Mikro 1 Félévelőadások

A MIKROBIOLÓGIA TÖRTÉNETE
BEVEZETÉS A MIKROBIOLÓGIÁBA
Burián Katalin
2021.
Hasznos információk
Oktatási felelős:
Dr. Varga-Bogdanov Anita varga-bogdanov.anita@med.u-szeged.hu
Oktatással kapcsolatos technikai problémák
Bognár Renáta bognar.renata@med.u-szeged.hu
Az évközi és félévi vizsga anyaga:

az előadások és a gyakorlatok anyaga (ezekből lesznek teszt kérdések)
Ha valaki nem tud az előadások anyagából tanulni: az alábbi könyv elérhető
A demonstráció eredménye beszámít a kollokvium eredményébe:

a legalább 80% elérése esetén +3 pont a kollokvium eredményéhez
A mikrobiológia tárgya
Szabad szemmel nem látható élőlények, a mikrobák tudománya (Pasteur).

Az orvosi mikrobiológia fertőző betegségek kórokozóival foglalkozik.
Didaktikailag tárgyalásra kerülnek a makroszkópos méretű parazita férgek is.
Bakteriológia
Virológia
Mikológia (gombák)
Parazitológia
Protozoonok (véglények)
Helminthek (férgek)
A kórokozók mérete
Az orvosi mikrobiológia tárgya
A kórokozók morfológiai, biológiai jellemzése

A kórokozók virulencia faktorai
A kórokozók által okozott megbetegedések pathogenezise
A kórokozok által okozott betegségek tünetei
A kórokoz kimutatásának diagnosztikus lehetőségei
Terápiás lehetőségek
Prevenciós lehetőségek
Epidemiológiai jellemzők
Az orvosi mikrobiológia fontossága az
orvosi gyakorlatban
A fertőző betegségek gyakorisága
A fertőző betegségek nagy mortalitása
A nozokomiális fertőzések emelkedése
Polirezisztens törzsek növekvő száma

Mikroorganizmusok típusai
szubcelluláris celluláris multicelluláris
vírusok baktériumok férgek
gombák
prionok protozoonok
Arisztotelész
(i.e. 384-322)
„Spontán generáció”, ősnemzés: az élet

egyszerűbb formái spontán, élet nélkül is
kialakulhatnak.
Girolamo Fracastoro
(1478-1553)
„contagium vivum” = „élő ragályanyag”
A vérbaj pontos leírása verses formában, elnevezése

Syphilus pásztorról.
Anton van Leeuwenhoek
(1632-1723)
Felfedezte a vidáman mozgó ”kis állatokat”.

(„animacula iucumdissimo se moventia”)
250 féle mikroszkópot konstruált.
Mindent megvizsgált: fogkaparék, nyál, spermium

baktériumok, stb.
Francesco Redi
(1627-1697)
Kísérletileg próbálta megcáfolni az

ősnemzést (a legyektől távoltartott hús nem
„kukacosodott” meg).
Lazzaro Spallanzani
(1729-1799)
A spontán generáció első cáfolata.

Lady Montagu
(1689-1762)
A varioláció „anyja” Európában.

Enyhe lefolyású variolás esetekből származott
hólyagbennéket alkalmazott oltásra.
(rabokon próbálták ki)
Saját lányát is oltatta.
Edward Jenner
(1749-1823)
A tehénhimlő preventív szerepe.
1796 első vakcináció: James Phipps, 8 éves

Edward Jenner
Semmelweis Ignác
(1818-1865)
Az anyák megmentője.
Klórmeszes kézmosás bevezetésével a gyermekágyi láz előfordulása csökkent.
Louis Pasteur
(1822-1895)
A spontán generáció elméletének cáfolata.

Louis Pasteur
A mikrobiológia alapjainak lerakása – ok-okozati kapcsolat a baktériumok és

a betegség között.
Pasztőrözés
Virulens kórokozók attenuálása.
Védőoltás kifejlesztése:
baromfi kolera
lépfene
sertés orbánc ellen
1881. A Magyar Tudományos Akadémia tagja.
1885. Veszettség elleni vakcina kifejlesztése.

Robert Koch
(1843-1910)
A Bacillus anthracis kórokozó képességének tanulmányozása.
Szilárd táptalaj létrehozása.
1882. Mycobacterium tuberculosis felfedezése.

A Koch-féle posztulátumok
1.) A feltételezett mikrobát minden egyes esetben ki kell tudni mutatni a betegséget
hordozó élőlényből és nem lehet jelen az egészséges egyedekben.
2.) A mikrobát színtenyészetben kell kitenyészteni a betegből.
3.) A színtenyészetből származó mikrobával beoltott egészséges állatokon ki kell

fejlődnie az eredeti betegségnek, és a tüneteknek a jellegzetes klinikai formát kell
mutatniuk.
4.) Az így kezelt állatokból a visszaizolálás után az eredeti kórokozót kell kapni.
Joseph Lister
(1827-1912)
Antiszeptikus sebészet
Lister sikeresen alkalmazott karbolsavas kezelést

sebészeti eszközök sterilizálására, sebek tisztítására.
Eljárásával csökkent az operatív fertőzések száma.
Ilya Mechnikov
(1845-1916)
A fagocitózis felfedezése
Gerontológia
1908. Nobel díj

Paul Ehrlich
(1854-1915)
Baktérium festési eljárás kidolgozása.
Festési módjai lehetővé tették a különböző vér

sejtes alkotók elkülönítését – diagnosztika!
A kemoterápia megteremtője, munkatársaival

felfedezte a syphilis gyógyszerét, a
Salvarzant.
Diphtheria anti-szérum létrehozása.
1908. Nobel díj

Paul Ehrlich
A 606. kísérlet eredménye:
SALVARSAN
A „bűvös golyó”
„Meg kell találnunk annak a

módját, hogy a bacillusokra
bűvös puskagolyókkal
lövöldözzünk”-
Dimitrij Ivanovszkij
(1864-1920)
A virológia atyja
Rous Payton Francis
(1879-1970)
Felfedezte, hogy a vírusok daganatot okozhatnak,

és a tumor sejtmentes szűrletével az továbbvihető
(1911).
1966. Nobel díj

Gerhard Domagk
(1895-1964)
A prontosil felfedezője.
1939 Nobel díj

1947-ben veheti csak át.
Alexander Fleming
(1881-1955)
1928. Fleming véletlenül felfedezi a penicillint.
1945. Nobel díj

Alexander Fleming
Chain Erst Boris (1906-1979)
Florey Sir Howard Walter (1898-1968)
A penicillin sikeres kivonása, tisztítása, kristályosítása (1940).

1945. Nobel díj
Barry Marshall, Robin Warren
2005. Nobel díj Helicobacter pylori - ulcus
Harald zur Hausen
2008. Nobel díj papillomavírus - cervixcarcinoma

Új kórokozók
Legionella pneumophila
Helicobacter pylori
Borrelia burgdorferi
Tropheryma whipplei
Új kórokozók
HIV (retrovírus)
EBOLA (filovírus)
SARS, MERS
SARS-CoV-2
LUJO vírus (arenavírus)
Madárinfluenza
HHV8 (herpesvírus)
Zika vírus (flavivírus)
Prionok
Régi pathogén új köntösben
Escherichia coli HUS

(O104, H4)
Köszönöm a figyelmet!
A BAKTÉRIUMOK SZERKEZETE
Burián Katalin
2021.
3 nap
Escherichia coli
A baktériumok rendszertana
rend: pl. Rickettsiales -les
család: pl. Rickettsiaceae -ae
nemzetség (genus): pl. Rickettsia
faj (species): pl. Rickettsia prowazekii

Nomenklatúra
Binominális elnevezés
Első név a genust (nemzetség), második név a speciest (faj) jelöli
A kórokozók elnevezésére nincs szabály
1. Morfológiai tulajdonság
Staphylococcusok
Streptococcusok
Bacillusok
2. Pigment termelés
Staphylococcus aureus
3. Biológiai tulajdonság
Haemophilus influenzae
4. Felfedező
Salmonella
Shigella flexneri
Escherichia coli
Brucella abortus
5. Betegség
Clostridium tetani
Streptococcus peumoniae
Vibrio cholerae
A baktériumok formája
Alapformák:
gömb
pálca
spirális:
spirochaeta
spirillum
Staphylococcus Streptococcus
Diplococcus Bacillus
Helicobacter pylori
Spirochaeta (Treponema pallidum)
Campylobacter Vibrio cholerae

A baktérium szerkezete
A sejtfal szerkezete alapján Gram-pozitív és Gram-negatív csoport.

A mycoplasmák nem rendelkeznek sejtfallal!
A baktériumok alkotórészei
Esszenciális alkotórészek
1. maganyag
2. citoplazma
3. citoplazmamembrán
Járulékos alkotórészek
1. sejtfal (sejtburok)
Gram-pozitív (a)
Gram-negatív (b)
2. tok
3. csilló
4. pilus (fimbria)
5. endospóra
A baktériumok esszenciális alkotórészei I.
1. Maganyag (nukleoid)
- a baktériumok prokarióták
- nincs maghártyájuk
- nincs valódi magjuk
- zárt, kettősfonalú, cirkuláris DNS (Borrelia burgdorferi lineáris DNS)
- haploid
- átlagos méret: 0.6-10 mbp (legkisebb genomja a mycoplasmáknak van)
- Escherichia coli: 4.6 mbp, 1,3 mm hosszú
- a genom feltekeredett állapotban: szuperhélix (girázt gátolja: fluorokinolon)
- DNS-hez hisztonszerű fehérjék kapcsolódnak
- extrakromoszomális elemek: plazmid, fág
A baktériumok szaporodása bináris hasadással történik.

A baktérium esszenciális alkotórészei II.
2. Citoplazma
- hidratált, viszkózus halmazállapotú közeg, 80 % víz

- nem tartalmaz endoplazmás retikulumot, Golgi apparátust, mitokondriumot
- 70S riboszómát tartalmaz (50S, 30S alegység)
támadáspont az antibiotikumok számára
poliszómát alkothatnak
- transzkripció transzláció szorosan kapcsolt a baktériumokban
- vakuolumok
volutin szemcsék (foszfát tárolására): Corynebacterium diphtheriae
Neisser festés (Babes-Ernst szemcsék)
Fehérjeszintézis gátló antibiotikumok
A baktérium esszenciális alkotórészei III.
3. Citoplazmamembrán
- hasonlít az eukarióta membránhoz
- foszfolipidekből és fehérjékből álló kettős hártya
- fehérjetartalma nagyobb, nem tartalmaz szterolokat (kivétel mycoplasmák)
- dezinficiáló szerek támadáspontja (detergensek)
- antibakteriális szerek támadáspontja (polimixinek)
Funkciója:
1. az oldott anyagok szelektív transzportja
2. elektron transzport és az oxidatív foszforiláció (aerobok esetén)
3. hidrolitikus exoenzimek kiválasztása
4. receptorok, carrier molekulák, enzimek találhatók itt, melyeknek fontos
feladatuk van a DNS, a sejtfal polimerek és a membrán lipidek
bioszintézisében
Citoplazmamembrán
1.a. A Gram-pozitív baktériumok sejtfalának szerkezete
1. Peptidoglikán réteg
- fő alkotói: N-acatil-muraminsav (NAM), N-acetil-glükózamin (NAG)
- térhálós szerkezet, akár 40 réteg, közöttük peptidek szolgálnak keresztkötőként
(sacculus, mureinzsák)
- porózus, rajta 10000 dalton molekula tömegű anyagok átjuthatnak
- PAMP-ként szolgál
- stabil, kizárólag a lizozim képes a bontására
- ozmotikus stabilitást biztosít
- szintézise során számos antibiotikum támadáspontja
2. Teikolsav
- a Gram-pozitív sejtfal 50%-a
- glicerol-foszfát, ribitol-foszfát polimer
- amennyiben a citoplazma membránhoz kötődik – lipoteikolsav (rögzítés)
- fontos antigének pl. S. pyogenes A poliszacharidája
- adhézióban is szerepet játszik pl. S. pyogenes M fehérjéjével kapcsolódva
3. Szénhidrátok, fehérjék
- kolonizáció
- baktériumok szerológiai osztályozása
A Gram-pozitív baktériumok sejtfalának
szerkezete
A peptidoglikán szintézise I.
1. A citoplazmában szintetizálódó N-acetil
muraminsavat (NAM) aktiválja egy UTP,
amihez aztán egy terminálisan két D-
alanint tartalmazó pentapeptid
kapcsolódik.
2. A NAM-peptid komplex kapcsolódik egy a

membránhoz kötött hordozóhoz, a
baktoprenolhoz, ekkor kötődik hozzá a
NAG is.
3. A diszacharid-peptid komplex a hordozóval

átjut a membránon.
4. A NAM-NAG-peptid komplex hozzáadódik a

meglévő peptidoglikán polimer lánchoz.
A peptidoglikán szintézise II.
5. A baktoprenol visszatér a membránra újabb
cukor-peptid egységekért
(ezt a folyamatot gátolja a bacitracin).
6. A terminálisan levő két D-alanin közötti

kötést a DD-karboxipeptidázok bontják fel.
7. A NAM-NAG láncok között a

transzpeptidázok hozzák létre a peptid
hidakat (a penicillinek hasonló struktúrával
rendelkeznek mint a D-ala-D-ala, ezért az
enzim, mint szubsztrátot elfogadja, így a
penicillinek gátolják a sejtfal szintézisét)
(a glikopeptid antibiotikumok viszont a D-
ala-D-ala végekkel képeznek komplexet, és
így akadályozzák a sejtfal szintézist).
A peptidoglikán lánc építőköve
A peptidoglikán szerkezete
Gram-pozitív Gram-negatív (és G+ pálcák)

A peptidoglikán szintézise
1.b. A Gram-negatív baktériumok sejtfalának szerkezete I.
1. Periplazmatikus tér
- a citoplazmamembrán és a külső membrán között található
- gél állagú
- itt található az 1-2 rétegből álló peptidoglikán
- oldott fehérjék, hidrolázok, antibiotikum-degradáló enzimek, nehézfém
hatástalanító anyagok, hordozó fehérjék, bakteriális toxin alegységek,
oligoszacharidok találhatók benne
1/b A Gram-negatív baktériumok sejtfalának szerkezete II.
2. Külső membrán
- kettős foszfolipid réteg, de külső része eltér, felületén LPS található
- minden szerves molekula behatolását nehezíti
- az LPS részei
a. Lipid A, foszfolipid
minden Gram-negatív baktériumban azonos, v. hasonló
igen toxikus
nem szekretálódik: endotoxin
lázkeltő (kimutatás Limulus teszt)
b. R mag (core)
belső rész konzervált, gerinc
néhány cukor molekula
R mutánsok (a lánc többi részét nem szintetizálják)
c. O-specifikus oldallánc
a Gram-negatív baktériumok fő antigénje
3-5 cukormolekulából álló polimer
szerológiai csoportosítás alapja
hidrofil telepek (S)
néhány baktériumnál LOS, pl. Neisseriák, LPS helyett
Limulus polyphemus
A Gram-negatív baktériumok sejtfalának szerkezete III.
3. Porinok
periplazmatikus térbe vezető csatornák
transzportban játszanak szerepet
4. Külső membránfehérjék
általában nem állandóan vannak jelen
stressz hatására indukálódhatnak
jelentős részük Braun-féle lipoprotein, kovalensen kötődik a külső membránhoz
és a peptidoglikánhoz
5. Bayer-féle adhéziós zóna

a külső membrán belső része befelé fordulva átmehet a citoplazma membrán külső
részébe
Gram-negatív szekréciós
rendszerek
Fő funkciójuk:
hidrolitikus enzimek,
toxinok, adhezinek
DNS szekréciója.
Az I. és III. típus esetében egy lépesben történik a transzport, a II. és V. típus Sec vagy Tat működését
igényli ezek fogják az enzimeket átjuttatni a citoplazmamembránon keresztül a periplamatikus térbe, majd
azok a következő lépésben kapcsolódnak a külső transzporterhez.
A III. típus mint egy molekuláris injekcióstű működik, a baktérium az enzimet toxint stb. direkt beinjektálja a
gazdasejtbe.
A IV. típusú hasonlít a III-hoz, de DNS-t is képes szekretálni.
Az V-ös autotranszporter, adhezineket szekretál. Leírták P. aeruginosá-ban a VI. típust is, 15-20 fehérjéből
áll, bakteriofágok farki fehérjéivel mutat homológiát.
Az I. és IV. jelen van a Gram-pozitív baktériumokban is.
Gram-pozitív és Gram-
negatív sejtfal
összehasonlítása
A baktériumok nem esszenciális alkotórészei
2. Tok (kapszula)
- hidrofil réteg, ami, ha fénymikroszkóppal látható: tok

- ha nem látható mikroszkóppal: mikrokapszula
- ha nincs szorosabb kapcsolata a baktériummal: extracelluláris nyák
- ha fibrilláris szerkezetet mutat: glikokalix
- tok termelő törzsek nyákos telepeket alkothatnak, melyek „nyújthatók”
- a tok kémiailag poliszacharid (kivétel Bacillus anthracis poli-d glutaminsav
tokja,melyet Ivánovics és Brukner írt le)
- Funkciója
véd a fagocitózistól, bakteriofágoktól, komplementtől, lizozimtől
adhéziós szerep
molekuláris mimikri
erősen immunogén: ellenanyagválaszt indukál
diagnosztikában: szerotípizálás, antigénként kimutatás pl. CSF-
ből
A tok kimutatása tus készítményben
Tokos baktériumok nyákos, fényes telepei A tokos baktériumok telepei „nyújthatók”

3. Csillók
- a csillók a flagellin (fehérje) polimerjéből álló hosszú keskeny nyúlványok
- a mozgás szervei
- túlélést segítik: gyors átvándorlást a savas pH-jú gyomron,
feljutást a húgyutakon
- a csillók száma:
monotrich: egy csilló az egyik póluson
lophotrich: több csilló ugyanazon a póluson
amphitrich: egy-egy csilló mindkét póluson
amphi-lophotrich: több csilló mindkét póluson
peritrich: a csillók körben helyezkednek el
- a csillómozgás főleg folyékony közegben valósul meg
- szilárd táptalajon az agar koncentráció csökkentésével láthatóvá válik a
„rajzás”
- spirochaeták: endoflagellum
A csilló szerkezete
monotrich
peritrich
amphitrich lophotrich
A baktériumok rajzása
4. Endospóra
- nem szaporító szerv!
- átmeneti túlélési életforma
- a vegetatív baktérium kedvezőtlen életkörülmények között sporulálódik
(pl. ha a táplálék elfogy)
- az endospórák rendkívül ellenállóak (UV, kiszáradás, hő)
- alacsony víztartalom, metabolikus aktivitás jellemzi
- vannak olyan fajok melyek több órás forralást is túlélnek
- a Bacillus anthracis spóra hosszú évtizedekig túlél földben
- legfontosabb spórát képező baktériumok:
Clostridiumok
Bacillusok
- Bacillus stearothermophilus! (autoklávok hatékonyságának ellenőrzésére)
- a spóra képzése, helye fontos diagnosztikus tulajdonság
- speciális festéssel, (Schaffer-Foulton) kimutatható
- a spóra elhelyezkedése a baktériumban eltérő lehet
a Bacillusok spórái nem deformálják a vegetatív alakot
Clostridium tetani: dobverő
Clostridium perfringens: centrális helyzetű, ovális
Az endospórák elhelyezkedése
Az endospóra kialakulása
- A kromoszóma duplikáció
után a sejt lefűződik.
- A belső állomány gyorsan
dehidrálódik.
- A mag tartalmazza az
enzimeket.
- Nagymennyiségű Ca-dipikolinát
halmozódik fel.
- Kedvező körülmények között a
spóra germinálódik.
Legbelső réteg a mag

Belső sejt membrán
Spóra fal
Kéreg
Külső membrán
Fehérje burok
Exosporium
A Bacillus anthracis endospóra rezisztenciája
Gruinard sziget
5. Fimbriák, pilusok
- vékony, elektronmikroszkóppal látható, szőrszerű, merev nyúlványok

pilin polimerek építik fel
- a fimbriák végén néhány kisebb alegység – adhézióban játszik szerepet
- genetikai információ (ami kódolja): kromoszomális v. plazmid eredetű
- funkció alapján
kolonizációs fimbriák
curly fimbria – biofilm képzés
konjugációs fimbriák
- jó antigének
- szerológiai módszerrel vizsgálhatók: hemagglutináció
Fimbriák
PROKARYOTA
TULADONSÁG EUKARYOTA
(Baktérium)
Sejtmag membrán Nincs (nincs valódi sejtmag) Van (valódi sejtmag)
Sejtmagvacska nincs van
Van, de nincsenek benne
Sejt membrán Van, szterolokat tartalmaz
szterolok*
Van, fő alkotója a Lehet. Ha van, kitint vagy cellulózt, és
Sejtfal
peptidoglikán* nem peptidoglikánt tartalmaz
Ploiditás Haploid Lehet poliploid
Kromoszóma Egy, körkörös DNS Több, lineáris
Citoplazma
kompartmentalizáció
(mitokondriumok, Nincs Van
Golgi, endoplazmás
retikulum)
Nem folyamatos, az átírás a magban, az

Átírás és átolvasás Folyamatos
átolvasás a citoplazmában történik
Hisztonok Hisztonszerű fehérjék Valódi hisztonok

Riboszómák 70S (50S+30S) 80S (60S+40S)
Aszexuális, bináris
Szaporodás Szexuális szaporodás lehetséges
osztódással
A légzési lánc a A légzési lánc a mitokondriumokhoz
Energiatermelés
sejtmembránhoz kötött kötött
A baktériumok növekedése zárt rendszerben
Lag vagy adaptációs fázis

- érzékeli az új környezet
paramétereit, adaptálódik
- a baktérium felkészül az
osztódásra
- enzimek termelése, baktérium
tömege növekszik
- a baktériumok száma ebben a
szakaszban nem változik
Logaritmusos, log vagy exponenciális fázis

- a sejtszám logaritmusosan
emelkedik
- a növekedés mértéke a
generációs idő függvénye
- átlagos humán pathogén
baktérium generációs ideje: 20-40-
perc
DE: mycobacterium: 20 óra
A baktériumok növekedése zárt rendszerben
Stacioner fázis
- a tápanyag elhasználódik, toxikus
anyagok halmozódnak fel
- generációs idő megnyúlik
- a növekedés lelassul
- élősejtszám állandó
- endogén metabolizmus, másodlagos
metabolitok (toxinok, antibiotikumok
termelődnek)
- ha spóraképző, ebben a szakaszban
sporulálódik
Hanyatló, deklinációs fázis

- pusztulás nagyobb
- az összcsíraszám lehet állandó v.
csökkenhet is az autolízis miatt
- kis számú baktérium hosszú ideig túlél
A baktériumok szaporodásának feltételei
A baktérium lehet: fototróf, kemotróf, litotróf, organotróf, autotróf, heterotróf
A humán pathogén baktériumok kemorganotróf-heterotrófok vagy paratrófok (obligát intracelluláris)
Tápanyagok: szervetlen, szerves, nyomelemek, növekedési faktorok
Hőmérséklet
a legtöbb humán pathogén: 37°C, 25-40 °C, mezofil.
néhány baktérium alacsonyabb hőfokon is szaporodik, (hidegdúsítás: Listeria, Yersinia)
pszichrophil
termophil
pH
a baktériumok neutrális v. kicsit bázikus pH-t kedvelik
kivétel: Lactobacillusok (savas pH)
Vibrio cholerae (lúgos pH)
Kiszáradás
a baktériumok általában rosszul tűrik a száraz körülményeket
kifejezetten nedves környezetet igényel: Helicobacter pylori
Sótűrés, halofilia: Vibriók, Staphylococcus aureus

Fényigény: fotokromogén (pigmentet fény jelenlétében termel)
scotokromogén (pigmentet sötétben termel)
A baktérium és az oxigén
dr. Orosz László: Antibakteriális szerek és 2021.09.13-14.
hatásmechanizmusuk
Antibakteriális szerek és
hatásmechanizmusuk
Dr. Orosz László

SZTE-ÁOK, Orvosi Mikrobiológiai
Intézet
Bevezetés
Antimikrobiális kemoterápia: A mikroorganizmusok szervezeten belüli
elpusztítására vagy szaporodásuk leállítására alkalmas, gyógyszeres kezelés.
Típusai:
o antibakteriális
o antivirális
o antifungális
o parazitaellenes szerek.
Történeti áttekintés:
o Paul Ehrlich: „A kemoterápia atyja”, a Salvarsan felfedezője (1912).
o Gerhard Domagk: szulfonamidok, Prontosil (1936).
o Alexander Fleming: penicillin, az első antibiotikum (1928).
o 1940-es évektől számos új szer követi: streptomycin (1944), chloramphenicol
(1947), tetraciklinek (1948), erythromycin (1952), vancomycin (1956), rifamycin
(1961), gentamycin (1963), stb.
1
hatásmechanizmusuk
Általános farmakológiájuk
Hatásuk alapja: a szelektív toxicitás, olyan mikrobiális élettani folyamatok
szelektív gátlása, melyek a gazdaszervezetben hiányoznak (pl. sejtfalszintézis), más
mechanizmussal zajlanak (pl. fehérjeszintézis).
Kemoterápiás index: a parazitotrópia és az organotrópia viszonya; általában igen
kedvező, de vannak fontos kivételek!
Thi = dosis tolerata maxima / dosis curativa minima
Hatásuk lehet:
o bakteriosztatikus: gátolja a baktériumok szaporodását.
• Kvantitatív jellemzése: MIC (minimal inhibitory concentration): az adott
antibiotikumnak az a legkisebb mennyisége, mely 1 ml térfogatban gátolja
egy bizonyos baktériumtörzs szaporodását. Mértékegysége: μg/ml, mg/L.
o baktericid: a baktériumokat elöli.
• Kvantitatív jellemzése: MBC (minimal bactericid cc.); az adott
antibiotikumnak az a legkisebb mennyisége, amely a jelenlévő baktériumok
99,9%-át elpusztítja.
Antibakteriális szerek osztályozása:

o eredetük szerint:
• kemoterápiás szerek: tisztán vegyi szintézissel előállított antibakteriális
készítmények (pl. szulfonamidok).
• antibiotikumok: mikroorganizmusok által termelt, más baktériumok
életfolyamatait gátló vegyületek (pl. béta-laktámok).
• Napjainkban már nincs éles határvonal.
o támadáspontjuk szerint:
• Sejtfalszintézis gátlók:
 Béta-laktám antibiotikumok (penicillinek, cephalosporinok, stb.)
 Glikopeptid antibiotikumok
 Bacitracin, foszfomicin, izonikotinsav-hidrazin, ethambutol, D-cikloszerin
•Sejtmembránra ható szerek:
 Polipeptidek, lipopeptidek
• Fehérjeszintézist gátlók:
 Aminoglikozidok
 Tetraciklinek
 Kloramfenikol
 MLKS antibiotikumok (makrolidek, linkozamidok, ketolidek,
streptograminok)
 Oxazolidinonok
• Nukleinsav szintézist gátló szerek:
 Antimetabolitok (szulfonamidok, trimethoprim)
 Valódi nukleinsav szintézis gátlók
2
hatásmechanizmusuk
Antibiotikum kombinációk:
o szinergizmus: egymás hatását erősítő szerek (szulfonamidok és trimethoprim)
o antagonizmus: egymás hatását ellensúlyozó kombinációk (bakteriosztatikus és baktericid)
o általában csak jól körülírt indikációk esetén: pl. tuberkulózis (!), Enterococcusok okozta
infekció, polimikróbás fertőzés, ismeretlen eredetű szeptikus állapot.
Antagonizmus
Indifferens kölcsönhatás
Szinergizmus
Poszt-antibiotikus hatás: az antibiotikum azon tulajdonsága, hogy egyszeri, rövid expozíció

után mennyi ideig képes a baktériumok növekedését gátolni (a gazdaszervezet
védekezőmechanizmusainak hiányában). Szerenként változó: igen jó az aminoglikozidáknál,
kifejezetten rövid a cephalosporinok esetében → adagolás kialakítása!
Inokulum effektus: a MIC-érték egyenes arányú függése a baktériumpopuláció nagyságától (pl.

cephalosporinok). Súlyos fertőzések esetén dózisnövelést tesz szükségessé (mellékhatások!).
Hatásspektrum: azoknak a kórokozóknak az összessége, amelyek ellen az előírás szerinti

alkalmazás mellett az antibiotikum hatásos (nincs természetes rezisztenciájuk).
o Szűk hatásspektrumú az az antibiotikum, amely csak egy vagy néhány baktériumfajta
elpusztítására képes, a többire pedig hatástalan. Ilyen antibiotikumot főleg akkor
alkalmazunk, ha nagy valószínűséggel tudjuk (identifikálás!), hogy melyik baktériumtörzs
okozta az adott fertőzést (pl. alapvázas penicillinek).
o Széles (hatás)spektrumú az az antibiotikum, amelyik sok, egymástól gyakran lényegesen
különböző baktériumtörzs ellen is hatásos, így például képes elpusztítani az aerob és
anaerob, illetve a Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumokat is (pl. carbapenemek).
3
hatásmechanizmusuk
Rezisztencia:
o természetes: egész fajra/genusra jellemző, specifikus, ritkán változik, vertikálisan terjed,
strukturális (pl. Pseudomonas külső membránja) vagy funkcionális (pl. anaerobok
metabolizmusa) alapokon.
Baktériumok Antibiotikumok
Aerobok metronidazol
aminoglikozidok, 1., 2., 3. generációs kinolonok,
Anaerobok
cefalosporinok (kivéve cefoxitin)
Gram-pozitív aerobok polymyxinek, 1. generációs kinolonok, aztreonam
penicillin, penicillináz stabil penicillinek, makrolidok,
Gram-negatív aerobok
linkózamidok, streptograminok, glikopeptidek, mupirocin
aminoglikozidok, 2. és 3. generációs kinolonok csak
Streptococcusok
marginálisan hatékonyak
cefalosporinok, linkózamidok; aminoglikozidokkal,
Enterococcusok
meropenemmel szemben mérsékelt rezisztencia
L. monocytogenes cefalosporinok
vancomycin; penicillinnel, makrolidokkal (kivéve
Haemophilusok
azithromycin), cephalexinnel szemben mérsékelt rezisztencia
Proteusok, Providenciák, Serratiák, Flavobacteriumok, B.
polymyxinek
cepacia, B. pickettii
Proteusok, Providenciák tetraciklinek, nitrofurantoin
Klebsiellák, P. morganii, Yersiniák, Aeromonasok aminopenicillinek
aminopenicillinek, aminopenicillinek/ß-laktamáz gátlók, 1. és
P. aeruginosa 2. generációs cefalosporinok, 3. generációs orális
cefalosporinok
S. maltophilia karbapenemek
Mycoplasmák β-laktámok, vancomycin
Chlamydiák β-laktámok, aminoglikozidok
Rezisztencia:
o szerzett: antibiotikumok használata közben alakul ki vagy terjed el (spontán mutáció vagy
meglévő genetikai információ horizontális átvitele [transzdukció, konjugáció, transzpozon])
4
hatásmechanizmusuk
Rezisztencia:
o genetikailag: kromoszomális vagy plazmidon kódolt.
o mechanizmusai:
1. hatástalanító enzim termelése (bontó enzim: béta-laktamázok; módosító enzim: acetil-
transzferázok)
2. permeabilitás megváltozása: porin csatorna módosul (aminoglikozidok),
membránlipidek átalakulása (polimyxinek)
3. eltávolítás: efflux pumpa (tetraciklinek)
4. támadáspont módosulása: PBP (béta-laktámok), 23S rRNS metiláció (makrolidek)
5. támadáspont védelme: védő fehérjék termelése (qnr plazmid – kinolonok)
6. célmolekula túltermelése: dihidrofolát-reduktáz (szulfonamid/trimethoprim)
7. módosul az anyagcsere („bypass”): folsav felvétel szintézis helyett (szulfonamidok)
8. új és többlépcsős mechanizmusok
o keresztrezisztencia: valamely szer elleni rezisztencia másokra is érvényes (alkalmazásuk

előtt!). Mechanizmusai: kémiai hasonlóság (aminoglikozidok/tetraciklinek), azonos
támadáspont (makrolidek, linkozamidok).
Az antibiotikumok ökológiája
Az antibiotikumok Ez jelentősen
20-80%-a aktív hozzájárul a
formában jut a rezisztens
környezetünkbe! baktériumok
kiszelektálódásához!
Andersson DI, Hughes D. Microbiological effects of sublethal levels of antibiotics. Nat Rev Microbiol. 2014 Jul;12(7):465-
78.
5
hatásmechanizmusuk
• 1997-ben az ESCMID (European Society for Clinical Microbiology and Infectious Diseases) és
az európai Nemzeti Breakpoint Bizottságok megalapították az EUCAST-ot, az antimikrobiális
szerek érzékenységi vizsgálatával foglalkozó európai bizottságot.
• Az EUCAST megalakulásakor a következő célokat tűzte ki és valósította meg:
o áttekintette az Európában alkalmazott antibiotikum érzékenységi vizsgálatok fenotípusos
módszereit és ezeket egységes rendszerbe hangolta össze
o egységes, európai szintű „breakpoint” rendszert hozott létre
o egyes újonnan megjelenő és terjedő rezisztencia mechanizmusok könnyebb in vitro
felderítése céljából néhány antibiotikum breakpoint-ját jelentősen megváltoztatta
o elvégezte az újonnan bevezetésre kerülő antibiotikumok breakpoint-jainak
meghatározását, mely kapcsolódik az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) hivatalos
engedélyezési folyamatához
o együttműködést alakított ki európai hatóságokkal: új antimikrobiális szerek vizsgálata,
rezisztenciák megjelenése és surveillance, betegség megelőzés, élelmiszer biztonság
(European Food Safety Authority, EFSA), klinikai mikrobiológia és infektológia.
• Az EUCAST 2009 decemberéig létrehozta és publikálta az összes dokumentumot, mely az új,
egységes antibiotikum rezisztencia vizsgálatokhoz és azok eredményének kiértékeléséhez
szükséges. A hazai laboratóriumok 2012 óta ennek alapján végzi munkájukat.
Részletes farmakológiájuk
I. SEJTFALSZINTÉZIS GÁTLÓK
o Béta-laktámok:
• penicillin és származékai
• cephalosporinok
• monobaktámok
• carbapenemek
o Glikopeptidek
o Bacitracin
o Foszfomicin
o Izonikotinsav-hidrazin
o Ethambutol
o D-cikloszerin
6
hatásmechanizmusuk
A. Béta-laktámok
1.Penicillin és származékai:
o az első antibiotikum (Alexander Fleming, 1928), Penicillium notatum, 6-aminopenicillánsav,
penám váz (béta-laktám és egy tiazolidin gyűrű)
o Hatásmechanizmus: szubsztrát analógia; D-Ala-D-Ala ↔ Penicillin → penicillin-kötő
fehérjéhez (PBP) kapcsolódás, a transzpeptidáció gátlása, autolitikus enzimek aktivációja
→Gr. +: protoplaszt; Gr.- spheroplaszt (L-formák)
o Baktericid hatás ↔ bakteriosztatikus szerek (pl. szulfonamid)
β-laktám gyűrű Tiazolidin gyűrű
6-amino-penicillánsav
β-laktám
Ala-Ala
peptidkötés
β-laktám antibiotikum
o Penicillin származékok:
• Az antibakteriális hatásspektrum a 6-os helyzetű
szubsztituens függvénye:
• alapvázas penicillinek: benzilpenicillin (penicillin-G),
fenoximetil-penicillin (V penicillin, „savstabil”),
penamecillin (Bálint János, „Maripen”)
• laktamáz-stabil penicillinek (oxacillin, methicillin,
nafcillin, cloxacillin, dicloxacillin, flucloxacillin)
• szélesített spektrumú penicillinek: Gram-negatívok
ellen is hatnak
 aminopenicillinek (amoxicillin, ampicillin)
 karboxipenicillinek (carbeni-, carinda-, ticarcillin)
 ureidopenicillinek (azlo-, mezlo-, piperacillin, P. aer.!)
 laktamázgátlóval kombinált penicillinek:
 klavulánsav (+ amoxicillin, + ticarcillin)
 sulbactam (+ ampicillin)
 tazobactam (+ piperacillin, ceftolozan)
 avibactam (+ ceftazidim): Nem β-laktám szerkezet
(diaza-biciklo-oktán), nem indukál enzimszintézist
 relebactam (+imipenem): Hasonló az avibactamhoz, de
egy plusz piperidingyűrűt tartalmaz, amely pozitív töltés
létrehozásával csökkenti a baktériumsejtekből való
kipumpálhatóságot.
7
hatásmechanizmusuk
o Hatásspektrum:
Származék Spektrum (term. rez. nincs)

Gram-pozitívok (pl. S. pyogenes, viridans
streptococcusok, S. pneumoniae érzékeny
törzsei, egyes enterococcusok, L.
Alapvázas penicillinek
monocytogenes, egyes Clostridioidesok,
Treponema, Leptospira) > Gram-negatívok
(H. influenzae érzékeny törzsei)
CSAK Gram-pozitívok (pl. S. aureus
Laktamáz-stabil penicillinek
érzékeny törzsei)
Szélesített spektrumú penicillinek Gram-poz. ≥ Gram-neg. (egyes
Enterobacterales)
Gram-poz. ≥ Gram-neg. (több
Laktamáz-gátlóval kombinált penicillinek
Enterobacterales)
o Alkalmazás: „érzékeny baktériumok okozta fertőzések”

• Alapvázas szerek: pl. „A” csoportú Streptococcus (Streptococcus pyogenes) okozta
infekciók (erysipelas, tonsillopharyngitis), penicillinre érzékeny streptococcusok által
okozott endocarditis, lues. Az elterjedt rezisztencia miatt különös megfontolást igényel!
• Aminopenicillinek: enyhe, középsúlyos otthon szerzett alsó, felső légúti infekciók
(pl.otitis media, sinusitis, chr. bronchitis), nem-komplikált húgyúti infekciók, B csoportú
streptococcus, Listeria monocytogenes okozta infekció, Helicobacter pylori eradikáció
(kombináció tagjaként).
• Béta-laktamáz gátlóval kombinált aminopenicillinek: sinusitis, otitis, krónikus
bronchitis akut exacebatiója, otthon szerzett pneumonia, kórházban szerzett pneumonia,
cholecystitis-cholangitis, bőr-lágyrész infekciók (erysipelas, kutya-macska harapás
okozta sebek), húgyúti infekciók, nem súlyos kismedencei, intraabdominalis infekciók.
8
hatásmechanizmusuk
o Mellékhatás:
• allergia: az alapvegyületek lebomlási termékei haptének (penicillol, penicilloát és
penilloát) a proteinekkel képzett komplexeik ellen termelődő antitesteknek miatt.
o Korai: anafilaxiás reakció
9
hatásmechanizmusuk
o Mellékhatás:
• allergia:
o késői: kiütés, eosinophilia, láz, interstitialis nephritis. A penicillin G-re kialakult
allergia hiperszenzitivitást jelent az összes többi penicillin származékra is!
• egyéb mellékhatások:
o hematológiai (hemolitikus anaemia, leuko-, thrombopenia),
o neurológiai (extrém magas szérum/liquorszint esetén görcsroham),
o elektrolitzavarok (nagy adagú carbenicillin esetén hypernatraemia, hypokalaemia),
o gastrointestinalis tünetek (dysbacteriosis, hasmenés, ritkán pseudomembranosus
colitis [CDAD]).
10
hatásmechanizmusuk
o Rezisztencia:
• Béta-laktamáz termelés (Gr. – konstitutív/indukálható, kromoszomális/plazmidon,
periplazmatikus térben; Gr. + indukált és extracelluláris; jelenleg 7279 (!) ilyen enzim
ismert, Bush-Jacoby-Medeiros és Ambler-klasszifikáció)
• Célmolekula megváltozása: penicillin kötő fehérjék (PBP2a → MRSA)

• Permeabilitás változás (porin, Gr. negatívokra jellemző)
• Efflux pumpa jelenléte
• Több mechanizmus együttesen
Béta-laktamázok csoportosítása
1. csoport: Ambler-féle C molekuláris osztályba tartozó cefalosporinázok, melyek általában nem

gátolhatók klavulánsavval, és főleg kromoszómálisan kódoltak. Az utóbbi évtizedben azonban
plazmidon kódolt változataik egyre inkább terjednek. Összefoglalóan AmpC-típusú β-
laktamázoknak hívják a csoport tagjait.
2. csoport: Ambler-féle A és D molekuláris osztályba tartozó β-laktamázok különböző szubsztrát-

specifitással. Általában gátolhatók β-laktamáz inhibitorokkal.
• ESBL (extended-spectrum beta lactamase): Ezen enzimek okozta rezisztencia kiterjed a
carbapenemek kivételével szinte valamennyi béta-laktám antibiotikumra (a penicillin szár-
mazékokra, a cephalosporinok majdnem teljes körére és a monobactamokra). Az ESBL-
termelő törzsek előfordulását valamennyi Enterobacterales családba tartozó baktérium
esetében leírták, ez a tulajdonság leggyakrabban a Klebsiella és az E. coli speciesekben
fordul elő. Az ESBL-termelő törzsek egyéb más antibiotikumokkal (aminoglikozidok,
trimethoprin-sulfametoxazol, fluorokinolonok) szembeni rezisztenciát kódoló géneket is
hordozhatnak, és ezért az ESBL-termelő törzseket multirezisztencia jellemzi.
3. csoport: Ambler-féle B molekuláris osztályba tartozó metallo-β-laktamázok, melyek

hidrolizálják a penicillineket, cefalosporinokat és karbapenemeket is („karbapenemázok”). Az
aktív centrumban kétértékű kationt tartalmaznak (pl. Zn2+), és működésüket kelátképző
vegyületekkel lehet gátolni (etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA), dipikolinsav).
4. csoport: penicillinázok, melyek nem gátolhatók klavulánsavval.
11
hatásmechanizmusuk
2. Cephalosporinok:
o Cephalosporium acremonium, Brotzu, 1945
o 7-amino-cephalosporánsav: dihidrotiazin és béta-laktám gyűrűk
o Hatásmechanizmus: penicillinekhez hasonló, PBP-kötés,
transzpeptidáció gátlás, baktericid hatás
o rövid posztantibiotikus hatás (több dózis!), inokulum-effektus
o Generációk: a generációs szám emelkedésével csökken a Gram-pozitív
és nő a Gram-negatív ellenes aktivitás
Generáció Példa Hatásspektrum, jellemzők
Cefazolin, cefalotin, Gram-poz. ellen hatásosak, de Gram-neg. laktamázokra

I. generáció
cefalexin érzékenyek
Cefuroxim, Gram-negatív ellenes aktivitás is, relatív laktamáz-rez.,
II. generáció
cefamandol, cefaclor kedvezőbb farmakológiai tulajdonságok
Cefotaxim, ceftriaxon, Elsősorban Gram-negatívok ellen, laktamáz-rez.,
III. generáció
ceftibuten immunkompromittáltakban komb. aminoglikozidokkal
Jó penetrálóképesség, spektrumuk viszonylag szélesebb
IV. generáció Cefepim, cefpirom
és kiegyenlítettebb, fokozott laktamáz-rez.
Ceftobiprol, Erőteljes MRSA-ellenes aktivitás, Gram-neg. spektrum
V. generáció
ceftarolin, ceftolozan széles (béta-laktamáz gátlókkal kombinációban)
o Alkalmazás:
Műtétek antibiotikum profilaxisa, enyhe bőr- és lágyrészfertőzések
I. generáció
Nem-nozokomiális felső- és alsó légúti fertőzések, lágyrészinfekciók,

II. generáció perioperatív profilaxis (a cephomycinek [cefoxitin és cefotetan] hatásosak
lehetnek kevert aerob-anaerob intraabdominalis infekciókban [B. fragilis])
Meningitis, penicillin-rezisztens S. pneumoniae, súlyos alsó légúti, húgyúti
III. generáció
fertőzések, endocarditisek, gonorrhoea
Hasonló a 3. generációhoz, fokozottabb laktamáz-rez., MRSA elleni
IV. generáció
aktivitás
V. generáció Kifejezetten az MRSA és (multi)rezisztens Gram-negatívok ellen
o Bevitel szerinti csoportosítás:

Generáció Parenterális Orális
1. Cefazolin Cefadroxil, cefalexin
Cefaclor, cefprozil, cefuroxim-
2. Cefotetan, cefoxitin, cefuroxim
axetil, locarbacef
3. Cefotaxim, ceftazidim, ceftriaxon Cefpodoxim, ceftibuten, cefixim
4. Cefepim, cefpirom -
5. Ceftarolin, ceftobiprol, ceftolozan -
12
hatásmechanizmusuk
o Mellékhatás: (~1%)
• allergia: kiütés, eosinophilia. Penicillin keresztallergia kb. 10%!
• gyomor-bél panaszok: hasmenést főleg az epeutakba kiválasztódó származékok
(cefamandol, cefoperazon, ceftriaxon) okoznak
• hematológiai reakciók: hemolitikus anaemia, leuko-, thrombopenia
• alvadási zavar: dysbacteriosis, hypoprotrombinaemia (cefamandol, cefoperazon)
• alkohol intolerancia: cefamandol, cefotetan, cefoperazon az alkohol-dehidrogenáz
gátlószerei
• magicterus: ceftriaxon erőteljes fehérjekötődése leszorítja a bilirubint
• pseudocholelithiasis: ceftriaxon hatására „epesalak” képződése az epehólyagban
o Rezisztencia:
• Béta-laktamáz termelés
• Célmolekula megváltozása: penicillin kötő fehérjék (PBP2a → MRSA)
• Permeabilitás változás (porin, Gram-negatívokra jellemző)
• Oldallánc lehasítás: amidázok, acilázok az oldalláncok lehasításával az alapvegyület
szintjére csökkentik a hatékonyságot
• Több mechanizmus együttes jelenléte
13
hatásmechanizmusuk
3. Monobaktámok:
o szintetikus béta-laktámok, aztreonam,
(Chromobacterium violaceum).
o Hatásmechanizmus: penicillinekhez hasonló,
PBP3-kötés, transzpeptidáció gátlás, baktericid
o Hatásspektrum: csak a Gram-negatív aerobokra hat!
o Alkalmazás:
• oralisan nem, csak iv./im.
• Gram neg. által okozott légúti, húgyúti, bőr-, lágyrész-, hasi,
kismedencei, posztoperatív infekciókban
• 6. életévüket betöltött cysticus fibrosisban szenvedő betegek
Pseudomonas aeruginosa okozta, krónikus tüdőfertőzésének
szuppresszív kezelésére javallott.
• kombinációban a toxikusabb aminoglikozidokat helyettesítheti
o Mellékhatás: hasonló a cephalosporinokéhoz
o Rezisztencia:
• kiterjedt spektrumú béta-laktamázok (ESBL)
• célmolekula megváltozása: penicillin kötő fehérjék (PBP2a → MRSA)
4. Karbapenemek:
o félszintetikus béta-laktámok (tienamycin), imipenem,
meropenem, ertapenem, doripenem
o Hatásmechanizmus: penicillinekhez hasonló,
PBP-kötés, transzpeptidáció gátlás, baktericid
o Hatásspektrum:
• széles spektrumú, Gr. neg. és poz. egyaránt
• anaerobok kevés kivétellel szintén érzékenyek
• fontos kivételek: MRSA, S. maltophilia
o Alkalmazás:
• rezisztens a legtöbb laktamázra
• súlyos, polimikrobiális vagy multirezisztens
kórokozókkal szemben
• általában más szerre nem reagáló,
intraabdominális, nozokomiális fertőzések,
neutropéniás beteg esetén
• a vese dihidropeptidáza bontja az imipenemet →
1:1 arányban cilastatinnal kombinálva alkalmazzák
14
hatásmechanizmusuk
o Mellékhatás:
• gyomor-, bélpanaszok: hányinger, hányás, hasmenés, ritkán pseudomembranosus colitis
• allergia: kiütés, lázas állapot
• idegrendszeri tünetek: görcsrohamok az imipenem alkalmazása során 1-3%-ban,
hajlamosít a magas szérumszint, veseelégtelenség, idős kor, előzetes KIR betegség.
Meningitis esetén adagolása vitatott. Meropenem esetében ilyen tapasztalat nincs,
meningitisben ez ajánlott.
• Laboreltérések: májenzim-értékek emelkedése, protrombin idő nyúlása
o Rezisztencia:
• metallo-béta-laktamázok („karbapenemázok”): pl. NDM-1
• célmolekula megváltozása: penicillin kötő fehérjék (PBP2a → MRSA)
• permeabilitás változás (porin, Gram-negatívokra jellemző)
• efflux pumpa
• több mechanizmus együttes jelenléte
B. Glikopeptidek
o Vancomycin, teicoplanin, telavancin, ramoplanin, decaplanin, dalbavancin, oritavancin

o Eredetük: talajból Borneón az 1950-es években izolált Amycolatopsis orientalis terméke
o Szerkezetük: triciklikus glikopeptid óriásmolekulák (1,4 kDa – a legnagyobb antibakteriális
hatású molekulák)
15
hatásmechanizmusuk
o Hatásmechanizmus: a NAM/NAG peptidek terminális D-alanil-D-alanin aminosavaihoz

kötődik, gátolja a peptidoglikán összeszerelődését, baktericid
o Hatásspektrum:
• Gram-pozitívok! (Staphylococcus [MRSA is!], Streptococcus, Clostridioides difficile,
Bacillus anthracis, Listeria, Propionibacterium)
• fontos kivételek: Lactobacillus, Pediococcus, Erysipelothrix rhusiopathiae
o Alkalmazás:
• szigorú indikációk alapján alkalmazható:
 komplikált bőr- és lágyrészinfekciók: MRSA!
 bacteraemia, endocarditis: MRSA, β-laktám allergia
 meningitis, ventriculitis: rezisztens S. pneumoniae okozta esetekben
kombinációban
 pneumonia: MRSA okozta esetekben
 osteomyelitis: MRSA okozta esetekben
 metronidazol-rezisztens Clostridioides difficile okozta pseudomembranosus colitis
[CDAD] (per os!)
• iv. alkalmazható, az adagolás szigorú rend szerint történik és a szérumszintet

monitorizálni kell (lsd. mellékhatások)!
• új származékok (pl. telavancin, dalbavancin, oritavancin) terjedése várható
16
hatásmechanizmusuk
o Mellékhatás:
• toxikus szer, sok mellékhatás
• „red man syndrome”: egész testre kiterjedő bőrpír, viszketés és vérnyomásesés
(hisztaminfelszabadulás - antihisztaminok párhuzamos adagolásával mérsékelhető)
• vesekárosodás: különösen aminoglikozidokkal kombinálva (szérumszint monitorozása!)
• halláskárosodás: csökkent vesefunkció esetén, különösen aminoglikozidokkal
kombinálva (szérumszint monitorozása!)
• neutropenia: fvs. szám rendszeres ellenőrzése
o Rezisztencia:
• Gram-negatívok (és néhány Gram-pozitív) természetes rezisztenciával rendelkezik!
• A szerzett rezisztencia általában a célmolekula megváltozásán alapszik: D-alanil-D-
alanin → D-alanil-D-laktát → 5 helyett már csak 4 hidrogénkötés lehetősége → 1000x
hatáscsökkenés!
• D-alanil-D-szerin variáció → 6x hatáscsökkenés
• Vancomycin-rezisztens Enterococcus (VRE), vancomycin-rezisztens S. aureus (VRSA)!
17
hatásmechanizmusuk
Az Enterococcusok vancomycin rezisztenciájának (VRE) főbb

jellemzői
Jellemzők VanA VanB VanC
Rezisztencia foka Magas Változó Alacsony

Teicoplanin
Van Nincs Nincs
rezisztencia
Kifejeződés Indukálható Indukálható Konstitutív
Plazmidon, Kromoszó-
Kromoszó-
Lokalizáció kromoszó- mán
mán
mán (plazmidon)
Konjugáció + + -
Megváltozott D-Ala-D-
D-Ala-D-Lac D-Ala-D-Lac
struktúra Ser
E. faecalis, E.
E. faecalis, E.
faecium, E.
E. faecium, caselliflav
Példák gallinarum,
E. us, E.
E.
gallinarum gallinarum
caselliflavus
• Vancomycinre részlegesen rezisztens S. aureus (VISA): peptidoglikán túltermelése.
18
hatásmechanizmusuk
C. Bacitracin
o Polipeptid keverék (A, B, C), Bacillus subtilis

o Hatásmechanizmus: megakadályozza a peptidoglikán felépítéséhez szükséges NAG és NAM
molekulák transzportját a bactoprenolon keresztül, baktericid
o Hatásspektrum:
• Gram-pozitívok! (Staphylococcus, Streptococcus A csoport)
o Alkalmazás:
• szem- és bőrinfekciók (kisebb sérülések, égés)
• tetoválások utáni profilaxis
• gyakran neomycinnel kombinációban
• diagnosztikában: S. pyogenes (É) ↔ más β–hemolizáló Streptococcusok (R)
o Mellékhatás:
• ritka
• allergia
o Rezisztencia:
• ritkán
• nincs keresztrezisztencia más szerekkel
19
hatásmechanizmusuk
D. Foszfomicin
o Foszfoenol-piruvát analóg, 1969

o Hatásmechanizmus: gátolja a foszfoenol-piruvátból és N-acetil-glükózaminból (NAM) N-
acetil-galaktózamin (NAG) képződését a UDP-N-acetil-glükózamin enolpiruvát transzferáz
(MurA) inhibíciójával, baktericid
o Hatásspektrum:
• széles, főleg Gram-negatív húgyúti
patogének
o Alkalmazás:
• rezisztens baktériumok okozta
húgyúti infekciók kezelése
o Mellékhatás:
• ritka
• allergia
• fejfájás, szédülés
• dysmenorrhoea, vaginitis
• hányinger, hányás
• hasmenés
o Rezisztencia:
• permeabilitás megváltozása: 2 kromoszómális mutáció (az UhpT és GlpT transzport-
rendszerekben – foszfomicin nem kötődhet a támadásponthoz)
• hatástalanító enzim termelése: plazmidon kódolt, a foszfomicin enzimatikus
modifikációja (metallo-glutation-transzferáz → glutation-foszfomicin képződik, mely
inaktív)
• célenzim (UDP-N-acetil-glükózamin enolpiruvát transzferáz [MurA]) túltermelése
• egyik sem eredményez keresztrezisztenciát egyéb szerekkel
20
hatásmechanizmusuk
E. Izonikotinsav-hidrazin (INH)
o szintetikus elsővonalbeli antituberkulotikum, 1952

o Hatásmechanizmus: a kataláz-peroxidáz (katG) aktiválja a mycobaktériumokban, majd a
mycobaktériumok sejtfalához nélkülözhetetlen mikolsav szintézisét gátolja. Aktívan replikálódó
baktériumokban baktericid, dormans állapotban lévőkben bakteriosztatikus hatású.
o Hatásspektrum:
• speciálisan alkalmas a M. tuberculosis sejtfalszintézisének gátlására
o Alkalmazás:
• kizárólag elsővonalbeli antituberkulotikumként
o Rezisztencia:
• monoterápiában szinte mindig kifejlődik, ezért csak kombinációkban alkalmazzuk.
• számos bakteriális gén szerepe igazolt.
21
hatásmechanizmusuk
o Mellékhatás:
• hepatitis
• perifériás neuropathia
• hiperszenzitivitás: hirtelen magasra szökő láz, bőrkiütések, hematológiai eltérések
F. Ethambutol (EMB)
o Etilén-diimino-butanol, szintetikus antituberkulotikum, 1961

o Hatásmechanizmus: gátolja az arabinozil-transzferázt és ezáltal az arabinogalaktán és a
lipoarabinomannán szintézisét, melyek nélkülözhetetlenek a mycobaktériumok sejtfalához.
Bakteriosztatikus.
o Hatásspektrum:
• speciálisan alkalmas a M. tuberculosis sejtfalszintézisének gátlására
o Alkalmazás:
• kizárólag elsővonalbeli antituberkulotikumként
22
hatásmechanizmusuk
o Rezisztencia: 3 allélvariáns vesz részt az EMB-rezisztencia kialakításában (embCAB).
o Mellékhatások:
• perifériás neuropathia (opticus neuritis → látáskárosodás)
• gasztrointesztinális tünetek
• hyperuricaemia
• dermatitis
• arthralgia
G. D-cikloszerin
o Hatásmechanizmus: a D-alaninnal való szerkezeti hasonlósága alapján gátolja a D-ala-D-ala

dipeptid kialakulását a D-alanin-racemáz inhibíciójával , mely a peptidoglikán lánc peptid
oldalláncának része.
o Hatásspektrum:
• igen széles
• speciálisan alkalmas a M. tuberculosis sejtfalszintézisének gátlására (mellékhatások!)
o Alkalmazás:
• kizárólag második vonalbeli antituberkulotikumként
23
hatásmechanizmusuk
o Mellékhatás:
• perifériás neuropathia
• KIR zavarok: zavartság, irritabilitás, aluszékonyság, fejfájás, ingerlékenység, súlyos
depresszió (!)
o Rezisztencia:
• célmolekula túltermelése: D-alanin-racemáz overexpresszió
II. SEJTMEMBRÁNRA HATÓ SZEREK
o Polipeptidek
o Lipopeptidek
24
hatásmechanizmusuk
A. Polipeptid antibiotikumok
o ciklikus, kationos peptidek, 1947, Bacillus

polymyxa, B. colistinus
o Polymyxin-B, Polymyxin-E (colistin)
o Hatásmechanizmus: többféle hatás, baktericid
• Membránlízis: a bakteriális sejtmembrán lipid A-hoz kötődve, hosszú hidrofób
farokrészük révén detergens hatást kifejtve destabilizálják a citoplazmamembránt.
• Szabad gyökök okozta reakciók: a polymyxinek membránokon történő áthatolása

kapcsán keletkező különböző szabad gyökök okozta másodlagos károsodások (DNS,
protein és membrán oxidáció) miatti sejtpusztulás.
25
hatásmechanizmusuk
o Hatásspektrum:
• Gram-negatívok, főleg Pseudomonas (kivétel: Proteus, Providencia, Serratia, Neisseria)
o Alkalmazás:
• terápiában ritkán
• iv. vagy lokális (pl. légutakba porlasztva, biofilmet felbontja)
• multidrogrezisztens P. aeruginosa (égés), ill. karbapenemáz termelő baktériumok
(Acinetobacter!)
• bélflóra csökkentése bélműtétek előtt
• neomycinnel kombinációban fülcsepp
• diagnosztikában jelentős: az izolátum Gram-negatív természetét erősíti meg (kivételek!)
o Mellékhatás:
• nephrotoxicitás: albuminuria, cylinduria, azotemia
• neurotoxicitás: ataxia, szédülés, paraesthaesia, fejfájás, kuráre-szerű hatás
(neuromuszkuláris blokk)
• allergia
o Rezisztencia:
• természetes rezisztencia: Proteus, Providencia, Serratia, Neisseria → LPS-ük
módosított
• szerzett rezisztencia:
 lipid A védelme más, pozitív töltésű molekulákkal (pl. foszfatidil-etanolamin)
 efflux
 külső membránt stabilizáló proteinek expressziója
B. Lipopeptid antibiotikumok
o gyűrűs szerkezetű lipopeptidek, Streptomyces roseosporosus, daptomycin

o Hatásmechanizmus: a bakteriális sejtmembránhoz kötődve azt Ca2+-függően depolarizálja. A
membránpotenciál elvesztése zavart okoz az ATP-, DNS-, RNS- és proteinszintézisben.
Baktericid.
26
hatásmechanizmusuk
o Hatásspektrum:
• Gram-pozitívok (MRSA, VRE is)
o Alkalmazás:
• multidrogrezisztens baktériumok okozta bőr- és lágyrészinfekciók
• endocarditis (S. aureus)
• osteomyelitis
o Mellékhatás:
• vázizomrendszeri: myopathia, myalgia, arthralgia, emelkedett kreatin-kináz
• kardiovaszkuláris: vérnyomásingadozás, ödéma, szupraventrikuláris tachycardia
• idegrendszeri: fejfájás, álmatlanság, szédülés
• gasztrointesztinális: székrekedés/hasmenés, hányinger, hányás, hasi fájdalom, stomatitis
• allergia
o Rezisztencia:
• Természetes: Gram-negatívok
• Szerzett: sejtfalmegvastagodás (VISA), membránfluiditás vagy töltéseloszlás
megváltozása miatt képtelen a támadásponthoz férni.
III. FEHÉRJESZINTÉZIS GÁTLÓK
o Aminoglikozidok
o Tetraciklinek (Glicilciklinek)
o Kloramfenikolok
o MLKS antibiotikumok
(makrolidek, linkozamidok,
ketolidek, streptograminok)
o Oxazolidinek
o Mupirocin
o Rifamycinek
27
hatásmechanizmusuk
A. Aminoglikozidok
o Bázikus természetű, szulfát fomájában

alkalmazott, nagy molekulasúlyú,
glikozidkötéssel kapcsolt aminocukrok
o Képviselőik: streptomycin, tobramycin,
netilmycin, gentamycin, amikacin, neomycin,
kanamycin
o Hatásmechanizmus: a bakteriális riboszómák
30S alegységéhez kötve okoz zavart a
transzlációban (korai lánctermináció [iniciációs
cplx. gátlása, mRNS „félreolvasása”], riboszóma
transzlokáció gátlása, sejtmembrán károsítás) →
baktericid
o Hatásspektrum:
• széles!
• Gram-negatívok, Mycobacterium tuberculosis
(csak a streptomycin)
• tobramycin hatásos a Gram-pozitívok és a Pseudomonas aeruginosa ellen is
• anaerobokra, intracell. baktériumokra hatástalan! (a sejtfalon és membránon való átjutás
energiaigényes folyamat)
o Alkalmazás:
• iv. és im.
• Gram-negatívok okozta infekciók: húgyúti, hasi, kismedencei, csont-, ízületi
infekciókban (lokálisan is)
• antituberkulotikus kezelés: a streptomycin ún. elsővonalbeli szer volt
• használata visszaszorult (toxikus), de indokolt (az amikacin és a netilmicin életmentő
szerek)!
• általában kombinációban (pl. béta-laktámokkal, szinergista hatás)
• posztantibiotikus hatásuk kifejezett
o Mellékhatás:
• toxikus, terápiás indexe alacsony (neomycin!)
• ototoxicitás: a VIII. agyideget károsítják. Hallászavar, fülzúgás, fülcsengés, szédülés,
nystagmus (irreverzíbilis károsodás)
• nephrotoxicitás: a proximális tubulusokat károsítják. A vese koncentrálóképessége
csökken, proteinuria, cylindruria
• allergia: bőrkiütések
• hányás, hasmenés
• zavartság
• neuromusculáris junkció blokkja
28
hatásmechanizmusuk
o Rezisztencia:
• természetes rezisztencia:
o anaerobok, Enterococcusok (sejtfalszintézis-gátlókkal kombinációban érzékenyek)
• szerzett rezisztencia:
o gyakran és gyorsan
o célmolekula megváltozása: S12 riboszomális protein megváltozása, egyetlen
mutáció elegendő, kromoszomális
o R-plazmidon kódolt hatástalanító enzimek: foszforiláció, adeniláció, acetiláció
o permeabilitáscsökkenésen alapuló: P. aeruginosa
o efflux
o keresztrezisztencia: streptomycin, spectinomycin ↔ összes többi
29
hatásmechanizmusuk
B. Tetraciklinek
o 4 gyűrűt tartalmazó poliketidek; klórtetraciklin,

oxytetraciklin
o ma már csak a félszintetikus változatokat
alkalmazzuk: doxycyclin, minocyclin, tigecyclin
o Hatásmechanizmus: aktív transzporttal a
bakteriális riboszómák 30S alegységéhez kötve
gátolja az amino-acil-tRNS kötődését a
riboszómához, bakteriosztatikus (eukaryota
sejtekre is hat, de 50x alacsonyabb a transzport
hatékonysága)
o Hatásspektrum:
• széles!
• pl. H. influenzae, intracelluláris
kórokozók (Chlamydia, Rickettsia),
Mycoplasmák, Borreliák (Lyme!),
Treponemák, Neisseriák, Brucellák,
Yersiniák, Francisella tularensis.
o Mellékhatás:
• fog- és csontfejlődési zavar: kelátképző, a fejlődő csontok, fogak kalciumához köt →
fogak elszíneződése, fokozott caries; csontfejlődési zavar → terhesnek, kisgyermeknek
nem adható!
• gyomor-bélpanaszok
• allergia
• fotoszenzibilitás: a populáció 20-40%-ában
• hiperpigmentáció (minociklin)
o Rezisztencia:
• sajnos elterjedt
• célmolekula megváltozása: a kromoszomális tetA(M) gén által kódolt elongációs faktor
G stabilizálja a riboszóma-tRNS kölcsönhatást
• plazmidon kódolt tetA(K) és tetA(L) gének termékei efflux mechanizmussal
kipumpálják a tetraciklineket a baktériumsejtből
• támadáspont védelme: „riboszóma protekció”, RPP-k, kötődésük a riboszómához
megvédi a támadáspontot
• ritkán enzimatikus inaktiválás: acetilálás révén (csak Bacteroides)
30
hatásmechanizmusuk
B/1. Glicilciklinek
o minociklin származék, tigecyclin

o Hatásmechanizmus: hasonló a tetraciklinekhez
o Hatásspektrum: kiterjed a rezisztens (efflux)
Staphylococcusokra (MRSA!) és az
Enterobacterales család tagjaira (karbapenemáz-
termelők is!)
o Alkalmazás: rezisztens patogének által okozott
bőr- és lágyrész-, valamint intraabdominális
infekciók
o Mellékhatás: lsd. Tetraciklinek
o Rezisztencia: speciális efflux (Proteus,
Pseudomonas spp.)
C. Kloramfenikolok
o Streptomyces venezuelae, 4 izomer, de csak egy hatásos:

chloromycetin, sói a kloramfenikolok (chloramphenicol,
florfenicol, thiamphenicol)
o az első széles spektrumú antibiotikum
o Hatásmechanizmus: a bakteriális riboszómák 50S
alegységén a 23S rRNS-hez kötődve gátolja a peptidil-
transzferázt, ezáltal a polipeptidlánc elongációját,
bakteriosztatikus
o Hatásspektrum: széles spektrumú, igen sokféle kórokozó
érzékeny. Pl.: S. pneumoniae, N. meningitidis,
H. influenzae, Chlamydia, Mycoplasma, Rickettsia,
Coxiella, anaerobok.
o Alkalmazás:
• toxicitása és egyéb újabb szerek miatt beszűkült, azonban a fejlődő országokban ma is
széleskörűen alkalmazzák alacsony ára miatt.
• enyhe, vagy más, kevésbé toxikus szerekkel gyógyítható kórképekben, ill. profilaxis
céljára adagolni TILOS!
31
hatásmechanizmusuk
o Mellékhatás:
• toxikus, terápiás indexe alacsony
• hematológiai toxicitás:
 myeloszuppresszió: >4g/nap dózisnál, a csontvelő mitokondriális
proteinszintézisének gátlása miatt akadályozott vérképzés, reticulocytosis, thrombo-,
granulopenia, reverzíbilis, dózisfüggő!
 idioszinkráziás aplasticus anaemia: mechanizmusa tisztázatlan, nem dózisfüggő,
késleltetett (4-12 hét), irreverzíbilis, 1:20 000 gyakoriság, gyakran fatális!
• „gray baby” szindróma: újszülöttekben, koraszülöttekben a glükuronidálás elégtelensége
okozza → máj citokróm-oxidázok működése gátolt → oxidatív foszforiláció megszűnik
→ szürke bőr, hasi fájdalom, hányás, respiratorikus distress, metabolikus acidosis,
keringési összeomlás, gyakran fatális.
• Idegkárosodások: hosszabb terápia esetén, opticus, perifériás neuritisek, fejfájás,
szemizmok bénulása
• Egyéb: glossitis, stomatitis, hányás, hasmenés, porfíriás roham
o Rezisztencia:
• gyakran és gyorsan (P. aeruginosa, Acinetobacter spp.)
• R-plazmidon kódolt hatástalanító enzimek: acetiláció
• csökkent membránpermeabilitás
• az 50S alegység megváltozása (ritka)
• korlátozott használata miatt a fejlett országokban a rezisztencia is visszaszorult
D. MLKS antibiotikumok
o közös támadáspont: a bakteriális riboszómák 50S alegységének 23S rRNS-éhez kötődve

gátolják a riboszómán a tRNS aminosavkötő helyről (A site) a peptidkötő helyre (P site)
történő átlépését
o a csoport tagjai:
• makrolidek
• linkozamidok
• ketolidek
• streptograminok
32
hatásmechanizmusuk
1.Makrolidek:
o Alapvegyületük az erythromycin (makrociklusos laktongyűrű), ma már csak lokálisan
alkalmazzák
o Képviselőik: spiramycin, roxithromycin, josamycin, clarithromycin, azithromycin
o Hatásmechanizmus: a bakteriális riboszómák 50S alegységén a 23S rRNS-hez kötődve
gátolja a peptidil-transzferázt, ezáltal a polipeptidlánc elongációját, általában
bakteriosztatikus (de pl. Streptococcusok ellen nagy dózisban baktericidek)
o Hatásspektrum: széles! Gram-pozitívok, intracelluláris kórokozók (Mycoplasma,

Chlamydia, Rickettsia, Legionella), spirochaeták
o Alkalmazás:
• „penicillin alternatíva”: penicillin allergia esetén alkalmazható, de a hatásspektruma
szélesebb
• atípusos pneumoniák (Mycoplasma pneumoniae, Chlamydia pneumoniae, Legionella
pneumophila)
• Chlamydia trachomatis okozta conjunctivitis és kismedencei infekció
• Campylobacterek által okozott gastroenteritis
• Haemophilus ducrey okozta chancroid (STI)
• Corynebacterium diphteriae hordozás megszüntetésére
o Mellékhatás:
• atoxikus, biztonságos szerek
• gasztrointesztinális tünetek: hányinger, hányás, hasmenés, inkább erythromycin esetén
(oka: anhidrohemiketál-metabolit → motilin-szerű hatás), egyidejű étkezéssel
csökkenthető, de ez rontja a felszívódást
• cholestatikus hepatitis
• átmeneti sensoneurális halláscsökkenés: nagy iv. adagoktól
• phlebitis: iv. alkalmazás esetén
• allergiás bőrjelenségek, eosinophilia, ritkán idegrendszeri tünetek (fejfájás, szédülés)
• citokróm P450 inhibitor → gyógyszerkölcsönhatások (teofillin, carbamazepin, kumarin
hatását fokozza → ab. terápia alatt ezek dózisát csökkenteni kell!)
33
hatásmechanizmusuk
o Rezisztencia:
• Gram-negatívok jelentős része természetes rezisztenciával bír
• Szerzett rezisztencia a Gram-pozitívok közt háromféle mechanizmussal:
 célmolekula megváltozása: 23S rRNS metilációja → makrolidok affinitása
csökken (erm) (általában teljes keresztrezisztenciát eredményez)
 efflux: a makrolidek eltávolítása a baktériumsejtből (mef)
 az antibiotikum enzimatikus hatástalanítása: észterázok, foszfotranszferázok →
nem okoz keresztrezisztenciát a kialakulása
2. Linkozamidok:
o Alapvegyületük a lincomycin, klórozott származéka a
clindamycin
o Kémiailag jelentősen különböznek a makrolidektől,
támadáspontjuk és hatásmechanizmusuk viszont
ugyanaz → kompetíció!
o Hatásmechanizmus: a bakteriális riboszómák 50S
alegységén a 23S rRNS-hez kötődve gátolja a
peptidil-transzferázt, ezáltal a polipeptidlánc
elongációját, általában bakteriosztatikus, de lehet
baktericid
o Hatásspektrum: Gram-pozitívok, anaerobok
o Alkalmazás:
• fogászati, szájsebészeti beavatkozások, fertőzések
• csont-, ízületi fertőzések (igen jó penetráció)
• anaerobok okozta intraabdominalis infekciók, tályogok, gázgangréna
• lokálisan pattanások (acne vulgaris) kezelésére
o Mellékhatás:
• pseudomembranosus colitis (CDAD)! (A/B toxintermelő Clostridioides difficile
elszaporodik a colonban a dysbacteriosis miatt → perforáció → szeptikus shock)
o Rezisztencia:
• makrolidekhez hasonló, keresztrezisztencia (erm)! Enterobacterales, Pseudomonas és
Acinetobacter természetesen rezisztensek.
3. Ketolidek:
o módosított makrolidek: az egyik cukorszármazékot keto-csoporttal,
ill. ciklikus karbamát csoporttal szubsztituálták, telithromycin
o Hatásmechanizmus: mint a makrolidek, a képződő peptid távozását
is gátolja
o Hatásspektrum: szélesebb a makrolideknél, az arra rezisztensek
esetében is hatékony (S. pneumoniae!)
o Alkalmazás: területen szerzett pneumonia, atípusos pneumonia,
krónikus bronchitis akut exacerbatiója, orálisan
34
hatásmechanizmusuk
o Mellékhatás:
• gasztrointesztinális tünetek: hányás, hasmenés, hasi fájdalom
• neurológiai panaszok: fejfájás, ízérzés zavara, látászavar
• májkárosodás
• myasthenia gravis exacerbatio
• közös háttér: a telithromycin piridin csoportja antagonizálja a kolinerg receptorokat a
neuromuscularis junctioban (ciliaris izmok!), és a máj vagus innervatiójánál. Más
makrolid származékoknál ez nem fordul elő.
• citokróm P450 inhibitor → gyógyszerkölcsönhatások (digoxin, teofillin, simvastatin
hatását fokozza → ab. terápia alatt ezek dózisát csökkenteni kell)
o Rezisztencia:
• makrolidekhez hasonló, de az erősebb kötődés miatt a metilációs és az efflux
mechanizmus kevésbé érvényesül (Nocardiák képesek glikozilációval vagy
foszforilációval inaktiválni)
4. Streptograminok:
o többszörösen telítetlen, ciklikus peptidek,
kombinációban alkalmazzuk: quinupristin/dalfopristin
o Hatásmechanizmus: makrolidekéhez hasonló, korai
peptidleválást eredményez a riboszómáról. Szinergista,
kombinációban baktericid, monoterápiában
bakteriosztatikus szerek:
 dalfopristin megváltoztatja a 23S rRNS
konformációját és gátolja a peptidil-transzferázt;
 a quinupristin (100x jobban kötődik a dalfopristin
jelenlétében) gátolja az elongációt, és korai
láncterminációt eredményez
o Hatásspektrum: szélesebb a makrolideknél, súlyos,
Gram-pozitívok okozta fertőzések, pl. VRE, MRSA
o Alkalmazás:
• csak iv.
• rezisztens, Gram-pozitív fertőzések (MRSA, VRE)
• területen szerzett és nozokomiális pneumonia
• intravascularis katéter okozta fert. (pl. koaguláz-
negatív Staphylococcusok), sepsis
• súlyos, Gram-pozitívok okozta bőrinfekciók
35
hatásmechanizmusuk
o Mellékhatás:
• arthralgia, myalgia
• hányinger, hányás, hasmenés
• kiütések, viszketés
• fejfájás
• phlebitis
• hyperbilirubinaemia
• citokróm P450 inhibitor → gyógyszerkölcsönhatások
o Rezisztencia:
• aktív efflux
• célmolekula modifikációja
• inaktiváló enzimek
E. Oxazolidinon
o teljesen szintetikus, 1987, linezolid
o Hatásmechanizmus: iniciációs komplex gátlása a
bakteriális riboszómák 50 S alegységén 23S részén → 30 S
alegység nem tud kötődni (a többi fehérjeszintézis gátló
inkább az elongációra hat → nincs keresztrezisztencia)
bakteriosztatikus
o Hatásspektrum:
• Gram-pozitív aerobok okozta fertőzések: VRE, S. aureus (MRSA!)
• bizonyos Gram-negatív aerobok (Pasteurellák)
• egyes Gram-pozitív anaerobok (Clostridioides perfringens, Peptostreptococcusok)
• Mycobacteriumok, Nocardiák
36
hatásmechanizmusuk
o Alkalmazás:
• iv. és orálisan is
• érzékeny baktériumok okozta bőr- és lágyrészinfekciók (MRSA, VRE!)
• érzékeny baktériumok okozta (nozokomiális) pneumonia
o Mellékhatás:
• gasztrointesztinális tünetek: hasmenés, hányinger, hányás
• neurológiai panaszok: megváltozott ízérzés, fejfájás
• myeloszuppresszió: anaemia, thrombopenia, leukopenia
• a nyelv elszíneződése
• gombainfekciók
• allergia
• pancreatitis, májkárosodás
• gyógyszerinterakció: monoamin-oxidáz-bénító hatás → ritkán „szerotonin szindróma”
bizonyos antidepresszánsok (SSRI) szedése esetén
o Rezisztencia:
• természetes rezisztencia: Gram-negatívok → aktív efflux
• szerzett rezisztencia: Gram-pozitívok (VRE, MRSA, S. penumoniae) → célmolekula
megváltozása (pontmutáció miatti báziscsere a 23S rRNS-ben, ill. a molekulát
erőteljesebben metiláló RNS metil-transzferáz mutációja)
F. Mupirocin
o Pseudomonas fluorescens, „pseudomonic acid”
o Hatásmechanizmus: izoleucin beépülését gátolja a peptidláncokba (izoleucil-tRNS-szintáz
inhibitora), bakteriosztatikus, magas koncentrációban baktericid
o Hatásspektrum:
• Gram-pozitív aerobok okozta fertőzések: S. aureus (MRSA!), Streptococcusok
o Alkalmazás:
• csak helyileg (kenőcs), mert igen gyorsan bomlik
• érzékeny baktériumok okozta bőr- és lágyrészinfekciók (MRSA)
• MRSA hordozás megszüntetése (orrüreg)
o Mellékhatás:
• ritkán kontakt dermatitis
37
hatásmechanizmusuk
o Rezisztencia:
• Természetes: Enterococcus spp., Corynebacterium spp., Erysipelothrix spp., P. acnes,
Gram-pozitív anaerobok és a legtöbb Gram-negatív.
• Szerzett:
o Alacsony szintű: ileS gén mutációja miatt megváltozó enzim.
o Magas szintű: Horizontálisan átvihető, teljesen új izoleucil-tRNS-szintáz enzimet
kódoló mupA gén.
G. Fuzidinsav
o Fusidium coccineum gomba terméke

o Hatásmechanizmus: elongációs faktor G riboszómával való
kapcsolatát zavarja, bakteriosztatikus
o Hatásspektrum: Gram-pozitívok (Staphylococcus,

