5 Eabd 114

2023. évi ...
törvény
a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények

módosításáról
1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.

törvény módosítása
1. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 22. §
c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére
jogosultak:]
„c) a rendészeti feladatokat ellátó igazgatási szervek a polgári kézi lőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz-
és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai
tevékenységekkel, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal, személy- és vagyonvédelmi,
valamint magánnyomozói tevékenységgel, továbbá a rendészeti feladatokat ellátó személyekkel
kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárásokhoz;”
2. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
2. §
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény „A rendőrségi adatkezelés és adatfeldolgozás

általános szabályai” alcíme a következő 80/B. §-sal egészül ki:
„80/B. §
(1) A rendőrség az e fejezetben rögzített adatkezelési és adatfeldolgozási feladat- és hatáskörök

gyakorlásának támogatása céljából integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó, elektronikus iratkezelő és
folyamattámogató rendszert (a továbbiakban: ügyviteli rendszer) működtet. A rendőrség biztosítja,
hogy az ügyviteli rendszer funkcióihoz és a benne tárolt adatokhoz csak olyan személy és olyan
terjedelemben fér hozzá, akinek és amennyiben a feladatai ellátásához ez szükséges.
(2) A rendőrség az ügyviteli rendszerben kezelt adatok felhasználásával az ügyviteli, iratkezelési

műveleteken kívül a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátása céljából emberi döntést
informatikai alkalmazással támogató adatkigyűjtést, adatelemzést végezhet. Az informatikai
alkalmazással támogatott adatkigyűjtés, adatelemzés a rendszer azt alkalmazó felhasználójának
személyes adatkezelési jogosultsága alapján kezelhető adatok körén nem terjeszkedhet túl.
(3) Az ügyviteli rendszer használata során kezelt személyes adatok vonatkozásában megfelelő műszaki
és szervezési intézkedésekkel kell biztosítani
a) a személyes adatok kezelésének törvényben meghatározott adatkezelési célhoz kötöttségét,
b) az ügyviteli rendszerben kezelt személyes adat forrásául szolgáló nyilvántartáshoz a rendőrség
által történő hozzáférést lehetővé tévő feltétel ellenőrzését, ha törvény e hozzáférést valamely
feltétel teljesítéséhez köti, valamint
1
c) a személyes adathoz hozzáférő személy kilétének és a hozzáférés jogcímének, valamint a
hozzáféréssel érintett adatok forrásának beazonosíthatóságát.”
3. §
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 55. §-ában az „illetőleg” szövegrész helyébe a
„valamint” szöveg lép.
3. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok

használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
4. §
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló
1996. évi XX. törvény 32. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosult)

„12. a rendőrség a polgári kézilőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat
szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai tevékenységekkel, a kábítószerekkel és pszichotrop
anyagokkal, személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységgel, továbbá a
rendészeti feladatokat ellátó személyekkel kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási
eljárásokhoz;”
4. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló

1997. évi XLVII. törvény módosítása
5. §
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997.

évi XLVII. törvény 35/K. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A működtető a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzíti és a 4. § (1) és (2) bekezdésében
meghatározott célból az egészségügyi dokumentáció megismerésére jogosultak számára elérhetővé
teszi az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv által az oktatási nyilvántartásról szóló törvény
alapján átadott, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt adatait.”
5. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
6. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § g) pontjában az „akit
közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak” szövegrész helyébe az „aki nem beteg, ugyanakkor
közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak” szöveg lép.
6. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.

7. §
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
2
„(1) Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás
igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint
bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként
elismert személy jogosult, akinek
a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy
aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód
folytatására képes (látási fogyatékos),
b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére
segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy
ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetve magzati károsodás vagy szülési trauma
következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt
középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
d) állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján
súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
e) helyváltoztatása a jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű
használatát igényli, vagy a jogszabály szerinti mozgáskorlátozottsága miatt állapota
segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásában fogyatékos),
f) állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
g) szerzett vagy fejlődési károsodásból eredően a hangképzése, beszélt vagy írott nyelvi megértési,
illetve kifejező képessége olyan súlyos funkciózavart mutat, amely kommunikációját, a
szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférését középsúlyosan vagy súlyosan
akadályozza (beszédfogyatékos),
h) – a b) pont bb) alpontja és a g) pont szerinti fogyatékosságok együttes fennállása kivételével –
az a)-g) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van
(halmozottan fogyatékos) vagy
i) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére
segédeszközzel sem képes és az a), c)-g) pontok valamelyikében megjelölt egyéb
fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),
és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó
segítségére szorul.”
8. §
23/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fogyatékossági támogatás havi összege a 23. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben megfelel
az (1) bekezdés a) pontja, az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és a (3) bekezdés alkalmazásával
megállapított összegnek.”
9. §
a) 23/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „a)–e) és h)” szövegrész helyébe az „a)-f)” szöveg,
b) 23/A. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „f) és g)” szövegrész helyébe a „h) és i)” szöveg,
c) 23/A. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „a), c)–e) és h)” szövegrész helyébe az „a) és
c)-f)” szöveg
lép.
3
7. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
módosítása
10. §
(1) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
11/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alkalmazott egészségügyi dolgozókat a munkakör ellátásához előírt iskolai végzettség,

egészségügyi szakképesítés, valamint – az e törvényben meghatározott eltérő besorolási szempontok
kivételével – a jogviszonyban töltött idő alapján fizetési fokozatba kell sorolni.”
11/A. §-a a következő (3b)–(3d) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Az egészségügyi szakdolgozót és egyes egészségügyben dolgozót a Kormány rendeletében

meghatározottak szerinti alap vagy kiemelt fizetési osztályba kell besorolni. A Kormány azon
munkaköröket sorolja kiemelt fizetési osztályba, ahol az egészségügyi dolgozó
a) fokozott fizikai és pszichés körülmények között,
b) fokozottabb kockázattal, nagyobb munkaterheléssel járó munkaterületen,
c) különösen nagy felelősséggel járó szakterületen,
d) kiemelt ellátást végző területen vagy
e) speciális kompetenciákat igénylő szakmában
végez egészségügyi tevékenységet.
(3c) A miniszter az egészségügyi szolgáltató által ellátott egészségügyi szakmák összetételére, az egyes
szakmákhoz az ellátási terület szerint tartozó ellátandó betegkör nagyságára, valamint – amennyiben
ez az adott szakma szerint mérhető – a jellemző népegészségügyi és demográfiai összetétele alapján
az ellátásba kerülésének valószínűségére figyelemmel megállapítja az ágazati előmeneteli szabályok
hatálya alá tartozó egyes egészségügyi szolgáltatóknál kiemelt szakmában és munkakörökben
foglalkoztatható egészségügyi szakdolgozók és egyes egészségügyben dolgozók számát.
(3d) A miniszter a (3c) bekezdés alapján megállapított létszámot a honlapján közzéteszi.”
11/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Kormány által rendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi

