhetnek (csatornamunkások, mélyépítők, laboratóriumok és kórházi fertőző osztályok
munkatársai, endémiás helyre utazók stb.)
- Folyamatos, vagy ismételt S. typhi expozíciónak kitett személyeknél háromévenként újraoltás szükséges
Inaktivált vírust tartalmazó vakcina
IPV (Salk)→poliomyelitis (járványos gyermekbénulás)

- kötelező (2, 3, 4, 18 hónap, 6 év)
Verorab→rabies (veszettség)
- postexpocíziós alkalmazás, preexpoziciós munkakörhöz kötött
Avaxim, VAQTA, HAVRIX→hepatitis A
- munkakörhöz kötött oltás
Fluval AB→influenza
- A (H3N2, H1N1) és B csoportú elölt influenza vírus
- szezonális, önkéntes oltás
Encepur, FSME immun→kullancs encephalitis
- endémiás területeken tartózkodók
Hepatitis A vakcinák adása javasolt - mindazon fogékony személyeknek,

-akik turizmus vagy munkavállalás céljából olyan országba utaznak, ahol a hepatitis A előfordulási gyakorisága és a fertőződés
kockázata nagyobb a hazainál, továbbá
- akik alapbetegségük (hemofíliások, krónikus hepatitis B vagy C vírushordozók) vagy életmódjuk miatt (pl. intravénás
kábítószer-használó, homoszexuálisok)
- akik foglalkozásuk miatt veszélyeztetettek
Inaktivált vírust tartalmaznak
HAVRIX
VAQTA
Avaxim
Mindháromból van gyermek és felnőtt vakcina
2 oltás szükséges
Kullancsencephalitis elleni oltóanyagok, veszettség elleni oltóanyagok
Élő, attenuált vírus tartalmú vakcinák
Attenuálás történhet
 gazdasejti adaptációval
 Hideg adaptált mutánsok kiválogatásával
 a természetes attenuált törzsek kiválogatásával
 célzottan: molekuláris módszerekkel (ismerni kell a virulencia géneket)
- MMR→morbilli (kanyaró), mumpsz, rubeola (rózsahimlő) (Priorix)

o Priorix/GSK – élő gyengített (attenuált) vírusvakcina (sc.)
o A védőoltási naptárban 2x (15 hó, 11 év), kötelező
o Patikai forgalomba került
o Oltandók:
 Családtervező, rubeolára fogékony nők >30 év felett
o Oltási reakció:
o 7-9 napra láz, ritkán a 3 fertőzés enyhe tünetei
o még ritkábban thrombocytopenia (1/30 000-50 000 oltott), arthropathia
- Varilrix, Varivax→varicella (bárányhimlő)
Rotarix, Rotateq→rotavírus okozta diarrhoea
- OPV (Sabin csepp)→poliomyelitis
- oralis bevitel→gastrointestinális fertőzést utánoz
- van esély a vírusok visszamutálására, ezért nem
használják - Polio1(57), Polio2 (2), Polio3 (10)
-
- 17D (Stamaril)→sárgaláz
- endémiás területre utazók, laboratóriumi dolgozók
- emlékeztető oltás 10 évenként
51
Virális alegységet tartalmazó vakcinák
a. Engerix B→Hepatitis B
- felszíni antigént tartalmaz (HBsAg)
- kötelező (12 év, 2 oltás)
- ismétlő oltások munkakörhöz kötötten
b. Cervarix, Silgard, Gardasil 9→humán papilloma vírus (méhnyakrák)
- kötelezően ajánlott: 2015-
Adjuvánsok:
- Az adjuvánsok olyan anyagok, amelyek az antigénnel együtt beadva azok immunogenitását fokozzák
- Ez nagyban összefügg az adjuváns helyi gyulladást előidéző hatásával, vagyis a veleszületett immunrendszer elemeinek
– köztük is elsősorban a fagociták és a komplement rendszer erős aktiválásával
- Depo hatás
- PRR aktiválás
- Inflammasoma aktiválás
- MHC prezentáció fokozás
Oltások kontraindikációi
- lázas betegség
- immunológiai károsodás (élővírus vakcina, BCG nem adható)
- immundeficiencia (szerzett, veleszületett)
- malignus betegség következményes immunszuppressziója
(lymphoma, leukémia)
- terápiás immunszuppresszió (nagy dózisú szteroid, sugárkezelés)
- súlyos oltási szövődmény korábbi előfordulása
- terhesség
- terhesség I. trimeszterében csak a legindokoltabb esetben (veszettség
vagy tetanusz postexpozícios oltása)
- élővírus-tartalmú vakcinák nem adhatók terhes nőnek, mivel e
vakcina-vírusok magzatkárosító hatása nem kellően ismert
- a vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos túlérzékenységi, anafilaxiás reakciók
52
27. Extracelluláris és intracelluláris baktériumokkal szemben kialakuló immunválasz.
Extracelluláris baktériumok ellen:
- A fizikai határokon való átjutás után az extracelluláris baktériumok bekerülnek a mélyebb szövetekbe, ahol a sejteken
kívül szaporodnak.
- Ebben a fázisban a természetes immunitás egyes elemei (phagocytosis, komplement rendszer és a gyulladásos
immunválasz) kontrollálják a fertőzés kimenetelét.
- A bakteriális endotoxinok stimulálják a macrophagok citokintermelését.
- A Gram pozitív baktériumok peptidoglikánja ellenanyagok részvétele nélkül, direkt módon aktiválja az alternativ
komplement utat.
- A komplement rendszer aktiválódásának termékei több ponton is antibakteriális hatást fejtenek ki.
- Opszonizáló hatásukkal elősegítik a phagocytosist, kemotaktikus hatásuk révén hozzájárulnak a gyulladásban részt vevő
sejtek felhalmozódásához, az aktivácó végtermékeként képződő MAC pedig a baktériumok lízisét eredményezi.
- Az extracelluláris baktériumok elleni specifikus immunválasz kialakulásának feltétele az antigén MHC-vel történő
bemutatása
- Az antigenprezentáló sejt lebontja a phagocytált antigént és másodosztályú MHC antigénnel együtt megjeleníti azt a
felszínén.
- A CD4+ T-sejt felismeri az MHC II-vel együtt megjelenő antigént, és az általa termel citokinek hatására az antigénnel
kapcsolódott, elkötelezett B-sejt aktiválódik, majd proliferálni kezd és ellenanyag termelő plazmasejtté differenciálódik
- A termelődött ellenanyagokopszonizáló tulajdonságuk révén elősegítik a phagocytosist, komplement aktiváló és
kemotaktikus hatásuk pedig hozzájárul a lokális gyulladás kialakulásához.
- Elsősorban az IgM osztályba tartozó ellenanyagok, de az IgG is, kifejtenek direkt baktericid hatást, melyre a Gram-
negatív baktériumok érzékenyebbek, mint a Gram-pozitívak.
- Az ellenanyagok antibakteriális hatásának részét képezi toxin neutralizáló képességük, illetve a fimbria specifickus
ellenanyagok révén a bakteriális adhézió, így a kolonizáció megakadályozása.
- A különböző osztályokba tartozó immunglobulinok anti-bakteriális szerepe más és más.

- A sok valenciával rendelkező IgM jól agglutinál, aktív a lízisben, opszonizációban.
- A kisebb molekulatömegű, diffuzibilis IgG hatékony toxin neutralizáló ellenanyag.
- A szekretált, lokálisan magas koncentrációt elérő IgA a helyi fertőzések (légzőrendszer, gasztrointesztinális rendszer)
hatékony ellenszere.
- A baktériumok poliszaharid antigénjei erős IgM választ eredményező T-independens B-sejt aktiválódást okoznak.
- Egyes bakterialis toxinok (staphylococcus enterotoxinok, illetve toxicus shock syndroma toxin) természetes T-sejt
mitogénként viselkedve nagyszámú CD4+ T-sejtet stimulálnak.
- A T-sejt válasz a TCR Vb láncától függ. Minden egyes enterotoxinra csak az adott molekulát specifikusan felismerni
képes T-sejt receptorral rendelkező T-sejtek válaszolnak, ezért ezek az enterotoxinok antigénnek tekinthetők.
- Mivel azonban az enterotoxin-reszponzív T-sejtek frekvenciája lényegesen nagyobb, mint a konvencionális
antigénekeket felismerő T-sejteké, az ilyen antigeneket szuperantigénnek nevezzük.
Immunválasz elkerülő mechanizmusok:
Az exogen antigéneket az antigenprezentáló sejtek phagocytálják, melynek során a kórokozók nagy része elpusztul.
Az extracellulárisan szaporodó kórokozók virulenciájában fontos szerepet játszanak phagocytosist és a phagocyták baktericid
mechanizmusait gátó faktorok.
- A tokos baktériumok a tok védő hatása miatt nehezen phagocytálhatók, kivéve, ha a tok antigénre fajlagos ellenanyagok,
az antigénnel való reakcióval egyidejűleg Fc részükkel a macrophagok Fc receptorához kötődve (opsonizáció)
megkönnyítik a baktérium bekebelezését.
- A fagolizoszómában végbemenő sejtpusztító hatásban szerepet játszanak a reaktív macrophag által termelt oxigén
intermedierek szuperoxid anion és a hidrogénperoxid.
- Számos baktérium, pl. a staphylococcusok katalázt termelnek, amely a hidrogenperoxidot vízre és oxigenre bontja,
hatástalanítja. A streptococcusok által termel streptolizin feloldja a lizoszómák membránját. A staphylococcusok
leukocidinje szintén bír hasonló hatással, a protein A pedig blokkolja az ellenanyag Fc regióját, így gátolja az
opszonizált phagocytosist. A Bacillis anthracis toxinja szintén fehérvérsejt ölő tulajdonsággal rendelkezik.
- Az extracelluláris kórokozók immunválaszt kijátszó stratégiáinak egyike a komplementrendszer gátlása vagy a
komplement termékek inaktiválása. A S. pyogenes fontos virulencia faktora a felszíni M protein, amely a komplement
aktiváció során keletkező C3b mellé kötve inaktiválja azt.
- A felszíni antigének genetikus variációját, mely az eredeti antigénszerkezet ellen kialakult immunválaszt céltalanná
teszi, a baktériumok ritkábban használják, mint a vírusok.
53
Intracelluláris baktériumok elleni immunválasz:
- Az intracelluláris baktériumok képesek megfertőzni a professzionális, illetve a nem professzionális phagocytákat és

azokban jelentős mértékben képesek túlélni.
- Amellett, hogy ez a stratégia egy tápanyagban viszonylag gazdag, kompetició-mentes környezetbe juttatja ezeket a
mikrobákat, egyben jelentős védelmet nyújt a humorális immunitás effektor mechanizmusaival szemben is.
- Az intracelluláris baktériumok eliminálásában, a velük szemben kialakuló védelemben meghatározó a sejt közvetítette
válasz jelentősége.
- Az intracelluláris kórokozók elleni védelem legfontosabb mechanizmusai az aktivált macrophagoknak, a cytotoxikus
CD8+ T, NK- és K-sejteknek, illetve cytokinek a mikrobák és az általuk megfertőzött sejtek elleni hatásain alapulnak.
- A CD4+ sejtek az antigén prezentáció során az intracelluláris mikrobák epitópjaival való találkozás hatására elsősorban
TH1 irányba differenciálódnak. E sejtek nagy mennyiségű IL12-t, TNFα-t és IFγ-t termelnek.
- Ezek hatására a macrophagok aktiválódnak, aminek következtében mikrobaölő képességük jelentősen megváltozik:
fokozódik reaktív nitorgén-, és oxigén intermedier termelésük, toxikus kationos fehérjéik és hidrolitikus enzimjeik
koncentrációja is megnövekszik.
- Mindennek eredménye, hogy az addig e funkcióknak sikerrel ellenálló intracelluláris mikrobákat képesek lesznek
elpusztítani: azaz ettől kezdve a fertőzés kimenetele a fertőző dózis és e védekező mechanizmusok hatásosságának
eredője lesz.
- Hozzájárulhat a védelemhez e citokinek (TNFa) apoptozist gerjesztő hatása is: az elpusztuló macrophagokból újra
szabaddá, „hozzáférhetővé” válnak a mikrobák a különböző antimikrobás effektor mechanizmusok számára.
- Tekintve, hogy minden magvas sejt expresszál MHC I molekulákat, a fertőzött sejt képes arra, hogy a bakteriális
antigeneket a CD8+ T sejtek számára prezentálja, és azok citotoxikus effektor molekuláik segítségével elpusztíthassák a
fertőzött sejtet.
- Az NK sejtek megtámadják az idegen (bakteriális) antigent bemutató sejteket, ha gátló receptoraik számára nem
felismerhető a fertőzött sejt „saját” volta. A fertőzött sejtek gyakran elvesztik vagy elrejtik MHC antigenjeiket, így az
NK aktivitás érzékeny célpontjaivá válnak.
- Az intracelluláris kórokozók ellen is termelődnek specifikus antitestek, hiszen egyrészt a fertőzött professzionális
phagocyták MHCII-hez kapcsolva bemutathatják a bakteriális antigeneket a B sejteknek és a CD4+ T sejteknek,
másrészt a fertőzött sejt elpusztulása során a mikrobák átmenetileg szabaddá- és phagocytálhatóvá válnak, ami
megnyitja az utat az ellenanyagok termeléséhez. Az antitestek vizsgálata gyakran hozzájárul a diagnózis felállításához
(pl. hastífusz, brucellózis).
- Természetesen az antitestek is hozzájárulhatnak a védelemhez, hatásuk azonban csak a sejtpusztulás révén átmenetileg
szabaddá váló kórokozókon érvényesül.
Immunrendszer elkerülő mechanizmusok:
- E stratégiák elsősorban a macrophagokon belüli túlélést célozzák.

- Egyes kórokozók, pl. a Mycobacterium tuberculosis képes a macrophagok IFγ által történő aktiválását némileg gátolni.
Ezen túlmenően, hasonlóan pl. a legionellákhoz, chlamydiákhoz, gátolják a phagosoma-lysosoma fúziót, illetve jelentős
mértékben ellenállnak (a coxiellákhoz, salmonellákhoz, leishmaniákhoz hasonlóan) a lizoszomális enzimek hatásainak.
- A shigellák, listeriák, egyes rickettsiák feloldják a phagosoma membránját és szabadon replikálódnak a citoplazmában.
54
28. Vírusokkal szemben kialakuló immunválasz.

- A természetes és az adaptív immunválasz is fontos a vírusokkal szembeni védelem kialakításában.
- A bakteriális fertőzésekkel szemben, vírusfertőzések esetében az immunválasz célja kettős:
 eltávolítani a szabad virion partikulumokat a szervezetből és
 (ii) elpusztítani a vírussal fertőzött sejtet is.
- Az interferonok, NK sejtek, CD4 TH1 válasz, és a CD8 cytotoxicus killer T sejtek nagyobb jelentőséggel bírnak a
vírusokkal szembeni immunválaszban, mint a bakteriális fertőzések legyőzése során.
- Sikertelen vírus eliminálódás esetén a fertőzés krónikussá válhat és akár halálhoz is vezethet.
Természetes immunitás:
- Makrofágok és dendritikus sejtek
o A macrophagok kiszűrik a vérből a vírus particulákat.
o A macrophagok inaktiválják az opszonizált virionokat.
o Az éretlen dendritikus sejtek (iDCs) IFN-α-t és egyéb cytokineket termelnek.
o A DC-k indítják be a CD4 és CD8 T-sejt választ.
o A DC-k és a macrophagok prezentálják a virális antigéneket a CD4 T sejtek számára
- NK sejtek
- Interferonok és más cytokinek
A TLR és NLR család tagjai virális PAMP-okat érzékelnek és beindítják a természetes immunitás sejtes elemeinek aktivációját
- AIM2-citoszolikus DNS
o Vaccinia vírus, CMV
- RIG-I-ssRNA
o HCV, japán B encephalitis vírus, rabiesvírus, kanyaró-vírus, RSV, influenza-vírus
- NLRP3-RNS
o Influenzavírus, adenovírus, vaccinia vírus, EMCV
- NLRX1-?
o Sindbis vírus
- NOD2-ssRNS
o RSV, influenzavírus, parainfluenzavírus
- TLR-3
- TLR-7
- TLR-8
Az IFN-ok >300 gén kifejeződését indukálják, melyek antivirális, antiproliferatív, illetve immunmoduláló hatású fehérjéket
kódolnak. Legfontosabb közülük: a PKR, a 2’5’-OAS, az Mx, az ADAR, az IRF-ok és az MHC
Az IFN- hatásai:
- Immunmoduláló hatások:
o Aktiválja makrofágokat
o Szabályozza az izotípus váltást
o Elősegíti a TH1 differenciálódást
o Fokozza az MHC expressziót és az antigén prezentációt
- Direkt antivirális hatása van
A vírusok által indukált cytokinek az ILC1, TH1 és TC1 lymphocyták differenciálódását stimulálják
- Az ILC1 és NK sejtek TH1-típusú cytokineket (IFN- ) termelnek
- Az NK és ILC1 sejtek az intracelluláris patogénekkel szembeni immunitásban játszanak szerepet.
- Az NK sejtek cytolyticus aktivitással rendelkeznek, míg az ILC1 sejtek nem-cytolytikusak.
T sejtek
- A T sejtek szerepe esszenciális vírusfertőzésekben.

- A T sejtek MHC-hez kötött virális peptideket ismernek fel.
- A virális peptid antigén bármely virális proteinből származhat.
- CD4 TH1 válasz jelentősége nagyobb, mint a TH2 válaszé.
- A CD4 TH2 válasz az ellenanyag termeléshez szükséges.
- A CD8 cytotoxikus T sejt (CTL) MHC I peptid komplexet ismer fel a fertőzött sejt felszínén.
- CTL: Granzyme-t és perforin-t tartalmazó vezikulumok
o A perforin kilyukasztja a targetsejt membránját
o A granzyme apoptosist indukál
55
TH1-es sejtek:
- Inducer mikrokörnyezet: IL-12, IL-15, IL-18, IL-21 és IL-27
- Transzkripciós faktor: STAT-1, STAT-4
- Termelt cytokin: IFN- , IL-2
- Funkció (IFN- ): celluláris immunválasz aktiválása, makrofágok aktiválása, fagocitózis fokozása, intracelluláris
pathogénekkel szembeni védelem
- Kórfolyamatokban játszott szerep(IFN- ): gyulladásos folyamatok
Ellenanyag
- Az ellenanyag neutralizálja az extracelluláris virionokat:

o Blokkolja a vírus sejtekhez való kötődését
o Destabilizálja a viriont
- Elősegíti az opszonikus fagocytosist.
- Elősegíti a fertőzött sejt (i) komplement-mediált és (ii) antibody-dependent cellular cytotoxicity (ADCC) –függő
elpusztítását.
- Blokkolja a virémiát és a vírus szervezeten belüli disszeminálódását.
- Az IgM jelenléte acut infekcióra utal.
- Az IgG antivirális hatása erősebb, mint az IgM-é.
- A szekretoros IgA fontos szerepet játszik a nyálkahártyák specifikus immunvédelmében.
Vírusok menekülési mechanizmusai:
1. Antigén hipervariabilitás
- ”Error-prone” replikázok
- Szegmentált genom→Reasszortáció
- Pl.: Influenzavírus, HIV, Hepatitis C vírus
2. Szaporodás az immunrendszer számára nem hozzáférhető helyen

- Látencia
- Immun-privilégizált anatómiai régiók fertőzése (agy, szem)
- Pl: HSV, HIV
3. A TLR-ekre és a hozzájuk kapcsolódó szignál transzdukciós utakra gyakorolt hatás

- TLR általi felismerés gátlása
- A TLR-hez kapcsolódó jelátviteli út blokkolása, vagy használata a vírus szaporodása érdekében
- Pl.: poxvírusok, Hepatitis A vírus, Hepatitis C vírus
4. Antimikrobiális kis molekulák hatásának gátlása

- iNOS termelődés gátlása
- celluláris PTGS (post-transcriptional gene silencing)
- Pl.: az IFN-termelést gátló vírusok általában blokkolják az iNOS szintézisét is
5. Interferon termelődésének illetve hatásának gátlása

- Termelődés gátlása:
o Pl.: Hepatitis B vírus: gátolja az IFN gének átíródását
o Epstein-Barr vírus: IL-10 analógot kódol (BCRF-1), ami blokkolja az IFN-γ termelődését
- Hatás gátlása:
o Jak-Stat jelátviteli út blokkolása; Pl.: Adenovírus (E1A), Epstein-Barr vírus (EBNA-2), Human papillomavírus
(E7)
o Virális IRF (interferon regulatory factor) analóg: Pl.: HHV-8
o PKR gátló: Pl.: Reovírus, Rotavírus, Influenzavírus, Adenovírus, EBV, HIV, Hepes simplex vírus (HSV),
Hepatitis C vírus (HCV), Poliomyelitis vírus
o 2’5’OS/RNaseL gátló: Reovírus, Rotavírus, Influenzavírus, HIV, HSV
6. Virális cytokin/cytokin receptor homológok

- vTNFR, vIL-1 R, vIFN- R, vIFN- / R
- vGM-CSF/IL-2BP, vIFN- /IL-2/IL-5BP,
- vCKBP, vCKR, vCK (chemokin)
- vGF (EGF, TGF- homológok)
- vIL-6, vIL-10, vIL-17
- Pl.: CMV, EBV, HHV-6, HHV-7, HHV-8, HIV, vacciniavírus
7. Egyéb cytokin inhibitorok

- TNF jelátviteli út gátlása: Adenovírus (E3 14.7K, E3 10.4/15.4K, E1B 19K)
- TNFR/CD40 mimikri EBV (LMP-1)
- Az ICE=caspase-1 érésének gátlása Vaccinia vírus (CrmA)
56
8. Immunsejtek strukturális illetve funkcionális károsítása

- Immunsejtek megfertőzése / elpusztítása
- CTL / NK sejtek ölő mechanizmusainak blokkolása
- Jelátvitel módosítása, differenciálódás, effektor funkciók gátlása Szuperantigének
- Pl.: EBV, CMV, HIV, HSV, Adenovírus, Rabiesvírus
9. Virális apoptosis inhibitorok

- vFLIP: Gátolják kaszpázok aktivációját és az apoptosis extrinsic útját
o Pl.: HHV-8
- vBcl-2: az anti-apoptotikus Bcl-2 homológjai
o Pl.: adenovírus, EBV, HHV-8
- Kaszpáz inhibitorok: gátolják a kaszpáz-1/8-at és a granzyme B-t
o Pl.: adenovírus, vacciniavírus
- p53 inaktiválása: az apoptosis intrinsic útjának gátlása
o Pl.: humán papillomavírus, Adenovírus
10. A komplement rendszer inhibitorai

- Szolubilis komplement komponensek inhibitorai
o Pl.: HSV-1, HSV-2, HHV-8, HIV (gp120-gp41), vacciniavírus
- MAC inhibitorok
o Pl.: CMV, HIV, HTLV, vacciniavírus
- Virális IgG Fc receptorok: kötik az IgG-t és gátolják az FcR-függő immunfolyamatokat
o Pl.: HSV-1, HSV-2, CMV, coronavirus
57
29. Gombákkal és parazitákkal szemben kialakuló immunválasz.

GOMBÁK:
Gombák által okozott fertőzésekben a természetes immunválasz legfontosabb elemei a:

- neutrophil granulocyták
- monocyták / macrophagok
- NK sejtek
- komplement rendszer
A természetes immunitás sejtes elemei a gombák sejtfalában levő poliszaharidokat PAMP-ként ismerik fel.
- A gombák sejtfalában levő mannán, galaktomannán, galaktózaminogalaktán (GAG), glükuronoxilomannán (GXM),
galaktoxilomannán (GalXM), β-glükán, kitin, glikozil-ceramid és melanin mind aktiválja a immunrendszert, kötődve az
immunsejtek felszínén levő mintázat felismerő receptorokhoz.
- Továbbá, a gombák számos fehérje természetű alkotó eleme is fontos szerepet játszik az adhézióban, az érfal invázióban
és a sejtfal kémiai szerkezetének átalakításában.
- Az immun rendszer teljes aktivációja addig többnyire nem következik be, amíg a belső rétegben levő β-1-3-glükán az
immun sejtek számára elérhetővé nem válik. A β-1-3-glükán felszínre kerülését követően számos PRR aktiválódik, ami
az immun folyamatok koordinált aktivációját lehetővé teszi.
- A Candida sarjadzó sejt falában a külső réteg főképp gyulladáskeltő mannánokat tartalmaz.
- A Pneumocystis spp. nem rendelkeznek a kitin szintéziséhez szükséges enzimmel, sejtfaluk külső része mannánokat
tartalmaz.
- Az Aspergillus spóra falában kevéssé immunogén hidrofób „rodlet” külső réteg és melanin belső réteg található. A hifák
belső rétege kitint és -glükánt tartalmaz, külső rétegükben pedig α-1,3-glükánból, galaktomannánból és
galaktosaminoglükánból (GAG) épül fel. A hifák külső sejtfalára jellemző továbbá a glikoproteinek csökkent
mennyisége a Candida sarjadzó sejtjeihez viszonyítottan.
- A Cryptococcus sejtfala vastag tokkal van körülvéve, mely glükuronoxilomannánból (GXM) és
glükuronoxilomannogalaktánból (GXMGal) áll, ami nagy mennyiségben leválva a gombáról gátolja a fagocitózist. A
Cryptococcus sejtfalának belső rétege melanint tartalmaz.
- A Histoplasma capsulatum és egyéb dimorf gombák hifáinak külső rétegében α-1,3-glükán található, ami lefedi az
erősen immunogén β-1,3-glükán belső réteget.
- A fonalas gombák spórái és légmicéliumai kívülről egy rodlet réteget hordoznak, mely erősen hidrofób fehérjéket, ún
hydrophobin proteineket tartalmaz.
- A RodA hydrophobin gátolja az Aspergillus fumigatus spórák alveoláris makrofágok általi felismerését a tüdőben.
- A rodlet réteg a spóra duzzadása és germinációja során fragmentálódik, ami a spóra mélyebb rétegeiben található erősen
immunogén szénhidrátok, mint galaktózaminoglükán (GAG) felszínre kerülését eredményezi.
- A GAG gátolja a pro-inflammatórikus TH17 és TH1 válaszokat humán mononukleáris sejtekben, és az anti-
inflammatórikus interleukin-1 receptor antagonista (IL-1Ra) szintézisének fokozása révén hatékonyan gátolja az IL-1β
utat.
- Bár a sarjadzó sejt és hifa falában levő szénhidrátok azonosak, eltérő az egyes rétegek vastagsága, és lokalizációja.
- A β-glükánok a sarjadzó sejteken a bimbózási hegeken és az osztódási szeptumokon kerülnek a felszínre, a hifákon
pedig mannánok borítják be.
- A gombák tokja dinamikusan felépülő struktúra, melynek mérete változó, és bimbózás során szerkezete átrendeződik.
- A tok gátolja a fagocitózist és lefedi a mannánokat és a β-1,3– glükánt.
- Számos gomba sejtfalának belső rétege melanint tartalmaz, ami egy komplex, amorf, fenolos vegyület.
- A melaninok:
o gátolják a komplement aktivációt,
o neutralizálják az antimikrobiális peptideket és
o védenek a fagocitózissal szemben is.
PRR-ek, melyek gombákon levő molekuláris mintázatokat (PAMP) ismernek fel:

- Toll-like receptorok (TLRs): TLR-2, -3, -4, -6 és -9
- C-típusú lektin receptorok (CLRs): DC-SIGN, dectin 1, 2 and 3, Mincle, mannóz receptor
- Nod-like receptorok (NLRs): NLRP3, NLRC4
- RIG-I-like receptorok (RLRs): MDA5
- Egyéb: Galectin 3, komplement receptor 3 (CR3), CD36 és kitin receptor
A gombák immun felismerése, fagocitózisa és elpusztítása több tényezőtől függ:

- A gomba sejtek mérete, alakja, sejtfalának összetétele, és
- A gombák immun menekülési stratégiáinak sikere, illetve kudarca.
58
Granulocytak szrepe:
- Fontos antifungális phagocyta sejtek.

- Oxigén-dependens és oxigén-independens mechanizmussal is ölnek.
- A granulociták számának csökkenése, illetve funkcionális károsodásuk a gombás fertőzések szisztémás terjedését nagy
mértékben elősegíti.
Epithel sejtek szerepe:
- Fontos mechanikai védelmet biztosítanak a gombákkal szemben.

- Sarjadzó gombák hatására TLR4-dependens úton keresztül NF- B és c-jun aktivációhoz vezetnek.
- A gomba hifák a MAPK és c-fos utat is aktiválják, ami az invazivitás fokozódását detektálja.
- defensint termelnek, ami közvetlen antifungális hatással rendelkezik.
- Citokineket termelnek, miáltal stimulálják TH sejtek TH1, TH2 illetve Treg irányultságú differenciálódását.
Macrophagok szerepe:
- Phagocytosis révén hozzájárulnak a gombák elpusztításához, a granulocytáknál kevésbé hatékonyan ölnek.

- Gyulladásos cytokineket és chemokineket termelnek, ami segít az immunsejtek toborzásában és aktivációjában.
- A T sejtek differenciálódására ható cytokineket termelnek; elsődlegesen a TH2, TH17 illetve Treg sejtek kialakulását
segítik elő.
Dendritikus sejtek szerepe:
- Gyulladásos cytokineket és chemokineket termelnek, ami segít az immunsejtek toborzásában és aktivációjában.

- A T sejtek differenciálódására ható citokineket termelnek; a TH1, TH2, TH17 illetve Treg sejtek kialakulását segítik elő.
Citokinek: IL-1β, IL-4, IL-6, IL-10, IL-12, IL-23, IL-25
- A gombák számos PRR-t aktiválnak az immunsejtekben és a szöveti sejtekben, ami különféle cytokinek termelődését
eredményezi, mint az IL-1β, IL-4, IL-6, IL-10, IL-12, IL-23 és IL-25.
- A gombák által indukált cytokinek számos, funkcionálisan eltérő T-sejt típus (TH1, TH2 TH17 és Treg)
differenciálódását segítik elő.
o A TH1 válasz korrelál a gombákkal szembeni protektív immunitással. A TH1 sejtek, IFN-γ termellésük révén,
segítik opszonizáló ellenanyagok termelődését és aktiválják a M okat.
o A TH2 válasz súlyos lefolyású betegséggel, gyakori relapszusokkal és gomba-asszociált allergiás reakciókkal
korrelál. A TH2-dependens humorális immunválasz protektív hatással rendelkezik.
o A TH17 sejtek, IL-17 és IL-22 termelés révén, aktiválják a neutrophileket, és indukálják a defensinek
termelődését; mindkét hatás az antifungális immunválasz fontos eleme.
o A Treg válasz korlátozhatja a protektív immunválaszok hatékonyságát. A Treg sejtek aktiválódásának
következtében a gazdaszervezet károsodása csökken, ugyanakkor perzisztens fertőzés és immunszuppresszió
alakul ki. Treg sejtek aktiválódása a gombás fertőzés kimenetelének széles spektrumát eredményezheti, ami a
protektív toleranciától a súlyos immunszuppresszióig terjedhet
A gombák morfológiai plaszticitásának hatása a fagocitózisra

- A phagocyták átmérőjének nagysága 10-15 µm, ennél a méretnél némileg nagyobb partikulák bekebelezésére képesek.
- A phagocyta kapacitás a sarjadzó gombák méretének felel meg (5-10 µm).
- A hifák Candida albicans esetében 18.8 μm/h sebességgel növekednek. A hifák így 2 óra alatt akkorára nőhetnek, ami
meghaladja a makrofágok fagocitáló képességét. Az Aspergillus fumigatus hifái még gyorsabban nőnek (16–25 μm/h),
így a spórákból kialakuló hifák hamar túl naggyá válnak a phagocyták számára.
- A pszeudohifák, és a nagy méretű spherulák (Coccidioides immitis), melyek 30–60 μm méretűek, valamint a Titan sejtek
(Crytopococcus), melyek 100 μm méretűvé nőhetnek szintén olyan gomba elemek, melyek nagysága megakadályozza a
phagocytosisukat.
A gombák:
- Gátolhatják a bekebelezést (tok)
- Túlélhetnek a fagoszómákban
- Károsíthatják a fagoszómák membránját (leaky phagosome),
- Eltéríthetik a fagoszómák érési útvonalát, ami a fagoszómának a citoplazma membránnal való összeolvadását
eredményezi, ekkor a gomba kiszabadul és a külső környezetbe jut (vomocytosis)
- Előidézhetik a makrofágok lízisét.
- Gátolják a C3 aktivációját
- Komplement aktivációt szabályozó negatív regulátorokat köthetnek felszínükön
- Számos degradatív enzimet termelnek, melyek elbonthatják a kompement rendszer számos komponensét
59
PARAZITÁK:
- Intracellularisan szaporodó parazitákkal szemben a CD4 TH1, a CD8 T sejt és a macrophag válasz biztosít protektív
immunitást.
- Extracellulárisan, a vérben, szövetekben szaporodó parazitákkal szemben a TH2 ellenanyag válasz biztosít protektív
immunitást.
- A féregfertőzések eliminálásában az IgE, az eosinophil granulocyták, és a mastocyták játsszák a fő szerepet.
- Mastocyták
- Basophil granulocyták
- Eosinophil granulocyták
- Makrofágok
- Dendriticus sejtek
- ILC2
- Komplement
- Proinflammatorikus cytokinek
- Ellenanyag
- TH2 és TC2 sejtek
- A férgek IL-25, IL-33, és thymic stromal lymphopoietin (TSLP) termelést indukálnak epitheliális sejtekben, ami
közvetlenül aktiválja a mastocytákat, eosinophil, basophil, és ILC2 sejtek IL-5, IL-13, és kis mennyiségű IL-4
termelését.
- Az aktivált DCk IL-4 jelenlétében a naive T-sejtek TH2 és TC2 sejtekké történő differenciálódását eredményezi.
- A TH2 és TC2 sejtek IL-4, IL-5, IL-13 cytokineket termelnek.
- Az IL-4 és IL-13 IgE termelést vált ki a B lymphocytákban, míg az IL-5 elősegíti az eosinophil sejtek migrációját.
A férgek által termelt cytokinek stimulálják az ILC2, TH2 and TC2 lymphocyták differenciálódását
Az ILC2 sejtek (natural helper cells, nuocytes és innate helper 2 sejtek) TH2-típusú cytokineket (IL-5 és IL-13) termelnek.
Th2
- Inducer mikrokörnyezet: IL-4
- Transzkripciós faktor: GATA-3, STAT-6,
- Termelt cytokin: IL-4, Il-5, IL-9, IL-10, IL-13, IL-25, IL-31 és IL-33
- Funkció (IL-4): B-sejtek aktiválása, humorális immunválasz aktiválása, extracelluláris pathogénekkel szembeni
védelem,
- Kórfolyamatokban játszott szerep(IL-4): ellenanyag-mediált autoimmun betegségek
ADCC/férgek eliminálása
- Az IgE kötődik a parazita felszínéhez

- Az FcεR az eosinophil és makrofág felszínén kötődik az ellenanyag Fc részéhez
- Az eosinophil és makrofág sejtek lyticus enzymeket bocsátanak ki, melyek károsítják a parazitát.
- A parazita antigének felszabadulása további immun folyamatokat aktivál
60
30. Staphylococcus aureus

Szőlőfürt forma, gömb alak
Méret: 0,5-1,5 mm
Gram-pozitív
45 faj, 24 alfaj
A két nagy coccus család elkülönítésére a kataláz próba szolgál. A staphylococcusok kataláz pozitívak (buborék).
A staphylococcus genuson belül a koaguláz próbával tovább azonosíthatunk. Staphylococcus aureus koaguláz pozitív
Fakultatív anaerob
 aerob körülmény esetén: tiamin és nikotinsav
 anaerob esetén: uracilt is igényel
 szaporodás: 37 °C optimális, de 10-42°C-on is!
 jól tűri a hiperozmolaritást (10% só)
 aranysárga pigmentet termelhet (szobahőmérsékleten a legkifejezettebb) folyékony táptalajban vagy anaerob
körülmények között nem termel
Béta hemolízist mutat

A szénhidrátokat nagyrészt fermentálja (mannit!).
A cukrok bontása során savat termel, gázt nem.
Ureáz pozitív.
A zselatint tölcsérszerűen folyósítja.
Relatíve nagy rezisztenciával bírnak.

Gennyben, váladékokban heteken át életképesek maradnak.
Kvaterner ammónium bázisok hatástalanok ellenük.
Etilalkohol és aceton nem pusztítja el.
Hővel (megfelelő behatási idő), jód és klór tartalmú vegyületekkel elpusztíthatók.
Só tűrés: 10 % só koncentrációt elviselnek.
Staphylococcus aureus virulencia faktorai
I. Sejtfalhoz kötött virulencia faktorok
1. Nyák, tok
12-féle szerotípus, 5,6-os okoz főleg fertőzést
monoszacharid, poliszacharid
gátolja az opszonizációt és a fagocitózist
a nyák kötődhet idegen anyagokhoz pl. katéterhez
2. Peptidoglikán
a baktérium falának 50%-a
N-acetil glükóz-amin, N-acetil muraminsav, pentaglicin, PBP
endotoxin szerű aktivitást mutat (pirogén, fokozza az IL-1 felszabadulást)
ozmotikus stabilitás
leukocita kemoatraktáns, PAMP
3. Teikolsav
fajspecifikus, lipoteikolsav a citoplazmamembránhoz kötődik
adhézióban fontos: fibronektinhez kötődik
4.Protein A
a peptidoglikánhoz vagy a citoplazma membránhoz kötődik
megköti az IgG1, IgG2 és IgG4 Fc részét
identifikálásra alkalmas
szerológiai tesztekben nem specifikus, hordozó (koagglutináció)
5.Koaguláz
clumping faktor (kötött koaguláz)
hozzákötődik a fibrinogénhez és fibrinné alakítja
fontos biokémiai teszt
6.Peptidkötő receptorok (MSCRAMMs, microbial surface components recognising adhesive matrix molecules)
(clumping factor A – tefibazumab, monoklonális ellenanyag)
kollagén, vitronektin, fibronektin, elastin kötő receptorok
a kolonizációban fontos szerep
61
II. Extracelluláris enzimek
1. Koaguláz
- a coagulase-reacting faktorral reagálva staphylotrombin (trombinszerű)
keletkezik, ami katalizálja a fibrinogén átalakulását fibrinné
- lokalizálja a fertőzést és véd a fagocitózistól
2. Hialuronidáz
a kötőszövetben a hialuronsavat bontja, segíti a baktérium terjedését
3. Fibrinolizin=Staphylokináz
fibrint oldja
4. Lipáz
lipideket hidrolizál, segíti a baktérium túlélését a test seborrheás területein
5. Nukleázok
hőstabil, bontja a viszkózus DNS-t, RNS-t bont (diagnosztika!)
III. Citolitikus toxinok
III/1. Alfa toxin (plazmidon vagy kromoszómán kódolt)

- vvt-hez vagy egyéb humánsejtekhez (erek simaizom sejtjei, leukocyta,
májsejt, vérlemezke) kötődik és lizálja azokat
- hét monomer - pórust alkot (1-2 nm)
- ionpermeabilitás megváltozik
- ozmotikus lízis (megnő a K+ kiáramlás, nő a Na+ és Ca2+ beáramlás)
- szerepe fontos súlyos szeptikémiában
III/2. Béta toxin/szfingomielináz
az erythrocyták, leukocyták, fibroblastsejtek valamint a macrophágok
szfingomielinjét károsítja
III/.3 Delta toxin
a legtöbb S. aureus törzs termeli
megtalálható még S. epidermidis és S. hemolyticus törzseknél is
kevésbé specifikus, sokféle emlős sejtet, erythrocytákat pusztít
detergens szerű hatás
III/4. Gamma toxin
hemolitikus hatású, két komponensből áll, csaknem minden S. aureus termeli
III/5. Panton-Valentine leukocidin
pórusképző toxin
nem toxikus az erythrocytára, viszont a leukocytára, macrophágra,
monocytára igen, (nekrotizáló pneumonia kialakulásában fontos szerepe van)
a közösségben szerzett MRSA mindegyike termeli a PV toxint!!
a korházi MRSA törzsek csak 5%-a
A PVL okozta szöveti necrosis mechanizmusa:
A S. aureus által termelt LukS-PV és LukF-PV (a PVL két komponense) heptamereket formál a
PMN sejtek membránján. A magas PVL koncentráció a PMN sejtek lízisét okozza, míg alacsony
koncentrációban a PMN sejtek mitokondriális membránjához kötődve apoptózishoz vezet. A szöveti
nekrózist a lizált PMN sejtekből felszabaduló ROS, valamint a degranuláció során kiáramló anyagok
által kiváltott gyulladásos válasz okozza. A PVL-nek nincs direkt nekrotizáló hatása az epithel
sejtekre.
IV. Szuperantigének
IV/1. Enterotoxinok
Több típus: 18-féle (A-R), ( az A típus okozza főleg az ételmérgezést, a C és D tejtermék eredetű toxikózis)
a B típus viszont pseudomembranosus enterocolitist okozhat
A S. aureus törzsek 30-50%-a termel enterotoxint
Közös jellemzőjük
hőstabilak: 100 °C-on 30 percig
(az étel felmelegítése nem pusztítja el a toxint csak a baktériumot)
ellenállnak a gyomor és bélenzimeknek
szuperantigének (IL-1, és TNF-a termeléshez vezetnek)
a gyomorban található receptorokhoz kötődve direkt ingerlik a N. vagust
NEM infekció!
toxin mediálta ételmérgezés
IV/2. Toxicus shock syndroma toxin-1 (TSST-1)
 Szerkezetileg az enterotoxinokhoz hasonló.
 Hő és proteolízis rezisztens.
 In vitro a toxin termeléséhez oxigén és neutrális pH szükséges.
 In vivo oxigén buborékok találhatók a tamponokban.
 A TSST-1 szuperantigén: endothel károsító hatás, IL-1 és TNF-a felszabadulás.
 Nem specifikus T sejt aktiváció, hipovolémiás shock, sokszervi elégtelenség.
62
IV/3. Exfoliatív toxin/SSSS toxin

- a törzsek 5-10%-a termeli
- két forma: ETA, ETB mindkettő előidézheti a betegséget
- kémiailag: szerin proteázok
- a bőrben a desmoglein-1-hez kötődik, desmosomát teszi tönkre
- nincs citolitikus vagy hemolitikus hatásuk
- a léziókban nincs jelen gyulladásos sejt vagy S. aureus
- a toxinok elleni neutralizáló ellenanyag megjelenésével – gyógyulás
V. Pigment
a S. aureus termel egy sárga színű carotenoid pigmentet a staphyloxantint, mely inaktiválja a szuperoxid és más ROS anyagok
hatását
A Staphylococcus aureus által okozott megbetegedések
Pyogén kórképek: (kompakt genny)

Bőrfertőzések: folliculitis, furunculus, carbunculus, abcessus
Szemfertőzés: hordeolum
Légúti fertőzések: pneumonia, tonsillitis, empyemia
Csont és mozgásszervi fertőzések: osteomyelitis, arthritis
Húgyúti fertőzések: pyelonephritis, tályog a vese körül
bacteriaemia, endocarditis
Idegrendszer: meningitis
Posttraumás mélyszöveti fertőzések
Iatrogén és nosocomialis fertőzések: seb, varratgennyedés
Diabeteses láb
Toxin mediálta betegségek

Ételmérgezés
Toxicus shock syndroma:
Hirtelen kezdet, hipotenzió, diffúz erythemás kiütések, sokszervi elégtelenség.
Hatékony terápiát követően hámlások testszerte, talpon tenyéren is.
Menstruációkor tampont használó nők körében.
Sebsérülésből is kiindulhat.
A tüneteket a TSST és az enterotoxin B és C is okozhatja.
A betegek felében nem alakul ki ellenanyag – rekurrencia!
SSSS/ Ritter betegség
Staphylococcal Scalded Skin Syndrome (SSSS)
Hirtelen kezdet, száj körüli erythema.
Két nap alatt ráterjed az egész testre: nagy kiterjedésű bulla, pozitív Nikolsky jel.
A bullából nem tenyészthető ki a baktérium, nincsenek gyulladásos sejtek, toxin mediálta kórkép.
A bőr felső rétege leválik
Bullosus impetigo
Az SSSS lokalizált formája.
Általában speciális S. aureus okozza (71 típusú fág!)
Negatív Nikolsky jel.
A baktérium kitenyészthető a bullák bennékéből.
Főleg gyermekekben fordul elő, nagyon fertőző.
Pseudomembranosus enterocolitis: enterotoxint és leukotoxin termelő törzsek (antibiotikum kezelést követően)
A staphylococcusok antibiotikumok elleni rezisztenciája
1.b-lactamase átvihető, plazmidon kódolt

hasítja a b lactam gyűrűt
rezisztencia penicillin G, ampicillin, ticarcillin, piperacillin stb. ellen
2. mecA gén (kromoszómális, SCCmecA ) által kódolt protein
független a b lactamase termeléstől
alacsony affinitású penicillinkötő fehérje PBP2
rezisztencia nafcillin, oxacillin, meticillin ellen (MRSA)
12-féle mecA gén, 1,2,3 típus HA-MRSA, 4-es típus CA-MRSA
3. Emelkedett sejtfal szintézis és megváltozott sejtfal
közepes érzékenység (intermediate) a vancomycinre
4. vanA gén nyerése az enterococcusoktól
vancomycin rezisztencia
5. Plazmid mediálta rezisztencia
tetracyclin, erythromycin, aminoglikozid
6. „Tolerancia”
az antibiotikum gátolja, de nem öli meg a baktériumot
63
Diagnózis:
1.A beteg váladékából kenetkésztés.

Gram festés
2.Tenyésztés
A S. aureus húsleves agaron, szobahőmérsékleten, sárga színű pigment termel.
Véres agaron a S. aureus b hemolizál.
Mannit tartalmú só agaron a mannitot bontja.
3. Biokémiai próbák:
A S. aureus termel DNase-t, ami lebontja a táptalajhoz adott DNS-t. (feltisztult zóna látható a leoltás körül). A kimutatás
HCl-lel történik, mely kicsapja az intakt DNS-t
4. S. aureus/ PNA FISH
specifikusan kötődik a rRNS hez
immunfluorescens mikroszkóppal leolvasható
5.Enterotoxin kimutatás
- gél precipitáció
- ELISA
6. Bacteriophag tipizálás
7. Pulzáló mezejű gélelektroforézis (PFGE)
8. mecA gén kimutatása PCR –rel
A staphylococcus fertőzések terápiája
Antibiogram készítése!
Oxacillin
Meticillin
Vancomycin
MRSA (meticillin rezisztens S. aureus), MRSE (meticillin rezisztens S. epidermidis), VISA vancomycin intermediate-reszisztens
S. aureus), VRSA (vancomycin reszisztens S. aureus), VRSE (vancomycin reszisztens S. epidermidis) esetén:
Daptomycin (lipopeptid)
Linezolid (oxazolidin)
Quinupristin/Dalfopristin (streptogramin)
Telitromycin (ketolid)
Teicoplanin (glycopeptid)
5. generációs cefalosporinok közül: ceftobiprol, ceftaroline
Kórházi dolgozók MRSA hordozásának megszüntetése lokális kezeléssel
Mupirocin
A S. aureus ellen kialakuló immunitás
A S. aureus fertőzés elleni védekezésben meghatározó a phagocytosis szerepe, ami érthetővé teszi, hogy
a phagocytaszám jelentős csökkenésével (szerzett és örökletes neutropeniák, pl. Chédiak–Higashi betegség),
vagy a különböző phagocyta funkciók elégtelenségével (krónikus granulomatózis betegség, leukocyta adhézió deficienciák stb.)
járó kórképekben a S. aureus lágyrész fertőzések gyakran ismétlődnek, könnyen válnak invazívvá.
A virulenciafaktorok kifejeződése több komplex regulációs kör hatása alatt áll, melyek közül a legjelentősebb az AGR
rendszer. Ez elsősorban a sejtek sűrűségére, denzitására reagál (ezt hívják quorum-sensing-nek).
A fertőzés elején, gyorsan szaporodó, még alacsony denzitású populáció esetén a sejthez kötött adhezinek kifejeződése az erősebb,
míg később, magas lokális sejt sűrűségnél, stacioner fázisban inkább a szekretált faktoroké.
Epidemiológia
Előfordulás:
• Elsősorban a testhajlati tájékok bőrfelszíne.
• Az orrüreg distális része, a orrnyílások belső oldala.
• A felnőtt népességnek mintegy 20%-a folyamatosan, 60 %-a esetenként hordozza a S. aureus-t
• Szűrővizsgálatok során elsősorban e területről (esetleg a garat és széklet mellett) kell mintát venni.
A bőr- és lágyrészfertőzések jelentős része kontakt úton terjed, melyben a testkontaktus mellett a különböző tárgyaknak is szerepe
van.
Különösen kórházi körülmények között ezek megakadályozásában nem lehet eléggé hangsúlyozni a személyzet kéz-
dezinficiálásának szerepét, de ugyanígy a beteggel rendszeresen kapcsolatban kerülő tárgyak, pl. sztetoszkóp dezinficiálást
Járványtani szempontból kiemelt jelentőséggel bírnak a béta-laktámokkal szemben rezisztens, ún. MRSA-törzsek.
Hazánkban eléri a S. aureus izolátumok 20–30%-át.
64
31. Koaguláz negatív staphylococcusok

KNS(CNS) (koaguláz negatív staph.)
 Staphylococcus epidermidis
 Staphylococcus saprophyticus
 Staphylococcus haemolyticus
 Staphylococcus lugdunensis
Staphylococcus epidermidis
Telep: krétafehér, nem hemolizál

Biokémia:
Koaguláz negatív (KNS)
Bacitracin rezisztens
Novobiocin érzékeny
A bőr normál flórájának egyik legfontosabb tagja
Legyengült, idős, hospitalizált emberekben alakul ki fertőzés
Műanyag felszínekhez nagyfokú affinitás: kanül, branül (slime képzés következtében)
Biofilm képzés
Megbetegedések:
peritonitis
endocarditis
sepsis, húgyúti fertőzések
inplantátumok fertőződése
Terápia: általában multi-rezisztensek, gyakrabban rendelkeznek mecA génnel (MRSE)
daptomycin, linezolid, quinupristin/dalfopristin, telitromycin, teicoplanin,
ceftobiprol, ceftaroline
Staphylococcus saprophyticus
Telepe fehér, nem mutat hemolízist

A bőr normál flórájának tagja
Főleg perianálisan, periurethrálisan és a nemi szerveken kolonizál
Receptoraival kötődik az uroepithelialis sejtekhez
Ureáz aktivitást mutat, a képződő ammónia irritálja a hólyag nyálkahártyáját
d-toxin szerű toxinja a vvt-t hemolizálja – véres vizelet
Megbetegedés:
cystitis (fiatal nőkben) („honeymoon” cystitis)
hemorrhagiás cystitis
Azonosítás: novobiocinra rezisztens
Terápia: fluorokinolon
Staphylococcus lugdunensis
A S. lugdunensis koaguláz-negatív staphylococcus (KNS), (nem rendelkezik szabad koaguláz enzimmel, viszont clump
faktorral (kötött koaguláz) igen, ez hamis S. aureus diagnózishoz vezethet (ha csak a kötött koagulázt mutatják ki)
(A species elnevezése Lyonról történt (Lugdunum Lyon latin neve)
Ornithine decarboxylase aktivitása alapján elkülöníthető a többi KNS staphylococcus-tól
Pathogenesis
- A S. lugdunensis adhezinjei révén kapcsolódhat a gazda szövetekhez valamint a különböző implantátumokhoz
- Az implantátumok felszínén biofilmet képezve, megvédi a pathogént az antibiotikumoktól és a gazda immunrendszerétől. A
biofilm alkotásában proteinek vesznek részt ellentétben más baktériumokkal melyek poliszacharid biofilmet termelnek
Betegségek: bőr és lágyrész fertőzések, bacteriaemia, protézis fertőzések
A S. lugdunensis endocarditis a natív szívbillentyűk agresszív fertőzését okozza ellentétben más KNS
staphylococussal, melyek főleg a műbillentyűkön okoznak felrakódást és fertőzést
A S. lugdunensis okozta natív billentyű endocarditis jellegzetesen közösségben szerzett, komplikációkkal jár és
rendkívül magas a halálozási aránya
Kezelés: a S. lugdunensis a többi KNS között egyedülállóan érzékeny antimikrobiális szerekre
(cefazolin, daptomycin, linezolid, moxifloxacin, nafcillin, quinupristin-dalfopristin, rifampin, tetracyclin, trimethoprim-
sulfamethoxazole és vancomycin)
65
Staphylococcus haemolyticus
Staphylococus haemolyticus: KNS negatív

Megtalálható a bőrön test szerte, különösen az axilla, perineum tájékon és az ingunialis régiókban
S. haemolyticus a második leggyakrabban kimutatott KNS a vérkeringésből
Virulencia faktorok: tok, enterotoxin (a toxin a vastagbélben szabadul fel és ételmérgezést okoz), hemolysin.
Klinikai manifesztáció: septicemia, peritonitis, meningitis, húgyúti fertőzések, seb, csont és ízületi gyulladások, nosocomiális
A S. haemolyticus ritkán infectív endocarditist is okozhat
A többi KNS-hez hasonlóan nagy affinitást mutat beültetett idegen anyagokhoz (műbillentyű, cerebrospinális shunt, orthopediai
protézis, intravasculáris, húgyúti és dialízis során használt katéterek)
A S. haemolyticus általában rezisztens methicillinre, gentamicinre és glikopeptidekre
66
32. Streptococcus pyogenes.

Streptococcus genus általában:
Morfológia:
- gömb alakú, kissé ovális baktériumok

- lánc alakban helyezkednek el
o a láncon belül 2-2 coccus közelebb van egymáshoz
o a lánc úgy alakul ki, hogy a sejtek mindig egy síkban osztódnak
o miközben a szétválás még nem fejeződött be, már folyik az újabb keresztfalak benövése
o így kis intercelluláris hidak képződnek
- nagyságuk általában 1 μm
o előfordulnak 0,6-0,8 μm nagyságú törzsek is
- a S. pyogenes egyes típusai és a S. pneumoniae tokot termelnek
o ez főleg csak a S. pneumoniae esetében kifejezett.
Tenyésztés:
- igényes, nehezen tenyészthetõ baktériumok

- B-vitaminokat és aminosavakat vagy natív fehérjéket igényelnek a növekedéshez
o ezeket legegyszerûbben 5%-os véres agarral lehet biztosítani.
- ellenállók a beszáradással és a hõmérsékletváltozással szemben
o a S. pyogenes csak +10 °C és +45 °C között szaporodik
o a többi kevésbé hõmérséklet-igényes
- a telepek ekkor 1-2 mm-esre nõnek
o a folyékony táptalajban leülepszenek vagy egyenletesen zavarosítják, de nem képeznek felszíni hártyát
- a hemolízis bármilyen típusú lehet, de általában a β-hemolizálók patogének
Biokémiai jellemzők:
- fakultatív anaerobok, de vannak obligát anaerobok is

- kataláz-negatívak
- a szénhidrátokat változatosan fermentálják
- a nitrátokat nem redukálják
- fõleg az Enterococcus-fajoknak van proteolitikus képessége
o ezek elfolyósítják a zselatint
- 10% epében nem oldódnak
Antigénszerkezet:
- a C-poliszacharid alapján a patogén Streptococcusok 20 csoportba sorolhatók (Lancefield csoportok)

o ezek a csoportok egyben patogenitási egységek is
- A csoport: a legtípusosabb emberi patogének
o a további csoportosítást az M-protein és a lipoteikolsav szerkezete teszi lehetõvé
o az M-protein a sejtfal egyik proteinkomponense
o az A szerocsoportban (S. pyogenes) 60-nál több M-típus fordul elő, a többiben jóval kevesebb
- a B, C, D, F és G csoportok tagjai szintén emberi kórokozók
o a D csoportba tartoznak az Enterococcusok
- a H, K és O csoportok tagjai a légutakban fordulnak elő
o valószínűleg nem kórokozók
- a többi csoport állati betegségeket okoz, vagy egyáltalán nem pathogen
Streptococcus pyogenes:
Tenyésztés:
- háromféle teleptípust alkot

o a mucoid telepek nagyok, nyálkásak
 fejlett hialuronsav-tokjuk van, amit kaccsal ki lehet húzni
o a matt telepek is nagyok, felszínük szemcsés
 ezek M-proteint termelnek, ez a virulencia fontos faktora
o a sima telepek nem termelnek M proteint
 ezek nem virulensek
- a telepeket nagy, β-hemolitikus udvar veszi körül
o a hemolízist a sztreptolizin-S okozza
o ez a patogenitás egyik jele
o majdnem minden A szerocsoportú Streptococcus termeli
67
- a baktérium felszíne erősen hidrofób

o emiatt folyékony táptalajban gyorsan üledéket képeznek
Antigénszerkezet:
- C-poliszacharidja alapján az A szerocsoportba tartozik.

- az A szerocsoporton belül az M-proteinek jelölnek ki több, mint 60, ún. Griffith-csoportot
o ezeknek a patogenitási jellemzői is különböznek
o a 10-es típus okoz leggyakrabban súlyos lefolyású skarlátot
o az 1950-es honolului nephritis-járványt a 4-es típus okozta
o vannak nephritogen törzsek, amelyek acut glomerulonephritist okoznak
- van még egy felszíni antigén, a T-protein
o ennek nincs szerepe a patogenitásban
Megbetegedések:
- torok- és mandulagyulladás
o ez a legfontosabb megnyilvánulás
o innen lymphogen úton szóródhat
o gennyes gyulladást okozhat a középfülben és az agyhártyákon is
- impetigo
- orbánc
- vörheny (lásd később)
- toxikus shock szindróma(TSS)
- glomerulonephritis
- rheumás carditis
- polyarthritis
- Vörheny
o fő tünete a vörhenyes kiütés és erythema
o ezt az okozza, hogy a kapillárisendothelt károsítja az eritrogén toxin
o a gennyes szövődményeket nem a toxin, hanem maga a baktérium okozza
o régen a streptococcalis TSS-ért is az eritrogén toxint tartották felelősnek
o ezt valójában a PESA-k okozzák
- Poststreptococcalis betegségek
o jellemző megjelenési formák:
 rheumás láz
 láz, akut polyarthritis és carditis jellemzi
o kb. 5%-ban követi a fertőzéseket
o diagnosztikájában az antisztreptolizin-titernek van jelentősége
o akut GN
o erythema nodosum
o chorea minor
o rheumatoid arthritis
o kialakulásuk mechanizmusa:
 a Streptococcus antigénjei ellen termelt antitestek a szervezet saját antigénjeivel reagálnak akkor is,
amikor már a Streptococcus maga nincs is jelen
 az akut diffúz GN-ben a keringő immunkomplexek okoznak gyulladásos destructiot
 a rheumás carditisben a szívizom sarcoplasmája mutat keresztreakciót a S. pyogenes sejtfal-
antigénjével
Virulenciafaktorok:
1. Sejthez kötött virulenciafaktorok

- a baktérium felszíne hidrofób
- ez nem specifikus tapadást biztosít in vivo a coccusok és a gazdasejt között
- specifikus tapadási tényezők:

o lipoteikolsav
o M-protein
 nélkülözhetetlen, elvesztése a virulencia megszűnésével jár
 orsószerűen feltekeredett protein
 I-es és II-es osztálya van
 több, mint 80 antigén-determinánsa lehet
 az A szerocsoporton kívül a G csoportban is előfordul
 sok más csoportban vannak homológ gének
o pilusok
68
- egyéb felszíni virulenciatényezők:

o fibrinogénkötő protein
o fibronektinkötő protein
o lamininkötő protein
o hialuronsavból álló tok
 ez megtalálható a B és C szerocsoportú Streptococcusoknál is
2. Pirogén exotoxin szuperantigének (PESA)

- a PESA-kat A, B, C és F betűkkel jelölik
- csak bizonyos M-típusok termelik őket
o ezek az 1, 2, 12, 28 számokkal jelöltek
- hatásmechanizmusuk azonos a Staphylococcusok TSST-1-ével
- TSS-t okoznak nekrotizáló fasciitis és myositis kíséretében
o ez 30%-ban halálos
3. Citotoxinok
- eritrogén toxin
o egyéb nevei: Dick-féle, scarlat vagy kapilláris-toxin
o a S. pyogenes legjellemzőbb toxinja
 gyakorlatilag minden A csoportbeli, és kivételesen néhány C és G csoportbeli törzs termeli
o fogékony egyénben a bőrbe oltva vörheny tüneteit okozza
 ez a Dick-féle próba
o a bőr kapillárisainak endotheljéhez kötődve fejti ki a hatását
o jó ellenanyag, védettség alakul ki vele szemben
 a gyógyult betegek savója megszűnteti a betegek erythemáját
 ez a Schulz-Carlton jelenség
o a toxin nem alakítható toxoiddá
- sztreptolizin-S
o hőlabilis
o nem oxigénérzékeny
o antigénsajátsága nincs
o proteinből és polinukleotidból áll
- sztreptolizin-O
o oxigén jelenlétében hatástalanná válik
o jó antigén
o az ellenanyag titere diagnosztikus értékű a rheumás láz diagnosztikájában
4. Enzimjellegű virulenciafaktorok
- sztreptokináz
o a plazminogén--plazmin átalakulást katalizálja
o a fibrin oldásával segíti az inváziót
o jó antigén, könnyen keletkezik ellene antitest
 az antisztreptokináz-titer megállapítása diagnosztikus értékű
o használják trombózisokban a véralvadékok feloldására
 szívinfarktusban életmentő lehet
- sztreptodornáz
o DNáz
o csak az A szerotípus tagjai termelik
o a sűrű nyákok elfolyósításában van szerepe
 ezt a tulajdonságát terápiásan is felhasználják
o szintén jó antigén
- egyéb enzimek:
o ribonukleáz
o hialuronidáz
 ez azonos a Staphylococcusok hialuronidázával
 általában nem fordul együtt a hialuronsav tok és a hialuronidáz termelése
 a 4-es és 22-es törzsek termelnek leginkább hialuronidázt, ezeknek sosincs tokja
o proteáz és amiláz
 patogenetikus jelentősége nem ismert
Diagnózis:
- minden S. pyogenes törzs érzékeny a bacitracin iránt

o a többi Streptococcus viszont nem
- a hemolízis típusa alapján különíthető el a S. viridans és Enterococcus törzsektől
- az antigénszerkezet agglutinációval határozható meg
69
Therápia:
- a toxin nem alakítható toxoiddá

o ezért a vakcinálás csak a toxin emelkedő dózisaival lehetséges
- erre viszont nincs szükség, mert a baktérium gyakorlatilag 100%-ban penicillin-érzékeny
o penicillin-allergia esetén az erythromycin az ajánlott szer
Epidemiológia
- leggyakrabban a felső légutakon keresztül, cseppfertőzéssel terjed

o a lakosság nagy része hordozza és üríti
o hosszú hordozás után az M-proteint elveszítheti
- a fertőzést követően védettség marad vissza az eritrogén toxinnal és a PESA-val szemben
o a bakteriális védettség az M-proteinre specifikus
o így az újrafertőződés gyakori
70
33. Streptococcus agalactiae, “Streptococcus viridans” csoport, Enterococcus faecalis,

anaerob streptococcusok (Peptostreptococcus).
Morfológia:

Tenyésztés:


Antigénszerkezet:

Streptococcus agalacticae:
Morfológia, tenyésztés:
- mikroszkóposan nem különíthető el a S. pyogenestől

- véres agaron "duzzadt" (erősen domború) telepeket képez, enyhe β-hemolízissel
o ezt CAMP-teszttel lehet kimutatni
o ennek lényege, hogy a táptalajra függőleges csíkban S. aureust, vízszintes csíkban a vizsgált tenyészetet oltják
le
o pozitív teszt esetén a két csík metszéspontja körül csokornyakkendőszerű β-hemolitikus minta keletkezik
o a név a felfedezők neveinek kezdőbetűiből származik
71
Biokémiai és antigénszerkezet:
- hidrolizálja a Na-hippurátot
- a C-poliszacharid szerkezete alapján a B szerocsoportba tartozik
- bacitracin-rezisztens
o mint elvileg mindegyik a S. pyogenesen kívül
Pathogenesis:
- a tehéntőgy normál flórájának tagja

- emberhez is jól alkalmazkodott
o a nők 35%-ánál jelen van a genitális traktusban
- a hordozók tünetmentesek, de:
o a terhesség komplikációi sokkal gyakoribbak
o ezért a teherbeesés előtt célszerű eradikálni
Virulenciafaktorok:
- M-protein
- lipoteikolsav
- fibronektinkötő protein
- hemolizin
Diagnózis:
- kimutatásra alkalmas minták:

o hüvelyváladék
o cervixváladék
o magzatvíz
o liquor
 natív liquor szükséges
- liquorból vagy magzatvízből agglutinációs próbával mutathatók ki
o ehhez friss minta szükséges (a transzportközeg beinná a mintát!)
Kórképek
- neonatalis fertőzések: pneumonia, meningitis, sepsis - korai burokrepedés, szülés során kolonizált hüvelyből fertőzés
(terhes nők hordozása 20-30%), késői infekció direkt kontaktussal (“Schmier-infekció”)
- felnőttekben (főleg nők): húgyúti fertőzés, chorioamnionitis, endometritis, sepsis
Therápia:
- amoxicillin vagy ampicillin egyidejű szisztémás és lokális alkalmazásával eradikálhatók

- penicillin-allergia esetén lincosamiddal
Viridans streptococcusok:
- Lancfield szerint nem besorolhatók - ide tartozik a Lancfield D antigéncsoportból a S. bovis

- α haemolysis (“zöldítő”)
- szájüreg, garat normál flórája, + bélcsatorna, húgyutak kivezető nyílása
- S. mitis, S. mutans, S. salivarius immunkompromittáltakban hasűri gennyesedések, sepsis (S. bovis sepsis colon tumorok
jelzője lehet), vitium, reumás láz billentyűkárosodásának talaján subacut bakteriális endocarditis
- S. mutans fogszuvasodás - foglepedék glikoproteinjei megkötik, cukortart. táptalajon szaporodik, glukánokat szintetizál -
biofilm, baktériumok tejsavat termelnek - fog állomány demineralizációja
- therápia: béta laktám, aminoglycosid szinergizmus, vancomycin
C, F, G csoport (egyéb gennykeltő streptococcusok):
- többnyire β haemolysis
- S. anginosus: A antigént is hordozhat, tályogokat okoz
- S. intermedius: tályogok
- S. disgalactiae: felső légúti kórképek, glomerulonephritis
72
Enterococcus genus:
E. faecalis, E. faecium
Általános tulajdonságok:
- Lancfield D antigén
- ellenálló - ph 9, 10 és 45 °C mellett is megél, epesavtűrő
- bél rezidens flórája, előfordulnak a genitourethrális traktus elején is
Kórképek:
- Opportunista kórokozók (immunszuppresszió, katéter, szívbillentyű mellett fertőznek), ált. endogén fertőzés
- húgyúti infekció
- sepsis
- endocarditis
- peritonitis, intraabdominalis tályog
Diagnózis, therápia:
- tenyésztés szelektív táptalajon, magas epesav- és sókoncentráció mellett - apró, szürkés, ritkán hemolizáló telepek
- D csoportantigén agglutináció
- széles körű természetes és szerzett antibiotikum-rezisztencia: szulfonamid-trimethoprim term. rezisztencia (folsav
felvétel), PBP alacsony penicillinkötő affinitású (csak bakteriosztatikus), csökkent aktív transzport aminoglycosidokra,
terjedő glycopeptid-rezisztencia - VRE (vancomycin rezisztens enterococcus) - vanA és vanB transzpozonon kódolva,
streptograminok - E. faecalis rezisztens
Peptostreptococcusok:
- Gram pozitív anaerob coccusok

- Peptococcus genus, jelenleg egyetlen speciessel (P. niger) és a Peptostreptococcu genus, mely jelenleg 8
speciest tar-talmaz. (pl. Peptostreptococcus anaerobicus)
- Biokémiailag kevésbé aktív baktériumok tartoznak ide.
- A peptostreptococcusok a test különböző területein, a normál flóra tagjaiként élnek, azonban vegyes fertő-
zésben, elsősorban nőgyógyászati műtétet követő infekciókban, szájüregi folyamatokban, agytályogban is
szere-pet játszanak
- A Gram-pozitív anaerob coccusok a metronidazol kivételével érzékenyek az anti-anaerob hatású szerekre
(pl. clindamycin, chloramphenicol, amoxicillin/clavulánsav, penicilli-nek, cefoxitin, carbapenemek).
- bakterémia
- agytályog
- fej és nyak fertőzések
- fogágyi tályogok
- periodontitis fogimplantátumok fertőzése
- harapások
- pleura fertőzések
- hasüregi fertőzések
- urogenitális fertőzések
- decubitus fekélyek
- lábfekélyek
- osteomyelitis
73
34. Streptococcus pneumoniae (pneumococcus).
Morfológia:

Tenyésztés:


Antigénszerkezet:

Streptococcus pneumoniae:
Morfológia
- friss mintában diplococcus

o a sejtek mérete 0,8-1,5 μm
o két gyertyaláng alakját veszi fel
o egymás felé néző oldaluk ellapult
- tenyészetben inkább rövidebb láncokat alkot
- köpetben, gennyben, váladékokban fordul elő
- tokot csak az élő szervezetben termel
o ez a Neufeld-féle tokduzzadási reakcióval mutatható ki
o lényege, hogy a coccusok tokjának fénytörése immunsavó hatására megváltozik, a coccus látszólag
megduzzad
74
Tenyésztés:
- nehezen tenyészthető
o érzékeny a redoxpotenciálra.
- véres és csokoládéakaron tenyészthető
o kataláz-negatív, így a vér katalázára van szüksége
o a tokos törzsek telepei sima felszínűek, fénylőek
o a tok nélküli törzsek telepei szemcsések vagy rögösek
- α-hemolitikus telepeket képez
o ezek középen besüllyednek a baktériumsejtek autolízise miatt
- erőteljesen fermentál savképzés mellett

- bontja az inulint
o ez fontos a S. viridans törzsektől való elkülönítésben
- epében, epesókban rövid idő alatt feloldódik
o ennek oka, hogy az epe tönkreteszi az autolizinek inhibitorait
Virulencia:
- a virulencia fő oka az erős invazivitás

- ezt az önmagában nem toxikus tokanyag segíti elő
o ennek antifagociter és antiopszonin hatása van
o a virulencia erősen függ a toktól
- a pneumolizin oxigénlabilis toxin
o a Streptococcusok O hemolizinjével rokon
o a fertőzésekben nincs szerepe
- a patogén törzsek másik toxinja a neuraminidáz
Rezisztencia:
- különösen érzékeny az optochin iránt

o ez már 1 : 100 000 arányban gátolja a szaporodását
o más coccusok 2-3-szor töményebb oldatban is tenyészthetők
- sok a szulfonamiddal szemben rezisztens törzs
- előfordulnak penicillin-rezisztensek is
o ezek egyben makrolid-rezisztensek is
Antigénszerkezet
- az ismert szerotípusok száma 85 fölött van

o ezt egy nagy molekulasúlyú tok-poliszacharid határozza meg
o ez ellen irányulnak a típusspecifikus ellenanyagok
- minden típusban közös a sejtfal poliszacharidja
o ez a C-poliszacharid
o a Pneumococcus-fertőzésen átesettek savója precipitálja
o az ezért felelős anyagot C-reaktív proteinnek (CRP) nevezték el
o ez egy akut fázis fehérje
- a CRP-szint meghatározását használják más betegségek diagnosztikájában is
o pl. a reumás láz esetében
- Forsmann fedezte fel, hogy a C-poliszacharid heterofil antigén
o az ő tiszteletére ezeket Forsmann-antigénnek is nevezik
Megbetegedések:
1. Lobaris pneumonia és bronchopneumonia

- a Pneumococcus a lobaris pneumonia klasszikus kórokozója
o kimutatták, hogy főle az 1-8-as típusok okozzák
o ezek az egészségesek nyálkahártyáján csak 15-20%-ban fordulnak elő
o emiatt a lobaris pneumonia főleg exogén fertőzés eredménye
- a bronchopneumoniákban nincs meg az 1-8. típusok dominanciája
o itt csaknem minden típus előfordul
o ebből az következik, hogy a bronchopneumoniák gyakran endogén eredetűek
o a csecsemőkori légúti fertőzések prediszponáló tényezőt jelentenek
- a fertőzés megszerezhető cseppfertőzéssel
- prediszponáló tényezők:
o a nyálkahártya sérülése vagy lehűlése
o a mukociliaris funkciók gátoltsága
o eszméletlenség
75
o intubálás
o bronchusszűkület
o cellularis immundeficiencia
2. Egyéb betegségek
- a lobaris pneumonia mellett a S. pneumoniae a legkülönbözőbb gennyes gyulladásokat okozhatja
- gyakori előfordulása:
o angina
o otitis media
o sinusitis
o meningitis
o Pneumococcus-peritonitis
 gyermekekre jellemző
- speciális forma a ulcus serpens corneae, a szaruhártya kúszófekélye
o ennek a S. pneumoniae az egyedüli kórokozója
Diagnózis:
- tenyésztése véres- és csokoládéagaron történik

o általában a telepmorfológia és a mikroszkópos morfológia elég támpontot adnak
- az Enterococcusoktól és más α-hemolizáló Streptococcusoktól a biokémiai jellemzők alapján lehet elkülöníteni, ezek:
o epében való oldódás
o optochin-érzékenység
o inulinbontás
- a fertőzés bacteraemiával jár, de a hemokultúra gyakran negatív
o ennek oka, hogy a dús táptalajban a tenyészet gyorsan stacioner fázisba jut, ahol bekövetkezik az autolízis
- vannak szerológiai alapon működő gyorsdiagnosztikai eljárások
o nem steril testnedvekből mikroszkóp alatt, tokduzzadással mutatható ki
o steril testnedvekből latex koagglutinációval
Therápia:
- régen a szulfonamid 100%-ban hatásos volt

- mire megjelentek a rezisztens törzsek, felfedezték a penicillint, ami szintén 100%-ban hatásos volt
- ma már vannak penicillin-rezisztens törzsek is
o ezek aránya kb. 45%
o a rezisztencia gyakran nem teljes
 minimális gátló koncentráció meghatározása mellett használható penicillin vagy amoxicillin
o a penicillin-rezisztens törzsek egyben rezisztensek makrolidre is
- a penicillin-rezisztencia lehet magas fokú
o ekkor III. generációs cephalosporinnal vagy glikopeptiddel kell kezelni
o erre csak kórházban van lehetőség
- növekvő béta laktám rezisztencia - penicillin (MIC után), cephalosporin, macrolid, fluorokinolon, vancomycin terápia
- az ulcus serpens corneae kezelésében a chloramphenicol szemcsepp 90%-ban hatásos
- kétféle vakcina: 23 tok poliszacharid-antigén (2 év felett) - néhány tokantigén fehérjéhez konjugálva (2 év alatt is)
76
35. Neisseria gonorrhoeae
Neisseria genus
Gram-negatív diplococcusok (vese/kávészem)
A garat- és szájüreg normál flórájának tagjai
N. lactamica
N. sicca
N. subflava
Két fontos humán pathogén

N. gonorrhoeae
N. meningitidis
Közös biokémiai tulajdonság

oxidáz pozitívak
kataláz pozitívak
aerobok
a cukrokat oxidatív úton bontják!
Neisseria gonorrhoeae:
Tenyésztés
igen érzékeny, hőmérsékleti változásra, kiszáradásra
csokoládé agar
Thayer-Martin szelektív agar
CO2, nedves környezet
Biokémiai jellemzők
kataláz pozitív
oxidáz pozitív
glükózt bont
maltózt nem bontja!
Virulencia faktorai:
 Pilusok: folyamatosan változnak, ezért nem alakul ki ellene immunitás

 LOS: lipooligosacharid, az LPS helyett
erős endotoxin hatás
sziálsavat köt (gátolja a komplement aktivációt)
 Opa proteinek: a telepek opaleszcenciáját adják (lokalizált fertőzések), adhézió
 OMP: külső membrán proteinek (Por) szerepük az adhézióban jelentős
gátolják a neutrophil sejtek degranulációját, fokozzák a transcytosist, gátolják a complement mediálta lízist
 Rmp protein: az ellenük termelődött ellenanyagok csökkentik a szérum baktericid hatását
 IgA proteáz enzim: az IgA-t hasítja
 Beta laktamáz hordozás
Pathomechanizmus:
1. A pilusok segítségével a gazdasejthez kötődik (hengerhám)

2. Opa proteinek – szorosabb kapcsolódás
3. Endocytosis – transcytosis
4. Külső membránról hólyagok (blebs) válnak le
5. A blebs LOS-t tartalmaz- intenzív gyulladás
6. Felszabaduló TNF-a, enzimek - sérülést okoz a hámon
7. Macrophágok, neutrophil garanulocyták vándorlása a gyulladásos területre, baktériumok bekebelezése
8. A neutrophilek nem képesek elölni, a baktérium bennük túlél, mert a Por fehérje gátolja a degranulációjukat
9. A baktérium a hemoglobin, transzferrin laktoferrin molekulákról biztosítja a vas szükségletét (fajspecifitás!)
10. A baktérium által termelt IgA proteáz bontja a nyálkahártyán az IgA-t
77
Megbetegedések:
Kizárólag humán pathogén

Terjedés:
szexuális úton
születés során
Acut gonorrhoea (tripper, kankó)
Urethritis – dysuria, gennyes váladék ürülése („Bon jour”-cseppp)
férfiaknál az esetek 100%-ban tünetekkel jár
Cervicitis - a nők fertőzésének 50%-a jár tünetekkel
mucopurulens váladék
a cervix hengerhámját fertőzi, nem képes megfertőzni a hüvely laphámsejtjeit
csak prepubertás korban fordul elő vaginitis (ekkor a hám még nincs kitéve az ösztrogén hatásának)
A behatolás helyétől függően okozhat még
conjunctivitist
végbélgyulladást
pharyingitist!!!
Krónikus felszálló fertőzések

Epididymitis, prostatitis
Salpingitis, oophoritis, adnexitis, a Bartholini mirigyek gyulladása (sokszor tünet mentes is lehet)
Krónikus fertőzés: elzáródások, extrauterin terhesség, sterilitás, krónikus kismedencei fájdalom, PID (pelvic inflammatory
disease)
Disszemináció: (nők esetében főleg, 1%)

ízületi gyulladás
septicus bőrelváltozás
perihepatitis (Fitz-Curtis-Hugh szindróma)
meningitis
endocarditis
Blenorrhoea/ophtalmia neonatorum
újszülöttek gennyes váladékkal járó szemgyulladása
kezeletlenül vakságot okozhat
Magyarország: 2015-ben 1246 igazolt eset

A legmagasabb morbiditás: 20-24 éves korban
Budapest és környéke: legmagasabb az incidencia
Diagnózis:
Akut fertőzésben: minta: húgycső, cervix váladék

gennyes váladékból kenet – festés
Krónikus fertőzésben nőknél mintavétel a végbélből!
Tenyésztés
csokoládéagar, CO2 5%
Thayer-Martin szelektív táptalaj (vancomycin, colistin, trimethoprim, nystatin)
azonosítás biokémiai próbákkal, preformált enzimek kimutatása gyors teszttel
mRNS kimutatás: Gen Probe Accuprobe
PCR
Terápia
Egy részük beta-laktamázt kódol így a penicillin nem hatásos, megjelentek a fluorokinolon rezisztens törzsek is
Ceftriaxon 1x dózis (felbukkantak a rezisztens törzsek, számuk nő!)
CDC ajánlás: injektálható cephalosporin (ceftriaxon) és orális azithromycin
Az esetleges Chlamydia fertőzésre doxycyclin/azithromycin
Partnerek együttes kezelése szükséges
Blenorrhoea neonatorum megelőzésére
korábban Crede-féle ezüst-nitrát
macrolid/tetracyclin szemcsepp
78
36. Neisseria meningitidis.
Neisseria genus
Gram-negatív diplococcusok (vese/kávészem)
A garat- és szájüreg normál flórájának tagjai
N. lactamica
N. sicca
N. subflava
Két fontos humán pathogén

N. gonorrhoeae
N. meningitidis
Közös biokémiai tulajdonság

oxidáz pozitívak
kataláz pozitívak
aerobok
a cukrokat oxidatív úton bontják!
Neisseria meningitidis:
Tenyésztés
- csokoládé agar, CO2 5%
- transzparens, nem pigmentált telepek
- szelektív táptalajt kell alkalmazni, ha a minta kísérő baktérium flórát tartalmaz
Biokémiai aktivitás
oxidáz +
glükóz +
maltóz +
(A cukrokat csak oxidatív úton bontja!)
1. Tok
- 13 szerocsoport a poliszacharid tok alapján
- Fontosabb humán pathogén csoportok: A, B, C, X, Y, W135 (2007, Burkina Faso)
- Anti-phagocyter, anti-complement hatású
2. Pilusok
- Adhézió
3. Külső membrán proteinek
- Opa, Opc adhézió
4. LOS
- Erős endotoxin hatás
Pathomechanizmus:
1. A baktériumok a pilusokkal hengerhámok felületén levő CD46 receptorokhoz kapcsolódnak

2. A pilusok retrakciója – a mikróba közel kerül a sejthez
3. Az Opa és Opc fehérjék kapcsolódnak a CEA-szerű molekulákhoz, fibronektinhez
4. A baktérium fokozza saját bekebelezését
5. Trancytosis – submucosa
6. Keringésben ”blebs” képződés – LOS aktiválja a TLR2, TLR4 – IFN-g, TNF-a, IL-1, IL-6- shock
7. Fokozódik az erek permeabilitása
Megbetegedések:
Epidémiás meningitis (21% letalitás)

fejfájás, láz, meningeális tünetek, hányás
Meningococcemia
a szeptikémia járhat meningitissel vagy nélküle
kiserek trombózisa
petehiák, majd purpurák törzsön végtagokon
disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC), shock, mellékvese bevérzés
(Waterhouse-Friderichsen szindróma)
Pneumonia
Arthritis
Endo-, myo-, pericarditis
79
Urethritis
Conjunctivitis
Panophtalmitis
Epidemiológia:
Cseppfertőzéssel terjed
Egészséges emberek 2-20%-ban jelen van a garatban
A legérzékenyebb korosztály: 6 hónapot betöltött csecsemők, lépirtottak, zsúfolt közösségben élők (akik nem rendelkeznek
specifikus ellenanyagokkal), complement faktor hiányában szenvedők, vírusos fertőzésen átesettek
Magyarországon évente átlagosan 50 eset (pl. Balaton Sound)
Diagnózis:
Vér: hemokultúra
Liquor:
(alacsony cukor, magas fehérje, polimorphonucleáris sejtek)
üledék festése
tenyésztése, biokémiai azonosítás
latex agglutináció
PCR
Therapia:
Cephalosporin: ceftriaxon, (penicillin nem eradikálja a baktériumot!, hordozó marad)

Kemoprofilaxis: rifampicin, minocyclin, ciprofloxacin, ceftriaxon
csak a közvetlen környezetben élőknek!
Prevenció:
Vakcina típusok:
- csak a tok poliszacharidot tartalmazó (2 év fölött adható, T independens válasz már érett!)
(nem alakul ki „nyáj-immunitás”), Magyarországon már nincs forgalomban!
- tokpoliszacharid konjugálva proteinnel (2 év alatt is adható)
- rekombináns fehérje alapú vakcina (minden korosztálynak adható)
Proteinnel konjugált tokpoliszacharid vakcinák

MENINGITEC® (Corynebacterium diphtheriae CRM197 mutáns toxinhoz kötve)
MENJUGATE ™ (Corynebacterium diphtheriae CRM197 mutáns toxinhoz kötve)
NeisVac-C (tetanus toxoiddal kötve)
Menveo (A,C,W135,Y) (C. diphtheriae CRM197 mutáns toxin)
NIMENRIX (A,C,W135,Y) tetanus toxoid
Rekombináns protein alapú vakcina

N. meningitidis B ellen (korábban nem volt vakcina, mert a tokja nem immunogén)
Nálunk is kapható a 3 rekombináns antigént és külső membrán vezikula fehérjéket tartalmazó oltás
Bexsero® néven
80
37. Escherichia coli.
Enterobacteriaceae család: Escherichia, Shigella, Salmonella, Proteus, Klebsiella, Enterobacter, Serratia, Citrobacter genusok
- Gram - pálcák, spórát nem képeznek

- fakultatív anaerobok
- állati- emberi bélflóra tagjai lehetnek, élhetnek növényeken, vizekben, gyakran opportunista pathogének
- gyakori: sejtfal (O - szerocsoport meghatározása), tok (K), csilló (H) antigén - O:K:H szerotípusok
Escherichia genus: kiemelt faj - E. coli; E. albertii, E. vulneris ritka
Escherichia coli:
- emberi és állati bélflóra szinte mindig tartalmazza

- epesav érzékeny
- laktóz + - eosin-metilénkék táptalaj: aminoaktív detergens (pl. Na-laurilszulfát) akadályozza a Proteus rajzást + laktóz -
E. coli bontja, savat termel, ami az eosint kicsapja, a metilénkék ezt megfesti, a telep kék színű lesz. Laktózt nem bontó
telep: rózsaszín-szürkés.
- ált. O, K, H antigének - néha tok- és csillómentesek
- virulenciafaktorok kromoszómán (patogenitási szigeteken), fágon, plazmidon
patogenitási csoportok, azon belül patotípusok

- normál flóra tagjai - NormEC
- extraintesztinális patogén E. coli - EXPEC
o uropatogén E. coli - UPEC
o sepsis-asszociált E. coli - SAEC
o neonatalis meningitis E. coli - NMEC
- diarrhoeát okozó (diarrhoea causing) E. coli - DCEC
o enteropatogén E. coli - EPEC
o enterohaemorrhagiás E. coli - EHEC
o enterotoxint termelő E. coli - ETEC
o enteroaggregatív E. coli - EAEC
o diffúzan adheráló E. coli - DAEC
o enteroinvazív E. coli – EIEC
NormEC:
Adhezinekkel megtapadnak a vastagbélben - gyakori rezidens alkotója a flórának - opportunista kórokozó steril helyekre jutva
(peritonitis - bélfal sérülése, áteresztővé válása).
Virulenciafaktorok, pathogenezis:
- Adhezinek -
o típusú közönséges fimbriák, uroplakin molekula mono-mannózainak kötése az urothelsejteken; Tamm-
Horsfall fehérje kötése - vizelettel ürülés
o P, S, F1C, Dr adhezinek
o P fimbriák - vércsoportantigénhez hasonló szerkezet, urothelen való megtapadás
o LPS - TLR4-en keresztül letapadás a nyálkahártyához, gyulladásos indukció
- Tok - antiphagocyter
- Csilló - a húgyutakban felfelé mozgás
- Sziderofórok - bakt. termeli, vasat köt meg
- alfa-haemolysin - szöveti sejtekre toxikus - tápanyag- és vasfelszabadítás, citotoxikus nekrotizáló faktor (CNF),
citotoxikus disztendáló toxin (CDT)
Közösségben szerzett húgyúti fertőzések többsége, nosocomiális húgyúti infekciók fele, gyakoribb nőkben.
Kórokozó perianalis, periurethralis tájékról húgycsőbe jut - felszálló fertőzés, megtapadás I. típ. fimbriával, LPS-sel, gyulladásos
indukció - pyuria, cystitis.
Felszíni hámsejtek felvették a baktériumot, elpusztulnak, leválnak, vizelettel ürülnek
Intracellulárisan antibiotikumoknak ellenállnak, csilló, tok, sziderofórok - pyelonephritis, megtapadás P fimbriákkal, toxintermelés
Megbetegedések:
- Asymptomaticus bakteriuria (ABU) - adhezinek nem fejeződnek ki - biofilm képzés, gyors szaporodás - nincs
sejtkárosítás, de tartósan jelen vannak a baktériumok, ürülnek a vizelettel (kommenzalizmus).
- Pyelonephritis
- Cystitis
81
Diagnózis
kitenyésztés, biokémiai kimutatás
Therápia
sumetrolim (trimethoprim-sulfamethoxazol), augmentin (amoxicillin-klavulánsav), FQ
3. gen. cephalosporin
SAEC - sepsis asszociált E. coli
- tok - antiphagocyter,
- alfa-haemolysin,
- sziderofórok - vas ellátás biztosítása, mindezek elősegítik a véráramban való túlélést
- (UPEC adhezinek, ha pyelonephritisből alakult ki a sepsis)
Therápia:
- aminoglycosid
NMEC - neonatalis meningitist okozó E. coli
- tok antigén: K1 - igen hasonló: N. meningitidis B tok antigén + idegrendszeri fehérjék - nem alakul ki ellene specifikus
antitest
- típ. fimbria, S fimbria, ompA, lipoproteinek - endothelsejtekhez tapadás,
- citotoxicus nekrotizáló faktor 1 (CNF1) - citoszkeleton átrendeződés, mikroba felvétele
- lizoszómával nincs fúzió, transcytosis a liquortérbe
Diagnózis
- K1 antigén latex agglutináció
Therápia:
- ceftriaxon
EPEC - enteropathogén E. coli
- tapadó-lesimító hatás (attaching-effacing hatás):
- “bundle forming pilus”-sal (Bfp - bakt. egymáshoz) - megtapadás a bélhámsejteken
- Locus of enterocyte effacement géntermékei:
o Tir fehérje (translocated intimin receptor) - célsejt membrába ékelődik, intimint köt
o intimin - Tir-rel kapcs., adhézió
o III. típ. szekréciós rendszer - Tirrel együtt a célsejt sejtvázát modulálja: helyi aktin polimerizáció,
mikrovillusok eltűnnek, kiemelkedő felület a membránon
Felszívó felület csökken, aktív ion-szekréció, hámsejt-réteg megnövekedett áteresztőképessége - hasmenés, főleg csecsemőkori
EHEC - enterohaemorrhagiás E. coli
- intimin - Tir - tapadó-lesimító hatás, vélhetően emiatt hasmenés
- Shiga (like) toxin (vélhetően phag átvitel S. disenteriae-ről, stx1 vagy stx2 gén) - bélhámsejtekre, leukocytákra,
capilláris endothelre toxikus - vérzések a bélben, alacsony fehérvérsejtszám a véres székletben - sepsis esetén vese
sejtjeire, capillárisendotheljére toxicus, vesegyulladás - HUS, vagy TTP
- enterohaemolysin
Megbetegedések:
- haemorrhagiás colitis - véres hasmenés
- haemolyticus uraemiás sy (HUS) - vese sejtjei, capillárisai pusztulnak
- thromboticus, thrombocytopeniás purpura (TTP)
ETEC - enterotoxint termelő E. coli
“utazók hasmenése” - súlyos, vizes hasmenés
- kolonizációs faktor antigének - CFA/I, CFA/II, CFA/IV - fimbriák, megtapadás a bélhámsejteken (humán!)
- hőlabilis toxin (LT) - egy A, öt B alegység, V. cholerae toxinhatás - hámsejt gangliozid kötés, vagy
- hőstabil toxin (ST) - cGMP aktiváció, elektrolit- és folyadékszekréció
82
EAEC - enteroaggregatív E. coli:
gyermekek elhúzódó hasmenése, kórokozás nélkül lehet egészségesek bélflórájában
- aggregatív adherencia fimbriák (AAF I-IV) - aggregáció a bélnyálkahártyán, biofilm
- EAEC hőstabil enterotoxin (EAST)
- Shigella hőlabilis enterotoxin (ShET1)
- autotransportet toxin (Pet)
- diszperzin - aggregációt gátol, segíti a terjedést és
- globális regulátor AggR - ezek determinálják a pathogenitást
DAEC - diffúzan aggregáló E. coli:
F1845 adhezin (Dr család) - DAF fehérje kötése az enterocytán, ezáltal receptorok csoportosulása, sejtnyúlványok körbeölelik a
mikrobákat
Egy éves kor felettiek hasmenése
EIEC - enteroinvazív E. coli:
- bakteriális vérhas - shigellák rokonsága (shigellózisnál enyhébb tünetek)

- lehet tok nélküli
- lehet laktóz -
- lizint nem dekarboxilálják
Diagnózis, therápia a DCEC esetén:

- EPEC - O antigén tárgylemez agglutináció
- EHEC - agglutináció, szorbitol fermentáció hiánya, Shiga toxin kimutatás ELISA-val
- EIEC - laktóz, lizin-dekarboxiláz -, nincs mozgás, EIEC O antigén agglutináció, EIEC/Shigella invazin kimutatás
ELISA-val
- ETEC - LT, ST kimutatás ELISA-val
- folyadékpótlás
- trimethoprim-sulfamethoxazol (sumetrolim), FQ - EHEC: antibiotikum kontraindikált - HUS!
83
38. Enterális lázat okozó salmonellák.
I. Salmonella genus
Előfordulás
a legkülönbözőbb állatok bélcsatornájában fordulnak elő

a gazdára a tünetmentes hordozástól az invazív fertőzésig terjedő hatásuk lehet
Osztályozás és nevezéktan
az Enterobacteriaceae családba tartoznak, Gram negatív pálcák az utóbbi évek genetikai vizsgálatai alapján két faj van a genusban:
- S. enterica (humán pathogén)
- S. bongori (törzsei alacsonyabb rendű gerincesek parazitá)i
A S. enterica-n belül 7 alfajt különítenek el, ezek: I, II, IIIa, IIIb, IV, VI, VII (orvosi jelentősége csak a S. enterica I-es alfajának
van, az S. enterica I-es alfajba 1500 szerotípus tartozik)
ezeket a szerotípusokat régen külön fajoknak tekintették, ezért külön neveket adtak nekik ilyenek pl.: S. enteritidis, S.
typhimurium, S. typhi stb.
Biokémiai és szerológiai jellemzők:
- laktóz-negatívak
- kéntartalmú aminosavakból kén-hidrogént állítanak elő
- az O antigének változatossága igen nagy
- a H antigén szintén mozaikos szerkezetű, ezen kívül kétfázisú antigén
- a törzsek döntő többsége csillós
- a sejt kétféle csilló (1-es és 2-es, vagy specifikus és aspecifikus) között képes váltani in vitro tenyészetekben a két fázis
egyaránt előfordul
- egyes törzsek tokantigéneket is kifejeznek
- ezeket itt Vi antigéneknek nevezik (a név magyarázata, hogy ezeket régen a virulenciával hozták összefüggésbe)
- a teljes szerotipizáláshoz szükséges:
o az O antigén meghatározása
o mindkét csillófázis meghatározása
o a Vi antigén jelenlétének vizsgálata
Gazdaspecificitás
- 1.széles gazdaspecificitásúak:
o sokféle állatban és az emberben is képesek megélni
o ez az "ételmérgezéses" gastroenteritisek leggyakoribb oka
o az emberre legtöbbször zoonózis formájában kerül át a csoport jellemző tagjai: S. enteritidis, S. typhimurium
- 2.egy adott állatfajra specifikusak

o a gazdaállatban súlyos fertőzést okoz, emberben hasmenést különösen kisgyermekkorban az ilyen fertőzések
fokális, invazív jellegűek
o jellemző tagja a sertések choleráját okozó S. choleraesuis
- 3. az emberre specifikusak
o állatokban gyakorlatilag nem fordulnak elő,
o a fertőzés soha nem zoonózis
o ilyenek a hastyphust és paratyphust okozó S. typhi, S. paratyphi A, B és C
Enteralis láz (hastyphus és paratyphus)
Általános jellemzők és epidemiológia
az enterális láz enterális fertőzésből kiinduló minden szervrendszert érintő életveszélyes, invazív betegség
elsősorban a RES-t érinti
a S. typhi okozza a hastyphust
a S. paratyphi A, B és C okozza a paratyphust, ez valamivel enyhébb lefolyású betegség a fertőzés forrása mindig ember
terjedhet közvetlenül vagy víz és élelmiszer közvetítésével a fel nem ismert, kezeletlen esetek mortalitása 20%
be- és kijelentésre kötelezett betegség
a beteget el kell különíteni fertőző osztályon
felszabadító vizsgálat végzendő a kezelés után 5 nappal 3 egymást követő napon
a gyógyulás után havonta egy évig kötelező a széklet és a vizelet bakteriológiai vizsgálata
84
Pathogenezis
- az oralis fertőzést követő kb. két hetes inkubációs idő

- a baktériumok ezalatt a Peyer-plakkok M-sejtjein keresztül jutnak át a mucosán megfertőzik a lokális macrophagokat
- kromoszómális gének biztosítják a túlélést a macrophagokban
- a macrophagok a mesenterialis nyirokcsomókba szállítják a baktériumokat innen a ductus thoracicuson és az érpályán át
különböző szervekbe jut el a csíraszám a vérben még alacsony (elsődleges bactaeremia) ekkor a beteg tünetmentes, vagy
enyhe hőemelkedése lehet
- ezután következik a másodlagos bacteraemia időszaka
- ekkor a RES szerveiben szaporodik a baktérium
- ezekből kiszabadulva a baktériumok nagy csíraszámú bacteraemiát okoznak a máj Kupffer-sejtjei is fertőződnek
- epével a béltraktusba kerülő baktériumok a Peyer-plakkokban szaporodnak
- a legsúlyosabb szövődmény a terminális ileum és a proximalis colon perforációja a betegség után tartós ürítés maradhat
fenn ez az epeutakból ered
Tünetek
fejfájás, lépcsőzetesen emelkedő lázmenet

néhány nap alatt igen magasra emelkedik
a beteg tudata ködös, typhosus
relatív bradycardia, hepatosplenomegalia
nem jellemző tünet a hasmenés
lehetnek a has és a mellkas bőrén roseolák
a vérkép jellegzetes lehet
- leukopenia
- aneosinophilia
- lymphocytosis
Diagnózis
a tenyésztést hasonlóan végzik, mint a többi Salmonella esetében

az egyetlen különbség, hogy a S. typhi kén-hidrogén termelése gyengébb már a fertőzés után jelen van a székletben
a másodlagos bacteraemia időszakában a kórokozó kitenyészthető a vérből a kimutatás esélyét javítja az alvadt vér küldése a
laborba csontvelő-biopsziából biztosabb a kimutatás székletből a késői fázisban a legbiztosabb a kimutatás
ilyenkor a vizelet is lehet pozitív

a szerológiai azonosítás során mindenképpen igazolni kell a Vi antigén jelenlétét
segíti a diagnózist a beteg O és H antigének elleni immunválaszának vizsgálata Gruber- Widal-reakcióval
ez akkor egyértelmű, ha 10-12 nap elteltével legalább négyszeres a titer emelkedése Terápia
ampicillin/ trimethoprim/szulfonamid/ ceftriaxon/ fluorokinolonok

a krónikus hordozás megszűntetése érdekében szóba jön a cholecystectomia is A forgalomba levő vakcina a baktérium Vi antigént
tartalmazza
85
39. Gastroenteritist okozó salmonellák.

I. Salmonella genus
Előfordulás
a legkülönbözőbb állatok bélcsatornájában fordulnak elő

a gazdára a tünetmentes hordozástól az invazív fertőzésig terjedő hatásuk lehet
Osztályozás és nevezéktan
az Enterobacteriaceae családba tartoznak, Gram negatív pálcák az utóbbi évek genetikai vizsgálatai alapján két faj van a genusban:
- S. enterica (humán pathogén)
- S. bongori (törzsei alacsonyabb rendű gerincesek parazitá)i
A S. enterica-n belül 7 alfajt különítenek el, ezek: I, II, IIIa, IIIb, IV, VI, VII (orvosi jelentősége csak a S. enterica I-es alfajának
van, az S. enterica I-es alfajba 1500 szerotípus tartozik)
ezeket a szerotípusokat régen külön fajoknak tekintették, ezért külön neveket adtak nekik ilyenek pl.: S. enteritidis, S.
typhimurium, S. typhi stb.
Biokémiai és szerológiai jellemzők:
- laktóz-negatívak
- kéntartalmú aminosavakból kén-hidrogént állítanak elő
- az O antigének változatossága igen nagy
- a H antigén szintén mozaikos szerkezetű, ezen kívül kétfázisú antigén
- a törzsek döntő többsége csillós
- a sejt kétféle csilló (1-es és 2-es, vagy specifikus és aspecifikus) között képes váltani in vitro tenyészetekben a két fázis
egyaránt előfordul
- egyes törzsek tokantigéneket is kifejeznek
- ezeket itt Vi antigéneknek nevezik (a név magyarázata, hogy ezeket régen a virulenciával hozták összefüggésbe)
- a teljes szerotipizáláshoz szükséges:
o az O antigén meghatározása
o mindkét csillófázis meghatározása
o a Vi antigén jelenlétének vizsgálata
Gazdaspecificitás
- 1.széles gazdaspecificitásúak:
o sokféle állatban és az emberben is képesek megélni
o ez az "ételmérgezéses" gastroenteritisek leggyakoribb oka
o az emberre legtöbbször zoonózis formájában kerül át a csoport jellemző tagjai: S. enteritidis, S. typhimurium
- 2.egy adott állatfajra specifikusak

o a gazdaállatban súlyos fertőzést okoz, emberben hasmenést különösen kisgyermekkorban az ilyen fertőzések
fokális, invazív jellegűek
o jellemző tagja a sertések choleráját okozó S. choleraesuis
- 3. az emberre specifikusak
o állatokban gyakorlatilag nem fordulnak elő,
o a fertőzés soha nem zoonózis
o ilyenek a hastyphust és paratyphust okozó S. typhi, S. paratyphi A, B és C
Gastroenteritist okozó salmonellák:
- nincs fajspecificitás
- hordozótól függő megjelenés
- zoonozis -> fertőzött állat fekáliájával szennyezett étel - tojás, hús, trágyázott eper
- kórképek:
- enteritis - hasmenés, szédülés, hasi fájdalom - gyakoribb
- sepsis - legyengült szervezet, immunkompromittált beteg
- leggyakoribb szerotípusok: S. Typhimurium és S. Enteritis
86
A salmonella gastroenteritis patogenezise:
- két patogenitási sziget kódolja a virulenciafaktorokat - SPI-1 és SPI-2

- adhézió - (SPI-1) III-as típusú szekréciós rendszer invazinokat juttat a bélhámsejtbe
- citoszkeleton átalakul - nyúlványok veszik körbe a baktériumot - bekebelezés
- átjutás a submucosába:
- transcytosis
- M sejteken
- hámsejtek közötti passzás
- túlélés a hámsejteken és submucosalis macrophagokon belül -> SPI-2 (salmonella virulencia plazmid)
- a submucosában intenzív gyulladásos reakció - hasmenés és nyálkahártya pusztulás
- hasmenés szekretoros eleme: SopB fehérje zárja a klorid-csatornákat
Bár e csoport tagjaira elsősorban a gastroenteritis a jellemző, főleg idősekben, immunkompromittált betegekben előfordul magas
lázzal járó véráram fertőzés is a lokális nyirokcsomókon keresztül p. q.
- A szerotípusok többsége tartalmaz egy 50–100 kb nagyságú virulencia plazmidot is.

- Az ezen elhelyezkedő spv (salmonella virulencia plazmid) géneknek szerepe az emberi gastroenteritis létrehozásában
kérdéses.
- Feltételezik, hogy e szerotípus specifikus gének biztosítják a bekebelezett mikrobák túlélést azon gazdaszervezetek
monocyta-eredetű macrophagjaiban, amelyekben az adott szerotípus jellemzően invazív fertőzést hoz létre (pl. S.
Typhimurium egérben).
Megbetegedések:
- a betegség a fertőzött étel fogyasztása után 18-48 órával jelentkezik a fő tünet a hasmenés, ezt kísérheti: szédülés,hányás,
hasi fájdalom
- a tünetek utánozhatják a vérhast is
- az esetek többségében a tünetek pár nap után enyhülnek
- a betegség egy hét után spontán gyógyul
- Tünetmentes hordozás:
- a gyógyulás után visszamaradhat tünetmentes hordozás ezeket fel kell deríteni, mert későbbi fertőzések forrása lehet
Az S. choleraesuis speciális jellemzői
az általános vonások megegyeznek a többi Salmonella-törzzsel

az egyetlen jelentős különbség az, hogy ezek különösen hajlamosak a septicus kórképek kialakítására
Diagnosztika
könnyen kitenyészthető szelektív differenciáló táptalajon

ilyen pl. a Salmonella-Shigella agar
a hatékonyság javítható a normál flóra tagjait gátló dúsítók alkalmazásával könnyen azonosíthatók biokémiailag
a biokémiai azonosítást mindig meg kell erősíteni szerológiailag is
klinikai szempontból elegendő: az O csoport ismerete a S. typhi, S. paratyphi és S. choleraesuis elkülönítése
Therápia
a komplikációmentes esetekben nem szükséges az antibiotikum-kezelés megfigyelés szerint az antibiotikus kezelés elősegítheti a
tartós hordozás kialakulását kötelező a kezelés a magas lázzal járó septicaemiáknál és fokális fertőzések esetén ekkor a
választandó szerek:
ampicillin fluorokinolonok cefalosporinok 3. generációja
Epidemiológia
az ételmérgezések egyik leggyakoribb oka

évente több, mint 15 000 ismert eset fordul elő Magyarországon tipikus terjesztői:csirke- és kacsatojás, csirke- és sertéshús a
fertőzés feltétele az elégtelen hőkezelés is
a be- és kijelentés kötelező,a beteget el kell különíteni
a gyógyulás után két nappal két egymást követő napon ellenőrző mikrobiológiai vizsgálat szükséges
87
40. A Shigella csoport baktériumai.

Enterobacteriaceae család közös jellemzői
• Fakultatív anaerobok, a glükózt fermentálják
(gáztermeléssel vagy anélkül),
oxidáz-negatívak, nitrát reduktáz-pozitívak (a nitrátot
nitritté redukálják).
• Elkülönítésük biokémiai reakciókkal történik.
• Peritrich csillós, csilló nélküli és tokos speciesek
tartoznak a családba.
• Sok fakultatív pathogén speciesük az ember és bizonyos
állatok normál
bélflórájához tartozik.
• Sok speciesük enterális pathogén, de okozhatnak húgyúti-, légúti és
szisztémás fertőzéseket is.
• A speciesek antigén-szerkezete különböző, számos szerotípusuk lehet.
Gram-negatív, tokkal, csillóval nem rendelkező, fakultatív anaerob, nem spóraképző pálca
Tenyésztés:
Szelektív-differenciáló táptalajokon:
- Eozinmetilénkék
- MacConkey
- ENDO
- SS=Salmonella/Shigella agar
Biokémiai tulajdonságok:
glukóz:+
laktóz:- (kivéve a Shigella sonnei-t, ami késői laktózbontó),
ureáz:-,
indol:- ,
H2S: - ,
oxidáz:-
Speciesek:dysenteria (shigellosis) kórokozói
S. dysenteriae
S. flexneri
S. boydii
S. sonnei
Antigenitás alapján 4 szerocsoportba sorolható:

1. A (S. dysenteriae, 15 szerotípus)
2. B (S. flexneri, 19 szerotípus: 1a, 1b, 1d, 2a, 2b, 3a, 3b, 4a, 4av, 4b, 5a, 5b, 6, X, Xv Y, Yv, 7a és 7b )
3. C (S. boydii, 19 szerotípus)
4. D (S. sonnei, 1 szerotípus)
Pathogenesis:
1. Per os fertőződés;
A dysenteriát extrém kis mennyiségű kórokozó képes kiváltani (100 baktérium) PISZKOS KÉZ BETEGSÉG
2. Az M sejtekhez kötődnek a baktériumok, majd transzcitózissal eljutnak az enterociták szubepiteliális felszínére.
3. . A szubepiteliális térben a baktériumokat fagocitálják a makrofág sejtek
4. A baktérium a fagoszóma lízisét és a makrofág sejt PYROPTOSIS formájában zajló pusztulását idézi elő.
5. 5. A fertőzött makrofág sejt IL-1-t és IL-18-at termel, ami PMN (granulocyta) infiltrációhoz vezet.
6. A granulocyták szerepe kettős: i. Hatékonyan pusztítják a baktériumokat, ugyanakkor ii. a szubepiteliális térből a bél lumene felé
vándorolnak, közben károsítják az epitelsejteket összekötő desmosomákat.
7. A baktériumok az epitelsejtek közötti résen elárasztják a szubepiteliális teret.
8. A baktériumok indukált endocitózissal bejutnak az epitelsejtekbe a baso-lateralis felszín felől. A baktériumok az endocitotikus
vezikula lísét és aktin polimerizációt idéznek elő, ezáltal szaporodnak és tovaterjednek a szomszédos sejtekre.
9. A fertőzött enterociták végül elpusztulnak, az epitélium necrosisát idézve elő.
10. A folyamatosan fennálló immunválasz sejtkárosító hatásával együtt elvezet a dysenteriara jellemző lesiok kialakulásához.
Jellemző patológiai elváltozás a colitis
88
Virulencia faktorok:
III-as TÍPUSÚ SZEKRÉCIÓS RENDSZER (T3SS): kb. 50 fehérje
Transzkripciós aktivátorok
VirF, VirB, MxiE
Szerepük:virulencia faktorok kifejeződésének szabályozása
Mxi-Spa proteinek
Mxi=membrane expression/secretion of Ipa
Spa=surface presentation of Ipa
Szerepük: a T3SS összeszerelődésének és működésének szabályozása
Kísérő fehérjék
IpgA, IpgG, IpgC, IpgE, Spa15
Szerepük: effektorok transzportjának segítése
Effektorok
Ics→Intercellular Spread Proteins
A virulencia gének kifejeződésének szabályozása:
A virulencia faktorok expresszióját a hőmérséklet és az ozmolaritás szabályozza.

Amikor a baktérium a külső környezetből 37o-ra kerül, megkezdődik a Vir gének expressziója.
A Vir traszkripciós aktivátor proteinek beindítják az Ipa és Mxi- Spa gének transzkripcióját.
Az Mxi-Spa komplex ekkor még inaktív formában van jelen a baktériumokban.
Amikor a baktérium kötődik a gazdasejt membránjához, az Mxi-Spa proteinek aktiválódnak és beindítják az Ipa proteinek
szekrécióját.
Invasion Plasmid Antigens: INVAZIVITÁS szolgálatában állanak

Biológiai hatásaik:
A shigellák M sejtekbe, makrofágba és epitelsejtekbe
történő felvételét indukálják.
A makrofág és epitelsejtek endosoma membránjának lízisét
okozzák.
PYROPTOSIS-t indukálnak a makrofágban, amit IL-1 és
IL-18 termelés kísér
A T3SS effektor proteinek (IpaA, IpaB, IpaC, IpaD, IpgB1,

IpgB2 és IpgD) a Shigellák celluláris felvételét indukálják
azáltal, hogy:
- Károsítják az aktin citoszkeletonnak a
citoplazmamembránnal való kapcsolatát, ami a baktérium
behatolási helyén a citoplazmamembrán szerkezeti
átalakulásához vezet.
- Actin polimerizációt indukálnak, ami membrán
kitüremkedések létrejöttét eredményezi a baktériumnak a
sejthez való kapcsolódási helyén.
- A membrán kitüremkedések záródnak a
baktérium körül, pinocitotikus vakuolumok alakulnak ki,
melyek végül internalizálódnak a baktériummal együtt.
- Az IpaB és IpaC destabilizálja a vakuólum membránját és a baktérium a citoplazmába menekül
- Kiváltják az inflammaszóma összeszerelődését, ami apoptotikus sejtpusztuláshoz, valamint IL-1 és IL-18 termelődésen
keresztül gyulladáshoz vezet
- Modulálják az antibakteriális hatással rendelkező autofágiát:
- • A LPS, peptidoglikán, a T3SS és az IcsA indukálja az autofágiát
- • Az IcsB és a VirA gátolja az autofágiát, ami biztosítja a baktérium xenofágiás destrukciótól való
megmenekülését és az intracelluláris túlélését
- Aktin polimerizációt indukálva, a baktériumok a sejten belül és sejtek között is mozognak
Intercellular Spread (IcsA, B és SopA) fehérjék a TERJEDÉS szolgálatában állnak
IcsA
•Kötődik és aktiválja a N-WASP nevű fehérjét, ezáltal elősegíti az
aktin polimerizációt.
VirA/SopA
•Proteáz, az IcsA-t hasítja.
•Szükséges az IcsA kizárólagos poláris lokalizációjához a baktérium
sejt felszínén, biztosítja a mozgást, meghatározva annak irányát.
89
IcsB
•Ez a protein biztosítja a baktérium leválását a nyúlványok csúcsáról.
A baktérium egyik pólusán elhelyezkedő IcsA kötődik és aktiválja az N-WASP (Wiscott-Aldrich syndrome protein) nevű fehérjét.
Az IcsA-nak az N-WASP-hoz való kötődése jelentősen növeli az N-WASP Arp2/3 (actin-related protein) complex iránti
affinitását, ezáltal fokozódik az aktin polimerizáció hatékonysága. A baktérium mozgása további két fehérjétől is függs: az aktin-
depolimerizáló faktor, vagy cofilin és a capping protein. A cofilin gyorsítja az aktin monomerek leválását a filamentumok disztális
részéről, ezáltal biztosítja megfelelő szintű aktin monomer jelenlétét. A capping protein biztosítja, hogy az aktin monomerek
preferenciálisan a bakteriális felszínen lévő aktin filamentumokhoz kötődjenek.
Bizonyos Shigella dysenteriae törzsek exotoxint, ún Shiga toxint (Stx) termelnek

Az Stx szerkezete
Katalitikus A alegység + Pentamer szerkezetű B alegység
receptora: Globotriaosylceramide (Gb3)
STX pathomechanizmusa:
Az Stx kötődik a sejtek felszínén lévő globotriaosylceramide (Gb3) receptorhoz
- Az Stx endoszómába kerül
- Az Stx-tartalmú endoszóma retrográd transzport révén előbb a transz-Golgi hálózatba, majd az endoplazmatikus
retikulumba (ER) jut
- Az ER-ban a Stx inaktiválja a riboszómákat, ezáltal gátolja a fehérje szintézist, ami sejtpusztuláshoz vezet
Az Stx hatására kialakuló HUS (Hemolytic Uremic Syndrome) mechanizmusa
- Az Stx felszívódik a béltraktusból és a véráramba kerül.