Streptococcus [Enterococcus nem], Corynebacterium), szűk
spektrum
o Alkalmazás:
• bőr- és lágyrászinfekciók
• szemészeti infekciók
o Mellékhatások:
• májkárosodás (sárgaság, vizelet elszíneződése, acholiás széklet)
o Rezisztencia:
• célpont megváltozása: elongációs faktor G mutációja, mely lehetetlenné teszi a
fuzidinsav kötődését
38
hatásmechanizmusuk
IV. NUKLEINSAVSZINTÉZIS-GÁTLÓ SZEREK
o Antimetabolitok (szulfonamidok,
trimethoprim, nitrofuránok,
nitroimidazolok)
o Valódi nukleinsavszintézis-gátlók
(kinolonok, fluorokinolonok,
fidaxomicin)
A. ANTIMETABOLITOK
1. Szulfonamidok:
o para-amino-benzol-szulfonamidokká alakulnak a szervezetben, a folsavszintézisben a para-
amino-benzoesav kompetitív antagonistái (a dihidropteroát-szintáz gátlószerei).
Bakteriosztatikusak. Példák: sulfamethoxazol, sulfadimidin.
Szulfonamid PABA
o Mellékhatásaik: allergiás bőrtünetek, máj-, vesekárosodás, vérképzési zavar (főleg

csecsemőkorban).
o Ma már önmagában általában nem alkalmazzák (toxicitás, gyors rezisztencia [új enzim
termelése, a célenzim mutációja, PABA túltermelés, modifikáció acetilációval]).
39
hatásmechanizmusuk
2. Szulfonamid/trimethoprim kombináció:
o a trimethoprim a dihidrofolát-reduktáz enzim gátlószere
(50000x szelektív toxicitás)
o bakteriosztatikus
o önmagában nem, csak szulfonamidokkal kombinálva alkalmazzák
o leggyakoribb a trimethoprim/sulfamethoxazol 1:5 arányú keveréke
(cotrimoxazole)
o A kombinációban a mellékhatásokért a szulfonamid
komponens felelôs (Stevens-Johnson sy., porphyria)
o Alkalmazás:
• légúti fertőzések
• emésztőrendszeri fertőzések: Y. enterocolitica!
• vese-, húgyúti fertőzések: bakteriális, nem komplikált
húgyúti fertőzések, mint például heveny és krónikus hólyaghurut,
visszatérő hólyaghurut megelőzése, húgycsőgyulladás;
• nemi szervek fertőzései: nők kismedencei gyulladása,
prosztatagyulladás, egyes nemi úton terjedő fertőzések;
+
• bőrfertőzések: furunkulus (szőrtüsző gennyes gyulladása), tályog,
sebfertőzés;
• egyéb fertőzések: pl. toxoplazmózis megelőzése és kezelése,
nokardiózis, meliodozis, macskakarmolási betegség, alacsony
fehérvérsejtszámmal járó betegség esetén a fertőzések megelőzése,
száj-garat- és bélflóra fertőtlenítése, kutya és macskaharapás után.
Rezisztencia mechanizmusai:
• Természetes: csökkent hozzáférés a támadásponthoz (P. aeruginosa), kisebb affinitású DHFR
enzimvariáns termelése (Neisseria spp., Clostridioides spp., Brucella spp., Bacteroides spp.,
Moraxella catarrhalis és Nocardia spp.), folát felvétele (szintézis helyett; Enterococcus spp.,
Lactobacillus spp.), timin felvétele (Enterococcus spp.)
• Szerzett:
o Trimethoprim: Promóter nutációk – DHFR túltermelés (E. coli), pontmutációk a dhfr
struktúrgénben (S. aureus és S. pneumoniae) vagy mindkettő (H. influenzae). Kevésbé
érzékeny dhfr szerzése.
o Szulfonamid: Pontmutációk és inszerciók a dhps génben vagy transzformációval új dhps
génvariáns felvétele (N. meningitidis és S. pyogenes). Gram-negatívok közt gyakori a
plazmid-mediált átvitel (MDR integronokon).
40
hatásmechanizmusuk
3. Nitrofuránok:
o furánvázas antibakteriális szerek, nitrofurantoin

o Hatásmechanizmus: a baktériumok nitrofurán-reduktáz I
enzime alakítja aktív formává → nem specifikus kötődés
számos enzimhez → DNS károsító hatás, respiráció,
piruvát metabolizmus és transzláció blokkolása, baktericid
o Hatásspektrum: igen széles, Gram-negatív pálcák, Gram-pozitív coccusok
o Alkalmazás: Farmakológiai tulajdonságai miatt húgyúti fertőzések kezelésére használjuk.
o Mellékhatás:
• gasztrointesztinális: hányinger, hányás, hasi fájdalom
• allergia
• pneumonitis, pulmonaris fibrosis
• neuritis
• újszülöttekben hemolitikus anaemiát okozhat
• vizeletet vöröses-barnára színezi
• veseelégtelenség esetén nem adható, mert az fokozza az összes mellékhatást
o Rezisztencia:
• természetes vagy szerzett (ritkán) lehet
• a nitrofurán-reduktáz inhibícióján alapul
4. Nitroimidazolok:
o egyszerű szerkezetű imidazolvegyületek, metronidazol
o Hatásmechanizmus: passzív módon a sejtbe jutva
redukálódik kizárólag anaerob körülmények közt (!) →
ferredoxint oxidálja (fokozza saját felvételét) →
citotoxikus metabolitok képződnek → DNS károsító hatás
→ baktericid
o Hatásspektrum: anaerob baktériumok és egyes protozoonok
o Alkalmazás: anaerob (hasi és KIR) és aerob/anaerob vegyes
fertőzésekben, bakteriális vaginózisban
o Mellékhatás:
• gasztrointesztinális: hányinger, hányás, hasi fájdalom
• ízérzés zavar, nyelv égő érzése
• vizeletet sötétre színezi
• urticaria
• átmeneti neutropenia
• perifériás neuropathia, izomgörcsök
• alkoholintolerancia!
• más gyógyszerek metabolizmusát csökkenti, hatásukat fokozza (alvadásgátlók, oralis
antidiabetikumok, antiepilepticus szerek)
o Rezisztencia: a szer sejten belüli redukciója csökken (ferredoxin-oxidoreduktáz), ez gátolja a
hatását és lassítja a felvételét is (pl. Bacteroides)
41
hatásmechanizmusuk
B. VALÓDI NUKLEINSAVSZINTÉZIS-GÁTLÓK
1. Nalidixsav és származékai (kinolonok):

o Az első szintetikus kinolon, heterociklusos karboxilsav.
o Fontos származéka az oxolinsav (I. generációs kinolonok)
o Hatásmechanizmus: azonos a fluorokinolonokéval: DNS-girázt
(Gr.-), ill. a IV. topoizomerázt (Gr.+) bénítják → gátolják a
prokarióta DNS szupertekercselődést, ezáltal a
replikációt és transzkripciót → baktericid
o Hatásspektrum: Gram-negatív bélbaktériumok

(Enterobacterales)
o Alkalmazás: ma már csak alsó húgyúti
fertőzésekben
o Mellékhatás:
• fotoszenzitivitás
• urticaria
• gyomor-, bélpanaszok
• KIR tünetek: fejfájás, álmosság, rossz
közérzet, szédülés, látászavar, konvulzió
o Rezisztencia: lsd. fluorokinolonok
2. Fluorokinolonok:
o Nalidixsav fluorozott származékai, jobb felszívódás, magasabb szérumszint
o Hatásmechanizmus: mint a kinolonok
o Fontosabb képviselők generációnként:
42
hatásmechanizmusuk
o Alkalmazás:
• generációnként szélesedik
• Gram-neg. szisztémás fertőzések
• húgyúti fertőzések
• légúti fertőzések
• enterális fertőzések
o Mellékhatás:
• gasztrointesztinális: hányinger, hányás, hasfájás, hasmenés, CDAD
• mozgásszervi: arthralgia, myalgia, tendinitis, szalagszakadás (Achilles-ín)
• KIR: hangulatzavarok, insomnia, szédülés
• perifériás idegrendszeri: perifériás neuropathia, paraesthesia, hallászavarok
• bőr: fotoszenzitivitás, súlyos allergiás reakciók (toxikus epidermalis necrolysis)
• kardiális: EKG-eltérések (QT-nyúlás)
• hatását a nukleinsav-szintézisre kis mértékben az eukaryota sejtekre is kifejti →
terheseknek, gyermekeknek nem adható!
o Rezisztencia:
• kromoszomális eredetű
• célmolekula megváltozása: DNS-giráz A alegységének mutációi
• permeabilitás csökkenése: Gram-negatívokban
• aktív efflux
• keresztrezisztencia: bonyolult (DE ciprofloxacin → teljes keresztrezisztencia),
antibiotikum-érzékenységi vizsgálat jelentősége!
3. Fidaxomicin:
o Dactylosporangium aurantiacum subspecies hamdenesis

terméke
o Hatásmechanizmus: C. difficile RNS-polimerázát gátolja
o Hatásspektrum: Clostridioides, főleg C. difficile
o Alkalmazás: CDAD (hipervirulens 027/NAP1!)
o Mellékhatás:
• GI panaszok (hányinger, hányás,
székrekedés)
• Idegrendszeri: fejfájás, szédülés
• májenzimszint emelkedés
o Rezisztencia: célpont
megváltozása
(RNS-polimeráz mutációja)
43
hatásmechanizmusuk
4. Rifamycinek
o rifamycin, rifampicin (rifampin), rifabutin,
rifapentin, rifaximin.
o Hatásmechanizmus: a prokarióta DNS-dependens
RNS-polimeráz gátlása, baktericid
o Hatásspektrum: igen széles, de a legfontosabb a
Mycobacterium tuberculosisra kifejtett hatása!
4. Rifamycinek
o Alkalmazás:
• elsővonalbeli antituberkulotikum
• szem- és orrcsepp (dekolonizáció!)
• N. meningitidis, H. influenzae, S aureus ellen
• rifaximin: bélből nem szívódik fel, alkalmas enterális patogének elleni kezelésre (C. diff.!)
o Mellékhatás:
• májkárosítás
• citokróm P450 induktor: egyéb gyógyszerek metabolizmusát gyorsítja (alvadásgátlók,
fogamzásgátlók, stb.)
• gyomor-, bélpanaszok
• kiütés, láz
• testváladékokat narancsvörösre színezi (vizelet, könny [piros kontaktlencse...])
o Rezisztencia:
• monoterápiában gyorsan kifejlődik → mindig kombinációban alkalmazzuk
• célmolekula megváltozása: módosult RNS-polimeráz termelése
• Enterobacterales, Acinetobacter, Pseudomonas természetes rezisztenciával rendelkezik
44
hatásmechanizmusuk
Probiotikumok
• A gasztrointesztinális rendszerre jótékony hatást kifejtő baktériumokat tartalmazó
készítmények.
• Hatásuk alapja lehet:
o Immunrendszerre ható: NK sejtek, makrofágok aktivitását növelik, citokintermelést
indukálnak, IgA szekréciót fokozzák.
o Nem immunmechanizmuson alapuló: kolonizációs rezisztencia erősítése és
antibakteriális anyagok termelése.
• Alkalmazott mikroorganizmusok: Lactobacillus spp., Bifidobacterium spp., Bacillus spp.,
Saccharomyces boulardii
• Alkalmazás: hasmenés (kiegészítő) kezelése, bélflóra helyreállítása, colitis, allergia,
gyulladásos bélbetegségek, irritábilis bél szindróma.
• Kockázatai: bár leggyakrabban hasznos, ritkán problémát is okozhat (pl. rezisztenciagének
átvitele, bacteriaemia, endocarditis, CVC kontamináció).
Az antibiotikumok jövője – a jövő antibiotikumai

• Az antibiotikumok az orvostudomány és gyógyszerfejlesztés egyik legszebb
sikertörténetét írták az utóbbi majdnem 100 év orvostörténetében (3 Nobel-díj, sok
milliónyi megmentett élet).
• De hogyan tovább…? A felfedezések üteme lassult, a rezisztenciák kiszelektálódása és
terjedése viszont gyorsul…
45
hatásmechanizmusuk
• A rezisztenciákkal való „versenyfutást” nem nyerhetjük meg.

• Két lehetséges jövőkép áll előttünk:
„Versenyben maradunk” az új Kiesünk a versenyből és beköszönt a

fejlesztések révén. posztantibiotikus időszak.
46
hatásmechanizmusuk
• A legégetőbb problémát jelentő multirezisztens baktériumok az „ESKAPE” rövidítéssel

foglalhatóak össze: Enterococcus faecium, Staphylococcus aureus, Klebsiella pneumoniae,
Acinetobacter baumannii, Pseudomonas aeruginosa, és Enterobacter fajok.
• A probléma megoldására hagyományosan két lehetőség van: természetes antibakteriális
szerek felkutatása vagy szintetikus gyógyszerek fejlesztése.
• A természetes antibakteriális vegyületek többnyire a talajból és a tengerekből kerültek
izolálásra.
• A szintetikus szerek (pl. szulfonamidok, fluorokinolonok, trimethoprim, oxazolidinon) a
tudomány és technika számos területéről áramlottak az orvostudományba.
• A feladat tehát a keresés minél hatékonyabb folytatása ezeken a területeken.
• Néhány ígéretes vegyület már fejlesztés alatt áll, de továbbiak felkutatása nélkülözhetetlen.
Az antibiotikumok használatának
általános elvei
o Antibiotikum politika: mikor, mit, mennyit, hogyan, meddig?
o Mikor?
• megfelelő laboreredmények (tenyésztés, antibiogram) birtokában (nem bakteriális
infekciók lehetősége!)
• biztonsággal feltételezhető esetben (csak kezdésként, előtte mintavétel!)
• profilaktikusan (pl. gennyes meningitis kontaktok)
• laboreredmény birtokában mindig váltsunk célzott terápiára!
o Mit?
• a leghatásosabbat (célzott, lehetőleg szűk spektrumú)
• a legkevésbé toxikusat (túlérzékenység lehetősége)
• a legolcsóbbat...
• bakteriosztatikus szer: immunkompetens egyének szövődménymentes infekcióira
• baktericid szer: immunhiányos betegek és/vagy súlyos fertőzés
• intracelluláris kórokozók (pl. atípusos pneumonia): jól penetráló ab. szükséges
o Mennyit és hogyan?
• a gyártó utasítása szerint (egészséges, fiatal szervezetre vonatkozik)
• legyen elégséges a lokális cc.
• alkalmazkodjunk a páciens korához
• vegyük figyelembe a meglévő alapbetegségeket (máj- és vesefunkció,
mellékhatások!)
47
hatásmechanizmusuk
o Mennyit és hogyan (folyt.):

• gyakran fontos tudni a beteg testsúlyát a pontos dozírozáshoz (testsúly/testfelszín arány
→ kiválasztás)
• terhesek antibiotikum dózisai külön megfontolást igényelnek (az alkalmazásuk is!)
o Meddig:
• ameddig a kiújulás lehetősége fennáll:
 akut infekciók: 4-5 nap
 középsúlyos fertőzés (pneumonia, pyelitis): 8-14 nap
 szeptikus állapot: 3-4 hét
 endocarditis: 4-6 hét
o A gondatlan alkalmazás:
• a rezisztencia terjedését eredményezte és eredményezi
napjainkban is!
• a páciensek gyógyulását nem segíti, sőt gyakran hátráltatja
vagy egyéb, komolyabb megbetegedést okoz!
• felesleges, jelentős kiadást jelent!
"I wouldn't want to have lived in any time period before the invention of antibiotics."
Woody Allen
48
2021.09.20.
A mikrobák és a gazdaszervezet kölcsönhatása

Biológiában két szervezet együttélése = szimbiózis, típusai:
• Mutualizmus: mindkét faj számára hasznos:

Pl. lactobacillusok a hüvelyben
• Kommenzalizmus: a gazda számára közömbös vagy ritkán előnyös, a mikrobának
hasznos:
Pl. Staphylococcus epidermidis a bőrön tejsavat produkál, véd a pathogénektől
• Parazitizmus: az egyik fél élősködik és nincs hasznára a gazdaszervezetnek – az orvosi
mikrobiológiában a mikroba jelenléte káros a szervezet számára.
Nem abszolút fogalmak:

• függ a gazda fajától, védekező rendszere állapotától, a mikroorganizmus szervezeten
belüli lokalizációjától.
Interakció Species A Species B

Kommenzalizmus Számára hasznos Számára közömbös
Mutualizmus Számára hasznos Számára hasznos
Parazitizmus Számára hasznos Számára káros
A mikrobiális patogenezissel kapcsolatos fogalmak

Patogenitás: a mikrobafaj genotípusa, strukturális, biokémiai tulajdonságai által
meghatározott potenciális betegség okozó képesség.
Patogén v. kórokozó: betegség okozására képes mikroorganizmus.
• gazdaspektruma:
 szűk (N. meningitidis, V. cholerae, T. pallidum)
 széles (sok Salmonella szerotípus, Coxiella burnetii)
• szervrendszeri fajlagosság (E. coli uropatogenitás)
• életkorral kapcsolatos specifitás (E. coli csecsemők meningitisze)
• Típusai:
 Obligát
o Életciklusuk lezajlásához szükségük van a gazdasejtre/gazdaszervezetre.
o Pl. minden vírus, Mycobacterium tuberculosis és Treponema pallidum
 Fakultatív
o Életciklusuk többféle közegben lejátszódhat, az emberi szervezet csak egy, ezek
közül. A fakultatív patogének elsősorban környezeti baktériumok és gombák,
amelyek csak esetenként okoznak fertőzést.
o Pl. Legionella pneumophila
 Opportunista
o Az opportunista patogének olyan fakultatív pathogének, melyek csak akkor képesek
emberi megbetegedést okozni, ha a szervezet védekező rendszere meggyengül.
1
2021.09.20.
Virulencia:
A patogenitás mennyiségi jellemzője, azaz számszerűen kifejezhető megbetegítő
képesség egy mikroba populáció és egy gazdafaj viszonylatában.
• Mértéke - egy adott patogén fajon belül egyes törzsek virulenciája különböző
lehet,
• Értékmérése (LD50, ID50) a megfertőzött szervezetek felének elpusztításához
vagy megbetegítéséhez szükséges mennyiség
• Fokozása – fogékony szervezetben szaporítás, gain-of-function kutatások révén
előállított mikroorganizmusok
• Csökkentése – attenuálás, in vitro vagy nem fogékony szervezetben szaporítás;
Pl.: vakcinatörzs előállítása céljából
• Virulencia faktorok:
 Nem toxikus virulencia faktorok
 Toxikus hatású virulencia faktorok
Kolonizáció és fertőzés
Kolonizáció: A mikrobák hosszabb-rövidebb ideig tartó megtelepedése, melynek során a
gazdaszervezet integritása nem sérül.
Fertőzés: fertőző ágens szaporodása a szervezetben – nem minden esetben vezet betegséghez,
obligát patogén szaporodása fertőzést jelent, szinte mindig betegséghez vezet.
normál flóra tag szaporodását nem tekintik fertőzésnek,
Normál flóra és kórokozók

• A normál flóra tagok
 Jelenlétük meghatározott anatómiai régiókra korlátozódik, és a gazdaszervezetet nem
károsítják
 Szerepük van a fertőző ágensek távoltartásában (vetélkedés tápanyagokért, a megkötődést
szolgáló receptorokért, antimikróbás hatású anyagok (bakteriocinek) termelése,
anyagcseretermékek termelése révén).
• Kórokozók
 Képesek lehetnek a mechanikus és funkcionális határokat áttörni, miáltal a gazdaszervezet
anatómiai és/vagy funkcionális integritása sérül → FERTŐZÉS alakul ki
 sikerrel vetélkednek a normálflóra tagokkal,
 átjutnak funkcionális és mechanikai határokon,
 ellenállnak a szervezet védekező mechanizmusainak,
 hatásukra sérül a szervezet integritása.
2
2021.09.20.
A fertőzés kialakulásának feltételei:

A mikroba betegség okozó képessége – patogenitás + virulencia.
• A fertőző dózis - csíraszám, mely szükséges a fertőzés létrehozásához:
Shigella – néhány száz (102),
Salmonella enteritidis – néhány százezer (105),
Vibrio cholerae – több millió (108).
• A gazdaszervezet érzékenysége, ami függ:
 A genotípustól:
 Sarlósejtes anémia, thalassaemia, glükóz-6-foszfát dehidrogenáz hiánya → maláriával
szembeni rezisztenciát okoz
 Kemokin receptor hiány → HIV-vel szembeni rezisztenciát okoz
 P vércsoport antigén negativitás → bizonyos Escherichia coli törzsekkel szembeni
rezisztenciát okoz, ezért az ezen baktérium törzsek által előidézett húgyúti fertőzések
ritkábbak
 Cisztás fibrózis →emelkedik a Pseudomonas aeruginosa által okozott légúti fertőzések
gyakorisága
 A védekezőképesség aktuális állapotától:
 betegségek,
 kezelés,
 hormonális állapot,
 kor,
 alultápláltság
A fertőzések forrása:
1. Belső - endogén
A kórokozó a saját normál flórából származik:
bőr (Staphylococcus epidermidis),
bél (Escherichia coli – húgyúti fertőzések),
garat (Streptococcus pneumoniae).
Leggyakrabban opportunista infekciók, lehetnek járványosan terjedő nosocomialis fertőzések.
2. Szervezeten kívülről érkeznek kórokozók – exogén

A fertőzés forrása:
• Élőlény:
 Állatok – élő rezervoár - zoonozis,
 Vektor = a fertőző ágenseket két gazdaszervezet között terjesztő élőlény
(szúnyog, kullancs, tetű, bolha, atka, poloska, légy, rák)
 Kórokozót ürítő emberek – inkubáció, betegség, lábadozás vagy tünetmentes
hordozás során.
• Élettelen dolog: étel, víz, tárgyak.
Terjedés formája:
• horizontális – egyik érzékeny szervezetről a másikra;
• vertikális – anyáról utódra (transzplacentáris, anyatejjel, szülőcsatornán).
Túlélés a környezetben:
- környezeti hatásoknak ellenállók (Mycobacterium, spórások),
- kevéssé ellenálló vagy érzékeny - nyálkahártyáról nyálkahártyára (pl. szexuális úton terjedők),
- köztes gazdát, vektort igénylők.
3
2021.09.20.
Átviteli, terjedési módok:

• levegő révén (csepp magvak vagy „droplet nuclei” <5 mm),
• közvetlen v. direkt kontakt terjedés:
- bőrbetegség,
- nemi úton terjedő,
- állati harapás;
• közvetett v. indirekt terjedés:
- feko-orális terjedés („piszkos kéz betegség”),
- cseppfertőzés (>5 mm, kis távolságra jutó cseppek, kontaminál tárgyakat);
• közös közvetítő – víz, étel, párologtató, vér, nem steril oldat;
• ízeltlábú - vektor/rezervoár, csak vektor, passzív vektor.
Behatolási kapuk:
• felső és alsó légutak nyálkahártyája,
• száj, gyomor-bél traktus,
• húgyivarszervek,
• kötőhártya,
• bőrfelszín.
A kölcsönhatás formái:
• Felszíni fertőzés,
• Szöveti invázió,
• Véráramfertőzés,
• Lokálisan termelt toxin távolhatása,
• Szuperantigén jellegű toxinok hatása,
• Intoxikáció,
• Fertőzés utáni kórképek – autoimmun kórképek.
Fertőző betegség lefolyása

Klinikai tünetek alapján:
ambuláns vagy szubklinikai,
látens vagy tünetmentes,
manifeszt.
Időbeli lefolyás alapján:

akut, szubakut, krónikus, látens.
Népesség viszonylatában:
sporadikus, endémiás, epidémiás, pandémiás.
Akut fertőző betegség lefolyásának szakaszai:
• lappangási vagy inkubációs,

• prodromális,
• akut,
• lábadozás vagy rekonvaleszcencia.
Fastigium: the highest point of a fever or disease;
the period of greatest development of an infection.
4
2021.09.20.
Milyen módon bizonyítható egy bizonyos mikroba okoz egy adott betegséget?
Koch posztulátumok (1882)

1. • A mikroorganizmus az adott betegség minden esetéből kitenyészthető legyen a kóros
elváltozások helyéről, egészséges egyedekből nem.
2. • A mikroorganizmus színtenyészetben legyen kitenyészthető.
3. • A kitenyésztett mikroorganizmus érzékeny kísérleti állatba oltva típusos betegséget
okozzon.
4. • A mikroorganizmus színtenyészetben legyen visszatenyészthető a kísérleti állatból.
December 11, 1843 - May 27, 1910
A Koch posztulátumok korlátai:

A kitenyészthető baktérium nem mindenkiben okoz betegséget: Helicobacter pylori
In vitro nem tenyészthető baktériumok: Treponema pallidum, Mycobacterium leprae
Speciális tenyésztési igény miatt a tenyésztés nem mindig sikeres.
Tenyésztés közben veszíthetnek a virulenciájukból a baktériumok.
Nincs állatmodell: Neisseria gonorrhoeae, Treponema pallidum
Az első posztulátumot kielégítheti a mikroorganizmus PCR-rel, immunológiai módszerekkel való

kimutatása a beteg szövetekből.
Állatmodell helyett in vitro modell: E. coli okozta hasmenés
Ötödik posztulátumot javasolnak:

A feltételezett patogénről nyert tudás alapján effektív terápiás vagy preventív eszköz kidolgozása
legyen elvárható (antibiotikum, vakcina, fertőtlenítés).
Pl. a HPV vakcina ha megelőzi a méhnyakrák kialakulását további bizonyítékot ad a vírus szerepére.
Molekuláris posztulátumok virulencia gének szerepének bizonyítására

1. A kódoló gén vagy terméke megtalálható legyen a betegséget okozó baktériumokban, de ne
legyen az avirulensekben.
2. A virulencia gént klónozni kell tudni.
3. A gén inaktiválása csökkentse a törzs virulenciáját, vagy avirulens törzsbe juttatva a gént az
virulenssé váljon.
4. Ki kell mutatni, hogy a baktérium kifejezi a gént állatban, vagy emberben a betegség folyamán.
5
2021.09.20.
Molekuláris megközelítés (nukleinsav amplifikáción pl. PCR alapuló) a nem

tenyészthető mikrobák betegségokozásának bizonyításához:
1. A feltételezett kórokozó nukleinsav szekvenciájának jelen kell lennie a betegség

során, leginkább azon az anatómiai helyen, ahol az elváltozás a legnyilvánvalóbb;
2. Ne legyen jelen, vagy ritkábban és kisebb kópiaszámban ez a szekvencia az
egészségesekben;
3. A betegség elmúltával a szekvencia kópiaszáma csökkenjen, vagy növekedjen
relapszusban;
4. A nukleinsav szekvencia megjelenése egészségesekben jelezze a betegség
kialakulását;
5. A kórokozó genotípusának filogenetikai analízise alapján feltételezett
tulajdonságai egyezzenek a rokon organizmusokéval, és a betegséggel;
6. A nukleinsav szekvencia kimutatott mennyisége arányos legyen a patológia
mértékével;
7. Reprodukálhatóak legyenek a szekvenciával kapcsolatos megfigyelések.
Virulencia faktorok
I. Toxikus hatású virulencia faktorok

1. Endotoxin
2. Exotoxinok
II. Nem-toxikus virulencia faktorok

1. Tok
2. Fimbria
3. Nem fimbria jellegű adhezinek
4. Biofilm
5. Invazinok
6. Enzimek
7. Vasszerző mechanizmusok
8. Szekréciós rendszerek
6
2021.09.20.
I. 1. Endotoxin
Endotoxin a Gram negatív baktériumok külső membránjának szerves része – LPS.
Toxikus a lipid A – tisztított formában rosszul oldódik, kevésbé hatásos.

A baktérium nem szekretálja, osztódás során leválik és a baktérium szétesésekor kerül a
környezetbe.
LPS kötő fehérje szállítja a célsejtekhez:
Monocyta/makrofágok, neutrophil granulocyták, B sejtek, vérlemezkék
Receptor: CD14 és főleg TLR-4
A kromoszómán lévő gének kódolják a termeléséért felelős enzimeket.
Az endotoxin tulajdonságai
 Toxicitása alacsonyabb, mint az exotoxinoké.

 Antigenitása gyenge,
 Toxoiddá nem alakítható
 Hőrezisztens (100°C, 1 h).
 Azonos általános hatása van minden Gram-negatív baktérium faj
esetén: láz és sokk.
 Citokinek (IL-1, 6, 8, TNF-a), prosztaglandinok, vérlemezke aktiváló
faktor (PAF) mediálják a hatást.
•Alacsony koncentrációban protektív válasz, jelzi a fertőzést (láz,
vazodilatáció, immun- és gyulladásos válasz).
•Nagy koncentrációban, Gram-negatív szepszis esetén sokk és
halál lehet a fokozott válasz eredménye.
 Sokk során a baktérium megtalálható a véráramban.
7
2021.09.20.
Az endotoxin hatásai szepszisben:

•Láz - IL-1, IL-6, IL-8, tumor nekrózis faktor (TNF)a (endogén
pirogének) és PAF → stimulálják a prosztaglandinok és
leukotriének termelését.
•Korai leukopenia, később leukocytosis,
•Fokozott glikolízis → hypoglycemia,
•Vazodilatáció, erek fokozott permeabilitása, csökkent perifériás
ellenállás (NO hatása) → hipotenzió → csökkent vérellátás,
•Az alternatív komplement kaszkád aktiválása →
anaphylatoxinok keletkezése (C3a, C5a) → hisztamin termelés →
vazodilatáció, neutrophil kemotaxis,
•A véralvadási kaszkád aktiválása: Hageman faktor (XII)
aktiválása → véralvadás, thrombosis, akut disszeminált
intravaszkuláris koaguláció (DIC )→ vérlemezkék, véralvadási
faktorok és fibrinogén fogyása → vérzések,
•Plazminogén plazmin átalakulás → fibrinolízis,
•Szervek elégtelen működése.
8
2021.09.20.
Endotoxin kimutatása
Lymulus teszt az intravénás oldatok endotoxin tartalmának kimutatására
Lymulus polyphemus (tőrfarkú patkórák) amoebocyta lizátuma (LAL) endotoxin hatására
megalvad.
Az endotoxin egy szerin-proteáz kaszkádot aktivál a lizátumban, ami koagulációhoz vezet.

Kromogén teszt: A kaszkád első tagja, a faktor C egy alvadást előidéző enzimet aktivál a
lizátumban – ennek hatására egy szintetikus peptid szubsztrát hasítódik, és színes,
fotometriásan detektálható termék keletkezik.
A tőrfarkú rákok védelmére és a teszt reprodukálhatóságának biztosítására rekombináns faktor
C-t használó módszert dolgoztak ki fluorogén szubsztráttal.
Staphylococcus és Streptococcus okozta bakteriémiákban, az endotoxinéhoz hasonló hatás
érvényesül, melyet e Gram-pozitív baktériumok sejtfalában lévő a lipoteikolsav (LTA) váltja ki,
a makrofágok fokozott IL-1 és TNF-a termelése révén.
Exotoxinok
• Gram-pozitív és negatív baktériumok is termelik.
• A baktériumok szekretálják.
• Polipeptidek
• Hőérzékenyek,
• Jó antigének, antitoxin ellenanyagok termelését indukálják.
• Toxoiddá alakíthatók - elvesztik toxicitásukat, megőrzik antigenitásukat –
vakcina komponensek.
• Lizogén bakteriofágok és plazmidok is kódolhatják.
Típusok:
I. típusú toxinok – sejtfelszínen ható toxinok
II. típusú toxinok – membrán károsító toxinok
• pórust formálnak a membránon vagy
• enzimatikusan károsítják a lipid kettősréteget.
III. Típusú toxinok AB toxinok
Szerkezetük:
• „A” rész / a biológiailag aktív komponens, mely enzimatikus aktivitású.
• „B” rész / „the binding portion”, mely a gazdasejt receptorához való kötődésért felelős
és az A résznek a gazfasejt membránon való átjutásáért (transzlokáció) felel.
Hatásmechanizmusuk és biológiai hatásaik egymástól eltérőek
9
2021.09.20.
I. típusú toxinok – sejtfelszínen ható toxinok, pl. szuperantigének

Staphylococcus aureus TSST-1 toxikus sokk szindróma toxin,
Staphylococcus enterotoxinok A-E, G, and H,
Streptococcus pyogenes pirogén exotoxin A-C.
A. B.
Wilson et al.: Bacterial pathogenesis 2011
A - Az antigén prezentáló sejt és T sejt kölcsönhatása normál antigén esetén

B – a szuperantigén nem processzálódik az antigén prezentáló sejtekben, hanem direkt összekapcsolja az MHC-II molekulát
a T helper sejt receptorának Vb láncával peptid antigéntől függetlenül. Sok T sejt stimulálódik, T sejt mitogénként is
viselkedik, nagy mennyiségű IL-1 és IL-2 termelődik. Endotoxin sokkhoz hasonló tüneteket okoz bakteriémia nélkül.
FERTŐZÉS
TSST-1
T-sejt aktiváció
Monocyta aktiváció Láz Endotoxin iránti

IFN-
érzékenység 
TNF-a
IL-1
Kapilláris permeabilitás 
Hypotensio
Vese Légzési Keringési

Agy oedema elégtelenség elégtelenség elégtelenség
HALÁL
10
2021.09.20.
II. típusú toxinok – membrán károsító toxinok

Funkciójuk: gazdasejt elpusztítása vagy a fagoszómából való kijutás
II. 1. Csatorna vagy pórus formáló toxin típusú fehérje (pl. S. aureus a
toxin) a gazdasejt membránjába építve magát nyitott csatornát képez.
Több pórus a sejttartalom kijutását és a víz beáramlást, a sejt lízisét
okozza.
Wilson et al.: Bacterial pathogenesis 2011
Staphylococcus aureus a toxin (pórus formáló, vérlemezkéket, monocitákat károsít)

Staphylococcus aureus leukocidin – pórus formáló, polimorf magvú leukocitákat károsítja
Escherichia coli hemolizin –pórus formáló, granulociták, monociták, endotél sejtek, vese epiteliális
sejtek, limphociták lízise
Listeria monocytogenes listeriolizin O – pórus formáló, fagoszómából való kiszabadulást szolgálja
II. 2. A sejtmembrán lipid kettős rétegét enzimatikusan károsító toxinok
A foszfolipid-hidrolizáló (foszfolipáz) típusú membrán károsító toxin a

foszfolipid struktúrát károsítva destabilizálja a membránt és a sejt lízisét
okozza (pl. foszfolipáz C).
Staphylococcus aureus – b toxin (sphingomyelináz) Wilson et al.: Bacterial pathogenesis 2011
Clostridium perfringens – a toxin - lecitináz
11
2021.09.20.
III. típusú toxinok – A-B toxinok

Általános felépítésük:
„A” rész / a biológiailag aktív komponens, mely enzimatikus aktivitású.
„B” rész / „the binding portion”, mely a gazdasejt receptorához való kötődésért felelős és az A
résznek a gazfasejt membránon való átjutásáért (transzlokáció) felel. A „B” rész receptor-
specifitása határozza meg a toxin gazdasejt-specifitását.
(a) Az A-B toxinok B komponense kötődik a sejt citoplazmamembránján

elhelyezkedő receptorhoz
(b) A toxin molekula endocitózissal bekerül a sejtbe.
(c) A vakuolumon belül a toxin A és B része elválik egymástól. Az A rész bekerül a
citoplazmába, ahol kifejti biológiai hatását.
A III. típusú toxinok szerkezete:
1. Lehetnek egy polipeptidből állók
Az „A” és a „B” rész az érés

során hasítódnak és diszulfid
kötés tartja össze őket csak.
A kötés bomlik, amikor az
„A” rész a citoplazmába
kerül és aktívvá válik.
12
2021.09.20.
III. típusú toxinok szerkezete:

2. Lehetnek több alegységből állók
egy vagy több „A” részből és több „B” (egyféle vagy többféle) részből épülnek fel.
Az „A” és a „B” részek nem kovalensen kapcsolódnak, majd sejtbe jutáskor szétválnak.
A toxin bejuthat endocitózissal, az endoszóma savanyodása eredményezi az „A” és „B”
rész különválását és az „A” rész endoszóma membránon való transzlokációját.
III. Típusú toxinok hatásmechanizmusa

Több A-B toxin ADP-ribozilálás révén hat: NAD-ról ADP-ribózt
transzferál egy gazdasejti fehérjére
– inaktiválja azt, vagy abnormális működését okozza.
Eredménye lehet:
• Fehérje szintézis gátlás (diphtheria toxin),
• A gazdasejt cAMP szintjének fokozása – só-víz háztartás zavara
(kolera toxin, pertussis toxin).
• Celluláris fehérje proteolítikus hasítása (anthrax toxin letális faktor,
tetanus toxin, botulinus toxin).
13
2021.09.20.
A Corynebacterium diptheriae torokgyík okozója
•Diphtheria toxin génje lysogén b fágon található

•A toxintermelést alacsony vas koncentráció fokozza.
•„B” rész heparin-binding epidermal growth factorhoz
kötődik (HB-EGF) a gazdasejt felszínén
•Endocytotikus vezikulába kerül, savanyodás
konformáció változást okoz.
•T (transzlokációért felelős) domén a membránba
ékelődik.
•„A” fragmens a „B” résztől a diszulfidhidak
redukálódásával elválik, átjut a membránon, és kijut a
citoplazmába.
•Az A fragmens ADP-riboz csoportot épít a
fehérjeszintézis elongációs faktorának (EF-2)
diphthamide (hisztidin variáns) aminosavára, ezzel
inaktiválja.
•A sejt pusztulását okozza.
•Szív elégtelenséget és neurológiai tüneteket okoz.
•Toxoid formája a DPaT vakcina része
Neurotoxinok
Botulinus toxin - anaerob Clostridium
botulinum termeli nem megfelelően
tartósított konzervekben, elsősorban
intoxikációt okoz.
A véráramba jutva a perifériás
mozgató neuronokba kerül gangliozid
receptoron keresztül, az
endoszómából a katalitikus könnyű
lánc jut a citoplazmába.
Cink-dependens endopeptidáz - az
acetilkolin tartalmú szinaptikus
vezikulumok fúziójáért felelős
SNARE fehérjéket bontja – acetilkolin
felszabadulást gátolja, petyhüdt
bénulást okoz.
Anti-toxint alkalmaznak specifikus
terápiaként.
14
2021.09.20.
Neurotoxinok
Tetanus toxin (tetanospazmin)-

anaerob Clostridium tetani termeli mély
szúrt sebekbe jutva, anoxiás
körülmények között.
Perifériás idegvégződésekhez gangliozid
receptoron kötődik, retrográd
transzporttal axonok mentén a
gerincvelő mozgató neuronjaiba jut
A gátló idegvégződésekben a gátló
neurotranszmitterek (GABA, glycin)
felszabadulását gátolja.
Cink-dependens endopeptidáz a
szinaptikus vezikulák synaptobrevin II
fehérjéjét hasítja.
Generalizált izomspazmust okoz.
Toxoid formában a DPaT vakcinában
található
Enterotoxinok
Gastrointestinalis tüneteket okoznak: hasmenés, dysenteria, hányás.
Ételmérgezés során preformált toxinok toxikózist okoznak (Bacillus

cereus emetikus toxin).
Termelhetik a bélcsatornát kolonizáló baktériumok:
Kolera toxin, E. coli (ETEC) enterotoxin só-vízháztartást

szabályozó mechanizmust károsítják, a bélhámsejteket
nem.
Clostridium difficile, C. perfringens Type A, Bacillus cereus

enterotoxin bélhámsejteket károsítják, gyulladást okoznak.
15
2021.09.20.
Az endotoxinok és exotoxinok összehasonlítása

TULAJDONSÁGOK ENDOTOXIN EXOTOXIN
Kémiai szerkezet Lipopolysaccharid (10 kDa) Protein (50-1000 kDa)
Kapcsolata a baktériummal A külső membrán része Extracelluláris
Denaturálás forralással Nem Rendszerint igen
Antigenitás Igen Igen
Toxoid forma Nincs Van
Hatékonyság Aránylag alacsony (>100 µg) Viszonylag magas (1 µg)
Specificitás Alacsony fokú Jelentős
Enzim aktivitás Nincs Gyakran
Pirogenitás Van Néha
Nem toxikus hatású virulencia faktorok

Pílusok vagy fimbriák:
Hosszú, rugalmas vagy merev sejtfelszínről kinyúló struktúrák – kontaktust teremtenek a

baktérium és gazdasejt felszíne között.
Receptor a gazdasejten (rendszerint glycoprotein vagy glycolipid szénhidrát része)
meghatározza a sejt vagy szövetspecificitást (tropizmus).
A törékeny fimbriák folyamatos elvesztése és újratermelése lehetőséget ad új antigenitású pilusok
termelésére, ezzel az immunválasz elkerülésére.
A hosszú fimbriák áthidalják a baktérium és a gazdasejt közötti távolságot az elektrosztatikus
taszítást kivédve.
Pilin fehérje polimer (akár 1,000 kópia, lehet homo- vagy heteropolimer), helikális szerkezettel.
Többnyire a polimer végén lévő speciális pilin fehérje felelős az adhézióért.
Típusok Gram negatív baktériumokban:
Közönséges, „common” I. típusú fimbriák – pl. E. coli húgyúti vagy bélhámsejtekhez
d-mannóz érzékenyen kapcsolódhat.
Mannóz-rezisztens fimbriák – pl. E. coli P fimbria – P vércsoport antigénhez kötődik,
kolonizációs faktor antigének (CFA) - enterotoxin termelő E. coli.
IV. típusú fimbriák: Neisseria gonorrhoeae - változatos antigenitásúak egy törzsön belül is.
Curli típusú fimbriák - E. coli, Salmonella esetén endotélhez, fibronektinhez kötődnek
Rövid pálca alakú (pl. Streptococcus salivarius), vagy flexibilis fimbriák előfordulnak Gram pozitív
baktériumokban is (pl. Corynebacterium, patogén Streptococcus fajok).
16
2021.09.20.
Curli pilusok
Bacterial pathogenesis : a molecular approach / Brenda A.

Wilson ... [et al.]3rd ed.
Telford et al. Nature Reviews Microbiology, 2006
Nem fimbria jellegű adhezinek – többnyire fehérjéhez kötődnek
•Staphylococcusok, streptococcusok, enterococcusok, treponemak adhezinjeik révén kötődnek

extracellulláris mátrix (ECM) fehérjékhez: fibronektin, kollagén, fibrinogén, vitronektin, laminin,
elasztin, thrombospondin (microbial surface components recognizing adhesive matrix molecules - MSCRAMMs).
•Streptococcus pyogenes – lipoteikolsav és F protein révén kötődik a fibronektinhez (ECM fehérje, sok
gazdasejt felszínén megtalálható különféle szövettípusokban).
•Yersinia YadA révén integrinekhez (transzmembrán fehérjék, amelyek sejt-sejt, sejt-ECM kölcsönhatást
közvetítenek) kötődik.
•Listeria monocytogenes internalin A révén E-cadherinhez (transmembrán glycoprotein epithel sejtekben)
kötődik.
•Bordetella pertussis filamentozus hemagglutinin (FHA) és pertactin sejtfelszíni glukokonjugátumokon
lévő szulfatált cukrokhoz és integrinekhez kötődnek.
•Helicobacter pylori Leb-kötő adhezin Lewis b (Leb) vércsoport antigénhez kötődik a gyomor-
nyálkahártya epitheliális sejtjein.
17
2021.09.20.
Biofilm képzés – kötődés élő és élettelen felszínekhez

•Streptococcus mutans exopoliszaccharida (fog lepedék).
•koaguláz negatív staphylococcusok exopoliszaccharidája (protézisekhez kötődés).
•Pseudomonas aeruginosa alginat exopoliszaccharida – biofilm cisztás fibrózis esetén tüdőben.
A biofilmek fejlődési ciklusa: A biofilmek fejlődési szakaszokkal, komplex szerkezettel

rendelkeznek.
szakaszok: a planktonikus baktériumok tapadása a felszínhez és egymáshoz exopoliszacharida
termelése révén, ami összetartja a konzorciumot, a sejtek szesszilis formáját; majd az újra
kialakuló szabadon úszó planktonikus forma a terjedést szolgálja.
A biofilm szerepe az adhézión kívül: védi a baktériumokat az antibiotikumoktól, a

dezinficiensektől, a komplementtől, a fagocitózistól és az ellenanyagoktól.
Enzimek - terjedési faktorok:
A szervezetbe jutás helyétől a továbbjutást segítő enzimek:

•DN-áz – elpusztult sejtekből kikerülő DNS/viszkózus genny bontása -
Staphylococcus, Streptococcus, Clostridium perfringens;
•Kollagenáz, elasztáz, proteináz - kötőszöveti matrix fehérjék bontása
Pseudomonas aeruginosa;
•Hyaluronidáz – a kötőszöveti poliszacharida bontása - Streptococcus pyogenes,
Clostridium perfringens;
•Fibrinolizin – Staphylococcus staphylokináz, Streptococcus streptokináz –
plazminogén aktivátorként plazmint indukál → fibrint degradál → alvadékokból
való kijutást segíti;
•Lipáz – Staphylococcus szöveti terjedése;
•Ureáz – Helicobacter pylori.
18
2021.09.20.
Invazinok
 Sejtbe jutásra képes mikrobák: obligát intracelluláris baktériumok
 fakultatív intracelluláris baktériumok
 Bakteriális ligandok – invazinok – gazdasejtben a cytoskeleton változását és
a gazdasejt általi fagocitózisukat indukálják.
 Célsejt lehet hivatásos fagocita vagy nem erre specializálódott sejt.
 Az intracelluláris baktériumok védve vannak az ellenanyagokról és a
neutrophil leukocitáktól.
Pl:
•Shigella –plazmid kódolta inváziós plasmid antigének révén integrin receptorhoz kapcsolódik
a Peyer plakkok M sejtjein, azok fagocitálják őket, majd azokon keresztül makrofágokba kerülnek,
azok apoptózisát indukálják, epithel sejtekbe jutnak, azokban aktin filamentumok polimerizálását
indukálják és sejtről sejtre mozognak.
•Yersinia enterocolitica invazin fehérjéi segítségével hasonló mechanizmust használ a bejutásra.
•Listeria monocytogenes internalin (InlA, B) révén jut bélhámsejtekbe, aktin polimerizációt használ
a sejtről-sejtre haladáshoz, majd bejut, a véráramba, átjuthat a vér-agy gáton, placentába.
•Legionella pneumophila tüdő makrofágokban vékony hosszú filamentum képződését indukálja, az a
baktérium köré tekeredik – coiling phagocitosis-t indukál – a vezikulum nem fuzionál a
lizoszómával.
•Neisseria gonorrhoeae – Opa fehérjéi segítségével leukocitákhoz tapad, fagocitálódik
Vasszerző mechanizmusok
A legtöbb baktérium vasat igényel kofaktorként enzimekhez.
Borrelia burgdorferi mangánt használ vas helyett.
Az emberi testben alacsony a szabad vas koncentrációja a szervezet vastároló fehérjéi miatt:
szekretált lactoferrin,
transferrin a szérumban szállít vasat,
intracellulárisan ferritin tárolja a vasat,
hem a hemoglobinban - teljes vaskészlet 70%-a
Bakteriális vasszerző mechanizmusok:

•Szideroforok termelése – kis koncentrációban jelenlévő vasat is megkötő fehérjék;
2 osztály: catecholok (E. coli enterobactin) és hidroxamátok (Vibrio sp. anguibactin);
A vasat kötő sziderofor a baktérium felszínén lévő sziderofor kötő receptorokhoz
kapcsolódik, ABC típusú transzporterrel jut a sejtbe, a vas a citoplazmában leválik.
•Sziderofor kötő receptorok más baktériumok szideroforját is megköthetik,
•Proteáz termelés – a transferrin és laktoferrin lebontására, vas szabaddá tételére,
•Hemoglobinról, hemről való vasszerzés hem felvételével és lebontásával (S. aureus),
•Transzferrin és laktoferrin receptorok a pathogén Neisseriakon,
•Haemolysinek a gazda sejtjeinek lízisével az intracelluláris vasat teszik hozzáférhetővé.
19
2021.09.20.
Szekréciós rendszerek
Bakteriális fehérjéket, protein természetű virulencia faktorokat juttatnak vagy:
 a periplazmatikus térbe
 az extracelluláris térbe
 közvetlenül a gazdasejt citoplazmájába
Szekréciós rendszer Szekréciós lépések Membránok száma Gram-pozitív vagy
száma Gram-negatív
Sec 1 1 mindkettő
Tat 1 1 mindkettő
T1SS 1 2 Gram-negatív
T3SS 1-2 2-3 Gram-negatív
T4SS 1 2-3 Gram-negatív
T6SS 1 2-3 Gram-negatív
SecA2 1 1 Gram-pozitív
Szortáz 2 1 Gram-pozitív
Sec / általános szekréciós rendszer

Tat / twin arginine translocation
T1SS / Type 1 secretion system
A Gram-negatív baktériumokban található szekréciós rendszerek.

• A szekréciós rendszerek a peptidoglikán réteghez vannak rögzülve.
• A hat fő fehérjeszekréciós rendszer közül öt a belső és a külső membránon, valamint a
periplazmán is áthatol. Ezek a T1SS, T2SS, T3SS, T4SS és T6SS.
 A T1SS, T3SS, T4SS és T6SS a

szubsztrát-fehérjéket közvetlenül a
citoplazmából gyűjti össze és képes
átjuttatni a baktérium belső és külső
membránján is.
 A T2SS a szubsztrát-fehérjéket a
periplazmából gyűjti össze, a szállításuk
a Sec translocon vagy Tat
transzportrendszeren keresztül
történik.
 A T5SS autotranszportereket használ,
melyeket a belső membránon a Sec
rendszer juttatja át.
A szekretált proteinek :
 Virulencia faktorként funkcionálhatnak
 Elősegíthetik a baktérium metabolizmusát
 Közvetlenül a gazdasejt citoplazmájába jutva, modulálhatnak celluláris folyamatokat,
ezáltal elősegíthetik a baktériumok szervezeten belüli túlélését.
20
2021.09.20.
1. A pathogenitás és a virulencia fogalma; Koch posztulátumok (klasszikus és

molekuláris).
2. Exotoxinok.
3. Endotoxinok.
4. Önmagukban nem toxikus virulencia faktorok.
21
Staphylococcus genus
Burián Katalin 2021.

A staphylococcusok morfológiája
Szőlőfürt elrendeződés, gömb alak

Méret: 0.5-1.5 mm
Gram-pozitív
45 faj, 24 alfaj
Gram festett staphylococcus
Fontosabb humán pathogén staphylococcusok
KNS(CNS) (koaguláz negatív staph.)
Staphylococcus epidermidis
Staphylococcus saprophyticus
Staphylococcus haemolyticus
Staphylococcus lugdunensis
Kataláz teszt
- A baktériumok indentifikálása
biokémiai próbákkal történhet.
- A két nagy coccus család
elkülönítésére a kataláz próba
szolgál.
A staphylococcusok kataláz pozitívak (buborék).

A streptococcusok kataláz negatívak.
Koaguláz próba
A staphylococcus genuson belül a koaguláz próbával tovább azonosíthatunk.
Tárgylemezen végzett koaguláz teszt
Staphylococcus aureus koaguláz pozitív
S. epidermidis
S. saprophyticus koaguláz negatív
Cső koagulációs próba S. haemolyticus
S. lugdunensis
Staphylococcus aureus tenyésztése
Fakultatív anaerob
aerob körülmény esetén: tiamin és
nikotinsav
anaerob esetén: uracilt is igényel
szaporodás: 37 °C optimális, de 10-
42°C-on is!
jól tűri a hiperozmolaritást (10% só)
aranysárga pigmentet termelhet
(szobahőmérsékleten a legkifejezettebb)
folyékony táptalajban vagy anaerob
körülmények között nem termel
Staphylococcus aureus véres agaron
Béta hemolízist mutat

Mannit erjesztés és más biokémiai aktivitás
A szénhidrátokat nagyrészt
fermentálja (mannit!).
A cukrok bontása során
savat termel, gázt nem.
Ureáz pozitív.
A zselatint tölcsérszerűen
folyósítja (zselatináz).
A S. aureus előfordulása az átlagos populációban és a nasalis
hordozókban
A staphylococcusok ellenálló képessége
•Relatíve nagy rezisztenciával bírnak.
•Gennyben, váladékokban heteken át életképesek maradnak.
•Kvaterner ammónium bázisok hatástalanok ellenük.
•Etilalkohol és aceton nem pusztítja el.
•Hővel (megfelelő behatási idő), jód és klór tartalmú vegyületekkel elpusztíthatók.
•Só tűrés: 10 % só koncentrációt elviselnek.

Staphylococcus aureus virulencia faktorai
Gordon R J , Lowy F D Clin Infect Dis. 2008;46:S350-S359

I. Sejtfalhoz kötött virulencia faktorok
II. Extracelluláris enzimek
III. Citolitikus toxinok
IV. Szuperantigének
V. Pigment
A Staphylococcus aureus virulencia faktorai I.
1. Nyák, tok
12-féle szerotípus, 5,6-os okoz főleg fertőzést
monoszacharid, poliszacharid
gátolja az opszonizációt és a fagocitózist
a nyák kötődhet idegen anyagokhoz pl. katéterhez
2. Peptidoglikán
a baktérium falának 50%-a
N-acetil glükóz-amin, N-acetil muraminsav, pentaglicin, PBP
endotoxin szerű aktivitást mutat (pirogén, fokozza az IL-1 felszabadulást)
ozmotikus stabilitás
leukocita kemoatraktáns, PAMP
3. Teikolsav
fajspecifikus, lipoteikolsav a citoplazmamembránhoz kötődik
adhézióban fontos: fibronektinhez kötődik
A Staphylococcus aureus virulencia faktorai II.
4. Protein A
a peptidoglikánhoz vagy a citoplazma membránhoz kötődik
megköti az IgG1, IgG2 és IgG4 Fc részét
identifikálásra alkalmas
szerológiai tesztekben nem specifikus, hordozó (koagglutináció)
5. Koaguláz
clumping faktor (kötött koaguláz)
hozzákötődik a fibrinogénhez és fibrinné alakítja
fontos biokémiai teszt
(clumping factor A – tefibazumab, monoklonális ellenanyag súlyos cystás
fibrosis esetén)
6. Peptidkötő receptorok (MSCRAMMs, microbial surface components

recognising adhesive matrix molecules)
kollagén, vitronektin, fibronektin, elasztin kötő receptorok
a kolonizációban fontos szerep
A Staphylococcus aureus virulencia faktorai III.
II. Extracelluláris enzimek
1. Koaguláz
- a coagulase-reacting faktorral reagálva staphylotrombin (trombinszerű)
keletkezik, ami katalizálja a fibrinogén átalakulását fibrinné
- lokalizálja a fertőzést és véd a fagocitózistól
2. Hialuronidáz
a kötőszövetben a hialuronsavat bontja, segíti a baktérium terjedését
3. Fibrinolizin=Staphylokináz
fibrint oldja
4. Lipáz
lipideket hidrolizál, segíti a baktérium túlélését a test seborrheás területein
5. Nukleázok
hőstabil, bontja a viszkózus DNS-t, RNS-t bont (diagnosztika!)
A Staphylococcus aureus virulencia faktorai IV.
III. Citolitikus toxinok

III/1. Alfa toxin (plazmidon vagy kromoszómán kódolt)
- vvt-hez vagy egyéb humánsejtekhez (erek simaizom sejtjei, leukocyta,

májsejt, vérlemezke) kötődik és lizálja azokat
- hét monomer - pórust alkot (1-2 nm)
- ionpermeabilitás megváltozik
- ozmotikus lízis (megnő a K+ kiáramlás, nő a Na+ és Ca2+ beáramlás)
- szerepe fontos súlyos szeptikémiában
A Staphylococcus aureus virulencia faktorai V.
III/2. Béta toxin/szfingomielináz
az erythrocyták, leukocyták, fibroblastsejtek valamint a macrophágok
szfingomielinjét károsítja
III/.3 Delta toxin

a legtöbb S. aureus törzs termeli
megtalálható még S. epidermidis és S. hemolyticus törzseknél is
kevésbé specifikus, sokféle emlős sejtet, erythrocytákat pusztít
detergens szerű hatás
III/4. Gamma toxin

hemolitikus hatású, két komponensből áll, csaknem minden S. aureus termeli
III/5. Panton-Valentine leukocidin

pórusképző toxin
nem toxikus az erythrocytára, viszont a leukocytára, macrophágra,
monocytára igen, (nekrotizáló pneumonia kialakulásában fontos szerepe van)
a közösségben szerzett MRSA mindegyike termeli a PV toxint!!
a korházi MRSA törzsek csak 5%-a
A PVL okozta szöveti necrosis
mechanizmusa
A S. aureus által termelt LukS-PV és LukF-PV (a PVL két komponense) heptamereket formál a PMN sejtek
membránján. A magas PVL koncentráció a PMN sejtek lízisét okozza, míg alacsony koncentrációban a PMN
sejtek mitokondriális membránjához kötődve apoptózishoz vezet. A szöveti nekrózist a lizált PMN sejtekből
felszabaduló ROS, valamint a degranuláció során kiáramló anyagok által kiváltott gyulladásos válasz
okozza. A PVL-nek nincs direkt nekrotizáló hatása az epithel sejtekre.
A Staphylococcus aureus virulencia faktorai VI.
IV. Szuperantigének
IV/1. Enterotoxinok
Több típus: 18-féle (A-R), ( az A típus okozza az ételmérgezést főleg, a C és D tejtermék

eredetű toxikózist)
a B típus viszont pseudomembranosus enterocolitist okozhat
A S. aureus törzsek 30-50%-a termel enterotoxint
Közös jellemzőjük
hőstabilak: 100 °C-on 30 percig
(az étel felmelegítése nem pusztítja el a toxint csak a baktériumot)
ellenállnak a gyomor és bélenzimeknek
szuperantigének (IL-1, és TNF-a termeléshez vezetnek)
a gyomorban található receptorokhoz kötődve direkt ingerlik a N. vagust
NEM infekció!
toxin mediálta ételmérgezés
Hányás, hasmenés
Az enterotoxin hatása…
A Staphylococcus aureus virulencia faktorai VII.
IV/2. Toxicus shock syndroma toxin-1 (TSST-1)
Szerkezetileg az enterotoxinokhoz hasonló.

Hő és proteolízis rezisztens.
In vitro a toxin termeléséhez oxigén és neutrális pH
szükséges.
In vivo oxigén buborékok találhatók a tamponokban.
A TSST-1 szuperantigén: endothel károsító hatás, IL-1
és TNF-a felszabadulás.
Nem specifikus T sejt aktiváció, hipovolémiás shock,
sokszervi elégtelenség.
A TSST hatásmechanizmusa
A Staphylococcus aureus virulencia faktorai VIII.
IV/3. Exfoliatív toxin/SSSS toxin
- a törzsek 5-10%-a termeli

- két forma: ETA, ETB mindkettő előidézheti a
betegséget
- kémiailag: szerin proteázok
- a bőrben a desmoglein-1-hez kötődik,
desmosomát teszi tönkre
- nincs citolitikus vagy hemolitikus hatásuk
- a léziókban nincs jelen gyulladásos sejt vagy
S. aureus
- a toxinok elleni neutralizáló ellenanyag
megjelenésével – gyógyulás
V. Pigment
a S. aureus termel egy sárga színű carotenoid pigmentet a
staphyloxantint, mely inaktiválja a szuperoxid és más ROS
anyagok hatását
A Staphylococcus aureus által okozott megbetegedések I.
Pyogén kórképek: (kompakt genny)

Bőrfertőzések: folliculitis, furunculus, carbunculus, abcessus
Szemfertőzés: hordeolum
Légúti fertőzések: pneumonia, tonsillitis, empyemia
Csont és mozgásszervi fertőzések: osteomyelitis, arthritis
Húgyúti fertőzések: pyelonephritis, tályog a vese körül
bacteriaemia, endocarditis
Idegrendszer: meningitis
Posttraumás mélyszöveti fertőzések
Iatrogén és nosocomialis fertőzések: seb, varratgennyedés
Diabeteses láb
Toxin mediálta betegségek

Ételmérgezés
Toxicus shock syndroma
SSSS/ Ritter betegség
Bullosus impetigo
Pseudomembranosus enterocolitis: enterotoxint és leukotoxin termelő törzsek
(antibiotikum kezelést követően)
Folliculitis, furunculus
A szőrtüsző gyulladása.
Carbunculus
Az egymásba olvadó furunculusok carbunculust

alkotnak mely a mélyebb submucosalis rétegbe terjed.
Hidegrázás, láz – szisztematizálódás.
Hordeolum
Paronychia
Osteomyelitis, arthritis
Szisztémás szóródás vagy traumát

követő bakteriális fertőzés.
Brodie tályog
Endocarditis
A mortalitási arány: 50%!

Kezdeti influenzaszerű tünetek után gyors progresszió.
Szívelégtelenség, szeptikus embolizáció
Ételmérgezés
A toxin íztelen, szagtalan!

Toxicus shock syndroma
Hirtelen kezdet, hipotenzió, diffúz erythemás kiütések, sokszervi elégtelenség.

Hatékony terápiát követően hámlások testszerte, talpon, tenyéren is.
Menstruációkor tampont használó nők körében.
Sebsérülésből is kiindulhat.
A tüneteket a TSST és az enterotoxin B és C is okozhatja.
A betegek felében nem alakul ki ellenanyag – rekurrencia!
SSSS, Ritter betegség, leforrázott bőr szindróma
Staphylococcal Scalded Skin Syndrome (SSSS)

Hirtelen kezdet, száj körüli erythema.
Két nap alatt ráterjed az egész testre: nagy kiterjedésű bulla, pozitív Nikolsky jel.
A bullából nem tenyészthető ki a baktérium, nincsenek gyulladásos sejtek, toxin mediálta
kórkép.
A bőr felső rétege leválik.
Bullosus impetigo (ótvar)
Az SSSS lokalizált formája.

Általában speciális S. aureus okozza (71 típusú fág!)
Negatív Nikolsky jel.
A baktérium kitenyészthető a bullák bennékéből.
Főleg gyermekekben fordul elő, nagyon fertőző.
A staphylococcusok antibiotikumok elleni rezisztenciája
1.b-lactamase átvihető, plazmidon kódolt

hasítja a b lactam gyűrűt
rezisztencia penicillin G, ampicillin, ticarcillin, piperacillin stb. ellen
2. mecA gén (kromoszómális, SCCmecA ) által kódolt protein

független a b lactamase termeléstől
alacsony affinitású penicillinkötő fehérje PBP2
rezisztencia nafcillin, oxacillin, meticillin ellen (MRSA)
12-féle mecA gén, 1,2,3 típus HA-MRSA, 4-es típus CA-MRSA
3. Emelkedett sejtfal szintézis és megváltozott sejtfal

közepes érzékenység (intermediate) a vancomycinre
4. vanA gén nyerése az enterococcusoktól

vancomycin rezisztencia
5. Plazmid mediálta rezisztencia

tetracyclin, erythromycin, aminoglikozid
6. „Tolerancia”
az antibiotikum gátolja, de nem öli meg a baktériumot
A staphylococcus fertőzések terápiája
Antibiogram készítése!
Oxacillin
Meticillin
Vancomycin
MRSA (meticillin rezisztens S. aureus), MRSE (meticillin rezisztens S. epidermidis), VISA

vancomycin intermediate-reszisztens S. aureus), VRSA (vancomycin reszisztens S.
aureus), VRSE (vancomycin reszisztens S. epidermidis) esetén:
Daptomycin (lipopeptid)
Linezolid (oxazolidin)
Quinupristin/Dalfopristin (streptogramin)
Telitromycin (ketolid)
Teicoplanin (glycopeptid)
5. generációs cefalosporinok közül: ceftobiprol, ceftaroline
Kórházi dolgozók MRSA hordozásának megszüntetése lokális kezeléssel

Mupirocin
Laboratóriumi diagnózis I.
1. A beteg váladékából kenetkésztés.
Gram festés
2. Tenyésztés
A S. aureus húsleves agaron, szobahőmérsékleten, sárga színű pigment termel.
Véres agaron a S. aureus b hemolizál.
Mannit tartalmú só agaron a mannitot bontja.
Laboratóriumi diagnózis II.
3. Biokémiai próbák
Koaguláz: cső
tárgylemez
A S. aureus koagulálja a citrátos nyúlplazmát

A S. epidermidis nem koagulálja
DNase
A S. aureus termel DNase-t,
ami lebontja a táptalajhoz
adott DNS-t. (feltisztult
zóna látható a leoltás
körül). A kimutatás HCl-lel
történik, mely kicsapja az
intakt DNS-t
S. aureus + S. epidermidis -
Laboratóriumi diagnózis III.
4. S. aureus/ PNA FISH
specifikusan kötődik a rRNS hez
immunfluorescens mikroszkóppal leolvasható
5. Enterotoxin kimutatás
- gél precipitáció
- ELISA
6. Bacteriophag tipizálás
7. Pulzáló mezejű gélelektroforézis (PFGE)
8. mecA gén kimutatása PCR-rel
9. MALDI-TOF
MRSA telepek izolálása CHROMagaron
Az MRSA telepek mályvaszínűek

A S. aureus ellen kialakuló immunitás
A S. aureus fertőzés elleni védekezésben meghatározó a phagocytosis szerepe, ami

érthetővé teszi, hogy
- a phagocytaszám jelentős csökkenésével (szerzett és örökletes neutropeniák, pl.
Chédiak–Higashi betegség),
-vagy a különböző phagocyta funkciók elégtelenségével (krónikus granulomatózis
betegség, leukocyta adhézió deficienciák stb.) járó kórképekben a S. aureus lágyrész
fertőzések gyakran ismétlődnek, könnyen válnak invazívvá.
-A virulenciafaktorok kifejeződése több komplex regulációs kör hatása alatt áll,

melyek közül a legjelentősebb az AGR rendszer. Ez elsősorban a sejtek sűrűségére,
denzitására reagál (ezt hívják quorum-sensing-nek).
-A fertőzés elején, gyorsan szaporodó, még alacsony denzitású populáció esetén a
sejthez kötött adhezinek kifejeződése az erősebb, míg később, magas lokális sejt
sűrűségnél, stacioner fázisban inkább a szekretált faktoroké.
A természetes immunitást elkerülő mechanizmusok
Epidemiológia
Előfordulás:
•Elsősorban a testhajlati tájékok bőrfelszíne.
•Az orrüreg distális része, a orrnyílások belső oldala.
•A felnőtt népességnek mintegy 20%-a folyamatosan, 60 %-a esetenként hordozza a S. aureus-t
•Szűrővizsgálatok során elsősorban e területről (esetleg a garat és széklet mellett) kell mintát
venni.
•A bőr- és lágyrészfertőzések jelentős része kontakt úton terjed, melyben a testkontaktus mellett
a különböző tárgyaknak is szerepe van.
•Különösen kórházi körülmények között ezek megakadályozásában nem lehet eléggé

hangsúlyozni a személyzet kéz-dezinficiálásának szerepét, de ugyanígy a beteggel rendszeresen
kapcsolatban kerülő tárgyak, pl. sztetoszkóp dezinficiálást
•Járványtani szempontból kiemelt jelentőséggel bírnak a béta-laktámokkal szemben rezisztens,
ún. MRSA-törzsek.
•Hazánkban eléri a S. aureus izolátumok 20–30%-át.
Incidence of MRSA in human blood samples
in countries which took part in the study in
2017
KOAGULÁZ NEGATÍV
STAPHYLOCOCCUSOK
Fontosabb humán pathogén staphylococcusok
KNS(CNS) (koaguláz negatív staph.)
Telep: krétafehér, nem hemolizál
Biokémia:
Koaguláz negatív (KNS)
Bacitracin rezisztens
Novobiocin érzékeny
A bőr normál flórájának egyik legfontosabb tagja
Legyengült, idős, hospitalizált emberekben alakul ki fertőzés
Műanyag felszínekhez nagyfokú affinitás: kanül, branül (slime képzés következtében)

Biofilm képzés
Megbetegedések:
peritonitis
endocarditis
sepsis, húgyúti fertőzések
inplantátumok fertőződése
Terápia: általában multi-rezisztensek, gyakrabban rendelkeznek mecA génnel (MRSE)
daptomycin, linezolid, quinupristin/dalfopristin, telitromycin, teicoplanin,
ceftobiprol, ceftaroline
A biofilm képződés stádiumai
Telepe fehér, nem mutat hemolízist
A bőr normál flórájának tagja
Főleg perianálisan, periurethrálisan és a nemi szerveken kolonizál
Receptoraival kötődik az uroepithelialis sejtekhez
Ureáz aktivitást mutat, a képződő ammónia irritálja a hólyag nyálkahártyáját
d-toxin szerű toxinja a vvt-t hemolizálja – véres vizelet
Megbetegedés:
cystitis (fiatal nőkben) („honeymoon” cystitis)
hemorrhagiás cystitis
Azonosítás: novobiocinra rezisztens
Terápia: fluorokinolon
A S. lugdunensis koaguláz-negatív staphylococcus (KNS), (nem rendelkezik szabad koaguláz enzimmel, viszont
clumping faktorral (kötött koaguláz) igen, ez hamis S. aureus diagnózishoz vezethet (ha csak a kötött koagulázt mutatják
ki)
(A species elnevezése Lyonról történt (Lugdunum Lyon latin neve)
Ornithine decarboxylase aktivitása alapján elkülöníthető a többi KNS staphylococcustól
Pathogenesis
- A S. lugdunensis adhezinjei révén kapcsolódhat a gazda szövetekhez valamint a különböző implantátumokhoz
- Az implantátumok felszínén biofilmet képezve, megvédi a pathogént az antibiotikumoktól és a gazda immunrendszerétől.
A biofilm alkotásában proteinek vesznek részt ellentétben más baktériumokkal melyek poliszacharid biofilmet termelnek
Betegségek: bőr és lágyrész fertőzések, bacteriaemia, protézis fertőzések

A S. lugdunensis (endocarditis) a natív szívbillentyűk agresszív fertőzését okozza ellentétben más KNS
staphylococussal, melyek főleg a műbillentyűkön okoznak felrakódást és fertőzést
A S. lugdunensis okozta natív billentyű endocarditis jellegzetesen közösségben szerzett, komplikációkkal jár
és rendkívül magas a halálozási aránya
Kezelés: a S. lugdunensis a többi KNS között egyedülállóan érzékeny antimikrobiális szerekre

(cefazolin, daptomycin, linezolid, moxifloxacin, nafcillin, quinupristin-dalfopristin, rifampin, tetracyclin, trimethoprim-
sulfamethoxazole és vancomycin)
Staphylococus haemolyticus: KNS negatív

Megtalálható a bőrön test szerte, különösen az axilla, perineum tájékon és az ingunialis
régiókban
S. haemolyticus a második leggyakrabban kimutatott KNS a vérkeringésből
Virulencia faktorok: tok, enterotoxin (a toxin a vastagbélben szabadul fel és ételmérgezést

okoz), hemolysin.
A S. haemolyticus fontos nosocomiális fertőzést okozó baktérium

Klinikai manifesztáció: septicemia, peritonitis, meningitis, húgyúti fertőzések, seb, csont és
ízületi gyulladások
A S. haemolyticus ritkán infectív endocarditist is okozhat
A többi KNS-hez hasonlóan nagy affinitást mutat beültetett idegen anyagokhoz
(műbillentyű, cerebrospinális shunt, orthopediai protézis, intravasculáris, húgyúti és dialízis során
használt katéterek)
A S. haemolyticus általában rezisztens methicillinre, gentamicinre és glikopeptidekre

Köszönöm a kitartó figyelmet!
Neisseria genus
Neisseriák
Neisseria genus
Gram-negatív diplococcusok (vese/kávészem)
A garat- és szájüreg normál flórájának tagjai
N. lactamica
N. sicca
N. subflava
Két fontos humán pathogén
N. gonorrhoeae
N. meningitidis
Közös biokémiai tulajdonság „Kávészemek”
oxidáz pozitívak
kataláz pozitívak
aerobok
a cukrokat oxidatív úton bontják!
Neisseria meningitidis
Tenyésztés
- csokoládé agar, CO2 5%
-transzparens, nem pigmentált

telepek
- szelektív táptalajt kell alkalmazni,

ha a minta kísérő baktérium flórát
tartalmaz
Neisseria meningitidis
Biokémiai aktivitás
oxidáz +
glükóz +
maltóz +
(A cukrokat csak oxidatív

úton bontja!)
A Neisseria meningitidis virulencia faktorai
1. Tok
- 13 szerocsoport a poliszacharid
tok alapján
- Fontosabb humán pathogén
csoportok: A, B, C, X, Y, W135
(2007, Burkina Faso)
- Anti-phagocyter, anti-
complement hatású
2. Pilusok
-Adhézió
3. Külső membrán proteinek
-Opa, Opc adhézió
4. LOS
- Erős endotoxin hatás
Neisseria meningitidis és a „blebs”
Manish Sadarangani , Andrew J Pollard The Lancet Infectious Diseases Volume 10, Issue 2 2010 112 - 124
A membránról kis vezikulák, buborékok fűződnek le melyek LOS-t, proteineket stb. tartalmaznak
A Neisseria meningitidis pathomechanizmusa
1. A baktériumok a pilusokkal hengerhámok felületén levő CD46 receptorokhoz kapcsolódnak

2. A pilusok retrakciója – a mikróba közel kerül a sejthez
3. Az Opa és Opc fehérjék kapcsolódnak a CEA-szerű molekulákhoz, fibronektinhez
4. A baktérium fokozza saját bekebelezését
5. Trancytosis – submucosa
6. Keringésben ”blebs” képződés – LOS aktiválja a TLR2, TLR4 – IFN-g, TNF-a, IL-1, IL-6- shock
7. Fokozódik az erek permeabilitása
8. DIC, MOF
Neisseria meningitidis által okozott
megbetegedések
Epidémiás meningitis (21% letalitás)
fejfájás, láz, meningeális tünetek, hányás
Meningococcemia
a szeptikémia járhat meningitissel vagy nélküle
kiserek trombózisa
petehiák, majd purpurák törzsön végtagokon
disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC), shock, mellékvese bevérzés
(Waterhouse-Friderichsen szindróma)
Pneumonia
Arthritis
Endo-, myo-, pericarditis
Urethritis
Conjunctivitis
Panophtalmitis
pohár-próba
A Neisseria meningitidis epidemiológiája
The Lancet Volume 369, Issue 9580 2007 2196 - 2210
Cseppfertőzéssel terjed
Egészséges emberek 2-20%-ban jelen van a garatban
A legérzékenyebb korosztály: 6 hónapot betöltött csecsemők, lépirtottak, zsúfolt
közösségben élők (akik nem rendelkeznek specifikus ellenanyagokkal), complement faktor
hiányában szenvedők, vírusos fertőzésen átesettek
Magyarországon évente átlagosan 50 eset (pl. Balaton Sound)
Diagnózis
Vér: hemokultúra
Liquor:
(alacsony cukor, magas fehérje, polimorphonucleáris sejtek)
üledék festése: Gram festés, acridine orange festés
tenyésztése, biokémiai azonosítás
latex agglutináció
PCR
Terápia
Cephalosporin: ceftriaxon, (penicillin nem eradikálja a baktériumot!, hordozó marad)
Kemoprofilaxis: rifampicin, minocyclin, ciprofloxacin, ceftriaxon
csak a közvetlen környezetben élőknek!
Acridine orange festés eredménye
Az AO interkalálódik a
nukleinsavba
>104 CFU/ml
10x kevesebb
baktériumot detektál
A Neisseria meningitidis identifikálása
Prevenció
Vakcina típusok:
- csak a tok poliszacharidot tartalmazó (2 év fölött adható, T independens válasz már érett!)
(nem alakul ki „nyáj-immunitás”), Magyarországon már nincs forgalomban!
- tokpoliszacharid konjugálva proteinnel (2 év alatt is adható)
- rekombináns fehérje alapú vakcina (minden korosztálynak adható)
Proteinnel konjugált tokpoliszacharid vakcinák
MENINGITEC® (C. diphtheriae CRM197 mutáns toxinhoz kötve)
MENJUGATE ™ (C. diphtheriae CRM197 mutáns toxinhoz kötve) Csak a „C” típusú
NeisVac-C (tetanus toxoiddal kötve) tok ellen
Menveo (A,C,W135,Y) (C. diphtheriae CRM197 mutáns toxin)

NIMENRIX (A,C,W135,Y) tetanus toxoid A, C,W135,Y típusú tok ellen
Rekombináns protein alapú vakcina

N. meningitidis B ellen (korábban nem volt vakcina, mert a tokja nem immunogén)
Nálunk is kapható a 3 rekombináns antigént és külső membrán vezikula fehérjéket tartalmazó
védőoltás Bexsero® néven
A Bexsero komponensei
-Neisseria heparin
kötő proteinje (NHBA)
- Neisseria adhezin A
(NadA)
-H-faktor kötő protein
(FHBP)
-Külső membrán
vezikulák
Neisseria gonorrhoeae
Neisseria gonorrhoeae
Gram-negatív diplococcus
Tenyésztés
igen érzékeny, hőmérsékleti változásra, kiszáradásra
csokoládé agar
Thayer-Martin szelektív agar
CO2, nedves környezet
Biokémiai jellemzők
kataláz pozitív
oxidáz pozitív
glükózt bont
maltózt nem bontja!
Fagocitált diplococcusok
Opaleszkáló telepek csokoládé agaron

A Neisseria gonorrhoeae virulencia faktorai
Pilusok: folyamatosan változnak, ezért nem alakul ki ellene immunitás
LOS: lipooligosacharid, az LPS helyett

erős endotoxin hatás
sziálsavat köt (gátolja a komplement aktivációt)
Opa proteinek: a telepek opaleszcenciáját adják (lokalizált fertőzések), adhézió
OMP: külső membrán proteinek (Por) szerepük az adhézióban jelentős

gátolják a neutrophil sejtek degranulációját, fokozzák a transcytosist, gátolják a
komplement mediálta lízist
Rmp protein: az ellenük termelődött ellenanyagok csökkentik a szérum baktericid hatását
IgA proteáz enzim: az IgA-t hasítja
Beta laktamáz hordozás

A Neisseria gonorrhoeae pathomechenizmusa
1. A pilusok segítségével a gazdasejthez kötődik