szakdolgozó és egészségügyben dolgozó havi alapbére – a (10) bekezdés szerinti eltéréssel – a (3) és
(3b) bekezdés szerinti besorolás alapján az Eszjtv. 1/A. melléklet szerinti határok között a munkáltató
által megállapított összeg.”
11. §
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28. §
(3) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá
tartozó)
„aa) egészségügyi szakdolgozói, egyes egészségügyben dolgozói, valamint felsőfokú
végzettséggel betölthető munkakörök körét, a munkakörbe sorolás és a béremeléssel
4
összefüggő besorolás részletes szabályait, a besorolás aljául szolgáló alap vagy kiemelt
fizetési osztályokat,”
(rendeletben meghatározza.)
12. §
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény a
következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. §
(1) E törvénynek a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges

törvények módosításáról szóló 2023. évi ……..törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított
11/A. § (3), (3b), (3c) és (5) bekezdését első alkalommal – a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembe
vételével – a 2024. március hónapra járó illetmények megállapításakor kell alkalmazni.
(2) A Módtv.-nyel megállapított 11/A. § (3), (3b) és (3c) bekezdésében az egészségügyi szakdolgozók
és egészségügyben dolgozók vonatkozásában előírt új besorolási osztályt, illetve az ez alapján
megállapított illetményt a munkáltató legkésőbb 2024. február 29. napjáig köteles megállapítani.
(3) A Módtv.-nyel megállapított 11/A. § (3b) bekezdésében az egészségügyi szakdolgozók és egyes

egészségügyben dolgozók vonatkozásában előírt új fizetési osztályt úgy kell megállapítani, hogy a 2.
mellékletben meghatározott
a) „A”, „B”, „C” kategóriába sorolt egészségügyi szakdolgozót és egyes egészségügyben dolgozót
I.,
b) „D” kategóriába sorolt egészségügyi szakdolgozót és egyes egészségügyben dolgozót II., ,
c) „E” kategóriába sorolt egészségügyi szakdolgozót és egyes egészségügyben dolgozót III.,,
d) „F”, „G” kategóriába sorolt egészségügyi szakdolgozót és egyes egészségügyben dolgozót IV.,,
e) „H”, „I”, „J” kategóriába sorolt egészségügyi szakdolgozót és egyes egészségügyben dolgozót
V.
fizetési osztályba kell átsorolni.
(4) A munkáltató az érintettekkel az (1) bekezdésben foglaltakat legkésőbb 2024. február 29. napjáig
egyoldalú jognyilatkozattal tájékoztatja. Ezen egyoldalú jognyilatkozatot 2024. március 1. napjától az
Eszjtv. szerinti egészségügyi szolgálati munkaszerződés módosításnak kell tekinteni.
(5) A (3) bekezdés szerinti egészségügyi szolgálati munkaszerződés-módosítással a foglalkoztatott

illetménye nem lehet alacsonyabb, mint a módosítást megelőzően irányadó illetményének és a
jogszabály, valamint közjogi szervezetszabályozó eszköz alapján járó rendszeres
illetménypótlékainak, illetményelemeinek együttes összege, kivéve, ha a jogszabály szerint járó
illetménypótlék, illetményelem megállapításának alapjául szolgáló körülmény a módosítást követően
már nem áll fenn.
(6) A miniszter a 11/A. § (3d) szerinti létszámot első alkalommal 2024. január 15. napjáig teszi közzé.”
8. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása
13. §
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 2. §-a a következő 52. ponttal egészül
ki:
5
(E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„52. a lőfegyverhez (tűzfegyverhez) tartozó (használható) lőszer: kaliberjelére való tekintet nélkül a
jogszerűen tartott lőfegyverhez (tűzfegyverhez) rendeltetésszerűen használható lőszer, ha annak
a lőfegyverrel (tűzfegyverrel) az engedélyezett célra történő együttes használatát a jogszabály
nem zárja ki;”
14. §
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedéllyel rendelkező személy vagy
szervezet az engedélyben nem szereplő – az engedélyben meghatározott célra rendelt és az adott célra
jogszerűen tartható – tűzfegyvert, lőfegyverdarabot, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő
légfegyvert, lőszerelemet, valamint a jogszerűen tartott működőképes lőfegyverhez tartozó
(használható) lőszert az engedély birtokában szerezheti meg. A jogszerűen tartott működőképes
lőfegyverhez tartozó (használható) lőszer megszerzéséhez a lőfegyvernek a tartására jogosító engedély
meglétét igazoló hatósági igazolványba történő bejegyzése szükséges. Filmgyártási célra tartott
lőfegyverhez, valamint a 2. § 29. pont b)-d) alpontjában meghatározott tűzfegyverhez lőszer nem
szerezhető meg. A központi gyújtású félautomata tűzfegyverhez való, 20 lőszert meghaladó
befogadóképességű töltőszerkezet, illetve a hosszú tűzfegyverhez való, 10 lőszert meghaladó
befogadóképességű töltőszerkezet kizárólag az ilyen tűzfegyver tartására jogosító engedély birtokában
szerezhető meg. A hangtompító az annak tartására, vagy – ha a hangtompító tartását a jogszabály a
lőfegyver tartására való jogosultság alapján is lehetővé teszi, – a lőfegyver tartására jogosító engedély
birtokában szerezhető meg, a lőfegyver tartására való jogosultság alapján abban az esetben, ha a
hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági
igazolványba bejegyezték.”
15. §
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem engedélyezhető:)

„c) a lőfegyver tartására való jogosultság alapján nem tartható hangtompító;”
(tartása, valamint lézeres célzókészülék és éjszakai irányzék lőfegyverre történő felszerelése.)
16. §
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 18/B. § (10) bekezdése helyébe a
„(10) Az engedély olyan vállalkozásnak adható, amelynek a polgári célú pirotechnikai tevékenység
végzésében, illetve irányításában személyesen közreműködő tagja, munkavállalója vagy legalább egy
foglalkoztatottja, illetve a vállalkozással kötött polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás javára
tevékenykedő személy
a) az e címben meghatározott követelménynek megfelelő pirotechnikus, vagy
b) b) – ha a polgári célú pirotechnikai tevékenység végzéséhez pirotechnikus szakképesítés nem
szükséges – megfelel az adott pirotechnikai tevékenységre nézve a jogszabályban meghatározott
jártassági követelménynek.”
6
17. §
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 18/E. § (3) bekezdés b) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(A vállalkozás jogosulatlanul végzi tevékenységét, ha azt)

„b) engedéllyel nem rendelkező vállalkozással vagy a biztonsági követelményeknek nem megfelelő
pirotechnikussal, vagy pirotechnikusi végzettséggel nem rendelkező, illetve – a 18/B. § (10)
bekezdés b) pontja szerinti esetben – az adott pirotechnikai tevékenységre nézve a jogszabályban
meghatározott jártassági követelménynek meg nem felelő személlyel végezteti.”
18. §
(1) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (2) bekezdése a következő c)
ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza:)