- A véráramban, az Stx fehérjeszintézist gátló hatása folytán endotel károsodás alakul ki.
- Az endotel károsodás gyulladást indukál, fokozva citokinek és kemokinek termelődését és a komplement aktiváció
alternatív útjának működését.
- A mikrocirkulációban thrombosisok alakulnak ki, romlik a szervek vérellátása, ami szervspecifikus
- diszfunkciókhoz vezet.
- Az Stx határára a KIR és a vese a legérzékenyebb.
- A vese működés romlása urémiát és vese elégtelenséget okoz, ami gyakorta maradandó.
Dysenteria:
jellemző klinikai tünetek:

- hasmenés
- láz
- tenesmus
- kis volumenű nyákos véres széklet
Felszívódási zavar, naponta 200-300 ml szérum fehérje veszteség, nitrogén készlet kimerülése, gyermekkorban malnutritio,
növekedésben való visszamaradottság Az immun faktorok depletioja növeli egyéb fertőző betegségek iránti fogékonyságot, ezáltal
a mortalitást
Komplikációk:
•bacteriaemia,
•reaktív arthritis,
•convulsio,
•encephalopathia,
•haemolyticus anaemia,
•thrombocytopeniás purpura és
•acut veseelégtelenség
•hemolyticus-uremiás sy.,
Epidemiológia:
Shigella dysenteriae
• A történelem során nagy járványokat okozott, ma ritkán izolálják
Shigella boydii
• Szintén ritkán okoz nagy járványokat napjainkban
Shigella flexneri
• Globális elterjedtsége nagy mértékű, főleg a fejlődő országokban fordul elő
Shigella sonnei
• Szintén igen elterjedt világszerte, főleg fejlett országokban okoz nagy járványokat
90
A S. sonnei fertőzések gyakoriságának növekedéséért felelős körülmények:

• A kontaminált víz készletek Plesiomonas shigelloides baktériumot tartalmaznak. A P. shigelloides expozíció védelmet biztosít S.
sonnei fertőzéssel szemben. A nem megfelelő ivóvíz hálózattal rendelkező országokban a P. shigelloides fertőzés gyakori, ebből
adódóan a S. sonnei viszont ritka, a P. shigelloides baktériummal szemben fennálló széleskörű immunitásnak köszönhetően. Az
ivóvíz minőségének globális javulása csökkenti a P. shigelloides mennyiségét a vízben, így a lakosság körében nem alakul ki a S.
sonnei-vel szemben keresztvédettség.
• A S. sonnei képes szimbiózisban élni az Acanthamoeba castellanii protozoonnal, amely ellenálló a víz klórozásával és más
kedvezőtlen környezeti hatásokkal szemben. A S. sonnei tehát az Acanthamoeba-t megfertőzve sokáig túlélhet a külső
környezetben. Ezzel szemben a S. flexneri nem tud szaporodni az amoebaban.
• A S. sonnei többféle antimikrobiális rezisztencia génnel rendelkezik, mint a S. flexneri.
Therapia, prevenció
Felnőttek esetén: Ciprofloxacin

Gyermekek esetén:nincs egységes álláspont
Lehetőségek:
- Ampicillin (rezisztencia nő)
- Trimethoprim-sulphamethoxazole
- Harmadik generációs cephalosporinok (cefdinir, cefditoren, cefixime, cefotaxime, cefpodoxime, ceftazidime,
ceftazidime/avibactam, ceftibuten, ceftizoxime, ceftriaxone, Claforan, Rocephin, Suprax)
Jelenleg nincs vakcina
91
41. Klebsiellák és Proteus, Morganella, Providencia genusok.
Tulajdonságok:
Gram-negatív, peritrich csillós pálcák.
Az Enterobacteriaceae családba tartoznak.
Speciesek:
Proteus vulgaris
Proteus mirabilis
Proteus penneri
Morganella morganii
Providencia rettgeri
Providencia stuartii
A Proteus csoport baktériumainak virulencia faktorai
Virulencia factor A patogenezisben betöltött szerepe

Fimbria Adherencia
Csilló Rajzás, uretherből vesékbe történő vándorlás
Ureáz pH emelkedés  vesekő képződés
Aminosav deamináz Sziderofórként funkcionáló α-ketosav képződés
Hemolizinek Cytotoxicitás
Invazivitás Baktériumok gazdasejtek által történő felvétele
Tokanyag Biofilm termelés és vesekő-képződés
LPS Immunmoduláns hatás
Az ammónia hatására kialakuló lúgos vizelet pH mellett fokozódik a sók kicsapódása és kristályok képződése; így és
hidroxiapatit karbonát kövek képződnek. A vesekövesség elzárhatja a húgyutakat, károsítja a szöveteket, ami akár
vese elégtelenséget is előidézhet.
A Proteus csoport baktériumai csoportokba gyűlve szaporodnak a húgyutak lumenében, ami urothel károsodáshoz, ásványi
anyagok kicsapódásához és kő-képződéshez vezet.
A Proteus genus által okozott fertőzések

Húgyúti fertőzések (cystitis, pyelitis, pyelonephritis)
Kőképződés a húgyutakban
Pneumonia
Sepsis, metastaticus fókuszok kialakulása
Nosocomialis infekciók
A Providencia genus által okozott fertőzések
Egyéb szervek fertőzései: sebfertőzés, bőr-lágyrész infekciók, meningitis, pneumonia lélegeztetett betegnél, epeúti
fertőzés
Ritkán bacteriaemia
A Morganella genus által okozott fertőzések
Egyéb szervek fertőzései: sebfertőzés, bőr-lágyrész infekciók, meningitis, pneumonia lélegeztetett betegnél, epeúti
fertőzés
Ritkán bacteriaemia
Empirikus terápia Proteus, Morganella és Providencia fertőzésekben:

Szövődménymentes UTI/pyelonephritis:
Harmadik generációs cephalosporin vagy piperacillin/tazobactam
Hospitalizált, kritikus állapotú beteg esetén:
Carbapenemek, ceftazidime-avibactam (III.g.), ceftolozanetazobactam (V.g.), amikacin és cefepime (IV.g.)
Rezisztencia:
ESBL termelő MDR törzsek előfordulása viszonylag ritka (<5%)
Carbapenemase termelés ritka
Ampicillin, cephalexin rezisztencia gyakori
Fluoroquinolone rezisztencia gyakori
92
Klebsiellák:
Laktózpozitív,
ureáz enzimet termelő
telepei gyakran nyákosak a nagymennyiségű, többféle antigenitású változatban megjelenő poliszacharida toktól.
Klebsiella pneumoniae:
 valódi humán patogén. 

 elsősorban a felső lebenyeket érintő, gyakran tályogos lobáris tüdőgyulladásról, az ún. Friendländer
pneumonia.
 közösségben szerzett húgyúti infekciókban is
 nosocomialis fertőzések: kórházi tüdőgyulladások, húgyúti, seb, katéter- és véráramfertőzések.
 Kórokozó képességét elsősorban tokjának tulajdonítják, mely hatásosan gátolja a fagocitózist. 
 A húgyutakban ureáz enzimje révén lúgosítja a vizeletet, melynek vesekövek kialakulásában lehet szerepe. 

egyéb Klebsiellák:

- A K. pneumoniaehez hasonló fertőzésekből kerül, igaz, lényegesen ritkábban, izolálásra a K. oxytoca is.
- Az előbbi az orr-garat üreget kolonizálja, szerepe a krónikus atrófiás rhinitis-ben (ennek neve az ozena)
felmerült.
- Időnként a felső légutak üregeit érintő gyulladásból, húgyúti és lágyrészfertőzésekből izolálják, bár
immunkompromittált betegekben szisztémás fertőzéseket is okozhat.
- A K. rhinoscleromatis az orrüreg (esetleg mélyebb légutak) krónikus granulomatosus gyulladását, a
rhihnoscleromát okozza. A betegség elsősorban a fejlődő országokban fordul elő.
- Hasonló földrajzi elterjedtséget mutat az obligát intracelluárisK. granulomatis (korábban
Calymmatobacterium granulomatis) által okozott granuloma inguinale is. Ezt az elsősorban szexuális úton
terjedő krónikus, a regionális nyirokcsomók kifekélyeződésével járó betegséget ma is gyakran említik régi
nevén, donovanózisként.
- A legtöbb Klebsiella könnyen tenyészhető, tipikus bélbaktérium.

- A K. penumoniae azonosítása, telepei nyákos jellege, laktózfermentálása és ureáztermelése révén egyszerű.
A K. granulomatis obligát intracelluláris mikroba, így tenyésztése csak sejtkultúrán lehetséges
- A K. pneumoniae kromoszómális ampC génje révén „definició szerint” rezisztens az ampicillinnel szemben.
- Az izolátumok gyakran hordoznak multi-rezisztenciát kódoló plazmidokat. Az utóbbi évek fejleménye a K.
pneumoniae gyakori ESBL termelése.
- Különösen aggasztó, lévén valódi, nem „csak” opportunista kórokozóról szó, hogy megjelent már köztük a
karbapenem rezisztencia is, melynek génjei nemegyszer szintén mobilis elemeken helyezkednek el.
- A granuloma inguinale kezelésére az elhúzódó streptomycin vagy tetraciklin kezelést ajánlják.
 
93
42. Corynebacterium diphtheriae és egyéb corynebacterium fajok.


Corynebacterium diphteriae:
Morfológiai és biológiai tulajdonságok

- Gram +, végén megvastagodott pálca (“gyufa alak”) - citoplazmában tápanyagraktározó szemcsék - Babes-Ernst
szemcsék láthatók (festhető metakromáziásan: Albert, Neisser)
- sejtfalban rövid láncú mikolsavak - nem savállók!
- telepmorfológia alapján négy biotípus:
o gravis (nagy méretű, szétterjedő telepek) - elsősorban pathogén
o mitis (pontszerű telepek) - elsősorban pathogén
o intermedius (köztes méretű telepek)
o belfanti
Virulenciafaktorok és pathogenesis
Infekció cseppfertőzéssel - légúti, kontakttal - bőr; kórokozó nem invazív

- Diphteria toxin - AB toxin, ADP riboziláló - béta-phaggal való lizogén konverzió eredménye. Vashiány elősegíti a
toxintermelést - ferri ion aktiválja a DTxR, a toxin termelést gátló fehérje termelését. Toxin mechanizmus:
o B egysége kötődik a heparin kötő epidermális növekedési faktorhoz a sejtek felszínén - endocitózis
o savasodó endosoma - toxin transzlokációs régiója áthelyeződik az endosoma membránjába - A (aktív) egysége
szabaddá válik, kilép a vesiculából
o EF-2 (elongációs faktor, fehérjeszintézis) ADP-ribozilációja - inaktiválás, irreverzibilis
o gátolt fehérjeszintézis, sejtpusztulás - légúti pseudomembrán fibrinből, elhalt vvt-ből, fehérvérsejtekből,
epithelsejtekből, levonva véres laesio
Megbetegedések
- felső légúti infekció: álhártya (“torokgyík”) miatti intenzív torokfájás, nehézlégzés, légúti elzáródás, fulladás; láz, nyaki
nyirokcsomók megduzzadása - “bull-neck”
- szívizom toxinfertőzése: myocarditis, degeneratív dilatatio
- idegsejtek toxinfertőzése: perifériás neuropathia
- bőr- és nyálkahártyafertőzés: nem gyógyuló fekély, újszülötteknél köldökdiphteria
Diagnózis:
- álhártyás területről mintavétel - Löffler-táptalajon (alvasztott savóval) tenyésztés - Neisser/Albert festés
- szelektív lemezek: Clauberg (tellúr), Tinsdale (antibiotikus)
- toxintermelés igazolása: Elek-teszt - antitoxin+baktérium agarra oltása, toxintermelés esetén precipitációs csíkok a
megfelelő koncentrációarány zónájában; ELISA, toxin gén PCR
- védettség igazolása: Schick-teszt - bőrbe toxin injektálása - nem védett egyénnél induratio az antigén-antitest
neutralizáció miatt; anti-toxin antitest ELISA
Therápia:
- védőoltás: toxoid (formalinnal kezelt toxin) - DTPa oltás része, 2, 3, 4, 18 hónapos, 6, 11 éves korban - hordozást
nem akadályoz meg!!!
- terápia: antitoxin, penicillin/macrolid
- környezet kemoprofilaxisa: penicillin/erythromycin
Egyéb corynebacteriumok:
- C. ulcerans - zoonosis, állatok teje, húsa - exudatív pharyngis, lágyrészfertőzések, diphteria toxin +
- C. pseudotuberculosis - granulomatosus lymphadenitis, pneumonia - tuberculosisszerű tünetek
- C. jeikeium - hónalji, lágyéki, perianalis bőrflóra tagja lehet - katéter, műbillentyű fertőzés nosocomiálisan, széles
körű rezisztencia (vancomycin kezelés)
- C. urealyticum - bőrflóra része lehet, húgyúti infekciók, pyelonephritis - ureáz termelés, ezért struvit kövek
- C. amycolatum - nincsenek mikolsavak, sepsis-sebfertőzés
- C. glucuronolyticum - ffi húgycsőgyulladás, prostatitis
- C. minutissimum - erythrasma - hajlatok bőrének barnás elszíneződése, str. corneumra lokalizált gyulladás - UV
fényben korallvörös fluoreszcencia

 
94
43. Listeria monocytogenes, Propionibacterium.
Listeria monocytogenes
Előfordulás
A természetben igen elterjedt, talajban, vegetáción, természetes vizekben, állati és emberi excretumokban egyaránt
előfordul
Mikroszkópos morfológia
Gram-pozitív, peritrich csillós, tok és spóra nélküli pálcák vagy coccobacillusok
Tenyésztés
Egyszerű (agar) tt-on is tenyészthető, VA tt-on β hemolízist okoz
Hűtőszekrény (4oC) hőmérsékletén is szaporodik!
Szelektív tenyésztésére tripaflavin, nalidixsav, natív vérsavó tartalmú tt használható
CAMP pozitív
Pathogenesis
A Listeria monocytogenes képes áthatolni:
az intestinalis barrieren,
a vér-agy gáton
és a placentáris barriereken keresztül is.
Ezen események rendkívül fontosak a listeriosis pathomechanizmusában.
A Listeria fakultatív intracelluláris patogén, mely képes szaporodni az epithelsejtekben és a makrofágokban.
A baktérium adhézióját internalin nevű virulencia faktora segíti a baktériumnak az epitheliális és immunsejtekhez való
kapcsolódását.
Az internalin receptora az E-cadherin, ami az adhéziós molekulák cadherin szupercsaládjába tartozik.
A Listeria három virulencia faktorral rendelkezik, melyek segítik a baktérium fagoszómából való menekülését
a citoplazmába:
a listeriolysin (LLO),
2 phospholipase C enzim.
Az LLO a cholesterol-dependens cytolytikus toxinok családjába tartozó multifunkcionális virulencia faktor, melynek hatásai:
Pórusképzést indukál
sejt lysis, szövetkárosodás
segíti a baktériumnak a fagoszómából és az endoszómából való
kijutását
Lipid raftokhoz kötődik
modulálja a celluláris signal transzdukciós mechnizmusokat
széles spektrumú celluláris hatások
Autofágiát indukál az AMPK útvonalon keresztül
Hiszton modifikációkat indukál
modulálja a transzkripciót
Inflammaszóma összeszerelődést vált ki
IL-1β termelés ↑
Mitokondriumok fragmentációját okozza
Az LLO autofágiát indukál és gátolja a NADPH oxidázt

Az LLO károsítja a fagoszóma és az endoszóma membránját.
A membrán töredékekhez ubiquitin (Ub), galectinek, és az autofágiás membrán protein p62 és LC3 kapcsolódik.
A citoplazmába jutó baktériumhoz is kötődik az LC3.
Az LLO gátolja a NADPH oxidázt (NOX2 NADPH Ox) azáltal, hogy megakadályozza annak a fagoszómába való jutását.
Ez védi a baktériumot a ROI károsító hatásaitól.
Foszfatidilinositol-specifikus foszfolipáz C (PI-PLC), és a

szélesspektrumú foszfolipáze (PC-PLC):
Elősegítik a kettős-membránú vacuolumok lysisét és a baktérium sejtről sejtre való terjedését.
Gátolják az autofágiát a baktérium citoplazmába jutását követően.
A citoplazmába kerülő baktériumok a celluláris aktin polimerizációját idézik elő, ami az üstökös csóvájára emlékeztető
filamentum formájában tolja előre a baktériumot. Az aktin polimerizációt az ActA, aktin polimerizáló fehérje, indukálja.
A fertőzés ezáltal disszeminálódhat.
95
A Listeria adhéziója és a fagoszómából való kiszabadulása
A Listeria monocytogenes elsősorban állatokat betegít meg, vetélést, meningoencephalitist okozhat. Gyakori a
tünetmentes hordozás.
Az ember kevésbé fogékony, de bizonyos körülmények, mint:
Terhesség
Újszülött-és időskor
Immunszuppresszált állapot hajlamosítanak a fertőzésre.
Klinikailag:
Súlyos gastroenteritis
Anyáról csecsemőre terjedő fertőzés
Központi idegrendszeri fertőzés formájában jelentkezhet a betegség.
A listeriosis pathogenesise
Listeriosis klinikai formái

1. Listeria gastroenteritis
 Lázas gastroenteritis
 Élelmiszer közvetítette nem invazív diarrhoeae
 Lappangási idő: 1-2 nap
 Hasmenés időtartama: 1-3 nap
 A hasmenés valószínűsége nő a Listeria inoculum nagyságával (fertőző inoculum: 109 CFU)
 A láz, a hasmenés és a myalgia tüneti kezelésre megszűnik
96
2. Terhességi listeriosis
 A Listeria szaporodik a placentában, és a terhességben csökkent celluláris immunitás miatt infekciót
okoz.
 A fertőzés rendszerint enyhe, és magától gyógyul; néha azonban KIR infekció is kialakulhat.
 Tünetek: influenzára emlékeztetnek; láz, myalgia, arthralgia, hátfájás, fejfájás
 KIR érintettség esetén: fentiek + meningitis tünetei
 Intrauterin infekció előfordul, abortus, koraszülés, koraszülés és halvaszülés léphet fel.
3. KIR listeriosis
 A Listeria predilekciós helye: az agyhártyák és az agytörzs.
 Klinikai manifesztációk:
o Meningitis,
o Ventriculitis (főleg a IV. kamrában)
o Cervicalis myelitis
o Agytályog (10%-ban), gyakran a thalamusban, hídban, medullaban; magas halálozással jár
 Klinikai tünetek:
o Mentalis status változás
o Fokális és generalizált görcsök (25%-ban)
o Agyidegbénulás
o Stroke-szerű tünetek
o Mozgászavar: tremor, myoclonus, ataxia
o Tarkókötöttség kevésbé gyakori, a betegek gyakran agytörzsi encephalitissel jelentkeznek
4. Neonatalis listeriosis
KORAI KÉSŐI
Fertőzés módja In utero Postpartum
Tünetek az anyában Láz, fejfájás szülés előtt néhány nappal Tünetmentes
Szülés ideje Koraszülés Normál
Kezdet 1,5 nap 14 nap
Klinikai kép Sepsis Aspecifikus tünetek
Egyéb manifesztáció chorioamnionitis, respiratory distress Meningitis
sy., pneumonia, meningitis,
myocarditis, granulomatosis
infantiseptica
Terápia:
Választandó antibiotikum kombinációk:
 Immunkompetens:
o Vancomycin+Ceftriaxon (III. g. cefalosporin)+Ampicillin
o Vancomycin+Moxifloxacin+TMP/SMX
 Immundeficiens:
o Vancomycin+Cefepim (IV. g. cefalosporin)+Ampicillin
o Vancomycin+Ciprofloxacin+TMP/SMX
Szóba jövő egyéb antibiotikum kombinációk:
 Ampicillin+aminoglikozid (Gentamicin)
 Ampicillin+TMP/SMX
Kezelés időtartama: 21 nap
Generalizált Listeria monocytogenes fertőzés újszülöttön, ez a klinikai állapot granulomatosis infantiseptica néven ismert; a
bőrön és a belső szervekben disszeminált pyogranulomatosus léziók jelennek meg
97
Propionibacterium:
A Propionibacteriumok
- kis, Gram-pozitív pálcák, gyakran rövid láncokba vagy csomókba rendeződve
- megtalálhatók a bőrön (ellentétben az Actinomyces-szel), conjunctiván, a külső fülön és az oropharynxban,
valamint a női genitalis traktusban
- anaerobok vagy aerotoleránsak, nem mozognak, kataláz pozitívak, képesek a szénhidrátok fermentálására,
propionsav képzésére
A két, leggyakrabban izolált faj a
Propionibacterium acnes
Propionibacterium propionicum
A Propionibacteriumok egyszerű táptalajokon tenyészthetők, a növekedés 2-5 nap után látható
Megbetegedések:
(1) acne vulgaris fiatalokban és fiatal felnőttekben fordul elő

(2) opportunista fertőzések olyan betegekben alakulnak ki, akik valamilyen beépített protézissel vagy műbillentyűvel
rendelkeznek vagy a gyógyításuk során műanyag eszközöket (katéter, kanül, sönt) használnak
A P. acnes legfőbb szerepe az acne kialakulásába, hogy stimulálja a gyulladásos választ. A baktérium egy kis molekulasúlyú
peptidet termel, ami vonzza a neutrophil granulocytákat
A baktériumok fagocitózisra kerülnek, az általuk termelt enzimek (lipáz, proteáz és hialuronidáz), stimulálják a helyi
gyulladásos folyamatokat
P. propionicum okozhat endodonciális tályogokat és lacrimális canaliculitist

Az acne kialakulása nem függ össze a tisztálkodással, hiszen a baktérium a mirigyek mélyén lakozik!
Kezelés: benzoyl-peroxid és antibiotikum (macrolid, tetracyclin, clindamycin)
98
44-45. Yersinia pestis és Yersinia enterocolitica
Tulajdonságok:
Az Enterobacteriaceae családba tartozó genus
Gram-negatív, spórát nem képző pálcák
Fakultatív anaerobok, oxidáz-, kataláz+, nitrát reduktáz+, fermentatív glukózbontás gáztermelés nélkül
Humán patogén speciesek:

Yersinia pestis (csilló nélküli)
Yersinia enterocolitica (peritrich csillós)
Yersinia pseudotuberculosis (peritrich csillós)
Virulenciafaktorok
Kromoszómálisan kódolt fehérjék
Plazmidon kódolt fehérjék:
Egy 70 kb méretű plazmid (pYV) kódolja a Yersiniák legfontosabb virulencia faktorait. Ez a plazmid
minden Yersinia speciesben megtalálható.
A Yersinia pestis esetében további 2 plazmid:
110 kb plazmid, amely egy hőlabilis F1 tokantigént (Frakció 1) és egy toxint kódol. Az F1
antifagociter hatással rendelkezik, a toxin egerekre letális, mert gátolja az adrenalin hatását.
9.5 kb plazmid, amely egy ún. plazminogén/koaguláz aktivátor enzimet (Pla) kódol, mely 37 oC-
on a fibrin és az extracelluláris matrix fehérjék degradációját idézi elő, és gátolja a gyulladásos
válasz kialakulását, ezáltal nagy mértékben segíti a fertőzés disszeminálódását, továbbá a Yop-ok
expresszióját szabályozva elősegíti a baktérium intracelluláris túlélését a monocitákban. 37 oC alatt a
Pla koagulázként funkcionál, ami az acralis gangrena kialakulásában játszhat szerepet.
A Yersiniák pYV plazmidján kódolt virulenciafaktorok:

Adhéziós és inváziós fehérjék Invasin (inv), Ail, YadA
a YadA kötődik a fibronektinhez,
a YadA és az Inv kötődik az αβ1 integrinhez,
↓
ezen fehérjék a kórokozók megtelepedését, az invazivitást és a szérumrezisztencia kialakítását
szolgálják
Szekretált antifagociter hatású fehérjék (11 Yops) THEMPO
37 oC-on fejeződnek ki, többségük csak alacsony Ca2+ koncentráció esetén
A III. típusú szekréciós rendszerrel (T3SS) jutnak az emberi sejtekbe
Hatásmechanizmusuk:
közvetlen sejtkárosító hatást gyakorolnak a fagocita sejtekre
a sejtek aktin filamentumait károsítják
azon szignál transzdukciós folyamatokat gátolják, amelyek a fagociták számos biológiai
funkcióját mediálják (kórokozó bekebelezése, elpusztítása)
modulálják a fagociták cytokin termelését (TNF-α↓, IL-10↑)
A Yops processingjében és szekréciójában szerepet játszó fehérjék (Ysc=T3S, Syc)
A Yop fehérjék – a jelátviteli utak működésének gátlása révén- számos biológiai hatást váltanak ki, így:
Gátolják a fokális adhéziós komplexek kialakulását, károsítják a citoszkeletont; ezáltal
akadályozzák a fagocitózis folyamatát
A makrofágokban apoptotikus pusztulást idéznek elő
A cytokinek termelődésére gyakorolt hatásuk révén gátolják az immunválaszt
99
A Yersinia immunrendszerre gyakorolt lehetséges hatásai
Yersinia enterocolitica
A Y. enterocolitica fő állati rezervoárja a sertés, de számos más állatból is izolálható: rágcsálók, nyulak,
juhok, szarvasmarhák, lovak, kutyák és macskák is hordozhatják.
A fertőzés kontaminált étel fogyasztását követően alakul ki; gyakorta nyers vagy nem kellően hőkezelt sertéshús
fogyasztása után. Nyers sertés bél (belsőség) készítése különösen kockázatos. Nem-pasztőrözött tej, illetve kontaminált
víz ivása is fertőződéshez vezethet. Esetenként a hordozó állattal való kontaktus után is kialakulhat a betegség. Ritkán
vér transfusio révén is terjedhet a fertőzés.
Prevenció
Nem kellően hőkezelt sertéshús fogyasztásának kerülése.
Pasztőrözött tej, illetve tejtermékek fogyasztása.
Alapos, szappanos kézmosás étkezés előtt, ételek készítése során, nyers hús érintése után és állatokkal való
kontaktus után.
Yersinia enterocolitica patogenitása

A Yersinia enterocolitica által okozott fertőzések:
Enterocolitis
Mesenteriális lymphadenitis, ileitis terminalis, appendicitist utánzó kórforma
Pharyngitis, pneumonia, empyema, tüdő tályog
Reaktív komplikációk, gyakoriak HLA B27 hisztokompatibilitási ag.-t hordozó egyéneknél:
arthritis
spondylosis ankylopoetica
erythema nodosum
Terápia: TMP/SMX, fluoroquinolonok, III.-generációs cefalosporinok, aminoglikozidok, tetraciklinek (Doxycyclin)
Az enterocolitis és a mesenterialis lymphadenitis a Yersinia enterocolitica fertőzés leggyakoribb manifesztációi
100
Yersinia pseudotuberculosis patogenitása

Mezei és házi rágcsálókra, madarakra és házi állatokra patogén.
Emberben beteg állatok környezetében halmozottan fordul elő.
A Yersinia pseudotuberculosis által okozott fertőzések
Benignus forma: Enterális behatolással az ileocekális régió nyirokcsomóiban okoz mesenterialis lymphadenitist,
melynek szövettani képe a tbc-hez hasonló. Appendicitist utánzó tünetekkel jár.
Septicus forma: súlyosabb tünetek, metasztatikus tályogok
Th: trimethoprim-sulfamethoxazol, ciprofoxacin, tetraciklinek (Doxycyclin), aminoglikozidok
A Yersinia pestis patogenitása

Inokulációs infekció/Bubopestis
Fertőzött patkánybolha csípése
↓
Pustula a patkánybolha csípése helyén,
↓
Lymphadenitis (haemorrhagiás nyirokcsomó gyulladás)=BUBO
↓
B
a
c
t
e
r
i
a
e
m
i
a
↓
Gyulladás a nyirokszervekben, májban, lépben, agyban, vesében, tüdőben, láz.
Inhalációs infekció/Tüdőpestis
Yersinia pestis belégzése → Fulmináns haemorrhagiás pneumonia, pleuritis, a bőrön pustulosus
kiütés, sepsis, DIC, shock
Vektor: patkánybolha
Rezervoár: fekete patkány, barna patkány, préri kutya
Yersinia pestis infekció által okozott klinikai szindrómák:

Bubopestis
Primer szeptikémiás pestis
Primer pneumoniás pestis
Meningitis
Pharyngitis
Pestis minor
Szubklinikus infekció
Bubopestis
101
A Y. pestis-t tartalmazó vért elfogyasztó bolha proventriculusában (egy szerv az oesophagus és a gyomor között) a
baktérium koaguláz enzimet termel, a lenyelt vér így megalvad és passzázszavart okoz. A következő étkezés során a bolha
a regurgitációval próbálja meg a proventriculusát eltömő véralvadékot eltávolítani, ekkor 25,000 - 100,000
Y. pestis-t juttat a sebbe.
A bolhacsípés helyén papula, vesicula illetve pustula képződhet, de ez az esetek kb 10%-ában fordul csak elő. A
baktérium a nyirokutakon keresztül a regionális nyirokcsomókba jut.
A nyirokcsomókban a granulociták és a makrofágok fagocitálják a baktériumot. Míg a granulociták képesek a
Yersinia pestist elpusztítani, addig a baktérium a monocitákban túlél, sőt szaporodik. A regionális nyirokcsomókban
végül haemorrhagiás necrosis jön létre. A gyulladásos folyamat hatására a nyirokcsomók megnagyobbodnak, a
környező szövetek is oedemássá válnak, fájdalmas lymphadenomegalia alakul ki, melyet bubo-nak
nevezünk.
A baktérium gyakran betör a véráramba, megfertőzi a távolabbi nyirokcsomókat és egyéb belső szerveket (máj,
lép, tüdő). Sepsis, disseminated intravascular coagulation (DIC), és shock fejlődik ki. Kezelés hiányában a
sepsis végül halálhoz vezet.
Pneumonás pestis
A Yersinia pestis a tüdőkbe direkt inhalációval (primer pneumoniás pestis) vagy hematogén úton (secunder
pneumoniás pestis) juthat bubopestisben illetve primer szeptikémiás pestisben szenvedő betegeknél. A primer
pneumoniás pestis során a baktériummal szennyezett aeroszol belégzésével jöhet létre, amikor az aeroszol
származhat fertőzött embertől és állattól (állati tetem). A fertőző dosis kicsi: 100-500 baktérium elegendő a fertőzés
létrejöttéhez.
A pneumoniás pestis klinikai jellegzetességei:
Súlyos intra-alveolaris oedema és tüdő pangás
Trachealis és bronchialis mucosa bevérzések
Fibrinosus pleuritis és subpleuralis vérzés az exudativ pneumonia felett
A hilusi nyirokcsomók gyulladása
A baktérium gyakran betör a véráramba, bacteriaemia révén elárasztja a szervezetet, DIC és shock alakul ki.
Antibiotikum terápia hiányában (ie, az első 24 órán belül), a sepsis halálhoz vezet (általában néhány nappal a
fertőzés kezdetétől számítva). A kezeletlen esetek halálozási aránya ~ 100%.
Szeptikémiás pestis
Primer szeptikémiás pestis kialakulását nem előzi meg bubopestis; a szekunder szeptikémiás pestis pedig mind
bubopestis, mind pedig pneumoniás pestis során felléphet.
A szeptikémiás pestis során sepsis szindróma, DIC, és shock jelentkezik.
A betegség késői stádiumában nagyfokú bacteriaemia fordul elő, így a kórokozó könnyen kimutatható a perifériás vér
kenetében. Gyakori a lépmáj- vese- bőr- és agy érintettsége. Meningitis, valamint bevérzések a bőrben és a vesékben
gyakran megfigyelhetőek.
A Yersinia pestis perzisztálhat a nekrotikus szövetekben antibiotikum kezelés után is és negatív hemokultúra
ellenére. A Yersinia pestis valószínűleg bennreked a rossz keringésű szövetekben; (1) az antibiotikumoknak a
hipoperfundált szövetekbe való elégtelen penetrációja és (2) a baktérium azon képessége folytán, hogy képes túlélni a
lokális védekező mechanizmusok közepette is.
Laboratóriumi diagnosis/Minta gyűjtés és transzport
Bubo aspiratum:
Steril fiz só oldatos aspirátum (1.0 ml fiz. só)
Transzport: fecskendő; vagy a minta átrakható steril tároló edénybe, szállítás szobahőn (22°C - 28°C), beérkezés után
azonnali feldolgozás.
Hűtés (2°C-8°C) várhatóan késedelmes feldolgozás esetén
Tenyésztést, Gram, Giemsa, Wright, vagy Wayson festést kérni
Szövet: 
A mintát tartalmazó steril edénybe 1-2 csepp fiz. sót kell cseppenteni, a minta kiszáradásának elkerülése végett
Transzport: szobahőn, beérkezés után azonnali feldolgozás.
Köpet:
Tenyésztésre/közvetlen mikroszkópos vizsgálat elvégzésére
Szállítás szobahőn (22°C-28°C), hűtés (2°C-8°C) várhatóan késedelmes feldolgozás esetén, beérkezés után azonnali
feldolgozás.
Tenyésztést, Gram, Giemsa, Wright, vagy Wayson festést kérni
Bronchialis folyadék (>1.0 mL):
Bronchoscopiával nyert mintára akkor lehet szükség, ha a köpet negatív
Vér:
Szállítás és tárolás szobahőn (22°C-28°C), hűtés tilos
Szérum:
Szérum minta gyűjtése szállítása és tárolása 4°C-on történjék
A Yersinia pestis bipolárisan festődő coccobacillus, amely biztosítótűhöz hasonló mikroszkópos képet mutat.
102
Terápia:
Választandó szerek: Streptomycin, Gentamicin, Tetracyclin, Fluoroquinolone (levofoxacin, ciprofloxacin)
Nem ajánlott szerek: TMP/SMX terápia lassan hat és inkomplett, Penicillinek, cefalosporinok és makrolidek
alkalmazása sub-optimális klinikai hatást eredményez
Chemoprophylaxis: Tetracyclin, TMP/SMX
Aktív immunizálás: van vakcina (elölt baktérium), néhány hónapra biztosít védettséget
103
46. Francisella tularensis
7 species, orvosi jelentőségűek:

 Francisella tularensis
o Francisella tularensis subsp tularensis
o Francisella tularensis subsp holarctica
o Francisella tularensis subsp mediasiatica
 Francisella novicida
 Francisella philomiragia
 Francisella hispaniensis
 Francisella noatunensis
Francisella tularensis
 A Francisella tularensis subsp tularensis az egyik legfertőzőbb baktérium; 25 baktérium belégzése manifeszt
betegséget okoz
 Gram-negatív, bipolárisan festődő pálca, tokot képez
Tenyésztés:
 VA, CsA, Francis táptalaj – szürkésfehér,
 áttetsző, konvex telepek 2 napos inkubáció után
 Oxidáz negatív
 Kataláz: gyengén pozitív
 Ureáz: negatív
Patogenezis
Virulencia
 A Francisella tularensis virulenciája összefüggésben áll a baktérium fakultatív intracelluláris parazita
mivoltával.
Virulencia faktorook
 T6SS - szerepe van a fagoszómából való kijutásban és az intracelluláris szaporodásban
 Szekretált virulencia faktorok: savi foszfatáz, foszfolipáz, lipáz, kataláz, szuperoxid-dizmutáz, chaperonok -
szerepük van a fagoszómából való kijutásban, az intracelluláris szaporodásban és a granulociták ölő funkciójának
gátlásában
 Külső membrán proteinek - szerepük még tisztázatlan
 LPS szerkezete különleges; asszimmetrikus, tetraacilált és hosszú (16-18 szénatomos) → nem jól kötődik az LBP-
hez → a TLR4-hez kapcsolt jelátviteli utakat nem aktiválja → immun eliminációja gátolt
PATOGENENEZIS
 A baktérium a fagocita sejtekben a fagoszómából a citoplazmába menekül, szaporodik és a sejt pusztulását idézi
elő.
 A bakteriális LPS által kiváltott pro-inflammatorikus hatás kis mértékű, így eliminációja kevésbé hatékony.
 Apró emlősök, főként rágcsálók kórokozója, az emberi megbetegedés zoonózis.
104
 A fertőzés forrása: a mezei nyúl vagy egyéb erdei vagy mezei rágcsáló
 A fertőzés átvitelének három módja van:
1. Közvetlen kontaktus rezervoár állattal (A fertőzés az állat nyúzása, húsának feldolgozása során, vagy
a kórokozó túlélését megengedő konyhatechnikával készített étel fogyasztása esetén következhet be.)
2. A kontaminált talajban vagy vízben a baktérium több napig túlélhet, így ezek is oralis vagy aerogén
fertőző forrásként szerepelhetnek.
3. Vektor csípéssel (Ismertek kullancs és szúnyog csípés által átvitt fertőzések is.)
A Francisella tularensis subsp holarctica-nak kétféle életciklusa van a természetes környezetben:

 Szárazföldi: rezervoár állatok a nyúl és különféle szárazföldi rágcsálók; emberre közvetlen kontaktussal illetve
kullancs csípéssel kerül a fertőzés. Előfordulás: legtöbb európai ország: Ausztria, Franciaország Németország,
Magyarország, Svájc, Szlovákia, Cseh Köztársaság
 Vízi: rezervoár állatok vízhez közel élő rágcsálók; emberre közvetlen kontaktussal, kontaminált víz ivásával illetve
szúnyog csípéssel kerül a fertőzés. Előfordulás: Bulgária, Koszovó, Törökország, Svédország, Finnország
TULARAEMIA (zoonózis, nyúlnyúzók betegsége)

 BŐR  Ulceroglandularis forma (fekély a behatolás helyén és a környéki nyirokcsomók gyulladása, 75-85%)
(inoculum:10-50 CFU)
 SZEM  Oculoglanduláris forma (1-2%)
 SZÁJ  Oropharyngeális forma (<1%) (inoculum: 108)
 LÉGUTAK  Pulmonalis forma (inoculum: 10-50 CFU)
 Bármely behatolási kapun keresztül:
o Typhosus forma
o Glanduláris forma (lymphadenopathia; 5-10%)
TERÁPIA:
 Tetracyclinek: Doxycyclin
 Fluoroquinolonok: Ciprofloxacin, Levofoxacin
 Aminoglycosidok: Gentamicin, Streptomycin
Megelőzés:
 élő, attenuált vakcina volt használatban, mivel nem kellően hatékony, és a vakcinában lévő baktérium
visszanyerheti virulenciáját, jelenleg NEM használjuk;
 új vakcina fejlesztési stádiumban van.
Subspeciesek:
 Tularaemiát a Francisella tularensis subspec tularensis és a Francisella tularensis subspec holarctica okoz.
 Francisella tularensis subspec tularensis a legvirulensebb, ez csak Észak Amerikában fordul elő.
 Francisella tularensis subspec holarctica kevésbé virulens, mint a subsp. tularensis. A holarctica alfaj az északi
félgömb számos országában előfordul.
 A Francisella tularensis subspec mediasiatica mérsékelt virulenciával rendelkezi, az általa okozott fertőzésekről
keveset tudunk.
 A Francisella novicida csak immunszuppresszált egyénekben okoz fertőzést. Nem rendelkezik zoonotikus
potenciállal, vektorokban sem fordul elő. A környezeti minták vizsgálata során sós vízből izolálták.
 A F. tularensis és F. novicida genom ~97% nukleotid homológiát mutat. A F. novicida genomra azonban
magasabb szintű rekombináció jellemző, míg a F. tularensis esetében számos gén inszerció révén inaktiválódott.
Valószínűsíthető, hogy ez, a F. tularensis esetén az intracelluláris körülményekhez való alkalmazkodását és
virulenciájának fokozódását tükrözi míg a F. novicida esetén a rekombinációs események a külső környezethez
való alkalmazkodás szempontjából kedvezőek.
105
47. Bordetella pertussis
Bordetella genus
 Nagyon kicsi, Gram-negatív coccobacillusok
 Szigorúan aerobok
 A törzsek egy része igen érzékeny a táptalajokban levő toxikus termékekre
 A táptalajhoz adott orvosi szén, albumin vagy keményítő abszorbeálja a toxikus komponenseket
 Lassan növekednek táptalajon
 Mozgásra képtelenek (kivéve B. bronchiseptica)
 Aminosavakat oxidálják, szénhidrátokat nem fermentálják
 B. pertussis: 3 féle agglutinogén (1,2,3) az 1-es minden törzsben szerepel
Fontosabb speciesek
 Bordetella pertussis: szamárköhögés
 Bordetella parapertussis: szamárköhögés enyhébb formája
 Bordetella bronchiseptica: állatpathogén, emberben pneumonia
Tenyésztés
 A tradicionálisan használt Bordet-Gengou táptalaj szerepét napjainkban a Regan-Lowe szén tartalmú
táptalaj (glycerol, pepton, ló vér) vette át
 Növekedésükhöz elengedhetetlen a nikotinsav
 Tenyésztés 35 °C-on, nedves körülmények között
 3-6 napos inkubáció
A B. pertussis virulencia faktorai

 Adhezinek
o filamentosus hemagglutinin
o pertussis toxin (S2-S5)
o pertactin
o fimbriák
 Toxinok
o pertussis toxin (S1)
o adenylate cyclase enzim
o dermonecroticus toxin
o trachealis cytotoxin
 LPS
Adhezinek:
 A csillószőrös hámsejtekhez való kötődésért a pertaktin és a filamentosus hemagglutinin felelős
 Ezen adhesinek a macrophagok felszínén levő CR3-hoz is tudnak kötődni
 Ez a kapcsolat a baktériumok bekebelezéséhez vezet „oxidative burst” nélkül, így a pathogén intracellulárisan
túlél
 Ez az ellenanyagoktól is megvédi a B. pertussis-t
 A fimbriák fokozzák a gazdasejtekhez való kapcsolódást
 A pertussis toxin egy tipikus A-B toxin, amely egy toxikus alegységből (S1) és 5 kötő alegységből (S2-S5; minden
toxin molekulában két S4 alegység található) áll
o Az S2 alegység a hámsejtek felszínén lévő lactosylceramidhoz tud kapcsolódni
o Az S3 alegység a phagocytákon található receptorokhoz kötődik, amely fokozza a felszíni CR3
kifejeződést, ez pedig még jobban elősegíti a pertactin és a filamentosus hemagglutinin kötődését és a
következményes phagocytosist
 A fimbriák és az egyéb B. pertussis adhesinek stimulálják az in vivo humoralis immunválasz kialakulását ezért
részét képezik az acelluláris vakcinának!
Pertussis toxin
 A B (S2-S5) komponens kötődését követően az A alegység a cytoplasmába jut
 Az A alegység GTP-vel való kapcsolódása során enzimatikusan aktívvá válik és ADP csoportot visz a NAD-ról a
memránkötött regulátoros Gi proteinre, melynek funkciója az eukaryota adenylat cyclase gátlása
 A Gi protein a rákerült ADP csoport miatt inaktiválódik és így nem tudja meggátolni az ATP cAMP-vé alakulását,
így a cAMP szintje intracellulárisan emelkedni fog
 A cAMP szint emelkedése a sejtfunkció zavarát okozza, csökken a phagocyta aktivitás, chemotaxis, az oxidatív
burst, továbbá fokozódik a szekréció, a mucus termelődés, ami a betegség paroxysmális fázisának fő
jellemzője
Adenylate cyclase/haemolysin
 A toxin az emlős sejtekben az intracellularis calmodulin hatására aktiválódik és az endogén ATP-cAMP átalakulást
katalizálja (a pertussis toxin is, cAMP szintet emel, csak más mechanizmussal)
106
 Ezenkívül gátolja a leukocyták chemotaxisát, és a phagocytosist. E toxin fontos szerepet játszhat a baktérium
túlélésben a betegség kezdeti szakaszában (haemolysis in vitro)
Dermonecrotikus toxin
 Egy hőérzékeny toxin, amely kis koncentrációban a perifériás erek vasoconstrictióját okozza egerekben; ezt
lokalizált ischemia kíséri, valamint a leukocyták extravascularis térbe kerülését
 Nagy dózisban az egerek számára halálos
 A human fertőzések során valószínűleg a lokális szövetdestrukcióban játszik szerepet
Trachealis cytotoxin
 Kis molekulasúlyú, peptidoglycan monomer, amely specifikus affinitással rendelkezik a csillós hengerhám iránt
 Alacsony koncentrációban ciliostasist okoz, azaz megakadályozza a csillók mozgását. Magas koncentrációban,
amely a fertőzés későbbi szakaszában van jelen, a ciliáris sejtek pusztulását és lelökődését okozza
 A trachealis cytotoxin a DNS szintézissel interferál, így gátolva a károsodott sejtek regenerációját. Ez a folyamat
károsítja a légutak normális clearance mechanizmusát és hozzájárul a klasszikus szamárköhögés kialakulásához
 Ezenkívül az IL-1 felszabadulását is fokozza (láz)
Lipopolysaccharid
 Két különböző lipopolysacchariddal rendelkezik (lipid A és lipid X)
Szamárköhögés
 A fertőzés cseppfertőzéssel terjed. A légutakban a baktériumok a csillószőrös hengerhám sejtjeihez kapcsolódnak
és itt szaporodnak (nem invazív)
 7-10 nap inkubációs idő után, a pertussis tipikusan 3 szakaszra osztható betegség képében manifesztálódik.
 Az első a catarrhalis fázis, amely egyszerű megfázásra hasonlít; orrfolyás, tüsszögés, általános rossz közérzet,
étvágytalanság és enyhe láz a vezető tünetek
 Mivel a baktériumok száma ebben a fázisban éri el a maximumot, viszont a betegség még nem kerül felismerésre, a
beteg ebben a fázisban jelenti a legnagyobb veszélyt a környezetében élőkre
 1-2 hét után a második, a paroxysmalis szakasz kezdődik Ebben a fázisban a csillós hámsejtek lelökődnek a légző
traktusról, a váladék clearance ezért károsodik
 A klasszikus szamárköhögéses rohamok ebben a szakaszban jelentkeznek (köhögési rohamok a végén húzó
belégzéssel, félig zárt glottis mellett, ezt jellegzetes hang kíséri, olyan mint a szamárbőgés)
 A váladék túltermelés gyakori
 A rohamok gyakran hányással és kimerüléssel végződnek
 A beteg napi 40-50 rohamon is áteshet
 A rohamok között a beteg tünetmentes
 Jelentős lymphocytosis is jellemző e fázisra
 Az erőlködés miatt bevérzések az arcon, conjunctiván, mellkason
 2-4 hétig tart a paroxysmalis fázis, majd a konvaleszcens/decrementi szakasz következik (1-2 hét) Ekkor a
rohamok száma csökken, súlyosságuk enyhül, de másodlagos komplikációk jöhetnek létre
A pertussis klinikai megjelenése
Szövődmények
Gyermekekben
 Apnoe Felnőttekben
 Görcsök  Pneumonia
 Hypoxia  Borda törések
 Pneumonia  Hernia
 Encephalopathia  Vizelettartási zavar
 Atelectasia  Fogyás
 Hernia
107
Epidemiológia
 B. pertussis human megbetegedést okoz, más reservoirja nem ismert, rendkívül fertőző!
 Habár a pertussis incidenciája jelentősen csökkent a vakcinálás1949-es bevezetése óta, a betegség még mindig
világszerte endémiás; becslések szerint 20-40 millió fertőzés és 200,000-400,000 haláleset történik évente, főleg
nem oltott gyermekek körében
 Régebben a szamárköhögés klasszikus gyermekbetegségnek számított, de napjainkban a fertőzések többsége
(fiatal) felnőtteket érint
Laboratóriumi diagnosis
 A B. pertussis kifejezetten érzékeny a kiszáradásra
 A legjobb minta a nasopharyngealis aspiratum
 Calcium alginát vagy Dacron tupfer használandó a mintavételhez, mivel a vatta tupfer toxikus a baktériumok
számára
 A mintát friss táptalajra kell oltani (Regan-Lowe agar vagy Bordet-Gengou agar), penicillinnel szelektívvé tehető
 Ha ez nem lehetséges, a mintát megfelelő transzport közegbe kell helyezni (Regan-Lowe transzport tt.)
 Direkt fluoreszcens tesztet lehet végezni monoclonalis vagy polyclonalis ellenanyagokkal
 Ez a teszt a pertussisos betegek 50%-ban pozitív, de az ál pozitivitás gyakori
 PCR
 Szerológia: nincs diagnosztikus jelentősége
Terápia
 Elsősorban szupportív
 Az antibiotikumok javíthatják a klinikai képet, de a gyógyulás a csillós hengerhám regenerálódásának sebességétől
függ
 Szteroidot, köhögéscsillapítót nem szabad adni!
 Macrolidok (azithromycin, clarithromycin) hatásosak a pathogén ellen és csökkenthetik a fertőzőképesség
időtartamát, de ez a gyakorlatban általában nem valósul meg, mivel a betegség még rendszerint nem kerül
felismerésre, mikor a kontagiozitása a legnagyobb
 Trimethoprim-sulfamethoxazol vagy fluoroquinolonok használatosak macrolidokkal szembeni intolerancia esetén
 Pertussis immunglobulinok csökkenthetik a betegség súlyosságát gyermekekben, de klinikailag nem bizonyított
Prevenció
 Az inaktivált, teljes sejtes védőoltást - számos mellékhatása miatt - felváltotta az acellularis vaccina
 Acelluláris vakcinák elérhetők gyermekek és felnőttek (csökkentett antigén mennyiség) részére tetanus és diftéria
toxoiddal kombinálva
 A vaccina pertussis toxoidot, filamentosus hemagglutinint és pertactint tartalmaz Néhány védőoltásban fimbria
antigének is találhatók (USA)
 A gyermekek 2, 3, 4 és 18 hónapos, valamint 6 évesen DTPa, majd 11 évesen dTap booster oltásban részesülnek
108
48. Brucellák
Orvosi jelentőségű speciesek:

kecske, juh  B. melitensis  máltai láz
szarvasmarha  B. abortus  Bang-kór
sertés  B. suis
juh  B. ovis
kutya  B. canis
patkány  B. neotomae
egér  B. microti
tengeri emlősök  B. pinnipedialis, B. ceti
Egyéb állatfajok is fertőződhetnek Brucellával: őz, ló, bölény, macska, vaddisznó,
nyúl A házi, haszonállatok zoonotikus potenciálja jelentős, gyakorta okoznak
humán fertőzéseket.
A vadon élő állatok zoonotikus potenciálja alacsony, ritkán okoznak humán
fertőzéseket.
MIKROSZKÓPOS MORFOLÓGIA/TENYÉSZTÉS/ELŐFORDULÁS
kicsi, Gram-negatív coccobacillus, nem mozog, tokja nincs, spórát nem képez
hetekig túlélhet abortált állati magzatok maradványaiban, talajban, trágyában
kimutatták hűtőszekrényben tartott húsban, vajban és sajtban
pasztőrözés során elpusztul
aerob, 5-10% CO2, VA: sima, átlátszó, csillogó telepek
PATHOGENESIS
A Brucella fakultatív intracelluláris baktérium.
Erős szöveti tropizmusa van: a makrofágok, dendritikus sejtek, a placentáris trofoblasztok és a genitaliák sejtjei iránt.
Szaporodnak továbbá: a fibroblasztokban, hámsejtekben és endothelsejtekben is.
Klasszikus virulencia faktorokkal (enzimek, exotoxinok) nem rendelkezik, kórokozó képességét intracelluláris
szaporodási képességének köszönheti.
A sejtekbe való bejutás során a Brucellák a sejtek citoplazmamembránján levő lipid raftokhoz, valamint sziálsavat és
szulfatált molekulákat tartalmazó receptorokhoz kötődnek.
A sejtekben endoszómába/fagoszómába zártan kerülnek be.
A Brucellát tartalmazó endoszóma/fagoszóma = BCV (Brucellacontaining vacuole) 90%-a fuzionál a lizoszómával, és a
baktériumok elpusztulnak.
A Brucella azonban sikeresen módosítja az endoszóma/fagoszóma 10%-ának érését és meggátolja a lizoszómával való
fúziót:
Először korai (eBCV), majd intermedier, végül replikatív BCV (rBCV) alakul ki, melyben a baktérium
szaporodik, és perzisztál.
A rBCV kialakulása során az eBCV interakcióba lép az endoplazmatikus retikulummal.
Autofág BCV-k (aBCV) is kialakulnak, melyek létrejöttéhez az ULK1 és Beclin1 proteinek járulnak hozzá.
Az aBCV segítségével a baktérium sejtről sejtre terjed.
Ezen folyamatok során a Brucellák adaptálódnak a BCV-hoz és számos komponensük segítségével módosítják
intracelluláris környezetüket.:
109
A Brucellák a sejtbe jutást követően aktiválják az ún. stacioner fázis gének átíródását, köztük a cytochrom bd
oxidase enzimét. A cytochrom bd oxidase csökkenti az oxidatív stressz mértékét és ezzel segíti a baktérium
túlélését. A többi stacioner fázis géntermék a baktérium metabolikus aktivitását szabályozza.
A két-komponensű szabályozó rendszer (BvrR/BvrS) a baktérium felvételét és intracelluláris sorsát szabályozza

az LPS és a T4SS effektorok pedig a makrofágok immunfunkcióit befolyásolják.
Az LPS:
Gyenge TLR4 agonista
Kötődik a C3 komplement komponenshez és gátolja a komplement aktivációt
Gátolja az antigén prezentációt, ezáltal fékezi a T-sejt aktivációt és az adaptív immunválasz kialakulását
A Brucellák számos PRR-hez kötődnek a makrofágokon és dendritikus sejteken:
Az LPS és az U-Omp16 a TLR4 ligandja
Az L-Omp16 és L-Omp19 a TLR2 ligandja
A bakteriális DNS a citoplazmatikus TLR9 ligandja, valamint a STING dependens utat is aktiválja
A bakteriális sejtfal peptidoglikánja a NOD1 és NOD2 ligandja
A Brucella PAMP-ok a MyD88/IRAK-4/MAPK/NF-κB útvonalat aktiválják, ami sejt aktivációhoz és cytokin
szekrécióhoz vezethet.
A T4SS effektorok azonban gátolják MyD88/IRAK-4/MAPK/NF-κB útvonalat, ezáltal akadályozzák a természetes
immunválaszt:
A T4SS effektor BtpA és BtpB TIR (Toll, IL-1 Receptor) domént tartalmaznak. Ennek folytán kötődni tudnak
a MyD88 proteinhez.
A BtpA és BtpB vetélkedik a szignalizációban fontos adaptor proteinnel a TIRAP-pal (TIR domain-
containing adaptor protein).
Mivel így a TIRAP hatása kevésbé tud érvényesülni, a TLR szignalizáció gátlódik és gyengül a
proinflammatorikus válasz.
A makrofágok perzisztens Brucella-fertőzése ezért kis mértékű természetes immunválaszt indukál. A makrofágok
Brucella fertőzését alacsony titerű cytokin termelés kíséri, és a sejtek aktivációja is gátolt.
A Brucellák akadályozzák a dendritikus sejtek érését és differenciálódását is.
Trofoblasztok Brucella-fertőtésének sajátosságai

A Brucellák megfertőzik a trofoblaszt sejteket és a genitalis tractus sejtjei.
A gazdaállatok esetében a vemhessége során a Brucellák szaporodása a trofoblaszt sejtekben koraszüléshez,
halvaszüléshez, illetve magzati fertőződéshez vezet.
A trofoblaszt sejtek a Brucellák számára vas-szegény és erythritol-gazdag környezetet jelentenek.
A Brucellák két sziderofórt termelnek: (i) 2,3-dihidroxibenzoesav (DHBA) és (ii) brucebactin, melyek
„beszerzik” a baktérium számára szükséges Fe3+- ionokat.
Az erythritol az alkoholokhoz tartozó vegyület, ami a Brucellák kedvelt szén forrása. Az erythritol nagy
mennyiségben van jelen a placenta trofoblaszt sejtjeiben, így kedvező feltételeket teremt a baktériumok
szaporodásához.
A trofoblaszt sejtek és a genitáliák glicerolt, laktátot és glutamátot is tartalmaznak nagy mennyiségben. Ezeket
a vegyületek tápanyagforrásként szolgálnak a Brucellák számára, ami magyarázza a placenta és a genitaliák
érintettségét.
Emberekben is fertőződhetnek a placenta trofoblaszt sejtjei, de vetélés nagyon ritkán alakul ki ennek következtében.
A genitaliák Brucella-fertőződésének kialakulásában is szerepet játszik az, hogy ezen szervek sajátos metabolikus
környezetet biztosítanak a baktériumok szaporodásához.
110
A brucellosis: ZOONOZIS
Az ember megbetegedése fertőzött állatokkal való közvetlen kapcsolat, illetve fertőzött állat tejének, húsának
fogyasztása révén következik be.
Emberről emberre nem terjed
Klinikai tünetek
Változatos
tünetek:
Bizonytalan kezdet
Láz, típusos esetben hullámzó (unduláló) lázmenet
Általános tünetek: gyengeség, álmatlanság, izzadás, étvágytalanság, fogyás
Fájdalom: fej-, hát-, retroorbitális- ill., generalizáltan
Szédülés, fülzúgás
Diagnosztika
A kórokozó vérből, nyirokcsomóból, szervi vagy csontvelő punctatumból való kitenyésztése és identifikálása
Szerológia: agglutináció, KKR, ELISA
Terápia
Antibiotikum Időtart Kombi
am nácó
Doxycyclin 6 hét Streptomycin, vagy rifampin, vagy gentamycin, vagy ciprofloxacin, vagy TMP/SMX
Streptmycin 2-3 hét Doxycyclin, vagy rifampin, vagy TMP/SMX
Rifampin 6 hét Doxycyclin, vagy streptomycin, vagy ofoxacin, vagy ciprofloxacin, vagy TMP/SMX
Gentamycin 5-7 nap Doxycyclin
TMP/SMX 6 hét Doxycyclin, vagy rifampin, vagy streptomycin
Ofloxacin 6 hét Rifampin
Ciprofoxacin 6 hét Doxycyclin, vagy rifampin
Megelőzés
Humán vakcina nincs
Állatokban ötféle vakcina van:
B. abortus 4-5/20
B. melitensis Rev.1
B. suis 2. törzs
B. abortus 19. törzs
B. abortus RB51 stabil mutáns törzs
Az állatokban alkalmazható vakcinák 65-90%-os védettséget nyújtanak
111
49. Haemophilus influenza és egyéb Haemophilus fajok
A haemophilusok kis, pleomorph Gram-negatív pálcák, amelyek a humán nyálkahártyán, főleg a szájüregben találhatók
Minden haemophilus kataláz és oxidáz pozitív
A nitrátot nitritté alakítják és dextrózt fermentálnak
Különböző cukrokat bontó képességük alapján történik további azonosításuk
Fontos human pathogen fajok

 Haemophilus influenzae
 Haemophilus aegyptus (H. influenzae biotípusa)
 Haemophilus ducreyi
Tenyésztés
 A Haemophilusok az optimális növekedésükhöz két kiegészítő tápanyagot igényelhetnek:
(1) Hemin (X faktor)
(2) Nikotinamid-adenin-dinukleotid (NAD; V faktor)
 Mindkét faktor rendelkezésre áll vért tartalmazó táptalajban, a véres agart hőkezelni kell a V faktor inhibitorok
inaktiválása céljából
 A Haemophilusok izolálására csokoládé agart használhatunk
o H. influenzae - X és V faktor
o H. parainfluenzae - csak V faktor
o H. ducreyi - csak X faktor
Dajka jelenség
 A H. influenzae a S. aureus környezetében, nem hőkezelt véresagaron is tenyészthető
 A S. aureus a haemolysise során felszabadítja a szükséges X faktort és V faktort
 Az ilyen tenyészetekben a H. influenzae sokkal kisebb telepeket képez, mint csokoládé agaron, mert a vérben
található V faktort gátló anyagok nincsenek inaktiválva
Haemophilus influenzae
 A H. influenzae számos (de nem mindegyik) törzse rendelkezik polysaccharid tokkal. Ez alapján a törzsek 6
szerotípusba sorolhatók (a-f)
 A HiB vaccina bevezetése előtt a H. influenzae b szerotípusa okozta az invazív haemophilus fertőzések 95%-át
 A vakcina bevezetése óta a b szerotípus által okozott betegségek eltűntek és az invazív betegségeket nem tokos
(nem szerotipizálható) törzsek okozzák
 A H. influenzae további 8 biotípusba sorolható (I-VIII) az indol termelés, ureáz és ornitin-dekarboxiláz aktivitás
alapján
Virulencia faktorok
 A polysaccharid tok anti-phagocyter hatású, ribozt, ribitolt és foszfátot tartalmaz (polyribitol ribosil phosphate
[PRP])
o A tok ellen termelődött antitestek stimulálják a phagocytosist és a complement-mediált bactericid hatást
o Specifikus ellenanyagok létrejöhetnek fertőzés során vagy az immunizációt követően illetve passzív
transzferrel az anyából a terhesség során
o Nagyobb a kockázata a meningitis és az epiglottitis kialakulása azokban akik nem rendelkeznek anti-PRP
ellenanyagokkal vagy complement képzési zavarral küzdenek illetve splenectomián estek át
 A lipid A meningitis esetén fokozza a gyulladásos választ
 Immunglobulin A1 proteáz
o A H. influenzae tokos és tokkal nem rendelkező törzsei is termelik. A baktérium nyálkahártyákon való
kolonizációját segítheti, mivel a humorális immunitással interferál
 Fimbriák: adhézió
 Plazmidon kódolt ampicillin és chloramphenicol rezisztencia (30%)
Betegségek
 Meningitis
o H. influenzae b típusa a gyermekkori meningitis leggyakoribb oka volt
o A meningitises tünetek 1-3 nappal megelőzi a rendszerint enyhe felső légúti megbetegedés
o A megfelelő terápia esetén a mortalitás kisebb mint 10%
o Neurológiai szövődmények az esetek 20%-ban alakulnak ki
 Epiglottitis
o Epiglottitisben szenvedő gyermekeknél pharyngitis, láz és nehézlégzés jelentkezik, a supraglotticus
szövet megduzzadhat, (laryngotracheitis (croup) amely gyorsan légúti obstrukció kialakulásához és
halálhoz vezethet (szteroid, epinephrin, oxigén, súlyos esetben intubálás)
o A védőoltás bevezetése óta a betegség incidenciája jelentős mértékben csökkent
112
 Cellulitis
o Vöröses-kék folt az arcon vagy periorbitálisan, kötőszöveti gyulladás, melyet láz kísérhet
 Arthritis, osteomyelitis
o A konjugált védőoltás bevezetése előtt 2 év alatti gyermekek körében az arthritis, egy nagy ízületet érintő
formája volt gyakori, amely a baktérium secunder szóródása következtében jött létre
o A betegség idősebb gyermekekben és felnőttekben is előfordul, de elég ritka és általában
immundeprimált vagy korábbi ízületi betegségben szenvedő betegeket érint
 Bacteraemia
o A nem tokos H. influenzae törzsek (főleg II. és III. biotípus) opportunista pathogének. Légúti
betegségeket okoznak (pl. pneumonia, tonsillitis), conjunctivitist, valamint a S. pneumoniae-vel az acut
és chronicus otitis és sinusitis vezető kórokozói
Haemophilus aegyptus
 H. aegyptius, vagy más néven a Koch-Weeks bacillus, acut, purulens conjunctivitist okoz
 A meleg hónapokban járványokat okozhat
 Brazíliai vérzéses láz: (brazilian purpuric fever) szisztémás, fulmináns fertőzés, septicus shock, bőrvérzésekkel
 Kisgyermekek érintettek, mortalitás 70%!
Haemophilus ducreyi
 Chancroid (ulcus molle, lágy fekély)
 Főleg férfiakban manifesztálódó, nőkben tünetmentes, szexuálisan átvihető fertőzés
 5-7 nap inkubációs után érzékeny papulák jelentkeznek erythemás alapon a genitalis vagy perianalis régiókban
 2 napon belül a lesio kifekélyesedik és fájdalmassá válik. Inguinalis lymphadenopathia gyakori
 A chancroid diagnózisához az egyéb genitalis fekélyekkel járó betegségeket (syphilis, herpes) ki kell zárni
 Növeli a HIV átvitelének lehetőségét!
Laboratóriumi diagnózis
 Csokoládéagart használunk a tenyésztéshez
 (Ha a csokoládéagart túlhevítik, a V faktor lebomlik és nem növekszik rajta a H. influenzae)
 A baktériumok 1-2 mm-es, sima felszínű, opálos, harmatcseppszerű telepeket képeznek 24 h inkubációt követően
 A tenyészet „náthás orrváladék” szagú
 Betegmintából vancomycin korong segíti az izolálást (rezisztens rá, így kinő, a normálflóra tagjai pedig nem)
 Aminolevulinsav-porfirin próba (X faktort igénylők esetén negatív)
 Latex agglutináció (meningitis)
 H. ducreyi: PCR
Terápia
 A szisztémás H. influenzae fertőzések azonnali antibiotikum terápiát igényelnek, mivel a mortalitási ráta kezeletlen
meningitisek vagy epiglottitisek esetében megközelíti a 100%-ot
 A súlyos fertőzések széles spektrumú cephalosporinnal kezelendők (ceftriaxon)
 Kevésbé súlyos infekciók, mint pl. a sinusitis és otitis, ampicillinnel (a törzsek 30%-a rezisztens!),
cephalosporinnal, azithromycinnel vagy fluoroquinolon antibiotikummal kezelhetők
 Prophylaxis: rifampicin
 Az izolált H. ducreyi törzsek többsége érzékeny macrolidre
Prevenció
 A korai haemophilus elleni vakcinák nem voltak immunogének a 2 év alatti gyermekekben, ezek a vakcinák csak a
polysaccharid tokot tartalmazták
 Ebben a korosztályban a T-independens immunválasz még fejletlen, így a szénhidrátot nem ismerik fel antigénként
és így ellenanyagot sem termelnek ellenük
 A napjainkban használt vakcinákban a polysaccharidot fehérjével konjugálták. Ilyen jó immunogén fehérjék; a
tetanus toxoid, a diphtheria toxin nem toxikus formája, a Neisseria meningitidis külső membrán proteinje,
diphtheria toxoid
 Magyarországon az immunizálás 2,3,4 és 18 hónapos korban történik
 Az immunizálás következtében jelentősen csökkent a kisgyermekek Hib hordozása a pharyngeális régióban
 De nem csökkent a más tokkal, vagy tokkal nem rendelkező haemophilusok hordozása!
113
50. Vibrio cholerae és egyéb vibriók.

Vibrio cholerae:
Morfológiai és biológiai tulajdonságok:

- Gram-negatív hajlott pálca, poláris csillóval - intenzív mozgás
- fakultatív anaerobok
- citokróm-oxidáz pozitív, laktóz negatív
- igénytelen baktérium, 14-40 °C között képes szaporodni
- halofil és lúgtűrő
- szero- és biotípusok:
- O antigénje alapján 150 szerotípus
o ebből valódi kolerát csak az O1 és az O139 okoz
o az O1-et tovább lehet osztani három altípusba - A mellett B antigén, C antigén, mindkettő (Ogawa, Inaba,
Hikojima)
o és két biotípusba:
 klasszikus
 El Tor - magasabb a tünetmentes hordozók aránya
o az O139 az O1-ből alakult ki a sejtfalantigén megváltozása és a toktermelés megjelenése révén
Pathogenezis
- a vízzel, táplálékkal bejutott baktérium a gyomorsavnak nem, de az epének ellenáll - magas fertőzési dózis!
- feloldja a hámsejtek mucusát
o neuramidáz
o mucináz révén
- megtapad a sejtek felszínén
o TCP (toxin co-regulált pilus)
o hemagglutininek révén
- a koleratoxin (CT):
o tipikus AB toxin
o 5 B alegysége révén tapad a hámsejtek GM1 gangliozidjához
o az A alegység két részre hasad és az A1 bekerül a sejtbe
o NAD kofaktorral ADP-ribozilálja a Gs fehérjét, ami így folyamatosan aktiválja az adenil-ciklázt –> a cAMP
szint enormisan nő
o a sejtek klór és következményes víz, valamint egyéb ionok szekréciója megnő
o szekretoros hasmenés jön létre (izotóniás folyadékvesztés)
- egyéb toxinok: zonula occludens toxin (Zot), akcesszórikus cholera enterotoxin (Ace)
Megbetegedések
- akutan fellépő, hányással járó intenzív hasmenés
- „rizslé” szerű széklet
- néhány óra alatt kiszáradáshoz vezethet –> hypovolaemiás shock
- uraemia –> a vesetubulusok necrosisa miatt
- metabolikus acidózis –> bikarbonát vesztés
- ritmuszavarok, szívelégtelenség –> K+-vesztés miatt
Diagnózis:
- tenyésztés: tioszulfát-citrát-epesavas lemezen (TCBS), esetleg lúgos peptonvizes előinkubálással
- biokémiai rekaciók:
o O1/O139 antigénre specifikus savókkal agglutináció
o kolerás széklet egy cseppjében O-specifikus ellenanyaggal immobilizálás (elölés)
o székletből végzett direkt IF
Therápia és prevenció:
- a kezelés alapja a folyadékpótlás – oralis rehidrációs terápia (NaCl-ot, KCl-ot, bikarbonátot és glukózt tartalmazó oldat
itatása)
- tetracyclin
- élő attenuált oralis vakcina (koleratoxin B alegységét is tartalmazza) –> féléves védelem
Egyéb vibriók:
1. Vibrio parahaemolyticus:
- a Távol-Keleten, Japánban az ételmérgezések egyik leggyakoribb formája
- a fertőzés forrása a nem megfelelően elkészített, nyers, esetleg élő tengeri állatok, kagylók
- egy enterotoxin (Kanagawa haemolysin) megemeli a sejten belüli kalcium szintet és szekretoros hasmenést okoz
- ritkán lágyrészfertőzéseket, szepszist is okozhat
- diagnosztika: TCBS táptalaj, a Kanagawa-toxin lizálja az emberi vvt-t, a birkát viszont nem
- terápia: antibiotikus kezelést nem igényel
114
2. Vibrio vulnificus:
- tokos baktérium
- súlyos lágyrész- és sebfertőzések, cellulitis, szepszis okozója
- veszélyeztetettek a májbetegek, vastárolási betegségben szenvedők, alkoholisták
- azonnali, nagy dózisú minocyclin+FQ vagy cephalosporin
115
51. Campylobacter.
Gram negatív, 0,2-0,5 µm, hajlott pálcák, sirály alakzat
Tenyésztés
- speciális körülmények között

- Oxidáz pozitív
- Kataláz pozitív
- 42°C
- Csökkentett O2 tenzió
- Emelt CO2 tenzió
- Skirrow agar
- CCDA (cefoperazon- szén-DA)
Campylobacter jejuni: főleg baromfi, kutya, macska

C. coli: sertés
C. fetus: szarvasmarha
Virulencia, pathogenesis
Szájon át ferőződés
Citoletális distendáló toxin (CDT)
Betörhet a véráramba
O- és H-antigének
Nem megfelelően tárolt hús, nyers tej, kutya- macska-exkrétummal terjed
Travelers disease-t (utazók betegsége) okozhatja
95%-ban C. Jejuni okoz fertőzést
dús epetartalom, jól szaporodik
hámsejtekbe penetrálnak citotoxinok, enterotoxinok diffúz hasmenést okoz (term. Colon, ileum)
hasmenés, fejfájás, láz, hasi görcsök
kezelés nélkül 8-10 nap alatt gyógyul
ritka szövődmények:
meningitis, HUS, reaktív arthritis, polineuropathia
Betegségek:
Vizes hasmenés
Vérhasszerű hasmenés (tenesmus, véres széklet, hasi görcsök)
Szisztémás fertőzés (meningitis, endocarditis)
Reaktív arthritis
Guillain-Barre szindróma (keresztreagáló antitestek)
Diagnózis:
Natív székletvizsgálat: gyorsan mozgó baktériumok!

Kitenyésztés (a székletet először membrán filteren szűrjük)
Szeológia: csak elhúzódó szövődmények esetén
Terápia:
makrolidok
Campylobacter Fetus:
Hasmenés
Terhes nőkben halva születés, endocarditis, meningitis
immunszuppresszáltak akár halál is
S-feh. Szerepe a liquorba jutása
Th.: chloramphenicol, cefotaxim, gentamicin
Campylobacter Sputum:
Száj norm. Flóra (inny gyull.)
116
52. Helicobacter pylori.

Helicobacter genus 22 faj
Helicobacter pylori
Gram negatív, 3 µm, S alakú, lophotrich csillós (4-8)

Ureáz pozitív
Tenyésztés:
Nagyon igényes
Módosított Skirrow agar: vér, szérum, keményítő
Nedves, microaerphil körülmények
Telepek 3-5 nap után
Virulencia faktorok
- Csilló: mozgás
- Ureáz: emeli a pH-t
- Mucináz:
- VacA: citotoxin
- CagA: citoszkeletont roncsolja, IL-1,8 indukció , gyulladás fokozása
Emeli a gyomorsav termelését
Gátolja a somastatin termelését
Emeli a gastrin termelését
- Ureáz termelés: NH3 képződik ami semlegesíti a gyomorsavat és nyálkahártyán átjut

- Vakuolizációs toxin: hámsejtek pusztulása (mátrixfeh. Receptorhoz kötődik)
- Sok ellenanyag képződik ellene
- Főleg az antrumban és a duodenumban okoz elváltozást
- Gastritist okoz (atriphiás, chr.)
- Gyomor- és duodenumfekélyben többnyire jelen van
Kórképek:
- Acut gastritis
- Chronicus gastritis
- Ulcus (gyomor, duodenum)
- Athrophiás gastritis
- Gyomor adenocarcinoma
- MALT lymphoma
Diagnózis
- Invazív eljárások
o Biopszia: hisztopathológiai festések:, Gram, haematoxyllin eosin, festés
o ezüstözés, FISH: clarithromycin rezisztencia kimutatás
o Ureáz teszt
- Kitenyésztés
- PCR: antibiotikum rezisztencia
- Nem invazív eljárások

o Urea breath test (UBT)
o Antigén kimutatás székletből
o Szerológia: nem hasznos, mert az ellenanyagok hosszú ideig perzisztálnak
Kezelés:
Protonpumpa gátló: omeprasol, lansoprasol

Antibiotikum: clarithromycin, amoxycillin, metronidazole
Megelőzés:
csak emberi kórokozó

60 éves populáció 50%-ában
 
117
53. Legionella pneumophilia
A legionellák osztályozása
 A Legionellaceae családban 4 nemzetség van:
o Legionella,
o Fluoribacter
o Tatlockia
o Sarcobium
 Legionella: 53 faj és 3 subspecies
 Kb. a fajok fele okoz humán megbetegedést
 Az összes fertőzés 90%-át a L. pneumophila (leggyakrabban izolált szerotípusok 1-es, 6-os)
 A Fluoribacter bozemanae és a Tatlockia micdadei korábban a legionellákhoz tartoztak és hasonló megbetegedést
okoznak mint a L. pneumophila
Legionellák
 A legionellák pleomorf, csillós, Gram-negatív pálcák, méretük és alakjuk a 0,5 μm-től (coccobacillus) 20 μm-ig
(filamentumszerű) terjedhet
 A legionellák klinikai mintákban nem jól festődnek, de láthatóvá tehetők Dieterle ezüst festéssel
 A T. micdadei kimutatható saválló festéssel, de ezt a tulajdonságát in vitro növekedés során elveszíti
 A legionellák obligát aerob és fakultatív intracelluláris mikrobák
 Energiatermelésükhöz a szénforrást aminosavakból fedezik
A legionellák tenyésztése
 A tenyésztésre BCYE (Buffered Charcoal Yeast Extract) táptalajt használunk, melyet az oldott vas-sók és L-
cisztein mellett antibiotikumokkal kiegészítve tehetünk szelektívvé
 Ellenállóak, nedves környezetben széles határok közötti (0 és 68 oC) hőmérsékletet túlélnek, és jelentősen
ellenállnak a klórtartalmú dezinficienseknek is!
A legionellák előfordulása
 A legionellák elsősorban a természetben, különböző vizekben (tavak, folyók, mocsarak)
 Valamint mesterséges (víztárolók, medencék, szökőkutak, hűtőtornyok, vízellátó rendszerek) vizekben élnek
 Előfordulhatnak szabadon, illetve biofilmkolóniák tagjaként, elsősorban azonban a vizekben élő amőbákkal
(Acanthamoeba, Hartmanella és Naegleria fajok) szimbiózisban, intracellulárisan
 A legionellák előfordulhatnak a közvetlen lakókörnyezetünkben is (légkondicionáló, tusoló, medencék stb.)
A legionella fertőzés pathomechanizmusa

 A baktérium fertőzött vizek aerosoljának belélegzése révén jut a szervezetbe
 A baktériumokat a bronchusok alveoláris macrophagjai veszik fel– két mechanizmussal
 Phagocytosissal vagy a phagocytosis egy formájával, melynek során a célsejt nyúlványa a baktérium köré tekeredik
(coiling phagocytosis )
 A hagyományos phagocytosist, segítheti a mikroba komplement (C3b) által történő opszonizációja
 A gazdasejtben megakadályozza a phagosoma–lysosoma fúziót, és a durva szemcsés ER-ből membrándarabokat
nyerve egy különleges vezikulumot hoz létre, melyben szaporodásnak indul, enzimeket termel, károsítva a
gazdasejtet
 A fertőzött sejtből cytokinek chemokinek szabadulnak fel - gyulladást fokozóak
 A kórokozó eliminálásában a celluláris immunválasz elengedhetetlen (IFN-γ aktivált Th1 sejtek)
A legionellák okozta megbetegedések

 Hajlamosító tényezők
o Idős kor (50 év felett), immungyengeség,
o erős dohányzás, alkoholizmus, férfi nem,
o idült betegség, posztoperatív vagy
o intenzív kezelés
 Inkubációs idő: 2-10 nap
 Pontiac láz
o Influenzaszerű tünetek, izomfájdalom és láz, tüdőgyulladás jelei nélkül
o A páciensek 2-5 nap alatt mindenféle beavatkozás nélkül meggyógyulnak
o Halálos kimenetelű megbetegedést még nem írtak le
o A pathomechanizmus hátterében a bakteriális toxinra kialakult hiperszenzitivitás állhat
118
 Légionárius betegség
o Első leírás: Amerikai Légió veteránjainak 1976-ban egy philadelphiai szállodában tartott gyűlése után a
résztvevők között kirobbant, magas morbiditással és számos halálesettel járó járványt követően.
o A pneumonia (láz, hidegrázás és köhögés, ami lehet száraz vagy hurutos), amely magas
lázzal és változatos extrapulmonalis (hasmenés, pericarditis, myocarditis, endocarditis,
pancreatitis, fejfájás,tudatzavar, pyelonephritis, kiütések) tünetekkel társulva gyakran életveszélyes
állapot kialakulásához vezet
A legionellák okozta fertőzések diagnosztikája

 A legionellák Gram szerint nehezen festhetőek, gennysejtekben gazdag köpet, látható baktériumok nélkül gyanús
lehet
 Az ilyenkor megnyújtott idejű fukszin expozícióval megismételt Gram festés során megjelenhetnek a Gram-
negatív pálcák
 Dieterle ezüst festés
 A köpetből való kimutatására: direkt immunfluoreszcencens eljárás
 A tenyésztésre: BCYE agart használunk (az inkubációs idő 7 -10 nap)
 A legionella sejtfal (LPS) antigén a fertőzés első napjaitól kimutatható a vizeletben lehetőséget adva egy
gyors, és érzékeny diagnosztikus (mikroimmun-kromatográfiás módszer) eljárásra (korlát: csak a célzottan
keresett szerocsoportokra – általában 1- és 6 –ra fajlagos)
 A PCR módszerek érzékenyek és fajlagosak, de széles körben még nem terjedtek el
 A kialakult antitest választ ma már egyre inkább ELISA-val vizsgáljuk. A módszer jól
alkalmazható szeroepidemiológiai vizsgálatokban
 Hátránya, hogy értékelhető titer emelkedés csak hetek alatt jön létre, így a kezelés elindításánál ritkán van
segítségünkre
A legionellák okozta betegségek terápiája, megelőzése

 A legionárius betegség intracellulárisan ható antibiotikummal kezelendő
 A kezelés időtartama 3 hét
 Macrolidok: clarythromycin, azythromycin
 Fluoroquinolonok: ciprofloxacin, ofloxacin, levofloxacin, moxifloxacin
 Megelőzés: vizes gépészeti berendezések folyamatos karbantartása, kezelése (hő: 60°C fölé, magas klór tartalmú
fertőtlenítők)
119
54. Bacillus anthracis és Bacillus cereus.

A Bacillus genus általános jellemzői
A természetben elterjedt mikroorganizmusok, megtalálhatók pl. a földben, zöldségeken stb.

A genusnak kb. 200 tagja van
Gram-pozitív, aerob pálcák
Méret: 1-2 X 5-10 mm
Spórát képeznek kedvezőtlen körülmények között, ami nem deformálja
a baktériumot
Humán pathogén speciesek:

Bacillus anthracis
Bacillus cereus
Bacillus stearothermophilus – autoklávok hatékonyságának ellenőrzésére
Bacillus thuringiensis - peszticid
Bacillus anthracis:
Tenyésztés:
Oltókaccsal megérintve azt tapasztaljuk, hogy a telep felvert tojásfehérjéhez hasonló állagú, ha felfelé húzzuk az oltókaccsal,
a csúcsosodó formát megtartja (sztalagmit)
Medusa fej alakú telepek
egyszerű táptalajon is jól növekszik
CO2 jelenlétében tokot fejleszt
véres agaron nem haemolysál
In vitro csak speciális körülmények között termel tokot (CO2 jelenlétében)
Epidemiológia:
Az anthrax elsősorban a növényevő állatok betegsége

Az anthrax súlyos problémát jelent azon országokban, ahol nem vakcinálják az állatokat vagy nem kivitelezhető (pl. a
betegség honos az afrikai vadállatokban)
Az anthrax spórák extrém rezisztenciát mutatnak, több évtizeden át életképesek
(Jászladány: 30 éve használaton kívüli dögkút, Tiszafüred 8 humán megbetegedés, Debrecen: állatkerti esetek 2014)
Dekontaminálás: „elátkozott mezők” felégetése
veszélyeztetettek: dobkészítők, bőrrel dolgozók, állami tisztviselők
A B. anthracis által okozott human betegség 4 úton terjedhet:

inoculatio
lenyelés
belélegzés
injektálás (IV drogfüggők) (szennyezett heroin, Törökország?)
A human fertőzések kb. 95%-a inoculatios eredetű
A spórák a bőrön található apró sérüléseken keresztül jutnak be, kontaminált talajjal vagy fertőzött állati eredetű termékekkel
való érintkezés (pl. bőr, kecskeszőr, gyapjú) során
Virulencia faktorok:
 A virulens B. anthracis egy nagyméretű plazmidon (pXO1) hordoz két toxikus és egy a kötődéshez szükséges
protein génjét (tipikus, összetett exotoxin)
 A protektív antigen (PA), az oedema faktor (EF) és a lethalis faktor (LF) önmagukban nem toxikusak,
viszont kombinálódva toxinokká alakulnak
 A PA és EF kombinációja révén az oedema toxin, a PA és LF kombinációjából pedig a lethalis toxin jön létre
 A tok, a B. anthracis másik fontos virulencia faktora, amely poly-d-glutaminsavból áll
 A tok jelenléte megfigyelhető klinikai izolátumokban, in vitro viszont nem, csak speciális körülmények között.
Három gén (capA, capB, and capC) felelős a tok képződéséért; ezek egy másik plazmidon találhatók (pXO2)
 A tok anti-phagocyter, anti-complement hatással bír
120
Toxinok hatásmechanizmusa:
1. A PA egy 83 kDa súlyú protein, amely a gazdasejt felszínén levő két, számos sejten és szöveten megtalálható, receptor
(TEM8, CMG2) egyikéhez tud kötődni
2. A PA receptorhoz való kötődése után a gazdasejt proteázai (furinok) hasítják: a sejt felszínén marad a 63 kDa súlyú
fragment (PA63), egy kisebb egység pedig leválik
3. Hét PA63 fragment összeáll a sejt felszínén, létrehozva egy gyűrű alakú komplexet (pórus precursor vagy "prepore")
4. Ez a heptamer komplex ezután három LF és/vagy EF molekula megkötésére is képes. Mivel mindkét faktor ugyanazt a
kötőhelyet ismeri fel, a kötődés kompetitív
5. A komplex kialakulása stimulálja az endocytosist majd az endosoma savanyodását
6. Ebben a környezetben a heptamer komplex transzmembrán pórust hoz létre, így a LF és az EF a cytosolba kerül
7. Az LF egy cink-dependens proteáz, amely képes a mitogen-aktivált protein kinázt (MAPK) hasítani, ezzel a sejt halálát
okozni. Fokozza a TNF-a, IL-1b és egyéb citokinek termelődését, gátolja a természetes és adaptív immunválaszt, károsítja az
endothel sejteket és a DC-ket
8. Az EF egy calmodulin-dependens adenilát-cikláz, amely növeli a sejten belüli cAMP szintet, oedemához, hypovolemiás
shockhoz vezetve
Anthrax toxin cardiovascularis hatásai:
 A B. anthracis spóráinak belélegzése, lenyelése vagy cutan expozíciója után bacteraemia alakul ki
 A spórák a szervezetben germinálódnak és megkezdik virulencia faktoraik, az ET és LT termelését
 Az ET az erek permeabilitását fokozza, ami pulmonaris és peripheriás oedema kialakulásához vezet, így
systemás hypovolaemia jön létre
 A LT károsítja az immunválaszt a macrophagok pusztítása révén, amelyekből így a baktériumok a
nyirokrendszerbe kerülnek. Ez a B. anthracis terjedését segíti és septicaemia kialakulásához vezet
 A LT által kifejtett cellularis hatások csökkentik a perctérfogatot, ezt az állapotot a hypovolaemia pedig még
tovább rontja, így hypotensióhoz és halálhoz vezet
Megbetegedések:
1. A bőr anthrax fájdalmatlan papula kialakulásával kezdődik a behatolás helyén. Ez rapidan progrediál és fekélyt
eredményez, amelyet vesiculák vesznek körbe. Ezután necrotizáló var (pokolvar) képződik
Systemás tünetek, fájdalmas lymphadenopathia és masszív oedema alakulhat ki. A mortalitási ráta kezeletlen esetekben 20%
2. A gastrointestinalis anthrax tüneteit a lokalizáció határozza meg. Amennyiben a mikrobák a felső intestinalis szakaszt
kolonizálják, a szájban és a oesophagusban fekélyek alakulnak ki, valamint regionalis lymphadenopathia, oedema és sepsis
Ha a baktériumok a coecum vagy terminalis ileum területén szaporodnak, a betegnél hányinger, hányás és általános rossz
közérzet jelentkezik. Ez az állapot gyorsan systemás betegséggé fejlődik. A gastrointestinalis anthrax halálozási aránya
megközelíti a 100%-ot
3. Inhalációs anthrax
A kezdeti tünetek nem specifikusak: láz, myalgia, improduktív köhögés és általános rossz közérzet (25-50 ezer spóra
szükséges a fertőzéshez)
A betegség második stádiuma már sokkal drámaibb: gyorsan romló lázas állapot, oedema, mediastinalis nyirokcsomók
masszív megnagyobbodása (ez felelős a rtg felvételen látható kiszélesedett középárnyékért) jellemzi, majd légzési
elégtelenség és sepsis alakul ki
Habár a fertőzés a tüdőn keresztül történik, pneumonia ritkán fordul elő!
Meningeális jelek az esetek felében megfigyelhetőek!
Majdnem minden eset sepsis kialakulásához és halálhoz vezet az első tünetek megjelenésétől számított 3 napon belül, hacsak
a betegség felismerése és az adekvát terápia megkezdése nem azonnal történik
Diagnózis:
1. Festés. Az anthrax azon kevés bakteriális betegségek egyike, amely esetén könnyen kimutathatóak a baktériumok
peripheriás vérből végzett Gram festéssel
A B. anthracis in vivo legtöbbször rendelkezik tokkal
2. Fluorescens ellenanyag (DFA) test (a B. anthracis tokja ellen)
3. Tenyésztés. Véresagaron nagy, nem pigmentált telepeket láthatunk, amelyeknek száraz felszíne és szabálytalan széle van
("Medusa fej" morfológia). A telepek eléggé ragadósak és összekapaszkodottak az agarral, így ha felfelé húzzuk az
oltókaccsal, a felfelé csúcsosodó formát megtartja
A B. cereus telepeivel ellentétben NEM mutat haemolyticus aktivitást
Motilitiási vizsgálat során a B. anthracis NEM mozog
4. Gamma-fág oldódás
4. McFadyean’s festés: perifériás vér festésére
5. Nukleinsav amplifikációs tesztek (PCR)
121
Prevenció:
Az anthrax vakcinát (AVA: antrax vaccine adsorbed, BioThrax) egy avirulens, tokot nem képező törzs szűrletéből állítják elő
(V770-NP1-R törzs)
A vakcinában tehát nincs baktérium!
A védőoltást intramuscularisan több alkalommal adják : 0,2,4,hét majd 6, 12,18 hónap, évenként újraoltás
A vakcina hatékonysága: a vakcinált emberek 95 %-ban mutatható ki ellenanyag a PA ellen a 3 oltást követően
 Laboratóriumi dolgozók esetében, akik közvetlenül érintkezhetnek a baktériummal

 Importált állati bőrrel vagy állati szőrmével foglalkozó munkások körében
 A magas incidenciájú területeken dolgozó munkások körében, akik nagy valószínűséggel fertőzött állatokkal
foglalkoznak
 Katonák esetében (biológiai fegyverként való alkalmazás esetére)
 Az anthrax dekontaminációjában résztvevőket mindenképp oltani kell!
Therapia:
A B. anthracis érzékeny penicillinre, doxycyclinre és ciprofloxacinra

Szulfonamidokra és széles spektrumú cephalosporinokra viszont rezisztens
Mivel penicillin és doxycyclin rezisztenciáért felelős gének megjelentek a B. anthracis törzsekben, jelenleg kombinációk
alkalmazása ajánlott:
Lokális bőrfertőzés esetén: orális ciprofloxacin vagy doxycyclin
Szisztémás fertőzés esetén: intravénás kombinált kezelés: ciprofloxacin, meropenem és linezolid
Obiltoxaximab: monoklonális ellenanyag inhalációs anthrax esetén (protektív antigén specifikus)
Anthrax immunglobulin (vakcináltak savójából előállított)
Elhúzódó kezelés: 60 nap
(Anthrax, mint biológiai fegyver):
 1916- A skandináv szabadságharcosok használták az orosz hadsereg ellen

 1930- a japán hadsereg alkalmazta a megszállt Manchuriában, szándékosan fertőztek rabokat
 1942- a brit hadvezetés kísérletet hajtott végre Gruinard szigeten (a szigetet csak 1990-es évekre dekontaminálták)
 1979- Rhodesia
 Vorozhdeniya sziget (Aral-tó közepén) – a szovjetek
 100-200 tonna anthrax spórát gyártottak Kantubekben
 1979- Sverdlovsk anthrax „szivárgás” (68 ember halt meg)
 2001- USA, bioterrorizmus, anthrax spórákat tartalmazó levelek
122
Bacillus cereus:
Morfológiája hasonló a B. anthracis-hoz

A pálcák végei lekerekítettek
Peritrich csillós, tehát mozgásra képes
Haemolysal véres agaron
Környezetben elterjedt (föld, víz, szennyvíz), ételekben megtalálható pl. rizs
Állatok (szárnyasok) táplálásában probiotikumként használják (kompetitív módon kiszorít más baktériumokat)
A B. cereus által termelt toxinok:

enterotoxin
hemolysin (HBL): dermonecroticus, vascularis permeabilitás fokoz
nem-hemolyticus enterotoxin (NHE)
cytotoxin K
enterotoxin FM
emeticus toxin (cereulid)
stimulálja a vagust a 5-HT3 receptorhoz kötődve
sav, pH és hő rezisztens
Phospholipase C
panophtalmitis kialakulásában fontos
Megbetegedések:
1. Az emeticus forma rizstartalmú étel elfogyasztása után jelentkezik (Fried rice syndrome)
- A vegetatív baktériumok a rizs főzése során elpusztulnak, a spórák viszont nem
- Ha a megfőzött rizst nem hűtik le (gyorsan), a spórák germinálódnak és toxint termelnek
- A termelődött toxin hőrezisztens és az ismételt felmelegítés során ép marad
- Tehát az emeticus formában intoxikáció lép fel, nem a baktérium okozza a tüneteket!
- Így az inkubációs idő rövid (1 - 6 óra)
- Tünetek: hányinger, hányás, hasi görcsök
- Nagy mennyiségű toxin elfogyasztását követheti fulmináns májkárosodás
2. A B. cereus ételmérgezés hasmenéses formája valódi infekció, amit a baktériummal kontaminált hús, zöldség vagy
mártás elfogyasztása okoz
Hosszabb az inkubációs idő, amely során a mikrobák a beteg intestinalis traktusában szaporodnak és hőérzékeny
enterotoxinokat termelnek. Az enterotoxin felelős a hasmenés, hányinger és hasi görcsök kialakulásáért. (Az egyik toxin
emeli a cAMP szintet, következmény a hasmenés)
A hasmenéses forma rendszerint egy vagy néhány napig tart
3. Szemfertőzések általában penetráló sérülés kapcsán jönnek létre, ha a sérülést talajjal szennyezett tárgy okozta
A B. cereus panophthalmitis egy rapidan progrediáló betegség, amely 48 órán belül a fényérzékelés teljes elvesztését
okozhatja
Phospholipase C, cereolysin
4. Endocarditis, pneumonitis, bacteraemia, katéter-szepszis és meningitis jöhet létre súlyosan immunszupprimált

betegekben
Tea fogyasztása immunkárosodott betegek esetében növeli az invazív B. cereus fertőzés kialakulásának valószínűségét
Atípusos törzsek szert tettek pXO1 plazmidra – tünetek, mint az anthrax esetén!
Diagnózis:
Emetikus forma:
a diagnózist megerősíti ha az ételből ki tudjuk mutatni a B. cereust 105 /g
mennyiségben
Hasmenéses forma:
B. cereus izolálása a beteg székletéből
Festés
Tenyésztés: szelektív agaron
Haemolysist mutat, mozog!
Terápia:
Az ételmérgezés önmagától rendeződik
Súlyos szem vagy bőrfertőzésben
glikopeptid
clindamicin
A Bacillus cereus okozta ételfertőzés elkerülhető az étel megfelelő hűtésével és tárolásával

Különösképpen a rizs tartalmú ételeket nem szabad 10°C felett tárolni!
123
55. Gázgangrénát okozó clostridiumok, Clostridium difficile.
A genusra 4 alapvető tulajdonság jellemző:

(1) endospórák jelenléte (terminalis, subterminalis, centralis helyzetben)
(2) szigorú anaerob metabolizmus
(3) a szulfát szulfittá redukálásra való képtelenség
(4) Gram-pozitív sejtfal
Ezen mikroorganizmusok széles körben elterjedtek a talajban, természetes és szennyvizekben, valamint
különböző állatok és az ember gastorintestinalis traktusának normál flórájának tagjai
Csillóval rendelkeznek, kivéve a C. perfringens-t, amely tokos baktérium
hisztotoxikus, gázgangrénát okozó

C. perfringens (C. septicum, C. novyi,
C. histolyticum, C. sordelii)
Clostridium. perfringens
nagy méretű (0.6 - 2.4 × 1.3 - 19.0 μm), négyszögletes, Gram-pozitív pálcák
spóráit ritkán lehet megfigyelni
a néhány, nem mozgó clostridiumok egyike, bár laboratóriumi körülmények között gyorsan benövi a táptalajt
tokos
a baktérium gyorsan nő darálthúst és glükózt tartalmazó táptalajban, melynek során nagymennyiségű gázt termel
haemolyticus aktivitással rendelkezik
a telep körül beta haemolysis, a teleptől távolabb alfa haemolysis
négyféle toxint termel, ezek alapján A-E típus
Alpha toxin (Nagler reakcióval kimutatható)

- A legfontosabb és minden C. perfringens típus által termelt toxin, amely egy lecitináz (foszfolipáz C)
- Lizálja az erythrocytákat, vérlemezkéket, fvs-ket és az endothel sejteket
- Masszív haemolysist okoz, növeli a vascularis permeabilitást és a vérzést (fokozza a vérlemezkék szétesését), szöveti
destrukciót (myonecrosis), hepaticus toxicitást, és myocardialis dysfunctiót (bradycardia, hypotensio) okoz
- Legnagyobb mennyiségben a C. perfringens A típus termeli
Beta toxin felelős az enteritis necrotisans kialakulásáért
Epsilon toxin, egy protoxin, amelyet a tripszin aktivál és amely növeli a gastrointestinum vascularis permeabilitását
Iota toxin, az E típusú C. perfringens termeli. Necroticus aktivitással rendelkezik, valamint fokozza a vascularis
permeabilitást
Enterotoxin: hasmenést okoz
Enzimek: kollagenáz, hialuronidáz, dezoxiribonukleáz
Megbetegedések:
A fertőzés lehet exogén eredetű (roncsolt, földdel szennyezett sérülések)

Ritkábban endogén (a beteg belében levő C. perfrigens okozza: appendicitis, septicus abortus kapcsán)
(1) cellulitis
(2) fasciitis vagy suppurativ myositis
(3) myonecrosis vagy gázgangréna

- A Clostridium okozta myonecrosis életveszélyes állapot
- A betegség kezdetére jellemző a traumát követő egy héten belül megjelenő intenzív fájdalom
- A tünetek megjelenését követő 2 napon belül kiterjedt izom necrosis, shock, veseelégtelenség és halál
- A gyorsan osztódó baktériumok által termelt gázok okozzák a szövetekben a krepitációt (sercegő üszög)
- Mikroszkópos vizsgálattal négyszögletes, Gram-pozitív pálcákat látunk gyulladásos sejtek nélkül (a toxin-
mediálta lysis miatt)
Általában C. perfringens okozza, bár már speciesek is létrehozhatnak gázgangrénát (C. septicum, C. histolyticum és C. novyi)
(4.) Clostridium okozta ételmérgezés – relatíve ritka

- Rövid inkubációs idő (8-24 h)
- Tünetek: hasi görcs, vizes hasmenés; láz, hányinger vagy hányás nem jellemző
- A betegség lefolyása 24-48 óra
- A betegség forrása: kontaminált hús (marha, csirke, pulyka), amely nagy számban tartalmaz (108-109 organizmus)
enterotoxin-termelő A típusú C. perfringens-t
- A kontaminált étel 60° C alatti hőmérsékleten tartása kedvez a spórák germinálódásának, a baktérium
elszaporodásának
124
(5.) Enteritis necrotisans (pig-bel) ritka, akut betegség, amely a jejunum necrosisával jár. Jellemző tünetei: hasi fájdalom,
hányás, véres széklet (a vékonybél kifekélyesedése miatt). A bélfal perforálódhat, ami peritonitishez és sokkhoz vezet. A
tünetek kialakulásáért a beta toxin felelős, amelyet C típusú C. perfringens termel
Rosszul hőkezelt sertéshús elfogyasztása édesburgonyával segíti a betegség kialakulását, mivel ez utóbbi hőstabil tripszin
inhibitort tartalmaz, amely megakadályozza a toxin tripszin általi inaktiválását (Pápua-Új-Guinea)
Diagnózis:
Mikroszkópos vizsgálattal Gram-pozitív pálcákat látunk, általában fvs-ek nélkül

Relatíve egyszerű tenyészteni. A C. perfringens 8-10 percenként osztódik, így a növekedés szilárd vagy folyékony táptalajon
is néhány óra múlva látható
A C. perfringens szerepe az ételmérgezésben akkor bizonyított, ha az el nem fogyasztott élelmiszerből 10 5 baktérium/g vagy
a székletből 106 baktérium/g kitenyészthető a betegség kezdetét követő egy napon belül
Immunoassay-k is léteznek az enterotoxin székletből való kimutatására
Therápia:
C. perfringens által okozott lágyszövet-fertőzéseket, a suppurativ myositist és myonecrosist, agresszívan kell kezelni
 sebészi kimetszéssel
 nagy dózisú penicillin adásával
 hiperbárikus oxigén kamra terápiával
Az anti-serumnak nem bizonyított a hatása az alpha toxinnal szemben, ezért ma már nem használják!
A halálozási arány 60-100% is lehet
A kevésbé súlyos, lokalizált lágyszövet-fertőzéseket sikeresen lehet kezelni penicillinnel
Az ételmérgezést nem szükséges antibiotikummal kezelni, mivel a betegség magától elmúlik
Clostridioides difficile
Csillókkal rendelkező pálca

Spórája általában centrálisan helyezkedik el
A baktériumot tartalmazó táptalaj jellegzetesen „ló szagú”
Csecsemőkben a hordozás: 60-70%
Felnőttekben:1-2 %
Pathogenesis:
Két toxint termel:

enterotoxin A: fokozza a folyadékkiáramlást (hasmenés), és a gyulladást
citotoxin B: aktin depolimerizációt okoz, citoszkeletont károsít
Hipervirulens törzsekben
- binaris toxin – hatása ismeretlen, viszont fontos markere ezen nagy
virulenciával rendelkező törzseknek
- a binaris toxint termelő törzsek több A és B toxint termelnek és
fluoroquinolonra rezisztensek!
A baktérium tagja lehet a normál flórának a bélben

Széles spektrumú antibiotikum kezelés a bél normál flóráját kiírtva a C. difficile
elszaporodását okozza
 gastrointestinalis diszkomfort
 hasmenés (AAD, Antibiotic Associated Diarrhoae)
pseudomembranosus enterocolitis (véres széklet, álhártya képződés)
Laboratóriumi diagnózis, kezelés, control
A kitenyésztés csak a kolonizációról ad felvilágítást!

Ki kell mutatni a toxin termelést
 sejtkultúrán (HeLa) a toxin lekerekedést okoz
 immunassay
 PCR
Kezelés:
Antibiotikum kezelés felfüggesztése!
Utána: metronidazol
vancomycin v.
fidaxomicin (Dificlir)
Relapsus gyakori, ugyanazzal az antibiotikummal kell kezelni a beteget!
Esetleg sebészi beavatkozás
Bezlotoxumab: monoklonális ellenanyag a B típusú toxin ellen
Széklettranszfer
Fontos nosocomiális kórokozó- A beteg körül szigorú higiénés szabályok a spórák szóródásának megakadályozására!
125
56. Neurotoxikus clostridiumok.
A genusra 4 alapvető tulajdonság jellemző:

(1) endospórák jelenléte (terminalis, subterminalis, centralis helyzetben)
(2) szigorú anaerob metabolizmus
(3) a szulfát szulfittá redukálásra való képtelenség
(4) Gram-pozitív sejtfal
Ezen mikroorganizmusok széles körben elterjedtek a talajban, természetes és szennyvizekben, valamint különböző állatok és
az ember gastorintestinalis traktusának normál flórájának tagjai
Csillóval rendelkeznek, kivéve a C. perfringens-t, amely tokos baktérium
neurotoxikus
C. tetani
C. botulinum
Clostridium tetani:
- 0.5-2 × 2-18 μm méretű, csillós, spóraképző pálca

- Kerek, terminalisan elhelyezkedő spórával rendelkezik, amely miatt dobverőre emlékeztető alakja van
- Nehezen tenyészthető. Nagyon érzékeny az oxigénre, fátyolszerűen nő, nem képez telepeket
- Proteolitikus, de nem képes szénhidrátok fermentálására
A C. tetani 2 toxint termel
1. Tetanolysin (oxigénre érzékeny haemolysin)

A pontos funkciója nem ismert
2. Tetanospasmin (plazmid által kódolt, exotoxin, neurotoxin)
Ez a toxin felelős a tetanus tüneteiért
Tetanospasmin hatásmechanizmusa:
1. A tetanospasmin a növekedés stacioner fázisában termelődik

2. A tetanospasmin egy A-B toxin. A B részen levő szénhidrát-kötő domén a motoneuronok felszínén levő
glikoproteinnekhez kötődik
3. A toxin molekulák endosomákba kerülnek és az axon mentén a gerincvelőbe jutnak
4. Itt az endosoma elsavasodik, ez konformáció változását okoz a B részen, amely ezt követően inzertálódik az endosoma
membránjába és az A toxin a cytosolba jut
5. A könnyűlánc (A rész) egy cink-endopeptidáz
6. A tetanospasmin olyan fehérjéket inaktivál, amelyek a gátló neurotranszmitterek felszabadulását szabályozzák
(glicin, GABA)
7. Ez szinaptikus aktivitáshoz, az acetilkolin felszaporodásához vezet a motoneuronokban, amelynek eredménye spasztikus
paralysis
8. A toxin kötődése irreverzibilis, így a gyógyulás új axon terminalisok képződésétől függ
Tetanus tünetei:
A fertőzés sokszor jelentéktelennek hitt apró szúrt sérülésből indul ki! A baktérium bekerülhet szúrt, lőtt sebeken, állati
harapás nyomán, köldökcsonkon keresztül
Az inkubációs idő néhány naptól néhány hétig terjedhet (a behatolási hely KIR-től való távolságának függvénye), 7-25 cm
vándorol a toxin naponta az axonban
Az első tünet gyakran a m. masseter érintettsége (szájzár vagy trismus)
Az arcizmok görcse miatt kialakuló jellegzetes arckifejezés a risus sardonicus
További korai tünetek: nyáladzás, izzadás, irritabilitás és a hátizomzat görcse (opisthotonus)
A vegetatív idegrendszer is érintett lehet súlyos esetekben: arrhythmia, vérnyomás fluktuációja, extrém izzadás, dehidratáció
következik be.
Lokalizált formában a tetanus a primer behatolás helyén alakul ki. Ennek egy variánsa a cephalicus tetanus
Prevenció:
Vakcinálás: alapimmunizálás 3 dózis tetanus toxoid (2,3,4 hónapos korban)

Booster oltás 18 hónapos korban, 6 valamint 11 évesen
A védelmet 10 évente booster oltások adásával kell megerősíteni
126
Therápia:
- sebészi kimetszés
- metronidazol
- passzív immunizálás (humán eredetű hyper-immunglobulinnal)
- vaccinálás tetanus toxoiddal
A metronidazol és a penicillin ugyanolyan hatásosak C. tetani ellen; de! mivel a penicillin, mint a tetanospasmin, gátolja a
GABA aktivitást, nem használandó!
Clostridium botulinum:
C. botulinum nagyméretű (0.6 - 1.4 × 3.0 - 20.2 μm), igényes, spóraképző, anaerob pálca
7, antigének tekintetében különböző botulinum toxint (A - G) ismerünk; a human betegségek az A, B, E és F típusokhoz köthetők
Néhány egyéb clostridium faj is termel botulinum toxint, például C. butyricum (E toxin), C. baratii (F toxin) és C. argentinense.
Emberi megbetegedést a C. butyricum és C. baratii okozhat (ritkán) a C. botulinumon kívül
Exotoxin termelése lizogén konverzió eredménye
Fertőzés forrása lehet:

- Konzervek, befőttek
- Sonka, hurka
- Sózott hal
- Méz
Pathogenesis:
C. botulinum toxin
150 kDa nagyságú protein (A-B toxin)
a kisebbik könnyű lánc vagy A rész cink-endopeptidáz aktivitással bír
a nagyobbik, nehéz lánc vagy B rész, nem toxikus
A B rész a motoros neuronok felületén levő sziálsav vagy glycoprotein receptorokhoz kötődik és stimulálja a toxin endocytosisát
Az endosoma savasodása stimulálja az A rész felszabadulását, amit a B rész N terminálisa mediál
A botulinum toxin inaktiválja az acetilkolin felszabadulását szabályzó proteineket, meggátolva a neurotranszmissziót a perifériás
cholinerg szinapszisokban
Mivel az acetilkolin szükséges az izmok aktivációjához a botulizmus legfőbb tünete a flaccid paralysis
A tetanushoz hasonlóan a botulizmust követően a funkciók visszatérése az idegvégződések regenerációjának függvénye
A könnyű lánc (A rész) hasítja a SNARE proteineket

A SNARE proteinek hiányában az acetilkolin nem képes felszabadulni
Az eredmény: flaccid paralysis
Megbetegedések:
Klasszikus botulizmus, botulinum toxint tartalmazó étel fogyasztása után jelentkezik (hurka, füstölt sonka, rosszul hőkezelt
konzerv, házi befőtt, hal)
Csecsemők botulizmusa, olyan ételek fogyasztása után jelentkezik, melyek C. botulinum spórákat tartalmaznak (méz, tápszer,
föld, por). A csecsemők gastrointestinális taraktusa még nem elég fejlett, a spórák germinálódnak a kialakult vegetatív baktériumok
toxint termelnek
Seb botulizmus – meglehetősen ritka, a botulizmus tünetei lassabban alakulnak ki
Inhalációs botulizmus - bioterrorizmus következménye lehet. A toxint inhalálva, igen nagy mortalitású kórkép
Botulizmus:
A tünetek a kontaminált étel elfogyasztását követően 1-2 óra-2 nap múlva jelentkeznek
Tipikus toxikózis, nem infekció!
Kezdeti tünetek
homályos látás
kettős látás
fixált, dilatált pupillák
szájszárazság (a toxin anti-cholinerg hatása)
rekedt hang, nyelési nehézség
székrekedés, hasi fájdalom
a perifériás izmok bilaterális descendáló gyengesége fejlődik ki (flaccid paralysis),
a halál légzésbénulás miatt áll be
Az agresszív kezelés ellenére is folytatódhat a beteg állapotának romlása, ha a toxin lekötődött
A beteg komplett felépülése hónapokig, évekig is eltarthat, amíg az idegvégződések regenerálódnak
127
Infant típusú botulizmus:
- Az újszülöttek gyomrában bekerült spórák germinálódnak és neurotoxint termelnek

- A megfelelő kompetitív bélflóra hiányában a spóra képes a germinációra
- A felnőttek emésztőrendszerében a spórák nem germinálódnak!
- A betegség egy év alatti gyermekeket érint (főleg 1-6 hónapos kor között), a tünetek nem specifikusak (székrekedés,
gyenge sírás, „rongybaba”)
- Progresszív flaccid paralysis és légzési elégtelenség alakul ki, a halálozási arány (1- 2%)
- hirtelen csecsemő halál esetek 20%-áért tehető felelőssé
Diagnózis:
Botulizmus estén a toxin kimutatható az élelmiszerből, szérumból, székletből, gyomorváladékból

Csecsemőkori botulizmus esetén a toxin kimutatható a szérumból és a székletből, valamint a baktérium kitenyészthető a
székletből.
Seb botulizmus esetén a toxin kimutatható a szérumból, vagy a sebből, valamint a baktérium kitenyészthető a sebből
A toxin kimutatása biológiai meghatározással, egéroltással történik
A mintát kétfelé osztják és az egyiket kezelik anti-toxinnal. Ezek után történik az egerek oltása. Pozitív minta esetén az anti-toxin
megvédi az egeret a pusztulástól
Kezelés, prevenció, kontroll:
(1) Megfelelő gépi lélegeztetés

(2) A baktérium eltávolítása gyomormosással (gyermekeknél), (esetleg metronidazol vagy penicillin kezelés, egyes
vélemények szerint káros), felnőttek antibiotikum kezelése szükségtelen, mert nincs jelen a baktérium
(3) Trivalens botulinum antitoxin az A, B és E típusú toxin ellen (OGYI!) heterológ szérum (lóban termelt), az USA-ban
elérhető a csecsemők részére a humán botulinum Ig (BIG)
A betegség átvészelése után nem termelődnek ellenanyagok a betegben!
A betegség megelőzhető ha megelőzzük az élelmiszerben a baktériumok elszaporodását
a létrejött toxint elpusztíthatjuk az élelmiszer 80°C-on történő újra melegítésével
Az csecsemőkori botulizmus megelőzése érdekében kerülni kell a méz adását 1 év alatti gyermekeknek!
Botulinum toxin therápiás felhasználása:
- Cervicalis dystonia (torticollis)

- Blepharospasmus
- Súlyos primer axillaris hyperhidrosis (extrém izzadás)
- Strabismus
- Achalasia (oesophagus sphincter relaxációs képtelensége)
- Chronicus focalis neuropathiák kezelésében hatásos lehet az intradermálisan adott botulinum toxin
- Migraine és más fejfájások
128
57. Pseudomonas aeruginosa, Burholderia mallei
A Pseudomonas genus közös jellemzői

 Gram-negatív, spórát és tokot nem képző, poláris csillókat hordozó pálcák
 Ubikviterek, igénytelenek, egyszerű tt-on jól szaporíthatóak
 Aerobok, kataláz+, oxidáz+, cukorbontás oxidatív
>200 species tartozik a genusba, közülük humánpatogének:

 Pseudomonas aeruginosa
 Pseudomonas fluorescens
 Pseudomonas alkaligenes
 Pseudomonas putida
 Pseudomonas stutzeri
Pseudomonas aeruginosa
Előfordulás
 felszíni vizek, talaj, növényeken
 kórházi felszerelések, amelyekben nedvesség található (lélegeztető- és altatógépek csövei, dréncsövek, váladékok
gyűjtésére szolgáló edényzet, mosdó, WC kagyló stb)
 oldatok (gyógyszeres és infúziós oldatok, szemcsepp, bizonyos kézfertőtlenítő oldatok, folyékony szappan,
sebbenzin)
Oka: tápanyagok hiányában is sokáig életben tud maradni
Székletből egészséges emberek esetében ritkán mutatható ki, P. aeruginosa hordozás csak kis %-ban fordul elő, mert a
természetes rezisztencia magas fokú.
 Gram-negatív pálca, 1 v. 3 poláris csilló, spórát nem képez, valódi tokja nincs, de exopoliszacharidokat termelhet
Telepmorfológia
 Igénytelen, jól nő HLA tt-on:
1. Típusos forma: közepes v. nagy, szabálytalan alakú, jellegzetesen ellaposodott, finoman csipkézett szélű
2. Bélbaktérium forma: közepes nagyságú, domború, fénylő felszínű, ép szélű
3. Nyálkás forma: nagy, köralakú v. összefolyó, domború, sima felszínű, ép szélű;
4. Törpe telepforma, cysticus fibrosisban (CF) szenvedő betegekből izolált baktériumokra jellemző
telepmorfológia, gátolt növekedés, tenyésztési idő 2-3 nap, kis telepek
 Hársfavirágillat v. színházi WC szag jellemzi a tenyészeteket (triptofán  o-aminoacetofenon)
 Pigmentképzés (King-féle ferdeagar tt a legalkalmasabb a pigment termelés kimutatására)
 VA tt-on β-hemolízis
 Folyékony tt-on felszíni hártya képződés
Biokémiai tulajdonságok
 növekedés 41°C -on +  H2S —
 növekedés 5°C-on —  zselatin folyósítás +
 oxidáz +  oxidatív glukózbontás +
 ureáz +  laktózbontás —
 indol —
129
Szerkezeti komponensek
1. Outer-membrane proteinek
2. Fimbria (megtelepedés, fágreceptor)
3. Csilló (aktív mozgás)
4. Endotoxin
 védi a baktérium sejtet a komplementtel szemben
 védi a baktérium sejtet az opszonizációval és fagocitózissal szemben
 -a CF betegekből izolált törzsek O-specifikus oldallánc deficiens LPS-t hordoznak  hidrofób
5. Alginát
 "glycocalyx" ill. nyákréteg→biofilm
 antigén
 termelődését környezeti tényezők indukálják: ozmotikus stressz, O2 tenzió változása, tápanyaghiány, ion
koncentráció változása (Na, Cl, Ca, Fe)
Biofilm képződés szakaszai:

1. Laza adhézió (reverzibilis)
2. Szoros adhézió (irreverzibilis)
3. Érés I. (baktérium növekedés, osztódás)Érés II. (exopolymer termelődés, biofilm kialakulás)
4. Diszperzió (baktériumok szóródása)
A biofilm képződés biológiai hatásai

 Gyulladást indukál
 Gátolja a baktériumok immunsejtek által történő eliminálását
 Gátolja az antibiotikumok diffúzióját
 Antibiotikum rezisztencia mechanizmusok aktiválódását indukálja
Szekretált pigment anyagok

 Fluoreszcin: vízoldékony sárga színű pigment, mely nem oldódik kloroformban, törzsek 70%-a termeli, King B
 Pyocyanin: kék fenazin pigment, 210 Da, oldódik kloroformban, törzsek 80%-a termeli, King A
 Pyoverdin:2,3-diamino-6,7-dihidroxiquinolon származék, amely egy oktapeptidhez van kapcsolva, sziderofor
hatással rendelkezik. Színe: sárgás-zöld; pH függő
 Pyorubin: kloroformban oldhatatlan piros fenazin pigment, törzsek 2%-a termeli
 Pyomelanin: barna pigment, törzsek <1%-a termeli
Szekretált virulencia faktorok

1. Proteáz enzimek:
 általános proteáz
 alkalikus proteáz
 elasztáz
 Szubsztrát: kazein, elasztin, zselatin, kollagén, laminin, fibrin, Hageman faktor
↓
 Hasítják:
 a szervezet struktúrális fehérjéit,
 a véralvadási rendszer komponenseit,
 a fibrinolitikus rendszer elemeit,
 a komplement rendszer komponenseit, továbbá
 a citokin hálózat bizonyos faktorait
↓
 GYULLADÁS, NECROSIS
 keratitisben, pneumoniaban és sepsisben a proteázok szerepe bizonyított
2. Hemolizinek:
 foszfolipáz C (bontja a lecitint és a szfingomielint)
 rhamnolipid
↓
o gyulladást váltanak ki,
o befolyásolják a leukocyták chemotaktikus vándorlását és
o gátolják a légutak csillószőrös epithel sejtjeinek funkcióját
3. Lipáz
 az LPS-hez kapcsolódik
 29 kDa, lipáz-LPS micella 100-1000 kDa
 bőrön való megtelepedést segíti
 gátolja a monocyták chemotaktikus mozgását
130
4. Toxinok
 Exotoxin A:
o NAD-ról ADP-ribóz fragmentumot továbbít az elongációs faktor 2 (EF-2)-re  gátolja a sejtek
fehérjeszintézisét  sejtpusztulást okoz.
o Receptor-mediált endocitózissal jut a sejtekbe, a toxin iránti fogékonyságot a receptor jelenléte
határozza meg.
o A tisztított toxin kísérleti állatban hypotensiót, shockot, máj necrosist és leukopeniát eredményez.
 Exotoxin S:
o szintén ADP-ribozil transzferáz,
o szubsztrátjai a vimentin és GTP-kötő fehérjék
 Savi cytotoxin
5. Szideroforok
 Pyochelin
 Pyoverdin
 Ferribactin
6. Pyocyanin
 a mitokondriális enzimek működését gátolja
 akadályozza a légutak csillószőrös hámsejtjeinek működését
 stimulálja reaktív nitrogén intermedierek felhalmozódását
 az elasztáz/antielasztáz arány megváltozását okozza
Megbetegedések
A Pseudomonas aeruginosa elsősorban immunológiailag károsodott szervezetet betegít meg.