(hengerhám)
2. Opa proteinek – szorosabb kapcsolódás
3. Endocytosis – transcytosis
4. Külső membránról hólyagok (blebs) válnak le
5. A blebs LOS-t tartalmaz- intenzív gyulladás
6. Felszabaduló TNF-a, enzimek - sérülést okoz a
hámon
7. Macrophágok, neutrophil garanulocyták
vándorlása a gyulladásos területre, baktériumok
bekebelezése
8. A neutrophilek nem képesek elölni, a baktérium
bennük túlél, mert a Por fehérje gátolja a
degranulációjukat
9. A baktérium a hemoglobin, transzferrin
laktoferrin molekulákról biztosítja a vas
szükségletét (fajspecifitás!)
10. A baktérium által termelt IgA proteáz bontja a
nyálkahártyán az IgA-t
Megbetegedések I.
Kizárólag humán pathogén
Terjedés:
szexuális úton
születés során
1. Acut gonorrhoea (tripper, kankó)

Urethritis – dysuria, gennyes váladék ürülése („Bon jour”-cseppp)
férfiaknál az esetek 100%-ban tünetekkel jár
Cervicitis - a nők fertőzésének 50%-a jár tünetekkel
mucopurulens váladék
a cervix hengerhámját fertőzi, nem képes megfertőzni a hüvely laphámsejtjeit
csak prepubertás korban fordul elő vaginitis (ekkor a hám még nincs kitéve az ösztrogén
hatásának)
A behatolás helyétől függően okozhat még
conjunctivitist
végbélgyulladást
pharyingitist!!!
„Bon jour”-csepp
Megbetegedések II.
Krónikus felszálló fertőzések
Epididymitis, prostatitis
Salpingitis, oophoritis, adnexitis, a Bartholini mirigyek gyulladása (sokszor tünetmentes is lehet)

Krónikus fertőzés: elzáródások, extrauterin terhesség, sterilitás, krónikus kismedencei fájdalom,
PID (pelvic inflammatory disease)
Disszemináció: (nők esetében főleg, 1%)

ízületi gyulladás
septicus bőrelváltozás
perihepatitis (Fitz-Curtis-Hugh szindróma)
meningitis
endocarditis
Blenorrhoea/ophthalmia neonatorum
újszülöttek gennyes váladékkal járó szemgyulladása
kezeletlenül vakságot okozhat
A gonorrhoea tünetei
Ophthalmia neonatorum
Neisseria gonorrhoeae előfordulása
A gonorrhoea előfordulása Magyarországon
Gonorrhoea kor szerint, 2015
2015-ben 1246 igazolt eset 279 266
300
250
192
A legmagasabb morbiditás: 20-24 éves korban 200
Betgszám
139 138
150
88 72
100 60
Budapest és környéke: legmagasabb az incidencia 50 3 9
0
Gonorrhoea nemek szerinti

A gononorroea előfordulása
előfordulása, 2015 Magyarországon, 2015
900 836
800
Nő
22% 700
600
500
Férfi 400
78% 300 212
200
100 32 19 39 9 33 20 37 8
0
urogenitális torok végbél kmn ismeretlen
gonorhoea
Férfi Nő
Diagnózis, terápia
Akut fertőzésben: minta: húgycső, cervix váladék
gennyes váladékból kenet – festés
Krónikus fertőzésben nőknél mintavétel a végbélből!
Tenyésztés
csokoládéagar, CO2 5%
Thayer-Martin szelektív táptalaj (vancomycin, colistin, trimethoprim, nystatin)
azonosítás biokémiai próbákkal, preformált enzimek kimutatása gyors teszttel
mRNS kimutatás: Gen Probe Accuprobe
PCR
Terápia
Egy részük beta-laktamázt kódol így a penicillin nem hatásos, megjelentek a fluorokinolon rezisztens
törzsek is
Ceftriaxon 1x dózis (felbukkantak a rezisztens törzsek, számuk nő!)
CDC ajánlás: injektálható cephalosporin (ceftriaxon) és orális azithromycin
Az esetleges Chlamydia fertőzésre doxycyclin/azithromycin
Partnerek együttes kezelése szükséges
Blenorrhoea neonatorum megelőzésére
korábban Crede-féle ezüst-nitrát
macrolid/tetracyclin szemcsepp
A Neisseria gonorrhoeae identifikálása
STREPTOCOCCUS, ENTEROCOCCUS
GENUS
Burián Katalin
2021.
A streptococcusok és enterococcusok általános tulajdonságai
 Gram-pozitív coccusok, jellemzően párban vagy láncban

elrendeződve
 A legtöbb faj fakultatív anaerob, néhány csak emelt CO2 tenzió
mellett nő
 Tápanyagigényük komplex, vér vagy szérum tartalmú táptalajt
szükséges az izolálásukhoz
 A szénhidrátokat tejsav keletkezése mellett fermentálják
 Kataláz negatívak
A streptococcusok osztályozása
A Streptococcus genus kb. 100 faját 3 átfedő séma szerint osztályozzák:
(1) Szerológiai tulajdonságok: Lancefield féle csoportosítás (eredetileg A-W)

(2) Hemolitikus tulajdonságok: komplett (béta [β]) hemolízis, inkomplett (alfa [α])
hemolízis, és nem hemolizálók (gamma [γ]);
(3) Biológiai (élettani) tulajdonságok
 Rebecca Lancefield hozta létre a szerológiai csoportosítást (1933)

 A β-hemolizáló törzsek csoport-specifikus sejtfal antigénnel (többnyire
szénhidrát) rendelkeznek
 Ezek az antigének immunológiai módszerekkel könnyen kimutathatók, és a
streptococcusok gyors azonosítását tették lehetővé
 Ma a Lancefield-féle csoportosítás csak néhány Streptococcus faj esetén
használatos elsősorban (A, B, C, F, és G csoportba tartozó fajok)
A streptococcusok osztályozása
Phylogenetic Type of
Species Lancefield group
group haemolysisa
Str. pyogenes A β
Str. agalactiae B β
Pyogenic group
Str.
C, G, A β
dysgalactiae subsp. equisimilis
Str. pneumoniae O α
Str. mitis O α
Mitis group
Str. oralis Not designated α
Str. sanguinis H α
Str. anginosus C, G, F, A α or β
Anginosus group Str. intermedius C, F, NT α or none
Str. constellatus C, F, NT α, β or none
Str. equinus (‘Str. bovis’ is a later
Bovis group D α or none
synonym)
Str. mutans Not designated None
Mutans group
Str. sobrinus Not designated None
S. pyogenes szerkezete és tenyésztése
 Coccus, 1-2 µm átmérővel

 A klinikai mintákban rövid láncok, párok
 Folyékony táptalajban hosszabb láncokat képeznek
 Optimálisan véres agar táptalajon nő
 24 órás inkubálás után 1- to 2-mm átmérőjű fehér
telepeket képez nagy β-hemolitikus zónával
A S. pyogenes azonosítása
Bacitracin érzékeny
CAMP teszt negatív

A S. pyogenes virulencia faktorai
 A sejtfalban csoport-specifikus és típus-specifikus antigének találhatók
 A csoport-specifikus szénhidrát a sejt szárazanyagtartalmának kb. 10%-
át alkotja (Lancefield-féle A csoport antigén)
 Az M protein (kb. 100 féle) a virulens törzsek legfontosabb típus-
specifikus antigénje
 M proteineket I. és II. osztályba sorolják
 Mindkét osztályba sorolt proteinek összefüggésbe hozhatók gennyes
fertőzésekkel és glomerulonephritis-szel, reumás lázat csak az I. osztályú
M proteinnel rendelkező baktériumok okoznak.
 Egyéb sejtfal alkotók: M-szerű felszíni fehérjék, lipoteikolsav és F
protein
 A lipoteikolsav és az F protein a gazdaszervezetben a fibronectinhez
való kötődést segítik
 A törzsek egy része hialuronsav tokkal rendelkezik
 Mivel a tok védi a baktériumokat a fagocitózistól, a tokos baktériumok
súlyos szisztémás fertőzéseket okozhatnak
 A streptococcus pirogén exotoxinokat (Spe) / erythrogén toxinokat (SpeA, SpeC)
[lizogén törzsek (fág fertőzött)] termel
 Négy immunológiailag eltérő hőlabilis toxin (SpeA, SpeB, SpeC, and SpeF)
 Ezek a toxinok szuperantigének, kölcsönhatásba lépnek a macrophágokkal és T
helper sejtekkel, így fokozott inflammatorikus citokin termelést indukálnak
 Ezek az exotoxins sok súlyos streptococcus okozta betegségért felelősek: nekrotizáló
fasciitis, streptococcus TSS, a skarlátban szenvedők kiütései
 A Streptolysin S egy oxigén-stabil, nem immunogén, sejthez kötött hemolizin, ami

lizálja a vörösvértesteket, leukocitákat és vérlemezkéket. Fagocitózis után stimulálja
a lizoszóma tartalom kiürülését, egyben a fagocita pusztulását okozza. Ez felelős a
jellemző β-hemolízisért a véres agaron
 Streptolysin O oxigén-labilis hemolizin, lizálja a vörösvértesteket, leukocitákat és
vérlemezkéket. A streptolizin O ellen (antistreptolizin O [ASO]) ellenanyagok
termelődnek, és hasznosak a nemrég lezajlott GAS fertőzés igazolására (ASO teszt)
 A streptolysin O-t gátolja a bőrben lévő lipidek koleszterolja, így a bőrfertőzésben
szenvedő betegekben nem termelődik ASO ellenanyag
 Legalább kétféle streptokináz (A és B)
 Ezek az enzimek a plazminogént hasítják, ami plazmin proteáz
keletkezéséhez vezet, ez a fibrin és fibrinogén bontását okozza
 Ezek az enzimek a véralvadékot és fibrin lerakódást oldják, segítik a
S. pyogenes gyors terjedését a szövetekben
 A streptokináz elleni ellenanyagok hasznos markerei a fertőzésnek
 Négy immunológiailag különböző DN-ázt termelnek (A-D)

 Ezek az enzimek nem citolitikusak, hanem a DNS-t depolimerizálják a
gennyben
 Csökkenti a tályog tartalom viszkozitását és segíti a baktérium
terjedését
 Véd a NET-től
 A DNase B elleni ellenanyag a S. pyogenes fertőzés markere (anti-
DNase B teszt) (bőrfertőzések!)
 C5a peptidáz inaktiválja a C5a-t, ami a neutrofilok és a

mononukleáris fagociták kemoattraktánsa, védi a baktériumokat a
korai eliminálástól
A S. pyogenes által okozott betegségek
Piogén/Szuppuratív (gennyképződéssel járó kórképek)

pharyngitis, tonsillitis
skarlát
impetigo
cellulitis
erysipelas
gyermekágyi láz
TSST, fasciitis necrotisans
pneumonia
meningitis stb.
Nem-szuppuratív/Post-streptococcalis megbetegedések
rheumás láz
glomerulonephritis
(Tourette szindróma)
PANDAS (pediatric autoimmune neuropsychiatric disorders associated with streptococcal
infections) kényszer-neurózis vagy tic figyelhető meg, melyek először Streptococcus fertőzések után
jelentkeztek
Bakteriális torokgyulladás (pharyngitis /strep throat)
 A pharyngitis általában 2-4 nappal a

fertőzés után hirtelen kialakuló
torokfájással, lázzal, rossz közérzettel és
fejfájással kezdődik
 A hátsó garat felszín erythemás,
lepedékes, a tonsillákon, tüszők, nyaki
nyirokcsomók duzzanata kifejezett
 Nehéz elkülöníteni a vírusok okozta
pharyngitistől
Skarlát (vörheny)
 A skarlát a S. pyogenes okozta torokgyulladás komplikációja,
ha a fertőző törzs lizogén bakteriofágot hordoz, ami a
pirogén exotoxint kódolja
 1-2 nappal a torokgyulladás tüneteinek jelentkezése után
diffúz erythemás kiütés jelenik meg először a mellkas felső
részén, aztán a végtagokra terjed
 A száj körüli terület (circumoral pallor) és a tenyér és a talp
nem érintettek
 A nyelvet eleinte borító sárgás-fehér bevonat később leválik, és
és feltáródik az alatta lévő piros felszín („málna-nyelv” /
“strawberry tongue”)
 A nyomásra fehéredő kiütés leginkább a hason és a bőr
hajlataiban (Pastia lines) látható legjobban
 A kiütés a következő 5-7 nap után elmúlik, a felszíni bőrréteg
lehámlása követi
Erysipelas - orbánc
 Erysipelas (erythros, “vörös”; pella, “bőr”) a bőr akut

gyulladása
 A beteg lokális fájdalmat érez, gyulladás (erythema,
forróság), a nyirokcsomók megduzzadása és szisztémás
tünetek (hidegrázás, láz, leukocitózis) jelentkeznek
 Az érintett bőrterület jellemzően duzzadt, kiemelkedő,
élesen elkülönül az érintetlen bőrfelülettől
 Az erysipelas leggyakrabban fiatal gyerekekben, idősebb
felnőttekben, korábban az arcon, de manapság inkább a
lábon fordul elő
Cellulitis
 Az erysipelastól eltérően, a cellulitis jellemzően a bőrt

és a mélyebb szubkután szöveteket érinti
 Hasonlóan az erysipelashoz, helyi gyulladás és
szisztémás tünetek is megfigyelhetők
 Fontos a fertőző mikroorganizmus pontos azonosítása,
mert több mikroba is okozhat cellulitist
Necrotizáló fasciitis
 Necrotizáló fasciitis /streptococcus gangréna esetén a fertőzés a

mély szubkután szövetekben zajlik, a fasciák mentén terjed, az
izmok és a zsírszövet súlyos destrukciójával jár
 A média által „húsevő baktériumként” emlegetett streptococcusok a
bőr sérüléseken át jutnak a szövetekbe (apró vágás, trauma,
hólyagos vírus fertőzés, égés, sebészi beavatkozás)
 Eleinte cellulitis tünetei mutatkoznak, ezután bulla és gangréna
képződik (elégtelen vérellátás miatti szöveti nekrózis) és szisztémás
tünetek jelentkeznek
 Toxikus tünetek, többszervi elégtelenség jellemzi a betegséget;
azonnali orvosi beavatkozás szükséges
 A cellulitistől eltérően a fasciitis agresszív sebészi beavatkozást
igényel
Reumás láz (RL)
 A RL a S. pyogenes okozta torokgyulladás nem-gennyes komplikációja (nem fordul
elő bőrfertőzés után)
 Gyulladás alakul ki
az ízületekben (arthritis),
a szívben (carditis),
a központi idegrendszerben (chorea minor/vitus tánc),
bőrben (erythema marginatum) és/vagy szubkután nodulusok fejlődnek
 Diagnózis: Jones kritériumok alapján
 Arthritis a leggyakoribb megjelenési forma, a carditis a legsúlyosabb, mert
maradandó károsodással jár (szívbillentyű!, stenosis)
 Bizonyos I osztályú M protein típusú (1, 3, 5, 6, 18, hasonló a humán sejtfelszíni
antigénnel) streptococcusok okozzák
 A RL autoimmune betegség, a gazdaszervezet és a bakteriális antigénekkel
keresztreagáló autoreaktív ellenanyagok (2-es típusú hiperszenzitivitás) és T
sejtek okozzák
 S. pyogenes újrafertőzések a betegség súlyosságát fokozzák
 A fontos érintett antigének: myosin, tropomyosin, laminin és keratin az emberi
szövetekben, és az A csoport antigén és a felszíni M proteinek S. pyogenesben
Akut glomerulonephritis
Jellemzői:
a veseglomerulusok akut gyulladása
ödéma (arc, végtagok)
magas vérnyomás,
kávészínű vizelet amit a haematuria okoz
proteinuria
Az A csoport specifikus nephritogen törzsei okozzák
Ellentétben a RL-lal, az akut glomerulonephritis mind a garat mind a gennyes bőrfertőzések után
kialakulhat
A diagnózis a klinikai megjelenés alapján és egy nemrég lezajlott S. pyogenes fertőzés igazolásával
állítható fel
Post-streptococcalis glomerulonephritis általában immunkomplex-mediálta betegségként emlegetik, de a
pontos pathogenezise nem tudott
 Immunkomplex lerakódás a glomerulusokban (3-as típusú hiperszenzitivitás)

 A streptococcus és glomerulus antigénekkel keresztreagáló ellenanyagok hatása
 A streptococcus produktumok, mint pl. streptokináz a glomerolus szöveteinek változását okozzák
 A glomerolus szövetek iránt affinitást mutató streptococcus komponensek direkt komplement aktiváló
hatása
A S. pyogenes fertőzés diagnózisa
Mikroszkópia
Az érintett szövetek Gram szerinti festése (lágyszöveti fertőzés, pyoderma)
Antigén kimutatás
A csoport-specifikus antigénekkel reagáló ellenanyagokat használó tesztek
(garat kenet)
Nukleinsav kimutatáson alapuló tesztek

Kereskedelemben kaphatók nukleinsav próbán és nukleinsav amplifikáción
alapuló tesztek a S. pyogenes kimutatására torokváladékban
Tenyésztés
Véres agar
Gram-pozitív baktériumok szelektív tenyésztésére szánt táptalajok (Columbia
agar colistinnel és nalidixsavval kiegészítve)
A S. pyogenes fertőzés diagnózisa
Azonosítás
 Más streptococcus fajoktól elkülöníthetők a bacitracin érzékenységük vagy CAMP
negativitásuk alapján
 PYR teszt pozitív (arylamidáz jelenléte)
Ellenanyag kimutatás
 A S. pyogenes betegségben szenvedők a streptococcus enzimek ellen ellenanyagokat
termelnek
 A streptolysin O elleni ellenanyagok kimutatása (ASO teszt) használható a reumás
láz és az akut glomerulonephritis diagnózisában
 Ezek az ellenanyagok 3-4 héttel az első fertőzés után jelennek meg és aztán
perzisztálnak
 Emelkedett ASO titer nem figyelhető meg a streptococcus bőrfertőzések után
pyoderma esetén
 Az anti-DNáz B tesztet kell elvégezni ha streptococcus okozta glomerulonephritis
gyanított
A S. pyogenes okozta fertőzés terápiája
 Érzékeny penicillinre, orális penicillin V vagy amoxicillin használható

 Penicillin-allergiában szenvedőknek orális makrolid ajánlott
 Kombinált i.v. penicillin és protein szintézist gátló antibiotikum (clindamycin)
adandó szisztémás fertőzésekben
 Mivel penicillin rezisztencia nem fordult elő oropharyngeális hordozókban,
penicillin ismételten adható
 Ha a hordozás továbbra is fennáll, újrakezelés nem javasolt
 Ha az antibiotikum terápiát 10 napon belül (az első pharyngitis kialakulását
követően) adják, a reumás láz kivédhető
 Az antibiotikum terápia nem befolyásolja az akut glomerulonephritis
progresszióját
 A reumás lázas betegeket tartós antibiotikum terápiában kell részesíteni a
betegség újra kialakulásának kivédésére
 Mivel a sérült szívbillentyű a betegeket endocarditis kialakulására hajlamosítja,
antibiotikum profilaxist igényelnek átmeneti bakteriémiát okozó beavatkozások
során (pl. fogászat)
A S. agalactiae biológiája
 A S. agalactiae Gram-pozitív coccus (0.6 - 1.2 µm)

klinikai mintákban rövid, tenyészetben hosszabb
láncokat alkot
 Jól nő gazdag táptalajon, a S. pyogenesszel
ellentétben a telepei nagyobbak és a β-hemolitikus
udvar keskenyebb
 A törzsek 1- 2%-a nem hemolitikus, ezek
prevalenciáját alábecsülik, mert a nem hemolitikus
törzseket rendszerint nem tesztelik B csoport
antigénre
A S. agalactiae (GBS) szerkezete
 A S. agalactiae három szerológiai marker

szerint jellemezhető:
(1) A B poliszacharid csoport-specifikus antigén
(Lancefield-féle csoport antigén)
(2) 9 féle típus-specifikus tok poliszacharid (Ia, Ib,
és II - VIII)
(3) Felszíni proteinek (a leggyakoribb a c antigén)
 A típus-specifikus poliszacharidák fontos
epidemiológiai markerek, az Ia, Ib, II, III, és V
szerotípusok a leggyakoribb kolonizálók és
betegség okozók
 A szerotípusok prevalenciájának ismerete fontos
a vakcina fejlesztés szempontjából
Pathogenitás és immunitás
 A legfontosabb virulencia faktora a tok, gátolja a fagocitózist, amíg a

fertőzött egyén típus-specifikus ellenanyagokat nem termel
 Az ellenanyagok a tokantigén típus ellen védő hatásúak
 Az anyai ellenanyagok hiányában az újszülöttek kitettek a fertőzés okozta
betegségnek
 A genitális traktus kolonizációja a koraszülés fokozott kockázatával jár, az
koraszülöttek hajlamosabbak a betegség kialakulására
 A GBS elpusztításához funkcionális klasszikus és alternatív komplement
utak szükségesek, különösen az Ia, III, és V típusok esetében
 A koraszülöttekben, akikben fiziológiásan alacsony a komplement szint,
vagy a komplement receptorok vagy az IgG Fc fragmensek nem jelennek
meg a neutrofil granulocitákon nagyobb a valószínűsége a baktérium
szisztémás terjedésének
 Az Ia, Ib, és II típusú tok poliszacharidák terminális sziálsavat hordoznak
 A sziálsav gátolja az alternatív komplement aktiválódást
Epidemiológia
 GBS-ok kolonizálják az alsó gastrointestinális traktust és az urogenitális traktust
 Átmeneti hüvelyi hordozást a terhes nők 10-30%-ában
 Kb. 60%-a a kolonizált anyák újszülötteinek kolonizálódik az anya baktériumával
 Nagyobb a születés során való kolonizálás esélye, ha az anya nagy számban hordozza a
baktériumot
 Az újszülöttek kolonizációja valószínűbb koraszülés, a magzatburok korai repedése, szülés
közbeni láz esetén
 A 7 napnál fiatalabb újszülöttek fertőzését korai betegségnek nevezik;
 Az 1 héttől 3 hónapos korig kialakuló fertőzés késői betegséget okoz.
 A korai betegséget leggyakrabban az Ia (35-40%), III (30%), és V (15%) szerotípusok okozzák
 A III szerotípus okozza a késői betegséget
 Az Ia és V szerotípusok okoznak leggyakrabban betegséget felnőttekben
 Az újszülöttek kolonizációja és a betegség az anyaméhben, születés során és az élet első pár
hónapjában alakulhat ki
 A S. agalactiae okozza leggyakrabban az újszülöttek szepszisét bakteriális meningitisét
Betegségek I.
Újszülöttek korai betegsége
 Az anyaméhben vagy születés során megtörtént fertőzés tünetei a születés utáni első hét során alakul ki
 A korai betegség bakteriémiával, pneumoniával, vagy meningitisszel jár, nem különbözik más baktérium
okozta szepszistől
 Mivel a tüdő érintettsége szinte minden újszülöttben megfigyelhető, de a meningeális tünetek csak később
jelennek meg, a liquor vizsgálata minden fertőzött újszülött esetén szükséges
 A gyors diagnózisnak és a jobb intenzív ellátásnak köszönhetően a halálozási arány 5% alá csökkent; de a
meningitist túlélő csecsemők 15-30%-a súlyos neurológiai károsodást szenved (vakság, süketség és mentális
retardáció)
Újszülöttek késői betegsége
 A késői betegséget exogén forrásból szerzik be az újszülöttek (pl. anya, másik újszülött), 1 hét-3 hónapos kor
között alakul ki
 A leggyakoribb megjelenése a bakteriémia meningitisszel, hasonlít más baktériumok okozta betegséghez
 A halálozási arány alacsony(3%), neurológiai komplikációk gyakoriak a meningitiszes gyerekekben (25-
50%)
Betegségek II.
Terhes nők fertőzése
 Szülés utáni endometritis, sebfertőzés, és húgyúti fertőzések előfordulhatnak terhesség alatt is rögtön
utána
 Szülőkorú nők általában egészségesek, a prognózis jó, ha megfelelő terápiában részesülnek
 Ritkán a bakteriémia másodlagos komplikációjaként endocarditis, meningitis, és osteomyelitis előfordulhat
Férfiak és nem terhes nők fertőzése
 GBS fertőzés férfiakban és nem terhes nőkben általában idős korban és legyengült állapotban fordul elő
 A leggyakoribb megjelenése a bakteriémia, pneumonia, csont és ízületi fertőzések, bőr és lágyszöveti
fertőzések
 Mivel ezeknek a betegeknek az immunrendszerük legyengült, a mortalitás magas
Laboratóriumi diagnózis
Tenyésztés
A GBS-ek tápanyaggazdag táptalajon nőnek, 24 óra múlva nagy β-hemolizáló
telepeket képeznek, a hemolízis lehet nehezen érzékelhető vagy hiányozhat is
Használható szelektív dúsító táptalaj már baktériumok gátlására (LIM leves
colistinnel és nalidixsavval)
A GBS hordozás szűrése ajánlott a terhesség 35. és 37. hetében
Antigén detektálás
Az antigén kimutatására használt tesztek nem érzékenyek (<30%)
A CSF Gram festése érzékenyebb, az alkalmazása javasolt
Azonosítás
A S. agalactiae izolátumokat a csoport-specifikus sejtfal szénhidrát kimutatásával
azonosítják
Biokémiai tesztek: CAMP (Christie, Atkins, Munch-Peterson), bacitracin
MALDI-TOF-MS
Terápia
 GBS érzékenyek penicillinre
 Mivel az újszülöttkori betegséget más baktériumok is okozhatják (S. pneumoniae, Listeria, Gram-negatív pálcák),
empirikus kezelésként széles spektrumú terápiát kell alkalmazni
 Vancomycin alkalmazható penicillin allergiás betegekben
 A makrolid, clindamycin, és tetraciklin rezisztencia gyakori
Az újszülöttkori betegség megelőzésére a terhes nőket szűrni kell GBS kolonizációra, kemoprofilaxist kell alkalmazni
minden kolonizált és veszélyeztetett nő esetében
(1) Szülés közbeni láz ~38° C,
(2) A magzatburok megrepedése minimum 18 órával a szülés előtt, és
(3) Hüvelyi vagy végbél minta pozitivitása a terhesség 35-37. hetében
I.V. penicillin G vagy ampicillin adása ajánlott minimum 4 órával a szülés előtt; vancomycin használandó a penicillin
allergiás nőkben
 Mivel az újszülöttkori betegség összefügg az anyai alacsony keringő ellenanyagszinttel, polivalens vakcina
kifejlesztését végzik az Ia, Ib, II, III, and V szerotípusok ellen
 A tok poliszacharidák gyenge antigének, de ha konjugálják tetanusz toxoiddal, a vakcina immunogenitása javul.
Jelenleg nincs törzskönyvezett vakcina
A Streptococcus pneumoniae
 A pneumococcus tokos Gram-pozitív coccus

 Átmérőjük 0.5-1.2 µm, oválisak (lándzsa, vagy
lángnyelvszerű)
 Párba (diplococcus) vagy rövid láncba
rendeződnek
 Az öregebb sejtek Gram festés során
elszíntelenednek, Gram-negatívnak tűnnek
A Streptococcus pneumoniae tenyésztése
 A telepmorfológia változatos, a tokos törzsek telepe

általában nagy (1-3 mm átmérőjűek véres agaron; kisebbek
csokoládé agaron), kerek, és nyákos, a nem tokos törzsek
telepei kisebbek, laposak
 Öregedő telepeken autolízis figyelhető meg - a telep
közepe feloldódik, besüppedt
 Aerob tenyésztés során véres agaron α-hemolízis figyelhető
meg
 Az α-hemolízis a pneumolysin termelésnek köszönhető, ez
az enzim degradálja a hemoglobint zöld termékké
Biokémiai aktivitás
 Szénhidrátokat fermentálja, tejsavat produkálnak elsődleges

termékként
 Gyengén nő magas glükóz tartalmú táptalajban, mivel a
tejsav gyorsan toxikus koncentrációt ér el
 Mint a többi streptococcus, kataláz negatív
 Hacsak exogén kataláz nincs jelen (pl. vér), a hidrogén-
peroxid koncentráció megnövekedése gátolja a S.
pneumoniae növekedését, ez pl. csokoládé agaron fordul elő
 Optochin érzékeny
A S. pneumoniae virulencia faktorai
Tok
 A virulens S. pneumoniae törzseket komplex poliszacharida tok borítja
 A törzsek szerológiai osztályozása a tok poliszacharida alapján történik (94 szerotípus)
Teikolsav
 Ezt a fajspecifikus struktúra a C poliszacharid, nem hasonlít a Lancefield-féle csoport-
specifikus szénhidrátokhoz!
 A C poliszacharid precipitál egy szérum globulin frakciót (C-reaktív protein [CRP])
 A CRP kis koncentrációban jelen van egészségesek szérumában, de megnövekedik a szintje
akut gyulladásos betegségben szenvedőkben
A citoplazma membrán lipidjéhez kötött teikolsavat F antigénnek hívják mivel keresztreagál az

emlős sejtek felszínén lévő Forssman antigénekkel
A phosphorylcholin egyedi sejtfal komponens a baktériumban, a sejtfal hidrolízisének

szabályozásában játszik szerepet
IgA proteáz
Pneumolysin (in vitro hemolízis), in vivo fontos immunelkerülő
Autolysin
Patogenitás és immunitás I.
A betegség tüneteit elsősorban a gazdaszervezet fertőzésre adott válasza okozza,
nem a baktérium által termelt toxikus faktorok
Kolonizáció és migráció
A S. pneumoniae az orr-garat üreget kolonizálja és innen terjedhet a tüdőbe, az
arcüregbe vagy a középfülbe, és a vér útján az agyba
 Az orr-garat üreg kezdeti kolonizációjáért a baktériumok felszíni adhéziós
fehérjéinek az epithelsejtekhez való kötődése felelős
 A baktérium alsó légutakba való migrációját megakadályozza, ha a baktériumok a
mucinba ágyazódnak, és így a csillós epithelsejtek eltávolítják
 A szekretoros IgA képes a baktériumokat a mucinhoz kötni
 A baktérium IgA proteáza kivédi az IgA hatását (elhasítja)
 A pneumolysin, egy cytotoxin, a gazdasejt membrán koleszteroljához kapcsolódik
és pórust formál
 Ez az aktivitás károsítja a csillós hámsejteket és a fagocita sejteket
Patogenitás és immunitás II.
Szövetkárosítás
 A teikolsav és a peptidoglikán fragmentumok a komplement rendszer alternatív útját aktiválják

C5a keletkezik, ami a gyulladásos folyamatokat mediálja
 Ezt az aktivitást a baktérium amidáza fokozza, mert fokozza a sejtfal komponensek kibocsájtását
 A pneumolysin a komplementrendszer klasszikus útját aktiválja, ez C3a és C5a termeléshez vezet
 Az aktivált fehérvérsejtek citokineket (IL-1, TNF-α) termelnek, ami további gyulladásos sejteket vonz
a fertőzés helyére, ami lázzal és szövetkárosodással jár
 A S. pneumoniae által termelt hidrogén-peroxid további szövetkárosodást okoz
 A baktérium sejtfalában levő phosphorylcholin az endothel sejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék, a
tüdő és az agyhártya szöveti sejtjein jelenlévő PAF receptorhoz kötődik
 A receptorhoz kötődés révén a baktériumok bejutnak a sejtbe, ahol védelmet élveznek az
opszonizáció és a fagocitózis ellen, és olyan immunválasztól védett területekre jutnak, mint a
központi idegrendszer
A S. pneumoniae túlélését támogató faktorok
 A S. pneumoniae elkerüli a fagocitózist a tok antifagocita hatása miatt

 A S. pneumoniae virulenciája a tok direkt következménye
 A tokos törzsek betegséget okoznak emberekben, kísérleti állatokban, a tok nélküli törzsek avirulensek
 A tok poliszacharida elleni típus-specifikus ellenanyagok védenek a betegség kialakulásával szemben, amit
immunológiailag hasonló törzsek okoznak, így egy törzs a tok antigén megváltoztatásával elkerülheti az immun-
eliminációt
 A tok poliszacharida megtalálható a keringésben
 A szabad/oldott poliszacharida megvédheti a baktériumot a fagocitózistól az opszonizáló ellenanyagokhoz való
kötődéssel
 A pneumolysin gátolja
a fagocita sejtek oxidatív burst-jét, ami az intracelluláris öléshez szükséges
a neutrophil chemotaxist
a lymphocyta proliferációt és az immunglobulin szintézist
Epidemiológia
 A S. pneumoniae az egészséges emberek torkában és orr-garat üregében
gyakran előfordul (5-70%)
 Gyakoribb a kolonizáció gyerekekben, mint felnőttekben, és gyakoribb
gyerekekkel egy háztartásban élő felnőttekben; a kolonizáció 6 hónapos
kortól kezdődik
 Később a gyerekeket átmenetileg más szerotípusok is kolonizálhatják
 A hordozás tartama csökken minden egyes újabb szerotípus hordozása
során, részben a szerotípus-specifikus immunitás kialakulása miatt
 A hordozás és a vele összefüggő betegség előfordulása gyakoribb a
hideg hónapokban
 A betegség olyan gyerekekben és felnőttekben leggyakoribb, akik
alacsony a pneumococcus tok poliszacharida elleni protektív ellenanyagok
szintje
 WHO szerint több mint 200.000 öt év alatti gyerek hal meg évente
pneumococcus pneumónia következtében
Rizikó faktorok
 A pneumoniát az alsó légutakba aspirált endogén baktériumok okozzák

 Bár a törzsek légúti váladékok révén terjednek zárt közösségben,
járványok ritkán fordulnak elő
 A betegség akkor fordul elő, amikor a természetes védekező
mechanizmusok (gégezáródási reflex, a csillós hámsejtek baktérium
eltávolító aktivitása, köhögési reflex) nem működnek, így a száj-garat
üreget kolonizáló baktériumok bejutnak a tüdőbe
 A pneumococcus betegség legtöbbször egy előzetes vírusfertőzést követ
(pl. influenza), vagy más, a baktérium eltávolítását gátló körülmények
miatt alakul ki (krónikus tüdőbetegség, alkoholizmus, pangásos
szívelégtelenség, cukorbetegség, krónikus vesebetegség, károsodott lép
funkció, léphiány)
Betegségek I.
Pneumonia
 A pneumococcus pneumonia akkor alakul ki, amikor a baktériumok az alveoláris térbe kerülnek
 Az aspiráció után a baktériumok gyorsan szaporodnak a tápanyag-gazdag ödéma folyadékban
 A kapillárisokból kilépő vörösvértestek, majd a neutrofil granulociták, később makrofágok az alveolusokba gyűlnek
 A fertőzés akkor szűnik meg, ha a tok-specifikus ellenanyagok kialakulnak, ezek elősegítik a baktériumok fagocitózis általi
elölését
 A klinikai tünetek hirtelen alakulnak ki, erős hidegrázás, tartósan magas láz - 39-41°C
 1-3 nappal a betegség tünetei előtt gyakran légúti vírus fertőzés tüneteit mutatja a beteg
 A legtöbb beteg erősen köhög melyet véres köpetürítés kísérhet, gyakori a mellkasi fájdalom (mellhártyagyulladás)
 Mivel a betegség aspirációval alakul ki, általában a tüdő alsó lebenyeire lokalizálódik (ebből ered a lobáris pneumonia
név)
 Gyerekekben és idősebbekben generalizált bronchopneumonia alakulhat ki
 A halálozási arány 5%, de a valószínűségét a baktérium szerotípusa, a beteg kora és alapbetegsége is befolyásolja
 A mortalitás nagyobb, ha a 3-as szerotípusú baktérium okozza a betegséget
 Léphiány esetén a betegség súlyos, mert a baktérium a vérből nem távolítódik el és nem termelődnek a korai ellenanyagok (a
lefolyás fulmináns és magas a mortalitás)
 Tályog ritkán képződik pneumococcus pneumonia esetén, kivéve ha 3-as szerotípus okozza
Betegségek II.
Sinusitis és otitis media
 A S. pneumoniae az arcüreg (sinusitis) és a középfül (otitis media) akut fertőzését okozza
 Tüsszögés hajlamosít
 A betegséget rendszerint a felsőlégutak vírusfertőzése előzi meg
 Az otitis media elsősorban fiatal gyerekekben fordul elő, bakteriális sinusitis minden életkorban
Meningitis
 A S. pneumoniae a központi idegrendszerbe terjedhet bakteriémia során, a fül és az arcüreg fertőzésekor, koponya trauma
estén, amikor a subarachnoidális tér és az orr-garat üreg kommunikál
 A pneumococcus meningitis aránylag ritka újszülöttekben, a S. pneumoniae ma a meningitis leggyakoribb kórokozója gyerekekben
és felnőttekben
 A halálozási arány és a súlyos neurológiai károsodások 4-20-szor gyakoribbak S. pneumoniae okozta meningitis esetén, mint más
mikroba okozta meningitis esetén
Bakteriémia
Bakteriémia a pneumococcus pneumonia esetek 25-30%-ában, a meningitis esetek több mint 80%-ában fordul elő, de a baktérium
nincs jelen a vérben sinusitis vagy otitis media esetén
Endocarditis kialakulhat egészséges és korábban sérült szívbillentyűvel rendelkező betegekben
Ulcus serpens corneae- a cornea kúszófekélye

Mikroszkópia
 Gram festés:
köpet
liquor
 A baktérium Gram-pozitív megnyúlt párként látszanak, körülvéve a nem festődő
tokkal
 A S. pneumoniae-nak megfelelő Gram festődés megerősíthető a „quellung” (német
“duzzadás”) tok duzzadási reakcióval (Neufeld-reakció)
 Ebben a tesztben, a baktériumokat polivalens tok ellenanyaggal keverik össze, és a
keveréket vizsgálják mikroszkóposan
 A fokozott fénytörés a baktériumok körül pozitív reakciót jelent, azonosítva a S.
pneumoniaet
Laboratóriumi diagnózis II.
Antigén kimutatás
 A pneumococcus C poliszacharida kiválasztódik, és kereskedelmi

immunológiai teszttel kimutatható a vizeletben
 Megfelelő érzékenység eléréséhez a vizeletet ultraszűréssel
koncentrálni kell a teszt előtt
 A teszt érzékenysége 70% pneumococcus pneumonia esetén; a
specificitás alacsony gyerekekben
 A teszt érzékenysége megközelíti a 100%-ot pneumococcus
meningitises betegekben, ha a CSF-t vizsgáljuk; gyenge az
érzékenység, ha ezeknek a betegeknek a vizeletét tesztelik
Laboratóriumi diagnózis III.
Tenyésztés
 A köpet mintát vér tartalmú gazdag táptalajra kell oltani
 A pneumoniás esetek felében lehet kitenyészteni a köpetből, mert a baktérium tápanyag igényes és gyorsan
túlnövik kontamináló orális baktériumok
 A S. pneumoniaet nem nehéz a CSF-ból izolálni, ha a mintavétel előtt nem kezdték el az antibiotikum terápiát;
akár egy antibiotikum dózis a fertőzött betegek akár felében negatív eredményhez vezet
Nukleinsav alapú tesztek

Kifejlesztettek PCR tesztet a klinikai mintákból - pl. CSF - származó izolátumok azonosítására, de nem használják
széles körben
Identifikálás
 A S. pneumoniae izolátumok gyorsan oldódnak, ha az autolysin

epe hatására aktiválódik (epeoldékonysági próba)
 A baktérium azonosítható, ha egy csepp epét cseppentenek
az izolált telepre
 A legtöbb S. pneumoniae telep pár perc alatt feloldódik, más
α-hemolizáló streptococcusok nem oldódnak
 A S. pneumoniae azonosítható az optochin érzékenysége
alapján
 Egy optochinnal átitatott korongot helyeznek az izolátummal
beoltott véres agar lemezre
 Növekedésgátlás látszik a korong körül egy éjszakán át való
tenyésztést követően
C. pneumoniae fertőzés terápiája
 Ma a törzsek felében figyelhető meg penicillin rezisztencia

 A penicillin rezisztencia az antibiotikum csökkent affinitásának tulajdonítható a
sejtfalban lévő penicillin kötő fehérjéhez, és a rezisztens baktériummal fertőzött
betegek esetén nagyobb az esély a fertőzés súlyos kimenetelére
 Gyakran makrolid, tetraciklin és ritkábban cephalosporin rezisztencia is előfordul
 Súlyos pneumococcus fertőzés esetén kombinált antibiotikum kezelés ajánlott amíg az
in vitro érzékenységi vizsgálat eredménye elérhetővé válik
 Vancomycin kombinációban ceftriaxonnal az általánosan alkalmazott empirikus
kezelés, amit egy monoterápia követhet hatásos cephalosporin, fluoroquinolon, vagy
vancomycin
Megelőzés
 Két évnél idősebb gyerekeknek és felnőtteknek egy 23-valens

pneumococcus poliszacharida vakcina (23 különböző tok
poliszacharida) ajánlott
 Poliszacharidák T-independens antigének
 A fehérjéhez konjugált poliszacharidák stimulálják a T-helper sejt
választ és erős primer választ indukálnak csecsemőkben
 2 évesnél fiatalabb gyerekeknek immunizálására 13-valens konjugált
pneumococcus vakcinát ajánlanak
 A 13-valens konjugált pneumococcus vakcinát 3 dózisban adják (2, 4
és 15 hónapos korban), Prevenar
 Ezek a vakcinák általában hatásosak az USA és Európa lakosságában,
kevésbé hatásosak a fejlődő országokban, mert az ott elterjedt
szerotípusok nem találhatók meg a vakcinákban
Enterococcus genus
 Az enterococcusokat korábban D csoportú streptococcusokként osztályozták, mert

más streptococcusokkal is közös D sejtfal antigénnel (glicerol teikolsav)
rendelkeznek
 54 faj tartozik a genusba
 A leggyakrabban izolált klinikailag fontos fajok az Enterococcus faecalis és az E.
faecium
 Az E. gallinarum és az E. casseliflavus gyakran kolonizálják az emberi béltraktust,
és azért fontosak, mert természetes rezisztenciát mutatnak a vancomycinnel
szemben
Az Enterococcus genus szerkezete és biológiája
 Az enterococcusok Gram-pozitív coccusok, jellemzően párban

vagy rövid láncban fordulnak elő
 Aerob és anaerob növekedésre képesek, széles hőmérséklet
tartományban (10-45°C), széles pH tartományban (pH 4.6-
9.9), és magas só (NaCl) és epesó koncentráció mellett
 A glükóz tejsav keletkezése mellett fermentálják
 24 órás inkubálás után nagy telepeket képeznek birkavért
tartalmazó táptalajon, lehetnek nem hemolitikusak, α-
hemolitikusak, vagy ritkán β-hemolitikusak
Patogenitás és immunitás
Az enterococcusok nem rendelkeznek sokféle virulencia faktorral, de az antibiotikum-

rezisztens törzsek súlyos, életveszélyes betegségeket okozhatnak
A virulenciájukban szerepet játszik
(1) A szövetekhez való adhéziójuk és biofilm formáló képességük
(2) antibiotikum rezisztenciájuk
 Számos adherenciáért és biofilm képzésért fellelős faktort írtak le: felszíni fehérjék,
membrán glikolipidek, zselatináz és pilusok
 Az enterococcusok vagy természetes rezisztensek sok általánosan használt (oxacillin,
cephalosporinok), vagy rezisztencia génekre tettek szert (aminoglikozidok, vancomycin
(VRE)
 A vérből és a szövetekből való eltávolításukért a gyorsan beáramló neutrophil
granulociták és a baktériumok opszonizációja felelős, így az immunkompromittált
betegek különösen érzékenyek az enterococcus fertőzésekre
Betegségek
 Az enterococcusok a leggyakoribb okozói a kórházi fertőzéseknek (nozokomiális
fertőzések) VRE törzsek száma növekszik
 Az enterococcus fertőzések leggyakrabban húgyutakat érintik, és a fertőzések a
húgyúti katéter alkalmazásával és műszeres beavatkozással függnek össze
 A fertőzések lehetnek tünetmentesek, okozhatnak egyszerű cystitist, vagy
cystitisszel társult pyelonephritist
 A peritoneum fertőzése (peritonitis) jellemzően polimikrobás, és a bélbaktériumok
trauma vagy a bél nyálkahártya károsodásával összefüggő kijutásával függ össze
 Az endocarditis különösen súlyos fertőzés, mert az általánosan használt
antibiotikumokra sok enterococcus rezisztens
 Epeúti fertőzés
 Felfekvéses fekély, lábszárfekély
 Ételmérgezés
 Az enterococcusok jól nőnek nem szelektív táptalajokon, véres agaron és

csokoládé agaron
 Bár az enterococcusok emlékeztethetnek a S. pneumoniaera Gram-festett
mintákban, de könnyen elkülöníthetők egyszerű biokémiai próbákkal
 Az enterococcusok rezisztensek optochinra (a S. pneumoniae érzékeny),
nem oldódnak epében (a S. pneumoniae oldódik), L-pyrrolidonyl
arylamidázt termelnek (PYR)
 A kataláz-negatív, PYR-pozitív coccusok párban vagy rövid láncba
rendeződve nagy valószínűséggel enterococcusként azonosíthatók
 Fenotípusos tulajdonságok vizsgálata (pigment termelés, motilitás),
biokémiai tesztek, nukleinsav szekvenálás szükségesek az E. faecalis, E.
faecium, és egyéb Enterococcus fajok elkülönítésére
Terápia
 Az Enterococcus fertőzések terápiája bonyolult, mert a legtöbb antibiotikum nem
bactericid a klinikumban használt koncentrációban
 A súlyos fertőzések terápiájában hagyományosan szinergista módon ható
aminoglikozidot és egy sejtfal szintézist gátló antibiotikumot (ampicillin,
vancomycin) alkalmaznak
 Néhány sejtfal szintézist gátló antibiotikum nem hatásos az enterococcusok ellen
(nafcillin, oxacillin, cephalosporinok)
 Természetes rezisztencia clindamycin, makrolid, metronidazol ellen
 Több mint 25%-a az enterococcusoknak rezisztens aminoglikozidokra
 Az aminoglikozid és vancomycin (VRE) rezisztencia különösen problémás, mert
plazmid mediálta, és könnyen átadható más baktériumoknak
 Újabb antibiotikumokat amelyekkel kezelhetők az ampicillin, vancomycin, vagy VRE faecalis és faecium
aminoglikozid rezisztens enterococcus fertőzések: linezolid, daptomycin, tenyésztése Chrom agaron
tigecycline, és quinupristin/dalfopristin
Megelőzés és kontroll
 Az enterococcus fertőzéseket nehéz megelőzni és

kontrollálni
 Az antibiotikum használat korlátozása és a megfelelő
infekciókontroll alkalmazása (pl. a fertőzött betegek
izolálása, a beteggel kontaktusba kerülők védőköpeny
és kesztyű használata) csökkentheti a kolonizációt
ezekkel a baktériumokkal, de a fertőzés teljes
elkerülése valószínűtlen
 Különösen nehéz a vancomycin rezisztens E. faecium
vagy E. faecalis törzseket a kolonizált betegekből
eliminálni
Viridans Streptococcusok Group Representative Species Diseases
Abscesses in brain,
S. anginosus, S. constellatus,
Anginosus oropharynx, or
S. intermedius
peritoneal cavity
 A streptococcusok viridans csoportja Subacute
S. mitis, S. pneumoniae, S. endocarditis; sepsis in
heterogén, α-hemolizáló és nem Mitis
oralis neutropenic patients;
hemolizáló streptococcusokból áll pneumonia; meningitis
Dental caries;
Mutans S. mutans, S. sobrinus
 Sok fajt és alfajt azonosítottak, és a bacteremia
legtöbbet 5 alcsoportba sorolták Salivarius S. salivarius
Bacteremia;
endocarditis
 A viridans streptococcusok az száj- Bacteremia associated
with gastrointestinal
garat üreget, a gasztrointestinális és a S.
cancer
genitourinális traktust kolonizálják Bovis gallolyticus subsp. gallolyticus,
(subsp. gallolyticus);
subsp. pasteurianus
meningitis
(subsp. pasteurianus)
Meningitis;
bacteremia;
Ungrouped S. suis
streptococcal toxic
shock syndrome
Megbetegedések
Subacut endocarditis
 A szájüregben található zöldítő streptococcusok rendszeresen, könnyen bejutnak a véráramba (alapos fogmosás,
szárazkenyér stb.)
 Az egészséges szervezet védekező mechanizmusai az alacsony virulenciájú törzsekkel elbírnak, a mikrobák 15–30 perc
után eltűnnek a véráramból
 Ha a szervezetben a megtapadásukat elsőgítő hely van, például egy műbillentyű, vagy a sérült szívbelhártya vagy
bármilyen okból (congenitális malformáció, reumás láz okozta sztenózis) létrejövő hemodinamikai változás, turbulencia
lokális fibrin és vérlemezke lerakódáshoz vezet
 Ez a felszín ideális az átmeneti bakteriaemia során odakerülő mikrobák megtapadásához, elszaporodásához, a biofilm
kialakulásához
 A viszonylag alacsony virulenciájú viridans streptococcusok esetén a kórkép kialakulása elhúzódó, az esetek többségé
subakut bakteriális endocarditis formájában jelentkezik
Megbetegedések
Caries
 A fogszuvasodás kialakulásában egyéb fajok mellett

elsősorban a S. mutans csoport tagjai vesznek részt
 A kórokozó a foglepedékben található glikoprotein
receptorokhoz tapad, ahol az elsősorban táplálékból
származó szénhidrátokból fruktózt és glükózt képez
 Ezekből szintetizálja a vízben oldhatatlan glukánokat,
melyekhez tapadva a fog felszínén aggregálódik, biofilmet
képez
 Az ezt alkotó baktériumsejtek a szénhidrátokból nagy
mennyiségű tejsavat képeznek, mely a fog állományát
demineralizálja szuvasodáshoz vezetve
A Viridans Streptococcusok tenyésztése és kezelése
 A legtöbb streptococcushoz hasonlóan, viridans fajok is tápanyag

igényesek, vérrel kiegészített komplex táptalajt igényelnek és 5-10%
CO2 tartalmú atmoszférát
 A legtöbb viridans streptococcus érzékeny penicillinre
 A S. mitis csoportban elterjedtek a fokozottan rezisztens törzsek
 A kevésbé rezisztens törzsek okozta fertőzések általában kombinált
penicillin és aminoglikozid terápiával kezelhetők
 A súlyos fertőzéseket alternatív antibiotikumokkal, mint széles spektrumú
cephalosporinnal vagy vancomycinnel kell kezelni
Escherichia coli és Klebsiella
Spengler Gabriella 2021
Fakultatív anaerob Gram-negatív pálcák
(glükóz fermentáció +)
Oxidáz + Oxidáz -
Vibrionaceae
Enterobacteriaceae
Fakultatív Obligát
patogén patogén
Vibrio - E. coli - Salmonella

- Klebsiella - Shigella
- Proteus - Yersinia
Enterobacteriaceae család elkülönítő
biokémiai reakciói
+ LAKTÓZBONTÁS
-
UREUMBONTÁS GLÜKÓZBONTÁS
+ - gázzal gáz nélkül
Klebsiella (VP pozitív) E. coli (indol pozitív)
UREUMBONTÁS H2S KÉPZÉS

+ - + -
Proteus Salmonella
S. Typhi Shigella
Escherichia coli
Escherichia coli
 Általános jellemzés, morfológiai tulajdonságok
 Gram-negatív, fakultatív anaerob, 2-4 μm, nem spóraképző
pálca, az Enterobacteriaceae család, Escherichia genusának tagja
 a normál vastagbél flóra legfontosabb eleme (rezidens és
tranziens törzsek, közegészségügyi indikátor szerep), B- és K-
vitamin szintézis, patogének kiszorítása
 Probiotikum: E. coli Nissle 1917 törzs
 2-4 mm-es, sima szélű, fényes felszínű, kerek, domború telepek
(„coliform”)
 LPS („O” antigén – szerotipizálás), pilusok, fimbriák
Biokémiai, szerológiai tulajdonságok
 Laktóz+, indol+ és metilvörös+, ureum-negatív

 „O” (sejtfal), „H” (csilló), „K” (tok) antigének
 szerotipizálásra használhatóak (700-nál is több szerotípus)
Enterális patogén E. coli kóroktani egységek
 plazmid vagy fág kódolta genetikai információ

beépítése a genomba-adhéziós faktorok, toxinok
 klinikai kép, patomechanizmus alapján 6 csoport
Patogenitási csoportok (patovariánsok)
 többségük apatogén (opportunista pathogén, „NormEC”)
 enterális fertőzéseket okozók (enterovirulens, diarrhoea-causing E. coli [DCEC]):
 virulenciaspecifikus, mobilis genetikai elemek (plazmid, fág)
 adhéziós faktorok, exotoxinok
 a normál flórától eltérő mechanizmusú kolonizáció (invázió)
 extraintesztinális fertőzéseket okozók (extraintesztinális patogén E. coli [EXPEC]:
 húgyúti fertőzések (nőkben különösen, UPEC = uropatogén E. coli): K1 és K5
antigének, P pilusok (pyelonephritis-asszociált pilus [PAP]), Dr fimbriák, α-hemolizin,
aerobaktin, kövek, fejlődési rendellenességek, katéterek szerepe
 (csecsemőkori) agyhártyagyulladás (neonatal meningitis E. coli [NMEC]): 3
hónaposnál fiatalabbakban, KIR shunt-öt viselőkben, koponyatraumák után, K1
antigén
 sebfertőzés
 lélegeztetett betegek pneumoniája
 sepsis-asszociált E. coli (SAEC)
 hasűri infekciók: cholecystitis, appendicitis, peritonitis
ENTEROPATOGÉN E. COLI (EPEC)
 1éves kor alatt: hasmenés (csecsemők hasmenése)
 vékonybél hámsejtjein levő mikrovillusok helyén található
dobogószerű kitüremkedésekhez tapad: attaching-effacing (AE) 
felszívó felület csökken, hasmenés
 gyulladásos kórkép, több lépésben kialakuló speciális adhézió:
vékonybél hámsejtek felszínén a megtapadó mikroba egy
kiemelkedést hoz létre, mely körül a mikrovillusok eltűnnek (tapadó-
lesimító – attaching-effacing – hatás), T3SS, Bfp, intimin
 Nincs exotoxin
 O26, O55
 Th: só-és vízháztartás rendezése, antibiotikum

Attaching-effacing (AE)
 AE hatás lépései:
 Megtapadás adhezinekkel, először lazább kapcsolat a baktérium és a hámsejt közt
(virulenciaplazmid kódolta kötegekbe rendeződő pilusok, Bfp – bundle forming
pilus); szorosabb kapcsolat, kromoszómális patogenitási szigeten, az ún. LEE-on
(locus of enterocyte effacement) kódolt faktorok→3-as típusú szekréciós rendszer
(T3SS), intimin fehérje és a receptora, amely a gazdasejt membránjába épül be
(Tir, translocated intimin receptor) által szignáltranszdukció-mikrofilamentumok
dezintegrálódása, dobogószerű kiemelkedések a sejten
3-as típusú szekréciós rendszer
 Elterjedt a patogének között
 Evolúciósan a flagellumból alakult ki
 Kb. 20 fehérjéből álló komplex
 Funkció:
 Gazdasejt immunválaszának
befolyásolása
 Citoszkeleton átrendezése a
gazdasejtben
 Vezikuláris transzport regulációja
 Szignáltranszdukció befolyásolása
Gram-negatív baktériumok szekréciós
rendszerei
Járvány: EPEC (példa)
 Fertőzéshez szükséges
csíraszám: 108–1010 cfu
 Dél-Korea: 33 fő, tojásleves,
bibimbap (2013)
 Kína: egyetemi ebédlő, 112
fő (2010)→ rezisztencia
gének vizsgálata
 Rezisztens fluorokinolonokra
Bibimbap (koreai zöldséges-húsos rizs)
 ESBL: kiterjedt spektrumú
béta-laktamáz termelés
(rezisztens cefalosporinokra is)
Arch Microbiol (2017) 199:811–825
ENTEROTOXINT TERMELŐ E. COLI (ETEC)
 fejlődő országokban diarrhoea – 2 éves kor alatt!
 „utazók hasmenése”
 vizes hasmenés, vékonybélre lokalizált
 virulenciafaktorok:
✓ kolonizációs faktor antigének (CFA)-plazmid
kódolta adhéziós faktorok: jó antigének, adhéziójuk
gátolható
✓ enterotoxinok:
– hőlabilis (LT) toxin: AB toxin, kolera-toxinhoz
hasonló (B-receptorhoz v. kapcsolódás; A-

membránon átjut, adenilát-cikláz aktiválása,
bikarbonátionok, víz hiperszekréciója)
– hőstabil (ST) toxin: kicsi, gyengén
immunogén molekulák
 Th: só-és vízháztartás rendezése, higiénia
Járvány: ETEC (példa)
 2012: Norvégia (hotel, karácsonyi büfé), importált
snidling került a tojásrántottába, >300 eset, O78
(LT1 pozitív)
 Az eset után: friss zöldség csak hőkezelés után kerülhet
az ételbe
Epidemiol. Infect. (2015), 143, 486–493.

ENTEROINVAZÍV E. COLI (EIEC)
 Evolúciósan szoros rokonság Shigella fajokkal
 Shigella vérhassal rokon tünetek, de a Shigellával ellentétben magasabb csíraszám
kell a fertőzéshez (106–1010)
 Bejutás az M (microfold) sejtekbe, tovább az enterocytákba, makrofágokba
 inváziós plazmid hordozása →Ipa (inváziós plazmid antigén A,B,C,D)→ aktin
polimerizáció, endoszóma membrán lízise
 Vizes hasmenés→gyulladásos bacilláris dysenteria
 Súlyos esetben: perforáció, peritonitis
 vastagbél nyálkahártya hámsejteit fertőzi (fekélyek)
 Exotoxin: hemolizin A (HlyA)
 O124, O143
Járvány: EIEC (példa)
 2012: Olaszország – 109
megbetegedés, milánói tűzoltók
étkezője, főtt zöldségek, O96:H19
(ipaH+)
 Főzés után fertőződött az étel:
aszimptomatikus konyhai dolgozó (DK-
Ázsiából jött vissza, itt a törzs endemikus),
akinél ipaH-pozitív izolátum
 Ez a dolgozó az első mintavétel után 42
nappal is pozitív volt
 Megoldás: 3 hetes antibiotikum terápia
Epidemiol Infect 142:2559–2566, 2014
ENTEROHAEMORRHAGIAS E. COLI (EHEC)
 véres hasmenés, vastagbél

 részben élelmiszer, tej, hús közvetítette zoonózis
 hasmenéshaemorrhagias colitis (láz ritka)
 tünetek: komplex adhéziós mechanizmus (plazmid

által kódolt fimbria, Bfp, AE)+toxinhatás
(citotoxinok-lizogén konverzió), T3SS
 toxin régi neve: verotoxin (VTEC)
 Új név: STEC
Shiga-szerű toxinok (Stx[SLT]-1, Stx-2)=AB toxinok

B: kapillárisendothel receptoraihoz köt; A:
elongációs faktor 1 működését gátolja
 véres széklet, vörösvérsejtek károsodása és
hemolízise, anaemia, veseelégtelenség,
haemolyticus uraemias szindróma (HUS),
thromboticus thrombocytopeniás purpura (TTP)
 legsúlyosabb kórképek: O157 szerocsoport (nincs
szorbitol fermentáció)
ENTEROAGGREGATÍV E.COLI (EAggEC)
 in vitro hámsejtekhez v. aggregatív

adhézió→aggregatív adherens fimbriák
 vizes hasmenés, krónikus hasmenés
(gyermekkorban)
 Aggregatív adherencia képessége, téglaszerű
mikrokolóniák
 Adherencia plazmid (pAA): adherens fimbriákat
kódol AAF/I, AAF/II, AAF/III, AAF/IV, AAF/V;
 Biofilm képzés az enterocyták felszínén
 Enteroaggregatív hőstabil toxin (EAST)
 Plazmid kódolt toxin (Pet)
 Diszperzin (plazmidon kódolt): kolonizációs faktor
 ShET2 enterotoxin
Járvány: EHEC/EAEC (példa)
 Anglia, Wales, Skócia: nyers póréhagyma, burgonya
(2010-2011): 252 beteg (1 halálos eset) EHEC vagy
STEC: O157 PT (phage type) 8, stx1 + 2
 Németország (2011): biocsírák, biofarm
(Bienenbüttel) 3816 beteg (810 HUS, 54 halálos
eset)
 EHEC/EAEC O104:H4 – enteroaggregatív, de
tartalmazott egy profágot is→ Shiga-toxin
termelés
 2011: Franciaország → O104:H4 – Egyiptomból
származó görögszéna mag (Németországba is
eljutott, ez okozhatta a járványt?)
 EHEC/EAEC új patovariáns: horizontális géntranszfer
szerepe Arch Microbiol (2017) 199:811–825
DIFFÚZAN ADHERENS E. COLI (DAEC)
- hasmenést okozó
- HEp-2-höz diffúzan adherál, nem alkot az
EPEC-hez hasonló mikrokolóniákat
- diffúz adherencia a vékonybél
enterocytáihoz → sejtfelszíni fimbriák
(Afa-Dr fimbriák)
- complement decay-accelerating
factor (DAF)-hoz köt;
- carcinoembryonic-antigen-related
cell-adhesion molecule (CEACAM)
család receptoraihoz köt
- Szekretált autotranszporter toxin - Sat:

léziók a tight junction struktúrákon,
megnövekedett permeabilitás
Patogenitási csoportok (patovariánsok)
Enterovirulens törzs Adhezin Exotoxin Okozott kórkép
Enteropathogén E. coli Bundle forming pilusok - „Dyspepsia coli”,egyéves
(EPEC: O26, O55) (BFP); intimin („attaching- kor alatt, vizes, krónikus
effacement”), Tir (T3SS) hasmenés. Vékonybél.
Enterotoxint termelő E. Kolonizációs faktor Hőlabilis enterotoxin (LT- Utazók hasmenése
coli (ETEC) antigének (CFA/I, CFA/II, 1, choleratoxin-szerű); (vékonybélre lokalizált
CFA/III) hőstabil enterotoxin (STa, fertőzés, vizes hasmenés)
membránhoz kötött
guanil-ciklázt aktiválja)
Enteroinvazív E. coli Inváziós plazmid antigén Hemolizin (HlyA) Shigellákhoz hasonló
(EIEC; O124, O143) (Ipa) dysenteria. Vastagbél.
Enterohemorrhagiás E. Bfp; intimin (terminális Shiga-szerű toxinok Hemorrhagiás colitis
coli (EHEC, VTEC, ileum) (Stx[SLT]-1, Stx-2, (nincs tenesmus, nincs
STEC; O157:H7) lizogén konverzió) mucopurulens váladék),
HUS, TTP
Enteroaggregatív Aggregatív adherens Enteroaggregatív Perzisztáló hasmenés
E.coli (EAggEC) fimbriák (AAF/I, AAF/II, hőstabil toxin (EAST); gyermekekben.
AAF/III) plazmid kódolt toxin Vékonybélre lokalizált.
Diffúzan adheráló E. HEp2-höz diffúzan Sat toxin: léziók a tight Hasmenés
coli (DAEC) adherál, adhezinek: junction struktúrákon, Húgyúti infekció Afa/Dr
Afa/Dr + vagy Afa/Dr- permeabilitás  DAEC-nél
Enterovirulens patovariánsok
Extraintesztinális E. coli
Agyhártyagyulladást okozó E. coli (neonatal
meningitis E. coli [NMEC]):
 (csecsemőkori) agyhártyagyulladás
 15-40%-ban halálos, 50% az esély maradandó károsodásra
 Hematogén szórással terjed, a vér-agy gáton transzcellulárisan,
paracellulárisan és/vagy fertőzött makrofágok közvetítésével („Trójai faló”
mechanizmus)
 K1 antigén és O18, O7, O16, O1, O45 szerocsoportok
 Komplement rendszer aktiválódásának gátlása
 Kötődés és invázió az agyi mikrovaszkuláris endotél sejtekhez
 Adhezinek: fimbriák (S fimbriák)
 Flagellum
 OmpA (külső membránfehérje)
 Gyulladásos citokinek felszabadulása
 CTX-M-típusú (cefotaxim rezisztencia) kiterjedt-spektrumú -laktamázok

Uropathogén E. coli (UPEC)
 Virulenciafaktorok:
 Curli: fimbria, amely UPEC-nél az uroepithelhez
való adhéziót és a biofilm képzést fokozza
 LPS, poliszaccharid tok, flagellumok
 Külső membrán vezikulumok, külső

membránfehérjék, pílusok, P-fimbriák,
adhezinek, toxinok (α-hemolizin), sziderofórok
és sziderofór receptorok (vas felvétele)
Diagnózis
 tenyésztés: EM, szorbitot tartalmazó MacConkey, kromogén táptalajok, stb.
(középsugár vizeletminta, szignifikáns bacteriuria)
 biokémiai, szerológiai azonosítás
 virulenciafaktorok génjeinek kimutatása molekuláris biológiai módszerekkel
(pl. Intimin PCR)
MacConkey agar
Kezelés
 antibiogram!
 tesztelendő antibiotikumok (EUCAST alapján): Ertapenem, Ceftazidim,
Amoxicillin/klavulánsav, Ceftriaxon, Piperacillin/tazobactam,
Aztreonam, Tigecyclin, Trimethoprim-sulfamethoxazol, Cefepim, Imipenem,
Meropenem, Ciprofloxacin, Amikacin, Tobramycin, Gentamicin, Cefotaxim,
Cefoxitin, Cefixim, Nitrofuran, Cefalexin
 rezisztenciák: legfontosabbak a β-laktamázok (kromoszómális, ESBL,
AmpC, karbapenemáz stb.), de egyéb szerek ellen is lehet rezisztens
(enzimatikus modifikáció, efflux, stb.)
Rezisztencia
 ESBL: kiterjedt spektrumú -laktamáz→
cefalosporinok bontása
 ceftazidim,
ceftriaxon, cefotaxim és oxi-imino-
monobaktám antibiotikumok bontása
 Megoldás: karbapenem
 NDM-1(New Delhi metallo-beta-lactamase 1):

 Minden -laktám antibiotikum hidrolizálása
 Karbapenemáz aktivitás
 „szuperbaktérium”
Klebsiella genus
Morfológia
 1-2 μm hosszú, 0,5-0,8 μm széles (más
Enterobacteriaceae családba tartozó baktériumoknál
rövidebb, és zömökebb) pálcák, párosával, vagy
egyesével helyezkednek el.
 Csillótlanok, többnyire tokot képeznek, mely az
egyszerű festett készítményekben is gyakran látható, a
tus-módszer azonban előnyösebb kimutatásukra. A tokon
kívül egy laza "nyálka anyag" (mucus) is körülveszi az
egyes baktériumokat. A légúti törzs kivételével a legtöbb
Klebsiella rendelkezik fimbriával.
 Agar táptalajon tenyésztve szürkésfehér, nyálkás,
gyakran összefolyó telepeket képez. Véres agaron nem
hemolizáló sima éles szélű telepeket képez. Eozin-
metilénkéken nagy nyálkás, domború, ritkábban lila,
gyakrabban rózsaszínű (az eozint adszorbeálja) telepek
láthatók.
 A genusba nem mozgó, ureázt általában termelő, indol
negatív baktériumok tartoznak. O és K antigének.
Virulenciafaktorok, fajok, okozott
betegségek
Virulenciafaktorok
◼ a tok antiphagocytaer és anticomplement hatású
◼ a törzsek többségének adhezív fimbriái is vannak
◼ van egy alacsony molekulasúlyú citotoxinja is, ezzel a
gazdaszervezet sejtjeinek RNS- és DNS-szintézisét
képes gátolni
◼ Klebsiella pneumoniae: sok a rezisztens izolátum→ ESBL,
karbapenemáz termelés
K. pneumoniae
 K. pneumoniae klasszikus (cKp) és hipervirulens (hvKp) típusok (tok)
 leggyakrabban opportunista nosocomialis kórokozóként szerepelnek
◼ gyakran kolonizálják a légutakat, ez főleg hospitalizált,
antibiotikum-kezelésben részesülő betegekben jellemző,
bronchopneumonia és sinusitis lehet a következménye
◼ A klasszikus Friedländer-pneumonia okozója.
◼ jelentősek a nosocomialis húgyúti fertőzések is
◼ Sebfertőzés
◼ Epehólyag gyulladás
◼ Sepsis
◼ Endophthalmitis
◼ Meningitis
K. oxytoca
 Nosocomiális fertőzések
 Hemorrhagias colitist okozhat
 Növekvő antibiotikum rezisztencia, antiszeptikumokra
kevésbé érzékeny (pl. klórhexidinre)
 Triptofánból indolt tud előállítani (K. pneumoniae)
 Esetismertetés
 2012. áprilistól májusig: 13 újszülött (1 − 4 hetes) és egy
gyermek volt kolonizálva ESBL (extended spectrum beta
lactamase) termelő K. oxytoca törzzsel (Bonn, Németország)
 mosógép: a babák sapkáit, zoknijait nem a kórházi
mosógépben, hanem normál mosógépben mosták
 Az Enterobacteriaceae tagjai sokáig fenn tudnak maradni a
környezetben
 Biofilm képzés, amely segíti a túlélést és a horizontális
géntranszfert
 Kisbabák: csak eldobható sapka és zokni → kolonizáció
megszűnt
Klebsiella fajok, okozott betegségek
K. ozaenae és K. rhinoscleromatis
◼ szerepe lehet az orrnyálkahártya sorvadásos és proliferatív
betegségeiben
◼ K. ozaenae: krónikus atrophiás rhinitis, melyet bűzös szag jellemez
◼ K. rhinoscleromatis: Az orr és a pharynx fertőződik,
granulomaképződéssel járó elváltozás jön létre, amely destruálja ezen
anatómiai képleteket.
Klebsiella fajok, okozott betegségek
K. granulomatis:
◼ Általában nemi úton terjedő fertőző megbetegedés, 3 naptól 12
hétig terjedő lappangási idő után alakul ki. A nemi szervek és
gáttájék környékén viszonylag fájdalmatlan csomó elváltozások
keletkeznek, amelyek hamar leválnak, és sekély, éles határú fekélyek
alakulnak ki. A nagykiterjedésű fekélyek az alhas és a comb bőrére
is ráterjedhet. A fekély felülfertőzése gyakori lehet. Hegesedéssel
gyógyul, amely a környező szöveteket összenyomva a nyirokkeringést
akadályozhatja.
◼ Granuloma inguinale (Donovanosis)
Donovani testek
Diagnózis, terápia, prevenció
 a diagnózis tenyésztéssel történik (eozin-metilénkék)
 kiterjedt az antibiotikum-rezisztencia, a nosocomialis törzsek
szinte mind β-laktamázt termelnek →
 a kezelést antibiogram alapján kell végezni (multirezisztens: 4.
gen. cephalosporin, karbapenem)
 a megelőzésben a kórházhigiéné a legfontosabb
VIBRIO
HELICOBACTER
CAMPYLOBACTER
Dr. Megyeri Klára

Szegedi Tudományegyetem,
Orvosi Mikrobiológiai Intézet
2021
Vibrio
1
Család: Vibrionaceae
Genus: Vibrio
Humán patogén speciesek:
Vibrio cholerae
Vibrio parahemolyticus
Vibrio vulnificus
Állat patogén speciesek:

Vibrio anguillarum (vibriosis-t okoz tenyésztett lazacban)
Vibrio tubiashi (vibriosis-t okoz csendes-óceáni osztrigában)
Vibrio harveyi (vibriosis-t okoz garnélarákban)
Egyéb vibriok
A gömbhal Vibrio symbiontái (E vibriok ragadozókkal szembeni védelmet
biztosítanak. A gömbhal húsa mérgező, némely részek kivételével; fugu)
Vibrio mediterranei, Vibrio shiloi és Vibrio corallilyticus (E vibriok a korall endosymbiontáit
(zooxanthellák=egysejtű alga) támadják meg, melyek kilökődnek a korallból, illetve
lecsökken a zooxanthellákban lévő fotoszintetikus pigmentek száma. Ez
korallfehéredéshez vezet.
Biolulminescens vibriok, mint a V. harveyi és Vibrio fischeri (A V. fischeri szimbiózisban él a
Hawaii-i tintahallal. A V. fischeri a tintahal látószervét kolonizálja és lumineszcenciát
bocsát ki, ami véd a ragadozóktól, mivel eltakarja a tintahal árnyékát a holdtól.)
Aeromonas
Plesiomonas
Vibrio cholerae
MIKROSZKÓPOS MORFOLÓGIA
• Egyenes, görbült vagy vessző alakú Gram-negatív bacillus; 0.5-0.8 µm  1-3 µm; egy
polaris flagelluma van.
2
Szerológiai osztályozás („O” antigén alapján)
~206 szerocsoport:
 O1 (cholerát okoz és pandémiás potenciállal rendelkezik)
A V. cholerae O1 szerocsort az „O” antigén típusa alapján három szerotípusba sorolható. A fenotípusos
sajátosságok alapján pedig két biotípust különböztetünk meg.
• 3 szerotípus:
 Ogawa
 Inaba
 Hikojima
A három szerotípus által okozott fertőzés klinikai tünetei megegyeznek. A járványok során, az előforduló
szerotípus változhat. A szerotípusok előfordulását a populáció szerotípus-specifikus immunitásának szintje
határozza meg.
• 2 biotípus:
 Classic
 El Tor
A klasszikus biotípus felelős az első 6 cholera pandemia kialakulásáért. A klasszikus biotípus az esetek felében
okoz tünetekkel járó fertőzést (1/1). Ettől eltérően, az El Tor biotípus több tünetmentes fertőzést okoz; 20-
100 tünetmentes fertőzésre esik 1 tünetekkel járó eset (20-100/1). A jelenlegi világ méretű járványért (7.
pandemia) az El Tor biotípus felelős, míg a klasszikus biotípus előfordulása Bangladesh déli részére
korlátozódik. E két biotípus nem tekinthető egymás leszármazottainak, mindkét biotípus környezeti, nem-
toxin termelő törzsből jött létre, egymástól függetlenül.
 O139 (cholerát okoz és pandémiás potenciállal rendelkezik)
Az O139 szerocsoport genetikailag heterogén törzsekből áll, köztük toxin termelők és nem-toxin termelők is
előfordulnak. Ezen új szerocsoport genetikailag az El Tor biotípushoz áll közel, valószínűleg abból alakult ki.
 Non-O1 and non-O139 (nem járványos előfordulású cholera-szerű megbetegedés)
V. cholerae O1 szerotípusok meghatározására szolgáló módszerek

 A V. cholerae O1 antigénjének 3 epitópja van: A, B és C.
• Az A antigén 16-181-2 kötésben lévő, lineáris, 4,6-dideoxy-4(3-deoxy-L glycero-
tetronamido)-α-D-mannose-ból épül fel.
• A B és C epitópok pontos szerkezete nem ismert.
BIOTÍPUS El Tor Klasszikus
SZEROTÍPUS Ogawa Inaba Hikojima Ogawa Inaba Hikojima
EPITÓP A és B A és C A, B és C A és B A és C A, B és C
3
A V. cholerae O1 biotípusok meghatározására szolgáló módszerek
1. Voges-Proskauer teszt
• A klasszikus biotípusok általában VP-negatívak;
• Az El Tor izolátumok általában VP- pozitívak.
2. Polymyxin B érzékenység (50-unit polymyxin B korong)
• A klasszikus biotípusok általában érzékenyek polymyxin B-re és jól látható a gátlási zóna.
• Az El Tor izolátumok általában rezisztensek a polymyxin B ezen koncentrációjára.
3. Hemagglutináció (csirke vagy birka VVT)
• A klasszikus biotípusok nem-hemagglutinálóak
• Az El Tor izolátumok hemagglutinálnak
4. Bacteriofág fogékonyság
• A V. cholerae O1 szerocsortjának klasszikus biotípus törzsei a cholera bakteriofág „Klasszikus
IV” jelű törzsére fogékonyak
• Az El Tor izolátumok az „El Tor V” fágra fogékonyak
Teszt Reakció
Classical El Tor
Voges-Proskauer  +
Polymyxin B (50 U) érzékenység + 
Csirke VVT-k agglutinációja  +
Bacteriofág általi lysis :
Classical IV + 
El Tor V  +
ELŐFORDULÁS
• A V. cholerae a környezetben folyó torkolatok vizében (brakkvíz=félsós víz) és tengerek partmenti
területein fordul elő. Ezen izolátumok ~0,8%-a hordozza a járvány kialakulásához szükséges virulencia
faktorokat (TCP és CTXΦ).
• A környezetben a V. cholerae 3 formában fordul elő:
1. Szabadon élő, tenyészthető
2. Élő, de nem tenyészthető (dormáns)=VBNC=viable but not culturable
3. Feltételesen életképes környezeti sejtek=CVEC=conditionally viable environmental cells
• A környezetben a V. cholerae túlélését számos szövetségese segíti, míg ellenfelei korlátozzák szaporodását. A
járványok kialakulásában ezért számos tényező közrejátszik.
Emberek
Kontaminált Biofilm
étel, víz
Szabadon
élő,
Formák tenyészthető
CVEC
Cholera VBNC
Szövetségesek
Ellenségek
Evezőslábú rák Kagyló Árvaszúnyog Hal Vízimadarak Algák Protozoonok
Emberek
4
A V. cholerae virulencia faktorok és jelentőségük az emberi
fertőzésekben és a környezetben való túlélés során
Kolonizáció
• TCP=toxin-coregulated pilus
• GbpA= N-acetylglucosamine-binding
protein A
• VPI-2= Vibrio pathogenicity island 2
• VSP-1= Vibrio seventh pandemic island
I
Virulencia szabályozása
• ToxR
Toxinok
• CT= cholera toxin
• Cholic toxin
• MARTXvc= multifunctional
autoprocessing repeats-in-toxin
Epe rezisztencia
• OmpU
Biofilm
• MSH= mannose-sensitive hemagglutinin
Kolonizáció
• TCP=toxin-coregulated pilus Elősegíti a fág bejutását és a kolonizációt az emberi szervezetben
• GbpA= N-acetylglucosamine-binding protein A Kitin kötő protein, a baktérium természetes környezetben való túlélését
segíti
• VPI-2= Vibrio pathogenicity island 2 Környezetben való túlélést segíti, növeli a bakteriális fitness-t
• VSP-1= Vibrio seventh pandemic island I Virulencia gének expresszióját szabályozza
Quorum sensing (lokális denzitásérzékelés)
• HapA, HapR= hemagglutinin proteáz HapA=proteáz, bontja a biofilmet, a baktérium biofilmből való
kiszabadulását segíti; HapR: a virulencia negatív regulátora, magas
baktérium koncentrációnál szintje nő
• PrtV= Vibrio metalloproteáz A baktériumot védi litikus fágokkal és protozoonokkal szemben
Virulencia gének kifejeződésének a szabályozása
• ToxR Transzkripcionális aktivátor (CT, TCP expresszióját fokozza)
Toxins
• CT= cholera toxin A cholera tüneteiért felelős az emberi szervezetben
• Cholic toxin Cytotoxicus
Bile resistance
• OmpU Hatására rezisztencia alakul ki az epére és szerves savakra; fokozza a

biofilm termelődést
Biofilm
• MSH= mannose-sensitive hemagglutinin A szervezetben való megtelepedést segíti
5
A Vibrio cholerae gén expressziós mintázata a környezetben és az emberi fertőzés
különböző szakaszaiban eltérő
Acut fertőzés során: a V. cholerae mucináz enzime segítségével penetrál a GI tractus
nyákrétegén, N-acetylglucosamine-binding protein A (GbpA) segítségével kolonizál a
vékonybélben.
• Ekkor indukálódik a vieA foszfodiészteráz, ami a másodlagos hírvivő ciklikus di-
GMP-t hasítja. A ToxR aktivációja a cholera toxin és a toxin-coregulált pilus (TCP)
szintézisét fokozza.
• Más gének represszálódnak, köztük a chitin-binding mannose-sensitive
hemagglutinin pilus (MSHA) és a stress sigma factor RpoS.
A fertőzés késői szakaszában: a V. cholerae génexpressziós mintázata ismét változik, de
most oly módon, ami a GI epitheliumról való leválást segíti elő. ‘escape response’-nak.
• Ekkor indukálódik a c-di-GMP szintézis (diguanylyl ciklázok), nutrient-scavenging
rendszerek (Fe felvételét szabályozó (Fur) regulon) és a motilitásért felelős gének (Fla).
• Más gének represszálódnak, köztük chemotaxisért felelős gének (Che) és a ToxR regulon.
Az ennek eredményeként létrejövő ‘mozgó de nem kemotaktikus’ állapot hozzájárul az ún
hyperinfektivitáshoz.
Amikor a baktériumok a széklettel a külvilágba kerülnek két lehetőség van:
• Túlélés a felszíni vizekben (kitin metabolizmus, biofilm képzés)
• Aktív de nem tenyészthető állapotba kerülés (génexpressziós változások segítségével
adaptálódás tápanyagszegény környezethez).
Biofilm, kitin tartalmú felszínen Felszíni vizek Élő, de nem tenyészthető
Széklettel ürülő, hiperinfektív vibriók
Gyors transzmisszió
A fertőzés késői stádiuma Acut infekció Intestinalis