„c) azon pirotechnikai tevékenységek körét, amelyek végzéséhez pirotechnikus szakképesítés nem
szükséges, az e tevékenységek végzéséhez előírt jártassági követelményeket, a jártasság
megszerzésének feltételeit és ellenőrzésének, valamint a jártásság megszerzéséhez és
ellenőrzéséhez kapcsolódó képzési tevékenység szabályait, továbbá a képzési tevékenység
hatósági felügyeletének rendjét;”
(2) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (3) bekezdés b) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel

egyetértésben rendeletben meghatározza:)
„b) a pirotechnikus szakképesítést nem igénylő tevékenységek végzéséhez előírt jártásság
megszerzéséhez és ellenőrzéséhez kapcsolódó képzési tevékenység költségeire és az ezek
megtérítésére vonatkozó szabályokat, valamint a polgári célú pirotechnikai tevékenységek
engedélyezése igazgatási szolgáltatási díjának mértékét, a díjak beszedésének és kezelésének
szabályait.”
9. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló

2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
19. §
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi

CXXXIII. törvény 1. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „vagy gazdasági társaság” szövegrész
helyébe a „vagy a gazdasági társaság” szöveg lép.
10. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény
módosítása
20. §
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 22. §-a a következő
(6) bekezdéssel egészül ki:
7
„(6) Az orvosok, fogorvosok, továbbá a nem orvos- és egészségtudományi képzési területen szerzett
alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi
szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók esetében az (5) és (5a) bekezdés szerinti határozatokat
a bíróság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség vagy a nyomozóhatóság az (5) és (5a) bekezdés
szerinti határidőn belül megküldi az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak.”
21. §
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 27. §-a a következő
(3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja a szakmai kamarák választásainak

jogszerűségét, a vizsgálat keretében az ellenőrzés lefolytatásának végéig jogosult kezelni a szakmai
kamarák tagsági adatait, valamint a szakmai kamarai tagok természetes személyazonosító adatait.”
22. §
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény a következő 33. §-
sal egészül ki:
„33. §
A Magyar Orvosi Kamara esetében e törvény

a) III. Fejezetének etikai bizottságra, etikai kódexre, etikai kollégiumra vonatkozó rendelkezéseit
nem kell alkalmazni,
b) 12. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az etikai büntetés hatálya nem
terjed ki az etikai bizottság, valamint etikai kollégium elnökére,
c) 12. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az összeférhetetlenség
megállapítását az országos etikai bizottság nem kezdeményezi,
d) 14. § (3) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy szakmai kamara etikai
normái nem minősíthetnek egy tevékenységet az adott egészségügyi tevékenységgel
összeférhetetlennek, és
e) a 17. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.”
11. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a

gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
23. §
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a

gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 23. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) A határozatokban a (3) bekezdés szerinti finanszírozás kezdőnapját úgy kell megállapítani, hogy
az a határozat véglegessé válását követő 5 évnél későbbi időpont nem lehet.”
24. §
(1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a

gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 27. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
8
„(1) Az új, még nem támogatott hatástani csoport támogatási kategóriákba történő felvételét az új
hatóanyagot tartalmazó gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja kezdeményezésére, az
egészségbiztosítási szerv a hazai, valamint nemzetközi orvos- és gyógyszerészszakmai vélemények
ismeretében, az egészségügyért felelős miniszter jóváhagyásával közleményben állapítja meg minden
naptári negyedév 1. napjával.”

„(5) Ha az egészségbiztosítási szervhez olyan gyógyszer támogatása iránti kérelem érkezik, amelynek
kiemelt, illetve emelt indikációhoz kötött támogatásba való befogadásához új betegségcsoport, illetve
indikációs terület miniszteri rendeletben történő meghatározása szükséges, az egészségbiztosítási
szerv javaslata alapján az egészségügyért felelős miniszter – az államháztartásért felelős miniszterrel
egyetértésben – rendeletben állapítja meg az új kiemelt, illetve emelt támogatási csoportba tartozó
betegségcsoportokat, indikációs területeket, valamint a támogatással történő felírásra jogosultak körét.
Ezen döntés megszületéséig az egészségbiztosítási szerv a gyógyszer támogatásba való befogadásának
eljárását az egészségbiztosításért felelős miniszter – az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével meghozott – rendeletének hatálybalépéséig, legfeljebb azonban a kérelem
beérkezésétől, illetve a hiánypótlás teljesítésétől számított 90 napig felfüggeszti.”

gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 27. §-a a következő (5a)
„(5a) Az (5) bekezdés alkalmazásában új indikáció alatt kizárólag az egészségbiztosításért felelős

miniszter rendeletében szereplő indikációs pontban elfogadhatóként rögzített BNO kódtól vagy
kódoktól eltérő BNO-kódot kell érteni.”
25. §

gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 29. § (3) bekezdés b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egészségbiztosítási szerv a gyógyszerek befogadására irányuló kérelmekben a 23. § (3) bekezdés
szerinti határidőben jár el, amikor a kérelem]
„b) új indikációra, vagy új BNO kódot nem érintő indikációs változásra,”
(érkezett.)
26. §

gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 35. § (2) bekezdés b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyógyászati segédeszköz forgalmazója a társadalombiztosítási támogatással történő kiszolgáltatás

során az egészségbiztosítási szerv által a támogatás megállapítására irányuló eljárásban)
„b) a közfinanszírozás alapjául elfogadott árnál a miniszteri rendeletben foglalt eszközcsoportok
esetében legfeljebb a miniszter rendeletében meghatározott mértékkel magasabb áron
értékesítheti az adott eszközt,”
9
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 35. §-a a következő (6b)
„(6b) A közgyógyellátásra jogosultak részére közgyógyellátás jogcímen rendelt gyógyászati

segédeszköz javítás esetén a betegtől térítés semmilyen jogcímen nem kérhető.”

„(8) Közgyógyellátás jogcímen támogatásba befogadott olyan gyógyszer rendelhető, melyet az

Országos Gyógyszerterápiás Tanács (a továbbiakban: OGYTT) által - az egészségügyért felelős
miniszter rendeletében meghatározott támogatási szempontok szerint - kiadott iránymutatás alapján az
egészségbiztosítási szerv meghatároz és a 24. § (4) bekezdés szerinti közleménnyel egyidejűleg
honlapján közzétesz. Az OGYTT figyelembe veszi a közgyógyellátás tekintetében a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a végrehajtására kiadott,
a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint
folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott szempontokat is.”
27. §

gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
a) 25. § (1) bekezdésében az „árát érintő” szövegrész helyébe az „árát, illetve a finanszírozás –
döntésben megjelölt – kezdőnapját érintő” szöveg,
b) 26. § (1) bekezdésében az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az
egészségbiztosítási szerv közleményében” szöveg és a „külön jogszabály” szövegrész helyébe
az „az egészségbiztosítási szerv közleménye” szöveg,
c) 27. § (3) bekezdésében az „a (2)–(2a) bekezdés” szövegrész helyébe az „a (2a) bekezdés”
szöveg,
d) 27. § (8) bekezdésében az „a (2)–(3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az (5) bekezdésben”
szöveg,
e) 77. § (2) bekezdés x) pontjában a „térítési díjtól,” szövegrész helyébe a „térítési díjtól, valamint
ezen eltérés mértékét,” szöveg
lép.
28. §
Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint

a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
a) 27. § (2) bekezdése,
b) 33. § (2) bekezdés b) pontja.
12. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
29. §
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (9) bekezdése a
következő e) ponttal egészül ki:
10
(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben rendeletben
szabályozza)
„e) az étrend-kiegészítők előállítására és forgalomba hozatalára”
(vonatkozó előírásokat.)
13. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény
módosítása
30. §
(1) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 3. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgárőr egyesület alapfeladatként

a) a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben, az államhatár
védelmében, és az illegális migráció megakadályozásában történő közreműködés érdekében
közterületi járőrszolgálatot, valamint figyelőszolgálatot
b) a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda általános és középiskola közvetlen
közelében jelzőőri tevékenységet
lát el.”
bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A polgárőr egyesület az (1) bekezdésben foglalt polgárőri tevékenységen túlmenően kiegészítő

feladatként önkéntesen közreműködhet]
„a) a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés
feladataiban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a környezet
veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek
felszámolásában, aminek keretében lovas járőrszolgálatot is elláthat,”
(3) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 3. §-a a
következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A polgárőr egyesület

a) az államhatár védelmében, és az illegális migráció megakadályozásában történő
közreműködéssel összefüggésben, Magyarország területének a Schengeni határ-ellenőrzési
kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől
számított 8 km-es sávon belül, valamint
b) az eltűnt, körözött személyek, valamint a körözött tárgyak, és holttestek felkutatásában történő
közreműködés esetén, a kutatás (mentés) ideje alatt
a közreműködéssel érintett személyekről, a közreműködés környezetéről, valamint a közreműködés
szempontjából lényeges körülményről, tárgyról bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon
képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet.”
31. §
A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 4. § (3a)
11
„(3a) A polgárőr egyesület működési területe a lovas járőrszolgálat ellátása tekintetében - a (3)
bekezdésben meghatározott területen túl - a polgárőrség székhelyeként megjelölt településsel, fővárosi
kerülettel közvetlenül határos a területszervezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti külterület
(a továbbiakban: külterület) lovas járőrszolgálat elől el nem zárt területére is kiterjed.”
32. §
A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 9/A. § (2)
bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ifjú polgárőr – a polgárőr e törvényben meghatározott feladatai ellátását segítendő –

közreműködik)
„d) az arra jogosult hatóság által lefoglalt, elvett dolog őrzésében és szállításában,”
33. §
A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 10. § (3)
„(3) Polgárőr az a
a) 18. életévét betöltött,
b) cselekvőképes és
c) büntetlen előéletű
személy lehet, aki nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását, magára nézve
kötelezőnek ismeri el a (2) bekezdés szerinti szabályzatokat és az Országos Polgárőr Szövetség Etikai
Bizottsága nem tiltotta el a polgárőri szolgálat ellátásától.”
34. §
és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A polgárőr a 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott alap- és kiegészítő feladatokat kizárólag
polgárőr igazolvány birtokában láthatja el. Az Országos Polgárőr Szövetség a polgárőr és az ifjú
polgárőr igazolványt az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi
LXXXIII. törvény szerinti kártyakibocsátóként adja ki. Az Országos Polgárőr Szövetség által
kibocsátott polgárőr igazolvány és ifjú polgárőr igazolvány a szervezethez való tartozás közhiteles
igazolására szolgáló okmány, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott,
jogszabályban meghatározott műszaki, technológiai és biztonsági előírásoknak. A polgárőr és az ifjú
polgárőr igazolvány formátumát a rendészetért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(2) A polgárőr egyesület a polgárőr igazolvány, illetve az ifjú polgárőr igazolvány kiadását a polgárőr
egyesületbe történő belépést követően, a területi szövetség közreműködésével az Országos Polgárőr
Szövetségtől kérelmezi a tagja számára. A kérelemhez mellékelni kell a tag által önkéntesen
rendelkezésre bocsátott személyazonosító adatokat, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatát,
továbbá a 10. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel megállapításhoz szükséges, a polgárőr
által a Polgári Törvénykönyv szerint tett jognyilatkozatot és a 10. § (3) bekezdés c) pontjában
meghatározott feltétel megállapításhoz szükséges hatósági erkölcsi bizonyítványt, illetve a 9/A § (1)
bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel megállapításához szükséges, az ifjú polgárőr által a
Polgári Törvénykönyv szerint, a törvényes képviselője hozzájárulásával tett jognyilatkozat.”
12
(2) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 11. §-a a
következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az Országos Polgárőr Szövetség a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr részére egy polgárőr
igazolványt, illetve egy ifjú polgárőr igazolványt állíthat ki. A polgárőr igazolvány, illetve az ifjú
polgárőr igazolvány kiállításának részletes szabályait az Országos Polgárőr Szövetség
kártyakibocsátási szabályzata határozza meg.
(3b) A (3a) bekezdésben foglaltak nem érintik a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr azon jogát, hogy több
polgárőr egyesületnek tagja legyen.”
„(6) Az Országos Polgárőr Szövetség a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül ellenőrizheti a 10. §
(3) bekezdés b) és c) pontjában, illetve a 9/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek
fennállását, amelynek elősegítése érdekében a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr - az Országos Polgárőr
Szövetség felszólítására - köteles új, 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, illetve igazolást
benyújtani.”
35. §
és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az Országos Polgárőr Szövetség a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr igazolványt 8 napon belül
visszavonja, ha
a) megállapítja, hogy kiadásának feltételei nem állnak fenn,
b) a polgárőrt, illetve az ifjú polgárőrt a polgárőri, illetve az ifjú polgárőri szolgálat jogellenes
ellátása miatt indult szabálysértési vagy büntetőeljárásban jogerősen elmarasztalták,
c) a polgárőr egyesület kezdeményezésére, ha a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr nem kíván a
továbbiakban polgárőri, illetve ifjú polgárőri szolgálatot folytatni, vagy
d) a polgárőr egyesület jelzésére, ha a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr egyesületi tagsága megszűnt.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben történő visszavonás tartama szabálysértés elkövetése
esetén 2 év, gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén 5 év, szándékos bűncselekmény elkövetése
esetén 10 év. A visszavonás kezdőnapja a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr jogsértő tevékenységét
megállapító határozat jogerőre emelkedésének napja. A visszavont igazolvány újbóli kiadásának
részletes szabályait az Országos Polgárőr Szövetség kártyakibocsátási szabályzata határozza meg.”
(2) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 12. § (4a)–
(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4a) A polgárőr szervezetnél nem lehet vezető tisztségviselő,

a) aki nem rendelkezik érvényes polgárőr igazolvánnyal,
b) aki büntetőeljárás hatálya alatt áll,
c) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elmarasztaltak,
d) akivel szemben a (4b) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,
e) akivel szemben az Országos Polgárőr Szövetség etikai szabályzatában meghatározott kizáró ok
áll fenn.
13
(4b) Az a büntetett előéletű személy, akivel szemben
a) gondatlan bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc
évig,
b) gondatlan bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés
beálltáig,
c) gondatlan bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a
mentesítés beálltától számított négy évig
nem lehet polgárőr szervezetnél vezető tisztségviselő.
(5) Az Országos Polgárőr Szövetség a honlapján közzéteszi az érvényes, a bevont és a visszavont

