17.

A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig

A szövegszerkesztés menete:

1. Az első lépések:
Témaválasztás, címadás, a témának és a kommunikációs céloknak megfelelő szövegtípus kiválasztása.
(érvelő szövegnek: témajelölő cím). A cím a globális kohézió legfőbb eszköze, az élőszóbeli szövegeknek
nem szokás címet adni.

A beszéd kommunikációs körülményei: kinek, milyen céllal, milyen helyzetben adjuk elő a szöveget, pl. ünnepi
alkalomra szánt köszöntő, ballagási búcsúbeszéd, pohárköszöntő stb.
Anyaggyűjtés előtt elővázlat írása  céltudatosabb gyűjtés.

2. Anyaggyűjtés: A beszédhez szükséges adtok, tények, gondolatok gyűjtése. Az anyaggyűjtés nagyon

lényeges!
Forrásai: mások tapasztalatai, ismeretei  könyvből, filmből, internetről, személyes beszélgetésből; saját
ismereteink, tapasztalataink hitelesebbé teszik beszédünket. (megfigyelések, kísérletek, kapcsolatok, utazások,
olvasmányok).-> következtetések levonása, egyéni ötletek  meggyőző beszéd.

3. Az elrendezés (diszpozíció):

Az anyag elrendezésekor alakul ki a beszéd váza. Csoportosítjuk az összegyűjtött ismereteket, tényeket, adatokat.
Kiválasztjuk a fontosabb gondolatokat  tételmondatok. Ezek köré rendezzük a kevésbé fontos gondolatokat,
ezekből épül fel a vázlat, amiben szerepelhetnek kulcsszavak, fontosabb nevek, adatok is.

4. A befogadást és megértést segítik a következő elvek:

Egység elve: a szöveg tárgyára vonatkozzon mindaz, amit mondunk vagy írunk.

Haladás és folyamatosság elve: minden mondat továbbvigye a téma kifejtését vagy új nézőpontból mutassa be azt.

A mondanivaló logikus elrendezésének elve: nem elég összekapcsolni a szövegrészeket, logikus sorrendbe kell
állítani őket.

A mondanivaló arányos elrendezésének elve: a szövegrészek terjedelmét, az egyes részek kifejtettségét a szöveg
egészéhez, a kommunikáció céljához igazítsuk. Nagyobb teret és időt kapjanak a fontosabb részek.

A fokozatosság elve: az összegyűjtött anyag elrendezésekor mérlegelnünk kell: mi a fontos, és mi kevésbé fontos a
szöveg egészének a szempontjából. Meggyőző beszédben a fontosabb részeket a szöveg élére vagy végére kell tenni.
(A szövegünk a teljesség és a befejezettség érzését keltse.)

5. A szöveg kidolgozása (elokúció):

· Megfogalmazzuk a végleges mondatokat, csiszoljuk, színezzük a szöveget.

· Kiválasztjuk a legalkalmasabb stíluseszközöket.

· Ügyelünk a nyelvhelyességre, helyesírásra.

· Előadásmód megtervezése, nem nyelvi eszközök alkalmazása: az élőszó zenei kifejezőeszközei: intonáció,
beszédtempó, szünetek) és a non verbális gesztusok (mimika, testtartás gyakorlása)

· Az emlékezetbe vésés és az előadás:

A lényeges érveket, néhány idézetet, hatásos beszédfordulatokat, akár az egész szöveget érdemes megtanulnunk,
majd próbabeszédet tartanunk  önellenőrzés+csökkenti a lámpalázat.

6. Végül: A szöveg előadása. Törekedni kell a spontánnak tűnő előadásra. A hallgatóság érezze úgy, mintha
éppen most teremtődne meg az ünnepi szónoklat, pedig valójában hosszú, tudatos alkotómunka előzi
meg. A felolvasás a legkevésbé alkalmas forma nyilvános előadásra.