Hiperinfektív vibriók Menekülési epithelium
rizslészerű székletben válasz
Mozgás
TCP
6
Cholera toxin (CTX)
• A-B toxin: 5 B része és 1 A része van, mely két alegységből áll
• A CTX főképpen a vékonybél sejtek GM1 gangliozid receptoraihoz kötődik
• A CTX endocytosissal bejut a sejtbe és retrográd transzporttal az endoplazmatikus retikulumba kerül
• Az endoplazmatikus retikulumban a CTB disszociál a CTA-ról
• A CTA1 kijut a citoplazmába
• A citoplazmában a CTA1 kötődik az adenilát cikláz Gsα alegységéhez, melyet ADP-riboziláció révén
módosít. E módosítás az adenilát ciklázt GTP-t kötő formában tartja és így aktiválja, ami cAMP szint
emelkedéshez vezet.
• Az emelkedett cAMP szint aktiválja a PKA enzimet, ami foszforilálja a CFTR (cystic fibrosis
transmembrane conductance regulator) klorid ion csatornát
• A CFTR klorid ioncsatorna kinyílása Cl- és HCO3 hypersecretiohoz vezet, míg a NaCl és víz felvétele gátolt
PATHOGENESIS
• CTX termelő V. cholerae bejutása szájon át kontaminált vízzel, étellel (főképp nem
kellően hőkezelt tengeri ételek)
• Csak azon V. cholerae O1/O139 szerocsoportba tartozó törzsek okozhatnak cholerát,
melyek fertőzöttek lizogén CTXΦ fággal, ugyanis a toxint kódoló gént a fág juttatja
a baktériumsejtbe.
• Magas fertőző dosis (108 baktérium) szükséges a betegség kialakulásához. Csökkent
gyomorsav termelés esetén 105 baktérium is elegendő.
• Fokozott kockázati csoportok továbbá a:
 Csecsemők (nem anyatejes táplálás esetén)
 Vitamin hiányban szenvedők (A vitamin, retinol deficiencia)
 GI microbiota eltérései
• A V. cholerae a vékonybélben telepszik meg, nem invazív, a tünetekért az exotoxin
felelős. A baktérium nem okoz gyulladást, ezért kevés neutrophil van a székletben.
• A CTX hatására vizes (rizslé-szerű) hasmenés alakul ki. A folyadékvesztés nagy része a
vékonybél első méterén, az elektrolit-vesztés 90%-a pedig a jejunumban történik.
• A tünetek súlyossága több tényezőtől függ:
 A baktérium törzstől
 Az inokulum nagyságától
 A meglévő immunitástól (életkor)
 Az egyén vércsoportjától
7
• A CTX gazdasejttel való interakciója
függ a vércsoporttól és a szekretor
státusztól.
• A CTX kötődhet az ABH
vércsoport antigénekhez.
• A szekretor csoportba tartozó
egyéneknél a vércsoport antigének
megjelennek a GI epitheliális
sejteken és mucinon is.
• A 0 vércsoportú, szekretor-típusú
egyének fokozottan hajlamosak
súlyos lefolyású cholera fertőzésre,
mivel a 0 vércsoportúakra jellemző
H-antigén kétféle orientációban és
erősen köti a CTX-t.
• A CTX kötődése az A vagy a B
vércsoport antigénekhez gyengébb,
emiatt a perisztaltika könnyen
eltávolíthatja a CTX-t.
KLINIKAI TÜNETEK
Tünetmentes Enyhe fertőzés Súlyos fertőzés

fertőzés
Tünetek - Diarrhoeae Vomitus, súlyos
diarrhoeae
Dehydratio - Enyhe Súlyos
Folyadék deficit <5% 5-10% >10%
Széklet jellege Normál Laza, vizes Rizslé-szerű
Vibrio/g széklet <105 <108 107-109, hányadékban
is
Kezelés - ORS (Oralis rehidráló i.v. folyadékpótlás,
folyadék) ORS, antibiotikum
Halálozás - - Kezeletlen: <50%,
Kezelt: <1%
8
Folyadékvesztés mérésére
Nagy fokú dehydratio alkalmas beteg elhelyezés
Rizslé-szerű széklet
DIAGNÓZIS O1 / O139
SÖTÉT LÁTÓTERES MIKROSZKÓPIA

 Széklet mintában a vibriok kaotikus mozgása jól
megfigyelhető
TENYÉSZTÉS
• Sima, rögös, konvex és ellaposodó telepek egyaránt
megfigyelhetőek változatos kombinációkban. Esetenként
ráncos telepek is képződhetnek a baktériumok
extracelluláris poliszacharid termelésének köszönhetően.
• McConkey-n növekedés, laktóz-negatív
• Thiosulfate-citrate – bile salts – sucrose (TCBS) (pH
8.5-9.5) sárga telepek (szacharóz fermentáció folytán) TCBS
• Taurocholat tellurit zselatin agar, ami beta-D-
galaktozidáz-t mutat ki, (TTGA vagy Monsur's agar)
lehetővé teszi a Vibrio cholerae (beta-gal+) és a Vibrio
parahaemolyticus (beta-gal-) elkülönítését. A V. cholerae
telepei körül zselatin folyósítás. A V. cholerae szürke,
ellaposodó telepeket képez opaleszkáló zónával körülvéve.
9
BIOKÉMIAI AZONOSÍTÁS
 Oxidáz teszt: pozitív

 TSI: sárga/sárga = savi ferde rész/savi alsó rész (A/A): glükóz
és szacharóz bontás, gáz termelés nélkül, H2S-negatív
 Dekarboxiláz reakció:
• Lizin dekarboxiláz-pozitív
• Ornitin dekarboxiláz-pozitív
 Voges-Proskauer teszt:
• V. cholerae szerotípus O1 biotípus El Tor VP-pozitív,
• Míg a klasszikus biotípus törzsek VP-negatívak
 Növekedés sós húslevesben:
• 0% NaCl: pozitív
• 1% NaCl: pozitív V. cholerae V. parahaemolyticus
TSI
1% 0% 1%
NaCl NaCl NaCl
oxidase
Cholera diagnosztikus algoritmusa
Hasmenéses beteg
Széklet-minta Mintavevő pálca
Dúsító
Baktérium izolálása
Baktérium kimutatás Tenyésztés TCBS
Gyors teszttel táptalajon
Tenyésztés nem-
szelektív táptalajon
Oxidáz-pozitív
telepekkel
Agglutinációs próba
O1 Ag-re specifikus O139 Ag-re specifikus

poliklonális savó poliklonális savó
Ogawa specifikus Inaba specifikus Omp W gén

ellenanyag ellenanyag kimutatása PCR-rel
10
Immunkromatográfiás gyors teszt
1. V. cholerae O1 és O139 antigén kimutatás
Eredmény
leolvasása
Mintavétel Összerázás 2 csepp hozzáadása 10 perc inkubálás
2. V. cholerae O1 és O139 antigén kimutatás Crystal vc teszttel

Itt szabad megfogni
Mintaazonosító helye
Itt jelennek meg a csíkok
A nyilak lefelé mutassanak
Ezt a részt kell bemártani a

mintába
A cholera kezelésének elvei

1. A dehydratio mértékének megítélése.
2. Rehydratio két fázisban:
Rehydratiós fázis: 2-4 óráig tart
Fenntartó kezelés: A hasmenés megszűnéséig tart
3. A folyadék bevitel és a folyadék vesztés pontos mérése, regisztrálása és követése.
4. Intravénás folyadékpótlás csak:
• Súlyosan dehydrált betegek számára a rehydratiós fázisban
• Mérsékelten dehydrált betegek számára, akik az oralis folyadék pótlást (ORS) nem/rosszul
tolerálják.
• Nagy széklet térfogat esetén (>10 mL/kg/óra) a fenntartó kezelés során
5. Oralis folyadék pótlás (ORS)-t kell használni mérsékelt és enyhe fokú dehydratio esetén
valamint dehydratioval nem járó esetekben is
6. Elbocsátható a beteg a kezelési központba, ha :
Oralis tolerancia ≥1000 mL/óra
Vizelet térfogat ≥40 mL/hr
Széklet térfogat ≤400 mL/hr
7. Antibiotikum: Doxycyclin, azithromycin, ciprofoxacin, erythromycin, TMP/SMX
11
Folyadékpótlás
Dehydratio Kezelés Módszer

mértéke
Súlyos i.v. Ringer-laktát <1 év 0-60 perc 30 ml/kg, ha nincs javulás, 1× ism
60 perc-6 óra 70 ml/kg
6-24 óra 100 ml/kg
>1 év 0-30 perc 30 ml/kg, ha nincs javulás, 1× ism
30 perc-3 óra 70 ml/kg
Mérsékelt ORS Első 4 órában 75 ml/kg, ha nincs javulás, 1× ism
4. órától A folyadékvesztés mértékéhez
igazodóan
Nincs ORS <2 év 50-100 ml
2-9 év 100-200 ml
≥10 év A beteg igénye szerint
A cholera antibiotikum kezelése
Életkor Választandó Alternatív

<12 év Doxycyclin 2-4 mg/kg Azithromycin 20 mg/kg (max 1 g) p.o., 1×
p.o.; Ciprofloxacin 20 mg/kg (max 1 g) p.o., 1×
1× (egyetlen adag)
≥12 év Doxycyclin 300 mg p.o.; Azithromycin 1 g p.o., 1×
1× (egyetlen adag) Ciprofloxacin 1 g p.o., 1×
12
Epidemiológia
• 7 pandemia: 1817, 1829, 1852, 1863, 1881, 1883 és 1961-napjainkig

• Az 1.-6. pandémiákat a V. cholerae O1 klasszikus biotípusa okozta.
• A 7. pandémiát V. cholerae O1 El Tor biotípusa okozta, melyet 1905-
ben izoláltak először Egyiptom El Tor karantén állomásán.
• 1992-ben egy új szerotípus, az O139 bukkant fel. Az O139
szerocsoport az O1 El Tor bitípusából alakult ki a 7. pandémia során,
az LPS genetikai modifikációjával és tok megjelenésével.
• Az O1 szerocsoport El Tor biotípusának Inaba és Ogawa
szerotípusai tartják fenn a jelenlegi járványokat. O139 szerocsoportba
tartozó törzseket ritkán izolálnak.
• Újabban El Tor biotípus variánsokat izoláltak, melyek az El Tor és
a klasszikus biotípusok sajátosságait is hordozzák. E törzsek súlyosabb
lefolyású cholerát okoznak, mint az El Tor biotípus, mivel fokozott
mértékben szekretálják a cholera toxint.
John Snow, a Londont is érintő 2. cholera

pandemia során úgy csökkentette a fertőzés
transzmisszióját, hogy lezáratott kontaminált
kutat. Így fedezte fel a V. cholerae
terjedésének legfőbb útját.
13
Megelőzés
1. Élő attenuált orális vakcina:
A vakcina neve: Vaxchora
A V. cholerae O1 szerocsoportjába tartozó, élő, attenuált vakcina-törzset
tartalmazza
Orálisan adandó (parenterálisan tilos beadni)
2. Elölt orális vakcina:

2. 1. Csak teljes elölt baktériumsejtet tartalmazó orális vakcinák
A vakcinák neve:
Shanchol és Euvichol
Az O1 szerocsoport klasszikus és El Tor biotípusát és az O139
szerocsoportot is tartalmazza.
A vakcináció után 5 évvel 65%- os védettséget biztosít.
14
2. 2. Teljes elölt baktériumsejt+rekombináns cholera toxin B
alegység tartalmú orális vakcina
A vakcina neve: Ducoral
Az O1 szerocsoport klasszikus és El Tor biotípusát is tartalmazza.
A vakcináció után 2 évvel 57%-os védettséget biztosít.
Oralis cholera vaccinák
15
Vibrio parahaemolyticus
• Halophil (sót igénylő) baktérium, 2% NaCl szükséges életben
maradásához (só nélkül meghal)
• Előfordulás: sós tengeri öblök, tengeri állatok (kagyló, rák és
osztriga) és a belőlük készített nem kellően hőkezelt ételek
 adhesinek, termostabil direkt hemolysin (tdh) és TDH-related hemolysin
(trh),
 Wagatsuma véres agaron (magas/7% NaCl koncentráció+mannitol)
tenyésztve hemolysist okoz. Ezt Kanagawa jelenségnek nevezik.
 III-as típusú szekréciós rendszerek (T3SS1 és T3SS2)
• Pathogenesis:
• Kontaminált tengeri étel fogyasztásával kerül a szervezetbe
• 5-72 órás lappangási idő után lázzal, hányással, vizes/véres
hasmenéssel járó acut gastroenteritist okoz
• Terápia: általában magától gyógyul, szükség esetén folyadékpótlás,
tetracyclinek, fluoroquinolonok adása
Vibrio vulnificus
• Halophil (sót igénylő) baktérium, 2% NaCl szükséges életben maradásához (só nélkül
meghal)
• Előfordulás: sós tengeri öblök, tengeri állatok (kagyló, rák és osztriga) és a belőlük készített
nem kellően hőkezelt ételek
• 3 biotípusa van:
 1. biotípus-világszerte előfordul, a legsúlyosabb fertőzések okozója, melyek halálozási aránya elérheti az 50%-ot
 2. biotípus-Kelet és Nyugat Európa sós tengereiben fordul elő, ritkán izolálják emberi fertőzésekből
 3. biotípus-Izraelben fordul elő édesvízi halakban
 adhesinek, csilló, LPS, tok polysaccharid, hemolysin (VvhA), metalloproteáz, cytotoxicus RtxA1
toxin
• Pathogenesis:
• Kontaminált tengeri étel fogyasztásával vagy nyílt sebek tengervízzel való érintkezésével kerül
a szervezetbe. A GI tractuson keresztül betörhet a véráramba lokális tünetek okozása nélkül.
• Hirtelen kezdet, láz, hypotensio majd bullosus metastaticus bőr laesiók kialakulása jellemző a
36 órával a tünetek megjelenése után. Jellemző klinikai manifesztációk a bőr, lágyrész
infekciók és a sepsis.
• Terápia: harmadik-generációs cephalosporinok (cefotaxime, ceftriaxone vagy ceftazidime),
beta-laktam/beta-laktamáz inhibitor kombináció (piperacillin–tazobactam), carbapenemek
(imipenem–cilastatin), tetracyclinek (minocyclin vagy doxycyclin), aminoglycosidok
(gentamicin vagy amikacin) és fluoroquinolonok (ciprofloxacin, moxifloxacin vagy
levofloxacin)
16
Vibrio vulnificus által okozott necrotisaló fasciitis
Helicobacter
17
Gram-negatív, görbült pálca, poláris csillók
PATHOGENITÁS: gastritis, ulcus ventriculi / duodeni, gyomor carcinoma, MALT

lymphoma
PATHOGENESIS
• A fertőzés szájon át történik
• A H. pylori aktív mozgása révén a gyomor erősen savi pH-jú közegét elhagyva a gyomor
nyálkahártya felszínéhez tapad. Ureáz enzim termelése szintén hozzájárul ahhoz, hogy a
gyomorsav baktérium károsító hatása csökkenjen.
• A gyomornyálkahártya felszínéhez tapadva szaporodik, cytotoxicus toxinokat termel.
• Így acut gyulladást és szövetkárosodást okoz.
• A H. pylori gyomorban való tartós jelenléte malignus transzformációhoz vezethet.
Virulencia faktorok Fertőzés/Pathogenesis
Behatolás, túlélés
Mozgás, kemotaxis
Adhezin/receptor interakció
Kolonizáció
Toxin termelés
Szövetkárosodás
Intracelluláris replikáció ?
18
VIRULENCIA FAKTOROK
Ureáz: a baktérium túlélését segíti, mivel lúgosít és közömbösíti a gyomor

savi pH-ját
CagA (cytotoxin-associated gene A):
• génje a Cag PAI (patogenitási sziget)-n helyezkedik el,
• a T4SS segítségével jut a gyomor epitheliális sejtjeibe,
• A CagA számos celluláris proteinnel (SHP-2=SH2 containing protein
tyrosine phosphatase-2, PAR1b=partitioning-defective 1b, integrin α5β1,
E-cadherin, GSK3, PLC, Ras-GAP, PI3K p85, Csk) is interakcióba lép.
 CagA/PAR1b interakció:
 A CagA/PAR1b interakció meggátolja a BRCA transzlokációját a sejtmagba
 A BRCA hiánya DNS kettős szál töréseket és a homológ rekombináció mediálta
DNS repair károsodását eredményezi, és genom instabilitás alakul ki
 A CagA/PAR1b interakció aktiválja a Hippo jelátviteli utat, ami gátolja a
károsodott sejtek apoptosissal történő pusztulását
A CagA/PAR1b interakció szerepe a gyomor-carcinoma

kialakulásában
19
 CagA/SHP-2 interakció:
A CagA-t a sejtben Src tirozin kinázok foszforilálják,
Ezt követően interakcióba lép az SHP-2 tirozin foszfatázzal, ennek hatására az
SHP-2 aberráns aktivációja jön létre (fiziológiás körülmények között az SHP-2
a növekedési faktor-MAPK kaszkádban vesz részt, valamint a sejt
morfogenezisben és motilitásban is szerepet játszik),
 aktivált SHP-2 → FAK ↓ → megváltozik a hámsejt kapcsolata az
extracelluláris matrix-szal →fokozott sejt motilitás, alaki eltérés
 aktivált SHP-2 → Erk MAPK aktivitás ↑ → sejtciklus: G1/S átmenet ↑ →
fokozott sejtproliferáció
 aktivált SHP-2 → transzkripciós faktorokat (NFB, NFAT) aktivál →
proinflammatorikus cytokinek (IL-8) termelődése
Ezen kölcsönhatások révén anti-apoptotikus, anti-autofágiás hatásokat fejt ki és
módosítja a sejtek differenciálódását, továbbá fokozza a sejtproliferációt.
A Cag A oncoproteinként funkcionál, szerepe van a gastritis, ulcus
és a gyomor carcinoma kialakulásában
A CagA/SHP-2 interakció szerepe a gyomor-carcinoma

kialakulásában
A sejtbe jutva a CagA-t a Src tirozin kinázok foszforilálják, így a CagA kötődni tud az SHP2 tirozin
foszfatáz SH2 (SRC-homology 2) doménjéhez. Ennek hatására az SHP2 konformációs változáson
megy keresztül, ami stimulálja enzimatikus aktivitását. Az aktivált SHP2 indukálja az ERK
(extracellular signal-regulated kinase) jelutat RAS-dependens és –independens mechanizmusok
révén
20
T4SS
Tirozin
foszforiláció
Morfológiai Sejt Proinflammatorikus

változások proliferáció cytokinek, -defenzinek
Vac A (Vacuolating cytotoxin A):

-Fontos szerepet játszik a gastritis, ulcus és a gyomor carcinoma kialakulásában
-Hatásai:
1. Az epitélsejt felszínéhez kötődő H. pylori által termelt Vac A közvetlenül a
sejtmembránra kerülhet
2. A szekretált Vac A membránreceptorhoz kötődve proinflammatorikus választ
indukálhat
3. A szekretált Vac A sejtbe jutását követően a mitokondriumban
akkumulálódik és a pórusok megnyílását stimulálva aktiválja az apoptosis
intrinsic útját
4. In vitro a sejtekben vacuolumok kialakulását indukálja
5. A Vac A pórusokat képez az epitélsejtek citoplazmamembránján → urea,
ionok, egyéb molekulák kiáramlása ↑, transzcelluláris permeabilitás ↑
6. Az intercelluláris réseken áthatolva a Vac A a submucosában lévő
immunsejtekkel lép kapcsolatba: gátolja az antigénprezentációt, a T-sejtek
aktiválódását és proliferációját
Csilló: lehetővé teszi a gyomor nyákrétegén való penetrációt, véd a gyomorsavtól
Adhesinek: A gazdasejthez való kötődést biztosítja
Mucináz: Megváltoztatja a gyomor nyákrétegének fizikokémiai szerkezetét
Kataláz: Neutralizálja a peroxidok hatását, ezáltal véd a fagocitózistól
Acid-inhibitory protein: A gyomor parietális sejtjeinek savszekrécióját gátolva
hypochlorhydriát okoz
21
A VacA Nem-
sejtfelszíni specifikus
receptorhoz kötődés
kötődik Mikronutriensek
Celluláris jelutakra Kis molekulák

gyakorolt hatás (anionok, urea)
Celluláris Pórus képződés Vacuolisatio Apoptosis Egyéb hatások

szignál a citoplazma- (citoszkeleton
transzdukció membránon változása)
aktiválódása
Fokozott
transzcelluláris Immun
szuppresszió
permeabilitás
Az ureáz, a CagA és a VacA tönkreteszik a sejteket összekötő

intercelluláris hidakat. Ezzel károsítják a gyomor epithelium barrier
funkcióját, a sejtek egymással való kapcsolatát, megváltoztatják a sejt
polaritást és hozzájárulnak az invazív fenotípus kialakulásához.
22
Ureáz
Gyomorsav neutralizációja
Csilló Gyomornyálkahártya károsodás
Mozgás, kemotaxis LPS
A gyomorban való megtelepedést Gyulladás
szolgálja Szövetekhez való adhézió
Külső membrán proteinek

Adhézió, megtelepedés
T4SS
VacA
Effektorok: CagA
Gyomonyálkahártya károsodás
• Aktin citoszkeleton
változás
Szekretált enzimek: • Pro-inflammatorikus
Mucináz, proteáz, lipáz hatás
Gyomornyálkahártya károsodás • Sejtproliferáció
• Anti-apoptotikus hatás
Acut infekció Antrum gastritis Pangastritis
Emelkedett Csökkent
szomatosztatin szint szomatosztatin szint
Csökkent gasztrin Emelkedett gasztrin

szint szint
Csökkent savtermelés Fokozott savtermelés Csökkent savtermelés
Chronicus atrophiás Lymphocyta

gastritis predomináns
Gyomor- MALT
Ulcus duodeni Ulcus ventriculi
carcinoma lymphoma
23
A Helicobacter pylori által okozott betegségek
MALT Acut/chronicus
lymphoma gastritis
Gyomor fekély Atrophiás

gastritis
Duodenalis fekély Gyomorrák
A H. pylori infekció klinikai

következményei
Tünetmentes Chronicus Ulcus ventriculi Gyomorrák

chronicus gastritis atrophiás gastritis Ulcus duodeni MALT lymphoma
Intestinalis
metaplasia
24
H. pylori infekció
H. pylori infekció oncogen hatása
Direkt hatás Indirekt hatás
Kolonizáció/fertőződés Hyper- Metabolikus

más baktériumokkal Gyulladás gastrinaemia hatások
Normál mucosa
Helicobacter pylori
Chronicus aktív gastritis Immunválasz,
étrend, gastrin,
genetikai tényezők
Gyomor atrophia
Achlorhydria,
carcinogének
Intestinalis metaplasia
Dysplasia
Gyomor carcinoma
25
A MALT lymphoma kialakulása H. pylori fertőzésben
1. szakasz: A H. pylori fertőzés hatására B-sejtek, T-sejtek és neutrofil granulocyták
áramlanak a gyomor nyálkahártyára, ahol intenzív B-sejt proliferáció indul be
2. szakasz: A B-sejtek krónikus proliferációja idővel függetlenné válik az antigén
jelenlététől. A neutrofil granulocyták gyulladásos mediátorokat (ROS)
termelnek, ami fenntartja a chronicus gyulladást
3. A folyamatosan osztódó B-sejtekben genetikai változások halmozódnak fel,
melyek az NF-κB jelút működésének kontrollját felfüggesztik.
H. pylori fertőzés diagnosztikája

Direkt invazív módszerek
Vizsgálat Specificitás Érzékenység A módszer elve
Szövettan 98% 95% Kolonizációs sűrűséget, gastritis mértékét mutatja
Gyors ureáz-teszt 95% 90% A folyadékban levő ureát a bakteriális ureáz
ammóniára bonja → pH ↑, amit a fenolvörös
indikátor rózsaszín elszíneződése jelez
Tenyésztés 100% változó A baktérium tenyésztése, identifikálása és
antibiotikum érzékenységének meghatározása
biopsziás mintából bakteriológiai laboratóriumban
PCR ~100% 97,5% A baktérium DNS-ének kimutatása biopsziás vagy
széklet mintából; ± antibiotikum érzékenység
meghatározás
Szérum ellenanyag 91% 98% IgG szint mérése ELISA-val vagy ELFA-val, IgG
szint meghatározása jelenlétének igazolása latex agglutinációval vagy
immunkromatográfiás módszerrel
Nem invazív módszerek
Széklet H. pylori 96% 93% A széklettel ürülő H. pylori antigének kimutatása
antigén kimutatás immunkromaatográfiával vagy ELISA-val
Urea-kilégzési teszt 95-100% 95% 13C-urea fogyasztását követően mérik a kilégzett
levegő jelzett CO2 tartalmát
26
Szövettan
biopszia
• Hematoxilin-eozin-, Gimsa-, ezüst-festés mutatja a baktériumok és a gyulladás

jelenlétét valamint a nyálkahártya állapotát
• A módszer érzékenysége immunhisztokémia alkalmazásával fokozható
Gyors ureáz teszt
biopszia
• Viszonylag sok (105) H. pylori jelenléte szükséges a biopsziás mintában a pozitív

eredményhez
• Kevesebb baktérium jelenléte esetén a teszt álnegatív eredményt adhat
27
Tenyésztés
biopszia
CLR, clarithromycin;
MTZ, metronidazole;
LEV, levofloxacin;
RIF, rifampicin;
AML, amoxicillin;
TET, tetracycline
Tenyésztési körülmények:
• 14 nap, mikroaerofil körülmények, 35 °C-on
Táptalajok:
 Columbia agar+5-10% vvt,
 Brain-heart infusion agar +5-10% vvt,
 Helicobacter selektív agar (Columbia agar + vancomycin, trimethoprim + cefsulodin +
amphotericin B + lizált ló-vér )
PCR
biopszia
• Bakteriális géneket amplifikálnak valós idejű PCR módszerrel

• A törzs bizonyos antibiotikumokkal (clarithromycin)szembeni érzékenysége is
meghatározható
• Főképp terápia rezisztens esetekben hasznos
28
Szérum IgG kimutatás
• Az IgG titerek évekig perzisztálhatnak; az akut és a korábban lezajlott fertőzés e

módszerekkel nem/nehezen különíthető el.
Antigén kimutatás
széklet
• A széklet mintában levő H. pylori antigének jelenléte ELISA-val vagy

immunkromatográfiás gyors teszttel mutatható ki
29
Urea-kilégzési teszt (UBT)/ 14C-urea
14CO a kilégzett
2 Kilégzett levegő
összegyűjtése
14C-urea levegőben ballonban
Levegő minta
mérőedényzetbe
juttatása
Szcintillációs folyadék
mintához mérése
Szcintillációs
(beta) számláló
A nem-bontott urea
H14CO3-
a vizelettel ürül (bikarbonát) a Izotópaktivitás
ammónium véráramban meghatározása
UBT/ 13C-urea
• A 13C izotóp NEM radioaktív, ezért ez a módszer preferált
• A 14C izotóp radioaktív (beta-sugárzó); kis mértékű sugárterheléssel jár
Kilégzett levegő 13CO2

tartalmának mérése
tömegspektrométerrel
30
TERÁPIA
A H. pylori eradikáció kombinált kezeléssel történik:
I. PPI + Bizmut + Metronidazol + Tetracyclin
II. PPI + Amoxicillin + Metronidazol + Clarithromycin
A Clarithromycin, rezisztencia esetén, Levofloxacinnal helyettesíthető
PPI = Protonpumpa gátló (omeprazol)
Védőoltás: nincs
Campylobacter
31
Gram-negatív, görbült csillós pálca; sirály alakú
TENYÉSZTÉS
Optimális növekedés: 37 - 42°C hőmérsékleten, mikroaerofil körülmények: <5% O2, 10% CO2,
Skirrow tt. A Campylobacter állatok béltraktusában fordul elő.
ELŐFORDULÁS
• A Campylobacter spp egészséges állatok (főleg csirkék) béltraktusában gyakran megtalálhatóak;
valamint felszíni vizekben is előfordulhatnak.
• Emberi fertőzések forrása lehet: nyers vagy nem kellően átsütött állati eredetű
élelmiszer, illetve nem-klórozott víz. Gyakorta: nyers tej, csirkesült, hamburger, kagyló/rák.
• A Campylobacter faj sajátosságaitól függően különféle klinikai maifesztációk alakulhatnak ki,
melyek érinthetik:
 A GI tractust
 Szájüreget
 Központi idegrendszert
 Csont/ízületi rendszert
• A fertőzést követően esetenként súlyos immun-pathomechanizmusú szövődmények jöhetnek
létre.
Környezeti rezervoárok Klinikai manifesztációk

Transzmisszió Agytályog
Meningitis
Miller-Fisher syndroma
Kontaminált étel ital
fogyasztása Periodontitis
Guillain-Barré syndroma
Bactriaemia
Septicaemia
Endocarditis
Myocarditis
Terjedés állatról Barrett oesophagus?
emberre Gastro-oesophagealis reflux?
Hepatitis
Gastritis?
Terjedés emberről
emberre Gastroenteritis (acut és
persistaló vizes illetve
dysenteriás jellegű
IBD?
Colorectalis carcinoma?
Reaktív arthritis
Csont infekcio
Extraintestinalis terjedéssel (légutakon, húgyutakon bőrön
keresztül) súlyos szisztémás infekció alakulhat ki Lágyrész infekció
32
Orvosi jelentőséggel bíró Campylobacter spp. főbb jellemzői
SPECIES HORDOZÓ EMBERI MEGBETEGEDÉS GYAKORISÁG
C. jejuni ssp. jejuni Baromfi, sertés, kutya, macska, nyúl, Gastroenteritis, sepsis, meningitis, Guillain- Gyakori
madarak Barré syndroma
C. jejuni ssp doylei Ember Gastroenteritis, sepsis, meningitis Ritka
C. coli Sertés, baromfi, birka, madarak Gastroenteritis, sepsis, meningitis Ritka
C. fetus Marha, birka Gastroenteritis, sepsis, meningitis Ritka
C. hyointestinalis Sertés, marha, hörcsög, őz Gastroenteritis Ritka
C. sputorum Ember, marha, sertés Tályogképződéssel járó folyamat, Ritka

gastroenteritis
C. concisus Ember Periodontitis, gastroenteritis Ritka
C. curvus Ember Periodontitis, gastroenteriitis Ritka
C. rectus Ember Periodontitis Ritka
C. gracilis Ember Periodontitis, empyema, tályog Ritka
C. upsaliensis Kutya, macska Gastroenteritis, sepsis, tályog Ritka
C. lari Baromfi, madarak, kutya, macska, majom, Gastroenteritis Ritka

ló
Campylobacter spp. által okozott gastrointestinalis

kórképek/gastroenteritis
33
C. jejuni által okozott gastroenteritis lefolyása
Idő (nap)
Lappangási idő Láz
Hasi fájdalom
Per os fertőzés
Diarrhoeae Relapsus
Vér a faecesben
Campylobacter a faecesben 50% negatív
• Súlyos abdominális fájdalom, mely appendicitist utánozhat

• Komplikációk 1-2 hét után :
 Reaktív arthritis ‒ III. típusú túlérzékenység
 Guillain-Barré syndroma (perifériás polyneuropathia) ‒ autoimmun
A human GM1 gangliozid és a Campylobacter LPS GM1-szerű

epitópja közötti hasonlóság
34
Campylobacter jejuni fertőzést követő GBS molekuláris mimikrin
alapul
Bizonyos Campylobacter antigénekkel szemben
termelődött ellenanyagok az idegszövetben
megtalálható gangliozidokhoz kötődnek
(antigénszerkezeti hasonlóság áll fenn a Campylobacter
LPS és az idegrendszeri gangliozidok között).
Az ellenanyag kötődése komplement aktivációt,
cytolízist, demyelinizációt és a perifériás idegrendszer
károsodását eredményezi.
A károsodott sejtek eltávolításában a makrofágok
vesznek részt. Az immunreakció hatására bénulásos
tünetek alakulnak ki.
35
CAMPYLOBACTER SPP. ÁLTAL OKOZOTT FERTŐZÉSEK
1. GI TRACTUS
Bizonyított szerep:
 Acut gastroenteritis
 Cholecystitis  C. jejuni
Vitatott szerep:
• IBD (Crohn betegség, colitis ulcerosa)
 C. jejuni, C. concisus, C. showae, C. hominis, C. gracilis , C. rectus és C. ureolyticus
 szerepük vitatott, további vizsgálatok szükségesek
• Oesophagus betegségek, köztük a gastro-oesophagealis reflux betegség
(GERD), Barrett oesophagus (BE) és oesophagealis adenocarcinoma
 C. concisus
• PFGD=postinfectious functional gastrointestinal disorders [IBS (irritable
bowel syndrome, FD (functional dyspepsia)]
 C. jejuni, C. coli és C. concisus
• Periodontalis betegségek
Potenciális oralis pathogen: C. rectus, C. gracilis , C. showae és C. concisus
Izolálható a szájüregből: C. curvus, C. sputorum és C. ureolyticus
2. GI TRACTUS FERTŐZÉSEINEK SZÖVŐDMÉNYEI

 Guillain-Barré syndroma
 Reactiv arthritis
3. EXTRAGASTROINTESTINALIS MANIFESZTÁCIÓK
• Meningitis
 C. jejuni és C. fetus subsp. fetus
• Extraoralis tályog
mellkasfal, emlő, csigolya, máj, bronchus
 C. rectus, C. curvus, C. gracilis, C. concisus és C. showae
• Reproductiv rendszert érintő manifesztációk
septicus abortus, neonatalis sepsis, koraszülés
 C. jejuni, C. coli, C. fetus subsp. fetus , and C. upsaliensis, C. rectus és C. curvus
• Cardiovascularis manifesztációk, mint endocarditis, myocarditis,
pericarditis, myopericarditis
 ezen állapotok arrhythmia, dilatatív cardiomyopathia, congestiv szívelégtelenség
és hirtelen szívhalál kialakulásához vezethetnek
 C. jejuni és C. fetus
4. SEPSIS
Főképp: C. jejuni, C. coli és C. fetus; Ritkábban: C. lari, C. insulaenigrae és C. upsaliensis
36
Terápia:
• Tüneti, antibiotikum adása súlyos esetben és immunszuppresszált
betegnél indokolt
• Választandó: macrolid antibiotikumok (azithromycin)
aminoglycosidok (gentamicin vagy amikacin)
Prevenció: a tej pasztőrözése, hús, csirke, hal/rák, kagyló

átsütése; készételek kontaminációjának megakadályozása.
Campylobacteriosis előfordulási gyakorisága Magyarországon
10000
8000
E set / év
6000
4000
2000
0
2016 2017 2018 2019 2020
37
A SHIGELLA GENUS
Dr. Megyeri Klára

Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar,
Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet
Enterobacterales közös jellemzői
• Fakultatív anaerobok, a glükózt fermentálják (gáztermeléssel vagy anélkül),

oxidáz-negatívak, nitrát reduktáz-pozitívak (a nitrátot nitritté redukálják).
• Elkülönítésük biokémiai reakciókkal történik.
• Peritrich csillós, csilló nélküli és tokos speciesek tartoznak a családba.
• Sok fakultatív pathogén speciesük az ember és bizonyos állatok normál
bélflórájához tartozik.
• Sok speciesük enterális pathogén, de okozhatnak húgyúti-, légúti és
szisztémás fertőzéseket is.
• A speciesek antigén-szerkezete különböző, számos szerotípusuk lehet.
Antigének:
O = Sejtfal antigén, az LPS polysaccharid része, hőstabil
H = Csilló antigén, fehérje természetű, hőlabil
K = Tok antigén, mely elfedi az O antigént, 15 perces
forralással eltávolítható
Vi = A Salmonella genus K antigénjét Vi antigénnek
nevezzük
1
Mikroszkópos morfológia
Gram-negatív, tokkal, csillóval nem rendelkező, fakultatív anaerob, nem
spóraképző pálca
Taxonómiai besorolás: Enterobacterales (rend), Enterobacteriaceae (család)
Speciesek:
S. dysenteriae
S. flexneri
a dysenteria / shigellosis kórokozói
S. boydii
S. sonnei
Antigén szerkezet
4 szerocsoportba sorolható:
1. A (S. dysenteriae, 15 szerotípus)
2. B (S. flexneri, 19 szerotípus: 1a, 1b, 1d, 2a,
2b, 3a, 3b, 4a, 4av, 4b, 5a, 5b, 6, X, Xv Y, Yv, 7a és 7b )
3. C (S. boydii, 19 szerotípus)
4. D (S. sonnei, 1 szerotípus)
2
Patogenezis
1. Per os fertőződés; A dysenteriát extrém kis

mennyiségű kórokozó képes kiváltani (100
baktérium)  PISZKOS KÉZ BETEGSÉG
2. Az M sejtekhez kötődnek a baktériumok, majd
transzcitózissal eljutnak az enterociták szubepiteliális
felszínére.
3. A szubepiteliális térben a baktériumokat fagocitálják a
M.
4. A baktérium a fagoszóma lízisét és a M PYROPTOSIS
formájában zajló pusztulását idézi elő.
5. A fertőzött M IL-1-t és IL-18-at termel, ami PMN
(granulocyta) infiltrációhoz vezet.
6. A granulocyták szerepe kettős: i. Hatékonyan pusztítják a

baktériumokat, ugyanakkor ii. a szubepiteliális térből a bél
lumene felé vándorolnak, közben károsítják az epitelsejteket
összekötő desmosomákat.
7. A baktériumok az epitelsejtek közötti résen elárasztják a
szubepiteliális teret.
8. A baktériumok indukált endocitózissal bejutnak az epiteliális
sejtekbe a baso-lateralis felszín felől. A baktériumok az
endocitotikus vezikula lízisét és aktin polimerizációt idéznek
elő, ezáltal szaporodnak és tovaterjednek a szomszédos
sejtekre.
9. A fertőzött enterociták végül elpusztulnak, az epitélium
necrosisát idézve elő.
10. A folyamatosan fennálló immunválasz sejtkárosító hatásával
együtt elvezet a dysenteriara jellemző laesiok kialakulásához.
3
A dysenteria patogenezise
Tünetek
Behatolási kapu
Dehidrálódás
Hányás
Diarrhoeae
Dysenteria
Tenesmus
Colitis
Kórokozó ürítés
A dysenteriát jellemző főbb patológiai elváltozások

COLITIS!!!
40% Folyadék- és elektrolit-

30%
A colon egyes veszteség
szakaszainak 50%
15%
érintettsége
100%
A bélhámsejtek
bakteriális inváziója
Colitis
Folyadék- és elektrolit-
veszteség
4
Virulencia faktorok
III-as TÍPUSÚ SZEKRÉCIÓS RENDSZER (T3SS):
50 fehérje
Transzkripciós aktivátorok
VirF, VirB, MxiE
Szerepük:virulencia faktorok kifejeződésének szabályozása
Mxi-Spa proteinek
Mxi=membrane expression/secretion of Ipa
Spa=surface presentation of Ipa
Szerepük: a T3SS összeszerelődésének és működésének szabályozása
Kísérő fehérjék
IpgA, IpgG, IpgC, IpgE, Spa15
Szerepük: effektorok transzportjának segítése
Effektorok
20 fehérje: Ipa→Invasion Plasmid Antigenes
Ics→Intercellular Spread Proteins
A VIRULENCIAGÉNEK KIFEJEZŐDÉSÉNEK
SZABÁLYOZÁSA
A virulencia faktorok expresszióját a hőmérséklet és az

ozmolaritás szabályozza.
Amikor a baktérium a külső környezetből 37o-ra kerül,
megkezdődik a Vir gének expressziója.
A Vir traszkripciós aktivátor proteinek beindítják az Ipa és Mxi-Spa
gének transzkripcióját.
Az Mxi-Spa komplex ekkor még inaktív formában van jelen a
baktériumokban.
Amikor a baktérium kötődik a gazdasejt membránjához, az
Mxi-Spa proteinek aktiválódnak és beindítják az Ipa proteinek
szekrécióját.
5
A Shigellák T3S rendszerének effektor fehérjéi:
Invasion Plasmid Antigens (Ipa)
Szerepük: az INVAZIVITÁS szolgálatában állanak

Biológiai hatásaik:
A shigellák M sejtekbe, M-ba és epiteliális sejtekbe történő
felvételét indukálják.
A M és epiteliális sejtek endoszóma membránjának lízisét
okozzák.
PYROPTOSIS-t indukálnak M-ban, amit IL-1 és IL-18 termelés
kísér
A Shigella speciesek celluláris invazivitása
A T3SS effektor proteinek (IpaA, IpaB, IpaC, IpaD, IpgB1, IpgB2

és IpgD) a Shigellák celluláris felvételét indukálják azáltal, hogy:
– Károsítják az aktin citoszkeletonnak a citoplazmamembránnal való kapcsolatát, ami a
baktérium behatolási helyén a citoplazmamembrán szerkezeti átalakulásához vezet.
– Actin polimerizációt indukálnak, ami membrán kitüremkedések létrejöttét
eredményezi a baktériumnak a sejthez való kapcsolódási helyén.
A membrán kitüremkedések záródnak a baktérium körül, pinocitotikus

vakuolumok alakulnak ki, melyek végül internalizálódnak a
baktériummal együtt.
6
A Shigella a citoszkeletont használja a sejtekbe történő bejutáshoz
7
Az IpaB és IpaC T3SS effektor proteinek destabilizálják a
vakuólum membránját, így a baktérium a citoplazmába menekül és
elkerüli a lizoszómális degradációt
Shigella-t tartalmazó Az IpaB és IpaC A baktérium kimenekül a

kettős membránú destabilizálja a vakuólumból a
vakuólum vakuólum membránját citoplazmába
IpaB
IpaC
A citoplazmában a Shigella speciesek:
Kiváltják az inflammaszóma összeszerelődését, ami

apoptotikus sejtpusztuláshoz, valamint IL-1 és IL-18
termelődésen keresztül gyulladáshoz vezet (pyroptosis)
Modulálják az antibakteriális hatással rendelkező
autofágiát:
• A LPS, peptidoglikán, a T3SS és az IcsA indukálja az
autofágiát
• Az IcsB és a VirA gátolja az autofágiát, ami biztosítja a
baktérium xenofágiás destrukciótól való
megmenekülését és az intracelluláris túlélését
 Aktin polimerizációt indukálva, a baktériumok a sejten
belül és sejtek között is mozognak
8
Intracelluláris
Shigella
A T3SS-en keresztül kibocsátott effektorok

INFLAMMASZÓMA:
Ipaf=ICE-protease-activating factor;
NLR=Nod-like receptor család
ASC=apoptosis-associated speck-like
protein containing a C-terminal caspase
recruitment domain; adaptor protein
Kaszpáz-1=cisztein proteáz
szekréció
A Shigellák T3S rendszerének effektor fehérjéi:
Intercellular Spread (IcsA, B és SopA) fehérjék

Szerepük: A TERJEDÉS szolgálatában állnak
IcsA
•Kötődik és aktiválja a N-WASP nevű fehérjét, ezáltal elősegíti az
aktin polimerizációt.
VirA/SopA
•Proteáz, az IcsA-t hasítja.
•Szükséges az IcsA kizárólagos poláris lokalizációjához a baktérium
sejt felszínén, biztosítja a mozgást, meghatározva annak irányát.
IcsB
•Ez a protein biztosítja a baktérium leválását a nyúlványok csúcsáról.
9
A Shigella intra- and inter-cellularis terjedése
=IcsA
A baktérium egyik pólusán elhelyezkedő IcsA kötődik és

aktiválja az N-WASP (Wiscott-Aldrich syndrome protein)
nevű fehérjét. Az IcsA-nak az N-WASP-hoz való kötődése
jelentősen növeli az N-WASP Arp2/3 (actin-related protein)
complex iránti affinitását, ezáltal fokozódik az aktin
polimerizáció hatékonysága. A baktérium mozgása további
két fehérjétől is függ: az aktin-depolimerizáló faktor, vagy
cofilin és a capping protein. A cofilin gyorsítja az aktin
monomerek leválását a filamentumok disztális részéről,
ezáltal biztosítja megfelelő szintű aktin monomer jelenlétét.
A capping protein biztosítja, hogy az aktin monomerek
preferenciálisan a bakteriális felszínen lévő aktin
filamentumokhoz kötődjenek.
A Shigella intra- and inter-cellularis terjedése
10
A Shigella invazivitásának modellje
A Shigella membrán
kitüremkedést indukál
(ruffling)
CD44
5 1
integrin
Aktin
polimerizáció
A vakuólum A kettős
PYROPTOSIS lízise burok lízise
AUTOPHAGIA
IL-1
IL-18
A PMN sejtek a fertőzés

helyszínére vándorolnak
A Shigellák által okozott colitis patogenezise
IL-18
PYROPTOSIS
IL-18
11
Bizonyos Shigella dysenteriae törzsek exotoxint, ún Shiga toxint (Stx)
termelnek
 Az Stx szerkezete (A-B toxin)
Katalitikus A alegység + Pentamer szerkezetű B alegység
 Az Stx típusai
Stx típus Variáns
Stx1 Stx1, Stx1c, Stx1d
Stx2 Stx2(Stx2a), Stx2c, Stx2c2, Stx2d, Stx2dactivatable, Stx2e, Stx2f
 Az Stx receptora
Globotriaosylceramide (Gb3)
A Shiga toxin (Stx) hatásmechanizmusa
 Az Stx kötődik a sejtek felszínén lévő globotriaosylceramide (Gb3) receptorhoz

 Az Stx endoszómába kerül
 Az Stx-tartalmú endoszóma retrográd transzport révén előbb a transz-Golgi hálózatba,
majd az endoplazmatikus retikulumba (ER) jut
 Az ER-ban a Stx inaktiválja a riboszómákat, ezáltal gátolja a fehérje szintézist, ami
sejtpusztuláshoz vezet
12
Az Stx hatására kialakuló HUS (Hemolytic Uremic
Syndrome) mechanizmusa
 Az Stx felszívódik a béltraktusból és a véráramba kerül.
 A véráramban, az Stx fehérjeszintézist gátló hatása folytán endotel károsodás alakul ki.
 Az endotel károsodás gyulladást indukál, fokozva citokinek és kemokinek termelődését és
a komplement aktiváció alternatív útjának működését.
 A mikrocirkulációban thrombosisok alakulnak ki, romlik a szervek vérellátása, ami szerv-
specifikus diszfunkciókhoz vezet.
 Az Stx határára a KIR és a vese a legérzékenyebb.
 A vese működés romlása urémiát és vese elégtelenséget okoz, ami gyakorta maradandó.
Endotél károsodás
Fehérjeszintézis gátlása
↑ Gyulladás
↑ Citokinek
↑ Kemokinek
↑ Microthrombosisok
kialakulása
↑ Komplement
aktiváció alternatív útja
DYSENTERIA
Jellemző klinikai tünetek
hasmenés,
láz,
tenesmus,
kis volumenű nyákos, véres,
gennyes széklet
13
Felszívódási zavar, naponta 200-300 ml szérum fehérje
veszteség, nitrogén készlet kimerülése, gyermekkorban
malnutritio, növekedésben való visszamaradottság
Az immun faktorok depletioja növeli egyéb fertőző

betegségek iránti fogékonyságot, ezáltal a mortalitást
Komplikációk:
•bacteriaemia,
•reaktív arthritis,
•convulsio,
•encephalopathia,
•haemolyticus anaemia,
•thrombocytopeniás purpura és
•acut veseelégtelenség
•hemolyticus-uremiás sy.,
A dysenteria kórbonctani és kórszövettani

jellemzői
14
Epidemiológia
Shigella dysenteriae
• A történelem során nagy járványokat okozott, ma
ritkán izolálják
Shigella boydii
• Szintén ritkán okoz nagy járványokat napjainkban
Shigella flexneri
• Globális elterjedtsége nagy mértékű, főleg a
fejlődő országokban fordul elő
Shigella sonnei
• Szintén igen elterjedt világszerte, főleg fejlett
országokban okoz nagy járványokat
A S. sonnei és a S. flexneri fertőzések aránya
A S. sonnei fertőzések gyakoriságának növekedéséért felelős körülmények:

• A kontaminált víz készletek Plesiomonas shigelloides baktériumot tartalmaznak. A P. shigelloides
expozíció védelmet biztosít S. sonnei fertőzéssel szemben. A nem megfelelő ivóvíz hálózattal
rendelkező országokban a P. shigelloides fertőzés gyakori, ebből adódóan a S. sonnei viszont ritka, a
P. shigelloides baktériummal szemben fennálló széleskörű immunitásnak köszönhetően. Az ivóvíz
minőségének globális javulása csökkenti a P. shigelloides mennyiségét a vízben, így a lakosság
körében nem alakul ki a S. sonnei-vel szemben keresztvédettség.
• A S. sonnei képes szimbiózisban élni az Acanthamoeba castellanii protozoonnal, amely ellenálló a víz
klórozásával és más kedvezőtlen környezeti hatásokkal szemben. A S. sonnei tehát az Acanthamoeba-t
megfertőzve sokáig túlélhet a külső környezetben. Ezzel szemben a S. flexneri nem tud szaporodni az
amoebaban.
• A S. sonnei többféle antimikrobiális rezisztencia génnel rendelkezik, mint a S. flexneri.
15
Bangladeshi dysenteriás gyermek
Shigella dysenteriae széklet mintában
16
Tenyésztés:
Szelektív-differenciáló
táptalajokon:
Eozinmetilénkék
MacConkey
ENDO
SS=Salmonella/Shigella
agar
Biokémiai tulajdonságok:
glukóz:+
laktóz:(kivéve a Shigella
sonnei-t, ami késői laktóz-bontó),
ureáz:,
indol:,
H2S:,
oxidáz:
TH/prevenció
Felnőttek esetén: Ciprofloxacin

Gyermekek esetén:nincs egységes álláspont
Lehetőségek:
Ampicillin (rezisztencia nő)
Trimethoprim-sulphamethoxazole
Harmadik generációs cephalosporinok (cefdinir, cefditoren,
cefixime, cefotaxime, cefpodoxime, ceftazidime, ceftazidime/avibactam,
ceftibuten, ceftizoxime, ceftriaxone, Claforan, Rocephin, Suprax)
Jelenleg nincs vakcina
17
LISTERIA
YERSINIA
PROTEUS
2021
Dr. Megyeri Klára
Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar,
Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet
Listeria
1
Listeria monocytogenes
Előfordulás
A természetben igen elterjedt, talajban, vegetáción, természetes
vizekben, állati és emberi excretumokban egyaránt előfordul
Gram-pozitív, peritrich csillós, tok és spóra nélküli pálcák vagy coccobacillusok
Mozgása hőmérsékletfüggő; szobahőmérsékleten mozog, 37 oC-on nem
Tenyésztés
Egyszerű (agar) tt-on is tenyészthető, VA tt-on  hemolízist okoz
Hűtőszekrény (4oC) hőmérsékletén is szaporodik!
Szelektív tenyésztésére tripaflavin, nalidixsav, natív vérsavó tartalmú táptalaj használható
CAMP pozitív
Listeria monocytogenes pozitív CAMP teszt
CAMP = ChristieAtkinsMunch-Petersen
2
Pathogenesis
A Listeria monocytogenes képes áthatolni:

az intestinalis barrieren,
a vér-agy gáton
és a placentáris barriereken keresztül is.
Ezen események rendkívül fontosak a listeriosis
pathomechanizmusában.
A Listeria fakultatív intracelluláris patogén, mely
képes szaporodni az epithelialis sejtekben és a
makrofágokban.
 A baktérium adhézióját internalin nevű virulencia faktora segíti a

baktériumnak az epitheliális és immunsejtekhez való
kapcsolódását.
 Az internalin receptora az E-cadherin, ami az adhéziós
molekulák cadherin szupercsaládjába tartozik.
3
 A Listeria három virulencia faktorral rendelkezik, melyek segítik a baktérium
fagoszómából való menekülését a citoplazmába:
(i) a listeriolysin (LLO), (ii és iii) 2 phospholipase C enzim.
 Az LLO a cholesterol-dependens cytolytikus toxinok családjába tartozó
multifunkcionális virulencia faktor, melynek hatásai:
• Pórusképzést indukál
→ sejt lysis, szövetkárosodás
→ segíti a baktériumnak a fagoszómából és az endoszómából való
kijutását
• Lipid raftokhoz kötődik
→ modulálja a celluláris signal transzdukciós mechnizmusokat
→ széles spektrumú celluláris hatások
• Autofágiát indukál az AMPK útvonalon keresztül
• Hiszton modifikációkat indukál
→ modulálja a transzkripciót
• Inflammaszóma összeszerelődést vált ki
→ IL-1 termelés 
• Mitokondriumok fragmentációját okozza
LLO pore formation
LLO
1. Az LLO sejt lysist

okoz
2. és 3. Az LLO segíti a
baktérium
citoplazmába jutását
1 a fagoszómából
4
Az LLO lipid raftokhoz kötődve jelátviteli utakat aktivál
Az LLO autofágiát indukál és gátolja a NADPH oxidázt
• Az LLO károsítja a fagoszóma és az

endoszóma membránját.
• A membrán töredékekhez ubiquitin
(Ub), galectinek, és az autofágiás
membrán protein p62 és LC3
kapcsolódik.
• A citoplazmába jutó baktériumhoz is
kötődik az LC3.
• Az LLO gátolja a NADPH oxidázt
(NOX2 NADPH Ox) azáltal, hogy
megakadályozza annak a
fagoszómába való jutását. Ez védi a
baktériumot a ROI károsító
hatásaitól.
5
Foszfatidilinozitol-specifikus foszfolipáz C (PI-PLC), és a széles-
spektrumú foszfolipáz (PC-PLC):
• Elősegítik a kettős-membránú vacuolumok lysisét és a baktérium
sejtről sejtre való terjedését.
• Gátolják az autofágiát a baktérium citoplazmába jutását követően.
•A citoplazmába kerülő baktériumok a celluláris aktin

polimerizációját idézik elő, ami az üstökös csóvájára emlékeztető
filamentum formájában tolja előre a baktériumot. Az aktin
polimerizációt az ActA, aktin polimerizáló fehérje, indukálja.
•A fertőzés ezáltal disszeminálódhat.
6
A Listeria adhéziója és a fagoszómából való kiszabadulása
A Listeria intra- és intercelluláris terjedésében fontos szerepet

játszik a polimerizált aktin filamentum
7
A Listeria monocytogenes elsősorban állatokat betegít meg, vetélést,
meningoencephalitist okozhat. Gyakori a tünetmentes hordozás.
Az ember kevésbé fogékony, de bizonyos körülmények, mint:
•Terhesség
•Újszülött-és időskor
•Immunszuppresszált állapot hajlamosítanak a fertőzésre.
Klinikailag:
•Súlyos gastroenteritis
•Anyáról csecsemőre terjedő fertőzés
•Központi idegrendszeri fertőzés formájában jelentkezhet a
betegség.
A listeriosis pathogenesise
Rezervoár A fertőzés módja Betegség kockázati csoportok szerint

Élelmiszerek: részlegesen megfőzött
hús (hal, baromfi, marha, sertés), lágy
sajt, mosatlan zöldség
Egészséges gyermekek és felnőttek:

Tünetmentes hordozás
Terhes nők:
Sepsis
Neonatalis fertőzés
Immunszuppresszáltak:
Meningitis
Sepsis
Egyéb
Környezeti minták: talaj, víz,

növényzet
8
A listeriosis pathogenesise
Listeriosis klinikai formái

1. Listeria gastroenteritis
•Lázas gastroenteritis
•Élelmiszer közvetítette nem invazív diarrhoeae
•Lappangási idő: 1-2 nap
•Hasmenés időtartama: 1-3 nap
•A hasmenés valószínűsége nő a Listeria inoculum nagyságával
(fertőző inoculum: 109 CFU)
•A láz, a hasmenés és a myalgia tüneti kezelésre megszűnik
2. Terhességi listeriosis
•A Listeria szaporodik a placentában, és a terhességben csökkent
celluláris immunitás miatt infekciót okoz.
•A fertőzés rendszerint enyhe, és magától gyógyul; néha azonban KIR
infekció is kialakulhat.
•Tünetek: influenzára emlékeztetnek; láz, myalgia, arthralgia,
hátfájás, fejfájás
•KIR érintettség esetén: fentiek + meningitis tünetei
•Intrauterin infekció előfordul, abortus, koraszülés, koraszülés és
halvaszülés léphet fel.
9
3. KIR listeriosis
A Listeria predilekciós helye: az agyhártyák és az agytörzs.
Klinikai manifesztációk:
•Meningitis,
•Ventriculitis (főleg a IV. kamrában)
•Cervicalis myelitis
•Agytályog (10%-ban), gyakran a thalamusban, hídban, medullaban;
magas halálozással jár
Klinikai tünetek:
•Mentalis status változás
•Fokális és generalizált görcsök (25%-ban)
•Agyidegbénulás
•Stroke-szerű tünetek
•Mozgászavar: tremor, myoclonus, ataxia
•Tarkókötöttség kevésbé gyakori, a betegek gyakran agytörzsi
encephalitissel jelentkeznek
4. Neonatalis listeriosis
KORAI KÉSŐI
Fertőződés módja in utero postpartum
Tünetek az anyában láz, fejfájás szülés előtt néhány nappal tünetmentes
Szülés ideje koraszülés normál
Kezdet 1,5 nap 14 nap
Klinikai kép sepsis aspecifikus tünetek
Egyéb manifesztáció chorioamnionitis, respiratory distress sy., meningitis

pneumonia, meningitis, myocarditis,
granulomatosis infantiseptica
10
Generalizált Listeria monocytogenes fertőzés újszülöttön, ez a
klinikai állapot granulomatosis infantiseptica néven ismert;
a bőrön (A) és
a belső szervekben (B, máj) disszeminált pyogranulomatosus
léziók jelennek meg
A. B.
Terápia:
Választandó antibiotikum kombináció:
Ampicillin+aminoglikozid (gentamicin)
Szóbajövő egyéb antibiotikumok:

• TMP/SMX
• Makrolidek
• Carbapenemek (meropenem)
Kezelés időtartama: 21 nap
11
Yersinia
•Az Enterobacterales rend Yersiniaceae családjába tartoznak
•Gram-negatív, spórát nem képző pálcák
•Fakultatív anaerobok, oxidáz-, kataláz+, nitrát reduktáz+, fermentatív
glukózbontás gáztermelés nélkül
Humán patogén speciesek:
Yersinia pestis (csilló nélküli)
Yersinia enterocolitica (peritrich csillós, 22-25 C-on, 37 C-on viszont nem)
Yersinia pseudotuberculosis (peritrich csillós, 22-25 C-on, 37 C-on viszont
nem)
Virulenciafaktorok
Kromoszómálisan kódolt fehérjék
Plazmidon kódolt fehérjék:
Egy 70 kb méretű plazmid (pYV) kódolja a Yersiniák
legfontosabb virulencia faktorait. Ez a plazmid minden
Yersinia speciesben megtalálható.
A Yersinia pestis esetében további 2 plazmid:

+1. 110 kb plazmid, amely egy hőlabilis F1 tokantigént (Frakció 1) és egy
toxint kódol. Az F1 antifagociter hatással rendelkezik.
+2. 9.5 kb plazmid, amely egy ún. plazminogén/koaguláz aktivátor
enzimet (Pla) kódol, mely 37 oC-on a fibrin és az extracelluláris matrix
fehérjék degradációját idézi elő, és gátolja a gyulladásos válasz kialakulását,
ezáltal nagy mértékben segíti a fertőzés disszeminálódását, továbbá a Yop-
ok expresszióját szabályozva elősegíti a baktérium intracelluláris túlélését a
monocitákban. 37 oC alatt a Pla koagulázként funkcionál, ami az acralis
gangrena kialakulásában játszhat szerepet.
12
A humán Plg rendszer fiziológiás szerepe (A)
A Y. pestis Plg rendszerre gyakorolt hatásának szerepe az
invazivitásban (B)
A. B.
Plazminogén
tPA
Y. pestis uPA
Pla
Plazmin
2-antiplazmin PA inhibitorok
2-makroglobulin (PAI) Plg
Fibrin
degradálódás
Pro-hormonok, Plazmin
növekedési faktorok
Laminin, proteolitikus hasítása
fibronektin
degradálódás
Prokollagenáz Kollagenáz
Kollagén
degradálódás
A Yersiniák pYV plazmidján kódolt virulenciafaktorok:

1. Adhéziós és inváziós fehérjék
Invasin (inv), Ail, YadA
- a YadA kötődik a fibronektinhez,
- a YadA és az Inv kötődik az 1 integrinhez,

ezen fehérjék a kórokozók megtelepedését, az invazivitást és a
szérumrezisztencia kialakítását szolgálják
2. Szekretált antifagociter hatású fehérjék (11 Yops=Yersinia outer proteins)
THEMPO
37o-on fejeződnek ki, többségük csak alacsony Ca2+ koncentráció esetén
A III. típusú szekréciós rendszerrel (T3SS) jutnak az emberi sejtekbe
Hatásmechanizmusuk:
- azon szignál transzdukciós folyamatokat gátolják, amelyek a fagociták
számos biológiai funkcióját mediálják (kórokozó bekebelezése,
elpusztítása)
- modulálják a fagociták cytokin termelését (TNF-, IL-10)
- a sejtek aktin filamentumait károsítják
- közvetlen sejtkárosító hatást gyakorolnak a fagocita sejtekre
3. A Yops processingjében és szekréciójában szerepet játszó fehérjék (Ysc=T3S,
Syc)
13
A Yop virulon 3 fő komponensből épül fel: a Ysc injectisoma, a Yop effektorok és a Yop
transzlokátorok. A Yersinia Yop virulon az immunrendszerrel való közelharcra szolgáló pathogenitási
tényezők összessége
Yop=Yersinia outer protein, Ysc=Yop secretion, Syc=specific Yop chaperone
14
A Yersinia Yop-ok számos jelátviteli utat gátolnak a makrofágokban
YopH (PTPáz)
Yop E, O, T
(GAP,
Ser/Thr kináz, cisztein
proteáz ) YopP
(cisztein proteáz)
YopP
(cisztein proteáz)
Fagicitózis
ROI
Fagocita
mozgása
Gyulladás
Apoptosis
A Yop fehérjék – a jelátviteli utak működésének gátlása révén- számos biológiai hatást
váltanak ki, így:
Gátolják a fokális adhéziós komplexek kialakulását, károsítják a citoszkeletont; ezáltal
akadályozzák a fagocitózis folyamatát
A makrofágokban apoptotikus pusztulást idéznek elő
A cytokinek termelődésére gyakorolt hatásuk révén gátolják az immunválaszt
Pyroptosis ↓
Autophagy ↓
15
A Yersinia immunrendszerre gyakorolt lehetséges hatásai
Yersinia enterocolitica
A Y. enterocolitica előfordulása
A Y. enterocolitica fő állati rezervoárja a sertés, de számos más állatból is
izolálható: rágcsálók, nyulak, juhok, szarvasmarhák, lovak, kutyák és
macskák is hordozhatják.
A fertőzés kontaminált étel fogyasztását követően alakul ki; gyakorta nyers
vagy nem kellően hőkezelt sertéshús fogyasztása után. Nyers sertés bél
(belsőség) készítése különösen kockázatos. Nem-pasztőrözött tej, illetve
kontaminált víz ivása is fertőződéshez vezethet. Esetenként a hordozó állattal
való kontaktus után is kialakulhat a betegség. Ritkán vér transfusio révén is
terjedhet a fertőzés.
Prevenció
•Nem kellően hőkezelt sertéshús fogyasztásának kerülése.
•Pasztőrözött tej, illetve tejtermékek fogyasztása.
•Alapos, szappanos kézmosás étkezés előtt, ételek készítése során, nyers hús
érintése után és állatokkal való kontaktus után.
16
• A szervezetbe jutó Y. enterocolitica
terminal ileum és a proximalis colon
Patogenezis területén penetrál az epithelialis
sejteken és Peyer plakkokon
keresztül.
• A M-ok fagocitálják a Y.
enterocoliticat.
• A M-okban a baktérium túlél,
szaporodik és eljut a mesenterialis
nyirokcsomókba, nyirokutakba
valamint a véráramba, majd a májba
és lépbe.
• A fertőzés hatására necroticus gócok
alakulnak ki a Peyer plakkokban és a
colon ascendens-ben.
• A mesenterialis lymphadenitissel járó
esetek többnyire enyhe lefolyásúak.
• A septikaemia-val járó eseteket
arthritis, meningitis, pneumonia,
MLN=mesenteriális nyirokcsomó osteomyelitis, endocarditis, mycoticus
aneurysma kialakulása kísérheti;
prognosisa rosszabb.
Yersinia enterocolitica patogenitása
A Yersinia enterocolitica által okozott fertőzések:

1. Enterocolitis
2. Mesenteriális lymphadenitis, ileitis terminalis, appendicitist
utánzó kórforma
3. Pharyngitis, pneumonia, empyema, tüdő tályog
Reaktív komplikációk, gyakoriak HLA B27
hisztokompatibilitási ag.-t hordozó egyéneknél:
•arthritis
•spondylosis ankylopoetica
•erythema nodosum
Terápia: TMP/SMX, fluoroquinolonok, III.-generációs cefalosporinok,

aminoglikozidok, tetraciklinek (Doxycyclin)
17
Az enterocolitis és a mesenterialis lymphadenitis a Yersinia
enterocolitica fertőzés leggyakoribb manifesztációi
Yersinia enterocolitica

Megtelepedés a vékony- és vastagbélben

A baktériumok szaporodása a lymphoid folliculusokban RES
hyperplasiát okoz

GYULLADÁSOS VÁLASZ

TÜNETEK:
Enterocolitis (appendicitis tüneteit utánozza)
Mesenteriális lymphadenitis, ileitis terminalis
KOMPLIKÁCIÓK:
arthritis,
erythema nodosum,
spondylosis ankylopoetica
Yersinia pseudotuberculosis
Y. pseudotuberculosis előfordulása
 A Y. pseudotuberculosis főleg a rágcsálókban, a madarakban és szórványosan a
legkülönfélébb házi-, vadon élő és állatkerti állatokban fordul elő.
 Az állatokban heveny, lázzal, bélgyulladással, hasmenéssel járó septikaemiát vagy
idült, a bélben, a mesenterialis nyirokcsomókban és a különféle belső szervekben a
gümőkórra emlékeztető, gyulladásos-elhalásos gócok képződésével járó betegséget
okoz.
 Kimutatható a talajból, természetes vizekből, tejből, húsból, hűtőházban tárolt
gumós növények és zöldségfélék felületéről (répáról, burgonyáról, hagymáról stb.)
is.
 Emberben beteg állatok környezetében halmozottan fordul elő.
Járványtan
 A fertőződés rendszerint szájon át, vadon élő rágcsálóktól, madaraktól vagy
baktériumhordozó, -ürítő egyéb állatoktól származik, a kórokozót tartalmazó
ürülékkel szennyezett étel, ivóvíz elfogyasztása útján.
 Bekövetkezhet azonban a fertőződés bőrsérüléseken keresztül.
 A fertőzést ízeltlábúak is közvetíthetik, ha azok korábban fertőzött állatokból
szívtak vért.
18
A Yersinia pseudotuberculosis által okozott fertőzések
Pathogenesis
• A szervezetbe jutó kórokozó a terminalis ileum és a proximalis colon területén
penetrál az epithelialis sejteken és Peyer plakkokon keresztül.
• A M-ok fagocitálják a Y. pseudotuberculosist.
• A M-okban a baktérium túlél, szaporodik és eljut a mesenterialis
nyirokcsomókba, nyirokutakba valamint a véráramba.
• A fertőzés hatására necroticus gócok alakulnak ki a Peyer plakkokban és a colon
ascendens-ben.
• A mesenterialis lymphadenitissel járó esetek többnyire enyhe lefolyásúak.
• A septikaemia-val járó esetek prognosisa rosszabb; immunszuppresszáltakban
27% is lehet a halálozás.
Humán kórformák:
1. Benignus forma: mesenterialis lymphadenitis. Jellemző tünete a láz és
a hasi fájdalom, ami az appendicitis tüneteit utánozza. A hasmenés nem
jellemző tünet.
2. Septicus forma: súlyosabb tünetek, metasztatikus tályogok
Th: trimethoprim-sulfamethoxazol, ciprofoxacin, ofloxacin, tetraciklinek

(Doxycyclin), aminoglikozidok, ceftriaxon
A Yersinia pestis a pestis="fekete halál" kórokozója
19
1. pandémia: 540; 100 millió halott
2. pandémia: 14. század (1346-1352) = FEKETE HALÁL; 20 millió halott
3. pandémia : 1894-1925 (modern kori)
Alexandre Yersin (1863-1943)

Shibasaburo Kitasato
Ông Năm (Nam Úr/Az Ötödik)
20
A Yersinia pestis patogenitása
1. Inokulációs infekció/Bubopestis
Fertőzött patkánybolha csípése
↓
Pustula a patkánybolha csípése helyén,
↓
Lymphadenitis (haemorrhagiás nyirokcsomó gyulladás)=BUBO
↓
Bacteriaemia
↓
Gyulladás a nyirokszervekben, májban, lépben, agyban, vesében,
tüdőben, láz.
2. Inhalációs infekció/Tüdőpestis
Yersinia pestis belégzése → Fulmináns haemorrhagiás pneumonia,
pleuritis, a bőrön pustulosus kiütés, sepsis, DIC, shock
A Yersinia pestis patogenitása
Természetes Városi ciklus

ciklus
vadon élő vadon élő

patkány patkánybolha
rágcsáló rágcsáló bolhája
Fertőzött bolha megcsípi

az embert
BUBOPESTIS
TÜDŐPESTIS
gyors emberről emberre terjedés
21
VEKTOR
Patkánybolha (Xenopsylla cheopis)
REZERVOÁR
Fekete patkány (Rattus rattus) Préri kutya
Barna patkány (Rattus norvegicus)
BUBOPESTIS TÜDŐPESTIS
1. Kórokozó bejutása
4. Kórokozó kijutása
3. Kórokozó kijutása
3. Betegség:
(magas contagiositas)
Bubo (fekete, bevérzett
nyirokcsomók)
Pneumonia
Sepsis
2. Betegség:
Vérzés belső szervekben
Pneumonia
Sepsis
2. Terjedés: nyirokutakon;
(halálozási arány 100%)
szisztémás fertőzés kialakulása
1. Kórokozó bejutása:
fertőzött bolha csípésével
22
Yersinia pestis infekció által okozott klinikai
szindrómák:
Bubopestis
Primer szeptikémiás pestis
Primer pneumoniás pestis
Meningitis
Pharyngitis
Pestis minor
Szubklinikus infekció
Bubopestis
A Y. pestis-t tartalmazó vért elfogyasztó bolha proventriculusában (egy szerv
az oesophagus és a gyomor között) a baktérium koaguláz enzimet termel, a
lenyelt vér így megalvad és passzázszavart okoz. A következő étkezés során a
bolha a regurgitációval próbálja meg a proventriculusát eltömő véralvadékot
eltávolítani, ekkor 25,000 - 100,000 Y. pestis-t juttat a sebbe.
A bolhacsípés helyén papula, vesicula illetve pustula képződhet, de ez az
esetek kb 10%-ában fordul csak elő. A baktérium a nyirokutakon keresztül a
regionális nyirokcsomókba jut.
A nyirokcsomókban a granulociták és a makrofágok fagocitálják a
baktériumot. Míg a granulociták képesek a Yersinia pestist elpusztítani, addig
a baktérium a monocitákban túlél, sőt szaporodik. A regionális
nyirokcsomókban végül haemorrhagiás necrosis jön létre. A gyulladásos
folyamat hatására a nyirokcsomók megnagyobbodnak, a környező
szövetek is oedemássá válnak, fájdalmas lymphadenomegalia alakul ki,
melyet bubo-nak nevezünk.
A baktérium gyakran betör a véráramba, megfertőzi a távolabbi
nyirokcsomókat és egyéb belső szerveket (máj, lép, tüdő). Sepsis,
disseminated intravascular coagulation (DIC), és shock fejlődik ki.
Kezelés hiányában a sepsis végül halálhoz vezet.
23
Bubopestis
Pneumonás pestis
A Yersinia pestis a tüdőkbe direkt inhalációval (primer pneumoniás pestis)
vagy hematogén úton (secunder pneumoniás pestis) juthat bubopestisben
illetve primer szeptikémiás pestisben szenvedő betegeknél.
A primer pneumoniás pestis során a baktériummal szennyezett aeroszol
belégzésével jöhet létre, amikor az aeroszol származhat fertőzött embertől és
állattól (állati tetem). A fertőző dosis kicsi: 100-500 baktérium elegendő a
fertőzés létrejöttéhez.
A pneumoniás pestis klinikai jellegzetességei:

•Súlyos intra-alveolaris oedema és tüdő pangás
•Trachealis és bronchialis mucosa bevérzések
•Fibrinosus pleuritis és subpleuralis vérzés az exudativ pneumonia felett
•A hilusi nyirokcsomók gyulladása
•A baktérium gyakran betör a véráramba, bacteriaemia révén elárasztja a
szervezetet, DIC és shock alakul ki.
•Antibiotikum terápia hiányában (ie, az első 24 órán belül), a sepsis halálhoz
vezet (általában néhány nappal a fertőzés kezdetétől számítva). A kezeletlen
esetek halálozási aránya ~ 100%.
24
Szeptikémiás pestis
Primer szeptikémiás pestis kialakulását nem előzi meg bubopestis; a

szekunder szeptikémiás pestis pedig mind bubopestis, mind pedig
pneumoniás pestis során felléphet.
A szeptikémiás pestis során sepsis szindróma, DIC, és shock jelentkezik.
A betegség késői stádiumában nagyfokú bacteriaemia fordul elő, így a
kórokozó könnyen kimutatható a perifériás vér kenetében. Gyakori a lép-
máj- vese- bőr- és agy érintettsége. Meningitis, valamint bevérzések a
bőrben és a vesékben gyakran megfigyelhetőek.
A Yersinia pestis perzisztálhat a nekrotikus szövetekben antibiotikum
kezelés után is és negatív hemokultúra ellenére. A Yersinia pestis
valószínűleg bennreked a rossz keringésű szövetekben; (1) az
antibiotikumoknak a hipoperfundált szövetekbe való elégtelen penetrációja és
(2) a baktérium azon képessége folytán, hogy képes túlélni a lokális védekező
mechanizmusok közepette is.
Pneumoniás/Septicaemiás pestis
25
Laboratóriumi diagnosis/Minta gyűjtés és transzport
Bubo aspiratum:
—Steril fiz só oldatos aspirátum (1.0 ml fiz. só)
—Transzport: fecskendő; vagy a minta átrakható steril tároló edénybe, szállítás szobahőn (22°C-
28°C), beérkezés után azonnali feldolgozás.
—Hűtés (2°C-8°C) várhatóan késedelmes feldolgozás esetén
—Tenyésztést, Gram, Giemsa, Wright, vagy Wayson festést kérni
Szövet:
—A mintát tartalmazó steril edénybe 1-2 csepp fiz. sót kell cseppenteni, a minta kiszáradásának
elkerülése végett
—Transzport: szobahőn, beérkezés után azonnali feldolgozás.
Köpet:
—Tenyésztésre/közvetlen mikroszkópos vizsgálat elvégzésére
—Szállítás szobahőn (22°C-28°C), hűtés (2°C-8°C) várhatóan késedelmes feldolgozás esetén,
beérkezés után azonnali feldolgozás.
—Tenyésztést, Gram, Giemsa, Wright, vagy Wayson festést kérni
Bronchialis folyadék (>1.0 mL):
—Bronchoscopiával nyert mintára akkor lehet szükség, ha a köpet negatív
Vér:
—Szállítás és tárolás szobahőn (22°C-28°C), hűtés tilos
Szérum:
—Szérum minta gyűjtése szállítása és tárolása 4°C-on történjék
A Yersinia pestis bipolárisan festődő coccobacillus,

amely biztosítótűhöz hasonló mikroszkópos képet
mutat.
26
Yersinia pestis kimutatása a vérből a pestis szeptikémiás
formája esetén
Yersinia pestis laboratóriumi azonosítása
Tenyésztés Azonosítás immunfluoreszcenciával
Terápia:
Választandó szerek: Streptomycin, Gentamicin, Tetracyclin, Fluoroquinolon
(moxifloxacin, levofoxacin, ciprofloxacin)
Nem ajánlott szerek: TMP/SMX terápia lassan hat és inkomplett, Penicillinek, cefalosporinok
és makrolidek alkalmazása sub-optimális klinikai hatást eredményez
Chemoprophylaxis: Tetracyclin, TMP/SMX
Aktív immunizálás: van vakcina (elölt baktérium), néhány hónapra biztosít védettséget
27
A pestis elterjedése és előfordulása napjainkban
• Pestis járvány 2017/Madagaszkár

• 2348 eset: 1791 pneumoniás pestis, 341
bubopestis, 1 septicaemiás pestis, 215 k.m.n.
• A WHO fokozott járványügyi készültséget
rendelt el azon országokban, melyek kiterjedt
gazdasági és kereskedelmi kapcsolatban
állnak Madagaszkárral (Komorosz, Etiópia,
Kenya, Mauritius, Mozambik, Réunion, Seychelle-
szigetek, Dél-afrikai Köztársaság és Tanzánia).
28
Pneumoniás pestis előfordulása Madagaszkár különböző területein
Proteus, Morganella, Providencia
Az Enterobacterales rend Morganellaceae családjába tartoznak.