polgárőr igazolványok, illetve az ifjú polgárőr igazolványok egyedi azonosítóját.”
36. §
A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény a következő
22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. §
(1) A polgárőr, a polgárőr egyesület által a 3. § (2a) bekezdése alapján rögzített felvételeket
megismerheti.
(2) A polgárőr egyesület által rögzített felvétel

a) elkövetett bűncselekmény, szabályszegés vagy szabálysértés, továbbá rendkívüli haláleset miatt
indult eljárásban,
b) a terrorcselekmények vagy más bűncselekmények és közigazgatási szabályszegések
megelőzése, felderítése és megszakítása céljából,
c) a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági,
iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából,
d) a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából,
e) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében,
f) a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében
használható fel.
(3) A felvételt felhasználás hiányában a rögzítéstől számított 30 nap elteltével törölni kell.
(4) Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel érinti, a rögzítéstől számított 30 napon belül jogának
vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a felvételt a polgárőr egyesület ne semmisítse meg
vagy ne törölje.
(5) A rögzített felvételt a polgárőr egyesület a (2) bekezdésben meghatározott felhasználási célból az
eljárásra jogosult szerv, hatóság, illetve büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság,
az előkészítő eljárást folytató szerv megkeresésére vagy adatkérésére továbbítja. Ha a megkeresésre
attól számított 72 órán belül, hogy a megsemmisítés vagy törlés mellőzését a (4) bekezdés alapján
kérték, nem kerül sor és a (3) bekezdésben meghatározott határidő letelt, a felvételt törölni kell.
(6) A polgárőr egyesület a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési,
technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így
14
különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától
megóvja.”
37. §
A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 25. § (1) és
(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A polgárőr szolgálati és etikai szabályszegése esetén alkalmazható intézkedések:

a) írásbeli figyelmeztetés,
b) a 3. § (1) bekezdésében meghatározott alapfeladat ellátásától való – legfeljebb 1 évig terjedő –
eltiltás,
c) a polgárőri szolgálat ellátásától való – legfeljebb 1 évig terjedő – eltiltás,
d) az etikai szabályzatban meghatározott méltatlanság megállapítása esetén a polgárőri szolgálattól
való végleges eltiltás vagy
e) a polgárőr egyesületben való tagság megszüntetésére vonatkozó javaslattétel a polgárőr
egyesület részére.
(2) Az Országos Polgárőr Szövetség

a) etikai szabályait, az etikai szabályszegéseket és az etikai eljárás részletes szabályait az etikai
szabályzat,
b) szolgálati szabályait és a szolgálati szabályszegéseket a szolgálati szabályzat
rögzíti.”
38. §
A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény VI. Fejezet
címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„VI. Fejezet
AZ ÜGYÉSZSÉG ÉS A BÍRÓSÁG INTÉZKEDÉSEI”
39. §
A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény

a) 3. § (2) bekezdés c) pontjában a „fogyatékos személy” szövegrész helyébe a „rászoruló személy”
szöveg,
b) 5. § (8) bekezdésében az „az azonnali hatályú felmondástól” szövegrész helyébe az „a felmondás
dátumától” szöveg,
c) 6. § (1) bekezdésében az „erdőterület” szövegrész helyébe a „külterület” szöveg,
d) 6. § (3) bekezdésében az „ügyészt” szövegrész helyébe az „ügyészséget” szöveg,
e) 8. § (4a) bekezdésében a „Szövetség részére” szövegrész helyébe a „Szövetség elnöksége
részére” szöveg és a „Szövetség dönt” szövegrész helyébe a „Szövetség elnöksége dönt” szöveg,
f) 9. § (2) bekezdés b) pontjában a „szolgálati és etikai szabályzat” szövegrész helyébe a „szolgálati
szabályzat és etikai szabályzat” szöveg,
g) 9/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „szerinti személy” szövegrész helyébe a „szerinti” szöveg,
h) 9/A. § (2) bekezdés f) pontjában a „fogyatékos személy” szövegrész helyébe a „rászoruló
személy” szöveg,
i) 10. § (2) bekezdésében a „szolgálati és etikai szabályzat” szövegrész helyébe a „szolgálati
szabályzat és etikai szabályzat” szöveg,
j) 10. § (4) bekezdésében az „Erdőterületen” szövegrész helyébe a „Külterületen” szöveg,
15
k) 15. § (4) bekezdésében az „az erdő területén” szövegrész helyébe a „külterületen” szöveg
lép.
40. §
Hatályát veszti a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény
a) 9/A. § (2) bekezdés b) pontja,
b) 12. § (2a) bekezdése.
14. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
41. §
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 35/B. § (3) bekezdésében az „a 66. § (1)
bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe az „a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII.
törvény 26. § (1) bekezdés a) pontjában” szöveg lép.
42. §
Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

a) 32. § (1) bekezdés h) pontja,
b) 35/B. § (4) bekezdésében az „a 32. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő
személy.” szövegrész,
b) 65. §-a.
15. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási

rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
43. §
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló

2012. évi II. törvény 100. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében

is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó részére
a 89. § (1) bekezdés e) pontja szerinti módon elektronikus kapcsolattartás útján, ennek hiányában a
üzemben tartó címére kell postai úton a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni.”
44. §
(1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló

2012. évi II. törvény 103. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelem alapján a szabálysértési hatóságnak – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – meg
kell hallgatnia az eljárás alá vont személyt. A meghallgatásra az erre irányuló kérelem érkezésétől
számított öt napon belül idézést kell kibocsátani. Az eljárás alá vont személy a kérelmet a meghallgatás
megkezdéséig visszavonhatja, ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha nem terjesztett volna elő
kérelmet.”
(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló

2012. évi II. törvény 103. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:
16
„(4) A szabálysértési hatóság a 102. § (1) bekezdése szerinti döntésében tájékozathatja az eljárás alá
vont személyt, hogy a meghallgatás tartása iránti kérelmében vallomását írásban is megteheti. Az
eljárás alá vont személy írásbeli vallomása nem zárja ki, hogy utóbb a meghallgatása céljából a
szabálysértési hatóság idézze.
(5) Az írásbeli vallomástétel esetén az eljárás alá vont személy a vallomását

a) saját kezűleg leírja és aláírja,
b) minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával
látja el,
c) elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg, vagy
d) bíróval, közjegyzővel hitelesítteti.
(6) Ha az eljárás alá vont személy a (4) bekezdésben foglalt tájékoztatás alapján a meghallgatási
kérelmében írásban tesz vallomást, abból ki kell tűnnie, hogy a vallomást a hamis vád
következményeinek ismeretében tette. Erre az eljárás alá vont személyt a (4) bekezdés szerinti
tájékoztatásban figyelmeztetni kell.”
16. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és

azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása
45. §
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló

2013. évi LXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A körözött személyek nyilvántartásába a (2) bekezdés a) pont aa)–ai) alpontjában, a (2) bekezdés
b), d)–j), o), valamint p) pontjában meghatározott adatokat a körözést elrendelő rögzíti.”
46. §
(1) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló

2013. évi LXXXVIII. törvény 8. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A gépjárművekre elrendelt körözés esetén – a rejtett ellenőrzés és a célzott ellenőrzés céljából
elrendelt körözés adatainak kivételével – a 4. § (2) bekezdés a), c), f) és g) pontjában meghatározott
adat közérdekből nyilvános adat. A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság dönthet úgy, hogy
a gépjárművekre a büntetőeljárásban elrendelt körözés során a 4. § (2) bekezdés a), c), f) és g)
pontjában meghatározott adat bűnüldözési érdekből nem minősül közérdekből nyilvános adatnak.”
(2) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló

2013. évi LXXXVIII. törvény 8. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartásban szereplő adatok közül közérdekből nyilvános adatnak minősül)

„a) az eltűnt személy 3. § (2) bekezdés a) pont aa)–ad) és aj) alpontjában, b) pont bc) alpontjában,
j) pontjában,”
(meghatározott adat.)
47. §

2013. évi LXXXVIII. törvény 10. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
17
„(9) A büntetés-végrehajtási szerv az ideiglenes befogadási eljárás során adategyeztetés céljából, a
jogellenes fogvatartás lehetőségének kizárása érdekében jogosult az ideiglenes befogadási eljárás alatt
adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából.”
48. §

2013. évi LXXXVIII. törvény 20. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. Az eltűnt személyekre, illetve az ismeretlen személyazonosságú holttestekre,

holttestrészekre, a bírósági végrehajtásban a kötelezettre vagy a kiadni rendelt gyermekre,
továbbá gyermek tartása iránt indított perekben, a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben,
valamint a származási és a gondnoksági perekben az alperesre, az anyára, illetve a gyermekre
vonatkozó különös körözési eljárási szabályok, a mintavételi eljárás rendje az ujj- és
tenyérnyomat, valamint a DNS-profil nyilvántartásba vétele céljából”
49. §

2013. évi LXXXVIII. törvény 20. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A rendőrség – a bírósági végrehajtó felhívására és erre vonatkozó, a körözés elrendelését

tartalmazó intézkedésére – lefolytatja a körözési eljárást a bírósági végrehajtásban kötelezett vagy a
kiadni rendelt gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében.
(8) A rendőrség – a bíróság felhívására és erre vonatkozó, a tartózkodási hely megállapítását kérő
rendelkezésére – lefolytatja a körözési eljárást a gyermek tartása iránt indított perekben, a szülői
felügyelettel kapcsolatos perekben, valamint a származási és a gondnoksági perekben az alperes, az
anya, illetve a gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében.”
50. §

2013. évi LXXXVIII. törvény
a) 1. § d) pontjában a „holttest és dolog” szövegrész helyébe a „holttest, holttestrész és dolog”
szöveg,
b) 1. § e) pontjában a „holttestek, ismeretlen eredetű dolgok” szövegrész helyébe a „holttestek és
holttestrészek, ismeretlen eredetű dolgok” szöveg,
c) 3. § (5) bekezdésében a „j) pontjában valamint l) pontjában” szövegrész helyébe a „j)
pontjában, l) pontjában, valamint o) pontjában” szöveg,
d) 3/B. § (1) bekezdésében az „a)-l) pontjában szövegrész helyébe az „a)-j) és l) pontjában”
szöveg,
e) 3/C. § c) pontjában az „az eltűntnek nyilvánító határozat” szövegrész helyébe az „a körözés”
szöveg,
f) 20/B. § (1) bekezdés e) pontjában a „kiszabásáról, valamint” szövegrész helyébe a
„kiszabásáról.” szöveg,
g) 27. § (4) bekezdés a) pontjában a „32. §-a, 35/A. §-a” szövegrész helyébe a „32. §-a, 33. §-a,
35/A. §-a” szöveg
lép.
51. §
18
Hatályát veszti a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és
azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény
a) 2. § (2) bekezdés d) pontja,
b) 3. § (2) bekezdés k) pontja,
c) 3. § (6) bekezdése,
d) 4. § (5) bekezdés b) pontja,
e) 6. alcíme,
f) 8. § (3) bekezdés a) pontjában a „k) pont ka)-kc) alpontjában,” szövegrész,
g) 8. § (3) bekezdés c) pontja,
h) 20/B. § (1) bekezdés f) pontja,
i) 21. alcíme.
17. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról

szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
52. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló

2015. évi XLII. törvény 135. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési

idő ilyen esetben sem lehet négy óránál rövidebb, és – a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására
szervezett, az őr- és a készenléti jellegű szolgálati beosztásokat, a (2) bekezdésben, valamint a 135/A.
§-ban foglaltakat kivéve - tizenkét óránál hosszabb.”
53. §

2015. évi XLII. törvény 135/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 135. § (1) bekezdésétől eltérően tizenkét órát meghaladó, de tizenhat óránál nem hosszabb napi
szolgálatteljesítési idő határozható meg]
„a) a folyamatos szolgálatteljesítést igénylő, folyamatos beavatkozási vagy intézkedési feladatok
ellátására rendszeresített szolgálati beosztásokban,”
54. §

2015. évi XLII. törvény 285/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a rendvédelmi tisztjelöltet a 285/C. § (1) bekezdés szerinti
megtérítési kötelezettség nem terheli.”
55. §
(1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
2015. évi XLII. törvény 288/F. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

„f) hivatása gyakorlására érdemtelen.”
19
2015. évi XLII. törvény 288/F. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Érdemtelenségnek minősül, ha a rendvédelmi alkalmazott a munkahelyén kívül olyan magatartást

tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az őt foglalkoztató rendvédelmi szerv jó hírnevét vagy a
rendvédelmi szerv működésébe vetett bizalmat súlyosan rombolja.
(8) Az érdemtelenség jogcímén történő felmentés jogát a rendvédelmi szerv

a) az ennek alapjául szolgáló ok tudomásszerzésétől számított harminc napon belül, legfeljebb
azonban az annak bekövetkezését követő egy éven belül,
b) bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig
gyakorolhatja.
(9) Az érdemtelenség megállapítására vonatkozó döntés meghozatala előtt a rendvédelmi

alkalmazottnak lehetőséget kell adni a döntés alapjául szolgáló körülmények megismerésére és arra,
hogy az arról való tájékoztatástól számított tizenöt napon belül védekezését előadhassa, bizonyítékait
előterjeszthesse, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően az a rendvédelmi szervtől nem
várható el.
(10) Az érdemtelenség megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat a miniszter rendeletben állapítja

meg.”
56. §

2015. évi XLII. törvény 288/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a rendvédelmi alkalmazott felmentésére kerül sor, felmentési idő nélkül kell megszüntetni az
igazgatási jogviszonyát, ha a rendvédelmi alkalmazott
a) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének,
b) nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált, vagy
c) hivatása gyakorlására érdemtelen.”
57. §
2015. évi XLII. törvény 288/H. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a rendvédelmi alkalmazottra, ha]
„a) nyugdíjasnak minősül,”
2015. évi XLII. törvény 288/H. § (2) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a rendvédelmi alkalmazottra, ha]
„c) a 288/F. § (2) bekezdés c) pontja alapján alkalmatlanná vált, vagy
d) a 288/F. § (2) bekezdés f) pontja alapján érdemtelen.”
58. §