 Szem: conjunctivitis, keratitis, endophthalmitis
 Fül: otitis externa, otitis media, mastoiditis
 Bőr: égési sérülések fertőzése, lábszárfekélyek fertőzése, decubitusok fertőzése, sebfertőzések
 Légutak: pneumonia, pleuritis, CF betegekben chr. bronchopneumonia
 Szív, érrendszer: endocarditis, thrombophlebitis
 KIR: meningitis
 GI tractus: csecsemők gastroenteritise, ha tárolt tápszerben felszaporodik
 Urogenitalis szervek: cystitis, pyelonephritis, vesekőképződésre hajlamosít
 Sepsis, ebből másodlagos gócok keletkezése
 Nosocomiális fertőzések
Pseudomonas fluorescens, Pseudomonas alkaligenes, Pseudomonas putida, Pseudomonas stutzeri
 Légúti, húgyúti fertőzések, meningitis és sepsis
Ecthyma gangrenosum
 (Pseudomonas) bacteriaemiához társuló bőrfertőzés,
 Pseudomonas sepsisben a betegek ≤30%-ánál alakul ki
A Pseudomonas aeruginosa által okozott fertőzések terápiája

Pseudomonas aeruginosa fertőzésekben alkalmazható antibiotikumok:
 Karboxi- és ureidopenicillinek:
o piperacillin, carbenicillin, ticarcillin, azlocillin
 III. generációs cephalosporinok:
o ceftazidime, cefoperazone
 IV. generációs cephalosporinok:
o cefepim, cefpirom
 Monobactam:
o aztreonam
 Carbapenemek:
o imipenem, meropenem
 Aminoglikozidok:
o gentamicin, tobramycin, amikacin
 Fluoroquinolon:
o ciprofoxacin, moxifloxacin
 Választandó antibiotikumok és kombinációik:
o Piperacillin vagy Cefepim vagy Ceftazidime + aminoglycoside
 Kritikus álllapotú betegnél:
o Cefepim+azithromycin
o Piperacillin/tazobactam+azithromycin
o Moxifloxacin+aztreonam
o Ciprofloxacin+aminoglycoside
o Aztreonam+aminoglycoside
131
Burkholderia mallei
Burkholderia pseudomallei
Burkholderia cepacia
 -Gram-negatív, bipoláris festődés

 B. pseudomallei HLA tt-on tenyészthető, 1-2 mm átmérőjű, szürkés sárga telepeket képez,
 B. mallei HLA tt-on 0.5-1 mm átmérőjű, szürkés telepekben nő
 egyik species sem termel pigmentet
 mindkét species oxidáz+, bontja a zselatint
Burkholderia mallei patogenitása

 A malleus=takonykór kórokozója
 A malleus a páratlan ujjú patások és egyéb állatok (teve, kutya, farkas, macska és medve) betegsége.
 Az emberek a fertőzött állatok váladékával fertőződhetnek.
 A kórokozó a bőrön, a légutakon ill. a tápcsatornán keresztül hatolhat az emberi szervezetbe.
 Kórformák:
o Az acut emberi malleus során először pustula képződik a fertőzés helyén, amelyet lymphangitis és
lymphadenitis követ. Sepsis jön létre, a bőrben, a tüdőben, az agyban és más belső szervekben tályogok
képződnek. Letalitás: kezeletlen esetekben 90-95%, megfelelő kezelés mellett 50%.
o A chronicus emberi malleus tünetei az acut formáéhoz hasonlóak, a betegség lefolyása néhány évre
tolódik ki.
Burkholderia pseudomallei patogenitása

 A melioidosis kórokozója.
 Emberek, majmok, lovak, sertések, juhok, kecskék, macskák, kutyák, rágcsálók és delfinek fogékonyak a
fertőzésre.
 A kórokozó a talajban és a felszíni vizekben található meg. Az emberek a kórokozót tartalmazó por
belégzésével, illetve kontaminált víz fogyasztásával fertőződhetnek.
 Délkelet-Ázsiában, az Óceáni-szigeteken és Ausztráliában endémiás.
 Virulenciafaktorok: poliszaharid tok, T3SS, letális és dermonecrotikus toxin, proteáz, lecitináz, lipáz, hemolizin,
sziderofor, savi foszfatáz (elősegíti a baktérium i.c. szaporodását a phagocyta sejtekben)
 Kórformák:
o Acut melioidosis: láz, köhögés, pneumonia, empyema, sepsis, halál
o Chronicus melioidosis: enyhébb lefolyás, tályogképződés (bőr alatti szövetekben, tüdőben, májban),
osteomyelitis, lymphadenitis.
 A kezeletlen melioidosis letalitása 90%, therapia mellett 40% a halálozás.
Melioidosis
Th: ceftazidime 10 napig, és + doxycyclin+TMP/SMX 8-20 hétig, vagy amoxicillin+klavulánsav
Burkholderia cepacia pathogenitása

 Előfordulás:
o talaj, felszíni vizek, növények (növény-pathogén baktérium: a vöröshagyma rothadását idézi elő, míg a
rizs esetében a termés hozamának fokozódását eredményezi),
o ipari és mezőgazdasági felhasználás: peszticidként és környezeti szennyeződések biológiai
megsemmisítésére
 Virulencia faktorok: csilló, pilus, T3SS, felszíni exopoliszaharidok, melanin, kataláz, szuperoxid dismutáz,
hemolizinek, proteáz, lipáz, szideroforok, LPS, szinergizál a P. aeruginosa-val
 Prediszpozíció: cysticus fibrosis, malignus tumor, chronic granulomatous disease (CGD)
 Megbetegedések: nekrotizáló pneumonia, „cepacia syndroma”, láz, bacteriaemia, agytályog
 Terápia: MULTIREZISTENS
o Ceftazidime és moxifloxacin kombinációjával
o ciprofloxacin, rifampicin és minociklin kombinációjával
132
58. Stenotrophomonas maltophilia
Gram-negatív, egyenes, illetve kissé hajlott pálca, 0.5 x 1.5 m, poláris csilló/k
Előfordulás
 Természetes és városi környezetben:
o Talaj, növényzet, állatok (tengerben élő és egyéb állatok), felszíni vizek, folyók
o Csapvíz, vízvezeték hálózat, fürdőszobai zuhanyzófej
 Ipari és mezőgazdasági felhasználás: peszticidként és környezeti szennyeződések biológiai megsemmisítésére
 Kórházi környezetben:
o Kórházi felszerelések, amelyekben nedvesség található: lélegeztető- és altatógépek csövei, dréncsövek,
váladékok gyűjtésére szolgáló edényzet, endoscop, katéter, fogászati eszközök csőrendszerei, mosdó,
WC kagyló
o Oldatok: gyógyszeres és infúziós oldatok, szemcsepp, bizonyos kézfertőtlenítő oldatok, folyékony
szappan
Virulencia faktorok
 Biofilm
 Fimbriák
 Enzimek: proteáz, lipáz, észteráz, lecithináz, elasztáz, DNáz, RNáz, fibrolizin
 LPS
 Diffúzibilis Szignál Faktor Rendszer
S. maltophilia által okozott infekciók

 Pneumonia
 COPD (chronic obstructive pulmonary disease) acut exacerbációja
 Lágyrész és bőr fertőzések; cellulitis/myositis
 Osteomyelitis
 Endophthalmitis/keratitis/scleritis; dacryocystitis
 UTI
 Bacteriaemia
 Katéter-asszociált bacteriaemia/septicaemia
 Biliaris sepsis
 Endocarditis
 Meningitis
Diagnosis
Szelektív tenyésztés:
 EMB/MacConkey
 VIA (vancomycin, imipenem, amphotericin B) BC (bacitracin, chocolate)
 GNSA (Gram-negative selective agar: novobiocin, cycloheximide, amphotericin, nisin, crystal violet)
 SM2i (maltose, dl-methionine, vancomycin, imipenem, amphotericine B)
 Oxidáz +/-?  H2S –  Laktóz +
 Kataláz +  Ureáz –  Maltóz +
 nitrát reduktáz +  MR –  Mannit -
 zselatináz +  VP –
 DNáz +  Glükóz + (nem termel
 Indol – savat)
Terápia
 Multirezisztens!:
 Rezisztencia spektrum: β-laktám antibiotikumok, cephalosporinok, makrolidek, fluoroquinolonok,
aminoglycosidok, carbapenem, chloramphenicol, tetracyclin és polymyxin
 Rezisztencia mechanizmusok: efflux pumpák, β-laktamázok, antibiotikummódosító enzimek, bakteriális
topoizomeráz és giráz gének mutációi
 Választandó szer: TMP/SMX, rezisztencia megjelent
 TMP/SMX rezisztencia esetén:
o TMP/SMX+tigecyclin, vagy amikacin, vagy ciprofloxacin, vagy ceftazidime, vagy tobramycin, vagy
ticarcillin-klavulánsav
o Tigecyclin
o Moxifoxacin, Levofloxacin
133
59. Mycobacterium tuberculosis
speciális Mycobacterium sejtfal:
6,6’-dimikoliltrehalóz = cord-faktor → cord-formáció: hajfonatra emlékeztető baktérium csoportok virulens Mycobacterium

tuberculosis esetén
Mycobacterium tuberculosis
Pálca, 0.2 - 0.6 mikrom 1 – 10mikro m, néha elágazó filamentumokat képez, spóra nincs, csilló nincs;
Felfedezése: 1882; Robert Koch. (Koch posztulátumok)
A Mycobacterium tuberculosis sejtfalának magas lipidtartalma különleges tulajdonságokat kölcsönöz a baktériumnak:
- Nehezen festhető
- Számos antibiotikumra rezisztens, Savakra, lúgokra rezisztens
- A komplement-mediált lízisre rezisztens
- Oxidáló hatású vegyületekre rezisztens
- Túlél makrofágokban
A Mycobacterium tuberculosis lassan növekszik, a telepek kialakulása 1 - 6 hetet vesz igénybe szelektív táptalajokon, mint a
Löwenstein-Jensen és Middlebrook tt
A tuberculosis klinikai tünetei
Tüdő tbc:
Produktív, prolongált köhögés (>3 hétig tartó), mellkasi fájdalom és hemoptysis (véres köpet).
Szisztémás tünetek: láz, hidegrázás, éjszakai izzadás, étvágytalanság, testsúly csökkenése, és fáradékonyság.
Disszeminált tbc:
- Csont tbc:
A tbc-s osteomyelitis többnyire a csigolyákat érinti (Pott betegség), de kialakulhat a térdet és a csípőt alkotó csontokban
is. A folyamatot kiterjedt necrosis, csontdestructio és kompressziós fracturák (kyphosis-t okozó) jellemzik. A fertőzés
lágyrészekre való terjedése tályogképződést (psoas) okozhat.
- Genitalis Tractus tbc-je:

A tbc-s salpingitis és endometritis a tbc disszeminált formája, amely vérzészavarhoz és infertilitáshoz vezethet.
Férfiakban a tbc a prostata-t és az epididymis-t érintheti, szintén infertilitáshoz vezethet.
- Húgyúti tbc:
Gyakori manifesztáció a vese tbc, amire a vizeletben “steril pyuria” + FVS utalhat negatív baktérium tenyésztési
eredmény esetén. Kezelés nélkül a vese szövetének progresszív destrukciója alakul ki. Az ureterek gyulladása
stricturához vezethet
- Közponi idegrendszer tbc-je:

Többnyire meningitis formájában zajlik; gyakori az agyalapi érintettség (meningitis basilaris tuberculosa), amikor az
agyalapon kilépő és futó agyidegek kiesési tünetei észlelhetők. Agyi góctünetek is előfordulhatnak. Liquorban magas
fehérje, alacsony glukóz, és lymphocytosis.
- Mellékvese tbc:
A tbc mellékvesékre terjedése többnyire bilateralis, Addison kórt okozhat.
- Cardialis tbc:
A szív tbc-s megbetegedése esetén granulomatosus pericarditis alakulhat ki. Ha extensív és chronicus, fibrosist és
calcificatio-t okoz, ami constrictiv pericarditishez vezet.
134
- Gastrointestinalis tbc:
Mycobacterium bovis infekció után alakul ki. Azonban a M. tuberculosis-t tartalmazó köpet lenyelése is kiválthatja GI
tractus fertőződését. Jellemző a szűkületet okozó fekélyes elváltozás a vékonybélben (ileocecalis régióban).
TUBERCULOSIS (TBC; gümőkór)

Általános jellemzők
- A fertőzés a Mycobacterium tuberculosis baktérium belégzésével jön létre
- A tbc a fejlődő országokban a fertőző betegségek okozta halálozás gyakori oka
- Fejlett országokban a tbc az idősek, a csőlakók, valamint az immunszupprimált állapotúak betegsége.
Elsődleges (primer) tüdőtuberculosis

Jó immunválaszú csecsemő/gyermek első fertőződése a kórokozóval:
1. A kórokozó a subpleurális alveolusokban telepszik meg; ellenáll az alveolaris macrophagok baktériumölő hatásának;
ezekben, az alveolusokban, valamint a hilusi nyirokcsomóba szállítódva szaporodni kezd.
2. A nyirokcsomó dendritikus sejtjei a mycobacterialis antigéneket CD4+ T-sejteknek mutatják be, a CD4 TH1
lymphocyták IFN-γ-t termelnek, macrophagokat aktiválnak.
3. A fertőzés után 3 héttel a mycobacterialis antigénekkel szemben túl
körül elsajtosodó (azaz necrotizáló) granulomák keletkeznek. Az alveolusok elhalása a baktériumok O2 ellátását rontja
leáll a baktériumok szaporodása, a Langhans-tipusú óriássejtek a baktériumokat bekebelezik és elpusztítják.
4. A subpleurálisan és a hilusi nyirokcsomóban létrejött granulomatosus gyulladás (Ghon komplex) hegesedéssel és
másodlagos elmeszesedéssel gyógyul.
5. A primer tüdőtbc necrotizáló granulomatosus válaszreakció képességét, ezáltal a fertőzés szemben ellenállóképességet
eredményez; de a hegessé vált Ghon komplexben maradhatnak életképes baktériumok, melyekből később reaktivációs
tüdőtbc-t alakul ki.
Alultáplált gyermek fertőződésekor progresszív tüdőtbc fejlődik ki.

Fejlett országokban az újszülöttek BCG-oltása kialakítja a hiperszenzitivitást, és az esetleg belélegzett kórokozókat a
granulomatosus gyulladásos válaszreakció gyorsan leküzdi.
Másodlagos tüdőtuberculosis (reaktivációs tbc)

- Az évek során az ellenállóképesség csökken, a primér góc reaktiválódik vagy a szervezet exogén fertőzés éri: a
tüdőcsúcsban egy v. mindkét oldalon elsajtosodó granulomatosus gyulladásos reakció keletkezik, szélein
hegesed
- Ha nem gyógyul, progresszív tüdőtbc alakul ki: az elsajtosodó (elhalt) terület egyre nagyobbá válik, majd a fertőzés
a hörgők, a vérerek, a nyirokutak és a pleura révén disszeminálódik
1. Bronchogén terjedés
Az elsajtosodás hörgőt arrodál → a beteg a baktériumokat tartalmazó szövettörmeléket kiköhögi több cm-es üreg (caverna) marad
vissza: fibrocaseosus-cavernosus tbc.
A köhögéssel fertőződnek a bronchusok, a trachea, a gége; a bronchogén terjedés apico-caudális
2. Haematogen terjedés
Ha a caseatio a. pulmonalis
Ha a caseatio v. pulmonalis ágat arrodál
a. rendszerint kis számú kórokozó jut a szisztémás keringésbe izolált szervi gümőkór alakul ki: vesetbc, a nemi
szervek gümőkórja, meningitis basilaris tuberculosa, tbc-s osteomyelitis, stb.
b. ha nagy számú kórokozó jut a szisztémás keringésbe, miliaris tbc (kölesgümőkór) fejlődik ki: 2 mm-es
elsajtosodó granulomák a lágyagyhártyán, a parenchymás szervekben, a csontokban
3. Lymphogén terjedés
Tbc-
bc a tüdőben
4. Pleurális terjedés
A fibrocaseous-cavernosus tbc feletti mellhártyán pleuritis tuberculosa keletkezik.
A reaktivációs tbc klinikai jellegzetességei

- Lappangó kezdet; citokinek-kiváltotta tünetek: subfebrilitás, rossz közérzet, étvágytalanság, súlyvesztés
- Fokozódó köpet (fertőz!!) + vérköpés
- Pleurális fájdalom
- + extrapulmonalis gümőkór tünetei
Diagnózis
1. Köpet Z-N festés

2. M. tuberculosis tenyésztése köpetből
3. Bactec 460TB (a tt-ban lévő radioaktív szénnel jelzett palmitinsavból a baktérium jelenlétében radioaktív CO2 képződik, ami
hamarabb jelzi a baktérium növekedését, mint a telepek megjelenése)
4. PCR, LCR
135
Késői típusú túlérzékenység kimutatása: Mantoux próba

A tuberkulin-bőrpróba induráció fertőzés okozta átmérője felnőtt esetében: ha BCG-oltásban nem részesült: 6 mm<; ha BCG-
oltásban részesült: 15 mm<
(Az újszülöttkori BCG-vakcináció befolyásolja a pozitivitást 3 éves életkorig, de utána már nincs hatással a reakcióra)
IGRA teszt
A beteg fehérvérsejtjeit M. tuberculosis antigénekkel (ESAT-6, CFP-10, TB7.7) kezelik, majd ELISA-val mérik a termelt IFN-γ
mennyiségét, vagy Elispot assay-vel meghatározzák az IFN-γ termelő sejtek számát. Mivel ezen M. tuberculosis-specifikus
antigének más mycobacteriumokban nem fordulnak elő, ez a próba jól hasznosítható a tbc diagnosztikájában a Mantoux teszt
mellett.
Epidemiológia/Megelőzés
Évente 8-9 millió új eset, 2-3 millió halálozás

Vakcina: BCG; 0-6 hetes korban: Élő, attenuált M. bovis Bacille Calmette-Guérin törzse
136
60. Ún. atípusos mycobacteriumok és a Mycobacterium leprae.

Atypusos Mycobacteriumok:
1. TBC-hez hasonló betegséget okozók
- M. avium-intracellulare komplex
• Tbc-hez hasonló megbetegedés
• AIDS-esekben, immunhiányos egyénekben súlyos szisztémás megbetegedés
- M. kansasii: Tbc-hez hasonló megbetegedés
2. Bőrre, lágyrészekre, csontra lokalizálódó fertőzést okozók
- M. scrofulaceum: granulomás cervicalis adenitis=scrofula

- M. marinum, M. xenopi: kifekélyesedő subcután csomók és tályogok
- M. ulcerans: Buruli-fekély (kifekélyesedő subcutan csomók)
- M. fortuitum, M. chelonae, M. abscessus: kifekélyesedő subcutan csomók és tályogok, disszeminált fertőzések
Kezelés: makrolid, aminoglycosid, szulfonamid, carbapenem
Mycobacterium leprae= Hansen bacillus
- 0,3x1-8 mikrom saválló baktérium, microaerophil, optimális szaporodási hőmérséklete: 30-35 C, érzékeny, obligát
intracellularis pathogén
- A M. leprae lassan szaporodik; osztódási ideje: 14 nap (az osztódási idő M. tuberculosis esetén: 24 óra, E. coli esetén: 20
perc)
- Laboratóriumban in vitro nem tenyészthető
- Athymiás („nude”) egér [T sejt deficiens] talpában vagy armadillóban (9-sávos) szaporítható
Pathogenesis:
A baktérium emberről emberre terjed:

• Légúti (orr) váladékkal
• Bőrön keresztül is fertőzhet, közvetlen, szoros, személyes kontaktus révén
- A baktérium az armadillo-t fertőzi és az Egyesült Királyságban mókusokban is kimutatták. Ezen állatoknak rezervoár
szerepe lehet, ezt azonban nem bizonyították kétséget kizáróan.
- A fertőzést követően a betegség tünetmentesen perzisztálhat, és spontán gyógyulhat. Azoknál, akiknél manifeszt
betegség alakul ki, az átlagos lappangási idő: 4 év.
- A fertőzött egyén immunkészségének meghatározó szerepe van:
o Abban, hogy kialakul-e manifeszt betegség és
o Abban is, hogy milyen klinikai tünetekkel, mennyire súlyos formában játszódik le a fertőzés
- A fertőzöttek 5-10%-ában alakul ki betegség
- A betegség lefolyását az egyénnek, a kórokozóra adott, genetikailag meghatározott immunreakciója határozza meg.
- A szervezetbe jutó M. leprae főképp a perifériás idegrendszert, valamint a bőrt, a RES-t, a csontokat/ízületeket, a
nyálkahártyákat, a szemet, a herét, a vázizomzatot és a mellékvesét károsítja.
- Ennek megfelelően a leprának neurológiai, bőrgyógyászati és szemészeti tünetei vannak.
- A baktérium megfertőzi a Schwann-sejteket, de kimutatható a leprás betegek bőrében és a makrofágokban is.
- A szervezetben szaporodó baktériummal szemben immunválasz alakul ki, aminek jellege az egyén immungenetikai
adottságaitól függ és kialakulhat:
o Erőteljes celluláris immunválasz, ami protektív és erősen korlátozza a baktérium szaporodását
o Humorális immunválasz, ami nem protektív és nagymértékű baktérium szaporodást tesz lehetővé, valamint
o Kevert jellegű immunválasz is.
- Ennek megfelelően alakul ki a lepra 6 klinikai formája
137
WHO klasszifikáció (hisztológiai/bakteriológiai jellemzők alapján):

•PB=(paucibacillary): 1-5 baktérium
•MB=(multibacillary): >5 baktérium
Ridley-Jopling klasszifikáció (klinikai jellemzők alapján):

•Indeterminate leprosy (IL)
•Tuberculoid leprosy (TT)
•Borderline tuberculoid leprosy (BT)
•Borderline borderline leprosy (BB)
•Borderline lepromatous leprosy (BL)
•Lepromatous leprosy (LL)
A Schwann sejtek fertőződése a perifériás idegrendszer idegsejtjeinek károsodását okozza, ami:

- érzészavarhoz
o •hőmérséklet,
o •tapintás,
o •fájdalom,
o •mély nyomás,
- izomgyengeséghez,
- trofikus zavarokhoz vezetnek, ami csont-resorptiot és az ujjak amputációját, az orrgerinc megsemmisülését idézi elő.
Bőrtünetek:
Egyszeres vagy többszörös bőrelváltozások, hypopigmentált laesiók, maculák, papulák, infiltrált plakkok és nodulumok
formájában jelentkezik a betegség, függve a lepra típusától.
o Az izzadás csökkent mértékű.
o A betegek hajukat és szőrzetüket elveszítik.
o Progressio esetén kialakul a jellegzetes facies leonina (oroszlánarc).
Szemészeti tünetek:
- A leprát gyakran kísérik szemészeti tünetek, melyek patogenesise komplex.

- A lepra során N. facialis bénulás alakulhat ki → szemizom bénulás → lagophthalmus (elégtelen szemhélyzáródás) →
cornea kiszáradása, fekélyesedése, másodlagos bakteriális infekciók → látás romlás, vakság
- A lepra során N. trigeminus bénulás alakulhat ki → cornea anaesthesia → cornea kiszáradása, fekélyesedése,
másodlagos bakteriális infekciók → látás romlás, vakság
- A M. leprae LL-ben megfertőzheti a corneat, ciliaris teste és a hátsó szegmenst
- Az érzészavar esetén gyakoribbak a szem mechanikai traumái is.
Diagnózis:
• Bőr kaparék, biopszia Z-N festése, a fertőzés súlyosságának megítélése a baktérium index alapján
• PCR
Therápia:
WHO/MDT=multi drug th; kombinált terápia rezisztencia kialakulásának kivédésére
Tuberculoid
Rifampicin + dapson 6 hónapig
Lepromatózus
Rifampicin + dapson + clofazimin 12 hónapig
Prevalencia:
5.5 millió; a fertőzöttek 80%-a 5 országban él: India, Indonesia, Myanmar, Brazilia és Nigeria.
138
Mycobacterium lepromatosis
• Mikroszkópos morfológiája, tulajdonságai megegyeznek a M. leprae-ével.
• A genetikai szerkezete a két speciesnek 9.1%-ban tér el egymástól.
• ~10 millió évvel ezelőtt válhatott el a két species egymástól.
• A M. lepromatosis Mexico-ban gyakori, főképp LL leprát okoz
• Az Egyesült Királyságban mókusokban mutatták ki
• A M. leprae és a M. lepromatosis coinfekciót is okozhat
139
61. Actinomyces israelii, Lactobacillus, Mobiluncus, Nocardiae.
Actinomyces genus
Fakultatív anaerob vagy obligát anaerob, Gram-pozitív pálcák

Ellentétben a hasonló morfológiájú Nocardiákkal, nem savállóak!
In vitro lassan növekednek táptalajon (moláris fogakra emlékeztetnek telepeik)
Növekedésük során filamentumokat vagy hifaszerű képleteket növesztenek, innen ered az elnevezésük is (sugárgomba)
Valódi baktériumok, mivel nem rendelkeznek mitokondriumokkal, magmembránnal, osztódással szaporodnak, valamint a
penicillinek hatásosak, viszont az antimikotikumok hatástalanok ellenük
Actinomyces israelii,
Actinomyces naeslundii,
Actinomyces radingae,
Actinomyces turicensis
Pathogenesis:
Az actinomycesek kolonizálják a szájüreget, légző traktus felső részét, az emésztő rendszert valamint a női ivarszervet
Nincsenek jelen a bőr normál flórájában
Nem rendelkeznek különösebb virulencia faktorokkal, betegséget akkor okoznak, ha sérül a normál barrier pl. sebészeti
beavatkozás során
Actinomycosis
Az actinomycosisra jellemző a krónikus granulomatosus léziók kialakulása, melyek gennyesen beolvadhatnak és sipolyon
ürülhetnek
A kórokozók által alkotott telepek makroszkóposan köles szerűek és láthatók a tályogokban
Ezeket a kis kölesszerű telepeket „kén granulumoknak” is nevezik, mert sárga színűek, valójában a filamentosus baktériumok
tömege amit kalcium foszfát tart össze
A granulum körül deszka kemény tapintatú fibrin réteg van (a gazdaszervezet reakciója)
Az A. israelii által okozott kórképek:
- A leggyakoribb típus a cervicofacialis actinomycosis. A folyamat a fej-nyak tájékon alakul ki, általában fájdalmatlan
(rossz száj higiéné esetén)
- Thoracicus actinomycosis esetén tályogok a tüdőben alakulnak ki
- Abdominális actinomycosis az egész hasüreget involválhatja
- Pelvic actinomycosis a hüvelyből eredő baktériumok okozhatnak petefészek tályogokat (IUD hajlamosít)
- A KIR actinomycosisa közül a leggyakoribb a szoliter agytályog, de okozhat még meningitist, subdurális empyemát
és epidurális tályogot is
Kezelés: sebészeti feltárás

hosszú ideig antibiotikum terápia: penicillin, carbapenem, clindamycin
Mobiluncus:
- obligát anaerob, Gram-variabilisan vagy Gram-negatívan festődő, görbült, elvékonyodó végű pálcák
- annak ellenére, hogy Gram-negatívan festődnek a Gram-pozitívok közé soroljuk őket, mert
(1) Gram-pozitív sejtfaluk van

(2) Nincs a sejtfalukban endotoxin
(3) Érzékenyek vancomycinre, clindamycinre, erythromycinre, ampicillinra; rezisztensek colistinre
Rendkívül érzékeny kórokozók, lassan növekednek még nyúl- vagy lószérummal kiegészített táptalajon is
A M. curtisii ritkán található meg egészséges nők hüvelyében viszont mindig jelen van bakteriális vaginosis (vaginitis) esetén
A baktérium jelenléte fontos markere a betegségnek!
Emelkedett pH!, halszagú!
140
Lactobacillus:
- Fakultatív vagy obligát anaerob pálcák

- Normál flóra tagjaiként megtalálhatók a szájban, gyomorban, bélben és a genitourethrális traktusban
- Lactobacillusok fontos szerepet töltenek be a hüvely ökológiai egyensúlyában, antibiotikum kezelést követően
kipusztulhatnak, amit az anaerob baktériumok elszaporodása követhet (vaginosis)
- A fogszuvasodásban szerepet tulajdonítanak nekik
- A lactobacillus törzseket gyakran probiotikumként alkalmazzák; esetenként human fertőzésekkel kapcsolatba hozhatók
(1) átmeneti bacteraemia genitourethrális forrásból (gyermekszülés, nőgyógyászati beavatkozás)

(2) endocarditis
(3) opportunista septicaemia immundeprimált betegben
Az endocarditis és az opportunista fertőzések kezelése nehéz, mert a lactobacillusok rezisztensek vancomycinre

Penicillin és egy aminoglycosid antibiotikum kombinációját kell alkalmazni a baktericid hatás eléréséhez
Nocardiák
- Szigorúan aerob pálcák

- A pálcák elágazódó filamentumokat alkotnak (korábban gombának hitték)
- Sejtfala alapján Gram-pozitív, de a festést követően Gram-negatívan festődnek Grm-pozitív „gyöngyökkel”
- Mérsékelten savállóak (kíméletes differenciálás savas-alkohollal)
- Közepes hosszúságú mikolsavak alkotják falukat
- A virulens törzsek általában termelnek cord faktort
- 3-5 nap tenyésztést követően fehér, sárga vagy narancsszínű telepek
Kataláz pozitívok, a szénhidrátokat oxidatív úton hasznosítják
Epidemiológia:
- Ubikviter baktériumok, szerves anyagot tartalmazó földben fordulnak elő

- A nocardia fertőzések száma növekszik
- Immunszupprimált (AIDS) emberek érintettek
- Fertőzés módja:
o belégzéssel
o bőr sérülésen keresztül
- Körülbelül 30 species
- A mérsékelt égövön: N. asteroides
- A szubtrópusokon: N. brasiliensis
Pathogenesis:
Hajlamosító tényezők: szerv transzplantáció, tumor, szteroid kezelés, diabetes, alkohol fogyasztás, immunszuppresszió, AIDS,
stb.
Virulencia tényezők:
speciális sejtfal, cord képzés
elkerüli a phagocyták általi ölést
katalázt, szuperoxid dizmutázt termel
képes a macrophágokban túlélni és szaporodni
1. gátolja a phago-lysosoma összeolvadását
2. megakadályozza a phagosoma savasodását
3. elkerüli a phosphatase általi ölést olyan módon, hogy az enzimet szénforrásként használja
A nocardiák által okozott megbetegedések:
Bronchopulmonalis megbetegedés: tüdőtályogok, necrosisok, gyakran disszeminálódik a központi idegrendszerbe vagy a bőrbe
Agytályog: krónikus fertőzés tünetei lázzal, a nyomási tüneteknek megfelelően focalis tünetek
Disszeminált fertőzés: legalább két testtáj érintett
Mycetoma: leggyakrabban a végtagokon előforduló krónikus, destruktív, progrediáló szuppuratív granulómák
Lymphocutan megbetegedés: a lymphogén szóródás révén kerül a bőrbe, krónikus granulomák, vagy erythemás subcután csomók
kifekélyesedéssel
Cellulitis és subcután tályogok: a nyirokkeringés nem érintett
Madura láb: A láb mély szöveteit is érintő fertőzése, melyet a nocardiák mellett leggyakrabban egyes gombák és az actinomyces
okoz. Főleg a trópusi éghajlaton fordul elő.
141
Diagnózis:
A vizsgálati anyag lehet: bronchus váladék, aspiratum vér likvor stb.

A kísérő flóra túlnőheti, ezért előzetes kezelés pl. klórhexidin-glukonáttat szükséges
Festés:
Kinyoun-féle, Ziehl-Neelsen saválló festés
Tenyésztés:
BCYE agar, LJ, Middlebrook táptalaj (min 3-5 nap)
Diagnózis: telepmorfológia és festés alapján
gyengén saválló, elágazódó fonalakat alkotó, léghifákkal rendelkező
Species szintű dianózis:
PCR
Therápia:
Sebészeti beavatkozás
Gyógyszeres terápia:
lokális fertőzés esetén
trimethoprim-sulfomethoxazol
súlyos progresszív fertőzésben kombinált terápia
trimethoprim-sulfomethoxazol + amikacin vagy carbapenem vagy széles spektrumú cephalosporin
Kezelési idő: 6 hét-12 hónap
142
62. Bacteroides, Prevotella, Porphyromonas, Fusobacterium.
Bacteroides
(Gram-negatív pálcák)
• méretben és alakban polimorf pálcák – vegyes fertőzésre hasonlít

• bontják a cukrokat és epe rezisztensek
• 20% epét tartalmazó táptalajon is képesek szaporodni
• eszkulin hidrolízis
• alacsony mennyiségben képes kataláz és SOD enzimet termelni
• poliszacharid tok
• adhézió a peritoneális felszínekhez
• antiphagocyter
• tályogok kialakulásának elősegítése
• fimbria
• epithel sejtekhez és extracelluláris molekulákhoz való adhézió
• Bacteroides LPS endotoxikus hatása hiányzik vagy kisebb
a B. fragilis a klinikai mintákban a leggyakrabban előforduló anaerob baktérium (25%)

az anaerob hasüregi fertőzések 90%-ában megtalálható – bakterémia
hőérzékeny cink metalloproteáz toxin (B. fragilis toxin) – vizes hasmenés
több antibiotikumra is rezisztensek
b-laktamáz termelés
Porphyromonas
• a cukrokat nem tudják bontani

• fekete pigmentet termelnek
• fekete telepeket alkot véres agaron
• UV fényben (365 nm) pirosan, téglavörösen fluoreszkál
P. gingivalis
• fimbria
• epithel sejtekhez és extracelluláris molekulákhoz való adhézió
• TNF-α és IL-1β termelést indukál
• proteáz
• LPS indukálja a csontfelszívódást és IL-6 termelést a fogínyben
• krónikus periodontitis
• protein lebontás – metil-merkaptán, H2S, kadaverin, putreszcin
• kellemetlen szájszag (halitosis)
P. endodontalis
fogbélgyulladás, pulpanekrózis
Prevotella
• mérsékelt cukorbontók
• epeérzékeny
• 20% epét tartalmazó táptalajon nem képes szaporodni
• néhány faj fekete telepeket alkot véres agaron
• poliszacharid tok – adhézió
Prevotella melaninogenica
agytályog és tüdőtályog
empyema
Prevotella intermedia
gingivitis, periodontitis
akut nekrotizáló, fekélyes gingivitis
143
Prevotella bivia, Prevotella disiens

kismedencei gyulladás (PID)
petevezeték, petefészek tályogok
Fusobacterium
• Fusobacteriumok emberek és állatok nyálkahártyáit kolonizálják

• felső légutak és gasztrointesztinális traktus
• jellegzetesen hosszú, mindkét végén kihegyezett karcsú pálcák - fusiform vagy orsó alakú - F. nucleatum
• többi species esetén a mikroszkópos kép lehet polimorf is
• szabálytalanul festődnek
• szigorú anaerob baktériumok
F. nucleatum , F. periodonticum
fej és nyak régió polimikrobiális fertőzése
fogágyi tályogok
periodontitis
biofilm képzés a dentális plakkokban
hozzá tudnak tapadni számos Gram-negatív és Gram-pozitív baktériumhoz
a biofilmben lévő baktériumok rezisztensek az antibiotikumokra
F. mortiferum, F. necrogenes, F. gonidiaformans, F. varium

hasüregi fertőzések
perirectalis fekélyek
osteomyelitis
F. necrophorum → leukotoxin – leukocyta beáramlás gátlása, lipáz, hemolysin – csökkenti az oxigén ellátást
peritonsillaris fekély
Lemierre szindróma:
• a v. jugularis interna (VJI) szeptikus thrombophlebitise
• anaerob szepszis - necrobacillosis
• streptococcusok okozta pharyngitis, tonsillitis után alakul ki
• a peritonsillaris tályog kedvező környezetet biztosít anaerob baktériumok szaporodásához
• F. necrophorum penetrál a tályogból a szomszédos VJI-ba, ahol szeptikus thrombosist okoz – bakterémia
• szeptikus embólia a tüdőbe
• általában fiatal, egészséges felnőtteket érint
Nem spórás anaerob baktériumok által okozott betegségek
1. Felső légúti fertőzések

• a krónikus melléküreg és fül fertőzések felében, az összes fogágy fertőzésben szerepet játszanak a gram-negatív
anaerobok
• Prevotella, Porphyromonas, Fusobacterium
2. Agytályog
• krónikus melléküreg és fül fertőzések vagy bakterémia szövődménye
• Prevotella, Porphyromonas, Fusobacterium
3. Hasüregi fertőzések
• Bacteroides fragilis
4. Nőgyógyászati fertőzések
• Prevotella bivia és Prevotella disiens
5. Bőr, kötő- és lágyszöveti fertőzések

• harapott sebek, diabeteses lábfekély, decubitus fekély
• peptostreptococcusok, Fusobacterium
6. Gastroenteritis
• vizes hasmenés (5 éves kor alatt)
• B. fragilis
7. Bakterémia
• B. fragilis
144
Anaerob fertőzésre utaló tünetek:
nagy mennyiségű genny, váladék (tályog),bűzös váladék (a genny pirosan fluoreszkál UV fényben (Porphyromonas spp.)
devitalizált, nekrotikus szövettel összefüggő fertőzés
nyálkahártyák sérülésével összefüggő fertőzés
harapásos fertőzés
mélyen elhelyezkedő tályogok
gázképződés (crepitus)
steril” fertőzés – negatív a tenyésztés
a konvencionális antibiotikum terápiára nem javul a fertőzés
Laboratóriumi diagnózis:
• Mikroszkópos morfológia
• Tenyésztés:
• a mintát oxigénmentes környezetben kell szállítani - anaerob transzport közeg (félfolyékony, redukálószereket
tartalmaz)
• a megfelelő táptalajra leoltva anaerob körülmények között kell tenyészteni – Gas Pak®
• szelektív táptalajok – epe-eszkulin agar
• véres agar indukálja egyes baktériumok pigment termelését: Porphyromonas és Prevotella
• a legtöbb anaerob nagyon lassan szaporodik, ezért a tenyésztést 5-7 napig kell folytatni
• Molekuláris módszerek (PCR, gázkromatográfia)
Therápia:
• műtéti beavatkozás
• drainage (tályog)
• sebtisztítás
• elhalt szövetek eltávolítása
• B. fragilis, a legtöbb Prevotella és Porphyromonas species, néhány Fusobacterium termel β-laktamázt
• rezisztensek penicillinre és cephalosporinra
• metronidazol, carbapenem (imipenem, meropenem), β-laktám/β-laktamáz inhibitor (ampicillin–sulbactam)
• clindamycin rezisztencia egyre gyakoribb Bacteroides esetében (plazmid)
145
63. A visszatérő láz (febris recurrens) kórokozói.
Epidemiás visszatérő láz
B. recurrentis okozza
- Kizárólag embert betegít, az ember a rezervoár
- Emberről emberre a tetű (vektor: Pediculus humanus corporis) viszi át, a szétnyomott tetűből jut be a szervezetbe a
csípés helyének vakarásakor keletkezett apró sérüléseken
- A tetvek hemolymphájában szaporodik, nincs transzováriális átvitel
- Háborúk, katasztrófák, éhínség idején terjedhet, amikor a személyi higiénia szintje alacsony
Ma is létező gócok vannak Afrikában és Dél-Amerikában az Andok vidékén
Endémiás visszatérő láz
Kullancs terjesztette - zoonózis

Több Borrelia faj okozhatja:
B. hermsii, B. persica, B. carteri stb.
Vektor és rezervoár: lágytestű kullancsok (Ornithodoros fajok)
A baktériumok a kullancsok minden szövetét elárasztják, disszeminálódnak
Vertikálisan, transzováriálisan a kullancsutódokba átjutnak
Természetes gazdák: rágcsálók, kisemlősök
Emberekre kullancscsípéssel terjed – rövid ideig tartózkodnak a testen, éjjel aktívak
A betegség világszerte előfordul, a kullancsok elterjedtségét követi
A visszatérőláz klinikai megjelenése
1 héttel a csípés után:

- bacteriemiás fázis: magas láz, hidegrázás, izomfájdalom, fejfájás, ízületi fájdalom, photophobia, kiütés, lép és máj
megnagyobbodás
- hipotenzió, sokk, fatális kimenetelű lehet, általában 3-6 napon belül a láz megszűnik
- ~1 hetes láztalan periódus – anti-spirochaeta ellenanyagok hatására a baktériumok eliminálódnak a vérből
- 7-10 nap múlva a láz visszatér – a bacteriemiát más antigenitású baktériumok (mutáció) okozzák
Egy relapszus fordul elő epidémiás formában (fatalitás: 4-40%), endémiás formában ismétlődő relapszusok (akár 10)
(fatalitás: 2-5%)
A végső eliminálás akkor történik, amikor a baktériumok visszaalakulnak az eredetileg fertőző antigenitású formává (ami ellen
már a szervezet termelt ellenanyagot korábban)
Laboratóriumi diagnózis, kezelés
- Vérkenet festése Giemsa vagy Wright festéssel, a pathogén direkt kimutatása

- A kitenyésztés speciális táptalajt igényel – ritkán végzik
- Szerológiai tesztek az antigén változások miatt nem alkalmasak
Kezelés: tetracyclin, macrolidek vagy penicillinek

Jarisch-Herxheimer reakció előfordulhat
Megelőzés:
Vakcina nincs
Kullancsok elleni védelem, rágcsálók irtása,
Tetűirtás, a higiénés körülmények javítása
146
64. A Lyme-betegség kórokozói.
B. burgdorferi sensu lato

(3 genospecies)
B. burgdorferi sensu stricto USA, Európa

B. afzelii Európa, Ázsia
B. garinii Európa, Ázsia
12 species tud Lyme kórt okozni, egy részük állatban
B. burgdorferi
- 0,2-0,3 mm x 20-30 mm szabálytalanul csavarodó, 3-10 csavarulat

- 7-11 endoflagellum indul mindkét végről, középen átfednek
- Szerepük van az alak fenntartásában és a motilitásban
- Genom: lineáris kromoszóma, lineáris és cirkuláris plazmidok (~22)
- Gyengén festődnek Gram szerint, Giemsa,Wright, ezüst festéssel tehetők láthatóvá
Tenyésztési körülmények
- Komplex táptalajban növekednek, melyek antibiotikumok adalékkal szelektívvé tehetők
- BSK médium (Barbour, Stoenner, Kelly) nyúl szérumot tartalmaz
- Microaerophilek, 33ºC, lassú növekedés, 12-24 h generációs idő, 6-8 hetet is igényelhet a kitenyésztésük
Lyme-kór
- Nevét Lyme (Connecticut, USA) városról kapta, ahol 1975-ben halmozottan fordultak elő arthritis kórképek
gyerekekben
- 1982-ben a kórokozót Willy Burgdorfer írta le
- A spirochaetát kullancsok tápcsatornájából izolálta, és a kitenyésztett baktérium reagált a Lyme-kórban szenvedők
szérumával
- Leggyakoribb vektor terjesztette betegség az USA-ban, Európában, elsősorban az északi féltekén elterjedt
Természetes gazdák
Vad és háziállatok (rágcsálók, őz, szarvas, madarak, birkák, szarvasmarhák, lovak, kutyák)
Krónikusan fertőzött rágcsálók szolgálnak rezervoárként
Horizontális terjedés történik az emlős állatok és a kullancsok (Ixodes) között:
- a kullancs lárvák a fertőzött rágcsálókon élősködve tesznek szert a baktériumra, a lárva nympha alakba fejlődik - a
nymphák újra táplálkoznak rágcsálókon, véletlenszerűen emberen - a kifejlett kullancsok nagy emlősökön (szarvas őz, ritkán
ember) élősködnek
Nincs vertikális transzfer, azaz a baktériumot nem jut a nőstény kullancsból a petébe
Az emberek nem forrásai a fertőzésnek, és nincs emberről emberre terjedés
Pathogenesis
A baktériumok nem replikálódó formában maradnak vérszívások között a kullancs tápcsatorna epithel sejtjein, ahová az OspA
külső felszíni fehérje révén tapadnak
A szívások során, emlős vér hatására replikálódni kezdenek és szétterjednek a kullancs testében, 24-48 óra múlva bejutnak a
nyálmirigybe
A táplálkozó kullancs a nyálával beinjektálja a regurgitálódó baktériumot a gerinces gazdába

A kullancs korai eltávolítása megelőzheti a baktériumok átjutását
A baktérium a szúrás helyén replikálódik majd a bőrben terjed lokálisan

Később, terjedés más szervekbe: idegrendszer, vázizomrendszer, szív
A Lyme-kór krónikus szakaszában a baktérium lassan szaporodik
A terjedésben szerepet játszik a gazdasejthez és extracelluláris mátrix fehérjékhez való tapadás; receptorai: proteoglikánok,
fibronektin, integrinek
A szervezetben való hosszú túlélést segítő tényezők
- Kivédik a komplement mediálta lízist, és opszonizációt
- Elkerülik az immunválaszt felszíni fehérjéik antigenitásának változtatásával
147
Lyme kór lefolyása:
Első stádium
Erythema migrans
- 3-22 nappal a fertőzés után a kullancs csípés helyén fejlődik- kerek folt: terjedő, vörös határral, középen feltisztulással
céltáblaszerű forma (5-50 cm-re nőhet – heteken belül eltűnik, hasonló másodlagos léziók megjelenhetnek később is)
Borreliás lymphocytoma (fül, mellbimbó, here)
Influenzaszerű tünetek, láz, hidegrázás, myalgia, fejfájás, nyaki merevség kísérheti
Arcideg bénulás
Második stádium
Hetek, hónapok múlva – fáradtság, fejfájás, rossz közérzet,
arthralgia, arthritis, idegrendszeri tünetek (meningitis, arcideg bénulás), szívpanaszok, A-V blokk, erythemás kiütések
Harmadik stádium:
Hónapok, évek múlva – krónikus fertőzés;
bőr érintett (acrodermatitis chronica atrophicans)
ízületi gyulladás (chronicus arthritis)
központi idegrendszeri érintettség (lassan progrediáló encephalomyelitis)
Diagnózis:
• Klinikai megjelenés alapján: kullancscsípés észlelése

• Tenyésztés – ritkán alkalmazott
• PCR – DNS detektálása testnedvekben, nem érzékeny
• Szerológiai tesztek alkalmazása:
IFA, ELISA – IgM kimutatható 2-4 héttel az erythema migrans megjelenése után
IgG később jelenik meg (6-8 hét)
A keresztreakció előfordul
• Western blot vagy immunoblot használható a pozitív ELISA eredmények konfirmálására
Kezelés, megelőzés:
Doxycyclin, amoxicillin, második és harmadik generációs cephalosporinok – 2-4 hét

Jarisch-Herxheimer reakció előfordulhat (láz, hidegrázás, vérnyomáscsökkenés, izomfájdalmak a gyorsan elpusztult borreliákból
kiszabadult toxikus anyagok okozhatják)
Hosszas terápia kifejlődött arthritis esetén
Késői Lyme borreliosis esetén ceftriaxon, cefuroxim
Megelőzés: humán vakcina nincs (kivonták), kutyáknak van
Érdemes a kullancs lakta területeket elkerülni, kullancs riasztót használni (diethyl-toluamid nem túl hatásos a forgalmazott
koncentrációban), megfelelő zárt ruházatot viselni
148
65. Treponema pallidum és egyéb treponemák.
Treponema pallidum subsp. pallidum

A szexuális úton terjedő szifilisz vagy luesz kórokozója, kizárólagosan
emberpatogén
Morfológia
- 0,1-0,5 mm x 5-15 mm, vékony, sűrű csavarulatú spirális alak, egyenes, hegyes véggel
- Rotáló mozgás komplex endoflagellummal
- Gram szerint nem festhetők, ezüst impregnációval és immunfluoreszcens eljárással tehetők láthatóvá
natív készítményben sötétlátóteres vagy fáziskontraszt mikroszkóppal láthatók
- Cytoplasma membrán, peptidoglikán, külső membrán borítja őket - nincs LPS, de sok lipoproteint és kevés
transzmembrán fehérjét tartalmaz
- Érzékeny detergensekre, kiszáradásra, magas hőmérsékletre, arzén, higany, bizmut vegyületekre és penicillinre
Tenyésztés
- Nem tenyészthető táptalajon (trikarboxilsav ciklus, kataláz, superoxid dizmutáz gén hiányzik)
Szaporítható nyúl herében
- Korlátozott növekedést mutat nyúl tenyésztett epithel sejtekben (lassú, csak néhány generáció)
- Microaerophil
Transzmisszió
- Közvetlen szexuális kontaktus, a fertőzés átadásának valószínűsége függ a fertőző személy betegségének
stádiumától
- Kongenitálisan terjedhet a magzatra, az újszülött fertőződhet a fertőzött szülőcsatornán átjutva is
- Kontaminált vérrel, transzfúzió során (a baktérium életképes maradhat 24 óráig 4°C-on tárolt vérben)
Pathogenitás
 Nyálkahártyán, bőrsérüléseken át jut a szervezetbe
 A bejutás helyén szaporodik extracellulárisan, endarteritis, periarteritis
 A nyirokereken keresztül bejut a keringésbe, ez ad lehetőséget terhességben a placentán való átjutásra is
Pathogenesis:
1. Elvékonyodó végükkel a gazdaszervezet sejtjeihez tapadnak, külső membrán fehérjéik révén
2. A lipidhez kapcsolódó fehérjék nem hozzáférhetők az ellenanyagok számára
3. Kevés felszíni fehérje a külső membránban az immunválasz elkerülését szolgálja
4. Rezisztens a phagocytosisra
5. Hialuronidázzal rendelkeznek, ami a szöveti terjedést segíti
6. Fibronektinhez kötődnek
7. A léziók, a szövetkárosodás, a fertőzésre adott immunválasz erősségével függnek össze
Primer syphilis
- Fájdalmatlan fekély sanker, ulcus durum fejlődik a genitáliákon a végbéltájékon, szájban stb. a behatolás helyén
(az elváltozás erősen fertőző)
- Kezdetben papula, később fekély kemény alappal
Neutrophil leukocyták, majd plazmasejtek, lymphocyták és macrophagok vannak jelen, peri- endarteritis dominál
- Általában spontánul gyógyul 2 hónap alatt
- A baktériumok a vérárammal szétterjednek az egész testben, a bacteriemia 8 évig is fennállhat
Secunder syphilis
Néhány héttel a sanker gyógyulása után influenzaszerű tünetek, torokfájás, fejfájás, láz, étvágytalanság, izomfájdalmak,
lymphadenopathia
Generalizált mucocutan kiütés (macula vagy pustula) jelentkezik, az egész test, talpak és tenyér is érintett
Condylomak jönnek létre az anogenitális régióban, hajlatokban, szájban,
syphilis-es meningitis, hepatitis, nephritis, alopecia
A beteg erősen fertőző
Az elváltozások spontánul gyógyulnak
A tünetek visszatérhetnek a korai látens szifilisz esetén <1 éven belül, vagy a késői látens szifilisz esetén 2-5 év elteltével
Tertier syphilis
Évekkel vagy évtizedekkel a primer fertőzés után alakul ki, nem fertőző stádium
Diffúz, krónikus gyulladás szövetpusztulást okozhat minden szervben
A treponemák által indukált immunválasz okozza
149
A leggyakoribb formák:
neurosyphilis
tabes dorsalis – gerincvelő károsodás, testhelyzet érzékelésének hiánya
általános bénulás
személyiségzavarok
ízület károsodása: Charcot joint
cardiovascularis syphilis
aorta billentyű elégtelenség
aorta aneurisma, aorta ruptura
gummás syphilis
nekrotizáló granulomák a bőrön, nyálkahártyákon
Veleszületett, kongenitális syphilis
A syphilises anyából a magzatba jut a T. pallidum, következmények:

a magzat elhalása
vetélés, halvaszületés
veleszületett, többszervi károsodás
2 éves kor előtt manifesztálódó tünetek:
-osteochondritis, anaemia, hepatosplenomegalia, rhinitis, kiütés, hámló bőrelváltozások az arcon, tenyéren, talpon, kemény szájpad
defektusa, rövid, fejletlen maxilla, előreálló mandibula
2 éves kor után megjelenő tünetek:
-Hutchinson triász: félhold alakú metszőfogak, intersticiális keratitis, süketség
Vakság, szeder formájú nagyőrlők, „saber shin”, arthritis, szívérrendszeri károsodás, nyereg orr
Az anya penicillinnel történő kezelésével megelőzhető a magzati károsodás
Laboratóriumi diagnózis
Mikroszkópos kimutatás
Primer, secunder és kongenitális syphilis esetén váladékokból
Kenet vizsgálata sötétlátóteres mikroszkópban (orális, anális minta így nem vizsgálható)
Fixált kenet immunfluoreszkáló ellenanyaggal való festése
Szövettani metszetek ezüstfestése
Tenyésztés – nem lehet
Szerológia
Nem-specifikus (aspecifikus) tesztek
T. pallidum specifikus tesztek
Nem-specifikus tesztek
Reagin – IgG, IgM ellenanyagok, amelyek a baktérium fertőzés hatására a gazdasejtekből felszabaduló antigénnel reagálnak
A reagin kimutatására kardiolipin antigén (marhaszív kivonat, heterológ antigén) használatos a következő tesztekben
 VDRL (Veneral Disease Research Laboratory Test)
 RPR (Rapid Plasma Reagin) teszt (kardiolipin-koleszterol-lecitin komplex) flokkulációs reakció
 TRUST (toluidine red unheated serum test)
A nem kezelt syphilis 2-3 hetében válnak pozitívvá
Magas a reagin szint secunder syphilisben
Kezeltekben 3 év elteltével és késői syphilisek jelentős részében negatívvá válnak (a kezelés hatásosságának mérésére
alkalmas!)
Fals pozitivitást sokféle kórkép és állapot okozhat
Treponema-specifikus tesztek
- Treponema antigénnel reagáló ellenanyagokat mutat ki

- Primer syphilisben korábban pozitív, mint a nem-specifikus tesztek, késői syphilisben mindig pozitív
- Élethosszig pozitív marad
1.Nelson teszt az immobilizin ellenanyag kimutatására – élő treponemák mozgását gátolja komplement jelenlétében
2.T. pallidum particle agglutination (TP-PA) teszt
treponema antigénnel borított részecskéket agglutinálnak az ellenanyagok
3.T. pallidum haemagglutination teszt
treponema antigénnel borított vörösvértesteket agglutinálnak az ellenanyagok
4.Fluorescent treponemal antibody-absorption (FTA-ABS) teszt
elölt T . pallidum–mal reagáltatják a betegszérumot, a kötődő ellenanyagokat fluoreszkáló anti-human globulinnal
detektálják
5.ELISA
6.Western blot a pozitív tesztek verifikálására
150
Kezelés, megelőzés
Korai fertőzés esetén egyszeri penicillin kezelés hatásos lehet

Több dózis szükséges régebbi vagy látens syphilisben
Tetracyclin, makrolidok, alternatív antibiotikumok allergia esetén
Jarisch-Herxheimer (hidegrázás, láz hypotensio, fejfájás, tachycardia, hiperventilatio, rigor, myalgia, vasodilatatio) reakció a
kezelés megkezdése után az elpusztuló treponemákból órákon belül előfordul, a kiszabaduló toxikus anyagok okozzák
Vakcina nincs
Biztonságos szex fontos a megelőzésben
Azonnali penicillin kezelés szükséges, a szexuális partner felkutatása, tesztelése és kezelése is fontos!
Treponema pallidum ssp endemicum
Megbetegedés: endémiás syphilis vagy bejel

Leggyakrabban szegény sorban élő gyerekekben fordul elő
Direkt módon terjedhet emberről emberre, vagy evőeszközökkel
A primer lesio gyakran észrevétlen marad
Kései következmények: a bőr, a csont és nasopharinx gummás elváltozásai
Előfordulása: Afrika, Ázsia és Ausztrália
Treponema pallidum subsp. pertenue
Megbetegedés: yaws, v. framboesia, v. polypapilloma tropicum

Kontakt módon terjed, kizárólag humán pathogén
Első stádium: a behatolás helyén fájdalmatlan „anya csomó” jelenik meg, később „leány csomók” is kialakulnak
Második stádium: testszerte csomók, melyek kifekélyesedhetnek, a talp és kéz bőr desquamációja
Harmadik stádium: csontok, ízületek, lágyrészek pusztulása pl. (rhinopharyngitis mutilans v. 'gangosa’)
Előfordulás: Dél-Amerika, Közép-Afrika, Délkelet-Ázsia, kb. 500 000 fertőzött
WHO 2020-ra akarja felszámolni
Treponema carateum
Megbetegedés: pinta, főleg a bőrt érinti
A fertőzést követően viszkető papulák alakulnak ki, heggel gyógyulnak
Chronicus szakaszban hipopigmentált foltok, hyperkeratosis
Előfordulás: Közép- és Dél-Amerika, főleg fiatalok között
A bejel, yaws, pinta diagnózisa a klinikai kép alapján történik

A syphilis szerológiai tesztek pozitívak
Kezelés: penicillin, tetracyclin, chloramphenicol
Egyéb treponemák
T. denticola
T. socranski
T. pentinovorum
a száj normálflórájának tagjai, de okozhatnak

- akut nekrotizáló ulcerativ gingivitist
- időskori krónikus periodontalis betegséget
T. vincentii fusobacteriumokkal együtt gingivitis ulcerosa-t, Plaut- Vincent-angina-t (noma)
151
66. Leptospirák.
Fajok: Leptospira interrogans (patogén törzsek)

>200 szerovariáns, 22 szerovariáns okoz emberi megbetegedést
Eltérő a külső membránban levő fehérjék antigenitása
Leptospira biflexa (nem pathogén törzsek)
Morfológia: Gram (-),

Giemsa festéssel vagy ezüst impregnációval, vagy fluoreszkáló ellenanyagokkal festhetők
Jól láthatók sötétlátóteres mikroszkópban
0,1-,2 x 5-10 µm sűrű csavarulatos, vékony, hajlékony spirochetak
Egyik, vagy mindkét végük visszahajlik (8 v. babapiskóta alak)
Gyors, forgó mozgást végeznek két végükről kiinduló középen
átfedő endoflagellummal
Vízben, lúgos pH-n hosszú ideig túlélnek
Tenyésztés: aerobok vagy microaerophilek, 28-30ºC-on

nyúlsavót tartalmazó félfolyékony táptalajon
B vitaminokat és zsírsavakat igényelnek
Korthof táptalaj
Lassan szaporodnak
Epidemiológia:
Világszerte elterjedt zoonózis

rezervoár - rágcsálók, kutyák, haszonállatok, vadon élő állatok
aszimptomatikus a fertőzés állatokban, de aktív betegséget is okozhatnak bennük
a vesetubulusokat kolonizálják, vizelettel ürülnek
ember– véletlenszerű végső gazda
Fertőzés forrása: közvetlen vagy közvetett érintkezés a fertőzött állat vizeletével
- kontaminált víztől (tavak, folyók, patakok), szabadban folytatott
tevékenység során
- munkaköri kitettség – farmerek, vágóhídi munkások, állatorvosok,
bányászok, csatornamunkások
Pathogenesis:
A baktériumok bőrsérüléseken, nyálkahártyán keresztül jutnak a szervezetbe

A legtöbb fertőzés tünetmentes
Tünetek esetén az inkubációs idő 1-2 hét – bacteriemia
vasculitist okoznak az endothel sejtek károsításával
A betegség jellemzően kétfázisos:
bacteriemiás fázis – influenza szerű tünetek
A tünetek javulását követi egy szerovariánsra specifikus szakasz
A kialakult tünetek - meningitis, vesekárosodás, sárgaság
A legsúlyosabb – Weil betegség (Icterohaemorrhagiae szerovariáns okozza)
152
Laboratóriumi diagnózis, kezelés
Tenyésztés: speciális táptalajt igényel (Korthof), lassú növekedés

kitenyészthető: vérből és cerebrospinális folyadékból az első 7-10 napon;
vizeletből az második héttől
Szerológia : MAT (mikroszkópos agglutinációs teszt)
az ellenanyagválasz késhet
az ellenanyagok sokáig perzisztálnak, szerovariáns specifikusak
ELISA teszt - IgM sokáig kimutatható
Kezelés
Antibiotikum korai adása
Súlyos esetekben intravénás penicillin vagy ampicillin szükséges
Enyhébb fertőzések esetén - doxycyclin, ampicillin, amoxicillin
Megelőzés: doxycyclin a fertőzésnek kitett embereknek
haszonállatok kedvencként tartott állatok vakcinálása, rágcsálók irtása
153
67. Mycoplasmák
A legkisebb prokaryoták, amelyek sejtmentes táptalajon növekednek

Előfordulásuk a természetben: emberek, emlős állatok, madarak, hidegvérű állatok, rovarok
Osztály: Mollicutes (‘lágybőrűek’) >200 faj

Család: Mycoplasmataceae
Genus: Mycoplasma (~120 faj, 14 faj emberben)
Fontos emberben előforduló faj:

 M. pneumoniae
 M. hominis
 M. genitalium
 M. fermentans
 M. salivarium, M. orale, M. buccale - nyálban, száj nyálkahártyájában, nyálmirigyben – 6-32%-os előfordulás
Genus: Ureaplasma (2 faj emberben)

Faj: U. urealyticum, U. parvum
Korábbi nevük: PPLO – pleuropneumonia-like organism – szarvasmarha pleuropneumoniájából izolálták először
Morfológia
 Pleomorf: kerek, coccoid, coccobacillus, gyűrű, súlyzó, elágazó, gyöngysorszerű, szegmentált filamentumok
 Gram szerint nem festhetők
Szaporodás:
 kettéhasadással
 a genom és a cytoplasma osztódása nem szinkron  filamentumok,
 a genomok között a membrán befűződik gyöngysor
 fragmentáció  egyedülálló kerek sejt - minimális reproduktív egység
Méret:
 50-300 nm, 0,45 mm pórusméretű szűrőn átjutnak
Sejthatár:
 nincs sejtfal, nincs peptidoglikán és LPS  nem érzékeny sejtfal szintézist gátló antibiotikumokra
 3 rétegű sejtmembrán határolja őket: 2 elektrondenz réteg (fehérjék, szénhidrátok) között 1 áttetsző réteg (lipidek,
cholesterol)  érzékeny szterollal komplexet képző vegyületekre, polién antibiotikumra
 lipoproteinek a membránban változatos antigenitásúak lehetnek
 Extramembrán réteg (tokszerű szénhidrát – M. pneumoniae)
Pathogenitásban szerepet játszó adhéziót szolgáló sejtalkotó

 Speciális poláris nyúlvány, emiatt orsó vagy palack alakúak az egyes sejtek
 Csúszó mozgás a nyálkahártya felszínen
 Adhezinek és adhéziót segítő fehérjék a nyúlványon:
o P1 és egyéb fehérjék - M. pneumoniae
o MgPa – adhéziós fehérjék komplexe M. genitalium
 Adherencia csillós és nem csillós epithel sejtekhez, és más sejtekhez (spermium) erythrocytákhoz –
haemadszorpció – in vitro mycoplasma telepekhez tapadnak a vörösvértestek
 Receptorok a gazdasejteken: sziálsav tartalmú sejtfelszíni molekulák
 Szoros tapadás révén enzimek sejtbejuttatása, enzimaktivitás termékét (pl. nukleotidok) visszanyerik
Maganyag
 fibrilláris - centrálisan vagy diszperz módon helyezkedik el
 legkisebb baktérium genom - M. genitalium (580 kb)
Cytoplasma
 nincs endoplazmatikus retikulum
 sok riboszóma (70S) - érzékeny a fehérjeszintézist gátló antibiotikumokra
Tenyésztés
 Korlátozott bioszintetikus képesség aminosavak, kofaktorok, purin és pirimidin bázisok, zsírsavak és lipidek
tekintetében (kis genom)  nagy tápigény – speciális gazdag táptalaj (PPLO agar, SP4)
 Fontos összetevők:
o marhaszív infúzió
o friss élesztőkivonat (nukleinsav prekurzorok)
o állati szérum (ló) - zsírsav és koleszterol forrás
 Szelektivitás penicillin hozzáadásával, vagy a vizsgálati minta szűrésével
 Fakultatív anaerobok, egyes fajok primer izolálása anaerob körülményeket igényel
154
 M. pneumoniae aerob
 36-38C
 Lassú növekedés (különösen M. pneumoniae és M. genitalium, 2-6 hét)
Telepmorfológia:
 “tükörtojás”, 20-500 mm  , többnyire csak nagyítóval látható
 M. pneumoniae és M. genitalium nem képeznek karakteres tükörtojás telepeket
 Ureaplasmák (T törzsek) apró telepek perifériás zóna nélkül 15-60 mm 
 Átoltás agarblokk módszerrel.
Biokémiai tulajdonságok
 Energiaforrás: glükóz vagy arginin
 Ureaplasmák – ureáz pozitívak (ureát igényel energiatermeléshez)
 Toxikus H2O2 és szuperoxid termelés  β-hemolízis
 Haemadszorpció jelensége
Antigenitás
 membrán glycolipidek (haptén)
o komplementkötő, metabolizmust és növekedést gátló ellenanyagokat indukál
o homológiát mutatnak emlős sejt struktúrákkal autoimmun folyamatok alapjául szolgál
 M. pneumoniae hideg agglutinineket indukál - a vvt-k I antigénjével reagáló ellenanyagok
Pathogenitás:
 Primer atípusos pneumónia – nem a klasszikus klinikai, laboratóriumi és radiológiai tüneteket mutató pneumónia
 Mycoplasma pneumoniae - ~minden hatodik pneumónia
Pathomechanizmus:
 A légutak hámsejtjeihez (receptor – sziálsav tartalmú glycoprotein) tapad a terminális nyúlványán lévő P1
adhezinje és más adhézióban szerepet játszó fehérjéi révén, gliding motility” csúszó mozgás – segít a
kolonizációban
 Az adhézióban szerepet játszó fehérjék antigenitása nagy változatosságot mutat – immunválaszt elkerülő
mechanizmus
Lipoproteinjei gyulladáskeltő hatásúak - gyulladásos sejtek (makrofágok, lymphocyták, plazma sejtek,
neutrophilok) vonzása – hámsérülés
Toxikus H2O2, szuperoxid gyök termelése – az oxidatív stressz a csillós hámsejtek sérülését és működésük gátlását
okozza (ciliastasis)
 Szuperantigénként viselkedik – lymphocyták aktiválása, autoimmun és gyulladásos folyamatokhoz vezet
 Tápanyagok és prekurzorok elvonása a gazdasejtektől
Mycoplasma pneumoniae fertőzés

Előfordulás:
 világszerte, szezonalitás - gyakoribb nyár végén, ősszel
 járványok periodikusak – 3-5 évente
Terjedés:
 cseppfertőzéssel, szoros kontaktus segíti (család, katonaság, kollégium)
 Fertőzés gyakoribb gyerekekben (5-15 év), a pneumónia kialakulásának esélye korral csökken, súlyossága nő
Klinikai jellemzők
 20% asymptomatikus fertőzés, vagy csak a felsőlégutakra lokalizálódik, leggyakoribb megjelenési formája a
tracheobronchitis, 3-13% pneumónia
 Inkubációs idő: 2-3 hét
 Kezdeti tünetek: rossz közérzet, torok-, fejfájás, hőemelkedés
 Köhögés (3. naptól) száraz, néha rohamokban jelentkező, később produktív, véres köpet, hosszan fennálló tünet
 Radiográfiás elváltozás: előbb észlelhető, mint a fizikális jelek foltokban homály egy alsó vagy középső
tüdőlebenyben, ritkán kétoldali
 Pathológiai kép: intersticiális és peribronchiális pneumonitis, nekrotizáló bronchiolitis
 Általában enyhe betegség a radiológiai kép ellenére
“walking pneumonia”, kórházi ápolás ritka
 Lassú gyógyulás - 1- 4 hét, visszaesés előfordul
 Súlyos perzisztáló fertőzés hipogammaglobulinémia esetén
Egyéb kórképek: pharyngitis, otitis media, bullosus myringitis
Extrapulmonáris manifesztációk:
 izületi fájdalom, arthritis
 meningitis, encephalitis, egyéb neurológiai betegségek (Guillain-Barre szindróma)
 pericarditis, myocarditis,
 haemolyticus anaemia
 Stevens-Johnson-szindróma
155
o Bőrkiütés, mucositis - kifekélyesedő léziók a szájnyálkahártyán, genitáliákon

o kötőhártya gyulladás
 Pathomechanizmusukban szerepet játszanak autoimmun mechanizmusok:
o a mycoplasma glycolipidek elleni ellenanyagválasz, ami keresztreagál szöveti antigénekkel
o hideg agglutininek keletkezésének indukálása
Egyéb pathogen mycoplasmák

Izolálhatók ritkán a légutakból, gyakran az urogenitális traktusból
 M. hominis - Tünetmentes hordozás – férfiak 1-5%, nők 30-70%
 M. genitalium (STI-ben szenvedő nők ~20%-a pozitív)
 Ureaplasmák (Ureaplasma urealyticum) - Tünetmentes hordozás – férfiak 5-20%, nők 40-80%
Összefüggés sok kórképpel, kóroki szerep nem mindig bizonyított.
Légúti fertőzések
 Kis testsúlyú újszülöttek tüdőgyulladása - M. hominis, U. urealyticum
 Akut respirációs distressz szindróma - M. fermentans
Urogenitális fertőzések
Férfiakban
 „non-gonococcal urethritis” (NGU vagy NGNCU)
o ureaplasmák (kónikus forma)
o M. genitalium (akut és krónikus)
 epididymitis - ureaplasmák
Nőkben
 vaginosis - a hüvelyflórában M. hominis, ureaplasmák nagy számban
 cervicitis - M. genitalium
 „pelvic inflammatory disease” (PID) - M. hominis, M. genitalium
 (izolálás endometriumból és petevezetékből, specifikus ellenanyagválasz)
Terhes nőkben és újszülöttekben
 Koraszülés, spontán abortusz
o M. hominis - chorio-amnionitis - izolálás koraszülés után amniális folyadékból
o Ureaplasmák - izolálás abortumból, halvaszületettekből, koraszülöttekből
 Újszülöttek fertőződése: intrauterin és/vagy szülés közben
o M. hominis, ureaplasmák - koraszülöttek meningitise
 Szülés és abortusz utáni láz
o M. hominis, ureaplasmák - izolálás vérből (endometritis okozása révén)
Húgyúti fertőzések
 Akut pyelonephritis - M. hominis (izolálás a felső húgyutakból)
 Kőképződés – ureaplasmák
o ureáz enzim - struvit és Ca-foszfát kristályosodását okozza
Ízületi gyulladás
 reaktív arthritis (ureaplasmák)
 szeptikus arthritis (M. hominis)
 Agammaglobulinémia esetén gennyes arthritis
Diagnózis
Mycoplasma okozta pneumónia
Szerológia:
 titeremelkedés páros savó tesztelésekor, IgM kimutatása primer fertőzéskor, főleg gyerekekben
 hideg agglutininek kimutatása - nem megbízható
 komplementkötési próba - idejét múlta, bár egyszeri magas ellenanyagtiter jó diagnosztikus jel lehet
 ELISA – a legszélesebb körben használt, IgG és IgM is kimutatható
 Kitenyésztés: ritkán végzik (3 vagy több hét)
PCR – nukleinsav kimutatása köpetből, torokmosóból, garattamponnal vett mintából
Urogenitális fertőzések
 Vizelet, urogenitális váladékok leoltása szilárd vagy folyékony mycoplasma táptalajra - biokémiai aktivitás
kimutatása (glükóz vagy arginin metabolizmus)
 Szerológia nem alkalmazott diagnosztikus célra
PCR – érzékeny, gyors
Terápia
 Atípusos pneumónia - kezelést el kell kezdeni, ha a tünetek alapján felmerül a gyanú!
 Tetraciklinek (felnőttek) - rezisztencia megfigyelhető (Ureaplasma, M. hominis)
156
 Makrolidek (Erythromycin) - gyerekek, terhes nők

 Azithromycin – rezisztencia – M. genitalium, Ureaplasma
 Clarithromycin
 Clindamycin
 Fluoroquinolonok (bactericid hatás)
 Pleuromutilin - állatgyógyászatban használt fehérjeszintézist gátló antibiotikum M. pneumoniae fertőzés kezelésére
immunhiányos állapotban
 Gyakori a perzisztens fertőzés (intracelluláris létet gyanítanak) és a relapszus.
 Hosszantartó kezelés (10-14 nap)
157
68. Bartonellák
Az a2 Proteobacteriumok osztályába tartoznak

>40 faj – emlős állatokban gyakran előfordul
Rezervoár gazdák: macskák, kutyák, rágcsálók, vadon élő kérődzők, ragadozók, bálna, teknős stb.
B. bacilliformis, B. quintana egyedüli rezervoárjai az emberek
Emberre direkt kontaktussal állatokról, vagy indirekt módon ízeltlábú vektorok révén terjednek
A legfontosabb ember pathogen fajok:
- A bartonellák filogenetikailag ősi ágát képviselő:Bartonella bacilliformis – Oroya lázat és verruga peruvana-t okozza
- Filogenetikailag modern bartonellák – közeli rokonságban lévő fajok: Bartonella quintana a lövészárok-lázat okozza
Bartonella henselae és B. clarridgeiae a macskakarmolási betegséget
G(-), coccobacillus, pálca alak, méret: 0,2-0,6 x 0,5-1 mm
Fakultatív intracelluláris baktériumok
Tenyésztés szempontjából igényesek, hemet nem tudnak szintetizálni, szénforrásként aminosavakat használnak, oxidáz és kataláz
negatívak
Lassú növekedésűek
Bartonella bacilliformis
G(-) kis coccobacillus, előfordulhat párban, lánc alakban, csomókban

Obligát aerob
Mozgó, poláris (lophotrich) ~10 csillóval
Optimális növekedési hőmérséklet: 25-28°C
Pathogenitás – az okozott betegségnek két formája ismert

Oroya-láz vagy Carrion-féle betegség – akut forma, főleg gyerekekben
Pathomechanizmus:
Rovarcsípés helyén jutnak a bőrbe → migráló sejteket fertőznek → majd endothel sejteket → bejutnak a keringésbe → megfertőzik
az erythrocytákat - bemélyedést okoznak a felszínükön deformin és mechanikai hatás révén, amit a csillós mozgás segít
A vvt-k ~60%-a fertőzött lehet – elpusztulnak mononukleáris phagocyták általi hemophagocytosis révén - elsősorban a májban, a
lépben és nyirokcsomókban
Immunoszuppressziót okoznak, ami másodlagos fertőzésekhez vezet
A fertőzés okozhat tünetmentes bakteriémiát (a helyi lakosság ~10%-ában)
Inkubációs idő: 20 – 200 nap
Tünetek: magas láz, izom-, ízületi fájdalom, fejfájás,
súlyos anémia, máj-lép megnagyobbodás, nyirokcsomó haemorrhagia
gyakori a Salmonella (más baktérium, protozoon, gomba) másodlagos fertőzés
Kezeletlen esetben 40-80% halálozás, 10% kórházban antibiotikummal kezeltek esetén
158
Verruga peruana, perui verruca v. szemölcs – krónikus forma

Bacilláris angiomatosis – néhány héttel az Oroya-láz átvészelése után/ vagy megelőző Oroya-láz nélkül
Pathomechanizmus: pathológiás angiogenesis → IL-8, angiopoetin-2, VEGF indukciójával, anti-apoptotikus hatás révén
Vasoproliferative, tumor-szerű bőrléziók - vörös, kerek, kiemelkedő, kemény göbök éretlen kapillárisokkal, duzzadt
endotheliummal, phagocyta beszűrődéssel
Másodlagos fertőzések kifekélyesedést és hemorrhagiát okoznak
A lábon, karon és arcon jelennek meg
~ 1 évig perzisztálnak
Ritkán halálos
Vérkenet vagy szöveti aspirátum direkt vizsgálata Giemsa vagy immunofluoreszcens festéssel – a baktériumok a sejtekhez tapadva,
vagy a cytoplazmában láthatók
3-as biológiai biztonsági szintű pathogének
Tenyészthetők (26-28 °C) félfolyékony nyúl szérumot és hemoglobint tartalmazó táptalajon vérből, kevésbé sikeres verruga
stádiumban és a bőrléziókból.
Lassú növekedés (4 hét)
PCR-t referencia laboratóriumban végeznek a DNS kimutatására
A szerológiai tesztek (indirekt immunfluoreszcencia, ELISA) nem megbízhatók endémiás területen, nem biztos, hogy a pozitivitás
aktív fertőzést mutat.
Therápia:
Chloramphenicol, ciprofloxacin, doxycyclin, ampicillin, sulfamethoxazole-trimethoprim, rifampicin, aminoglikozid hatásos.
1-2 hetes kezelés
Vér transzfúzió szükséges lehet anémia esetén.
Epidemiológia:
Kizárólag az Andok hegységben fordul elő: főleg Peru, Kolumbia és Ecuador hegyes vidékein
Vektor: Lutzomyia homoklégy terjeszti, állati rezervoár gazda nem azonosított
Megelőzés: homoklegyek irtása, rovarriasztó használata, kemoprofilaxis
Bartonella quintana
Nem csillós, de fimbria segítségével rángatózó mozgást végez
Pathogenitás: lövészárok betegség vagy 5-napos láz

Az I. Világháború idején sok katona betegségét okozta, ma hajléktalanokban, rossz higiénés körülmények élők között fordul elő
USA-ban, Európában
Terjedés – vektor révén - Pediculus humanus ruhatetű ürülékével
Rezervoár gazda – az ember – tünetmentes bakteriémia évekig fennállhat, nincs állati rezervoár
Klinikai jellemzők:
A fertőzés lehet tünetmentes
Tünetek: bacteriemia - erős fejfájás, gyengeség, hosszú csontok (főleg a tibia) fájdalma, ismétlődő lázas időszakok (1 vagy akár 8,
5 naponként visszatérő 1-3 napig tartó lázas állapot)
Nem fatális, de súlyos lehet
Immunhiányos állapotokban pl. HIV pozitívokban:
Visszatérő lázzal járó krónikus bakteriémia endocarditishez vezethet
B. quintana fertőzés diagnózisa és terápiája

Izolálható vérből, vagy biopsziás minták közvetlen leoltásával csokoládé agarra, vagy szívinfúziót és nyúlvért tartalmazó agarra,
vér - folyékony táptalajban
sejtkultúrával együtt tenyésztve,
35°C, 5% CO2, 2-6 hét
Immunhisztokémiai kimutatás szövetmintákban

Szerológiai vizsgálatok - komplement kötési teszt, ELISA, indirekt immunofluoreszcens teszt
PCR - negatív hemokultúrájú endocarditis esetében
Többnyire magától gyógyuló betegség
Régebbi kezelési mód - kloramfenikol, tetraciklin
Érzékeny penicillinre, aminoglikozidokra, makrolidokra
Krónikus bacteriémia, endocarditis - kombinált gentamicin és doxycyclin kezelés 4-6 hétig.
159
Bartonella henselae
Macskakarmolási betegséget okoz
Emlős rezervoár: leginkább macskák (de lehet nyúl, tengeri malac, ritkán kutya)
A macskák a száj-garat üregben is hordozzák, és tartós bakteriémia megfigyelhető
Terjedés direkt módon karmolással, harapással, nyalással, macskabolha ürülékkel (macskák között a bolha terjeszti)
Klinikai jellemzők:
3-10 nappal a fertőzés után – erythemás papula, pustula a bejutás helyén (0,5-1 cm)
1-23 nap múlva hegesedéssel gyógyul
1-3 hét – regionális lymphadenopathia – hónapokig tarthat
- Axillaris, cervicalis, inguinalis, epitrochlearis, periauricularis nyirokcsomók érintettek
- Granulomás folyamat mikrotályogokkal és fokális nekrózissal
Fájdalmas, mozdítható nyirokcsomók, gennyesen beolvadhatnak
További tünetek: étvágytalanság, hányinger, hányás, splenomegalia, hőemelkedés
Sokféle atípusos megjelenés: Parinaud szindróma (unilaterális follikuláris conjunctivitis), encephalitis, myelitis, perifériás
neuropathia, neuroretinitis, arcidegbénulás, erythema nodosum, subacute infektív endocarditis, granulomás hepatitis vagy splenitis,
arthritis, osteomyelitis, atípusos pneumónia, mellhártyagyulladás, ismeretlen eredetű láz
B. henselae fertőzés diagnózisa és terápiája
Tenyésztés – nehéz, nem hatékony, ritkán végzik

gennyből, nyirokcsomó aspirátumból macskakarmolási betegség esetén
vérből, szövetmintából bacilláris angiomatosis és peliosis esetén
PCR - Bartonella DNS kimutatására korai stádiumban, nyirokcsomóból
Szerológiai vizsgálatok– indirekt immunofluoreszcens teszt, ELISA
A macskakarmolási betegség antibiotikum kezelésre gyengén válaszol, de magától gyógyuló betegség.
Súlyosabb esetben azithromycin, doxycyclin, rifampicin kezelés gyorsíthatja a gyógyulást.
Kombinált doxycyclin és erythromycin vagy rifampicin terápia bacillaris angiomatosis, peliosis esetén 2 hónap időtartamú is lehet.
B. quintana és B. henselae okozhatnak - bacilláris angiomatosis-t immunhiányos betegekben (főleg HIV pozitívakban)
Cutan forma – vörös papulák, hámló erythemas kerülettel, megnagyobbodhatnak, kifekélyesedhetnek, megjelenésükben a Kaposi
sarcoma-hoz hasonlítanak, de szövettanilag nem
Histopathológia hasonló, mint a „verruga peruana” esetén
Hasonló elváltozások kialakulhatnak minden szervben:
csak B. henselae okozza
májban - peliosis hepatis
lépben – lép peliosis –Vérrel telt ciszták fibromyxoid mátrixba ágyazva
fogyás, láz, hasi fájdalom, hepatosplenomegalia
B. henselae és B. quintana okozza
nyirokcsomókban
csontban
Pleomorf baktériumok láthatók subendothelialisan és a fibromyxoid mátrixban Warthin-Starry ezüst impregnációval festett
metszetben
160
69. Rickettsiák biológiai tulajdonságai. A foltosláz-csoport rickettsiái. Orientia

tsutsugamushi
Rickettsia genus
Tipikus G(-) sejtfal, peptidoglikán, 2 rétegű külső membránban LPS, külső poliszaccharida nyák
Endothel sejtek parazitái:

- indukált fagocitózissal jutnak be a sejtbe,
- a fagoszómából kiszabadulnak phospholipase aktivitás révén,
- szaporodnak a sejtben, amelyet membránt károsító, toxikus reaktív oxigén gyökök termelésére késztetik, gátolják az apoptózist
- mikroerek sérülését okozzák – vasculitist okoznak, limfociták, makrofágok gyülekeznek a sérülés helyére
Pathophysiologia:
fokozott vaszkuláris permeabilitás

ödéma
hypovolemia
hypoproteinemia
csökkent perfusio
szervek elégtelen működése
Foltosláz csoport - magban, citoplazmában szaporodik kis számban

aktin polimerizációja segíti a sejtbeli mozgást
membránkárosodást okoz
A foltosláz-csoport Rickettsia és az endothel sejtek kölcsönhatása:

1. Sejthez tapadást adhezinek (pl. OmpA, OmpB) segítik, receptorhoz kötődnek.
2. Jelátviteli mechanizmusok aktiválódása aktin átrendeződéshez és fagocitózishoz vezet.
3. A Rickettsia egy endoszómába kerül.
4. Phospholipase D és hemolysin C lizálja a vakuólum membránját.
5. Replikáció a citoplazmában. A gazdasejt cytosoljában lévő tápanyagokat (piruvát, lipidek, nukleotidok, aminosavak,
cukrok) hasznosítja.
6. RickA felszíni fehérje aktin polimerizációt idéz elő, az aktin csóva révén a baktérium mozog intracellulárisan,
filopodiumba jut és kijut a sejtből,
7. vagy bejut a szomszédos sejtbe, 9. vagy bejut a gazdasejt magjába.
8. Typhus csoport rickettsiák nem rendelkeznek OmpA, RickA fehérjékkel.
9. Mindkét csoport rendelkezik ADP/ATP transzlokázzal.
Foltosláz-csoport
Kullancs terjesztette rickettsiák

vektor/rezervoár: kullancs (Ixodidae – kemény testű kullancsok)
gerinces gazda: rágcsálók, egyéb emlősök, kutya
terjedés: kullancsokban - vertikális – transzovariális, transzstádiális,
horizontális - kullancs - rágcsáló – kullancs
Rickettsia rickettsii a szikláshegységi foltos láz kórokozója (legsúlyosabb)
Előfordulás: Észak- és Dél-Amerika (Dermacentor variabilis, v. D. andersoni terjeszti)

Fertőzés útja: fertőzött kullancs csípése során, sérült bőrön, v. nyálkahártyán át
Tünetek: csípés után 1-2 héttel - láz, fejfájás, izomfájdalom, gyengeség, hányás, hasmenés, köhögés stb., ritkán fordul elő
„eschar” a kullancs csípés helyén
+ 3-5 nap maculopapuláris kiütés - előbb a végtagokon, majd a törzsön
talp és tenyér is érintett
esetek ~10%-a kiütés nélkül
Az érkárosodás eredménye: petechia, hypovolaemia, hypotenziós sokk, tüdő-ödéma, veseelégtelenség, idegrendszeri tünetek,
keringés összeomlása, magas halálozási arány.
A világ más tájain előforduló, hasonló tüneteket okozó rickettsiák:

R. conorii, R. sibirica, R. australis, R. japonica, R. africae, stb
Egy vagy többféle kullancshoz adaptálódtak, a vektorhoz kötött az előfordulás.
Vektorok különféle „hard tick” azaz keménytestű kullancsfajok (Amblyomma, Dermacentor, Ripicephalus, Ixodes)
Tünetek: leggyakrabban láz, fejfájás, izomfájdalom,

változó gyakorisággal: a csípés helyén „eschar”, kiütés, lymphadenopathia
változó súlyosság, fatális 0-6%-ban
161
R. slovaca - M.o.-n is előforduló folt nélküli rickettsiosis okozója
Vektor/rezervoár: Dermacentor marginatus kullancs

Csípés helyén (általában a fejen, főleg gyerekeket érint) varral fedett lézió - eschar, fájdalmas nyirokcsomó megnagyobbodás,
hőemelkedés, fáradtság, fejfájás, szédülés, izzadás, izom és ízületi fájdalom, tartós lokális kopaszság a csípés helyén, tartós
gyengeség
A betegség neve TIBOLA - tick-born lymphadenopathia
Rickettsia akari a rickettsia himlő kórokozója
Előfordulás: USA, Ukrajna, Horvátország, Korea, lakótelepeken

Gerinces gazda: házi egér
Vektor/rezervoár: egér atka
Klinikai tünetek:
enyhe fertőzés, láz, fejfájás, eschar
később maculopapularis, majd vesicularis kiütések
Foltosláz rickettsiosis diagnózisa:

izolálás vérből, bőr, nyirokcsomó biopsziából
biopsziás minta – antigénkimutatás - IF (immunfluoreszcencia)
szerológia: indirekt IF,
Weil-Felix reakció - Proteus OX2
PCR – DNS kimutatás - szövetminta, vér, vektor
Prevenció: megfelelő ruházat, kullancsriasztó, kullancs gyors eltávolítása
Terápia: tetraciklin, chloramphenicol, újabb macrolidok
Orientia genus - Bozótláz csoport

Tulajdonságok:
Sejtfalban nincs - peptidoglikán, LPS és nyákréteg
van - diszulfid-hidakkal összekapcsolt fehérjék
Orientia tsutsugamushi - bozótláz kórokozója

Előfordulás: Kelet-Ázsia, Japán, csendes-óceáni szigetvilág
Vektor/rezervoár: atka-lárva (chigger)
Gerinces gazda: rágcsáló (másodlagos dzsungelben, azaz bozótosban)
Tünetek: enyhétől halálosig
láz, fejfájás, izomfájdalom, lymphadenopathia, eschar
súlyos forma: intersticiális pneumonitis, generalizált lymphadenopathia
lépmegnagyobbodás, kiütés, encephalitis, légzési, keringési elégtelenség, mentális állapot változása
Diagnózis: Szerológia, Proteus XK, PCR
Terápia: doxycyclin
Megelőzés: preventív doxycyclin, védőruházat, bozótirtás
162
70. A typhus-csoportba tartozó rickettsiák.

Rickettsia genus
Tipikus G(-) sejtfal, peptidoglikán, 2 rétegű külső membránban LPS, külső poliszaccharida nyák
Endothel sejtek parazitái:

- indukált fagocitózissal jutnak be a sejtbe,
- a fagoszómából kiszabadulnak phospholipase aktivitás révén,
- szaporodnak a sejtben, amelyet membránt károsító, toxikus reaktív oxigén gyökök termelésére késztetik, gátolják az apoptózist
- mikroerek sérülését okozzák – vasculitist okoznak, limfociták, makrofágok gyülekeznek a sérülés helyére
Pathophysiologia:
fokozott vaszkuláris permeabilitás

ödéma
hypovolemia
hypoproteinemia
csökkent perfusio
szervek elégtelen működése
Typhus csoport - gazdasejt citoplazmájában szaporodik,

nincs aktin-mediálta mozgás
a baktériummal megtelt sejt „szétrobban”
Rickettsia prowazekii
A kiütéses typhus vagy typhus exanthematicus kórokozója (typhos = füst)
Előfordulás: éhínség, szegénység, migráció, háborúk idején, amikor a tetvek megjelennek

Járványokat okozott háborúk idején:
Törökök elleni hadjárat XVI. sz. közepe – Morbus Hungaricus
Napóleon oroszországi hadjárata során kb. százezer áldozat
I. Világháború idején - Szerbia, Oroszország (~3 M haláleset)
II. Világháború
Ma is létező gócok: Ázsia, Afrika, Közép-, Dél-Amerika
rossz higiénés körülmények között, zsúfoltan élő menekültek között, polgárháborúk idején (Burundi 1997),
hideg, magasan fekvő országokban, fejletlen közegészségügyi viszonyok között (Peru, Nepál, Tibet)
otthontalanok között (Franciaország)
Vektor: ruha vagy fejtetű (Pediculus humanus corporis v. capitis, elpusztul a fertőzéstől)
csípés helyén ürít - vakarózás – a szétnyomott tetűből, vagy bőrsérüléseken, nyálkahártyán keresztül ürülékkel a baktérium bejut a
véráramba, és szétterjed a testben
Rezervoár: ember (repülő mókus, USA-ban)
Tünetek: 1-2 hét inkubáció után fejfájás, láz, hasi fájdalom, myalgia, arthralgia, köhögés
kiütések (macula, petechia) törzsön, hajlatokban, majd végtagokon
(arc, talp, tenyér nem érintett);
Tüdő érintett - ödéma, szekunder bakteriális pneumónia;
Alacsony vérnyomás, veseelégtelenség;
Az ujjak ischaemiája és gangréna kialakulása;
Mentális állapot változása - stupor, konfúzió, kóma
6-30% halálozás
Brill-Zinsser betegség : a perzisztens fertőzés (nyirokcsomókban v. zsírszövetben) kiújulása évek, évtizedek múlva stressz, vagy
legyengült immunrendszer következtében, a primer fertőzésnél enyhébb lefolyású, új fertőzés forrása.
Rickettsia typhi
Az endémiás v. murin typhus kórokozója.
Előfordulás: trópusi, szubtrópusi parti régiókban, kikötőkben
Rezervoár: rágcsálók, főleg patkányok
Vector: bolha
emberi fertőzés bolha ürülékkel sérült bőrön, légúton, konjunktiván keresztül
Tünetek: hasonló a kiütéses typhus-hoz, de enyhébb, ritkán fatális
Diagnózis:
Tünetek és epidemiológiai információk alapján
Szerológia: nem alkalmas akut betegség diagnózisára, az ellenanyagok a betegség 2. hetétől jelennek meg, kimutatásuk csak a
diagnózis konfirmálására használható
163
Weil-Felix reakció – heterofil antitestek kimutatása – elavult módszer, érzékenysége és specifitása alacsony
Proteus vulgaris OX19 agglutinációját okozzák
Indirekt immunfluoreszcencia, ELISA
primer fertőzés - IgM majd IgG, Brill-Zinsser betegség – IgG
Izolálás csak referencia laboratóriumban, sejtkultúrában, állatoltással

Terápia: Tetraciklin (doxycyclin), chloramphenicol - sztatikus hatásúak
szulfonamid súlyosbítja a tüneteket!
Prevenció: tetű-irtás, fertőtlenítés, higiénés körülmények javítása
patkányirtás
vakcina nincs forgalomban
164
71. Coxiella burnetii.
G (-) gyengén festődik, pleomorf, többnyire kis pálca
A Q-láz kórokozója - zoonózis

Gyakran foglalkozási betegség: vágóhídi munkások, állatgondozók, állati termékeket feldolgozók betegsége
Macrophagokban phagolysosoma jellegű vakuolában szaporodik
Beszáradást, magas hőmérsékletet, UV-t, dezinficienseket stb. jól tűri – spóra-szerű kis sejt variánst képez.
Fázisvariánsok - eltérés a sejtfal (LPS) antigenitásában:

- I fázis virulens klinikai izolátum (teljes hosszúságú O oldalláncú LPS),
- II fázis in vitro tenyésztés után (LPS O oldallánc nélkül) - állatokban avirulens
- I fázis LPS - védi a külső membránt a komplement mediálta lízistől
- az ellenanyagok kötődését gátolja a felszíni fehérjékhez
- elfedi a TLR ligandokat
Előfordulás: világszerte, kivéve Antarktisz és Új-Zéland

Rezervoár: vad és háziállatok, marha, juh, kecske, nyúl, macska, kutya, madár, kullancs
Vektor: nem szükséges, túlél a környezetben, aeroszollal terjed
Fertőzés útja: inhaláció (vagy direkt kontaktus)
C. burnetii-t tartalmazó váladékokból (vizelet, ürülék, placenta, tej)
 macrophagokba jut, bakteriémia
Tünetek:
Lehet tünetmentes (a fertőzések ~50%-a)
Inkubációs idő 2 hét vagy hosszabb
Akut forma: láz, influenzaszerű betegség

pneumonitis, hepatitis, máj és csontvelő granuloma, meningoencephalitis, peri- és myocarditis
terhes nőkben vetélést, koraszülést okozhat
1-2% halálozás
A fertőzés átvészelése életre szóló immunitást eredményez.
Krónikus forma - prediszponál: immunszuppresszió, károsodott szívbillentyű

perzisztálhat szívbillentyűben - endocarditis
krónikus hepatitis, osteoarthritis, osteomyelitis
65% halálozás
Diagnózis: szerológia - KKR, indirekt IF, ELISA

Akut fertőzés - II fázis-specifikus ellenanyag (IgM, IgG)
Krónikus fertőzés – magas I és II fázis-specifikus ellenanyag (IgG)
PCR – korai fázisban, endocarditis
Izolálás nem ajánlott - a legfertőzőbb baktérium
Kidolgoztak táptalajt, ami in vitro sejtmentes tenyésztésre ad lehetőséget: ACCM „acidified citrate cysteine medium”, pH 4.5,
2,5% oxigén
B kategóriájú biológiai fegyver
Terápia: akut fertőzés enyhébb esetben kezelés nélkül gyógyul

doxycyclin, újabb makrolidok hatásosak
krónikus fertőzés: doxycyclin + hydroxychloroquin,
doxycyclin + ciprofloxacin vagy + rifampicin
hosszú, 1,5-3 éves kezelés
Megelőzés:
Vakcina - elölt I fázis, kivonat védőoltások (csak szeronegatívaknak adható, 1 dózisban)
Tej pasztőrözése
165
72-73. Chlamydiák
Obligát intracelluláris baktériumok dimorf növekedési ciklussal
család genus faj gazda

Chlamydophilia C. psittaci madarak
Chlamydiaceae C. pneumoniae ember
Chlamydia C. trachomatis ember
Morfológia és biológiai tulajdonságok

 Gram negatív, coccoid, nem mozgó eubaktériumok
 Dimorf: elemi test (EB/ET), retikuláris test (RB/RT)
Elemi test
 Méret:
o ~0,3 mm
o egyformán kerek
o Giemsa-festéssel lilára festődik
 gazdasejten kívül stabil
o merev, spóraszerű, ellenálló
o elektrondenz „mag” - DNS hiszton-szerű proteinbe csomagolva
o külső merev burok – peptidoglikán kis mennyiségben kimutatható
o LPS
o cisztein- és metionin-gazdag fehérjék (diszulfid hidak adják a stabilitást)
 fertőző alak - nagy az affinitása az epithel sejtekhez (főleg henger és köbhámsejtek)
 metabolikusan inaktív (azonos mennyiségű DNS-t és RNS-t tartalmaz)
Retikuláris test
 Méret:
o 1-1,5 mm, pleomorf
o Giemsa-festéssel kékre festődik
 Nem fertőző, intracelluláris alak
 Metabolikusan aktív
o DNS diffúz, fibrilláris
o sok riboszóma, 4-szer annyi RNS mint DNS
 Cytoplasma membrán és külső burok veszi körül, ozmotikusan labilis.
 Intracelluláris zárványban szaporodik – kettéhasadással.
Kémiai összetétel
Nukleinsav: cirkuláris genom
 egyik legkisebb bakteriális genom (1,04-1,2 Mb), ~700 fehérjét kódol
 Nagyfokú azonosság a méretben és a gének sorrendjében (nagyfokú szinténia).
 C. trachomatis törzsekben >98% gén azonosság.
 Genom szekvenálása révén újonnan megismert gének:
- ATP termeléséhez szükséges anyagcsere utak génjei
- peptidoglikán szintézist lehetővé tevő gének
- III-as típusú szekréciós rendszer génjei
 A Chlamydia genomban nagyobb különbségek a plaszticitási zónában (12-50 kb): pl. gének triptofán szintéziséhez
indolból a C. trachomatis genitális fertőzést okozó szerovariánsaiban, de nincsenek az okuláris törzsekben
 Kriptikus plazmid (7,5 kb) – C. trachomatis, C. psittaci (~8 kópia)
 Fág - „Chlamydophilák”
LPS: gyenge endotoxin, genus specifikus ellenanyagokat indukál
Fehérjék:
 major outer membrane protein = MOMP – immundomináns (C. trachomatis esetén)
o szerovariáns specifikus ellenanyagot indukál
o szerovariánsok elkülöníthetők a MOMP antigenitása és génszekvenciája alapján (C. trachomatis ompA
génjében 4 variábilis régió található)
 CRP - cisztein gazdag fehérjék (pl. MOMP, OmcA, OmcB)
 hősokk proteinek - a fehérjéit védik az intracelluláris stressz hatásoktól a humán HSP-kel keresztreagáló
immunválaszt indukálhat
 CPAF – chlamydia proteosoma-like activity factor – gátolja az MHC-I és II antigének kifejeződését és a fertőzött
sejtek apoptózisát
 ADP/ATP transzlokáz – „parazita enzim”, ADP-t exportál és ATP-t importál a gazdasejtből
166
Szaporodási ciklus
 EB - a gazdasejthez tapadnak - hámsejtekhez a microvillusok tövénél - macrophagokhoz
 Adhezinek:heparán-szulfát jellegű proteoglycanok (chlamydián vagy gazdasejten) kezdeti kölcsönhatásért felelős
 MOMP
 Bejutás – többféle mechanizmussal:
o fagocitózissal, amely gazdasejt receptor és adhezin kölcsönhatást igényel vagy
o receptor mediálta endocitózissal, clathrin borította vezikulákba
 EB endocitotikus vezikulába kerül - a lizoszómákkal való fúzió gátolt.
EB differenciálódik  RB (diszulfid hidak redukálódnak a külső membránban)
 A vezikula membránja fuzionál a Golgi apparátusból lefűződő exocitotikus vezikulákkal, sphingomyelint és
cholesterolt épít a vezikula membránjába majd az RB- és EB-be
 RB osztódik bináris hasadással a vezikulákban - inklúzió (zárvány) növekedés
o C. trachomatis zárványok glikogént tartalmaznak (plazmid szükséges hozzá) - jóddal barnára festődnek.
 24-48-72 h RB differenciálódik EB-vé (hiszton szintézis, DNA kondenzálódik)
o Aminosavakat igénylő folyamat: triptofán, cisztein megvonása leállítja.
 EB kijutása a sejtből – sejtlízissel, vagy exocytosissal (extrusio).
 Perzisztens állapot alakulhat ki aberráns, megnagyobbodott retikuláris testtel, ami nem osztódik és nem alakul
elementáris testté. In vitro figyelhető meg.
 Perzisztenciát okozhat:
o penicillin kezelés,
o IFN-g – a triptofánt lebontó indolamine 2,3-dioxigenáz enzim indukciójával
o vas hiány
In vitro szaporítás
 Szövetkultúra sejtekben: McCoy, HeLa, HL, HEp2 (eukaryota sejtvonalak)
o a baktérium tapadását a gazdasejthez centrifugálás segíti
o cycloheximide a tápfolyadékban - gátolja a gazdasejt fehérjeszintézisét
o zárványok kimutatása fluoreszcens ellenanyaggal való festéssel
 Szaporodnak embrionált tojásban - sárgájában
A pathogezisük fő tényezői:
 Fertőzés hatására gyulladás indukálódik
 Gyulladás hatására szövetkárosodás
 Többszöri fertőzés a kevéssé protektív immunválasz miatt
 Javító mechanizmusok fibrózist, hegesedést váltanak ki
 Autoimmun mechanizmusok lehetősége
Pathogenesis
 Celluláris paradigma: a fertőzött epithel sejtek indítják és tartják fenn az immunválaszt, gyulladást
 Cytokinválasz az epithelsejtekkel és macrophagokkal való kölcsönhatáskor:
o IL-1a- további gyulladásos cytokinek termelése
o IL-8, GRO-a - leukocyták vonzása
o IL-6, IL-12 - protektív Th1 válasz stimulálása
o Adhéziós molekulák kifejeződése az endothel sejteken
o TNF-a és mátrix metalloproteinázok (MMP) – szövetkárosodás
Szerzett immunválasz:
 Celluláris
o a létrejött fertőzés kontrollja
o protektív a Th1 válasz az IFN-g termelés révén
 humorális
o a sejthez tapadás és EB invázió gátlása
o a Th1 típusú immunválasz aktivációját segíti reinfekció esetén
Klinikai jellemzők
Szemfertőzések - Trachoma
 C. trachomatis A, B, Ba, C szerovariánsok okozzák
 évezredek óta ismert emberi betegség (egyiptomi Ebers papyrus ~1500 i.e. )
 endémiás területek: Afrika, Ázsia - “trachomaöv”
 Terjedést elősegítő faktorok:
o szárazság, vízhiány, alacsony szintű személyi higiénia, szegénység, zsúfolt életkörülmények, rossz
közegészségügyi viszonyok
 Legyek, kontaminált kéz és tárgyak terjesztik.
 Az aktív trachoma elsősorban gyerekek (<9 év) betegsége. (~21 millió eset)
167
 Tünetek:
o könnyezés, mukopurulens váladék, vérbőség, limfoid follikulusok a kötőhártyán, papilláris hipertrófia
o chlamydia ürítés szem és légúti váladékokkal
 Gyakori újrafertőződés, felülfertőződés más conjunctivitist okozó baktériumokkal
A felnőttkori vakság kialakulásához vezető tünetek:

 krónikus keratoconjunctivitis
 a conjunctiva hegesedése
 pannus képződés
 szemhéj deformálódása (entropion)
 trichiasis - a befelé forduló szempillák a cornea sérülését okozzák (~8,2 millió eset)
 cornea opacitás (megvakultak száma ~1,3 millió; csökkent látású ~1,8 millió)
Chlamydia nem ürül, antigén, DNS ritkán kimutatható
Felnőttkori inclusiós conjunctivitis (paratrachoma)

 C. trachomatis D-K szerovariánsok okozzák
 Follicularis conjunctivitis fiatal szexuálisan aktív felnőttekben
o genitáliákról terjed a szemre (autoinokuláció)
o duzzadt szem, gyakran mucopurulens váladékozás
o ha perzisztál hegesedéshez vezethet, de enyhébb a trachománál, vaksághoz nem vezet, reinfekció ritkább
Chlamydia okozta ophthalmia neonatorum (inclusiós blennorrhoea)

 Újszülöttek mucopurulens conjunctivitise
 szemhéj, szemkörnyék duzzadása, kötőhártya hyperaemia, gennyes beszűrődés
 Fertőződés a fertőzött szülőúton áthaladva, tünetek 1-2 héttel a születés után
 Társulhat hozzá orr-garat üregi fertőzés, kezeletlen esetben később pneumónia (hiperinfláció, „staccato” köhögés,
láz nélkül).
Urogenitális traktus fertőzése

 Leggyakoribb szexuálisan terjedő bakteriális fertőzés
 Férfiakban
o Aszimptomatikus (50%)
o Szimptomatikus fertőzés: nem gonococcus okozta urethritis (NGU)
- mucopurulens váladék, vizelési zavar
- epididymitis ( szubfertilitás), epididymo-orchitis, prostatitis, proctitis
 Nőkben
o Gyakran aszimptomatikus (80%, veszély a partnerre, utódra és önmagára)
o Szimptomatikus fertőzés: mucopurulens cervicitis, urethritis
o Felszálló fertőzés (20-40%): kismedencei gyulladás (pelvic inflammatory disease PID)
- endometritis, salpingitis  petevezeték elzáródás, sterilitás (PID 11%-a), méhen kívüli
terhesség (PID 9%-a)
- Perihepatitis (Fitz-Hugh-Curtis szindróma), periappendicitis
o SARA, Reiter-szindróma
Lymphogranuloma venereum
 LGV biovariáns, L1, L2 (L2a, L2b), L3 szerovariánsok okozzák, invazív fertőzés
 Előfordulása elsősorban trópusokon, más országokban jobbára behurcolt esetek.
 Szexuális érintkezés útján terjed, három stádiuma lehet:
 Tünetek:
o fájdalmatlan papula vagy vesicula a genitáliák környékén, amely kifekélyesedhet
o (2-6 hét) regionális nyirokcsomók duzzadása, gennyesedése – bubo kialakulása férfiakban inguinalis
nyirokcsomók, nőkben, férfiakban perirectalis nyirokcsomók
proctitis
szisztémás tünetek (láz, fejfájás, hányinger, hányás, izom és ízületi fájdalmak, meningizmus, kiütés stb.)
o látens periódus után – fibrózis
- szűkületek végbélben  recto-sygmoid obstructio
- recto-vaginalis fistula
- nyirokerekben  a genitáliák elefántiázisa (esthiomene)
C. pneumoniae okozta légúti fertőzések

 Terjedése cseppfertőzéssel
 Gyakori tünetmentes fertőzés
 Általában enyhe felső légúti betegség: pharyngitis, sinusitis, otitis.
168
 Súlyosabb betegség: bronchitis, atípusos pneumónia (közösségben szerzett pneumóniák ~10%-a )

 Perzisztáló fertőzés reaktiválódása, reinfekció gyakori.
 Fertőzés előfordulása világszerte:
o 5 éves kortól
o 20 éves korra 50% szeropozitivitás
o Idős korban 70-80% szeropozitivitás
C. pneumoniae fertőzés és krónikus betegségek kapcsolata:

 atherosclerosis (asthma, sclerosis multiplex)
 Bizonyítékok: szeroepidemiológia vizsgálatok, DNS és antigén kimutatása AT plakkokban, kitenyésztés,
állatmodellek, in vitro modellek.
D. psittaci okozta psittacosis vagy ornithosis

 Madarakról (egzotikus, kedvencként tartott, vadon élő, házi szárnyasok) terjed emberre - légúti váladékkal,
ürülékkel ürül stresszhelyzetben aktiválódott fertőzés során.
 Terjedés aeroszol belélegzésével vagy direkt kontaktussal
 Foglalkozási betegség baromfifeldolgozókban, kisállat-kereskedők, galambászok között
 Tünetmentes fertőzés vagy
 Tünetek: influenzaszerű – rossz közérzet, láz, hidegrázás, étvágytalanság, torok- és fejfájás, fotofóbia
 Progresszió esetén: pneumónia
o Vér útján terjed a szervezetben: meningoencephalitis, arthritis, pericarditis, myocarditis, typhoid tünetek
(máj, lép megnagyobbodás, kiütés, konfúzió).
o Ritkán fulmináns psittacosis többszervi elégtelenséggel (légzés, vese, máj, hematológiai és kognitív
funkciók elégtelensége)
 2-20%-os mortalitás, főleg idősebb emberekben, kezeletlen esetekben.
Diagnózis
Tenyésztés:
 a megfelelő vizsgálati minta szállítása transzport közegben
 leoltás szövetkultúrára
 zárványok detektálása fluoreszcens ellenanyaggal
 Hátránya:
o invazív mintavétel transzportközegbe,
o tárolása hűtést igényel,
o nem eléggé érzékeny, drága és időigényes
Antigén kimutatás:
 szenzitivitása gyenge
 kenet festése fluoreszcens monoklonális ellenanyagokkal
 ELISA az LPS kimutatására
Nukleinsav kimutatás:
 hibridizáció – rRNS vagy DNS kimutatása próbával
 NAAT - target: C. trach. plazmid, MOMP gén vagy rRNS, érzékeny, specifikus, vizelet, vaginális tampon is
alkalmas minta
Szerológia:
 microimmunofluorescens teszt teljes chlamydia antigénnel (MIF)
 komplementkötési próba - LGV, psittacosis; ELISA
 diagnosztikus értékű - emelkedő titer az akut versus konvaleszcens savóban (ritkán használják a genitális traktus
fertőzésének diagnózisában)
 IgM kimutatása csecsemőkben pneumónia diagnosztizálására
Terápia
 Antibiotikumok:
o tetraciklin, doxycyclin (felnőttekben; szexuális partnerben is)
o makrolid (korábban erythromycin) (terhes nőknek, újszülötteknek)
o azithromycin (egy egyszeri dózis is hatásos nem komplikált fertőzésben telithromycin
o fluoroquinolonok (levofloxacin, moxifloxacin, gatifloxacin)
o rifampicin, rifalazil
o szulfonamid - LGV esetén
 Hatástalan:
o chloramphenicol szemkenőcs inclusiós blennorrhoea esetén
o penicillin chlamydiasztatikus - alkalmazása nem ajánlatos
o kivéve terhes nők kezelése amoxicillinnel
 A fertőzés eradikálása nehéz (C. pneumoniae, LGV) - 7-21 napos kezelés ajánlott.
169
74. HACEK csoport tagjai
A HACEK rövidítés egy Gram-negatív coccobacillus csoportra utal. Ide tartoznak a Haemophilus fajok, kivéve az
influenziae-t, az Aggregatibacter fajok, a Cardiobacterium hominis, az Eikenella corrodens és a Kingella kingae. Ezek a
fajok okozzák a közösségben szerzett endocarditisek 5%-10%-át az intravénás drogot nem használók között.
Haemophilus sp.
A humán patogén Haemophilus fajok közül a H. influenzae nem tartozik a HACEK csoportba.
A H. ducreyi a 16S rRNS vizsgálatok alapján a Pasteurellaceae családba tartozik.
A Haemophilus aphrophilus és a H. paraphrophilus össze lett vonva Aggregatibacter aphrophilus néven, V-factor
dependens és V-factor independens izolátumokként.
A H. segnis átnevezésre került Aggregatibacter segnis néven.
Ma a HACEK csoportba a H. parainfluenzae, H. haemolyticus, H. parahaemolyticus, H. paraphrohaemolyticus, H. aegyptius,
H. pittmaniae és a H. sputorum tartozik.
Aggregatibacter sp.
Aggregatibacter actinomycetemcomitans
(Előzőleg Actinobacillus actinomycetemcomitans, később Haemophilus actinomycetemcomitans)
Aggregatibacter aphrophilus
Aggregatibacter segnis
A Bacterium actinomycetem comitans’ 1912-ben Klinger izolálta Actinomyces fajokkal, actinomycotic lézióból. 1929-ben lett
átnevezve Actinobacillus actinomycetemcomitans-ra, majd 1985-ben Haemophilus actinomycetemcomitans-ra.
A dentális plakk a fogak felszínét borító biofilm lokális megvastagodása, amelyben a baktériumok anyagcsere termékei
felhalmozódnak és megváltozott környezet újabb fajok megtelepedést teszi lehetővé. A biofilm megvastagodása az alábbi
mikrobiális változásokkal jár: A biofilmet alkotó korai kolonizálók és a dentális plakk kialakulásában szerepet játszó késői
kolonizálók között a hidat a Fusobacterium nucleatum (anaerob Gram-negatív hosszú pálca) alkotja, a dentalis plakkban
előforduló baktériumok többségével képes koaggregálni. A késői kolonizálók elsősorban Gram-negatív anaerob baktériumok
mint a Prevotella intermedia, Porphyromonas gingivalis és az oralis treponemák, de a Gram-pozitív Eubacterium fajok és a
fakultatív anaerob Gram-negatív Aggregatibacter (Actinobacillus) actinomycetemcomitans is megtelepedhet.
Cardiobacterium sp.
Cardiobacterium hominis
Cardiobacterium valvarum
Gram negatív pleomorf pálcák, nem mozognak.
A sejtek egyes részei Gram festés után pozitívan festődhetnek
Nem igényelnek X és V faktort.
Magas páratartalom és 5% CO2.
2-3 napos inkubáció után apró, 1 mm-es csillogó telepek.
Egészséges emberek liquorjában, vérében, orr- és garatflórájában is izolálták.
2001-ben izolálták először, endocarditises betegben.
Eikenella corrodens
Gyorsan növő, Gram-negatív fakultatív anaerob bacillus.
Pleomorf bacillus, amely néha kokkobacillárisnak tűnik, és tipikusan depressziót (vagy "gödröt") okoz az agarban, amelyen
növekszik. Aerob és anaerob körülmények között növekszik, de 3-10% széndioxiddal fokozott légkört igényel.
A telepek kicsiek és szürkés színűek, a mögöttes agar zöldes elszíneződését okozzák, és gyengén fehérítő (hipoklorit)
szagúak.
Az E. corrodens az emberi száj és a felső légúti rendszer tagja. Ritkán okoz infekciókat, és tenyésztéskor leggyakrabban más
szervezetekkel keverve található.
A fertőzések a leggyakrabban a fej és a nyak daganatos betegeiben fordulnak elő, de gyakoriak az emberi harapás
fertőzésekben is.
Kingella sp.
Kingella kingae
Kingella denitrificans
Kingella potus
Kingella oralis
A Kingella indologenes ma Suttonella indologenes
Gram negatív, párok vagy rövid láncok.