Gram-negatív, peritrich csillós, fakultatív anaerob pálcák.
Speciesek:
Proteus vulgaris
Proteus mirabilis
Proteus penneri
Morganella morganii
Providencia rettgeri
Providencia stuartii
29
A Morganellaceae virulencia faktorai
Virulencia faktor Pathogenesisben játszott szerep

Fimbria Adherencia az emberi szövetekhez
Csilló Rajzás, Húgyutakban való mozgás
Ureáz pH emelkedésevesekő-képződés
Aminosav deamináz -ketosavak képződése, melyek szideroforként funkcionálnak
Hemolysinek Cytotoxicitás
Invazivitás Emberi sejtekbe vaó penetráció
Exopolysaccharidok Biofilm és vesekő-képződés
LPS Immunmoduláló, pro-inflammatorikus hatás
A proteusok rajzása
30
A proteusok rajzása
Az ammónia hatására kialakuló lúgos vizelet pH mellett fokozódik a sók

kicsapódása és kristályok képződése; így struvit (MgNH4PO4).6H2O) és hidroxi-
apatit karbonát ([Ca10(PO4CO3OH)6].OH) kövek képződnek. A vesekövesség
elzárhatja a húgyutakat, károsítja a szöveteket, ami akár vese elégtelenséget is
előidézhet.
31
A Proteus csoportokba gyűlve szaporodik a húgyutak lumenében, ami
urothel károsodáshoz, ásványi anyagok kicsapódásához és kő-
képződéshez vezet.
32
A Proteusok által szintetizált virulencia faktorok
jelentősége különféle húgyúti infekciókban
A Proteus genus által okozott fertőzések

• Húgyúti fertőzések (cystitis, pyelitis, pyelonephritis)
• Kőképződés a húgyutakban
• Pneumonia
• Sepsis, metastaticus fókuszok kialakulása
• Nosocomialis infekciók
A Providencia genus által okozott fertőzések
• Egyéb szervek fertőzései: sebfertőzés, bőr-lágyrész infekciók,
meningitis, pneumonia lélegeztetett betegnél, epeúti fertőzés
• Ritkán bacteriaemia
A Morganella genus által okozott fertőzések
• Egyéb szervek fertőzései: sebfertőzés, bőr-lágyrész infekciók,
meningitis, pneumonia lélegeztetett betegnél, epeúti fertőzés
• Ritkán bacteriaemia
33
Empirikus terápia Proteus, Morganella és Providencia
fertőzésekben:
Szövődménymentes UTI/pyelonephritis:
 Harmadik generációs cephalosporin vagy piperacillin/tazobactam
Hospitalizált, kritikus állapotú beteg esetén:
 Carbapenemek, ceftazidim-avibactam (III.g.), ceftolozan-tazobactam
(V.g.), amikacin és cefepim (IV.g.)
Rezisztencia:
ESBL termelő MDR törzsek előfordulása viszonylag ritka (<5%)
Carbapenemase termelés ritka, de előfordul
Ampicillin, cephalexin rezisztencia gyakori
Fluoroquinolone rezisztencia gyakori
Morganellaceae elkülönítése biokémiai sajátosságaik alapján
Species Ureáz Citrát Indol Szacharóz H2S FDA GG
P. vulgaris + v + + + + v
P. mirabilis + v ‒ ‒ + + +
M. morganiii + ‒ + ‒ ‒ + v
P. rettgeri + + + + ‒ v v
P. stuartii ‒ + + + ‒ + ‒
Mindegyik faj oxidáz-negatív
FDA= fenilalanin-deamináz
GG = glükózbontás gáztermeléssel
V = különböző törzsek esetén változó
34
SALMONELLA GENUS
Burián Katalin
2021.
A salmonellák nevezéktana
Hivatalosan: Salmonella enterica subsp. enterica serovar Typhi = Salmonella Typhi

Salmonella genus
Az Enterobacteriaceae család tagja

A család közös morfológiai/biokémiai jellemzői
 Gram-negatív pálcák
 Oxidáz negatívok
 Fakultatív anaerobok
 Glükóz pozitívok
Salmonellák
Morfológia
Csillóval rendelkeznek (peritrich)
Néhány species tokot termel
Biokémiai jellegzetesség
Laktóz negatív (kivéve Arizona csoport)
Ureáz negatív
Kén-hidrogén pozitív
A Salmonellák tenyésztése
Bizmut-szulfit agar
Brillant zöld agar
SS agar
A Salmonellák szerológiai
csoportosítása
O antigén
Mozaiktípusú antigén
Az LPS O-specifikus oldallánca
Csoport-specifikus epitóp hordozása – csoportosítás: A, B,
C, D stb.
H antigén
Csilló antigén
Mozaiktípusú, bifázisos (H1, H2)
In vitro tenyészetben ellenanyaggal szinkronizálható
Vi antigén
Tokszerű
Csak néhány species rendelkezik vele
Salmonella Typhi
Salmonella Paratyphi C
Salmonella Dublin
A salmonellák gazdaspecifitása
 Széles gazdaspecifitással rendelkező szerotípusok
Legkülönfélébb állatokban fordulnak elő
Zoonozisként átkerülve emberben gastroenteritist okoznak
S. Enteritidis
S. Typhimurium
(több mint 2000 serovar)
 Egy meghatározott állatfajhoz adaptálódott szerotípus

Az állatban súlyos fertőzést okoznak
Emberben gastroenteritist, de kisgyermekekben invazív vagy fokális
fertőzéseket
S. Cholerasuis (sertés)
 Emberhez adaptálódott szerotípus

Állatban nem fordulnak elő
Szigorúan emberről emberre terjed (széklet maradvány útján)
S. Typhi
S. Paratyphi A,B,C
A salmonellák virulenciafaktorai
 Csilló, peritrich csillós – segít átjutni a kedvezőtlen pH-jú területen

 Adhezinek – biofilmképzés
 Tok (Vi antigén) (antiphagocyter)
 Minden S. enterica fajban megtalálható 2 pathogenitási sziget
SPI-1 (Salmonella Pathogenecity Island)
SPI-2
 SPI-1 – T3SS rendszert kódol, amely molekuláris injekcióstűként juttatja be a
gazdasejtbe az inváziós proteineket pl. SipA, SipB, SopB
 Fokozzák a citoszkeleton átrendeződést
 Ennek eredményeként átkaroló nyúlványok jelennek meg a sejten és bekebelezik
a baktériumot
 SPI-2 – a sejten belüli túlélését támogatja (fakultatív intracelluláris pathogén)
 SopB- klorid csatorna zárásával interferálva klorid folyadékvesztést eredményez
 A hőlabilis és a hőstabil enterotoxinok szerepe nem ismert
 Citotoxin – szöveti destrukció
A typhus abdominalis/enterális láz/hastífusz
pathomechanizmusa I.
Az átvitel feko-orális úton történik
A kórokozó:
S. Typhi
S. Paratyphi A
S. Paratyphi B
S. Paratyphi C
 A fertőző dózis viszonylag alacsony (103)
 A baktérium kontaminált étellel, itallal kerül a

szervezetbe
 A bélben az M sejtek veszik fel
 Az M sejtek átadják a macrophágoknak

A typhus abdominalis/enterális láz/hastífusz
pathomechanizmusa II.
A macrophágok segítségével a kórokozó disszeminálódik
Az elődleges bakteriémia során a baktérium szám még
alacsony
A baktérium eljut különböző szervekbe pl. csontvelő lép és ott
szaporodik
Az ezen szervekből kiszabadulva a másodlagos bakteriémia
során a baktérium szám magas
A vérkeringéssel visszajut a májba, majd az epével
kiválasztódik
A baktérium a bélbe kerül, és megtelepszik a Peyer
plakkokban, azok kisebesedését okozhatja
Az érintett bélszakasz perforálódik – peritonitis, sepsis
A hastífusz kezeletlenül az esetek 30%-ban okoz halálozást
A has tífusz tünetei
Az inkubációs idő: általában 1-2 hét (akár 30 nap is lehet)
1. Hét
A testhőmérséklet lassan emelkedik, fluktuáló lázmenet, relatív
bradycardia, gyengeség, fejfájás, hányinger, epistaxis, hasi
fájdalom
Leukopénia relatív limfocitózissal
A baktérium a vérből kitenyészthető
2. Hét
Folyamatosan magas, platószerű láz, delírium, hasi fájdalom,
roseolák a mellkason és a hasi tájékon, hepatosplenomegalia,
transzamináz szintek emelkedése, O és H specifikus
ellenanyagok megjelenése a vérben
3. Hét
Intestinalis vérzések, Pleyer plakkok kifekélyesedése,
bélperforáció, szeptikémia, peritonitis, encephalitis, pneumonia
Az enterális láz diagnosztikája
Tenyésztés
Az első hét során főleg a vérből/ csontvelő biopsziából tenyészthető ki
A második héttől nagyobb eséllyel a székletből
A harmadik héttől a vizeletből is kitenyészthető
 Szelenites dúsító táptalajt követően

 Szelektív táptalajra oltás: Bizmut szulfit, SS táptalaj
 Biokémiai azonosítás, MALDI TOF
 Szerotípus meghatározás (O, H, Vi antigén)
 Fágtípizálás
Szerológiai diagnosztika
A második héttől a vérből IgM típusú agglutináló O és H antigén specifikus
ellenanyagok mutathatók ki
Gruber-Widal reakció
ELISA módszer alkalmazásával
Az enterális láz terápiája
 A terápia nagy kihívás, mert különösen a
fejlődő országokban korábban használt olcsó
anibiotikumok már nem hatásosak
 A S. Typhi rezisztenssé vált a kloramfenikolra,
ampicillinre és a trimethoprim+sulfomethoxazol
kezelésre
 Rendkívül gyakori a fluorokinolon rezisztencia is
az endémiás területen
 Ezért orális cefixim/parenterális ceftriaxon/
orális azithromycin adható
 Sajnos cefixim/ceftriaxon esetén gyakori a
relapsus
 MDR kórokozók esetén: meropenem
A hastífusz megelőzése
A Salmonella Typhi okozta fertőzés megelőzésére 3

típusú vakcina van forgalomban a világon
 A S. Typhi Vi tok poliszacharidot tartalmazó (csak T

independens immunválaszt indukál),
Magyarországon ez érhető el
 A S. Typhi Vi tok poliszacharid konjugálva proteinnel

(T dependens immunválaszt indukál)
 Élő, attenuált (Ty21a) törzset tartalmazó

(szignifikáns nyálkahártya védelmet indukál)
A védőoltás indikációi
 Olyan utazóknak, akik járványos területekre utaznak

 Baktérium hordozók környezetében élőknek
 Olyan laboratóriumi dolgozóknak, orvosoknak
(infektológus), akik a baktériummal megfertőződhetnek
 Szennyvízzel foglalkozóknak (csatornamunkás, mélyépítő)
 Megbetegedett személyek környezetében élőknek
A typhus abdominalis előfordulása
 Évente 16-26 millió eset a világon

 Halálos esetek száma: 200 ezer
 Az esetek többsége:
Közép-Afrikában
Délkelet-Ázsiában
 Magyarországon 1-1 importált
eset fordul elő évente
Typhoid Mary
A salmonella okozta gastroenteritisek forrása
 A fertőzött állatok rosszul hőkezelt húsának tejének fogyasztása

 Fertőzött állat (teknős, kígyó stb.) simogatása
 Fertőzött víz használata pl. zöldségmosás
 Konyha eszközök nem megfelelő használata (csirkehús szeletelés és pl. saláta készítése ugyanazon a
vágódeszkán stb.)
 Nem megfelelő elrendezés a hűtőben
 A tojás helytelen módon való kezelése!
A tojás mint fő veszélyforrás
 A baromfiállomány nagy része fertőződött

salmonellával
 A fertőzött állatokban a baktérium a
vérkeringéssel elkerülhet szaporítószervekbe is, és
megfertőzheti a tojást
 A baktérium jelen lehet a székletükben, a tojáshéj
felületi kontaminációját okozva
 Ha megmossuk, vagy hajszáltörés van rajta a
könnyen bejut a tojás belsejébe, ahol szaporodik
 A tojás héjon van egy védőréteg, ha ezt eltávolítjuk
mosással, a baktérium könnyebben bejut a tojásba
és szaporodásnak indul
A salmonella gastroenteritisek pathomechanizmusa I.
 A gastroenteritist okozó fajok közül valamelyik a

kontaminált étel fertőzés következtében bejut az
emésztőtraktusba
 Az ileum epithel sejtjeihez kötődik, amely az
átkaroló nyúlványokkal/raftokkal bekebelezi
 A baktérium bejuthat még a sejtek között, valamint
az M sejteken keresztül is
 A lamina propriában szaporodik - gyulladásos
hyperplasia alakul ki
S. Enteritidis
 Neutrophil granulocyták jelennek meg, melyek S. Typhimurium
általában meggátolják a szisztémás fertőzést S. Oranienburg
S. Budapest stb.
A salmonella gastroenteritisek pathomechanizmusa II.
 Gyulladásos cytokinek, prosztaglandinok

termelődnek
 Emelkedik a cAMP szint, ami folyadék
elválasztáshoz vezet - hasmenés
 Az esetek egy kisebb részében a baktérium a
macrophágokkal disszeminálódik
 A vérrel a májba, majd az epébe kerülhet
 Epeút elzáródás, kő hajlamosít krónikus
hordozásra
 Ebben az esetben a baktérium időnként ürül és
kitenyészthető a székletből
A salmonella okozta gastroenteritis tünetei
Inkubációs idő:
A kontaminált víz vagy étel fogyasztását követően 8-48
óra
Tünetek:
 Láz
 Fejfájás
 Émelygés, hányás
 Hasi görcsök
 Hasmenés
 Véres széklet (ritkán, súlyos esetben)
 Kiszáradás
A salmonella gastroenteritis kései szövődményei
HLA-B27-hez kapcsoltan jelentkezik

Salmonella fertőzést követően
 Reiter szindróma
ízületi fájdalom
conjunctivitis
urethritis/cervicitis
 Szisztémás fertőzés – szóródás –

lokális gyulladás
 Krónikus hordozás
A salmonella fertőzések terápiája
 A salmonella gastroenteritiseket általában nem kezeljük terápiásan – spontán gyógyulnak, sőt az

antibiotikum elnyújthatja az ürítés idejét
 Tüneti kezelésként – folyadék és só pótlás
 Bélmotilitást csökkentőket tilos adni
 Szisztémás fertőzés, véres széklet esetén (pl. S. Cholerasuis) antibiotikum kezelés szükséges
 S. Typhimurium és S. Enteritidis esetén gyakori a fluorokinolon rezisztencia és/vagy ESBL termelés
 3. generációs cephalosporinok/azithromycin
A gastroenteritisek megelőzése
 Zöldségek, gyümölcsök alapos mosása
 Megfelelő konyhatechnika alkalmazása
 Ételek megfelelő hőkezelése
 Készételek kontaminációjának megakadályozása
 Kézmosás az állatok simogatását követően

A salmonella gastroenteritis előfordulása
ANAEROB BAKTÉRIUMOK I.
Burián Katalin
2021.
Az anaerob baktériumok jellemzői
Obligát anaerob baktériumok
 Szaporodásukhoz nem használnak oxigént

 Nem tenyészthetők légköri levegőn
 Nincs citokróm enzimrendszerük
 Energianyerés a tápanyagok fermentálásával történik
 Hiányzik a szuperoxid-dizmutáz (SOD) és kataláz enzimük
 Elpusztulnak az oxigén vagy a toxikus szabad gyökök hatására
 Szaporodásukhoz alacsony redoxpotenciál szükséges
(darálthúst tartalmazó, tioglikolát táptala)
szigorúan anaerobok: kevesebb, mint 0.5% oxigén jelenlétében képesek csak

szaporodni
mérsékelten anaerob baktériumok: 2-8% oxigén jelenlétében még képesek

szaporodni
Az anaerob baktériumok osztályozása
Spóraképző
Clostridium
Clostridioides
Spórát nem képező

• Gram-negatív anaerob pálcák
• Gram-negatív anaerob coccusok
• Gram-pozitív anaerob pálcák
• Gram-pozitív anaerob coccusok
Clostridiumok
A genusra 4 alapvető tulajdonság
k jellemző:
(1) endospórák jelenléte (terminális,
subterminális, centrális helyzetben)
(2) szigorú anaerob metabolizmus C. tetani (terminális)
(3) a szulfát szulfittá redukálásra való
képtelenség
(4) Gram-pozitív sejtfal
Ezen mikroorganizmusok széles körben

elterjedtek a talajban, természetes és
szennyvizekben, valamint különböző C. botulinum (subterminális)
állatok és az ember gastorintestinális
traktus normál flórájának tagjai
Csillóval rendelkeznek, kivéve a C.

perfringenst, amely tokos baktérium
C. perfringens (centrális)
A Clostridiumok felosztása
hisztotoxikus, gázgangrénát okozó

C. perfringens (C. septicum, C. novyi,
C. histolyticum, C. sordelii)
neurotoxikus
C. tetani
C. botulinum
Clostridium perfringens
C. perfringens
-nagyméretű (0.6 - 2.4 × 1.3 - 19.0 μm),

négyszögletes, Gram-pozitív pálcák
- spóráit ritkán lehet megfigyelni
- a néhány, nem mozgó clostridiumok egyike,
bár laboratóriumi körülmények között gyorsan
benövi a táptalajt
- tokos
- a baktérium gyorsan nő darálthúst és
glükózt tartalmazó táptalajban, melynek
során nagymennyiségű gázt termel
- haemolyticus aktivitással rendelkezik
- a telep körül beta haemolysis, a teleptől
távolabb alfa haemolysis
-négyféle toxint termel, ezek alapján A-E
típus
A C. perfringens kettős haemolysise
Virulencia faktorok
Alpha toxin (Nagler reakcióval kimutatható)
- A legfontosabb és minden C. perfringens típus által termelt toxin, amely egy lecitináz
(foszfolipáz C)
- Lizálja az erythrocytákat, vérlemezkéket, fvs-ket és az endothel sejteket
- Masszív haemolysist okoz, növeli a vascularis permeabilitást, szöveti destrukciót (myonecrosis),
hepaticus toxicitást, és myocardialis dysfunctiót (bradycardia, hypotensio) okoz
- Legnagyobb mennyiségben a C. perfringens A típus termeli
Beta toxin felelős az enteritis necrotisans kialakulásáért
Epsilon toxin, egy protoxin, amelyet a tripszin aktivál és amely növeli a gastrointestinum
vascularis permeabilitását
Iota toxin, az E típusú C. perfringens termeli. Necroticus aktivitással rendelkezik, valamint
fokozza a vascularis permeabilitást
Enterotoxin: hasmenést okoz
Enzimek: kollagenáz, hialuronidáz, dezoxiribonukleáz
Nagler reakció
A C. perfringens által okozott megbetegedések
A fertőzés lehet exogén eredetű (roncsolt, földdel szennyezett sérülések)

Ritkábban endogén (a beteg belében levő C. perfrigens okozza: appendicitis, septicus
abortus kapcsán)
(1) cellulitis
(2) fasciitis vagy suppurativ myositis
(3) myonecrosis vagy gázgangréna
- A Clostridium okozta myonecrosis életveszélyes állapot
- A betegség kezdetére jellemző a traumát követő egy héten belül megjelenő
intenzív fájdalom
- A tünetek megjelenését követő 2 napon belül kiterjedt izomnecrosis, shock,
veseelégtelenség és halál következik be
- A gyorsan osztódó baktériumok által termelt gázok okozzák a
szövetekben a krepitációt (sercegő üszög)
- Mikroszkópos vizsgálattal négyszögletes, Gram-pozitív pálcákat látunk
gyulladásos sejtek nélkül (a toxin-mediálta lysis miatt)
Általában C. perfringens okozza, bár már speciesek is létrehozhatnak gázgangrénát (C.
septicum, C. histolyticum és C. novyi)
(4.) Clostridium okozta ételmérgezés – relatíve ritka

- Rövid inkubációs idő (8-24 h)
- Tünetek: hasi görcs, vizes hasmenés; láz, hányinger vagy hányás nem jellemző
- A betegség lefolyása 24-48 óra
- A betegség forrása: kontaminált hús (marha, csirke, pulyka), amely nagy számban
tartalmaz (108-109 organizmus) enterotoxin-termelő A típusú C. perfringens-t
- A kontaminált étel 60° C alatti hőmérsékleten tartása kedvez a spórák germinálódásának,
a baktérium elszaporodásának
(5.) Enteritis necrotisans (pig-bel) ritka, akut betegség, amely a jejunum necrosisával jár.
Jellemző tünetei: hasi fájdalom, hányás, véres széklet (a vékonybél kifekélyesedése miatt). A
bélfal perforálódhat, ami peritonitishez és sokkhoz vezet. A tünetek kialakulásáért a beta
toxin felelős, amelyet C típusú C. perfringens termel
Rosszul hőkezelt sertéshús elfogyasztása édesburgonyával segíti a betegség kialakulását,
mivel ez utóbbi hőstabil tripszin inhibitort tartalmaz, amely megakadályozza a toxin tripszin
általi inaktiválását (Pápua-Új-Guinea)
cellulitis gázgangréna
C. perfringens okozta gázgangréna
C. perfrigens fertőzések terápiája
C. perfringens által okozott lágyszövet-fertőzéseket, a suppurativ myositist és

myonecrosist, agresszívan kell kezelni
 sebészi kimetszéssel
 nagy dózisú penicillin adásával
 hiperbárikus oxigén kamra terápiával
Az anti-szérumnak nem bizonyított a hatása az alpha toxinnal szemben, ezért ma már
nem használják!
A halálozási arány 60-100% is lehet
A kevésbé súlyos, lokalizált lágyszövet-fertőzéseket sikeresen lehet kezelni penicillinnel
Az ételmérgezést nem szükséges antibiotikummal kezelni, mivel a betegség magától elmúlik
Hiperbárikus kamra
C. perfringens fertőzések laboratóriumi diagnózisa
Mikroszkópos vizsgálattal Gram-pozitív pálcákat látunk,

általában fvs-ek nélkül
Relatíve egyszerű tenyészteni. A C. perfringens 8-10
percenként osztódik, így a növekedés szilárd vagy
folyékony táptalajon is néhány óra múlva látható
A C. perfringens szerepe az ételmérgezésben akkor
bizonyított, ha az el nem fogyasztott élelmiszerből 105
baktérium/g vagy a székletből 106 baktérium/g
kitenyészthető a betegség kezdetét követő egy napon
belül
Immunoassay-k is léteznek az enterotoxin székletből
való kimutatására
Clostridium tetani
0.5-2 × 2-18 μm méretű, csillós, spóraképző pálca

Kerek, terminálisan elhelyezkedő spórával rendelkezik, amely miatt dobverőre
emlékeztető alakja van
Nehezen tenyészthető. Nagyon érzékeny az oxigénre, fátyolszerűen nő, nem képez
telepeket
Proteolitikus, de nem képes szénhidrátok fermentálására
A C. tetani toxinjai
A C. tetani 2 toxint termel
1. Tetanolysin (oxigénre érzékeny haemolysin)

A pontos funkciója nem ismert
2. Tetanospasmin (plazmid által kódolt, exotoxin, neurotoxin)

Ez a toxin felelős a tetanus tüneteiért
A tetanospasmin hatásmechanizmusa
1. A tetanospasmin a növekedés stacioner fázisában termelődik
2. A tetanospasmin egy A-B toxin. A B részen levő szénhidrát-kötő domén a motoneuronok
felszínén levő glikoproteinnekhez kötődik
3. A toxin molekulák endosomákba kerülnek és az axon mentén a gerincvelőbe jutnak
4. Itt az endosoma elsavasodik, ez konformáció változását okoz a B részen, amely ezt követően
inzertálódik az endosoma membránjába és az A toxin a cytosolba jut
5. A könnyűlánc (A rész) egy cink-endopeptidáz
6. A tetanospasmin olyan fehérjéket inaktivál, amelyek a gátló neurotranszmitterek
felszabadulását szabályozzák (glicin, GABA)
7. Ez szinaptikus aktivitáshoz, az acetilkolin felszaporodásához vezet a motoneuronokban,
amelynek eredménye spasztikus paralysis
8. A toxin kötődése irreverzibilis, így a gyógyulás új axon terminálisok képződésétől függ
A tetanus toxin hatásmechanizmusa
A tetanus tünetei
A fertőzés sokszor jelentéktelennek hitt apró szúrt sérülésből indul ki! A baktérium
bekerülhet szúrt, lőtt sebeken, állati harapás nyomán, köldökcsonkon keresztül
Az inkubációs idő néhány naptól néhány hétig terjedhet (a behatolási hely KIR-től való
távolságának függvénye), 7-25 cm vándorol a toxin naponta az axonban
Az első tünet gyakran a m. masseter érintettsége (szájzár vagy trismus)
Az arcizmok görcse miatt kialakuló jellegzetes arckifejezés a risus sardonicus
További korai tünetek: nyáladzás, izzadás, irritabilitás és a hátizomzat görcse
(opisthotonus)
A vegetatív idegrendszer is érintett lehet súlyos esetekben: arrhythmia, vérnyomás
fluktuációja, extrém izzadás, dehidratáció következik be.
Lokalizált formában a tetanus a primer behatolás helyén alakul ki. Ennek egy variánsa a
cephalicus tetanus
A tetanus tünetei
Opisthotonus
A tetanus terápiája
 sebészi kimetszés
 metronidazol
 passzív immunizálás (humán eredetű hyper-immunglobulinnal)
 vaccinálás tetanus toxoiddal
A metronidazol és a penicillin ugyanolyan hatásosak C. tetani ellen; de! mivel a

penicillin, mint a tetanospasmin, gátolja a GABA aktivitást, nem használandó!
A tetanus megelőzése
Vakcinálás: alapimmunizálás 3 dózis tetanus toxoid (2,3,4 hónapos korban)

Booster oltás 18 hónapos korban, 6 valamint 11 évesen
A védelmet 10 évente booster oltások adásával kell megerősíteni
Clostridium botulinum
C. botulinum
C. botulinum nagyméretű (0.6 - 1.4 × 3.0 -

20.2 μm), igényes, spóraképző, anaerob
pálca
7, antigenitás tekintetében különböző
botulinum toxint (A - G) ismerünk; a human
betegségek az A, B, E és F típusokhoz
köthetők
Néhány egyéb clostridium faj is termel
botulinum toxint, például C. butyricum (E
toxin), C. baratii (F toxin) és C. argentinense.
Emberi megbetegedést a C. butyricum és C.
baratii okozhat (ritkán) a C. botulinumon
kívül
Exotoxin termelése lizogén konverzió
eredménye
Clostridium botulinum
subterminalis endospórák szabálytalan, szemcsés telepek

A Clostridium botulinum forrása
Konzervek, befőttek
Sonka, hurka
Sózott hal
Méz
A botulinum toxin letalitása…
=
Pathogenesis
C. botulinum toxin
150 kDa nagyságú protein (A-B toxin)
a kisebbik, könnyű lánc vagy A rész, cink-endopeptidáz aktivitással bír
a nagyobbik, nehéz lánc vagy B rész, nem toxikus
A B rész a motoros neuronok felületén levő sziálsav vagy glycoprotein receptorokhoz
kötődik és stimulálja a toxin endocytosisát
Az endosoma savasodása stimulálja az A rész felszabadulását
A botulinum toxin inaktiválja az acetilkolin felszabadulását szabályzó proteineket,
meggátolva a neurotranszmissziót a perifériás cholinerg szinapszisokban
Mivel az acetilkolin szükséges az izmok aktivációjához a botulizmus legfőbb tünete
a flaccid paralysis
A tetanushoz hasonlóan a botulizmust követően a funkciók visszatérése az
idegvégződések regenerációjának függvénye
A botulinum toxin pathomechanizmusa
A könnyű lánc (A rész) hasítja a SNARE

proteineket
A SNARE proteinek hiányában az

acetilkolin nem képes felszabadulni
Az eredmény: flaccid paralysis

A C. botulinum által okozott megbetegedések
Klasszikus botulizmus, botulinum toxint tartalmazó étel fogyasztása után jelentkezik (hurka,
füstölt sonka, rosszul hőkezelt konzerv, házi befőtt, hal)
Csecsemők botulizmusa, olyan ételek fogyasztása után jelentkezik, melyek C. botulinum

spórákat tartalmaznak (méz, tápszer, föld, por). A csecsemők gastrointestinális taraktusa
még nem elég fejlett, a spórák germinálódnak, a kialakult vegetatív baktériumok toxint
termelnek
Seb botulizmus – meglehetősen ritka, a botulizmus tünetei lassabban alakulnak ki
Inhalációs botulizmus - bioterrorizmus következménye lehet. A toxint inhalálva, igen nagy

mortalitású kórkép
Botulizmus
A tünetek a kontaminált étel elfogyasztását követően 1-2 óra-2 nap múlva jelentkeznek
Tipikus toxikózis, nem infekció!
Kezdeti tünetek
homályos látás
kettős látás
fixált, dilatált pupillák
szájszárazság (a toxin anti-cholinerg hatása)
rekedt hang, nyelési nehézség
székrekedés, hasi fájdalom
a perifériás izmok bilaterális descendáló gyengesége fejlődik ki
(flaccid paralysis),
a halál légzésbénulás miatt áll be
Az agresszív kezelés ellenére is folytatódhat a beteg állapotának romlása, ha a toxin
lekötődött
A beteg komplett felépülése hónapokig, évekig is eltarthat, amíg az idegvégződések
regenerálódnak
A botulizmus tünetei
Infant típusú botulizmus
Az újszülöttek gyomrában bekerült spórák germinálódnak és neurotoxint

termelnek
A megfelelő kompetitív bélflóra hiányában a spóra képes a germinációra
A felnőttek emésztőrendszerében a spórák nem germinálódnak!
A betegség egy év alatti gyermekeket érint (főleg 1-6 hónapos kor között), a
tünetek nem specifikusak (székrekedés, gyenge sírás, „rongybaba”)
Progresszív flaccid paralysis és légzési elégtelenség alakul ki, a halálozási
arány (1- 2%)
hirtelen csecsemő halál esetek 20%-áért tehető felelőssé
Flaccid paralysis csecsemőben
Botulizmus esetén a toxin kimutatható az élelmiszerből, szérumból, székletből,

gyomorváladékból
Csecsemőkori botulizmus esetén a toxin kimutatható a szérumból és a székletből,
valamint a baktérium kitenyészthető a székletből.
Seb botulizmus esetén a toxin kimutatható a szérumból, vagy a sebből, valamint a
baktérium kitenyészthető a sebből
A toxin kimutatása biológiai meghatározással, egéroltással történik
A mintát kétfelé osztják és az egyiket kezelik anti-toxinnal. Ezek után történik az
egerek oltása. Pozitív minta esetén az anti-toxin megvédi az egeret a pusztulástól
Kezelés, prevenció, kontrol
(1) Megfelelő gépi lélegeztetés

(2) A baktérium eltávolítása gyomormosással (gyermekeknél), (esetleg metronidazol
vagy penicillin kezelés, egyes vélemények szerint káros), felnőttek antibiotikum
kezelése szükségtelen, mert nincs jelen a baktérium
(3) Trivalens botulinum antitoxin az A, B és E típusú toxin ellen (OGYI!)
heterológ szérum (lóban termelt)
az USA-ban elérhető a csecsemők részére a humán botulinum Ig (BIG)
A betegség átvészelése után nem termelődnek ellenanyagok a betegben!
A betegség megelőzhető ha megelőzzük az élelmiszerben a baktériumok elszaporodását,
a létrejött toxint elpusztíthatjuk az élelmiszer 80°C-on történő újra melegítésével
Az csecsemőkori botulizmus megelőzése érdekében kerülni kell a méz adását 1 év alatti
gyermekeknek!
A botulinum toxin egyéb felhasználása…
A botulinum toxin terápiás alkalmazása
Cervicalis dystonia (torticollis)

Blepharospasmus
Súlyos primer axillaris hyperhidrosis (extrém izzadás)
Strabismus
Achalasia (oesophagus sphincter relaxációs képtelensége)
Chronicus focalis neuropathiák
Migraine és más fejfájások
Clostridioides difficile
Csillókkal rendelkező pálca
Spórája általában centrálisan helyezkedik el
A baktériumot tartalmazó táptalaj jellegzetesen
„ló” szagú
Csecsemőkben a hordozás: 60-70%

Felnőttekben:1-2 %
Pathogenesis, klinikai kép
Két toxint termel:
enterotoxin A: fokozza a folyadékkiáramlást (hasmenés), és a gyulladást
citotoxin B: aktin depolimerizációt okoz, citoszkeletont károsít
Hipervirulens törzsekben (trehalóz)

- binaris toxin – hatása ismeretlen, viszont fontos markere ezen nagy
virulenciával rendelkező törzseknek
- a binaris toxint termelő törzsek több A és B toxint termelnek és
fluoroquinolonra rezisztensek!
A baktérium tagja lehet a normál flórának a bélben
Széles spektrumú antibiotikum kezelés a bél normál flóráját kiírtva a C. difficile
elszaporodását okozza
gastrointestinalis diszkomfort
hasmenés (AAD, Antibiotic Associated Diarrhoae)
pseudomembranosus enterocolitis (véres széklet, álhártya képződés)
toxicus megacolon
Laboratóriumi diagnózis, kezelés, kontrol
A kitenyésztés csak a kolonizációról ad felvilágítást!

Ki kell mutatni a toxin termelést, gyorsteszt elérhető
Először a GDH enzim, majd a toxinok kimutatása
Gyorsteszt (immunoassay)
PCR
Kezelés
Antibiotikum kezelés felfüggesztése!
Utána: metronidazol
vancomycin v.
fidaxomicin (Dificlir)
Relapsus gyakori, ugyanazzal az antibiotikummal kell kezelni
a beteget!
Esetleg sebészi beavatkozás
Bezlotoxumab: monoklonális ellenanyag a B típusú toxin ellen
Széklettranszfer
Fontos nosocomiális kórokozó

A beteg körül szigorú higiénés szabályok a spórák
szóródásának megakadályozására!
Anaerob, spórát nem képező, Gram-pozitív
pálcák
Actinomyces
Lactobacillus
Cutibacterium
Mobiluncus
Bifidobacterium
Eubacterium
Actinomyces genus
Fakultatív anaerob vagy obligát anaerob, Gram-pozitív pálcák
Ellentétben a hasonló morfológiájú Nocardiákkal, nem savállóak!
In vitro lassan növekednek táptalajon (moláris fogakra emlékeztetnek telepeik)
Növekedésük során filamentumokat vagy hifaszerű képleteket növesztenek, innen

ered az elnevezésük is (sugárgomba)
Valódi baktériumok, mivel nem rendelkeznek mitokondriumokkal, magmembránnal,

osztódással szaporodnak, valamint a penicillinek hatásosak, viszont az
antimikotikumok hatástalanok ellenük
Actinomyces
Humán pathogén speciesek
Actinomyces israelii,
Actinomyces naeslundii,
Actinomyces radingae,
Actinomyces turicensis
Pathogenesis
 Az actinomycesek kolonizálják a szájüreget, légző traktus felső részét, az emésztő

rendszert valamint a női ivarszervet
 Nincsenek jelen a bőr normál flórájában
 Nem rendelkeznek különösebb virulencia faktorokkal, betegséget akkor okoznak, ha
sérül a normál barrier pl. sebészeti beavatkozás során
Actinomycosis
 Az actinomycosisra jellemző a krónikus granulomatosus léziók kialakulása, melyek

gennyesen beolvadhatnak és sipolyon ürülhetnek
 A kórokozók által alkotott granulumok makroszkóposan kölesszerűek és láthatók a
tályogokban
 Ezeket a kis kölesszerű telepeket „kén granulumoknak” is nevezik, mert sárga színűek,
valójában a filamentosus baktériumok tömege amelyet kalcium foszfát tart össze
 A granulum körül deszka kemény tapintatú fibrin réteg van (a gazdaszervezet
reakciója)
Az A. israelii által okozott kórképek
A leggyakoribb típus a cervicofacialis actinomycosis. A folyamat a fej-nyak

tájékon alakul ki, általában fájdalmatlan (rossz száj higiéné esetén)
Thoracicus actinomycosis esetén tályogok a tüdőben alakulnak ki
Abdominális actinomycosis az egész hasüreget involválhatja
Pelvic actinomycosis a hüvelyből eredő baktériumok okozhatnak petefészek

tályogokat (IUD hajlamosít)
A KIR actinomycosisa közül a leggyakoribb a szoliter agytályog, de okozhat még

meningitist, subdurális empyemát és epidurális tályogot is
Kezelés: sebészeti feltárás

hosszú ideig antibiotikum terápia: penicillin, carbapenem, clindamycin
Cervicofaciális actinomycosis
Mobiluncus
- obligát anaerob, Gram-variabilisan vagy Gram-negatívan
festődő, görbült, elvékonyodó végű pálcák
- annak ellenére, hogy Gram-negatívan festődnek a Gram-
pozitívok közé soroljuk őket, mert
(1) Gram-pozitív sejtfaluk van
(2) Nincs a sejtfalukban endotoxin
(3) Érzékenyek vancomycinre, clindamycinre, erythromycinre,
ampicillinra; rezisztensek colistinre
Rendkívül érzékeny kórokozók, lassan növekednek még nyúl- vagy
lószérummal kiegészített táptalajon is
A M. curtisii ritkán található meg egészséges nők hüvelyében
viszont sokszor jelen van bakteriális vaginosis esetén
A baktérium jelenléte fontos markere a betegségnek!
Emelkedett pH!, halszagú!
Bakteriális vaginosis
Rendkívül bűzös
hüvelyváladék, égető
érzés
Kezelés: metronidazol
clindamycin
Lactobacillus
- Fakultatív vagy obligát anaerob pálcák
- Normál flóra tagjaiként megtalálhatók a szájban, gyomorban, bélben és a genitourethrális
traktusban
- Lactobacillusok fontos szerepet töltenek be a hüvely ökológiai egyensúlyában, antibiotikum
kezelést követően kipusztulhatnak, amit az anaerob baktériumok elszaporodása követhet
(vaginosis)
-A fogszuvasodásban szerepet tulajdonítanak nekik
-A lactobacillus törzseket gyakran probiotikumként alkalmazzák; esetenként humán
fertőzésekkel kapcsolatba hozhatók
(1) átmeneti bacteraemia genitourethrális forrásból (gyermekszülés, nőgyógyászati
beavatkozás)
(2) endocarditis
(3) opportunista septicaemia immundeprimált betegben
Az endocarditis és az opportunista fertőzések kezelése nehéz, mert a lactobacillusok
rezisztensek vancomycinre
Penicillin és egy aminoglycosid antibiotikum kombinációját kell alkalmazni a baktericid
hatás eléréséhez
Lactobacillus
Szaporodásukhoz alacsony pH 4,5-5 szükséges, a tenyészet kefir szagú

Cutibacterium
A cutibacteriumok
- kis, Gram-pozitív pálcák, gyakran rövid láncokba vagy csomókba
rendeződve
- megtalálhatók a bőrön (ellentétben az Actinomyces-szel), a
faggyúmirigyekben,conjunctiván, a külső fülön és az oropharynxban,
valamint a női genitális traktusban
- anaerobok vagy aerotoleránsak, nem mozognak, kataláz pozitívak, képesek
a szénhidrátok fermentálására, propionsav képzésére
A leggyakrabban izolált faj a
Cutibacterium acnes
A cutibacterimok egyszerű táptalajokon tenyészthetők, a növekedés 2-5 nap
után látható
A cutibacteriumok által okozott megbetegedések és
terápiájuk
(1) acne vulgaris fiatalokban és fiatal felnőttekben fordul elő

A C. acnes szerepe az acne kialakulásába: stimulálja a gyulladásos választ
A baktérium egy kis molekulasúlyú peptidet termel, ami vonzza a neutrophil
granulocytákat
A baktériumok fagocitózisra kerülnek, az általuk termelt enzimek (lipáz, proteáz és
hialuronidáz), stimulálják a helyi gyulladásos folyamatokat
Az acne kialakulása nem függ össze a tisztálkodással, hiszen a baktérium a mirigyek

mélyén lakozik!
Kezelés: benzoyl-peroxid és antibiotikum (macrolid, tetracyclin, clindamycin)
(2) opportunista fertőzések olyan betegekben alakulnak ki, akik valamilyen beépített
protézissel vagy műbillentyűvel rendelkeznek vagy a gyógyításuk során műanyag
eszközöket (katéter, kanül, sönt) használnak
(3) Cornea fekély, endophthalmitis, endocarditis
Acne
ANAEROB BAKTÉRIUMOK II.
Burián Katalin
2021.
Az anaerob baktériumok osztályozása
Spóraképző
Clostridium
Clostridioides
Spórát nem képező

• Gram-negatív anaerob pálcák
• Gram-negatív anaerob coccusok
• Gram-pozitív anaerob pálcák
• Gram-pozitív anaerob coccusok
Gram-negatív anaerob pálcák
A legfontosabb Gram-negatív anaerob kórokozók, kolonizálják a felső légutakat az

emésztő és a genitourináris rendszert
Az anaerob baktériumok száma jóval meghaladja (10-1000x) az ezeken a helyeken
megtalálható aerob baktériumok számát
Jelentősebb genusok:
Bacteroides
Prevotella
Porphyromonas
Fusobacterium
A GI-ben élő baktériumok lokalizáció
szerint
Bacteriodes genus
 Polimorph megjelenés mikroszkópos vizsgálat során
 Cukrokat bont
 Az epének ellenáll (20% koncentráció mellett)
 Eszkulint bontja
 Mikrobiom alkotása - minden g székletben 1010
 Virulenciát befolyásoló tényezők

Tok:
antifagociter
adhéziót mutat a peritoneum sejtjeihez
részt vesz a tályog falának kialakításában
Fimbriák: adhézióban játszanak szerepet
Képes kis mennyiségben kataláz és SOD termelésre
Az LPS endotoxin hatása gyenge vagy hiányzik (a lipid A-ról hiányzik a foszfát
csoport. A zsírsavláncok száma is kevesebb)
Bacteroides fragilis
A klinikai mintákból leggyakrabban kimutatható anaerob kórokozó (25%)
Virulencia faktora:
Hő labilis zink-metalloproteáz aktivitású enterotoxin

F-aktin átrendezés az epithel sejtekben
klorid szekréció emelés – vizes hasmenés
az enterotoxin fokozza az IL-8 szekréciót –
az epithel gyulladásos károsodása
esetleges szerepe a colon carcinoma
kialakításában
A gastrointestinalis traktusból annak sérülése kapcsán steril területre kerül -

intraabdominális fertőzések (90%-ában jelen van)
pleuropulmonális fertőzések
Prevotella genus
Gram-negatív, anaerob pálcák

Epeérzékenyek, 20% epetartalmú táptalajon nem tudnak növekedni
Mérsékelt cukorbontás
Előfordulás
szájüreg
gastrointestinális traktus
hüvely
Fontosabb speciesek, betegségek

P. bivia hüvely PID, petevezeték tályog
P. disiens hüvely PID, petevezeték tályog
P. melaninogenica szájüreg agytályog, tüdőtályog, empyema
P. intermedia szájüreg gingivitis, acut necrotizáló
periodontitis
A P. copri előfordulása
A Prevotellák szerepe a bakteriális vaginosisban
A P. bivia és a P. disiens kollagenázt és

fibrinolizint termel, melyek neutralizálják a
mucosalis protektív faktorokat és így fokozzák
az adhéziót
Szialidázt termelnek – bontja a mucint
A kutatások alapján szinergizmus áll fenn a P.
bivia és a G. vaginalis között
P. bivia által termelt ammónia stimulálja a G.
vaginalis proliferációját
A G. vaginalis proteolitikus aktivitása táplálékot
(aminosavakat) biztosít a Prevotellának
A P. bivia mennyisége párhuzamosan emelkedett
a Gardnerella mennyiségével in vivo
A G. vaginalis elősegíti a P. bivia felszállását a
méhszarvba
Porphyromonas genus
Gram-negatív asccharoliticus (nem bontják a cukrot) coccobacillusok
Nem növekednek epe jelenlétében

Sötét színű pigmentet termelnek (elnevezés!)
UV fényben (365 nm) pirosan fluoreszkál a növekvő telep
Előfordulás:
szájüreg
subgingiva
Virulenciát befolyásoló tényezők

fimbria: epithel sejtekhez és extracelluláris molekulákhoz való adhézió
TNF-α és IL-1β termelést indukál
LPS: LPS indukálja a csontfelszívódást és IL-6 termelést a
fogínyben
proteáz
Porphyromonas genus
Fontosabb speciesek:
Porphyromonas gingivalis szájüreg priodontitis
Porphyromonas endodontalis szájüreg fogbélgyulladás, pulpanekrózis
 A biofilmben található P. gingivalis közvetlenül érintkezik az gingivális

epithellel
 A P. gingivalis gingipain szekréciója segíti a gazdaszervezet Ig-jainak és
komplementjének károsítását, és hozzájárul a szövetek sérüléséhez
 Számos P. gingivalis sejt elhagyhatja a biofilmet és behatolhat a
gazdasejtekbe
 A internalizált baktériumok sejtről sejtre jutnak a kötőszövet mélyebb
rétegeibe
 A behatolás utáni gazdasejt génexpressziója jelentősen módosult; a citokin
termelés csökkenése megzavarja a neutrofil toborzást a fogágy zsebében
– sérült immunválasz - periodontitis
Porphyromonas
Porphyromonas gingivalis szájüreg priodontitis
Porphyromonas endodontalis szájüreg fogbélgyulladás, pulpanekrózis
The biofilm is composed of many species, of which P. gingivalis is a small

portion
P. gingivalis in the biofilm comes into direct contact with gingival epithelium
Secretion of P. gingivalis gingipains aids in the destruction of host Ig-s and
complement, and contributes to tissue destruction
A number of P. gingivalis cells may leave the biofilm community and invade
host cells
Internalized bacteria move from cell to cell into the deeper layers of the
connective tissue
Postinvasion host cell gene expression is significantly modified; i. e. reductions
in cytokine production interferes with neutrophil recruitment to the periodontal
pocket
Fusobacterium genus
Szigorúan anaerob
Gram-negatív mindkét végén kihegyezett pálca
A humán és az állati szájüreg flórájának a tagja
LPS-e rendkívül toxikus ellentétben a Bacteroides LPS-ével
F. nucleatum
F. necrophorum
F. mortiferum
A Fusobacterium szerepe a fogágy betegségben
A F. nucleatum koaggregál más biofilmképző

baktériummal
Kapcsolódik a 4-es típusú kollagénekhez,

azokat károsítja
Az általa termelt propionsav, ammónia

gátolja a fibroblaszt szaporodását
Gingivitist, priodontitist okoz
Egyéb kórképek:
peritonsilláris tályog
intrauterin fertőzések
bacteriális vaginosis
genitourináris fertőzések
peritonitis
endocarditis
Lemierre's syndrome
Lemierre's betegség, vagy post-anginal shock, vagy humán necrobacillosis

a thrombophlebitis egy formája
Leggyakrabban a Fusobacterium necrophorum okozza
(F. nucleatum, F. mortiferum, F. varium)
Rendszerint fiatal felnőttekben fordul elő

Streptococcus genus tagja által előidézett peritonsillaris tályog szolgál alapul a Lemierre’s
betegség kialakulásának
A tályog mélyén anaerob baktériumok, így a F. necrophorum telepszik meg
A baktérium endotoxinja a tályogból penetrál a szomszédos juguláris vénába és
annak trombózisát okozza
A leszakadó rögök bakterémiához, tüdőembóliához vezetnek
Lemmiere’s syndroma
Gram-negatív anaerob pálcák okozta
betegségek I.
Légúti fertőzések: a melléküregek és a fül fertőzéseinek felében,

valamint gyakorlatilag az összes periodontalis infekcióban részt
vesznek Gram-negatív anaerobok. Az anaerobok ritkábban
hozhatók összefüggésbe alsó légúti fertőzésekkel (kivéve orrüregi
váladék aspirációjakor)
Agyi fertőzések: gyakran köthető chronicus sinusitishez vagy
otitishez; a fertőzés ritkábban pulmonális forrásból való szóródás
eredménye, ilyen esetben többszörös tályogképződés megfigyelhető
Bacteriémia: hemokultúrából a leggyakrabban kitenyésztett
anaerob kórokozó a B. fragilis
betegségek II.
Intraabdominalis fertőzések: Annak ellenére, hogy a

gastrointestinalis traktust kolonizáló baktérium populációk igen
változatosak, relatíve kevés faj okoz hasi fertőzést. A leggyakoribb
kórokozó a B. fragilis, B. thetaiotaomicron és P. melaninogenica,
valamint anaerob és aerob Gram-pozitív coccusok
Gastroenteritis
Enterotoxin-termelő B. fragilis törzsek spontán gyógyuló vizes
hasmenést okozhatnak (főleg 5 év alatti gyermekekben)
Nőgyógyászati fertőzések: a női genitalis traktusban gyakran
okoznak fertőzéseket (PID, tályogok, endometritis, stb.) anaerob
baktériumok (intrauterin fogamzásgátló hajlamosít)
fertőzések terápiája
Sebészeti kimetszés + antibiotikum

Csaknem az összes B. fragilis, sok Prevotella és Porphyromonas species, és néhány
Fusobacterium is termel β-laktamázt, így rezisztensek penicillinkre és cephalosporinokra
A legmegfelelőbb antibiotikumok a Gram negatív anaerob pálcák ellen a
metronidazol, carbapenemek (imipenem, meropenem), és a β-laktám-β-laktamáz
inhibitor kombináció (piperacillin-tazobactam).
Plazmid mediálta clindamycin rezisztencia egyre nagyobb számban fordul elő a
Bacteriodes genusban
A természetes barrierek sérülésének lehetősége esetén, profilaxis
fertőzések diagnózisa
A szállítás anaerob transzportra alkalmas közegben (redukáló szert tartalmaz)

A mintákat nedves környezetben kell tárolni, mert a kiszáradás jelentős veszteséget okoz
A betegtől származó minta mikroszkópos vizsgálatakor pleomorph, Gram-negatív
pálcák megfigyelhetők
Speciális táptalaj használata (pl. epével dúsított) kedvez az anaerobok növekedésének
Lizált vér tartalmú táptalaj használata elősegíti a Porphyromonas és Prevotella fajok
pigment termelésének vizsgálatát
A legtöbb Bacteroides gyorsan szaporodik (2 nap), de a többi anaerob lassan így
legalább 5-7 napos inkubáció szükséges
MALDI-TOF, vagy biokémiai próbák segítségével indentifikálás
16S rRNS szekvencia analízis
Veillonella genus
Szigorú anaerob, Gram-negtív coccus
Nem képes a szénhidrátokat bontani
Más baktériumok bontástermékét, a tejsavat használja fel
Előfordulás:
szájüreg, dentális plakk
gastrointestinális traktus
Dentális plakk kialakítására egyedül nem képes, viszont a

Streptococcus mutansszal koaggregál és ellenálóbbá teszi a
biofilmet az antimikrobiális szerekre
Betegségek
priodontális betegségek
osteomyelitis
meningitis
endocarditis
Anaerob fertőzésre utaló tünetek
 Mélyen elhelyezkedő tályogok

 Bűzös váladék
 Nagy mennyiségű genny, váladék jelenléte
 Devitalizált, nekrotikus szövettel összefüggő fertőzés
 Harapásos seb
 Nyálkahártyák sérülésével összefüggő fertőzés
 Gázképződés a lézióban (crepitus)
 Negatív tenyésztési lelet ellenére fertőzéses tünetek
 A szokásos antibiotikum terápiára nem javul a fertőzés
 A genny pirosan fluoreszkál UV fényben (Porphyromonas spp.)
Anaerob Gram-pozitív coccusok
Aeromonas
Micrococcus
Finegoldia
Peptococcus
Peptostreptococcus
Schleiferella
Anaerococcus
Kevert fertőzésekben, sebészeti, nőgyógyászati,

szájsebészeti beavatkozás után
BORDETELLA
HAEMOPHILUS
LEGIONELLA
Burián Katalin
2021.
Bordetella genus
Nagyon kicsi, Gram-negatív coccobacillusok

Szigorúan aerobok
A törzsek egy része igen érzékeny a
táptalajokban levő toxikus termékekre
A táptalajhoz adott orvosi szén, albumin vagy
keményítő abszorbeálja a toxikus komponenseket
Lassan növekednek táptalajon
Mozgásra képtelenek (kivéve B. bronchiseptica)
Aminosavakat oxidálják, szénhidrátokat nem
fermentálják
 B. pertussis: 3 féle agglutinogén (1,2,3) az 1-es
minden törzsben szerepel
Fontosabb speciesek
Bordetella pertussis: szamárköhögés
Bordetella parapertussis: szamárköhögés enyhébb formája
Bordetella bronchiseptica: állatpathogén, emberben pneumonia

Tenyésztés
A tradicionálisan használt Bordet-

Gengou táptalaj szerepét napjainkban
a Regan-Lowe szén tartalmú
táptalaj (glycerol, pepton, ló vér) vette át
Növekedésükhöz elengedhetetlen a
nikotinsav
Tenyésztés 35 °C-on, nedves körülmények

között
3-6 napos inkubáció

A B. pertussis virulencia faktorai
Adhezinek
filamentosus hemagglutinin
pertussis toxin (S2-S5)
pertactin
fimbriák
Toxinok
pertussis toxin (S1)
adenylate cyclase enzim
dermonecroticus toxin
trachealis cytotoxin
LPS
A B. pertussis virulencia faktorai I.
- A csillószőrös hámsejtekhez való kötődésért a pertaktin és a filamentosus

hemagglutinin felelős
- Ezen adhesinek a macrophagok felszínén levő CR3-hoz is tudnak kötődni
- Ez a kapcsolat a baktériumok bekebelezéséhez vezet „oxidative burst” nélkül, így a
pathogén intracellulárisan túlél
- Ez az ellenanyagoktól is megvédi a B. pertussis-t
- A fimbriák fokozzák a gazdasejtekhez való kapcsolódást
- A pertussis toxin egy tipikus A-B toxin, amely egy toxikus alegységből (S1) és 5 kötő
alegységből (S2-S5; minden toxin molekulában két S4 alegység található) áll
- Az S2 alegység a hámsejtek felszínén lévő lactosylceramidhoz tud kapcsolódni
- Az S3 alegység a phagocytákon található receptorokhoz kötődik, amely
fokozza a felszíni CR3 kifejeződést, ez pedig még jobban elősegíti a
pertactin és a filamentosus hemagglutinin kötődését és a következményes
phagocytosist
- A fimbriák és az egyéb B. pertussis adhesinek stimulálják az in vivo humoralis immunválasz
kialakulását ezért részét képezik az acelluláris vakcinának!
A B. pertussis virulencia faktorai II.
Pertussis toxin
 A B (S2-S5) komponens kötődését követően az A alegység a

cytoplasmába jut
Az A alegység GTP-vel való kapcsolódása során enzimatikusan

aktívvá válik és ADP csoportot visz a NAD-ról a memránkötött
regulátoros Gi proteinre, melynek funkciója az eukaryota
adenylat cyclase gátlása
A Gi protein a rákerült ADP csoport miatt inaktiválódik és így

nem tudja meggátolni az ATP cAMP-vé alakulását, így a cAMP
szintje intracellulárisan emelkedni fog
A cAMP szint emelkedése a sejtfunkció zavarát okozza,

csökken a phagocyta aktivitás, chemotaxis, az oxidatív burst,
továbbá fokozódik a szekréció, a mucus termelődés, ami a
betegség paroxysmális fázisának fő jellemzője
A B. pertussis virulencia faktorai III.
Adenylate cyclase/haemolysin
A toxin az emlős sejtekben az intracellularis calmodulin hatására aktiválódik és az
endogén ATP-cAMP átalakulást katalizálja (a pertussis toxin is, cAMP szintet emel,
csak más mechanizmussal)
Ezenkívül gátolja a leukocyták chemotaxisát, és a phagocytosist. E toxin fontos
szerepet játszhat a baktérium túlélésben a betegség kezdeti szakaszában
(haemolysis in vitro)
Dermonecrotikus toxin
Egy hőérzékeny toxin, amely kis koncentrációban a perifériás erek vasoconstrictióját
okozza egerekben; ezt lokalizált ischemia kíséri, valamint a leukocyták extravascularis
térbe kerülését
Nagy dózisban az egerek számára halálos
A human fertőzések során valószínűleg a lokális szövetdestrukcióban játszik
szerepet
A B. pertussis virulencia faktorai IV.
Trachealis cytotoxin
Kis molekulasúlyú, peptidoglycan monomer, amely
specifikus affinitással rendelkezik a csillós hengerhám iránt
Alacsony koncentrációban ciliostasist okoz, azaz
megakadályozza a csillók mozgását. Magas
koncentrációban, amely a fertőzés későbbi szakaszában van
jelen, a ciliáris sejtek pusztulását és lelökődését okozza
 A trachealis cytotoxin a DNS szintézissel interferál, így
gátolva a károsodott sejtek regenerációját. Ez a folyamat
károsítja a légutak normális clearance mechanizmusát és
hozzájárul a klasszikus szamárköhögés kialakulásához
Ezenkívül az IL-1 felszabadulását is fokozza (láz)
Lipopolysaccharid
Két különböző lipopolysacchariddal rendelkezik (lipid A és
lipid X)
Szamárköhögés I.
A fertőzés cseppfertőzéssel terjed. A légutakban a baktériumok a csillószőrös hengerhám

sejtjeihez kapcsolódnak és itt szaporodnak (nem invazív)
7-10 nap inkubációs idő után, a pertussis tipikusan 3 szakaszra osztható betegség
képében manifesztálódik
Az első a catarrhalis fázis, amely egyszerű megfázásra hasonlít; orrfolyás, tüsszögés,

általános rossz közérzet, étvágytalanság és enyhe láz a vezető tünetek
Mivel a baktériumok száma ebben a fázisban éri el a maximumot, viszont a betegség
még nem kerül felismerésre, a beteg ebben a fázisban jelenti a legnagyobb veszélyt a
környezetében élőkre
B. pertussis
Szamárköhögés II.
 1-2 hét után a második, a paroxysmalis szakasz kezdődik
Ebben a fázisban a csillós hámsejtek lelökődnek a légző
traktusról, a váladék clearance ezért károsodik
 A klasszikus szamárköhögéses rohamok ebben a szakaszban
jelentkeznek (köhögési rohamok a végén húzó belégzéssel, félig
zárt glottis mellett, ezt jellegzetes hang kíséri, olyan mint a
szamárbőgés)
 A váladék túltermelés gyakori
 A rohamok gyakran hányással és kimerüléssel végződnek
 A beteg napi 40-50 rohamon is áteshet
 A rohamok között a beteg tünetmentes
 Jelentős lymphocytosis is jellemző e fázisra
 Az erőlködés miatt bevérzések az arcon, conjunctiván, mellkason
 2-4 hétig tart a paroxysmalis fázis, majd

a konvaleszcens/decrementi szakasz következik (1-2 hét) Ekkor
a rohamok száma csökken, súlyosságuk enyhül, de másodlagos
komplikációk jöhetnek létre
A pertussis klinikai megjelenése
Szövődmények
Gyermekekben Felnőttekben
 Apnoe  Pneumonia
 Görcsök  Borda törések
 Hypoxia  Hernia
 Pneumonia  Vizelettartási zavar
 Encephalopathia  Fogyás
 Atelectasia
 Hernia
Epidemiológia
B. pertussis human megbetegedést okoz, más reservoirja nem ismert, rendkívül

fertőző!
Habár a pertussis incidenciája jelentősen csökkent a vakcinálás1949-es

bevezetése óta, a betegség még mindig világszerte endémiás; becslések szerint
20-40 millió fertőzés és 100,000-200,000 haláleset történik évente, főleg nem
oltott gyermekek körében
Régebben a szamárköhögés klasszikus gyermekbetegségnek számított, de

napjainkban a fertőzések többsége (fiatal) felnőtteket érint
Magyarországon a felnőtt lakosság 85%-a szeronegatív!

Laboratóriumi diagnosis
A B. pertussis kifejezetten érzékeny a kiszáradásra
A legjobb minta a nasopharyngealis aspiratum
Calcium alginát vagy Dacron tupfer használandó a
mintavételhez, mivel a vatta tupfer toxikus a baktériumok
számára
A mintát friss táptalajra kell oltani (Regan-Lowe agar vagy
Bordet-Gengou agar), penicillinnel szelektívvé tehető
Ha ez nem lehetséges, a mintát megfelelő transzport

közegbe kell helyezni (Regan-Lowe transzport tt.)
Direkt fluoreszcens tesztet lehet végezni monoclonalis vagy

polyclonalis ellenanyagokkal
Ez a teszt a pertussisos betegek 50%-ban pozitív, de az ál
pozitivitás gyakori
PCR
Szerológia: nincs diagnosztikus jelentősége
Terápia
Elsősorban szupportív
Az antibiotikumok javíthatják a klinikai képet, de a gyógyulás a csillós hengerhám

regenerálódásának sebességétől függ
Szteroidot, köhögéscsillapítót nem szabad adni!
Macrolidok (azithromycin, clarithromycin) hatásosak a pathogén ellen és csökkenthetik a
fertőzőképesség időtartamát, de ez a gyakorlatban általában nem valósul meg, mivel a
betegség még rendszerint nem kerül felismerésre, mikor a kontagiozitása a legnagyobb
Trimethoprim-sulfamethoxazol vagy fluoroquinolonok használatosak macrolidokkal

szembeni intolerancia esetén
Pertussis immunglobulinok csökkenthetik a betegség súlyosságát gyermekekben, de

klinikailag nem bizonyított
Prevenció
Az inaktivált, teljes sejtes védőoltást - számos mellékhatása miatt - felváltotta az

acellularis vaccina
Acelluláris vakcinák elérhetők gyermekek és felnőttek (csökkentett antigén mennyiség)

részére tetanus és diftéria toxoiddal kombinálva
A vaccina pertussis toxoidot, filamentosus hemagglutinint és pertactint tartalmaz

Néhány védőoltásban fimbria antigének is találhatók (USA)
A gyermekek 2, 3, 4 és 18 hónapos, valamint 6 évesen DTPa, majd 11 évesen dTap

booster oltásban részesülnek
Az Acellular Pertussis Vaccinák összetétele*
Product PT FHA PERT FIM

Tripedia 23 23 -- --
Infanrix 25 25 8 --
Daptacel 10 5 3 5
Boostrix 8 8 2.5 --
Adacel 2.5 5 3 5
*mcg per dose
Védőoltás ellenes mozgalmak hatása
Bejelentett pertussis esetek száma Magyarországon,
2002-2008
60
50
Esetszám
40
30
20
10
0
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Év
HAEMOPHILUS GENUS
Haemophilus genus
A haemophilusok kis, pleomorph Gram-negatív

pálcák, amelyek a humán nyálkahártyán, főleg a
szájüregben találhatók
Minden haemophilus kataláz és oxidáz pozitív
A nitrátot nitritté alakítják és dextrózt

fermentálnak
Különböző cukrokat bontó képességük alapján

történik további azonosításuk
Fontos human pathogen fajok
Haemophilus influenzae
Haemophilus aegyptus (H. influenzae biotípusa)
Haemophilus ducreyi
Tenyésztés
A Haemophilusok az optimális növekedésükhöz két kiegészítő

tápanyagot igényelhetnek:
(1) Hemin (X faktor)
(2) Nikotinamid-adenin-dinukleotid (NAD; V faktor)
Mindkét faktor rendelkezésre áll vért tartalmazó táptalajban, a
véres agart hőkezelni kell a V faktor inhibitorok inaktiválása
céljából
A Haemophilusok izolálására csokoládé agart használhatunk
H. influenzae - X és V faktor
H. parainfluenzae - csak V faktor
H. ducreyi - csak X faktor
Dajka jelenség
A H. influenzae a S. aureus környezetében, nem hőkezelt véresagaron is tenyészthető

A S. aureus a haemolysise során felszabadítja a szükséges X faktort és V faktort
Az ilyen tenyészetekben a H. influenzae sokkal kisebb telepeket képez, mint csokoládé agaron,
mert a vérben található V faktort gátló anyagok nincsenek inaktiválva
Haemophilus influenzae
A H. influenzae számos (de nem mindegyik) törzse rendelkezik polysaccharid tokkal. Ez

alapján a törzsek 6 szerotípusba sorolhatók (a-f)
A HiB vaccina bevezetése előtt a H. influenzae b szerotípusa okozta az invazív haemophilus

fertőzések 95%-át
A vakcina bevezetése óta a b szerotípus által okozott betegségek eltűntek és az invazív

betegségeket nem tokos (nem szerotipizálható) törzsek okozzák
A H. influenzae további 8 biotípusba sorolható (I-VIII) az indol termelés, ureáz és ornitin-

dekarboxiláz aktivitás alapján
Történelem
Az 1889-1892-ig tartó influenza pandémia alatt, Pfeiffer figyelte meg a beteg

ember légúti váladékában a nagyszámban jelen levő, kisméretű pálcákat,
melyeket mint kórokozókat azonosított
A valódi kórokozó, az influenza vírus 1933-ban került felfedezésre
H. influenzae másodlagos bakteriális fertőzőként részt vett a magas halálozási
statisztikák alakításában az 1889-92 és 1918-19 pandémiák során
Virulencia faktorok
A polysaccharid tok anti-phagocyter hatású, ribozt, ribitolt és foszfátot tartalmaz (polyribitol
ribosil phosphate [PRP])
- A tok ellen termelődött antitestek stimulálják a phagocytosist és a complement-mediált
bactericid hatást
- Specifikus ellenanyagok létrejöhetnek fertőzés során vagy az immunizációt követően illetve
passzív transzferrel az anyából a terhesség során
-Nagyobb a kockázata a meningitis és az epiglottitis kialakulása azokban akik nem rendelkeznek
anti-PRP ellenanyagokkal vagy complement képzési zavarral küzdenek illetve splenectomián estek
át
A lipid A meningitis esetén fokozza a gyulladásos választ
Immunglobulin A1 proteáz
A H. influenzae tokos és tokkal nem rendelkező törzsei is termelik. A baktérium nyálkahártyákon
való kolonizációját segítheti, mivel a humorális immunitással interferál
Fimbriák: adhézió
Plazmidon kódolt ampicillin és chloramphenicol rezisztencia (30%)

Betegségek I.
Meningitis
H. influenzae b típusa a gyermekkori meningitis leggyakoribb oka volt

A meningitises tünetek 1-3 nappal megelőzi a rendszerint enyhe felső légúti megbetegedés
A megfelelő terápia esetén a mortalitás kisebb mint 10%
Neurológiai szövődmények az esetek 20%-ban alakulnak ki
Epiglottitis
Epiglottitisben szenvedő gyermekeknél pharyngitis, láz és nehézlégzés jelentkezik, a

supraglotticus szövet megduzzadhat, (laryngotracheitis (croup) amely gyorsan légúti
obstrukció kialakulásához és halálhoz vezethet (szteroid, epinephrin, oxigén, súlyos esetben
intubálás)
A védőoltás bevezetése óta a betegség incidenciája jelentős mértékben csökkent
Betegségek II.
Cellulitis
Vöröses-kék folt az arcon vagy periorbitálisan, kötőszöveti gyulladás, melyet láz kísérhet
Arthritis, osteomyelitis
A konjugált védőoltás bevezetése előtt 2 év alatti gyermekek körében az arthritis, egy nagy
ízületet érintő formája gyakori volt, amely a baktérium secunder szóródása következtében
jött létre
A betegség idősebb gyermekekben és felnőttekben is előfordul, de elég ritka és általában
immundeprimált vagy korábbi ízületi betegségben szenvedő betegeket érint
Bacteraemia
A nem tokos H. influenzae törzsek (főleg II. és III. biotípus) opportunista pathogének. Légúti
betegségeket okoznak (pl. pneumonia, tonsillitis), conjunctivitist, valamint a S. pneumoniae-
vel az acut és chronicus otitis és sinusitis vezető kórokozói
Betegségek
Haemophilus aegyptus
H. aegyptius, vagy más néven a Koch-Weeks bacillus, acut, purulens conjunctivitist okoz
A meleg hónapokban járványokat okozhat
Brazíliai vérzéses láz: (brazilian purpuric fever) szisztémás, fulmináns fertőzés, septicus
shock, bőrvérzésekkel
Kisgyermekek érintettek, mortalitás 70%!
Hippelates légy a gyermek arcán és

szemén a járvány idején Maracajuban
Haemophilus ducreyi
Chancroid (ulcus molle, lágy fekély)
Főleg férfiakban manifesztálódó, nőkben
tünetmentes, szexuálisan átvihető fertőzés
5-7 nap inkubációs után érzékeny papulák

jelentkeznek erythemás alapon a genitalis vagy
perianalis régiókban
2 napon belül a lesio kifekélyesedik és fájdalmassá

válik. Inguinalis lymphadenopathia gyakori
A chancroid diagnózisához az egyéb genitalis

fekélyekkel járó betegségeket (syphilis, herpes) ki
kell zárni
Növeli a HIV átvitelének lehetőségét!