2015. évi XLII. törvény 288/I. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
20
(Végkielégítésre nem jogosult a rendvédelmi alkalmazott, ha)
„d) a felmentésére azért került sor, mert hivatása gyakorlására érdemtelen.”
59. §
2015. évi XLII. törvény 317/B. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A szolgálati viszonyban álló egészségügyi feladatot ellátó dolgozó)

„e) esetében az a) pont alapján figyelembe vett gyakorlati időhöz tartozó várakozási idő leteltét
követő hónap első napjától kell az Eszjtv. 1. melléklet szerinti, eggyel magasabb fizetési
fokozatot figyelembe venni az illetmény megállapítása során.”
2015. évi XLII. törvény 317/B. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyban álló egészségügyi feladatot ellátó dolgozó)

„d) esetében az a) pont alapján figyelembe vett gyakorlati időhöz tartozó várakozási idő leteltét
követő hónap első napjától kell az Eszjtv. 1. melléklet szerinti, eggyel magasabb fizetési fokozat
szerinti illetményt megállapítani.”
60. §

2015. évi XLII. törvény 317/C. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az egészségügyi feladatot ellátó szakdolgozó részére az (5) bekezdés szerinti miniszteri rendelet
által meghatározott gyakorlati idő következő fokozata szerinti, magasabb szakdolgozói pótlékot a
várakozási időt leteltét követő hónap első napjától kell megállapítani.”
61. §
2015. évi XLII. törvény 319/L. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A határvadász a szerződéses jogviszonya alapján alapilletményre, a (8) bekezdés szerinti pótlékra,
határvadász szolgálati pótlékra vagy kiemelt határvadász szolgálati pótlékra jogosult.”
2015. évi XLII. törvény 319/L. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kiemelt határvadász szolgálati pótlék jelentős igénybevétellel járó határvadász

feladatellátáshoz kapcsolódhat. A kiemelt határvadász szolgálati pótlékra jogosító szolgálati
körülményeket és a folyósítás rendjét az országos parancsnok közjogi szervezetszabályozó eszközben
határozza meg.
(1b) A határvadász szolgálati pótlék mértékét és folyósításának rendjét, valamint a kiemelt határvadász
szolgálati pótlék mértékét a rendészetért felelős miniszter rendeletben határozza meg.”
62. §
21
2015. évi XLII. törvény 342/A. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak tekintetében

rendeletben határozza meg)
„p) az érdemtelenség megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat.”
63. §

2015. évi XLII. törvény 342/E. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a szerződéses határvadászok tekintetében

rendeletben határozza meg)
„17. az illetmény és – a kiemelt határvadász szolgálati pótlék kivételével – a pótlékok
megállapításának és folyósításának rendjét, a határvadász szolgálati pótlék és a kiemelt
határvadász szolgálati pótlék mértékét,”
64. §

2015. évi XLII. törvény 12. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
65. §

2015. évi XLII. törvény
a) 148. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „nyolcvannégy naptári napon” szövegrész helyébe
a „nyolcvannégy, egyedülálló szülőnek százhatvannyolc naptári napon” szöveg,
b) 289/I. §-ában a „142. § (2) bekezdését” szövegrész helyébe a „142. § (2) bekezdés alap- és
pótszabadságra vonatkozó rendelkezését” szöveg,
c) 317/C. § (3) bekezdésében az „állapítja meg” szövegrész helyébe a „határozza meg” szöveg,
d) 343. § (3) bekezdésében a „2024. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2025. január 1-jén”
szöveg,
e) 343. § (4) bekezdésében a „2024. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2025. január 1-jén”
szöveg,
f) 350. § (4) bekezdésében a „2023. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2024. december 31-
ig” szöveg
lép.
66. §
Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati

jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 140. § (9) bekezdésében, valamint 289/L. § (13)
bekezdésében a „pihenőnapon,” szövegrész.
18. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása
67. §
Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. alcíme a következő 7/B. §-sal egészül
ki:
22
„7/B. §
Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a Magyar Diáksport Szövetség által, a részére az
Nkt. 44/B. § (5) bekezdése alapján átadott, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt adatait a tanulók
célzott egészségfejlesztése, a fiatalkori egészségügyi állapot és a későbbi betegségek közötti
kapcsolatok elemzése, az iskolaorvosi és védőnői szolgáltatások igénybevételének optimalizálása,
továbbá a betegségek minél korábban történő felismerésének céljából az Elektronikus Egészségügyi
Szolgáltatási Tér működtetője részére – az adatok Nkt. szerinti rendelkezésére állását követő 30 napon
belül – TAJ számhoz rendelt módon átadja. Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv -
kizárólag az adatátadás céljából és idejére - a tanuló mérési azonosítóját és TAJ számát egymásnak
megfelelteti, majd az átadását követő 30 napon belül az adatokat törli a nyilvántartásából.”
68. §
Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény a következő 9/C. §-sal egészül ki:
„9/C. §
Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a 7/B. § szerinti adatokat a 2024 előtti évekre
vonatkozóan 2024. január 31-ig adja át az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetője
részére.”
19. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi

készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosítása
69. §
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről

szóló 2020. évi LVIII. törvény 267. §-ában a „2023. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2024.
december 31-ig” szöveg lép.
20. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény módosítása
70. §
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 2. §-a a következő (6a) és (6b)
„(6a) A kölcsönös együttműködési kötelezettség és az általános magatartási követelmények

maradéktalan érvényesülése érdekében az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesített személy
köteles a munkáltatóját tájékoztatni arról, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott
gyanúját közölték. A kötelezett a munkáltatót erről a megalapozott gyanú közlését követő tizenöt napon
belül köteles írásban tájékoztatni, e határidő elmulasztása esetén a kötelezett igazolással élhet.
(6b) A (6a) bekezdés szerinti igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató
tudomást szerzett, kivéve, ha a kötelezett a tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud
eleget tenni, ez esetben az (6a) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell
számítani.”
71. §
23
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a
„(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, az 1/A. melléklet szerinti
a) I-II. fizetési osztályba sorolt egészségügyi dolgozó évi húsz munkanap,
b) III-V. fizetési osztályba sorolt egészségügyi dolgozó évi huszonegy munkanap alapszabadságra
és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idejének megfelelő Eütev. 2. melléklet
szerinti fizetési fokozatnak megfelelő számú munkanap pótszabadságra jogosult. Az 1. melléklet
szerinti 1. fizetési fokozatban az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt e címen
pótszabadság nem illeti meg.”
72. §
(1) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. §-a a következő (3a)
„(3a) Az egészségügyért felelős miniszter az Eütv. 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogkörében
eljárva, ellátásszervezési okból egyedi felmentést adhat a (3) bekezdés szerinti legmagasabb
illetményre vonatkozó rendelkezések alkalmazása alól, azzal, hogy illetmény így sem haladhatja meg
a nemzetgazdasági átlagbér tízszeresét..”
(2) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. § (6) bekezdése helyébe a
„(6) Az egészségügyi szakdolgozó az 1/A. melléklet szerinti illetményre, illetménypótlékra, valamint