Véres agaron kétféle telep: rajzó, korrodív vagy sima, konvex.
Neisseria agaron is nő. Összekeverhető Moraxella vagy Neisseria telepekkel.
Moraxella és Neisseria kataláz pozitív, Kingella kataláz negatív.
Paraziták az emberi nyálkahártyán. Telepeik előfordulnak a szájban, orrban vérben és izületi léziókban.
A K. oralis gyakori a dentális vagy szupragingivális plakkban periodontitisz esetén.
170
Capnocytophaga
• hosszú, vékony, gram-negatív, amelyek lassan növekszenek. A táptalaj felszínén rajzásra képesek. Fakultatívan
anaerob baktérium, tenyésztésükhöz emelt szén-dioxid szint szükséges (5-10%) az optimális növekedéshez
(capnophilic).
• A Capnocytophaga fajok az emberek és az állatok normális orális mikroflórájának részét képezik, és gyakran
opportunista kórokozóknak tekintik őket.
• Úgy gondolják, hogy a humán szájüreget kolonizálni képes fajok szerepet játszanak a periodontális betegség
különböző formáinak patogenezisében. Nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a gyermekeknél a fogszuvasodást
is ezek a baktériumok okoznák.
• Harapás esetén a seb és a gyulladás kezelése legalább ugyanolyan fontos a fertőzés megelőzésében, mint az
alkalmazott antibiotikumterápia.
• Szisztémás fertőzésekről számoltak be rákos betegeknél, leginkább kemoterápia után. Ezek a Capnocytophaga fajok
immunokárosodott gazdaszervezetekben számos fertőzést okozhatnak, beleértve a bakteremiát, az endokarditist, a
perikardiális tályogot vagy a szívkoszorúér-betegséget.
Az azonosítást tenyésztés után biokémiai vizsgálatokkal (beleértve az automatizált teszteket is), tömegspektrometriával
(MALDI-TOF MS) vagy 16S rRNS gén amplifikációval lehet elvégezni
Diagnosztika
- A klinikai tünetek nem mindig egyértelműek.
- Az echocardiographiás jelek mellett a diagnosztikában elsődleges szerepe van a
- vér bakteriológiai tenyésztésének.
Az antibiotikum-terápia megkezdése előtt 3, perifériás vénából 1-2 órán belül vett legalább 20 ml vérminta 2–2 palackba
(aerob/anaerob) elosztva kerül a laboratóriumba. Az esetek 90%-ban az első két vérvétel hemokultúra palackjainak
valamelyike pozitív eredményt ad. Negatív esetben a következő nap a vérvételeket meg kell ismételni. Ha a betegnél már
indult antibiotikum-terápia a mintavételekkel meg kell várni az antibiotikum kiürülését. Amennyiben az infektív endocarditis
gyanújával beküldött vérmintákat 5 nap inkubáció után a laboratórium negatívnak találja, további 3 hétig inkubálja azokat
lassan növő endocarditis kórokozók (pl. HACEK csoport tagjai) kimutatása céljából. Miután az endocarditisben a bőr normál
flórájában megtalálható koaguláznegatív staphylococcusok is etiológiai tényezőként szerepelnek, a több párhuzamos palack
tenyésztése segít a kontamináció esetének kizárásában (több vérmintából izolált, azonos speciesbe tartozó törzs azonos
rezisztenciával, nagy valószínűséggel kizárja a kontamináció esélyét).
Endocarditis:
Gram-pozitív
Staphylococcus aureus - IE leggyakoribb kórokozója
- embóliás, halállal járó szövődmények
- leginkább a mitrális billentyű érintett
Coagulase-negatív staphylococcusok - leginkább szubakut IE (kivéve S. lugdunensis)
- gyakori PVE-ben (1. évben)
Streptococcusok - 30%-ban
- leginkább szubakut
- viridans streptococcusok (szájflóra, S. mitis, S. mutans, S. salivarius, S. sanguis, S. intermedius)
- S. bovis, Enterococccus a leggyakoribb non-viridans Streptococcus IE-ben
Enterococcus -10%-ban
- főképp idősebb betegekben, társbetegséggel társulva
- leginkább az aortabillentyű érintett
- kevésbé vezet embóliához
Gram- baktériumok
- 5%
- HACEK (Haemophilus, Actinobacillus, Cardiobacterium, Eikenella és Kingella)
- HACEK IE leggyakrabban szubakut
- non HACEK 1-2%-ban, leginkább Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa
akut
- Magas virulenciájú pathogen
- Sokszor ép billentyűkön
- Gyors kezdet és progresszió
- Magas halálozás
szubakut:
- Alacsony virulenciájú pathogen
- Károsodott szívben/billentyűkön (deformált, heges billentyűk, endocardium)
- Betegség lassan kezdődik
171
- Hetes, hónapos progresszió

- Alacsonyabb mortalitás
Bal szívfél IE - 90%-a az eseteknek

leginkább a mitrális billentyűk érintettek (~40%),
aorta billentyűk (~36%),
több billentyűt érintő
Jobb szívfél IE - 10%-a az esteknek
iv. kábítószer használók
fiatalabb betegek, kevesebb társbetegség
háttérben álló billentyűbetegség kevésbé jellemző
- S. aureus az esetek 70%-ban
- klinikai képre a szeptikus tüdőembólia tünetei jellemzőek: mellkasfájdalom, légzési nehézség, hemoptysis
billentyű típus
- natív (NVE)
- mesterséges (prosthetic (PVE)): mechanikus, bioprosztetikus
- PVE: 1- 5% az implantáció utáni 1. évben, 1% később
- korai IE előfordulás magasabb, késői IE előfordulás alacsonyabb mech. műbillentyűk esetében
- CNS és S. aureus a korai infekciókban
Kardiovaszkuláris eszközhöz társuló IE
- pacemakerek és beültetett defibrillátorok
- terápia: eszköz eltávolítása, AB terápia
Pathogenezis
A normál endotheliumon nem alakul ki endocarditis

1. Endocardium sérülése
turbulens véráramlás (szerzett vagy kongenitális intracardiális rendellenesség)
intravaszkuláris katéter vagy egyéb eszköz direkt sérülést okoz az endokardiumon
iv. kábítószer használók - szennyeződés, törmelék direkt károsító hatása - trikuszpidális billentyű sérülés
vegetáció kialakulásának leggyakoribb helye: billentyűk zárási felszínei
2. steril thrombus képződés (non-bacterial thrombotic endocarditis (NBTE))
endotheliális sérülés talaján, fibrin–vérlemezke lerakódás, interstíciális ödéma
3. az NBTE bakteriális kolonizációja
tranziens bacteremia – szájüreg, gastrointestinális, urogenitális traktus nyálkahártya sérülés
(pl.: étkezés, fogmosás, katéter, infekciók, stb.)
a baktériumok hozzákötődnek a sérült endotélhez (fibronectin, laminin)
- S. aureus clumping factor és a koagulás kötődik a fibrinogénhez
- az orális streptococcusok által termelt dextrán és sziálsav kötődik az NBTE-hez
4. A vegetáció fejlődése
Az így kialakuló vegetáció elősegíti a fibrin–vérlemez lerakódást
az endokarditist okozó pathogének hatásos inducerei a vérlemez aggregációnak (ugyanakkor
védelmi szerepük is van a phagocytosis és az antimicrobiális peptidek ellen)
A fertőzött endotél sejtek proinflammatorikus citokineket és chemokineket termelnek
(IL-6,IL-8,MCP) –
ezek vonzzák és aktiválják a monocyta sejteket -> további koaguláció
A koaguláció miatt fedett baktériumok védettek az antibiotikumokkal szemben.
Tünetek
- gyorsan kialakuló láz, hidegrázás – hiányozhat vagy szubfebrilitás (szubakut)
- influenzaszerű tünetek
- gyengeség, fáradékonyság (szubakut)
- fogyás
- zörejek (különösen a bal szívfél érintettségénél)
- petecchia
- körömágy vérzések
- nyálkahártya és retina vérzések
- tenyér és talp erythemák (Janeway léziók)
- fájdalmas csomók az ujjakon (Osler csomók)
- splenomegalia
- embolizáció
Szövődmények
- congestiv szívelégtelenség
- intracardiális tályog
- embolizáció - halál (Mortalitás:- 15 - 20% kórházi ellátás alatt, 20 - 30% az első évben)
172
Rizikófaktorok
- meglévő szívbetegség (75%) (mitrális regurgitáció, prolapszus, aorta billentyű stenosisa/regurgitációja)
- congenitalis szívbetegség
- mesterséges szívbillentyű erős rizikófaktor – mech. Billentyűk, különösen a beültetés utáni első évben
- invazív beavatkozások
- reumás láz okozta billentyűbetegség
- rossz szájhigiéne
- férfiak > nők
- kor (átlagéletkor 30 év alatt a pre-antibiotikus időszakban -> 60 év)
- intrakardiális/vaszkuláris eszközök
- előzetes IE
- iv. kábítószerhasználat
- nozokomiális IE - az összes IE 14%-31%-a)
- a közösségben szerzetthez képest 300% mortalitás
- leginkább S. aureus, CNS és Enterococcus sp. okozza
Antibiotikus terápia
- az összes IE beteg AB terápiában kell, hogy részesüljön
- aminoglikozidokat gyakran használnak sejtfalszintézis gátlókkal (β-lactam vagy vancomycin)
staphylococcusok, streptococcusok és enterococcusok kezelésében
Sebészeti terápia
az esetek 40–45%-ban
hajlamosító tényezők
- szívelégtelenség (CHF) vagy súlyos billentyűbetegség / funkciózavar
- intracardiális tályog (tályogba nehéz az AB penetráció, ingerületvezetési zavarhoz vezethet)
- AB-vel nehezen kezelhető IE-t okozó pathogének
(Pseudomonas, Candida, és egyéb MDR pathogének)
Profilaxis szükséges
magas kockázatú eljárás

1) bármely fogászati eljárás, amely magában foglalja a fogínyt, vagy a fogak periapikális tartományát, vagy a
szájnyálkahártya perforációját
2) a légúti nyálkahártya folytonosságát károsító invazív beavatkozás (pl. a tályog leeresztése, empyema)
3) invazív eljárás, amely fertőzött bőrt vagy lágyrészeket érint
magas kockázatú kardiális elváltozás

1) műbillentyű
2) előző IE
3) cianotikus szívbetegség
4) veleszületett szívbetegség amely mesterséges anyag használatával lett korrigálva
5) szívátültetés
Prophylaxis nem ajánlott
invazív gasztrointesztinális és urogenitális beavatkozásnál
Standard prophylaxis:
amoxicillin 2 g per os 30-60 perccel a beavatkozás előtt
clindamycin 600mg per os 30-60 30-60 perccel a beavatkozás előtt
173
75. A virion szerkezete, morfológiája, a vírusok kémiai összetétele.
Általános tulajdonságok
- obligát intracelluláris paraziták
- mobil genetikai elemek
- a vírus és gazdaszervezet evolúciós kölcsönhatásában fejlődtek ki
- a gazdasejt metabolizmusától függ a vírus szaporodása
- a vírális genom RNS vagy DNS lehet, de nem mindkettő
- a vírusoknak nincs saját fehérjeszintézisük
- a vírusoknak a gazdasejttől idegen metabolizmusukhoz külön enzimeket kell kódolniuk (pl.: RNS dependens RNS
polimeráz)
- a vírusok nem osztódással szaporodnak, hanem alkotóelemeikből szerelődnek össze
Genom
- DNS vagy RNS

- egyszálű(ss), kétszálú(ds)
- részlegesen kétszálú (pl. HBV)
- -„+” protein kódoló
- -„-” komplementer, nem értelmes szál
- -ambiszenz: + és – szálak egymás után egy szálon
- az orvosilag fontos DNS vírusok kettős szálúak, kivéve a parvovírusok
- az orvosilag fontos RNS virusok lehetnek egyszálúak (+, -) vagy kétszálúak
- a vírusok lehetnek burokkal (peplonnal) rendelkezők, illetve naked vírusok
a legtöbb RNS vírus a citoplazmában szaporodik

-a gazdasejtnek nincs RNS dependens RNS polimeráza, a vírusnak kell ezt kódolnia - az RNS vírusok mutációs rátája magas
a legtöbb DNS vírus a sejtmagban szaporodik

-virális vagy gazdasejti DNS polimerázok végzik a virális DNS szintézisét
-több DNS vírus képes krónikus fertőzést létrehozni
Kapszid
a genomot burkoló fehérjekomplex - védi a genomot (hő, UV, nukleázok, proteázok…) - kapcsolatba léphet a gazdasejttel - a
virális genom gazdasejtbe juttatásában is részt vesz Kapszid felépítése - kapszid fehérjék-> protomer-> capsomer (pl.
pentamer, hexamer)
Kapszid formák
- helikális – hosszanti, pálca alakú – vagy flexibilis filament elrendeződésű (paramyxo, orthomyxo, rhabdoviridae)
- ikozahedrális sík felületekből felépülő geometriai forma – közelít a gömb alakhoz (picorna, toga, polyoma, adeno,
papilloma, herpes)
- kubikális (HIV)
- komplex (poxviridae)
Vírus mátrix
peplonos vírusoknál
vírusfehérjék a nukleokapszid és a burok között
fontos szerepük van a vírus szaporodásában
- -Pl. influenzavírusok (M1)
- -Pl. herpesvírusok (tegument)
Vírus burok
lipidek, fehérjék, glikoproteinek –

funkció: gazdasejthez való kitapadás, más (neuraminidáz aktivitás)
a burok eredete –
- bimbózás – a gazdasejt valamilyen membránjából az exit során veszi fel a vírus a burkát - a vírusok az ER-Golgi-
plazmamembrán rendszer valamelyik tagjából nyerik a burkukat
- ER (hepadnaviridae, flaviviridae)
- Golgi (coronavírusok, bunyavírusok, HSV, EBV, HCMV) –
- plazmamembrán – (HIV, HTLV, filo, rhabdo, orthomyxoviridae, paramyxoviridae…)
174
76. A vírusok osztályozása. A virionok rezisztenciája külső behatásokkal szemben.
Baltimore féle klasszifikáció:
175
Baltimore- I.
dsDNS genom
A virális DNS hasonló módon viselkedik mint a gazdasejti
Transzkripció a sejtmagban zajlik (kivéve poxvírusok), gazdasejti enzimek segítségével.
Genom replikáció
1.kisebb vírusok (pl. papovavírusok) a gazdasejti DNS polimerázt használják
2. a komplexebb, nagyobb vírusok a saját DNS polimerázukat hszanálják. (pl.: adenovírusok, herpesvírusok, poxvírusok)
Baltimore-II.
ssDNS genom
a parvovírusok az egyetlen orvosilag jelentős család
kicsiny vírus, gazdasejti DNS polimerázt használ
DNS polimeráz osztódó sejtekben van jelen -> magzati sejteket, erythroid prekurzorokat fertőz a vírus
Baltimore- III.
dsRNS genom, szegmentált (több részből álló)

a reovírusok az egyetlen orvosilag fontos család
RNS-dependens RNS polimeráz is kötelezően benne van a virionban
a virális mRNS a dsRNS genomról szintetizálódik (a negatív szálról)
az mRNS-ek egyrészt protein szintézisben vesznek részt a cytoplazmában
az mRNS-ekről az RNS dependens RNS polimeráz szinetizálja meg a komplementer szálat -> dsRNS genom
Baltimore-IV.
+ssRNS genom, szegmentált vagy nem-szegmentált

a genom mRNS-ként szolgál azonnal, a virális protein szintézishez
1. a virális fehérjék egy poliproteinként szintetizálódhatnak (ilyenkor virális proteázok szükségesek a szétvágáshoz)
2. vagy a szegmentált (mRNS) genomról különálló fehérjék szintetizálódnak
a virális RNS-dependens RNS polimeráz a komplementer negatív láncot szintetizálja, majd erről, mint templátról szintetizálja
a pozitív szálú RNS genomot
Astroviridae, Coronaviridae, Picornaviridae
Baltimore-V.
ssRNS genom, szegmentált vagy nem-szegmentált

a -ssRNS genom templátként szolgál a virális mRNS szintézishez
a komplementer + szálú RNS templátként szolgál a negatív szálú genomi RNS szintziséhez
virális RNS dependens RNS polimeráz szükséges a pozitív RNS szál, majd a negatív RNS szál szintéziséhez
Orthomyxoviridae, Rhabdoviridae, Bunyaviridae
Baltimore-VI.
+ssRNS-RT genom
Retroviridae család (HIV, HTLV) két kópia a +ssRNS genomból
virális RNS-dependens DNS polimeráz (reverz transzkriptáz) -> komplementer egyszálú DNS-t szintetizál a genomi
templátról -> majd a cDNS-el komplementer másik DNS szálat is megszintetizálja -> ez a dsDNS már intergrálódhat a
genomba /a reverz transzkriptáz nagy hibaszázalékkal dolgozik –> magas mutációs ráta/
a virális dsDNS szolgál reaktivációkor a virális +ssRNS templáthoz (genom, mRNS).
Baltimore- VII.
dsDNS-RT genom
az egyetlen orvosilag fontos példa a Hepatitis B vírus (HBV,Hepadnaviridae család)
inkomplett dsDNS genom a sejtbe való bekerülés után az inkomplett dsDNS genom kijavítódik (dsDNS) majd
cirkularizálódik „covalently closed circular DNA” (cccDNA)
cccDNS templátként szolgál az mRNS és a progenomi RNS szintézise számára
a progenomi RNS templátként szolgál a virális cDNS (-ssDNS) szintéziséhez, amelyet a virális reverz transzkriptáz hajt
végre. A cDNS mellől az RNS templát leemésztődik (reverz transkriptáz által) majd a reverz transzkriptáz a cDNS-t
kiegészíti kettős szálú DNS-sé
176
177
77. A vírusok szaporodása.
178
78. A vírusfertőzések kemoterápiája. A vírusinterferencia és interferon.
Klasszifikáció:
- hatásmechanizmus alapján
o kitapadás/ entry gátlók
o dekapszidáció gátlók
o DNS/ RNS szintézis gátlók
o fehérje szintézis gátlók
o fehérje modifikáció gátlók
o (proteáz gátlók)
o exit gátlók
- hatásspektrum alapján
o influenza
o HCV, egyéb flavivírusok….
o HBV
o HIV
o herpesvírus (HSV1-2, VZV, HCMV)
Entry gátlók:
- Maraviroc
o HIV kezelése
o kitapadás gátló <- CCR5 (HIV coreceptor) gátló
o Hatásmechanizmus: a HIV koreceptorához, CCR5 kötődik
o a CCR5 koreceptort használják az R5 tropic HIV törzsek
o Rezisztencia: CXCR4 koreceptort használó HIV változatok
- Enfuvirtide
o HIV kezelése
o membrane fúzió gátló/ entry gátló <- HIV p41 gátlása
o Hatásmechanizmus: HIV gp41 analóg peptid
o p41-hez kötődik, gátolja a membránfúziót
Dekapszidáció gátlók:
- Amantadine – Rimantadine
- influenza A fertőzésekben
- a fertőzés prevenciójában hatásos
- segíthet a fertőzés súlyosságának a csökkentésében (ha korán alkalmazzák)
-
- Hatásmechanizmus
o az influenza M2 membrán protein egy proton csatorna, amely csökkenti a virion Ph-ját
o a savasodás az M1 matrix protein leválását okozza a virális RNS-ről amely így be tud lépni a fertőzött sejt
sejtmagjába
o Amantadine – Rimantadine az M2 csatornát gátolja
- Rezisztencia:
o gyakori, M2 mutáció
Nukleozid DNS Polimeráz Gátlók
- HSV, HCMV kezelésére nukleozid: cukor+bázis

- sejten belüli foszforiláció aktiválja őket
- általában a trifoszfát származék az aktív
- a polimerázt gátolja, a normál nukleotiddal való kompetíció révén, láncterminációt okozhat
- a DNS polimeráz a lánctermináció után „megáll”, inaktiválódik
Acyclovir
HSV1-2, VZV, EBV fertőzés kezelése

HSV timidin kináz foszforilálja először,
majd sejti kinázok foszforilálják tovább a trifoszfát formáva
Hatásmechanizmus
guanozin analóg, láncterminációt okoz
a virális DNS polimeráz inaktiválódik
179
Rezisztencia
- virális timidin kináz és virális DNS polimeráz mutációk
- HCMV természetes rezisztenciával rendelkezik (nincs timidin kináz génje)
Valacyclovir
- az acyclovir valyl észtere, per os alkalmazásban jóval hatékonyabb mint az ACV
Ganciclovir and Valganciclovir
guanozin analóg, nagyobb anti-HCMV aktivitással

a molekula első foszforilációja egy virális kinázzal megy végbe (HCMV protein kináz (UL97))
nem annyira szelektív mint az ACV -> magasabb toxicitás – neutropénia
Valganciclovir – hatékonyabb per os alkalamzás esetén mint a gancyclovir
Hatásmechanizmus
hasonló mint az acyclovir
Rezisztencia
UL97 mutációk
Penciclovir
guanozin analóg
HSV-2, VZV fertőzések lokális kezelésére
Hatásmechanizmus
Famciclovir
guanozin analóg, penciclovir származék, visszaalakul penciclovirré felszívódás után - akut herpes zoster kezelésére
Hatásmechanizmus
Nukleotid DNS Polimeráz Gátlók
Cidofovir
cytozin nukleotid analóg (nukleozid monofoszfát)

a foszforilációjához nem kellenek virális kinázok
HSV, HCMV fertőzésekben
-> aktív HCMV UL97 mutánsok ellen is, amelyek rezisztensek ganciclovir-re
Hatásmechanizmus
virális DNS polimeráz inhibitor
alkalmazás például: CMV okozta retinitis AIDS betegekben
Rezisztencia
virális DNS polimeráz mutációk
Vidarabine
adenozin analóg
hatékony HSV-1, HSV-2, és VZV fertőzésekben
alkalmazás: HSV1-2, VZV keratitis, keratoconjunctivitis
Nemnukleozid DNS Polimeráz Gátlók
Foscarnet
Na-foszfonoformiát
nem szükséges a foszforilációja -> HSV tk mutánsok vagy HCMV UL97 mutánsok is érzékenyek súlyos reszisztens HSV,
VZV, és HCMV fertőzésekben
180
Hatásmechanizmus
pirofoszfát analóg, a pirofoszfát a nukleinsav szintézis terméke meggátolja a pirofoszfát kijutását a virális DNS polimerázból
Rezisztencia
virális DNS polimeráz mutációk
Nukleozid Reverz Transzkriptáz Gátlók (NRTI)
- HIV, HBV fertőzésekben

- nukleozid vagy nukleotid analógok, foszforiláció szükséges az aktivitáshoz
- általában a trifoszfát származék az aktív
- a polimerázt gátolja, a normál nukleotiddal való kompetíció révén, láncterminációt okozhat
- a DNS polimeráz a lánctermináció után „megáll”, inaktiválódik
Azidothymidine (AZT, Zidovudine)
timidin nukleozid analóg

az AZT-t sejti kinázok foszforilálják az aktív AZT-trifoszfát (AZT-TP) formává
Hatásmechanizmus
lánc termináció
AZT-TP jobban gátolj a HIV RT-t, mint a gazdasejti DNS polimerázokat
AZT alkalmazása
HIV fertőzés kezelése
prenatális HIV fertőzés megelőzése
HIV fertőzés chemoprofilaxisa
toxicitás : csontvelő depresszió-> neutropenia, anemia
Rezisztencia
- RT levághatja az utolsó beépült nukleotidot -> a virális DNS tovább szintetizálódhat removal of the chain
terminating nucleoside analog
- HIV RT mutánsok hatékonyabban végzik ezt a folymatot
Lamivudine (3TC)
citidin nukleozid analóg

3TC foszforilációja 3TC-trifoszfáttá (3TC-TP) gazdasejti kinázok segítségével történik
HIV, HBV kezelésre használható, kombinációs terápiában
Hatásmechanizmus
lánctermináció, RT gátlás (HIV, HBV) 3TC-TP jobban gátolja a virális RT –t mint a humán DNS polimerázt kisebb toxicitás
az AZT-hez viszonyítva
Rezisztencia
- gyorsan kifejlődik
- RT mutációk
Tenofovir, Entecavir
guanozin nukleozid analóg – HBV fertőzések kezelése foszforilációja trifoszfáttá gazdasejti kinázok segítségével
Hatásmechanizmus
- lánctermináció, RT gátlás
Rezisztencia
- alacsony fokú
181
Nonnukleozid Reverz Transzkriptáz Gátlók (NNRTIs)
Efavirenz, Nevirapine, Delavirdine….
Hatásmechanizmus
- nem a polimeráz természetes szubsztrátjainak analógjai
- konformációs változást okoznak az RT-ben, ami az aktív centrumot is torzítja
- foszforolízist is gátolják, illetve az AZT excízióját
- gyorsan kialakul a rezisztencia -> kombinációs terápiákban alkalmazzák
efavirenz terápia emeli a CD4 + sejtszámot és csökkenti a vírusszaporodást

- > preferált NNRTI HIV kombinációs terápiákban
Nukleozid RNS Polimeráz Gátlók
Ribavirin
- RNS vírusok ellen

- guanozin analóg
- monoterápiában súlyos respiratory syncytial vírus (RSV) fertőzésekben
- lassa lázban, hantavírus fertőzésekben is használható
- kombinációs terápiában (+IFN) HCV fertőzések kezelésére
Hatásmechanizmus
- a gazdasejti inosine monophosphate dehydrogenase inaktiválása–> sejti GTP konc. csökken
- -> antivirális hatás
- virális RNS dependens RNS polimeráz gátlása
- gazdasejti IFN inducibilis gének indukálása, Th1 típusú immunitás serkentése
Anti-HIV Integráz Gátlók
Raltegravir, elvitegravir, dolutegravir
HIV RT dsDNS-t készít a +ssRNS genomból

+ssRNS -> cDNS -> dsDNS
a dsDNS integrálódik a gazdasejti genomba a virális integráz segítségével
Hatásmechanizmus
integráz gátlás
Rezisztencia
integráz mutáció
Virális Proteinszintézis Gátlók
Interferonok
– virális interferencia: egy vírussal fertőzött sejt rezisztenssé válik egy másik vírussal való fertőződésre
- a hatást az ún. interferonok mediálják
- ezek a természetes vírusellenes védekezés fehérjéi
Hatásmechanizmus
sokrétű
IFN hatásra több száz gazdasejti fehérje indukálódik, ezek közül néhány:
- Protein kináz R: eIF-2 iniciációs faktor foszforilálás -> protein szintézis gátlás
- Oligoadenilát szintáz: RNS-ek oligoadenilálása (2’-5’),az így jeölt RNS-eket a gazdasejt lebontja
- Adenozin deamináz: adenozin deamináció -> inozin keletkezik (I-t G-nek ismeri fel a sejt)
- Mx proteinek: sokrétű hatás,
- iNOS: aminosav oxidáció, fehérjék funkcióvesztése, Fe-tartalmú mitokondriális fehérjék funkcióvesztése, DNS
károsítás
182
IFN antivirális terápiában
interferon-α-2b
- HBV, HCV, HPV terápia
pegylált interferonok – polyethylene-glycol (PEG) van hozzákapcsolva az IFN-hoz
-> a nagyobb molekulatömeg csökkenti a felszívódás sebességét az injekció helyéről,
növeli az IFN hatásidejét, csökkenti az eliminációját
-> kevesebb injekció (pl. heti 1)
Interferon kezelés mellékhatásai

- influenzaszerű tünetek (láz, hidegrázás, izom-ízületi fájdalom, GIT panaszok)
- fáradtság, depresszió
- csontvelő szuppresszió -> neutropenia
- neurotoxicitás (aluszékonyság, viselkedésváltozás)
Imiquimod
- HPV terápiában
- TLR7, TLR8 aktiváció -> természetes immunitás serkentése, IFN termelés indukálása
Virális Proteázgátlók
Telaprevir, Boceprevir
Hepatitis C vírus NS3/4A proteáz gátlók

virális genom mRNS-ként funkcionál, arról egy nagyméretű poliprotein íródik át, amit virális és gazdasejti proteázok
hasítanak funkconális fehérjékké
Hatásmechanizmus
virális NS3/4A proteáz gátlása
kombinációs kezelésekben
Rezisztencia
gyakori
proteáz mutációk
Saquinavir, Indinavir, Nelfinavir…
-HIV proteáz gátlók
Hatásmechanizmus
HIV aspartyl proteáz gátlása -> a virális polyprotein nem vágódik funkcionális fehérjékké (reverz transzkriptáz, proteáz,
integráz, struktúrfehérjék)
Rezisztencia
-mutációk a proteáz génben – mind az aktív centrumban, mind attól távolabb
-egyre fokozódó rezisztencia (kumulatív)
Mellékhatások
paresztézia
hányinger, hányás, hasmenés
hyperlipidemia
hyperglycemia, inzulin rezisztencia
gyógyszerkölcsönhatások (a máj CYP enzimjeinek gátlása miatt)
Virion kiszabadulás gátlása
Oseltamivir (TAMIFLU), Zanamivir, (oseltamivir (per os) zanamivir (inhaled))

influenza A,B vírus kezelésében
Hatásmechanizmus
-a vírus kiszabdulás során a virális hemagglutinin kapcsolódhat a többi viron illetve a gazdasejti membrán felületén lévő
sziálsav molekulákhoz -> a vírusok összecsapzódnak, a kiszabadulás gátlódik
-a virális neuraminidáz az összecsapzódást gátolja a sziálsav láncok bontásával
-ezek az antivirális szerek sziálsav analógok, erősebben kötődnek az enzim aktív centrumjához, mint maga a sziálsav
-fertőzés chemoprofilaxisában, korai alkalmazásban (24-48 órával a tünetek kialakulása után) , -> kismértékű javulás a
tünetek súlyosságában és időtartamában
183
Rezisztencia:
neuraminidáz mutációk -> sokszor gyengébb szaporodóképességű vírust eredményez
Vírusinterferencia
rubeolavírus fertőzés esetén használható
a rubeolavírus nem okoz látható cytopathias hatást a sejteken Az Echovírus 11 és a Coxsackie A9 igen
A szövetet fertőzik a mintával és utána a fent említett vírusok közül az egyikkel.

Amennyiben a rubeolavírus jelen volt a mintában, a teszt vírusunk nem tudja
megfertőzni a sejtet, tehát nem lesz látható cytopathiás hatás. Ha van cytopathiás hatás, az
azt jelenti, hogy nem volt rubeolavírus a mintában
184
79. Human pathogen parvovírusok.
Parvoviridae:
Szerkezet: 18-26 nm (legkisebb DNS vírusok)

kapszidja ikozahedrális
nem rendelkezik peplonnal
Genom: egyszálú (+ vagy -, külön virionban) lineáris DNS
5500bp
Csak osztódó sejtekben képes szaporodni.
Család: Parvoviridae
Alcsalád: Parvovirinae
Parvovirus
Dependovirus – szaporodásukhoz más vírus segítsége szükséges pl. adenovírus (adeno-asszociált vírus), vagy
herpesvírus.
Erythrovirus: human parvovírus B19
Bocavírus (hBoV)
Célsejtek: vöröstest-képzés progenitorai (ezekben képes szaporodni)

megakaryocytákat, leukocytákat elpusztítja, de bennük nem szaporodik.
Replikációs ciklus:
• kötődés a sejtreceptorhoz – P vércsoport antigén (globoside)
• „uncoating” – cytoplasmában
• genom bejut a magba:
• terminális palindrom szekvenciák hurkot képezve a végeken primerként szolgálnak a celluláris DNS polimeráz
számára
• fehérjeszintézis – cytoplasmában
• virion összeépülés – magban
• A vírus kijutása a sejtből: sejtlízis (cytopathiás hatás – óriás pronormoblasztok)
A B19 vírus által okozott megbetegedések
1. Asymptomatikus fertőzés
2. Erythema infectiosum – ötödik betegség/lepkehimlő/gyűrűs rubeola (varicella, rubeola, roseola, morbilli)

Inkubációs idő: 7-10 nap
Leggyakoribb 5-15 éves korban, cseppfertőzéssel terjed
1. szakasz
Fertőző fázis
Láz, izomfájdalom, fejfájás, rhinitis, hányinger
Viraemia, vírus a légutakban
Erythroid progenitorok károsítása
(csökkent reticulocyta szám és haemoglobin szint)
Leukopenia, trombocytopenia
B19-specifikus IgM ellenanyagok megjelenése
2. szakasz
Viraemia megszűnése, nem fertőző
B19-specifikus IgG ellenanyagok
Kiütések az arcon, „felpofozott arc”
Erythemás maculopapuláris kiütések a törzsön és a végtagokon, „gyűrűs rubeola”
Ízületi fájdalom, gyulladás (immunkomplexek lerakódása (kéz, csukló, térd, boka - főleg felnőttekben)
Felnőttekben sokszor nincs kiütés, csak polyarthritis!
3. Aplasticus crisis:
Chronicus haemoliticus anaemiában szenvedőkben:
sarlósejtes anaemia
hereditaer sphaerocytosis
thalassaemia
Az erythropoesis átmeneti megszűnését nem tudják tolerálni!
4. Perzisztens fertőzés
Immundeficiens személyekben chronicus anaemia alakul ki.
185
5. Intrauterin fertőzés
Terhes nők primer fertőzése esetén a vírus átjut a placentán a magzatba és non-immun hydrops fetalis vagy congenitális
anaemia jön létre; a májban károsítja az erytropoesist.
Nem okoz fejlődési rendellenességet, az összes tünet a hipoxia következménye!
A tünetek megszűnhetnek születés előtt (enyhe fertőzés) vagy vetélés, halvaszületés történhet.
Diagnózis:
- Tünetek alapján
- Cytologia – vérből, csontvelőből
- Vírusdetektálás: EM, antigén ELISA-val, DNA hibridizációval, PCR-rel
- Szerológia módszerekkel (immunszupprimáltakban nem alkalmazható):
IgM kimutatás – ELISA rekombináns vírus antigénekkel
IgG perzisztálhat élethosszig, kimutatása nem diagnosztikus
Terápia
Egészséges immunrendszerű betegek esetén nem igényel specifikus terápiát.

Ízületi gyulladás – nem szteroid gyulladáscsökkentő
Aplasticus krízis – vértranszfúzió
Terhes nők primer fertőzése – intrauterin transzfúzió
Perzisztens fertőzés – normál immunglobulin adása
Epidemiológia:
A felnőttek 65%-a szeropozitív parvovírusra.

Erythema infectiosum a leggyakrabban 5-15 év között jelentkezik.
A fertőzés terjedhet:
légúton keresztül, cseppfertőzéssel
vérkészítményekkel
transzplacentálisan
A fertőzések télen és tavasszal fordulnak elő.
Rezisztens a környezeti hatásokra: lipid oldószerek, hőmérséklet (56C, 60 perc).
Bocavírus:
- A HBoV-t 2005-ben fedezték fel.

- Napjainkig 4 típusa ismeretes, HBoV1-4.
- A vírus világszerte endémiás, a primer fertőzés általában korai gyerekkorban történik meg.
- A 3 év feletti gyerekek körében a szeroprevalencia eléri a 90%-ot.
- A vírust általában gyerekek légúti mintáiban detektálják.
- Szerepe a légúti fertőzésekben nem tisztázott, mivel gyakran egyéb légúti vírusokkal együtt mutatják ki.
- A HBoV-1 fertőzés általában aszimptomatikus, de olykor igen súlyos formában jelenik meg, (bronchiolitis).
- A primer fertőzést követően sokáig perzisztálhat.
- Az utóbbi időkben a HBoV-t kimutatták gastrointestinális fertőzésekből is (HBoV2, HBoV3,HBoV4).
- Diagnózis: IgM, 4xIgG titeremelkedés, PCR
186
80. Poxvírusok.
- A poxvírusok a legnagyobb méretű, tégla alakú vírusok, fénymikroszkóppal is láthatók többnyire.

- Komplex szerkezettel rendelkeznek, méretük 240x400 nm.
- A virális genom nagyméretű, kettősszálú, lineáris DNS.
- A vaccinia vírus genomja 189,000 bázispár alkotja.
- A poxvírus virionja sokféle enzimet tartalmaz, közöttük a DNS dependens RNS polimerázt, amely lehetővé tesz,
hogy a mRNS szintézis a citoplazmában történjék.
- A víruscore bikonkáv alakú.
- A peplonja fehérjéből és lipidből áll és tubulusokat tartalmaz
Replikáció:
- A poxvírusok szaporodása egyedi a DNS tartalmú vírusok között, mert velük ellentétben a citoplazmában
replikálódik.
- Ezért a poxvírusoknak rendelkeznie kell azokkal az enzimekkel, (mRNS, DNS szintézishez szükséges enzimek)
amelyeket a többi DNS tartalmú vírus a gazdasejttől nyer.
- A fertőzést elindíthatja az érett vírus vagy a külső peplonnal borított virion is. A vírus a GAG molekulákhoz
kötődik, majd a peplon fuzionál a sejtmembránnal.
- A korai gének transzkripciója a külső burok elvesztését idézi elő.
- A korai fehérjék között található az ún. uncoatase, amely eltávolítja a core membránt, és így a DNS a citoplazmába
kerülhet.
- A virális DNS az elektrondenz citoplazmatikus inklúziókban replikálódik (Guarnieri inclusion bodies).
- A virion kialakításában szerepet játszó kései strukturális fehérjék a DNS replikációja után termelődnek.
- A poxvírusok esetében, a többi vírustól eltérően, a membránok a core factory körül szerelődnek össze, a
fertőzőképes intracelluláris tégla formájú érett viriont eredményezve. Kb. 10000 vírus képződik sejtenként.
- A vírusok egy része a trans-Golgiba kerül, ahol felveszi peplonját.
- A vírus kijuthat exocitozissal vagy a sejt lízisével, de mindkét forma fertőző.
Pathogenitás, mmunitás:
- A variola vírus amint belégzésre kerül, szaporodásnak indul a légző rendszerben.

- A disszeminációja a nyirokhálózat segítségével, valamint sejtasszociált módon történik.
- A belső szervek valamint a bőr érintettsége a második, intenzív virémia során jön létre, amely a jellegzetes
hólyagokat eredményezi.
- A molluscum contagiosum és más poxvírusok ettől eltérően direkt kontaktussal terjednek és a behatolás helyétől
nem kerülnek távolra.
- A molluscum contagiosum vírus stimulálja a sejtek növekedését és szemölcs-szerű léziót okoz.
187
- A sejt-mediálta immunválasz elengedhetetlen a poxvírus fertőzés leküzdésében.

- Azonban a poxvírusok genomjának 30%-a szolgál arra, hogy elkerülje a gazdaszervezet immunválaszát (olyan
proteint kódol amely gátolja az interferon, a komplement, az ellenanyag- és a sejt- mediálta, protektív
immunválaszt).
- Ezenkívül a vírus sejtről-sejtre terjedése segít elkerülni az ellenanyagokat.
variola (fekete himlő)
A variola vírus légúton és kontakt úton, direkt a lézióval vagy fertőzött ember használati tárgyaival érintkezve terjed.
A fekete himlő két formája ismeretes
variola major: 15-40%-os mortalitás
variola minor: 1%-os mortalitás
Az inkubációs idő 5-17 nap.
A fekete himlő a légutak fertőzésével kezdődik, ezt követően terjed tovább a vírus a nyirokcsomókra, és később a keringésbe
virémiát okozva, onnan pedig a bőrbe és s felsőlégutak nyálkahártyájába.
Az inkubáció után jellemző a magas láz, fáradtság, kínzó fejfájás, hátfájás és a jellegzetes vesicularis kiütések a szájban,
majd azután test szerte. Ezeket gyorsan követik további tünetek a hányás, a hasmenés és a nagyfokú, besőszervi vérzések.
A vesicularis kiütések egy időben jelennek meg nem pedig egymás után, ez segít eldifferenciálni a variolát a varicellától, ahol
egymás után jelennek meg a kiütések és egyszerre láthatók, még kialakulóban levő és már beszáradt kiütések is.
molluscum contagiosum
- A molluscum contagiosum (uszodai szemölcs) gyakori megbetegedés a népesség 3-20%-át érinti.

- A molluscum contagiosum direkt kontaktussal terjed (szexuális együttlét, birkózás) vagy használati tárgyakkal, pl.
törölköző.
- A molluscum contagiosum léziók szemölcsszerűek, a közepük kicsit behúzódott (umbilicalt), kb. 2-10 mm
átmérőjűek és a közepükből caseosus massza préselhető ki.
- Leggyakrabban a törzsön, a genitáliák környékén és a karon fordulnak elő, általában 5-20 kis nodulus formálta
csoportokban.
- Az inkubációs idő 2-8 hét.
- A kórkép leggyakrabban gyerekek között fordul elő, az incidenciája növekszik a szexuálisan aktív egyénekben is.
- A diagnózist a hisztológiai kép megerősíti: nagy eosinophil cytoplasma zárványok jellemzőek az epithel sejtekben.
A vírus nem nő sejtkultúrában vagy állatban.
- A molluscum contagiosum léziók/nodulusok általában 2-12 hónapon belül eltűnnek a kialakuló immunválasz
eredményeként.
- A csomók eltávolíthatók curettage, folyékony nitrogén vagy jód oldat alkalmazásával.
orf, cowpox-, majomhimlő
- Humán fertőzés orf (a juhh és kecske poxvírusa) vagy cowpox vírussal előfordulhat foglalkozási ártalomként, a
fertőzött állat megérintésével.
- Az érintkezés helyén a noduláris elváltozás jön létre, leggyakrabban az ujjakon, a kézen; a csomó tehénhimlő
esetén haemorrhagiás, orf esetén granulomatosus.
- A lézió 25-35 napon belül nyomtalanul elmúlik
- Az elváltozás összetéveszthető az anthrax által okozottal lézióval.
- A vírus szövetkultúrán tenyészthető.
- A majomhimlő vírus hasonló, csak enyhébb megbetegedést okoz mint a fekete himlő, általában Afrikában fordul
elő.
Fekete himlő eradikációja:
- Az 1700-asévekben a fekete himlő ellen a variolációs eljárást használták.

- 1796-tól Jennernek köszönhetően vakcináltak kevésbé virulens tehénhimlő vírussal, amely hasonló antigén
determinánsokkal rendelkezik mint a variola vírus
- A fertőző betegségek közül a fekete himlővírust sikerült először eradikálni a Földről immunizálással.
- (Sajnos a kutatólaboratóriumokban maradt)
- A WHO vakcinálási kampánya 1967-ben kezdődött és az utolsó természetes megbetegedés 1977-ben volt.
- 1972. Utolsó európai járvány, Koszovó (Ibrahim Hoti, mekkai zarándok) 35/175.
- 1978. Laboratóriumi „baleset” (Janet Parker, London).
- 1980-ban jelentették be a kampány sikerét majd eltörölték a védőoltást (nálunk is).
- A cidofovir hatásos a fekete himlő ellen (gátolja a virális DNS polimerázt).
- Biztonságosabb vakcina tartalékban van, a vírus biológiai fegyverként való használata esetére.
188
- A fekete himlő eradikálása a Földről a fertőző betegségek elleni küzdelem legnagyobb fegyverténye volt. Az
összehangolt nemzetközi akció alapjául az szolgált, hogy a variolavírus kielégítette az eradikáció feltételeit:
- Csak embert fertőz a kórokozó, nincs állati rezervoár,
- A fertőzött személy megbetegszik, sem tünetmentes fertőzés, sem egészséges kórokozó-hordozás nem jellemző
- Stabil antigénszerkezete van, (csak egyetlen szerotípusa van)
- Rendelkezünk hatásos vakcinával
Diagnózis:
- Direkt elektronmikroszkópos vizsgálattal kimutathatók a poxvírusok a betegmintában, de a morfológia alapján csak

a nemzetségek különíthetők el.
- Embrionált tojásban a súlyos fertőzést okozó poxvírusok tenyészthetők, a chorioallantois membránon kialakuló
elváltozás (pock) morfológiája alapján a fajra lehet következtetni.
- A virális DNS azonosítása PCR módszerrel elvégezhető közvetlenül a betegmintában vagy tenyésztés után.
- Ellenanyag-vizsgálatokkal utólagosan meg lehet erősíteni a diagnózist, de nem lehet a nemzetségen belül
differenciálni vagy a fertőzést a védőoltástól megkülönböztetni.
Rekombináns poxvírusok – a jövő vakcinái
- A vaccinia és a canarypox vírusok használhatók mint expressziós vektorok más virulens fertőzőágensek elleni
rekombináns vakcina előállítására.
- A folyamat során először egy olyan plazmidot szerkesztenek, amely tartalmazza az antigént kódoló génszakaszt,
valamint a vaccinia vírus génszekvenciáját, amely fokozza a rekombinációt.
- A kész plazmidot a sejtbe juttatják, majd megfertőzik vaccinia vírussal. Az idegen gén beépül a vaccinia vírusba,
mivel vele homológ vírus részek találhatók a plazmidon.
- Ezt követően a rekombináns vírus szaporodik.
- Ha ezzel az új rekombináns poxvírussal immunizálnak az kifejezi az idegen fehérjét is, és az az immunrendszer
számára prezentálódik, és immunválasz alakul ki ellene. Ilyen vakcina van forgalomban pl. az USA-ban a
vadállatok immunizálására veszettség ellen. A rabies G proteinje van a rekombináns vaccinia vírusban.
189
81. Papillomavírusok
Papillomaviridae:
Szerkezet: 50-55 nm átmérőjű

ikozaéder formájú kapszid (72 kapszomer)
nincs envelop
Genom: 8000 bázispár alkotta, kettősszálú, cirkuláris DNS
a sejtmagban szaporodik
Mikrosérüléseken keresztül a HPV képes megfertőzni az elszarusodó
és az el nem szarusodó, mucosalis epithel sejtek basalis rétegét.
A papillomavírusokat a a génszekvencia homológia alapján osztályozzuk.

- Az osztályozás az E6, E7, L1 génszakaszok alapján, ha a homológia kisebb mint 90 %, új típus.
- A vírus típusok ezért genotípusok.
- 16 csoport, 200 típus (100 humán).
- A humán papillomavírusok öt genusban találhatók: alfa, beta, gamma, mü, nü.
HPV proteinek szerepe:
- E1: ATP-dependens ATP-áz, ATP dependens helikáz, segíti a virális genom lecsavarodását, elongációs faktor.
- E2: növeli az E1 fehérje kötődési affinitását az ori-elemhez, tehát stimulálja az E1 replikációt indító szerepét,
transzaktivátor, gátolja az E6, E7 onkogének kifejeződését.
- E4: expressziója a késői szakaszban történik, a gazdasejt citokeratin hálózatának összeomlását idézi elő, így segítve
a vírus kiszabadulását.
- E5: fokozza a keratinociták proliferációját, stimulálja bennük a DNS szintézist, EGF receptorokat aktivál a sejtek
felületén, down-regulálja az MHC-I-t .
- E6: transzformáló protein, p53 tumorszuppresszor proteint köti, fokozza annak ubiquitin-függő lebontását,
centrosoma duplikációt okoz.
- E7: transzformáló protein, a pRb/p105, p107, p130-t köt, fokozza a telomeráz aktivitást.
- L1: nagy kapszid protein (a vírusszerű partikulák alkotása).
- L2: kis kapszid protein: DNS becsomagolásában lehet szerepe.
Mucosotrop genotípusok
alacsony kockázati típusok: HPV6, 11
magas kockázati típusok: HPV16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 59, 70, 85
Cutan genotípusok
HPV1, 2, 3, 4, 10, 27, 28, 40, 43, 77
A benignus elváltozásokat okozó HPV-k pathogenez
A HPV nagy affinitással bír a bőr és nyálkahártya hámsejtjei iránt.

1. A vírus mikrosérüléseken keresztül fertőzi a bazális sejteket (a6b1 integrin).
2. A vírus korai fehérjéi fokozzák a sejtek szaporodását, ez a stratum spinosum réteg megvastagodásához vezet
(szemölcs).
3. A bazáis sejtek differenciálódása további virális gének transzkripcióját eredményezik.
4. A virális gének kifejeződése korrelál a sejtek által termelt keratin mennyiségével.
5. A kései gének által kódolt strukturális fehérjék csak a terminálisan differenciált felső sejtrétegben fejeződnek ki.
6. Az infektív vírus az elhalt sejtekkel a külvilágba ürül. A jóindulatú elváltozásokban a vírus NEM integrálódik a
gazdasejt kromoszómájába, hanem episzomálisan van jelen!!! A vírus látens formában a bazális sejtekben
évtizedeken keresztül jelen lehet.
190
A HPV-16 pathogenezise
a.) A vírus mikrosérüléseken keresztül fertőzi a bazális sejteket, korlátozott replikáció.

A felsőbb rétegekben: kései proteinek is kifejeződnek, az elhaló sejtekkel érett vírusok ürülnek.
b.) A vírus DNS linearizálódva beépülhet a sejt kromoszómájába. Ennek során az E2 kivágódik, már nem represszál.
A vírus fehérjéi: E6 megköti a p53-at, E7 RB107-et, transzformálja, immortalizálja a sejtet.
c.) A celluláris transzformáció következménye a dysplasia, később carcinoma in situ.
Amikor a vírus még episzomális formában van jelen a fertőzött sejtben, produktív fertőzést mutat, vagyis fertőzőképes
vírusok ürülnek.
A vírus linearizálódása miatt kivágódik az E2 régió, ami eddig féken tartotta az E6 és E7 oncogének kifejeződését. Az E6 és
E7 génszakasz beépül a gazdasejt kromoszómájába és mivel nincs FÉK, (azaz az E2 régió), korlátlanul kifejeződhetnek és
kifejthetik hatásukat.
Az E6 protein a 53 tumor szupresszor proteinhez kötődik és fokozza annak ubiquitin dependens lebomlását.
Az E7 protein az Rb proteinhez kötődve leszorítja az E2F proteint, mely szabaddá válva fokozza a gazdasejt génexpressziót,
sejtproliferációt okozva.
Az E6 és E7 együttes következménye a fokozott sejtproliferáció, és a sejtek élve maradása, mivel a tumor szuppresszor
degradálódott, a gyorsan osztódó sejtek viszont érzékenyek a mutációkra, a rák kialakulására.
Verruca vulgaris:
(HPV-2, 4, 27)
Gyermekeken gyakoribb, kézhát, ujjak, térd, lábszár.
3-10 mm hyperkeratotikus, piszkosbarna, szurkált felszínű, tömött, epidermális papula.
Az esetek 60%-ában két éven belül spontán gyógyul.
Filiform verruca
A közönséges szemölcs egy formája.

Nagyon könnyen terjed pl. törölközővel, gyantázás során stb.
191
Verruca plantaris:
(HPV-1,4)
A nyomás miatt az irhába nyomul.
Főleg férfiak esetén. A kiszabadult vírus hosszú ideig életképes sejt nélkül is!
Verruca plana juvenilis:
HPV-3,10
Gyermekeken, serdülőkön, fiatal nőkön gyakori.
Sárgás vagy barna 2-4 mm lapos papulák.
Sok papula, lineáris elhelyezkedésben (vakarás miatt!).
Fokális epithelialis hyperplasia vagy Heck's betegség
(HPV-13, 32)
Gyermekekben főleg, nagyon fertőző, orális papillomatózis.
Keratoma senile
(Bowen-disease) HPV-16, 34
In situ squamosus sejt carcinoma.
Főleg 60 év feletti nőknél.
Folyamatosan növekvő szabálytalan szélű erythematosus lézió
Condyloma acuminatum (hegyes függöly, kakastaréj, cimbalomszeg)
HPV-6, 11
A leggyakrabban előforduló szexuálisan átvihető virális eredetű fertőzés.
Hüvelybemenet, penis, gát, anus környékén kocsonyás, karfiolszerű, szurkált felszínű tumorok.
Gyakran kiújulhat.
Immunszuppprimált betegekben terápiarezisztens.
Buschke-Löwenstein tumor
(HPV-6, 11)
A condyoma acuminatum ritka formája.
Lokálisan invazív, de nem metasztatizáló tumor
Laryngealis papilloma
(HPV-6, 11)
fiatal felnőttekben, gyerekekben
a gyermekek a születés során fertőződnek a vírussal
recidivára hajlamos
légzést akadályozhat
Conjunctivális szemölcs
HPV-11
Cervicalis dysplasia, (CIN1,2,3) carcinoma
HPV-16, 18, 31, 45 típusok a nagy kockázati csoportba tartoznak

kezdeti elváltozás: dysplasia
CIN1,2,3, carcinoma in situ
rákszűrés, Papanicolau festés
Epidermodysplasia verruciformis, Lewandowsky-Lutz betegség
(HPV-5,8)
Dominánsan öröklődő megbetegedés a betegek rendkívül érzékenyek a papillomavírus fertőzésre.
EVER1 vagy EVER2 mutációja a 17. kromoszómán (cink transzport gátlása) (a vírusok fejlődéséhez cink szükséges).
Gyermekkorban kezdődik.
Nagyszámú disszeminált verruca.
Basaliomába, spinaliomába mehet át.
192
Epidermodysplasia verruciformis
Therápia:
1. Felületi kezelés
- Szalicilsav : az esetek 80%-ban hatásos, vény nélküli
- Triklórecetsav: agresszívabb, jobb, ha az orvos végzi a kezelést
- Podophyllotoxin a mucosan jobban hat, genitális léziók kezelése
- Cantharidin: Hólyaghúzó bogár extraktuma, epidermalis necrosist okoz
- Dibutyl squaric acid (SADBE) és diphencyclopropenon (DCP), kontakt érzékenyítők
- Aminolevulinsav (ALA)
- Imiquimod immunmodulátor
- Cidofovir antivirális szer
- 5-Fluorouracil : chemotherápiás szer
- Tretinoin: főleg acne kezelésben, de hatásos a szemölcsökre is
2. Intralézionális kezelés: akkor alkalmazzuk ha a szemölcs refrakter a helyi kezelésre

- Candida, Trichophyton bőrteszt antigén injekció
- Bleomycin, chemotherápiás szer, a gazda és a vírus DNS szintézisét gátolja
- Interferon-alfa: immunmoduláns antivirális hatással
3. Szisztémás kezelés:
- Cimetidin histamin receptor antagonista, stimulálja a T sejt proliferációt
- Retinoid szintetikus A vitamin
- Cidofovir: antivirállis szer
- Levamisol: immunstimuláns
4. Alternatív kezelés:
pl.: tapasz
5. Fagyasztás: folyékony nitrogén (-196 °C)

6. Lézeres eltávolítás
7. Curettage
8. Sebészeti kimetszés
Transzmisszió:
- Kontakt úton
- Szexuális úton
- Autoinokuláció
- Szülés során a fertőzött anya átadhatja a vírust a magzatnak (juvenilis gégepapilloma)
Diagnózis:
Klinikai kép alapján

Hisztológia: hyperplasia a stratum spinosumban hyperkeratosis
Pap kenetben: koilocytosis (perinukleáris citoplazma vakuolizáció)
In situ DNS kimutatás
PCR
A cervicalis dysplasia, carcinoma és condyloma acuminatum prevenciója
Védőoltás: rekombináns vakcina

vírusszerű partikulák (kapszid protein:L1)
Silgard tetravalens (HPV6, 11, 16, 18)/ 9-valens (6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58)
Cervarix (HPV16, 18)
2-3 dózis szükséges
9 éves kortól
HPV vakcina előállítása
- A magas rizikó csoportba tartozó pl. (HPV16, 18) L1 proteinjének kódolásáért felelős gén klónozása eukariota
expressziós vektorba.
- Az extra DNS-t tartalmazó vektort belehelyezése élesztőgombába.
- Speciális módon az élesztőgomba szaporodásának leállítása, csak a vektor fog benne szaporodni nagy mértékben.
A vektor megtermeli az L1 fehérjét.
- A fehérjét tisztítása, ezt követően az L1 molekulák adott ionkoncentráció mellett felveszik az ikozaéder alakot.
- A vakcina tehát csak ”vírus-szerű”, mert nincs benne DNS
193
82. Polyomavírusok.
Polyomaviridae
Szerkezet:
45 nm átmérőjű
Burokkal nem rendelkezik
Kapszid (72 kapszomer)
Genom
5000 bázispár alkotta cirkuláris, kétszálú DNS
sejtmagban szaporodik
Fehérjéi:
korai: large T
small t
agnoprotein
kései: szerkezeti fehérjék
VP1, VP2, VP3
Fertőződés: gyermekkorban tünetmentesen (BK, JC), látens állapotban él tovább.
Replikáció:
- A polyomavirus a glia sejtek szénhidrát vagy szerotonin receptorához kötődik, majd bejut a sejtbe.
- A genom elveszíti kapszidját a magmembránon történő áthaladás közben.
- A vírus replikációjához az osztódó gazdasejt transzkripciós és DNS replikációs rendszere szükséges.
- A T antigénnek számos funkciója van
o a DNS-hez kötődve kontrollálja a vírus korai és kései génjeinek transzkripcióját és a DNS replikációját.
o A p53 és Rb proteinekhez kötődve azok inaktiválódását okozza, mely a gazdasejt proliferációját
eredményezi.
- A HPV-hez hasonlóan a polyomavírusok replikációja is a gazdasejttől függ.
- A permisszív sejtekben a kései gének transzkripciója és a vírus DNS replikációja is lezajlik, komplett vírusokat
eredményezve a sejt lízisét okozva.
- A nem permisszív sejtekben csak a korai antigént a T antigént kódoló gén aktiválódik, mely a sejt osztódását
támogatva potenciálisan érzékennyé teszi a gazdasejtet a tumorok kialakulására.
- A vírus DNS replikációja a kései gének transzkripcióját és transzlációját váltja ki.
- Ezt követően a kapszidba belekerül a DNS és a vírus a sejtet lizálva kiszabadul.
Pathogenesis:
A JC és BK vírussal légúton keresztül fertőződünk.

A primer fertőzés tünetmentes.
A vérkeringésbe jutva megfertőzik a lymphocytákat.
Látens infekciót hoznak létre
JC: vese, B sejt, monocyta
BK: vese
Immunkompetens egyénekben a szaporodásuk
gátolt.
Immunszupprimált egyénekben: rektiváció
virémia
a JC vírus átjut a vér-agy gáton.
astrocytákra nem permisszívek, részleges transzformáció: megnagyobbodott sejtek.
oligodendrocytákra: permisszívek: sejtlízis, demyelinizáció.
Polyoma vírusok:
- BK virus (BKV) – immunszupprimált vesetranszplantált betegből

- JC virus (JCV) - progresszív multifocalis leukoencephalopathia (PML)
- KI vírus – nasopharyngealis aspirátumból (2007)
- WU vírus – acut respiratorikus megbetegedésből (2007)
- Merkel cell polyomavírus (2008) - Merkel carcinomából
- Trichodysplasia spinulosa associated polyomavírus
- HPyV6, HPyV7 (2010) – bőr szekrétumból
- HPyV9 (2011) – immunszupprimált betegből
- Ez ideig 13 HPyV-t írtak le
- SV40: majom polyomavírus
194
Megbetegedések:
1. BK vírus:
- hemorrhagiás cystitis (csontvelő transzplantáció után)
- ureter stenosis, BK vírus asszociált nephropathia (vese transzplantáltakban)
2. JC vírus: immunszupprimált emberekben (AIDS, natalizumab kezelés után)

- progresszív multifokális leukoencephalopathia (PML)
demielinizációval jár
az érintett területnek megfelelően: beszéd, látás, mentális zavarok, paralízis
4-6 hónapon belül halálos
3. KI vírus: nasopharyngealis aspirátum
4. WU vírus: heveny légúti megbetegedésekben
5. Trichodysplasia spinulosa kapcsolt PV

- immunszupprimáltakban
- a cyclosporin-indukálta folliculodystrophia egy ritka bőrbetegség, ami follicularis,
papulák és keratintüskék megjelenésével jár.
6. Merkel cell polyomavírus

- Merkel cell carcinoma
SV40:
- majmokban fordul elő
- korábban a polio vaccina szennyezett volt vele (USA 98 millió! vakcinált ember)
- DNS-e kimutatható különböző tumorokban: agytumor, mesothelioma, csont tumor.
- oki szerepe nem bizonyított emberi tumorokban
Diagnózis:
PCR: a vírus DNS-e kimutatható a gerincvelő folyadékban, vizeletben

Hisztológiai vizsgálat: agybiopszia
In situ DNS kimutatás
Citológia: vizeletből
Terápia: nincs, csökkenteni az immunszuppressziót

Trichodysplasia spinulosa: Cidofovir
195
83. Adenovírusok
Család (familia): Adenoviridae

Nemzetség (genus):
- Atadenovirus
- Aviadenovirus
- Ichtadenovirus
- Mastadenovirus
- Siadenovirus
A 7 humán patogén faj (species):
- Human adenovírus A
- Human adenovírus B
- Human adenovírus C
- Human adenovírus D
- Human adenovírus E
- Human adenovírus F
- Human adenovírus G
- Az adenovírusok a természetben igen elterjedtek, fertőznek madarakat, számos emlősfajt és az embert.

- A humán patogén adenovírusoknak (HAdV) 51 szerotípusa és 90 genotípusa ismeretes
- A HAdV genom szekvenciájának vizsgálata kimutatta, hogy:
o Mutációk előfordulása a genomban ritka, ezért a HAdVs genom stabil
o A HAdV genomjában hypervariabilis locusok fordulnak elő, a hexont, penton bázist, fibert, és az E3
proteineket kódoló génekben; mely helyeken homológ rekombináció mehet végbe, ami elősegíti új
HAdV genotípusok kialakulását
o A homológ rekombináció létrejöttének előfeltétele az, hogy két különböző HAdV genotípus egy időben
fertőzze meg ugyanazt a sejtet (ko-infekció), és abban a virális DNS replikációja megtörténjen.
- Az acut HAdV fertőzést követően vírus perzisztencia alakul ki a nasopharyngealis lymphoid szövetben, a
gastrointestinalis traktusban, és a szemfelszín sejtjeiben.
o A perzisztens HAdV infekció reaktivációhoz és recurrens fertőzéshez vezethet.
o A perzisztens HAdV infekció elősegítheti új HAdV genotípusok kialakulását a perzisztens fertőzést és az
acut infekciót kialakító vírus genotípusok közötti homológ rekombináció révén.
- Számos HAdV genotípus onkogén potenciállal rendelkezik
Szerkezete:
- Genom: duplaszálú lineáris DNS

o 34-37 kb, ~40 gén
- Átmérő: 70-90 nm
- Kapszid szimmetria:
o ikozahedrális
- Kapszomerszám: 252
o (240 hexon+12 penton)
- Kapszid összetevők:
o Penton: csúcsi kapszomer a nyúlványokkal együtt
o Pentonbázis: csúcsi kapszomer
o Fiber: nyúlványok (pentonbázis nélkül)
o Hexon: a kapszid élein és lapjain elhelyezkedő összes többi kapszomer
196
Az adenovírus felépítésében szerepet játszó fehérjék és funkciójuk
Név Helyzet Funkció

II Hexon monomer Strukturális
III Pentonbázis Penetráció
IIIa Pentonbázishoz kapcsolódik Penetráció
IV Fiber Receptorhoz kötődés, hemagglutináció
V „Core”: DNS-hez és pentonbázishoz kapcsolódik Hisztonszerű, összeszerelődés
VI Hexon Stabilizáció, összeszerelődés

VII „Core” Hisztonszerű
VIII Hexon Stabilizáció, összeszerelődés
IX Hexon Stabilizáció, összeszerelődés
TP Genom-Terminalis Protein Replikáció
Replikáció:
I. lépés: Adszorpció és penetráció

- A virion csúcsain található fiberek kapcsolódnak a sejteken lévő receptorokhoz. A HAdV fő receptora a coxsackie
adenovírus receptor (CAR), koreceptora pedig az integrinekhez tartozik. A fiber csúcsi részén lévő aminosavak
kötődnek a receptorhoz, így meghatározó szerepük van abban, hogy a vírus milyen szöveteket tud megfertőzni.
II. lépés: Dekapszidáció és a virion transzportja a sejtmagba
- A fertőzési folyamat során a HAdV az endoszómába kerül. Az endoszóma pH-jának savi irányba történő eltolódása
a kapszid struktúrájának változását okozza.
- Ennek, továbbá a fiber toxikus hatásának köszönhetően az endoszóma degradálódik, és a virion kijut a citoszolba.
- Ezt követően a virion a mikrotubulusok mentén transzportálódik, részlegesen dekapszidálódik és a vírus DNS
bekerül a sejtmagba.
III. lépés: Korai transzkripció és transzláció
- A vírus DNS-ről ebben a szakaszban íródnak át a korai mRNS-ek
- Ez a lépés a virális DNS replikációja előtt történik.
- A korai mRNS-ek transzlációja során ~20 fehérje képződik, köztük az E1A, E1B, E2, E3 és E4. E proteinek
deregulálják a sejtosztódás folyamatát, blokkolva a G1-S fázis átmenetét szabályozó celluláris kontroll
mechanizmusokat, ami fokozott sejtproliferációt eredményez. A gyorsabb ütemű sejtosztódás optimális
körülményeket biztosít a virális DNS relikációjához.
IV. lépés: DNA replikáció
- A virális DNS replikációja a sejtmagban zajlik.
- A genom terminális protein (TP) primerként funkcionál a DNS replikáció iniciációja során.
- A késői transzkripció a virális DNS szintézis megindulásával egy időben megkezdődik.
V. lépés: Késői transzkripció és transzláció
- A vírus DNS-ről ebben a szakaszban íródnak át a késői mRNS-ek, melyek a virion strukturális proteinjeit kódolják
- A késői transzkripció során egyetlen primer transzkriptum képződik, mely érési folyamaton (splicing) megy
keresztül és ezáltal 18 fragment képződik. A fragmentumok a citoplazmába transzportálódnak, ahol leíródnak a
HAdV strukturális proteinjei.
VI. lépés: A virion morphogenesise és a kiszabadulás
- A morphogenesis a sejtmagban történik. A DNS genom a magban épül össze a strukturális proteinekkel. A virionok
bimbózással jutnak ki a sejtből; a HAdV fertőzés általában nem okoz sejt lízist
A fiber kötődik a CAR: coxsackie/adenovírus receptorhoz sejt tropizmus

További receptorok: MHC I, szialoglikoproteinek, heparánszulfát proteoglikán (HSPG), CD46, CD80 és CD86 (B7-1 és B7-
2), sziálsav, laktoferrin, M 2 és L 2 integrinek, valamint VCAM-1
Az integrinekhez tartozó vitronectin receptorokhoz ( v 3, v 5, v 1, 3 1, 5 1) kötődés Receptor-mediált endocytosis
Adenovírus/korai géntermékek
A HAdV nukleokapszid sejtmagba jutását követően fejeződnek ki a korai [early (E)] gének, köztük az E1A, E1B, E2A, E2B,
E3 és E4.
- Az E1A két fehérjét kódol, melyek aktiválják a transzkripciót és a sejtosztódás G1-S fázisát gyorsítva fokozzák a
sejtproliferációt;
- E1B két fehérjét kódol, melyek gátolják az apoptosist és inaktiválják a p53 proteint;
- E2 három fehérjét kódol, melyek a DNA replikációban játszanak szerepet;
- E3 által kódolt fehérjék gátolják az immunválaszt;
- E4 által kódolt fehérjék szabályozzák a transzkripciót, az RNS splicing-ot, a transzlációt, az mRNS-ek nuklearis
exportját, a DNS replikációt és a sejtek apoptotikus válaszát.
197
- Az E1A protein egy 289 aminósavból álló nukleáris fehérje, melynek négy konzervált régiója van: a CR1 az N-
terminálison, a CR2 és CR3 a molekula közepén, valamint a CR4 a C-terminális szakaszon.
- Az E1A CR2 régiója nagy affinitással kötődik a pRb fehérjéhez (Retinoblastoma protein) és hasonló proteinekhez
mint a p107 és p130. A CR1 régióban elhelyezkedő alacsonyabb affinitású régióval együtt megakadályozzák a pRb
fehérjéknek az E2F transzkripciós faktorokhoz való kötődését, ami gyorsítja a sejtosztódást.
- Az E1B gén két fő fehérjét kódol, a 19K (176R) és az 55K (496R) proteineket. Mindkét virális fehérje, egymástól
függetlenül is, képes elősegíteni a sejt transzformációt és fokozni a sejtpoliferációt.
- Az E1B-19K gátolja a Bcl-2 családba tarozó Bax és Bak fehérjék oligomerizációját, és így az apoptotikus
sejthalált. (Az E1B-19K egy virális Bcl-2 homlógként működik)
- Az E1B-55K protein kötődik a p53 proteinhez és többféle mechanizmus révén gátolja annak funkcióját:
- E1B-55K a p53 aktivációs doménjével és MDM2-kötő helyével lép interakcióba. Az MDM2 egy ubiquitin ligáz,
mely a p53 proteaszomális degradációját fokozza, szintjét pedig csökkenti. Az E1B55K p53-hoz való kötődése
emeli p53 szintjét, transzaktiváló hatását azonban gátolja.
- E1B-55K protein complexet képez az HAdV E4orf6 proteinnel és számos celluláris fehérjével (cullin 5), miáltal
egy E3 ubiquitin ligáz komplex alakul ki, ami polyubiquitinálja a p53-at, annak proteaszomális degradációjához
vezetve.
- az E1A és E1B fehérje deregulálják a sejtosztódás folyamatát. Az E1A kötődik és inaktiválja a retinoblasztóma
proteint (pRb), míg az E1B 55 kDa protein blokkolja a p53 fehérjét. Ezen mechanizmusok hatására megszűnik a
sejtosztódás G1-S fázis átmenetét szabályozó celluláris kontroll mechanizmus, ami fokozott sejtproliferációt
eredményez. A gyorsabb ütemű sejtosztódás optimális körülményeket biztosít a virális DNS relikációjához.
- Az E3 transzkripciós egység számos proteint kódol, melyek a celluláris védekező mechanizmusokat gátolják.
- E3-6.7K: Gátolja a TNF-R-, Fas- és TRAIL-R-indukálta apoptosist
- E3-gp19K: Kötődik az MHC-I és TAP molekulákhoz az ER-ban, ezáltal gátolja az MHC-I transzportját, és az
endogén antigén prezentációt. Az E3-gp19K a MICA és MICB (MHC-I chain-related A and B) retencióját okozza
az ER-ban, így megakadályozza a MICA és MICB sejtfelszínre történő kijutását, és ezáltal csökkenti az E3-
gp19K–expresszáló sejtek NK-mediált lízisét
- RIDα and β (10.4K és 14.5K): Az EGF-R, Fas, TRAIL-R1 és TNF-R1 receptorok inter-nalizációját és lysosomalis
degradációját indukálja. A RID gátolja az extrinsic (TNF és FasL indukálta) apoptosist.
- E3-14.7K: kötődik a kaszpáz-8-hoz, modulálja az NF-κB aktivitását és gátolja a death-signaling complex (DISC)
kialakulását, ezáltal blokkolja a TNF-indukált apoptosist.
A humán adenovírusok újszülött kísérleti állatokban többféle daganatot okoznak, és in vitro sejtkultúrákat is képesek
transzformálni.
Az adenovírusok szerepét emberi tumorok kialakulásában azonban nem igazolták.
Az adenovírusok kísérleti állatokban megfigyelhető daganatkeltő hatása komplex, melyben fontos szerepet játszik az E1A,
E1B és az E3.
Az E1A és az E1B a sejtosztódás szabályozásában szerepet játszó molekuláris mechanizmusokat blokkolja, ezáltal fokozza a
sejtproliferáció mértékét. Az E3 proteinek pedig az immunrendszer által indított apoptosis indukción alapuló folyamatokat
gátolják (CTL sejtek ölőhatása, TNF és Fas által indukált apoptosis).
Pathogenesis:
- A HAdV-ok a légutak, a gastrointestinalis traktus, a húgyhólyag a cornea és más szervek epitheliális sejtjeit
fertőzik.
- A szervezetbe való bejutást követően, a HAdV-ok a conjunctiva, pharynx vagy a vékonybél hámsejtjeiben
szaporodnak, majd a regionális nyirokcsomókba jutnak.
- A HAdV-ok a regionális nyirokcsomókból általában nem terjednek tova.
- A HAdV infekciók nagyon gyakoriak és sokszor tünetmentesek. A fertőzés gyakorta magától gyógyul; a
disszeminálódás immunkompetens egyénekbenritka.
- Az HAdV-t megnagyobbodott pharyngealis tonsilla-ból (adenoid) többnyire izolálható, ami alátámasztja, hogy ez a
vírus perzisztens fertőzést okozhat. A perzisztencia kialakulásában fontos szerepet játszik a HAdV immunválaszt
gátló hatása (E3 proteinek szerepe!). A perzisztens fertőzés során bizonyos HAdV proteinek expresszálódnak, a
vírus replikáió minden lépése azonban nem játszódik le. A perzisztens HAdV fertőzés kialakulhat a bél T-
sejtjeiben, a tüdő epitheliális sejtjeiben, a KIR-ben, a béltraktusban és a szemfelszín sejtjeiben. A perzisztens
fertőzés immunkompetens egyénekben is reaktiválódhat, ami rekurrens fertőzéshez vezet.
- De novo infekció vagy perzisztens fertőzés reaktivációja immunszuppresszáltakban (AIDS betegek, transzplantált
betegek) súlyos, disszeminált fertőzéshez vezethet.
1. Légúti fertőzések
2. Szemészeti fertőzések
3. Gastrointestinalis fertőzések
4. Húgyúti fertőzések
198
1. Felső légúti fertőzés

- Csecsemőkben és gyermekekben fellépő pharyngitis, mely lázal, torokfájással és náthával jár
- Fiatal felnőttekben, összezártság esetén (katonaság, nyári tábor) járványos formában fellépő pharyngitis
2. Alsó légúti fertőzés
- Fiatal felnőttekben és gyermekekben fellépő, súlyos légúti tünetekkel (lázzal, légzési nehézséggel, köhögéssel )
járó tracheobronchitis, illetve pertussis-szerű szindróma
3. Pneumonia
- Mind gyermekekben, mind felnőttekben felléphet adenovírus légúti fertőzés szövődményeként, akár halálhoz is
vezethet
4. Pharyngoconjunctivális láz
- Láz + pharyngitis + conjunctivitis; járványos előfordulás
5. Enyhe lefolyású conjunctivitis

- Sporadikusan és járványos formában is felléphet
- Maradandó látás károsodást nem okoz
6. Epidémiás keratoconjunctivitis
- Főleg felnőttekben fellépő, súlyosabb kórforma
- A cornea érintettsége miatt fennáll a maradandó látáskárosodás veszélye
7. Tünetmentes fertőződés
- Számos adenovírus szerotípus replikálódik a bél hámsejtjeiben anélkül, hogy tüneteket okozna; ezen
szerotípusok a székletben detektálhatóak
8. Csecsemőkori gastroenteritis
- Az adenovírus 31, 40 és 41-es szerotípusai főleg <4 éves gyermekekben, hőemelkedéssel, hasmenéssel járó
gastroenteritist okozhatnak
9. Gastroenteritis, diarrhoae
- Ritka szövődménye haemorrhagiás colitis, hepatitis, cholecystitis és pancreatitis lehet
10. Haemorrhagiás cystitis

- Az adenovírus 1, 4, 7, 11 és 21-es szerotípusai gyermekekben (főként kis fiúkban), lázzal, haematuriával,
dysuriával járó cystitist okozhatnak
Egyéb fertőzések:
a) Meningitis, meningoencephalitis
- Az adenovírus 2, 6, 7, 12 és 32-es szerotípusai okozzák gyermekekben, illetve immunszuppresszált
felnőttekben
b) Mesenterialis lymphadenitis
- Az adenovírus 1, 2, 5 és 6-os szerotípusai lázzal, hasi fájdalommal járó mesenteriális lymphadenitist
okozhatnak
c) Appendicitis
- Az adenovírus 1, 2, 5 és 6-os szerotípusai a féregnyúlvány acut gyulladását okozhatják főleg gyermekkorban
d) Intussusceptio
- Az adenovírus 1, 2, 5 és 6-os szerotípusai bélelzáródás okozhatnak főleg gyermekkorban
e) Myocarditis, cardiomyopathia
f) Kawasaki vasculitis:
- Az adenovírus fertőzés utánozza a Kawasaki betegség tüneteit, és Kawasaki syndromás betegből vett mintákból
gyakran kimutatható.
- Autoimmun vasculitis; számos mikroorganizmus etiológiai szerepe felmerült; adenovírus szerepe?????,
differenciál diagnosztikus problémát okozhat
Immunszupprimáltban:
- Pneumonia+disszeminált fertőzés (5, 31, 34-es szerotípusok)

- Hepatitis (1, 2, 5-ös szerotípusok)
- Húgyúti fertőzések (35, 39-es szerotípusok)
- Gastroenteritis (42-51-es szerotípusok)
- Meningitis, encephalitis (7, 12, 32-es szerotípusok)
Diagnózis
- Vírus tenyésztés
- Szerotípus meghatározás (HAG próba)
- Antigén kimutatás: IF, ELISA, gyorstesztek
- PCR
Szerológia:
- ellenanyag szint meghatározás ELISA-val
199
Therápia
- Cidofovir (nephrotoxicus)
- Ribavirin
- Vidarabin
- Ganciclovir
- Adoptív T-sejt transzfer
- iv Ig
Transzmisszió
A HAdV fertőzések terjedése immunkompetens egyénekben létrejöhet:

• aeroszol belégzése révén,
• direkt conjunctivalis inokuláció révén,
• fecalis-oralis terjedéssel, így fürdők vizével, csapvízzel való érintkezés során, és kontaminált tárgyak közvetítésével
A HAdV fertőzőképességét beszáradva hosszú ideig megőrzi.
A HAdV számos fertőtlenítőszerre rezisztens. Alkohol és klór tartalmú fertőtlenítő szerek hatékonyan inaktiválják.
A felületfertőtlenítés különösen immunszuppresszált betegek környezetében fontos.
Prevenció
Vaccine: Élő attenuált vakcina, két szerotípust tartalmaz (adenovírus 4 és 7), katonaságnál alkalmazzák, per os
Nem-specifikus megelőzési módszerek:

• Személyes higiénia
• Gyakori kézmosás szappannal
• Közvetlen kontaktus kerülése HAdV-fertőzött betegekkel; illetve személyi védőfelszerelések alkalmazása szükség
szerint
• Köhögés, tüsszentés esetén zsebkendő használata
• A szem, száj és orr érintésének kerülése piszkos kézzel
• Tünetek esetén orvosi ellátás igénybevétele
Az adenovírusok, mint vektorok különböző betegségek gyógyításában
A virotherápia a molekuláris medicina új, ígéretes ágazata, mely genetikai illetve daganatos betegségek gyógyításában
kerülhet alkalmazásra.
Valamilyen gén hiányán alapuló betegség elméletileg gyógyítható olyan rekombináns adenovírus létrehozásával, melybe
klónozással beleépítik a hiányzó gént. A hiányzó gént azután a rekombináns vírus vektor segítségével juttatják a szervezetbe,
ahol az kifejeződik és pótolja a hiányzó molekulát.
A daganatos betegségek gyógyítására szánt oncolyticus virotherapiában számos lehetőség van a tumorsejtek szelektív
elpusztítására különféle therapiás hatású gének beépítése révén
200
84. Humán (alfa) herpesvírus 1 és 2.

Általános:
- Több mint 100 vírus tartozik a családba, ezek közül 8 okoz emberi megbetegedést
- Fajspecifikusak (általában), a fertőzöttség világszerte magas
- A primer fertőzést egy életre szóló látencia és időnkénti reaktiváció követi
- Nagyméretű vírusok: 120-200 nm
- Duplaszálú, lineáris DNS-t tartalmaznak
- Ikozahedrális szimmetriát mutatnak
- Burokkal rendelkeznek
- Szaporodásuk a sejtmagban történik
- Az elektronmikroszkópos képük megegyezik
Burok (Envelop)
A herpesvírusok burokkal rendelkeznek. A burokban található glikoproteinek határozzák meg a gazdaspecifitást
Matrix (Tegument)
A burok és a kapszid közötti tér. Itt találhatók a vírus által kódolt fehérjék és enzimek, amelyek a replikáció elindításához
szükségesek
Kapszid
A herpesvírusok kapszidja fánkszerű kapszomerekből épül fel. A kapszid ikozahedrális szimmetriát mutat és 162 kapszomer
alkotja
Genom
Kettősszálú lineáris DNS. A méretük különböző 120-230 kbp
Szaporodás:
Binding (kötődés): a herpesvírusok a burokban található glikoproteinek segítségével kötődnek a célsejthez, majd
fúzionálnak a gazdasejt membránjával
Dekapszidáció: a magmembránon való áthaladáskor a kapszid leválik a core-ról,

a szabaddá vált DNS a sejtmagba hatol
Transzkripció, transzláció: A herpesvírusok genomjának expressziója meghatározott időrendi sorrendben történik

- először az igen korai gének expresszálódnak, amelyek az igen korai (IE), a fehérjék szintézisét indítják el. Ezek a fehérjék
vesznek részt a transzkripció szabályozásában, fontos szerepük van a b fehérjék szintézisének kontrolálásában. Ezek az igen
korai fehérjék nem találhatók meg az érett virionban.
ezt követi a korai gének expressziója, amelyek a korai fehérjék, a b fehérjék szintézisét eredményezik. A b fehérjék főleg a
DNS szintézishez szükséges enzimek (DNS polimeráz, transzkripciós faktorok)
A DNS szintézist a vírus által kódolt DNS dependens DNS polimeráz végzi
- legkésőbben a kései, a g gének fejeződnek ki, amelyek főleg a vírus strukturális fehérjéit kódolják
Összeszerelődés: a kapszid és a DNS egyesülése a magban történik, a burok felvétele a magmembránon való áthaladáskor
történik
Herpes simplex vírus 1, 2:
A HSV1és a HSV2 genomja nagy homológiát mutat

Szerológiailag keresztreagálnak egymással
Genetikai elemzések alapján különbözőek, egymástól függetlenül fejlődtek
Szerológiai elkülönítés a gG alapján
A HSV 80 proteint kódol
A HSV gazdasejthez való kapcsolódását legalább 10 glikoprotein segíti (gB, gC, gD
gH)
A sejtbe bejutásához szükséges a kapcsolat a nectin1 alfa receptorral (HveC), ez az
adhéziós molekula a legtöbb sejten jelen van
A HveA is segíti a bejutást, ez a T sejteken és a neuronokon fejeződik ki
A HSV kódol thymidine kinázt
A HSV kódol több olyan fehérjét is, melyek az immunválasz elkerülésében segítik
- az ICP47 kötődik a TAP csatornához, megakadályozva a proteinek
bejutását az ER-be
- a gE egy Fc receptor, megköti az IgG Fc részét
- a gC egy C3b komplement fehérjét kötő protein
A látencia időszakában egyetlen gén a LAT (latency associated transcript ) kerül
transzkripcióra, de nem képződik róla protein (microRNS, gátolja a TGF-b és SMAD3 protein kifejeződését, így az
apoptózist)
201
Pathogenesis:
Pathogenezisük hasonló
Mindkettő a mucoepithelialis sejteket fertőzi
A sejtekre citolitikus hatásúak
Az axonon retrográd módon vándorolva a ganglionokban alakítanak ki látenciát :
- a HSV1 a trigeminalis ganglionban
- a HSV2 a sacralis ganglionban
A vírus időnként reaktiválódhat és az idegeken keresztül a primer fertőzés helyére
vándorol, ahol a pimer fertőzéshez hasonló elváltozásokat (hólyagos) okoz
A vírus reaktiválódását kiváltó tényezők:
- emocionális, fizikai stressz
- trauma
- napfény (UV sugárzás)
- menstruáció a vírus aktivációját eredményezik
- ételek
- láz
- immunszupresszió
A vezikulumok nagy mennyiségű vírust tartalmaznak
A reaktivációk HSV-specifikus celluláris és humorális immunválasz jelenlétében zajlanak
Megbetegedések:
A HSV1, 2 jóindulatú, de fájdalmas időként visszatérő elváltozást okoz

A kezdeti léziót a tiszta vezikulumok jellemzik, melyek pustulává fejlődnek, ulcerálódnak,
majd beszáradnak, DE kialakíthatnak nagy morbiditással és mortalitással járó képet is
Primer / recurrens herpes labialis: a vezikulák gyakran a száj sarkában jelentkeznek az ajak-nyálkahártya és bőr határán, a
reaktiváció gyakori
Primer / recurrens oropharyngitis: főleg kisgyermekek buccalis és gingivalis nyálkahártyáján
Primer/ recurrens keratoconjunctivitis csak az egyik szemre lokalizálódik, a periodikus
reaktiválódás a cornea kifekélyesedését, hegesedését, későbbiekben vakságot okozhat
Herpeszes ujj (Herpetic whitlow) az elváltozás az egészségügyben dolgozók, valamint az ujjukat szopó gyermekek között
gyakori
Herpes gladiatorum a testfelületen előforduló herpeszes bőrgyulladás, sportolókon (birkózás, rugby)
Eczema herpeticum gyermekeknél gyakori, a fennálló eczema kedvez a vírus reaktiválódásának és tovaterjedésének
Primer/recurrens herpes genitalis általában a HSV2, de a HSV1 is okozhatja
- A léziók a férfi és a női genitáliákon fordulhatnak elő, nőknél ráterjedhet a cervixre is
- A vírus tünetmentesen is reaktiválódhat, és ekkor is átvihető!
- Évenként akár 8-10 alkalommal jelentkezhet
Herpeses meningitis a HSV2 által okozott genitalis herpest kísérheti, spontán gyógyul
Encephalitis herpetica: általában a HSV1 okozza Az egyik oldali temporalis lebeny haemorrhagias necrosisa alakul ki
- A HSV1 a sporadikus, halálos kimenetelű encephalitisek leggyakoribb okozója
- Megfelelő antivirális terápia mellett is magas a halálozás, gyógyult esetekben
- neurológiai károsodás maradhat vissza
Újszülött kori herpeses fertőzések: Intrauterin, szülés során (leggyakoribb), közvetlenül a szülés után
- A disszeminálódó fertőzés több szervet érint (máj tüdő, kiterjed a központ idegrendszerre is, a halálozás 80%
- Encephalitis: maradandó neurológiai károsodás
- Bőr-, szem-, szájfertőzések
Immunkárosodott egyének megbetegedései: kiterjedt herpeses léziók légzőszervben, nyelőcső és bél nyálkahártyán, száj
körül, genitális régióban
Erythema multiforme/ Stevens-Johnson syndroma Oedemás, vagy hólyagos kiütésekkel jár a bőrön és a nyálkahártyákon
immunmediálta reakció a HSV antigénre
Epidemiológia:
A vírus átvihető a hólyagbennékkel, nyállal, vaginalis váladékkal („mixing and matching

of mucous membranes”)
- A HSV1 általában szájkontaktussal terjed (csókolózás), gyermekeknél közös pohár
vagy fogkefe használat
- A HSV2 szexuális úton vagy szülés kapcsán terjed
A HSV1 fertőzés az egész világon igen elterjedt, a fejlődő országokban 2 éves korra a
a lakosság 90 % már szeropozitív
A HSV2 szeroprevalenciája: 30-40%
A HSV2 fertőzések számának emelkedése korrelál a szexuális aktivitás kezdetével
202
Diagnózis:
A klinikai minták direkt vizsgálata:

- a Tzanck kenetben jellegzetes citopátiás (CP) hatás: syncytium
Cowdry A típusú intranuclearis zárványok
- a definitív diagnózis: IF, PCR, in situ DNS hibridizáció
Vírus izolálás tenyésztéssel
- mintavétel a hólyagokból, sejtkultúrára oltás
- a HSV jellegzetes CP hatást idéz elő 2-3 nap alatt HeLa, vagy Hep sejteken
- a sejtek megnagyobbodnak, összeolvadnak, többmagvú syncytiumok
A szerológiai tesztek a nagy arányú fertőzöttség miatt nem hasznosak
Therápia:
Az Acyclovir egy szintetikus guanin analóg.

- az ACV első foszforilálását a vírus által kódolt timidin kináz végzi
- az így képződött ACV monofoszfátot a celluláris kinázok alakítják tovább ACV-di- és trifoszfáttá
- az ACV-trifoszfát farmakológiailag hatásos
- gátolja a vírus DNS polimerázát
- a DNS láncba beépülve láncterminációt okoz
Az Acyclovir rezisztencia oka: timidin-kináz (TK) negatív mutáns

részleges TK negatív mutáns
Nincs ami elindítsa a hatékony Acyclovir-trifoszfát kialakulásának folyamatát – a vírus szaporodás így nem gátlódik
Valacyclovir (az ACV valil észtere)

Penciclovir
Famciclovir
Acyclovir rezisztencia estén: Foscarnet, Cidofovir
Vidarabin
Trifluridin
Tromantadine: gátolja a penetrációt és az uncoating-et (krém)
Doconasol: fúzió gátlása
Megelőzés: még nincs, de sokféle vakcina (phase 2) klinikai kipróbálás alatt (replikáció-defektív és alegység vakcinák)
Rekombináns HSV (T-VEC) mint onkolitikus vírus használatos melenoma terápiában
203
85. Humán (alfa) herpesvírus 3 (varicella-zoster vírus).

Általános:
Burok (Envelop)
Matrix (Tegument)
szükségesek
Kapszid
alkotja
Genom
Szaporodás:


történik
Varicella Zoster vírus:
A VZV a legkisebb genommal rendelkezik a herpesvirusok között

A VZV hasonló módon, de kevesebb sejt típusban szaporodik mint a HSV
Pathogenezis
A VZV fertőzés leggyakrabban inhaláció útján terjed (kontakt úton is!)

A fertőzés a légző rendszer epithelialis sejtjeiben kezdődik, ahol a vírus szaporodik
A vírus a vér- és limfatikus keringéssel terjed megfertőzve a reticulo-endothelialis
sejteket
A fertőzést követő 12-14 napra eljut a bőrbe, mucosába
A bőrön vesiculopapularis kiütéseket okoz, amelyek pustulákká alakulnak, majd
beszáradnak
A vezikulák nagy mennyiségben tartalmazzák a vírust
A VZV a hátsó gyöki ganglionokban alakít ki látenciát, reaktiválódhat zoster formájában
204
Megbetegedések:
Bárányhimlő (varicella)
- gyermekkorban általában enyhe megbetegedés
- az inkubációs idő általában 14 nap
- a varicella jellemzője a láz és a maculopapuláris kiütések
- néhány órán belül a maculopapuláris léziók vezikulákká alakulnak
- 12 óra alatt a vezikulák pustulákká fejlődnek, melyek beszáradnak
- új léziók 3-5 napig jelentkeznek
- a léziók test szerte előfordulnak mucosalis felszíneken is
- a léziók viszketnek, gyakori kapargatás bakteriális szuperinfekciót eredményez
- Szövődmények: meningitis
encephalitis
Guillain-Barre syndroma
Reye syndroma
Felnőtt korban a primer varicella súlyos képet mutat

Intersticialis pneumonia alakulhat ki a betegek 20-30%-ban, olykor fatális kimenettel
Herpes zoster (övsömör) a látens varicella vírus reaktiválódása

- a VZV a hátsó gyöki ganglionokban alakít ki látenciát
- a celluláris immunitás gyengülése következtében a vírus reaktiválódhat
- a ganglionokhoz tartozó érzőidegeken át vándorol a bőrig
- az adott dermatomában hoz létre hólyagos bőrléziókat
- a folyamat rendkívül fájdalmas
- a léziók gyógyulását követően akár évekig tartó fájdalom maradhat vissza
(krónikus post-herpeszes neuralgia)
Ramsay Hunt syndroma II. (herpes zoster oticus)

- akut n. facialis bénulás
- fülfájás
- íz érzés hiánya
- szájszárazság
- szemszárazság
- hólyagos kiütések a füljáratban,
kemény szájpadon és a nyelven
- A n. vestibulocochlearis a ganglion geniculatum közelében fut, emiatt fülzúgás,
halláskiesés, szédülés
A VZV fertőzés immunszupprimált betegekben súlyos, progresszív olykor halálos

kimenetelű megbetegedést okoz. A betegség kialakulhat primer illetve rekurrens fertőzés következtében is.
Congenital varicella syndroma (CVS)

Ritkán fordul elő, ha az anya a terhesség első húsz hetén belül fertőződik,
a fertőzött anyák 2%-a hoz világra CVS-ben szenvedő magzatot.
A szimptómák főleg a bőrt, végtagokat, a szemet és az agyat érintik.
- heges bőr léziók
- hypopigmentatio
- microphtalmia
- cataracta
- chorioretinitis
- opticus atrophia
- microcephalia
- calcificatio
- cephalaplasia
- végtag hypoplasia
- motoros és sensoros defektusok
205
Therápia, megelőzés:
Az egészséges gyermek varicella fertőzése nem igényel oki kezelést

Gyógyszeres kezelésben kell részesíteni:
- felnőtteket varicella esetén
- immunszupprimált betegeket
- övsömörben szenvedőket
Acyclovir, famciclovir és valaciclovir
A VZV DNS polimeráza kevésbé érzékeny a z ACV kezelésre, ezért nagyobb dózis
Szükséges.
Passzív immunizálás:varicella-zoster IgG (VZIg)
- újszülöttek
- terhesek a fertőzött beteggel való találkozást követően - immunszupprimáltak
Csak a 96 órán belül adott VZIg hatásos
Védőoltás: önkéntes, Varilrix, Varivax (élő, attenuált varicella törzs (OKA))
Az immunszupprimált betegeket oltani kell, mert bennük a varicella generalizált formában jelenik meg.
Idősek – booster hatás, övsömör megelőzése (Zostavax 14x)
206
86. Humán (béta) herpesvírus 5 (Cytomegalovírus).

Általános:
Burok (Envelop)
Matrix (Tegument)
szükségesek
Kapszid
alkotja
Genom
Szaporodás:


történik
Cytomegalovírus:
A CMV a Betaherpesvirinae alcsaládba tartozik

A legnagyobb méretű genommal rendelkezik a herpesvírusok között
A fertőzés ubikviter: 50-100% 40 év felett
A klasszikus definícióval szemben amely szerint a virion csak DNS vagy csak RNS
tartalmaz a CMV virion a DNS mellett mRNS-t is tartalmaz!
A humán CMV csak humán sejtekben szaporodik (fibroblast, epithelialis sejt, macrophag)
A CMV a primer fertőzést követően látenciát alakít ki

helye: mononuclearis sejtek
csontvelő
vese epithelialis sejtjei
nyálmirigy
A vírus reaktiválódhat immunszuppresszió hatására
kortikoszteroid
AIDS betegség
allogén stimuláció (transzplantáció)
207
CMV fertőzés hatására kialakult immunválasz:
A CMV fertőzés során az ún. glikoprotein G (gB) ellen neutralizáló

hatású ellenanyagok termelődnek
A CMV fertőzés során a szervezet celluláris immunválasza elengedhetetlen
A CMV immunogén proteinjei: phospho-protein 65 (pp65), pp150, és az IE
ezen antigének ellen nagyszámú CD8+ CTL képződik
a specifikus memória CTL-ek száma stagnál
A CMV a hosszú, közös evolúció során számos mechanizmust alakított ki az immunválasz elkerülésére
- Olyan proteineket termel melyek gátolják a vírusantigének prezentálását az MHC I által, így elkerüli a CD8+
CTL-k általi ölést.
- Egyes proteinjei gátolják az MHCII általi prezentációt is
- Rendelkezik még olyan fehérjékkel melyek az NK sejtek által mediált ölés elkerülésében játszanak szerepet
- a CMV az EBV-hez hasonlóan egy interleukin-10 analógot kódol, ami gátolja a TH1 típusú immunválasz
kialakulását
MHC-I. elkerülés:
A CMV által kódolt proteinek gátolják a CD8+ sejtek aktiválódását azáltal, hogy gátolják az MHC-I molekulák sejtfelszíni
kifejeződését (US2, US3, US6, US10, US11)
US2
Az MHC I molekula nehéz láncát diszlokálja az ER-ből a citoplazmába, ahol az degradálódik
US3
Az MHC I molekulát az ER-ben tartja
US6
Gátolja a TAP közvetített peptid transzportot az ER-be
US10
Késlelteti az MHC I molekula kijutását az ER-ből
US11
Az MHC I molekula nehéz láncát diszlokálja az ER-ből a citoplazmába, ahol az degradálódik
MHC-II. elkerülés:
A CMV által kódolt proteinek gátolják a CD4+ sejtek aktiválódását azáltal, hogy gátolják az MHC-II molekulák sejtfelszíni
kifejeződését (US2, US3, pp65)
US2
Degradálja a HLA-DRa és HLA-DMa láncokat
US3
Csökkenti az Ii lánc kötődését a DR a/b molekulához, ennek következtében nem megfelelő hatékonysággal kerülnek az
MHC II molekulák a az MIIC kompartmentbe
Pp65
Degradálja a HLA-DRa láncot
CMVIL10
Az MHC II kifejeződését downregulálja a látencia során
NK elkerülésben szerepet játszó proteinek:
UL141
UL142
Pp65
UL16
UL18
UL40
208
NK mediált lízis elkerülés:
Az UL18 kapcsolódik a b2microglobulinhoz

A komplex „csaliként” működik, mert úgy néz ki mint az MHC I molekula
Az UL18 kötődik az NK sejteken levő gátló hatású LIR1 receptorhoz – nincs ölés
Az NK sejtek többségén kifejeződik a lektin-típusú CD94/NKG2a inhibitoros receptor.
Ennek a ligandja a HLA-E.
A HLA-E a klasszikus MHC I osztályba tartozó proteinek konzervatív peptid szakaszait mutatja be az NK sejtek számára
Az UL40 tartalmaz egy ezekkel homológ szekvenciát
Az UL40 TAP-tól független módon képes fokozni
a HLA-E kifejeződését, ami az inhibitoros NK receptorokhoz kötődve az NK sejtek gátlását okozza
Az UL16 köti a MICB-t és az ULB1,2 proteineket
A MICB és az ULB ligandként szolgálnak az NK sejteken levő NKG2D/DAP aktiváló receptor számára
Az UL 16 a MICB és az ULB1,2 kifejeződését korlátozza a fertőzött sejteken.
Az UL142 a MICA kifejeződését gátolja a fertőzött sejteken
A MICA ligandja az NKG2D aktiváló receptornak
UL112miRNS a celluláris microRNS-hez kötődik, gátolja a MICB transzlációt
A pp65 (UL83) kötődik az aktiváló NKp30 receptorhoz, de a következmény nem aktiváció!
A pp65 hatására az NKp30-ról disszociál a CD3z lánc, így a receptor már nem tud aktiváló jeleket továbbítani
Megbetegedések:
A CMV a congenitalis virális fertőzés leggyakoribb okozója (0.5-2,5%! USA)

A fertőzött magzatok kb. 10 %-a mutatja a zárványos cytomegalovírus betegség tüneteit:
kis súly
hepatosplenomegalia
sárgaság
microcephalia
intracerebralis calcificatio
encephalitis
thrombocytopenia
kiütések
retinitis
Előfordulhat a magzat intrauterin elhalása is
Egy vagy kétoldali halláskárosodás, mentális retardáció
A zárványos cytomegalovírus betegség akkor alakul ki, ha az anya a terhesség során fertőződik priméren a vírussal.
A szeropozitív anyában reaktiválódó vírus ürülhet a cervicalis váladékkal, és a magzat fertőződhet a szülés során – a magzat
általában tünetmentes, de hetekig vírust üríthet
Egészséges immunrendszer esetén
a fertőzés legtöbbször tünetmentes, de

heterophil-negatív mononucleosis infectiosa is kialakulhat
a tünetek az EBV infekcióhoz hasonlóak
kevésbé súlyos pharyngitis és lymphadenopathia, láz
hepatitis, lymphocytosis
Paul-Bunnell teszt negatív
a CMV fertőzés életre szóló látenciát eredményez
a vírus időnként reaktiválódhat és ürülhet a tejjel, nyállal, vizelettel, vérrel
Immunszupprimált betegek esetén

a szervtranszplantáltakban valamint az AIDS betegekben a primer és a reaktiválódó CMV súlyos megbetegedéseket
okoz
intersticialis pneumonia, colitis, oesophagitis, encephalitis, hepatitis
az AIDS betegek 15 %-ában kialakul a CMV-retinitis
Diagnózis:
Tenyésztés: általában HEL, MRC-5 sejtkultúrán, jellegzetes CP hatás 14-28 nap után
Immunfluoreszcens teszt: DEAFF (Detection of early antigen fluorescent foci)
Hisztológia: cytomegaliás sejtek láthatók centrálisan elhelyezkedő
intranuclearis basophil zárvánnyal (bagoly szem – Owl’s eye)
CMV antigenémia teszt – a leukocyták felszínén kifejeződő strukturális antigén, a
pp65 detektálásán alapul
In situ DNA hibridizációs teszt
PCR
Szerológia: a fertőzés elterjedtsége miatt nem informatív az IgG, primer fertőzésben CMV specifikus IgM mutatható ki
209
Therápia
Ganciclovir
szerkezete hasonlít az ACV-hez
a CMV által kódolt kináz fozforilálja és aktiválja
gátolja a DNS polimeráz működését, DNS lánc terminációt okoz
az ACV-nél toxikusabb
immunszupprimált betegek CMV fertőzésében használatos
Valganciclovir
a ganciclovir elő alakja, a májban konvertálódik ganciclovirré
Cidofovir
az aktivációjához nem szükséges virális enzim
Foscarnet
Prevenció
- a szexuális úton is terjedő CMV megelőzésére: condom
- a transzmissziót csökkenteni lehet szeronegatív vértranszfúzió és
szeronegatív szervtranszplantáció alkalmazásával
-a congenitalis és perinatalis fertőzést nem lehet megelőzni, a korábban
létrejött szerokonverzió védő hatású (a magzatban nem alakul ki súlyos
betegség)
Passzív immunizálás
Cytotect: humán IgG, transzplantációt követően
Élő, attenuált vakcinák:

utánozzák a természetes fertőzést
Towne labor törzs (nem biztosított megfelelő védelmet)
Towne-Toledo kiméra (Phase 1 kipróbálás alatt)
Subunit vakcinák
gB/MF59 (biztonságos, immunogén, 50%-kal csökkentette a primer fertőzés incidenciáját)
Plazmid DNS és virális vektor alapú vakcinák

TransVax (pp65, gB DNS) transzplantáció során csökkentette a virémiát
CyMVectin: congenitális fertőzések megelőzésére
Venezuelai ló encephalitis vírusba integrált gB és pp65/IE1 (klinikai kipróbálás alatt)
210
87. Humán (gamma) herpesvírus 4 (Epstein-Barr vírus).
Általános:
Burok (Envelop)
Matrix (Tegument)
szükségesek
Kapszid
alkotja
Genom
Szaporodás:


történik
Epstein- Barr vírus:
Az EBV a Gammaherpesvirinae alcsaládba tartozik

A szeropozitivitás világszerte magas: 70-90%
A vírus szigorú gazda specifitást mutat és csak néhány sejttípusban szaporodik.
Az EBV biológiája
Az EBV a gazdasejt CR2 (CD21) receptorán (koreceptor: MHC II) keresztül jut be a sejtbe
a CD21 receptor a B sejteken, az oropharynx és a nasopharynx
epithelialis sejtjein fejeződik ki
Az EBV fertőzésnek háromféle kimenetele lehet
az EBV permisszív módon szaporodik a B valamint az epithelialis sejtekben
az EBV a B sejtek látens fertőzését hozza létre (jól működő T sejtek mellett)
az EBV immortalizálja a B sejteket
A produktív infekció során kifejeződő antigének: korai (early) antigén (EA), virális
kapszid antigén (VCA) és membrán antigén (MA)
Az immortalizált sejtekben 10 antigén fejeződik ki
Látencia során csak az EBNA1 és LMP2 fejeződik ki
Látencia helye: B sejt
211
Mononucleosis infectiosa pathogenesise:
Az EBV megfertőzi a nasopharynxban a B sejteket, melyek antigén prezentáló sejtek (is) és a virális antigéneket prezentálják
a T sejteknek.
- A fertőzött B sejtek proliferálnak és heterophil ellenanyagot termelnek.
- Az aktiválódott cytotoxikus T lymphocyták (Downey sejtek) elszaporodnak (ez okozza a nyirokszervek
megnagyobbodását)
- Az EBV saját IL-10-termelve próbálja csökkenteni az ellene irányuló T-sejtes választ.
- A gyógyulást követően az EBV látens formában a B sejtek egy részében jelen marad, néha reaktiválódik és a
nyállal ürül.
- Normál immunrendszer mellett a T sejtek ezt a reaktiválódást kordában tartják.
- T sejt hiányában a fertőzött B sejtek szaporodnak, immortalizálódnak és tumorossá fejlődhetnek.
Megbetegedések:
Heterophil ellenanyag-pozitív mononucleosis infectiosa

az inkubációs idő akár 2 hónap is lehet
a gyermekek fertőzése általában tünetmentes
az EBV megfertőzi a pharynx epithelialis sejtjeit, majd a B lymphocytákat
a fertőzött B sejtek heterophil ellenanyagokat termelnek
a mononucleosisra jellemző triád:
lymphadenopatia
splenomegalia
exudatív pharyngitis
további tünetek: fejfájás, gyengeség, fáradtság
a betegek egy részében hepatitis
a betegség általában 2-4 hétig tart, majd spontán gyógyul
a betegség során lymphocyta predominencia (atípusos T sejtek) lép fel
ritkán fordul elő halálozás vagy komplikáció (meningo-encephalitis,
Guillain-Barre szindróma, lépruptura, gége elzáródás)
Krónikus EBV fertőzés

-a betegek egy kis részében a fertőzést követően súlyos tünetek alakulnak ki
pneumonitis, hepatitis, hematológiai elváltozások
-az elhúzódó visszatérő tünetek olykor halálos kimenetelűek
Afrikai Burkitt lymphoma

-afrikai gyermekek, fiatal emberek B sejtes állkapocs, arc lymphomája, amely a malária sújtotta területeken
endémiás
-a Burkitt lymphoma a leggyakoribb gyermekkori carcinoma
-az EBV-nek a B sejtek immortalizálásában van szerepe
-a lymphoma kialakulásában az EBV ko-faktora lehet a malária kórokozója
-a tumor EBV DNS szekvenciát tartalmaz, de csak az EBNA1 antigén
fejeződik ki
Nasopharyngealis carcinoma
-Kínai férfiakban jelentkező epithelialis eredetű daganat
-Az EBV DNS kimutatható a daganatból, a betegek magas EBV specifikus
ellenanyagszinttel rendelkeznek
-genetikus és környezeti ártalmaknak, ételeknek szerepe lehet
Lymphoproliferativ megbetegedések immunkárosodott betegekben

AIDS betegek
transzplantáción átesett egyének
T sejt deficienciákban szenvedők
Az immunkárosodott egyénekben gyakoriak a lymphomák, melyek poliklonálisak, és nem tartalmaznak kromoszóma
elváltozásokat
Hodgkin’s lymphoma
az EBV DNS-e kimutatható a biopsziákban a Sternberg-Reed sejtekben
Hairy oral leukoplakia

a szájban fordul elő
az epithelialis sejtek szokatlan produktív EBV fertőzése
AIDS betegekben gyakran látható
Kikuchi’s betegség, Alice in Wonderland syndroma
212
Epidemiológia:
A szeropozitivitás világszerte magas: 70-90%

A vírus átvitele nyál útján történik
A gyermekek korán tünetmentesen fertőződnek, pl. közös pohár, fogkefe stb.
Fiatal korban felnőttekben: „kissing-disease”
A fertőzött emberek 90%-a tünetmentesen üríti a vírust időnként a nyálával
Mononucleosis infectiosa
lymphocytosis – a fehérvérsejtek 60-70%-a mononuclearis sejt, 30% ebből atípusos T lymphocyta (Downey sejt)
a Downey sejtek a betegség kezdetekor azonnal megjelennek, majd a tünetek múlásával eltűnnek
-az EBV-fertőzött lymphocyták heterophil ellenanyagot termelnek (IgM)
-ezek az ellenanyagok felismerik a Paul-Bunnell antigént a birka, ló erythrocytán
-a heterophil ellenanyagok az első hét végétől a betegség gyógyulását
követően több hónapig kimutathatók
Szerológia (IF, ELISA)
- a vírus capsid (VCA) elleni IgM jelenléte fennálló fertőzésre utal
- a VCA elleni IgG a régebben lezajlott fertőzésre utal
- a korai antigénekre (EA) specifikus ellenanyagok jellemzőek a Burkitt l.-ra
- a VCA és EA antigének elleni IgA ellenanyagok jelenléte diagnosztikus
értékű a nasopharyngealis carcinoma korai felismerésében
Vírus izolálás
In situ DNS hibridizáció, PCR
Terápia: ACV, csak az aktív vírusra hatásos
213
88. Humán herpesvírus 6, 7 és 8.
Általános:
Burok (Envelop)
Matrix (Tegument)
szükségesek
Kapszid
alkotja
Genom
Szaporodás:


történik
HHV6:
A Betaherpesvirinae alcsalád tagja, Roseolovirus genus160-170 kbp nagyságú

Két típusa van: HHV6A, HHV6B, lymphotroph vírusok
A HHV6B ubikviter, 2 éves korra az emberek 45%-a átesik a fertőzésen, felnőttkorban 100% a szeropozitivitás
HHV6B a CD4+ T lymphocytákat, macrophagokat fertőzi a CD46 receptoron keresztül
A HHV6B a legtöbb ember nyálában jelen van, a fertőzés nyál útján történik
A HHV6A fertőzi a CD8+ és gdT valamint az NK sejteket is
A HHV6A típussal életünk későbbi szakaszában fertőződünk, valószínűleg szexuális úton (nincs jelen a nyálban!)
A HHV6A integrálódhat a kromoszómába, így a vírus megjelenhet az utódokban is
A vírust a macrophagok juttatják el a szervezetbe
A HHV6 a T sejtekben valamint a monocytákban csontvelői progenitorokban alakít ki látenciát
Ugyan abban a személyben a látencia mellett perzisztens fertőzés is jelen lehet - A vírus időnként tünet mentesen ürülhet.
214
A HHV6A szerepe akut fertőzésekben nem ismert

Természetes vagy mesterséges immunszuppresszió alatt reaktiválódik
- Csontvelő átültetés során aktiválódva csökkenti a csontvelő sejttermelő kapacitását különböző citokinek
közvetítésével
- A HIV fertőzést aktiválja a szervezetben: transzaktiválja a HIV promotert nyugalmi és aktivált T sejtekben,
fokozza a CD4 expressziót
- A kettősen fertőzött sejtek gyorsabban pusztulnak
- Gyermekek HIV fertőzése során a reaktiválódó HHV6A extrém mértékben felgyorsítja a nyirokcsomók
pusztulását
- A HIV kései szakaszában a HHV6 elárasztja a szervezetet
- Gyorsítja a HIV progresszióját.
A HHV6A fokozott neurovirulenciát mutat (konkrét szerepe még nem tisztázott)
Hatása más vírusokra

- az EBV-vel fertőzött sejteket megfertőzi, és az EBV-t reaktiválja
- a humán papillomavírus által kódolt antigének (E6, E7) expresszióját fokozza
HHV6B által okozott megbetegedések:
Exanthema subitum, vagy roseola infantum, a HHV6B-n kívül a HHV7 is okozhatja

lappangási idő: 5-15 nap
3-5 napig tartó láz, esetleg görcsök
ezt követi 24-48 óráig tartó kiütéses szakasz
lymphocytosis kíséri, a lázas szakban a vírus kimutatható a CD4+sejtekben
A fertőzés a celluláris immunválasz kontrolja alatt spontán gyógyul
A HHV6 felnőttekben mononucleosis-szerű lympadenopathiaval járó kórképet is okozhat
Csontvelő transzplantációt követően az esetek 50%-ban reaktiválódik:

magas láz
kiütések
intersticiális pneumonitis
encephalitis (40% mortalitás)
szervkilökődés
gyakran a CMV-vel együtt reaktiválódik
Diagnózis
Szerológia:
Gyermekek esetén 4-szeres IgG titer emelkedés
Immunszupprimáltak esetén a szerológia eredménye kétséges
Vírus kimutatása:
PCR (alkalmas a két típus elkülönítésére)
multiplex PCR
qRT-PCR
Terápia
nincs timidin-kináza, így az acyclovir hatástalan!
ganciclovir, valganciclovir (HH6A rezisztens lehet)
csontvelőtranszplantációt követően 6-8 hét ganciclovir vagy foscarnet
Megelőzés
primer fertőzés megelőzése lehetetlen
transzplantációt követően monitorozás, preventív kemoterápia
HHV7:
A HHV7-et 1990-ben fedezték fel

A Betaherpesvirinae alcsalád tagja, Roseolovirus genus
Genetikailag hasonlít a cytomegalovírushoz és a HHV6-hoz
A HHV7 receptora a CD4 receptor a HIV-hez hasonlóan
Epidemiológia
HHV7-tel általában 5 éves korra megfertőződünk
a népesség több mint 95% fertőzött
A HHV7 a primer fertőzést követően látenciát alakít ki, immunszuppresszió során aktiválódhat
215
Megbetegedések: exanthema subitum (HHV6B!)

pityriasis rosea (rózsahámlás)
gyakrabban okoz idegrendszeri tüneteket, mint a HHV6
transzplantáció során a CMV-vel együtt fordul elő
krónikus fáradtság szindróma/chronic fatigue syndrome???
Diagnózis: PCR, immuno blot

Kezelés: foscarnet, cidofovir
Gyógyászati felhasználás: vírusvektor, CD4+sejtekbe lehet vele információt bejuttatni
HHV8:
A HHV8 a Gammaherpesvirinae alcsalád tagja, Rhadinovirus genus

1994-ben írták le AIDS-hez kapcsolt Kaposi sarcomában
A HHV8 genomja 165 kbp és 80 ORF tartalmaz
A HHV8 számos humán fehérjékkel homológ proteint kódol
complement binding protein (ORF 4)
IL-6-szerű cytokin (ORF K2)
3 chemokin (ORF K4, ORF K4.1 és ORF K6)
Bcl-2 (ORF 16) anti-apoptotikus faktor
Interferon regulatory faktor (ORF K9)
D-típusú cyclin (ORF 72)
cell adhesion-like protein (ORF K14)
G-protein coupled receptor (ORF 74)
Ezek az „ellopott” gének által kódolt proteinek segítenek a vírusnak kicselezni az immunválaszt és gátolni az apoptotikus
utat
Target sejtek: B sejtek (elsődleges target)
endothelialis, epithelialis sejtek
érzőideg sejtek
Epidemiológia
Transzmisszió
szexuális úton, szerv transzplantációval, vértranszfúzió során, nyállal
Földrajzi előfordulás
USA, Észak- Európa: 1-5 % (DE 35% a homoszexuális férfiak körében)
Dél-Európa és Afrika: 40-80%
A HHV8 által okozott betegségek I.
Kaposi sarcoma: 4 epidemiológiai variáns

- a klasszikus forma idős európai férfiakban
- afrikai endémiás KS
- iatrogén KS: immunszupprimált egyénekben alakul ki
- AIDS-hez kapcsolt KS
A KS léziók vöröses makulák melyek progrediálnak papulákká és gyakran kifekélyesednek
A léziók leggyakrabban a bőrön alakulnak ki, de megtalálhatók a belső szervekben is
A klasszikus KS átlagos túlélési ideje 10-15 év, AIDS-hez kötött KS sokkal agresszívabb
Primer effuziós lymphoma (PEL/BCBL)

a PEL egy ritkán előforduló non-Hodgkin B sejt lymphoma
pleura, paricardium, peritoneum
az esetek 50%-ban EBV is kimutatható
immunkárosodott egyénekben alakul ki (AIDS, 5-7 hónap, letális)
HHV8 látens állapotban fenntartható PEL sejtkultúrában
3.) Multifocalis Castleman betegség (MCD)

MCD egy atípusos lymphoproliferatív elváltozás
MCD-re jellemző
- lymphadenopathia
- hypergammaglobulinaemia
- láz
HHV8 mindig kimutatható a plazmasejtes formában a folliculusok köpeny zónájában
Unicentrális, multicentrális
Kezelés: Rituximab, ganciclovir/ anti-IL-6, Foscarnet, ganciclovir, cidofovir gátolják a HHV8 replikációt
216
89. Hepatitis B vírus.