Csokoládéagart használunk a tenyésztéshez
(Ha a csokoládéagart túlhevítik, a V faktor lebomlik és nem
növekszik rajta a H. influenzae)
A baktériumok 1-2 mm-es, sima felszínű, opálos,

harmatcseppszerű telepeket képeznek 24 h inkubációt
követően
A tenyészet „náthás orrváladék” szagú
Betegmintából vancomycin korong segíti az izolálást

(rezisztens rá, így kinő, a normálflóra tagjai pedig nem)
Aminolevulinsav-porfirin próba (X faktort igénylők esetén

negatív)
Latex agglutináció (meningitis)
H. ducreyi: PCR
Terápia
A szisztémás H. influenzae fertőzések azonnali antibiotikum terápiát igényelnek, mivel

a mortalitási ráta kezeletlen meningitisek vagy epiglottitisek esetében megközelíti a
100%-ot
A súlyos fertőzések széles spektrumú cephalosporinnal kezelendők (ceftriaxon)
Kevésbé súlyos infekciók, mint pl. a sinusitis és otitis, ampicillinnel (a törzsek 30%-a
rezisztens!), cephalosporinnal, azithromycinnel vagy fluoroquinolon antibiotikummal
kezelhetők
Prophylaxis: rifampicin
Az izolált H. ducreyi törzsek többsége érzékeny macrolidre
Prevenció
A korai haemophilus elleni vakcinák nem voltak immunogének a 2 év alatti gyermekekben,

ezek a vakcinák csak a polysaccharid tokot tartalmazták
Ebben a korosztályban a T-independens immunválasz még fejletlen, így a szénhidrátot nem
ismerik fel antigénként és így ellenanyagot sem termelnek ellenük
A napjainkban használt vakcinákban a polysaccharidot fehérjével konjugálták. Ilyen jó
immunogén fehérjék; a tetanus toxoid, a diphtheria toxin nem toxikus formája, a
Neisseria meningitidis külső membrán proteinje, diphtheria toxoid
Magyarországon az immunizálás 2,3,4 és 18 hónapos korban történik
Az immunizálás következtében jelentősen csökkent a kisgyermekek Hib hordozása a
pharyngeális régióban
De nem csökkent a más tokkal, vagy tokkal nem rendelkező haemophilusok hordozása!
A H. influenzae-okozta meningitis incidenciája 5 év alatti gyermekekben és az anti-H.
influenzae b (Hib) tok polysaccharide ellenanyagok átlagos szintje
LEGIONELLA GENUS
A legionellák osztályozása
A Legionellaceae családban 4 nemzetség van:

Legionella,
Fluoribacter,
Tatlockia és
Sarcobium
Legionella: 53 faj és 3 subspecies
Kb. a fajok fele okoz humán megbetegedést
Az összes fertőzés 90%-át a L. pneumophila (leggyakrabban izolált szerotípusok
1-es, 6-os)
A Fluoribacter bozemanae és a Tatlockia micdadei korábban a legionellákhoz
tartoztak és hasonló megbetegedést okoznak mint a L. pneumophila
Legionellák
A legionellák pleomorf, csillós, Gram-negatív

pálcák, méretük és alakjuk a 0,5 μm-től
(coccobacillus) 20 μm-ig (filamentumszerű)
terjedhet
 A legionellák klinikai mintákban nem jól
festődnek, de láthatóvá tehetők Dieterle ezüst
festéssel
A T. micdadei kimutatható saválló festéssel,
de ezt a tulajdonságát in vitro növekedés
során elveszíti
A legionellák obligát aerob és fakultatív
intracelluláris mikrobák
Energiatermelésükhöz a szénforrást
aminosavakból fedezik
A legionellák tenyésztése
A tenyésztésre BCYE (Buffered

Charcoal Yeast Extract)
táptalajt használunk, melyet az oldott
vas-sók és L-cisztein mellett
antibiotikumokkal kiegészítve tehetünk
szelektívvé
Ellenállóak, nedves környezetben

széles határok közötti (0 és 68 oC)
hőmérsékleten túlélnek, és jelentősen
ellenállnak a klórtartalmú
dezinficienseknek is!
A legionellák előfordulása
A legionellák elsősorban a természetben,
különböző vizekben (tavak, folyók,
mocsarak)
Valamint mesterséges (víztárolók,

medencék, szökőkutak, hűtőtornyok,
vízellátó rendszerek) vizekben élnek
Előfordulhatnak szabadon, illetve

biofilmkolóniák tagjaként, elsősorban
azonban a vizekben élő amőbákkal
(Acanthamoeba, Hartmanella és Naegleria
fajok) szimbiózisban, intracellulárisan
A legionellák további előfordulása
A legionellák
előfordulhatnak a
közvetlen
lakókörnyezetünkben is
(légkondicionáló, tusoló,
medencék stb.)
A legionella fertőzés pathomechanizmusa
A baktérium fertőzött vizek aerosoljának belélegzése révén

jut a szervezetbe
A baktériumokat a bronchusok alveoláris macrophagjai
veszik fel– két mechanizmussal
Phagocytosissal vagy a phagocytosis egy formájával,
melynek során a célsejt nyúlványa a baktérium köré tekeredik
(coiling phagocytosis )
A hagyományos phagocytosist, segítheti a mikroba
komplement (C3b) által történő opszonizációja
A gazdasejtben megakadályozza a phagosoma–lysosoma
fúziót, és a durva szemcsés ER-ből membrándarabokat nyerve
egy különleges vezikulumot hoz létre, melyben
szaporodásnak indul, enzimeket termel, károsítva a
gazdasejtet
A fertőzött sejtből cytokinek, chemokinek szabadulnak fel -
gyulladást fokozóak
A kórokozó eliminálásában a celluláris immunválasz
elengedhetetlen (IFN-g aktivált Th1 sejtek)
A legionellák okozta megbetegedések I.
Hajlamosító tényezők
Idős kor (50 év felett), immungyengeség,

erős dohányzás, alkoholizmus, férfi nem,
idült betegség, posztoperatív vagy
intenzív kezelés
Inkubációs idő: 2-10 nap
1. Pontiac láz
Influenzaszerű tünetek, izomfájdalom és láz, tüdőgyulladás jelei nélkül

A páciensek 2-5 nap alatt mindenféle beavatkozás nélkül meggyógyulnak
Halálos kimenetelű megbetegedést még nem írtak le
A pathomechanizmus hátterében a bakteriális toxinra kialakult hiperszenzitivitás
állhat
A legionellák okozta megbetegedések II.
2. Légionárius betegség
Első leírás: Amerikai Légió veteránjainak 1976-ban egy philadelphiai
szállodában tartott gyűlése után a résztvevők között kirobbant, magas
morbiditással és számos halálesettel járó járványt követően.
A pneumonia (láz, hidegrázás és köhögés, lehet száraz vagy hurutos), amely magas
lázzal és változatos extrapulmonalis (hasmenés, pericarditis, myocarditis, endocarditis,
pancreatitis, fejfájás, tudatzavar, pyelonephritis, kiütések) tünetekkel társulva gyakran
életveszélyes állapot kialakulásához vezet
A legionellák okozta fertőzések diagnosztikája
A legionellák Gram szerint nehezen festhetőek, gennysejtekben gazdag köpet, látható

baktériumok nélkül gyanús lehet
Az ilyenkor megnyújtott idejű fukszin expozícióval megismételt Gram festés során
megjelenhetnek a Gram-negatív pálcák
Dieterle ezüst festés
A köpetből való kimutatására: direkt immunfluoreszcencens eljárás
A tenyésztésre: BCYE agart használunk (az inkubációs idő 7 -10 nap)
A legionella sejtfal (LPS) antigén a fertőzés első napjaitól kimutatható a vizeletben
lehetőséget adva egy gyors, és érzékeny diagnosztikus (mikroimmun-kromatográfiás
módszer) eljárásra (korlát: csak a célzottan keresett szerocsoportokra – általában 1- és 6 –
ra fajlagos)
A PCR módszerek érzékenyek és fajlagosak, de széles körben még nem terjedtek el
A kialakult antitest választ ma már egyre inkább ELISA-val vizsgáljuk. A módszer jól
alkalmazható szeroepidemiológiai vizsgálatokban
Hátránya, hogy értékelhető titer emelkedés csak hetek alatt jön létre, így a kezelés
elindításánál ritkán van segítségünkre
A legionellák okozta fertőzések diagnosztikája
A legionellák okozta betegségek terápiája,
megelőzése
A legionárius betegség intracellulárisan ható antibiotikummal kezelendő
A kezelés időtartama 3 hét
Macrolidok: clarythromycin, azythromycin
Fluoroquinolonok: ciprofloxacin, ofloxacin, levofloxacin, moxifloxacin
Megelőzés: vizes gépészeti berendezések folyamatos karbantartása, kezelése

(hő: 60°C fölé, magas klór tartalmú fertőtlenítők)
SPIROHAETALES
Burián Katalin
2021.
Spirochaetales
Közös tulajdonság
Vékony, helikális (0.1 - 0.5 × 5 - 30 μm), Gram-negatív
baktériumok
Sötétlátóteres mikroszkópban, ezüst impregnációval, vagy
fluoreszkáló ellenanyaggal festve vizsgálhatók
Nem festődnek jól anilin festékekkel (kivéve a borreliákat)
Aktívan mozognak endoflagellumokkal, amelyek a
periplazmatikus térben a külső membrán és a protoplazmás
cilinder között találhatók
Nem tenyészthetők, vagy lassan növő, speciális igényű
baktériumok
Többnyire többfázisú betegséget okoznak
Spirochaetales rend fontosabb fajai
Spirochaetales Emberi megbetegedés Kórokozó
Spirochaetaceae család
Borrelia genus
Lyme borreliosis Borrelia burgdorferi, Borrelia
garinii, Borrelia afzelii
Epidémiás visszatérő láz Borrelia recurrentis

Endémiás visszatérő láz Sok Borrelia spp.
Treponema genus
Venereális syphilis Treponema pallidum subsp.
pallidum
Endémiás syphilis (Bejel) T. pallidum subsp. endemicum
Framboesia v. Yaws
T. pallidum subsp. pertenue
Pinta Treponema carateum
Leptospiraceae család
Leptospira genus Leptospirosis Leptospira spp.
Lyme kórt okozó Borreliák
B. burgdorferi sensu lato - komplex
B. burgdorferi sensu stricto USA, Európa
B. afzelii Európa, Ázsia
B. garinii Európa, Ázsia
20 genospecies tud Lyme kórt okozni, egy részük állatban

A B. burgdorferi morfológiája, tenyésztése
Morfológia
0.2-0.3 mm x 20-30 mm szabálytalanul csavarodó, 3-10 csavarulat

7-11 endoflagellum indul mindkét végről, középen átfednek
Szerepük van az alak fenntartásában és a motilitásban
Genom: lineáris kromoszóma, lineáris és cirkuláris plazmidok (~22)
Gyengén festődnek Gram szerint, Giemsa, Wright, ezüst festéssel tehetők láthatóvá
Tenyésztési körülmények
Komplex táptalajban növekednek, melyek antibiotikumok adalékkal szelektívvé tehetők
BSK médium (Barbour, Stoenner, Kelly) nyúl szérumot tartalmaz
Microaerophilek, 33ºC, lassú növekedés, 12-24 h generációs idő, 6-8 hetet is igényelhet a
kitenyésztésük
B. burgdorferi
B. burgdorferi ezüst festéssel

arthritises beteg mintájában
Lyme-kór
Nevét Lyme (Connecticut, USA) városról kapta, ahol 1975-ben halmozottan fordult elő arthritis
gyerekekben
1982-ben a kórokozót Willy Burgdorfer írta le
A spirochaetát kullancsok tápcsatornájából izolálta, és a kitenyésztett baktérium reagált a Lyme-kórban
szenvedők szérumával
Leggyakoribb vektor terjesztette betegség az USA-ban, Európában, elsősorban az északi féltekén
elterjedt

Természetes gazdák
Vad és háziállatok (rágcsálók, őz, szarvas, madarak, birkák, szarvasmarhák, lovak, kutyák)
Krónikusan fertőzött rágcsálók szolgálnak rezervoárként
Horizontális terjedés történik az emlős állatok és a kullancsok (Ixodes) között:
- a kullancs lárvák a fertőzött rágcsálókon élősködve tesznek szert a baktériumra, a lárva
nympha alakba fejlődik - a nymphák újra táplálkoznak rágcsálókon, véletlenszerűen emberen -a
kifejlett kullancsok nagy emlősökön (szarvas őz, ritkán ember) élősködnek
Nincs vertikális transzfer, azaz a baktériumot nem jut a nőstény kullancsból a petébe
Az emberek nem forrásai a fertőzésnek, és nincs emberről emberre terjedés
Radolf JD, Caimano MJ, Stevenson B, Hu LT. Of ticks, mice and men: understanding the dual-host lifestyle of Lyme
disease spirochaetes. Nat Rev Microbiol. 2012 Jan 9;10(2):87-99.
A Lyme-kór vektora
B. burgdorferi fertőzés
A baktériumok nem replikálódó formában vannak vérszívások között a kullancs
tápcsatorna epithel sejtjein, ahová az OspA külső felszíni fehérje révén tapadnak
A szívások során, emlős vér hatására replikálódni kezdenek és szétterjednek a kullancs
testében, 24-48 óra múlva bejutnak a nyálmirigybe
A táplálkozó kullancs a nyálával beinjektálja a regurgitálódó baktériumot a gerinces

gazdába
A kullancs korai eltávolítása megelőzheti a baktériumok átjutását
A B. burgdorferi okozta humán fertőzés
A baktérium a szúrás helyén replikálódik majd a bőrben terjed lokálisan,

később terjed más szervekbe: idegrendszer ízületek, vázizomrendszer, szív
A baktérium túlélését segítő tényezők
 A B. burgdorferi olyan helyeken telepszik meg ahol az immunrendszer és az
antibiotikumok számára kevésbé hozzáférhető, például a központi idegrendszerben
 A B. burgdorferi felhasználhatja a gazda fibrinolitikus rendszerét, hogy behatoljon a
vér – agy gáton
 Megváltoztatja morfológiáját (kerek formát vesz fel)
 Intracelluláris invázió
 Antigén variáció és génexpresszió
 Komplement gátlás, gyulladáscsökkentő citokinek, például IL-10 indukciója és
immunkomplexek képződése
 Alacsony replikációs arány a Lyme-kór krónikus stádiumában
Lyme-kór lefolyása I.
Első stádium
Erythema migrans
- 3-22 nappal a fertőzés után a kullancs csípés helyén fejlődik
- kerek folt: terjedő, vörös határral, középen feltisztulással, céltáblaszerű
forma (5-50 cm-re nőhet – heteken belül eltűnik, hasonló másodlagos léziók
megjelenhetnek később is)
Borreliás lymphocytoma (fül, mellbimbó, here)
Influenzaszerű tünetek, láz, hidegrázás, myalgia, fejfájás, nyaki merevség kísérheti
Arcideg bénulás
Lyme-kór lefolyása II.
Második stádium
Hetek, hónapok múlva – fáradtság, fejfájás, rossz közérzet
Szív: carditis, AV-blokk, cardiomyopathia
Idegrendszer: meningitis, arcideg bénulás, myelitis, encephalomyelitis
Vázizom rendszer: arthralgia, arthritis (a betegek 60%-nál)
Bőr: több erythema migrans, lymphocytoma
Lympadenopathia: lokális vagy generalizált
Szem: conjunctivitis, iritis, retinitis, vitritis
Máj: hepatitis
Vese: microhematuria, proteinuria
Harmadik stádium:
Hónapok, évek múlva – krónikus fertőzés;
bőr: acrodermatitis chronica atrophicans
ízületi gyulladás: krónikus arthritis
központi idegrendszer:
lassan progrediáló encephalomyelitis
perifériás neuropathia
Lyme-kór első stádiuma
(A) Erythema migrans on a patient’s right thigh; time from tick bite to onset of erythema migrans is 9 days—
duration of erythema migrans is 5 days. (B) Widely expanded erythema migrans with central clearing on a patient’s back.
(C) Erythema migrans on a patient’s left thigh. (D) Borrelial lymphocytoma: reddish-blue nodule on a patient’s left ear lobe.
Gerold Stanek , Gary P Wormser , Jeremy Gray , Franc StrleLyme borreliosisThe Lancet Volume 379, Issue 9814 2012 461 - 473
Lyme-kór kései tünetei
Figure 5 Examples of acrodermatitis chronic atrophicans Acrodermatitis chronica atrophicans (ACA) is typically located on the
extensor sites of extremities: (A) ulnar and hand lesions, (B) bluish-red lesion on the back of a patient's hand and wax...
•Klinikai megjelenés alapján: kullancscsípés észlelése, időpont rögzítése
•Tenyésztés – ritkán alkalmazott
•PCR – DNS detektálása testnedvekben, nem érzékeny
•Szerológiai tesztek alkalmazása:
IFA, ELISA – IgM kimutatható 2-4 héttel az erythema migrans
megjelenése után
IgG később jelenik meg (6-8 hét)
A keresztreakció előfordul
•Western blot vagy immunoblot használható a pozitív ELISA eredmények konfirmálására

Kezelés, megelőzés
Doxycyclin, amoxicillin, második és harmadik generációs cephalosporinok – 2-4 hét
Jarisch-Herxheimer reakció előfordulhat (láz, hidegrázás, vérnyomáscsökkenés,

izomfájdalmak a gyorsan elpusztult borreliákból kiszabadult toxikus anyagok
okozhatják)
Hosszas terápia kifejlődött arthritis esetén

Késői Lyme borreliosis esetén ceftriaxon, cefuroxim
Megelőzés: humán vakcina nincs (kivonták), kutyáknak van

Érdemes a kullancs lakta területeket elkerülni, kullancs riasztót használni (diethyl-
toluamid nem túl hatásos a forgalmazott koncentrációban), eukaliptusz olaj hatásos 5
órán át, megfelelő zárt ruházatot viselni
Epidemiás visszatérő láz
B. recurrentis okozza
Kizárólag embert betegít, az ember a rezervoár
Emberről emberre a tetű (vektor: Pediculus humanus corporis) viszi át, a szétnyomott tetűből, a
csípés helyének vakarásakor keletkezett apró sérüléseken jut be a szervezetbe
A tetvek hemolymphájában szaporodik, nincs transzováriális átvitel
Háborúk, katasztrófák, éhínség idején terjedhet, amikor a személyi higiénia szintje alacsony
Ma is létező gócok vannak Afrikában és Dél-Amerikában az Andok vidékén
Pediculus humanus corporis
Endémiás visszatérő láz
Kullancs terjesztette - zoonózis

Több Borrelia faj okozhatja:
B. hermsii, B. persica, B. carteri stb.
Vektor és rezervoár: lágytestű kullancsok (Ornithodoros fajok)
A baktériumok a kullancsok minden szövetét elárasztják, disszeminálódnak
Vertikálisan, transzováriálisan a kullancsutódokba átjutnak
Természetes gazdák: rágcsálók, kisemlősök
Emberekre kullancscsípéssel terjed – rövid ideig tartózkodnak a testen, éjjel aktívak
A betegség világszerte előfordul, a kullancsok elterjedtségét követi
A visszatérőláz klinikai megjelenése
1 héttel a csípés után:

• bacteriemiás fázis: magas láz, hidegrázás, izomfájdalom, fejfájás, ízületi fájdalom,
photophobia, kiütés, lép és máj megnagyobbodás
• hipotenzió, sokk, fatális kimenetelű lehet, általában 3-6 napon belül a láz megszűnik
• ~1 hetes láztalan periódus – anti-spirochaeta ellenanyagok hatására a baktériumok
eliminálódnak a vérből
• 7-10 nap múlva a láz visszatér – a bacteriemiát más antigenitású baktériumok (mutáció)
okozzák
• újabb láztalan periódus: a mutálódott baktériumok ellen termelődött Ig-k hatására
Egy relapszus fordul elő epidémiás formában (fatalitás: 4-40%), endémiás formában
ismétlődő relapszusok (akár 10) (fatalitás: 2-5%)
A végső eliminálás akkor történik, amikor a baktériumok visszaalakulnak az eredetileg
fertőző antigenitású formává (ami ellen már a szervezet termelt ellenanyagot korábban)
A visszatérő láz szakaszai
Borrelia + - + - +
a vérkenetben
Laboratóriumi diagnózis, kezelés
 Vérkenet festése Giemsa vagy Wright festéssel (a pathogén direkt kimutatása)

 A kitenyésztés speciális táptalajt igényel – ritkán végzik
 Szerológiai tesztek az antigén változások miatt nem használhatók
Kezelés: tetracyclin, macrolidek vagy penicillinek

Jarisch-Herxheimer reakció előfordulhat
Megelőzés:
Vakcina nincs
Kullancsok elleni védelem, rágcsálók irtása,
Tetűirtás, a higiénés körülmények javítása
Treponema pallidum subsp. pallidum
A szexuális úton terjedő szifilisz vagy luesz kórokozója, kizárólagosan
emberpatogén
Morfológia
 0.1-0.5 mm x 5-15 mm, vékony, sűrű csavarulatú spirális alak, egyenes, hegyes véggel
 Rotáló mozgás komplex endoflagellumokkal
 Gram szerint nem festhetők, ezüst impregnációval és immunfluoreszcens eljárással tehetők
láthatóvá natív készítményben sötétlátóteres vagy fáziskontraszt mikroszkóppal láthatók
Érzékeny detergensekre, kiszáradásra, magas hőmérsékletre, arzén, higany, bizmut
vegyületekre és penicillinre
Tenyésztés
Nem tenyészthető táptalajon (trikarboxilsav ciklus, kataláz, superoxid dizmutáz gén hiányzik)
Nyúl herében szaporítható
Korlátozott növekedést mutat tenyésztett nyúl epithel sejtekben (lassú, csak néhány generáció)
 Microaerophil
T. pallidum subsp. pallidum
Transzmisszió
Közvetlen szexuális kontaktus, a fertőzés átadásának

valószínűsége függ a fertőző személy betegségének stádiumától
Kongenitálisan terjedhet a magzatra, az újszülött fertőződhet a

fertőzött szülőcsatornán átjutva is
Kontaminált vérrel, transzfúzió során (a baktérium életképes

maradhat 24 óráig 4°C-on tárolt vérben)
Virulenciát befolyásoló tényezők
Elvékonyodó végükkel a gazdaszervezet sejtjeihez tapadnak, külső membrán fehérjéik révén

A lipidhez kapcsolódó fehérjék nem hozzáférhetők az ellenanyagok számára
Kevés felszíni fehérje a külső membránban az immunválasz elkerülését szolgálja
Rezisztens a phagocytosisra
5-féle hemolizin
Hialuronidázzal rendelkeznek, ami a szöveti terjedést segíti
Fibronektinhez kötődnek
A léziók, a szövetkárosodás, a fertőzésre adott immunválasz erősségével függnek össze
Pathogenitás
 Nyálkahártyán, bőrsérüléseken keresztül jut a szervezetbe

 A bejutás helyén szaporodik extracellulárisan, endarteritist, periarteritist okoz
 A nyirokereken keresztül bejut a keringésbe, szóródik, ez ad lehetőséget terhességben a
placentán való átjutásra is
Primer syphilis
Fájdalmatlan fekély, sanker, ulcus durum fejlődik a genitáliákon a végbéltájékon, szájban stb.
a behatolás helyén (az elváltozás erősen fertőző)
Kezdetben papula, később fekély kemény alappal
Neutrophil leukocyták, majd plazmasejtek, lymphocyták és macrophagok vannak jelen, peri-
endarteritis dominál
Általában spontánul gyógyul 2 hónap alatt
A baktériumok a vérárammal szétterjednek az egész testben, a bacteriemia 8 évig is fennállhat
Secunder syphilis
Néhány héttel a sanker gyógyulása után influenzaszerű tünetek, torokfájás, fejfájás, láz,
étvágytalanság, izomfájdalmak, lymphadenopathia
• Generalizált mucocutan kiütés (macula vagy pustula) jelentkezik, az egész test, talpak és
tenyér is érintett
• Condylomak fejlődnek az anogenitális régióban, hajlatokban, szájban,
•syphilis-es meningitis, hepatitis, nephritis, alopecia
A beteg erősen fertőző
Az elváltozások spontánul gyógyulnak
A tünetek visszatérhetnek a korai látens szifilisz esetén <1 éven belül, vagy a késői látens
szifilisz esetén 2-5 év elteltével
alopecia
Tertier syphilis
Évekkel vagy évtizedekkel a primer fertőzés után alakul ki, nem fertőző stádium
Diffúz, krónikus gyulladás szövetpusztulást okozhat minden szervben
A treponemák által indukált immunválasz okozza
A leggyakoribb formák:
neurosyphilis
tabes dorsalis – gerincvelő károsodás, ataxia, testhelyzet érzékelésének hiánya
általános bénulás
személyiségzavarok
Argyll Robertson pupilla
ízület károsodása: Charcot joint
cardiovascularis syphilis
aorta billentyű elégtelenség
aorta aneurisma, aorta ruptura
gummás syphilis
nekrotizáló granulomák a bőrön, nyálkahártyákon
csontokban
Kezeletlen syphilis lefolyása immunkompetens egyénben
J Clin Invest. 2011 Dec;121(12):4584-92.
Az esetek egy részében a kórokozó a primer tüneteket követően rövid időn belül bekerülhet a központi
idegrendszerbe aszimptomatikus vagy szimptomatikus fertőzést okozva (meningitis, cranial neuritis stb). A krónikus
fertőzés később harmadlagos szifiliszbe torkollhat (általános bénulás, tabes dorsalis)
Veleszületett, kongenitális syphilis
A syphilises anyából a magzatba jut a T. pallidum, következmények:

a magzat elhalása
vetélés, halvaszületés
veleszületett, többszervi károsodás
2 éves kor előtt manifesztálódó tünetek:
-osteochondritis, anaemia, hepatosplenomegalia, rhinitis, kiütés, hámló bőrelváltozások az
arcon, tenyéren, talpon, kemény szájpad defektusa, rövid, fejletlen maxilla, előreálló
mandibula
2 éves kor után megjelenő tünetek:
-Hutchinson triász: félhold alakú metszőfogak, intersticiális keratitis, süketség
Vakság, szeder formájú nagyőrlők, „saber shin”, arthritis, szívérrendszeri károsodás, nyereg orr
Az anya penicillinnel történő kezelésével megelőzhető a magzati károsodás

A kongenitális syphilis korai tünetei
Szájpad hasadék
Hámló maculopapuláris kiütések Hepatosplenomegalia

A kongenitális syphilis késői tünetei
Intersticiális keratitis
Nyeregorr Szeder formájú őrlők Hutchinson metszők

Syphilis a művészetben
Egy kis történelem…
Egy elmélet szerint Kolombusz visszatérő

legénysége hozta az Újvilágból
Szegeden talál lelet ezt cáfolja: „Judit”, a 15
század elején élt prostituált syphilisben halhatott
meg
„Syphilis” eredetileg Girolamo Fracastoro (1530)

latin nyelvű versének címe volt. Ez a mitologikus
költemény egy Syphilus nevű pásztor betegségét,
szenvedését írja le
XX. században humán kísérletek (Tuskegee és

Guatemala)
Mikroszkópos kimutatás
Primer, secunder és kongenitális syphilis esetén váladékokból
Kenet vizsgálata sötétlátóteres mikroszkópban (orális, anális minta így
nem vizsgálható)
Fixált kenet immunfluoreszkáló ellenanyaggal való festése
Szövettani metszetek ezüstfestése
Tenyésztés – nem lehet

Szerológia
Nem-specifikus (aspecifikus) tesztek
T. pallidum-specifikus tesztek
Nem-specifikus tesztek
Reagin – IgG, IgM ellenanyagok, amelyek a baktérium fertőzés hatására a

gazdasejtekből felszabaduló lipid antigénnel reagálnak
A reagin kimutatására kardiolipin antigén (marhaszív kivonat, heterológ antigén)

használatos a következő tesztekben
VDRL (Veneral Disease Research Laboratory Test)

RPR (Rapid Plasma Reagin) teszt (kardiolipin-koleszterol-lecitin komplex) flokkulációs
reakció
TRUST (toluidine red unheated serum test)
USR (unheated serum reagin test)
A nem kezelt syphilis 2-3. hetében válnak pozitívvá

Magas a reagin szint secunder syphilisben
Kezeltekben és a késői syphilisek jelentős részében negatívvá válnak
A kezelés hatásosságának mérésére alkalmas!
Fals pozitivitást sokféle kórkép és állapot okozhat
Treponema-specifikus tesztek
Treponema antigénnel reagáló ellenanyagokat mutat ki
Primer syphilisben korábban pozitív, mint a nem-specifikus tesztek, késői syphilisben
mindig pozitív
Élethosszig pozitív marad
Ennek megfelelően nem alkalmas a terápia hatásosságának ellenőrzésére
1.T. pallidum particle agglutination (TP-PA) teszt
treponema antigénnel borított részecskéket agglutinálnak az ellenanyagok
2.T. pallidum haemagglutination teszt
treponema antigénnel borított vörösvértesteket agglutinálnak az ellenanyagok
3.Fluorescent treponemal antibody-absorption (FTA-ABS) teszt
elölt T . pallidum–mal reagáltatják a betegszérumot, a kötődő
ellenanyagokat fluoreszkáló anti-human globulinnal detektálják
4.ELISA
5.Western blot a pozitív tesztek verifikálására
Diagnosztikus
algoritmus
Napjainkban már nem

a klasszikus nem-
specifikus tesztekkel
szűrünk
A szűrő vizsgálatot
specifikus tesztekkel
végezzük (pl. ELISA)
A pozitív eredmény
megerősítésére nem-
specifikus teszteket
használunk
Fals pozitív szerológiai tesztekhez vezető állapotok
Nem-specifikus Specifikus
Vírusos fertőzés Pyoderma
Rheumatoid arthritis Rheumatoid arthritis
Systemic lupus erythematosus Systemic lupus erythematosus
Akut vagy krónikus betegség Psoriasis
Terhesség Lábszárfekély
Friss immunizálás Bőrrák
Kábítószer használat Kábítószer használat
Lepra Gombás fertőzés
Malária Lyme-kór
Többszöri vértranszfúzió Acne vulgaris
Kezelés, megelőzés
Korai fertőzés esetén egyszeri penicillin kezelés hatásos lehet

Több dózis szükséges régebbi vagy látens syphilisben
Tetracyclin, makrolidok, alternatív antibiotikumok allergia esetén
Neurosyphilis esetén - penicillin
Jarisch-Herxheimer (hidegrázás, láz hypotensio, fejfájás, tachycardia,
hiperventilatio, rigor, myalgia, vasodilatatio) reakció a kezelés megkezdése
után az elpusztuló treponemákból órákon belül előfordul, a kiszabaduló
toxikus anyagok okozzák
Vakcina nincs
Biztonságos szex fontos a megelőzésben
Azonnali penicillin kezelés szükséges, a szexuális partner felkutatása,
tesztelése és kezelése is fontos!
Nem-szexuális úton terjedő treponemák I.
Treponema pallidum ssp endemicum

Megbetegedés: endémiás syphilis vagy bejel
Leggyakrabban szegény sorban élő gyerekekben fordul elő
Direkt módon terjedhet emberről emberre, vagy evőeszközökkel
A primer lesio gyakran észrevétlen marad
Kései következmények: a bőr, a csont és nasopharinx gummás elváltozásai
Előfordulása: Afrika, Ázsia és Ausztrália
Nem szexuális úton terjedő treponemák
Nem-szexuális úton terjedő treponemák II.
Treponema pallidum subsp. pertenue
Megbetegedés: yaws, v. framboesia, v. polypapilloma

tropicum
Kontakt módon terjed, kizárólag humán pathogén
Első stádium: a behatolás helyén fájdalmatlan „anya
csomó” jelenik meg, később „leány csomók” is
kialakulnak
Második stádium: testszerte csomók, melyek

kifekélyesedhetnek, a talp és kéz bőr desquamációja
Harmadik stádium: csontok, ízületek, lágyrészek

pusztulása pl. (rhinopharyngitis mutilans v. 'gangosa’)
Előfordulás: Dél-Amerika, Közép-Afrika, Délkelet-Ázsia,
kb. 500 000 fertőzött
WHO 2020-ra akarja felszámolni
Nem-szexuális úton terjedő treponemák III.
Treponema carateum
Megbetegedés: pinta, főleg a bőrt érinti
A fertőzést követően viszkető papulák alakulnak ki, heggel gyógyulnak
Krónikus szakaszban hipopigmentált foltok, hyperkeratosis
Előfordulás: Közép- és Dél-Amerika, főleg fiatalok között
A bejel, yaws, pinta diagnózisa a klinikai kép alapján történik

A syphilis szerológiai tesztek pozitívak
Kezelés: penicillin, tetracyclin, chloramphenicol
Egyéb treponemák
T. denticola
T. socranski
T. pentinovorum
a száj normálflórájának tagjai, de okozhatnak
- akut nekrotizáló ulcerativ gingivitist
- időskori krónikus periodontalis betegséget
T. vincentii fusobacteriumokkal együtt gingivitis ulcerosa-t, Plaut- Vincent-angina-t
(noma)
Leptospira
Fajok: Leptospira interrogans (patogén törzsek) Leptospira electron
>200 szerovariáns, 22 szerovariáns okoz emberi megbetegedést mikroszkópos képe
Eltérő a külső membránban levő fehérjék antigenitása

Leptospira biflexa (nem pathogén törzsek)
Morfológia: Gram (-), Giemsa festéssel vagy ezüst impregnációval, vagy
fluoreszkáló ellenanyagokkal festhetők
Jól láthatók sötétlátóteres mikroszkópban
0.1-0.2 x 5-10 µm sűrű csavarulatos, vékony, hajlékony spirochetak
Egyik, vagy mindkét végük visszahajlik (8 v. babapiskóta alak)
Gyors, forgó mozgást végeznek két végükről kiinduló középen
átfedő endoflagellumokkal
Vízben, lúgos pH-n hosszú ideig túlélnek
Tenyésztés: aerobok vagy microaerophilek, 28-30ºC-on
nyúlsavót tartalmazó félfolyékony táptalajon
Ezüst-festett leptospira
B vitaminokat és zsírsavakat igényelnek
Korthof táptalaj
Lassan szaporodnak
Magyarországon előforduló embert betegítő
Leptospira interrogans szerovariánsok
Epidemiológia
Világszerte elterjedt zoonózis
Rezervoár - rágcsálók, kutyák, haszonállatok, vadon élő állatok
aszimptomatikus a fertőzés állatokban, de aktív betegséget is
okozhatnak bennük
a vesetubulusokat kolonizálják, vizelettel ürülnek
Ember – véletlenszerű végső gazda
Fertőzés forrása: közvetlen vagy közvetett érintkezés a fertőzött állat
vizeletével
- kontaminált víztől (tavak, folyók, patakok), szabadban folytatott
tevékenység során
- munkaköri kitettség – farmerek, vágóhídi munkások, állatorvosok,
bányászok, csatornamunkások
Transzmisszió
A leptospirosis patogenezise
A baktériumok bőrsérüléseken, nyálkahártyán keresztül jutnak a szervezetbe

A legtöbb fertőzés tünetmentes
Tünetek esetén az inkubációs idő 1-2 hét – bacteriemia
vasculitist okoznak az endothel sejtek károsításával
A betegség jellemzően kétfázisos:

bacteriemiás fázis – influenza szerű tünetek
A tünetek javulását követi egy szerovariánsra specifikus szakasz
A kialakult tünetek - meningitis, vesekárosodás, sárgaság
A legsúlyosabb – Weil betegség (Icterohaemorrhagiae szerovariáns
okozza)
A leptospirosis pathomechanizmusa
A leptospirosis szakaszai
Laboratóriumi diagnózis, kezelés
Tenyésztés: speciális táptalajt igényel (Korthof), lassú növekedés

kitenyészthető: vérből és cerebrospinális folyadékból az első 7-10 napon;
vizeletből az második héttől
Szerológia : MAT (mikroszkópos agglutinációs teszt)

az ellenanyagválasz késhet
az ellenanyagok sokáig perzisztálnak, szerovariáns specifikusak
ELISA teszt - IgM sokáig kimutatható
Kezelés
Antibiotikum korai adása

Súlyos esetekben intravénás penicillin vagy ampicillin szükséges
Enyhébb fertőzések esetén - doxycyclin, ampicillin, amoxicillin
Megelőzés: doxycyclin a fertőzésnek kitett embereknek
haszonállatok kedvencként tartott állatok vakcinálása, rágcsálók irtása
PSEUDOMONAS,
BURKHOLDERIA,
STENOTROPHOMONAS
Dr. Megyeri Klára

Szegedi Tudományegyetem,
2021
PSEUDOMONAS
1
A Pseudomonas genus közös jellemzői
• Gram-negatív, spórát és tokot nem képző, poláris csillókat hordozó

pálcák
• Ubikviterek, igénytelenek, egyszerű táptalajon jól szaporíthatóak
• Aerobok, kataláz+, oxidáz+, cukorbontás oxidatív
• >200 species tartozik a genusba, közülük humánpatogének:
Pseudomonas aeruginosa
Pseudomonas fluorescens
Pseudomonas alkaligenes
Pseudomonas putida
Pseudomonas stutzeri
Pseudomonas aeruginosa
Előfordulás
 felszíni vizek, talaj, növényeken
 kórházi felszerelések, amelyekben nedvesség található
(lélegeztető- és altatógépek csövei, dréncsövek, váladékok
gyűjtésére szolgáló edényzet, mosdó, WC kagyló stb)
 oldatok (gyógyszeres és infúziós oldatok, szemcsepp, bizonyos
kézfertőtlenítő oldatok, folyékony szappan, sebbenzin)
Oka: tápanyagok hiányában is sokáig életben tud maradni
Székletből egészséges emberek esetében ritkán mutatható ki, P.

aeruginosa hordozás csak kis %-ban fordul elő, mert a
természetes rezisztencia magas fokú.
2
Gram-negatív pálca, 1-3 poláris csillóval rendelkezik, spórát nem
képez, valódi tokja nincs, de exopoliszacharidokat termelhet
Telepmorfológia
Igénytelen, jól nő HLA táptalajon:
1. Típusos forma: közepes v. nagy, szabálytalan alakú,
jellegzetesen ellaposodott, finoman csipkézett szélű
2. Bélbaktérium forma: közepes nagyságú, domború, fénylő felszínű, ép
szélű
3. Nyálkás forma: nagy, kör alakú vagy összefolyó, domború, sima
felszínű, ép szélű;
4. Törpe telepforma, cysticus fibrosisban (CF) szenvedő betegekből
izolált baktériumokra jellemző telepmorfológia, gátolt növekedés,
tenyésztési idő 2-3 nap, kis telepek
Hársfavirágillat v. színházi WC szag jellemzi a tenyészeteket
(triptofán  o-aminoacetofenon)
Pigmentképzés
(King-féle ferde agar táptalaj a legalkalmasabb a pigment termelés
kimutatására)
Véresagar táptalajon -hemolízis
Folyékony táptalajon felszíni hártya képződés
3
Telepmorfológia
Biokémiai tulajdonságok
növekedés 41 oC-on +, növekedés 5 oC-on , oxidáz +, ureáz +, indol , H2S ,
zselatin folyósítás +, oxidatív glukózbontás +, laktózbontás 
Szerkezeti komponensek
1. Külső-membrán proteinek
2. Fimbria (megtelepedés, fágreceptor)
3. Csilló (aktív mozgás)
4. Endotoxin
- védi a baktérium sejtet a komplementtel szemben
- védi a baktérium sejtet az opszonizációval és fagocitózissal szemben
- a cysticus fibrosis-ban szenvedő betegekből izolált törzsek O-specifikus
oldallánc deficiens LPS-t hordoznak  hidrofób
5. Alginát
 "glycocalyx" ill. nyákréteg→biofilm
 antigén
 termelődését környezeti tényezők indukálják:
ozmotikus stressz, O2 tenzió változása, tápanyaghiány,
ion koncentráció változása (Na+, Cl, Ca2+, Fe2+)
4
Biofilm képződés
Szakaszai:
1. Laza adhézió (reverzibilis)
2. Szoros adhézió (irreverzibilis)
3. Érés I. (baktérium növekedés, osztódás)
4. Érés II. (exopolymer termelődés, biofilm kialakulás)
5. Diszperzió (baktériumok szóródása)
1. 2. 3. 4. 5.
A biofilm képződés biológiai hatásai
•Gyulladást indukál
•Gátolja a baktériumok immunsejtek által történő eliminálását
•Gátolja az antibiotikumok diffúzióját
•Antibiotikum rezisztencia mechanizmusok aktiválódását indukálja
5
Szekretált pigment anyagok
Pyoverdin (fluoreszcin): vízoldékony sárga színű pigment, mely nem oldódik

kloroformban, törzsek 70%-a termeli, King B
Pyocyanin: kék fenazin pigment, 210 Da, oldódik kloroformban, törzsek 80%-a
termeli, King A
Pyorubin: kloroformban oldhatatlan piros fenazin pigment, törzsek 2%-a
termeli
Pyomelanin: barna pigment, törzsek <1%-a termeli
Szekretált virulencia faktorok

1. Proteáz enzimek:
•általános proteáz
•alkalikus proteáz
•elasztáz
Szubsztrát: kazein, elasztin, zselatin, kollagén, laminin, fibrin,
Hageman faktor

Hasítják:
•a szervezet struktúrális fehérjéit,
•a véralvadási rendszer komponenseit,
•a fibrinolitikus rendszer elemeit,
•a komplement rendszer komponenseit, továbbá
•a citokin hálózat bizonyos faktorait

GYULLADÁS, NECROSIS
keratitisben, pneumoniaban és sepsisben a proteázok szerepe bizonyított
6
2. Hemolizinek:
•foszfolipáz C (bontja a lecitint és a szfingomielint)
•rhamnolipid

gyulladást váltanak ki,
befolyásolják a leukocyták chemotaktikus vándorlását és
gátolják a légutak csillószőrös epitheliális sejtjeinek funkcióját
3. Lipáz
•az LPS-hez kapcsolódik
•29 kDa, lipáz-LPS micella 100-1000 kDa
•bőrön való megtelepedést segíti
•gátolja a monocyták chemotaktikus mozgását
4. Toxinok
Exotoxin A:
exotoxin A

NAD+EF-2ADP-ribosyl-EF-2+nikotinamid+H+
•NAD-ról ADP-ribóz fragmentumot továbbít az elongációs faktor 2
(EF-2)-re  gátolja a sejtek fehérjeszintézisét  sejtpusztulást
okoz.
•Receptor-mediált endocitózissal jut a sejtekbe, a toxin iránti
fogékonyságot a receptor jelenléte határozza meg.
•A tisztított toxin kísérleti állatban hypotensiót, shockot, máj necrosist és
leukopeniát eredményez.
Exotoxin S:
szintén ADP-ribozil transzferáz,
szubsztrátjai a vimentin és GTP-kötő fehérjék
Savi cytotoxin
7
5. Szideroforok
•Pyochelin
•Pyoverdin
•Ferribactin
6. Pyocyanin
- a mitokondriális enzimek működését gátolja
- akadályozza a légutak csillószőrös hámsejtjeinek
működését
- stimulálja reaktív nitrogén intermedierek felhalmozódását
- az elasztáz/antielasztáz arány megváltozását okozza
A Pseudomonas aeruginosa virulenciafaktorai
8
Megbetegedések
A Pseudomonas aeruginosa elsősorban immunológiailag károsodott
szervezetet betegít meg.
1. Szem: conjunctivitis, keratitis, endophthalmitis
2. Fül: otitis externa, otitis media, mastoiditis
3. Bőr: égési sérülések fertőzése, lábszárfekélyek fertőzése, decubitusok
fertőzése, sebfertőzések
4. Légutak: pneumonia, pleuritis, CF (cysticus fibrosis) betegekben chr.
bronchopneumonia
5. Urogenitalis szervek: cystitis, pyelonephritis, vesekőképződésre hajlamosít
6. Szív, érrendszer: endocarditis, thrombophlebitis
7. KIR: meningitis
8. GI tractus: csecsemők gastroenteritise, ha tárolt tápszerben felszaporodik
9. Sepsis, ebből másodlagos gócok keletkezése
10. Nosocomiális fertőzések
Pseudomonas fluorescens, Pseudomonas alkaligenes, Pseudomonas

putida, Pseudomonas stutzeri
• Légúti, húgyúti fertőzések, meningitis és sepsis
Pseudomonas aeruginosa által okozott szemészeti

megbetegedések
keratitis keratitis
keratoconjunctivitis endophthalmitis
9
Pseudomonas aeruginosa által okozott bőrgyógyászati
megbetegedések
Otitis externa
Folliculitis
10
Cysticus fibrosis
• CFTR mutáció
• Fokozott hajlam bakteriális fertőzésekre
CFTR=cystic fibrosis transmembrane conductance regulator
CFTR degradálódása A légúti nyák Légúti obstructio A légúti hámsejtek károsodása Légzési elégtelenség
víztartalmának Gyulladás
csökkenése
A légúti hengerhám
Defektív CFTR protein csillószőreinek mozgása  Légzésfunkció zavara
Fertőzések
Az ion permeabilitás
egyensúlyának zavara Vastag és tapadós nyák
Mutáns CFTR gén felhalmozódása Fibrosis
Pseudomonas aeruginosa fertőzés cysticus fibrosisban szenvedő betegek légutaiban
Fertőződés környezeti A baktériumok

törzsekkel elégtelen eltávolítása
Antibiotikum
rezisztencia
Szerkezeti
változások Ellenanyag
válasz
P. aeruginosa
Aggregáció biofilmben
Légúti gyulladás
11
Ecthyma gangrenosum
(Pseudomonas) bacteriaemiához társuló bőrfertőzés,
Pseudomonas sepsisben a betegek ≤30%-ánál alakul ki
Ecthyma gangrenosum
12
A Pseudomonas aeruginosa által okozott fertőzések terápiája
Pseudomonas aeruginosa fertőzésekben alkalmazható antibiotikumok:
Karboxi- és ureidopenicillinek:
piperacillin-tazobactam, carbenicillin, ticarcillin, azlocillin
III. generációs cephalosporinok:
ceftazidime-avibactam, cefoperazone
IV. generációs cephalosporinok:
cefepim, cefpirom
V. generációs cephalosporinok:
ceftolozan-tazobactam
Egyéb cephalosporinok:
Cefiderocol
Monobactam:
aztreonam
Carbapenemek:
imipenem-relebactam, meropenem
Aminoglikozidok:
gentamicin, tobramycin, amikacin
Fluoroquinolon:
ciprofoxacin, moxifloxacin
Választandó antibiotikumok és kombinációik:

• Piperacillin vagy Cefepim vagy Ceftazidime + aminoglycoside
Kritikus álllapotú betegnél:
• Cefepim+azithromycin
• Piperacillin/tazobactam+azithromycin
• Moxifloxacin+aztreonam
• Ciprofloxacin+aminoglycoside
• Aztreonam+aminoglycoside
A WHO által kiemelt kórokozó baktériumok listája, melyeknél új

antibiotikumok fejlesztése szükséges
Prioritás 1. Prioritás 2. Prioritás 3.
Kritikus Magas Közepes
Enterococcus faecium,
vancomycin-rezisztens
Staphylococcus aureus,
methicillin-rezisztens és
vancomycin-intermediaer és Streptococcus
Acinetobacter baumannii, pneumoniae,
carbapenem-rezisztens rezisztens
penicillin-rezisztens
Pseudomonas aeruginosa, Helicobacter pylori, Haemophilus influenzae,
carbapenem-rezisztens clarithomycin-rezisztens
ampicillin-rezisztens
Enterobacteriaceae, Campylobacter spp., Shigella spp.,
carbapenem-rezisztens, fluoroquinolon-rezisztens
fluoroquinolon-rezisztens
ESBL-termelő Salmonella,
Neisseria gonorrheae,
cephalosporin- és
13
BURKHOLDERIA
Burkholderia mallei
Burkholderia pseudomallei
Burkholderia cepacia
-Walter Hagemeyer Burkholder, amerikai botanikus [Cornell Egyetem] tiszteletére
nevezték el a genust; Burkholder állapította meg, hogy a hagyma rothadás
kórokozója egy, ma Burkholderia cepacia-nak nevezett, baktérium.
-Gram-negatív, bipoláris festődés
- B. pseudomallei HLA táptalajon tenyészthető, 1-2 mm átmérőjű, szürkés sárga
telepeket képez,
- B. mallei HLA ttáptalajon 0.5-1 mm átmérőjű, szürkés telepekben nő
- egyik species sem termel pigmentet
- mindkét species oxidáz+, bontja a zselatint
B. pseudomallei
14
Burkholderia mallei patogenitása
A malleus=takonykór kórokozója
A malleus a páratlan ujjú patások és egyéb
állatok (teve, kutya, farkas, macska és medve)
betegsége.
Az emberek a fertőzött állatok váladékával fertőződhetnek.

A kórokozó a bőrön, a légutakon ill. a tápcsatornán keresztül
hatolhat az emberi szervezetbe.
Kórformák:
Az acut emberi malleus során először pustula képződik a fertőzés
helyén, amelyet lymphangitis és lymphadenitis követ. Sepsis jön
létre, a bőrben, a tüdőben, az agyban és más belső szervekben
tályogok képződnek. Letalitás: kezeletlen esetekben 90-95%,
megfelelő kezelés mellett 50%.
A chronicus emberi malleus tünetei az acut formáéhoz hasonlóak, a

betegség lefolyása néhány évre tolódik ki.
Malleus=takonykór
15
Syphilis, malleus (glanders), lepra, morbilli, eczema
Burkholderia pseudomallei patogenitása

A melioidosis kórokozója.
• Emberek, majmok, lovak, sertések, juhok, kecskék, macskák, kutyák,
rágcsálók és delfinek fogékonyak a fertőzésre.
• A kórokozó a talajban és a felszíni vizekben található meg. Az
emberek a kórokozót tartalmazó por belégzésével, illetve kontaminált
víz fogyasztásával fertőződhetnek.
• Délkelet-Ázsiában, az Óceáni-szigeteken és Ausztráliában endémiás.
• Virulenciafaktorok: poliszaharid tok, T3SS, letális és dermonecrotikus
toxin, proteáz, lecitináz, lipáz, hemolizin, sziderofor, savi foszfatáz
(elősegíti a baktérium intracelluláris szaporodását a phagocyta sejtekben)
Kórformák:
• Acut melioidosis: láz, köhögés, pneumonia, empyema, sepsis, halál
• Chronicus melioidosis: enyhébb lefolyás, tályogképződés (bőr
alatti szövetekben, tüdőben, májban), osteomyelitis, lymphadenitis,
gyermekekben parotitis és agytörzsi encephalitis.
• A kezeletlen melioidosis letalitása 90%, therapia mellett 40% a
halálozás.
16
A melioidosis klinikai manifesztációi
Percutan bejutás Per os bejutás

Disszeminált melioidosis
bőrtünetei
Fekély GI traktusban Bőrlaesiók
disszeminált
fekély képződés, betegségben
Cutan melioidosis Tünetments lymphadenopathia
fertőzés
Lép-tályog (hasi CT)

Inhaláció Bacteriaemia
Bármely
Sepsis vagy látens szerv (lép,
Tüdő tályog Pneumonia fertőzés vese, máj, Prostata-tályogból
prostata) aspirált genny
Reaktiváció
Tüdő tályog (CT) Prostata-tályog (hasi CT)
A melioidosisnak gyermekkorban egyik gyakori manifesztációja

a parotitis
Terápia: ceftazidime 10 napig, és + doxycyclin+TMP/SMX 8-20 hétig,

vagy amoxicillin+klavulánsav
17
A melioidosis előfordulása
Burkholderia cepacia
HASZNOS
TULAJDONSÁGAI

Ipari, mezőgazdasági
hasznosítás
KÁROS
TULAJDONSÁGAI

Mezőgazdasági károk,
Emberi megbetegedések
18
Burkholderia cepacia pathogenitása
Előfordulás:
•talaj, felszíni vizek, növények (növény-pathogén baktérium: a vöröshagyma
rothadását idézi elő, míg a rizs esetében a termés hozamának fokozódását
eredményezi),
•ipari és mezőgazdasági felhasználás: peszticidként és környezeti
szennyeződések biológiai megsemmisítésére
Virulencia faktorok: csilló, pilus, T3SS, felszíni exopoliszaharidok,
melanin, kataláz, szuperoxid dismutáz, hemolizinek, proteáz, lipáz,
szideroforok, LPS, szinergizál a P. aeruginosa-val
Prediszpozíció: cysticus fibrosis, malignus tumor, chronic granulomatous
disease (CGD)
Megbetegedések: nekrotizáló pneumonia, „cepacia syndroma”, láz,
bacteriaemia, agytályog
Terápia: MULTIREZISTENS
• Ceftazidime és moxifloxacin kombinációjával
• ciprofloxacin, rifampicin és minociklin kombinációjával
Emberben: „cepacia sy.”
A vöröshagyma rothadása
B. cepacia fertőzés hatására
19
Tályog az alsó végtagon Burkholderia gladioli által okozott fertőzés során
Stenotrophomonas maltophilia
Gram-negatív, egyenes, illetve kissé hajlott pálca, 0.5 x 1.5 m, poláris csilló/k
20
Előfordulás
Természetes és városi környezetben:
Talaj, növényzet, állatok (tengerben élő és egyéb állatok),
felszíni vizek, folyók
Csapvíz, vízvezeték hálózat, fürdőszobai zuhanyzófej
Ipari és mezőgazdasági felhasználás: peszticidként és
környezeti szennyeződések biológiai megsemmisítésére
Kórházi környezetben:
Kórházi felszerelések, amelyekben nedvesség található:
lélegeztető- és altatógépek csövei, dréncsövek, váladékok
gyűjtésére szolgáló edényzet, endoszkóp, katéter, fogászati
eszközök csőrendszerei, mosdó, WC kagyló
Oldatok: gyógyszeres és infúziós oldatok, szemcsepp, bizonyos
kézfertőtlenítő oldatok, folyékony szappan
Stenotrophomonas maltophilia
HASZNOS
TULAJDONSÁGAI

Ipari, mezőgazdasági
hasznosítás
KÁROS
TULAJDONSÁGAI

Mezőgazdasági károk,
Emberi megbetegedések
21
Virulencia faktorok
Strukturális
komponensek Extracelluláris
LPS Fimbria Csilló

• Cytotoxinok
Enzimek: Sziderofórok Biofilm
• Hemolizinek
• Proteázok:
‒ Szerin-proteázok
‒ Zselatináz
‒ Elasztáz
‒ Fibrinolizin
• Észteráz, lipáz,
foszfo-lipáz C és D
• DNáz, RNáz
• Hialuronidáz
• Heparináz
S. maltophilia által okozott infekciók
Pneumonia
COPD (chronic obstructive pulmonary disease) acut
exacerbációja
Lágyrész és bőr fertőzések; cellulitis/myositis
Osteomyelitis
Endophthalmitis/keratitis/scleritis; dacryocystitis
UTI
Bacteriaemia
Katéter-asszociált bacteraemia/septicaemia
Biliaris sepsis
Endocarditis
Meningitis
22
23
Diagnosis
Szelektív tenyésztés:
EMB/MacConkey
VIA (vancomycin, imipenem, amphotericin B) BC (bacitracin, chocolate)
GNSA (Gram-negative selective agar: novobiocin, cycloheximide, amphotericin, nisin,
crystal violet)
SM2i (maltose, dl-methionine, vancomycin, imipenem, amphotericine B)
Oxidáz+/-?, kataláz+, nitrát reduktáz+, zselatináz+, DNáz+, indol-, H2S-, ureáz-,
MR-, VP-, glükóz+ (nem termel savat), laktóz+, maltóz+, mannit-
TERÁPIA
Multirezisztens!:
Rezisztencia spektrum: -laktám antibiotikumok, cephalosporinok,
makrolidek, fluoroquinolonok, aminoglycosidok, carbapenem,
chloramphenicol, tetracyclin és polymyxin
Rezisztencia mechanizmusok: efflux pumpák, -laktamázok, antibiotikum-
módosító enzimek, bakteriális topoizomeráz és giráz gének mutációi
Választandó szer: TMP/SMX, rezisztencia megjelent

TMP/SMX rezisztencia esetén:
TMP/SMX+tigecyclin, vagy amikacin, vagy ciprofloxacin, vagy
ceftazidime, vagy tobramycin, vagy ticarcillin-klavulánsav
Tigecyclin, Eravacycline, (Minocyclin), (Omadacycline)
Moxifoxacin, Levofloxacin
Cefiderocol
24
Chlamydia és Mycoplasma fertőzések
Dr. Endrész Valéria, Dr. Virok Dezső
Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar

Chlamydiák
Morfológia
G (-) (rosszul festődik Gram szerint), nem mozgó
Dimorf: elemi test (EB), retikuláris test (RB)
Elemi test:
Méret: ~0.3 mm
• gazdasejten kívül stabil - merev, spóraszerű, ellenálló

• elektrondenz „mag” - DNS + hiszton-szerű proteinek
• külső merev burok -> cisztein- és metionin-gazdag fehérjék
• (diszulfid hidak adják a stabilitást)
• fertőző alak - nagy az affinitása az epithel sejtekhez
• metabolikusan inaktív
• nem osztódik
Retikuláris test
Méret: 1-1.5 mm
Nem fertőző, intracelluláris alak

• Metabolikusan aktív
• DNS diffúz
• sok riboszóma
• 4-szer annyi RNS mint DNS
• intracelluláris zárványban helyezkedik el (inklúzió)
• Kettéhasadással szaporodik
Perzisztens forma
Egy tartós (de reverzibilis) állapot
amelyben egy aberráns retikuláris test nem osztódik és nem
fejlődik elemi testté.
A perzisztenciát okozhatja pl. :
• penicillin kezelés, AB kezelés
• IFN-g (IDO indukció)
• vashiány
• glükózhiány stb.
A Chlamydia perzisztencia reverzibilis lehet
C. trachomatis
normál vs. perzisztens
génexpresszió
Kémiai összetétel
Nukleinsav: cirkuláris genom

egyik legkisebb bakteriális genom (1,04-1,2 Mb), ~800 fehérjét kódol
C. trachomatis törzsekben >98% gén azonosság.
Chlamydia genomban a nagyobb különbségek az ún plaszticitási zónában (12-50 kb) vannak:
virulencia faktorokat kódol: citotoxin, phospholipase D, gének a triptofán szintéziséhez indolból (C. trachomatis
genitális fertőzést okozó szerovariánsaiban, de nincsenek az okuláris törzsekben)
Chlamydia plazmid (7,5 kb) – C. trachomatis, C. psittaci
LPS: gyenge endotoxin, genus specifikus ellenanyagokat indukál
Membrán fehérjék:
A „chlamydia outer membrane complex” COMC összetevői
magas cisztein tartalmuk miatt a molekulák között létrejövő diszulfid hidak adják a külső membrán stabilitását
July 2013PLoS ONE 8(7):e68934
CRP - cisztein gazdag fehérjék OmcA, OmcB
major outer membrane protein = MOMP – immundomináns

• C. trachomatis szerovariáns specifikus ellenanyagot indukál
• szerovariánsok elkülöníthetők a MOMP antigenitása és génszekvenciája alapján (C. trachomatis ompA
génjében 4 variábilis régió található)
• porinként is funkcionál
III típusú szekréciós rendszer fehérjéi
polimorf membránfehérjék – pmp-k – adhezinek

Chlamydia szaporodási ciklus - áttekintés
Szaporodási ciklus
1. Adhézió
EB - a gazdasejthez tapad -> hámsejtekhez, illetve néhány
szerovariáns fehérvérsejtekhez
Adhezinek: - omcB - heparán-szulfát jellegű proteoglycanokhoz
kötődik a sejteken, kezdeti kölcsönhatásért felelős
- MOMP – adhezinként mannose receptorhoz
kötődik
- pmp21 (C. pneumoniae) – EGFR-hez (epidermal
growth factor receptor) kötődik
2. Bejutás (entry)
többféle, még nem tisztázott mechanizmussal történhet, pl.
receptor mediálta endocitózissal
3. EB endocitotikus vezikulába kerül - a lizoszómákkal való fúzió
gátolt, majd kialakul az inklúzió
A vezikula membránja fuzionál a Golgi apparátusból lefűződő
exocitotikus vezikulákkal, sphingomyelint és cholesterolt épít a
vezikula membránjába.
4. EB differenciálódik → RB
5. RB osztódik bináris hasadással az inklúzióban
6. 24-48-72 h RB redifferenciálódik EB-vé (hiszton szintézis, DNA

kondenzálódik)
aminosavakat igénylő folyamat: triptofán, cisztein megvonása
leállítja.
7. EB kijutása a sejtből – sejtlízissel, vagy exocytosissal (extrusion)

Chlamydia fertőzések által okozott szövetkárosítás pathomechanizmusa
normál petevezető C. trachomatis fertőzött petevezető
• Fertőzés hatására akut gyulladás indukálódik, majd sokszor krónikussá válik

• Gyulladás hatására szövetkárosodás
• Javító mechanizmusok fibrózist, hegesedést váltanak ki
• Többszöri fertőzés a kevéssé protektív immunválasz miatt
• Autoimmun mechanizmusok lehetősége
The Journal of Infectious Diseases 2005;191:907–16

Chlamydia fertőzések által okozott szövetkárosítás pathomechanizmusa
Celluláris paradigma - a fertőzött epithel

sejtek indítják és tartják fenn az
immunválaszt, gyulladást
Cytokin és chemokin válasz az epithelsejtekkel

és macrophagokkal való kölcsönhatáskor:
IL-1a, további gyulladásos cytokinek
termelése
TNFa, IL-12 – NK sejtek aktiválása,
protektív Th1 válasz stimulálása
Adhéziós molekulák kifejeződése az endothel

sejteken
Chemokin szekréció -> IL-8, GRO-a -

leukocyták chemotaxisa
Mátrix metalloproteinázok (MMP) –

szövetkárosodás
Darville and Hiltke Pathogenesis of Genital Tract Disease Due to Chlamydia trachomatis JID 2010:201 (Suppl 2) •
Adaptív immunválasz szerepe
humorális - az epitél sejthez tapadás és

EB invázió gátlása
celluláris - a létrejött fertőzés kontrollja

- protektív a Th1 válasz az IFN-g
termelés révén
Chlamydia eliminációs mechanizmus ->

IFN-g aktiválja a fertőzött sejtekben a sejt
IDO enzimjét, ami Trp degradációhoz vezet
Nature Immunology volume 12, pages809–811 (2011)

A környezeti indol szerepe a Chlamydia szaporodásában
Tryptofán szintézis lehetősége Chlamydiákban:
Oculáris szerovariánsok:
Nem-funkcionális Trp A/B gén
Genitális szerovariánsok:
Funkcionális Trp A/B gén
C. pneumoniae:
Nincs Trp A/B gén
Chlamydiák osztályozása
Család: Chlamydiaceae
(chlamys - görög szó – köpönyeg)
Orvosi jelentőséggel bíró fajok
1. Chlamydia pneumoniae (TWAR ágens) - légúti

fertőzések, pneumónia
2. Chlamydia psittaci - psittacosis v. papagájkór
3. Chlamydia trachomatis
2 biovariáns: oculogenitalis biovariáns illetve az LGV
csoport
• trachoma (A, B, Ba, C szerovariánsok),
• urogenitalis fertőzések (D-K szerovariánsok)
• lymphogranuloma venereum (L1-L2-L3)
Chlamydia trachomatis fertőzések
Szemfertőzések
1. Trachoma
C. trachomatis A, B, Ba, C szerovariánsok okozzák
•évezredek óta ismert emberi betegség (egyiptomi Ebers
papyrus ~1500 i.e. )
•endémiás területek - Afrika, Ázsia, Dél-Amerika, Ausztrália -

“trachomaöv”
Terjedés
• legyek, kontaminált kéz és tárgyak terjesztik.
• terjedést elősegítő faktorok: szárazság, vízhiány, alacsony
szintű személyi higiénia, szegénység, zsúfolt
életkörülmények, rossz közegészségügyi viszonyok
• Az aktív trachoma elsősorban gyerekek (<9 év) betegsége.
Tünetek:
• könnyezés
• mukopurulens váladék, vérbőség
• limfoid follikulusok a kötőhártyán, papilláris hipertrófia
Chlamydia ürítése váladékokkal

Gyakori újrafertőződés, felülfertőződés más conjunctivitist
okozó baktériumokkal
A felnőttkori vakság kialakulása:

1. krónikus keratoconjunctivitis (A)Aktív trachoma
(B) Tarsalis conjunctiva hegesedés
2. a conjunctiva hegesedése (C) Entropion és trichiasis
(D) Cornea opálosság, entropion és trichiasis
3. szemhéj deformálódása (entropion) doi:10.1371/journal.pntd.0000460.g001
4. trichiasis - a befelé forduló szempillák a cornea
sérülését okozzák
5. cornea opacitás (csökkent látás, vakság)
6. Chlamydia nem ürül, antigén, DNS ritkán kimutatható
2. Felnőttkori inclusiós conjunctivitis (paratrachoma)
C. trachomatis D-K szerovariánsok okozzák
• follicularis conjunctivitis
• fiatal szexuálisan aktív felnőttekben
• genitáliákról terjed a szemre (autoinokuláció)
3. Chlamydia okozta ophthalmia neonatorum (inclusiós blennorrhoea)

• újszülöttek mucopurulens conjunctivitise
• fertőződés a fertőzött szülőúton áthaladva
• szemhéj, szemkörnyék duzzadása, kötőhártya hyperaemia, gennyes
beszűrődés.
• társulhat hozzá orr-garat üregi fertőzés, kezeletlen esetben később
(1-3 hónapos korban) pneumónia -> későbbi asztmára és COPD-ra
hajlamosít.
Nemi betegségek előfordulása a világon
Urogenitális traktus fertőzései

Terjedés: szexuálisan terjed
Tünetek:
Férfiakban
• aszimptomatikus (50%)
• szimptomatikus fertőzés: nem gonococcus okozta urethritis (NGU)
mucopurulens váladék, vizelési zavar
• epididymitis (→ szubfertilitás), epididymo-orchitis, prostatitis, proctitis
Nőkben
• gyakran aszimptomatikus (80%, veszély a partnerre, utódra és önmagára)
• szimptomatikus fertőzés: mucopurulens cervicitis, urethritis
• felszálló fertőzés (20-40%): kismedencei gyulladás (pelvic inflammatory disease PID)
• endometritis, salpingitis → petevezeték elzáródás, sterilitás (PID 11%-a),méhen kívüli
terhesség (PID 9%-a)
• perihepatitis (Fitz-Hugh-Curtis szindróma), periappendicitis
Lymphogranuloma venereum
C. trachomatis LGV biovariáns, L1, L2 (L2a, L2b), L3

szerovariánsok okozzák, invazív fertőzés
Előfordulása elsősorban trópusokon, más országokban jobbára
behurcolt esetek.
Terjedés
Szexuális érintkezés útján terjed
Tünetek: 1. fájdalmatlan papula vagy vesicula a genitáliák

környékén, amely kifekélyesedhet
2. (2-6 hét) regionális nyirokcsomók duzzadása,
gennyesedése – bubo kialakulása
férfiakban inguinalis nyirokcsomók,
nőkben, férfiakban perirectalis nyirokcsomók
szisztémás tünetek (láz, fejfájás, hányinger, hányás,
izom és ízületi fájdalmak, meningizmus, kiütés stb.)
3. látens periódus után – fibrózis, szűkületek
végbélben → recto-sygmoid obstructio, recto-
vaginalis fistula
szűkület nyirokerekben → a genitáliák elefántiázisa
Chlamydia pneumoniae okozta fertőzések
Terjedés: cseppfertőzéssel
Fertőzés előfordulása világszerte: 5 éves kortól
20 éves korra 50% szeropozitivitás
idős korban 70-80% szeropozitivitás
Tünetek
• gyakori tünetmentes fertőzés
• enyhe felső légúti betegség: pharyngitis, sinusitis, otitis
• súlyosabb betegség: bronchitis, atípusos pneumónia
• közösségben szerzett pneumóniák ~10%-a
• perzisztáló fertőzés reaktiválódása, reinfekció gyakori.
C. pneumoniae fertőzés és krónikus betegségek kapcsolata:

atherosclerosis (asthma, sclerosis multiplex)
Bizonyítékok: szeroepidemiológia vizsgálatok, DNS és antigén kimutatása AT
plakkokban, kitenyésztés, állatmodellek, in vitro modellek.
C. psittaci okozta psittacosis (papagáj-kór) vagy ornithosis
Terjedés
• madarakról (egzotikus, kedvencként tartott, vadon élő, házi
szárnyasok) terjed emberre - légúti váladékkal, ürülékkel ürül
stresszhelyzetben aktiválódott fertőzés során
• aeroszol belélegzésével vagy direkt kontaktussal
• foglalkozási betegség baromfifeldolgozókban, kisállat-
kereskedők, galambászok között
Tünetek:
• sokszor tünetmentes fertőzés
• influenzaszerű – rossz közérzet, láz, hidegrázás, étvágytalanság,

torok- és fejfájás, fotofóbia
• progresszió esetén: pneumónia
• meningoencephalitis, arthritis, pericarditis, myocarditis, typhoid

tünetek (máj, lép megnagyobbodás, kiütés, konfúzió).
• ritkán fulmináns psittacosis többszervi elégtelenséggel

(légzés, vese, máj, hematológiai és kognitív funkciók
elégtelensége)
2-20%-os mortalitás, főleg idősebb emberekben, kezeletlen

esetekben.
Chlamydia fertőzések diagnózisa
tenyésztés: ritkán alkalmazzák
nukleinsav kimutatás:
- nem igényli élő baktérium jelenlétét
- NAAT - target: C. trach. plazmid, MOMP DNS vagy rRNS,
érzékeny, specifikus, vizelet, cervikovaginális törlés, köpet Bal, NP
antigén kimutatás (szövetben/ vérben):

szenzitivitása gyenge
kenet festése fluoreszcens monoklonális ellenanyagokkal
ELISA az LPS kimutatására
immunkromatográfia
szerológia: - microimmunofluorescens teszt teljes chlamydia antigénnel (MIF)

- komplementkötési próba
- ELISA
European Respiratory Journal 23(4):506-10

Terápia
1. tetraciklinek közé tartozó doxycyclin (felnőttekben; szexuális partnerben is, 1 hét)
2. azithromycin (egy egyszeri dózis is hatásos nem komplikált fertőzésben)

terhes nőknek, újszülötteknek is
fluoroquinolonok (levofloxacin, moxifloxacin, gatifloxacin)

rifampicin, rifalazil
szulfonamid - LGV esetén
Hatástalan: chloramphenicol szemkenőcs inclusiós blennorrhoea esetén

penicillin chlamydiasztatikus - alkalmazása nem ajánlatos
A fertőzés eradikálása bizonyos esetekben nehéz (C. pneumoniae, LGV) - 7-21 napos kezelés ajánlott.
Mycoplasmák
A legkisebb prokaryoták, amelyek sejtmentes táptalajon növekednek
Előfordulásuk a természetben: emberek, emlős állatok, madarak,
hidegvérű állatok, rovarok, növények
Osztály: Mollicutes (‘lágybőrűek’) >200 faj

Család: Mycoplasmataceae
Genus: Mycoplasma (~120 faj, 19 faj emberben)

Fontos emberben előforduló fajok:
M. pneumoniae, M. hominis, M. genitalium
Genus: Ureaplasma (2 faj emberben)

Fontos emberben előforduló fajok:
U. urealyticum, U. parvum
Korábbi nevük: PPLO – pleuropneumonia-like organism - szarvasmarha

pleuropneumoniájából izolálták először
Morfológia
• Gram szerint nem festhetők

• Pleomorf: kerek, coccoid, coccobacillus, gyűrű,
súlyzó,
elágazó, gyöngysorszerű, szegmentált
filamentumok
Méret: 50-300 nm, 0,45 nm pórusméretű szűrőn

átjutnak
Sejthatár:
• extramembrán réteg (tokszerű szénhidrát – M.
pneumoniae)
• nincs sejtfal, nincs peptidoglikán és LPS,
-> nem érzékeny sejtfal szintézist gátló
antibiotikumokra
• 3 rétegű sejtmembrán határolja őket:
2 elektrondenz réteg (fehérjék,szénhidrátok)
között 1 áttetsző réteg (lipidek, cholesterol)

maganyag
centrálisan vagy diszperz módon helyezkedik el
legkisebb baktérium genom - M. genitalium (580 kb)
cytoplasma
• nincs endoplazmatikus retikulum
• sok riboszóma - érzékeny a fehérjeszintézist gátló
antibiotikumokra
szaporodás: kettéhasadással
• a genom és a cytoplasma osztódása nem szinkron →
filamentumok
• a genomok között a membrán befűződik→ gyöngysor
• fragmentáció → egyedülálló kerek sejt - minimális
reproduktív egység
biokémiai tulajdonságok
• energiaforrás: glükóz, arginin vagy urea
• Ureaplasmák – ureáz pozitívak (ureát igényel
energiatermeléshez)
• Toxikus H2O2 és szuperoxid termelés
Pathogenitásban szerepet játszó adhéziót szolgáló sejtalkotók
speciális poláris nyúlvány
• emiatt orsó vagy palack alakúak az egyes sejtek
• csúszó mozgás a nyálkahártya felszínen
Adhezinek és adhéziót segítő fehérjék a nyúlványon:

• P1 és egyéb fehérjék - M. pneumoniae
• MgPa – adhéziós fehérjék komplexe M. genitalium
Adherencia csillós és nem csillós epithel sejtekhez, spermiumokhoz
erythrocytákhoz – haemadszorpció
Receptorok a gazdasejteken: sziálsav tartalmú sejtfelszíni molekulák
• a légutak hámsejtjeihez (receptor – sziálsav tartalmú glycoprotein)

tapad a terminális nyúlványán lévő P1 adhezinje és más
adhézióban szerepet játszó fehérjéi révén
• „gliding motility” csúszó mozgás – segít a kolonizációban
• az adhézióban szerepet játszó fehérjék antigenitása nagy

változatosságot mutat – immunválaszt elkerülő mechanizmus
Sejtkárosító hatások
• lipoproteinjei gyulladáskeltő hatásúak - gyulladásos

sejtek (makrofágok, lymphocyták, plazma sejtek,
neutrophilok) chemotaxisa
• toxikus H2O2, szuperoxid gyökök termelése – az oxidatív
stressz a csillós hámsejtek sérülését és működésük
gátlását okozza (ciliastasis)
• sejten belüli szignál transzdukció befolyásolása
kitapadással
• sejtek nutrienseinek depléciója
• CARDS (community acquired respiratory distress
syndrome) toxin – vakuolizáló és ciliasztázist okozó
hatású
• szuperantigénként viselkedik – lymphocyták aktiválása,
autoimmun és gyulladásos folyamatokhoz vezet
• membrán glycolipidek - komplementkötő
ellenanyagokat indukál -> homológiát mutatnak emlős
sejt struktúrákkal autoimmun folyamatok alapjául
szolgálnak
• M. pneumoniae hideg agglutinineket indukál - a vvt-k I
antigénjével reagáló ellenanyagok
Humán patogén mycoplazmák/ ureaplazmák
M. pneumoniae M. genitalium M. hominis U. urealyticum
Légzőrendszer Urogenitális Légző+ Urogenitális Légző+ Urogenitális
• pharyngitis • NGU • pyelonephritis • NGU

• tracheobronchitis • PID • post-partum láz • PID
• pneumonia • pyelonephritis
• koraszülés
komplikációk: • abortusz
• neurologiai
• pericarditis
• hemolytikus anemia
• arthritis
• Stevens-Johnson sy.
Mycoplasma pneumoniae
Előfordulás: világszerte, szezonalitás - gyakoribb nyár végén, ősszel
járványok periodikusak – 3-5 évente, -> minden hatodik
pneumónia M. pneumoniae eredetű
Fertőzés gyakoribb gyerekekben (5-15 év)
Terjedés: cseppfertőzéssel
inkubációs idő: 2-3 hét
Tünetek:
• 20% asymptomatikus fertőzés
• tracheobronchitis
• 3-13% pneumónia
Primer atípusos pneumonia – nem a klasszikus klinikai, laboratóriumi és
radiológiai tüneteket mutató pneumónia, hagyományos antibiotikumra
nem reagál
Pathológiai kép: intersticiális és peribronchiális pneumonitis, nekrotizáló
bronchiolitis
Általában enyhe betegség a radiológiai kép ellenére
“walking pneumonia”, kórházi ápolás ritka
Lassú gyógyulás - 1- 4 hét, visszaesés előfordul
https://radiopaedia.org/articles/mycoplasma-pneumonia
Extrapulmonáris manifesztációk
• meningitis, encephalitis, egyéb neurológiai

betegségek (Guillain-Barre szindróma)
• pericarditis, myocarditis
• haemolyticus anaemia
• Stevens-Johnson-szindróma:
bőrkiütés, mucositis - kifekélyesedő léziók a
szájnyálkahártyán, genitáliákon, kötőhártya
gyulladás
Pathomechanizmusukban szerepet játszanak

autoimmun mechanizmusok:
• a mycoplasma glycolipidek elleni
ellenanyagválasz, ami keresztreagál szöveti
antigénekkel
• hideg agglutininek keletkezésének indukálása

Urogenitális fertőzések
Mycoplasma hominis, Mycoplasma genitalium, Ureaplasma
spp.
Férfiakban
•„non-gonococcal urethritis” (NGU vagy NGNCU)
• epididymitis
Nőkben
• bakteriális vaginosis - a hüvelyflórában mycoplasmák,
ureaplasmák nagy számban
• cervicitis
• „pelvic inflammatory disease” (PID)
• koraszülés, spontán abortusz
• perinatális fertőzések: intrauterin és/vagy szülés közben
• szülés és abortusz utáni láz
+ Akut pyelonephritis
Kőképződés – ureaplasmák -> ureáz enzim - struvit és Ca-foszfát
kristályosodását okozza
Az Ureaplasma urealyticum és Mycoplasma hominis törzsek kimutatása genitális mintákban
Diagnózis
Légúti fertőzések
Szerológia:
• titeremelkedés páros savó tesztelésekor
• IgM kimutatása akut primer fertőzéskor, főleg gyerekekben
• ELISA – a legszélesebb körben használt, IgG és IgM is kimutatható
PCR – köpetből, torokmosóból, garattamponnal vett mintából
Urogenitális fertőzések
Tenyésztés
Vizelet, urogenitális váladékok leoltása szilárd vagy folyékony mycoplasma
táptalajra
• biokémiai aktivitás kimutatása (glükóz, urea vagy arginin metabolizmus)
PCR – érzékeny, gyors
szerológia nem alkalmazott diagnosztikus célra
Tenyésztés
- Korlátozott bioszintetikus képesség aminosavak, kofaktorok, purin és pirimidin bázisok, zsírsavak és

lipidek tekintetében (kis genom) → nagy tápigény – speciális gazdag táptalaj (PPLO agar, SP4)
- Szelektivitás penicillin hozzáadásával, vagy a vizsgálati minta szűrésével
- Fakultatív anaerobok -> egyes fajok primer izolálása anaerob körülményeket igényel
- Lassú növekedés (különösen M. pneumoniae és M. genitalium, 2-6 hét)
Telepmorfológia: “tükörtojás”, 20-500 mm  , többnyire csak nagyítóval látható
M. hominis és Ureaplasma spp. M. pneumoniae

Terápia
• Tetraciklin
• Doxycylin
• Azithromycin – rezisztencia – M. genitalium, Ureaplasma
• Clarithromycin
• Clindamycin
• Fluoroquinolonok
Gyakori a perzisztens fertőzés és a relapszus és a rezisztencia.
Magyarországi genitális mintákból tenyésztett Ureaplasma urealyticum izolátumok antibiotikum-rezisztenciája

A lactobacillusok szerepe a hüvelyi mikrobiális egyensúly fenntartásában
Lactobacillusok
• A normál flóra tagjai az emésztőrendszerben és az urogenitális traktusban.
• Egyéb baktériumok szaporodását gátolják az alacsony pH (<4.5) biztosításával, tejsav, hidrogén-

peroxid és egyéb antibiotikumszerű anyagok termelésével.
• rendkívül nagy a változatosságuk a genitális traktusban.
Bakteriális vaginózis
• A hüvely normál flóráját alkotó lactobacillusok eltűnése,

fakultatív anaerob és anaerob baktériumok elszaporodásához vezet.
• A bakteriális vaginózis sokszor bűzös folyással jár, kezelése mindenképpen szükséges.
• A bakteriális vaginózisban szenvedő betegek könnyebben kapnak szexuálisan átvihető betegségeket.

(HIV, HSV, HPV, Neisseria gonorrhoeae, Chlamydia trachomatis)
Lactobacillus gasseri Lactobacillus crispatus Lactobacillus jensenii

STI-k és cervicovaginális mikrobiom
Lactobacillusok fajok a hüvelyi mikrobiomban
Fertőzések, nemi betegségek

A lactobacillusok szerepe a hüvelyi mikrobiális egyensúly fenntartásában
Vírusok Baktériumok Candida

HSV C. trachomatis
HPV N. gonorrhoeae
HIV
Bakteriális vaginózis
CORYNEBACTERIUM GENUS ÉS
CORYNEFORM BAKTÉRIUMOK
Corynebacterium genus
 Több mint 100 faj és alfaj, a sejtfalban arabinóz,

galaktóz, mezo-diaminopimelinsav és rövid szénláncú
mikolsavak(a legtöbb fajnál)
 A Corynebacteriumok nem savállóak
 Gram festett mintában: szabálytalan alakú (bunkós)
pálcák
 Aerobok vagy fakultatív anaerobok nem mozognak és
kataláz pozitívak
 A legtöbb faj fermentálja a szénhidrátokat, és belőlük
tejsavat termel
 A Corynebacteriumok mindenütt jelen vannak növényeken
és állatokban, és általában az emberek bőrén, a felső
légutakban, a gyomor-bél és az urogenitális traktusban
 Coryneform baktériumok:
Arcanobacterium, Rothia, Tropheryma
C. diphtheriae, C. ulcerans
 A C. diphtheriae által okozott betegség a diftéria, mely

elsősorban a felső légúti szövetek fertőzése,
toxintermeléssel kísérve, amely szisztémás hatásokat vált ki,
különösen a szívben és a perifériás idegekben
 A bőrfertőzések egyes országokban elterjedtek
 A nem-toxigén (nem hordoznak fágot) törzsek
endocarditist, bőrtályogot és osteoarthritist okozhatnak
 A C. ulceranst a nyers tejből izolálták, szarvasmarhákban

mastitist okoz
 Emberekben exudatív pharyngitist, lágyszöveti fertőzést
okoz
 A C. ulcerans képes toxint előállítani, amely 95% -ban
azonos a diphtheria toxinnal, diphtheria-szerű kórképet
okoz
 A fertőzést kutyák vagy macskák terjesztik
Történeti háttér
i.e. 4 század: Hippocrates számolt be először a diphtheriáról
A XVII. században elérte Európát, a XVIII. században Amerikát
1883. Klebs leírta a C. diphtheriaet
1884. Löffler kitenyésztette a baktériumot és azonosította a Koch posztulátumok alapján
1888. Roux és Yersin kimutatták a baktérium toxinját
1900. Behring és Kitasato hőinaktivált toxint alkalmazott tengerimalacokban
1909. Theobald Smith: antitoxin termeltetés
1913. Schick Béla: Schick-teszt (a képen)
1929. Gaston Léon Ramon: toxoid előállítás
1951. Freeman felfedezte a ß-fágot
1960. Pappenheimer leírta, hogy a diphtheria toxin a protein szintézist gátolja
Corynebacterium diphtheriae
Gram-pozitív
Spórát, tokot nem képez
„coryne” bunkószerű pálca, 2-6 µm
Neisser/Albert festés (Babes-Ernst szemcsék)
A festett mintában „kínai írásra hasonlító” elrendeződés
Biokémia:
kataláz pozitív
glükózt, maltózt bont
nitrátot nitritté redukál
ureáz negatív
A C. diphtheriae tenyésztése
Clauberg táptalaj (szelektív, tellursó!):

 4 biotípus
 Gravis: 2-4 mm átmérő, százszorszép forma, telepek közepe kicsúcsosodik,
csaknem mindig toxin termelők
 Mitis: kicsit kisebb, kékes-szürke telepek, 50%-ban toxin termelők
 Intermedius: tűszúrásnyi telepek, 100%-ban toxin termelők
 Belfanti: ritkán termel toxint
 Valamennyi típus tenyészete szúrós fokhagyma szagú
Löffler táptalaj: Babes-Ernst szemcsék képzése, sárgás színű telepek
Véres agar: mitis telepek körül hemolízis
Húsleves:
Gravis: felületi hártya, szemcsés üledék
Mitis: egyenletesen zavarosít
Intermedius: szemcsés üledék
Gravis: hártya, üledék Mitis: egyenletesen zavarosít
A Corynebacterium diphtheriae virulencia faktora
A diphtheria toxin
Kódolásáért egy temperált fág felelős

A tox gént hordozó β fág beépült profág formájában a
baktérium kromoszómájába
 AB (bináris) toxin
 Vas hiányában indul meg a termelése, maximális toxin
termelés a deklinációs fázisban
 A toxin termelés szabályozása; a diphtheria toxin
represszor (DTxR), magas vas koncentráció esetén
aktiválódik, a tox gén operátorhoz kötődik, és így
gátolja a toxin termelést
 Vas csökkenés hatására - toxin termelés megindul
A diphtheria toxin hatásmechanizmusa
 B rész kötődik a HB-EGF receptorhoz

 A toxin az endosomába kerül, mely idővel savasodik
 A toxin transzlokációs régiója inzertálódik az
endosoma falába, ami lehetővé teszi az A rész
kijutását a citoplazmába
 Az A rész ADP-ribóz csoportot visz a NAD-ról az
elongációs faktor 2-re
 Fehérjeszintézis leáll -> sejthalál
 Újabb kutatások szerint a toxin nukleáz aktivitással
rendelkezik
 A toxin direkt kapcsolódik a kromoszomális DNS-hez,
így okozza annak degradációját
Diphtheria (torokgyík) I.
Inkubációs idő: néhány nap (2-5) cseppfertőzéssel, vagy kontakt úton
terjed
Kezdetben: elesettség, torokfájás, subfebrilitás
Torok diphtheria:
- fájdalmas nyelés
- tosillákon pókhálószerű bevonat
- később megvastagszik, elhalt sejtek alkotta álhártya,
pseudomembrán (toxin direkt hatása!)
- ha megpróbálják eltávolítani, az alapja vérzik
- nyaki lymphadenitis, oedema, prokonzulnyak
Gége diphtheria:
- diftériás krupp, gége elzáródása
- rekedt, afóniás köhögés
- belégzési stridor
- jugularis, intercostalis behúzódás
- cyanosis, nyugtalanság, később kóma, légzésakadály miatt
Diphtheria II.
 A toxin bejut a keringésbe (a baktérium nem!) és a szívet és az
idegeket károsítja (sok EGF receptor!)
 Látási zavarok (szemizombénulás), nyelési nehézségek (palatinalis
bénulás), valamint a karok és a lábak bénulása (polyneuritis), de
általában spontán gyógyulnak (3 hónap)
 A teljes szívblokk a myocarditis következménye (2. hét)
 A halált leggyakrabban pangásos szívelégtelenség és arrythmiák
okozzák
 Trombocytopenia, petechiák
 A C. diphtheriae képes kolonizálni, diphtheria ellen immunizáltak

felsőlégutait, de nem alakul ki esetükben pszeudomembrán és
halálos kórkép
 A bőr diphtheria főleg a trópusi országokban fordul elő

 A lézió általában nekrotikus pseudomembránnal fedett fekély, mely
a test bármely részén előfordulhat
 A kórokozó toxint termel, de a szisztémás toxikus következmények
ritkák
Differenciál diagnosztikája
 Tonsillitis follicularis
 Plaut-Vincent angina (kevert fertőzés;
Fusobacterium, Treponema stb.
 Soor (szájpenész; candida)
 Mononucleosis infectiosa (Epstein-Barr
vírus, cytomegalovírus)
 Peritonsillaris tályog
A diphtheria laboratóriumi diagnosztikája
 A kenet közvetlen mikroszkópos vizsgálata érzékeny, de nem

specifikus teszt, mivel a C. diphtheriae morfológiailag hasonló a
többi coryneform baktériumhoz
 Tenyésztés: véres agar és szelektív táptalaj (Clauberg,

Tinsdale agar) telluritot és ciszteint tartalmaz
 Biokémiai azonosítás:
ureáz negatív
pyrazinamidáz negatív
cisztináz pozitív
 API Coryne teszt API Coryne strip
 A MALDI-TOF megbízható a potenciálisan toxinogén

Corynebacterium fajok gyors diagnosztizálására
MALDI TOF
A diphtheria laboratóriumi diagnosztikája
 A toxigén hatásvizsgálat elengedhetetlen!

 A diphtheria toxin termelését az agar
immunprecipitációs teszttel (Elek-teszt) bizonyítható
 A szövettenyészet citotoxicitás vizsgálat, felváltotta a
tengerimalacokban végzett virulencia vizsgálatot
(Römer-teszt)
 A toxin gént PCR segítségével detektálható, amely
jelenleg a legmegfelelőbb toxicitási teszt, ha
rendelkezésre áll
 A PCR korrelációt mutat a toxin tengerimalac
virulencia teszttel, bár előfordulnak olyan törzsek,
amelyek a tox gént hordozzák, de nem képesek
expresszálni
 Ez utóbbi C. diphtheriae és a C. ulcerans törzseket nem
toxikus toxin gén hordozóknak (NTTB)
Elek teszt
 Diphtheria toxin termelő képesség

kimutatása gélprecipitációval
 A szűrőpapírból az antitoxin, valamint az

arra merőlegesen leoltott toxin-termelő
baktérium által termelt toxin is a gélbe
diffundál
 Homológia esetén precipitációs ív látható

A diphtheria kezelése
 A diphtheria antitoxint (heterológ) csak kórházban szabad
alkalmazni! (szérumbetegség)
 Az antitoxint a légúti esetekben be kell adni (96 órán belül),
anélkül, hogy laboratóriumi megerősítést várnának, mivel az
antitoxin csak a keringő toxint semlegesíti, amely gyorsan
diffundál a helyi léziókból, és hamarosan visszafordíthatatlanul
kötődik a szöveti receptorokhoz
 Parenterális penicillin vagy makrolid kezelés elpusztítja a
baktériumot megszüntetve a toxintermelést
 A C. diphtheriae és a C. ulcerans érzékenyek a penicillinekre
 A makrolidok előnyösebb a torok kolonizáció felszámolására
 Az antibiotikum kezelést 14 napig folytatni kell
 A betegeket szigorúan izolálni kell, olyan személyzet gondozza,
aki megfelelő vakcináltsággal rendelkezik, napi
vérlemezkeszám meghatározás és EKG szükséges
 Felépülés után aktív vakcina, mert a betegség során nem
indukálódnak toxin specifikus ellenanyagok!
Immunitás
 A diphtheria elleni szerzett immunitás a toxint semlegesítő
antitesteknek (antitoxinnak) köszönhető
 A méhben a passzív immunitás transzplacentálisan jön létre, és
születése után 1 vagy 2 évig tart
 A 15 év alatti immunizálatlan gyermekek a legfogékonyabbak a
fertőzésre
 A betegség olyan felnőttek körében is előfordul, akik immunizálását
elhanyagolták
 Korábban a diftéria toxin intradermális injektálását alkalmazták a
toxin iránti egyéni érzékenység meghatározására (Schick-teszt). A
reakció hiánya immunitást jelez!
 Napjainkban a szövettenyészet-neutralizációs teszt, és a szérum
antitoxinszint mérésére szolgáló ELISA használatos
 Epidemiológiai célokra a minimális védelmi szint: 0,01 nemzetközi
egység (IU) diftéria-antitoxin / ml a szérummintában
 Az egyéni védelem érdekében 0,1 IU / ml szint kívánatos
Shick Béla
Megelőzés - vakcina
 A tömeges immunizálás révén elért magas lakosság immunitás

(legalább 95% -os lefedettség gyermekeknél és legalább 90%
lefedettség felnőtteknél) a leghatékonyabb intézkedés a diphtheria
járvány elleni védekezésben
 A diphtheria toxoiddal történő immunizálást először 1923-ban
vezették be
 Az 1940-es években bevezetett nagyszabású immunizációs
programok drámai módon csökkentették a diphtheria előfordulását,
bár a betegséget nem sikerült teljes mértékben felszámolni
 Hazánkban a DTPa vakcinát, mely attenuált diphtheria toxint,
azaz toxoidot tartalmaz: 2,3,4 hónapos, 6 éves és 11-12 éves
korban adják
EWS
Russia to the rescue:
Moscow flies antidote
to Spain’s diphtheria
patient
By Sarah Joanne Taylor | With ESRTVE
04/06 22:19 CET
A diphtheria elleni védelemben a nyájimmunitás nem működik!!
 A védőoltás toxoid specifikus ellenanyagválaszt eredményez tehát a betegségtől

véd, a baktérium kolonizációját pl. a torokban nem akadályozza meg!
 A toxin termelő törzsek továbbra is cirkulálnak, sőt a fágjukat átadhatják még

korábban toxint nem termelő baktériumoknak is!
Epidemiológia
 A diphtheria a fejlett országokban gyakorlatilag eltűnt az 1940-es

években végzett tömeges immunizációt követően, de a világ sok
régiójában továbbra is endemikus, és néhány országban a 20.
század végén diphtheriás járványok alakultak ki
 Körülbelül 50 000 diftéria-eset fordult elő a volt Szovjetunió újonnan
független államaiban 1990–1996 között
 2016-ban 7097 diftéria-esetet jelentettek világszerte a WHO-nak
 A bőrléziókban hosszabb ideig túlél a baktérium, mint a mandula
vagy az orr léziókban, és a bőr diphtheria fertőzőbb, mint a
légzőszervi
 A C. diphtheriae porban több hónapig képes túlélni a környezetben
IDITAROD szánhúzó verseny
„Iditarod" jelentése távoli hely
1925 „serum-run to Nome” A nagy
szérumfutás
Balto New York és Nome

Corynebacterium pseudotuberculosis
Elsősorban állati (tehén, ló, juh) kórokozó és ritkán fertőzi az

embereket
Az emberi fertőzések elsősorban az állatokkal érintkező
egyénekben fordulnak elő
A fertőzés általában szubakut vagy krónikus
granulomatosus lymphadenitisként jelentkezik, amely az
axilláris és a cervicális nyirokcsomókat érinti
Ritkán pneumóniát okozhat
A C. diphtheriae bakteriofágja lizogenizálhatja, és így
dyphtheria toxint termelhet
Hosszantartó antibiotikus terápiát igényel makrolidokkal,
penicillinekkel vagy tetraciklinekkel
Corynebacterium jeikeium
 A C. jeikeium a normál bőrflóra része, (az inguinalis, axilláris és a végbél
területén)
 Egészséges egyénekben az antibiotikumokkal szemben rezisztens törzsekkel
történő kolonizáció szokatlan, de a kórházi ápolásban részesülő betegeknél
gyakori, különösen a neutropeniások esetén
 Rizikó tényezők:
műbillentyű (endocarditis)
hosszú távú intravénás kanülök (bakteriémia)
peritoneális dialízissel kezelt betegek (peritonotis)
epicardiális pacemaker (bakteriémia)
ventriculoperitoneális vagy pitvari sönt (CNS fertőzés)
A C. jeikeium legtöbb izolátuma nagyon ellenálló a penicillinekkel és cefalosporinokkal

szemben
Az aminoglikozidokkal és makrolidokkal szembeni rezisztenciát az izolátumok> 60% -ában van
jelen
A kezelésben glikopeptid a választandó (pl. vancomycin)
Egyéb Corynebacteriumok
Corynebacterium urealyticum
 Gyakran kolonizálja a bőrt, főleg kórházi betegekben (ágyék, has, axilla)
 Húgyúti fertőzéseket; cystitist, pyelonephritist okozhat, húgykő képződésére hajlamosít
 Ureáz enzimet termel
 Ritkán endocarditist, osteomyelitist, lágyszöveti fertőzést okozhat
 A C. urealyticum általában nagyon ellenálló a legtöbb antimikrobiális szerrel szemben, kivéve a
glikopeptideket
 Hosszantartó antibiotikum kezelés (vancomycin, norfloxacin), a vizelet savanyítása és a húgykövek
eltávolítása szükséges
Corynebacterium amycolatum
 A bőr normál flórájának tagja
 A falából hiányzik a mikolsav
 A C. amycolatum bakteriémiát, endocarditist, peritonitist és sebfertőzést okozhat
 A kórházi betegektől izolált törzsek multirezisztensek lehetnek az antibiotikumokkal szemben, kivéve
a glikopeptideket
C. glucuronolyticum (C. seminle)

 Prosztatagyulladásban és uretritisben szenvedő férfiaktól
izolálják, de a női nemi traktusból is izolálhatók
 Általában érzékeny az antibiotikumokkal szemben
Corynebacterium minutissimum
 Az erythrasma, a bőr lokális fertőzése, mely vöröses-barnás
pikkelyes foltokat eredményez az intertiginális helyeken
 A sérülések általában az ágyékot, az axillát érintik, és a
korallvörös fluoreszkálást mutatnak Wood fényben
 A bőr mintából tenyészthető, de a diagnózis általában klinikai
szempontokon és a jellegzetes fluoreszcencián alapul
 Érzékeny a penicillinekre
Corynebacterium striatum
Az orr és a bőr normál flórájának tagja
A pulmonalis fertőzés krónikus obstruktív légúti betegségben vagy intubációt követően alakul ki
Érzékeny a penicillinekre és a glikopeptidekre
Sok izolátum rezisztens a cefalosporinokkal szemben
Corynebacterium pseudodiphtheriticum
A nasopharynx normál flórájának tagja
Időnként légzőszervi fertőzésekkel okoz; tracheobronchitist, nekrotizáló tracheitist, tüdőgyulladást, tüdő
tályogot; és endocarditis
Általában fogékony a legtöbb antibiotikumra
Corynebacterium kroppenstedtii
Granulomatosus mastitist okozhat
Érzékeny az antibiotikumra, penicillinekre is
A granulomatosus mastitis kezelése általában szteroidokon és antibiotikumokon alapul
Coryneform baktériumok
Arcanobacterium haemolyticum
 Pharyngitist és krónikus bőrfekélyeket okoz
 A faj termel legalább két extracelluláris toxint, foszfolipáz D-t és hemolizint
 Ritkán fordul elő egészséges egyénekben, de a pharyngitisben szenvedő fiatalok kb. 2% -ban kórokozó
 A fertőzés nem különböztethető meg a streptococcus pharyngitistől kizárólag a klinikai eredmények alapján
 A makrolidok hatékonyak a kezelésben
Rhodococcus equi
 Az R. equi ló, sertés és szarvasmarha kórokozója
 Súlyos tüdőfertőzések ritka oka az AIDS-ben, daganatos betegségekben vagy veseátültetésben szenvedő
betegekben
 A legtöbb fertőzés alattomosan alakul ki, nehezen különböztethető meg a TBC-től
 A fertőzés gyakran rekurrál és a kezelésre nem reagál (pleurális effúzió)
 Általában érzékeny a tetraciklinekre, makrolidekre, rifampicinre, imipenemre és vancomycinre
 Rezisztens a penicillinekre
Coryneform baktériumok
Tropheryma whipplei
Gram-pozitív pálca, 1-2.5x0.25 µm
Elektronmikroszkóp: jellegzetes trilamelláris sejtfal struktúra, belső rétege mukopoliszaharidban gazdag,
PAS-t köt
Táptalajon nem tenyészthető, sejtkultúrában szaporítható
Növekedés: igen lassú (17 nap), kicsi cirkuláris kromoszóma (925 kb)
Genomjából hiányzik: 16 féle aminosav szintézisének útja, szénhidrát-metabolizmus útja, trikarboxilsav ciklus
Megbetegedés: Whipple-kór
hasmenés, fogyás, steatorhoae
arthritis, arthalgia
mentális zavar, epilepszia
melanoderma
szívzörej, endocarditis (hemokultúra negatív)
lymphadenopathia
uveitis, retinitis
Kezelés: penicillin+aminoglycosid/ ceftriaxon 2 hét
trimethoprim-sulfametoxazol 1-2 év!
A T. whipplei a gazdaszervezetben való túléléséhez nélkülözhetetlen a savas pH-jú
vakuola jelenléte, így egyesek az alkalizáló hatású hydroxy-chloroquin+doxycyclin
kombinációt javasolják
Terápia refrakter, főleg idegrendszeri érintettség esetén IFN-γ kezelés
Rickettsia, Coxiella és Bartonella fertőzések
Dr. Endrész Valéria, Dr. Virok Dezső
Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar

Rickettsiák
Rickettsiák
Howard Taylor Ricketts (1871-1910) és asszisztense, J. J.
Moore montanai kutatásai során a második évben ért el
döntő áttörést, amikor felfedezték, hogy a foltos lázat
okozó bacilus elsődleges hordozói az erdei kullancsok.
Ricketts 1909-ben Mexikóba utazott, és belevetette

magát az ottani tífusz járvány tanulmányozásába. Ott
felfedezte, hogy a tífusz nagyon hasonlít a foltos lázra,
ami arra engedte következtetni, hogy a rovarok
terjesztik mindkét betegséget.
Alig néhány nappal azután, hogy izolálta a

mikroorganizmust, amely szerinte a tífusz okozója volt,
Ricketts 1910. május 5-én meghalt, valószínűleg egy
fertőzött rovar csípésétől.
Stanislaus Josef Mathias von Prowazek, cseh zoológus

és parazitológus (1875 november 12, - 1915 február 17.)
Henrique da Rocha Lima pathológussal együtt felfedezte
a kiütéses tífusz kórokozóját.
Prowazek tanulmányozta a betegséget Szerbiában

(1913) és Isztambulban (1914). Később Rocha Limaval
együtt egy német börtönkórházban dolgozva
megfertőződtek a kórokozóval. Prowazek hamarosan
meghalt a betegségben. Rocha Lima a kiütéses tífusz
kórokozóját - Rickettsia prowazekii - róla nevezte el.
https://www.lib.uchicago.edu/collex/exhibits/building-long-future/howard-taylor-ricketts/
Család: Rickettsiaceae
Genusok: Rickettsia
Orientia
(Coxiella burnetii)
Általános tulajdonságok
• Gram negatív - (rosszul festődnek Gram szerint, festés pl.

Gimenez v. Giemsa)
• Kis méretűek (0.3-0.5 x 0.8-1 mm) bacillus, coccobacillus v. coccus
• Obligát intracelluláris baktériumok -> Táptalajon nem
tenyészthetők (tenyészthetők embrionált tyúktojás
szikhólyagjában, kísérleti állatban, szövettenyészetben (Vero,
L929, HEL, CEF)
• ATP szintézisére képesek, redukált genomjuk miatt gazdasejti
anyagcsere intermediereket (aminosavak, nukleotidok, lipidek,
cukrokat) hasznosítanak.
• Szisztémás megbetegedéseket okoznak lázzal, gyakran kiütéssel
• Ízeltlábú vektorok szükségesek a terjedésükhöz (kivéve C.
burnetii)
Rickettsia genus
tipikus G(-) sejtfal -> peptidoglikán, 2 rétegű külső membránban LPS, külső poliszaccharida nyák
Endothel sejtek parazitái:

- indukált fagocitózissal jutnak be a sejtbe,
- a fagoszómából kiszabadulnak phospholipase aktivitás révén,
- szaporodnak a sejtben, amelyet membránt károsító, toxikus reaktív oxigén gyökök termelésére késztetik, gátolják az
apoptózist
- mikroerek sérülését okozzák – vasculitist okoznak, limfociták, makrofágok gyülekeznek a sérülés helyére
• fokozott vaszkuláris permeabilitás

• ödéma
• hypovolemia
• hypoproteinemia
• csökkent perfusio
• szervek elégtelen működése
Acta méd. costarric vol.55 suppl.1 San José Jul. 2013

Rickettsia csoportok
Typhus csoport
• gazdasejt citoplazmájában szaporodik
• nincs aktin-mediálta mozgás
• a baktériummal megtelt sejt „szétrobban”
Foltosláz csoport
• magban, citoplazmában szaporodik
• aktin polimerizációja segíti a sejtbeli mozgást
• membránkárosodást okoz
Rickettsiák okozta betegségek áttekintése
louse: tetű flea: bolha mite: atka tick: kullancs
Jawetz: Medical Microbiology

Typhus csoport
Rickettsia prowazekii
A kiütéses typhus vagy typhus exanthematicus kórokozója
Előfordulás: éhínség, szegénység, migráció, háborúk idején,

amikor a tetvek megjelennek a rossz higiénés viszonyok miatt
Járványokat okozott háborúk idején:
 Törökök elleni hadjárat XVI. sz. közepe – Morbus Hungaricus
 Napóleon oroszországi hadjárata során kb. százezer áldozat
 I. Világháború idején - Szerbia, Oroszország (~3 M haláleset)
 II. Világháború
Ma is létező gócok: Ázsia, Afrika, Közép-, Dél-Amerika
• rossz higiénés körülmények között, zsúfoltan élő menekültek

között
• polgárháborúk idején (Burundi 1997),
• hideg, magasan fekvő országokban, fejletlen
közegészségügyi viszonyok között (Peru, Nepál, Tibet)
• otthontalanok között (Franciaország)
Vektor:
• ruha vagy fejtetű (Pediculus humanus corporis v. capitis)
• elpusztul a fertőzéstől
• csípés helyén ürít - vakarózás – a szétnyomott tetűből, vagy
bőrsérüléseken, nyálkahártyán keresztül ürülékkel a baktérium bejut a
véráramba, és szétterjed a testben
Rezervoár: ember (repülő mókus, USA-ban)
Tünetek:
• 1-2 hét inkubáció után fejfájás, láz, hasi fájdalom, myalgia, arthralgia,
köhögés
• kiütések (macula, petechia) törzsön, hajlatokban, majd végtagokon
(centrifugális terjedés, arc, talp, tenyér nem érintett)
• tüdő érintett - ödéma, szekunder bakteriális pneumónia;
• alacsony vérnyomás, veseelégtelenség;
• az ujjak ischaemiája és gangréna kialakulása;
• mentális állapot változása - stupor, konfúzió, kóma
• 6-30% halálozás
Rickettsiales 2016. pp 399-446

Brill-Zinsser betegség:
• a perzisztens fertőzés (nyirokcsomókban v.
zsírszövetben) kiújulása évek, évtizedek múlva
• stressz, vagy legyengült immunrendszer következtében
• a primer fertőzésnél enyhébb lefolyású, új fertőzés
forrása, ha tetvek vannak jelen.
Rickettsia typhi
az endémiás v. murin typhus kórokozója.
Előfordulás: trópusi, szubtrópusi parti régiókban, kikötőkben
Rezervoár: rágcsálók, főleg patkányok
Vector: bolha
emberi fertőzés bolha ürülékkel sérült bőrön, légúton, konjunktiván keresztül
Tünetek: hasonló a kiütéses typhus-hoz, de enyhébb, ritkán fatális
Diagnózis
tünetek és epidemiológiai információk alapján
szerológia: nem alkalmas akut betegség diagnózisára, az ellenanyagok a
betegség 2. hetétől jelennek meg, kimutatásuk csak a diagnózis
konfirmálására használható
• Weil-Felix reakció – heterofil antitestek kimutatása – elavult módszer
érzékenysége és specifitása alacsony
• indirekt immunfluoreszcencia
• ELISA -> IgM majd IgG, Brill-Zinsser betegség : IgG
Terápia: tetraciklin (doxycyclin), chloramphenicol - sztatikus hatásúak

szulfonamid súlyosbítja a tüneteket!
Prevenció:
• tetű-irtás, fertőtlenítés, higiénés körülmények javítása
• patkányirtás
• vakcina nincs forgalomban
Foltosláz-csoport
Kullancs terjesztette rickettsiák
• vektor/rezervoár: kullancs (Ixodidae – kemény testű kullancsok)
• gerinces gazda: rágcsálók, egyéb emlősök, kutya
• terjedés: kullancsokban - vertikális – transzovariális, transzstádiális
horizontális - kullancs - rágcsáló – kullancs
Rickettsia rickettsii
a szikláshegységi foltos láz kórokozója (legsúlyosabb)
Előfordulás: Észak- és Dél-Amerika (Dermacentor variabilis, v. D. andersoni terjeszti)
Transzmisszió: fertőzött kullancs csípése során, sérült bőrön, v. nyálkahártyán át
Tünetek:
• csípés után 1-2 héttel - > láz, fejfájás, izomfájdalom, gyengeség, hányás, hasmenés, köhögés
• ritkán fordul elő „eschar” a kullancs csípés helyén
• + 3-5 nap maculopapuláris kiütés - előbb a végtagokon, majd a törzsön
• Az érkárosodás eredménye: petechia, hypovolaemia, hypotenziós sokk
tüdő-ödéma, veseelégtelenség, idegrendszeri tünetek, keringés összeomlása, magas halálozási arány.

A foltosláz-csoport Rickettsia és az endothel sejtek
kölcsönhatása:
1-2. Sejthez tapadást adhezinek (pl. OmpA, OmpB)
segítik, receptorhoz kötődnek.
3. Jelátviteli mechanizmusok aktiválódása aktin

átrendeződéshez és fagocitózishoz vezet.
4. A Rickettsia egy endoszómába kerül.
5. Phospholipase D és hemolysin C lizálja a vakuólum

membránját.
6. Replikáció a citoplazmában. A gazdasejt cytosoljában

lévő tápanyagokat (piruvát, lipidek, nukleotidok,
aminosavak, cukrok) hasznosítja.
7. RickA felszíni fehérje aktin polimerizációt idéz elő, az

aktin csóva révén a baktérium mozog intracellulárisan,
filopodiumba jut és kijut a sejtből,
8. vagy bejut a szomszédos sejtbe
9. vagy bejut a gazdasejt magjába.
Typhus csoport rickettsiák nem rendelkeznek OmpA,

RickA fehérjékkel.
Walker DH. Rickettsiae and rickettsial infections: the current state of

knowledge. Clin Infect Dis. 2007 Jul 15;45 Suppl 1:S39-44.
A világ más tájain előforduló, hasonló tüneteket okozó rickettsiák:
• R. conorii subsp. conorii – mediterrán foltos láz

• R. sibirica – észak-ázsiai kullancs tífusz,
• R. australis – queenslandi kullancs tífusz
• R. japonica – japán foltosláz,
• R. africae – afrikai kullancs csípési láz, stb
Vektorok különféle „hard tick” azaz keménytestű kullancsfajok (Amblyomma, Dermacentor,

Ripicephalus, Ixodes)
Tünetek:
• leggyakrabban láz, fejfájás, izomfájdalom,
• változó gyakorisággal: a csípés helyén „eschar”, kiütés, lymphadenopathia
• változó súlyosság, fatális 0-6%-ban
R. slovaca - Magyarországon is előforduló folt nélküli rickettsiosis okozója
Vektor/rezervoár: Dermacentor marginatus kullancs
• csípés helyén (általában a fejen, főleg gyerekeket érint) varral fedett lézió – eschar
• fájdalmas nyirokcsomó megnagyobbodás
• hőemelkedés, fáradtság, fejfájás, szédülés, izzadás, izom és ízületi fájdalom
• tartós lokális kopaszság a csípés helyén, tartós gyengeség
a betegség neve TIBOLA - tick-born lymphadenopathia

Rickettsia akari
a rickettsia himlő kórokozója
Előfordulás: USA, Ukrajna, Horvátország, Korea, lakótelepeken

Gerinces gazda: házi egér
Vektor/rezervoár: egér atka
Klinikai tünetek:
• enyhe fertőzés
• eschar
• kezdetben láz, fejfájás, hidegrázás, izzadás
• később maculopapularis, majd varasodással gyógyuló
vesicularis kiütések
Foltosláz rickettsiosis diagnózisa:

• izolálás vérből, bőr és/vagy nyirokcsomó biopsziából
• antigénkimutatás biopsziás mintából – IF (immunfluoreszcencia)
• PCR – DNS kimutatás - szövetminta, vér, vektor
• szerológia: indirekt IF, ELISA
Terápia: tetraciklin, chloramphenicol, újabb macrolidok

Prevenció: megfelelő ruházat, kullancsriasztó, kullancs gyors eltávolítása
Orientia genus - Bozótláz csoport
Tulajdonságok:
Sejtfalban nincs - peptidoglikán, LPS és nyákréteg
van - diszulfid-hidakkal összekapcsolt fehérjék
Orientia tsutsugamushi
bozótláz kórokozója, tsutsuga japán jelentése "betegség", és mushi jelentése
"rovar".
Előfordulás: Kelet-Ázsia, Japán, csendes-óceáni szigetvilág
Vektor/rezervoár: atka
Gerinces gazda: rágcsálók
Tünetek:
• enyhétől halálosig
• láz, fejfájás, izomfájdalom
• lymphadenopathia
• eschar
súlyos forma:
intersticiális pneumonitis, generalizált lymphadenopathia, lépmegnagyobbodás,
kiütés, encephalitis, légzési, keringési elégtelenség, mentális állapot változása
Diagnózis: szerológia, PCR
Terápia: doxycyclin
July 2018 Emerging Infectious Diseases 24(8):1520-1523
Megelőzés: preventív doxycyclin, védőruházat, bozótirtás

Endemic scrub typhus in the “ tsutsugamushi triangle ” a
wide area covering more than 8 million km2, from the
Russian Far East in the north, to Pakistan in the west and
Australia in the South.
• six Italian travellers carried out a 12-day hiking and camping

trip to the forests of northern Laos where transmission of
scrub typhus has been reported previously
• from December 28th 2017 to January 8th, 2018.
• none of them had pre-travel counseling in a Travel clinic.
they trekked in dense vegetation.
• although they reported use of skin repellents and
• appropriate clothing (long sleeves, pants, closed-toe shoes)
• they did not spray permethrin on the clothes
• moreover, they spent one night sleeping outside (in
sleeping bags) in a forest.
• three of them reported symptoms
Two of the three cases
55-year old man
• reported two days of fever up to 38.5 oC

• headache, mild abdominal pain and arthromyalgia
Diagnosis and therapy
• dengue and malaria serology were negative

• no cutaneous rash was present
• laboratory tests revealed increased CRP
• a clinical diagnosis of scrub typhus was made and a therapy

with azithromycin 500 mg QD for 5 days was prescribed
• 2 days later he had tender left cervical lymphadenopathy, two

eschars on the left elbow and on the left groin
• azithromycin was stopped and and empirical treatment with

doxycycline 100 mg was immediately started
• Orientia serology
• negative at (4 days after symptoms onset)
• positive at one month after the symptom onset (IFA IgM 1:64,
IgG 1:64)
• positive at two months after the symptoms onset (negative IgM
and persistence of IgG at lower levels (IFA IgG 1:32)
38-year old woman
• two-day history of fever

• dry cough
• maculopapular rash
• headache and arthralgias
• eschar on the right elbow

• mild leuco-thrombocytopenia
• increased aspartate aminotransferase
• increased CRP
• dengue and malaria serology were negative
A seven-day course of oral doxycycline 100 mg twice daily

was administrated, with rapid clinical response.
Orientia serology
• negative at 3 days after the onset of symptoms
• positive at one month after the symptom onset
(IFA IgM 1:256, IgG 1:32)
• positive at two months after the symptoms onset
(IFA IgM and IFA IgG were both 1:16)
Coxiella burnetii
Coxiella fertőzések patogenezise
1. A C. burnetii fagocitózissal hatol be

az eukarióta sejtekbe, amit a
bakteriális invazin OmpA.
2. A Coxiella-tartalmú vakuolumok
(CCV-k) az endocitikus útvonal
mentén érnek a korai
endoszómákkal (EE-k), a késői
endoszómákkal (LE-k) és a
lizoszómákkal való egymást követő
fúziók révén.
3. A CCV savasodása aktiválja a

bakteriális anyagcserét és a
bakteriális effektorfehérjék
transzlokációját a Dot/Icm
A CvpA kölcsönhatásba lép az AP2 klatrin adaptorral az
szekréciós rendszer által.
újrahasznosító endoszómákon (RE-k), átirányítva ezeket a
kompartmenteket a képződő CCV-kbe.
4. Az effektorfehérjék közé tartoznak
a Cvp (Coxiella vacuoláris
A CvpB a korai endoszómákban lévő PI(3)P-t köti meg, és ezt
proteinek) effektorok családja,
a foszfolipidet a CCV-kben dúsítja.
amelyek a CCV-membránokon
lokalizálódnak és manipulálják a
Bár nem Cvp, a Cig57 kölcsönhatásba lép a klatrin
gazdasejt membránok forgalmát.
adaptorral, az FCHO2-vel a klatrin bevonatú vezikulákban, és
átirányítja ezeket a CCV-be.
Coxiella burnetii
• G (-) gyengén festődik, pleomorf, többnyire kis pálca

• A Q-láz kórokozója - zoonózis
Gyakran foglalkozási betegség:

• vágóhídi munkások, állatgondozók, állati termékeket
• feldolgozók betegsége
Macrophagokban, phagolysosoma jellegű vakuolában szaporodik előfordulás Európában

Beszáradást, magas hőmérsékletet, UV-t, dezinficienseket stb.
jól tűri – spóra-szerű kis sejt variánst képez.
SCV LCV
Kis sejtvariáns
Nagy sejtvariáns
Külvilágban stabil, fertőz
Intracellulárisan szaporodik
Fázisvariánsok - eltérés a sejtfal (LPS) antigenitásában:

• I fázis virulens klinikai izolátum (teljes hosszúságú O oldalláncú LPS),
• II fázis in vitro tenyésztés után (LPS O oldallánc nélkül) - állatokban avirulens
• I fázis LPS - védi a külső membránt a komplement mediálta lízistől
- az ellenanyagok kötődését gátolja a felszíni fehérjékhez
- elfedi a TLR ligandokat
Előfordulás: világszerte, kivéve Antarktisz és Új-Zéland
Rezervoár: vad és háziállatok, marha, juh, kecske, nyúl, macska, kutya, madár, kullancs
Vektor: nem szükséges, túlél a környezetben, aeroszollal terjed
Fertőzés útja: inhaláció (vagy direkt kontaktus)

C. burnetii-t tartalmazó váladékokból (vizelet, ürülék, placenta, tej)
 macrophagokba jut, bakteriémia
Tünetek:
Lehet tünetmentes (a fertőzések ~50%-a)
• Inkubációs idő 2 hét vagy hosszabb
Akut forma
• láz, influenzaszerű betegség
• pneumonitis
• hepatitis, máj és csontvelő granuloma,
• meningoencephalitis
• peri- és myocarditis
• terhes nőkben vetélést, koraszülést okozhat
• 1-2% halálozás
A fertőzés átvészelése életre szóló immunitást eredményez.
Krónikus forma
• prediszponál: immunszuppresszió, károsodott szívbillentyű
• endocarditis
• krónikus hepatitis, osteoarthritis, osteomyelitis
• 65% halálozás
Diagnózis:
PCR – korai fázisban, endocarditis
szerológia - KKR, indirekt IF, ELISA

• Akut fertőzés –II fázis-specifikus ellenanyag (IgM, IgG)
• Krónikus fertőzés – magas I és II fázis-specifikus ellenanyag (IgG)
Terápia:
akut fertőzés
• enyhébb esetben kezelés nélkül gyógyul
• doxycyclin, újabb makrolidok hatásosak
krónikus fertőzés:
• doxycyclin + hydroxychloroquin
• doxycyclin + ciprofloxacin vagy + rifampicin
• hosszú, 1,5-3 éves kezelés
Megelőzés:
• vakcina - elölt I fázis, kivonat védőoltások (csak szeronegatívaknak
adható, 1 dózisban)
• tej pasztőrözése
Symptoms/ anamnesis
• a 36-year-old woman
• presented with left-sided chest and shoulder discomfort
dyspnea
• night sweats
• progressive malaise, and fatigue over the past few years
• had lost 7 kg over the past 6 months
Diagnosis
• CT revealed a calcified saccular aneurysm in the proximal
descending thoracic aorta.
phase II IgG value of >=1:256 is evidence
• hemocultures negative of prior exposure to C. burnetii
• syphilis immunoglobulin IgG negative
• tuberculin skin test were negative phase I IgG titer 1:800 is diagnostic for Q
• immunofluorescence assay for C. burnetii was obtained: fever endocarditis.
i. IgG phase I— negative
ii. IgG phase II—1:256 (normal <1:200) the serologic presentation of Q fever
iii. IgM phase I—negative involves rapid increase in phase II IgM
iv. IgM phase II—1:128 (normal <1:50). and IgG antibodies in the acute stage
elevation of phase I and phase II
antibodies in chronic infections.
Treatment
due to potential exposure to C. burnetii, immediate antibiotic treatment

with doxycycline + hydroxychloroquine was initiated
after 13 weeks of antibiotic therapy, the patient underwent

surgical repair
• Gram stain, silver stain, and culture of aneurysm wall were all
negative.
• PCR testing for C. burnetii DNA performed on a sample of aneurysm
wall was negative.
Postoperatively, the patient was maintained on doxycycline

100 mg twice daily and hydroxychloroquine 300 mg 3 times daily for a
total duration of 18 months.
Bartonellák
January 2018 Clinical Microbiology Reviews 31(1):e00056-17

Bartonella genus
>40 faj – emlős állatokban gyakran előfordul
Rezervoár gazdák: macskák, kutyák, rágcsálók, vadon

élő kérődzők, ragadozók, bálna, teknős stb.
B. bacilliformis, B. quintana egyedüli rezervoárjai az

emberek
Általános tulajdonságok:
• G(-), coccobacillus, pálca alak, méret: 0.2-0.6 x 0.5-

1 mm
• Fakultatív intracelluláris baktériumok
• Tenyésztés szempontjából igényesek
• szénforrásként aminosavakat használnak
• lassú növekedésűek
Journal of Clinical Microbiology 33(1):154-60

Bartonellák klasszifikációja
• A bartonellákat genomi hasonlóság alapján 4 nagy csoportba (clade) sorolják.
• Az emberi megbetegedésket okozó bartonellák az 1. clade (B. bacilliformis) és a
4. clade (B. quintana, B. henselae) csoportban találhatóak meg.
• A 2-3-4 clade tagjai enyhébb megbetegedésket okoznak.
• Az 1. clade-be tartozó B. bacilliformis súlyos, magas mortalitással járó fertőzéseket okozhat.

Fertőzés útja: Emberre direkt kontaktussal állatokról, vagy indirekt módon ízeltlábú vektorok révén
terjednek
A legfontosabb ember pathogen fajok:
A bartonellák filogenetikailag ősi ágát képviselő:

Bartonella bacilliformis – Oroya lázat és verruga peruana-t okozza
Filogenetikailag modern bartonellák – közeli rokonságban lévő fajok:

Bartonella quintana a lövészárok-lázat okozza
Bartonella henselae és B. clarridgeiae a macskakarmolási betegséget Clin Microbiol Rev. 2012 Jan;25(1):42-78.
A Bartonella fehérjék szerepe a patogenezisben
A bőrön történő inokulációt követően a

Bartonella két egymást követő niche-t
kolonizál:
1. dermális niche
2. vért fertőző niche (korábbi nevén

"elsődleges niche"-nek) neveznek,
és amelyek a dendritikus és
endotélsejteket foglalják magukban
3. Ezt követően a Bartonella eléri a

véráramot, ahol behatol az
eritrocitákba, és intracellulárisan
megmarad a vörösvértest hátralévő
élettartama alatt.
A pathogenezis során fontosak az ún. 4-

es típusú szekréciós rendszer fehérjéi,
illetve az effektorfehérjék, amelyeket a
baktérium az emberi sejtekbe juttat
(Bartonella effektor protein (Bep)).
A Bartonella fertőzések intraerythrocyter szakaszának lefolyása
1. A bakterémia néhány nappal az inokuláció után

kezdődik, amikor a véráramban gyorsan
nagyszámú baktérium jelenik meg (1. nyíl), a
baktériumok az eritrocitákhoz kötődnek, majd
behatolnak azokba.
2. Az intraeritrociter baktériumok addig

szaporodnak, amíg el nem érnek egy állandó
számot, amely a fertőzött eritrociták fennmaradó
élettartama alatt megmarad.
3. Az elsődleges niche szerepe, hogy rendszeres

időközönként (nyilak 2-4) további eritrocita-
fertőzési hullámokat indít el, amíg egy specifikus
antitestválasz az eritrocita invázió blokkolásával
meg nem szünteti a fertőzést.
4. A bakterémia azonban a hosszan tartó (hetekig-

hónapokig tartó) baktérium mentes (nyugalmi
fázis) után újra megjelenhet (5. nyíl), feltehetően
új antigénváltozatú baktériumok klonális
kialakulása/ szaporodása révén, amelyek az
elsődleges niche-ből kerülnek a véráramba.
5. A hosszan tartó intraeritrociter bakterémia során

az intraeritrocitikus kórokozó más fogékony
gazdaszervezetekre való átvitelét vérszívó
ízeltlábúak, például ﬂeasok és tetvek közvetítik.
Bartonella bacilliformis
• G(-) kis coccobacillus, előfordulhat párban, lánc alakban, csomókban
• Obligát aerob
• Mozgó, poláris (lophotrich) ~10 csillóval
• Optimális növekedési hőmérséklet: 25-28°C
Pathogenitás – az okozott betegségnek

(Carrion-féle betegség) két formája ismert
Oroya-láz – akut forma, főleg gyerekekben

Parasites & Vectors volume 12, 141 (2019)
Epidemiológia:
Kizárólag az Andok hegységben fordul elő: főleg Peru, Kolumbia és Ecuador hegyes vidékein
Vektor: Lutzomyia homoklégy terjeszti, emberen kívül állati rezervoár gazda nem azonosított
Pathomechanizmus
Rovarcsípés helyén jutnak a bőrbe → migráló sejteket
fertőznek → majd endothel sejteket → bejutnak a keringésbe
→ megfertőzik az erythrocytákat - bemélyedést okoznak a
felszínükön deformin és mechanikai hatás révén, amit a csillós
mozgás segít
A vvt-k ~60%-a fertőzött lehet – elpusztulnak mononukleáris

phagocyták általi hemophagocytosis révén - elsősorban a
májban, a lépben és nyirokcsomókban Clin Microbiol Rev. 2012 Jan;25(1):42-78.
Tünetek:
A fertőzés okozhat tünetmentes bakteriémiát (a helyi lakosság ~10%-ában)

Inkubációs idő: 20 – 200 nap
• magas láz, izom-, ízületi fájdalom, fejfájás,

• súlyos anémia, máj-lép megnagyobbodás, nyirokcsomó haemorrhagia
• immunszupressziót okoz -> gyakori a Salmonella (más baktérium,
protozoon, gomba) másodlagos fertőzés
• kezeletlen esetben 40-80% halálozás, 10% kórházban antibiotikummal
kezeltek esetén
Verruga peruana, perui verruca v. szemölcs – krónikus forma
Bacilláris angiomatosis – néhány héttel az Oroya-láz átvészelése után

vagy megelőző Oroya-láz nélkül
Pathomechanizmus: pathológiás angiogenesis → IL-8, angiopoetin-2, VEGF, VEGFR

indukciójával, mitogén és anti-apoptotikus hatás révén
Vazoproliferatív, tumor-szerű bőrléziók
• vörös, kerek, kiemelkedő, kemény göbök

• éretlen kapillárisokkal, duzzadt endotheliummal, phagocyta beszűrődéssel
• másodlagos fertőzések kifekélyesedést és hemorrhagiát okoznak
• a lábon, karon és arcon jelennek meg
• ~ 1 évig perzisztálnak
• ritkán halálos
Diagnózis:
Vérkenet vagy szöveti aspirátum direkt vizsgálata Giemsa vagy immunofluoreszcens

festéssel – a baktériumok a sejtekhez tapadva, vagy a cytoplazmában láthatók
Tenyészthetők (26-28 °C) félfolyékony nyúl szérumot és hemoglobint tartalmazó

táptalajon vérből, kevésbé sikeres verruga stádiumban és a bőrléziókból.
Lassú növekedés (4 hét) főleg primer izoláláskor
3-as biológiai biztonsági szintű pathogének
PCR-t referencia laboratóriumban végeznek a DNS kimutatására
szerológiai tesztek (indirekt immunfluoreszcencia, ELISA) nem megbízhatók endémiás

területen, nem biztos, hogy a pozitivitás aktív fertőzést mutat.
Terápia:
Chloramphenicol, ciprofloxacin, doxycyclin, ampicillin és egyéb béta-laktámok,

sulfamethoxazole-trimethoprim, rifampicin, aminoglikozid hatásos.
Verruga peruana esetén chloramphenicol és penicillin nem hatásos, de többféle

antibiotikum is alkalmazható rotációban, újabban orális azithromycin, vagy ciprofloxacin
és erythromycin kezelés is sikeres.
Vér transzfúzió szükséges lehet anémia esetén.
Megelőzés: homoklegyek irtása, rovarriasztó használata, kemoprofilaxis

Bartonella quintana
Pathogenitás: lövészárokláz vagy 5-napos láz
Az I. Világháború idején sok katona betegségét okozta, ma hajléktalanokban, rossz

higiénés körülmények között élőkben fordul elő USA-ban, Európában
Terjedés – vektor révén - Pediculus humanus ruhatetű ürülékével
Rezervoár gazda – az ember – tünetmentes bakteriémia évekig fennállhat, nincs

állati rezervoár
Tünetek:
• lehet tünetmentes
• bacteriemia - erős fejfájás, szédülés, gyengeség, hosszú csontok (főleg a tibia)
fájdalma, ismétlődő lázas időszakok (1x vagy akár 8x ismétlődő, ~5 napig tartó
lázas állapot)
• nem fatális, de súlyos lehet
-> Immunhiányos állapotokban pl. HIV pozitívokban:

Visszatérő lázzal járó krónikus bakteriémia endocarditishez vezethet
The Lancet - RESEARCH LETTERS| VOLUME 360, ISSUE 9328, P226-228, JULY 20, 2002
Diagnózis
• Tenyésztés – nehéz, nem hatékony, ritkán végzik
• PCR - Bartonella DNS kimutatására korai stádiumban vérből
• Szerológiai vizsgálatok – indirekt immunofluoreszcens teszt, ELISA, magas és emelkedő

ellenanyagszint diagnosztikus
Kezelés
• többnyire magától gyógyuló betegség

• in vitro érzékeny béta-laktámokra, aminoglikozidokra (baktericid hatású),
kloramfenikolra, makrolidokra, fluoroquinolonokra, rifampicinre, teraciklinekre,
trimetoprim/szulfonamidra
• régebbi kezelési mód - kloramfenikol, tetraciklin
• krónikus bacteriémia, endocarditis - kombinált gentamicin (i.v.) és doxycyclin kezelés
4-6 hétig.
Bartonella henselae
Macskakarmolási betegséget okoz
Terjedés
• rezervoár: leginkább macskák
• direkt módon karmolással, harapással, nyalással,
• macskabolha ürülékkel (macskák között a bolha terjeszti)
Tünetek
• 3-10 nappal a fertőzés után – erythemás papula, pustula a bejutás helyén (0,5-1 cm)
• 1-3 hét – regionális lymphadenopathia – hónapokig tarthat

- axillaris, cervicalis, inguinalis, epitrochlearis, periauricularis nyirokcsomók érintettek
- granulomás folyamat mikrotályogokkal és fokális nekrózissal
- fájdalmas, mozdítható nyirokcsomók, gennyesen beolvadhatnak
• további tünetek: fejfájás, étvágytalanság, hányinger, hányás, torokfájás, splenomegalia, hőemelkedés
Sokféle atípusos megjelenés: Parinaud szindróma (unilaterális follikuláris conjunctivitis), neuroretinitis, encephalitis,
myelitis, perifériás neuropathia, arcidegbénulás, erythema nodosum, granulomás hepatitis vagy splenitis, arthritis,
osteomyelitis, atípusos pneumónia, mellhártyagyulladás, ismeretlen eredetű láz
B. henselae (károsodott billentyű esetén) és B. quintana (korábbi szívbetegség nélkül, otthontalanokban és

alkoholistákban) hemokultúra negatív endocarditist okozhatnak
Nature Reviews Microbiology volume 3, 621–631 (2005)

B. quintana és B. henselae okozhatnak - bacilláris angiomatosis-t immunhiányos betegekben (főleg HIV pozitívakban)
Cutan forma – vörös papulák, hámló erythemas kerülettel, megnagyobbodhatnak, kifekélyesedhetnek, megjelenésükben
a Kaposi sarcoma-hoz hasonlítanak, de szövettanilag nem
Hasonló elváltozások kialakulhatnak minden szervben:

májban - peliosis hepatis
lépben – lép peliosis –vérrel telt ciszták
fibromyxoid mátrixba ágyazva
fogyás, láz, hasi fájdalom, hepatosplenomegalia
nyirokcsomókban
csontban
Diagnózis
Izolálható vérből, vagy biopsziás minták közvetlen leoltásával
• csokoládé agarra
sejtkultúrával (Vero vagy humán endothel sejt) együtt tenyésztve,
• 2-6 hét
Immunhisztokémiai kimutatás szövetmintákban
PCR - negatív hemokultúrájú endocarditis esetében
Szerológiai vizsgálatok - komplement kötési teszt, ELISA, indirekt immunfluoreszcens teszt
Terápia
• a macskakarmolási betegség antibiotikum kezelésre gyengén válaszol, de magától gyógyuló betegség.
• súlyosabb esetben azithromycin, doxycyclin, rifampicin kezelés gyorsíthatja a gyógyulást.
Infection. 2008 Oct;36(5):480-4.

an 8-year-old girl, status post-heart transplantation
• presented with swelling of a left inguinal lymph node for a

week
• fever for 1 day to 39.3 oC
• the patient first noticed the lymph node 7 days prior to
admission
• she denied any overlying redness or other discoloration of
the skin and reported no other associated skin lesions such
as vesicles, pustules, petechial rash, or bullae
• she had no other systemic symptoms
• her primary care physician had prescribed

cephalexin which had no impact over the 7 days prior to
admission.
• the family did report frequent exposure to two cats

however, there was no known history of scratches, bites
• PCR for EBV and CMV - negative

• Bartonella and Toxoplasma serology – negative
• an excisional biopsy of the lymph node was performed
• histology revealed
A. vascular proliferation
B. abundant clusters of small coccobacilli
C. positive Bartonella immunostaining
-> empiric cefepime and azithromycin were begun
• the patient was discharged with a plan to receive a

4-month course of azithromycin.
• she was well at a three-week follow-up examination

with no recurrence of fever
https://en.wikipedia.org/wiki/Phagosome#/media/File:Phagocytosis2.png
Bacillus genus
Burián Katalin
2021.
A Bacillus genus általános jellemzői
A természetben elterjedt mikroorganizmusok, megtalálhatók pl. a földben,

zöldségeken stb.
A genusnak kb. 200 tagja van
Gram-pozitív, aerob pálcák
Méret: 1-2 X 5-10 mm
Spórát képeznek kedvezőtlen körülmények között, ami nem deformálja

a baktériumot
Humán pathogén speciesek:

Bacillus anthracis
Bacillus cereus
Bacillus stearothermophilus – autoklávok hatékonyságának ellenőrzésére

Bacillus thuringiensis - peszticid
Bacillus anthracis Gram szerint festve
Bacillus anthracis - Történelem
Robert Koch B. anthracis-szal dolgozott Louis Pasteur kifejlesztette az anthrax vakcinát

(Koch posztulátumok)
Ivánovics György és Bruckner Győző leírták a

B. anthracis sajátos poly-d-glutaminsav tartalmú tokját
Bacillus anthracis tenyésztése
Oltókaccsal megérintve azt tapasztaljuk, hogy a

„Medusa-fej” alakú telepek telep felvert tojásfehérjéhez hasonló állagú, ha
felfelé húzzuk az oltókaccsal, a csúcsosodó
formát megtartja (sztalagmit)
Tenyésztés: egyszerű táptalajon is jól növekszik

CO2 jelenlétében tokot fejleszt
véres agaron nem haemolysál
Medusa-fej
A Bacillus anthracis tokja tusfestés során válik láthatóvá
In vitro csak speciális körülmények között termel tokot (CO2 jelenlétében)

Az anthrax epidemiológiája
Az anthrax elsősorban a növényevő állatok

betegsége
Az anthrax súlyos problémát jelent azon

országokban, ahol nem vakcinálják az
állatokat vagy nem kivitelezhető (pl. a
betegség honos az afrikai vadállatokban)
Az anthrax spórák extrém rezisztenciát

mutatnak, több évtizeden át életképesek
(Jászladány: 30 éve használaton kívüli dögkút,
Tiszafüred 8 humán megbetegedés, Debrecen:
állatkerti esetek 2014, Kötegyán 2019)
Anthraxban elhullott állatok
jellegzetes
Dekontaminálás: „elátkozott mezők” „fűrészbak” tartása
felégetése
Veszélyeztetettek
Dobkészítők Állami tisztviselők
Gyapjúválogatók
A Bacillus anthracis transzmissziója
A B. anthracis által okozott human betegség 4 úton terjedhet:

inoculatio
lenyelés
belélegzés
injektálás (IV drogfüggők) (szennyezett heroin, Törökország?)
A humán fertőzések kb. 95%-a inoculatios eredetű

A spórák a bőrön található apró sérüléseken keresztül jutnak be, kontaminált talajjal
vagy fertőzött állati eredetű termékekkel való érintkezés (pl. bőr, kecskeszőr,
gyapjú) során
A Bacillus anthracis virulencia faktorai
A virulens B. anthracis egy nagyméretű plazmidon (pXO1) hordoz két toxikus és egy a
kötődéshez szükséges protein génjét (tipikus, összetett exotoxin)
A protektív antigen (PA), az oedema faktor (EF) és a lethalis faktor (LF)

önmagukban nem toxikusak, viszont kombinálódva toxinokká alakulnak
A PA és EF kombinációja révén az oedema toxin, a PA és LF kombinációjából pedig a

lethalis toxin jön létre
A tok, a B. anthracis másik fontos virulencia faktora, amely poly-d-glutaminsavból áll
A tok jelenléte megfigyelhető klinikai izolátumokban, in vitro viszont nem, csak

speciális körülmények között. Három gén (capA, capB, and capC) felelős a tok
képződéséért; ezek egy másik plazmidon találhatók (pXO2)
A tok anti-phagocyter, anti-complement hatással bír

Az anthrax toxinok hatásmechanizmusa I.
1. A PA egy 83 kDa súlyú protein, amely a

gazdasejt felszínén levő két, számos sejten és
szöveten megtalálható, receptor (TEM8, vagy
CMG2) egyikéhez tud kötődni
2. A PA receptorhoz való kötődése után a
gazdasejt proteázai (furinok) hasítják: a sejt
felszínén marad a 63 kDa súlyú fragment (PA63),
egy kisebb egység pedig leválik
3. Hét PA63 fragment összeáll a sejt felszínén,
létrehozva egy gyűrű alakú komplexet (pórus
precursor vagy "prepore")
4. Ez a heptamer komplex ezután három LF
és/vagy EF molekula megkötésére is képes. Mivel
mindkét faktor ugyanazt a kötőhelyet ismeri fel, a
kötődés kompetitív
Az anthrax toxinok hatásmechanizmusa II.
5. A komplex kialakulása stimulálja az endocytosist

majd az endosoma savanyodását
6. Ebben a környezetben a heptamer komplex

transzmembrán pórust hoz létre, így a LF és az EF a
cytosolba kerül
7. Az LF egy cink-dependens proteáz, amely képes

a mitogen-aktivált protein kinázt (MAPK) hasítani,
ezzel a sejt halálát okozni, apoptosissal. Gátolja a
természetes és adaptív immunválaszt, károsítja az
endothel sejteket és a DC-ket, macrophagokat
8. Az EF egy calmodulin-dependens adenilát-cikláz,

amely növeli a sejten belüli cAMP szintet,
oedemához, hypovolemiás shockhoz vezetve
Az anthrax toxin cardiovascularis hatásai
A B. anthracis spóráinak belélegzése, lenyelése

vagy cutan expozíciója után bacteraemia alakul
ki
A spórák a szervezetben germinálódnak és
megkezdik virulencia faktoraik, az ET és LT
termelését
Az ET az erek permeabilitását fokozza, ami
pulmonaris és peripheriás oedema
kialakulásához vezet, így systemás
hypovolaemia jön létre
A LT károsítja az immunválaszt a macrophagok
pusztítása révén, amelyekből így a baktériumok
a nyirokrendszerbe kerülnek. Ez a B. anthracis
terjedését segíti és septicaemia kialakulásához
vezet
A LT által kifejtett cellularis hatások csökkentik
a perctérfogatot, ezt az állapotot a
hypovolaemia pedig még tovább rontja, így
hypotensióhoz és halálhoz vezet
Pathogenic Bacillus anthracis endospores reach a primary site in the subcutaneous layer,
gastrointestinal mucosa, or alveolar spaces. For cutaneous and gastrointestinal anthrax,
low-level germination occurs at the primary site, leading to local edema and necrosis.
Endospores are phagocytosed by macrophages and germinate. Macrophages containing
bacilli detach and migrate to the regional lymph node. Vegetative anthrax bacilli grow in
the lymph node, creating regional hemorrhagic lymphadenitis. Bacteria spread through
the blood and lymph and increase to high numbers, causing severe septicemia. High
levels of exotoxins are produced that are responsible for overt symptoms and death. In a
small number of cases, systemic anthrax can lead to meningeal involvement by means of
lymphatic or hematogenous spread. In cases of pulmonary anthrax, peribronchial
hemorrhagic lymphadenitis blocks pulmonary lymphatic drainage, leading to pulmonary
edema. Death results from septicemia, toxemia, or pulmonary complications and can
occur one to seven days after exposure.
The inset shows the effects of anthrax exotoxins on macrophages. Vegetative anthrax
bacilli secrete two exotoxins that are active in host cells. Edema toxin is a calmodulin-
dependent adenylate cyclase that increases intracellular levels of cyclic AMP (cAMP) on
entry into most types of cell. This is believed to alter water homeostasis, resulting in
massive edema. Lethal toxin is a zinc metalloprotease that causes a hyperinflammatory
condition in macrophages, activating the oxidative burst pathway and the release of
reactive oxygen intermediates, as well as the production of proinflammatory cytokines,
such as tumor necrosis factor α (TNF-α) and interleukin-1β, that are responsible for shock
and death. MAPKK denotes mitogen-activated protein kinase kinase.
Az anthrax (lépfene) klinikai képe I.
1. A bőr anthrax fájdalmatlan papula kialakulásával kezdődik a behatolás helyén. Ez

rapidan progrediál és fekélyt eredményez, amelyet vesiculák vesznek körbe. Ezután
necrotizáló var (pokolvar) képződik
Systemás tünetek, fájdalmas lymphadenopathia és masszív oedema alakulhat ki. A
mortalitási ráta kezeletlen esetekben 20%
2. A gastrointestinalis anthrax tüneteit a lokalizáció határozza meg. Amennyiben a

mikrobák a felső intestinalis szakaszt kolonizálják, a szájban és a oesophagusban
fekélyek alakulnak ki, valamint regionalis lymphadenopathia, oedema és sepsis
Ha a baktériumok a coecum vagy terminalis ileum területén szaporodnak, a betegnél
hányinger, hányás és általános rossz közérzet jelentkezik. Ez az állapot gyorsan
systemás betegséggé fejlődik. A gastrointestinalis anthrax halálozási aránya
megközelíti a 100%-ot
A cutan anthrax megjelenése
Az anthrax klinikai képe II.
3. Inhalációs anthrax
A kezdeti tünetek nem specifikusak: láz, myalgia, improduktív köhögés és általános rossz
közérzet (10-50 ezer spóra szükséges a fertőzéshez)
A betegség második stádiuma már sokkal drámaibb: gyorsan romló lázas állapot,
oedema, mediastinalis nyirokcsomók masszív megnagyobbodása (ez felelős a rtg
felvételen látható kiszélesedett középárnyékért) jellemzi, majd légzési elégtelenség és
sepsis alakul ki
Habár a fertőzés a tüdőn keresztül történik, pneumonia ritkán fordul elő!
Meningeális jelek az esetek felében megfigyelhetőek!
Majdnem minden eset sepsis kialakulásához és halálhoz vezet az első tünetek

megjelenésétől számított 3 napon belül, hacsak a betegség felismerése és az adekvát
terápia megkezdése nem azonnal történik
Inhalációs anthrax
A középárnyék kiszélesedése
Bacillus anthracis okozta meningitis
Az anthrax diagnózisa
1. Festés. Az anthrax azon kevés bakteriális betegségek egyike, amely esetén könnyen
kimutathatóak a baktériumok peripheriás vérből végzett Gram festéssel
A B. anthracis in vivo legtöbbször rendelkezik tokkal
2. Fluorescens ellenanyag (DFA) test (a B. anthracis tokja ellen)
3. Tenyésztés. Véresagaron nagy, nem pigmentált telepeket láthatunk, amelyeknek száraz

felszíne és szabálytalan széle van ("Medusa fej" morfológia). A telepek eléggé ragadósak és
összekapaszkodottak az agarral, így ha felfelé húzzuk az oltókaccsal, a felfelé csúcsosodó
formát megtartja
A B. cereus telepeivel ellentétben NEM mutat haemolyticus aktivitást
Motilitiási vizsgálat során a B. anthracis NEM mozog
4. Gamma-fág oldódás
4. McFadyean’s festés: perifériás vér festésére
5. Nukleinsav amplifikációs tesztek (PCR)

A B. anthracis tokjának kimutatása
McFadyean's reakció
Az anthrax terápiája
A B. anthracis érzékeny penicillinre, doxycyclinre és ciprofloxacinra
Szulfonamidokra és széles spektrumú cephalosporinokra viszont rezisztens
Mivel penicillin és doxycyclin rezisztenciáért felelős gének megjelentek a B. anthracis

törzsekben, jelenleg kombinációk alkalmazása ajánlott:
Lokális bőrfertőzés esetén: orális ciprofloxacin vagy doxycyclin
Szisztémás fertőzés esetén: intravénás kombinált kezelés: ciprofloxacin, meropenem és

linezolid
Obiltoxaximab: monoklonális ellenanyag inhalációs anthrax esetén (protektív antigén

specifikus)
Anthrax immunglobulin (vakcináltak savójából előállított)
Elhúzódó kezelés: 60 nap

A Bacillus anthracis mint biológiai fegyver
1916- A skandináv szabadságharcosok használták az orosz hadsereg ellen
1930- a japán hadsereg alkalmazta a megszállt Manchuriában, szándékosan fertőztek

rabokat
1942- a brit hadvezetés kísérletet hajtott végre Gruinard szigeten

(a szigetet csak 1990-es évekre dekontaminálták)
1979- Rhodesia
Vorozhdeniya sziget (Aral-tó közepén) – a szovjetek

100-200 tonna anthrax spórát gyártottak Kantubekben
1979- Sverdlovsk anthrax „szivárgás” (68 ember halt meg)
2001- USA, bioterrorizmus, anthrax spórákat tartalmazó levelek

Prevenció
Az anthrax vakcinát (AVA: antrax vaccine adsorbed, BioThrax) egy avirulens,
tokot nem képező törzs szűrletéből állítják elő (V770-NP1-R törzs)
A vakcinában tehát nincs baktérium!
A védőoltást intramuscularisan több alkalommal adják : 0,2,4,hét majd 6, 12,18

hónap, évenként újraoltás
A vakcina hatékonysága: a vakcinált emberek 95 %-ban mutatható ki

ellenanyag a PA ellen a 3 oltást követően
A védőoltás indikációja
Laboratóriumi dolgozók esetében, akik közvetlenül érintkezhetnek a baktériummal
Importált állati bőrrel vagy állati szőrmével foglalkozó munkások körében
A magas incidenciájú területeken dolgozó munkások körében, akik nagy valószínűséggel

fertőzött állatokkal foglalkoznak
Katonák esetében (biológiai fegyverként való alkalmazás esetére)
Az anthrax dekontaminációjában résztvevőket mindenképp oltani kell!

Bacillus cereus
Morfológiája hasonló a B. anthracis-hoz
A pálcák végei lekerekítettek
Peritrich csillós, tehát mozgásra képes
Haemolysal véres agaron
Környezetben elterjedt (föld, víz, szennyvíz), ételekben megtalálható pl. rizs
Állatok (szárnyasok) táplálásában probiotikumként használják (kompetitív módon kiszorít
más baktériumokat)
Schaffer-Foulton festés Gram festés

A Bacillus cereus tenyésztése
A Bacillus cereus virulencia faktorai
A B. cereus által termelt toxinok:

enterotoxin
hemolysin (HBL): dermonecroticus, vascularis permeabilitás fokoz
nem-hemolyticus enterotoxin (NHE)
cytotoxin K
enterotoxin FM
emeticus toxin (cereulid)

stimulálja a vagust a 5-HT3 receptorhoz kötődve
sav, pH és hő rezisztens
Phospholipase C
panophtalmitis kialakulásában fontos
A Bacillus cereus fertőzés klinikai képe I.
1. Az emeticus forma rizstartalmú étel elfogyasztása után

jelentkezik (Fried rice syndrome)
- A vegetatív baktériumok a rizs főzése során elpusztulnak,

a spórák viszont nem
- Ha a megfőzött rizst nem hűtik le (gyorsan), a spórák germinálódnak

és toxint termelnek
- A termelődött toxin hőrezisztens és az ismételt felmelegítés során ép marad
- Tehát az emeticus formában intoxikáció lép fel, nem a baktérium okozza a tüneteket!
- Így az inkubációs idő rövid (1 - 6 óra)
-Tünetek: hányinger, hányás, hasi görcsök
- Nagy mennyiségű toxin elfogyasztását követheti fulmináns májkárosodás

A Bacillus cereus fertőzés klinikai képe II.
2. A B. cereus ételmérgezés hasmenéses formája valódi infekció, amit a baktériummal
kontaminált hús, zöldség vagy mártás elfogyasztása okoz
Hosszabb az inkubációs idő, amely során a mikrobák a beteg intestinalis traktusában
szaporodnak és hőérzékeny enterotoxinokat termelnek. Az enterotoxin felelős a hasmenés,
hányinger és hasi görcsök kialakulásáért. (Az egyik toxin emeli a cAMP szintet, következmény a
hasmenés)
A hasmenéses forma rendszerint egy vagy néhány napig tart
3. Szemfertőzések általában penetráló sérülés kapcsán jönnek létre, ha a sérülést talajjal

szennyezett tárgy okozta
A B. cereus panophthalmitis egy rapidan progrediáló betegség, amely 48 órán belül a
fényérzékelés teljes elvesztését okozhatja
Phospholipase C, cereolysin
4. Endocarditis, pneumonitis, bacteraemia, katéter-szepszis és meningitis jöhet létre

súlyosan immunszupprimált betegekben
Tea fogyasztása immunkárosodott betegek esetében növeli az invazív B. cereus fertőzés
kialakulásának valószínűségét
Atípusos törzsek szert tettek pXO1 plazmidra – tünetek, mint az anthrax esetén!
Panophtalmitis
A Bacillus cereus fertőzés diagnosztikája
Emetikus forma:
a diagnózist megerősíti ha az ételből ki tudjuk mutatni a B. cereust 105 /g
mennyiségben
Hasmenéses forma:
B. cereus izolálása a beteg székletéből
Festés
Tenyésztés: szelektív agaron
Haemolysist mutat, mozog!
Terápia:
Az ételmérgezés önmagától rendeződik
Súlyos szem vagy bőrfertőzésben
glikopeptid
clindamicin
Megelőzés
A Bacillus cereus okozta ételfertőzés elkerülhető

az étel megfelelő hűtésével és tárolásával
Különösképpen a rizs tartalmú ételeket nem

szabad 10°C felett tárolni!
MYCOBACTERIUM ÉS
NOCARDIA
A mycobacteriumok osztályozása
Mycobacterium tuberculosis komplex Nem-tuberculosis mycobacteriumok (NTM)

további csoportosítás Runyon szerint
(MTC)
 M. tuberculosis  Lassan növő photochromogének (M.
marinum, M. kansassii)
 M. bovis  Lassan növő scotochromogének (M.
szulgai, M. scrofulaceum, M. xenopi)
 M. africanum
 Lassan növő non-chromogének (M.
 M. caprae avium complex, M. haemophylum)
 Gyorsan növő mycobacteriumok (M.
 M. microti abscessus, M. fortuitum, M. chelonae)
 M. pinnipedi
Obligát pathogén Opportunista pathogén
M. leprae: obligát pathogén

Az MTC humán pathogén tagjai
M. tuberculosis, a tuberculosis legfontosabb okozója

M. bovis, a marhák tuberculosisát okozza, de megbetegít más emlőst is, így az
embert is
M. africanum, átmeneti forma a humán és a bovin típus között. Az 1-es típusa főleg
Nyugat-Afrikában fordul elő, a M. bovis-ra hasonlít, 2-es típusa Kelet-Afrikában és
a M. tuberculosis-ra hasonlít
M. caprae, kecskéket betegít meg, emberi megbetegedések állatorvosok között
M. pinnipedi, fókák megbetegedését okozza és a velük foglalkozó embereket
fertőzi
M. microti, kisemlősökben (pocok) és immunszupprimált emberben okoz tbc-t
A mycobacteriumok jellegzetességei, szerkezete
Spórát, tokot nem képező, nem mozgó, obligát aerob

baktériumok
Hosszabb-rövidebb láncokat alkotnak, melyek néha
elágazódhatnak, a sejtek összecsapzódása miatt kialakuló kép
emlékeztethet a gombafonalakra (myco)
Gram-pozitív sejtfallal rendelkeznek (de Gram szerint nem
festődnek!)
Vastag peptidoglikán réteg található a citoplazma
membránon kívül
A sejtmembránhoz kötötten lipoarabinomannan (LAM)
A peptidoglikánhoz arabinogalaktán molekulák kapcsolódnak
Ezek terminális részéhez kapcsolódik észter kötéssel a
nagymolekula tömegű, hidrofób mikolsav, melyhez további, a
felszínen megjelenő glikolipid molekulák csatlakoznak
Transzportot biztosító, porin csatornák (protein)
A mycobacteriumok festődése
A mycobacteriumok sejtfala lipidekben sokkal

gazdagabb a többi baktériuménál, a lipidek a
sejt szárazanyag tartalmának 30-60%-át is
meghaladják
A baktérium felszíne hidrofób, külső

behatásnak sokkal jobban ellenáll, mint a többi
baktérium Ziehl-Neelsen festés
Festődési tulajdonsága: „savállóság” : a

festékek nagyon nehezen hatolnak át a falán,
viszont ha egyszer a baktérium felvette azokat,
savas-alkohol sem képes kioldani
(Ziehl-Neelsen festés)
szerpentin képzés (cord)

A mycobacteriumok tenyésztése
A mycobacteriumok generációs ideje igen hosszú, 20 óra

Vannak közöttük gyorsan növő fajok: látható telepek jelennek meg 7 napon belül
Lassan növő fajok: pl. M. tuberculosis – látható telepek 6-8 hetes inkubációt követően
A kísérő flóra elpusztítására előkezelés NaOH-dal
CO2, zsírsavak jelenléte fokozza a szaporodást, 30-45°C
Táptalajok
Löwenstein-Jensen (tojásalapú)
krémszínű, kenyérmorzsa-szerű, nehezen szuszpendálható telepek
a tenyészet akácvirág illatú
Middlebrook táptalaj (agaralapú)
A M. tuberculosis
Robert Koch 1882 március

24. fedezte fel a
tuberculosis kórokozóját a
M. tuberculosis-t
Minden évben ezért a

március 24. a TBC
világnapja
A M. tuberculosis virulencia faktorai és mechanizmusai
A M. tuberculosis nem termel toxint és nincs klasszikus virulencia faktora pl. tokja!
Intracellulárisan szaporodik (elkerüli az immunrendszert)
Gátolja a phago-lysosoma kialakulását
Gátolja a reaktív oxigén gyökök hatását
A glikolipidek és a LAM leszabályozza az oxidatív, citotoxikus mechanizmusokat
A „respiratory burst” elmarad, ha a baktérium a CR-en kerül a macrophágokba
Lassú generációs idő (nincs elég stimulus az immunrendszer aktiválására)
A sejtfal magas lipid tartalma
nehezen átjárható az antimikrobiális szerek számára
rezisztenciát biztosít a savas és lúgos, környezettel,
valamint a complement és a lizozim okozta ozmotikus lízissel szemben
Cord faktor
a falban található glikolipid, a szerpentin képzésért felelős
a virulens törzsek termelik
toxikus az emlős sejtekre és gátolja a granulocyta migrációt
az általa indukált granuloma formáció (kísérletileg) olyan mint a tbc-ben látható
elváltozás
A tuberculosis pathogenesise I.
A fertőzés általában cseppfertőzéssel történik
A kisméretű cseppek (<5mm) eljutnak az alveolusokba
A bekebelezést követően a macrophágok, dendritikus
sejtek elszállítják a hilusi nyirokcsomóba, ahol a
kórokozó antigénjei prezentációra kerülnek
A primer lézió és a hilusi nyirokcsomó alkotják a
röntgen képen látható Ghon-komplexumot
Az alimentáris úton (M. bovis) bejutott baktériumok a
bekebelezést követően a nyaki vagy az intestinális
nyirokcsomóban kerülnek
A baktérium ritkán foglalkozási betegségként
(anatómus, patológus, hentes) a bőrön keresztül is
bejuthat, ilyenkor a helyi nyirokcsomókban kerülnek
prezentációra
A tuberculosis pathogenesise II.
A M. tuberculosis gátolja a phago-lysosoma
kialakulását, így túlél a még aktiválatlan
macrophágokban
A mikobakteriális antigén prezentációt követően
specifikus T sejtek keletkeznek, melyek nagy
mennyiségben termelnek IFN-g-t
A T sejtek a primer lézió helyére vándorolnak és részt
vesznek a granuloma kialakításában
A T sejtek által termelt cytokinek, IFN-g hatására
kompakt granuloma alakul ki a primer lézió helyén
A macrophágok, átalakulhatnak epitheloid sejtekké,
egy részük fúzionál soksejtű óriás sejtekké
A kialakult granuloma belsejében nekrotikus részek,
elpusztult macrophágok találhatók. Az állomány
elfolyósodik, elsajtosodik: caseatio
A tuberculosis pathogenesise III.
Az IFN-g aktivált macrophágok már képesek meggátolni a

mycobacteriumok szaporodását, de az ölő képességük korlátozott
A granuloma belsejében a macrophágok metabolikusan igen aktívak az
ennek következtében kialakuló anoxia és acidózis már elegendő a
baktériumok elpusztítására
Tehát a granuloma formáció kialakulása már rendszerint elegendő a
primer fertőzés eliminálására. Ezt követően a lézió hegesedik és a
későbbiekben kalcifikálódik
Az esetek egy kis százalékában a primer fókusz szóródik, progrediál és
súlyos, primer, lokális megbetegedéshez vezethet főleg csecsemőkben
(meningitis, vese, gerincvelő/Pott’ disease, csont ízületi tbc)
Ha a primer fókusz betör az erekbe a hematogén szóródás következtében
kialakulhat a tbc speciális formája a miliáris tuberculosis (test szerte kölesnyi
granulomák)
Látens tuberculosis
A fertőzöttek többségében a primer lézió meggyógyul, viszont a

granulomán belül maradhatnak élő baktériumok, amelyek látens
úgynevezett dormans (alvó) állapotba kerülnek
Korábban azt gondolták, hogyha valaki megfertőződött az örökre fertőzött
marad
Az aktív tbc kialakulásának esélye (a dormans alakból) idővel csökken (1 év
után 1%, a második év után 0.3%, a későbbiekben még kisebb az esély a
kiújulásra, tehát valószínűleg nagyrészt eliminálódnak a baktériumok)
De előfordul, hogy hosszú idő múlva reaktiválódnak
A később kialakult pathológiai képet az exogén törzsekkel történt
reinfekció is okozhatja (ezek jelentősége nagyobb mint korábban gondolták)
Post-primer/secunder tuberculosis I.
A primer fókuszokban levő látens baktériumok vagy az ismételt fertőzés során bejutott exogén
mycobacteriumok post-primer tuberculosis-hoz vezethetnek, melynek klinikai képe különbözik a
primer tbc-től
A reaktiváció vagy a reinfekció alkalmával a léziók a tüdő felső lebenyében alakulnak ki
Hasonló folyamatok zajlanak, mint a granuloma képződésekor, de nagyobb mértékű a szöveti
necrosis és sajtosodás, ennek következtében alakulnak ki a tuberculomák
A macrophágokból felszabadult proteázok elfolyósítják a necroticus részeket, valamint az általuk
termelt TNF okozza a betegség során a lázat valamint a súlyvesztést is
A tuberculomák belseje savas és oxigén hiányos, kevés számú élő baktérium található bennük
A növekvő lézió erodálhatja a bronchusok falát, és az elfolyósodott necrotikus tartalom a levegőben
gazdag üregekbe ürül
A tüdő atmoszférája a benne levő CO2-dal ideális a mycobacteriumok szaporodására így a kialakult
üregekben igen magas számban fordulnak elő
Post-primer/secunder tuberculosis II.
Ennek következtében az ebben a fázisban levő betegek a

köpetükkel sok baktériumot ürítenek, rendkívül fertőzőek!
Post-primer tuberculosis esetén a kórokozó hematogén és
lymphogén úton történő szóródása kevésbé jellemző
A fertőzés inkább a tüdőn belül, a brochus ágakon át
történik (tüdő más területein is kialakulhatnak léziók, így az alsó
lebenyekben is)
 A felköhögött, majd lenyelt baktériumok intestinális léziókat
alakíthatnak ki. Renális tbc során secunder léziók alakulhatnak
ki a hólyagban vagy az epididymis-ben is
 A post-primer cutan tuberculosis, a lupus vulgaris rendszerint
az arcra és a nyakra lokalizálódik Kezeletlenül progrediáló
hegekhez, deformitásokhoz vezethet
A cután tuberculosis speciális formája amikor a tbc-s
nyirokcsomó sinusokon kitör (scrofuloderma)
A tuberculomák érése
A M. tuberculosis fertőzés kimenetele
Elimináció
Primer tuberculosis
Progresszív tuberculosis
Miliaris tuberculosis
Látens állapot
Post-primer/secunder
tuberculosis
Progresszív secunder
tuberculosis
Miliáris tuberculosis
A tbc immunológiai
háttere
A M. tuberculosis kezdetben a sejtekben szaporodik, a fertőzött sejtekkel szóródhat