- A HBV kis méretű, borítékkal rendelkező DNS tartalmú vírus.
- A genomja kicsi, cirkuláris, részlegesen duplaszálú DNS, 3200 bázist tartalmaz.
- Bár DNS vírus reverz transzkriptázt kódol és egy RNS intermedieren keresztül replikálódik.
- A virion másik neve Dane partikula, 42 nm-es.
- A virion meglehetősen stabil annak ellenére, hogy borítékkal rendelkezik.
- Rezisztens éter kezelésre, alacsony pH-ra, fagyasztásra és a kíméletes hőkezelésre.
Szerkezet:
- A HBV virion magába foglal egy protein kinázt, a polimerázt, amely reverz transzkriptáz és ribonukleáz H
aktivitással rendelkezik, valamint a genomhoz kapcsolódó P proteint.
- A HBV kapszidja ikozahedrális, amelyet a hepatitis B core antigén (HBcAg) alkot, a kapszidon kívül található
a boríték amely a hepatitis surface antigén (HBsAg) 3 típusa formál.
- A hepatitis Be antigén (HBeAg) fehérje szekvenciája megegyezik a HBcAg szekvenciájával, de a sejtek
másképpen processzálják, és ezért főként a szérumba szekretálódik, nem képes önmagától összeszerelődni (mint a
kapszid antigén), különböző antigén determinánsokat fejez ki.
- A fertőzött emberek szérumába részecskék szabadulnak fel, melyek száma meghaladja az aktuális virionok számát.
- Ezek a partikulák lehetnek gömb alakúak (de kisebbek mint a Dane partikulák), vagy fonalas formájúak. A
részecskék immunogének és a kezdeti vakcinák ezt tartalmazták.
- HBsAg-t eredetileg Austral antigénnek hívták, három glikoproteint tartalmaz (L, M, S), melyeket ugyanaz a gén
kódol, de a transzlációjuk különböző AUG start kodonról indul.
- A HBsAg mind a három formája megtalálható a virionban.
- Az S glikoprotein a HBsAg partikula fő komponense; önállóan szerveződik a 22-nm gömb alakú partikulává,
ami a sejtből felszabadul. A szérumban található fonalas partikula többnyire S proteint tartalmaz, de található
benne M és L glikoprotein is.
- HBsAg glikoprotein csoport-specifikus (A-I) és típus-specifikus determinánsokat (d vagy y és w vagy r).
tartalmaz. Ezen antigének kombinációja adja a HBV szubtípusát, amelyek hasznos epidemiológiai markerek.
Replikáció:
- A HBV kapcsolódását a hepatocitákhoz a HBsAg glycoprotein mediálja.

- Receptor: transzferrin receptor, asialoglycoprotein receptor és a humán máj annexin V receptor.
- A HBsAg a polimerizált humán szérum albuminhoz és más proteinekhez kötődik, ezen fehérjék felvétele facilitálja
a vírus bejutását a májba.
- A sejtbe jutását követően a vírus parciális DNS-se kiegészül duplaszálú cirkuláris DNS-sé ezt követően a genom a
sejtmagba szállítódik.
- Genom transzkripcióját a hepatocitákban található celluláris transzkripciós elemek kontrollálják.
- A DNS transzkripciója különböző pontokról indul meg de a 3’ végük ugyanaz.

- Az átfedő messenger RNS-ek közül 3 nagy (2100, 2400, és 3500 bázis), 2 kis méretű (900 bázis).
- A 3500 bázis nagyságú mRNS nagyobb mint maga a genom.
- Ez kódolja a HBc és HBe antigéneket, a polimerázt, a protein primert a DNS replikációhoz és templátként
szolgál a genom replikációjához.
- A HBe és HBc hasonló proteinek melyek az mRNS különböző start kodonjairól transzlálódnak.
- Ez okozza a strukturális és funkcionális különbséget, melynek eredményeként a HBe ürül, ezzel szemben a HBc
beépül a core-ba.
- A 900 bázis nagyságú mRNS az X proteint kódolja, amely támogatja a vírus replikációját, mint protein kináz és
mint a transzkripció transzaktivátora
- A genom a replikációjához a 3500 bázis nagyságú mRNS-t („progenom”)használja.

- Ez becsomagolódik a core nucleocapsidba, ami tartalmazza az RNS-dependens DNS polimerázt.
- A polimeráznak reverz transzkriptáz és ribonukleáz H aktivitása van.
- A 3500 bázisisú mRNS templátként szolgál és megszintetizálódik róla a negatív szálú DNS a P protein
primereit használva.
- Miután a DNS pozitív lánc (részben) megszintetizálódik a negatív DNS templátról az RNS-t a ribonukleáz H
degradálja.
- A folyamatot megszakítja az, hogy a nukleokapszid köré felépül a HBsAg tartalmú boríték, így csak a virionban
részlegesen duplaszálú DNS genom alakul ki.
- A virion ezt követően a hepatocitákból exocitozissal szabadul ki, anélkül, hogy megölné a sejtet.
217
Pathogenitás és immunitás:
- A HBV 3 nappal a bejutását követően kezdi meg a szaporodását a májban.

- Az inkubációs idő 45-160 nap, (átlagosan több mint 45 nap) amely a fertőző dózis nagyságától, a fertőzés
módjától, valamint a fertőzött személy állapotától függ.
- A vírus minimális cytopathiás hatást okozva szaporodik a májsejtekben.
- A fertőzés viszonylag hosszú ideig nem okoz májkárosodást (pl. a májenzim szintek megemelkedését), tüneteket.
- Ez idő alatt a HBV genom integrálódhat a hepatocitákba és látens marad.
- A celluláris immunválasz felelős a kialakuló tünetekért, valamint a HBV fertőzés hatékony megoldásáért.
- A HBc antigén epitópjai szolgálnak fő T sejt antigénként.
- A fertőzésre kialakult elégtelen T-sejtes válasz, általában enyhe tünetekhez és krónikus hepatitis kialakulásához
vezet.
- A krónikus fertőzés kimeríti a CD8+ sejteket.
- A fertőzés kései szakaszában a hatalmas mennyiségben termelődő HBsAg a szérumban megköti a neutralizáló
ellenanyagokat gátolva a funkciójukat, ami korlátozza az ellenanyagok a fertőzés felszámolására irányuló
képességét.
- Immunkomplexek alakulnak ki a HBsAg és az ellenük képződött ellenanyagok kapcsolódásával, melyek III-as
típusú hiperszenzitivitási reakciókhoz vezetnek jellegzetes tünetekkel (vasculitis, arthralgia, kiütés és
vesekárosodás). A HBc specifikus ellenanyagok jelen vannak a szérumban, de nem protektívek.
- A fulmináns fertőzés, a krónikus fertőzés aktivációja, vagy delta ágenssel történő fertőzéskor is létrejöhet.
- A folyamatos májkárosodás cirrhosishoz vezethet.
Epidemiológia:
- A HBV szexuális úton, parenterálisan és perinatálisan terjed.

- Az átvitele történhet kontaminált vérrel, véralkotókkal, transzfúzióval, közös injekcióstű használatával,
akupunktúrával, piercing felhelyezésével , tetoválással, közeli, intim kapcsolat során az ondó, a nyál, a vaginális
váladék átadásával pl. szülés, vagy szexuális együttlét során.
- Az egészségügyi személyzet számára kockázatos a kontaminált tűvel és éles szerszámmal ejtett baleseti sérülések.
- A szexuális promiszkuitás és a drog fogyasztás a két legfontosabb rizikó faktor HBV fertőzésre.
- A HBV átvihető a magzatra, ha az kapcsolatba kerül az anya vérével a szülés során, valamint anyatejjel is. A
krónikus HBV fertőzött anyák magzatának nagy az esélye a fertőzésre.
- A vérbankokban a donorok szerológiai szűrése nagymértékben csökkentette a vírus átvitelét kontaminált vérrel,
vagy vértermékkel.
Acut serum hepatitis:
- A HBV fertőzés aszimptomatikus is lehet, a klinikai megjelenése gyermekekben nem olyan súlyos mint a
felnőttekben.
- A HBV fertőzésre jellemző a hosszú inkubációs idő (45-160 nap), valamint az alattomos kezdet.
- A prodromális szakaszban a jellegzetes tünetek: láz, gyengeség, anorexia, majd később hányinger hányás,
abdominális diszkomfort és hidegrázás.
- Ezt követik a májkárosodás klasszikus tünetei: sárgaság (icterus), sötét vizelet (bilirubinuria), acholiás széklet.
- A gyógyulást jelzi az étvágy javulása és a láz csökkenése.
- Fulmináns hepatitis az icterusos betegek kb. 1%-ában fordul elő és végzetes lehet.
- Ezt a szimptómák súlyossága is jelzi, valamint az intenzív májkárosodásra utal az ascites és a vérzések.
- A HBV infekció túlérzékenységi reakciót eredményezhet, melynek hátterében a HBsAg antigén és az ellene
képződött ellenanyag alkotta immunkomplex játszanak szerepet.
- Az immunkomplexek lerakódása megnyilvánulhat kiütések formájában, de eredményezhet polyarthritist, lázat, akut
nekrotizáló vasculitist vagy glomerulonephritist.
Chronicus hepatitis:
- Krónikus hepatitis a HBV-vel fertőzött emberek 5% - 10%-ban alakul ki, általában inapparens vagy enyhe
fertőzést követően.
- Ezen betegek kb. egy-harmadában alakul ki krónikus aktív hepatitis, amelyet a máj folyamatos pusztulása kísér,
és ez máj cirrhosishoz, májelégtelenséghez vagy primer hepatocelluláris rákhoz vezethet.
- A betegek másik két-harmadában krónikus passzív hepatitis alakul ki, amely többnyire tünetmentes.
- A krónikus hepatitises betegek véletlenül kerülnek felismerésre (emelkedett májenzim értékek) vérvizsgálat során.
- A krónikusan fertőzött emberek könnyedén terjeszthetik a vírust és nagy a kockázata annak, hogy HDV
fertőzés esetén fulmináns hepatitis alakulhat ki bennük.
218
Primer hepatocelluláris carcinoma:
- PHC általában halálos és világszerte a rák okozta halálozás egyik leggyakoribb oka.
- A becslések alapján az összes PHC esetek 80%-a krónikus HBV fertőzés szövődménye.
- A HBV genom integrálódik a sejtbe és HBV antigéneket fejez ki.
- HBV X proteinje képes a gazdasejti gének transzaktivációjára így azokat transzformálni, kóros szaporodásukat
előidézni.
- Az esetek nagy részében szinte csak az X protein kódolásáért felelős gén integrálódik.
- Másrészt ahova a virális genom beépül inszerciós mutációk alakulhatnak ki, fokozva a carcinogenezis
kialakulásának esélyét.
- Kofaktoroknak fontos szerepe van pl. aflatoxin.
- A látencia periódus a HBV fertőzés és a PHC kialakulása között 9-35 év.
Diagnózis:
- A HBsAg és HBeAg folyamatosan szekretálódnak a vérbe a vírus szaporodása során.

- A HBeAg kimutatása korrelál a fertőző vírus jelenlétével.
- A HBsAg specifikus ellenanyagok jelenléte szerokonverziót vagy a vakcina hatásosságát jelentik.
- A HBcAg specifikus ellenanyagok jelenléte fennálló primer HBV fertőzésre utalnak, így a legmegbízhatóbb
kimutatása az akut fertőzésnek a HBc elleni IgM kimutatása különösen az „ablak periódusban” amikor még
nincs jelen a keringésben a HBsAg és az ellene termelt ellenanyag sem.
- A krónikus HBV hordozónak tekintjük azt, akikben a HBsAg 6 hónapnál tovább perzisztál a HBeAg és az ellene
képződött ellenanyag (anti-HBeAg) jelenlétében.
- A HBsAg perzisztálhat évekig a HBeAg eltűnését követően.
- Szemben az akut betegségben fennálló magas titerű anti-HBc-vel, krónikus HBsAg hordozókban alacsony titerű
anti-HBc IgM mutatható ki általában.
- A vírus mennyisége a vérből kimutatható PCR technikákkal.

- A vírus mennyiségének ismerete segítséget nyújt a krónikus fertőzés követésében és az antivirális terápia
hatékonyságának ellenőrzésében.
- A DNS polimeráz aktivitás a virémiás fázis jellemzője az inkubáció korai időszakában már mérhető.
- Igen magas HBV szám (1010 vírus/ml) van jelen a vérben a fertőzés kezdeti szakaszában.
Therápia:
- A krónikus hepatitis B kezelésének „gold standarja” az interferon (IFN) volt, az utóbbi években már pegylált
interferont (PEG-IFN) alkalmazunk.
- Az IFN-ok direkt antivirális hatásuk révén gátolják a HBV replikációját, immunmoduláns hatásuk révén pedig a
fertőzött hepatocyták eliminálásával segítik a gyógyulást.
- Az IFN májcirrhosisban nem adható.
- A PEG-IFN-ok közül a PEG-IFN alfa-2a van törzskönyvezve hazánkban
- A másik kezelési lehetőség a nukleozid analógok (NA) alkalmazása, amelyek a HBV DNS polimeráz gátlása
révén a vírus replikációját gátolják.
- Jelentős előnyük az IFN-nal szemben, hogy mellékhatásuk lényegében nincs, szájon át és dekompenzált
májcirrhosisban is adhatók, azonban a kezelést évekig, gyakran a beteg élete végéig folytatni kell.
Ma egyértelműen a két leghatékonyabb NA, melyekkel az esetek 80–100 %-ában lehet teljes vírusreplikáció-
gátlást elérni az entecavir (ETC) és a tenofovir (TNF), amelyek esetében a rezisztencia kialakulása igen
ritka.
- A TNF hatásos lamivudin- (LAM) és ETC-rezisztens esetekben is. Az újabb adatok igazolták, hogy a hosszú távú
kezelés megállítja a betegség progresszióját, sőt hisztológiai javulást, fibrosis regressziót eredményez, valamint
csökkenti a májbetegséggel kapcsolatos és az összmortalitást is.
- A kedvező klinikai tapasztalatok alapján a hazai és a nemzetközi szakmai ajánlások is a PEG-IFN-kezeléssel

egyenrangú, szintén elsőként választható kezelési módként ajánlják az ETC-t és a TNF-t.
- A régebben széles körben használt LAM kedvezőtlen rezisztenciaprofilja miatt ma új kezelésként nem
indítható, alkalmazása csak bizonyos speciális betegcsoportokban profilaktikus kezelésként, illetve ETC és TNF
ellenjavallata esetén jön szóba.
- A hazánkban is még elérhető adefovir (ADF) a TNF-nél és az ETC-nél kevésbé hatásos, de a LAM-nál
kedvezőbb rezisztenciaprofilú NA. Ma már új kezelésként sem monoterápiában, sem LAM-rezisztencia esetén
nem ajánlott.
219
Passziv immunizálás:
- HBIG (hepatitis B specifikus immunglobulin) magas anti-HBsAg titerű donorokból állítják elő. A használatos
dózis 200-400 IU, intramuscularisan. A HBIG kezelést kell alkalmazni:
- Olyan egyének esetén, akik pl. kontaminált tűvel megszúrták magukat és korábban nem kaptak védőoltást vagy
arra nem reagáltak.
- Az újszülötteknek, akik fertőzött anyától születtek (az aktív immunizálás mellett).
- Krónikus HBV fertőzötteknél, megakadályozni az újonnan kapott máj fertőződését.
- A HBIG-t amilyen gyorsan lehet, be kell adni, de legkésőbb 48 órán belül, 4 héttel később egy újabb dózis
szükséges azoknak, akik nem reagáltak az akkor beadott védőoltásra.
- Tűszúrásos baleset kapcsán, ha az egyén nem volt korábban vakcinálva a HBIG mellett el kell kezdeni az aktív
immunitás kialakítását aktív védőoltással, a kétféle oltóanyagot két különböző helyre beadva.
- A HBV-vel fertőzött anyák esetében, hogy elkerüljük az anyáról a gyermekre az átvitelt a születés után 24 órán
belül az újszülöttet passzívan és aktívan is immunizáljuk. Ez az esetek 90%-ában hatásos.
Aktív immunizálás:
- A védőoltás rekombináns HBsAg proteint tartalmaz (a surface protein kódolásáért felelős gént egy eukariota
expressziós plazmidba klónozták, és azt egy élesztő gombába helyezték, ahol megtermeli a fehérjét).
- A vakcina protein partikulákat tartalmaz, melyek hasonlóak a betegek vérében található virális részecskékhez, de
nem glikolizáltak.
- A vakcinát Alum adjuváns kíséretében adják, mélyen az izomban (m. deltoideus), a véletlen zsírba adás erősen
rontja a szerokonverzió esélyét. A védelem kialakítására legalább két oltás szükséges (0, 6 hónap).
- A vakcinára kialakult immunválasz tartóssága az oltási sorozat befejezése után kifejlődött ellenanyag titer
nagyságától függ.
- A vakcinációt következtében kialakuló >10 U/mL anti-HBs fogadható el protektívnak.
- Azokat az egyéneket, akik két oltási sorozat után követően sem alakítanak ki immunitást, a vakcinára nem
reagálóként definiáljuk.
- Ezek ez egyének nem védettek, így baleset esetén, pl. szúrás kontaminált tűvel, passzív immunizálással kell őket
megvédeni!
220
90. Fejlődési rendellenességet okozó vírusok.
Varicella Zoster vírus:
A VZV a legkisebb genommal rendelkezik a herpesvirusok között

A VZV hasonló módon, de kevesebb sejt típusban szaporodik mint a HSV
Pathogenezis
A VZV fertőzés leggyakrabban inhaláció útján terjed (kontakt úton is!)

A fertőzés a légző rendszer epithelialis sejtjeiben kezdődik, ahol a vírus szaporodik
A vírus a vér- és limfatikus keringéssel terjed megfertőzve a reticulo-endothelialis
sejteket
A fertőzést követő 12-14 napra eljut a bőrbe, mucosába
A bőrön vesiculopapularis kiütéseket okoz, amelyek pustulákká alakulnak, majd
beszáradnak
A vezikulák nagy mennyiségben tartalmazzák a vírust
A VZV a hátsó gyöki ganglionokban alakít ki látenciát, reaktiválódhat zoster formájában
Congenital varicella syndroma (CVS)

Ritkán fordul elő, ha az anya a terhesség első húsz hetén belül fertőződik,
a fertőzött anyák 2%-a hoz világra CVS-ben szenvedő magzatot.
A szimptómák főleg a bőrt, végtagokat, a szemet és az agyat érintik.
- heges bőr léziók
- hypopigmentatio
- microphtalmia
- cataracta
- chorioretinitis
- opticus atrophia
- microcephalia
- calcificatio
- cephalaplasia
- végtag hypoplasia
- motoros és sensoros defektusok
Parvovírus B19
Szerkezet: 18-26 nm (legkisebb DNS vírusok)

kapszidja ikozahedrális
nem rendelkezik peplonnal
Genom: egyszálú (+ vagy -, külön virionban) lineáris DNS
5500bp
Csak osztódó sejtekben képes szaporodni.
Célsejtek: vöröstest-képzés progenitorai (ezekben képes szaporodni)
megakaryocytákat, leukocytákat elpusztítja, de bennük nem szaporodik.
Replikációs ciklus:
• kötődés a sejtreceptorhoz – P vércsoport antigén (globoside)
• „uncoating” – cytoplasmában
• genom bejut a magba:
• terminális palindrom szekvenciák hurkot képezve a végeken primerként szolgálnak a celluláris DNS polimeráz
számára
• fehérjeszintézis – cytoplasmában
• virion összeépülés – magban
• A vírus kijutása a sejtből: sejtlízis (cytopathiás hatás – óriás pronormoblasztok)
Intrauterin fertőzés
• Terhes nők primer fertőzése esetén a vírus átjut a placentán a magzatba és non-immun hydrops fetalis vagy
congenitális anaemia jön létre; a májban károsítja az erytropoesist.
• Nem okoz fejlődési rendellenességet, az összes tünet a hipoxia következménye!
• A tünetek megszűnhetnek születés előtt (enyhe fertőzés) vagy vetélés, halvaszületés történhet.
221
Rubeolavírus
Togaviridae→ Rubiviridae genus → Rubeolavírus
Burokkal rendelkező vírusok, melyek genomja pozitív egyszálú RNS.

A kapszid ikozahedrális szimmetriájú.
Egy szerotípusa van.
Congenitalis rubeola sy valószínűsége:
0.-12. hét : 75-100%-os kockázata van annak, hogy az újszülött valamilyen kongenitális fejlődési rendellenességgel születik
13.-16. hét: 50%-os kockázata van annak, hogy az újszülött valamilyen kongenitális fejlődési rendellenességgel születik
20. hét után: a kongenitális fejlődési rendellenesség kialakulásának kockázata rendkívül csekély
CRS tünetei:
Szervi érintettség Betegség

Szem fejlődési rendellenesség Cataracta
Microphthalmia
Glaucoma
Retinitis
Szív fejlődési rendellenesség Ductus arteriosus Botalli persistens
Pitvari septum defectus
Kamrai septum defectus
Arteria pulmonalis stenosisa
Hallás károsodás Sensorineuralis süketség
Központi idegrendszer Mentalis retardatio
Meningoencephalitis
Progresszív rubeola panencephalitis
Microcephalia
Egyéb szervek Alacsony születési súly
Csont laesiok
Hepatosplenomegalia
Hematológiai eltérések:
thrombocytopenia +/– purpura
Pneumonitis
Endokrin dysfunctio: inzulin-dependens
diabetes mellitus, thyreoiditis
A rubeolavírus teratogén hatásában szerepet játszó mechanizmusok
A rubeolavírus a fertőzés kezdeti szakaszában aktiválja az Akt/ERK/mTOR utat, aminek a vírus szaporodási ciklusa
szempontjából három előnyös biológiai következménye lehet.
A vírus ezáltal:
 elkerüli a xenofágia általi pusztulást,
 biztosítani tudja hosszú időn keresztül a virális proteinek szintézisét és
 kivédi a fertőzött sejtek azonnali apoptótikus válaszát
A rubeolavírus nsp90 interakcióba lép két fontos sejtosztódást szabályozó fehérjével, a retinoblastoma proteinnel (pRb) és a
citron kinázzal, aminek két fontos biológiai következmény lehet:
 Az nsp90/pRb interakció a sejtosztódás folyamatának szabályozásában idéz elő zavart, mely a G1/S fázist érinti
 Az nsp90/citron kináz interakció szintén a sejtciklus zavarát eredményezi, mely az M fázist érinti
 A sejtosztódás zavara p53 aktivációhoz vezet, ami lassítja a sejtciklus lefolyását , illetve bizonyos szövettani típusú
sejtkben apoptosist indukál a fertőzés késői szakaszában.
A csökkent mértékű sejtosztódás és a sejtspecifikus módon bekövetkező apoptotikus sejthalál szervspecifikus
diszfunkciókhoz vezethet.
A citron kináz nélkülözhetetlen a cytokinesishez, vagyis az osztódó sejtek szétválásához
A citron kináz hiányában poliploid sejtek képződnek, melyek nem életképesek, ezért apoptosissal elpusztulnak
222
91. Poliovírusok.
A picornavírusok neve a pico (kicsiny) és RNA (ribonukleinsav) szavakból tevődik össze. A picornavírusok népes családjába
9 genus tartozik, ezek közül a fontosabb humán kórokozók az enterovírusok, rhinovirusok, Hepatovírus, Cardiovírus,
Aphtovírus
Picorna vírusok álalában:
- Pozitív szálú RNS vírusok,

- ikozahedrális kapsziddal rendelkeznek, ami 12 pentamerből áll.
- Átmérőjük 27–30 nm.
- Burokkal nem rendelkeznek.
- A vírusra jellemző proteinek, a VP1, VP2, VP3, VP4 polipeptidek.
- A vírusgenom a kapszid proteineken kívül legalább két proteázt is kódol, valamint az RNS dependens RNS
polimerázt.
- A poliovírusok pl. olyan proteázt termelnek, mely az eukaryota gazdasejt transzlációs folyamatait gátolja.
- A vírusok szöveti tropizmusa a különböző sejttípusokon megtalálható receptorokhoz való kötődési képességükön
alapszik.
- A receptorokhoz a VP1 protein kapcsolódik, pontosabban ennek mélyedésébe illeszkedik be a sejtfelszíni receptor.
- Az e fehérjén bekövetkező konformációváltozás gátolhatja a vírus nukleinsav sejtbejutását („uncoating”), ezen
alapszik egyes antivirális anyagok hatásmechanizmusa.
- A poliovírusok, egyes Coxsackie-vírusok és a rhinovírusok proteinjei az immunoglobulin szupercsalád tagjai közé

tartoznak.
- Éppen ezért kötődnek az intercelluláris adhéziós molekulákhoz, az ICAM-1 receptorokhoz, melyek epitheliális
sejtek, fibroblastok és endothel sejtek felszínén expresszálódnak.
- Az echovírusok és más enterovírusok a komplement rendszer regulációval kapcsolatos CD55 (decay accelerating
factor) molekulához képesek kapcsolódni.
- A receptorhoz való kötődés után kiszabadul a virion VP4 peptidje, majd pedig a VP1 protein segítségével a
sejtmembránon egy csatornát, pórust „fúrva” bejuttatja a vírus genomot a sejtbe.
- A nukleinsav közvetlen a riboszómához kötődik mely, tekintve, hogy a virus RNS tartalmaz olyan hurkokat, mely
emlékeztet egyes celluláris mRNS-ekre, „felismeri” azt.
- Így a fertőzést követő 10–15 percen belül megszintetizálódik a vírusra jellemző valamennyi protein.
- A virális RNS dependens RNS polimeráz segítségével elkészül a negatív szálú RNS, melyről újabb mRNS
szintetizálódik.
- Sejtenként akár 400 000 virális RNS is képződhet.
- A picornavírusok meggátolják a gazdasejt RNS és fehérje szintézisét, aminek egyik következménye a cytopathiás
hatás megjelenése.
- Ugyanakkor sejtenként akár 100 000 új virion is képződhet, ami sejtlízishez vezet.
- Az egész replikációs ciklus mindössze 3–4 órát vesz igénybe.
- A fertőzések kezelése általában tüneti, de a Pleconaril terápiához reményeket fűznek az enterovírus- és

rhinovírusfertőzések esetében. A gyógyszer a vírus receptorhoz kötést és a vírusgenom sejtbe jutását gátolhatja.
Enterovírusok pathogenesise:
- Az enterovírusok, nevük ellenére általában nem enterális betegségeket okoznak, viszont enterálisan terjednek, a
bélben szaporodnak, és megjelennek a székletben, mely terjesztésükben meghatározó.
- A fertőzés a szájon át történik, a behatolási kapu a felső légutak, garat és a bélrendszer.
- Utóbbit megkönnyíti, hogy e vírusok – eltérően a rhinovírusoktól – meglehetősen ellenállóak a gyomor- és
epesavakkal, illetve proteázokkal szemben.
- A Coxsackie és az Echovírus aerosol útján, a légutakon keresztül is bejuthatnak a szervezetbe.
- Szaporodásuk először a tonsillák és a garat lymphoid szöveteiben indul, majd megfertőzik a Peyer-plakkokat is.
- Az ezt követő elsődleges viraemia juttatja el a vírusokat a célsejtjeiknek megfelelő szervekbe, szövetekbe, a
nyirokcsomókba, a lépbe és a májba.
- Az egyes enterovírusok különböző szöveti tropizmusa magyarázza az eltérő klinikai megjelenési formákat.
- E szervekben szaporodva jön létre a másodlagos, szekunder viaraemia.
- Az enterovírusok cytolitikusak, így szaporodásuk a célsejtek pusztulását okozza.
- Az enetrovírusokkal szembeni védelem alapja a humorális immunválasz.

- Az oropharynxban elinduló, illetve a béltraktusban zajló fertőzés leküzdésében igen nagy szerepe van a szekretoros
ellenanyagoknak.
- A celluláris immunválasz nem játszik védőszerepet az enterovírus okozta fertőzésekkel szemben (a közeli
rokonságot mutató hepatitis A-vírus-fertőzés esetén meg egyenesen a patológiai elváltozások alapját jelenti).
223
Epidemiológia:
Az enterovírusok kizárólag emberi kórokozók, terjedésükben nagy szerepe van a zsúfoltságnak, rossz higiénés
körülményeknek.
A nyári hónapok különösen kedveznek az járványok kialakulásának.
Viszonylag rezisztensek a külvilág behatásaival, szárazsággal, folyóvizekben akár hónapokig is fertőzőképesek maradnak.
Detergensekkel szemben ellenállóak, de 50–55 C-on elpusztulnak. Sósav, hipokloritok hatásosak de szerves anyagok (pl.
uszodákban) ezek hatását meggátolhatják.
Diagnózis:
Az enterovírusok diagnosztikájában, napjainkban a tenyésztési eljárásokat a megfelelő, specifikus primerek alkalmazásán

alapuló RT-PCR diagnosztika váltja fel. Ennek (a gyors diagnózisnak) különösen a meningitisek esetében van óriási
jelentősége.
Poliovírus:
A poliovírusok jellemző tulajdonsága az idegrendszerhez való affinitás. A vírus 3 típusa ismert, melyek antigenitásukban
különböznek. Az 1-es típus okozza a legtöbb járványt.
Megbetegedések:
- A fertőzés az esetek mintegy 90%-ban asymptomatikus, azaz a vírus replikációja a garatüregre és a bélrendszerre
korlátozódik.
- Az abortív poliomyleitis az esetek 5%-ában alakul ki, a fertőzést követő enyhe betegségként, lázzal, fejfájással,
torokgyulladással, és hányással.
o Az inkubációs idő 3–4 nap.
- Az ún. nonparalyticus poliomyelitis, vagy asepticus meningitis a poliovírusal fertőzöttek 1-2%-ában fordul elő.
o Ilyenkor a vírus eljut a központi idegrendszerbe, és izomspazmust, hátfájást okoz a fenti tünetekhez
társulva.
o A betegek általában 10 napon belül gyógyulnak.
- A paralyticus polio (a gyermekbénulás vagy Heine–Medin-kór) a betegség a legsúlyosabb formája, mely 0,1–2%
gyakorisággal fordul elő.
o Lefolyása két fázisú:
 Az enyhe tünetek lecsengését követően 3-4 nap múlva jelentkeznek a súlyos tünetek.
 Ilyenkor a vírus a vérből a gerincvelő elülső szarvába kerül, ahol cytolyticus hatása révén a
motoroneuronok pusztulását hozza létre.
 Hasonló folyamat mehet végbe az agyi motoros cortexben is.
224
- Az idegek innervációs területe, illetve érintettségük mértéke határozza meg a bénulásos tünetek kiterjedtségét.
o A spinális paralysis egy vagy több végtagizmot érinthet, míg a bulbaris (craniális) paralysis az agyi
idegeket vagy a légző központot támadja meg.
o A végtagbénulás általában egyoldali, és a szenzoros idegeket nem érinti.
- A kimenet változó; előfordulhat lassú gyógyulás, de a bénulás gyakran végleges, sőt lehet fatális is.
- A vakcináció elterjedése előtt a bulbaris poliomyelitis esetében a betegek 75%-a a pharynx, a hangszalagok
innervációjának érintettsége mellett légzésbénulás miatt halt meg, vagy kényszerült ún. vastüdőben élni az 50-es
években.
- A paralyticus poliofertőzések 85%-át az 1-es típusú vírus okozza.
- A postpolio szindrómaa vírusfertőzést követően 30–40 év múlva jelentkezhet az esetek 20–80%-ában.

o A korábban érintett izmok funkció kiesése következhet be, a neuronok késői, de ismeretlen okból történő
pusztulása miatt.
Diagnózis:
- Asepticus meningitis esetén a liquorban annak típusos, nem kórokozó-specifikus képét látjuk (lymphocytosis,
pleocytosis 25–500 sejt/mm3 sejtszámmal, a glükózszint normális vagy kissé alacsony, és granulocyták nincsenek).
- A pozitív mintát a betegség kezdetén a garatváladék, majd később a széklet jelenti.
- A vírus jól szaporítható majomvese sejtkultúrákban.
Prevenció:
- A gyermekbénulás megelőzése az orvostudomány egyik legnagyobb vívmánya.

- Az Egészségügyi Világszervezet programjában szerepel, hogy a fekete himlő után a belátható jövőben a
poliomyelitis kórokozójának eradikációja is megtörténjen.
- A sikeres vakcinálási program a poliovírust csaknem kiszorította a fejlett országokból.
- Bénulással járó fertőzések azonban még ma is előfordulnak Afrikában, Afganisztánban, Pakisztánban, Indiában,
Nigériában, illetve ahol az oltási program akadályokba ütközik, esetleg vallási okokból van tiltva.
A poliovírus vakcina 2 formája ismeretes.
- Az inaktivált (IPV), azaz Salk-vakcina, és az élő attenuált vírust tartalmazó oralis polio vaccina (OPV), a Sabin
vakcina.
- Mindkét oltás 3 poliovírus törzset tartalmaz.
- Az IPV oltást 1956-ban vezették be.
- Lévén parenterális oltás, ez szekretoros IgA választ nem indukál.
- Más oltásokkal jól kombinálható.
- OPVhosszabb és hatékonyabb immunitást biztosít.

o Ezek az ún. „Sabin-cseppek”, melyeket 1962 óta alkalmaznak.
- Az OPV attenuálását humán vagy majomsejtvonalon tenyésztve érik el.
- Az attenuált törzs a garatban és a bélban szaporodik, de nem jut el az idegrendszerbe, nincs neurovirulenciája.
- Ráadásul a széklettel ürülve az esetleges székletszóródással a kontakt személyek is „immunizálódnak”, így
gyakorlatilag tömeges immunizálás valósul meg.
- Az OPV nagy előnye az IgA immunválasz, a védettség életreszóló.
- Veszélye, hogy nem immunkompetens személyben, vagy ha a vakcinatörzs virulenciája megváltozik, revertál, még
egyébként egészségesben is paralízis lehet az oltás szövődménye.
- Ennek arány 1:4 millió, ami még tovább csökkenthető, ha az első két oltás IPV-vel történik, és ezt követi az OPV.
- Mindennek ellenére, főleg biztonsági okokból, egyre több ország tér át (vissza) az IPV kizárólagos alkalmazására –
így hazánk is.
- Poliomyelitis diagnosztizálása esetén a kontakt személyeket ajánlott orális oltásban részesíteni, függetlenül oltási
előzményeiktől.
- Trópusi országokban az OPV alkalmazásának számos gyakorlati és biológiai akadálya van, így pl. a vakcina hűtött
tárolása nem mindig megoldott.
- Számos endémiás enterális fertőzés, vagy alultápláltság akadályozhatja a szerokonverziót.
- A teljes eradikáció eléréséhez a cél olyan attenuált vakcina előállítása, mely esetén kizárt a neurovirulencia
visszatérése.
225
92. Coxsackie-vírusok.
Aphtovírus

polimerázt.
alapszik.

tartoznak.
szintetizálódik.


ellenanyagoknak.
226
Epidemiológia:
körülményeknek.
Diagnózis:

jelentősége.
Coxsackie vírusok:
- Az elnevezés egy New York állambeli helység nevére utal, ahol az első esetet leírták.
- A Coxsackie-vírusok által okozott betegségek igen változatosak, a megjelenési forma függ attól is, hogy az A- vagy
B-vírus a kórokozó. Az A vírus elsősorban vesiculáris léziókat okoz, míg a B-vírus főleg a szívet és a pleurát érinti.
(A Coxsackie A 23 vírust újabban az Echovírus 9-hez sorolják).
Megbetegedések:
- Herpangina .
o Változatos szerotípusú Coxsackie-A-vírusok okozzák a hólyagokkal, gyakran kifekélyesdő hólyagokkal
járó torokgyulladást, mely lázzal, étvágytalansággal, elesettséggel jár.
o Néha a folyamat a lágy szájpadra is ráterjed.
o A betegség tüneti kezelés után magától gyógyul.
- Kéz-láb és száj betegség.

o A hólyagos kiütések a kézen, lábon, szájon és a nyelven jelennek meg, fájdalmas stomatitissel kísérve.
o Elsősorban a 16-os szerotipusú Coxsackie-A-vírus okozza.
o Közepes lázzal járó, néhány nap alatt gyógyuló betegség.
- Járványos pleurodynia – Bornholm-betegség (Előszőr Bornholm szigetén írták le a betegséget).

o Hirtelen lázzal kezdődő akut betegség, rendkívül kínzó, gyakran csak egyoldali mellkasi fájdalommal.
o Mindezt hányás, hasfájás, izomgyengeség kísérheti.
o A betegség kb. négy napig tart, de néhány napi javulás után relapsus következhet be.
o A kórokozó a Coxsackie-B-vírus.
227
- Myocarditis, pericarditis.
o Ugyancsak a Coxsackie-B-vírus okozza, elsősorban újszülöttekre veszélyes.
o Ilyen esetekben a lázas újszülöttben megmagyarázhatatlan hirtelen szívelégtelenség alakul ki.
o Cyanozis, tachycardia, cardiomegalia, hepatomegalia alakulhat ki.
o Az EKG-leletek myocarditisre utalnak.
o Érintett lehet a máj, pancreas és az agy is.
o Másik megjelenési forma a benignus pericarditis, fiatal felnőttekben vagy öregek esetében.
o A tünetek myocardialis infarktusra hasonlítanak, de lázzal járnak.
- Asepticus meningitis.
o A vírusos meningitis akutan kezdődő lázas állapot fejfájással, tarkómerevséggel, ezen kívül petechiák,
kiütések jelentkeznek.
o Rendszerint nyom nélkül gyógyul, hacsak nem komplikálódik encephalitissel (meningoencephalitis),
vagy ha 1 éves kor alatt jelentkezik.
o A Coxsackie-B-vírus által okozott aseptikus meningitis tünetei nem különböznek az enterovírusok által
okozott meningitis tüneteitől.
- Lázas, kiütéses, hurutos betegség .

o A náthás tünetekhez maculopapulózus bőrelváltozások társulnak, melyekből petechiák, esetleg vesiculák
alakulhatnak ki.
o Differenciáldiagnosztikai problémát nem okozhat elkülönítése a meningococcális eredetű petechiáktól,
bár utóbbi esetében a gyermekek elesettebb állapotban vannak.
o A Coxsackie-A-virus 21 és 24-es törzsei rhinovírus-fertőzéshez hasonló tüneteket okozhatnak.
- Acut haemorrhagiás conjunctivitis.

o A Coxsackie-vírus A 24 törzs különösen nagy contagiozitású conjunctivitist okoz.
o A lappangási idő 24 óra, a betegség 1–2 hétig tart.
- Pancreatitis.
o A Coxsackie-B-vírus által okozott pancreatitist a Langerhans-szigetek destrukciója miatt etiológiai
tényezőnek tartják az insulin dependens diabetes kialakulásában.
- A Coxsackie-vírusok a garatból, székletből, liquorból mutathatók ki.

- A B vírus majom, vagy emberi eredetű vese sejtvonalon tenyészthető, szemben az A vírussal, mely inkább szopós
egérben szaporítható.
- Az A és B vírus elkülönítésére szintén felhasználható ez az állatmodell: A Coxsackie-A-vírusok (1-24) szopós
egerekben petyhüdt, izomnecrosis okozta paralízist hoznak létre, míg a B vírusok (1–6) az encephalitis
következtében spasztikus bénulást.
- Ezt a módszert egyre inkább az RT- PCR váltja fel a kétféle vírus elkülönítésére.
- A terápia tüneti, védőoltás nincs.
228
93. Echovírusok és egyéb enterovírusok (68-71).

Aphtovírus

polimerázt.
alapszik.

tartoznak.
szintetizálódik.


ellenanyagoknak.
229
Epidemiológia:
körülményeknek.
Diagnózis:

jelentősége.
Echovírusok:
- A több mint 30 szerotípusba tartozó vírusokat emberi székletből izolálták, szövetkultúrákon tenyésztve, melyekben
cythopathiás hatást vált ki.
- Innen származik neve is: Enteric Cytopathic Human Orphan vírus.
- Elnevezése azt is jelzi, hogy kórokozó képessége sem fajlagos: okozhat aseptikus meningitist, bénulást, kiütéseket,
és légúti megbetegedéseket.
- A fertőzések gyakran közösségben élő gyerekek körében jelentkeznek.
- Az inkubációs idő 3–5 nap, a tünetek: láz, felső légúti tünetek, hasmenés, kiütések.
- Ezt követheti a meningitises tünetek hirtelen kialakulás.
- Általában nyom nélkül gyógyul, bár ritkán (pl. echovirus 4 fertőzés után) bénulások maradhatnak vissza.
- Elsősorban a 4, 6, 9, 16, 20, 28 és 30-as típusok okoznak járványokat.
- Bizonyos szerotípusok okozhatnak csak légúti, vagy csak emésztőszervi tüneteket.
- A terápia tüneti, vakcináció nincs.
Enterovírusok:
Közel 40 éve az újabban izolált enterovírusokat csak számmal jelölik.
- 68: pneumonia és bronchitis
- 70: acut haemorrhagias conjunctivitis, paralysis, meningoencephalitis
- 71: paralyisis, meningoencephalitis, kéz-láb-száj betegség
230
94. Hepatitis A és E vírusok.

Hepatitis A:
Szerkezet:
- A HAV korábban a Picornavírusokon belül az enterovírusokhoz (72) tartozott, ma a Hepatovirus genus egyetlen
tagja.
- A HAV 27 nm-es, envelop nélküli, ikozahedrális szimmetriát mutató kapsziddal rendelkezik, amelyen belül
található a pozitív egyszálú RNS.
- A HAV genom 5′ végéhez kapcsolódik a VPg protein, a 3’ végéhez pedig egy poliadenilált szekvencia.
- A kapszid stabilitása sav vagy más irányú kezelésre még a picornavírusok közül is kiemelkedik.
- A HAV-nak csak egyetlen egy szerotípusa létezik.
- A kapszid 12 csúcsi pentamert tartalmaz, mindegyik pentamer öt protomerből áll.

- A protomereket négy virion polipeptid építi fel (VP1 -VP4).
- VP2 és a VP4 a VP0 prekurzor hasításakor jön létre.
- A VP4 merevíti a virion sszerkezetét, de csak miután a genom belekerült a kapszidba.
- Stabil:
- Savas körülmények között (pH1)
- Oldószerekben (éter, kloroform)
- Detergensekben
- Sós vízben, talajvízben (hónapokig)
- A kiszáradást jól tűri
- Hőmérséklet
- 4°C-on: hetek
- 56°C-on: 30 percig stabil
- Inaktiválható:
- Az ivóvíz klórozásával
- Formalinnal
Replikáció:
- A virion csúcsainál a VP1 protein kanyont formál, ezzel kötődik a gazdasejti receptorokhoz.
- A genom ezt követően beinjektálódik a membránon keresztül.
- A csupasz HAV genom elegendő a fertőzés megindulásához, ha mikroinjektálják a sejtbe.
- A genom direkt kötődik a riboszómához.
- A fertőzést követő 10-15 percben az összes vírus fehérjét tartalmazó poliprotein megszintetizálódik.
- A poliproteint egy virális proteáz darabolja fel.
- A virális RNS-dependens RNS polimeráz megszintetizálja a negatív RNS szálat, amelyről az új genom
szintetizálódik.
- A vírus genom replikációját, követően a proteáz a poliproteint VP0, VP1 és VP3 strukturális proteinekké hasítja,
amelyek kapszid alegységekké szerelődnek össze.
- Öt alegység formál egy pentamert, és 12 pentamer alkotja a prokapszidot.
- A genom inszercióját követően a VP0 protein VP2-re és VP4-re hasad bezárva a kapszidot
Pathogenesis:
- A HAV az oropharynx vagy a bél epithel rétegén keresztül jut be a vérkeringésbe és annak segítségével éri el a máj
parenchimás sejtjeit.
- A vírus a hepatocytákban és a Kupffer sejtekben szaporodik.
- A vírusok az epébe ürülnek, onnan pedig a székletbe kerülnek. A betegek már a sárgaság kialakulása előtt 4-6
nappal nagymennyiségű vírust ürítenek a széklettel.
- A HAV lassan szaporodik a májban, anélkül, hogy nyilvánvaló cytopathiás károsodást okozna.
- Bár az IFN gátolja a vírus szaporodását, az NK sejtek és a T-sejtek szükségesek a fertőzött sejtek eliminációjához.
Az ellenanyagok, a komplement és a ellenanyag dependens celluláris cytotoxicitás fokozza a vírus eliminációt.
- A kialakuló icterus a májkárosodás következménye.
- A primer fertőzés során keletkezett ellenanyagok életre szóló védelmet biztosítanak.
- A HAV nem okoz krónikus fertőzést és nem hozható kapcsolatba hepaticus carcinomával.
231
Acut infectiosus hepatitis:
- A HAV fertőzés tünetei nagyrészt hasonlóak a HBV fertőzéshez.

- A gyerekekben általában enyhébbek a tünetek mint felnőttekben.
- Az akut hepatitis tünetei az expozíciót követően 15-50 napon kezdődnek és a legintenzívebbek a sárgaság
megjelenése előtt 4-6 nappal.
- A kezdeti tünetek a láz, a fáradtság, rosszullét, étvágytalanság, hasi fájdalom.
- Később megjelenik a sötét vizelet (bilirubinuria), az acholiás széklet és a sárgaság, melyet hasi fájdalom, a
máj megnagyobbodása és viszketés kísér.
- A sárgaság a felnőttek 70-80%-ban, a gyerekek (<6 évnél fiatalabb) 10%-ban van jelen tünetként. Az icterusos
periódus alatt a tünetek enyhülnek.
- Teljes felépülés az esetek 99%-ában a kezdettől 2-4 hét múlva várható.
- A HAV fertőzést nagyon ritkán (3/1000) fulmináns hepatitis követi, melynek a mortalitása 80%.
- A HBV-től eltérően az immunkomplex mediált szimptómák (pl. arthritis, kiütések stb.) ritkán fordulnak elő HAV
fertőzésben.
Diagnózis:
- A HAV fertőzés diagnózisa történhet a klinikai tünetek alapján, a fertőzőforrás azonosításával vagy szerológiai
tesztekkel.
- Az akut fertőzés bizonyítására a legalkalmasabb a HAV specifikus IgM ellenanyagok kimutatása ELISA-val.
- A vírus nukleinsav is kimutatható.
- Nincs megfelelő szövetkultúra a tenyésztésére, így a vírus izolálását nem végzik.
Epidemiológia:
- Az összes akut hepatitisek kb. 40%-át a HAV okozza.

- A HAV könnyen terjed a közösségekben, mert a fertőzött emberek már a tünetek előtt 10-14 nappal ürítik a vírust,
valamint a gyerekek 90%-a a felnőttek 25-50%-a tünetmentes, de produktív fertőzése van.
- A vírus a székletbe ürül és fecalis-oralis, vagy kontakt úton adódik át.
- A vírus kontaminált étellel, vízzel és kézzel terjed (a fertőző dózis alacsony, 100 virion elegendő).
- A nem megfelelően tisztított szennyvíz kontaminálhatja a vízrendszereket valamint a kagylókat, csigákat,
osztrigákat, melyek egyfajta szűrőként a vírust koncentrálják a szervezetükben.
- Napjainkban leírtak járványt kontaminált fagyasztott málna evését követően.
- A HAV fertőzés magas incidenciája direkt összefüggést mutat a szegénységgel és a zsúfoltsággal.
- A fejlődő országokban a többnyire az összes fertőzött gyerek, akikben a betegség enyhe és életre szóló immunitást
eredményez.
Prevenció és infekciókontroll:
- A HAV terjedése megállítható, ha megszakítjuk a vírus fekális-orális terjedését.

- (kerülni kell a kontaminált víz és élelem, különösen a nyers kagyló fogyasztását)
- A megfelelő kézmosás különösen a napközikben és mentális központokban esszenciális.
- Az ivóvíz klórozása általában elegendő a vírus elpusztítására.
- A profilaktikusan adott normál gamma globulin a korai inkubációs periódusban (az expozíciót követő 2 héten
belül) az esetek 80% - 90%-ban képes megelőzni a klinikai betegséget.
- Az elölt HAV-ot tartalmazó vakcina alkalmas a rizikócsoportba tartozó gyerekek és felnőttek oltására,
különösen azok számára akik endémiás területre utaznak. A vakcina beadható a két évnél idősebb
gyerekeknek, akár a HBV vakcinával is.
- Kínában élő, attenuált vírust tartalmazó vakcinát használnak. A HAV-nak csak egyetlen szerotípusa van és csak az
embert képes fertőzni, ez biztosítja az immunizálási program sikerességét.
232
Hepatitis E:
- Az első HEV esetet 1955-ben írták le New-Delhiben

- A HEV-t 1991-ben jellemezték
- A HEV virion nem rendelkezik borítékkal, a genomja pozitív egyszálú RNS.
- A Hepevirus családba sorolták.
- A virion szerkezete és a genom szerveződése alapján a calicivírusokhoz hasonlítanak; de további hasonlóságot
mutat a rubeola valamint más togavírusokkal.
- Egyetlen egy szerotípusa van, ezen belül pedig négy genotípusa, (HEV1, 2, 3, 4) amelyek egymással
keresztreagálnak.
- A HEV1,2 a fejlődő országokban fordul elő és humán pathogén, fecalis-orális módon terjed
- A HEV3,4 a fejlett országokban az állatokat is (pl. sertés) fertőzi, így itt zoonózisnak tekinthető.
Pathogenesis:
- A betegség inkubációs ideje 15-60 nap, átlagosan 40 nap.

- A klinikai jellemzők: akut hepatitis; anorexia, láz, hasi fájdalom, hányinger, hányás, sötét vizelet, acholiás
széklet.
- A máj funkciós tesztek hepatocelluláris károsodást mutatnak és sárgaság fejlődik ki.
- Legtöbb klinikai eset 15-40 éves korban fordul elő.
- A fiatal felnőttekben a fertőzés általában enyhe és nem jár icterus-szal.
- A vírus orális úton terjed, és a vírus ürülése 4 héttel indul a fertőzést követően, a vírus kb. 2 hétig perzisztál.
- A máj károsodása 3 hónap múlva válik nyilvánvalóvá.
- A mortalitás átlagosan 1–3%, de elérheti a 5–25%-ot is a harmadik trimeszterben levő terhesekben.
- HEV okozta krónikus fertőzést mostanában a súlyosan immunszupprimált betegekben (májtranszplantáltak és HIV
betegek között) tapasztaltak.
- A HEV minden típusára jellemző, hogy extrahepaticus kórképeket képes okozni: neurológiai eltéréseket,
glomerulonephritist, pancreatitist, thrombocytopeniát, aplasticus anemiát.
Diagnózis:
- Szerológiai tesztekkel a vírus specifikus ellenanyagok (IgM, IgG) detektálható.

- Reverz transzkriptaz–PCR-rel kimutatható a virális RNS, de ez nem terjedt el széles körben
- HEV fertőzés esetén nincs specifikus terápia, de a ribavirin hatásos a krónikus fertőzésekben.
- A megelőzésben fontos az élelmiszer higiénés előírások betartása.
- A vakcina fejlesztés alatt van. (Kínában elérhető a rekombináns HEV-239 vakcina)
Epidemiológia:
- A vírus orálisan terjed, a járványok a vízhálózat vagy az élelmiszerek szennyeződéhez köthetők.

- Eltérően a HAV-tól kicsi az esélye az emberről-emberre történő átvitelnek.
- A HEV a sporadikus hepatitisek több mint 50%-áért felelős.
- A fejlett országokban a vírus ellenes ellenanyag előfordulása kb. 2 %, és a legtöbb fertőzés az utazók között fordul
elő, akik endémiás területre utaznak.
- A HEV Afrikában és Ázsiában endémiás.
- Szeroepidemiológiai vizsgálatok alapján sokféle állat (főemlős, disznó, marha,birka kecske, rágcsáló) hordozza a
specifikus ellenanyagot, ami arra utal, hogy rezervoárként szolgálnak a természetben.
233
95. Rhinovírusok és coronavírusok

Aphtovírus

polimerázt.
alapszik.

tartoznak.
szintetizálódik.

Rhinovírusok:
- közönséges nátha leggyakoribb kórokozói, több mint 100 szerotípusuk ismert.

- Az enterovírusokkal ellentétben nem szaporodnak a gastrointestinális traktusban.
- Savas pH-ra érzékenyek, replikációjuk 33 C körül a legintenzívebb.
- Nem véletlen, hogy a nazális mucosa alacsonyabb hőmérsékletű közegében képesek multiplikálódni.
- Már egyetlen vírus partikulum is elindíthatja a fertőzést.
- 20–37 oC között relatíve stabilak, a környezetben, így pl. akár kilincseken (!) igen sokáig, napokig, fertőzőképesek
maradnak.
- A kiszáradást jól tűrik, és a detergensek egy részére is rezisztensek, viszont aldehidekre és hipokloridokra
érzékenyek.
234
Pathogenesis:
- A vírus a csillószőrös nasalis epitheliális sejtekben szaporodik

- A csillószőrök mozgása megszűnik, illetve mind a csillószőrök, mind maguk a sejtek degenerálódnak a vírus
replikáció következtében.
- A betegség csúcspontján akár 500–1000 infektív virion található 1 milliliter váladékban.
- A fertőzött sejtek bradykinint és hisztamint termelnek, ami a tipikus orrfolyási tünetekért felelős.
- A további vírusszaporodásnak az interferon termelés vethet gátat.
- Ez azonban kétélű fegyver, hiszen a termelődő cytokinek elősegítik a vírusok terjedését, mivel fokozzák a vírus
receptorként funkcionáló ICAM-1 expressziót.
- A lokális IgA és a szérum IgG kb. egy héten belül kimutatható, azonban a rhinovírusokkal szemben kialakuló
immunitás rövid ideig tart, és típus specifikus.
- Ez magyarázza, hogy a nagyszámú, több mint 100 szerotípusú nátha vírusa miért okozhat oly sokszor
megbetegedést ugyanabban az egyénben.
- A vírus genomban az influenza vírushoz hasonlóan mutáció, antigén drift is bekövetkezhet.
Megbetegedések:
- A terjedés légúti váladékkal, aerosollal, vagyaz azzal szennyezett tárgyakkal, kézzel történik.
- Az orron, szájon, szemen át bejutó vírusok a felső légutakban okoznak fertőzést, a tipikus nátha tüneteit.
- Az orrfolyást orrdugulás követheti.
- Enyhe torokgyulladás is előfordulhat, gyengeséggel, rossz közérzettel, a magas láz viszont ritka.
- Az akut szakasz 3–4 nap alatt lezajlik, de köhögés követheti akár 7–10 napig.
- A fertőzöttek mintegy fele tünetmentes, akik szintén terjesztik a fertőzést.
Diagnózis:
- A tünetek meglehetősen egyértelműek, bár néha nehezen különíthetők el egyes enterovírusok, parainfluenza
vírusok, coronavírusok által előidézett tünetektől.
- Orrmosó folyadékból izolálható a vírus, mely diploid fibroblast sejteken legjobban 33 C-on tenyészthető.
- Szerotipizálás általában nem szükséges, de neutralizációs próbával kivitelezhető.
Therápia, prevenció:
- Jelenleg specifikus kezelés nincs.

- Számos, a vírus adhézióval, illetve RNS polimerázával interferáló szerrel folynak terápiás kísérletek.
- A nagyszámú szerotípus és a vírus változékonysga miatt a védőoltás kidolgozására az esélyek korlátozottak.
- A legfontosabb a kézmosás, a fertőtlenítés, esetleg a citromsavval impregnált szájkendők viselete.
Coronavírusok:
- A Coronaviridae családba két genus, a Coronavírus és a Torovírus tartozik.

- A Coronavírus genus 4 csoportot és 24 speciest foglal magába. A Torovírus genusba egyetlen humánpatogén vírus,
a humán torovírus tartozik.
- A Coronavírus genus tagjai közül orvosi jelentőséggel a „severe acute respiratory syndrome”– coronavírus (SARS-
CoV), a humán coronavírus 229E, (HCoV-229E), a HCoV-NL63, a HCoV-OC43, HCoV-HKU1 és a humán
enterális coronavírus (HECoV) rendelkezik.
Szerkezet:
- A humán coronavírusok burokkal rendelkező, pozitív egyszálú RNS-t tartalmazó vírusok.

- A virion gömb alakú vagy elliptikus, jellemző rá a pleomorfizmus, átmérője 80–160 nm.
- A kapszid helikális szimmetriájú, melyet a nukleokapszid (N) protein épít fel.
- A virion burkában helyezkednek el az S (spike), az M (membrán) és az E proteinek.
o Az S protein 20 nm hosszúságú nyúlványokat képez, melyek a virionnak jellegzetes napkoronára
emlékeztető képet nyújtanak, ahogyan ez a víruscsalád nevében is tükröződik.
- Az S protein felelős a sejtfelszíni receptorhoz való kötődésért.
- A II. csoportba tartozó coronavírusok peplonja egy hemagglutinin-észteráz (HE) glikoproteint is hordoz.
235
Replikáció, pathogenesis:
- A coronavírusok receptor-mediált endocitózissal jutnak a fogékony sejtbe, és a citoplazmában szaporodnak.

- A fertőzés első lépéseként a vírusok sejtfelszíni receptoraikhoz kötődnek.
- Eddig a SARS-CoV, az NL63, a 229E és az OC43 receptorát azonosították.
- A SARS-CoV és az NL63 receptora az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2). Az ACE2, a renin-angiotenzin-
aldoszteron rendszer negatív szabályozó eleme.
- A szervezeten belül az ACE2 az alveoláris epithelsejteken a tüdőben, az enterocytákon a bélben, a tubuláris
epithelsejteken a vesékben és az endothelsejteken az erekben található.
- A vírus koreceptorként használja az L-SIGN/CD209L (liver/lymph-node-specific intercellular adhesion molecule-
grabbing nonintegrin) adhéziós molekulát.
- A sejtekbe való bejutáshoz a SARS-CoV még egy további, nagyon érdekes, ún. transz-fertőzési módot is alkalmaz,
melynek során a DC-SIGN (dendritic cell-SIGN) adhéziós molekulához kötődik.
- A SARS-CoV/DC-SIGN interakció azonban nem a dendritikus sejt, hanem az azzal kapcsolatba lépő egyéb sejtek
fertőződését eredményezi.
- A SARS-CoV hatékonyan replikálódik különféle szövettani típusú sejtekben, így a tüdő-, a bél- és a vese
epithelsejtjeiben, az endothelsejtekben, a T-lymphocytákban, a dendritikus sejtekben valamint a macrophagokban.
- A HCoV-229E vírus receptora a CD13, más néven aminopeptidáz N. A HCoV-OC43 sziálsavat tartalmazó
glikoproteinekhez kötődik.
- A replikáció során az RNS diszkontinuus módon íródik le, így a coronavírusok, bár genomjuk nem szegmentált,
képesek rekombinációra.
- A virionok érése és összeszerelődése az endoplazmatikus retikulum és a Golgi-apparátus membránjához kötötten
zajlik. Az érett virionokat vesiculák szállítják a sejten kívüli térbe.
- A SARS-CoV és az NL63 cytopathiás hatást okoz, míg a többi humán coronavírus replikációja cytopathiás hatás és
sejtlízis nélkül megy végbe.
Megbetegedések:
A humán coronavírusok légúti és gastrointestinalis fertőzéseket okoznak.
1. Légúti fertőzések.
- A 229E, az NL63, az OC43 és a HKU1 enyhe lefolyású felső légúti fertőzést idéz elő gyermekekben és
felnőttekben egyaránt.
- A vírusok cseppfertőzéssel jutnak a felső légutakba, a csillós hámsejtekben szaporodnak, és a hám foltos
destrukcióját idézik elő.
- A betegség legtöbbször láz nélkül, náthás tünetekkel zajlik le.
- Ritkábban alsó légúti gyulladás, laryngotracheitis, bronchiolitis és pneumonia is kialakulhat, főleg csecsemőknél,
idős korban és immunszuppresszált egyéneknél.
2. SARS.
- A SARS-CoV idézi elő a SARS (súlyos akut légúti szindróma=severe acute respiratory syndrome) néven ismert
kórképet.
- A SARS-CoV cseppfertőzéssel kerül a légutakba, megfertőzi a pneumocytákat, az alveoláris macrophagokat, a
dendritikus sejteket és a T-lymphocytákat.
- A tüdőben szaporodó vírus a véráramba kerülve viraemiát hoz létre.
- A SARS-CoV a vérben keringő monocytákban és T-lymphocytákban is kimutatható.
- A nyirokszervek fertőződése és a viraemia révén a fertőzés generalizálódik.
- A SARS-CoV extrapulmonalisan is szaporodik a gastrointestinális traktusban, a húgyúti rendszerben és a központi
idegrendszerben.
- A fertőzés hatására azonban jelentős szöveti károsodás csak a tüdőben és a lép fehér pulpájában jön létre.
- A SARS progresszív légzési elégtelenséghez vezető atípusos pneumonia formájában zajlik le.
- A betegség patogenezisében a vírus cytopathiás hatása, a nagymértékű citokinfelszabadulás, és az ACE2 expresszió
csökkenése játszik fontos szerepet.
- A betegek szérumában, illetve tüdőszövetében IL-1, IL-6, TGF-b, CC-chemokinek [CCL2 (MCP-1), CCL3 (MIP-
1a), CCL4 (MIP-1b), CCL5 (RANTES), CCL20 (LARC), CCL22 (MDC), CCL25 (TECK) és CCL27 (ESkine)] és
CXC-chemokinek [CXCL8 (IL-8), CXCL9 (MIG) és CXCL10 (IP10)] mutathatók ki.
- Ugyanakkor a SARS-CoV fertőzés során az IFN-a, -b, -g, a TNF-a, az IL-2, az IL-4, az IL-10 és az IL-12
termelődése csökkent mértékű.
- Az antivirális hatású interferonok hiányában a vírus szaporodása a tüdőben rendkívül gyors és hatékony, ami a
légúti hámsejtek pusztulásához vezet.
- A CC- és CXC-chemokinek hatására monocyta- és limphocyta infiltrációval járó súlyos pneumonia jön létre a tüdő
szövetében.
- A cytokin mintázat sajátosságaival magyarázható az is, hogy a betegség során az adaptív immunválasz aktiválódása
elégtelen.
- A SARS-CoV hatására a fertőzött sejtekben csökken az ACE2 expressziója.
236
- A csökkent ACE2 szint a SARS-ra jellemző súlyos progresszív tüdőkárosodás kialakulásának egyik jelentős
tényezője.
- Az ACE2 hiányában a tüdőben fokozódik a vascularis permeabilitás, romlik a légzésfunkció és alveolaris
exsudatum képződés lép fel
- A betegség lappangási ideje 2–10 nap, kezdeti tünetei a magas láz (>38°C), hidegrázás, fejfájás, myalgia és
gyengeség.
- Napokkal később száraz köhögés, rhinitis, dyspnoe, hányinger, hányás, hasmenés és súlyos, bilaterális pneumonia
alakul ki.
- Az esetek ~20%-ában a beteg állapota továbbromlik, légzési elégtelenség, hypoxia és ARDS (acute respiratory
distress syndrome) lép fel.
- Néha pneumomediastinum és pneumothorax kialakulása is előfordul.
- A betegség súlyossága gyakran intenzív terápiás ellátást tesz szükségessé, a hypoxiát oxigén inhalációval, illetve
respirátor segítségével kezelik.
- A SARS halálozása átlag 11%, gyermekekben rendkívül alacsony, míg a 65 évesnél idősebb korosztályban elérheti
akár az 50%-ot is.
- A vírus a betegek légúti váladékaiban, székletében és vizeletében is kimutatható.
- A fertőzés elsősorban légúti váladékokkal terjed, de a széklettel szennyezett kéz, illetve tárgyak, valamint a
kórokozót tartalmazó aerosol is közvetítheti a fertőzést.
3. Gastroenteritis.
- A humán coronavírusok és a torovírus gastrointestinalis fertőzéseket is okozhatnak, a betegek székletében a
víruspartikulák kimutathatóak.
- A coronavírusok és a torovírus hányással, hasmenéssel járó gastroenteritist váltanak ki, mely általában enyhe
lefolyású.
- A humán torovírus azonban újszülöttkorban necrotisaló enterocolitist is előidézhet.
Diagnózis:
- A SARS-CoV és az NL63 kivételével a humán coronavírusok rendkívül nehezen tenyészthetők.

- Egyes törzsek embrionális trachea szervkultúrán, valamint embrionális bélhám-, illetve vesesejtkultúrán
szaporíthatók.
- A SARS-CoV és az NL63 jól szaporodik különféle sejtvonalakon, a vírusok izolálására majomvese (LLC-MK2,
Vero) és hepatocelluláris carcinoma (Huh-7) sejtek alkalmazhatók.
- A SARS-CoV kimutatása sejtkultúrák fertőzésével vagy reverz transzkripcióval kombinált polimeráz láncreakció
segítségével (RT-PCR) végezhető nasopharyngealis váladékból, székletből, vizeletből és vérből.
- A sejtkultúrán izolált vírus azonosítására immunfluoreszcencia és RT-PCR alkalmazható. Mivel a vizsgálati
anyagokban levő vírus koncentrációja alacsony, negatív lelet nem zárja ki a fertőzöttség lehetőségét.
- A tenyésztési nehézségek miatt a diagnózis szerológiai próbákkal (komplement kötési reakció, hemagglutináció
gátlási próba) igazolható.
- A szerológiai próbák közül, a SARS diagnosztikájában az immunfluoreszcencia, az ELISA, a Western blot analízis
és a neutralizációs próba alkalmazható.
- A betegség akut szakában a SARS diagnózisa jelenleg a klinikai és az epidemiológiai adatokra épül.
Epidemiológia:
- A coronavírusok által okozott légúti fertőzések cseppfertőzéssel terjednek, a téli hónapokban fordulnak elő.
- A felső légúti vírusfertőzések 15–30%-át okozzák a coronavírusok.
- A populáció átfertőződése széles körű, mivel a felnőttektől vett szérumminták > 90%-ában mutatható ki vírus elleni
antitest.
- Az enterális coronavírus fertőzések járványtana jórészt ismeretlen.
- A SARS-CoV új patogén, mely 2002 őszén jelentkezett először.
- Az első SARS-járvány a Kína dél-keleti részén levő Guangdong tartományban lépett fel, majd átterjedt a környező
területekre, végül 30 országban észlelték a fertőzés előfordulását
- Néhány hónappal a járvány kitörését követően kitenyésztették a kórokozót, elektronmikroszkópiával
tanulmányozták a virion morfológiai tulajdonságait, és meghatározták az RNS genom szekvenciáját.
- Ezen adatok alapján állapították meg, hogy a SARS-járványért egy új coronavírus felelős.
- Rendkívül szigorú járványügyi szabályokat vezettek be, a betegeket és a betegekkel érintkezett személyeket
járványügyi zárlat (karatén) alá helyezték, és korlátozásokat vezettek be a légi közlekedésben.
- Egy nagyméretű pandémia kialakulását gyors és hatékony járványügyi intézkedésekkel, nemzetközi összefogással
sikerült megakadályozni.
- Megállapították, hogy a SARS-CoV bizonyos vadonélő állatokban, így a cibetmacskában, a nyestkutyában és a
pézsmaborznyestben mutatható ki.
- Ezen állatokból Kínában emberi fogyasztásra szánt ételeket készítenek.
- Feltehetőleg az állatok csapdába ejtése, tartása és húsuk feldolgozása során történhetett az emberek fertőződése és a
járvány elindulása.
- Jelenleg nem ismeretes, hogy a SARS-CoV-nak létezik-e más vadon élő rezervoárja.
237
- A coronavírusok és a torovírus által okozott enyhelégúti fertőzések ésgastroenteritis általában nem igényel
specifikus terápiás beavatkozást.
- A SARS kezelésében a 2002/2003-as járvány tapasztalatai szerint antivirális, immunszuppresszív és tüneti
terápiával enyhíthetőek a beteg panaszai, és javítható a prognózis.
- A vírus szaporodásának gátlására a nukleozid analóg ribavirin, a neuraminidáz gátló oseltamivir, a
lopinavir/ritonavir proteáz inhibitor kombináció és az IFN-ok, főleg az IFN-b alkalmazható.
- A betegség során fellépő cytokin- és chemokin termelés gátlására és a túlzott mértékű immunválasz fékezésére
kortikoszteroidok (metilprednizolon, prednizolon) adhatóak.
- A szekunder bakteriális fertőzések kezelése levofloxacinnal és clarithromycinnel végezhető.
- Vakcina nem áll rendelkezésre.
238
96. Encephalitist okozó flavivírusok. Alphavírusok.

Név eredete: a latin flavus szóból, jelentése sárga, sárgaláz vírus okozta sárgaság
Arbovírus: ízeltlábú vektor által terjesztett vírus (ARthropod-BOrne virus)
Flavivírusok általában:
- Burkos, pozitív egyszálú RNS vírus

- Ikozahedrális kapszid
- Virionok átmérője: 500 Å (50 nm)
- 3 szerkezeti fehérje (C, M és E):
o C protein: a kapszidot építi fel
o M fehérje: a vírus érésében játszik szerepet, chaperonként az E fehérje összerendeződéséért felel
o E protein: a burokban helyezkedik el, felületi dimereket alkot, a receptorhoz való kötődésért felelős,
mutációja befolyásolja a virulenciát.
 Az E proteinnel szemben termelődő ellenanyagok neutralizáló hatással rendelkeznek, jelenlétük
protektív hatású.
- 7 nemstrukturális fehérje: NS1, NS2A, NS2B, NS3, NS4A, NS4B és NS5
o A virális gének transzkripciójában és a genom replikácójában vesznek részt, valamint gátolják a szervezet
antivirális védekező mechanizmusainak működését.
o Strukturális gének a flavivírus genom 5′-végén
- Először szerkezeti fehérjék szintézise zajlik nagy hatásfokkal, majd ez csökken a nemstruktúrális fehérjék
szintézisével és a vírusreplikáció kezdetével.
- A Flavivírus polyprotein kapcsolódik az endoplazmatikus retikulum membránjával és a polyprotein hasítása
történik
- A vírus exocitózissal jut ki a sejtből
Immunválasz ellenük:
- A replikáció során kettősszálú RNS replikatív intermedier keletkezik, amely IFN-α és IFN-β termelését indukálja.
Az interferon gátolja a vírusreplikációt, valamint a véráramba jutva stimulálja a természetes immunválaszt. Az
interferon és egyéb citokinek termelése okozza az influenzaszerű tüneteket az enyhe lefolyású betegség esetén.
- A keringő IgM antitestek a fertőzést követő 6 napon belül termelődnek, ezt az IgG antitestek termelődése követi. A
vírus megtapadását segítő fehérje ellen termelődő antitest gátolja a vírus terjedését és más szövetek
megfertőződését. A sejtközvetített immunitás is fontos a primer fertőzés leküzdésében.
- A sejtközvetített immunválasz eredményeként fellépő gyulladás szövetroncsoló hatású és hozzájárul az encephalitis
kialakulásához.
- A túlérzékenységi reakciók (a virion és virális antigének jelenlétében kialakult immunkomplexek miatt) aktiválják
a komplementrendszert, arthritishez és hemorrágiás tünetekhez vezetnek.
- Egy másik flavivírus ellen termelődött nem neutralizáló antitestek fokozzák a vírus felvételét a makrofágokba és
olyan sejtekbe, amelyek Fc receptorokat fejeznek ki.
- Az immunválasz fokozódása a tünetek súlyosbodásához vezet (pl. dengue hemorrágiás láz, dengue sokk
szindróma).
239
WEST NILE VÍRUS (WNV)
Szerkezet:
- Arbovírus
- A Japán encephalitis serocomplex tagja
- A WNV-nek két genotípusa van. Az I-es genotípus világszerte súlyos járványokat okoz, míg a II-es genotípus
emberekben csak sporadikus fertőzéseket idéz elő, és előfordulása Afrika bizonyos részeire korlátozódik.
Pathogenezis:
- Vektor: Culex spp. szúnyog, kullancs
- A WN vírus a természetes környezetben madarakat fertőz, és számos szúnyogfaj közvetítésével jut át emberekre és
különféle állatokra.
- A Corvidae (varjúszerűek) és a Passeridae (verébszerűek) családjába tartozó madarak, így varjak, hollók, csókák,
szajkók, szarkák, verebek és egyéb fajok fogékonyak a fertőzésre, de több mint 150 madár fajból izolálták már a
vírust.
- Az I-es genotípus által okozott fertőzés hatására a madarak megbetegszenek, az elhullás jelentős mértékű. Bár
eddig legalább 40 szúnyogfajból és kullancsokból is kimutatták a vírust, terjesztésében a Culex szúnyog játszik
elsődleges szerepet.
- Egyéb fertőződési utak:
o Vértranszfúzió
o Transzplantáció
o Laboratóriumi fertőzés
o Terhesség, szülés, szoptatás alatti fertőződés: anya → gyermek
- A szúnyogcsípés után a vírus először a bőr Langerhans-sejtjeiben, majd a regionális nyirokcsomókban és más
nyirokszervekben szaporodik.
- Ezt követően alacsonyszintű, átmeneti viraemia alakul ki. A fertőzés során a vírus TNF-α termelést indukál és
stimulálja a Toll-like receptorokat, ami fokozza a vér-agy gát permeabilitását és elősegíti a központi idegrendszer
fertőződését.
- A viraemia során a vírus áthatol a vér-agy gáton. A WNV
- elsődleges célpontjai a neuronok.
- A vírus szaporodik basalganglionokban, valamint a corticalis-, az agytörzsi és a gerincvelői idegsejtekben, ami akár
halálhoz vezető neurológiai kórképek kialakulását eredményezi (E protein segíti a neuroinvazivitást).
Kórképek:
- West Nile láz
- West Nile neuroinvazív kórkép
- A WNV által okozott fertőzés gyakran tünetmentes.

- A fertőzöttek 20%-ánál alakul ki betegség.
- A WNV okozhat enyhe lefolyású, lázzal járó megbetegedést, ez a West Nile láz.
- A WN-láz 6-7 nap lappangási idő után influenzához hasonló tünetekkel jelentkezik.
- Láz, fejfájás, lymphadenopathia, gastrointestinalis tünetek, ízületi és izomfájdalmak valamint maculopapularis
exanthemák észlelhetők.
- WN-láz súlyos eseteiben ritkán izomgyengeség, a koncentrációkészség romlása, hepatitis, pancreatitis, myocarditis,
rhabdomyolysis, orchitis és chorioretinitis léphet fel.
- A neuroinvazív kórforma a fertőzöttek 1%-ában fordul elő, és asepticus meningitis, encephalitis,

meningoencephalitis, illetve acut flaccid paralysis formájában játszódhat le, halálozása 10–15%.
- Míg a meningitis és a flaccid paralysis minden korcsoportban egyformán előfordul, idős korú betegeknél
lényegesen gyakoribb az encephalitis, ekkor a halálozás elérheti a 35%-ot.
Epidemiológia:
- A West Nile vírust (WNV) 1937-ben izolálták először Uganda West Nile nevű területén
- Az 1990-ig terjedő időszakban a WNV sporadikus eseteket és járványokat okozott Afrikában, Közép-Keleten,
Ázsia nyugati részén és Ausztráliában. Ezt követően a vírus felbukkant és elterjedt Európa és Észak-Amerika
számos országában.
- 1999: járvány New Yorkban, → behurcolt vírustörzsek (Izrael, Tunézia) → gyors elterjedés az USA-ban →
Kanadában és Venezuelában is elterjedt
- Járványok: Görögország, Izrael, Románia, Oroszország, USA
- A járványok a madarak vonulási útvonalain jellemzőek
- Magyarország: 2018-ban 215 eset
- Szerbia: 415 eset (2018)
240
Diagnózis:
- WNV láz: West Nile vírus–specifikus IgM kimutatása szérumban

- WNV neuroinvazív fertőzés: West Nile vírus–specifikus IgM kimutatása liquorból vagy szérumból
- IgG antitest szerokonverzió (vagy szignifikáns emelkedés az antitest titerben) két minta vétele egy hét
különbséggel (ELISA)
- PCR vér, illetve liquor mintákból
- Vírusneutralizációs teszt
Prevenció
- Nincs antivirális terápia

- Nincs vakcina
- 5-ből 1 embernél fejlődik ki a WN láz
- 150-ből 1 embernél neuroinvazív kórkép
- szervezett szúnyogirtás
- szúnyogcsípéssel szembeni személyes védekezési módszerek
JAPÁN ENCEPHALITIS VÍRUS (JEV)
Általános jellemzők
- 1935-ben izolálták először Japánban
- Vektor: Culex fajok (főleg Culex tritaeniorhynchus). A JEV rezervoárjai a vízimadarak és a sertések.
Patogenezis, tünetek
-
viraemia során a vírus áthatol a vér-agy gáton és a thalamus, substantia nigra, cerebellum, agykéreg és gerincvelő
idegsejtjeiben szaporodik. A vírusreplikáció az idegsejtek pusztulását eredményezi.
- Lappangási idő: 5–14 nap.
- Tünetek:
o láz, fejfájás, hányás. Az encephalitis kialakulását tudati befolyásoltság, góctünetek, agyi izgalmi tünetek
és a fokozott koponyaűri nyomás tünetei jelzik. Az esetek 10–30%-ában a beteg állapota romlik → coma
→ halál.
- A túlélők 30%-ában a fertőzés súlyos, maradandó központi idegrendszeri károsodással jár.
Diagnózis
- Sejtkultúrák fertőzésével végezhető vér, illetve liquor cerebrospinalis mintákból: immunfluoreszcencia (vírus
azonosítása)
- Szerológia: ELISA, KKR, HAG
Kezelés, prevenció
- Nincs specifikus antivirális terápia, csak tüneti kezelés
- A fertőzés aktív immunizálással megelőzhető. Japánban, Koreában, Tajvanban és Thaiföldön elölt vírust tartalmazó
vakcinát használnak, míg Kínában élő attenuált vírust tartalmazó vakcinát alkalmaznak.
ST. LOUIS ENCEPHALITIS VÍRUS (SLEV)
Epidemiológia, terjedés
- 1933-ban izolálták először az Amerikai Egyesült Államokban, Saint Louisban
- Elterjedés: Amerika
- Terjedés szúnyog-madár-szúnyog ciklus (madár: vírus amplifikációja). A SLEV a természetes környezetben
vadmadarakat fertőz. A madár rezervoárokból a fertőzés emberekre Culex szúnyog fajok közvetítésével jut.
- Vektor: Culex spp.
Tünetek
- A fertőzés gyakran tünetmentes.
- A fertőzés során a kezdeti tünetek nem jellegzetesek.
- Később encephalitis, asepticus meningitis, illetve acut flaccid paralysis léphet fel. A központi idegrendszeri
érintettség kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával nő.
- A SLEV encephalitis halálozása 5–20%.
Diagnózis
- Liquor vizsgálata
- SLEV-specifikus IgM szérumban, liquorban
- CT, EEG
241
Prevenció
- Nincs vakcina
- szervezett szúnyogirtás
- szúnyogcsípéssel szembeni személyes védekezési módszerek
Kezelés
Nincs specifikus antivirális terápia
ZIKA VÍRUS
Felfedezés, epidemiológia
- Először majomban írták le, az ugandai Zika-erdőben 1947-ben
- 2007 előtt 14 esetet dokumentáltak csak (feltehetőleg volt több eset is)
- 2013-2014-ben Francia Polinéziában észlelt Zikavírus-járvány kapcsán 8750 gyanús megbetegedést regisztráltak,
melyek közül 383 laboratóriumi vizsgálattal igazolt volt.
- 2015 előtt Zika járványok voltak Afrikában, Délkelet-Ázsiában, és a Csendes-óceáni-szigeteken
Vektor
- Aedes szúnyogfajok (Aedes aegypti és Aedes albopictus)
- Fertőzött szúnyog csípése
- Anya-magzat: intrauterin, perinatális
-
- Laboratóriumi fertőződés
- Vértranszfúzió
- Szoptatás
Pathogenesis
- Lappangási idő: 3–14 nap

- Zika viraemia: néhány naptól egészen egy hétig
- A vírus hosszabb ideig kimutatható vizeletből, ondóból, mint vérből
- Enyhe klinikai tünetek, amelyek néhány napig, maximum egy hétig tartanak
- Nem jellemzőek kórházi ellátást igénylő tünetek
- Ritkák a súlyos tünetek
- Ritkán Guillain-Barré szindróma (GBS) lehetséges Zika fertőzésnél
- A hasonló tünetek miatt (Flavivírusok) sok eset nem került dokumentálásra.
Tünetek:
- Sokszor tünetmentes
- Akut lázas tünetek
- Maculopapularis exanthema
- Ízületi fájdalom
- Izomfájdalom
- Nem gennyes conjunctivitis/conjunctiva belövelltség
- Fejfájás
- Kiket kell tesztelni Zika fertőzésre?

o Zika virus expozíciónak kitett emberek Zika fertőzés tüneteivel
o Tüneteket mutató terhes nők feltehető Zika vírus expozíció után
o Aszimptomatikus terhes nők feltehető Zika vírus expozíció után
o Terhes nők feltehető Zika vírus expozíció után, akiknek magzata congenitalis Zika fertőzés jeleit mutatja
(ultrahang)
Congenitalis Zika szindróma

- Születési rendellenesség
o Microcephalia
o Csökkent agyszövet
o A szem hátsó részének sérülése
o Ízületi deformitás: pl. dongaláb
o Izomdefektus
o Nem minden fertőzés okoz születési rendellenességet
Diagnózis:
- RNS nukleinsav teszt (NAT): szérum és vizelet, de lehet vér, liquor is

- Szerológia: vírusspecifikus IgM és neutralizáló antitestek kimutatása
- Plakk redukciós neutralizációs teszt (PRNT): vírusspecifikus neutralizáló antitestek kimutatása szérumban
242
- Nincs vakcina
- Tüneti kezelés: pihenés, folyadékpótlás, fájdalomcsillapítás
Kísérleti vakcinák:
- Kísérleti rZIKV/D4 30-713 vakcina: géntechnológiával létrehozott chiméra vírus, több vírus génjeinek
felhasználásával készült, így a dengue vírus 4-es típusa a Zika vírus felszíni fehérjéit expresszálja. Élő, attenuált
vírus, a recipiensekben nem okoz betegséget.
- TV003 élő, attenuált vakcina, amely a dengue négy szerotípusa ellen véd. Ehhez terveznek Zika komponenseket
adni, és az így készített pentavalens vakcina dengue és Zika vírus fertőzés ellen is védene.
- Chiméra virus vakcina jelölt (YF-ZIKprM/E): a sárgaláz elleni vírusvakcina (YFV-17D) a kiindulási vakcina, ahol
a vírus felszíni glikoprotein antigénjét és a kapszid protein egy részét prototípus
- Zika vírus antigénekkel helyettesítik. Intracelluláris passzálással E protein adaptív mutáns vírusokat izoláltak,
amelyek az eredeti YFV-17D-hez képest gyengén szaporodnak szúnyog sejtekben
Kullancsencephalitis vírus (TBEV)
- 3 alcsoportba, illetve genotípusba sorolnak: (1) európai, (2) távol-keleti és (3) szibériai
- Vektorok: Európa - Ixodes ricinus; másik két csoport - Ixodes persulcatus. Rezervoárjai pedig vadon élő rágcsálók,
de más vad- és háziállatok, így a rókák, őzek, kutyák, kecskék, juhok és szarvasmarhák is megfertőződhetnek.
- Európai alcsoport: a fertőzés gyakran tünetmentes.
o A fertőzöttek 10–30%-ánál alakul ki betegség, melynek lefolyása bifázisos.
 A betegség első, viraemiás szakasza enyhe, nemspecifikus tünetekkel jár, mint láz, fejfájás,
hányinger és gyengeség.
 Átmeneti, közelítőleg 1 hétig tartó remissziót követően, a fertőzöttek 10–30%-ában kialakul a
betegség neurológiai szakasza. Ekkor láz, fejfájás, hányás, tarkókötöttség, paresis vagy
paralysis lép fel. A betegség asepticus meningitis, meningoencephalitis, illetve
meningoencephalomyelitis formájában játszódhat le, halálozása 0,5–2%.
 Túlélőknél gyakran jelentkezik a post-encephalitises szindróma.
- Vakcina: pl. Encepur® - K23 TBEV törzs, formaldehiddel inaktivált
Louping ill vírus
- Központi idegrendszer betegsége, birkák fertőző encephalomyelitise (beteg állatok bukdácsoló mozgása)
- Brit-szigetek
- Vektor: Ixodes ricinusRezervoár: rágcsálók, őzek és madarak
- Emberi fertőzések: laboratóriumi eset vagy a vírus beteg juhokról kullancscsípéssel jutott át vágóhídi munkásokra
illetve állatorvosokra
- vakcina: inaktivált (állatok számára)
Alphavírusok:
Az Alphavírusok az ún. arbovírusokhoz (arthropod-borne virus) tartoznak, melyek vérszívó ízeltlábú vektorok közvetítésével
terjednek a gerincesek között.
Az Alphavírusok a vérszívó ízeltlábúak csípésével közvetlenül a véráramba kerülnek és virémiát alakítanak ki.
Számos szövettani típusú sejtet megfertőznek, így szaporodnak az endothelsejtekben, macrophagokban, hepatocytákban, a
lépben és a nyirokcsomókban.
Ezt követően secunder virémiát hoznak létre és számos szervbe eljutva systemás fertőzést hoznak létre
Pathogenesis:
1. Szúnyog-nyál → kezdetben oedema → vírusok retenciója és lokális szaporodása a bőrben

2. Szúnyog-nyál → később immunsejtek (M ) beáramlása a csípés helyére → immunsejtek fertőződése → a vírus
disszeminálódása a fertőzött sejtek segítségével
3. Szúnyog-nyál (szerin-proteáz) → endothel barrier, károsodása → viraemia; vér-agy-gát (BBB) károsodása →
terjedés KIR-be
4. Szúnyog-nyál (34-kDa protein, Salp20) → természetes immunválasz (IFN termelés, komplement aktiváció) gátlása
→ hatékonyabb vírusszaporodás
5. Szúnyog-nyál → adaptív immunválasz blokkolása (M cytokin termelése , DC/T-sejt interakció modulálása, T-sejt
proliferáció) → vírus elimináció
6. Szúnyog-nyál (45 kDa glycoprotein) → a humán sejtek fertőződése alphavírusokkal ↑
243
- Az EEEV, WEEV és a VEEV szúnyogcsípéssel jutnak az emberi bőrbe, ahol szaporodnak, majd viraemiát okonak
és disszeminálódnak.
- Az EEEV, WEEV és VEEV a központi idegrendszert (KIR) többféle úton juthatnak be:
o Megfertőzhetik a szaglóhámban lévő neuronokat vagy a n. trigeminus idegsejtjeit, és ezen sejteken
keresztül behatolnak a KIR-be.
o A fertőzött immunsejtek szállíthatják e vírusokat a KIR-be.
o A vérben szabadon cirkuláló virionok a vér-agy-gáton (BBB) keresztül fertőznek.
o A viraemia során megfertőződhetnek a BBB endotheliális sejtjei, ami tovaterjed a KIR-ben.
- A vírusok KIR-ben való replikációja direkt és immun-mediált folyamatok révén neuron pusztulást idéz elő és
intenzív gyulladásos tünetekkel jár.
- Az EEEV, WEEV és VEEV infekciók emberben bifázisos lefolyást mutatnak:
- A tünetmentes lappangási idő: 1–5 nap
o 1. fázis: ezt követően nem-specifikus tünetekkel járó lázas megbetegedés alakul ki, melynek tünetei: láz,
fejfájás, hányinger, hányás, myalgia, szemtáji és háti fájdalom, és hasmenés, ami 1–4 napig tart.
o 2. fázis: ezt követően fulminans encephalitis alakulhat ki, melynek tünetei: convulsiok, hemiparesis,
viselkedészavar, tudatállapot változás.
- Súlyos esetben hemichorea, rohamok, stupor vagy coma alakul ki.
Mortalitási arány:
- EEEV is ~33%
- WEEV is 4%
- VEEV is <1%,
244
97. A sárgaláz vírusa és a dengue-láz vírusa.

Név eredete: a latin flavus szóból, jelentése sárga, sárgaláz vírus okozta sárgaság
Arbovírus: ízeltlábú vektor által terjesztett vírus (ARthropod-BOrne virus)
Flavivírusok általában:
- Burkos, pozitív egyszálú RNS vírus

- Ikozahedrális kapszid
- Virionok átmérője: 500 Å (50 nm)
- 3 szerkezeti fehérje (C, M és E):
o C protein: a kapszidot építi fel
o M fehérje: a vírus érésében játszik szerepet, chaperonként az E fehérje összerendeződéséért felel
o E protein: a burokban helyezkedik el, felületi dimereket alkot, a receptorhoz való kötődésért felelős,
mutációja befolyásolja a virulenciát.
 Az E proteinnel szemben termelődő ellenanyagok neutralizáló hatással rendelkeznek, jelenlétük
protektív hatású.
- 7 nemstrukturális fehérje: NS1, NS2A, NS2B, NS3, NS4A, NS4B és NS5
o A virális gének transzkripciójában és a genom replikácójában vesznek részt, valamint gátolják a szervezet
antivirális védekező mechanizmusainak működését.
o Strukturális gének a flavivírus genom 5′-végén
- Először szerkezeti fehérjék szintézise zajlik nagy hatásfokkal, majd ez csökken a nemstruktúrális fehérjék
szintézisével és a vírusreplikáció kezdetével.
- A Flavivírus polyprotein kapcsolódik az endoplazmatikus retikulum membránjával és a polyprotein hasítása
történik
- A vírus exocitózissal jut ki a sejtből
Immunválasz ellenük:
- A replikáció során kettősszálú RNS replikatív intermedier keletkezik, amely IFN-α és IFN-β termelését indukálja.
Az interferon gátolja a vírusreplikációt, valamint a véráramba jutva stimulálja a természetes immunválaszt. Az
interferon és egyéb citokinek termelése okozza az influenzaszerű tüneteket az enyhe lefolyású betegség esetén.
- A keringő IgM antitestek a fertőzést követő 6 napon belül termelődnek, ezt az IgG antitestek termelődése követi. A
vírus megtapadását segítő fehérje ellen termelődő antitest gátolja a vírus terjedését és más szövetek
megfertőződését. A sejtközvetített immunitás is fontos a primer fertőzés leküzdésében.
- A sejtközvetített immunválasz eredményeként fellépő gyulladás szövetroncsoló hatású és hozzájárul az encephalitis
kialakulásához.
- A túlérzékenységi reakciók (a virion és virális antigének jelenlétében kialakult immunkomplexek miatt) aktiválják
a komplementrendszert, arthritishez és hemorrágiás tünetekhez vezetnek.
- Egy másik flavivírus ellen termelődött nem neutralizáló antitestek fokozzák a vírus felvételét a makrofágokba és
olyan sejtekbe, amelyek Fc receptorokat fejeznek ki.
- Az immunválasz fokozódása a tünetek súlyosbodásához vezet (pl. dengue hemorrágiás láz, dengue sokk
szindróma).
245
Sárgaláz vírus:
Szerkezet:
- A burokkal rendelkező virion gömb alakú, átmérője 45-55 nm.
- A vírus a gazdasejt citoplazmájában szaporodik és bimbózással kerül ki a sejtből.
- A sárgaláz vírusnak egy szerotípusa van.
Pathogenezis:
- bifázisos betegség
- Vektor: Aedes aegypti szúnyog
Tünetek:
- A sárgaláz vírus a szúnyog csípésével a bőrbe →véráram → regionális nyirokcsomók→ májba, a vesébe, a
csontvelőbe, a lépbe és a nyirokcsomókba is eljut
- A vírus megfertőzi a máj Kupffer-sejtjeit és más szöveti macrophagokat, szaporodik a hepatocytákban, a vese
epithelsejtjeiben és az immunrendszer sejtes elemeiben is.
- A generalizált fertőzés hatására viraemia jön létre.
- A vírus cytopathiás hatása és az immunválasz együttesen jelentős mértékű sejtpusztulást és súlyos funkciózavart
eredményez számos szervben, főleg a májban, a vesékben és a vascularis rendszerben.
Epidemiológia:
- A járványok Afrika trópusi területein és Dél-Amerikában fordulnak elő.

- A legnagyobb városi járvány a közelmúltban: 2015. december 5. ANGOLA
- Járvány terjedése 2016 márciusában: Kinshasa (KONGÓ)
- 2017-2019: BRAZÍLIA
o Brazíliában ciklikus megjelenést mutat a betegség előfordulása: endémiás (oltatlan személyek sporadikus
megbetegedései) és epidémiás (alacsony átoltottsági arányú populációban halmozódó esetek) periódusok
váltakoznak. A 3-7 évente észlelhető ciklusokat mindig főemlősök körében kitört járványok (epizootia)
előzik meg.
o 2019: Bolívia, Peru, Brazília
- A sárgaláznak járványtanilag két formája van:

o a dzsungel sárgaláz
 a majmok betegsége, melyet Dél-Amerikában a Haemagogus szúnyogfajok, míg Afrikában az
Aedes szúnyogok terjesztenek. Az emberek sporadikusan fertőződhetnek, ha olyan szúnyog
csípi meg őket, ami előzőleg fertőzött majom vérével táplálkozott.
o városi sárgaláz, melyeknek eltérőek a vektorai és a rezervoárjai.
 A városi sárgaláz az emberek betegsége, vektora az Aedes aegypti.
Diagnózis:
- Szerológia:
o IgM antitest-capture enzyme-linked immunosorbent assay (ELISA) a sárgaláz specifikus IgM
detektálására: a pozitív szérum titer diagnosztikus,
o ha a beteg nem volt vakcinálva 4-szeres növekedés a sárgaláz specifikus IgG antitest titerben annál a
betegnél, aki nem volt beoltva
o Kizárni a más flavivírusokkal szembeni keresztreakciót
246
- Molekuláris módszerek
o Sárgaláz vírusantigén kimutatása: immunhisztokémia
o Virális RNS kimutatása szövetmintából, vérből RT-PCR reakcióval (reverse transcriptase-polymerase
chain reaction)
- tüneti kezelés
- A megelőzésre élő, attenuált sárgaláz vírust tartalmazó vakcina (17D) áll rendelkezésre. Az endémiás területre
utazóknak a védőoltás kötelező és 10 évig érvényes. A vakcina 6 hónapos kor alatt kontraindikált, 6–9 hónapos
korban pedig nem ajánlott, mivel csecsemőkorban encephalitis léphet fel a vakcináció szövődményeként.
- A megelőzésében fontos szerepe van a szervezett szúnyogirtásnak és a csípéssel szembeni személyes védekezési
módszereknek is.
Dengue láz vírus:
Szerkezet:
- Arbovírus
- Négy szerotípus (DEN-
Pathogenezis:
- Vektor: Aedes aegypti, esetleg Aedes albopictus
- A dengue láz vírus receptormediált endocytosissal jut be a sejtekbe. A vírus elsődleges célpontjai a dendritikus
sejtek, monocyták/macrophagok, B-lymphocyták, T-lymphocyták és az endothelsejtek, de szaporodik a
hepatocytákban és a neuronokban is.
- Vírus: szúnyog csípése bőrbe és a véráramba
- szervek: magas titerű viraemia és generalizált fertőzés
- A dengue vírus okozhat enyhe lefolyású, lázzal járó megbetegedést, a dengue lázat (DF) és rendkívül súlyos
kórképet, a dengue haemorrhagiás láz/dengue shock syndroma (DHF/DSS) néven ismert tünetegyüttest.
- A DHF/DSS-t jellemző haemorrhagiás tüneteket fokozott érfal permeabilitás idézi elő.
o A DHF/DSS súlyosságát a fertőzött egyén genetikai adottságai, a vírus szerotípusa, illetve genotípusa,
valamint az esetleges korábbi dengue-vírus-infekcióból származó ellenanyagok és memória T-sejtek
jelenléte is befolyásolja.
o A DHF/DSS gyakrabban lép fel szekunder dengue-vírus fertőzéskor, mint primer infekció során.
Kórképek:
- Dengue láz (dengue fever, DF)
- Dengue hemorrágiás láz (hemorrhagic fever DHF)
- Dengue shock szindróma (Dengue shock syndrome, DSS)
- Első dokumentált járvány: 1780-ban Ázsiában, Afrikában, Észak-Amerikában
- A klasszikus dengue láz (DF) 4-6 nap lappangási idő után influenzához hasonló tünetekkel jelentkezik.
- Láz („csonttörő láz” vagy „hétnapos láz”), fejfájás, ízületi- és izomfájdalmak valamint maculopapularis
exanthemák lépnek fel.
- A kiütések először a törzsön jelentkeznek, majd a végtagokon és az arcon is megjelennek.
- Lymphadenopathia is gyakran társul a tünetekhez.
- A klasszikus DF igen kellemetlen megbetegedés, de ritkán halálos.
- A DHF/DSS súlyos haemorrhagiás tünetekkel járó kórkép. Kezdetben hasonlít a DF-hez, de később vérzések,
keringési elégtelenség és shock alakul ki. A leggyakoribb haemorrhagiás manifestatiók a bőr-, a fogíny- és a
gastrointestinális vérzések, valamint az epistaxis és a haematuria. DHF/DSS halálozása elérheti a 20–40%-ot
Epidemiológia:
- A dengue-vírus fertőzés Ázsia, Afrika és Amerika több mint 100 országában fordul elő, elsősorban a trópusi
vidékeken.
- Városok kiépülése kontroll nélkül: nem megfelelő vízellátás és szennyvízelvezetés Délkelet-Ázsia, Dél-Amerika
→ vírus terjedése
- Jelenleg a leggyakoribb arbovírus okozta fertőzés: több mint 100 országban endemikus, a trópusi és szubtrópusi
vidékeken évente 2,5 milliárd embert érint, valamint 120 millió utazót.
- WHO (World Health Organization) incidencia becslése: 100 millió fertőzés évente, ebből kb. 500 000 DHF
fertőzés (dengue hemorrhagic fever, DHF).
247
Diagnózis:
- PCR: dengue vírus kimutatása vérből a tünetek megjelenése után (láz)

- Szerológia: IgG és IgM antitestek kimutatása. Az IgM antitestek a megfertőződés után 7-10 nappal megjelennek,
néhány hétig magas szinten termelődnek, később fokozatosan csökken a mennyiségük. Az IgG antitestek később
jelennek meg, az akut szakaszban nő a mennyiségük, aztán állandó szinten marad, az IgG antitestek hosszú távon
megmaradnak.
Therápia
- Nincs antivirális terápia, csak tüneti kezelés

- Vakcina: Egy vakcina került forgalomba eddig, Dengvaxia® (CYD-TDV), amelyet a Sanofi Pasteur fejlesztett ki
(élő, attenuált, tetravalens). Kb. öt másik dengue vakcina jelölt van a klinikai fejlesztés szakaszában (WHO, 2016).
- Prevenció: szervezett szúnyogirtás és a csípéssel szembeni személyes védekezési módszerek
248
98. Rubeolavírus.
Togaviridae→ Rubiviridae genus → Rubeolavírus
Burokkal rendelkező vírusok, melyek genomja pozitív egyszálú RNS.

A kapszid ikozahedrális szimmetriájú.
Egy szerotípusa van.
Replikáció:
1. A virion kötődik sejtfelszíni receptorához, majd az endoszómába kerül.

 Az endoszóma érése során a pH csökken; a savi pH hatására a burok egybeolvad az endoszóma membránjával és a
vírus dekapszidálódik
 A 40S pozitív-polaritású genomiális RNS-ről leíródnak a nem-strukturális proteinek az endoplazmatikus
retikulumban lévő riboszómákon.
2. A nem-strukturális proteinek hatására az endo/lizoszóma membránja módosul oly módon, hoogy azon sphaerulák
alakulnak ki, melyek betüremkednek az endoszóma lumenébe. A rubeolavírus 40S pozitív-polaritású genomiális RNS-e
a sphaerulák belső terében, védett környezetben megkezdi a replikációt.
 A vírus genomiális RNS-e templátul szolgál egy negatív-polaritású 40S és egy negatív-polaritású szub-genomiális
24S RNS szintéziséhez.
 A 40S negatív-polaritású replikatív intermedier RNS-ről, a sphaerulák lumenében átíródik az RV genom.
 Míg a 24S negatív-polaritású replikatív intermedier RNS-ről átíródik a pozitív szubgenomiális RNS, mely az
endoplazmatikus retikulumba transzportálódik, ahol megszintetizálódnak a strukturális fehérjék (C, E1 és E2).
3. A C protein molekulák a sphaerulák közelébe jutnak és összeépülnek a sphaerulából kiszabaduló de novo képződő
genomiális RNS-sel.
4. A virionok az endomembrán rendszer transzport folyamatai révén a citoplazmamembránhoz kerül
5. A belső membránokon való áthaladás közben megtörténik a burok felvétele is
 A rubeolavírus szaporodásának legjellemzőbb vonása, hogy az intracelluláris endomembrán rendszerhez szorosan

kapcsolat zajlik.
 A rubeolavírus szaporodása során módosítja az endoszómákat/lizoszómákat, így ún replikációs kompartmenteket,
másnéven vírus gyárakat hoz létre a sejtekben.
 A módosított endoszómákat/lizoszómákat endoplazmatikus retikulum darab és mitokondriumok fogják közre
Vírus kimutatás: RT-PCR, immunfluoreszcencia, interferencia vizsgálat (echovírus 11 vagy coxsackievírus A)

Tenyésztés: Primer majomvese, majom (Vero), nyúl (RK-13) vagy hörcsög (BHK-21) sejtvonalakon szaporítható.
CP hatás: primer sejtkultúrákban nincs, sejtvonalakon kis mértékű: lekerekedett, mazsolaszerűen összetöpörödő a monolayer
sejtréteghez tapadó sejtekből áll.
Szerológia: ELISA, IgG-capture RIA, hemagglutináció gátlási próba és Western blot analízis alkalmazható.
A postnatalis rubeola diagnózisának felállításához két savómintában kell meghatározni a rubeolavírus-specifikus IgM- és
IgG-szintet. Az első vérmintáknak az expozíciót követő 7 napon belüli, illetve rubeolagyanús esetekben a kiütés megjelenését
követő 3 napon belüli időpontból kell származnia. A második vérmintát ezt követően 10–14 nap múlva kell levenni. Ha az
első vérmintában nincs ellenanyag vagy titere nagyon alacsony, viszont a másodikban már kimutatható és legalább
négyszeres a titeremelkedés, akkor bizonyítottan friss rubeolavírus-fertőzés zajlott le.
Therápia:
A mumps, a morbilli és a rubeola aktív immunizálással megelőzhető: MMR élő attenuált vírusokat tartalmazó vakcina,
melyet 15 hónapos korban alkalmaznak; 11 éves korban revakcináció
Tünetek
makulopapuláris kiütések, lymphadenopathia, láz, arthropathia
Congenitalis rubeola sy valószínűsége:
0.-12. hét : 75-100%-os kockázata van annak, hogy az újszülött valamilyen kongenitális fejlődési rendellenességgel születik
20. hét után: a kongenitális fejlődési rendellenesség kialakulásának kockázata rendkívül csekély
249
CRS tünetei:
Szervi érintettség Betegség

Szem fejlődési rendellenesség Cataracta
Microphthalmia
Glaucoma
Retinitis
Szív fejlődési rendellenesség Ductus arteriosus Botalli persistens
Pitvari septum defectus
Kamrai septum defectus
Arteria pulmonalis stenosisa
Hallás károsodás Sensorineuralis süketség
Központi idegrendszer Mentalis retardatio
Meningoencephalitis
Progresszív rubeola panencephalitis
Microcephalia
Egyéb szervek Alacsony születési súly
Csont laesiok
Hepatosplenomegalia
Hematológiai eltérések:
thrombocytopenia +/– purpura
Pneumonitis
Endokrin dysfunctio: inzulin-dependens
diabetes mellitus, thyreoiditis
A rubeolavírus teratogén hatásában szerepet játszó mechanizmusok
A rubeolavírus a fertőzés kezdeti szakaszában aktiválja az Akt/ERK/mTOR utat, aminek a vírus szaporodási ciklusa
szempontjából három előnyös biológiai következménye lehet.
A vírus ezáltal:
 elkerüli a xenofágia általi pusztulást,
 biztosítani tudja hosszú időn keresztül a virális proteinek szintézisét és
 kivédi a fertőzött sejtek azonnali apoptótikus válaszát
A rubeolavírus nsp90 interakcióba lép két fontos sejtosztódást szabályozó fehérjével, a retinoblastoma proteinnel (pRb) és a
citron kinázzal, aminek két fontos biológiai következmény lehet:
 Az nsp90/pRb interakció a sejtosztódás folyamatának szabályozásában idéz elő zavart, mely a G1/S fázist érinti
 Az nsp90/citron kináz interakció szintén a sejtciklus zavarát eredményezi, mely az M fázist érinti
 A sejtosztódás zavara p53 aktivációhoz vezet, ami lassítja a sejtciklus lefolyását , illetve bizonyos szövettani típusú
sejtkben apoptosist indukál a fertőzés késői szakaszában.
A csökkent mértékű sejtosztódás és a sejtspecifikus módon bekövetkező apoptotikus sejthalál szervspecifikus
diszfunkciókhoz vezethet.
A citron kináz nélkülözhetetlen a cytokinesishez, vagyis az osztódó sejtek szétválásához
A citron kináz hiányában poliploid sejtek képződnek, melyek nem életképesek, ezért apoptosissal elpusztulnak
250
99. Orthomyxovirus influenzae.

“Mucin iránti affinitás” - Influenza A, B, C vírus
Szerkezet:
- pleiomorf, 100 nm, gömb/hosszúkás alak

- negatív RNS, 8 szegment (C: 7 szegment) hozzá asszociáltan nukleoprotein (NP, 5. RNS-en), PB1, PB2, PA
fehérjék (RNS polimeráz komplex, 1.2.3. RNS-en), nukleáris állomány körül M1 mátrixfehérje, NS2 poszt-
transzkripciós regulátor
- M2 ioncsatorna átéri a mátrixot és a burkot is (M fehérjék: 7. RNS-en)
o ezen fehérjék alapján A, B, C típus
- lipid burok
- helikális kapszid, rajta tüskeszerű hemagglutinin, neuraminidáz
o ezen fehérjék alapján szubtípusok:
 hemagglutinin (HA, H1-16), 4. RNS-en: glikoprotein, trimer - HA1 és HA2 diszulfid híddal
kapcsolódik, HA1 a csúcsi - antigenitást determinál; HA2 savi pH-n aktív, sziálsav
receptorkötés, vírusburok és endoszomamembrán fúzióját okozza
 neuraminidáz (NA, N1-9), 6. RNS-en: tetramer, szialidáz enzim, víruspartikulák aggregációját
gátolja.
- HA és NA (főleg A vírus esetén) pontmutációi kis mértékű antigén-változást okoznak: antigén drift, 2-3 év alatt
okozhatnak pandémiát.
- Antigén-shift: reasszortáció két eltérő influenza-törzs között - pl. madár- és humán influenza (sertésben, vagy
emberben) - új szubtípus, nincs ellene védettség, nagy pandémiák 10-40 évente (pl. 1918 spanyolnátha, 1997
H5N1)
Pathogenezis:
Terjedés cseppfertőzéssel, direkt kontaktussal, ritkábban zoonosisként madarakról - légúti epitheliális sejtek tropizmusa,
sejtpusztulás - másodlagos bakt. fertőzés! Sziálsavtartalmú receptoron köt meg - N-acetilneuraminsav - galaktóz alfa2,6
kötésben.
Endocitosissal jut be, endoszomamembránnal fúzionál a burok a savas pH-n (HA2), a nukleokapszidból M2-n való
protonbeáramlás szabadítja ki a ribonukleoproteint.
Magban transzkripció.
Megbetegdések:
- Komplikációmentes influenza: 1-3 nap lappangási idő, hirtelen jelentkező fejfájás, hidegrázás, köhögés, magas láz,
izomfájdalom, GI tünetek. Szisztémás tünetek 3-4 napig, köhögés akár több hétig. H7 - conjuctivitis. C vírus:
enyhébb.
- Pneumonia: főleg kardiopulmonális alapbetegség mellett - influenzavírus maga - haemorrhagiás - bakt.
szuperinfekció - S. aureus, S. pneumoniae, H. influenzae.
- Otitis media, laryngeo-tracheobronchitis (croup), myositis: gyerekekben
- Reye-szindróma: encephalitis, máj zsíros degenerációja, főleg gyermek- és serdülőkorban. Acetil-szalicilsav
etiológiai szerepe nem tisztázott, aszpirin kerülendő.
Diagnózis:
- orr-garatmosó folyadékból embrionált tojás amnionhólyagjában, kutyavese sejtkultúrában izolálás

- haemagglutináció kimutatás, haemagglutináció gátlással subtipizálás
- antigén IF
- immunkromatográfiás gyorstesztek
- RT-PCR
Therápia.:
- amantadin, rimantadin (M2 gátlás, kiszabadulás gátlása)

- oseltamivir (Tamiflu), zanamivir (NA gátlása, víruspartikulumok sejtből kikerülve aggregálódnak)
- Profilaxis: szezonális antigént tartalmazó, trivalens elölt törzs (A: H3N2, H1N1; B) vakcináció
251
100. Parainfluenzavírusok és a kanyaró vírusa.

Genus Vírusok
Morbilli Kanyaró vírus
Paramyxovírus Parainfluenza vírus
Mumps vírus
Pneumovírus Respiratory Syncitial Virus (RSV)
Human metapneumovirus (hMPV)
Henipavírus Hendravírus
Nipah vírus
Morfológia és biológiai tulajdonságok:
- ss negatív RNS genom

- pleomorf, 100-700 nm
- strukturális proteinek: NP (nukleoprotein), P (polimeráz), L (large), M (mátrix),
- burok felszínén: haemagglutinin-neuraminidáz glikoproteinek (HN), F protein - fúzió (gazdasejt-vírus, több
gazdasejt - óriássejtek, syncytiumok), G protein
- HN, H, G protein: sziálsav kötés, burokfúzióval bejutás, mRNS átírás, vírus eredetű polimerázzal replikáció,
összeszerelődés a citoplazmában, bimbózással kijutás.
A parainfluenza vírusoknak 4 szerotípusa létezik, de csk három okoz humán fertőzéseket. A parainfluenza vírusok a felelősek
a légúti vírusfertőzések mintegy 6–9% -áért.
Pathogenesis:
- cseppfertőzéssel, esetleg a fertőzött váladékkal közvetlenül létrejövő kontaktus útján terjed.

- A felső légutak hámsejtjeiben szaporodik,
- replikációs ideje meglehetősen gyors.
- Viraemiát nem okoz.
- 3–6 nap inkubáció után jelentkeznek a náthás tünetek, és ezt pharyngitis, tracheitis, laryngitis követheti.
- Az álhártyás croup, azaz a laryngotracheobronchitis már súlyosabb következménye a fertőzésnek.
- Jellemző rá a főleg éjszaka jelentkező kínzó „ugató” köhögés, hörgés.
- Fontos elkülöníteni a Haemophilus influenzae által okozott epiglottitistől!
- A parainfluenza vírusok bronchiolitist is okozhatnak, elsősorban csecsemőkben.
- Az anyai ellenanyagok nem protektívek, de enyhíthetik a tüneteket. A fertőzés kiállása után az immunitás rövid
ideig tart, így az újrafertőződés gyakori.
Diagnózis:
- A diagnózist elsősorban gyors tesztek teszik lehetővé;

- a nyálkahártyákról vett mintákban levő sejtekből a vírus antigén kimutatására van lehetőség.
- A vírus tenyésztése során a vírus hemagglutininek jelenléte miatt hemadszorpció mutatható ki, a szerotípus pedig a
megfelelő specifikus ellenanyag hatására a haemadsorptio gátlási próba segítségével azonosítható.
- RT-PCR technikával is identifikálható a vírus.
- A szerológia nem ad megbízható eredményt.
Therápia:
- Az enyhébb esetek kezelést nem igényelnek, álhártyás laryngotracheitis esetén a tüneti kezelése a légzés
elősegítéséből (pl. párásítás) áll, ritkán intubációra is szükség lehet.
- Megfelelő antivirális gyógyszerrel nem rendelkezünk.
- Nincs védőoltás a betegség megelőzésére.
Kanyaró (morbilli) vírus:
1. Pathogenezis:
Légúti epithel fertőzése - nycs. szaporodás, majd primaer viraemia, RES-be szóródás, szekunder viraemia és generalizált
fertőzés - bőr, conjunctiva, légúti- húgyúti hám, erek, idegrendszer. Bőrben T sejtes válasz - kiütések.
Immunszuppresszió: T-, B-sejtek, monocyták fertőzése, TH2 domináns válasz
252
2. Klinikai kép:
- Kanyaró: cseppfertőzés, magas kontagiozitás, lappangási idő 7-13 nap
- magas láz, köhögés, conjunctivitis, Koplik-foltok a buccán (óriássejtek, gyulladás); 12-24 órával ezután
maculopapulosus kiütések (fülek mögött majd testszerte)
- Szövődmények:
o posztinfekciós encephalitis: 7-10 nappal a betegség kezdete után - autoimmun neuron-degeneráció
o akut progresszív encephalitis: főleg immunszuppresszióban
o óriássejtes pneumonia: bakteriális felülfertőződés gyakran komplikálja
o szubakut szklerotizáló pánencephalitis (SSPE) - Dawson encephalitis: nem replikálódó
víruspartikulumok, antigének okozzák - “lassú-vírusfertőzés” - 7 év múlva személyiségváltozás,
memóriazavar, vakság, görcsök
3. Diagnosztika és therápia:
- klinikai diagnózis
o légúti váladék, vizelet, vér minta
- antigén kimutatás IF-val
- RT-PCR
- tenyésztés humán fibroblast, majom sejtkultúrákban - óriássejtképzés (CPE)
- szerológia
- MMR élő attenuált oltás része - 15 hó + 11 év
253
101. RS-vírus, a mumpszvírus és egyéb paramyxovírusok.

Genus Vírusok
Morbilli Kanyaró vírus
Paramyxovírus Parainfluenza vírus
Mumps vírus
Pneumovírus Respiratory Syncitial Virus (RSV)
Human metapneumovirus (hMPV)
Henipavírus Hendravírus
Nipah vírus
Morfológia és biológiai tulajdonságok:
- ss negatív RNS genom

- pleomorf, 100-700 nm
- strukturális proteinek: NP (nukleoprotein), P (polimeráz), L (large), M (mátrix),
- burok felszínén: haemagglutinin-neuraminidáz glikoproteinek (HN), F protein - fúzió (gazdasejt-vírus, több
gazdasejt - óriássejtek, syncytiumok), G protein
- HN, H, G protein: sziálsav kötés, burokfúzióval bejutás, mRNS átírás, vírus eredetű polimerázzal replikáció,
összeszerelődés a citoplazmában, bimbózással kijutás.
Mumps vírus:
- Cseppfertőzés, nagy kontagiozitású

- Felső légúti epithelsejteket fertőzi, majd direkt-viraemia útján parotisok ductalis epithelsejtjeit fertőzi
- Szimmetrikus, fájdalmas parotis-duzzanat, a nyálelválasztás is fájdalmas, láz, hányás, letargia
- Here, ovarium, pancreas érintettség: orchitis, oophoritis következményes szervatrophiája, DM I. etiológia (?)
- KIR érintettség - meningoencephalitis
- terhes nőknél: első trimeszterben abortust okozhat, szülés előtti fertőzés: pulmonalis, cardialis syndromák
- Dg.: nyál, vizelet - majomvese sejtkultúrán óriássejtek, haemadsorptio; szerológia (ELISA, IF, KKR,
haemagglutináció gátlás)
- Profilaxis: MMR élő, attenuált trivalens vakcina (15 hó + 11év)
Respiratory syncytial virus (RSV):
- G és F proteinnel rendelkezik, HN aktivitással nem

- Légúti epithelsejtekben syncytiumképződést okoz, immunválasz eredetű károsodás is okozza a sejtnecrosist,
gyulladást, fibrinkiválasztást - bronchusok elzáródása
- Cseppfertőzéssel, indirekt átadással terjed, nátha - pneumonia és bronchiolitis; otitis media, lázas bronchitis, főleg
kissúlyú újszülötteknél, SIDS etiológia (?)
- Dg.: antigén IF-val, Rt-PCR, HeLa sejteken CPE
- Th.: ribavirin, passzív immunizálás
Human metapneumovírus:
- RSV-hez hasonló, genomja eltér

- Nátha - bronchiolitis és pneumonia, gyakori a magas láz, krepitáció
Nipah- és Hendra-vírusok:
- Állati rezervoárról (sertés, ló) kerülnek emberre

- Nipah: magas letalitású encephalitis
- Hendra: influenzaszerű prodroma, progresszív súlyosbodik, coma.
254
102. Reovírusok, calicivírusok és astrovírusok.

Reovírusok:
Respiratory Enteric Orphan
tulajdonságok:
70-90 nm
ikozahedrális szimmetria, több fehérjeréteg
Burok nélkül
kétszálú szegmentált RNS genom, 10-12 szegmens (19-29 kbp)
a szegmensek rokon vírusok között cserélődhetnek – reasszortáció
egy szegmensben kódolt fehérjék száma általában egy, max 3
orvosi jelentősége öt nemzetségnek van

Rota-
orthoreo-: feko-orális, alacsony patogenitás, világszerte
felső légúti és gasztroenterális tünetek
Orbi-: arbovírus, Bluetongue és Kemerovírus, állati megbetegedések
Colti-: Colorado kullancs láz (Colorado tick encephalitis); Eyach Európában
Seadorna-: Banna vírus (Southeast Asian dodeca RNA virus)
Rotavírus:Rota (Latin): kerék
6 szerkezeti (VP1-7) protein

VP1-3 core
VP4 P szerotípus
VP7 G szerotípus
VP6 csoportdetermináns (A, B, C)
5 nem szerkezeti (NSP1-5) protein

NSP4 - toxikus
genom:
11 szegment
(0,7-3,3 kbp)
1szegment = 1 fehéje
szaporodás:
transzkriptáz
- RNS szálról átírás
+RNS – genomi RNS templátja és
mRNS is
citoplazma zárványokban
pathogenesis:
inkubációs idő 2-3 nap

tünetek: 5-7 nap
immunszupprimáltak: hónapok
5 év fölött védettség (>60% szero+)
hányás, napi 3-4
hasmenés, napi 5-7
erős dehidratáció
extraintesztinális tünetek
légúti, idegrendszeri – virémia az akut szakaszban
- A vírus a vékonybélbolyhok csúcsán elhelyezkedő érett enterocitákat fertőzi meg.

- A fertőzés következményeként az endoplazmatikus retikulum ciszternái kitágulnak, a mikrofilamentáris rendszer
szétdarabolódik és ezzel együtt a mikrovillus régió elpusztul, a szoros sejtkapcsolatok feloldódnak, a szomszédos
sejtek között hézagok keletkeznek, végül a sejtek leválnak a bazális mebránról.
- Az enterocyták pusztulása másodlagosan malabszorpciót okoz.
- A szövettani elváltozásokat tekintve a bélbolyhok megrövidülése, mononukleáris sejtek lamina propriába történő
beszűrődése, és a csökkent diszaccharidáz szint említendők meg.
- A bél epitheliális felszínének pótlása éretlen, crypta eredetű, szekretoros sejtekkel történik, ami a vékonybél
abszorpciós-szekréciós fiziológiás egyensúlyát a szekréció irányába tolja el.
255
Diagnózis:
- Klinikai tünetek alapján nem egyértelmű

- (tenyésztés)
- rt-PCR
- ELISA
- latex agglutináció és immunkromatográfia
Therápia:
víz- és elektrolitpótlás
orális: ionpótlás (Smecta, Sodioral)
szőlőcukor – ionok reszorpciója
intravénás
immunhiányos állapotban: anyatej, immunsavó (orális)
mikroelemek (Zn)
Megelőzés:
vakcináció
immunválasz:
1. epizód után szerotípus specifikus ellenanyag
ismételt: heterotípus, keresztvédelem
védelem alapja az IgA
keletkezik IgM és IgG is
IgA és IgG szint korrelál a védelemmel
nem véd tökéletesen az újrafertőzés ellen, de a tünetek ellen igen
felnőttek 60%-a szeropozitív
Rotavírus vakcinák
6 hetesnél idősebb csecsemőknek ajánlott
Mindkét vakcina egyidőben adható az életkorhoz kötött védőoltásokkal.
Az oltóanyagokat az Európai Unióban törzskönyvezték.
a) A Rotarix (GlaxoSmithKline) orális vakcina; monovalens

élő, attenuált humán rotavírust tartalmaz
2 dózis ROTARIX beadása szükséges legalább 4 hét időköz tartásával
A teljes vakcinációt 16 hetes kor előtt el kell végezni, de 24 hetes korig be kell fejezni.
b) A RotaTeq (Merck) orális vakcina; pentavalens

élő, attenuált humán-bovin rotavírust tartalmaz (VP4 és VP7 humán!)
3 dózis RotaTeq beadása szükséges, legalább 4 hét időköz tartásával
Az első dózist legkésőbb 12 hetes korig és mindhárom dózist lehetőleg 20-22 hetes korig be kell adni, de legkésőbb 26 hetes
korig be kell fejezni az oltási sorozatot.
Epidemiológia:
mindenütt előfordul (ubiquiter)

egyszerre több szerotípus is (uralkodó: G1-,2-,3-,4-,9; P1A)
feko-orális terjedés, főleg közös használatban lévő tárgyak
ellenálló, hónapokig fertőzőképes
zoonózis ritka
3-5 éves korig elér mindenkit, de enyhe lefolyású
anyatej védelmet ad, legtöbb fertőzés 6-24 hónapos korban
súlyos: csecsemő- és idős korban
szezonális (tél, kora tavasz)
nozokomiális
Calicivírus:
- Család: Caliciviridae (calices, calix (Latin): kupa, csésze)

- Nukleinsav: + RNS, ~7,5 kb
- Változatos, sok genotípus, rekombináció
- 27-32 nm
- kapszid ikozahedrális
- Ellenálló (hypoklorid, pH, hő)
- nem tenyészthető
256
Pathogenezis:
kontaminált víz / aeroszol
10-100 virion elegendő
vékonybél sejtek morfológiai és funkcionális károsodása
– felszívódási zavarok
iskolás- és felnőttkor
ABO függés
immunitás mechanizmusa nem ismert
Kórfolyamat:

tünetek: 1-2 nap;
émelygés, hányás, hasmenés, láz
folyadékvesztés
Diagnózis:
nem tenyészthető
ELMI
reverz PCR – molekuláris epidemiológia
ELISA
immunkromatográfia (gyors! nozokomiális infekciók!)
Therápia:
Antivirális szer nincs

„Hasfogó” tilos!
Elektrolitpótlás (orális)
súlyos esetben kórházi ellátás
„védettség”: EU ~20% - tünetmentes fertőzés
(fucosyltranszferáz2, FUT2 gén)
Vírusürítés: 10-14 napig a tünetek után!
Megelőzés / elkülönítés
Vakcina nincs
Astrovírus:
- Család: Astroviridae (Astron (görög): csillag)

- Nukleinsav: + ssRNS 28-30 nm
- kapszid- ikozahedrális, burok nélküli
- ellenálló
- Tenyészthető primer human vesekultúrán
- Gyerekközösségek és idősek
- Gastroenteritisek 2-20%-a
257
Pathogenezis:
fecal – oralis terjedés
vékonybél hámsejtjeiben szaporodás – felszívódási zavarok
Kórfolyamat:
tünetek: 2-3 nap;
vizes hasmenés, hányinger, hányás, fájdalom (enyhébb tünetek)
Diagnózis:
- tenyésztés
- ELMI/immunELMI
- ELISA
- IF
- Northern-blott
- reverz PCR
- immunkromatográfia
Megelőzés:
higiénia
Therápia:
enyhe tünetek…
Epidemiológia:
gyerekek, idősek, immunszupprimáltak
összes gasztroenteritisz 20%-a
258
103. Rhabdovírusok.
- A rhabdovírusok lövedék formájú kb. 50-95 nm széles, 130-380 nm hosszúságú peplonnal rendelkező vírusok.
- A vírusgenom csak 5 proteint kódol.
- A peplonban található tüskeszerű fehérjét a glikoprotein (G) trimerek alkotják.
- A G protein fontos szerepet játszik a megtapadásban, a szervezet neutralizáló ellenanyagokat termel ellene.
- Az peplonon belül található a helikális nukleokapszid, amely spirálisan feltekeredik.
- A nukleokapszid tartalmazza az egyszálú, negatív polaritású RNS-t (12000 bázis), a nukleoproteint (N), a nagy (L)
és egy nem-strukturális fehérjét (NS).
- Az L és az NS proteinek alkotják az RNS-dependens RNS polimerázt.
- Az N protein a vírus fő strukturális fehérjéje. Megvédi az RNS-t a ribonukleáztól és fenntartja az RNS integritását.
- A mátrix protein (M) a peplon és a nukleokapszid között található.
Rhabdoviridae:
Lyssavirus: (rabies vírus, Mokola vírus, Lagos denevér vírus, Európai denevér vírus 1,2, Ausztrál denevér vírus)
Vesiculovirus (35 szerológiailag különböző vírus, néha embert is megbetegít; vesicular stomatitis vírus,
influenzaszerű tünetek)
Ephemerovirus: csak állat patogén
Novirhabdovirus: csak állat patogén
Cytorhabdovirus: kizárólag növény patogén
Nucleorhabdovirus: kizárólag növény patogén
Replikáció:
- A rabies vírus G proteinje a gazdasejthez kötődik; ligandja a nikotin-acetilkolin receptor vagy a neuronális
adhéziós molekula (NCAM ).
- Ezt követően a virion endocytosra kerül.
- A peplon fúzionál az endosoma membránjával, majd annak csökken a pH-ja.
- A nukleokapszid leválását követően a genom a citoplazmába kerül, ahol megindul a replikáció.
- A nukleokapszidhoz kapcsolódó RNS dependens RNS polimeráz átírja a virális RNS-t mRNS-sé.
- Az mRNS-ek proteinekké transzlálódnak.
- A vírus genom teljes hosszúságú pozitív szállá is átíródik, amely templátként szolgál új genomok számára.
- Az M protein nukleokapszidhoz kapcsolódása annak felcsavarodását idézi elő.
- A G protein a membránkötött riboszómákon szintetizálódik majd a Golgiban modifikálódik és a sejtfelszínre kerül
membrán vezikulumokban.
- A vírus bimbózással távozik a sejtből, miközben magára veszi a peplonját.
Pathogenesis:
- A vírus a behatolás helyén lassan szaporodik (néhány naptól akár hónapokig) a behatolás helyén mielőtt
továbbterjedne az idegrendszerre.
- A vírus retrograd axonikus transporttal vándorol a hátsó gyöki ganglionba, a gerincvelőbe.
- Amint elérte a vírus a gerincvelőt, az agy fertőzése igen gyorsan kialakul.
- Az agy érintett területei: hippocampus, agytörzs, a hídi magok ganglion sejtjei, a kisagy Purkinje sejtjei.
- A vírus ezt követően disszeminálódik az efferens idegek mentén a központi idegrendszerből, a jól beidegzett
területekre (pl. a fej és a nyaki bőrterületek, a nyálmirigyek, retina, cornea, nasalis mucosa, adrenalis medulla,
renalis parenchyma, pancreas acinaris sejtjei).
- Miután a vírus elárasztotta a gerincvelőt és az agyat, encephalitis alakul ki.
- A központi idegrendszer súlyos érintettsége ellenére a hisztopatológiai elváltozás nem nagyfokú, csak a Negri
testek láthatók.
Immunválasz:
Rabies fatális, ha kialakulnak a klinikai tünetek.

Az inkubációs idő hosszúsága függ:
(1) Az inokulumban levő vírus koncentrációjától
(2) A seb agytól való távolságától
(3) A seb mélységétől
(4) A gazda életkorától
(5) A gazda immunstátuszától
259
- A többi encephalitist okozó vírussal ellenkezőleg a rabies minimális citolízissel jár, és ritkán okoz gyulladásos
léziókat.
- A vírus proteinek gátolják az apoptosist és az interferon hatásait.
- A neutralizáló ellenanyagok csak a klinikai szimptómák jelentkezése után mérhetők.
- Kismennyiségű antigén szabadul fel, így a fertőzés rejtve marad az immunrendszer elől.
- A rabies elleni védelemben a sejt-mediálta immunitásnak nem nagyon van szerepe.
- Az inkubációs időben beadott ellenanyag meggátolja a vírus bejutását a központi idegrendszerbe.
- Az inkubációs idő hosszúsága elegendő ahhoz, hogy kialakítsuk az aktív immunválaszt elölt vakcinával.
rabies/lyssa/veszettség
- A veszettség gyakorlatilag halálos vakcinálás hiányában.

- A prodormális szakaszban a beteg lázas, gyenge, fáj a feje, gastrointestinális szimptómák, a fáradtság és
étvágytalanság áll fenn. A prodormális szakasz 2-10 napig tart, ezt a veszettségre jellemző neurológiai tünetek
megjelenése követi.
- A szenzoros szakaszban a harapás helyén paresthesia, viszketés, zsibbadás lép fel.
- A viharos formában (80%), az excitációs szakaszban fokozott nyál és könnyelválasztás, pupilla tágulat, szorongás,
motoros nyugtalanság jelentkezik, típusos esetben dührohamok és bizarr, harcias magatartás észlelhető, világos
időszakokkal váltakozva. Kórjelző tünet a (hydrofóbia) víziszony - a folyadék, köztük a nyál lenyelésére tett
kísérlet, a légcsőbe történő félrenyelést eredményez. Az izomgörcsök a garatizmokban jelentkeznek először, a
beteg garatfájdalomról, nyelési nehézségről, és rekedtségről panaszkodhat. A betegek halálát a szívroham
okozhatja.
- A beteg ezt követően a paralitikus szakaszba kerül, komatózussá válik, ami 2-10 napig tart. Ez a szakasz
pulmonális komplikációkba torkollik, ami fulladáshoz vezet.
- A paralitikus formában (20%) a paralízis sokszor az egyetlen tünete a veszettségnek, amely légzési problémákhoz
vezet.
Diagnózis:
- Klinikai kép: A kutyaharapást szenvedett személy jellegzetes neurológiai tüneteket mutat.

- Postmortem laboratóriumi megerősítés.
- Antigén kimutatása immunfluoreszcens módszerrel, vagy a vírus genom detektálása RT-PCR eljárással.
- A vizsgálandó minta lehet: nyál, szérum, likvor, bőrbiopszia, agybiopszia, corneális epithel sejt.
- A fertőzött sejtek jellegzetes citoplazma zárványt tartalmazhatnak (Negri testek).
- A Negri testek az rabiesben meghalt betegek agyi szövet mintáinak csak 70-90%-ában vannak jelen.
- A rabies specifikus ellenanyagok csak a klinikai tünetek megjelenése után mérhetők pl. ELISA-val.
Therápia:
(Jeanna Giese,15 éves diák, megharapta egy denevér)

A Milwoukee protokoll:
- Indukált coma
- ketamin, midazolam, ribavirin, amantadin
A hatása erősen vitatott.
A későbbiekben 36 beteg esetében alkalmazták, de csak 5 élte túl a veszettséget.
Prevenció:
Pasteur készített először vakcinát a veszettség ellen, amelyet Hőgyes Endre tökéletesített.
A postexpozíciós prophylaxis segítségével elkerülhetők a klinikai tünetek.
A post-expozíciós prophylaxist azonnal el kell kezdeni veszettségre gyanús állati harapást vagy a nyálával történő
érintkezést követően.
A sebet azonnal ki kell mosni szappannal.
Ezt követően a sebet anti-rabies hiperimmunglobulinnal infiltrálni kell.
A passzív vakcina biztosítja az ellenanyagokat addig, még az aktív vakcinálást követően ki nem alakul a beteg saját
humorális immunválasza.
A rabies hosszú inkubációs ideje elegendő ahhoz, hogy aktív immunválasz alakuljon ki a betegben a vakcinálást követően.
A beteget 5 oltásból álló vakcina sorozattal (0,3,7,14,28 nap) aktívan immunizálják a passzív vakcinálással egy időben
kezdve.
A rabies elleni vakcina humán diploid sejtben vagy csirke embrió sejtekben szaporított, majd kémiailag inaktivált vírust
tartalmaz.
Pre-expozíciós prophylaxisban részesítik az állatgondozókat, laboratóriumi dolgozókat, az utazókat, akik endémiás területre
utaznak.
Az aktív vakcinát intramuscularisan adják és két évig biztosít védelmet.
260
Kóbor kutyák befogása és vakcinálása

Házi állatok vakcinálása
Évenként kötelező – inaktivált vírust tartalmaz
(Biocan R)
Vadállatok vakcinálása
róka, vörös sakál
az immunizálás repülőből kiszórt, a vakcinát tartalmazó csalival történik évente két alkalommal 1992 óta
(Rabigen SAG2, élő, attenuált vírust tartalmaz)
Epidemiológia:
- A rabies klasszikus zoonózis, állatról emberre terjed. A fertőzött állat harapásával, vagy a fertőzött állat szöveteivel
való érintkezéssel, esetleg a száj nyálkahártyán keresztül terjedhet.
- Barlangászok esetében leírtak légúti átvitelt is (denevérek!).
- Világszerte endémiás különböző állatokban fordul elő, kivétel Ausztrália, Japán, Nagy-Britannia, Új-Zéland.
- A rabiest városban (urbánus forma) főleg kutyák terjesztik, (korábban Magyarországon macskák).
- A városon kívül (sylvaticus forma) a vadállatok, főleg rókák, de terjeszthetik denevérek (1200 faj), mosómedvék
stb. is.
- A fejlődő országokban nagy gondot jelentenek a nem vakcinált, kóbor kutyák.
- Az állati harapásokon kívül a vírus terjedhet transzplantációval is (cornea, vese stb.).
Állatokban:
Vadon élő állatokban legfőbb tünet az embertől való ösztönös félelem kiesése.
A veszett róka nappal is aktív, szinte „keresi” az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, megfogni, megsimogatni.
Sokkhatásra ez az állapot dühöngésbe válthat át. Sokszor kutyával verekszik össze vagy más háziállatot támad meg.
Esetenként görcsrohamok figyelhetők meg (csillagvizsgáló fejtartás, állkapocs-csattogtatás).
Kutyák esetében a lakásban tartott, kiképzett egyedeknél gyakoribb a csendes veszettség, míg a kevésbé fegyelmezett
egyedeknél gyakrabban jelentkezik a veszettség dühöngő formája.
Kezdetben az állatok viselkedése lesz szokatlan, például nem ismerik meg a gazdájukat, tompulttá válnak, a gazdájukat vagy
tárgyakat próbálnak nyalogatni, megijednek az erősebb hangoktól.
Az izgalmi szakaszban nyugtalanul szaladgálnak, nem létező legyeket próbálnak elkapni, kitartóan rágják vagy vakarják a
harapás helyét.
Esetenként elkóborolnak, közben az útjukba kerülő embereket, állatokat megharaphatják, ehetetlen tárgyakat, anyagokat
fogyaszthatnak el (pl. szalma, föld).
A kutyák rekedt hangú ugatást-vonyítást hallatnak, később a bénulásos szakaszban az állkapocs lógása, nyálzás, réveteg
tekintet, kancsalság, a nyelés fájdalmassága miatt „víziszony” figyelhető meg (az állat képtelen inni). Ezek a tünetek néhány
napig tartanak, majd bénulásos tünetek alakulnak ki és az állat elpusztul.
261
104. Arenavírusok.
- Az Arenaviridae családba tartozó egyetlen eddig ismert Arenavírus genus közel 20 vírust foglal magába.
- a genuson belül két jól elkülöníthető antigén csoportot ismerünk, az óvilági (LCMV/Lassa komplex vírusai) és az
újvilági (Tacaribe komplex vírusai) arenavírusokat.
- A Tacaribe komplex vírusait elsősorban az amerikai kontinensen előforduló rágcsálók terjesztik (Muridae család,
Sigmodontinae alcsalád), míg az LCMV/Lassa komplex tagjainak elsődleges hordozói óvilági egerek(Muridae
család, Murinae alcsalád).
- Az arenavírusok krónikus, perzisztáló fertőzést okoznak Európában, Afrikában és Amerikában előforduló

rágcsálópopulációkban.
- A tünetmentes rágcsálók gyakran vándorolnak a lakosság által sűrűn lakott területekre, ahol a fertőzött állatok
kontaktusba kerülhetnek a lakossággal is.
- Az első arenavírust, a lymphocytás choriomeningitis vírust (LCMV) 1933-ban fedezték fel, és azonosították, mint
az aszeptikus meningitis és meningoencephalitis egyik kórokozóját.
- Azóta számos Afrikában és Dél-Amerikában előforduló arenavírust (Junin, Machupo, Guanarito, Sabia) írtak le,
amelyek egy része súlyos vérzéses lázat okoz
Morfológia:
- Az arenavírusok kerek, ovális vagy pleomorf, lipidburokkal rendelkező, átlagosan 110–130 nm átmérőjű
struktúrák.
- A virion felszínén 6–10 nm hosszúságú glikoprotein tüskék találhatók, míg belsejében változó mennyiségű
szemcsék, amelyek gazdasejt eredetű riboszómáknak felelnek meg.
- Az arenavírusok két egymástól elkülönült negatívszálú, gyűrűt formáló RNS genommal rendelkeznek, amelyeket
méretük alapján különböztetünk meg.
o Az S (rövid-small) szegmens a nukleoprotein (NP) és a glikoprotein prekurzor (GPC) gént kódolja,
o L (hosszú-large) szegmens a virális polimerázt és az úgynevezett Z-fehérjét kódoló gént tartalmazza.
Lymphocytás choriomeningitis vírus (LCMV)
Pathogenezis és kórképek
- A fertőzést követő néhány nap elteltével a vírus intenzív szaporodást mutatott (> 107 pfu/gm) a lágy agyhártyában,
illetve a plexus choroideusokban, CD8+ T-lymphocyták által kiváltott gyulladásos folyamatokat indukálva.
- A fertőzés előrehaladtával a replikáció elsősorban a lágy agyhártyákra és az ependyma területére lokalizálódott.
- Immunszupresszióban a betegség nem alakul ki, de a vírus szaporodása folyamatos perzisztens fertőzést
eredményez.
- Az inkubációs 5–10 napra tehető.

- A betegségre jellemző a két lázas fázis.
o Az első fázisra hirtelen kezdődő láz, izomfájdalom, fejfájás, levertség, gastrointestinalis tünetek és
bizonyos estekben a herék, illetve a nyálmirigyek gyulladása a legjellemzőbb. Köhögés, mellkasi
fájdalom, torokfájás előfordulhat, de pontszerű kiütéseket, ízületi fájdalmat, illetve gyulladást is észleltek
már a betegség ezen szakaszában.
 Leukopenia, thrombocytopenia, illetve az emelkedett enzimértékek (AST és LDH) szintén
jellegzetesek lehetnek.
 A betegség első fázisa 2–3 hétig is elhúzódhat, és ez idő alatt jellemző a viraemia is.
o A második, neurológiai fázis 1–4 hétig tarthat, amely szintén magas lázzal, fejfájással és esetenként
tudatzavarral járhat együtt.
 Habár az LCMV fertőzést a virális meningitisek, illteve meningoencephalitisek egyik
kórokozójaként tartják számon, súlyos neurológiai manifesztációk legfeljebb az esetek 10%-
ában alakulhatnak ki. Encephalitist a kórházi ápolást igénylő LCMV fertőzések 5–34%-ában
írtak le.
- A betegek általában szövődmények nélkül gyógyulnak, bár előfordult halálos kimenetelű fertőzés is.
Diagnózis:
- A betegség első lázas fázisában a vírus a vérből, míg a második neurológiai szakaszban a liquorból mutatható ki.
- A legérzékenyebb teszt a vírus kimutatására fiatal, felnőtt egerek intracerebralis oltása, amely az állat
elpusztulásával járó, heveny choriomeningitist okoz.
- A virális nukleinsav kimutatható reverz tranzkriptáz-polimeráz láncreakció (RT-PCR) módszerrel
- vírus ellen termelődött IgM típusú antitestek kimutatására az ELISA és IFA vizsgálatok széles körben elterjedtek.
262
Therápia:
- LCMV vírus esetében az elsődleges védekezés lehet a házi egerek kiirtása a lakóhelyről,
- hüllők etetéséhez nevelt egerek otthoni szaporítása szintén növelik a vírussal történő találkozás lehetőségét.
- Jelenleg hatékony vakcina nem áll rendelkezésre
Epidemiológia:
- humán megbetegedéseket eddig csak Európából és Amerikából jelentettek, ahol a közönséges házi egér (Mus
musculus, Mus domesticus) populációinak denzitása magas volt.
- A humán megbetegedések elsősorban az őszi hónapokban gyakoriak, amikor az egerek száma jelentősen megnő,
illetve a rágcsálók házakba, pajtákba, istállókba húzódnak a hideg idő elöl.
- fertőzött állatok testváladékaival történő direkt kontaktussal vagy ezek aeroszoljának belélegzésével. A fertőzés
harapás útján, illetve kontaminált élelmiszer elfogyasztásával is bejuthat az emberi szervezetbe.
Lassa vírus:
Pathogenezis
- A vírus feltételezhetően már a behatolás helyén fertőzi a dendritikus és endothel sejteket, majd szétterjedve a
szervezetben változó mértékű nekrózist okoz elsősorban a májban, a lépben és a mellékvesékben.
- A fertőzés következében kialakuló vascularis rendellenességeket részben a vírus endothel sejtekre gyakorolt
közvetlen hatásával, részben pedig a fertőzött macrophagok által kibocsátott cytokinek jelenlétével magyarázzák.
- A betegség hozzávetőlegesen 10 napos (5–21 nap) inkubációs idő után lázzal, fejfájással, gyengeséggel, ízületi és
izomfájdalommal, hányással, hasmenéssel, valamint gyakran mellkasi és hasi fájdalmakkal kezdődik.
- Jellemző még a betegségre a köhögés, torokfájás, illetve gyulladás, amit a mandulákon megjelenő fehér foltok
kísérnek. Súlyosabb esetekben oedema (gége, tüdő), nyálkahártyavérzések, hypotensió, majd vérzéses shock alakul
ki.
- A neurológiai tünetek ritkák, de aszeptikus meningitis, encephalitis, görcsökkel járó rohamok előfordulnak, és
rossz prognózist jelentenek.
- az ALT enyhén, míg az AST jelentősen emelkedhet. Ez utóbbi nagymértékű emelkedése szintén rossz prognózist
jelent.
- A kórházi ápolást igénylő betegeknél körülbelül 15–25% a halálozási arány.
Diagnózis:
- izolálhatóvérből a betegség első napjaiban

- a torokmosó folyadék illetve a vizelet is tartalmazhat vírust.
- A virális RNS vérből történő kimutatása RT-PCR módszerrel
- IgM típusú antitestek vérből történő kimutatására az ELISA és IFA vizsgálatok a leggyakrabban használandó
technikák.
Therápia:
- A vírus rezervoárja, a Mastomys genusba tartozó rágcsálók igen elterjedtek Nyugat-Afrika egész területén,
- Egyetlen védekezési lehetőség az élelmiszerek gondos elzárása, megóvása.
- vakcina jelenleg ez nem áll rendelkezésre.
- A betegek tüneti kezelése lehetséges, illetve ribavirin alkalmazása a betegség korai stádiumában csökkentheti a
halálos kimenetelű fertőzés esélyét.
Epidemiológia:
- A Lassa-vírus elsősorban Nyugat-Afrika területén fordul elő, de a nemzetközi utazások fokozódása miatt a világon
bárhol megjelenhet, mint behurcolt betegség.
- A vírus elsődleges gazdái a Mastomys genusba tartozó patkányok (M. huberti, M. erythroleucus és M. natalensis),
amelyek testváladékaikkal nagy mennyiségben ürítik a vírust.
- A legtöbb Lassa-vírus okozta járvány a száraz évszakban (január és április között) fordul elő, de sporadikus esetek
az év bármely szakában felbukkanhatnak.
- A vírus emberre is könnyen terjed, főleg a fertőzött állatok testváladékainak aeroszoljával, direkt kontaktus vagy
szennyezett élelmiszer útján.
- Lassa-vírus esetében az emberről emberre történő fertőzés is lehetséges, így a beteg elkülönítésére, illetve vérével
és testváladékaival történő érintkezésére és kezelésére vonatkozó szabályok szigorú betartása szükséges.
263
105. Filovírusok és bunyavírusok.

Bunyavírusok:
Nukleinsav szerkezete: szegmentált (3 szegmens)

negatív/ambiszensz, egyszálú RNS
cirkuláris
Nukleokapszid szimmetria típusa: helikális
Peplonnal rendelkezik - lipidtartalmú
Felszíni tüskék – glikoprotein - hemagglutinál, neutralizáló ellenanyagot indukál
Mérete: 80-120 nm átmérő (gömb alakú)
Replikáció:
- A Bunyavírus G1 proteinje a gazdasejti β integrinhez kötődik, majd endocitózissal bekerül a sejtbe.

- A nukleokapszid kiszabadul a vezikulából, ezt követően megindul a transzkripció és a proteinek termelődése.
- A Bunyavírusok a citoplazmában replikálódnak.
- Az mRNS 5’ végén levő szakaszt a gazdasejttől lopja.
- Az M szakasz kódolja a G1és a G2 proteineket
- Az L szakasz kódolja az L proteint (RNS dependens polimeráz).
- Az S szakasz a nem strukturális N és NSs fehérjéket kódolja.
- Az RNS replikáció membránhoz kötött.
- A glikoproteinek az ER-ben szintetizálódnak, majd a Golgiba kerülnek. A vírus összeépülése a Golgiban történik.
- A vírusok a sejt lízisét okozva kerülnek ki.
A. Orthobunyavírus
1.Bunyamwera csoport
Szúnyogok terjesztik.
Az összes kontinensen megtalálhatók, kivétel Ausztrália.
Legfontosabb tag: Bunyamwera vírus (Afrika).
A fertőzés lehet szubklinikus, okozhat lázat vagy encephalitist.
2.Bwamba csoport
A Bwamba vírus Közép- és Kelet-Afrikában fordul elő lázzal és kiütésekkel járó betegséget okoz.
3.C csoport
11 vírus tartozik a csoportba Közép- és Dél-Amerikában fordulnak elő. Jóindulatú lázzal járó megbetegedést okoznak.
4.Guama csoport: Amerika, enyhe lázas betegség.
5.Simbu csoport: Dél-Amerika (Brazília), Orepuche vírus: kiütés, meningitis
264
6.Kalifornia csoport
a.) La Crosse vírus a leggyakoribb, USA-ban fordul elő, erdei szúnyog terjeszti a rágcsálók között (mókus, nyúl).
Encephalitist okozhat
Tünetek emberben: láz, fejfájás, hányás, görcs, letargia, álmosság, fatális is lehet (<1%)
gyerekek, főleg fiúk érintettek
b.) Tahyna vírus (Európában, Ázsia, Afrika)
Enyhe, lázas megbetegedéssel jár, asepticus meningitis.
B. Phlebovírusok
Nápolyi láz, Szicíliai láz, Toszkánai láz vírusa

Előfordulás: Földközi-tenger környéki európai és afrikai országok, Izrael, Irán, Pakisztán, India
Vektor: Phlebotomus papatasii, lepkeszúnyog (homoki légy) terjeszti.
Tünetek: fejfájás, láz, myalgia, májenzimek megemelkednek, arthralgia
Rift-völgyi láz: szúnyog terjeszti, háziállatokról (birka, szarvasmarha, kecske), (haszonállatokban májnecrosis, abortus),
terjedhet továbbá direkt kontaktussal, fertőzött tej fogyasztásával, belélegzéssel.
A lappangási idő 3-7 nap.
A betegség bevezető tünetei: hirtelen magas láz (néhány nap alatt megszűnik), izom- és ízületi fájdalom, fejfájás.
A sárgalázhoz hasonlóan, a kóros eltérések a májban (hepatitis), vesében, lépben észlelhetők.
Az esetek 5 %-ban a bőrön pontszerű vérzések, véres széklet, vérhányás alakulhat ki, az esetek 50%-a halálos.
Retina vasculitise, retinitis.
Szövődményként súlyos vérzések, idegrendszeri tünetek, encephalitis, vakság fordulhatnak elő.
Inaktivált vírust tartalmazó vakcina van.
Severe fever with thrombocytopenia syndrome vírus (SFTSV, Huaiyangshan vírus)

(Kína, Korea, Japán)
A betegséget kullancsok terjesztik.
Klinikai kép:
Hirtelen kezdődő magas láz, légúti és gastrointestinális tünetek, ezt követi a trombocyták és a fehérvérsejtek progresszív
pusztulása.
Halálozás: 12-30%
C. Nairovírus - Krími-kongói haemorrhagiás láz vírusa
Előfordulás: Bulgária, Balkán, a volt Szovjetunió Fekete-tenger és Kaszpi-tenger parti területei, volt Jugoszlávia, Kína, Irak,
Pakisztán, Afrika – Zaire
Vektor: kullancs (Hyalomma fajok.
Házi és vadon élő állatok (mezei nyúl) a rezervoárok.
A fertőzés forrása a fertőzött beteg ember és állat vére is lehet és cseppfertőzéssel is terjedhet.
A lappangási idő után hirtelen emelkedik a láz, 39-41°C-ig, homloktáji fejfájás, fényérzékenység, étvágytalanság,
izomfájdalom, torokfájdalom, hasfájás, hasmenés, émelygés, hányás jelentkezik.
A beteg magatartása megváltozik: agresszív lesz, nyugtalan, néhány nap után lelassul, depressziós tüneteket mutat és
aluszékonnyá válik.
Bevérzések jelentkeznek a bőrön, a mellkason, hason, végtagok feszítő részein (purpura, ecchymosis), nyálkahártyákon,
epistaxis, haematemesis, vérköpés, melaena, haematuria.
Súlyosabb szervi bevérzések; tüdővérzés, felnőttkori respirációs distress szindróma, akut veseelégtelenség, májgyulladás
sárgasággal, DIC.
Ha a betegség elhúzódik: idegrendszeri tünetek, tudatzavar halláskárosodás és memóriazavar.

Halálozási arány: 30%
D. Hantavírusok
Robovírusok (mert „rodentek-ból”, azaz rágcsálókból származnak)

Rezervoár és vektor: rágcsálók
Terjedés: a rágcsálók fertőzött vizeletével és egyéb váladékával – inhaláció, emberről emberre nem terjed
Haemorrhagiás lázzal társult veseszindróma /Haemmorhagic Fever with Renal Syndrome/HFRS

Hantaan vírus koreai haemorrhagiás láz
Előfordulás: Ázsia, Európa
Puumala vírus „nephropathia epidemica” enyhébb klinikai forma
Előfordulás: skandináv és egyéb európai országok
Dobrava–Belgrád típus Magyarországon, egér a rezervoár
265
1./ Inkubáció: 2-3 hét

2./ A lázas szak általában 3-8 napig tart, - a láz hirtelen kezdődik, gyorsan magas fokú.
3./ Leláztalanodást követően, néhány órától 2 napig tart az alacsony vérnyomással jellemezhető időszak. Fokozódó
fehérjevizeléssel, vérzésekkel és folyadékvesztéssel hypovolaemiás shock.
4./ Oliguriás szakasz: 3-7 napig tarthat. Kis mennyiségű, magas fehérjetartalmú vizelet, oedema képződés, pneumonitis,
magas vérnyomás, émelygés, hányás, akut uraemia.
5./ A diuretikus szakaszt (polyuriás) a gyors folyadékvesztés (6L!) jellemzi, ami súlyos elektrolitvesztést és keringési shockot
okozhat. Néhány naptól 2-3 hétig tarthat. A vesében akut interstitialis nephritis, akut tubularis necrosis, glomerulus és
endothel károsodás jelentkezik.
6./ A felépülési szakasz sokáig, több hónapokig tarthat, azotaemia lassan oldódik, a vérnyomás tartósan magas lehet.
Kezelés: Ribavirin hatásos lehet
Hantavírus tüdő szindróma

Sin Nombre, New York vírusok okozzák
Előfordulás: USA
Reservoár: egér (esős időszakban elszaporodik)
Terjedés: az állatok beszáradt váladékainak belélegzésével
Lappangási idő: 1-4 hét
Pathomechanizmus: endothel károsodás, megnövekedett capillaris permeabilitás –
nagyfokú oedema a tüdőben és a mellhártyán
a./ prodromális szak 2-3 napig tart. Hirtelen lép fel a mérsékelten magas láz, fejfájás, nátha, torokfájás, generalizált myalgia,
néha hasi panaszok.
b./ cardio-pulmonalis szakaszban improduktív köhögés, fulladás (dyspnoe), tüdőoedema, keringési collapsus, légzési
elégtelenség, hypoxaemia, tachypnoe, tachycadia, hypotensio, shock lép fel, mely gyorsan végzetes is lehet. Gépi
lélegeztetésre van szükség.
c./ Gyógyulási szakasz diuresissel kezdődik. Mortalitás magas: 60% (a gépi lélegeztetés és megfelelően adagolt diuretikumok
ellenére)
Diagnózis:
Vírusizolálás vérből (v post mortem agy, máj) a viraemia fázisában, szopós egérben, szövetkultúrában
RNS detektálása
Szerológia: IgM kimutatása - ELISA, komplement kötési reakció, vírus neutralizáció, hemagglutináció gátlási teszt
Megelőzés:
Védőruházat a betegek kezelésekor, a betegek izolálása.
Szúnyogháló
A vektorok számának csökkentése rovarirtóval és a rágcsálók számának csökkentése.
266
Filovírusok:
- A filovírusok családjának (Filoviridae) tagjai a Mononegavirales rendbe tartoznak.

- A Filoviridae család két nemre osztható: „Ebola-szerű vírusok” és a „Marburg-szerű vírusok”.
- Jelenleg mindkét nembe egy-egy kórokozó tartozik, ezek az Ebola-, illetve a Marburg-vírusok.
- Az Ebola-vírusnak négy – Zaire, Sudan, Reston, Cote d’Ivore –, míg a Marburg-vírusnak csak egy típusa ismert.
- A víruscsalád nevét jellegzetes fonalszerű struktúrájáról kapta
Szerkezet, szaporodás
- A filovírusok hozzávetőlegesen 80 nm átmérőjű, hosszúkás vírusok.

- helikális nukleokapszidot egy felszíni tüskékkel borított lipidburok veszi körül.
- Örökítőanyaguk körülbelül 19 kb hosszúságú, egyszálú, negatív, nem szegmentált RNS genom, ami hét, egymást
követő gént tartalmaz.
- A kódolt virális fehérjék két csoportba sorolhatók ribonukleoprotein (RNP) komplex fehérjéi, lipidburokhoz
kapcsolt fehérjék.
o Az RNP komplex fehérjéi a nukleokapszid felépítésében, a transzkripcióban, illetve a genom
replikációban vesznek részt,
o A lipidburokhoz kapcsolt fehérjéknek a virion összeszerelődésében, a vírus-receptor komplex
kialakulásában, illetve a vírus sejtbe történő bejutásában van jelentős szerepük.
Pathogenezis
- elsődleges célpontjai a mononukleáris phagocytarendszer sejtjei (macrophagok, monocyták),

o a vírusok a macrophagokban képesek nagy mennyiségben szaporodni, és így már a betegség korai
szakaszában könnyedén eljutni létfontosságú parenchymás szervekhez (tüdő, máj, lép)
o a fertőzött macrophagokból felszabaduló cytokinek (pl. TNFα) mennyisége és megjelenésük időbeni
változása nagyban befolyásolják a szervezet védekezési mechanizmusát a vírusfertőzéssel szemben (pl.
antitestválasz kialakulása).
- a későn megjelenő, magas cytokinszint az esetek jelentős részében rossz prognózist jelent.
- fatális esetekben kiterjedt necrosis látható az elhunytak számos szervében (máj, vese, ivarmirigyek) és a
nyirokszervekben.
Filovírusok által okozott megbetegedések:
- Az Ebola-Reston kivételével mind a három típus (Zaire, Sudan, Cote d’Ivore) tünetekkel járó, súlyos fertőzést okoz
majmokban és emberekben egyaránt.
- A filovírusfertőzés átlagos inkubációs ideje 4–10 nap (2-től 21 napig).
- A betegség hirtelen kezdődő magas lázzal, erős fejfájással és izomfájdalommal kezdődik.
o Hányinger,
o hányás,
o hasmenés,
o hasi és mellkasi fájdalom,
o köhögés
o pharyngitis
o photophobia,
o lymphadenopathia,
o conjunctivitis,
o sárgaság
o pancreatitis.
- Az 5. nap körül a betegen maculopapularis kiütések jelennek meg testszerte, majd fokozatosan kialakulnak az egyre
súlyosbodó vérzéses tünetek, melyek elsősorban vérhányás, véres széklet, kiterjedt bőr alatti vérzések és
nyálkahártyavérzések lehetnek.
- Fatális esetekben a második héten több szervet érintő funkcióvesztés, máj- és veseelégtelenség, DIC, majd vérzéses
shock
- A túlélők vérében ezzel egyidőben jelennek meg a specifikus antitestek.
- A lábadozás elhúzódó lehet, amit többek között ízületi gyulladás, a gonádok gyulladása és neurológiai tünetek
kísérhetnek.
- A halálozási arány Ebola-Zaire típusnál 70–90% is lehet, míg ez Ebola-Sudan, illetve Marburg-vírus esetén
alacsonyabb, a tünetmentes fertőzések aránya igen alacsony, habár a normál populáció néhány százaléka
rendelkezik a vírus ellen termelődött antitestekkel.
Diagnózis:
vírusizolálást, antigén, illetve virális nukleinsav kimutatást (RT-PCR módszerrel)

az IgM antitestek kimutatása ELISA módszerrel
267
Therápia
- beteg a tünetek megjelenése előtti időszakban (3–4 hét) endémiás területen tartózkodott és/vagy érintkezésbe kerül
beteg emberekkel és/vagy elhullott majmokkal, illetve a fertőzés lehetőségét laboratóriumi eredményei és kezdeti
tünetei is alátámasztják.
- hatékony vakcina nem áll rendelkezésre a filovírusfertőzés megelőzésére.
- a betegek szigorú elkülönítése
- megfelelő óvintézkedések és higiéniás követelmények betartása.
- megfelelő védőruházat használata kötelező!
- Antivirális terápia nem alkalmazható, a vírussal fertőződött személyek kezelése csak tüneti.
Epidemiológia:
- A filovírusok rezervoárja a mai napig ismeretlen.

- Eddigi ismereteink szerint a vírus egyedüli ismert célpontjai a főemlősök (ember és majom).
- Az első ismert Marburg-vírus-fertőzés 1967-ben volt, amikor orvosi kutatások céljára vírussal fertőzött afrikai zöld
majmokat importáltak Ugandából európai laboratóriumokba (Marburgba és Belgrádba). A vírus gyorsan átterjedt a
laboratórium dolgozóira, összesen 31 megbetegedést és 7 halálos kimenetelű fertőzést okozva.
- Az Ebola-vírust 1967-ben Zairéban és Szudánban kitört járvány során fedezték fel, amikor legalább 600 ember
fertőződött és közülük több mint 400-an belehaltak a fertőzésbe.
- A filovírusok elsősorban direkt kontaktus, illetve vírussal szennyezett testváladékok útján terjednek, bár
laboratóriumi majmok esetében a vírusok aeroszollal történő átvitelét is igazolták.
268
106. A prion tulajdonságai; prion által állatban és emberben okozott kórképek.
Emberi betegségek
• Kuru
• Creutzfeld-Jakob-kór (CJD)
• Gerstmann-Straussler-Scheinker-kór
• Fatális familiáris insomnia
• variáns CJD
Állati betegségek
• „scrapie” (juhok súrlókórja)
• Nyércek fertőző encephalopáthiája
• Szarvasmarhák spongiform encephalopáthiája (BSE)
Gyakori megjelölés: TSE (transmissible spongiform encephalopathies)
Felfedezése: Gajdusek (a kuru vírusetiológiája--- Nobel díj 1962)

Prusiner (a prion azonosítása, klónozása
állat modell --- Nobel díj 1997)
Virusszerű: szűrhető
élő sejtben szaporodik
érzékeny szervezetre átvihető
Vírustól eltérő nem tartalmaz nukleinsavat
nincs konvencionális partikula (de: aggregáció!)
rendkívül ellenálló
Nem vált ki: immunválaszt
gyulladást
IFN termelést
- Fertőző, hidrofób glükoproteinből álló aggregátumok ,amelyek

o nem tartalmaznak nukleinsavat
o ellenállóak proteolitikus enzimekkel szemben
- A prion sokszorozódásra, „szaporodásra” képes.
o felhalmozódva amyloid plakkokat képez, ez az idegsejtek degenerációját, majd pusztulását idézi elő.
- A fajhoz tartozó érzékeny szervezetre átvihető
Az átvitel lehetséges módjai: Kétféle prion betegség létezik:

• Örökletes (pl.: Alzheimer kór)
• Fertőző (CJD, BSE, etc.)
A fertőzés terjedése történhet:
- iatrogén úton
- erősen kontaminált elelmiszerrel (??)
- (faji határok átlépése ??)
A konformációváltozás következtében létrejövő és aggregálódó prion fehérjék a proteináz K által okozott proteolízis mellett a
hagyományosan alkalmazott dekontaminációs eljárásokkal szemben is igen ellenállóak.
Lehetséges módszerek:
1. Hőstabil eszközök esetén:
a. 2,0 N NaOH oldatban való egy órás áztatást követően 1 órán keresztül 134 oC-on történő autoklávozás ajánlott.
b. NaOH alkalmazása nélkül 4,5 órán keresztül 132 oC-on autoklávozunk.
2. A hőérzékeny tárgyakat 2,0 N NaOH koncentrációjú oldatban való egy órás áztatást követően vízzel öblítjük.
3. Nedvességet nem tűrő anyagok és eszközök esetén a 1 órás 134oC-on történő autoklávozás ajánlott.
Szaporodás:
PrPsc: a priont alkotó, fertőző glükoprotein ( sc a scrapie-re utal)

PrPc: normál idegsejtekben is megtalálható „hasonmása” a PrPsc-nek
PrPc és PrPsc un. Izoformák: --közel azonos szekvencia
--eltérő konformáció
PrPc: alfa-helix
PrPsc: béta-lemez
PrPc génjét azonosították (PRNP)
igazolták szerepét a prion-betegségben
(knock out egér nem fertőzhető !)
269
PRP C:
Az emlősök génjei konzerválódtak
Az emberi gén: 20. kromoszómán van, 253 aminosavat kódol
Az emberi fehérje:
- membrán lokalizációjú
- N-terminális: poszttranszlációs hasítás történik
- C-terminális: PI (membrán horgonyzás)
- funkciója ismeretlen ( nem nélkülözhetetlen!! knock out fenotipus nem jellemző)
- proteáz érzékeny
- ”turn over” gyors
- Kifejeződése az egész központi idegrendszerre jellemző
- A szerepére PrPc-”null” egérből levonható következtetések:
o Synaptikus funkció modulátora (NMDA receptorokra hat)
o Neuroprotektív hatású (excitotoxikus sejthalált gátolja)
PRP SC:
- Citoplazmatikus fehérje
- Néhány aminosavban különbözik a megfelelő PrPc-től
- Proteáz rezisztens
- „turn over” lassú
- Halmozódása a sejtek degenerációjához vezet
- Kölcsönhatása PrPc-vel PrPsc konformációt eredményez, a PrPsc templátként funkcionál.
- Faj- és betegség-specifikus
Gentikai vonatkozások:
Egyes juhfajták érzékenyebbek a scrapie-re

A humán megbetegedések családi halmozódást mutatnak
-- prion fehérje polimorfizmusa
--örökölt mutációk a kritikus pontokon („hot spots”)---SNP
A betegség kialakulásának feltétele: ferőző ágens és/vagy predisponáló tényező
Predisponáló tényezők: --sporadikus mutáció
-- öröklött genotipus (D178N (129-es kodon pozíció) a mutáns allélon metionin)
TSE: transmissable spongiform encephalitis
Jellemző lefolyású és jellemző tünetekkel járó betegség

- A központi idegrendszer lassan (évek—évtizedek alatt) kialakuló degeneratív betegsége, amely fatális kimenetelű
- Morfológiai jellemzők:
o Vakuolizáló neuronok
o Astrocita proliferáció és hipertrófia
o Neuronok és gliasejtek fúziója
o A sejtek fokozatos funkcióvesztése
o Amyloid plakkok, fibrillumok képződése
o Az agy szerkezete szivacsossá válik
 Szemben a vírus-encephalopathiával nem alakul ki: gyulladás; immunválasz
 A betegség fertőző ágenssel átvihető.
Kuru:
szubakut progressziv idegrendszeri betegség (Új-Guinea, Fore törzs, megszűnt)

Tünetek: progressziv kisagyi ataxia, remegés, mozgásképtelenség
legyengülés, szekunder fertőzésekhalál („nevető halál”)
Átvitel: rituális kannibalizmus
Főleg nőket és gyerekeket érint
Inkubációs idő: 4-20 év
Utolsó leírt eset: 2001
270
Creutzfeld-Jacob-kór (CJD):
világszerte előforduló (50-60 év között) progressziv praesenilis dementia

Tünetek: kezdetben fáradtság, álmosság,majd cognitiv és magatartási problémák
myoclonus, teljes leépülés
--a betegek 90%-a a tünetek jelentkezése után 1 évre meghal !!
Sporadikus forma: 85%

spontán PrPCPrPsc átalakulás
Szerzett forma (iatrogénI) 1%
átvitel: idegsebészeti eszközök
dura mater szövetátültetés
cornea transzplantáció
hu.hypophysis eredetű növekedési hormon
Familiáris forma 10-15%
domináns autoszomális öröklődés kritikus pontmutációk (pl.:129-es kodon polimorfizmus
VCJD: variáns CJD
- Fiatalabb kor
- Kezdeti pszihiátriai tünetek
- Kisagyi ataxia általános
- Demetia később
- Túlélés rövidebb (4 hónap)
- BSE prion jelenléte (?)
- CJD és vCJD specifikus prionok kül.
Fatális familiáris inszomnia (FFI)

Creuzfeldt-Jakob betegség öröklött, ritka változata
kisagyat érinti elsősorban
vezető tünet az ataxia
- A leggyakoribb herediter prionopathia, melyet 1986-ban írtak le.

- Világszerte körülbelül 30 érintett családot tartanak számon jelenleg.
- Az előfordulási kockázat 1:30 millióhoz.
- Tipikusan a 36 és 62 év közötti populációt érinti, a betegek átlag életkora 51 év.
- A kórlefolyás időtartama 6 és 72 hónap között változik és korrelál a 129MV polimorfizmussal.
- 129MM homozigótákban átlagosan 11 hónapig tart a betegség, míg az adott kodonra nézve heterozigóták esetében
a várható átlagos élettartam 23 hónap.
Gerstmann-Straussler-Scheinker betegség (GSS)

Creuzfeldt-Jakob betegség döntően öröklött, ritka változata
vezető tünet az alvászavar
- Az elnevezés egy osztrák család egy tagjánál talált neuropathológiai eltérések leíróinak nevére utal.
- A vizsgált családnak 3 generációjában is megjelentek a klinikai tünetek 1912 és 1936 között, amelyeket kezdetben
intenciós és akciós tremor valamint cerebelláris ataxia jellemzett.
- Évente körülbelül 1-10 eset jut 100 millió főre.
- Az érintettek átlag életkora 40-50 év (10-70!).
- 70-90%-ban cerebelláris tünetek dominálják a klinikai képet.
- A kognitív zavarok ritkábban jelennek meg és általában csak előrehaladott stádiumban.
- A páciensek majd 50%-ánál parkinsonismus is kialakult.
- Diagnosztikus módszer: PRNP génmutációk kimutatása.
Diagnózis
klinikai tünetek
EEG
agyi biopszia
postmortem vizsgálatok
MRI – vCJD
szerológiai reakció nincs!
opcionális: PrPsc jelenléte a lymphoid szövetekben
Therápia
Nincs effektív terápia
271
107. Konvenciális lassú vírusfertőzések.
Általános leírás:
- Hosszú lappangási idő
- Célszerv a központi idegrendszer
- Progresszív klinikai lefolyás, fatális kimenet
- Terápia nem megoldott
Progressziv multifokális leukoencephalopatia (PML)
Vírus: JC (polyomavirus)
Polyomaviridae: JC és BK vírus
felfedezés: 1971-ben, név: betegek nevének kezdőbetűi
ikozahedrális, burok nélküli, dsDNS, ellenálló
szűk gazdaspektrum
korai fehérjék a tumor-szuppresszor fehérjékhez kapcsolódnak
bejutás légúti vagy fekáis-orális
élethosszig tartó látens fertőzés (felnőttek szeropozitivitása, egészséges emberek üríthetik)
BK – vese
JC – tonsillák és csontvelő B lymphocyta, idegrendszer oligodendricita és asztrocita mag
immunszuppresszió esetén reaktiváció, lítikus, produktív infekció
BK – haemorrhagiás cystitis – csontvelő transzplantáció
BK-vírus-associated nephropathy – veseátültetés
Immunszuppresszió esetén JC vírus reaktiváció

AIDS
Hematológiai malignus betegségek (limfoid leukémia, Hodgkin limfoma)
Immunszuppresszív kezelés (biológiai terápiák, natalizumab, rituximab…)
Célsejtek: oligodendritociták demielinizáció

Tünetek: szerteágazó, lokalizáció függő
koordináció vesztés
végtagbénulás
egyéb neurológiai tünetek
látási zavar
kognitív diszfunkció
gyors leépülés, ~6 hónapon belül halál
(MS-hez hasonló, csak gyorsabb)
Diagnosztika
képalkotás,
liquor PCR,
agybiopszia esetén szövettanii vizsgálat
postmortem in situ hibridizáció
Prognózis:
terápai nélkül magas mortalitás
terápiával 50% túlélés
Terápia:
immunrekonstitució
immunszuppresszív szerek elhagyása
HIV esetén HAART
kísérleti terápiák: cidofovir, IL-2…
Szubakut sclerotizáló pánencephalitis (SSPE)

Virus: kanyaró (morbilli)
(Paramyxoviridae család
-ssRNS, pleomorf, 100-700 nm, CP: syntitium
felszíni glükoproteinek: hemagglutinin, neuraminidáz, fúziós és G protein
kanyaró: 7-13 nap lappangás, maculopapulózus kiütés
szövődmény: posztinfekciós encephalitis, akut progresszív encephalitis
óriássejtes pneumonia)
272
SSPE esetén: --defektiv vírus (M [matrix] protein hiány)

hipotézis: ---hiányos imm.válasz miatt kialakuló perzisztens fertőzés
---hiperimmun egyén: az EA-fedett fertőzött sejtek védettek (nincs komplement az agyban)
Inkubációs idő: 1-10 év, fiúkban gyakoribb (átlagosan 7 év)
Tünetek személyiségi zavarok, mentális-, motoros leépülés, görcsök

progressziv, fatális kimenetelű
gyakorisága csökkent a vakcinálás bevezetése óta!!
(MMR, attennuált mumps, morbilli, rubeola; 15 hónapos korban)
Diagnosztika tüneteken alapul

kiegészítő
- immunológiai vizsgálatok
liquor emelkedett gamma-globulin
kanyaró specifikus IgG 5-40-szeres
emelkedett összfehérje
- elektrofiziológiai vizsgálatok
jellegzetes periodikus komplexek az EEG-n
(Rademecker komplex)
- képalkotó eljárások, MRI
hiperintenzív régiók a fehérállományban periventrikulárisan
Progressziv rubeola panencephalitis (PRP)

Virus: rubeola
(Togaviridae család, Rubivirus genus [másik genus az Alphavírus, arbovírusok]
+ssRNS, 60 nm, ikozahedrális, burok, glikoprotein tüskékkel, 1 szerotípus
Cseppfertőzéssel terjed; Intrauterin fertőzés – teratogén [p90 protein]; Postnatális – rózsahimlő)
--- congenitális fertőzés szövődményei:
szem: retinopathia, cataracta…
fül: senzorineuralis süketség
szív: ductus arteriosus Botalli persistens, szeptum defektus….
kir: Microcephalia, mentális retardáció
diabetes mellitus, thrombocytopenia, csontelváltozások
vírusürítés az extrauterin életben
Progresszív posztrubeolás pánencephalitis (8-10. év körül jelentkezik)

Tünetek: magatartás zavar, intellektus fokozatos leépülése, görcsök
kimutatás:
liquor IgG, CT – kamranagyobbodás, agyi biopszia
(rubeola: tenyésztés – majomvese, CP nincs, vírusinterferencia vagy IF; rtPCR, ELISA; aviditási teszt)
Therápia: tüneti
Megelőzés: MMR
273
108. Hepatitis C (HCV) és hepatitis Delta vírus (HDV).

HCV:
- A HCV a Flaviviridaea család Hepacivirus genusának a tagja.

- Borítékkal rendelkező 30 - 60 nm átmérőjű pozitív egyszálú RNS-t tartalmazó vírus.
- A HCV genomja 10 proteint, közöttük 2 glycoproteint (E1, E2) kódol.
- A vírus által kódolt RNS-dependens RNS polymerase gyakran vét hibát és ez a glycoprotein gének valamint más
gének mutációját okozza. Ennek a folyamatnak az eredménye az antigenikus variabilitás.
- Ez a nagyfokú variabilitás rendkívül nehézzé teszi a vakcina kidolgozását.
- A variánsok alapján 6 nagy és egy igen ritka 7. csoportba sorolták a HCV-kat, melyek előfordulás világszerte más.
- HCV-t 7 genotípusba valamint számos altípusba sorolják.

- A genotípusok kb. 30%-os szekvenciális divergenciát mutatnak, melyek modifikálják az antigenikus
tulajdonságukat és biológiai jellegzetességeiket.
- Néhány genotípus világszerte előfordul (1a, 2a, 2b), mások mint az 5a és 6a csak speciális földrajzi régiókban
találhatók meg (Dél-Afrika, Délkelet-Ázsia).
- A HCV genotípusok meghatározására gyorsteszteket fejlesztettek ki.
Szaporodás:
- A HCV csak embert vagy csimpánzt fertőz meg.

- A HCV a CD81 (tetraspanin)/scavenger receptor B1,/ claudin 1/occludin felületi receptorhoz kötődik, amely a
hepatocytákon és a lymphocytákon fejeződik ki.
- A HCV hajlamos magára venni low-density lipoproteineket (LDL) és VLDL proteineket, majd segítségükkel
fokozza a felvételét a megfelelő receptorokon keresztül a májsejtekbe.
- A HCV amint megérkezik a citoplazmába elveszíti a burkát és az RNS transzlálódik.
- Az újonnan képződött enzimek stimulálják a genomiális RNS teljes hosszúságú, negatív polaritású szálra történő
átírását, ami aztán templátként szolgál a pozitív szálak előállítására. Ezek felhasználhatók további transzkripciók
során vagy további vírusfehérjék képzésére.
- A virion az endoplazmás retikulumban szerelődik össze.
- A HCV proteinek gátolják az apoptosist és az IFN-α hatását.
- Ezek a hatások együttesen járulnak hozzá a perzisztens fertőzés kialakulásához.
Epidemiológia:
- A HCV főleg fertőzött vérrel és szexuális úton terjed.

- Legnagyobb veszélyben az intravénás droghasználók, a tetoválást készíttetők, a transzfúzióban részesülők, a szerv
tarnszplantáción átesők, valamint a VII-es és IX-es faktort kapó hemofíliások vannak.
- A HIV fertőzött intravénás drog használók több mint 90%-a HCV-sal is fertőzött.
- HCV fertőzés különösen gyakori Olaszország déli részén, Spanyolországban, Közép-Európában, Japánban és a
Közép keleten. Egyiptomban a véradók 20% HCV pozitív az1960-as években a májmétely kezelésében használt, de
közben nem sterilizált tűk miatt.
- A krónikus aszimptomatikus fertőzések magas incidenciája a vírus terjedését segíti elő a populációban.
- A szűrővizsgálatok alkalmazásával csökkent a vértranszfúzióval és a szerv transzplantációval átvitt HCV
fertőzések száma, de a vírus más módon továbbra is terjed.
274
Pathogenitás, immunitás:
- A HCV a fertőzött sejtben marad (sejt-asszociált) és megakadályozza a sejt pusztulását, a májkárosodás az élet
későbbi szakaszában jelentkezik.
- A fertőzés felszámolásában és a szöveti sérülések kialakulásában is a celluláris immunválasz játssza a fő
szerepet.
- Hasonlóan a HBV fertőzéshez, a HCV krónikus fertőzés is kimeríti a citotoxikus T sejteket, megakadályozva a
gyógyulás folyamatát.
- A krónikus HCV fertőzés során a gyulladás indukálta citokinek, a fokozott sejt szaporodás, a folyamatos máj repair
fontos hajlamosító tényezők a primer hepatocelluláris carcinoma kialakulására.
- A HCV ellen termelődött ellenanyagok nem protektívek!
Klinikai megjelenés:
- ) Akut hepatitis, ami az esetek 15%-ában spontán meggyógyul

- (2) A krónikus perzisztens fertőzés (70%)
- (3) gyorsan cirrhosisba progrediáló fertőzés (15%)
- Az inkubációs idő: 14-80 nap
- A virémia időtartama: 4 – 6 hónap akut fertőzésben
hosszabb mint 10 év perzisztens fertőzésben
- Akut hepatitis
o Az akut formában a HCV a HAV, és a HBV-hoz hasonló tüneteket okoz, de a gyulladásos válasz
kevésbé intenzív és a tünetek is enyhébbek.
o Az ALAT szint 8 héttel a fertőzés után válik abnormálissá.
o Sárgaság ritkábban alakul ki.
o A legfőbb tünetek: fáradtság, étvágytalanság, hányinger.
o Az esetek 50-70%-ában krónikus HCV fertőzés alakul ki.
- A perzisztens fertőzés, kezdetben aszimptomatikus.

- A legfontosabb tünete a krónikus fáradtság.
- Fluktuáló vagy folyamatosan magas ALAT szint
- Jellegzetes hisztológiai tünetek (lymphoid follikulusok a portális traktusban, epeút sérülések, steatosis, periportális
gyulladásos reakció)
- A krónikus perzisztens fertőzés gyakran progrediál krónikus aktív hepatitisbe 10-15 éven belül, cirrhosisba és
májelégtelenségbe 20 év után.
- A kialakuló cirrhosisra utal az ascites jelenléte a hasban, valamint a nyelőcsői vénás plexus vérzése.
- HCV-indukálta májkárosodást fokozhatja az alkohol és bizonyos gyógyszerek és más hepatitist okozó vírusok.
- A kónikus HCV fertőzésben szenvedők 5%-ában hepatocellularis carcinoma alakul ki 30 év után.
Therápia:
- A kezelés megkezdése előtt feltétlenül meg kell határozni a HCV genotípusát, mert azok különböző módon
reagálnak a terápiára.
- Magyarországon
o G1b: 70-90%
o G1a: 5-10%
o G3: 5-20%
o G4: 1-2%
o G2:1-2%
- A kezelés célja a cirrhosis és PHC kialakulásának megakadályozása, a cirrhosis folyamatának visszafordítása (a
cirrhosis nem irreverzibilis!), a vírusszám csökkentése a kimutathatósági szint alá.
- Korábban az IFN (később pegilált formája) és a ribavirin kombináció jelentette a kezelés alapját, azonban, ez
csak a betegek 30-40%-ánál eredményezett gyógyulást.
- IFA-alapú kombinációs terápiák:

- pegylált IFN-a + ribavirin - Májrák sikeres kezelése után
- pegylált IFN-a + ribavirin + NS3/4A proteáz - Dializált betegek, HIV társfertőzött
gátló - Súlyos extrahepaticus HCV manifesztáció
- Manapság elérhető IFN-mentes kezelés is - HCV-asszociált non-Hodking lymphoma
rizikócsoportokba tartozók számára: - Aktív betegellátásban vagy humán mintákkal
- Örökletes súlyos vérzékenységben szenvedők dolgozó személy
275
- IFN-mentes kombinációs terápiák:

- ribavirin + NS3/4A proteáz gátló (pl. telaprevir, boceprevir)
- ribavirin + NS5A gátló (pl. daclatasvir, ledipasvir)
- NS3/4 A proteáz gátló + NS5A gátló
Diagnózis:
- A HCV fertőzés diagnosztikája az anti-HCV ellenanyagok kimutatásán vagy az RNS detektálásán alapul.
- A szerokonverzió a fertőzést követően 7-31 héttel jön létre.
- Az ellenanyagok kimutatására főleg ELISA-t használunk.
- Hasonlóan HIV fertőzéshez az eredményt megerősíthetjük Western blot módszerrel.
- A genom detektálása és mennyiségi meghatározása RT-PCR és más molekulárbiológiai módszerekkel lehetséges. A
vizsgálatokkal jól lehet monitorozni a terápia hatékonyságát is
Infekciókontroll:
- A vér és a szervdonorok szűrése hatékony a HCV transzmissziójának megakadályozásában. A szűrést kombinálva még a
vírusok inaktiválásával gyakorlatilag megszünteti a vírus átvitelt olyan vértermékekkel mint az alvadási faktor
koncentrátum és az immunglobulin készítmény.
- A legfontosabb rizikó tényezők a HCV átvitelére továbbra is az IV drog fogyasztás során a nem steril tű használata,
orvosi és fogorvosi beavatkozások, tetoválás, piercing felhelyezés. Ezek többnyire oktatással megelőzhetők.
- Az alkoholfogyasztást kerülni kell, mivel az alkohol exacerbálhatja a HCV okozta májkárosodást.
- A HCV elleni vakcina kifejlesztése nehéz. A rekombináns E1 és E2-ről bebizonyosodott, hogy rövid életű specifikus
ellenanyagválaszt indukál csimpánzokban melynek védőhatása is van.
HDV:
- A delta (δ) antigént 1970-ben azonosították.

- Azt gondolták, hogy a HBV egy antigénje, de kiderült később, hogy ez egy másik vírus antigénje, ami csak HBV
jelenlétében tud replikálódni.
- A HBV felszíni antigénje, a HBsAg külső borítékként szolgál a HDV számára.
- A HDV egy kisméretű (35–37 nm), egyszálú cirkuláris RNS-t (1.7 kbp) és belső delta antigént tartalmazó borítékkal
rendelkező vírus.
- A HDV eredete ismeretlen, nem mutat homológiát a HBV-sal.
- Hasonlóságot mutat a növények szatellita vírusaival. Lehetséges, hogy a HDV cirkuláris a RNS-e a humán sejtekben
történő aberráns splicing-ból származik.
Klinikai megjelenés:
- A HDV hasonló módon terjed mint a HBV és hasonló csoportokban magas a kockázata a betegségnek (intravénás
drogfogyasztók, hemofíliások és vérkészítményeket kapó egyének). A vérkészítmények szűrése csökkentette az átvitel
kockázatát.
- A HDV csak egyszerre tud fertőzni a HBV-vel (koinfekció) vagy pedig szuperinfekciót hoz létre krónikus HBV
fertőzöttekben.
- A koinfekció prognózisa jobb mint a szuperinfekciójánál. Ez utóbbi gyakran fokozza a fennálló krónikus hepatitis
súlyosságát és növeli a cirrhosis, a májelégtelenség és a HCC kialakulásának az esélyét.
- A delta ágens fulmináns hepatitist okozhat. A hepatitis ezen típusa megváltozott agyi funkcióval (hepaticus
encephalopathia), nagyfokú sárgaság, és masszív hepaticus nekrózissal jár, ami az esetek 80%-ban fatális.
Diagnózis:
- A kórokozó jelenléte bizonyítható az RNS, a delta antigén vagy az anti-HDV ellenanyagok kimutatásával.
- ELISA és radioimmunoassay van forgalomban detektálásukra.
- A delta ágens kimutatható a fertőzés akut szakaszában detergens-kezelt szérum mintából.
- RT-PCR használatos a virion kimutatására a vérből.
276
Epidemiológia:
- A világon becslések szerint 25 millió HDV-vel fertőzött személy él, de jelentős földrajzi eltérések vannak.
- A különböző izolátumok RNS analízise alapján legalább 8 különféle genotípus van.
- Az 1-es genotípus világszerte előfordul, a 3-as genotípus az Amazonas mentén, a 2-es és 4-es típusok a Távol-
Keleten, az 5-ös és 8-as genotípusok viszont a szub-szaharai régióban fordulnak elő.
- A HDV fertőzés kapcsolatba hozható intravénás droghasználattal, a HDV fertőzések száma csökkenthető HBV elleni
vakcinálással, valamint tűcserével.
- A HDV prevalenciája az intézkedéseket követően kezdetben csökkent, majd emelkedett Európában. Az intravénás
droghasználók még fontos terjesztők.
Therápia:
- A HDV fertőzés egyetlen lehetséges terápiájaként a hosszantartó pegylált interferon javasolt. Azonban a kezelés nem
mindig sikeres.
- Nincs kedvezőhatása a ribavirinnek vagy más nukleozid analógnak sem. A megelőzésében hasonló szabályokat kell
betartani mint HBV fertőzés esetén.
- A HBV vakcina megvéd a HDV koinfekciótól, de nem ad védelmet a HDV okozta szuperinfekció ellen.
277
109. Retrovírusok.
- Burokkal rendelkező,
- Ikozahedrális kapszid szimmetriájú,
- Két azonos, pozitív egyszálú RNS genomot tartalmazó,
- Sajátos replikációs stratégiával rendelkező vírusok
- RNS-függő DNS polimeráz enzimet reverz transzkriptázt hordoznak, ami a vírus RNS genomját DNS-re írja át
- A reverz transzkriptáz felfedezése megdöntötte a genetika centrális dogmáját, mely szerint a genetikai információ csak
DNS → RNS → fehérje irányba haladhat
- A retrovírusokban a reverz transzkriptáz segítségével RNS-ről, mint templátról készül DNS kópia
- Ez a provirális DNS (másnéven provírus), egy másik virális enzim, az integráz segítségével beépül a gazdasejt
kromoszómális DNS-ébe
Osztályozás
Az okozott betegségek, szöveti tropizmus, gazda spektrum, virion morfológia és genetikai komplexitás alapján
2 alcsalád, 7 genus, 51 species
Orthoretrovirinae
- Alpharetrovirus
o Avian leukosis virus (ALV) [Madár leukózis vírus]
- Betaretrovirus
o Mouse mammary tumor virus (MMTV) [Egér emlőtumor vírus]
- Gammaretrovirus
o Murine leukemia virus (MLV) [Egér leukémia vírus]
- Deltaretrovirus
o Human T-lymphotropic virus-I, -II, -III és-IV (HTLV-I-IV) [Humán T-limfotróp vírus]
- Epsilonretrovirus
o Walleye dermal sarcoma virus (WDSV) [süllő bőrszarkóma vírus]
- Lentivirus
o Simian immunodeficiency virus (SIV) [Majom immundeficiencia vírus]
o Human immunodeficiency virus-1 and -2 (HIV-1 and -2) [Humán immundeficiencia vírus]
o Feline immunodeficiency virus (FIV) [Macska immundeficiencia vírus]
Spumaretrovirinae
- Spumavirus
o Simian foamy virus (SFV) [Majom foamy vírus]
Morfológiai típusok:
A nukleokapszid morfológiája
- A típus: éretlen virion
- B típus: excentrikus, gömb alakú nukleokapszid érett virionban
- C típus: centrális, gömb alakú nukleokapszid érett virionban
- D típus: centrális, henger alakú nukleokapszid érett virionban
Szerkezet:
Név Protein Funkció

MA Matrix Matrix protein (gag gén); a burkot határolja
CA Kapszid Kapszid protein (gag gén); védi a”core”-t, mennyisége jelentős
NC Nukleokapszid Kapszid protein (gag gén); védi a genomot, részt vesz a ”core” felépítésében
PR Proteáz Nélkülözhetetlen a gag protein hasításához a vírus érése során
RT Reverz transzkriptáz A vírus RNS genomját DNS-re írja át, RNázH aktivitás is van
IN Integráz A pol gén kódolja; nélkülözhetetlen a provírus integrálódásához
SU ”Surface” glycoprotein A burokhoz tartozó glycoprotein; a vírus fő antigénje
TM Transzmembrán protein A burokban elhelyezkedő glycoprotein
Genom szerveződés:
- A retrovírusok genomja: 8-11 kb

- Két azonos, pozitív egyszálú RNS, mely 5’ végén cap-struktúrát, 3’ végén pedig poliA farkat hordoz
- 4 fő jellemzője van:
o A retrovírusok egyedüli jellemzője, hogy valódi diploid genommal rendelkeznek
o A retrovirális genomot a celluláris transzkripciós apparátus szintetizálja (virális enzim közreműködése nélkül)
o A retrovírusok egyedüli jellemzője, hogy genomjuk átíródásához specifikus celluláris tRNS szükséges
o A retrovírusok egyedüli jellemzője, hogy pozitív RNS genomjuk a fertőzést követően NEM funkcionál
mRNS-ként (NEM szolgál templátként fehérje szintézishez)
- A gének sorrendje:
o 5’−GAG-POL-ENV−3’; bizonyos retrovírusokban további járulékos gének is vannak
278
Szekvencia sajátosságai:
R U5 Leader U3 R
A
Cap Gag Pol Env (n)
PBS PPT
- R Régió: Rövid (18-250nt) szekvencia, mely a genom mindkét végén ismétlődik.

- U5: 75-250nt hosszúságú nem-kódoló régió, mely a reverz transzkripció során átíródik és a provírus 3’ végét alkotja.
- Primer Binding Site: 18nt szekvencia, mely a specifikus tRNS primer 3’ szakaszának komplementere (így ezen
szakasznál kezdődik a reverz transzkripció).
- Leader: Viszonylag hosszú (90-500nt) nem-transzlálódó szekvencia, mely a vírus mRNS-ekben van jelen.
- Polypurine Tract: Rövid (~10) A/G gazdag szakasz, mely a (+)szál iniciációjáért felelős a reverz transzkripció során.
- U3: 200-1,200nt hosszúságú nem-kódoló régió, mely a reverz transzkripció során átíródik, és a provírus 5’ végén lévő
promotert alkotja.
Reverz transzkripció:
1. A tRNS primer kötődik a PBS (primer binding sequence)-hez

2. A RT 3’→5’ irányban átírja a komplementer DNS szálat
3. Az RH elbontja a templát gRNS szakaszt
4. A DNS-tRNS hibrid átugrik ugyanazon vagy egy másik gRNS molekula 3’ végére, beköt és primerként szolgál a vírus
genom még át nem íródott részének szintéziséhez; így elkészül a negatív DNS szál
5. Az RH eltávolítja az átírt maradék gRNS szakaszokat, kivéve a PP helyen. Az itt maradó RNS darabka primerként
szolgál a pozitív DNS szál átírásához. A PBS pedig a tRNS-ről másolódik le.
6. Az RT DNS-t is használ templátként és átírja a második (+) szál egy részét. RH aktivitása folytán eltávolítja a virális
tRNS-t.
7. A +DNS darab átugrik a –DNS szálra, és bekötődik a PBS szekvenciára, ahonnan az RT befejezi a +DNS szál hiányzó
részét.
8. A virális gRNS-hez viszonyítva a provírus DNS 3’ és 5’ végén U3-R-U5 szekvencia található. Ez az LTR, ami
szükséges az integrációhoz.
A reverz transzkripció során a RT válthat az egyik gRNS templátról a másik gRNS szálra (strand switching). Ez a copy-choice
recombináció. 2-5 alkalom/genom/replikációs ciklus (gyakori esemény). Ez egy olyan rekombinációs esemény mely nem igényel
nukleinsav törést és ligálást.
Előnye:
- Repair mechanizmus (RT error prone enzim, sokat hibázik, a HIV oxidatív stresszt vált ki, ami károsítja/töri a gRNS-t)
- A strand switching révén intakt/funkcióképes provírus DNS képződhet két károsodott/ funkcióképtelen gRNS szálról. Ez
a jelenség a MULTIPLICITY REACTIVATION
- Variabilitás/Plaszticitás
Koinfekció kétféle vírussal → összeépülés heterodimer genommal rendelkező partikulává

Infekció heterodimer genommal rendelkező vírussal → copy choice a reverz transzkripció során homodimer REKOMBINÁNS
genommal rendelkező partikulák kialakulását eredményezi
Integrálódás a gazdasajt genomjába (HIV példája)
I. A pre-integrációs komplex összeszerelődése a provírus DNS-en.

II. IN-katalizált 3' processing=Az IN 2-3 nt-ot eltávolít a 3’ végen az egyik szálról („ragadós” véget csinál).
III. .IN-katalizált strand transfer=a vírus DNS 3’ végei felhasítják a szemben álló celluláris DNS foszfodiészter
kötéseit. A hasítási helyek a target DNS-en egymástól 4-6 nukleotid távolságra vannak (ennek pontos mérete a
retrovírus genustól függően eltérő; lentivírusok esetén=5 nt). Az integrálódás helyén, a vírus DNS 3’ végeit az IN
hozzákapcsolja a target DNS 5’ végeihez. Az így képződő intermedierben a vírus DNS 5’ végei még nem kötődnek
a target DNS-hez.
IV. A provírus szintézis befelyeződése szükséges a vírus DNS 5’ végén lévő párosítatlan, túlnyúló bázisok eltávolítása,
az egyszálú szakaszok kitöltése és a vírus DNS 5’ végének ligálása a target DNS-hez. Az IN a 3’ processing és
strand trasfer lépéseket katalizálja, mely egy integrációs intermedier kialakulását eredményezi. A további lépéseket
celluláris enzimek végzik.
Következmény:
1. Inszerciós mutagenezis (a provírus a gazdasejt genomjába random módon integrálódik)
2. A provírus végleg beépül a gazdasejt genomjába
A retrovírusok preferált integrációs helyeit nem ismerjük teljes mértékben.

A HIV, az aktív transzkripciós egységekbe integrálódik. [A HIV vírusnak viszonylag kevés idő áll rendelkezésére replikációhoz,
mivel az aktivált T-sejtek rövid ideig (1-2 napig) élnek. Ezért a HIV gének transzkripciója akkor zajlik le, ha a provírus DNS
olyan celluláris gén közelébe integrálódik, ami transzkripcionálisaan aktív. Más retrovírusok ettől eltérő integrálódási target hely
specificitással rendelkeznek vagy teljesen random módon épülnek be a sejtek genomjába.
A HIV integrálódását celluláris tényezők is befolyásolják; a HIV integrációs komplexét a LEDGF celluláris fehérje irányítja a
transzkripcionálisan aktív kromoszómákhoz
279
Humán endogén retrovírusok (HERV)
- A humán genom ~7-8%-át ún endogén retrovírusok alkotják.

- Valószínűsíthető, hogy ősi retrovírusok ivarsejteket fertőzhettek, majd ezen integrálódott provírusok genetikai
változásokon (mutáció, frame shift, deléció) mentek keresztül, és ezáltal elvesztették szaporodási képességüket (~30
millió évvel ezelőtt).
- Szerkezetük megegyezik a retrovírusokéval, de aktívan NEM replikálódnak (új virion partikulumok NEM képződnek
ezen szekvenciákról).
Előnyös/Káros hatásaik:
-
hozzájárulhatnak más endogén vagy exogén retrovírus szaporodásához. Ennek statisztikai esélye elenyésző. Viszont,
interferálva exogén retrovírusok szaporodásával, az endogén retrovírusok védelmet nyújthatnak új retrovírusokkal való
fertőződéssel szemben.
- HERV mRNS-ek különféle szövetekben kimutathatóak. Feltéte -ek befolyásolhatják a
celluláris nukleinsav szenzorok működését, így nem zárható ki, ennek révén az immunrendszert érintő betegségekben,
elsősorban autoimmun kórképekben játszott szerepük.
- Mivel bizonyos HERV proteineket daganatos s
daganatos betegségek pathomechanizmusában
Megbetegedések főbb csoportjai:

- Daganatos betegségek
- Szerzett immunhiányos szindróma
- Neurológiai betegségek
Bizonyos retrovírusok replikációjuk során onkogéneket építettek genomjukba. Ezen vírusok gyakran defektívek, de a
genomjukban hordozott virális-onkogén a sejteket acutan transzformálhatja.
Ezek a virális-onkogének (v-onk) gyakran expresszálódnak Gag illetve Env fúziós fehérjeként.
A v-onk kódolhat:
1. Receptor tirozin kinázokat
2. Nem receptor-asszociált tirozin kinázokat
3. Szerin / treonin kinázokat
4. Transzkripciós faktorokat
5. G-proteineket és
6. Növekedési faktorokat
Bizonyos retrovírusok celluláris proto-onkogéneket aktiválva fejtik ki transzformáló hatásukat

Bizonyos retrovírusok Env glycoproteinje celluláris szignál transzdukciós utakat aktiválva vezet a sejtek malignus
transzformációjához
Bizonyos retrovírusok (HTLV) transzaktiváló proteineket (Tax) kódolnak, melyek a sejtek malignus
transzformációját eredményezik
A humán T limfotróp vírus 1-es típusa=HTLV-1
- Retroviridae
- Átmérő: 80-100 nm
- Burokkal rendelkezik
- Genom: linearis, dimer, ssRNA(+), 8,5 kb, 5’ végén cap-struktúrát, 3’ végén pedig poliA farkat hordoz
- A vírus reverz transzkriptáza a virális RNS genomot DNS-re írja át, ami integrálódik a gazdagenomba.
- Két transzaktiváló proteint kódol; a Tax és HBZ fehérjéket, melyek fontos szerepet játszanak a HTLV-1 daganatkeltő
hatásában
- Leukaemiát / lymphomát vagy myelopathiát = trópusi spasticus paraparaesist okoz
HTLV-vel társult myelopathia = Trópusi spasticus paraparaesis (HAM/TSP) klinikai tünetei
- Motoros funkciók zavara

o Tünetek: járás zavar, elesés, botladozás, és gyengeség a lábakban
o Neurológiai jelek: spasticus paraparesis, gyengeség és hyperreflexia mindkét alsó végtagon, clonus, és
Babinski tünet
- Sensoros funkciók zavara
o Tünetek: fájdalom és zsibbadás a lumbaris területen és az alsó végtagokban, hátfájás
o Neurológiai jelek: paresthesia a lábon, esetenként a kezeken, tapintási érzészavar
- Autonóm Dysfunctio
o Tünetek: gyakori vizelés, incontinencia, retentio, constipatio, és szexuális dysfunctio Neurológiai jelek:
neurogen húgyhólyag, fokozott hólyag érzékenység, csökkent peristaltica és erectilis dysfunctio
280
110. Az AIDS kóroktana és epidemiológiája.

111. Az AIDS pathomechanizmusa, klinikai tünetei, terápiája és megelőzése.
Szerkezet:
HIV-1 pandemiát okoz; virulensebb

HIV-2 főleg Afrikában fordul elő, kevésbé virulens, mint a HIV-1
Group M (major): pandemiás

Subtypes A - K
Circulating recombinant forms (CRFs): egyes genom szegmenseik másik altípusból származnak.
Group N (New; non-M, non-O): nem pandemásak
Group O (outlier): nem pandemásak
Group P (pending the identification of further human cases) : nem pandemiásak
A legelterjedtebb HIV-1 genotípusok a C altípus (47%),az A altípus (27.2%), a B altípus (12.3%), a D altípus (5.3%) és a
CRF01_AE (3.2%).
Jelenleg tehát a C altípus, az A altípus, és a CRF02_AG okozza az új infeckciók túlnyomó részét; ezek a legnagyobb „fitness”-szel
rendelkező törzsek.
Proteinek:
- gp120 (SU): surface envelope glycoprotein; adszorpció
- gp41 (TM): transzmembrán glycoprotein; fúzió
- p24: (CA):kapszid
- p17 (MA): matrix
- p7 (NC): nucleocapsid; stimulálja a reverse transzkripciót és az integrációt
- Protease (p11, PR): precursor proteineket hasítja és szükséges az éréshez.
- Integrase (p31, IN):
o a provírus DNS-nek a fertőzött sejt kromoszómális DNS-ébe történő beépüléséhez szükséges.
- Reverse transcriptase (RT):
o kétféle enzimatikus aktivitással rendelkezik:
 DNA polimeráz; RNS→DNS
 RNaseH
Genom: 2 pozitív, egyszálú RNS
A HIV-1 genom 9 gént tartalmaz, melyek:
3 strukturális (Gag=Group-specific antigen gene: p6, p9, p17 és p24, Pol=polymerase: RT, IN és PR, Env=Envelope: gp120
és gp41) proteint és 6 járulékos proteint kódol:
Vif= viral infectivity factor az antiretroviralis hatású cellulláris APOBEC3G degradációját indukálja. (Az APOBEC3G egy
citidin deamináz nukleinsav editing enzim.) A Vif része a virionnak.
Vpr=viral protein R sokrétű hatása van; befolyásolja a reverse-transzkripció folyamatát, a virális DNS nukleáris importját, a
sejtosztódát és az apoptózist, valamint része a pre-integrációs komplexnek (PIC). Transzaktiválja a HIV-LTR-et és számos
celluláris gént is. A Vpr megtalálható a virionban, a sejtekben, a betegek savójában és liquorában.
Vpu=Viral protein U elősegíti a vírus partikulák leválását a fertőzött sejt felszínéről. Hiányában, a virionokat a celluláris
tetherin protein a sejtfelszínhez lehorgonyozva tartja, ami endocitózishoz és a virion lizoszómális degradációjához vezet. A
Vpu nincs jelen a virionban.
•Rev= a virális mRNS-ek nukleo-citoplazmatikus transzportjában vesz részt. A Rev nincs jelen a virionban.
Tat=Transactivating regulatory protein a provírus DNS transzkripcióját fokozza. A naszcens RNS TAR (trans -activating
response) eleméhez kapcsolódik! A transzkripció aktivációjának ezen módja eltér a celluláris gének kifejeződésében szerepet
játszó mechanizmusokétól, mivel a celluláris transzaktivátorok nem az RNS-hez, hanem a gének (DNS) szabályozó
régióihoz kötődve fejtik ki hatásukat.
Nef=Negative factor a vírus replikáció hatékonyságáért felel. Kettős funkciója van: fokozza vírus replikációt, valamint
csökkenti a CD4 és MHC-I expressziót, így meggátolja a reinfekciót/szuperinfekciót és a fertőzött sejtek immunrendszer
általi eliminációját.
A provirus DNS egy long-terminal repeat (LTR)-nek nevezett szekvenciát tartalmaz, ami a virális gének transzkripciója során
promoterként funkcionál. Ez az elem a genomiális RNS 5’ és 3’ végén lévő szekvenciákból alakul ki, végső formáját a reverse
transzkripció során nyeri el.
Az ApobecG3 egy RNS átszerkesztő enzim, mely egyszálú RNS-en és egyszálú DNS-en deaminálja a citidint, így uridin
képződik.
A HIV replikációja során ez G→A hipermutabilitást eredményez. (A Vif gátolja az ApobecG3-at)
281
A HIV-fertőzött sejtekben a vif inaktiválja az interferon indukált Apobec3G (A3G) fehérjét, ezáltal megelőzi a hipermutáció
kialakulását
A Vif hiányában az A3G beépül a kiszabaduló virionba és így bejut a következő target sejtbe, ahol gátolja a vírus replikációját:
1. Az A3G pusztán a HIV genomiális RNS-éhez való kötődés révén gátolja a reverz transzkripciót. Ez a gátlás azonban
többnyire nem teljes, és a negatív DNS szál szintézise bekövetkezik.
2. Az A3G deaminálja a dC–eket az újonnan átíródó negatív DNS szálban, és az uracilt tartalmazó negatív DNS szálat a
celluláris uracil DNS glikoziláz és apurin–apyrimidin endonukleáz enzimek elbontják.
A pozitív szál átíródása során dG→dA csere alakul ki (a genomhoz viszonyítottan), az így kialakuló hipermutáció fékezi a
HIV replikációját (kevésbé stabil genom alakul ki).
3. Az A3G hatására megváltozhatnak a HIV DNS végei, ami csökkenti az integrációt.
Replikáció:
1. Adhézió, receptorok:
Receptor: CD4
Koreceptorok: CCR5 vagy CXCR4, és 4β7 integrin, valamint DC-SIGN (dendritic cell-specific intercellular adhesion molecule -3-
grabbing non-integrin)
CCR5:
- Expresszálódik:
o Makrofágon
o Dendritikus sejten
o TH-sejten
- A HIV a CCR5-öt használja koreceptorként a fertőzés kezdeti szakaszában → R5 / M-trop virionok
- Az M-trop HIV törzsek nem indukálják többmagvú óriássejtek (szincíciumok) képződését = NSI törzsek
- CCR5-Δ32 mutáció (a CCR5 génben 32 bp deléciót hordoznak, ami miatt a CCR5 receptor ilyen egyénekben módosult,
és alacsony szinten expresszálódik) természetes rezisztenciát kölcsönöz a primer HIV fertőzéssel szemben;
- A mutáció Európában gyakori (5-14%), míg Afrikában és Ázsiában ritka; pestis/fekete himlő???
CXCR4:
- Expresszálódik:
o Aktivált TH-sejteken
- A HIV a CXCR4-et használja koreceptorként a fertőzés késői szakaszában → R4 / T-trop virionok
- A T-trop HIV törzsek szincícium képződést indukálnak = SI törzsek
- Syntitium képződés:
o A fertőzött sejt citoplazma membránján megjelenik az Env
o Az egészséges CD4+ -sejtek kötődnek az Envhez
o Szincícium képződés (többmagvú óriássejt)
o Haldokló szincícium
2. Celluláris targetek:
- CD4 T sejtek
o Ezekben történik a vírus replikáció
o A sejtek pusztulása a kórfolyamat meghatározó tényezője
- Szöveti makrofágok/mikroglia
o Kevésbé permisszivek, mint az aktivált T-sejt, de hatékonyan szaporodik bennük a vírus •A friss fertőzésben
az M típus dominál fokozatos eltolódás T típus irányába
o Szerepe:
 Vírusrezervoir
 Vírus-transzport (KIR, tüdő)
 Aktivált makrofág: apoptózist indukál („bystander” T sejtek)
- Szerepük van az idegsejtek károsodásában
Dendritikus sejtek
o Kevéssé permisszívek
o Szerepe:
 A vírust a nyirokcsomókba szállítják
 Átadják a fertőzést a CD4+ T-sejteknek
 Aktiválják a T-sejteket
- Csontvelői őssejtek
o Kevéssé permisszívek
o A belőlük képződő sejtek hordozzák a vírust
Egyéb szövetek, CD4-től független fertőződése érintheti: a vese tubulusok sejtjeit, az astrocitákat, a szívizomsejteket, az
enterocitákat és az endotélsejteket
282
3. Pathogenesis:
a. A HIV fertőzés következtében mind a természetes mind a szerzett immunitás károsodik.
- Közvetlen (citopátiás) és
- Közvetett (patológiás mediátorok) hatások érvényesülnek.
A CD4+ T-SEJTEK DEPLÉCIÓJA a patogenezis legfőbb eleme

A kritikus érték: 200 sejt/ul
Következményeként megszűnik:
- Az immunfolyamatok szabályozása
- Az immunológiai memória
- Más patogénekkel szembeni védelem
- → Komplex válaszadási képtelenség
Oka:
- A vírusreplikáció CP hatása, szincícium képzés
- Apoptózis indukció a fertőzött és a nem-fertőzött sejtekben („bystander hatás”) egyaránt (kaszpáz-3-on keresztül)
o virális proteinek (Tat, Nef, gp120) és vírusreplikáció hatására,
o AICD (aktiváció-indukált sejtpusztulás)
- Pyroptosis indukció a nem-fertőzött sejtekben (kaszpáz-1-en keresztül)
o gyulladást indukál, IL-1, IL-18 termelés kíséri
- A haematopoiezis zavara:
o a csontvelői progenitor sejtek (CD34) fertőződése illetve
o a HIV fertőzést kísérő citokinek hatására
b. Az immunrendszer krónikus hiperaktivációja
- Bizonyos HIV proteinek kostimulációs jeleket indukálhatnak az antigén-specifikus T-helper-sejtekben TLR-hez és más
felszíni struktúrákhoz való kötődésük révén
- Bizonyos HIV proteinek szuperantigénként viselkedhetnek
- A HIV fertőzés által indukált citokin termelés sejt aktivációt fokozó hatással rendelkezik
- A normál flóra és a gyakori opportunista infekciók további aktivációt indukálnak
- A nyirokszervek/thymus progresszív pusztulása miatt elégtelenné válik a szükséges T-sejt pool feltöltődése →
opportunista infekciók és tumorok
4. Lefolyás:
Az immunstatus jellemzésére a T-sejt szám mérését használjuk (sejtszám/ l).

A virológiai status (vírus „load”) jellemzésére a HIV RNA mennyiségének mérését használjuk; kópia szám/ml).
Klinikai Kategóriák
A B
CD4 Sejt Szám C
Asymptomaticus, Symptomaticus
Kategóriák AIDS-Indicator
Acut HIV, vagy állapotok, non-A
állapotok
PGL vagy non-C
(1) ≥500 sejt/µL A1 B1 C1
(2) 200-499 sejt/µL A2 B2 C2
(3) <200 sejt/µL A3 B3 C3
Az A3, B3, és C1-C3 kategóriába tartozóak tekintendők AIDS betegeknek
283
5. Klinikai kép:
Normál HIV fertőzöttek:

- 70-80%: 6-10 éven belül kialakul az AIDS
- 10-15% Rapid progressors: néhány éven belül kialakul az AIDS
- 5% Late progressors: >10 év múlva alakul ki az AIDS
Tényezők:
- Virális faktorok (virus load at set point, törzs, receptor tropizmus)
- Gazda eredetű faktorok
- Egyéb tényezők: kor, testsúly, pszichológiai faktorok, egészségi állapot stb ESN=Exposed Seronegative
Individuals=Fertőzött szeronegatív egyének
ESN az aki nem HIV fertőzött annak ellenére, hogy >4 éve folytat sexuális kapcsolatot (védekezés nélkül) HIV-szeropozitív
egyénnel, vagy a korábbi időszakban 4 hónapon keresztül legalább 8, éves szinten legalább 30 alkalommal volt védekezés nélküli
szexuális kapcsolata HIV-szeropozitív egyénnel.
Oka lehet: homozigoták CCR5-Δ32 mutációra
LTNP=Long-Term Non-Progressors
Az olyan egyének, akiknél bár fennáll a fertőzés, a vírus load alcsony szinten marad és nem alakul ki AIDS. A LTNPk a HIV
fertőzöttek <2% -át teszik ki.
- Classical LTNP :<5000 HIV-RNA copies/ml, több mint 20 évig nem alakul ki AIDS
- Elite Controllers/Suppressors/Non-Progressors/HIV Controllers (HICs)= :<50 HIV-RNA copies/ml, HIV-
szeropozitívak, a HIV fertőzöttek <1%-át teszik ki.
- Oka lehet: átlagosnál hatékonyabb CD8 T-sejt válasz
Fertőződés:
- vérrel:
o transzfúzió
o közös tű használata
o A fertőződés tűszúrással, nyílt seben, nyálkahártyákon keresztül egészségügyi dolgozóknál
o tetováló tű
- szexuális kapcsolat
- perinatalisan
o intrauterin
o peripartum
o anyatejjel
Az esetek 80%-ában produktív (sikeres) infekció alakul ki 1 virion ill. 1 fertőzött sejt hatására.
A fertőzés kialakításában az R5 törzsek vesznek részt.
1. Primer HIV infekció acut szakasza:

- 1-2 nap: lokális szaporodás, disszeminálódás megindul
- nap: a vírus eléri a nyirokcsomókat
- 3.naptól: a vírus megjelenik a vérben, elárasztja a nyirokszerveket 7-21 nap: a vírus megjelenik a KIR-ben
- 2-3 hét: mutáció az ENV génben: R5 → X4
- X4 megjelenésének hatására a folyamat akcelerálódik Virémia:
- 7.naptól detektálható, majd emelkedik. A vírus load acut szakban az ellenanyagválasz megjelenése előtt rendkívül
magas: billió virion partikula/ml vér!!!
284
Ezt követően csökken és egy adott szinten (set point) stabilizálódik [a set point arányos a progresszióval]; ált 20,000-60,000
kópia/ml
Klinikai tünetei:
Mononucleosis infectiosa-hoz hasonó tünetekkel jár (láz, nyirokcsomó megnagyobbodás, pharyngitis, kiütés)
2. Klinikai látencia: 8-10 évig tartó tünetmentes periódus
3. AIDS:
Egy HIV-fertőzött egyén akkor tekinthető AIDS-esnek, ha
(a)A CD4 T-sejtek aránya, az összes limfocita <14%-a vagy
(b)A CD4 T-sejt szám 200/ l alá esik, illetve (c)OI és OTu jelennek meg
Tünetek:
- generalizált perzisztáló lymphadenopathia,
- AIDS indikátor betegségek: OI, OTu
- fogyás,
- demencia alakul ki
- (HIV-2 progressziója lassabb, mint a HIV-1-é)
6. Diagnózis:
- Szerológia:
o ELISA
o latex agglutináció
o rapid oral antibody kimutatás
o Western blot analízis (verifikáció)
o immunofluoreszcencia (verifikáció)
- NAT:
o virion kimutatás PCR-rel
o kvantifikálás RT PCR-rel
o branched chain DNS kimutatás
- vírus izolálás
7. Epidemiológia:
Magyar statisztikák
285
8. Therápia
A. Entry gátlók:
- CCR5 antagonista: Maraviroc (Celsentri) Mechanizmus: a CCR5 coreceptorhoz kötődik a CD4+ T-sejteken, és így
meggátolja annak a gp120 proteinnel való interakcióját. CYP3A enzim szubsztrát
- Fúzió inhibitor: Enfuvirtide (Fuzeon) Mechanizmus: a gp41 proteinhez kötődik és így gátolja a vírus buroknak a
citoplazma membránnal való fúzióját. Subcutan injectio
Az injectio helyén fájdalom, bőrpír és induratio
o Az Enfuvirtide 36 aminosavból álló polipeptid, ami a gp41 proteinnel lép
interakcióba.
o Ennek következtében, a vírus buroknak a citoplazma membránnal való
összeolvadása gátlódik.
o Az Enfuvirtide polymer struktúrája folytán oralisan nem alkalmazható;
parenteralisan (subcutan injectio formájában) adják naponta kétszer.
B. Nucleozid/nucleotid reverz transcriptáz inhibitorok

- Szintetikus nukleozid/nukleotid analógok Pro-drogok, aktivitásukat intracellularis átalakulás folytán nyerik el
Blokkolják a reverz transzkriptáz enzim funkcióját, mivel a nukleozidok/nukleotidok helyébe lépnek
Nukleos(t)id Analóg
Adenozin (A) Didanosin (ddI)
Tenofovir (TDF)
Citozin (C) Lamivudin (3TC)
Emtricitabin (FTC)
Thimidin (T) Zidovudin (AZT)
Stavudin (d4T)
Guanin (G) Abacavir (ABC)
- A trifoszfát forma (AZT-TP) kialakulását követően, az AZT a dTTP kompetitív anatagonistájaként/alternatív
szubsztrátjaként funkcionál a reverz transzkripció során
C. NNRTI=Nem-nukleozid reverz transzkriptáz inhibitorok

- A reverz transzkriptáz aktív helyéhez közeli hidrofób zsebhez kötődnek és ezáltal blokkolják az enzim működését.
- Keresztrezisztencia kialakulása gyors.
- Gyógyszerek:
o Első generációs
 Delaviridine(DLV)
 Efavirenz (EFV)
 Nevirapin (NVP)
o Második generációs:
 Etravirin (ETR)
 Rilpivirin (RPV)
D. INSTI=Integráz inhibitorok
- Raltegravir (RAL)
- Elvitegravir (EVG)
- Dolutegravir (DTG)
- Az ún „strand transfer” reakciót gátolják az integráció folyamatában.
- Általában jól tolerálható szerek
- A HIV vírus load-ot gyorsan csökkentik
E. Proteáz inhibitorok
- A tipranavir (ami kumarin szerkezetű) kivételével,aPI-kműködése ’peptidomimetikus’ hatásukon alapul; azaz
hidroxietilén szerkezetük folytán a természetes peptid kötést utánozzák (amit a HIV proteáz feismer), ők maguk azonban
nem hasíthatóak.
- Ezáltal megakadályozzák a HIV proteáz normál funkcióját, és a prekurzor virális proteinekből nem képződnek ki az
egyedi fehérje molekulák.
- Amprenavir (APV)
- Fosamprenavir (fos- APV)
- Ritonavir (RTV)
o A PI-kkal kombináltan adott ritonavir (RTV) farmakológiailag erősíti a PI-k hatását
o Az RTV gátolja a CYP3A4-et a májban, ezzel csökken a PI-k lebomlása, szérum szintjük pedig nő
o A kombinált adagolással csökkenthető a napi gyógyszer adag
- Lopinavir (LPV)
- Atazanavir (ATV)
- Darunavir (DRV)
- Tipranavir (TPV)
286
F. HAART
- highly active antiretroviral therapy
- 3 szer kombinációja:
o NRTI + NRTI + NNRTI
o NRTI + NRTI + PI
o NRTI + NRTI + INSTI
- AIDS betegek kezelésére; a diagnózis felállítását követően azonnal megkezdik a kezelést 3 szer kombinációjával
- PEP ( Post-Exposure Prophylaxis):
o <72 órával a fertőzést követően meg kell kezdeni, Időtartama 28 nap
o Szerokonverzó ellenőrzése: 6. hét, 3. hónap, 6. hónap
- PrEP (Pre-Exposure Prophylaxis)
o Tenofovir [NtRT] + Emtricitabine [NRT] (TDF/FTC)
o A PrEp egy rövid időtartamú, új HIV fertőzés kialakulásának megelőzésére nem HIV-pozitív egyének esetén.
o Javasolt:
 Homoszexuális férfiak számára
 Heteroszexuális nők és férfiak számára
 Drog használók
IRIS=Immune Reconstitution Syndrome ART során

Az ART megkezdése után a HIV-1 replikációja rohamos csökkenést mutat, mely a CD4-T-lymphocyták számának növekedését és
az immunfunkciók javulását eredményezi. Amennyiben az antiretrovirális terápiát szignifikánsan immun-szupprimált betegek
esetében kezdjük el, egy részükben kialakulhat az ún. immun-rekonstitúciós szindróma, melyet immune restoration disease-nek
(IRIS) is neveznek. Két formáját különböztetjük meg: a paradox IRIS-t és az „unmasking” (lelepleződő) IRIS-t.
Paradox IRIS
A paradox IRIS az ART bevezetése előtt is aktív OI-val diagnosztizált és kezelt páciensek esetében jelentkezik, akik az OI
terápiájára gyógyulásnak indulnak, ám az antiretrovirális terápia korai szakaszában paradox módon az OI fellángolására jellemző
klinikai vagy radiológiai tüneteket mutatnak. A paradox IRIS általában 2-3 hónap alatt zajlik le, de már leírtak több mint egy éven
át tartó megbetegedést is.
„Unmasking” / Lelepleződő IRIS

Sokkal kevésbé ismerjük az unmasking (lelepleződő) IRIS természetét. Az ART bevezetése alatt diagnosztizált OI-ban szenvedő
pácienseknél alakulhat ki, s az OI gyulladásos folyamatainak szokatlan felgyorsulását észleljük az antiretrovirális kúra első három
hónapja alatt. A háttérben occult OI (tüneteket nem okozó, nem ismert és nem kezelt fertőzés) áll. A javuló immunválasz hozza
felszínre a fertőződés tényét, a helyreálló T-sejtes immunválasz már képes detektálni és eliminálni az addig rejtve maradt patogént,
az immunválasz pedig erős gyulladásos reakcióval jár együtt.
Terápia: Nem-szteroid gyulladás csökkentők alkalmazásával, súlyos esetben szteroid terápia az OI specifikus kezelése mellett;
HAART-ot nem ajánlott megszakítani
287
112. Opportunista fertőzések AIDS-es betegekben.
AIDS indikátor betegségek:
- Légzőszervi:
o Bakteriális pneumonia, rekurráló (2 vagy több epizód 12 hónapon belül)
o Candidiasis, bronchusokra, tracheara vagy tüdőkre lokalizálódó
o Mycobacterium tuberculosis, pulmonalis vagy extrapulmonalis
o Pneumocystis jirovecii pneumonia (PCP)
- GI:
o Candidiasis, esophagealis
o Cryptosporidiosis, chronicus diarrhoeae (>1 hónapig áll fenn)
o Herpes simplex vírus: esophagitis, egyéb manifesztációk: chronicus fekélyek (>1 hónapig áll fenn), vagy
bronchitis, pneumonitis
o Isosporiasis, chronicus diarrhoeae (>1 hónapig áll fenn)
288
- KIR:
o Progressive multifocal leukoencephalopathy (PML)
o Agyi toxoplasmosis
o Cryptococcosis, KIR és egyéb extrapulmonalis manifesztációk
o Encephalopathia, HIV fertőzéshez társuló
- Szisztémás:
o Salmonella septicemia, recurrens (nem S. typhi által okozott)
o Mycobacterium avium complex (MAC) vagy Mycobacterium kansasii, disszeminált vagy extrapulmonalis
o Mycobacterium, egyéb vagy nem azonosított speciesek, disszeminált vagy extrapulmonalis
o Cytomegalovírus fertőzés (retinitis, encephalitis)
o Coccidioidomycosis, disszeminált vagy extrapulmonalis
o Histoplasmosis, disszeminált vagy extrapulmonalis
- Tumorok:
o Cervical carcinoma, invasiv, biopsiaval megerősített
o Kaposi sarcoma
o Lymphoma, Burkitt, immunoblastos, vagy primaer KIR-i
- Egyéb:
o HIV által okozott testsúly csökkenés (a testömeg >10%-át meghaladó csökkenés), melyet okozhat chronicus
diarrhoeae (2 vagy több híg széklet naponta, ≥1 hónapig) vagy chronicus gyengeség és láz ≥1 hónapig
Rekurrens bakterialis pneumonia:
Streptococcus pneumoniae, Haemophilus influenzae B, Staphylococcus aureus,

Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa, Salmonella-k
S. pneumoniae felelős a bacteriaemiák >50%
A S. pneumoniae és a H. influenzae előfordulása vakcináltakban kisebb
A klinikai tünetek általában hasonlóak AIDS betegekben a HIV-negatívak esetén észlelhető tünetekhez, de a klasszikus tünetek
nem minden esetben jelennek meg AIDS-eseknél.
Diff. Dg: TB, PCP, CMV, meningitis (TB, Cryptococcus), MAC, Aspergillus, katéter fertőzés, okkult tályog
TBC, MAC
HIV-fertőzöttekben súlyosabb, gyorsabb lefolyású a TBC (extrapulmonalis és miliaris)

Probléma: az XDR törzsek terjedése
HIV-fertőzött újszülöttet tilos BCG-vel oltani, mivel disszeminált fertőzést okozhat
MAC: M. avium, M. intracellulare, M. paratuberculosis

Talaj szemcsék belégzése, lenyelése, inokulációja
Klinikai manifesztáció: tüdő folyamat, lymphadenitis, hepatoslenomegalia
Pneumocystis jirovecii
Az emberek többsége (70%), 3-4 éves koráig átesik P. jirovecii fertőzésen, a fertőzések egészségesekben tünetmentesek.
HIV-fertőzöttekben intersticiális pneumonia alakul ki, mely kezeletlen esetben ~100%, kezelt esetben ~50% halálozással jár.
Súlyos esetekben a fertőzés disszeminálódhat egyéb szervekre is: nyirokcsomó, lép, máj, vese csontvelő, szív, agy, pancreas, bőr.
Aspergillosis
~900 species, Aspergillus fumigatus, A. flavus, A. niger, A. clavatus, A. terreus, A.

niveus, A. nidulans
Környezetben rendkívül elterjedtek, így fennáll az állandó, fokozott expozíció lehetősége

Kórformák:
1.Aspergilloma ( tályog )
2.Invazív tüdőaspergillosis: a gomba fonalak behatolnak a tüdő parenchyma állományába, pneumonia
3.Disszeminalt aspergillosis ( légzőrendszer, KIR, érrendszer, urogenitalis rendszer ) az AIDS végső stádiumában
Candida:
Az orális és genitalis régióban a normál flóra tagja
HIV-fertőzöttekben:
Mucocutan fertőzéseket
1. angulus infectiosus oris, candidosis oris, tonsillitis candidomycetica, oesophagitis
2. perianalis, genitofemoralis candidosis,
3.vulvovaginitis, balanoposthitis
289
Disszeminált fertőzéseket okoz

1. uropoeticus rendszer candidosis
2. tüdőcandidosis ( bronchopneumonia, lobaris pneumonia )
3. endocarditis candidomycetica
4. meningitis candidomycetica
5. sepsis
Cryptosporidium
A Cryptosporidium parvum világszerte előfordul; gyakori fejlődő országokban

A fertőzés kontaminált víz fogyasztása után alakul ki, de Cryptosporidiumot tartalmazó vízben való úszás, fürdés is betegséget
okozhat. Kontaminálhatja az ivóvizet is.
Egészséges immunrendszerű egyénekben a Cryptosporidium vizes hasmenést okoz, mely több hétig tart.
AIDS betegekben a cryptosporidiosis rendkívül elhúzódó és akár halálhoz is vezethet. Ilyen esetekben napi maximum 15 liter
széklete is lehet a betegnek. Prevenció: hatékonyabb eljárások kidolgozása és alkalmazása az ivóvíz előállítására (szűrés),
szennyvíz tisztítás
PML
Ritka demyelinizációs kórkép, melyet a John Cunningham polyoma virus (JCV) okoz.
A fertőződés gyermekkorban történik, a 9-11 éves gyerekek 50%-a szeropozitív.
A fertőzés hatására tünetmentes hordozás alakul ki; a vírus a vesékben, a lymphoid szövetekben, a csontvelőben és a
lymphocytákban van jelen.
Az AIDS betegekben reaktiváció alakulhat ki; a vírus a KIR-be a lymphocytákkal kerül.