A dendritikus sejtek a nyirokcsomókba vándorolva prezentálják az antigéneket, amelynek hatására a
fertőzést követően kb. 10 nap múlva a bekövetkezik a specifikus T-sejtek klonális felszaporodása
A fertőzött macrophágok által termelt IL-12 a T-sejt differenciálódást Th1 irányba tolja. A T-sejtek
tüdőbe történő recirkulációját az IL-17 és az IL-23 elősegítik
Mindennek hatására kialakul a késői (IV-es) típusú túlérzékenység, a fertőzött személy a fertőzést követő
3–6. héten tuberkulin pozitívvá válik
A Th1 típusú citokinek közül az IFN-g aktiválja a monocytákat és a macrophágokat
Azok már képesek lesznek elpusztítani a mycobacteriumok többségét
Az aktivált sejt nagy mennyiségben termel nitrogén oxidot, szabad gyököket, amelyek jelentősen
hozzájárulnak a kórokozó intracelluláris elöléséhez
A sejtes immunválaszban továbbá a specifikus CD8+ T-sejtek, a gd T-sejtek, valamint a NKT-sejtek
vesznek részt
Utóbbiak jelentősége a sejtfalat is alkotó glikolipid antigének felismerése CD1 prezentáción keresztül
A tuberculosis tünetei
Tüdő tbc:
köhögés
fogyás
éjszakai izzadás
subfebrilitás
fáradtság
étvágytalanság
Extrapulmonális tbc:
lokalizációnak megfelelő tünetek
meningitis basilaris tuberculosa
miliáris tbc
urogenitális tbc
csont tbc
gastrointestinalis tbc
bőr tbc
A M. tuberculosis okozta megbetegedés prevenciója
BCG oltás (Bacille-Calmette Guerin)
Élő attenuált, M. bovis (239 alkalommal in

vitro passzálás, 13 éven keresztül)
1921-től használják humán vakcinálásra,

(1930 Lübeck!)
Magyarországon az első kötelező

védőoltás, 0-6 hét, intracutan
Nincs újraoltás, Mantoux teszt

negatívitás esetén sem!
Ellenőrzés: Mantoux teszt

A BCG mint immunterápiás ágens
Számos tumor vakcinában a BCG, mint

immunadjuváns szerepel
A BCG-t használják szuperficiális hólyag
carcinoma terápiájában az 1970-es évektől
A pontos hatásmechanizmus nem ismert, de
valószínűleg a lokális immunválaszt serkenti. A
BCG megelőzi a visszatérő hólyag
carcinomák 67-%át
A BCG hatékonyságát colorectalis
carcinomában több tanulmányban is
vizsgálják
Mantoux teszt
5 TE PPD ic az alkar hajlító oldalának felső és középső
harmada határán
Értékelés 72 óra múlva a tapintható indurációnak az
alkar hossztengelyére merőleges átmérője, mm-ben
BCG oltásban nem részesült személy esetében a 5 mm-

nél nagyobb átmérőjű indurációt tekintik fertőzés okozta
reakciónak
BCG oltott személyeken ez a határ 15 mm
Az ezeknél kisebb átmérőjű (≤5 mm illetve ≤15 mm)

tuberkulin reakció nem zárja ki a M. tuberculosis-sal
történt fertőződést!
Fulmináns lefolyású betegekben valamint immungyenge

betegekben álnegatív lehet a teszt
A tuberculosis diagnosztikája I.
Betegminta: köpet, bronchoalveolaris lavage (BAL), liquor stb.
Festés:
Ziehl-Neelsen féle saválló festés
Fluoreszkáló festés (auramine-rhodamine )
meningitis basilaris tuberculosa esetén a liquor jellemzői: lymphocyták, kicsit
csökkent cukor szint
Tenyésztés:
a minta dekontaminálását követően tenyésztés 6-8 hét, folyékony táptalajban rövidebb
Löweinstein-Jensen táptalaj
Middlebrook táptalaj
MGIT (mycobacterium growth indicator tube)
Molekuláris eljárások
DNS hibridizáció
PCR (secA gén), 1 órás PCR (rifampicin érzékenység)
DNS szekvenálás
RFLP, HPLC
Spoligotyping
Celluláris immunválasz vizsgálata: Mantoux teszt, IGRA
A tuberculosis diagnosztikája II.
A M. tuberculosis folyékony táptalajban gyorsabban szaporodik, ennek köszönhetően
lehet vizsgálni a különböző anti-tuberculotikus szerek aktivitását
A MODS (microscopic observation drug susceptibility) teszt során invert
mikroszkóppal vizsgálják a Middlebrook táptalajba oltott beteg mintából származó M.
tuberculosis szaporodását
A M. tuberculosis növekedése 1 hetes inkubációt követően a cord képzés miatt kis
kötegek formájában látható
Ha a táptalajt kiegészítik anti-tuberculotikummal, vizsgálható annak hatékonysága
IFN-g release assay (IGRA) (QuantiFERON)
A M. tuberculosis -specifikus
celluláris immunválasz detektálása
Az in vivo fertőzés során MTB –

specifikus T lymphocyták
keletkeznek
In vitro ezek a sejtek MTB peptidek

hozzáadására IFN-g termeléssel
válaszolnak
Az IFN-g termelő sejtek

megszámolhatók/ vagy mérhatő az
IFN-g mennyisége
Az afrikai óriás patkány kiszagolja a TBC-t
A tuberculosis terápiája
Első vonalbeli antituberculotikumok: izonikotinsav hidrazid (INH), rifampicin (RMP), pirazinamid
(PZA), ethambutol (EMB)
Másod vonalbeli antituberculotikumok: kanamycin, amikacin, capreomycin, cycloserin,

fluorokinolonok, makrolidek
A terápia lényege: hosszantartó (mivel a baktériumok jelentős része alvó fázisban van a
granulomák mélyén), többszörös kombináció (rezisztencia kialakulásának megelőzésére)
1. kezdeti, intenzív szakasz
2 hónapig tart
az extracellulárisan jelenlevő baktériumok ellen irányul
3-4 szer kombinációja: izonikotinsav hidrazid, rifampicin, pirazinamid,
ethambutol
2. második, stacioner szakasz
4-7 hónapig tart
az intracellulárisan elhelyezkedő lassan osztódó baktériumok ellen
izonikotinsav hidrazid és rifampicin
A M. tuberculosis rezisztenciája
MDR TB (multidrug resistant): rezisztens az izonikotinsavra és a rifampicinre
XDR TB (extensively drug resistant): rezisztens az izonikotinsavra, a rifampicinre, a
fluorokinolonokra valamint a három injektálható szer egyikére (amikacin, kanamycin,
capreomycin)
XXDR TB (totally or extremely resistant) az első és második vonalbeli szerekre is rezisztens
A terápia fontos részét képezi a DOT (directly observed therapy), vagyis az egészségügyi
személyzet ellenőrzi a gyógyszer bevételét!
Monitorozás történhet még a vizeletből az INH, RMP tesztcsíkos kimutatásával
A TBC epidemiológiája
Epidemiológia
A világ népességének a harmada fertőzött M. tuberculosis-sal
8-9 millió új megbetegedés fordul elő évente
1.5 millió/év a mortalitás (a maláriát követően ez a 2.

legmagasabb)
A fejlődő országokban a felnőttek 20 %-a tbc-ben hal meg
AIDS esetén a TBC vezető halálok

Lassan növő MYCOBACTERIUMOK I.
Mycobacterium avium complex (MAC)
A M. avium complex (M. avium, M. intracellulare és 4 subspecies) tagjai immunszupprimált
(AIDS fertőzöttekben) valamint immunkompetens egyénekben is képesek betegségeket
okozni
Tüdőmegbetegedések immunkompetens egyénekben
1. A lassan kialakuló caverna képződéssel járó betegség hasonló a tbc-hez. Leggyakrabban
középkorú, dohányzó, egyéb tüdőbetegségben is szenvedő férfiakban fordul elő
2. Bronchiectásiához vezető krónikus gyulladással járó fertőzés. A MAC tagjai által okozott
fertőzések idősebb, nem dohányzó nők között is előfordulhatnak. A betegek rendszerint
visszatartják a köhögési reflexüket, ami prediszponál a MAC tagjainak megtelepedésére
(Lady Windermere syndrome)
3. Soliter pulmonális csomók
MAC fertőzés AIDS betegekben

A fertőzés sokszor nem légúton hanem alimentáris úton történik
Disszeminált fertőzés alakul ki, minden szervet érint
Lassan növő MYCOBACTERIUMOK II.
M. ulcerans: Buruli fekély okozója. A többi

mycobctériumtól elérően toxint termel, amely
szerepet játszik a necrosis-sal járó lézió
pathogenezisében (M. shinshuense Japán, Kína)
M. xenopi, eredetileg Xenopus toad-ból mutatták
ki, termofil 45°C-on nő. Tüdőléziókat okoz
(Anglia, Franciaország)
M. malmoense tüdő megbetegedést és
lymphadenitis-t okoz. Nagyon lassan növekszik
(10 hét). Az előfordulása növekszik egész
Európában
Lassan növő MYCOBACTERIUMOK III.
Mycobacterium kansasii: a pulmonalis tuberculosis-hoz

hasonló megbetegedést okoz
Mycobacterium scrofulaceum: a lymphaticus szövetre
lokalizálódó betegség
M. marinum:(swimming pool granulma) akváriumok
helytelen tisztítása!
Mycobacterium haemophilum: bőrfertőzéseket okoz
Mycobacterium genevense, Mycobacterium simiae:
disszeminált fertőzések AIDS betegekben
A lassan növő mycobacteriumok a talajban illetve
állatokban fordulnak elő
Gyorsan növő mycobacteriumok
7 napon belül látható telepeket alkotnak

 A gyorsan növő mycobacteriumok alacsony virulencia potenciállal rendelkeznek
Kevésbé érzékenyek az anti-tuberculotikumokra, viszont a klasszikus
antibiotikumokra érzékenyek
Fontosabb speciesek M. fortuitum, M. chelonae, M. abscessus, M. mucogenicum
A gyorsan növő mycobacteriumok disszeminált fertőzéseket okoznak
A baktériumok mély trauma vagy iatrogén fertőzés következtében juthatnak a
szervezetbe
Az ilyen jellegű fertőzések száma egyre nő köszönhetően az invazív
beavatkozások emelkedő számának
Nem tbc-t okozó Mycobacteriumok (NTM)
terápiája
Makrolidok: chlarithromycin, azithromycin

Ethambutol
Rifampicin
Rifabutin
Amikacin
Streptomycin
Lepra
A norvég G. H. Armauer Hansen 1873-

ban fedezte fel a M. leprae-t
Lepra- Hansen-betegség
Mycobacterium leprae
Gram-pozitív sejtfallal rendelkező,

de Gram szerint nem festődő, pálca
alakú
Saválló festéssel láthatóvá tehető
Obligát intracelluláris baktérium
(metabolizmushoz szükséges gének
hiányoznak)
Rendkívül lassan szaporodik
Táptalajon nem tenyészthető
Kilencöves tatuban (armadilló)
szaporodik
A lepra epidemiológiája
200 000 megbetegedés

évente
Az esetek 90%-a Brazília
Madagaszkár, Mozambik,
Tanzánia, Nepál
A baktérium endémiás a
Texasban és Luisiánában élő
armadillókban
A M. leprae légúton és
kontakt úton terjed
A lepra inkubációs ideje:
néhány hónap – 20 év
A M. leprae által okozott
megbetegedés
pathomechanizmusa
A lepra klinikai megjelenése I
A M. leprae célsejtjei a Schwann sejtek (az idegek
demyelinizációját okozza), histiocyták, macrophágok
A betegség klinikai megjelenési formáit a két végpont (TT-
LL) és a közöttük elhelyezkedő változatok jelentik (BT BB, BL)
Tuberculoid lepra (TT) esetén az immunrendszer a
betegséget többé-kevésbé kontroll alatt tartja
A biopsziás mintákban baktérium alig
található („paucibacilláris” forma), viszont nagyszámú
lymphocyta, Langerhans-sejt látható
A beteg fertőzőképessége alacsony
Az Th1-es típusú citokinek (IL-2, IFN-γ) termelése jellemzi,
ez erős, hatásos sejtes választ eredményez
Ennek következtében a tuberkulin teszthez hasonló késői
típusú túlérzékenységi teszt, a lepromin teszt pozitív
 Klinikailag jellemző a bőr foltos hipopigmentációja, a
lokális érzéskiesések, szöveti granulomák
A lepra klinikai megjelenése II.
A lepromatózus lepra (LL) esetén a Th2-es típusú

citokinek (IL-4, IL-5) termelése a meghatározó, védelmet
nem nyújtó, humorális válasz a jellemző
A baktérium gyakorlatilag szabadon
szaporodik(„multibacilláris forma”), kiterjedt, deformáló,
összeolvadó bőr és lágyrész léziókat hozva létre
(„oroszlánarc”, a facies leonina)
A test hidegebb részein különösen jó szaporodnak a
baktériumok (pl. fül)
A biopsziás mintákban habos macrophágok láthatóak
tele baktériumokkal, lymphocyták alig találhatóak, a
Langerhans sejtek hiányoznak
A lepromin teszt negatív
A betegek nagymértékben fertőzőek
A két véglet között átmeneti formák (BT – BB – BL)
A lepra formáit jellemző immunológiai tényezők
Ridley-Jopling osztályozás
Tuberculoid lepra (TT)

Borderline tuberculoid (BT)
Midborderline (BB)
Borderline lepromatosus (BL)
Lepromatosus lepra(LL)
Character TT BT BB BL LL
Usually 1 (<3) Few (<10) Several (10–30) Many (>30), Multiple,
Lesion no.
Asymmetric Asymmetric Asymmetric Asymmetric Symmetric
Variable, Variable, Small, some
Size Variable Small
usually large some large can be large
Very dry Dull or
Surface Dry Shiny Shiny
Scaly slightly shiny
Macule/plaque Plaques; Plaques; Macules/papules Macules/ papules;

Morphology well defined well defined; with sloping edge nodules/plaques; nodules/plaques;
(π – cliff edge) satellite lesions (inverted saucer) ill defined ill defined
Markedly Moderately Slightly Minimally

Sensation Absent
diminished diminished diminished diminished
Almost symmetric,
Nerve Single trunk; Few, Several, Symmetric, Glove &
Glove &stocking
thickening lesion related; Asymmetric Asymmetric stocking anesthesia
anesthesia
Markedly Moderately Slightly Not affected

Hair growth Nil
diminished diminished diminished initially
Reactions Stable Type I Type I Type I/II Type II
Skin smear – – or 1+ 1–3+ 3–5+ Plenty, 6+
Lepromin + +/- – – –
AFB – – +/- + ++
A lepra kései szövődményei
Az orrcsontok destruálódása

Szem károsodás: szemhéj
paralízis, uveitis, cornea
károsodás, vakság
Budha fül
Deformitások, mutulációk a
végtagokon
Hypogonádizmus
Amyloidosis
A M. leprae okozta fertőzés diagnosztikája
Betegminta:
orrnyálka kaparék, biopsziás minta (slit-skin)
Ziehl-Neelsen festés, hisztológiai diagnózis
in vitro nem tenyészthető!
PCR
Celluláris immunitás vizsgálata: bőrpróbákkal

lepromin: (forralt, leprás lézióból)
leprosin: (szövetmentes baktérium ultrasonicatum)
Fernandez reakció: hasonló a tuberculin teszthez,
fertőzöttség esetén 48-72 óra múlva értékelhető
a kései típusú reakció (TT)
Mitsuda reakció: granulomás elváltozás 3 héttel
a beadást követően
A lepra kezelése
Paucibacilláris (tuberculoid) forma:
Rifampicin
Dapson
6 hónapon keresztül
Multibacilláris (lepromatosus) forma

Rifampicin
Dapson
Clofazimin
12 hónapon át
A deformitások miatt: korrekciós műtétek, vakság megelőzése, az érzéketlen

végtagok sérüléseinek elkerülése stb.
A BCG védőoltás védő hatású

NOCARDIA

Nocardiák
Szigorúan aerob pálcák
A pálcák elágazódó filamentumokat alkotnak (korábban gombának hitték)
Sejtfala alapján Gram-pozitív, de a festést követően Gram-negatívan festődnek
Gram-pozitív „gyöngyökkel”
Mérsékelten savállóak (kíméletes differenciálás savas-alkohollal)
Közepes hosszúságú mikolsavak alkotják falukat
A virulens törzsek általában cord faktort termelnek
3-5 nap tenyésztést követően fehér, sárga vagy narancsszínű telepek
Kataláz pozitívok, a szénhidrátokat oxidatív úton hasznosítják
Az Actinomyces és a Nocardia genus elkülönítése
Actinomyces Nocardia
Fakultatív anaerob Szigorúan aerob
35–37°C Széles hőmérséklet sávban
növekszik
Orálisan előfordul Környezeti szaprofita
Nem saválló micéliumok Gyengén saválló
Endogén kórokozó Exogén kórokozó
A nocardiák epidemiológiája
Ubikviter baktériumok, szerves anyagot tartalmazó földben fordulnak elő
A nocardia fertőzések száma növekszik
Immunszupprimált (AIDS) emberek érintettek
Fertőzés módja:
belégzéssel
bőr sérülésen keresztül
Körülbelül 30 species
A mérsékelt égövön: N. asteroides
A szubtrópusokon: N. brasiliensis
A nocardiák okozta fertőzések pathomechanizmusa
Hajlamosító tényezők: szervtranszplantáció, tumor, szteroid kezelés, diabetes,

alkoholfogyasztás, immunszuppresszió, AIDS, stb.
Virulencia tényezők:
speciális sejtfal, cord képzés
elkerüli a phagocyták általi ölést
katalázt, szuperoxid dizmutázt termel
képes a macrophágokban túlélni és szaporodni
1. gátolja a phago-lysosoma összeolvadását
2. megakadályozza a phagosoma savasodását
3. elkerüli a phosphatase általi ölést olyan módon, hogy
az enzimet szénforrásként használja
A nocardiák által okozott megbetegedések I.
Bronchopulmonalis
megbetegedés: tüdőtályogok,
necrosisok, gyakran
disszeminálódik a központi
idegrendszerbe vagy a bőrbe
Agytályog: krónikus fertőzés

tünetei lázzal, a nyomási tüneteknek
megfelelően focalis tünetek
Disszeminált fertőzés: legalább

két testtáj érintett
A nocardiák által okozott megbetegedések II.
Mycetoma: leggyakrabban a végtagokon

előforduló krónikus, destruktív, progrediáló
szuppuratív granulómák
Lymphocutan megbetegedés: a lymphogén

szóródás révén kerül a bőrbe, krónikus
granulomák, vagy erythemás subcután csomók
kifekélyesedéssel
Cellulitis és subcután tályogok: a nyirokkeringés

nem érintett
Madura láb: A láb mély szöveteit is érintő

fertőzése, melyet a nocardiák mellett
leggyakrabban egyes gombák és az actinomyces
okoz. Főleg a trópusi éghajlaton fordul elő
A nocardia fertőzések diagnózisa
A vizsgálati anyag lehet: bronchus váladék, aspiratum vér likvor stb.

A kísérő flóra túlnőheti, ezért előzetes kezelés pl. klórhexidin-glukonáttat
szükséges
Festés:
Kinyoun-féle, Ziehl-Neelsen saválló festés
Tenyésztés:
BCYE agar, LJ, Middlebrook táptalaj (min 3-5 nap)
Diagnózis: telepmorfológia és festés alapján
gyengén saválló, elágazódó fonalakat alkotó, léghifákkal
rendelkező baktérium
Species szintű dianózis:

PCR
A nocardia fertőzések terápiája
Sebészeti beavatkozás
Gyógyszeres terápia:
lokális fertőzés esetén
trimethoprim-sulfomethoxazol
súlyos progresszív fertőzésben kombinált terápia
trimethoprim-sulfomethoxazol +
amikacin vagy carbapenem vagy széles
spektrumú cephalosporin
Kezelési idő: 6 hét-12 hónap

A legjobbakat kívánom…
Kellemes Ünnepeket!
2021.12.08.
Brucella
Francisella
Dr. Megyeri Klára
SZTE, ÁOK, Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet
2021
BRUCELLA
1
2021.12.08.
BRUCELLA
Sir David Bruce izolálta elsőként a brucellosis/máltai láz

kórokozóját, melyet Micrococcus melitensis-nek nevezett el
(Melita=Málta szigetének római kori neve).
A Brucella genus nevét Sir David Bruce tiszteletére kapta.
Orvosi jelentőségű speciesek:

kecske, juh  B. melitensis  máltai láz
szarvasmarha  B. abortus  Bang-kór
sertés  B. suis
juh  B. ovis
kutya  B. canis
patkány  B. neotomae
egér  B. microti
tengeri emlősök  B. pinnipedialis, B. ceti
Egyéb állatfajok is fertőződhetnek Brucellával:

őz, ló, bölény, macska, vaddisznó, nyúl
2
2021.12.08.
A házi, haszonállatok zoonotikus potenciálja jelentős, gyakorta okoznak

humán fertőzéseket.
A vadon élő állatok zoonotikus potenciálja alacsony, ritkán okoznak humán

fertőzéseket.
3
2021.12.08.
MIKROSZKÓPOS MORFOLÓGIA/TENYÉSZTÉS/ELŐFORDULÁS
-kicsi, Gram-negatív coccobacillus, nem mozog, tokja nincs, spórát nem

képez
-hetekig túlélhet abortált állati magzatok maradványaiban, talajban,
trágyában
-kimutatták hűtőszekrényben tartott húsban, vajban és sajtban
-pasztőrözés során elpusztul
-aerob, 5-10% CO2, VA: sima, átlátszó, csillogó telepek
PATHOGENESIS
 A Brucella fakultatív intracelluláris baktérium.
 Erős szöveti tropizmusa van: a makrofágok, dendritikus sejtek, a
placentáris trofoblasztok és a genitaliák sejtjei iránt.
 Szaporodnak továbbá: a fibroblasztokban, hámsejtekben és
endotheliális sejtekben is.
 Klasszikus virulencia faktorokkal (enzimek, exotoxinok) nem
rendelkezik, kórokozó képességét intracelluláris szaporodási
képességének köszönheti.
 A sejtekbe való bejutás során a Brucellák a sejtek citoplazma-
membránján levő lipid raftokhoz, valamint sziálsavat és szulfatált
molekulákat tartalmazó receptorokhoz kötődnek.
 A sejtekben endoszómába/fagoszómába zártan kerülnek be.
 A Brucellát tartalmazó endoszóma/fagoszóma = BCV (Brucella-
containing vacuole) 90%-a fuzionál a lizoszómával, és a
baktériumok elpusztulnak.
4
2021.12.08.
 A Brucella azonban sikeresen módosítja az endoszóma/fagoszóma

10%-ának érését és meggátolja a lizoszómával való fúziót:
• Először korai (eBCV), majd intermedier, végül replikatív BCV
(rBCV) alakul ki, melyben a baktérium szaporodik, és perzisztál.
• A rBCV kialakulása során az eBCV interakcióba lép az
endoplazmatikus retikulummal.
• Autofág BCV-k (aBCV) is kialakulnak, melyek létrejöttéhez az
ULK1 és Beclin1 proteinek járulnak hozzá. Az aBCV
segítségével a baktérium sejtről sejtre terjed.
eBCV
Lizoszóma
Autofagoszóma
aBCV 10%
90%
Degradáció
rBCV
aBCV
Izolációs membrán rBCV Endoplazmatikus retikulum
5
2021.12.08.
 A két-komponensű szabályozó rendszer (BvrR/BvrS; Bvr=Brucella

virulence related) a baktérium felvételét és intracelluláris sorsát
szabályozza.
 Ezen folyamatok során a Brucellák adaptálódnak a BCV-hoz és számos
komponensük segítségével módosítják intracelluláris környezetüket:
• A Brucellák a sejtbe jutást követően aktiválják az ún. stacioner fázis
gének átíródását, köztük a cytochrom bd oxidase enzimét. A
cytochrom bd oxidase csökkenti az oxidatív stressz mértékét és
ezzel segíti a baktérium túlélését. A többi stacioner fázis géntermék a
baktérium metabolikus aktivitását szabályozza.
Környezet Gazdasejt
Endoszómában Endoplazmatikus retikulumban
A baktériumok nem növekednek

és nem szaporodnak
A baktériumok növekednek A baktériumok visszanyerik növekedési A baktériumok növekednek

és szaporodnak és szaporodási képességüket és szaporodnak
 az LPS és a T4SS effektorok pedig a makrofágok immunfunkcióit

befolyásolják.
 A Brucella LPS-e:
 Gyenge TLR4 agonista
 Kötődik a C3 komplement komponenshez és gátolja a komplement
aktivációt
 Gátolja az antigén prezentációt, ezáltal fékezi a T-sejt aktivációt és az
adaptív immunválasz kialakulását
6
2021.12.08.
 A Brucellák számos PRR-hez kötődnek a makrofágokon és dendritikus

sejteken:
 Az LPS és az U-Omp16 a TLR4 ligandja
 Az L-Omp16 és L-Omp19 a TLR2 ligandja
 A bakteriális DNS a citoplazmatikus TLR9 ligandja, valamint a STING-
dependens utat is aktiválja
 A bakteriális sejtfal peptidoglikánja a NOD1 és NOD2 ligandja
 A Brucella PAMP-ok a MyD88/IRAK-4/MAPK/NF-B útvonalat
aktiválják, ami sejt aktivációhoz és cytokin szekrécióhoz vezethet.
 A T4SS effektorok azonban gátolják MyD88/IRAK-4/MAPK/NF-

B útvonalat, ezáltal akadályozzák a természetes immunválaszt:
 A T4SS effektor BtpA és BtpB TIR (Toll, IL-1 Receptor) domént
tartalmaznak (Btp=Brucella TIR-containing protein). Ennek
folytán kötődni tudnak a MyD88 proteinhez.
 A BtpA és BtpB vetélkedik a szignalizációban fontos adaptor
proteinnel a TIRAP-pal (TIR domain-containing adaptor
protein).
 Mivel így a TIRAP hatása kevésbé tud érvényesülni, a TLR
szignalizáció gátlódik és gyengül a proinflammatorikus válasz.
 A makrofágok perzisztens Brucella-fertőzése ezért kis mértékű
természetes immunválaszt indukál. A makrofágok Brucella
fertőzését alacsony titerű cytokin termelés kíséri, és a sejtek
aktivációja is gátolt.
 A Brucellák akadályozzák a dendritikus sejtek érését és
differenciálódását is.
7
2021.12.08.
Trofoblasztok Brucella-fertőzésének sajátosságai

 A Brucellák megfertőzik a trofoblaszt sejteket és a genitalis tractus sejtjei.
 A gazdaállatok esetében a vemhessége során a Brucellák szaporodása a
trofoblaszt sejtekben koraszüléshez, halvaszüléshez, illetve magzati
fertőződéshez vezet.
 A trofoblaszt sejtek a Brucellák számára vas-szegény és erythritol-gazdag
környezetet jelentenek.
 A Brucellák két sziderofórt termelnek: (i) 2,3-dihidroxibenzoesav (DHBA) és
(ii) brucebactin, melyek „beszerzik” a baktérium számára szükséges Fe3+-
ionokat.
 Az erythritol az alkoholokhoz tartozó vegyület, ami a Brucellák kedvelt szén
forrása. Az erythritol nagy mennyiségben van jelen a placenta trofoblaszt
sejtjeiben, így kedvező feltételeket teremt a baktériumok szaporodásához.
 A trofoblaszt sejtek és a genitáliák glicerolt, laktátot és glutamátot is
tartalmaznak nagy mennyiségben. Ezeket a vegyületek tápanyagforrásként
szolgálnak a Brucellák számára, ami magyarázza a placenta és a genitaliák
érintettségét.
 Emberekben is fertőződhetnek a placenta trofoblaszt sejtjei, de vetélés nagyon
ritkán alakul ki ennek következtében. A genitaliák Brucella-fertőződésének
kialakulásában is szerepet játszik az, hogy ezen szervek sajátos metabolikus
környezetet biztosítanak a baktériumok szaporodásához.
8
2021.12.08.
A brucellosis: ZOONOZIS
Az ember megbetegedése fertőzött állatokkal való közvetlen
kapcsolat, illetve fertőzött állat tejének, húsának fogyasztása
révén következik be.
Szarvasmarha Sertés
Baleset állati
vakcinával Állatok leölése,
húsának fogyasztása
Állatorvosi
tevékenység
Állatok leölése,
Kecske, juh húsának, tejének Állatorvosi Kutya
fogyasztása tevékenység
Állatorvosi
tevékenység
A brucellosis szervi manifesztációi
Brucellával fertőzött
fagocita sejt
Csontvelő
Nyirokcsomó
Lép
Máj
9
2021.12.08.
A brucellosis klinikai maifesztációi
Szemészeti KIR
Keratitis Meningitis
Cornea fekély Encephalitis
Uveitis Psychosis
Endophthalmitis Polyradiculitis
Tüdő Parifériás neuropathia
Bronchitis, Pleuritis Cardiovascularis
Bronchopneumonia Endocarditis
Hilusi nycs  Myocarditis
Tüdőtályog Pericarditis
Gastrointestinalis Urogenitalis
Hepatitis Epodidymo-orchitis
Ileitis Pyelonephristis
Pancreatitis Glomerulonephritis
Cholecystitis Interstitialis nephritis
Peritonitis Abortus
Bőr Vázizom rendszer
Erythema nodosum Arthritis (sacroileitis)
Vasculitis Osteomyelitis
Klinikai tünetek
Változatos tünetek:
•Bizonytalan kezdet
•Láz, típusos esetben hullámzó (unduláló) lázmenet
•Általános tünetek: gyengeség, álmatlanság, izzadás,
étvágytalanság, fogyás
•Fájdalom: fej-, hát-, retroorbitális- ill., generalizáltan
•Szédülés, fülzúgás
10
2021.12.08.
Anamnézis, fizikális vizsgálat

Klinikai adatok Lefolyás
Foglalkozás
Nyers tej, sajt
Utazás
Tünetek
Szervi eltérések
Ellenanyagszint mérés
Hemokultúra
Diagnosztika
A kórokozó vérből, nyirokcsomóból, szervi vagy csontvelő punctatumból
való kitenyésztése és identifikálása
Szerológia: agglutináció, ELISA, KKR
NAT: PCR
Terápia
• A monoterápia brucellosis kezelésére nem megfelelő
• Hatékony kombinációk:
• AJÁNLOTT kombináció:
 DOX-STR: doxycyclin naponta 6 héten át + streptomycin naponta 2-3 hétig;
• EGYÉB kombinációk:
 DOX-RIF: doxycyclin naponta 6 héten át + rifampin naponta 6 héten át
 DOX-GENT: doxycyclin naponta 6 héten át + gentamycin naponta 1 héten át
 TMP/SMX: kombinációkban 3. szerként jön szóba
 Fluorokinolonok: DOX-fluorokinolon vagy RIF-fluorokinolon naponta 6 hétig
kombinációban
Antibiotikum Időtartam Kombináció

Doxycyclin 6 hét Streptomycin, vagy rifampin, vagy gentamycin,
vagy ciprofloxacin, vagy TMP/SMX
Streptomycin 2-3 hét Doxycyclin, vagy rifampin, vagy TMP/SMX
Rifampin 6 hét Doxycyclin, vagy streptomycin, vagy ofoxacin, vagy
ciprofloxacin, vagy TMP/SMX
Gentamycin 7 nap Doxycyclin
TMP/SMX 6 hét Doxycyclin, vagy rifampin, vagy streptomycin
Ofloxacin 6 hét Rifampin
Ciprofoxacin 6 hét Doxycyclin, vagy rifampin
11
2021.12.08.
MEGELŐZÉS:
A brucellosis zoonosis, főképp állatokról terjed emberekre
Emberről emberre való terjedés is előfordulhat:
• Transplacentalis terjedés során
• Anyatejes táplálás révén fertőződhet az újszülött
• Szexuális úton
• Fertőzött szövetek, mint csontvelő, vér útján
Humán vakcina nincs

Állatokban ötféle vakcina van:
 B. abortus 45/20 (inaktivált)
 B. melitensis Rev.1 (élő, attenuált)
 B. suis 2. törzs (élő, attenuált)
 B. abortus 19. törzs (élő, attenuált)
 B. abortus RB51 stabil mutáns törzs (élő, attenuált)
Az állatokban alkalmazható vakcinák 65-90%-os védettséget nyújtanak
A brucellosis előfordulása
Európa: Albánia, korábbi jugoszláv tagköztársaságok; Amerika: Mexikó; Ázsia:

Szíria, Mongólia, Irak, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Törökország,
Szaúd-Arábia
12
2021.12.08.
A brucellosis előfordulása Európában
FRANCISELLA
7 species, orvosi jelentőségűek:
Francisella tularensis
Francisella tularensis subsp tularensis
Francisella tularensis subsp holarctica
Francisella tularensis subsp mediasiatica
Francisella novicida
Francisella philomiragia
Francisella hispaniensis
Francisella noatunensis
13
2021.12.08.
Francisella tularensis
• 1911. McCoy és Chapin először izolálta ürgéből
• 1914. Wherry és Lamb először izolálta emberből Tulare megyében CA,
USA
• Edward Francis írta le részleteiben a tularaemia klinikumát és
járványtanát
• A Francisella tularensis subsp tularensis az egyik legfertőzőbb
baktérium; 25 baktérium belégzése manifeszt betegséget okoz
Gram-negatív, bipolárisan festődő pálca, tokot képez
TENYÉSZTÉS: VA, CsA, Francis táptalaj – szürkésfehér,

áttetsző, konvex telepek 2 napos inkubáció után
48 óra 72 óra
VA
CsA
14
2021.12.08.
Biokémiai tulajdonságok:
• Oxidáz negatív
• Kataláz: gyengén pozitív
• Ureáz: negatív
PATOGENEZIS
VIRULENCIA
A Francisella tularensis virulenciája összefüggésben áll a baktérium
fakultatív intracelluláris parazita mivoltával.
VIRULENCIA FAKTOROK
• T6SS  szerepe van a fagoszómából való kijutásban és az
intracelluláris szaporodásban
• Szekretált virulencia faktorok: savi foszfatáz, foszfolipáz, lipáz,
kataláz, szuperoxid-dizmutáz, chaperonok  szerepük van a
fagoszómából való kijutásban, az intracelluláris szaporodásban és a
granulociták ölő funkciójának gátlásában
• Külső membrán proteinek  szerepük még tisztázatlan
• LPS szerkezete különleges; asszimmetrikus, tetraacilált és hosszú
(16-18 szénatomos) → nem jól kötődik az LBP-hez → a TLR4-hez
kapcsolt jelátviteli utakat nem aktiválja → immun eliminációja gátolt
15
2021.12.08.
A FRANCISELLA TULARENSIS VIRULENCIA FAKTORAI
PATOGENENEZIS
• A baktérium a fagocita sejtekben a fagoszómából a citoplazmába
menekül, szaporodik és a sejt pusztulását idézi elő.
• A bakteriális LPS által kiváltott pro-inflammatorikus hatás kis
mértékű, így eliminációja kevésbé hatékony.
EE=Korai endoszóma, LE=Késői endoszóma, Lys=lizoszóma, FCP=Francisella-

containing phagosome
16
2021.12.08.
PATOGENEZIS
Apró emlősök, főként rágcsálók kórokozója, az emberi megbetegedés
zoonózis.
A fertőzés forrása: a mezei nyúl vagy egyéb erdei vagy mezei rágcsáló
A fertőzés átvitelének három módja van:
1. Közvetlen kontaktus rezervoár állattal (A fertőzés az állat
nyúzása, húsának feldolgozása során, vagy a kórokozó túlélését
megengedő konyhatechnikával készített étel fogyasztása esetén
következhet be.)
2. A kontaminált talajban vagy vízben a baktérium több napig
túlélhet, így ezek is oralis vagy aerogén fertőző forrásként
szerepelhetnek.
3. Vektor csípéssel (Ismertek kullancs és szúnyog csípés által átvitt
fertőzések is.)
A Francisella tularensis subsp holarctica-nak kétféle életciklusa van

a természetes környezetben:
• Szárazföldi: rezervoár állatok a nyúl és különféle szárazföldi rágcsálók; emberre
közvetlen kontaktussal illetve kullancs csípéssel kerül a fertőzés. Előfordulás:
legtöbb európai ország: Ausztria, Franciaország Németország, Magyarország,
Svájc, Szlovákia, Cseh Köztársaság
• Vízi: rezervoár állatok vízhez közel élő rágcsálók; emberre közvetlen kontaktussal,
kontaminált víz ivásával illetve szúnyog csípéssel kerül a fertőzés. Előfordulás:
Bulgária, Koszovó, Törökország, Svédország, Finnország
17
2021.12.08.
TULARAEMIA= ”nyúlnyúzók betegsége”
A Francisella tularensis rezervoár állata
Rabbit Lemmus lemmus
TULARAEMIA KÓRFORMÁI
BŐR  • Ulceroglandularis forma (inoculum:10-50 CFU)
SZEM  • Oculoglanduláris forma (1-2%)
SZÁJ  • Oropharyngeális forma (1%) (inoculum: 108)
LÉGUTAK  • Pulmonalis forma (inoculum: 10-50 CFU)
Bármely behatolási kapun keresztül:
• Typhosus forma
• Glanduláris forma (lymphadenopathia)
18
2021.12.08.
Manifesztációk
Az inkubációs idő ~3-5 nap, de akár két hét is lehet, amíg a tünetek megjelennek. A
tünetek a fertőzés módjától függően változnak, de általában láz, hidegrázás, ízületi és
izomfájdalom, fejfájás, gyengeség és néha tüdőgyulladás. Azoknál az embereknél,
akiknél tüdőgyulladás alakul ki, mellkasi fájdalom, véres köpet és nehéz légzés
tapasztalható.
A tularaemia manifesztációi
Típus Fertőzés (%) Jellemzők
Ulceroglandularis 75-85 Fekély a kórokozó behatolásának helyén,
és regionalis adenopathia
Glandularis 5-10 Adenopathia fekély nélkül
Typhosus/Pneumoniás 5-15 Szisztémás tünetek, fekély vagy

adenopathia nélkül
Oculoglandularis 1-2 Szemészeti tünetek
Oropharyngealis <1 Oropharyngalis tünetek
TERÁPIA:
Tetracyclinek: Doxycyclin
Fluoroquinolonok: Ciprofloxacin, Levofoxacin
Aminoglycosidok: Gentamicin, Streptomycin
MEGELŐZÉS: élő, attenuált vakcina volt használatban,

mivel nem kellően hatékony, és a vakcinában lévő
baktérium visszanyerheti virulenciáját, jelenleg NEM
használjuk; új vakcina fejlesztési stádiumban van.
19
2021.12.08.
A Francisella tularensis és novicida előfordulása
Francisella novicida
Regions where tularaemia has been reported are shown in red.
F. tularensis Elterjedtség Becsült LD50

subspecies emberben
tularensis Észak-Amerika, Mexikó <10 CFU (s.c.)
holarctica Északi félteke <103 CFU (s.c.)
mediasiatica Közép-Ázsia, a korábbi -
Szovjetunió bizonyos területei
Francisella novicida Észak-Amerika, Ausztrália >103 CFU (s.c.)
 Tularaemiát a Francisella tularensis subspec tularensis és a Francisella tularensis subspec

holarctica okoz.
 Francisella tularensis subspec tularensis a legvirulensebb, ez csak Észak-Amerikában fordul elő.
 Francisella tularensis subspec holarctica kevésbé virulens, mint a subsp. tularensis. A holarctica
alfaj az északi félgömb számos országában előfordul.
 A Francisella tularensis subspec mediasiatica mérsékelt virulenciával rendelkezi, az általa okozott
fertőzésekről keveset tudunk.
 A Francisella novicida csak immunszuppresszált egyénekben okoz fertőzést. Nem rendelkezik
zoonotikus potenciállal, vektorokban sem fordul elő. A környezeti minták vizsgálata során sós vízből
izolálták.
A F. tularensis és F. novicida genom ~97% nukleotid homológiát mutat. A F. novicida genomra
azonban magasabb szintű rekombináció jellemző, míg a F. tularensis esetében számos gén inszerció
révén inaktiválódott. Valószínűsíthető, hogy ez, a F. tularensis esetén az intracelluláris
körülményekhez való alkalmazkodását és virulenciájának fokozódását tükrözi míg a F. novicida
esetén a rekombinációs események a külső környezethez való alkalmazkodás szempontjából
kedvezőek.
20
2021.12.08.
A Francisella tularensis subsp holarctica

előfordulása Európában
Állatokban Vektorokban
Emberekben Jelentés kötelezettség

módja
A Francisella tularensis subsp holarctica endémiás

előfordulása Európában
21
2021.12.08.
A tularaemia előfordulása EU tagországokban 1997-2013

periódusban
A tu la r a e m ia e lő fo r d u lá s a M a g y a r o r sz á g o n
30
20
E set / év
10
0
2016 2017 2018 2019 2020
22
HACEK
Somogyvári Ferenc 2021

HACEK
A HACEK rövidítés egy Gram-negatív coccobacillus csoportra utal. Ide tartoznak a Haemophilus fajok,
kivéve az influenziae-t, az Aggregatibacter fajok, a Cardiobacterium hominis, az Eikenella corrodens és
a Kingella kingae. Ezek a fajok okozzák a közösségben szerzett endocarditisek 5%-10%-át az intravénás
drogot nem használók között.
Endocarditis: a szív üregeit és billentyűit borító endocardium gyulladása
Klasszifikáció:
lefolyás (akut, szubakut),
lokalizáció (bal szívfél, jobb szívfél),
billentyű típus (natív, mesterséges),
tenyésztés (pozitív, negatív)
Sir William Osler

simple and malignant forms (1885)
Endocarditis
Lefolyás:
akut,
• Magas virulenciájú pathogen

• Sokszor ép billentyűkön
• Gyors kezdet és progresszió
• Magas halálozás
szubakut
• Alacsony virulenciájú pathogen

• Károsodott szívben/billentyűkön
(deformált, heges billentyűk, endocardium)
• Betegség lassan kezdődik
• Hetes, hónapos progresszió
• Alacsonyabb mortalitás
Endocarditis
Lokalizáció
Bal szívfél IE - 90%-a az eseteknek

leginkább a mitrális billentyűk érintettek (~40%),
aorta billentyűk (~36%),
több billentyűt érintő
Jobb szívfél IE - 10%-a az esteknek

iv. kábítószer használók
fiatalabb betegek, kevesebb társbetegség
háttérben álló billentyűbetegség kevésbé jellemző
- S. aureus az esetek 70%-ban

- klinikai képre a szeptikus tüdőembólia tünetei jellemzőek: mellkasfájdalom, légzési nehézség,
hemoptysis
Endocarditis
billentyű típus
- natív (NVE, native valve endocarditis)
- mesterséges (prosthetic (PVE): mechanikus, bioprosztetikus
- PVE: 1- 5% az implantáció utáni 1. évben, 1% később
- korai IE (infective endocarditis) előfordulás magasabb,
késői IE előfordulás alacsonyabb mechanikus műbillentyűk esetében
- CNS (coagulase negative Staphylococcus) és S. aureus a korai infekciókban
Kardiovaszkuláris eszközhöz társuló IE

- pacemakerek és beültetett defibrillátorok
- terápia: eszköz eltávolítása, antibiotikus terápia
Endocarditis
Pathogenezis1
A normál endotheliumon nem alakul ki endocarditis
1. Endocardium sérülése
turbulens véráramlás (szerzett vagy kongenitális intracardiális rendellenesség)
intravaszkuláris katéter vagy egyéb eszköz direkt sérülést okoz az endokardiumon
iv. kábítószer használók - szennyeződés, törmelék direkt károsító hatása - trikuszpidális
billentyű sérülésvegetáció kialakulásának leggyakoribb helye: billentyűk zárási felszínei
2. steril thrombus képződés (non-bacterial thrombotic endocarditis (NBTE))

endotheliális sérülés talaján, fibrin–vérlemezke lerakódás, interstíciális ödéma
Endocarditis
Pathogenezis2
3. Az NBTE bakteriális kolonizációja
tranziens bacteremia – szájüreg, gastrointestinális, urogenitális traktus nyálkahártya sérülés
(pl.: étkezés, fogmosás, katéter, infekciók, stb.)
a baktériumok hozzákötődnek a sérült endotélhez (fibronectin, laminin)
- S. aureus clumping factor és a koagulás kötődik a fibrinogénhez
- az orális streptococcusok által termelt dextrán és sziálsav kötődik az NBTE-hez
A vegetáció fejlődése - Az így kialakuló vegetáció elősegíti a fibrin–vérlemez lerakódást
az endokarditist okozó pathogének hatásos inducerei a vérlemez aggregációnak
(ugyanakkor védelmi szerepük is van a phagocytosis és az antimicrobiális peptidek ellen)
A fertőzött endotél sejtek proinflammatorikus citokineket és chemokineket termelnek
(IL-6,IL-8,MCP) – ezek vonzzák és aktiválják a monocyta sejteket -> további koaguláció
A koaguláció miatt fedett baktériumok védettek az antibiotikumokkal szemben.
Endocarditis
Tünetek
- gyorsan kialakuló láz, hidegrázás – hiányozhat vagy szubfebrilitás (szubakut) nail bed (splinter) hemorrhages
- influenzaszerű tünetek
- gyengeség, fáradékonyság (szubakut)
- fogyás
- zörejek (különösen a bal szívfél érintettségénél)
- petecchia
Janeway lesions
- körömágy vérzések
- nyálkahártya és retina vérzések
- tenyér és talp erythemák (Janeway léziók)
- fájdalmas csomók az ujjakon (Osler csomók)
- splenomegalia
- embolizáció
Osler nodes
Endocarditis
Szövődmények
- congestiv szívelégtelenség
- intracardiális tályog
- embolizáció
- halál
Mortalitás
- 15 - 20% kórházi ellátás alatt,
- 20 - 30% az első évben
Diagnosztika: (DUKE-kritériumok)
tünetek
bakteriológia
echocardiographia
Endocarditis
Epidemiológia
IE incidencia 2-10 /100,000 évente
~20 /100,000 évente az idősek körében
Rizikófaktorok
- meglévő szívbetegség (75%) (mitrális regurgitáció, prolapszus, aorta billentyű stenosisa/regurgitációja)
- congenitalis szívbetegség
- mesterséges szívbillentyű erős rizikófaktor – mech. Billentyűk, különösen a beültetés utáni első évben
- invazív beavatkozások
- reumás láz okozta billentyűbetegség
- rossz szájhigiéne
- férfiak > nők
- kor (átlagéletkor 30 év alatt a pre-antibiotikus időszakban -> 60 év)
- intrakardiális/vaszkuláris eszközök
- előzetes IE
- iv. kábítószerhasználat
- nozokomiális IE - az összes IE 14%-31%-a)
- a közösségben szerzetthez képest 300% mortalitás
- leginkább S. aureus, CNS és Enterococcus sp. okozza
Endocarditis
Patogének
Gram-pozitív
Staphylococcus aureus - IE leggyakoribb kórokozója
- embóliás, halállal járó szövődmények
- leginkább a mitrális billentyű érintett
Coagulase-negatív Staphylococcusok - leginkább szubakut IE (kivéve S. lugdunensis)
- gyakori PVE-ben (1. évben)
Streptococcusok - 30%-ban
- leginkább szubakut
- viridans streptococcusok (szájflóra, S. mitis, S. mutans, S. salivarius, S. sanguis, S. intermedius)
- S. bovis, Enterococccus a leggyakoribb non-viridans Streptococcus IE-ben
Enterococcus -10%-ban
- főképp idősebb betegekben, társbetegséggel társulva
- leginkább az aortabillentyű érintett
- kevésbé vezet embóliához
Endocarditis
Patogének
Gram- baktériumok
- 5%
- HACEK (Haemophilus, Actinobacillus, Cardiobacterium, Eikenella és Kingella)
- HACEK IE leggyakrabban szubakut
- non HACEK 1-2%-ban, leginkább Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa
Endocarditis
Antibiotikus terápia
- az összes IE beteg AB terápiában kell, hogy részesüljön
- aminoglikozidokat gyakran használnak sejtfalszintézis gátlókkal (β-lactam vagy vancomycin)
staphylococcusok, streptococcusok és enterococcusok kezelésében
Sebészeti terápia
az esetek 40–45%-ban
hajlamosító tényezők
- szívelégtelenség (congestive heart failure (CHF)) vagy súlyos billentyűbetegség / funkciózavar
- intracardiális tályog (tályogba nehéz az AB penetráció, ingerületvezetési zavarhoz vezethet)
- AB-vel nehezen kezelhető IE-t okozó pathogének
(Pseudomonas, Candida, és egyéb multidrog-rezisztens (MDR) pathogének)
Endocarditis
Profilaxis szükséges
magas kockázatú eljárás
1) bármely fogászati eljárás, amely magában foglalja a fogínyt, vagy a fogak periapikális
tartományát, vagy a szájnyálkahártya perforációját
2) a légúti nyálkahártya folytonosságát károsító invazív beavatkozás (pl. a tályog leeresztése, empyema)
3) invazív eljárás, amely fertőzött bőrt vagy lágyrészeket érint
magas kockázatú kardiális elváltozás
1)műbillentyű
2)előző IE
3)cianotikus szívbetegség
4)veleszületett szívbetegség amely mesterséges anyag használatával lett korrigálva
5)szívátültetés
Prophylaxis nem ajánlott

invazív gasztrointesztinális és urogenitális beavatkozásnál
Standard prophylaxis:
amoxicillin 2 g per os 30-60 perccel a beavatkozás előtt
clindamycin 600mg per os 30-60 30-60 perccel a beavatkozás előtt
Prophylaxis
Endocarditis
Patogének
Gram- baktériumok
- 5%
- HACEK (Haemophilus, Actinobacillus, Cardiobacterium, Eikenella és Kingella)
- HACEK IE leggyakrabban szubakut
(- non HACEK 1-2%-ban, leginkább Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa)
Gram negatív fermentáló vagy nem fermentáló pálcák

A normál flóra tagjai a szájüregben
Opportunista patogének – véráramba jutva endokarditis
Növekedésükhöz magasabb CO2 szintet igényelnek
HACEK
Haemophilus sp.
A humán patogén Haemophilus fajok közül a H. influenzae nem tartozik a HACEK csoportba.
(A H. ducreyi a 16S rRNS vizsgálatok alapján a Pasteurellaceae családba tartozik.

A Haemophilus aphrophilus és a H. paraphrophilus össze lett vonva Aggregatibacter aphrophilus néven,
V-factor dependens és V-factor independens izolátumokként.
A H. segnis átnevezésre került Aggregatibacter segnis néven.)
Ma a HACEK csoportba a H. parainfluenzae,

H. haemolyticus, H. parahaemolyticus, H. paraphrohaemolyticus,
H. aegyptius,
H. pittmaniae és a
H. sputorum tartozik.
Gram negatív rövid pálca, nem mozog, spórát nem képez, fakultatív anaerob
többségük V faktor independens, kataláz +, oxidáz + és ureáz +
HACEK
Aggregatibacter sp.
Aggregatibacter actinomycetemcomitans
(Előzőleg Actinobacillus actinomycetemcomitans,
később Haemophilus actinomycetemcomitans)
Aggregatibacter aphrophilus
Aggregatibacter segnis
A Bacterium actinomycetem comitans’ 1912-ben Klinger izolálta Actinomyces fajokkal, actinomycotic

lézióból. 1929-ben lett átnevezve Actinobacillus actinomycetemcomitans-ra, majd 1985-ben Haemophilus
actinomycetemcomitans-ra.
Csillag alakú telepek, 4-6 pontocskával; mikroszkóp alatt coccobacillus, „morze kód”, rövid és hosszabb pálcikák
A dentális plakk a fogak felszínét borító biofilm lokális megvastagodása, amelyben a baktériumok anyagcsere termékei felhalmozódnak és
megváltozott környezet újabb fajok megtelepedést teszi lehetővé. A biofilm megvastagodása az alábbi mikrobiális változásokkal jár: A
biofilmet alkotó korai kolonizálók és a dentális plakk kialakulásában szerepet játszó késői kolonizálók között a hidat a Fusobacterium
nucleatum (anaerob Gram-negatív hosszú pálca) alkotja, a dentalis plakkban előforduló baktériumok többségével képes koaggregálni. A
késői kolonizálók elsősorban Gram-negatív anaerob baktériumok mint a Prevotella intermedia, Porphyromonas gingivalis és az oralis
treponemák, de a Gram-pozitív Eubacterium fajok és a fakultatív anaerob Gram-negatív Aggregatibacter (Actinobacillus)
actinomycetemcomitans is megtelepedhet.
Broa AL, et al. Aggregatibacter aphrophilus aortic valve infective endocarditis. Infectio. 2016. http://dx.doi.org/10.1016/j.infect.2016.03.005
HACEK
Cardiobacterium sp.
Cardiobacterium hominis
Cardiobacterium valvarum
Gram negatív pleomorf pálcák, nem mozognak.

A sejtek egyes részei Gram festés után pozitívan festődhetnek
Nem igényelnek X és V faktort.
Magas páratartalom és 5% CO2.
2-3 napos inkubáció után apró, 1 mm-es csillogó telepek.
Egészséges emberek liquorjában, vérében, orr- és garatflórájában is izolálták.
2001-ben izolálták először, endocarditises betegben.
A legtöbb Cardiobacterium érzékeny penicillinre. http://www.publicdomainfiles.com/show_file.php?id=13512125412290
(Walkty, 2005)
HACEK
Eikenella corrodens
Gyorsan növő, Gram-negatív fakultatív anaerob bacillus.

Pleomorf bacillus, amely néha kokkobacillárisnak tűnik, és tipikusan depressziót (vagy "gödröt") okoz az
agarban, amelyen növekszik. Aerob és anaerob körülmények között növekszik, de 3-10% széndioxiddal
fokozott légkört igényel.
A telepek kicsiek és szürkés színűek, a mögöttes agar zöldes elszíneződését okozzák, és gyengén fehérítő
(hipoklorit) szagúak.
Az E. corrodens az emberi száj és a felső légúti rendszer tagja. Ritkán okoz infekciókat, és tenyésztéskor
leggyakrabban más szervezetekkel keverve található.
A fertőzések a leggyakrabban a fej és a nyak daganatos betegeiben fordulnak elő, de gyakoriak az emberi
harapás fertőzésekben is.
HACEK
Kingella sp.
Kingella kingae
Kingella denitrificans
Kingella potus
Kingella oralis
(A Kingella indologenes ma Suttonella indologenes)
Gram negatív, párok vagy rövid láncok.
Véres agaron kétféle telep: rajzó, korrodív vagy sima, konvex.
Neisseria agaron is nő. Összekeverhető Moraxella vagy Neisseria telepekkel.
Moraxella és Neisseria kataláz pozitív, Kingella kataláz negatív.
Paraziták az emberi nyálkahártyán. Telepeik előfordulnak a szájban, orrban vérben és izületi léziókban.
A K. oralis gyakori a dentális vagy szupragingivális plakkban periodontitisz esetén.
Jagupsky P: Kingella kingae: Carriage, Transmission, and Disease Clin Microbiol Rev. 2015; 28(1): 54–79.
25 éves férfi
Láz, hidegrázás, nehézlégzés 6 napja
8 évesen szívműtét, congenitális, aorta stenosis
38,9oC, hallgatózáskor szisztolés és diasztolés szívzörej
Nyelv lila
Két hónappal korábban nyelpiercing, 3 évvel korábban test
CRP 5.1 mg / dl
Haemokultúra vétel
Empirikus terápia: ampicillin, nafcillin és gentamycin
Festés: Gram negatv coccobacillus
Haemokultúra: H. aphrophilus (ma: Aggregatibacter)
Érzékenység alapján váltás: ceftriaxone és gentamycin
6 hét után gyógyulás
Aortabillentyű csere javasolt, de a páciens nem jelentkezett.
Akhondi & Rahimi: Emerging Infectious Diseases:2002:8:850-1.

HACEK
Diagnosztika
- A klinikai tünetek nem mindig egyértelműek.
- Az echocardiographiás jelek mellett a diagnosztikában elsődleges szerepe van a
- vér bakteriológiai tenyésztésének.
Az antibiotikum-terápia megkezdése előtt 3, perifériás vénából 1-2 órán belül vett legalább 20 ml vérminta
2–2 palackba (aerob/anaerob) elosztva kerül a laboratóriumba. Az esetek 90%-ban az első két vérvétel
hemokultúra palackjainak valamelyike pozitív eredményt ad. Negatív esetben a következő nap a
vérvételeket meg kell ismételni. Ha a betegnél már indult antibiotikum-terápia a mintavételekkel meg kell
várni az antibiotikum kiürülését. Amennyiben az infektív endocarditis gyanújával beküldött vérmintákat 5
nap inkubáció után a laboratórium negatívnak találja, további 3 hétig inkubálja azokat lassan növő
endocarditis kórokozók (pl. HACEK csoport tagjai) kimutatása céljából. Miután az endocarditisben a bőr
normál flórájában megtalálható koaguláz negatív staphylococcusok is etiológiai tényezőként szerepelnek, a
több párhuzamos palack tenyésztése segít a kontamináció esetének kizárásában (több vérmintából izolált,
azonos speciesbe tartozó törzs azonos rezisztenciával, nagy valószínűséggel kizárja a kontamináció
esélyét).
Bevezetés
• A vér normálisan steril
– Számos antimikrobás komponens: komplement, Ig, stb.
• A vérben extra- és intravascularis forrásból is kerülhetnek kórokozók

– Extravasc. forrás: szakaszos jelenlét a vérben
– Intravasc. forrás: folyamatos bacteriaemia/fungaemia
hemokultúra levétel indikációi

• Pozitív eredmény diagnózishoz vezet
• Pozitív eredmény diagnózist megerősít
• Lázas állapotok:
– Ismeretlen eredetű láz
– Bacteriaemia/fungaemia gyanúja
– Sepsis
• Láztalan állapotok:
– Feltételezett infekció következtében kialakult instabil állapot
– Idős betegek állapotromlása vagy tudatzavara
– Indokolatlan vérnyomásesés
Időzítés
• Lehetőleg az antimikróbás kezelés megkezdése előtt
• Megkezdett terápia esetén

– Beteg állapotától függően terápia szüneteltetése 1-2 napig
– Beteg instabilitása esetén a következő dózis előtt
• Lázas epizód kezdeti szakaszán

– Ilyenkor a legnagyobb mértékű a bacteriaemia/fungaemia
– Hidegrázás megfelel a stadium incrementinek
– Lázcsúcs idején a legkevesebb a kórokozó  fals eredmény
Levétel módja, helye

• Szigorúan aszeptikus technika
– gumikesztyű
– Védőkupak eltávolítása vagy HK palack tetejének fertőtlenítése Palackfüggő!
– vérvételi hely fertőtlenítése: Betadin vagy 70%-os alkohol
– bőrfelszín száradását meg kell várni
– fertőtlenítés után csak steril kesztyűvel szabad a területet érinteni
– egyszer használatos, zárt, steril szerelék

Levétel módja, helye
• Iv. kanül használata ellenjavallt

– Gyakran kolonizált  mintakontamináció
• Kanülinfekció gyanúja esetén

– Mintavétel a kanülből
– Mintavétel egy ép vénából
– Kanül kivétele és tenyésztésre küldése
Minta mennyisége, időköz

• 20-30 ml alkalmanként
• 2-3 alkalom
• AB terápia megkezdése előtt lehetőleg
• AB kezelés esetén 3 alkalom -> AB kötő palackba
• 24 óra alatt történjen, lázas epizód elején, akár random
• Halaszthatatlan AB terápia esetén 20-30 perces időközzel
HK palackok
• Szilárd vagy folyékony táptalajt tartalmazó palackok
– Aerob: ált. gombák vizsgálatára is megfelelő
– Anaerob: fakultatív anaerobok jobban szaporodnak rajta
– Gomba
• Szállítás
I. Azonnal
II. Tárolás termosztátban
III. Tárolás szobahőn
IV. Hűteni tilos!
Inkubáció
• Átlagosan 5-7 nap, 35-37 °C
• Endocarditis gyanú esetén 21 nap
• Néhány törzsnél 21 nap:

– Brucella, Legionella
– Haemophlius, Actinobacillus, Cardiobacterium, Eikenella, Kingella
• Mycobacterium tenyésztés: 8 hét
Növekedés meghatározása
• Automata rendszer
– CO2 detektálás
– Pozitív palackokból kioltás (véres agar, csokoládé agar, Sabouraud agar)
• Gram festés
• Saválló festés
• Antigén kimutatás
• Gyorsteszt: N. meningitidis, S. pneumoniae, S. aureus
• Real-time PCR
• Broad-range real-time PCR
• FISH
• MALDI-TOF-MS
• A kitenyészett törzseket 6-12 hónapig meg kell őrizni

Eredmények interpretálása
Szignifikáns izolátumok: Esetek egy részében szignifikáns Esetek nagy részében

• S. aureus • Enterococcus ssp. kontamiáns
• Enterobacteriaceae ssp. • Strep. α-hemolizáló ssp. • Staph. koaguláz negatív
• P. aeruginosa • Staph. koaguláz negatív • Micrococcus ssp.
• S. pneumoniae • Corynebacterium ssp.
• Strep. pyogenes (GAS)
• Propionibacterium ssp.
• Strep. agactiae (GBS)
• H. influenzae • Bacillus ssp.
• N. meningitidis
• L. monocytogenes
• Salmonella ssp.
• Clostridium ssp.
• Candida ssp.
• HACEK
• Anaerob Gram negatívak
Baktériumok genetikája
Dr. Somogyvári Ferenc
2021
Fejezetek
Genomszerveződés
Replikáció
Transzkripció, transzláció
Szabályozás
Információ átvitel
transzformáció
transzdukció
konjugáció
Mutációk
Fejezetek
Genomszerveződés
Replikáció
Transzkripció, transzlació
Szabályozás
transzformáció
transzdukció
konjugáció
Mutációk
Genomszerveződés
Prokariota Eukariota
Kromoszoma cirkuláris két kópia

haploid diploid
Extrakr. elemek plazmidok mitokondrium
bakteriofágok vírus genom
Struktúra polyaminok hiszton
Genomszerveződés
Genom méret
Vírus Prokariota Eukarota
méret kbp Mbp Gbp
sűrűség magas magas alacsony
példa fágok E. coli Homo sapiens
gének ~10-100 ~5000 ~25000
1 bp ≈ 0.33 nm ≈ 10ag (10-9 pg; 10-18 g)

E. coli ~ 1.3 mm ~ 1.3 fg (10-3 pg; 10-15 g)
Dickerson et al (1982) Science, 216:475-485.

Doleˇzel et al (2003) Cytometry, 51A:127-128.
Genomszerveződés
Genomméret
Átfedések!
legnagyobb vírus mimivírus 1.181 Mbp

legkisebb bact. Ureoplasma parvum 0.751 Mbp
legnagyobb bact. Sorangium cellulosum 13 Mbp

Eukaryota Saccharomyces cerevisiae 12 Mbp
λ phage 48 kbp; E. coli 4.6 Mbp; Saccharomyces cerevisiae 13 Mbp;

Caenorhabditis elegans 100 Mbp; Drosophila melanogaster 123 Mbp; Homo sapiens 3.3 Gbp
http://www.biology-pages.info/G/GenomeSizes.html
DNS szerveződés
Kromoszoma
(Haemophilus influenzae az első szekvenált)
nem kör: Borrelia burgdorferi; Streptomyces sp.
több, mint egy: Leptospira interrogans; Vibrio cholerae
Extrakromoszomális elemek; episzomák:

Plazmid
(pXO2, Bacillus anthracis tok szintézis információja)
Fág
(Streptococcus pyogenes pirogén szuperantigén exotoxin A gén
Pseudomonas aeruginosa PA01 törzs bakteriocin)
Plazmidok
Plazmid típus Funkció Példa
Rezisztencia Antibiotikum rezisztencia Escherichia coli Rbk
plazmid
Fertilitási Baktériumok közötti konjugáció E. coli F plazmid
és DNS transzfer
Killer Toxin szintézis más E. coli, COL gén, colicin
baktériumok ellen termelés
Degradációs Nem szokványos metabolikus TOL gén a toulene
enzimek lebontásához,
Pseudomonas putida
esetén
Virulencia Patogenitás Agrobacterium
tumefaciens, Ti gén
Kriptikus Nincs ismert funkció
Brown TA. Genomes. 2nd edition. Oxford: Wiley-Liss; 2002

Extrakromoszomális elemek:
Plazmidok
Szerveződésük:
replikációs origó – inkompatibilitás
(eltérő origók lehetnek egy sejtben)
nagyméretű plazmidok sokszorozódása – stringent
kisméretűek - relaxált
plazmidvesztés – szelekciós hatás, mutagének
Jelentőségük:
epidemiológia: plazmid profil
molekuláris biológia: vektorok, klónozás
Extrakromoszomális elemek:
Plazmidok
molekuláris biológia: vektorok, klónozás pBR322 (4361bp)
Fejezetek
Genomszerveződés
Replikáció
Szabályozás
transzformáció
transzdukció
konjugáció
Mutációk
Replikáció
Két replikációs villa

Kezdőpont (ori)
„bi-directional” replikáció
ELMI kép alapján: Θ
40 perc; sejtciklus 20perc! Eukariota: több kezdőpont
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0079_deak_alt_genetika
/ch06s03.html
Replikáció
Replikációs villa
A két szál egyidőben replikálódik
A vezető „leading” szál folyamatosan, 5’ - 3' irányba,
az új szekvencia a villa felé halad
A másik „lagging” szál részletekben (Okazaki-fragments)
A fragmentek később ligálódnak
Replikáció
1. Szemi-konzervatív
2. Bidirekcionális
3. Enzimatikusan irányított
topoisomerase; helicase; primase; DNA polymerase; ligase
4. Többszörös replikációs villa
ϴ alak; replikáció ideje 40 perc.; (baktérium kétszereződés 20 perc!)
5. Proofreading
(DNS polimeráz)
Fejezetek
Genomszerveződés
Replikáció
Szabályozás
transzformáció
transzdukció
konjugáció
Mutációk
Transzkripció: mRNS szintézis, DNS templáton

Template szál: a DNS azon szála, amin a mRNS képződik
a kódokkal komplementer, ezért ez a nem-kódoló szál
mRNS: információhordozó
Transzláció: proteinszintézis az RNS kódjai alapján
Riboszómák: a protein szintézis helye, a mRNS ide kötődik
rRNS-ből és proteinekből épül fel
kodon: bázistriplet, egy aminosavat kódol
+mRNA: virális RNS, amiről azonnal elindulhat a transzláció
+ szál vagy „sense” szál
Promoter: a transzkripció startpontja
http://classes.midlandstech.edu/carterp/Courses/bio225/chap08/Microbial%20Genetics%203.htm
A genetikai kód degenerált. Egy-egy aminosavat több triplet is

kódolhat.
•61 kód kódol aminosavat a lehetséges 64-ből.
•3 un. nonsense kód van
(ezek a stop kódok, nem kódolnak aminosavat).
•A start kód: AUG, metionint kódol.
Transzkripció
nincs intron
policisztronos RNS
(metabolikus/degradációs/virulencia/patogenitási szigetek)
Transzkripció: promoter, -10 és -35 bp
RNS polimeráz start: σ70 (szigma)
stop: ρ (rho) / hurok
Transzláció
Transzláció: poliszomák
Transzláció
Table 1. Comparison of Translation in Bacteria Versus Eukaryotes

Property Bacteria Eukaryotes
70S 80S
•30S (small subunit) with •40S (small subunit) with
16S rNA subunit 18S rRNA subunit
Ribosomes
•50S (large subunit) with •60S (large subunit) with
5S and 23S rRNA 5S, 5.8S, and 28S rRNA
subunits subunits
Amino acid
carried by fMet Met
initiator tRNA
Shine-
Dalgarno
Present Absent
sequence in
mRNA
Simultaneous
transcription
Yes No
and
translation
Prokaryotic Translation | Biology for Majors I (lumenlearning.com)

Transzláció
Start pont:
közös operon miatt ki kell jelölni az egyes proteinek startpontját
Elongáció:
N terminálistól C terminális felé
Termináció:
Stop kód (UAA, UAG, or UGA)
Stages of translation (article) | Khan Academy

Fejezetek
Genomszerveződés
Replikáció
Szabályozás
transzformáció
transzdukció
konjugáció
Mutációk
Szabályozás
1950-es években Francois Jacob és

Jacques Monod az E. coli baktérium laktóz
metabolizmusában részt vevő enzimek segítségével
tanulmányozták az ún. enzim "adaptáció" (enzim
indukció) jelenségét. A béta-galaktozidáz enzim, mely
a laktózt glükózra és galaktózra bontja, nem mindíg
van jelen az E. coli sejtekben. Csak akkor termelődik,
ha laktóz kerül a táptalajba. Ezt nevezték akkoriban
"adaptáció" jelenségnek, amelyben az enzim
megjelenését a szubsztrát váltja ki.
Szabályozás: Operon elmélet
de: katabolikus represszió
Szabályozás
másik DNS-hez kötődő protein:

katabolit aktivátor protein (CAP)
A CAP kötődéséhez cAMP szükséges.
Ha a cAMP szint alacsony, akkor a CAP nem kötődik a DNS-hez,
az RNS polimeráz nem működik, még represszor hiányában sem.
Pl.:
Glükóz jelenlétében a cAMP szint alacsony.
Ha a laktóz eltávoítja a represszort,
de a cAMP szint alacsony a jelenlévő glükóz miatt, akkor
a CAP nem kötődik, és
nincs enzimtermelés.
Szabályozás
A lac operon negativ (represszor)

és pozitiv (CAP) kontroll alatt
Szabályozás
Regulonok távoli gének szabályozása, azonos promoterrel
SOS válasz
LexA – represszor; ssDNS – szignál; RecA – inducer
ssDNS + RecA fehérje indukálja a LexA autolízisét
SOS gének átírása megtörténhet
http://2012.igem.org/File:Sos_response.png
Szabályozás
Hősokk proteinek
- Transzkripció lezajlik alacsony hőmérséklet esetén is
- A σ32 protein transzlációja nem valósul meg alacsony hőmérsékleten
- A σ32 protein alacsony hőmérsékleten lebomlik
Transzlációs szab. - rpoH gén mRNS hő hatására σ32 proteinné
Poszttranszlációs - σ32 protein hő hatására aktív
σ32 protein - lebontó enzimek és kaperonok termelése
https://engineering.ucsb.edu/~khammash/images/heatshock.jpg
Fejezetek
Genomszerveződés
Replikáció
Szabályozás
transzformáció
transzdukció
konjugáció
Mutációk
Transzformáció
DNS
Transzformáció
A transzpozonok IS („insertion sequence”) elemek és

rezisztenciagének fúziójából keletkeznek. Az IS elem olyan DNS-
szekvencia, amely egy, az áthelyeződésért felelős enzim,
a transzpozáz génjét hordozza. Két végén rövid, 10-30 bp hosszú
ún. fordított ismétlődés található (inverted repeat, IR), amelyet a
transzpozáz a DNS-szakasz áthelyezésekor felismer. Az IR
szekvencia két végénél "kivágja" környezetéből a DNS-szakaszt és
elősegíti más régióba való beépülését (inszerciós mutáció).
Transzformáció
A genetikai variábilitás forrása lehet.

Teljes gének átvitelét is lehetővé teszi.
Gyors adaptációt tesz lehetővé a környezeti változásokhoz.
Banu & Prasad J Aquatic Res Development 2017;8:1

Transzformáció
Aktiváció és
innaktiváció
transzpozonokkal
Vandecraen J, Chandler M, Aertsen A, Van Houdt R. The impact of insertion sequences on bacterial genome plasticity and adaptability. Crit Rev Microbiol. 2017 ;43(6):709-730.
A bakteriofág baktérium vírus,
nukleinsav + fehérjeburok,
haploid, lineáris vagy cirkuláris genom,
lizogén vagy lítikus szaporodás
rekombináció a lítikus ciklusban kevert fertőzés esetén
http://eagri.tnau.ac.in/eagri50/AMBE101/lec07.html
Transzdukció
Specifikus
Random
Konjugáció
F plazmid / Hfr gén

(Konjugatív plazmid,
High Fequency gene transfer)
Sex pílus
„rolling circle”
100 perc
Konjugáció
Sex pílus
„rolling circle”
100 perc
http://parts.igem.org/Conjugation
Horizontális génátvitel
Fejezetek
Genomszerveződés
Replikáció
Szabályozás
transzformáció
transzdukció
konjugáció
Mutációk
Spontán mutáció az a mutáció, mely ilyen eszközök
alkalmazása nélkül jön létre. Leggyakoribb oka a DNS
polimeráz hibás működése. A mutációs ráta átlagban 10-7.
Spontán mutáció következtében minden típusú mutáció
létrejöhet a pontmutációtól a delécióig, míg a különböző
mutagén hatásoknak speciális spektruma lehet.
Indukált mutációk
Bázisanalógok (pl. 5-bromo-uracil, 2-aminopurin) használata esetén un.

tranzíció jön létre, amikor is purin-purin vagy pirimidin-pirimidin csere
történik.
A nitrozoguanidin (NTG) egy alkiláló szer, mely elsősorban szintén
tranzíciót okoz.
Az UV (254 nm) fény hatására főleg timin dimerek keletkeznek, deszinte
mindenféle mutáció (tranzíció, traszverzió, deléció ...) keletkezhet.
Ezen kezelések általános hátránya az, hogy többszörös
mutánsok jöhetnek létre, melyekből a számunkra fontos mutációt
genetikai módszerekkel el kell különíteni.
Mutátor gének. Számos genetikai hiba is okozhatja a mutáció
gyakoriságának megnövekedését. A mutD gén nem más, mint a DNS
polimeráz III hibajavító alegységének (proofreading repair, epszilon
alegység) mutáns változata. Ha nincs hibajavítás, több hiba, mutáció
keletkezik.
Mutációk:
Pontmutáció:
Szubsztitúció
Inzerció
Deléció
Hatása lehet:
Silent –
Missense - nonsense -
frame shift
Javító mechanizmusok
Mutációk:
Fenotípusos megjelenés:
Auxotróf enzim módosulás a bioszintézis útban

Antibiotikum rezisztencia
Vírus rezisztencia víruskötő receptor változása
Hőérzékenység esszenciális proteinek módosulása
Pigmentáció változás biokémiai utak módosulása
Telepmorfológia lipid anyagcsre enzimjei
Motilitás vesztés flagella proteinek
Tok elvesztése
prototróf - "vad típusú" baktérium, minimál

táptalajon nő, C, N forrás, sók, víz. A minimális
tápigény fajonként eltérő lehet (nitrogénkötés,
fotoszintézis, aerob, anaerob ...)
auxotróf - mutáns baktérium, melynek külön
tápigénye van a vad típushoz képest. Például nem
tud egy aminosavat, bázist, vitamint szintetizálni,
cukorhasznosítás ...
pl.: pro- prolin hiány
de: StrR
http://classes.midlandstech.edu/carterp/Courses/bio225/chap08/Microbial%20Genetics%205.htm
Javító mechanizmusok:
(„spontán” – Ames teszt)
Direkt repair - fotoreaktiváció

Kivágás
Replikációs javítás
SOS válasz – több gén indukciója
Hibaérzékeny repair
– random szekvenciákkal
tölti fel a hiba helyét
Madigan MT, Martinko JM: Bock biology of microorganisms 11th ed. Upper Saddle River 2006 p266.
Ames test (Salmonella enterica his-)

(+ metabolikus aktiváció)
Ames teszt (Salmonella enterica his-)
CRISPR/Cas9
clustered regularly interspaced
short palindromic repeats
CRISPR-associated (Cas)
endonuclease
https://www.takarabio.com/learning-centers/gene-function/gene-editing/gene-editing-tools-and-information/introduction-to-the-crispr/cas9-
system
CRISPR/Cas9
https://www.addgene.org/guides/crispr/
CRISPR/Cas9
CRISPR Gene Therapy: Applications, Limitations, and Implications for the Future (nih.gov)
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/
UniProt
The European Bioinformatics Institute (EBI)
The DNA Data Bank of Japan (DDBJ)
Integrated Microbial Genomes and Microbiomes site (IMG)
NIAID BRC PATRIC site
KEGG
A metiláció szintjének változásai az
egyedfejlődés során
Bakteriális epigenetika
Adenin metiltranszferáz
metilálja a GATC szekvenciákat
Módosítja a DNS szabályozó proteinek kötődését
Heusipp et al. 2006 IJMM.

Bakteriális epigenetika
Kromoszóma replikáció szabályozása
DNS szegregáció, DNS javítás
Transpozíció, patognezis szabályozása
Low et al. 2001 Infect. Immun.

Rekombináns géntechnika
DNS manipulálás
DNS izolálás
Fragment izolálás
Vektorba illesztés
Transzformáció
Transzformált sejtek szelekciója
Sejtek termeltetése
Tisztítás
Rekombináns
géntechnika
Cloning
animation
-Restrikciós endonukleáz
https://www.littletree.com.au/dna.htm
Human Insulin Production by Bacteria
and cut with a restriction enzyme
6) join the plasmid and human fragment

Klónozó vektorok
Követelmények:
– Szaporodjék a gazdasejtben
– Megfelelő klónozó hely álljon rendelkezésre
– Tartalmazzon szelekciós markert
– Kicsi és egyszerűen izolálható
Tipusai:
• Plazmidok
• Bakteriofágok
• Cosmidok (plazmid/fág hibridek)
• Expressziós vektorok
• YAC (telomer,repl.origó,>1000 kb inszert)
• BAC
• Egér mesterséges kromoszóma
PÉLDÁK PLAZMID REPLIKONOKRA
PLAZMID INKOMPATIBILTÁSI CSOPORT KÓPIASZÁM GAZDASPECIFICITÁS
pBR322 ColE1 20 E. coli és még néhány

pUC19 ColE1 300 E. coli és még néhány
F plazmid FI 1-2 E. coli és még néhány
pRK356
FII 2 E. coli és még néhány
(R1, R6)
pRK2501 Gram-negatív
P 1-4
(RK2) baktériumokban széles
Gram-negatív
RSF1010 Q 10
baktériumokban széles
pRK353 Gram-negatív
X 13-40
(R6K) baktériumokban széles
Gram-negatív
P1 Y 1-2
baktériumokban széles
• Genomika
• In vitro mutagenezis
• (reverz genetika)
• GMO
• Diagnosztika
/
https://www.onlinebiologynotes.com/human-insulin-production-by-genetic-engineering
Wong D.W.S. (2018) Microbial Production of Recombinant Human Insulin. In: The ABCs of Gene Cloning. Springer, Cham pp163-6.

Mikro 1 Félévelőadások

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Mikro 1 Félévelőadások

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Mikro 1 Félévelőadások

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A MIKROBIOLÓGIA TÖRTÉNETE

Az évközi és félévi vizsga anyaga:

A demonstráció eredménye beszámít a kollokvium eredményébe:

Szabad szemmel nem látható élőlények, a mikrobák tudománya (Pasteur).

A kórokozók morfológiai, biológiai jellemzése

A fertőző betegségek gyakorisága

A fertőző betegségek nagy mortalitása

A nozokomiális fertőzések emelkedése

Polirezisztens törzsek növekvő száma

vírusok baktériumok férgek

„Spontán generáció”, ősnemzés: az élet

„contagium vivum” = „élő ragályanyag”

A vérbaj pontos leírása verses formában, elnevezése

Felfedezte a vidáman mozgó ”kis állatokat”.

250 féle mikroszkópot konstruált.

Mindent megvizsgált: fogkaparék, nyál, spermium

Kísérletileg próbálta megcáfolni az

A spontán generáció első cáfolata.

A varioláció „anyja” Európában.

A tehénhimlő preventív szerepe.

1796 első vakcináció: James Phipps, 8 éves

A spontán generáció elméletének cáfolata.

A mikrobiológia alapjainak lerakása – ok-okozati kapcsolat a baktériumok és

Virulens kórokozók attenuálása.

1881. A Magyar Tudományos Akadémia tagja.

1885. Veszettség elleni vakcina kifejlesztése.

A Bacillus anthracis kórokozó képességének tanulmányozása.

Szilárd táptalaj létrehozása.

1882. Mycobacterium tuberculosis felfedezése.

2.) A mikrobát színtenyészetben kell kitenyészteni a betegből.

3.) A színtenyészetből származó mikrobával beoltott egészséges állatokon ki kell

Lister sikeresen alkalmazott karbolsavas kezelést

1908. Nobel díj

Baktérium festési eljárás kidolgozása.

Festési módjai lehetővé tették a különböző vér

A kemoterápia megteremtője, munkatársaival

Diphtheria anti-szérum létrehozása.

1908. Nobel díj

„Meg kell találnunk annak a

Felfedezte, hogy a vírusok daganatot okozhatnak,

1966. Nobel díj

1939 Nobel díj

1928. Fleming véletlenül felfedezi a penicillint.

1945. Nobel díj

A penicillin sikeres kivonása, tisztítása, kristályosítása (1940).

2005. Nobel díj Helicobacter pylori - ulcus

Harald zur Hausen

2008. Nobel díj papillomavírus - cervixcarcinoma

LUJO vírus (arenavírus)

Zika vírus (flavivírus)

Escherichia coli HUS

rend: pl. Rickettsiales -les

család: pl. Rickettsiaceae -ae

nemzetség (genus): pl. Rickettsia

faj (species): pl. Rickettsia prowazekii

Campylobacter Vibrio cholerae

A sejtfal szerkezete alapján Gram-pozitív és Gram-negatív csoport.

A baktériumok szaporodása bináris hasadással történik.