A reaktiváció fokális neurológiai tünetekkel jár, melyek az agy különböző területeit érintik.
Hetek, hónapok alatt ataxia, aphasia, cranial ideg bénulások, látászavar hemiparesis vagy quadriparesis, végül coma alakul ki
Toxoplasmosis
A T. gondii végső gazdája a macska, de a parazitát számos melegvérű állat (madarak és emlősök) hordozhatja.
Az ember köztigazda; fertőződése:
a) macska faecesszel szennyezett porral, vagy
b) nem megfelelően hőkezelt hús fogyasztásával történik.
Az emberek jelentős hányada fertőződik élete során T. gondii-val

Az acut toxoplasmosis gyakran tünetmentes, ritkán mononucleosishoz hasonló tünetekkel jár. Az acut szak elmúltával latens
fertőzés alakul ki!
A latens fertőzés:
Immunkompetens egyénekben: tünetmentes
HIV-fertőzöttekben: azonban reaktiváció léphet fel. A reaktiváció többnyire encephalitis képében zajlik; súlyos, végzetes
kimenetelű lehet. Egyéb manifesztációi chorioretinitis és disszeminált fertőzés lehetnek
Cryptococcus:
A Cryptococcus neoformans subacut vagy chronicus megbetegedést okoz, mely a tüdőt, a KIR-t, ritkábban egyéb belső szerveket,
ill., a bőrt érinti.
1. Tüdőcryptococcosis
2. A KIR cryptococcosisa:
meningitis a klinikai tünetek széles skálájával hányás, szédülés, kettőslátás, nystagmus, fotofóbia, szemizom-bénulás,
látásgyengülés, papillaoedema, hemiparesis, hemiplegia, ingerlékenység, apátia, epilepsiás rohamok, patella- és
Achilles-reflex kiesése, esetleg hyperreflexia, zavartság, delirium coma
3. Bőr és csont elváltozások
a bőrön papulák, pustulák és subcutan tályogok a csontokon osteolysis a csigolyákon, csontvégeken és
koponyacsontokon.
290
CMV
Fertőződés in utero, csecsemőkorban, gyermekkorban és felnőttkorban is történhet, vírust tartalmazó nyállal, vizelettel, illetve
genitális váladékkal, majd perzisztens fertőződés alakul ki.
Előfordulás: gyakori, felnőttek ~50%-a szeropozitív
- Klinikai manifesztációk HIV-fertőzöttekben:

o Retinitis, mely gyakran tünetmentes
- Szisztémás fertőzés során:
o oesophagitis,
o cholangiopathia,
o colitis,
o pneumonia,
o encephalopathia,
o myelitis és polyradiculopathia alakulhat ki
Coccidioidosis
A Coccidioides immitis az amerikai kontinensen endémiás, Európában behurcolt esetekre kell számítani.
A betegség lehet acut légzőszervi megbetegedés, vagy chronicus, progresszív coccidioidomycosis, mely a bőrre, bőr alatti
szövetekre, belső szervekre és csontokra is ráterjed. AIDS betegekben számos szervrendszert érintő szisztémás betegség
formájában zajlik.
Histoplasmosis
A Histoplasma capsulatum szárnyasok, valamint denevérek ürülékét tartalmazó talajból tenyészik ki nagy gyakorisággal. A madár-
, ill. denevérguanó a mikróba életkörülményeit javítja. A madarak és denevérek nem fogékonyak a fertőzésre. >60 országban,
minden földrészen előfordul.
1. Tüdőhistoplasmosis
Kétoldali, multiplex léziók+ hilusi nycs.-k megnagyobbodása, pulmonalis-, mediastinalis fibrosis.
2. Disszeminált histoplasmosis
Emésztőtractusbeli multiplex fekélyesedés, endocarditis, meningitis, mellékvese elégtelenség, lép, máj, vese érintettség,
mucocotan forma ( száj, pharynx, larynx és gyomor nyh. fekélyei +bőrtünetek )
291
113. Bakteriofágok.
A prokaryoták obligát intracelluláris parazitái - a baktériumok vírusai
Elterjedtek a környezetben – eloszlásuk és gyakoriságuk a jelenlevő baktériumok számától függ
Összetételük és szerkezetük:
Minden fág csak egyféle nukleinsavat tartalmaz és proteineket

A kapszid vagy „fej” tartalmazza a genomot
DNS vagy RNS – egyszálú vagy kétszálú
- A nukleinsav – szokatlan módosított nukleotidot tartalmaz – véd a gazdasejti nukleáztól
- A kapszid fehérjék – védik a kapszidot a környezetben lévő nukleázoktól
a legegyszerűbb fágok egy vagy 2 fehérjefélét tartalmaznak
a komplex fágok többféle fehérjét hordoznak
- Néhány esetében előfordul lipid tartalmú peplon
Morfológiájuk:
komplex felépítésűek,
izometrikusak v
kubikális szimmetriájúak,
filamentózus
A komplex fágok jellemzői

Icosahedralis fej,
farki rész kontraktilis burokkal,
rendelkezhetnek talpi vagy alapi lemezzel, és
farki rostokkal
A fertőzés folyamata:
Adszorbció a baktérium sejt felszínén lévő receptorokhoz
- receptorok: LPS,
o pilusok,
o peptidoglycan,
o külső membrán fehérje,
o lipoprotein
- Komplex fágok esetén:

o a farki rostok - reverzibilis tapadást szolgálják
o talpi lemez– irreverzibilis megtapadás
o a farok kontraktilis burka összehúzódik a megtapadás után
o a farki rost átjut a baktérium sejtfalán
o a burok összehúzódása a feji részből a baktérium citoplazmájába juttatja a fág nukleinsavát
o csak a nukleinsav jut a gazdasejtbe, a fág más része nem
A fágok szaporodási ciklusának típusai:
1. Lítikus vagy virulens fágok
Szaporodnak a baktériumokban és elpusztítják őket sejtlízis útján

Lítikus fágok mennyiségi meghatározása – Plaque titrálás
Plaque – feltisztult terület a baktérium pázsitban
- egy fertőző fág hozza létre - plaque formáló egység
2. Lizogén vagy temperált fágok
Szaporodhatnak lítikus ciklussal vagy nyugvó, profág állapotba jutnak a sejtben

profágot hordozó baktériumokat lizogénnek hívjuk
- a DNS integrálódik a gazdasejt genomjába – replikálódik a gazdasejttel együtt és bejut az utódsejtekbe
- a baktériumban plazmid szerű extra-kromoszomális elemként viselkedhet
A fág genom represszált állapotban van – ezt fág kódolta represszor fehérje mediálja
a represszor leállítja minden fág fehérje génjének transzkripcióját, kivéve a represszorét
a baktérium immunitását okozza más hasonló fággal való fertőzéssel szemben
292
Lizogén konverzió
a temperált fág által hordozott gén kifejeződik a baktériumban – új tulajdonsággal ruházza fel a baktériumot:
Corynebacterium diphtheriae, Streptococcus pyogenes – toxin termelés
módosult Salmonella O antigen
A lizogénia megszüntetése: kedvezőtlen körülmények hatására – indukció

Indukciónak kedvező körülmények: kiszáradás, UV fény, ionizáló sugárzás, mutagén ágensek
Fágok mennyiségi meghatározása – titrálás:
Spot-titrálás
az érzékeny szaporító baktériumból fiatal tenyészetet készítenek,
a tenyészetet szilárd agar felszínére szélesztik,
A fág tartalmú lizátumból 10-szeres hígítási sor készül,
a hígított fágot rácseppentik a beoltott táptalajra,
inkubálás után a nem összefolyó tarfoltokat produkáló hígítást választják a rutin teszt hígításnak (RTD).
Plakk titrálás:
Az érzékeny baktériumból friss tenyészet készül,
10-szeres hígítási sort készítenek a fág tartalmú lizátumból,
a baktériumot a hígított fággal olvasztott lágy agarban összekeverik,
szilárd agar felszínére öntik a keveréket,
éjszakán át való inkubálás után a baktérium pázsiton látható tarfoltokat- plakkokat- megszámolják,
a fágtitert - PFU/ml – t kiszámolják.
Fág-azonosítás és fágtipizálás
A fágok erősen gazdaspecifikusak

– csak bizonyos specifikus receptorokhoz kötődnek
- a receptor megléte szabja meg a baktérium érzékenységét bizonyos fágok általi fertőzésre
Pl. Burcella abortus és Bacillus anthracis azonosítható az összes törzset fertőző fágok segítségével.
A fágtipizálás – tipizáló fágok segítségével egy baktérium fajon vagy szerotípuson belül törzsek különböztethetők meg: pl.
staphylococcusok és salmonellák esetén
Elsősorban epidemiológiai célokat szolgál
Végezhető : tipizáló fágok segítségével

vagy a baktériumból felszabadított profágok lítikus spektruma alapján
Tipizáló fágok: fágok gyűjteménye, mely fágok egy bizonyos baktérium faj törzseit különféle mintázattal lizálják.
A tipizáló fágok:
szennyvízből, talajból, székletből gyűjthetők,
vagy adaptálással állíthatók elő,
érzékeny baktériumon szaporítják őket,
a lítikus spektrumukat spektrum baktérium törzsekkel állapítják meg.
A fágtipizálás elvei:
- egy baktérium törzs fágtípusa (a lizáló fágok összessége) legyen állandó
(változást okoz, ha a baktérium felvesz vagy elveszít temperált fágot),
- egy optimális tipizáló fág kollekcióval egy baktérium fajon belül sok különböző fág-típus különíthető el (ha nem, akkor
a fág gyűjtemény nem ideális, vagy egy bizonyos fágtípus nagyon elterjedt),
- a tipizáló fágok legyenek stabilak,
- a tipizáló módszernek standardizáltnak és egyszerűnek kell lenni.
A baktérium fágérzékenységét befolyásoló tényezők:

a baktérium fizikális kondíciója,
a táptalaj összetétele,
az inkubálás ideje, hőmérséklete,
az agar vastagsága és koncentrációja,
a használt tipizáló fág koncentrációja
A fágtipizálás epidemiológiai céljai:

A baktérium törzsek földrajzi és időbeli elterjedtségének vizsgálata.
A fertőzés forrásának, útjának és az átvitel módjának azonosítása.
Az epidemiológiai használat alapja:
A fertőzés forrásából származó baktérium fágtípusa megegyezik a fertőzött egyénből származó baktérium fágtípusával.
A fágtipizálás használata epidemiológiai vizsgálatokban:
293
Étel eredetű fertőzések forrásának azonosítása:

Az ételből, összetevőkből, az elkészítőből, a kezelőjéből és a betegből izolált baktérium tipizálása.
Kórházi járványok forrásának azonosítása:
A betegből izolált baktérium azonos-e a kórházban korábban izolált törzzsel, vagy újonnan importált törzs;
A fertőző forrás a kórházi személyzet, vagy tárgyak, levegő vagy gyógyszer közvetíti-e.
Víz terjesztette fertőzések – a vízből és a betegből izolált törzsek tipizálása.
Nemzetközi referencia tipizáló laboratóriumok koordinálják a Salmonella és Staphylococcus törzsek tipizálását.

Ellátják tipizáló fágokkal a nemzeti laboratóriumokat.
Teszt baktérium törzseket adnak a tipizáló fágok ellenőrzésére a nemzeti tipizáló laboratóriumoknak.
294
114. Onkogén vírusok.

Nehezen bizonyítható, hogy egy vírus onkogén
Bradford Hill kritériumok
1. A kapcsolat erőssége.
Az ágensnek gyakoribbnak kell lennie a betegekben, mint az egészséges kontrollokban.
2. Megegyezés.
Különböző kutató csoportoknak következetesen meg kell erősíteniük az összefüggést a vírus és a daganatos betegség
között.
3. Specificitás.
A vírus és a daganatos kórkép között specifikus kapcsolat áll fenn.
4. Időbeli egybeesés.
A vírus expozíció alapján előre megjósolható a betegség kialakulása.
5. Grádiens.
Nagyobb fokú expozíció együtt kell járjon a betegség kialakulásának magasabb valószínűségével.
6. Elfogadhatóság.
A vírus/daganat összefüggésének összhangban kell lennie a vírus biológiai hatásaira vonatkozó ismeretekkel.
7. Coherencia.
A vírus/daganat összefüggésének összhangban kell lennie a fertőzés ismert aspektusaival.
8. Experimentális bizonyíthatóság.
Kontrollált körülmények között reprodukálható a daganatos betegség, és az abban szerepet játszó biológiai folyamatok
blokkolása gátolja/megelőzi a betegség kialakulását.
9. Analógia.
Hasonló hatásmechanizmusú ágenseknek hasonló betegségeket kell okozniuk.
Vírus fertőzések a daganatok ~15-20%-át okozzák.

Bár számos vírus okoz daganatos betegséget állatokban, jelenleg 7 vírusról tudjuk, hogy humán daganatok kialakulásában szerepe
van.
Emberekben daganatot okozó vírusok:
1. hepatitis B-vírus (HBV),

2. hepatitis C-vírus (HCV),
3. human papillomavírus (HPV),
4. Epstein Barr vírus (EBV),
5. human herpes vírus 8 (HHV8),
6. Merkel cell polyomavírus (MCPyV), and
7. human T-sejt lymphotrop vírus-1 (HTLV-1)
295
115. Gombák általános jellemzése, biológiai tulajdonságai.

Morfológia:
SARJADZÓ
- Egysejtű gombák; gömbalakú, vagy ovális sejtek
- Szobahőn és 37 oC-on tenyésztve is sarjadzó gombaként viselkedik
FONALAS
- Többsejtű gombák; fonalszövedéket alkotnak:
o Vegetatív/tápanyagmicélium (anyagcsere folyamatokban vesz részt)
o Légmicélium (gázcsere folyamatokban vesz részt, hordozza az aszexuális szaporító képleteket)
- Szobahőn és 37 oC-on tenyésztve is fonalas gombaként viselkedik
DIMORF
- Szobahőn tenyésztve/külső környezetben a szaprofita alak: fonalas gombaként viselkedik
- 37 oC-on tenyésztve/szervezetben élősködő parazita alak: sarjadzó gombaként viselkedik
Általános:
- Sejttérfogat: Sarjadzó gomba: 20-50 mm3

- Fonalas gomba: nem határozható meg, de lényegesen nagyobb, mint a sarjadzó gombáké
- Sejtmag: Eukaryota (maghártya van)

- Cytoplasma: mitokondriumokat és endoplazmatikus retikulumot tartalmaz
- Cytoplasma membrán: ergoszterolt tartalmaz
- Sejtfal: glukánok, mannánok, kitin, glikoprotein komplexek
- Metabolizmus: Heterotróf, aerob, fakultatív anaerob.

- Nem ismeretesek autotrófok.
- Dimorfizmus: Sok fajra jellemző
- Kemoterápiás szerek: Amphotericin B, Griseofulvin, imidazolok, Flucytosin érzékenyek
Szaporodás:
Aszexuális, mitosis
- Asexuális szaporító képletek:
o Arthrospóra
o Blastospóra
o Chlamydospóra
o Conidium
o Sporangiospóra
Szexuális, meiosis
- Sexuális szaporító képletek:
o Ascospóra
o Basidiospóra
o Oospóra
o Zygospóra
Paraszexuális, mitotikus rekombináció
Gombás megbetegedések osztályozása
I. Szisztémás mycosisok
II. Opportunista mycosisok
III. Dermatomycosisok
A. Szuperficiális
B. Cutan
C. Subcutan
296
116. Dermatophytonok és fertőzéseik.

- gyakorisága határozott földrajzi különbségeket mutat.
- A kórokozók egy része elsősorban állati patogén, számos faj azonban jelentősen adaptálódott az emberhez.
- Terjedésükben a közvetlen kontaktus, a fertőzött keratint tartalmazó bőr, hám, szőr szövetrészek játszanak szerepet.
- Keratinbontó képességük révén a hyphák az újonnan képződő keratinba „belenőnek”.
- A hyphák elágazódóak, melyek gyakran töredeznek arthroconidium-láncokká.
- A bőrfertőzések során gyakori a gyulladásos széllel körkörösen terjedő forma.
- A nekrózis, szövetdestrukció nem jellemző.
- A kokárdaszerű elváltozás a helyi immunválaszt követő ismételt gombaexpanzió következménye, amikor a fertőző
forrás „legyőzi” a lokális immunvédekezést.
- Jellemző tünete a viszkető, égő érzés.
- Hazánkban a leggyakoribb kórokozó a T. rubrum, amely a körmök, a kéz és láb, a piheszőrös bőrfelszínek fertőzéseinek
okozója.
- Ez a kórokozó a köröm- és bőrfertőzések mintegy 80%-át okozza.
- A T. interdigitale főként a láb gombás fertőzéseiért felelős.
- A T. mentagrophytes zoofil organizmus, melynek a gazdaállattól függően több variánsát ismerjük.
- Gyermekeknél a hajas fejbőr és a piheszőrös területek fertőzéseit okozza, míg felnőtteknél csak a piheszőrös területeket
támadja.
- A másik nemzetség, a Microsporum jellegzetes képviselője a zoophil M. canis, a hajas fejbőr- és piheszőrös területek
fertőzéseit okozza gyermekeknél, míg felnőtteknél szinte kizárólag mycosis corporis esetekért felelős.
- Az Epidermophyton nemzetségnek egyetlen patogen képviselőjét ismerjük, az antropophil E. floccosum gyakorlatilag
csak piheszőrös területek fertőzését, vagy hajlati gombás fertőzéseket okoz felnőtteknél.
- Ritkán egyéb kórokozók (T. tonsurans, M. gypseum, T. verrucosum és egyéb dermatophytonok) is kitenyészthetők
dermatophyitosisokból.
- A T. tonsurans az afro-amerikai populáción belüli leggyakoribb kórokozó, mely gyakran tünetmentes hordozás révén
családokon belül terjed.
- A T. concentricum az ázsiai kontinens szigetvilágában a „tinea imbricata”-nak nevezett, többszörös koncentrikus
bőrtüneteket okozó elváltozás kórokozója
Genus Macroconidia Microconidia

Microsporum sok, vastagfalú, rücskös kevés
Epidermophyton sok, sima falú hiányzik
Trichophyton kevés, vékonyfalú, sima sok
Kórformák:
1. Tinea corporis, tinea pedis, tinea cruris, tinea capitis,

tinea barbae,
2. Tinea unguium ( onychomycosis, paronychia )
3. Favus ( T. schoenleinii )
297
117. Subcutan és superficialis mycosisok kórokozói.

1. SUPERFICIALIS MYCOSISOK
A bőr stratum corneum rétegére, illetve a hajszálakra korlátozódó gombák által okozott fertőzések.
- Malassezia spp → Pityriasis versicolor

o 14 Malassezia species ismeretes; 13 lipophil és 1 nem lipid dependens. 9 species található meg az emberi
bőrön a normál microbiota részeként, 5 species állatokból izolálható
o A 9 emberi bőrhöz adaptálódott species: M. globosa, M. restricta, M. sympodialis, M. furfur, M. dermatis,
slooffiae, M. obtusa, M. japonica, M. jamatoensis,
o bőr: a kórokozó a stratum corneumban helyezkedik el
o apró, világosbarna, egymással összefolyó foltok, korpázó hámlás
o nyári napozás hatására a környező bőr jobban lebarnul, a megbetegített területek világosabb színben tűnnek
elő
- Hortaea werneckii → Tinea nigra

o bőr: sötétbarna, fekete foltokban jelentkező bőrelváltozás
- Piedraia hortae → Fekete piedra

o haj: apró, kőkemény csomók, a hajszálak eltöredeznek
- Trichosporon spp → Fehér piedra

o haj: apró, nem kemény, fehér vagy világosbarna csomók keletkeznek a hajszálakon, bajusz-, szakáll-
szőrzetben, ill., ritkán a fanszőrzetben.
o A gombamasszából álló csomó felszínes része leemelhető a hajszálról, de egy része belenőve a hajszálba - már
nem távolítható el, és a megbetegített hajszál el is szakadhat
o Különböző Trichosporon spp okozzák: T. asahii, T. ovoides, T. inkin, T. mucoides, T. asteroides, T. cutaneum
SUBCUTAN MYCOSOK
- Lymphocutan sporotrichosis
o Sporothrix schenckii ( dimorf )
- Chromoblastomycosis
- Phaeohyphomycosis
- Eumycotic Mycetoma
A szövetekben lévő melanint tartalmazó gomba fajok morfológiája eltérő a chromoblastomycosis, a phaeohyphomycosis és a
mycetoma esetében; ez különbözteti meg a három betegség csoportot.
Sporotrichosis
- a Sporothix schenckii-t talajból, növényekről, virágokról, bányafáról izolálták, gyakran található tőzegmohán
- a sporotrichosis chronicus, cutan vagy subcutan, a nyirokkeringés szerveit előszeretettel megtámadó gombás
megbetegedés
- bőrrel összekapaszkodó, lividvörös, kifekélyesedő csomó belső szervekbe, csontokba szóródhat
CHROMOBLASTOMYCOSIS
A chromoblastomycosis a bőr és a subcután szövetek chronicus, lokalizált fertőzése, melyet melanin termelő gombák okoznak.
A 3 leggyakoribb kórokozó:
- Fonsecaea pedrosoi
- Cladosporium carrionii
- Phialophora verrucosa
- Ezen gombák a talajban és növényeken fordulnak elő. A szervezetbe sérülés útján kerülnek be.
- A bőrt és a subcután szöveteket érintő elváltozások laposak, vagy verrucous jellegűek; kialakulásukhoz több év
szükséges.
- A szövetekben a gombák scleroticus testeket képeznek, melyek a gombák szaporodó alakjainak felenek meg.
- A chromoblastomycosist okozó fonalas gombák elágazó hyphaval rendelkeznek és sötéten pigmentáltak.
- Ezen gombák világszerte előfordulnak, de elsősorban a meleg éghajlatú trópusi területeken okoznak sporadikus
megbetegedéseket.
- Flucytosine (5-FC), thiabendazole és itraconazole alkalmazható a kezelésre.
298
PHAEOHYPHOMYCOSIS
Phaeohyphomycosist >100 gomba species (60 genus) okozhat, melyek a melyek a melanint termelő gombák csoportjába tartoznak.
Legjelentősebb genusok:
Exophiala, Phialophora, Wangiella, Bipolaris, Exserohilum, Cladophialophora, Phaeoannellomyces, Aureobasidium,
Cladosporium, Curvularia and Alternaria.
A phaeohyphomycosis lehet:
- superficialis (bőrfelszín, haj, köröm érintettség),
- cutan (bőr érintettség),
- subcutaneous (subcutan szövetek, kötőszövet és izomzat érintettsége), vagy
- szisztémás (a keringési és a lymphaticus rendszer érintettsége).
- A systemás forma immunszuppresszált betegekben fordul elő.
MYCETOMA (Maduromycosis)
A mycetomák chronicus, subcutan gombás infekciók. A mycetoma gyakran ráterjed a kötőszövetre és a csontokra.
A mycetoma jellemzői:
- duzzanat
- granulumok – különböző szinekben (fehér, barna, sárga, fekete)
- sipoly járatok
A 3 leggyakoribb kórokozó:
1. Madurella mycetomatis
2. Exophiala jeanselmei
3. Pseudallescheria boydii
Ezen gombák a talajban fordulnak elő, így gyakran észlelhető a láb érintettsége.
A diagnózishoz szükséges klinikai minták:

- Gennyes váladék - mely granulumokat tartalmaz
- Szövetminta - hisztológiai vizsgálathoz
A granulumok színe, mérete, texturája segíti a mycetomák diagnózisát. A mycetomákat okozó fonalas gombák növekedéséhez 7-
10 nap szükséges és további néhány napot vesz igénybe az azonosítás. Kezelésük nagyon nehéz, ketoconazole és itraconazole
alkalmazható.
299
118. Szisztémás mycosisok kórokozói.
Dimorf gombák:
1. Histoplasma capsulatum
2. Blastomyces dermatitidis
3. Paracoccidioides brasiliensis
4. Coccidioides immitis
Histoplasma capsulatum:
A Histoplasma capsulatum szárnyasok, valamint denevérek ürülékét tartalmazó talajból tenyészik ki nagy gyakorisággal. A madár-
, ill. denevérguanó a mikróba életkörülményeit javítja. A madarak és denevérek nem fogékonyak a fertőzésre. Emberi
megbetegedés >60 országban, minden földrészen előfordult.
Kórformák: Darling-féle betegség, reticulo-endothelialis cytomycosis
1. Tüdőhistoplasmosis
- Kétoldali, multiplex léziók+ hilusi nycs.-k megnagyobbodása, pulmonalis-, mediastinalis fibrosis.

- A kórokozó a pulmonalis macrophagokban és a RES sejtes elemeiben intracellulárisan szaporodik.
- A fertőzés leküzdésében a macrophagokat aktivaló, TH-1 típusú cytokin (IFN- , IL-12 és TNF- ) termeléssel
jellemezhető celluláris immunválasz döntő szerepet játszik.
- Nagy tömegű spóra belégzése ill., a szervezet védekező képességének gyengülése esetén a phagocyták nem tudják a
kórokozót elpusztítani, és a fertőzés így más belső szervekre is ráterjedhet.
2. Disszeminált histoplasmosis
- emésztőtractusbeli multiplex fekélyesedés

- endocarditis
- meningitis
- mellékvese elégtelenség
- lép, máj, vese érintettség
- mucocotan forma ( száj, pharynx, larynx és gyomor nyh. fekélyei + bőrtünetek )
Blastomyces dermatitidis
Kórformák: észak-amerikai blastomycosis, Gilchrist típusú blastomycosis, chicagói megbetegedés
- Idült, granulomaképződéssel, gennyedéssel járó betegség.

- A fertőzés helye a tüdő, majd szóródás keletkezik elsősorban a bőrben és a csontokban.
- Enyhe, szubklinikus formája nincs, a spontán gyógyulás ritka.
1. Tüdőblastomycosis
Alveolitis, granuloma képződés, gennyedés, pneumonia.
2. Bőrblastomycosis
Lencsényi vörös göbcse, amely szétesik, kifekélyesedik, microtályogokat tartalmaz.
3. Disszeminált blastomycosis
- bőr, nyálkahártyák
- KIR
- légzőrendszer
- urogenitális apparatus
- csontok, ízületek
Paracoccidioides brasilienis
- A kórokozó fonalas, saprophyta formája magas páratartalmú, magas átlag középhőmérsékletű éghajlaton, talajból
mutatható ki (Közép- és Dél-Amerikában).
- 17- -oestradiol (már 10-10 M koncentrációban) gátolja a parazita, sarjadzó forma kialakulását.
- Testosteron, corticosteron, ill., 17- - oestradiol ilyen hatást nem vált ki.
- A 17- -oestradiol gátló hatása feltehetően szerepet játszik abban, hogy a megbetegedés 9-szer gyakoribb férfiakban, mint
nőkben.
- Idült, granulomaképződéssel járó betegség, mely a tüdőben kezdődik, majd átterjed a nyálkahártyákra, bőrre, hasi
szervekre és nyirokérrendszerre.
300
Kórformák:
1. Tüdő-paracoccidioidomycosis
Beszűrődések, tályogok, fibrosis.
2. Nyálkahártya-paracoccidioidomycosis
Orr-garat nyh., gastrointestinalis tractus nyh. fekély képződés.
Disszeminálódhat a nyirokérrendszerre, májra, lépre és bőrre.
Coccidioides immitis
- Posadas-betegség, völgyi-láz, San Joaquin völgyi láz, kaliforniai betegség, pusztai reuma
- Az amerikai kontinensen endémiás, Európában behurcolt esetekre kell számítani.
- A betegség lehet acut légzőszervi megbetegedés, vagy chronicus, progressiv coccidioidomycosis, mely a bőrre, bőr alatti
szövetekre, belső szervekre és csontokra is ráterjed.
301
119. Opportunista mycosisok kórokozói.

1. CRYPTOCOCCOSIS
2. CANDIDIASIS
3. ASPERGILLOSIS
4. MUCORMYCOSIS
5. PNEUMOCYSTIS PNEUMONIA
6. FUSARIOSIS
Cryptococcus neoformans:
- vastag tokkal rendelkező sarjadzógomba,

- főként tüdő-, meningeális és disszeminált fertőzéseket okoz.
- Négy szerotípusa ismert, melyek két variánsba sorolhatóak.
- egész világon előfordul, és elsősorban a madarak, főleg galambok ürülékével szennyezett por belégzésével terjed.
- AIDS betegek, Hodgkin lymphomasok, sarcoidosisos betegek, kollagén betegségekben szenvedők.
- A gomba sejtjei, basidiosporái kicsik, belélegezve a tüdőben mélyre jutnak.

- A légúti tünetek – egyébként egészségesekben – általában enyhék, a kórkép önmagától gyógyul.
- Akut tüdőgyulladás, vagy krónikus légúti forma általában csak immunkompromittált betegek
- meningitis leggyakoribb okozója.
- A HIV-pozitívak világszerte 7–10%-ban fertőzöttek, az AIDS-betegek az összes cryptococcosisban szenvedő páciens
mintegy 50%-át jelentik.
- akut vagy elhúzódó, krónikus, az estek mintegy 10%-ában a meningitis ecephalitissel is társul.
- Kezelés nélkül a szisztémás cryptococcosis halálos betegség.
- A C. gattii infekció első lépéseként emberek és állatok fertőződhetnek kiszáradt sarjadzó sejtek és spórák belégzésével.
- A C. gattii spórából a tüdőben kialakul a parazita forma, a sarjadzó sejt, ami vastag fallal rendelkezik és így védekezik
az immunrenszerrrel szemben. A sarjadzó sejtek szaporodnak, ami gyulladást vált ki.
- A tüdő fertőződését követően a C. gatii sarjadzó sejtek betörnek a véráramba; a fertőzés disszeminálódik és eljut a
központi idegrendszerbe is, ahol meningitis alakul ki.
Tüdőcryptococcosis ( gyakran tünetmentes )
A KIR cryptococcosisa:
meningitis a klinikai tünetek széles skálájával hányás, szédülés, kettőslátás, nystagmus, fotofóbia, szemizom-bénulás,
látásgyengülés, papillaoedema, hemiparesis, hemiplegia, ingerlékenység, apátia, epilepsiás rohamok, patella- és Achilles-reflex
kiesése, esetleg hyperreflexia, zavartság, delirium, coma
Bőr és csont elváltozások

a bőrön papulák, pustulák és subcutan tályogok a csontokon osteolysis a csigolyákon, csontvégeken és koponyacsontokon.
Candida:
154 species, csak néhány Candida species okoz emberi megbetegedést

- Candida albicans
- Candida tropicalis
- Candida glabrata
- Candida parapsilosis
- Candida crusei
- Candida lusitaniae
- Candida auris
- A Candida az ember normál flórájának a tagja.

- Izolálható a szájüreg nyálkahártyájáról, a vaginaból, a gastrointestinalis traktusból, és a rectum környékéről.
- Az egészséges emberek ~80%-a hordozza a Candida-t ezen anatómiai régiókban.
- Bizonyos körülmények között a Candida hematogén úton számos belső szerve, így a tüdőkbe, lépbe, vesékbe, májba,
agyba, szívbe és a szemekbe is eljuthat.
- A Candida az opportunista mycosisok leggyakoribb kórokozója
302
Predisponáló tényezők
- Élettani állapot: csecsemőkor, terhesség, időskor; illetve foglalkozás

- Megbetegedések:
o Neutropenia, myeloperoxidase defektus, hematológiai és más daganatos megbetegedések
o Endocrin betegségek; diabetes mellitus
o Fertőző megbetegedések; AIDS
o Bármely súlyos megbetegedés, illetve nagyobb műtét Hypovitaminosis
o Mechanikai trauma, UV fény, ér-elzáródás, égés
- Orvosi beavatkozás:
o Gyógyszer: fogamzásgátók, széles spektrumú antibiotikumok, corticosteroidok
o Orvosi implantátum: műbillentyű, katéter, IUD
o Szerv transzplantáció (csontvelő)
- Helytelen öltözködés, addictio: iv kábítószer
A Candida albicans virulenciájában fontos tényezők:
- Az adhézióban szerepet játszó sejtfelszíni komponensek

- A morfológiai plaszticitás (dimorfizmus)
- Az invazív hifák okozta szövet destrukció
- A biofilm képzés
- A Candida különböző sejtfelszíni molekulái PAMP-ként funkcionálnak, és az immunsejtek mintázatfelismerő

receptoraihoz kötődve (PRR) gyulladásos reakciót váltanak ki.
- A Candida PAMP-okat elsődlegesen a TLR és a C-típusú lektin receptorok ismerik fel.
Immunrendszer előli menekülés:
- Sarjadzósejt - hifa átalakulás.

- A TLR4 expressziós szintjének csökkentése.
- A PAMP lefedése, ezáltal a természetes immunválasz felismerő funkciójának hatástalanítása.
- A komplement aktiváció gátlása, komplement komponensek hasítás révén történő inaktiválása. (aszpartát proteáz)
- A fagoszóma – lizoszóma fúzió blokkolása.
- A T-sejt funkció modulálása.
Mucocutan candidosis
- angulus infectiosus oris, candidosis oris, tonsillitis candidomycetica, oesophagitis

- perianalis, genitofemoralis candidosis, erythema gluteale mycoticum infantum
- vulvovaginitis, balanoposthitis
- tinea, erosio interdigitalis, intertrigo
- onychia, paronychia
Disszeminált candidosis
- uropoeticus rendszer candidosisa

- tüdőcandidosis ( bronchopneumonia, lobaris pneumonia )
- endocarditis candidomycetica
- meningitis candidomycetica
- sepsis
Candida auris:
- auris nevét onnan kapta, hogy először egy beteg hallójáratából izolálták Japánban.
- A C. auris, egy újonnan felbukkanó, multidrog-rezisztens (MDR) gomba, mely súlyos nosocomialis infekciókat okoz.
- A C. auris izolátumok 90%-a rezisztens fluconazolra, 30%-uk amphotericin B-re, 5%-uk pedig echinocandinokra.
- A C. auris-t először 2009-ben mutatták ki betegekből, azóta elterjedt, eddig 20 országban izolálták.
- A C. auris fertőzést nehéz diagnosztizálni. A C. auris-t gyakran C. haemulonii-ként azonosítják.
- A C. auris-nak nincsen olyan jellegzetes fenotípusos sajátossága, ami alapján a többi Candida fajtól elkülöníthető volna.
- Ha szerepel az adatbázisban, azonosítására a MALDI-TOF MS (matrix-assisted laser desorption/ionization time-of-flight
mass spectrometry) illetve PCR és szekvenálás alkalmazható.
- A C. auris kórházi környezetben könnyen terjed és kisebb járványokat okozhat. A betegek hónapokig hordozhatják,
perzisztál a környezetben és ellenálló fertőtlenítő szerekkel szemben.
- Szigorú infekció kontroll szabályok alkalmazásával meggátolható a fertőzés terjedése:
303
ASPERGILLOSIS
~900 species, A. fumigatus, A. flavus, A. niger, A. clavatus, A. terreus, A. niveus, A. nidulans
Kórformák:
- Allergiás kórformák ( kolonizáció nélkül vagy körülírt kolonizációval a hörgőkben )

- Aspergilloma ( tályog )
- Invazív tüdő aspergillosis:
o a gomba fonalak behatolnak a tüdő parenchyma állományába, így pneumonia alakul ki. leukaemiás, malignus
lymphomás betegeken látjuk
- Disszeminált aspergillosis ( légzőrendszer, KIR, érrendszer, urogenitalis rendszer )
MUCORMYCOSIS (ZYGO-(PHYCO)-MYCOSISOK)
Mucor (pusillus, javanicus, racemosus), Absidia corymbifera, Rhizopus (Ehrenberg, arrhizus, oryzae)
- Acut, gyors lefolyású, igen gyakran végzetes kimenetelű megbetegedést okoznak.

- A behatolás helye a légző- és emésztőrendszer, valamint a bőr.
- A legjellemzőbb kép a gombaelemek által beszűrt érfal, következményes thrombosis és az addig ellátott terület
necrosisa. Nemcsak az érfalba, hanem a lumenbe is behatolnak a fonalak embolust hozva létre.
- A fertőzés világszerte elterjedt, sporadikus. A kórokozók korhadó, bomló szerves anyagokon (trágya, rothadó
gyümölcsök és minden magas cukortartalmú anyag) tenyésznek a legdúsabban.
- Prediszponáló tényező a diabetes.
Kórformák:
rhino-cerebralis-, thoracalis-, abdominalis-, bőr-érintettség ill., disszeminált forma
- Az orrkagylókon, orrmelléküregekben kezdődik, majd a folyamat az orbitába, agyhártyákra, agyszövetbe terjed.

(szemizombénulás, ptosis, a látás elvesztése, thrombotizált erek a retinán, az üvegtestben fonalak, n. trigeminus, n.
facialis bénulása, coma, exitus)
- A thoracalis forma esetében lobaris pneumonia
- Az abdominalis forma esetében fekély képződés a gyomorbéltractus nyh.-ján, a májat, epehólyagot, hasnyálmirigyet,
lépet is megtámadhatja, peritonitist okozhat
Fusarium
Ismert növénypathogén gomba, emberekben opportunista mycosist okozhat. >20 speciese van.
Immunszuppresszált betegekben a fusariosis jelentkezhet, mint:

- onychomycosis, bőrfertőzés, sebfertőzés
- keratitis, endophthalmitis,
- pneumonia, otitis media, sinusitis
- endocarditis
- peritonitis
- septicus arthritis
- disszeminált fertőzés
- nosocomiális fertőzés
- fungaemia
Pneumocystis sp.
Pneumocystis carinii -t korábban a protozoonokhoz sorolták. rRNA szekvencája és egyéb más tulajdonságai alapján azonban
rendszertanilag a gombákhoz tartozik.
- A Pneumocystis fertőzhet embereket és állatokat, köztük patkányt, görényt, egeret, lovat, sertést és nyulat.
- A Pneumocystis -nek számos törzse létezik, amire a törzsek között észlelhető genetikai variabilitás és szekvencia
polimorfizmus utal.
- Pneumocystis DNS detektálható a levegőből és a vízből.
- A kórokozó azonban mikroszkópos vizsgálattal nem mutatható ki környezeti mintákból.
- A kórokozó feltehetőleg képes fertőzőképes formában túlélni a külső környezetben.
- A fertőzésnek három valószínű forrása van:

o A Pneumocystis -szel fertőzött beteg
o A Pneumocystis -t hordozó immunszuppresszált beteg
o A Pneumocystis -t átmenetileg hordozó immunkompetens egyének
o A fertőzés állatról emberre történő terjedése nem valószínű, az emberi és állati Pneumocystis speciesek
egymástól való eltérése és species-specificitása miatt.
304
A Pneumocystis életciklusa aszexualis és szexuális fázisokból áll.
- Az aszexuális fejlődés során képződnek a trophozoita formák, melyek pleomorfak és csoportokban fordulnak elő.
- A haploid trophozoiták szexuális úton is képesek szaporodni.
- Conjugáció révén belőlük diploid zygota alakul ki, mely először meiotikus majd mitotikus osztódáson megy keresztül.
- Ezen folyamat eredényeként először precysta, majd korai cysta, végül pedig érett cysta alakul ki.
- A cysta differenciálódása során 8 spóra képződik a cystában, melyek a cysta falának megrepedése révén szabadulnak ki
és válnak trophozoitává.
Pneumocystis jiroveci
- Világszerte elterjedt.
- Szerológiai adatok szerint az emberek többsége (70%), 3-4 éves koráig átesik P. jirovecii fertőzésen, a fertőzések
azonban tünetmentesek.
- Pneumocystis pneumonia immunszuppresszált egyénekben és koraszülött vagy alultáplált csecsemőkben alakul ki.
Klinikai kép
- PCP=Pneumocystis pneumonia
- intersticiális pneumonia, mely kezeletlen esetben ~100%, kezelt esetben ~50% halálozással jár
- Csecsemőkori pneumonia, epidemás előfordulás, koraszülött vagy alultáplált csecsemőkben
- Pneumonia immunszuppresszáltakban, sporadikus előfordulás, bármely congenitális vagy szerzett immundeficiencia
esetén
- Extrapulmonary inf, a fertőzés disszeminálódhat egyéb szervekre: nyirokcsomó, lép, máj, vese csontvelő, szív, agy,
pancreas, bőr és egyéb szervek.
Therápia:
Trimethoprim-sulfamethoxazol, pentamidine, atovaquone, echinocandins (micafungin), sordarin, azasordarin, terbinafine
305
120. Gombás betegségek terápiája.
- Azolok: Az ergoszterol bioszintézisét gátolják, a cytochrome P-450-dependens 14 -szterol demethylase enzim gátlása
révén.
- Allylaminok/Thiocarbamatok: Az ergoszterol bio-szintézisét gátolják, a squalene epoxidase enzim gátlása révén.
- Morpholinok: Az ergoszterol bioszintézisét gátolják, a 14-reductase és 7- 8-isomerase enzim gátlása révén.
- Polyenek: Kötődnek az ergoszterolhoz, ennek hatására pórusok jönnek létre a gombasejtek falában.
- Antimetabolitok: Gátolják a DNS és RNS szintézist.
- Grisanok: A tubulinhoz kötődnek, gátolják a gombák sejt organellumainak összeszerelődését.
- Chitin synthase gátlók: Gátolják a sejtfal szintézisét.
- Glucan synthesis inhibitors / echinocandinok: Gátolják a sejtfal szintézisét. Az 1, 3 -glükán szintáz enzimet gátolva
blokkolják a gomba sejtfalában a glucan szintézisét.
306
Tenyésztés, direkt mikroszkópia, hisztopatológia
Vizsgálati anyag: bőrkaparék/köröm (KOH-os minta kezelés), vér, alsó/felső légúti minták, széklet, vizelet, liquor, biopszia
Táptalajok:
- Brain-heart infusion (BHI) agar: nem szelektív tt szaprofita és dimorf gombák számára
- Czapek’s agar: Aspergillusok tenyésztésére
- Inhibitory mold agar (IMA): patogén dimorf gombák izolálására, szaprofiták és dimorf gombák nem nőnek rajta
- Mycosel/Mycobiotic agar: Sabouraud’s dextrose agar kiegészítve cycloheximiddel és chloramphenicollal, ami
szelektivitást kölcsönöz a táptalajnak. Dermatophytonok tenyésztésére alkalmazzák.
- Nigermagos Agar: Cryptoccoccus neoformans tenyésztésére használják.
- Burgonya Dextrose Agar (PDA): Tápanyag gazdag táptalaj, számos gomba tenyésztésére alkalmas.
- Sabouraud’s Heart Infusion (SABHI) agar: Szaprofita, dimorf és tápigényes gombák tenyésztésére alkalmas. Elterjedten
használják.
- Sabouraud’s dextrose agar (SDA): Gomba tenyészetekből szub-kultúrák készítésére használják, mivel fokozza a
sporulációt és a gombák jellegzetes morfológiájú telepeket képeznek rajta. Nem eléggé tápanyag gazdag, ezért primer
izolálásra nem javasolt alkalmazása.
Tenyésztési idő: 1-7 nap
Szerológia
- Ellenanyagszint mérés:
o Immunodiffúzió
o Komplement Kötési Próba
o ELISA
- 4-szeres titer-emelkedés
- Hasznos lehet histoplasmosis és coccidioidosis diagnosztikájában
o β-glukan, galaktomannan antigén kimutatás ELISA-val
Molekuláris diagnosztika
- Vizsgálati anyagokból kivont DNS PCR amplifikációja
- Tenyészetek identifikálása
307
121. Protozoonok alapvető tulajdonságai.

Morfológia: 2-3 x 60-80 mm, eukaryoták, nucleus, nucleolus, ecto-, endoplasma, vacuolák, mozgás szerv
Táplálkozás: fejlettebbek között: cytostoma, cytopyge
Lobosea Zoomastigophora Sporozoa Ciliata

(amoebák) (flagellaták, ostorosok) (sporozoák) (csillósok)
Entamoeba histolytica Trichomonas vaginalis Toxoplasma gondii
Neglaeria fowleri Giardia lamblia Plasmodium ovale
Acantamoebák Leishmania donovani Plasmodium vivax
Leishmania tropica Plasmodium malariae
Leishmania braziliensis Plasmodium falciparum
Trypanosoma b. gambiense Cryptosporidium parvum
Trypanosoma b. rhodesiense
Trypanosoma cruzi
- Kedvezőtlen körülmények között a vegetatív (trophozoita) forma átalakul cystává, ami metabolikusan kevéssé aktív
- A cystát vastag fal határolja, védi a kémiai és fizikai hatásoktól
- A cystának fontos szerepe van a kórokozó továbbvitelében, a fertőzés folyamatában
- Amelyik protozoonnak nincs cysta alakja, direkt vagy vektor segítségével fertőz
Szaporodás:
Aszexuális
A protozoonok szaporodása történhet egyszerű bináris hasadással (merogonia)
Néhány protozoon, mint pl. a sporozoák többszörös hasadással szaporodnak (schizogonia), ez az aszexuális ciklus
váltakozik esetükben
A szexuális szaporodási ciklussal (sporogonia /gametogonia)
Az azonos alakú és nagyságú gameták az isogameták, az isogamia a ciliatak szaporodási módja.

Az isogameták a megtermékenyítés érdekében ideiglenesen összeolvadnak.
Az egymástól jelentősen különböző ivarsejtek, gaméták az anisogameták: a hím egyedek a microgameták, a nőstények pedig
a macrogameták.
Az anisogamia a sporozoákra jellemző szaporodási mód. Az egyesült két különnemű gametából zygota képződik, amely burokba
zárva (oocysta) új egyedeket, a sporozoitákat hozza létre. Ez a folyamat a sporogonia.
Mozgás:
A mozgás történhet ostorszerű flagellummal

A protozoont beborító csillókkal
Állábakkal (pseudopodium)
Testüregi protozoonok
• Entamoeba
E. histolytica, E. coli
• Giardia lamblia
• Trichomonas vaginalis
• Cryptosporidium fajok
Vér és szöveti protozoonok

• Szabadon élő amoebák
• Trypanosoma fajok
• Leishmania fajok
• Plasmodium fajok
• Toxoplasma gondii
308
Protozoon ellenes szerek:
309
122. Giardia lamblia és Trichomonas vaginalis.

Trichomonas vaginalis
Morfológia
5-20 mm, centrális mag, 4+1 flagella, az axostyl merevíti a testet
Nincs cysta formája!
Transzmisszió
szexuális együttlét,
közös fürdő,
törölköző,
nőgyógyászati eszközök
A kolonizáció helye
vagina,
prostata,
húgyúti rendszer
Klinikai megjelenés
- Nők esetében:
o Akut formában: típusos esetben nagymennyiségű hüvelyi folyás (habos, zöldes színű) (viszketés, fájdalom),
vizelési zavarok
o Krónikus formában: colpitis, cervicitis, adnexitis
- Férfiak esetében:
o Akut formában enyhe tünetek: vizelési zavarok, kis mennyiségű váladék
o A betegség kései szakaszában: prostatitis, epididymitis
Diagnózis
A váladék mikroszkópos vizsgálata
Tenyésztés (CLPM táptalaj)
PCR, IF
Kezelés
„pingpong”, betegség, a partnert is kezelni kell!
metronidazol, tinidazol
Giardia lamblia (duodenalis/intestinalis)
- Trophozoita:
o 10-18 mm, papírsárkány formájú
o (axostyl, 4 pár ostor, parabasalis test)
- Cysta:
o 10 mm, 4 mag, parabasalis test
Epidemiológia
A Giardia világszerte előfordul
Különböző állatok szolgálnak reservoirként
Giardiasis forrása lehet

kontaminált víz
cystával szennyezett zöldség
emberről emberre is terjed
(fecal-oral vagy oral-anal úton)
A cysta formája rezisztens azon klór koncentrációra melyet a víztisztításnál alkalmaznak
Életciklusa:
- A cysta bekerül az emésztőtraktusba

- A fertőzés kialakításához minimum 20-25 cysta szükséges
- A gyomorsav stimulálja az excystációt a kifejlődő trophozoita a duodenumban és a jejunumban telepszik meg és bináris
hasadással szaporodik
- A trophozoiták a bél villusaihoz kapcsolódnak a ventricularis szívókorongjukkal (tetőcserépszerűen beborítják a bélfalat)
- A mucosa gyulladását okozzák a lymphoid szövetek hyperplasiájával, szöveti necrosist nem alakítanak ki
- Metastaticus kórképeket nem okoznak csak nagyon ritkán
- A széklettel cysták ürülnek
310
Giardiasis:
- A fertőzés okozhat asymptomaticus hordozói állapotot (az esetek 50%-ban ez alakul ki)
- A symptomaticus betegség az enyhe hasmenéstől a súlyos malabsorptios syndromáig terjedhet. Az inkubációs idő 1-
4 hét
- A betegség tünetei: hasi görcs, vizes hasmenés, flatulencia, zsírszéklet, vitaminhiányos állapot
- Vér és genny nincs a székletmintában, mivel nincs szöveti destrukció
- Spontán gyógyulás általában 10-14 nap alatt, a krónikus formában többszörös relapsus fordulhat elő. Ez főleg IgA
deficienciában, valamint diverticulosisban szenvedő betegeknél figyelhető meg
Diagnózis:
- A székletből kimutatható a cysta és a trophozoita

- A giardiára jellemző, hogy hol van hol nincs
- Ezért 3 egymást követő napon kell székletvizsgálatot végezni
- Minta vehető duodenális aspirációval is
- A székletből az antigén immunológiai módszerekkel kimutatható immunkromatográfiás vizsgálattal
Kezelés
- A giardiát eradikálni kell a betegből, valamint az asymptomaticus hordozókból is!

- Metronidazol vagy nitazoxanid adható
- A prevencióban fontos a kontaminált víz és élelem kerülése
- Endémiás területen a víz forralása
- A vezetékes víz megfelelő szűrése elengedhetetlen, mivel a cysta a szokásos klórozási eljárásokra rezisztens
311
123. Trypanosomák és leishmaniák.

Trypanosomák a vérben előforduló ostoros paraziták, kétféle betegséget okoznak
T. brucei gambiense cecelégy álomkór Afrika

T. brucei rhodesiense cecelégy álomkór Afrika
T. cruzi rablópoloska Chagas kór Dél-Amerika
Epidemiológia:
- A T. b. gambiense Közép- és Nyugat-Afrikában fordul elő, ahol a cecelégy honos

- A cecelegyek a folyó partokon az emberi települések közelében szaporodnak. Azok az emberek vannak kitéve a T. b.
gambiense fertőzésnek, akik ezeken a területeken élnek vagy dolgoznak. Állati reservoirrról nem tudunk
- A T. b. rhodesiense Kelet-Afrikában honos, főleg a marhatenyésztést folytató országokban, ahol nem a folyók mentén,
hanem bokros területeken szaporodik a cecelégy
- A T. b. rhodesiense abban is különbözik a T. b. gambiense-től, hogy házi és vadállatok szolgálnak reservoirként. Ezért a
T. b. rhodesiense életciklusának gátlása még nehezebb
A T. brucei gambiense és rhodesiense életciklusa
A kórokozó fertőző formája a trypomastigot, mely a cecelégy nyálában van

A trypomastigot a csípés során jut be a vér és nyirokkeringésbe, majd eljut a központi idegrendszerbe
A trypomastigot osztódással szaporodik
Az emberben keringő trypomastigotok fertőzőek a cecelégyre, melynek a bélrendszerében a trypanosoma tovább fejlődik
A kórokozó ezek után a nyálmirigybe vándorol, ahol epimastigottá, majd az emberre fertőző trypomastigottá fejlődik
A gambiai álomkór tünetei
- Inkubációs idő: néhány nap - néhány hét

- Első tünet: fekély a csípés helyén
- Ahogy a trypanosoma szaporodik eléri a lymphaticus rendszert, kialakul a láz, a myalgia, arthralgia
- A gambiai álomkórra jellemző a hátsó cervicalis nyirokcsomó duzzanata: Winterbottom jel
- A betegek az akut szakaszban gyakran mutatnak hiperaktivitást
-
- Krónikus szakaszban a központi idegrendszer érintett: letargia, tremor, meningoencephalitis, mentális retardáció,
általános romlás
- A betegség utolsó stádiumában: convulsio, hemiplegia incontinencia fordul elő, a beteget nehéz felébreszteni, majd
kialakul a comatosus állapot
- A halál oka a központi idegrendszer károsodása vagy másodlagos fertőzések
312
A T. b. rhodesiense fertőzés klinikuma
- A T. b. rhodesiense inkubációs ideje rövidebb mint a T. b. gambiense esetén

- Az akut betegség lefolyása gyorsabb (láz, rigor és myalgia), hamar progrediál és halálhoz vezet
- A fertőzött emberek kezelés nélkül általában 9-12 hónapon belül elhaláloznak
- A kórokozó virulensebb, így nagyobb számban fordul elő a vérkeringésben
- Lymphadenopathia általában nem alakul ki, hamar létrejön a központi idegrendszer inváziója; tünetei a letargia,
anorexia és mentális zavarok
- A T. b. gambiense által kialakított krónikus betegség ez esetben nem jellemző, mivel a központi idegrendszeri érintettség
mellett a kórokozó a vesét is hamar károsítja, valamint myocarditist okoz, így gyorsan halálhoz vezet
Az afrikai trypanosomiasis diagnózisa
- Az trypomastigotok kimutathatók a festett vérkenetből, antikoagulált vérkészítményből, nyirokcsomó aspirátumból és

gerincvelői folyadékból
- A mintákat azonnal fixálni és festeni kell, hogy elkerüljük a trypomastigot alakok dezintegrációját
- Szerológiai tesztek: immunofluoreszcencia, ELISA, precipitációs és agglutinációs módszerek
- PCR segítségével lehet a különböző fajokat elkülöníteni (T. b. gambiense vs. T. b. rhodesiense)
Therápia, infekciókontroll:
- Az akut betegség kezelésére suramint használunk, alternatívaként pentamidint

- A suramin és a pentamidin nem jut át a vér-agy gáton, így, ha a centrális idegrendszer érintettsége fennáll melarsoprolt
kell használni
- Fontos a cecelegyek szaporodásának megakadályozása, a bokros területeken a szaporodó helyek felszámolása
A T. cruzi életciklusa
- A fertőző trypomastigot a rablópoloska ("kissing bug") székletében van jelen és a csípést követő vakarással jut be az
emberbe
- A trypomastigot ezek után különböző szövetekbe vándorol és elveszíti ostorát unduláló membránját és intracelluláris
amastigottá alakul
- Ezek az amastigotok bináris hasadással szaporodnak és roncsolják a gazdasejteket
- A kiszabaduló amastigotok más sejteket fertőznek vagy trypomastigottá alakulnak mely rablópoloskákra fertőzők a
következő csípéskor
- A poloskába kerülő trypomastigot epimastigottá alakul a rovar középbelében, az epimastigot tovább vándorol az alsóbb
bélszakaszba és kialakul a metacyclicus trypomastigot, ami eltávozik a széklettel
A Chagas kór klinikai megjelenése
- A Chagas kór lehet asymptomaticus, akut vagy krónikus

- A legelső tünet a rablópoloska csípése után az erythemás, indurált terület a chagoma
- Ezt gyakran követi a szem körül vagy az arcon kialakuló pirosság és ödéma (Romaña jel)
- A betegség akut formájában is károsodhat a központ idegrendszer. Az akut fertőzés jellemzői a láz, hidegrázás, myalgia,
fáradtság. Halálozás néhány héttel a kezdeti tünetek kialakulása után előfordulhat, vagy krónikus betegségbe torkollik,
melyben a kórokozó szaporodik a szívben, májban, lépben agyban és a nyirokcsomókban
- A krónikus Chagas kórra jellemző a hepatosplenomegalia, myocarditis valamint az esophagus és a colon
megnagyobbodása az idegsejtek pusztulása miatt (Auerbach plexus). Megacardia is gyakran kialakulhat. A központi
idegrendszeri elváltozást granuloma, cysta forma kialakulása és meningoencephalitis jellemzi. A halál vagy a szöveti
destrukció vagy pedig a hirtelen kialakuló szív vagy agyi károsodás miatt következik be
Chagas kór diagnózisa:
- A T. cruzi kimutatható vastagcsepp készítményből, illetve vérkenetből, vagy alvadásgátolt koncentrált vérből az akut
fázisban
- A betegség előrehaladásával a kórokozó eltűnik a keringésből és nehéz kimutatni
- Az amastigot forma kimutatható nyirokcsomó, máj, lép, csontvelő biopsziából
- Enyhe parazitémia esetén a vérből ki lehet tenyészteni, vagy állatot érdemes oltani
- Szerológiai tesztek elérhetők, az endémiás területeken gyakran xenodiagnózist alkalmaznak (biztosan kórokozó mentes
rablópoloskával csípetik meg a beteget és egy hónap után a poloska székletéből mutatják ki a kórokozót)
- PCR
313
Therápia, infekciókontroll:
- A Chagas kór terápiája meglehetősen korlátozott, mivel nincs megfelelő gyógyszer

- Diagnózis esetén nifurtimox kezelést alkalmazunk
- Sajnos csak a betegség kezdeti szakaszában hatásos és nem hatásos az amastigot alakra, valamint súlyos mellékhatásai
vannak
- Alternatív szerként: allopurinol
- Rovar kontroll, a fészkelő helyek felszámolása, otthonok védelme
- Az érintett területeken DDT használat az rovarok pusztítására csökkentette a Chagas kór valamint a malária
előfordulását
- Endémiás területen a vérkészítmények ellenőrzése (transzfúzióval átvihető)
Leishmania fajok
Zoomastigophora (flagelláta)
Morfológia
amastigot: 2-4 mm ovalis, intracelluláris
promastigot: 10-20 mm, ostoros
Vektor
Phlebotomus
Reservoir
Róka, kutya, macska, rágcsálók
Leishmania fajok obligát intracelluláris paraziták, melyek az állatokból, emberekből a vektorok segítségével, a csípés során
terjednek
Sok fajtája van (a klasszikusan három kórokozó)
L. donovani (visceralis leishmaniasis, Kala-azar)
L. tropica (cutan leishmaniasis, keleti fekély, Borovszkij betegség)
L. braziliensis (mucocutan leishmaniasis, espundia)
Pathogenesis:
- A promastigot alak (vékony, hosszú, ostora van) a fertőzött homoki légy nyálában van jelen
- A humán fertőzés a homoki légy csípése során alakul ki, amikor a promastigot alak bekerül a bőrbe ahol elveszti az
ostorát és átalakul amastigot alakká, majd a RES sejtjeit fertőzi
- A promastigot formából amastigot formába való átalakulás nagyon fontos a szervezet immunválaszának elkerülésében
(különböző antigének)!
- A szaporodás az amastigot formájában történik, a kiszabaduló amastigotok a sejt pusztulását okozzák és létrehozzák a
különböző szervek destrukcióját (bőr, viscerális szervek pl. máj, lép)
- Az amastigot alak diagnosztikus a leishmaniasisra, valamint ez az alak fertőzőképes a homoki légyre
- A csípés során a légybe került amastigot átalakul promastigot alakká, mely többszörös bináris hasadással szaporodik a
légy középbelében
- Ezután szívószerv vándorol és a következő csípés során az emberbe kerül
A cután leishmaniasis (keleti fekély) klinikai képe
- Több leishmania faj is okozhatja, klasszikus kórokozó a L. tropica

- A cután leishmaniasis első tünete a vörös papula a bőrön, mely a csípést követően alakul ki 2-hét 2 hónap alatt
- A lézió nagyon viszket, megnagyobbodik és kifekélyesedik
- A fekély egy idő után keménnyé válik beszárad, belőle serosus nedv távozik, gyakran láthatók ebben az állapotban
másodlagos bakteriális fertőzések
- A lézió hosszú hónapok alatt meggyógyul, de a hegek megmaradnak
A mucocután leishmaniasis (espundia) klinikai képe
- A mucocután leishmaniasis leggyakoribb okozója a L. braziliensis complex tagjai

- A L. braziliensis által okozott elsődleges tünetek valamint az inkubációs idő is hasonló a cután leishmaniasishoz
- Az alapvető különbség a két betegségben, hogy a nyálkahártya és a hozzátartozó szervek is involválódnak a folyamatba
- A kezeletlen elsődleges bőr lézió az esetek 80 %-ban alakul át mucocután leishmaniasissá
- A primer lézió ráterjedhet a száj vagy az orr nyálkahártyájára, de a primer lézió gyógyulását követően évek múlva is
megjelenhet a mucocután forma
- A mucosális léziók spontán nem gyógyulnak, másodlagos bakteriális fertőzések alakulnak ki, súlyos az arcot eltorzító
mutilációkat (tapírarc) okozva. A másodlagos fertőzések következtében halálhoz vezethet
314
A viscerális leishmaniasis (kala-azar) klinikai képe (L. donovani)
- A viscerális leishmaniasis lehet asymtomaticus betegség, gyorsan kialakuló fatális betegség, valamint lassan pusztító
krónikus megbetegedés
- Az inkubációs idő több héttől akár egy évig is terjedhet, első tünetként láz, hasmenés, hidegrázás, izzadás (maláriával
összekeverhető) és anémia lép fel
- A kórokozó a RES sejtjeiben szaporodik, következésképp a máj, a lép megnagyobbodik, a beteg kórosan lesoványodik
- Szaporodik a glomerulusokban is - vesekárosodás lép föl
- Ha a betegség perzisztál sötéten pigmentált, granulomatosus területek jelennek meg a bőrön, innen származik a
betegség elnevezése kala-azar
- Európa déli részén is előfordul, a globális felmelegedés miatt a phlebotomus fajok északabbra húzódnak – potenciális
veszély
- A betegség háziállatokat is érinti: kutya!
Diagnózis:
- A biopsziás minta festése vagy tenyésztése amastigot alak kimutatása cutan és mucocutan formából
- Viscerális leishmaniasis esetén a minta származhat lép punkcióból, nyirokcsomó aspirátumból, máj biopsziából, sternális
aspirátumból, csontvelőből
- A mintákat festhetjük vagy tenyészthetjük és mikroszkóp segítségével azonosítjuk
- PCR
- Montenegro bőrpróba
- A leishmania antigén kimutatható a vizeletből is
Therápia:
- A leishmaniasis összes típusában a pentavalens antimon származékot a nátrium stibogluconat (Pentostam)

használható
- Cutan leishmaniasis esetén a kezelés során az antimon származékot direkt a lézióba adhatjuk, vagy parenterálisan
Alternatívaként adhatunk fluconazolt és miltefosint
- A stibogluconat az elsődlegesen választandó szer mucocutan leishmaniasis esetén is alternatívaként amphotericin B-t
használhatunk
- A stibogluconat kezelés gyakorlata visceralis leishmaniasis esetén megváltozott a terjedő elsődleges rezisztencia
következtében
- 4 új potenciálisan hatékony gyógyszer került bevezetésre a viscerális leishmaniasis kezelésében: amphotericin B
liposoma formulában, orálisan adható miltefosin, a parenterális formájú paromomycin és az orálisan adagolható
sitamaquine
315
124. Entamoeba histolytica

Morfológia
trophozoita (vegetatív forma) 10-50 mm, vvt-k, és baktériumok az endoplazmában
cysta: 6-25 mm, 2 vagy 4 mag, chromatoid test
Fontosabb speciesek
E. histolytica (pathogen)
E. dispar (apathogen)
E. moshkowskii (apathogen)
Epidemiológia
Előfordulás: Ázsia, Afrika, Latin-Amerika
Pathogenesis:
- A fertőzés forrása: fertőzött ember (gyakori a homoszexuálisok körében)

- Cystával kontaminált gyümölcsök és zöldségek fogyasztása
- A cysta bejut pl. kontaminál gyümölccsel az emésztő traktusba
- A duodenumban a cysta trophozoitává alakul
- A trophozoiták a vastagbélben telepszenek meg - könnycsepp fekélyeket alakítanak ki
- (citotoxin)
- A trophozoiták a destruált vérereken keresztül bejutnak a keringésbe és eljutnak a májba, agyba, tüdőbe
- A cysta a külvilágba távozik a széklettel
Klinikai megjelenés
- acut amoebás dysenteria: görcsök, (appendicitis-szerű) tenesmus, véres, gennyes széklet
- chronicus amoebiasis: időnként hasmenés, fogyás
- asymptomaticus cysta ürítése
- amoebás tályog: máj, agy, tüdő
- amoeboma: a gyulladás következtében a bél megvastagodik, tumor-szerű
- bőramoebiasis: a felszíni fekély lehet áttéti vagy sipoly
Diagnózis
A széklet mikroszkópos vizsgálata
- cysta: 4 mag (E. coli: 8!), chromatoid test
- trophozoita: centrális magvacska, chromatin szegély a magban
a cytoplasmában vörösvértestek (erythrophagocytosis)
Szerológiai módszerek: IF, ELISA, PCR
Kezelés:
metronidazol, iodoquinol
Prevenció: vízforralás, mosatlan zöldségek és gyümölcsök evésének kerülése
316
125. Naegleria és acanthamoeba fajok.

A Naegleria, Acanthamoeba fajok talajban tavakban, patakokban valamint mesterséges tározókban fordulnak elő
A legtöbb humán fertőzés kontaminált vizekben történő úszás közben alakul ki (meleg nyáron). A pathogén átjut a n. olfactorius
neuroepitheliumán
Szemfertőzés Acanthamoeba fajokkal kontaminálódott kontaktlencse mosófolyadék használatával alakul ki
A N. fowleri fertőzés klinikai képe
- Az acut primer amoebás meningoencephalitis leggyakoribb okozója a Naegleria fowleri

- Jellemző rá az agyszövet gyors pusztulása, a gyorsan kialakuló fatális meningoencephalitis
- A legfontosabb tünetek erős fejfájás, láz, torokfájás, orrdugulás, szaglás és íz érzés zavara, tarkókötöttség és a Kernig
tünet fennállása
- A liquor purulens, erythrocytákat és mozgó amoebákat tartalmaz
- A betegség klinikai lefolyása igen gyors, 4-5 napon belül halálhoz vezet
- Post mortem diagnózis során az agyban kimutatható a Naegleria trophozoit alakja, de cysta nem!
Az Acanthamoeba fertőzések klinikai képe
- Az Acanthamoeba és fajok granulomatosus amoebás encephalitis-t valamint agytályogot okozhatnak

- A betegség lefolyása lassúbb, az inkubációs idő legalább 10 nap
- Az Acantamoeba fajok létrehozhatnak szem és bőr fertőzést is
- Keratitis rendszerint trauma kapcsán alakul ki, a pathogén kontaminált földdel vagy vízzel kerül a szembe
- A nem megfelelően tisztán tartott kontaktlencsék is okozhatják
- Az Acanthamoeba fajok disszeminált cutan és subcutan kórképet okoznak AIDS betegekben
Diagnózis:
- A vizsgálati minta lehet: liquor, orrváladék, szemsérülés estén szemváladék

- A mintát natív módszerrel pl. laposcsepp készítményben vagy jóddal megfestve vizsgáljuk
- Naegleria fertőzés esetén az amoeba trophozoit alakja látható csak a mintában
- Acanthamoeba fertőzésben a trophozoit és a cysta alak is megtalálható
- A klinikai mintát tenyészthetjük is agar lemezen Gram-negatív enterális baktériummal együtt
- Az amoebák 1-2 napon belül elszaporodnak a lemezen, ha jelen van a táplálékul szükséges baktérium
Theápia:
- Naegleria fertőzés esetén a választandó szer az amphotericin B, miconazollal és rifampinnel kombinálva

- Az utóbbi időkben a miltefosine-t találták hatékonynak N. fowleri fertőzés esetén
- Az Acanthamoeba fertőzéseket pentamidinnel, ketoconazollal és flucytosinnel kezeljük
- Az amoebás keratitis és bőrfertőzés jól kezelhető topicálisan alkalmazott miconazollal vagy chlorhexidin gluconattal
- Az amoebás keratitis cornea transzplantációt vagy a szem enucleacióját teszi sokszor szükségessé
317
126. Toxoplasma gondii.

Morfológia
oocysta 9-13 mm, 4 sporozoitát tartalmaz
tachyzoita 4-7 mm, félhold alakú
cysta 5-100 mm (aggregálódott bradyzoiták)
Végső gazda: macskafélék (szexuális ciklus)
Közti gazda: ember, emlősök, madarak (csak aszexuális ciklus, nincs oocysta!!)
Életciklus
- Fertőződés oocystával
- A vékonybélben a cysta megreped – kialakulnak a tachyzoiták
- A tachyzoiták megfertőzik a macrophágokat és velük az agyba és az izmokba jutnak ahol letelepednek
- A növekedésük lelassul (bradyzoiták)
szöveti cystán belül fejlődnek
- A macska a fertőzött egerek elfogyasztásával fertőződik, benne zajlik a protozoon szexuális ciklusa, melynek eredménye a
fertőzőképes oocysta. (Ez a ciklus kizárólag macskafélékben zajlik!)
Toxoplasmosis:
- A legtöbb T. gondii fertőzés asymptomaticus

- Ha tünetekkel jár a fertőzés, jellemző rá a sejt destrukció, a cysta formáció a tüdőben, szívben, KI-ben, szemben
- Az akut betegség tünetei a hidegrázás, láz, fejfájás, myalgia, lymphadenitis és a fáradtság (hasonlít a mononucleosis
infectiosára)
- Krónikus betegségben: lymphadenitis, kiütések, hepatitis, encephalomyelitis, myocarditis valamint chorioretinitis
jelenhet meg, ami vaksághoz vezet (immunszupprimált betegekben)
- Immunszupprimált betegekben - látens toxoplasma reaktiválódhat
- Ezeknek a betegeknek gyakran neurológiai tünetei vannak; encephalopathia, meningoencephalitis, cerebrális lézió
- Az AIDS betegekben a toxoplasmosis reaktivációja a legfőbb oka az encephalitisnek. A betegség általában multifokális
- A kialakult symptomák attól függnek, hogy hol alakult ki a lézió az agyban (hemiparesis, görcsök, látászavar, zavartság,
letargia)
Congenitalis toxoplasmosis:
- Ha a fertőzés az első trimesterben történik: spontán abortus, koraszülés és súlyos károsodás alakulhat ki a magzatban
- Ha a fertőzés az első trimeszter után történik: epilepsia, encephalitis, microcephalia, intracranialis calcificatiok,
hydrocephalus, psychomotoros vagy mentális retardatio, chorioretinitis, vakság, anemia, sárgaság, kiütések,
pneumonia, diarrhea jelentkezhet a magzatban
- Az újszülött akár tünet mentes is lehet a születéskor, a betegség akár hónapok évek múlva is kifejlődhet
- Ezekben a gyermekekben gyakran alakul ki chorioretinitis vaksággal, vagy anélkül, neurológiai problémák: retardáció,
görcsök, microcephalia és halláskárosodás
Diagnózis:
- A Sabin-Feldman festék kizárásos teszt (azon alapul, hogy amennyiben specifikus IgG ellenanyagok jelen vannak,
megakadályozzák a metilénkék festék bejutását a Toxoplasmák cytoplasmájába in vitro)
- ELISA-val, indirekt immunfloreszcens módszerrel mérhetjük az IgM, IgG, IgA ellenanyagokat
- A T. gondii PCR-rel is kimutatható (likvor, magzatvíz, vér)
- Eredmények interpretálása
- Ha az IgG titer kisebb mint 16 a toxoplasma fertőzés kizárható
- A legalább kétszeres titeremelkedés, valamint a biztosan szeronegatív egyén szerokonverziója diagnoszitikus
- Egyetlen nagy titerű IgG ellenanyagszint nem elégséges a diagnózishoz, mert az IgG hosszú ideig perzisztál! Aviditási
vizsgálat
- A toxoplasma-specifikus IgM ellenanyag 12 hónapon túl is perzisztálhat és ez hamis akut fertőzés diagnózishoz vezethet
Kezelés:
- Más tekintetben egészséges embert mononucleosis szerű toxoplasmosis megbetegedés esetén nem kell kezelni
- Immunszupprimált embereket disszeminált vagy a központi idegrendszert érintő fertőzés esetén kezelni kell
- Az ilyen betegeket kezdetben nagy dózisú pyrimethaminnal és sulfadiazinnal kezeljük, majd alacsonyabb dózissal
folytatjuk
- A trimethoprim-sulfamethoxazol kombinációt alternatívaként használjuk
- A terhes nők első trimeszterében elszenvedett toxoplasma fertőzés kezelése nehéz, mivel a pyrimethamin teratogén
318
- Clindamycint vagy spiramycint használhatunk ez esetben

- Prevenció: Kerülni kell a macska székletével történő érintkezést (az almot el kell távolítani a lakásból 48 órán belül,
addig amíg nem fejlődnek ki az érett oocysták)
A nyers vagy nem kellően hőkezelt húsok mellőzése
Vérkészítmények, szervek szűrése
319
127. Cryptosporidium fajok.

- A cryposporidiumok rendszertanilag a sporozoákhoz tartoznak
- A cryptosporidium fajok világszerte elterjedtek
- Széles körben fertőzi az állatokat is: pl. halak, hüllők, emlősök
- A cryptosporidiumok 16 fajtáját ismerjük
- A kórokozó cystái vízzel terjedhetnek (Milwaukee 1993, 300,000 ember fertőződött)
- A cryptosporidiumok rezisztensek a szokásos víztisztítási eljárásokra (klórozás, ózon kezelés)
- Zoonozisként állatról emberre is terjed, de emberről emberre is fecalis-orális ill. orális-analis úton
- Állatorvosok, állatgondozók, homoszexuálisok vannak leginkább veszélyben
Cryptosporidium parvum
- Az oocysta az emésztőtraktuson keresztül bejut az emberbe

- Az oocysta excystálódik és a kiszabaduló sporozoita a bél hámsejthez kötődik
- Szaporodása speciális, egy gazdán belül fordul elő aszexuális és szexuális szaporodása
- Az aszexuális folyamat eredménye a merozoita
- Az szaporodás során keletkező macro is microgaméták egyesülése eredményezi az oocystát, ami különösen
immunszupprimált betegekben autoinokulációt indíthat el
- Az oocysta a széklettel a külvilágba is ürül és más gazdát fertőzhet
Cryptosporidiosis:
- A Cryptosporidium létrehozhat asymptomaticus hordozó állapotot

- Egészséges immunrendszerű egyénekben enterocolitist okoz, mely enyhe, önlimitáló, vizes hasmenéssel jár, vér nincs
jelen a székletben
- Spontán remisszió ebben az esetben 10 napon belül bekövetkezik
- Ezzel ellentétben immunszupprimált emberekben (AIDS), napi akár 50 székletürítés is előfordulhat, nagy vízveszteséget
okozva és hónapokig, évekig fennállhat a fertőzés
- AIDS betegekben előfordulhat a disszeminált cryptosporidosis formában is
Diagnózis:
- A cryptosporidium nagy számban fordul elő immunszupprimált emberek koncentrálatlan székletében

- Oocysták 5 – 7 mm nagyságúak,
- Az oocystákat koncentrálhatjuk cink-szulfát, vagy cukoroldaton történő flotációval
- A mintákat festhetjük módosított saválló festéssel(Kinyoun-festés) vagy immunfluorescens technikával
- A székletből kimutatható az antigén pl. ELISA vagy immunoassay segítségével
Kezelés:
- Nincs igazán hatékony terápia immunszupprimált emberek kezelésére

- A spiramycin hatékony lehet fennálló cryptosporidiosis kezelésére az AIDS korai szakaszában, de hatástalan az AIDS
kései szakaszában
- A spiramycin hatástalan kisgyermekek cryptosporidiosisában (csak placebo!)
- Az FDA ajánlása szerint a nitazoxanid hatásos gyermekekben 1-11 éves korban
- A szupportív terápia fontos, visszaállítani a só-, vízháztartást
320
128. A malária kórokozói.

A plasmodiumok a vérben előforduló paraziták, a sporozoákhoz tartoznak Fejlődésükhöz két gazdát igényelnek:
- a szúnyogokban (Anopheles) zajlik a szexuális szaporodási szakaszuk
- az emberben, valamint állatokban zajlik az aszexuális reprodukciós életszakaszuk
A Plasmodium speciesek évente kb. 1-5 milliárd lázas epizódot, 1-3 millió halálozást okoznak, az esetek 85% Afrikában fordul elő
P. ovale Benignus tertian láz (harmadnapos)

P. vivax Benignus tertian láz (harmadnapos)
P. malariae Quartan láz (negyednapos)
P. falciparum Malignus tertian malária
P. knowlesi a malignus maláriához hasonlít
Életciklus:
- Az ember az Anopheles szúnyog csípésekor fertőződik, melynek során a sporozoiták bekerülnek a szúnyog nyálával a
keringésbe
- - A sporozoiták a keringéssel a májba jutnak, ahol az aszexuális (schizogónia) szaporodás történik. Ez a szakasz
exoerythrocyter, a fázis hosszúsága 8-25 nap, speciestől függően
- A P. vivax és a P. ovale sporozoiták a májban egy úgynevezett „dormant” (alvó) formává alakulhatnak (hypnozoiták),
ebben az állapotban nem osztódnak. Ezek a hypnozoiták szolgálnak alapul a későbbi, akár évek múlva előforduló
relapszusoknak
- - A hepatocytákból kiszabaduló plasmodiumok a merozoiták, melyek képesek a vörösvértestek fertőzésére, ezzel
elindítani az erythrocyter ciklust
- Az aszexuális szaporodás során a plasmodium több formán keresztül fejlődik (gyűrű, érett trophozoit, schizonta) majd az
erythrocyták pusztulása nyomán kiszabadulnak a merozoiták és újabb erythrocytákat fertőznek
- - A merozoiták egy része az erythrocytákban nőstény, illetve hím gametocytává fejlődik
- Ha a szúnyog megcsíp egy fertőzött embert, a vérszívás nyomán a nőstény és hím gametocyták bekerülnek a szúnyogba,
ahol megtörténik a plasmodiumok szexuális szaporodása a gametocyták fúzióját követően (sporogonia), melynek a
végeredménye a sporozoita, mely képes megfertőzni az embert a következő csípés során.
321
A jóindulatú, harmadnapos malária klinikai tünetei (P. vivax és P. ovale)
- Inkubációs idő: 10-17 nap

- Éretlen vvt-ket fertőz
- A betegnek bizonytalan influenza-szerű tünetei vannak: fejfájás, izomfájdalom, photophobia, hányinger
- A fertőzés előrehaladásával a vvt-kből egyre több merozoita, valamint toxikus termékek és hemoglobin kerül a
keringésbe
- A visszatérő tünetek lehetnek enyhék vagy súlyosak; órákig tartó izzadás, hidegrázás, folyamatos magas láz,
kimerülés
- A P. vivax és P. ovale benignus vagy harmadnapos maláriát okoz, mivel a visszatérő tünetek 48 óra után a harmadik
napon jelentkeznek (kezelés hiányában!) amikor a merozoiták kiszabadulnak a vvt-kből, a betegek a rohamokat
általában jól tolerálják és túlélik még kezelés nélkül is, akár több évig is
- Kezelés hiányában a fertőzés krónikussá alakulhat, az elpusztult vvt-kből (anemia) felszabaduló toxikus
sejttörmelék, és a vvt-k eltömik az ereket és így az agy (malária pigment toxikus), vese és májkárosodáshoz
vezetnek
A negyednapos malária klinikai tünetei (P. malariae)

- A leghosszabb inkubációs ideje a P. malariae –nak van, általában 18-40 nap, de előfordulhat több hónapos, éves
- Érett vörösvértesteket fertőz
- A korai tünetek influenzaszerűek
- A láz 72 óra után jelentkezik periodikusan (ezért negyednapos)
- A rohamok lehetnek enyhék és súlyosak, általában több órán át tartanak
- Kezeletlen esetben a fertőzés akár 20 évig is fennállhat
A malignus falciparum malária klinikai tünetei

- Inkubációs ideje a legrövidebb: 7 - 10 nap
- Mindenféle fejlődési stádiumban levő vvt-t fertőz
- Az influenzaszerű symptomákat követően, a P. falciparum gyorsan kialakítja a jellegzetes tüneteket: hidegrázás, láz,
hányás, hasmenés (36-48 órás periodicitást mutat)
- P. falciparum okozta fertőzés okoz kezeletlen esetben a legnagyobb arányban halálozást
- A fertőzött vvt-k szétesnek, belőlük toxikus anyagok szabadulnak fel. A széteső vvt-k adherálódnak a vascularis
endotheliumhoz és elzárják az ereket
- Az agy gyakran involválódik a P. falciparum okozta fertőzésben. Az akkumulálódó vvt-k és a malária pigmentek
hozzájárulnak a coma és a halál kialakulásához
- A P. falciparum infekcióban a vese is érintett („ blackwater fever”). A vvt-k szétesését követő intravasculáris hemolysis
hemoglobinuriát, akut renalis problémát, tubularis necrosist, nephrosis syndromát és halált okozhat
- A máj is érintett lehet: hasi fájdalom, epehányás, hasmenés, gyors dehidratáció
Plasmodium knowlesi okozta malária

- A P. knowlesi a közönséges makákóban valamint az emse makákóban
- okoz maláriafertőzést
- A kórokozó vektora a fák lombkoronáiban élő Anopheles leucosphyrus szúnyog, ami természetes körülmények között
ritkán kerül kapcsolatba az emberrel
- Az elmúlt évtizedek erdőirtásainak köszönhetően viszont egyre könnyebben kontaktusba kerülhet az emberrel, ami a P.
knowlesi fertőzés emberek közötti terjedésének kedvez
- A P. falciparum-hoz hasonlóan súlyos fertőzést okoz, mivel szintén minden érettségi stádiumban lévő vörösvértestet
képes megfertőzni, másrészt igen rövid, 24 órás az életciklusa. Ezeknek köszönhetően gyorsan, igen komoly
parazitaemiát okoz
- Az esetek egy részében a szokásos szöveti károsodás (széteső vvt-k okozta elzáródás) mellett akut respirációs syndroma
és májelégtelenség is kialakulhat
Diagnózis:
- Giemsaval festett vérkenet, illetve vastagcsepp minta mikroszkópos vizsgálata
- Bármikor el lehet végezni, de a legjobb a két lázas szakasz között, amikor a legnagyobb számban mutathatjuk ki a
parazitákat
- A P. vivax szelektív, csak a fiatal, éretlen erythrocytákat képes fertőzni, melyeken jelen van a Duffy vércsoport
antigén
- -A P. vivax által fertőzött vértestek megnagyobbodottak és bennük rózsaszín granulumok találhatók (Schüffner dots)
- A trophozoiták gyűrű alakúak
- Az erythrocyticus schizonták akár 24 merozoitát tartalmaznak
- A gametocyták kerekek
- Az érett schizonták gyakran tartalmaznak arany barna színű pigment granulumokat (hemozoin, malária pigment)
322
- A P. ovale a P. vivax-hoz hasonlóan szelektív a fiatal éretlen erythrocytákra

- A fertőzött sejt megnagyobbodott és deformálódott (ovális alakú)
- A Schüffner pöttyök halvány rózsaszínűek a sejthatár gyakran egyenetlen, „rágott”
- A P. ovale schizonta érett formában kb. feleannyi merozoitát tartalmaz, mint a P. vivax
- A malária pigment sötétbarna
- A P. malariae csak érett erythrocyták fertőzésére képesek
- A fertőzés nem okozza a vvt megnagyobbodását és nem is deformálja azt, mint a P. vivax and P. ovale
- A parazita viszont jellegzetes formában van jelen a vvt-ben "band and bar form"
- A P. malariae schizonta általában nyolc merozoitát tartalmaz melyek rozetta szerűen helyezkednek el a sötétbarna
centrális granulumot övezve
- Néha, piros granulumok láthatók a gazdasejtben (Ziemann dots)
- A P. falciparum mindenféle vvt-t képes fertőzni
- Több merozoita is fertőzhet egy sejtet
- Ezért három vagy négy gyűrű is látható a fertőzött sejtekben
- A P. falciparum gyakran a sejt szélén helyezkedik el. Olyan mintha kívülről odaragadt volna. Ezt appliqué vagy accolé
elhelyezkedésnek nevezzük, ami egy megkülönböztető jel, és csak erre a speciesre jellemző
- A gametocyták tipikus félhold alakja szintén diagnosztikus erre a speciesre
- Néha piros granulumok láthatók a P. falciparum-ban (Maurer dots)
- P. falciparum–specifkus gyors teszt
- histidine-rich protein 2 (HRP-2)
- lactate dehydrogenase
- A P. knowlesi gyűrű alakja olyan, mint a P. falciparum-é
- A trophozoita, a schizonta, valamint a gametocyta pedig olyan mint a P. malariae megfelelő alakja
- Egyedi jellegzetességek:
- nagyon vékony gyűrűalak, kettős kromatin pöttyel
- 2-3 „madárszem” trophozoita egy vvt-ben
- a schizontában a merozoitok száma több mint 16
- Végső azonosítás csak PCR segítségével
Therápia:
- Szuppresszív cél, elkerülni a fertőzést a klinikai tüneteket
- - Terápiás cél: megszüntetni az erythrocytikus ciklust
- - Radikális terápia: cél megszüntetni az exoerythrocytikus ciklust a májban
- - Gametocydál kezelés: elpusztítani a gametocytákat, így megakadályozni az átjutásukat a szúnyogokba
- Chloroquin: terápiás, valamint prophylacticus céllal
- A primaquin különösen hatékony a látens formában megbújó P. vivax és P. ovale elpusztítására, így a relapsusok
megelőzésére, valamint a gametocyták elpusztítására
- Chloroquin-rezisztens plasmodium fertőzés estén mefloquin ± artesunat, quinin, pyrimethamin-sulfadoxin (Fansidar)
és doxycyclin
- Az artesunat és a mefloquin kombináció valamint az artemether és lumefantrin nagyon hatékony és jól tolerálható
multidrog rezisztens P. falciparum esetén
- Megelőzés: mefloquin, chloroquin (2 héttel utazás előtt már szedni, utána 6 hétig)
Ellene kialakult immunválasz:

- Az endemiás területeken az immunitás fokozatosan fejlődik ki
- A gyerekek, ha túlélik a korai maláriás rohamot, 5 éves korukra jelentős ellenállásra tesznek szert, főleg a súlyos
kórformákkal szemben
- A vérben a parazitaszint progresszíven esik felnőtt korig, esetleg meg is szűnik
- A relatív védettség fenntartásában az állandó expozíciónak jelentős szerepe van: akár rövid ideig (mintegy 1 évig) való
távollét az endémiás területtől elégséges, hogy az immunitás megszűnjön
- Mind humorális, mind celluláris immunitás szerepet játszik a malária elleni védelemben
- A sarlósejtes anémiában szenvedők védettek a malária plasmodiumokkal szemben, mivel a vörösvértestek ATP-ase
aktivitása alacsony és így ezek nem termelnek elég energiát a paraziták szaporodásához
Megelőzés:
- Rekombináns úton előállított circumsporozoit protein (P. falciparum) hepatitis B surface antigénnel fúzionálva
- 2017 április: Ghána, Kenya, Malawi – megindult a WHO program
- Mosquirix TM
- 6 hetes kórtól-17 hónapos korig (az első oltás)
323
129. Férgek alapvető tulajdonságai.

Nematodák (fonálférgek)
- testük hengeres
- hosszuk fajonként változó
- kültakaró: acelluláris kutikula
- általában váltivarúak, nőstény egyed hosszabb
- idegrendszer, emésztőrendszer: száj, anus
- fejlődési alakok: pete, lárva (többször vedlik), kifejlett féreg
- a lerakott pete/utód lehet:
o ovipar: Ascaris lumbricoides
o ovovivipar: Enterobius vermicularis
o vivipar: Trichinella spiralis
Platyhelminthes (laposférgek)
- Cestoideák (szalagférgek)
o mérőszalagra hasonlítanak
o fejen (scolex) szívógödrök, olykor horogkoszorú látható, elülső rész rostellum
o ízekből (proglottis) állnak, ezek alkotják a strobilát
o hermafroditák
o proglottisokban hím és női ivarszervek - érett proglottis leválik a petével
o a peték hat horgas embriót tartalmaznak (hexacanth embrió)
o nincs emésztőrendszerük, a táplálékot az egész testükön keresztül veszik fel
o - méret: 2 mm-15 m
- Trematodák (mételyek)
o méretük változó: 1 mm-5 cm
o általában laposak, falevél alakúak (kivéve a schistosomák)
o primitív ideg és kiválasztó rendszerük van
o többnyire hermafroditák (kivéve a schistosomák)
o két szívókoronggal rendelkeznek
o az orális a kezdetleges emésztőrendszer része
o a ventrálissal tapadnak a szövetekhez
o fejlődésük bonyolult egy vagy több köztigazdát (csiga) igényel, fejlődési alakok a
o köztigazdákban: miracidium, sporocysta, rediák, cercaria
o a peték általában fedelesek (operculum) (kivéve schistosomák)
324
130. Ascaris lumbricoides és Trichuris trichiura.

Trichuris trichiura (ostorféreg)
Morfológia: féreg : 3-5 cm, ostorszerű

pete: citrom alakú, két pólusán nyák dugasz
- fertőződés lárvált petékkel

- vékonybél: lárva
- vastagbél: ivarérett féreg
- nőstény (akár 8 évig él) napi 3-10 ezer petét rak, melyek a széklettel ürülnek
- a petéből meleg, nedves talajban néhány hét alatt lárvált pete (geohelminth) fejlődik
Klinikai tünetek: függ a féreg számától, tünetmentes is lehet, hasfájás, hasmenés, véres széklet (a mucosa mélyére fúródik),
gyengeség, fogyás, appendicitis, rectalis prolapsus, anaemia, eosinophilia
Epidemiológia: világszerte előfordul, nálunk főleg gyermekek között, a fertőzés petéket tartalmazó talajszemcsékkel vagy
szennyezett élelmiszerrel, nincs állati rezervoár!
Diagnózis: jellegzetes pete kimutatása székletből
Terápia: mebendazol
Prevenció: székletszóródás megakadályozása, személyes higiénia!
Ascaris lumbricoides (orsóféreg)
Morfológia: féreg: 15-25 cm, a nőstény farki vége egyenes, a hímé bekunkorodó
fertilis pete: kerek, három rétegű burok; afertilis pete: megnyúlt
Epidemiológia: világszerte előfordul, a leggyakoribb féregfertőzés, 1,4 milliárd fertőzött!
Életciklusa:
- fertőződés per os petékkel

- duodenumban lárva fejlődik
- a lárva a bél erein keresztül jut a központi keringésbe
- szív – tüdőartéria – alveolusok, többszöri vedlés
- köhögés során garatba kerül
- ismételt lenyelés után vissza a bélbe, ivarérett féreggé alakul
- ivarérett féreg napi 200 ezer petét ürít
- a peték a széklettel ürülnek
- geohelminth, 3évig életképes lehet a pete szabadban
Klinikai tünetek:
- kevés számú féreg esetén tünetmentes is lehet
- pneumonitis, eosinophilia, láz, gégeödéma (lárva vándorlása)
- alultápláltság, hányás, hasi diszkomfort, fogyás
- bélelzáródás, bélátfúródás, epeút elzáródás, appendicitis
- láz, gyógyszeres kezelés hatására vándorolnak!
Diagnózis:
- peték kimutatása székletből
- kifejlett féreg a széklettel távozhat
- lárvák vizsgálata köpetből
- radiológiai kép
Terápia: levamizol, mebendazol, tiabendazol

vegyes fertőzés esetén először féregűzőt adunk, hogy elkerüljük a féreg migrációját!
Prevenció: székletszóródás megakadályozása

humán eredetű fekáliával való trágyázás kerülése
325
131. Strongyloides stercoralis és schistosomák.

Strongyloides stercoralis
Morfológia: kifejlett féreg : 2 mm, rhabditiform lárva: 200-300 mm, filariform lárva: 500-700 mm
- filariform lárva az ép bőrön keresztül fertőz

- a vérkeringéssel a tüdőbe jut, az alveolusokból a tracheán át a garatba
- lenyelés után a bélben alakul ivarérett féreggé
- a féreg a mucosába fúródik és petéket ürít (szűznemzés, parthenogenesis)
- a petékből rhabditiform lárva fejlődik amely a széklettel ürül vagy még a bélben tovább alakul filariform lárvává
(autoinfekció)
- rhabditiform lárvából meleg, nedves talajban vagy filariform lárva fejlődik vagy pedig egy indirekt nem-parazitikus
ciklus indulhat
Klinikai kép: sokszor tünetmentes, viszketés a behatolás helyén, pneumonitis, hasmenés, hányás, hasi fájdalom, utánozhatja az
ulcus tüneteit, eosinophilia
T sejt deficienciában, AIDS-ben szenvedőkben gyakori az autoinfekció, „hiperinfekciós szindróma”
Epidemiológia: mérsékelt égövön sporadikusan fordul elő, fertőzés forrása az ürítő ember
Diagnózis: székletből: táptalajon vándoroltatás, Baermann tölcsér, duodenalis nedvből, tüdő váladékból lárvák kimutatása
Terápia: tiabendazol
Schistosomák (vérmételyek)
A schistosomák a trematódák közé tartoznak, bár több tulajdonságban különböznek

- váltivarúak
- testük nem levélszerű
- petéik nem fedelesek
Humán schistosomiázist (bilharziázist) okoznak
- Schistosoma mansoni
- Schistosoma japonicum
- Schistosoma haematobium
Életciklusa:
- a fertőzés a sértetlen bőrön keresztül történik a vizekben előforduló cercariával

- a penetráció során a cercaria elveszti a farok részét
- a cercariák a vérkeringéssel a portális erekbe kerülnek és ott fejlődnek ki
- a kifejlett nőstény hosszú, henger alakú, a hím lapos, testével egy henger alakú
- csatornát képez ahol a nőstény tartózkodik
- a portális keringésből a kifejlett egyedek a mesenteriális és a hólyag körüli vénás
- plexusokba vándorolnak, ahol megkezdődik a peterakás (ovipozíció)
- az ovipozíció 4-35 évig tarthat (naponta 300-3000 pete)
- a petében levő lárva enzimeket termel, amely segít a szövetek destrukciójában, a peték a bélbe vagy a hólyagba jutnak
- a vizelettel és a széklettel a külvilágra kerülnek
- a peték a vízben mozgó, csillós lárvává, miracidiummá fejlődnek
- a miracidium a vízi csigákba hatol, ahol bonyolult fejlődésen esik át, és kialakulnak a fertőzőképes villás farkú cercariák
- a cercariák a csigából a vízbe rajzanak
- a vízben tartózkodó emberbe a bőrön át fúródnak
Tünetek:
A behatolás helyén: cercaria dermatitis

A tüdőben vándorlás során: pneumonitis, eosinophilia
Az ovipozíció kezdete során: Katayama-syndroma (1-2 hónap)
- remittáló-intermittáló láz
- fej-, nyak-, hát-, végtagfájdalmak
- urticaria, angioneurotikus ödéma
- epigastrialis fájdalom
- hepatomegalia, splenomegalia
A krónikus fertőzés szakaszában a klinikai képet szövetekben megakadt peték által kiváltott fibrotikus elváltozások jellemzi!
Schistosoma mansoni
Epidemiológia: Afrika, Szaud-Arábia, Brazília, Venezuela

A portális rendszerben kifejlődött mételyek a vastagbél körüli alsó mesenterialis vénás plexusokban telepednek meg
326
Tünetek: - véres hasmenés, a vastagbél megvastagodása, rectalis prolapsus,

splenomegalia, analis fissura, analis fekélyek malignizálódhatnak
- periportalis fibrosis, portalis hypertensio
- ascites a peritonealis üregben
- neurológiai problémák (pete kerülhet a központi idegrendszerbe)
Diagnózis: - a székletben mikroszkóppal kimutatható nagy, oldalsó tüskével rendelkező peték, miracidiumbújtatás, rectalis
biopszia, szerológiai tesztek
Terápia: - praziquantel, oxamniquine

a terápia hatására a métely elpusztul, de nem hat a már kialakult granulómás,
fibrotikus elváltozásokra!
- anti-hisztamin, kortikoszteroid (schistosomás dermatitis, Katayama syndroma)
esetén adandó
Schistosoma japonicum
Epidemiológia: Kína, Japán, Fülöp-szigetek, Indonézia

A kifejlett métely a vékonybél körüli felső mesenterialis vénás plexusokban telepszik meg és idehelyezi petéit
Tünetek: - a legsúlyosabb és a leggyorsabban kialakuló betegség (közel a májhoz,

a petetermelés többszörös)
- dermatitis, Katayama syndroma
- portális hypertensio, oesophagiális varix ruptura, ascites
- pseudotuberculumok a májban
- granulomák az agyban
Diagnózis: a székletben mikroszkóppal kimutathatók a kicsi, oldalsó tüskével rendelkező peték, miracidium bújtatás
Terápia: praziquantel
Schistosoma haematobium
Epidemiológia: Afrika (Nílus-völgy), Kis-Ázsia, India, Ciprus, Portugália

A kifejlett métely a hólyag körüli vénás plexusokban telepszik meg és rakja petéit
Tünetek: - a korai tünetek megegyeznek a többi schistosoma tüneteivel

- haematuria, dysuria, gyakori vizelési inger
- obstruktív uropathia
- a hólyag poliposis, carcinoma legfőbb okozója Afrikában
Diagnózis: a vizeletben mikroszkóppal kimutathatók a nagy, végálló tüskével rendelkező peték
Terápia: praziquantel
327
132. Ancylostoma duodenale, Necator americanus.

Ancylostoma duodenale, Necator americanus (horogféreg, bányaféreg)
Morfológia: kifejlett féreg: 7-15 mm

pete: 40-60 mm, ovális
- fertőződés sértetlen bőrön keresztül filariform lárvával történik

- keringéssel a tüdőbe jut, tovább az alveolusokon át felköhögve a garatba
- a lárva lenyelve a bélbe jut, ivarérett féreg fejlődik belőle, a mucosába kapaszkodik, és petéket ürít
- a peték a széklettel távoznak és a talajban néhány nap alatt rhabditiform, majd 5-8 nap alatt filariform (fertőzőképes)
lárvává alakulnak
Klinikai tünetek: behatolás helyén viszkető bőrjelenség, urticaria, migráció során hörghurut, láz, intestinalis szakaszban: hányás,
hányinger hasmenés, anaemia (napi 0,3-0,5 ml vért szív), cachexia, mentális és fizikális retardáció a féreg élettartama 5-8 év
Epidemiológia: Közép-Európában meleg, nedves bányákban és szubtrópusi vidéken
Diagnózis: peték kimutatása, férgek kimutatása és azonosítása a száj képletek alapján

- A. duodenale: kitin fog
- N. americanus: kitin tányér, vagy félhold alakú
Terápia: levamizol, mebendazol, tiabendazol

vaspótlás, transzfúzió
328
133. Enterobius vermicularis és Trichinella spiralis.

Enterobius vermicularis (cérnagiliszta)
Morfológia:
- féreg: 2-10 mm
- pete: 50-30 mm, ovovivipar,
- aszimmetrikus
embrionált petével fertőződünk per os

-duodenum: lárva
- vastagbél: ivarérett féreg (2-6 hét)
- a nőstény a petéket az anus redőibe rakja
- újrafertőződés: retroinfekció, autoinfekció (ab ano ad os)
Fertőzés forrása: petéket ürítő ember
Enterobiasis, Oxyuriasis
Klinikai tünetek: az esetek többségében tünetmentes, végbéltáji viszketés, neurotikus panaszok, enuresis nocturna, alvászavar,
másodlagos bakteriális fertőzés, genitourethralis granulomák, kijuthat a hasüregbe, appendicitis, peritonotis
Epidemiológia: fertőződés: petével szennyezett kéz (ab ano ad os), étel, víz, levegő útján, gyerekközösségek!, főleg a
mérsékeltövön fordul elő
Diagnózis: peték kimutatása cellux szalaggal, celofánsapkás tamponnal vett mintában peték, kifejlett férgek a székletben
Terápia: mebendazol, családnak is! Ismételt kezelés 2 hét múlva
Prevenció: körömvágás, megfelelő takarítás (14 napig porban életképes), mosás
Trichinella spiralis
Morfológia: kifejlett féreg: 1,4-1,8 mm, lárva: 100 mm, szöveti lárva spirál (izomtrichinella)
Rezervoár: vaddisznó, sertés emlős állatok
- fertőződés izomtrichinellát tartalmazó hús fogyasztása során

- a duodenumban a lárva kiszabadul a tokból
- két nap alatt ivarérett féreggé alakul, elevenszülő (vivipar): 1500-3000 lárva!
- a lárvák a véráramba kerülnek, majd izmokban telepednek meg izomtrichinella formájában (évekig életképes)
- rágcsálókban hasonló életciklus figyelhető meg
- a disznó fertőződése a fertőzött rágcsálók elfogyasztásával történik
Klinikai tünet: lehet enyhe, heveny bélbetegség, a lárvák a legjobb vérellátású izmokban telepednek meg (rekesz-, bordaközi-,
rágó-, nyelv-, gégeizom, szem körüli izom), láz, diszpnoe, rágási-nyelési nehézség, szem körüli ödéma, izomfájdalom,
eosinophilia, myocarditis, toxikus idegrendszeri tünetek, súlyos esetben 4-6 hét múlva halál
Diagnózis: anamnézis, klinikai kép, eosinophilia, izombiopszia, 3 hét után szerológiai diagnózis
Terápia: tiabendazol a fertőzés korai szakaszában elpusztítja a bélben levő kifejlett férget, de a szöveti szakaszban nem hatásos
Megelőzés: a sertésállomány fertőződésének megakadályozása

húsok megfelelő hőkezelése
a mikrohullám, a füstölés és a szárítás nem pusztítja el a lárvát!
329
134. Taenia solium, Taenia saginata és Hymenolepis nana.

Taenia solium, Taenia saginata
Morfológia: T. solium (horgasfejű galandféreg) 4 szívókorong, horogkoszorú, 2-5 m

T. saginata (simafejű galandféreg) 4 szívókorong, 3-10 m
Köztigazda: sertés, olykor ember (T. solium); szarvasmarha (T. saginata)
Végsőgazda: ember
Életciklus:
- az ember lárvákat (cisticercust, borsókát) tartalmazó hús evésével fertőződik

- a vékonybélben féreggé fejlődnek (3 hónap)
- a peték a leváló proglottisokkal távoznak
- petéket az állatok megeszik
- az állatok bélrendszerében lárvává fejlődnek és szövetekbe vándorolnak
- szöveti forma: Cysticercus cellulosae (sertés), Cisticercus bovis (szarvasmarha borsóka)
- az ember is lehet véletlen közti gazda T. solium esetén, ha petékkel fertőződik (nem pedig borsókával)
- - a petékből kikelő lárvák a vérkeringéssel vándorolnak
- - az emberben a borsókák főleg szemben, agyban fordulnak elő
Klinikai kép:
- tünetmentes, hasmenés, proglottisok az anusban
- az agyi borsóka nyomási tüneteket okoz, epilepszia, hydrocephalus, meningitis, hiperaktív reflexek
szemben a borsóka uveitist, retinitist, látászavart okoz
Epidemiológia: világszerte előfordul
Diagnózis: proglottisok kimutatása a székletben, elkülönítés a proglottis mérete és az uterus elágazódásainak száma
alapján, pete kimutatás, szerológia, CT
Terápia: praziquantel, niklózamid
Megelőzés: húsok hőkezelése, székletszóródás megakadályozása
Hymenolepis nana (törpegalandféreg)
Morfológia: kifejlett féreg: 2-4 cm

pete: 30-40 mm, hathorgas embriót tartalmaz
Epidemiológia: világszerte előfordul

Fejlődéséhez nincs szüksége köztigazdára, direkt fertőzi az embert
Lehetséges köztigazda: egér, bogarak (Tribolium)
Életciklus – az ember embrionált petével fertőződik per os

- a pete cysticercoid lárvává fejlődik a vékonybél villusaiban
- a lárva érett féreggé alakul és petéket tartalmazó proglottisokat termel
- a peték a széklettel ürülnek
- a peték a bélben rekedve érett féreggé fejlődhetnek (autoinfekció), akár
több száz kifejlett féreg is lehet a bélben
Tünetek: hasmenés, hasi fájdalom, fejfájás, pruritus, anorexia, apátia
Terápia: praziquantel vagy niklózamid
330
135. Echinococcus granulosus és Echinococcus multilocularis.

Echinococcus granulosus, Echinococcus multilocularis
Morfológia: E. granulosus: 3-6 mm, 3 proglottis, 4 szívókorong, 2 horogkoszorú

E. multilocularis: 1,5-3,5 mm, 4 proglottis, horogkoszorú
- granulosus végső gazda: kutya; köztigazda: juh, sertés

- multilocularis végső gazda: róka; köztigazda: rágcsálók
- az ember véletlen köztigazda, petékkel fertőződik
- a vékonybélben a petékből lárvák fejlődnek és elvándorolnak a májba tüdőbe, agyba, csontba és ott hydatid cystában
fejlődnek tovább
- E. hydatidosus (E. granulosus),
- E. alveolaris (E. multilocularis) lárva: szivacsszerű képződmény
- A növényevő állatokban ugyanolyan ciklus zajlik le, mint az emberben
Abban az esetben, ha a kutyát cystával fertőzött, nyers hússal táplálják a kutyában a lárvából kifejlődik a féreg, melyről peték
válnak le a proglottissal
Patogenezis: - az E. hydatidosus cysta (E. granulosus cystája): folyadék (2 liter!), több scolex kezdemény - a cysta megrepedhet –
anaphylaxiás sokkot okoz
- a cysta (akár 20 cm átmérőjű) nyomási problémát okozhat a májban, tüdőben, agyban, csontban
- az E. alveolaris (E. multilocularis cystája) növekedése rosszindulatú daganatra emlékeztet
- az E. multilocularis a legnagyobb letalitással bíró féreg fertőzés, kezeletlen esetben 70% a halandóság
Epidemiológia:világszerte előfordul, hazánkban is
Diagnózis: ultrahang, CT, szerológiai módszer
Terápia: a cysta sebészi eltávolítása, mebendazol
Megelőzés: kézmosás, kutyák megfelelő gondozása

EG95 vakcina állatoknak
331
136. Fasciola hepatica, Toxocara cati, Toxocara canis.

Toxocara canis, Toxocara cati
Morfológia: féreg: 10-18 cm, pete: 65-80 mm
Fertőzés forrása:
- kutya (T. cani),
- macska (T. cati) által ürített pete
- fertőződés petével per os

- a vékonybélben kialakulnak a lárvák
- szövetekbe vándorolnak (máj, agy, szem)a lárvák évekig vedlenek és életképesek maradnak
- emberben nem fejlődik ivaréretté
- a kutyában és macskában az ascariasishoz hasonló vándorlást mutat, transzplacentálisan átvivődik az utódra
- a kutyák, macskák petét ürítenek
Klinikai tünet: urticaria, a szövetekben granulómaképződés, vérzés, nekrózis

- ocularis forma: vakság
- visceralis forma láz: hepatomegalia, eosinophilia; pneumonia, myocarditis, encephalitis
Epidemiológia: világszerte elterjedt a kutyák és a macskák között, a gyermekek fertőződésének nagy az esélye (geophagia)
Diagnózis: klinikai kép, anamnézis, eosinophilia, házi kedvenc székletéből pete kimutatása, szerológiai teszt (ELISA),
hypergammaglobulinemia
Terápia: tiabendazol, súlyos szöveti invázió esetén tüneti szteroid kezelés
Megelőzés: házi kedvencek féregtelenítése, homokozók takarása!
Fasciola hepatica
Morfológia: kifejlett métely lapos, levél alakú 2-3 cm, pete: fedeles
Epidemiológia: Dél-Amerika, Afrika, Európa, Kína
Végsőgazda: növényevő állatok, ember
Köztigazda: vízi csiga

- az állat és az ember a vízi növényeken található encystálódott lárvával fertőződik per os
- a vékonybélben excystálódik és átjutva a bélfalon a májban telepszik meg
- a májban érett métellyé fejlődik, a peték az epével ürülnek
- az édesvízbe jutó petékből csillós lárva (miracidium) fejlődik
- a miracidium a vízi csigákban cercariává alakul
- a cercaria vízi növényeken encystálódik
Tünetek: májtáji fájdalom, hepatomegalia, láz, eosinophilia, hepatitis, epeút elzáródás

icterus, ascites, cirrhosis
Diagnózis: peték kimutatása a székletből, szerológiai kimutatás
Terápia: bithionol
332
137. A parazitafertőzések terápiája.
333
Mikrobiológia gyakorlati kérdések 2018/2019 III. OH
1. A sterilizáló eljárások gyakorlati alkalmazása.

2. A dezinficiensek gyakorlati alkalmazása.
3. A baktériumok alaki tulajdonságainak vizsgálatára szolgáló natív készítmények.
4. Kenetkészítés, egyszerű festési eljárások.
5. Gram festés és Ziehl-Neelsen festés.
6. Neisser festés és spórafestés.
7. A táptalajok felosztása és a baktériumok telepmorfológiájának vizsgálata.
8. Szelektív táptalajok.
9. Differenciáló táptalajok.
10. A baktériumszámlálás módszerei.
11. Sterilitási vizsgálatok és a pirogenitás vizsgálata.
12. A vírusok tenyésztése.
13. A vírusok mennyiségi értékmérése.
14. Vírusszerológiai eljárások.
15. Vírusfertőzések laboratóriumi diagnózisa.
16. Fágtitrálás, fágtipizálás.
17. Precipitáció és gyakorlati alkalmazása.
18. Agglutináció és gyakorlati alkalmazása.
19. Direkt és indirekt Coombs próba.
20. Komplement kötési reakció.
21. A baktériumok intracelluláris enzimjeinek kimutatására szolgáló biokémiai próbák.

22. A baktériumok extracelluláris enzimjeinek kimutatására szolgáló biokémiai próbák.
23. Coccusok elkülönítése alaki és tenyésztési tulajdonságaik alapján.
24. Bélbaktériumok fő csoportjainak elkülönítése biokémiai tevékenységük alapján.
25. Vizsgálati anyagok vétele és feldolgozása anaerob bakteriális fertőzés esetén. Anaerob tenyésztés.
26. Torokváladék, köpet, nasopharyngeális váladék és fülváladék bakteriológiai vizsgálata.
27. Vizelet, húgycső- és hüvelyváladék bakteriológiai vizsgálata.
28. A vér bakteriológiai vizsgálata (hemokultúra készítése és értékelése).
29. Genny, sebváladék, punktátum és liquor bakteriológiai vizsgálata.
30. Széklet bakteriológiai vizsgálata.
31. Mikológiai vizsgálómódszerek.
32. Parazitológiai vizsgálómódszerek.
33. A typhus abdominalis szerológiai diagnózisa.
34. A lues szerológiai diagnózisa.
35. Anti-streptolizin O teszt.
36. A celluláris immunválasz kimutatására szolgáló laboratóriumi módszerek.
37. Molekuláris biológiai módszerek a fertőző betegségek diagnosztikájában.
38. Immunofluoreszcens módszerek, ELISA, Western blot.
39. A virulencia mérése és befolyásolása.
40. Antibiotikum érzékenységi vizsgálatok.
1. A sterilizáló eljárások gyakorlati alkalmazása.

Steril: az az anyag, amely élő mikroorganizmust nem tartalmaz.
Sterilizálás: az a folyamat, amely során a felhasználásra szánt anyagban élő mikroorganizmus nem marad.
- Fizikai:
o Mechanikai
o Hő
o Szűrés
o Sugárzás
- Kémiai:
o gázsterilezés
o plazmasterilezés
Mechanikus:
- 10 atm nyomás → a baktériumsejtfal felreped → kórokozó elpusztul
- Fagyasztás-olvasztás → a jégkristályok okozzák a károsodást

o sejtfeltárásnál,
o baktérium kivonatok készítésénél alkalmazzák
- Jelentős nyíróerők keltésével:
o UH
o eldörzsölés
o üveggyöngyök
Hő:
leggyakoribb
Típusai:
- Nyílt láng (fém)
- „Száraz” hő:
o sejtek víztartalmának csökkentése, majd ezt követő oxidációja
o Hőlég-sterilizátorban történik
o 180 oC 1h, 160 oC 2h vagy 140 oC 3h
o Üveg, por, porcelán sterilezésére
- Nedves” hő:
o Gyorsabb és hatásosabb, mint a „száraz” hő
o A vízmolekulák felbontják a fehérjék konformációját
o Legegyszerűbb módja a kifőzés, de normál légköri nyomáson a víz hőfoka nem haladja meg a 100 OC-ot
(spórák és HBV nem pusztulnak el)
o Az emberre patogén baktériumok vegetatív alakja és a gombák 80 OC-on 5-15 min alatt elpusztulnak
o C. botulinum spórája 100 OC-on 5,5 óra alatt pusztul el
- Autokláv: túlnyomáson alkalmazott telített vízgőz
o 0,5 atm 111 OC 1,5 óra
o 1 atm 121 OC kb. 20-30 perc - a legtöbb mikroorganizmus ill. spóraképző elpusztul
o 2 atm 134 OC, 5 min - „flash” autokláv → gyors sterilizálásra
o sebészi eszközök, textíliák, hőrezisztens gyógyszerek, oldatok
Szűrés:
- Hőérzékeny folyadékok sterilizálása

- Levegő csíramentesítésére pl.: steril fülkék
- Üveg és kerámia szűrők, cellulóz észter vagy műanyag szűrők
- Működésük alapja:
o Mikroorganizmusok adszorpciója
o Mechanikus szitahatás (pórusméret: 0,2-0,22 mm)
Sugárzás:
- Ionizáló sugárzások:
o g-sugárzás: 60Co-izotópból nyerik (főként egyszer használatos orvosi eszközök- fecskendők, injekciós tűk
sterilezésére)
o Indirekt hatás: H2O molekulák ionizálásával szabad hidroxilgyök és H2O2 keletkezik
o Direkt DNS károsító hatás
- UV sugárzás:
o A mikróbák nukleinsavai abszorbeálják (253,4 nm a DNS abszorpciós maximuma)
1
o Citozin esetén: fotohidrációt okoz (egyik kettős kötése felszakad)

o Fotodimerizáció: timin és uracil között
o Az orvosi és gyógyszerészi gyakorlatban germicid lámpákat alkalmaznak, ezek hatása a távolsággal
négyzetes arányban csökken → ezért csak kisebb munkaterületek csíramentesítésére alkalmazzák
Gázsterilezés:
Régen:
- formaldehidgőz és glikolszármazékok aeroszol formában → könyvek, ruhaneműk, helyiségek
- etilén-oxid: - toxikus, robbanó és carcinogén
Manapság:
- β-propiolaktonos gázsterilezés
- alkiláló hatás: mikrobák proteinjeit ill. nukleinsavát egyaránt károsítja
- főként műanyagokat sterileznek így, pl.: infúziós szerelékek, viszont használat előtt meghatározott ideig „szellőztetni”
kell ezeket az eszközöket
Plazmasterilezés:
- Sterilezendő térbe H2O2 → sterilezendő anyagra pára formájában kicsapódik → mágneses erőtér → szabad gyökök
keletkeznek → mikroorganizmusok elpusztulnak → a folyamat végén csak vízpára és oxigén marad vissza
- hatásos: vírusokkal, spórákkal, baktériumokkal szemben
- hőérzékeny eszközök sterilizálása
- speciális csomagolás
Nem alkalmas:
- Folyadékok
- Por alakú anyagok
- Textíliák
- Cellulóz és len tartalmú anyagok
- Fémdobozok
- Hermetikusan záródó konténerek sterilezésére
2
2. A dezinficiensek gyakorlati alkalmazása.
Dezinficiensek használatával a mikroorganizmusok károsodnak, inaktiválódnak vagy eltávolítódnak, így a fertőzés, a károsodás vagy
más nem kívánatos hatás megelőzhető.
A dezinficiálás nem jelent sterilizálást
- Fizikai módszer:
o pasztőrözés
o tindallozás
o forralás
- Kémiai módszer
o Sejtfal és citoplazma membrán károsodása
o Kölcsönhatás a makromolekulákkal
o Kölcsönhatás SH csoportokkal
o Oxidáló hatás
- Pasztőrözés:
o 65 oC 30 perc
o 85 oC 5 perc
o Mycobacterium és spórák túlélhetik!
o (UHT- 134 oC, 1 sec)
- Tindallozás: (hőkezelés naponta ismétlődően)

o 70-85 oC 30 perc → a vegetatív baktériumok elpusztulnak, a spórák túlélik
o 37 oC éjszakán át → a spórák germinálódnak, azaz vegetatív alakká alakulnak
o A két lépés ismétlése további két alkalommal
- Forralás (100 oC) spórák túlélik
Biocid anyagok- kémiai ágensek széles spektrumú antimikrobiális hatással sokféle célponttal inaktiválják a mikroorganizmusokat
Dezinficiens - élettelen tárgyakon és felszíneken alkalmazott biocid ágensek
Antiszeptikumok – élő szöveteken alkalmazzák
Tartósítószerek– gyógyszerekben és élelmiszerekben gátolja a mikroorganizmusok szaporodását
Követelmények a fertőtlenítőszerekkel szemben:

- Már igen kis koncentrációban elpusztítsa a kórokozót
- Ne legyen toxikus
- Ne károsítsa a fertőtlenítendő anyagot
- Ne legyen bomlékony
- Rövid idő alatt hasson
- Lehetőleg színtelen, szagtalan legyen
- Olcsó
A dezinficiensek hatásosságának mérése- Fenol koefficiens
A dezinficiensek hatásosságának vizsgálata történhet a hatásuk egy ismert dezinficiens hatásához való hasonlítással
A tesztelendő dezinficienst a fenollal hasonlítjuk össze standard mikroorganizmus szaporodását gátló hatásuk alapján
A fenolnál hatásosabb dezinficiens fenol koefficiense > 1.
A fenolnál kevésbé hatásos dezinficiens fenol koefficiense < 1.
Alkoholok: dezinficiensek és antiszeptikumok:

ethanol, isopropyl alkohol
mechanizmus: membránkárosodást okoznak, denaturálják a fehérjéket– sejtlízist és anyagcsere gátlást okoznak
Hatásosak : vegetatív baktériumok (mycobacterium is), vírusok, gombák ellen, de nem sporocid hatásúak
optimális koncentráció : 60-90%
Aldehidek:
glutáraldehid: dezinficiens és sterilizáló szer

hatásmechanizmus : alkiláló szer, erősen tapad a baktériumok felszínéhez, transzport folyamatokat és enzimeket inaktivál, gátolja
a DNS, RNS és fehérje szintézist
Hatásos: vegetatív baktériumok, spórák, vírusok, gombák ellen (cid hatás)
Formaldehid: dezinficiens és sterilizáló szer

hatásmechanizmus : alkiláló hatású - reagál a fehérjék NH2, SH, OH, COOH csoportjaival és a nukleinsavak imino csoportjaival
mutagén hatású
3
Hatásos: vegetatív baktériumok, spórák vírusok, gombák ellen, cid hatás – bár lassabban hat, mint a glutáraldehid
Chlorhexidine (biguanid): antiszeptikum, dezinficiens és tartósítószer

hatásmechanizmus: membránkárosodás, a citoplazma tartalom kifolyása és koagulációja
Hatásos nem spóraképző baktériumokra (Mycobacterium rezisztens), nem sporocid
Halogént kibocsájtó ágensek: antiszeptikumok és dezinficiensek

Klór kibocsájtó ágensek:
Nátrium-hipoklorit (hypo) – hipoklórossav az aktív összetevő (leghatásosabb pH 4-7 között)
mechanizmus: aktív oxidáló szer, károsítja a fehérjéket és a nukleinsavakat
hatásos: vegetatív baktériumok és spórák (magas koncentrációban), vírusok és gombák ellen
Jód és jodofórok (jód és szolubilizáló vagy hordozó anyag komplexei)
A jód tinktúra formában irritáló és színező
A jodofórok pl. povidon-jód kevésbé irritáló
Pontos hatásmechanizmus nem ismert, főleg fehérjéket károsít
hatásos: vegetatív baktériumok (mycobacteriumok is), spórák, vírusok, gombák ellen
Ezüst(Ag) vegyületek - antiszeptikumok

Ezüst-nitrát vagy acetát
hatásmechanizmus: kölcsönhatásba lép enzimek SH csoportjaival
hatásos: baktériumok, virusok, gombák ellen
Credé-féle szemcsepp: 1% ezüst-nitrát oldat újszülöttek szemébe cseppentették a gonorrhoea okozta ophthalmia neonatorum
megelőzésére
Higany (Hg) vegyületek- tartósítószerek
Thiomersal: enzimek SH csoportjaival kapcsolódik
Hidrogén-peroxide (H2O2) - antiszeptikum, dezinficiens és sterilizáló hatás
hatásmechanizmus: oxidálószer, lipideket, fehérjéket és nukleinsavakat károsít
hatásos: baktériumok, virusok, élesztőgombák ellen, sporocid magasabb koncentrációban
Perecetsav: hasonló, de hatékonyabb, mint a H2O2
Orvosi eszközök sterilizálására is alkalmas
Fenolok – antiszeptikum, dezinficiens és tartósítószer

hatásmechanizmus: általános protoplazma méreg és membránaktív szer – az intracelluláris alkotórészek szivárgását okozza
hatásos: baktériumok, gombák, virusok ellen
Hexachlorophen – bis-phenol
baktericid, de toxikus
Quaterner ammónium vegyületek -

Felületaktív szerek (kationos detergensek) - antiszeptikum, dezinficiens
hatásmechanizmus : membránaktív szer – adszorbeálódik a sejtfalhoz, membrán károsodást okoz, a kis molekulasúlyú sejttartalom
szivárgását, a fehérjék és nukleinsavak degradálódását okozzák
hatásos : baktériumok, élesztők és burkos vírusok ellen
Mycobacterium, Pseudomonas, spórák rezisztensek
4
3. A baktériumok alaki tulajdonságainak vizsgálatára szolgáló natív készítmények.
5
4. Kenetkészítés, egyszerű festési eljárások.
6
5. Gram festés és Ziehl-Neelsen festés.
7
6. Neisser festés és spórafestés.
8
7. A táptalajok felosztása és a baktériumok telepmorfológiájának vizsgálata.
9
10
8. Szelektív táptalajok.
11
9. Differenciáló táptalajok.
12
10. A baktériumszámlálás módszerei.
6. McFarland módszer:
- Bizmut szulfát precipitátumot emelkedő mennyiségben tartalmazó csövecskékhez hasonlítjuk a baktérium szuszpenziót
- Csövek segítségével leolvashatju, hogy az adott baktérium sűrűség hány baktériumnak felel meg.
13
14
11. Sterilitási vizsgálatok és a pirogenitás vizsgálata.
Sterilitási vizsgálatok:
Mikrobiológiai hatásfokuk, megbízhatóságuk meghatározásához kémiai ill. biológiai indikátorokkal rendszeres ellenőrző
vizsgálatot kell végezni.
Kémiai indikátorok: kívánt hőmérséklet és időtartam után a színűket irreverzibilisen megváltoztatják

Biológiai indikátorok: standardizáld baktérium-spóra készítmények (Bacillus stearothermophilus) → autokláv → táptalaj →
autoklávozott spórákból kinő-e baktérium
Célja: a vizsgálatra kerülő anyagok csíramentességének megállapítása.
Ezek lehetnek:
- Gyári készítmények
- Kórházban előállított parenterális folyadékok (injekciók, infúziók)
Ha a készítményt sorozatban gyártják, a darabszámtól és a sterilizálás formájától függően kell mintát küldeni vizsgálatra
Leoltásra alkalmazott folyékony táptalajok:

- Tioglikolát (30-32 oC, 7 nap) - aerob és anaerob baktériumok
o (Szója-kazein hidrolizátum tartalmú táptalaj, aerob baktériumok, gombák)
- Sabouraud (20-25 oC, 7 nap) - gombák táptalaja
mind a két táptalajra le kell oltani a mintát!!!
Direkt leoltás
- Textíliák, kötszerek, gumikesztyűk: frissen csírátlanított eszközzel 1-1 cm2-nyi darabot kell kivágni → tápfolyadék
teljesen fedje
- Sebészi varrófonalak: 2 cm-es darabok → tápfolyadékba
- Kis méretű eszközök (tű, kapocs) → tt.-ba
- Nagy méretű eszközök/műszerek: fiziológiás sóoldatos tamponnal törlés → tt.-ba
- Olajos készítmények/ tt.-nál kisebb sűrűségű anyagok: inkubáláskor többször óvatosan össze kell rázni
- Vízben nem oldódó szerek: 0,5 g-nyit a tt.-ba → 3-4. napon 1-2 ml-nyit friss tt.-ba átoltunk, ha erősen zavarosítja az
eredeti tt.-t
Ha a vizsgálati anyag antimikrobás hatású szert tartalmaz, azt közömbösíteni kell a tenyésztés előtt
Minták szűrése 0,45 mm pórusméretű szűrővel, a szűrő tápfolyadékba helyezése
Eredmények elbírálása:
A készítmény megfelelő, ha az előírt inkubációs idő (min. 7 nap) után a táptalajok egyikében sem nőtt ki mikroorganizmus.
A készítmény nem megfelelő, ha 2 vagy több mintából morfológiailag azonos mikroorganizmus tenyészett ki.
A leoltást megismételjük, ha egy mintában van növekedés, és ha a mintavétel körülményeinek monitorozása kontaminálódást jelez.
→ ha nem tapasztalunk mikroorganizmus növekedést/szaporodást: a készítmény megfelelő
→ ha igen: a készítmény nem steril
Ellenőrizni kell:
- Az alkalmazott tt.-ok sterilitását → leoltott tt.-kal együtt kettőt üresen inkubálunk

- A feldolgozás körülményeit: ahol dolgozunk, oda néhány nyitott tt.-t helyezünk → ezeket is inkubáljuk
Pirogenitás vizsgálata:
Célja: parenterális készítmények tartalmaznak-e pirogén (lázkeltő) anyagokat - főként infúziós oldatok
Exogén pirogén: G (-) baktérium endotoxin
15
aktiválják a monocyta/makrofág rendszer sejtjeit → endogén pirogének ↑ (IL-1, IL-6, IFN, TNF)
Limulus teszt:
Limulus polyphemus: az Atlanti óceánban honos rák, mely vérsejtjeinek (amoebocytáinak) lizátuma (folyékony és áttetsző)
endotoxin hatására koagulálódik és zavaros less
A teszt érzékenysége nagy, már 0,0005 µg/ml endotoxin pozitív reakciót ad
A kivitelezése gyári készítményeken történik:

- LAL-teszt (Limulus Amoebocyta Lysate): lizátum és vizsgált készítmény aránya 1:1-hez, 4 h, 37 oC inkubáció → majd
20 h 20-25 oC-on
- Chromogén LAL-teszt: az endotoxin egy proenzimet aktivál a lizátumban, melynek szubsztrátja elszíneződik →
fotometriásan mérhető
16
12. A vírusok tenyésztése.

1. Állatoltás
- főleg történeti jelentősége van
- problémák:
- nehéz fogékony állatot találni
- általában nem specifikusak a tünetek
- a kísérleti állatban jelen lehet látens fertőzés
- Használatos állatfajok: egér, patkány, hörcsög, madarak, ritkán főemlős
- Fontos lehet az állat kora: a Coxsackie vírusok pl. csak szopós egerekben szaporodnak
- A vírusok oltási módja a vírustól függ: intracerebrális intraperitoneális, intranasalis stb.
2.Embrionált tojás
- 7-12 napos, embrionált tojást használnak
- sokfajta, de nem minden emberi vírus szaporítható bennük
- Fontos a tojás származása, olyan tenyészetből ahol nincs jelen a salmonella,
- campylobacter, madárleukémia vírus
- a csirkeembrió, zárt rendszer, immunológiailag inaktív
- az egyes vírusok ideális oltási helye eltérő lehet:
- chorioallantois-membránra oltják a poxvírusokat és a herpesvírusokat amnionba oltjuk az influenzavírusokat és a
mumpsvírust
- az allantois üregbe oltjuk a mumps a kanyaró valamit az adaptálás után az influenzavírusokat
- a szikhólyag alkalmas a különböző arbovírusok tenyésztésére
- Az embrionált tojással steril, aszeptikus körülmények között kell dolgozni
- Az embrionált tyúktojást főleg a vakcinák előállításához szükséges vírus előállításához használják
3.Sejtkultúrák
- primer tenyészetek és abból származó fibroblaszt
- állati szervekből vagy emberi embriókból készítik
a feldarabolt szövetdarabot tripszinnel emésztik, majd a sejteket tápoldatba helyezik a sejtek kitapadnak a tenyésztőedény aljához
és osztódni kezdenek, ez addig tart még elérik egymást, ezek után a kontakt gátlás miatt a szaporodásuk leáll. az sejteknek
ugyanazok a tulajdonságai, mint az eredeti sejteknek
Ezt követően a sejteket tovább passzálhatjuk, ez azt jelenti, hogy pl. tripszin segítségével leemésztjük a tenyésztőedényről a
sejteket és centrifugálást követően friss tápfolyadékban nagyobb területű edénybe visszük át, ahol újra osztódhatnak. Így egy
folyamatosan osztódó sejtkultúrát kaptunk.
Amennyiben ez egy normális kariotípussal rendelkező szövetből indult, kb. 40-50 alkalommal tudjuk passzálni. Ezt követően a
sejt elöregszik, nem képes további mitosisra.
immortalizált sejtvonalak, korlátlanul passzálhatók

eredetük lehet:
- embrionális
- felnőtt
- tumoros
- a kromoszómaszám változó, heteroploid sejtvonalak
-
gyakran használt sejtvonalak:
- majom-veseszövetből: Vero, BSC-1
- emberi méhnyakrákból: HeLa
- emberi gégerákból: HEp-2
Szuszpenziós sejtkultúra:
- emberi T-sejtes leukaemia- vagy lymphoma-eredetű sejtvonalakban is tenyésztenek
A vírusszaporodás jelei
1.Kísérleti állatokban
- az állatok az adott vírusra jellemző tüneteket mutathatják
- az állatok elpusztulhatnak a vírus hatására
- ma is használják a Coxsackie A és B csoport elkülönítésére
- a vírust szopós egerekbe oltják
- az A csoport petyhüdt bénulást okoz (izomnecrosist)
- a B csoport spasticus bénulást (encephalitist)
2.Embrionált tyúktojás
- az embrió bizonyos vírusok hatására elpusztul (arbovírusok)
- a fertőzött membránon szürkésfehér csomócskák, pock-ok jelennek meg (herpes, poxvírus hatására)
- amniális folyadékból pl. azinfluenzavírus indirekt kimutatható hemagglutinációs próbával
- (a próba során az amniális folyadékot összekeverjük csirke vvt-vel, ha a vírus jelen van azt agglutinálja, ha nincs jelen
vírus a vvt-k egy idő után leülepszenek
17
3.Sejtkultúrában
- a sejtekben a vírusra jellemző cytopathiás hatás alakul ki
- a vírus hatására a sejtek zsugorodhatnak, lekerekedhetnek többmagvú synthitiumok jönnek létre (herpes vírus)
- A sejtmagban szaporodó vírusok a magban hoznak létre zárványokat Couldry A típusú zárvány: Herpe simplex
- B típusú zárvány: feltöredezett: adenovírus
- A cytoplasmában szaporodó vírusok ott hoznak létre zárványt.
o Negri testek: rabiesvírus
4.Vírusinterferencia
- rubeolavírus fertőzés esetén használható
- a rubeolavírus nem okoz látható cytopathias hatást a sejteken Az Echovírus 11 és a Coxsackie A9 igen
- A szövetet fertőzik a mintával és utána a fent említett vírusok közül az egyikkel.
- Amennyiben a rubeolavírus jelen volt a mintában, a teszt vírusunk nem tudja
- megfertőzni a sejtet, tehát nem lesz látható cytopathiás hatás. Ha van cytopathiás hatás, az azt jelenti, hogy nem volt
rubeolavírus a mintában
18
13. A vírusok mennyiségi értékmérése.
Néha szükségessé válik a vírusok számának pontos ismerete, ez főleg tudományos célból
valamint vakcinagyártáskor lehet fontos
1. Plakk titrálás
- Az első lépésben az ismeretlen vírusszámú szuszpenzióból egy 10-es léptékű hígítási sort készítünk.
- Ezek után a hígításokat fogékony sejtkultúrára mérjük, majd inkubáljuk
- Az inkubáció során a vírus megfertőzi a sejtet
- A vírus kiszabadulását a tápfolyadékba úgy akadályozzuk meg, hogy a fertőzött sejtek felszínére olyan
tápfolyadékot mérünk, ami agart tartalmaz, így megszilárdul. Így a vírusok csak a környezetükben levő sejteket
tudják fertőzni, egy idő után ezért kis szövethiányok alakulnak ki, amit plakknak nevezünk.
- Vírustól függően, kiválasztjuk pár nap múlva azt a hígítást, amit kényelmesen meg tudunk számolni, és a kapott
számot szorozzuk a hígítás pozitív kitevőjével +1-gyel, mivel a vírus számát 1 ml-re adjuk meg és a beoltott
inokulum általában 0,1 ml.
2. 50% Tissue Culture Infective Dose (TCID50)
- A TCID50 érték a vírus titeréről ad felvilágosítást

- A vírusszuszpenziónak azt a véghígítását adja meg, ami a fogékony sejtek 50 %-ában cytopathiás hatást hoz.
- Ezt a módszert általában azon vírusok mennyiségi meghatározásánál használják, melyek nem
- képeznek plakkokat.
- A teszt során az első lépésben a fogékony sejtkultúrát belemérik speciális műanyag lemezbe
- A vizsgálandó vírusszuszpenzióból egy 10-es léptékű hígítási sort készítenek. A vírushígításokat rámérik a
sejtkultúrára. Természetesen egy hígítást több lyukba is bemérnek, minél több párhuzamossal dolgoznak annál
pontosabb a végeredmény.
- Az inkubáció után megvizsgálják, megkeresik azt a vírushígítást, ami a sejtek felében
- cytopathiás hatást okozott. (Természetesen ez nem mindig úgy van, hogy két lyukban van szövet pusztulás
kettőben meg nincs, a virológusoknak van egy matematikai képlet, amivel korrigálnak (Reed-Munch formula), de
ezt nem kell tudni.)
3. Lethal Dose 50%
- LD50 érték arról ad felvilágosítást, hogy melyik az a vírus mennyiség, ami a vizsgált álltok felének a pusztulását
okozza. A kivitelezése hasonlóan történik mint az előbb említett TCID50 meghatározás, először szükséges egy 10-
es léptékű hígítás a vírusból, majd minden hígításból több egeret oltanak (4-6). Majd megvizsgálják, hogy melyik
az a vírushígítás, ami az állatok 50%-át elpusztította.
4. Infective dose 50%
- Az a vírus mennyiség ami, a vizsgált állatok felében kialakítja a betegséget. (pl. 50%-nak meningitise lesz)
5. Transmission Electron Microscopy (TEM)
- Tudományos célra használt módszer, induviduális víruspartikulák láthatók. 1000 nagyobb nagyítást lehet elérni
vele, mint a fénymikroszkóppal. Speciális ultravékony, negatívan festett minták szükségesek a vizsgálathoz
19
14. Vírusszerológiai eljárások.
20
15. Vírusfertőzések laboratóriumi diagnózisa.
Ellenanyag detektálása:
akut fertőzések diagnózisa

perzisztens fertőzések, vagy lezajlott fertőzések kimutatása
Vírus-specifikus IgM
- gyors megjelenés a fertőzés után
- az IgG válasz előtt kimutatható
- IgM koncentráció időben általában csökken (fertőzés után 1 – 2 hónappal)
- a vírussal való második fertőzésnél alacsony koncentrációban jelenik meg, vagy nem jelenik meg
Vírus-specifikus IgG
- későbbi megjelenés a fertőzés után
- hosszan (akár élethosszan) kimutatható
- a fertőzés során a vírusspecifikus IgG-k antigénhez való kötődési erőssége (aviditás) nő ezt a jelenséget pl. anyai HCMV
fertőzés kimutatásánal felhasználjuk
- a vírussal való második fertőzésnél magas koncentrációban jelenik meg
Alapvető ellenanyagmintázatok a vírusfertőzés során
- nincs IgM, nincs IgG: nem találkozott még a szervezet a vírussal, nem védett
- IgM, nincs IgG: akut fertőzés
- IgM, IgG: akut, szubakut fertőzés
- IgM, IgG (magas aviditás): szubakut fertőzés
- nincs IgM, IgG: perzisztens fertőzés, vagy lezajlott fertőzés
21
16. Fágtitrálás, fágtipizálás.
Fágtípizálás
A fágtípus meghatározása előzőleg más (pl. morfológiai, biokémiai szerológiai) módszerekkel

azonosított baktériumfajokon belüli további fágtípusonkénti felosztást jelent, melynek a fágok specifikussága az alapja.
A fágok nagyfokú specifikussága lehetővé teszi, hogy adott baktérium fajon belül fágtípusokat különítsünk el
A típizáláshoz használt fágok a típusfágok, amelyek a kérdéses baktériumtörzseket fágérzékenységüknek megfelelően feloldják
Az oldási reakció alapján határozható meg a törzs fágtípusa.

A típizálás eredménye kifejezhető a fágtípus jelzésével, vagy a fágkép jelzésével felsorolva azokat a típusfágokat , amelyek a
kérdéses törzset oldják (pl. S aureus esetén 3/A3/B3/C55)
A fágtípizálás lehetővé teszi egy adott fágtípushoz tartozó baktérium terjedésének és megoszlásának követését egy adott
közösségben, területen.
Különösen hasznos a fágtípizálás salmonella fertőzésekben, vagy S. aureus okozta kórházi fertőzéseknél a fertőzés eredetének
kiderítésében és a baktériumgazda felkutatásában.
Kivitelezés
A kitenyésztett baktériumokat (nővérét, orvosét betegét) táptalajra szélesztik A hígított fágszuszpenziókból egy- egy cseppet
helyeznek a baktérium-pázsitra. Természetesen pontosan ugyanoda helyezik az azonos cseppeket a példánkban szereplő három
baktérium pázsitra.
A specifikus fág iránt érzékeny baktérium telepek feloldódnak, és a helyükön képződő kör alakú , átlátszó területek (plakkok)
jelzik a fágérzékenységet, mutatják a lízis spektrumot. Leggyakrabban a S. typhi, S typhimurium, S aureus S. sonnei törzsek
típizálását végezzük.
Fágtitrálás
A fágok mennyiségi meghatározására azért van szükség, mert pl. fágtípizálás során meghatározott mennyiségű bakteriofággal kell
végezni az oldást, hogy plakkot kapjunk.
Fágtitrálás plakkszámlálással
- A vizsgálandó fágszuszpenzióból 10-es léptékű hígítási sort készítünk.

- A vizsgálandó baktériumból 1-1-ml-ert mérünk csövekbe.
- Minden baktériumot tartalmazó csőhöz 0,1 ml vírushígítást adunk, majd lágyagart adunk a csövekhez
- A csövek tartalmát külön-külön Petri-csészékben levő agarra öntjük
- Egy éjszakán át inkubáljuk
- Másnap kiválasztjuk azt a hígítást,ami nem több, mint 200 tarfoltot tartalmaz, és megszámoljuk
- Az eredményt a hígítás fokával+1-gyel szorozzuk.
Fágtitrálás cseppentéssel
A cseppentéses fágtitrálás célja annak a fághígításnak a megállapítása, mely a hígításból 1 kacsnyi fágkészítményt cseppentve az
indikátor baktériummal fertőzött agar lemezre, a csepp területén oldás jelenik meg.
Kivitelezés
A vizsgálandó fágszuszpenzióból 10-es léptékű hígítási sort készítünk

A hígításokból egy-egy kacsnyit mérünk baktériummal borított táptalajra Inkubáció egy éjszakán át
Másnap megkeressük azt a fághígítást ami, még képes volt komplett lízist okozni, tehát ahol tarfoltot látunk. A későbbiekben ezzel
a mennyiséggel lehet pl. fágtípizálást végezni.
22
17. Precipitáció és gyakorlati alkalmazása

Precipitáció
Az ellenanyag azt az antigént képes felismerni, amely felszínéhez, kis távolságon belül min a könnyű-, mind a nehézlánc antigén
felismerő szakasza nagy affinitással kötődni képes. Az ellenanyag molekulá k rendkívül specifikusan és erősen kapcsolódnak az
antigénekhez. Mivel az Y alakú antitestek (Ab) 2 azonos kötőhellyel rendelkeznek, így 2 antigén (Ag) molekulához is képesek
kötődni. Ugyanakkor az Ag-ekhez is több Ab is kapcsolódhat, így a megfelelő mennyiségi arányok esetében óriási molekula
komplexek alakulhatnak ki.
Immunprecipitáció:
- Ag-k és Ab-k vízben oldhatatlan, térhálós komplexet alakítanak ki.

- Ag szolúbilis
1. Immunprecipitáció oldatban
A. Gyűrűs precipitáció
- egy kémcsőben az ellenanyagot tartalmazó oldatra óvatosan rátétegezzük az antigént tartalmazó oldatot
- a kicsapódott fehérjék tejszínű gyűrűjének kialakulása jelzi a pozitív reakciót
- korábban pl. a gyűrűs precipitációt alkalmazták a Bacillus anthracis azonosítására (anthrax-ban elpusztult állatokban),
Ascoli-féle termoprecipitáció néven
B. Kvantitatív precipitációs reakció

- az Ag és az Ab közel ekvivalens mennyiségeket tartalmazó keverékeiben csapadék alakul k
- az Ag vagy az Ab túlsúlya esetén a kialakuló immunkomplex oldható marad
- ezzel a módszerrel fertőző betegségek kórokozói ellen termelt Ab-k mennyisége meghatározható, ill. a baktériumokra
jellemző exotoxinok mennyisége is kimutatható
C. VDRL reakció
- Venereal Disease Research Laboratory
- syphilis diagnosztizálása (Treponema pallidum)
- nem specifikus reakció (reagin kimutatása)
- Kardiolipint összehozzák a beteg savójával és pozitív esetben, ha a savó tartalmaz reagint pelyhes precipitáció figyelhető
meg mikroszkóp alatt
II. Immunprecipitáció gélben
A. Egyszerű immundiffúzió (OUDIN)

- Lineáris immundiffúzió: csőben kivitelezhető: az Ab- t tartalmazó agarra pipepettázva az antigént homológia esetén
kialakul a precipitáció
- Radiális immundiffúzió: az Ab-t tartalmazó gélt Petri-csészésbe öntjük, középen kis mélyedést alakítunk ki és ebbe
pipettázzuk az Ag-t, az Ag körkörösen kidiffundál, és az ekvivalencia zónában csapadékot képez az Ab-val
B. Kettős immundiffúzió (OUCHTERLONY)

Ebben a módszerben mid az ellenanyagot mind pedig az antigént oldat formában mérjük be és a precipitáció gél közegben fog
lezajlani.
- Petri-csészébe gélt öntünk
- az agar közepén lévő lyukba helyezzük az Ab oldatát
- köré egyenlő távolságban helyezzük el az Ag-t tartalmazó oldatokat
- a kialakult precipitációs ívek alakjából következtethetünk antigén azonosságra vagy eltérésre
- ha az Ag minták azonosak a precipitációs ív folyamatos lesz
- ha a különböző Ag minták azonos epitópokat tartalmaznak a precipitációs csík folyamatos lesz és a precipitációs
vonalból kinyúló ág figyelhető meg (sarkantyú)
- ha az antigén minták nem tartalmaznak közös epitópot, a precipitációs csíkok metszik egymást
C. ELEK próba
- toxintermelés kimutatása (Corynebacterium diphtheriae)
- a Petri-csésze aljára helyezünk egy a C. diphtheriae toxinja ellen termelt Ab-val átitatott szűrőpapír csíkot
- táptalajt öntünk a Petri-csészébe
- a szűrőpapírra merőlegesen baktériumsávokat oltunk az agar felszínére
- pozitív reakció esetén a papír és a baktériumsávok találkozásánál 45 fokos szögben precipitációs reakció figyelhető meg
- a teszt során pozitív (biztosan toxin termelő) illetve negatív kontroll törzseket használnak
D. Immunelektroforézis
a szérumfehérjék eltérő moltömegüknek és felszíni töltéseloszlásuknak megfelelően elektromos térerő hatására különböző
sebességgel vándorolnak a gélben
megfelelő idő elteltével a fehérjék elválnak egymástól, ekkor Ab keveréket mérünk a fehérjék sorozatával párhuzamosan
kialakított résbe inkubációs időt követően kialakulnak a precipitációs ívek
23
ezzel a módszerrel számos betegség azonosítható

immunfehérjék hiánya vagy megnövekedett mennyisége a szérumban, vizeletben
24
18. Agglutináció és gyakorlati alkalmazása.

Az agglutinációk olya immunkomplex kicsapódással járó folyamatok, amelyekben az antigének részecskék felületén helyezkednek
el.
Tehát az antigén nem molekuláris alakban van jelen, mint a precipitáció során, hanem korpuszkuláris.
Antigén lehet ez esetben: vvt, maga a baktérium, műanyag pl. latex szemcse antigénnel borítva
Az antigén neve ez esetben: agglutininogén, az ellenanyag pedig az agglutinin
Az olyan ellenanyagokat, amelyek képesek kötődni pl. a vvt-k felületéhez, de azokat nem képesek agglutinálni inkomplett
(blokkoló) ellenanyagoknak nevezzük. Ilyen pl. az anti-D ellenanyag. Ez esetben a kimutatáshoz szükségünk van egy másodlagos
ellenanyagra (az elsődleges ellenanyag ellen állatban termeltetett ellenanyagra), ami képes az agglutinációra.
1. Tárgylemez agglutináció
vércsoport meghatározás
baktériumok, törzsek, alcsoportok szerológiai azonosítása
A teszt során a vizsgálandó baktériumot v. vért keverjük össze az ellenanyaggal tárgylemezen

Pozitív esetben szabad szemmel jól látható agglutináció jön létre
baktériumazonosítás:
mivel a baktériumok pl. az E. coli sokféle O antigént tartalmazhat, először az agglutinációt polivalens savóval végezzük
el, ezt követően azzal a polivalens savót alkotó monovalens savókkal végezzük el az agglutinációs teszteket, melynél az
első alkalommal agglutinációt kaptunk. Az eljárás használatos járványok feltérképezésére pl. dyspepsia coli fertőzés,
illetve a kórokozó hordozás kimutatására.
Paul-Bunnel reakció
A mononucleosis infectiosa differenciáldiagnosztikájában használatos eljárás. A teszt lényege, ha a megbetegedést az
Ebstein-Barr vírus okozta, mivel a vírus a B sejteket fertőzi, azokat ellenanyag termelésre készteti. Ezeket az
ellenanyagokat heterophil ellenanyagoknak is nevezzük, mivel hozzákötődnek idegen vvt-khez. A teszt során a beteg
savóját összekeverik birka vagy lóvérrel. Pozitív esetben agglutinációt látunk. A Paul-Bunnel reakció más vírus fertőzés
(pl. Cytomegalovirus) esetén negatív!
2. Latex agglutinációk:
Az antigéneket latex partikulákhoz kötik

Az ellenanyagok is köthetők latex szemcsékhez, így a betegben levő bakteriális antigének mutathatók ki
Hamar elvégezhető
Meningitis kórokozójának azonosítására használatos

Neisseria meningitidis A, B, C, Y, W-135
Haemophylus influenzae b
Streptococcus agalactiae
Streptococcus pneumoniae
Escherichia coli K1 antigénje
Kimutatathatók még pl. vírusos hasmenések is ezen módszerrel (adenovírus)
3. Passzív hemagglutináció:
Az agglutinációk ezen típusában a vvt, nem mint antigén szerepel, hanem mint carrier, azaz hordozó közeg. Bakteriális
antigének könnyedén hozzáköthetők a vvt-k felszínéhez és így savóval összekeverve, szeropozitivitás esetén
hemagglutinációt látunk.
Ilyen teszt van forgalomban pl. a Treponema pallidum fertőzés során keletkezett ellenanyagok kimutatására.
A teszt során a beteg savóját összekeverjük a treponema specifikus antigénnel borított vvt-ket, mivel csak a vvt
passzívan, mint hordozó vesz részt a folyamatban, ezért passzív hemagglutinációról beszélünk.
Abban az esetben, ha a vvt-hez nem antigént, hanem ellenanyagot kötünk, antigént tudunk vele kimutatni, ekkor reverz
passzív hemagglutinációról beszélünk.
25
Gruber-Widal reakció
A bakteriális fertőzések során a beteg szervezetében ellenanyagok termelődnek, melyek kimutatása diagnosztikus lehet
Egyes kórokozók ellen termelt ellenanyagok felhasználhatók in vitro körülmények között a baktérium azonosítására
Ezt a reakciót az azonos vagy hasonló tünetekkel járó betegségek elkülönítésére használják:
- Typhus abdominális: Salmonella typhi

- Typhus abdominalis: Salmonella paratyphi A, B, C
- Typhus exantemicus: Rickettsia prowazeki
- Brucellosis: Brucella abortus
A teszt során három kémcsősorozatra van szükségünk
Első kémcsősorozat:
A beteg szérumából felező léptékű hígítási sort készítünk (1:100-tól hígítva 12800-ig)
Minden kémcsőhöz hozzáadunk azonos mennyiségű „O” antigént (ezt úgy állítjuk elő, hogy a salmonellát 2,5 óráig
forraljuk, ezalatt az „O” antigén ép marad, mert hőstabil (LPS), viszont a csilló „H” és Vi antigének tönkremennek). A
csöveket inkubáljuk 24 órán át 37 °C-on
Pozitív esetben már az 1:100 hígítású csőben is rögös agglutináció van
Második kémcsősorozat:
Minden kémcsőhöz hozzáadunk azonos mennyiségű „H” antigént (ezt úgy állítjuk elő, hogy a salmonellát formalinnal
kezeljük , ami tartósítja a „H”, azaz a csilló antigént).
A csöveket inkubáljuk 24 órán át 37 °C-on
Pozitív esetben már az 1:400 hígítású csőben is pelyhes agglutináció van
Harmadik kémcsősorozat:
Öt kémcsőbe belemérjük a beteg 1:100 hígítású szérumát
A csövekbe belemérjük a különböző antigéneket
1. kémcső: Salmonelle paratyphi A
2. kémcső: Salmonelle paratyphi B
3. kémcső: Salmonelle paratyphi C
4. kémcső: Rickettsia prowazeki helyett a hasonló antigént tartalmazó
5. kémcső: Brucella abortus antigén (Bang antigén).
A brucellosis igazolására szolgáló csőagglutinációs próba a Wright teszt

Proteus vulgaris OX19 antigén (Bien-Sontag antigén). A typhus exantemicus bizonyítására szolgáló Widal típusú
agglutináció neve: Weil-Felix reakció
Ha az első két kémcső sorozatban nem látunk agglutinációt a harmadik sorozatban látott agglutináció diagnosztikus,
vagyis az a baktérium felelős a lázas, ködös tünetekért.
26
19. Direkt és indirekt Coombs próba.

Anti-globulin mediált agglutinációk (Coombs teszt)
A legjobb példa erre az Rh inkompatibilitás vizsgálata
-Az Rh pozitív magzati vvt-k az Rh negatív anya szervezetében IgM és IgG típusú ellenanyagok termelését váltják ki a D antigén
ellen. A képződött ellenanyagok nem képesek haemagglutinálni, csak elfoglalják a kötőhelyeket ezért blokkoló vagy inkomplett
ellenanyagoknak is nevezik őket.
-A lekötődött inkomplett ellenanyag kimutatása egy másodlagos ellenanyaggal (anti-humán globulin/Coombs savó) lehetséges,
ami már agglutinációra képes .
Direkt Coombs teszt
azt vizsgáljuk, hogy az anyai anti-D lekötődött-e a magzati élet során. Az újszülöttből szükség van vvt-re, amit összekeverünk a
Coombs savóval. pozitív esetben kialakul a haemagglutináció
Indirekt Coombs teszt
-Az Rh negatív anya vérében levő anti-D ellenanyag kimutatására szolgál, ami az előző Rh pozitív terhesség kapcsán kezdett
termelődni.
-A teszt során négy kémcsőt használunk, és belemérjük az anyai savót, valamint a pozitív kontrollként használt an-D ellenanyagot
azután pedig az Rh pozitív vagy Rh negatív vvt-et a következő rendben.
1. kémcső: anyai savó + Rh pozitív vvt

2. kémcső: anyai savó + Rh negatív vvt
3. kémcső: anti-D + Rh pozitív vvt
4. kémcső: anti-D + Rh negatív vvt
(Amint látjuk egy valódi reakciónak háromféle kontrollja is van!)
Az inkubációt követően minden csőből kicseppentünk egy tárgylemezre és hozzájuk adjuk a Coombs savót.
Ha csak a harmadik csőből származó cseppben van agglutináció, akkor az anya vére nem tartalmaz anti-D-t. Ha az első csőből
származó cseppben is látunk agglutinációt, akkor az anyában keringő anti-D ellenanyag károsítja a magzat vvt-it.
27
20. Komplement kötési reakció.
Komplementkötési próba (komplement fixálási reakció, Wasserman)
a syphillis (vérbaj) diagnosztizálása

syphillis kórokozója a Treponema pallidum -nem specifikus reakció (reagin kimutatása)
Elméleti háttér
Az Ag-Ab komplex különböző másodlagos folyamatokat indít el, mint például a komplement aktiválás
A komplement aktiválódása során olyan komplex (MAC) alakul ki, amely a membrán lipid kettősrétegébe beépülve, azon egy
nyílást alakít ki és a sejt elpusztul
ha egy immunkomplex komplement jelenlétében alakul ki, akkor ez a reakció magával viszi a komplementet, fixálja, így
ugyanebben a mintában nem jöhet létre még egy komplementreakció
A teszt során szükséges komponensek

- birka vvt
- birka vvt ellenes Ab- (haemolizin)
- komplement (tengerimalac)
- kardiolipin – Treponema pallidum antigénjének felel meg
- betegtől savó
A teszt során a beteg savóját inkubáljuk komplement jelenlétében az antigénnel, majd a szenzibilizált birka vvt hozzáadásával
megpróbáljuk kimutatni a rendszerben maradt komplementet
Fertőzöttség esetén
a savóban van T.pallidum ellenes Ab (reagin), ami reagálni fog a kardiolipinnel— fixálja a komplementet
ha a mintához adunk birka vvt-t és hemolizint, akkor hiába az Ag-Ab komplex, komplement hiányában a vvt nem fog
haemolizálni
Ha nem áll fenn fertőzöttség

a savóban nincs T. pallidum ellenes Ab, így nem reagál a kardiolipinnel, így a komplement szabadon marad
ha a mintához hozzáadjuk a haemolizinnel szenzibilizált birka vvt-t, akkor az komplement jelenlétében haemolizálni fog
A komplement kötési próbát a Treponema pallidum ellen termelt ellenanyagok kimutatására dolgozták ki, de napjainkban
leginkább a vírus diagnosztikában használják. Ebben az esetekben a megfelelő vírus antigént használják és az arra specifikus
ellenanyagokat mutatják ki a savóból.
28
21. A baktériumok intracelluláris enzimjeinek kimutatására szolgáló biokémiai próbák.
29
30
31
22. A baktériumok extracelluláris enzimjeinek kimutatására szolgáló biokémiai próbák.
32
33
23. Coccusok elkülönítése alaki és tenyésztési tulajdonságaik alapján.
34
35
24. Bélbaktériumok fő csoportjainak elkülönítése biokémiai tevékenységük alapján.
Enterobacteriaceae közös tulajdonságai:

- Gram negatív pálcák
- faktultatív anaerobok
- glükózt bont
- nitrátot nitritté redukálja
Más elkülönítési módszerek:
E. coli és Klebsiella elkülönítése ureáz próbán kívül
- indol próbával (E. coli +, Klebsiella -)

- metilvörös próbával (e. coli +, Klebsiella -)
- Voges Proskauer reakcióval ( e. coli -, Klebsiella +)
36
25. Vizsgálati anyagok vétele és feldolgozása anaerob bakteriális fertőzés esetén. Anaerob
tenyésztés.
Obligát anaerob baktériumok:
• szaporodásukhoz nem használnak oxigént
• nincs citokróm enzimrendszerük
• energianyerés a tápanyagok fermentálásával történik
• hiányzik a szuperoxid-dizmutáz (SOD) és kataláz enzimük
• elpusztulnak az oxigén vagy a toxikus szabad gyökök hatására
• nem tenyészthetők légköri levegőn
• szaporodásukhoz alacsony redoxpotenciál szükséges
• szigorúan anaerobok: kevesebb, mint 0.5% oxigén jelenlétében képesek csak szaporodni
• mérsékelten anaerob baktériumok: 2-8% oxigén jelenlétében még képesek szaporodni
Tenyésztésükhöz speciális alacsony redoxipotenciállal rendelkező tápfolyadék szükséges.

- Holman táptalaj: darált húst tartalmaz
- Tioglikolát táptalaj
Tenyésztés biológiai eljárással (Fortner eljárás)

Anaerob körülményt úgy is létrehozhatunk, hogy egy Petri csészében levő táptalaj egyik felébe egy nagyon intenzíven növő
baktériumot szélesztünk, a másik felébe pedig az anaerob baktériumot. A jól növő baktérium gyorsan elfogyasztja a lezárt Petri
csészében az oxigént és ezután az anarob baktérium kinő.
Tenyésztés anaerosztátban
Ez egy fém henger, amiből a csészék behelyezése után eltávolítjuk az oxigént tartalmazó levegőt, és ezután többször átöblítjük
indifferens gázzal
Tenyésztés Gas Pak készülékben

Fém vagy átlátszó műanyaghenger (kb. 10 Petri csésze fér bele). A henger fedő részének belső felén egy palládium katalizátor van.
A minták behelyezése után egy zacskóban levő tablettához vizet adunk és beletesszük a fémhengerbe. A tablettából a víz hatására
hidrogén szabadul fel, ami a palládium katalizátoron egyesül a hengerben található oxigénnel. Így anaerob körülmény jön létre.
Egy másik tablettából viszont CO2 szabadul fel víz jelenlétében, a baktériumok egy része igényli a CO2 jelenlétét a szaporodás
során.
Pirogallol
A levegőben levő oxigén megköthető lúgos pirogallollal is. Az eljárás során a Petri csésze fedelébe többrétegű papírvattát
helyezünk, majd kb. 1 g mennyiségű pirogallolt és Na-karbonátot teszünk rá és a papírt vízzel nedvesítjük. Ezek után a leoltott
táptalajt gyorsan ráborítják, és szalaggal légmentesen lezárják a csészét.
Az anaerob baktériumokra gyanús mintákat megfelelő tápfolyadékban kell szállítani, és az átoltásuk anaerob kamrákban történik.
- A mintavétel során különösen ügyelni kell arra, hogy a test különböző régióiban normál flóraként jelenlevő anaerob
baktériumokkal a mintavétel során ne szennyeződjön a vizsgálati anyag.
- Mivel gyakran polimikrobiális infekcióról van szó fontos, hogy a vizsgálati anyag mielőbb a laboratóriumba jusson,
hiszen a gyor-sabban szaporodó fakultatív anaerob baktériumok túlnőhetik az oxigénérzékeny, és még anaerob
körülmények között is lassan osztódó, szigorúan anaerob fajokat.
- A vizsgálat sikerének alapfeltétele, hogy a klinikus a mintavétel során nyert váladékot anaerob körülmények között
(megfelelő transzportközeg) küldje a laboratóriumba.
- A sima steril csőben beküldött vizsgálati anaerob vizsgálatra nem alkalmas, a laboratórium ilyen mintából anaerob
vizsgálatot nem végez.
- A direkt Gram-festett kenet vizsgálata utalhat anaerob infekcióra, ha a kenetben jellegzetes morfológiájú anaerob
baktériumok láthatók (clostridiumok) vagy vegyes Gram-pozitív, Gram-negatív pálcák, coccusok együttes előfor-dulását
találjuk.
- A tenyésztést megfe-lelő összetételű véres és szelektív (az aerob baktériumok szaporodását gátló) táptalajokon, anae-rob
légtérben végezzük.
- A biokémiai próbák mellett a rövid szénláncú zsírsavak gázkromatográfiás analízise segítheti a species meghatározást.
Mivel az anaerob speciesek között nagy különbségek lehetnek a szaporodás gyorsaságában, sokszor 4–7 napig is
inkubálni kell az eredeti lemezeket ahhoz, hogy egyes, lassan növő speciesek telepei megjelenjenek a táptalaj felszínén.
- Az anaerob baktériumok klasszikus besorolása fenotípusos tulajdonságaikon (morfológia, biokémiai reakciók, az általuk
termelt rövidszénláncú zsírsavak gázkromatográfiás kimutatása) alapszik.
- Ezeket a fenotípusos tulajdonságokat az alapvetően lassabban szaporodó és speciális légköri viszonyokat igénylő
anaerob baktériumok esetén a tenyésztés körülményei még jobban befolyásolják, mint az aerob és fakultatív anaerob
baktériumokét.
- Így nem csodálkozhatunk, hogy a molekuláris genetikai módszerek térhódításával számos taxonómiai változásra, új
genusok és speciesek bevezetésére került sor.
- A fakultatív anaerob baktériumok esetében rutinszerűen használt automatizált identifikáló rendszerek legfeljebb a
37
gyorsan növő anaerob baktériumok (clostridiumok, B. fragilis és rokon törzsek) esetében adnak használható eredményt.
- Az anaerob baktériumok antibiotikum rezisztencia vizsgálata során a szemikvantitatív korongdiffúziós módszer
használata nem ajánlott, az antibiotikum érzékenységet E-teszt módszerrel, a minimális gátló koncentráció megadásával
határozzuk meg.
- A laboratóriumi diagnózis eredménye súlyos, életet veszélyeztető anaerob infekciók esetén legtöbbször nem várható
meg, az empirikus antibiotikum terápia elindítása indokolt.
- Bár az anaerob baktériumok körében az antibiotikum rezisztencia terjedése nem olyan mértékű, mint a fakultatív
anaerob vagy aerob baktériumok között, a klinikusnak tudatában kell lenni, hogy nem minden antibiotikum használható
az anaerob infekciók terápiájában.
- Az aminoglikozidok nem hatnak az anaerob kórokozókra, mert a sejtbe jutásuk oxigénigényes aktív transzport útján
történik.
- Az aminopenicillinek és a tetraciklinek nem minden anaerob baktériumra hatnak (a törzsek egy jelentős része termel β-
laktamáz enzimet és a tetraciklin szerzett rezisztencia is igen elterjedt az anaerob baktériumok között).
- A fluorokinolonok közül csak a legújabb vegyületeknek (moxifloxacin, gatifloxacin) van anti-anaerob hatása.
- Fontos, hogy a nem spórás anaerob baktériumok által okozott vegyes infekciókban olyan antibiotikumot válasszon a
klinikus, mely egyedül (carbapenemek), vagy kombinációban (pl. a klasszikus kombináció: aminoglikozid és
clindamycin) lefedi a folyamatban szerepet játszó különböző fakultatív és strikt anaerob és aerob kórokozókat is.
légmentesen záró tető
redox indikátor
(metilénkék)
Petri csészék
38
26. Torokváladék, köpet, nasopharyngeális váladék és fülváladék bakteriológiai vizsgálata.
A felső légúti minták általában szennyezett a normál nyálflórával, így a valódi felsőléguti pathogének megtalálása nehéz feladat
lehet a laboratórium számára. A fiziológiás só oldattal megnedvesített tamponnal vett mintát transzport közegben (Stuart közeg)
kell a laboratóriumba szállítani, ez megvédi a vizsgálati anyagot a kiszáradástól, illetve biztosítja az érzékeny pathogének
(Haemophilus influenzae, Streptococcus pneumoniae, Moraxella catharralis) túlélését. A nasopharyngealis tamponnal vett
vizsgálati anyag tenyésztése sokkal reálisabb képet adhat a felsőléguti infekciók kórokozójáról, a tonsillitis kivételével. A
Staphylococcus aureus orrhordozást az orr elülső részéből tamponnal vett minta tenyésztésével lehet vizsgálni, elsősorban a műtéti
szakmában dolgozó egészségügyi dolgozóknál.
A leoltást véres agar táptalajra, speciálisan dúsított csokoládé agar táptalajra és a Gram-negatív baktériumok szelektív
tenyésztésére használt eosin-methilénkék táptalajra végezzünk. Amennyiben Corynebacterium diphtheriae okozta infekció gyanúja
áll fenn, speciális tellurit (Cauberg) tartalmú táptalajra oltunk.
A krónikus otitis, illetve sinusitis esetében anaerob baktériumok pathogén szerepe is szóba jön, ilyenkor a leoltást K1 vitaminnal
és cysteinnel kiegészített specialis véresagar táptalajra is le kell oltani és a lemezeket anaerob körülmények között inkubálni. A
felső légúti pathogének izolálását követően az identifikálás a telepmorfológia, a véres lemezen észlelt haemolysis és a Gram-festés
mellett hagyományos biokémiai próbákkal történik. Az antibiotikum rezisztencia meghatározásra a korong-diffúziós módszert
alkalmazzuk. Számos felső légúti pathogén termel beta-lactamase enzimet, így egyes esetekben (Pl. Haemophilus influenzae)
szükség lehet az enzimtermelés kimutatására a nitrocefin (kromogén szubsztrát) bontása útján.
Leggyakoribb felső légúti pathogének:
- Acut pharyngitis és tonsillitis:

- A-csoportú Streptococcus (Streptococcus pyogenes)
o Neisseria gonorrhoeae
o Neisseria meningitidis
o Staphylococcus aureus
o Haemophilus influenzae
o Streptococcus pneumoniae
o Corynebacterium diphtheriae
o Corynebacterium haemolyticus
o Vincent, angina (Fusobacterium nucleatum és más anaerob baktériumok)
- Acut otitis media
o Haemophilus influenzae
o Moraxella catarrhalis
o Streptococcus pyogenes
- Acut sinusitis
o Haemaphilus influenzae
o Moraxella catarrhalis
o anaerob streptococcusok (ritkábban)
o Staphylococcus aureus (ritkábban)
- Krónikus otitis, krónikus sinusitis
o Az előzőek mellett anaerob baktériumok
- külső fülgyulladás
o Pseudomonas spp
Mintavétel alsó légúti infekciók esetében
Alsó légúti infekció során a vizsgálati anyag leggyakrabban köpet. A köpetürítés során azonban gyakran kontaminálódik az
oropharyngeális flórával. Így érdemes a köpet gyűjtése előtt a szájüreg öblítése csapvízzel. Lehetőség szerint ügyelni kell arra,
hogy a mintavétel során a mélylégutakból származó minta kerüljön beküldésre a laboratóriumba és ne a nyál. Köpet nyerhető még
nasotracheális aspiráció útján vagy bonchoscopos vizsgálattal. Az utóbbi esetében bronchoalveolaris lavage-al, vagy védett kefe
módszerrel történik a mintavétel. A vizsgálati anyag kvantitatív tenyésztése segít a valódi pathogén megtalálásában >103/ml
csíraszámban jelenlévő baktérium valódi pathogénnek tartható. A védett kefével nyert minta anaerob tenyésztésre is alkalmas
(aspirációs pneumonia) A BAL-lal vett mintából atípusos kórokozók keresése során Legionella szelektív táptalaj, illetve
Mycoplasma szelektív táptalajra lehet leoltást végezni. Chlamydophila pneumoniae okozta infekció gyanúja esetén PCR
vizsgálatra van lehetőség.
Ürített köpet esetében csak akkor kell leoltást végezni, ha az előzetes mikroszkópos vizsgálat igazolta, hogy valóban a mély
légutakból származik a vizsgálati anyag. Leoltást kell végezni véres agar, csokoládé agar, Saboroud agar és a Gram-negatív
szelektív eosin-methilénkék agarra. Amennyiben a köpetben saválló baktériumokat látunk (TBC gyanúja esetén) a gyűjtött
köpetből leoltást kell végezni Lövenstein, Sula táptalajokra is a Mycobacterium sp tenyésztése céljából. Speciális táptalajok
alkalmazása szükséges Legionella, Mycoplasma tenyésztése során.
39
A közösségben szerzett pneumonia leggyakoribb kórokozói

- Streptococcus pneumoniae
- Haemophilus influenzae
- Staphylococcus aureus
- Klebsiella pneumoniae
- Mycoplasma pneumoniae (fiatal felnőtt korban)
- Leginella spp (idős korban)
- Chlamydophila pneumoniae
A nozokomiális pneumonia leggyakoribb kórokozói
- Klebsiella pneumoniae
- Escherichia coli
- Serratia spp.
- Enterobacter spp
- Pseudomonas
- Candida spp
-
Aspirációs pneumoniában anaerob baktériumok (Bacteroides, Prevotella, Porphyromonas, Fusobacterium, Peptostreptococcus
szintén szerepet játszhat. Gondolni kell vírusok (influenza, parainfluenza, RSV, adeno), parazita (Pneumocystis jiroveci) kóroki
szerepére is.
40
27. Vizelet, húgycső- és hüvelyváladék bakteriológiai vizsgálata.
Húgyúti infekció során a vizeletben lévő baktériumok szemi-kvantitatív vagy kvantitatív meghatározása történik. Ahhoz hogy a
klinikailag releváns kórokozót izoláljuk a mintavétel szabályainak betartása elengedhetetlen.
A vizeletminta vételének legegyszerűbb formája, mind férfinál mind, nőnél a megfelelő mosakodást követő középsugaras vizelet
mintavétel, ami steril vizeletminta gyűjtő edénybe történik. Ritkán, főleg csecsemőknél alkalmazzák a suprapubicus hólyag
punkcióval történő mintavételt. Tartós katétert viselőknél a mintát a gyűjtő zsákból venni. A vizeletminta laboratóriumba történő
szállítása 2 órán belül meg kell, hogy történjen. Hosszabb transzport esetén a vizeletmintát +4 °C-on kell tárolni. Ha a vétel és
laboratóriumi feldolgozás között hosszabb idő telik el és a vizeletmintát nem hűtve tárolják, fals pozitív eredményre vezethet a
bakteriológiai vizsgálat.
Terhes nők aszimptomatikus bakteriuria vizsgálatára, valamint a háziorvosi gyakorlatban a vizeletminták vizsgálatára előnyös az
Uricult rendszer. A megfelelő táptalajjal fedett műanyag hordozó lemezt a frissen ürített vizeletbe kell mártani majd megfelelő
tároló edénybe visszahelyezve 24 óráig 37 °C-on inkubálni. A táptalaj felszínén talált telepek száma a gyártó által rendelkezésre
bocsátott skálához hasonlítható.
A vizeletminták rutin tenyésztésére véres agar táptalajt és eosin-methilénkék táptalajt használunk. A kioltás kalibrált kaccsal
történik és így megközelítő ml-kénti csíraszám adható meg.
Értékelés:
-A > 105/ml csíraszám esetén szignifikáns bakteriúriáról beszélünk.
-Amennyiben < 104/ml csíraszámot kapunk és 2, vagy több különböző telepet látunk a vizeletminta feltehetően nem megfelelő
módon lett levéve (kontaminált vizelet, nem sikerült a mosakodás).
-Bizonyos esetekben alacsonyabb csíraszámban (< 105/ml) tenyésző uropathogént is kórokozónak kell tekinteni (nők akut
urethralis szindrómája vagy antibiotikum szedés során végzett vizsgálat, idősek, terhesekesetén).
A vizeletmintából izolált klinikailag releváns baktériumok azonosítása a telepmorfológia, a növekedési körülmények, Gram festés
valamint biokémiai próbák alapján történik. Az antibiotikum rezisztencia vizsgálatot a korongdiffuziós módszerrel végezzük.
A leggyakoribb uropathogének:
- Escherichia coli (80%)
- Klebsiella spp.
- Enterobacter spp.
- Serratia spp.
- Proteus (15%)
- Providencia
- Pseudomonas (nosocomiális)
- Enterococcus spp.
- Staphylococcus saprophyticus (fiatal nők)
- Candida spp.
A Pseudomonas spp elsősorban tartós katétert viselők esetében, illetve Candida spp széles spektrumú antibiotikumot kapók
esetében izolálható. Ritkán húgyúti infekciót okozhat a Chlamydia trachomatis, Ureaplasma urealyticum, mely mindkettő speciális
tenyésztési körülményeket igényel, (napjainkban inkább PCR segítségével mutatják ki).
A hüvelyből a mintavétel a nőgyógyászai vizsgálaton vagy nemi beteg gondozóban történik

speciális kefe vagy tampon segítségével.
Fontosabb pathogének:
- Neisseria gonorrhoeae
- Gardnerella vaginalis
- Mobiluncus curtesii
- Chlamydia trachomatis
- Urealasma urealyticum
- Trichomonas vaginalis
- Candida speciesek
A mintát gyanútó függően Thayer-Martin agarra (N. gonorrhoeae), vagy anaerob módon (Mobiluncus) inkubáljuk és biokémiai
módszerekkel azonosítjuk.
A Chlamydiák Mycoplasmák, Trichomonas kimutatására lehetséges multiplex PCR használata. A N. gonorrhoeae is kimutatható
PCR-rel, de nagyon fontos kitenyészteni, hogy tudjuk, hogy milyen rezisztenciájú törzsek perzisztálnak az adott területen. A
Trichomonas vaginalis is tenyészthető táptalajban, de manapság PCR-rel mutatják ki.
41
28. A vér bakteriológiai vizsgálata (hemokultúra készítése és értékelése).
A vér bakteriológiai vizsgálata olyan esetben indokolt, amikor a bacteriaemia klinikai tünetei fennállnak.
-A súlyos infekciós betegségben szenvedő betegeknél a vér bakteriológiai vizsgálata szinte az egyetlen módszer, amely segít a
kórokozó azonosításában.
-A mintavétel során nagy figyelmet kell fordítani a bőr dezinficiálására a vénapunkció helyén, hiszen egyes, a bőr normál flóráját
képező baktériumok, mint a koaguláz-negatív staphylococcusok, a propionibacterium tévesen pozitív eredményt adhat. Ugyanezen
baktériumok azonban nemcsak kontaminánsként szerepelhetnek a haemokultúrákban, hanem immunszupprimált egyéneknél
valódi pathogénként értékelendők.
-A vérvétel helyét 2%-os jód oldattal körkörös mozdulattal belülről kifelé letöröljük, majd alkohollal megismételjük. Száradást
követően fecskendővel vagy zárt vérvételi szerelékkel történik a mintavétel.
-A haemokultúra palackok gumidugójának fertőtlenítése után 5-10 ml vért adagolunk a palackba miközben azt folyamatosan
rázogatjuk. A vér mennyisége függ az alkalmazott heamokultúra rendszertől. Általában a vér és a palackban lévő tápfolyadék
aránya 1:10. Ez biztosítja a baktériumok szaporodását gátló anyagok az antibiotikum felhígulását. Általában egy vérvétel során két
palackot kell beoltani aerob és anaerob célra.
-Bacteriaemia gyanúja esetén lehetőség szerint az antibiotikum terápia megkezdése előtt kell haemokultúrát indítani. Ha már
antibiotikum terápia folyik, akkor a mintavétel az újabb antibiotikum adag beadása előtt kell, hogy történjen. Intermittáló láz
esetén fontos, hogy a láz felszálló szakaszában történjen a mintavétel, amikor nagyobb százalékban vannak jelen ép baktériumok a
vérpályában.
-Számos különböző gyári automatizált (Vital, Bactalert) vagy hagyományos (Orion Oxoid Signal System) haemokultúra rendszer
áll rendelkezésre. A hagyományos palackok esetén az 5-7. napos inkubációs idő alatt, naponkénti kioltásokat végez a
laboratórium, míg az automaták esetében a baktériumnövekedést (CO2 termelés alapján) a palackban automata leolvasó rendszer
követi. A Signal System (Oxoid) mind az aerob mind egyes anaerob baktériumok növekedését is biztosítja és a palackra helyezett
feltét segítséget nyújt arra, hogy naponkénti kioltás nélkül követhessük a palack pozitívvá válását.
A vérből leggyakrabban izolálható pathogének:

- Koaguláz-negatív staphylococcusok
- Escherichia coli
- Klebsiella spp.
- Pseudomonas spp.
- Bacteroides spp.
- Candida spp.
A rutin laboratóriumi tevékenység során rendkívül fontos, hogy a vérből izolált baktérium identifikálása és az antibiotikum
rezisztencia meghatározása minél előbb megtörténjen. Így a hagyományos módszerek mellett fontos a gyors automatizált
identifikáló és rezisztencia meghatározó rendszerek alkalmazásának. Egyes esetekben indokolt az izolált baktériumnál
meghatározni az alkalmazni kívánt antibiotikum MIC illetve MBC értékét (pl. osteomyelitis).
42
29. Genny, sebváladék, punktátum és liquor bakteriológiai vizsgálata.
A bakteriális meningitis végső diagnózisát a liquor tenyésztés eredménye adja. Liquort lumbálpunkcióval nyerik a sterilitás
maximális betartása mellett (nem csak a minta kontaminációját fontos elkerülni, hanem liquor űr kontaminációja nozokomiális
infekcióhoz vezethet). A kémiai laboratóriumi vizsgálatok (fehérvérsejtszám, polymorphonuclearis sejtek száma, lymphocyták
száma, a glukóz és a fehérje mennyisége) csak megerősítheti a meningitis diagnózisát, de nem zárhatja ki. Mikrobiológiai
vizsgálatra 4-5 ml liqour minta beküldése szükséges (lehetőleg 37°C-on). A direkt Gram-festés során látott baktérium alakok
segíthetnek az empirikus terápia indításában. Lehetőség van a leggyakoribb meningitist okozó baktériumokra specifikus antigének
kimutatására közvetlenül a liqour mintából latex agglutinációs teszttel. Ez egy gyorsdiagnosztikai módszernek számít és akkor is
igazolhatja a feltételezett pathogént, ha az empirikusan megkezdett antibiotikum terápia miatt a kórokozót már tenyésztéssel nem
tudjuk kimutatni.
A leoltást véres, csokoládé és eosin-methilénkék táptalajra végezzük. Sabouraud agart használunk a Candida spp infekció gyanúja
esetén. Trauma vagy agytályog esetében indokolt lehet a liqour anaerob módon történő tenyésztése is. Ha a közvetlen kenetben
nagyszámú baktériumot látunk direkt rezisztencia vizsgálat (korongdiffúziós módszerrel) végzése indokolt.
A leggyakoribb kórokozók meningitisben
- Neisseria meningitidis
- Haemophilus influenzae
- Escherichia coli
- Listeria monocytogenes
- Streptococcus agalactiae
- Klebsiella spp
- Pseudomonas spp
Különböző vírusok (enterovrus, mumps vírus, LCM, herpes vírus, CMV EBV) szintén okozhat meningitist. Speciális esetben,
negatív bakteriológiai és virológiai eredmények esetén gondolni kell a szabadon élő amoebák esetleges pathogén szerepére is.
Sebekből a mintavétel a seb közepéből történik, hogy elkerüljük a bőrről a normál flórát alkotó baktériumok kontaminációját. A
tályogból a mintavétel punkcióval történik.
A mintát véres agarra oltják és aerob anaerob módon tenyésztésre kerül
Gyakori kórokozók
- Streptococcus
- Staphylococcus
- Pseudomonas
- Proteus
- Actinomyces
- anaerob peptostreptococcusok
- Clostridiumok
43
30. Széklet bakteriológiai vizsgálata.
A gastroenteritiseknek számos oka lehet. Ezeknek csak egy részét képezik az infekciós eredetű kórképek. Hasmenéssel járó
gastroenteritist, enterocolitist okozhat számos baktérium, vírus és parazita. A bakteriális kórokozók kimutatására 2-3 g
székletmintát kell beküldeni a laboratóriumba megfelelő széklettartályban. A minta lehetőleg a széklet véres, nyákos, esetleg
gennyes részéből származzon. Ha a transzport hosszabb időt vesz igénybe és a feltételezett kórokozó Shigella a székletmintát
glicerines széklettartósító oldatban érdemes beküldeni a laboratóriumba.
A székletminta leoltásánál speciális szelektáló táptalajokat kell alkalmazni ahhoz, hogy a széklet normál flóráját
visszaszoríthassuk és így lehetőség nyíljon a pathogén baktérium megtalálására (pl. bizmuthsulfát és brillant zöld táptalaj a
samonellák esetében, desoxycolatcitrat táptalajt a shigellák esetében stb.).
A primer lemezről a típusos telepmorfológiát mutató telepeket izolálni kell és hagyományos vagy automatizált biokémiai
próbákkal azonosítani a feltételezett kórokozót. Legtöbb esetben szükséges az izolált törzs szerotipizálása is járványügyi
szempontból (pl. salmonellosis).
Campylobacter, Cholera, Enterohaemorrhagiás E. coli (EHEC) esetében speciális táptalajok és/vagy inkubációs körülmények
alkalmazása szükséges.
Clostridium difficile az „antibiotic associated diarrhoea” és a „pseudomembranosus enterocolitis” leggyakoribb kórokozója. Az

általa okozott kórkép igazolásakor az iránydiagnózisnak megfelelően egy speciális táptalajt alkalmazunk a baktérium izolálására
(CCFA). A leoltott lemezeket 48 óráig anaerob körülmények között kell inkubálni. A jellegzetes telepek izolálása valamint a
diagnózis bizonyítására szolgáló biokémiai próbák elvégzése után el kell végezni az izolált baktérium levestenyészetének
szűrletéből a toxin kimutatást. Lehetőség van a szabad széklet toxin kimutatásával (tenyésztés nélkül) is igazolni a kórképet. A
toxin kimutatás klasszikus módszere a széklet vagy tenyészetszűrlet szövetkultúrán mérhető citotoxikus hatásának (HeLa
sejkultúrán) vizsgálata. Különböző egyéb antigén kimutatási módszerek (latexagglutináció, ELISA) is alkalmasak a toxin
specifikus kimutatásra.
Az újszülöttek és csecsemők hasmenésének leggyakoribb oka a rotavirus fertőzés. Felnőtteknél az adeno vírus mellett a Norwalk
ágens ritkábban enterovirusok, reovirus is lehet a kórokozó.
Gastroenteritist okozó baktériumok
- invazív megbetegedést okozók

o Salmonella typhi
o Salmonella species
o Shigella spp
o EIEC
o Yersinia enterocolitica
- hordozó
o Salmonella typhi
o Salmonella species
- Enterotoxicus intestinális betegségek okozói

o ETEC
o Vibrio cholerae
o Bacillus cereus
o Clostridium perfringens
o Clostridium botulinum
o Enterotoxigenic S. aureus
- Egyéb
o Clostridium difficile
o EPEC, EHEC
- Vírus
o Calicivirus
o Rotavirus
- Proozoonok
o Entamoeba hystolitica
o Giardia lamblia
o Cryptosporidium parvum
44
31. Mikológiai vizsgálómódszerek.

Natív vizsgálat
A gombaképleteket, hifát, spóratartót úgy tudjuk láthatóvá tenni, hogy a betegből származó mintát (körmöt, hajat) először
30%-os KOH-dal kezeljük. Ez a kezelés elegendő a szaruképletek feloldásához viszont láthatóvá válnak a gomba elemek.
A gombák vizsgálata történhet cellux szalagos mintavétellel is, ennek során a ragasztó csíkot a vizsgálandó felületre nyomva a
gomba elemek megtapadnak és ezt követően a csíkot tárgylemezre ragasztva lehet vizsgálni mikroszkóp alatt.
Festés
- Gram festés: valamennyi gomba Gram pozitívan festődik

- Ezüstözés: hisztopathológiai metszetek festésére szolgál, így főleg dimorf gombákat mutathatunk ki
- Tusfestés: Cryptococus neoformans kimutatására
- Calcofluor festés: a gombák ezzel a festéssel fluoreszkálnak
Tenyésztés
- Általános an a Sabouraud táptalaj használatos a gombák tenyésztésére, mely szénforrásként glükózt, nitrogén forrásként
pedig peptont tartalmaz, a pH-ja 5,6.
- A gombák tenyésztése kétféle hőmérsékleten történik 24 és 37°C-on (lehet, hogy a mintánk dimorf gombát tartalmaz)
- Az izoláláskor általában tartalmaznia kell a táptalajnak vért, mivel a dimorf gombák eléggé igényesek
- A táptalajnak tartalmaznia kell antibiotikumot, mivel a mintavétel nem steril körülmények között történik, így a
baktériumok kontaminálhatják a mintát (klorámfenikol, gentamicin)
- A táptalajnak tartalmaznia kell cycloheximidet, ez a szer gátolja a gyorsan osztódó penészgombák szaporodását, melyek
könnyen kontaminálják a mintát a mintavétel során. Viszont, ha a minta likvor, nem szabad, hogy benne legyen a
táptalajban, mivel a Cryptococcus neoformans érzékeny rá és így nem lehetséges ilyen körülmények között a
kitenyésztése.
- A gombák tenyésztésére minimálisan 2 hetet kell fordítani, ezek után adható ki a negatív lelet.
- A Candidák tenyésztése esetén kukoricaliszt adható a táptalajhoz, ilyen módon tenyésztve chlamydospórákat fejleszt, ha
szérumot adunk a táptalajhoz alkalmassá válik a C. albicans kimutatására, ami a szérum hatására jellegzetes „germtube”-
ot képez
- A gyakoribb Candidák species szintű elkülönítésére használatos a Chrom agar , mely a különböző fajok szubsztrátjait
tartalmazza. Így a Candida fajok különböző színben nőnek ki a táptalajon.
Biokémiai próbák
- Cukorfermentációs próbák
o Hasonlóan a baktériumokhoz a gombák is képesek a cukrokat fermentálni Cukor asszimilációs teszt
o Bizonyos gombák adott cukor jelenlétében mutatnak szaporodást. A teszt olyan, mint az antibiotikum
érzékenységi teszt. Jelen esetben a korongokban cukor van és a gomba az adott cukrot tartalmazó korong körül
fog növekedést mutatni
- Ureáz próba: hasonló a baktériumokéhoz
Vitamin stimulációs teszt

A dermatofitonok elkülönítésére használatos módszer. Vitamin mentes táptalajból indulnak ki, majd a vitaminokat egyesével
adagolva bizonyos dermatofitonok meghatározott vitaminok jelenlétében kezdenek el szaporodni.
Hajperforációs teszt
Sterilizált szőke hajszálat használnak a teszt során. a gombák mutathatnak exotrix illetve endotrix növekedést.
Modern eljárások:
Pulzáló mezejű elektroforézis (egyes fajok kariotípusának elemzése)

- A sejtfalkomponensek gáz- vagy folyadékkromatográfiás, mágneses rezonanciás és metilációs módszerrel való
vizsgálata
- Az adott faj citokróm c-jének vagy más proteinjének aminosav-szekvencia analízise.
- DNS-hibridizáció
- Az adott faj DNS guanin-citozin arányának vizsgálata.
- Csak az 1:32 titer feletti érték fogadható el pozitívnak, ha ez alatt van, valószínű a keresztreakció
- Lehetőség szerint két időben levett savópárt kell vizsgálni, és titeremelkedést kimutatni
45
- Ha csak alacsony titerben van pozitivitás a rokongombákkal is el kell végezni a tesztet.

- Negatív szerológiai eredmény nem zárja ki a mycosist, ebben az esetben immunszuppresszió állhat fenn
- Leggyakoribb betegségek , melyeknél használjuk a szerológiát: aspergillosis, coccidioidosis, candidiasis, hystoplasmosis
- Ezek a leggyakoribb módszerek: complementkötési teszt, immundiffúzió, latex- agglutináció, ELISA,
immunfluoreszcencia
Bőrpróbák
- Az aspergillus antigén kivételével, ami azonnali 15 perces vagy 4-6 órás bőrreakciót vált ki,
- A többi gombaantigén intradermális beadása kései típusú reakciót vált ki (48 óra) ( hasonló a Mantoux próbához)
- Fontos dolog, hogy a negatív bőrteszt két dolgot jelent: fertőzetlenséget vagy terminális disszeminációt
- Ez utóbbi esetben a teszt pozitívvá válása a jó prognózis jele.
46
32. Parazitológiai vizsgálómódszerek.
protozoológiai és helminthológiai vizsgálatok összessége
47
48
33. A typhus abdominalis szerológiai diagnózisa.

- A mindmáig legelterjedtebb módszer az O és H antigének elleni ellenanyagok mennyiségét (titerét) vizsgáló Widal-
csőagglutinációs teszt.
- Igazi diagnosztikus értékkel a titer egy hét–tíz nap alatt beálló, minimum négyszeres emelkedése bír, tovább nyújtva a
kórisme felállításához szükséges időt.
- A gyakorlatban az egyszeri 1:50 – 1:100 -as O titer értékeket már gyanúsnak tekintjük, igaz, ezt korábbi tífusz vagy
hasonló epitópokat hordozó salmonellával történő fertőzés, védőoltás is okozhatja.
- A szerológiai vizsgálatok érzékenységének és fajlagosságának jelentős növekedése várható az egyre terjedő ELISA
tesztektől.
- A Vi antigénellenes antitestek megléte vizsgálatának elsősorban a tünetmentes hordozók felismerésében van jelentősége.
Gruber-Widal reakció
A bakteriális fertőzések során a beteg szervezetében ellenanyagok termelődnek, melyek kimutatása diagnosztikus lehet
Egyes kórokozók ellen termelt ellenanyagok felhasználhatók in vitro körülmények között a baktérium azonosítására
Ezt a reakciót az azonos vagy hasonló tünetekkel járó betegségek elkülönítésére használják:
- Typhus abdominális: Salmonella typhi

- Typhus abdominalis: Salmonella paratyphi A, B, C
- Typhus exantemicus: Rickettsia prowazeki
- Brucellosis: Brucella abortus
A teszt során három kémcsősorozatra van szükségünk
Első kémcsősorozat:
Minden kémcsőhöz hozzáadunk azonos mennyiségű „O” antigént (ezt úgy állítjuk elő, hogy a salmonellát 2,5 óráig
forraljuk, ezalatt az „O” antigén ép marad, mert hőstabil (LPS), viszont a csilló „H” és Vi antigének tönkremennek). A
csöveket inkubáljuk 24 órán át 37 °C-on
Pozitív esetben már az 1:100 hígítású csőben is rögös agglutináció van
Második kémcsősorozat:
Minden kémcsőhöz hozzáadunk azonos mennyiségű „H” antigént (ezt úgy állítjuk elő, hogy a salmonellát formalinnal
kezeljük , ami tartósítja a „H”, azaz a csilló antigént).
A csöveket inkubáljuk 24 órán át 37 °C-on
Pozitív esetben már az 1:400 hígítású csőben is pelyhes agglutináció van
Harmadik kémcsősorozat:
Öt kémcsőbe belemérjük a beteg 1:100 hígítású szérumát
A csövekbe belemérjük a különböző antigéneket
1. kémcső: Salmonelle paratyphi A
2. kémcső: Salmonelle paratyphi B
3. kémcső: Salmonelle paratyphi C
4. kémcső: Rickettsia prowazeki helyett a hasonló antigént tartalmazó
5. kémcső: Brucella abortus antigén (Bang antigén).
A brucellosis igazolására szolgáló csőagglutinációs próba a Wright teszt

Proteus vulgaris OX19 antigén (Bien-Sontag antigén). A typhus exantemicus bizonyítására szolgáló Widal típusú
agglutináció neve: Weil-Felix reakció
Ha az első két kémcső sorozatban nem látunk agglutinációt a harmadik sorozatban látott agglutináció diagnosztikus,
vagyis az a baktérium felelős a lázas, ködös tünetekért.
49
34. A lues szerológiai diagnózisa.
I. Tesztek az olyan ellenanyagok kimutatására, melyek a fertőzött sejtekből kiszabadult antigénekkel reagálnak, TEHÁT
NEM A TREPONEMA PALLIDUMRA specifikusak
- Reagin – IgG, IgM ellenanyagok, amelyek a baktérium hatására a gazdasejtekből felszabaduló antigénnel reagálnak
(ezek keringenek a betegben, ezeket akarjuk in vitro kimutatni valamiféle eljárással, tehát vér kell a betegtől)
- Kardiolipin antigén (marhaszív kivonat, heterológ antigén, [tehát nem a Treponema pallidum!) használatos a következő
tesztekben
o Wassermann próba - komplement kötési reakció

o VDRL (Veneral Disease Laboratory Test) (precipitáción alapul)
o RPR (rapid plasma reagin) teszt (kardiolipin-koleszterol-lecitin komplex) flokkulációs reakció
A nem kezelt syphilis 2-3 hetében válik pozitívvá

Magas a reagin szint szekunder syphilisben
Kezeltekben 3 év alatt és késői syphilisek jelentős részében negatívvá válik
Fals pozitivitást sokféle kórkép és állapot okozhat (terhesség, malária, lepra, SLE)
Fontos, hogy a hatásos terápiát pl. VDRL reakcióval tesztelhetjük, ha a terápia jó a VDRL reakció negatívvá válik, még a később
említendő treponema–specifikus ellenanyagok élethossziglan kimutathatók!
II. Specifikus tesztek a Treponema pallidum ellen képződött ellen anyagok kimutatására
- A pozitív, nem specifikus tesztek konfirmálására

- Treponema antigénnel reagáló ellenanyagokat mutat ki
- Primer syphilisben korábban pozitív, mint a nem specifikus tesztek, késői syphilisben mindig pozitív
- Élethosszig pozitív marad
o Nelson teszt az immobilizin ellenanyag kimutatására – a beteg savója élő treponemák mozgását gátolja
komplement jelenlétében in vitro körülmények között
o T. pallidum particle agglutination (TP-PA) teszttreponema antigénnel borított részecskéket agglutinálnak az
ellenanyagok
o T. pallidum haemagglutination teszt treponema antigénnel borított vörösvértesteket agglutinálnak az
ellenanyagok
o Fluorescent treponemal antibody-absorption (FTA-ABS) teszt: elölt T . pallidum–mal reagáltatják a
betegszérumot, a kötődő ellenanyagokat fluoreszkáló anti-human globulinnal detektálják
o Enzim immunoassay (EIA)
o Western blot a pozitív tesztek verifikálására
50
35. Anti-streptolizin O teszt.
51
36. A celluláris immunválasz kimutatására szolgáló laboratóriumi módszerek.
I.In vivo próbák
- Kései típusú túlérzékenységi tesztek

- (TBC, lepra, brucellozis, tularemia, parazita és gomba)
- A teszt során az antigént intradermálisan adjuk be, és az eredményt 48-72 óra múlva olvassuk le
- Az antigén környezetében kialakult reakciót akkor tekintjük pozitívnak, ha az átmérője meghaladja az 5 mm-t.
- A bőrpróbák pl. a Mantoux-próba kialhat vírus fertőzés során (morbilli), de ismételten kiváltható a beteg gyógyulását
követően néhány hónap múlva, amikor is a lymphocyta képződés regenerálódnak.
II.In vitro eljárások
a) Lymphocyta szeparálása
Ahhoz, hogy vizsgálni tudjuk a perifériás sejteket, szeparálnunk kell azokat a vérből. A szeparálás során a beteg vérét (10 ml)
másfélszeresére hígítjuk fiziológiás sóoldattal, majd egy olyan anyagra (Ficoll) pipettázzuk(úgy készül mint a Mussolini, csak ott a
vörösbort óvatosan a narancslére rétegezik) aminek eltérő a sűrűsége. Ezek után a csövet lecentrifugálják és különböző rétegeket
kapnak. Legalul lesznek a vvt-k, utána a Ficoll réteg, ezen pelyhes réteg formájában úsznak a perifériás mononukleáris
sejtek(PBMC) ezen felül pedig van a fizsóval hígított szérum. Nekünk az összes további teszthez a perifériás mononukleáris sejtek
kellenek, tehát óvatosan le kell pipettáznia réteget, majd megmosni és megszámolni a sejteket.
b) Lymphocyta proliferációs teszt
A sejteket a számolást köve tően kicsi mélyedéseket tartalmazó lemezbe helyezik speciális tápfolyadékban és hozzáadják az
antigént, ami lehet aspecifikus pl. fitohemagglutinin, vagy konkrétan egy pathogén immunogén fehérjéje (BCG). Ezt három napos
inkubáció követi. Majd hozzáadnak rádioaktívan jelölt timidint. Az osztótó sejtek ezt beépítik a genomjuk. Tehát, ha 6 óra múlva
megmérjük a sugárzást, annak mértéke az osztódó sejtek arányával lesz arányos. Értelem szerűen az intakt immunrandszerű
emberek lymphocytái jól proliferálnak, míg a celluláris immundeficienciában szenvedőké nem, tehát kevesebb radioaktív timidin
fog beépülni.
c) MLC (kevert lymphocyta kultúra)
Transzplantációk előtt végzik el. Arra kíváncsiak, hogy a minor antigének mennyire aktiválják a recipiens perifériás sejtjeit.
Általában úgy végzik, hogy vagy a donor illetve a későbbi vizsgálat során a recipiens PBMC-it besugarazzák, hogy ne tudjanak
proliferálni, csak éppen aktiválni a másikat.
d) NK sejt aktivitásának vizsgálata
Vannak olyan általában genetikus betegségek, amikor az NK sejtek nem képesek normálisan működni. Ehhez a vizsgálatra
szükségünk van a betegből NK sejtekre, amit a már szeparált sejtekből nyerhetünk mágneses gyöngyök segítségével, melyek olyan
ellenanyagokkal borítottak, melyek megkötik az NK sejteket. Az NK sejtek ölési mechanizmusára az jellemző, hogy nem
szükséges az MHC általi prezentáció. A laboratóriumokban elérhetők olyan daganatos sejtvonalak, amelyek kiváló NK targetként
tartanak számon, vagyis az NK sejtek képesek lizálni a sejteket normális működés esetén. A vizsgálat során a sejtvonalat izotóppal
jelölik, majd hozzáadják az NK sejteket. Ezek után a sejtfelülúszóból mintát vesznek (ha az NK sejt lizál kiszabadul belőle az
izotóp és a felülúszóban lesz) é megmérik annak sugárzását. Természetesen az sejteknek van egy spontán pusztulása is, ez szolgál
kontrollként. Vagyis az NK aktivitásból levonják az NK sejt nélküli, spontán pusztuló sejtfelülúszó sugárzását.
e) Áramlási cytofluorometria (FACS)
Ehhez a vizsgálathoz is szükségünk van a szeparált perifériás mononukleáris sejtekre. Ezzel az eljárással a sejteket osztályozhatjuk
nagyságuk, granuláltságuk és fluoreszcenciájuk alapján.
A teszt során a különböző fluoreszkáló festékekkel megjelölt monoklonális ellenanyagokkal inkubáljuk a sejteket, majd egy gépbe
helyezzük, ami a sejteket egyenként megvizsgálja és szortírozza pl. megtudhatjuk azt, hogy egy AIDS beteg embernek milyen a
CD4+/CD8+ sejtek aránya, ami ha nem megfelelő természetesen az antivirális terápia megindítását eredményezheti
52
37. Molekuláris biológiai módszerek a fertőző betegségek diagnosztikájában.
1. PCR
A polimeráz láncreakciónál két oligonukleotid primer által behatárolt DNS szakaszt sokszorozunk meg egy hőstabil DNS
polimeráz és számos egymást követő szintézis ciklus segítségével. Egy ciklus három lépését a szálak szétválasztása (denaturálás),
a primerek kötődése (annealing) és az új szálak bioszintézise (extension) alkotja, melyek eltérő hőmérsékletet igényelnek. A
reakció érzékenységét az oligonukleotid primerek hibridizációjakor alkalmazott hőmérséklet és a primer bázissorrendje által
meghatározott elméleti olvadáspont (Tm) viszonya befolyásolja.
Egy adott DNS szakasz szintézise akkor lehetséges, ha az egyik oligonukleotid bázissorrendje megegyezik a sokszorozni kívánt
DNS 5’ végének szekvenciájával (5’ vagy "felső" primer), míg a másik primer a sokszorozni kívánt szekvencia 3’ végének 5’-3’
irányú komplementerét alkotja (3’ vagy "alsó" primer). A szintézist irányító oligonukleotidokat, úgy tervezik meg, hogy ne
legyenek egymástól túl messze (néhány száz bázispártól 1 - 2 kb) és nagyságuk 15 – 30 bp, olvadáspontjuk pedig közel azonos
legyen.
Az oligonukleotidok nem tudnak kapcsolódni a duplaszálú DNS-hez (double stranded, dsDNS), de gyorsan kötődnek a
komplementer egyszálú ún. ssDNS-hez (single stranded). Az oldat melegítésével a komplementer szálakat összetartó kötések
gyengülnek és a dsDNS két külön szállá „olvad” szét (melting). Hűtés hatására újra kapcsolódhatnak (reasszociálnak) a szálak.
Ennek kinetikája a jelenlevő szálak kópiaszámától (koncentráció) függ. A hosszú komplementer ssDNS szálaknak időre van
szüksége, hogy a Brown-mozgás ismét összehozza őket. Ha az oldatban a rövid komplementer szakaszok (oligonukleotid
primerek) jelentős többletben vannak, akkor nagyobb eséllyel ők kapcsolódhatnak először az egyszálú DNS-hez. Ennek oka a
nagy koncentráció mellett a kisebb molekulák nagyobb mobilitása. Az oligonukleotidok által kijelölt pontokon elindulhat a
szintézis. Mivel a primerek sokkal nagyobb számban vannak jelen a reakcióelegybe, az eredeti parens DNS-láncok hibridizációja
nem jön létre. Mivel az anneálás során a primerek az eredeti DNS láncokhoz is folyamatosan kapcsolódnak, nem csak az
exponenciálisan (ideális esetben 2n, „n” a ciklusszám) sokszorozódó PCR-termékekhez, másodlagos és harmadlagos termékek is
képződnek, de ezek mennyisége csak lineárisan növekszik
A PCR reakció egy ciklusa három lépésből áll
1. A DNS láncok szétválasztása 15-60 másodpercig tartó 94-97°C-ra történő felmelegítéssel (hődenaturáció).
2. A primerek hibridizálása (anneálás), az elegy 50-70°C-ra való lehűtésével (30-60 sec). Az anneálási hőmérséklet
elsősorban a primerek olvadási hőmérsékletétől függ, de a módszer beállításánál ezt minden esetben optimálni kell.
3.A DNS szál szintézise (extenzió). A reakció elegyben található dezoxiribonukleozid trifoszfátok (dNTP) polimerizációja
elsősorban akkor történik, amikor a minta hőmérsékletét 72°C-ra, azaz a Taq-polimeráz optimális működési hőmérsékletére
állítjuk be.
A primerek elongációja 5’→3’ irányban folyik meghatározott ideig, a PCR-termék méretétől függően 1-3 percig.
A PCR komponensei
Az általában 20-100µl végtérfogatú reakcióelegybe az alábbi összetevőket kell bemérni, mielőtt a PCR-készülékbe helyezzük a
rendszerint 200µl-es műanyag reakcióedényt, a PCR-csövet:
• Templát-DNS: biológiai mintából izolált DNS, amely lehet genomiális- vagy extrakromoszomális DNS (plazmid) vagy
RNS-ről reverz transzkripcióval átírt úgynevezett cDNS;
• Primerpár: a 15-30 bázis hosszúságú egyszálú forward és a reverse primer ekvimoláris mennyiségben;
• dNTP-keverék: egyenlő mennyiségben tartalmazza a DNS lánc építőköveit (dCTP, dATP, dGTP, dTTP);
• Taq-polimeráz: DNS függő DNS-polimeráz, optimális működési hőmérséklete 72 °C, jól tolerálja a 95 °C-on történő
DNS denaturációs hőmérsékletet, aktivitása kb. 30-40 amplifi kációs ciklust is elbír;
• Puffer: a Taq polimeráz megfelelő működéséhez biztosítja az ideális PH-t, ionerősséget és sókoncentrációt;
• MgCl2: a Taq polimeráz működéséhez nélkülözhetetlen kofaktor
A képződött termék láthatóvá tétele: elektroforézis

A PCR-reakcióban alkalmazott primerpárok bázispárra pontosan megszabják a PCR-termék méretét. Ezért ha a reakció végeztével
meghatározzuk a felsokszorozott DNS-fragmentum hosszát, akkor megbizonyosodhatunk a vizsgálni kívánt DNS-szakasz
jelenlétéről. Erre e feladatra alkalmazható az agaróz- és a poliakrilamid gélelektroforézis. Ezek olyan elektromigrációs módszerek,
melyek alkalmasak különböző méretű DNS-fragmentumok elválasztására. Itt a negatív töltésű DNS-molekulák egyenáramú
elektromos térerő hatására a pozitív pólus, az anód felé vándorolnak az elektrolit oldatba helyezett térhálós gélfázisban ami
biztosítja méretük szerinti elválasztásukat. Egy DNS molekula elektroforetikus migrációjának mértékét öt fő paraméter határozza
meg: a DNS-molekula mérete, töltése, konformációja, a gél koncentrációja és az alkalmazott elektromos térerő. A DNS-
fragmentumok gélben történő detektálására legelterjedtebben alkalmazott vegyület az etidium-bromid, amely a DNS-molekulába
interkalálódik és UV fény hatására narancssárgán fluoreszkál.
4. Valós idejű PCR
53
A valós idejű, real-time PCR-készülékek kifejlesztésével lehetőség nyílt az amplifikációs görbék, az úgynevezett PCR-kinetikai
görbék felvételére. E berendezések segítségével ciklusról ciklusra nyomon követhető a végtermék felsokszorozódása. A valós
idejű detektálás fluorimetriás úton történik. Ennek előfeltétele valamely arra alkalmas fluoreszenciás jelzési technika használata. A
SYBR Green egy fluoreszcens DNS-festék például a kettősszálú DNS molekulákba épül be, lehetővé téve ezzel annak
fluorimetriás detektálását. Speciális fluoreszcens próbákkal - például hibridizációs próbákkal vagy úgynevezett fluorogén 5’
nukleáz-, más néven TaqMan próbákkal- a PCR-termék szekvenciaspecifikus kimutatása is megvalósítható. A hibridizációs
próbapár két különböző fluoreszcens festékkel jelölt oligonukleotid, amely egymástól 1-3 nukleotid távolságban hibridizál a PCR-
termékre. A gerjesztett donor festék fluoreszcens rezonancia energia transzfer révén gerjeszti az acceptor festéket, melynek
fényemissziója detektálható.
3. In situ hibridizáció
In situ hibridizáció – Az in situ hibridizáció során specifikus DNS- szakaszokat mutatunk ki a kromoszómális vagy az
interfázisban lévő sejtmagok DNS-ében. E módszer során a mintában jelen lévő, egyszálúvá tett DNS a komplementer, a próbában
lévő jelölt DNS-sel hibridizál. Az eljárást mind friss, mind beágyazott szövettani metszeteken, citológiai preparátumon,
csontvelőből, vérmintából is elvégezhetjük. Az immunhisztokémiához némileg hasonló irányelveket követve, megfelelő jelölő
anyaggal láthatóvá tehető a hibridizációs reakció, és az mikroszkópban vizsgálható. A jelölés a korábbi években izotóppal történt,
azonban erre manapság már ritkán kerül sor, különböző hisztokémiai reakciókkal vagy fluorescens jelöléssel (fluorescens in situ
hibridizáció – FISH) detektáljuk a hibridzáció bekövetkeztét.
54
38. Immunofluoreszcens módszerek, ELISA, Western blot.
ELISA:
szolíd fázisú enzim immunoassay (EIA) antigének és ellenanyagok kimutatására likvid mintákból
antigénkimutatásra a feltételezett vírus fertőzésnek megfelelő, releváns minta használandó (szérum, liquor, faeces, biopszia,
köpet…)
ellenanyagkimutatásra a beteg széruma a leginkább használatos (KIR fertőzések esetén likvor is)
ELISA ellenanyag kimutatás:
Az ELISA reakció kisméretű lyukakban zajlik

a vírusspecifikus antigént előzetesen a gyártó a lyuk aljára „ragasztotta”
1. a beteg szérumát a lyukba mérjük

2. a beteg vírusspecifikus ellenanyagai a lyuk alján lévő antigénhez kötődnek
3. a beteg nem kötődött ellenanyagait eltávolítjuk (mosás)
4. egy a gyártó altal biztosított másodlagos ellenanyagot mérünk a lyukba amely:
a. képes kötődni a beteg immunglubulinjának konzervatív részéhez
b. enzimatikusan jelölt
5. a másodlagos ellenyanyag a beteg kikötődött ellenanyagához kötődik
6. a nem kötődött másodlagos ellenyanyagot eltávolítjuk (mosás)
7. egy színtelen szubsztrátot adunk a reakcióhoz, amely az enzim hatására színes termék lesz
ELISA antigén kimutatás (sandwich ELISA)
Az ELISA reakció kisméretű lyukakban zajlik

a vírusspecifikus ellenanyagot előzetesen a gyártó a lyuk aljára „ragasztotta”
1. a beteg szérumát a lyukba mérjük

2. a beteg szérumában lévő vírusantigén kötődik a lyuk alján lévő ellenanyaghoz
3. a beteg szérumát eltávolítjuk (mosás)
4. egy a gyártó altal biztosított második ellenanyagot mérünk a lyukba amely:
a. specifikus az adott vírusantigénre
b. enzimatikusan jelölt
5. a másodlagos ellenyanyag a kikötődött vírusantigénhe z kapcsolódik
6. a nem kötődött másodlagos ellenyanyagot eltávolítjuk (mosás)
7. egy színtelen szubsztrátot adunk a reakcióhoz, amely az enzim hatására színes termék lesz
kombinált ELISA-k - nagyobb érzékenység a hagyományos ELISA-val

szemben
- vírus specficifikus IgM, IgG-t detektál
- vírus specficifikus IgM, IgG-t detektál és vírus antigént
Immunochromatográfiás módszer
gyors, betegágy mellett vagy a beteg által otthon elvégezhető módszer, antigének és ellenanyagok kimutatására
pld: influenzavírus antigén detektálása torokmosó folyadékból, rotavirus- adenovirus antigének detektálása feacesből általában
kevésbé érzékeny mint az ELISA -> fals negatív eredmények
Reakció folyamata
1. a (hígított) betegmintát a mintafelvevő részre csöppentjük

2. innen a kapilláris hatásnak megfelelően a csík távolabbi részeibe áramlik a mintában lévő vírus antigén
3. a vírus antigén egy festékkel jelölt vírusspecifikus ellenanyaggal reagál
4. az antigén+jelölt ellenanyag komplexet egy rögzített második ellenanyag halássza ki az áramlásból (teszt csík)
5. a tovább áramló, nem kötődött, festékkel jelölt vírusspecifikus ellenanyagot egy további, ezen ellenanyagra
specifikus rögzített ellenanyag halássza ki (kontroll csík)
A Western blot technikát egy mintában lévő specifikus fehérjék kimutatására használjuk. Első lépésként, natív vagy denaturált
fehérje molekulákat gél elektroforézissel elválasztunk egymástól. A denaturációt SDS-el végezzük. Az elektroforézist követően a
gélről egy membránra blottoljuk a fehérje molekulákat (elektro-blottal), majd a membránt olyan oldatba tesszük, amely a
vizsgálandó fehérje ellen termelt ellenanyagot
tartalmaz. A kimutathatóság végett az ellenanyaghoz valamilyen fluoreszcens festéket, vagy kromogén szubsztrátot bontó enzimet
kötünk kémiailag
Az immunhisztokémia (IHC) technikával egy adott fehérje sejten belüli elhelyezkedését mutatjuk ki jelölt antitestek (IgG)
alkalmazásával szöveti metszeteken. Ha ezt a protokollt tenyésztett sejteken, sejtszuszpenzión, vagy vérmintán végezzük, akkor
55
immuncitokémiáról beszélünk.
Az antitestekhez köthetünk fluoreszcens festékeket vagy különféle enzimeket, amelyek 6 kromogén szubsztrátokból színes
termékeket képeznek.
Az előbbi esetben (1) immunfluoreszcenciáról beszélünk. Ennél a módszernél az antitestek által megjelölt struktúrákat
fluoreszcens mikroszkóppal vizsgáljuk.
Ha az antitesthez kötött enzimet kötünk, s ezt egy kromogén szubsztráttal mutatjuk ki akkor (2) immunenzim módszerről
beszélünk. Ez utóbbi technika egy fontos fajtája az immunperoxidáz festés, ahol az alkalmazott enzim a peroxidáz. A peroxidáz a
diaminobenzidin (DAB) szubsztrátot, hidrogén peroxid (H2O2) jelenlétében, barna színű termékké oxidálja, amely az
enzimreakció környezetében kicsapódván megjelöli a vizsgált fehérje pontos sejten belüli (szubcelluláris) vagy szöveten belüli (pl.
adott agyrégiók) elhelyezkedését.
A jelölés intenzitása növelhető NiSO4 hozzáadásával (nikkel intenzifikáció). Ha a jelölt antitest közvetlenül kapcsolódik a vizsgált
fehérjéhez, közvetlen immunhisztokémiai módszerről beszélünk.
Jóval érzékenyebb (és kevesebb nem-specifikus jelölődést eredményező) azonban a közvetett módszer, amikor a fehérjéhez
közvetlenül kötődő elsődleges antitesthez egy másodlagos jelölt antitest kapcsolódik. Ennek okaz az, hogy a jelölt másodlagos
antitest az elsődleges antitest több epitópjához* is kapcsolódhat, amely jelamplifikációt (jelsokszorozódást) eredményez. A
másodlagos antitest egy másik fajban az elsődleges antitest ellen termelt IgG molekula (pl. az elsődleges antitestet, - amely a
vizsgált antigénhez kapcsolódik -, nyúlból izolálják, míg a másodlagos, nyúl antitest elleni antitestet, kecskében állítják elő).
Az immunhisztokémiában gyakran alkalmazzák a biotin és az avidin molekulákat. A biotin a B7 vitamin másik neve, az avidin
pedig a madarak tojásfehérjéjében található fehérje molekula, amely a biotin megkötéséért felelős. Avidin helyett gyakran a
Streptococcus baktériumból származó sztreptavidint használják, amely szintén megköti a biotint. Az antitestekhez hozzáköthető a
biotin, amelyet peroxidáz enzimmel konjugált (kötött) avidin ismer fel. Az ún. ABC (avidin-biotin-complex) technika még
érzékenyebb. Ennél a módszernél az antitesthez szintén biotint kötünk, a szabad biotinokhoz kötjük a peroxidázt is (ld. ábra) . Az
alkalikus foszfatáz enzim használata az IHC egy alternatív módszere. Ezt az enzimet köthetjük közvetlenül a másodlagos
antitesthez, vagy a digoxigenin (DIG) ellen termelt antitesthez. Ez utóbbi esetben a DIG-et kötjük az (elsődleges, vagy sokkal
gyakrabban a másodlagos) antitesthez, s ezt fogja felismerni az enzimmel kötött anti-DIG antitest. Az alkalikus foszfatáz
megfelelő szubsztrát jelenlétében színes terméket képez. Az ebben a fejezetben ismertetett technikák szabadon kombinálhatók
egymással: pl. a DIG-alapú rendszer használható peroxidáz enzimmel is.
Az in situ hibridizáció (ISH) technikával a sejten belül (in situ = helyben) mutatjuk ki bizonyos DNS szakaszok vagy RNS
molekulák elhelyezkedését jelölt DNS vagy RNS próba alkalmazásával. A próbát jelölhetjük radioaktívan vagy fluoreszcens
festékekkel, az utóbbi esetben fluoreszcens in situ hibridizációról (FISH) beszélünk. A FISH technikát kezdetben nagy sikerrel
alkalmazták különböző gének kromoszómán való lokalizációjának megállapítására. Manapság, az ISH-t leggyakrabban mRNS-ek
kimutatására alkalmazzák, a nagyobb érzékenység miatt radioaktív próbát használva a jelöléshez.
56
39. A virulencia mérése és befolyásolása.
57
40. Antibiotikum érzékenységi vizsgálatok.
58

Coli

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Coli

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Coli

SZTE ÁOK Orvosi mikrobiológia szigorlati tételsor 2018/2019

Remélem, segítséget tudok nyújtani a mikró szigorlatra készülésben!  A féléves kollokviumra

May the odds be ever in your favor.

MIKROBIOLÓGIA SZIGORLATI KÉRDÉSEK 2018/2019. tanév

1. A baktériumok alakja, nagysága, a prokaryota sejt szerkezete.

30. Staphylococcus aureus

64. A Lyme-betegség kórokozói.

75. A virion szerkezete, morfológiája, a vírusok kémiai összetétele.

115. Gombák általános jellemzése, biológiai tulajdonságai.

131. Strongyloides stercoralis és schistosomák.

1. A baktériumok alakja, nagysága, a prokaryota sejt szerkezete.

A prokarióta sejt mérete 10-6 m

Nem folyamatos, az átírás a magban, az

Hisztonok Hiszton szerű fehérjék Valódi hisztonok

A sejtfal szerkezete alapján Gram-pozitív és Gram-negatív csoport.

A Gram-pozitív baktériumok sejtfalának szerkezete

1. A citoplazmában szintetizálódó N-acetil muraminsavat (NAM) aktiválja egy UTP,

3. A diszacharid-peptid komplex a hordozóval átjut a membránon.

4. .A NAM-NAG-peptid komplex hozzáadódik a meglévő peptidoglikán polimer lánchoz.

5. A baktoprenol visszatér a membránra újabb cukor-peptid egységekért

6. A terminálisan levő két D-alanin közötti kötést a DD-karboxipeptidázok bontják fel.

Sejtfal nélküli baktériumok:

- Mycoplasmák:csak citoplazmamembrán (képes sterolokat beleépíteni)

A Gram-negatív baktériumok sejtfalának szerkezete

5. Bayer-féle adhéziós zóna

Gram-negatív szekréciós rendszerek

Fő funkciójuk hidrolitikus enzimek, toxinok, adhezinek DNS szekréciója.

3.A baktériumok citoplazma hártyája, citoplazmája és maganyaga.

A baktériumok szaporodása bináris hasadással történik

4. Járulékos baktérium sejtelemek.

5. A baktériumok növekedése és szaporodása zárt rendszerben.

Lag vagy adaptációs fázis

Logaritmusos, log vagy exponenciális fázis

Hanyatló, deklinációs fázis

A baktériumok szaporodásának feltételei

A baktérium lehet: fototróf, kemotróf, litotróf, organotróf, autotróf, heterotróf

Sótűrés, halofilia: Vibriók, Staphylococcus aureus

Fényigény: fotokromogén (pigmentet fény jelenlétében termel)

Direkt repair - fotoreaktiváció

Nukleinsav szerkezetét érintő mutációk:

- pontmutáció: egyetlen bázist érint

- A baktériumok jellemző tulajdonsága, hogy könnyen és gyorsan alkalmazkodnak a megváltozott környezeti

- Mutált gén visszaalakulása vad tipusú alléllá – inkább elvi lehetőség

7. Genetikai információátvitel baktériumokban.

- A DNS fragmentumok származhatnak a környezetben elpusztult és szétesett sejtekből, de felvesznek a

- A bakteriofágok által közvetített génátvitel.

bináris hasadással aszexuális szaporodás

8. Nosocomiális és iatrogén fertőzések.

Iatrogen fertőzés: /iatros (gör.) →orvos/

Nosocomialis fertőzés: széles fogalom

Ezeket, a fertőzéseket befolyásoló tényezők:

•Sokszoros fogékonyságú az opportunista fertőzések iránt:

A kórokozók ellenálló képessége:

• Normál flóra rezisztens/tranziens tagjai

LEGGYAKORIBB FERTŐZÉSI LEHETŐSÉGEK:

• Piszkos, zsúfolt, szellőzetlen várók/rendelők/kórházak/klinikák/ambulanciák

Kontaminált eszközökkel (katéter, endoszkóp, bioszkóp)

• Orvosok is fertőződhetnek a kéz microsérülésein át (S.aureus,Str.pyogenes,HBV,HIV)

•Fertőzött vér transzfúziója:hepatitis B,cytomegalovírus fertőzés

•Mikrobiológiai laborok dolgozói:FOKOZOTT VESZÉLY FENYEGETI ŐKET!!!

•Betegek és az ápoló személyzet egymás közötti fertőzése

•Nem megfelelő antibiotikum therápia is lehet oka a fertőzésnek

9. Az antibiotikumok alkalmazásának általános szempontjai. A szelektív toxicitás és a