alapilletményen felül járó munkáltatói döntésen alapuló juttatásra jogosult.”
„(8) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló,

a) (3) bekezdés szerinti egészségügyi dolgozó fizetési fokozatát az egészségügyi szolgálati
jogviszonyban töltött ideje alapján,
b) (6) bekezdés szerinti egészségügyi dolgozó besorolását a munkakör betöltéséhez szükséges
iskolai végzettsége, szakképzettsége, az általa ellátott szakmai tevékenysége, valamint a
Kormány rendeletében meghatározottak szerint
kell megállapítani.”
„(10) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló,

a) (3) bekezdés szerinti egészségügyi dolgozó a várakozási idő elteltét követő hónap első napjától
az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján az 1. melléklet szerint eggyel
magasabb fizetési fokozatba lép,
b) (6) bekezdés szerinti egészségügyi dolgozót a törvényben és a Kormány rendeletében
meghatározottak alapján kell besorolni.”
24
„(15) Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyának általa kezdeményezett megszüntetését követően
az érintett személy 12 hónapon belül újabb egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít, akkor az új
egészségügyi szolgálati jogviszonyban megállapított illetménye egy évig nem haladhatja meg a
korábbi jogviszony megszűnésekor irányadó illetményét. Ebben az esetben az 1. és 1/A. melléklet
szerint irányadó illetménytől eltérő összegű illetmény is megállapítható.”
73. §
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény a következő 20/B. §-sal egészül
ki:
„20/B. §
E törvénynek a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges

törvények módosításáról szóló 2023. évi ……..törvénnyel megállapított 8. § (6) bekezdését, 8. § (8)
bekezdés b) pontját, 8. § (10) bekezdés b) pontját, 8. § (15) bekezdését és 1/A. mellékletét első
alkalommal a 2024. március hónapra járó illetmények megállapításakor kell alkalmazni.”
74. §
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény a 2. melléklet szerinti 1/A.
melléklettel egészül ki.
75. §
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 20/A. § (2) bekezdésében az „ide
nem értve” szövegrész helyébe a „kivéve” szöveg lép.
21. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény
módosítása
76. §
A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 16. § (4)
„(4) Az 55. § 2025. január 1-jén lép hatályba.”
22. Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer

koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény
módosítása
77. §
Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának

erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény I. Fejezete a következő alcímmel
egészül ki:
„7/B. Tartozáselengedés az OMSZI Intézményfenntartó Nonprofit Kft. végelszámolásának

megkezdése érdekében
9/G. §
25
Az Országgyűlés elengedi a 01-09-921266 cégjegyzékszámú OMSZI Intézményfenntartó Nonprofit
Kft. végelszámolásának megkezdése érdekében a 2018-2021. években az XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 28. Gazdasági társaságok által ellátott
feladatok támogatása alcím terhére nyújtott támogatások visszatérítési kötelezettségéből adódó, a
központi költségvetéssel szemben fennálló, összesen 274 832 454 forint tőkeösszegű tartozást és annak
kamatait.”
23. Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II.
törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény módosítása
78. §
Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II.

törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény
a) 244. §-ában a „2024. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2025. január 1-jén” szöveg,
b) 248. § (6) bekezdésében a „2024. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2025. január 1-jén” szöveg
lép.
24. Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi
XXVII. törvény módosítása
79. §
Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII.
törvény 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Munkacsoport állami szerveket képviselő tagjai:

a) az igazságügyért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető,
b) az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető,
c) az állami beruházásokért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető,
d) az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető,
e) a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető,
f) a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által kijelölt
szakmai felsővezető,
g) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető,
h) az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója által kijelölt személy,
i) az országos rendőrfőkapitány által kijelölt személy,
j) a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója által kijelölt személy és
k) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke által kijelölt személy.”
80. §
Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII.
törvény
a) 54. § (1) bekezdés b) pontjában a „tíz” szövegrész helyébe a „tizenegy” szöveg,
b) 54. § (1) bekezdés c) pontjában a „tíz” szövegrész helyébe a „tizenegy” szöveg
lép.
25. Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L.
26
81. §
(1) A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény
232. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az 51. § (2) bekezdése 2024. január 1-jén lép hatályba.”
(2) A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény
232. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) A 188. §, a 195. §, a 200. § és a 203. § 2025. január 1-jén lép hatályba.”
26. Záró rendelkezések
82. §
(1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2023. december 30-án lép hatályba.
(2) A 20. §, a 13. alcím, a 15. alcím és a 16. alcím az e törvény kihirdetését követő 60. napon lép
hatályba.
(3) Az 1–9. alcím, a 22. §, a 11. alcím, a 14. alcím, az 52–64. §, a 65. § a)–c) pontja, a 66. §, a 18.
alcím, a 70–74. §, a 22. alcím, az 1. melléklet és a 2. melléklet 2024. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 16–18. § 2024. február 15-én lép hatályba.
83. §
E törvény 23. alcíme és 81. § (2) bekezdése

a) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok
és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU)
2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május
20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet és
b) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a
rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az
(EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019.
május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
27
1. melléklet a 2023. évi ... törvényhez
1. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló

2015. évi XLII. törvény 12. melléklet „A” munkaköri kategória táblázat B:2 mezője helyébe a
következő mező lép:
„
(B)
1 Felső határ (Ft))
(2) 550 000
”

2015. évi XLII. törvény 12. melléklet „B” munkaköri kategória táblázat 2. sora helyébe a következő
rendelkezés lép:
„
2. 350 000 620 000
”

2015. évi XLII. törvény 12. melléklet „C” munkaköri kategória táblázat 2-7. sora helyébe a következő
rendelkezés lép:
„
2. 1 0 3 garantált bérminimum 465 000
6. 5 24 34 300 000 580 000
7. 6 35 325 000 612 000
”

2015. évi XLII. törvény 12. melléklet „D” munkaköri kategória táblázat 2-7. sora helyébe a következő
rendelkezés lép:
„
4. 3 8 14 300 000 552 000
5. 4 15 23 325 000 584 000
6. 5 24 34 340 000 615 000
7. 6 35 370 000 668 000
”

2015. évi XLII. törvény 12. melléklet „E” munkaköri kategória táblázat 2.-7. sora helyébe a következő
rendelkezés lép:
„
28
3. 2 4 7 320 000 583 000
4. 3 8 14 350 000 620 000
5. 4 15 23 380 000 651 000
6. 5 24 34 410 000 688 000
7. 6 35 420 000 725 000
”

2015. évi XLII. törvény 12. melléklet Vezetői munkaköri osztály táblázat C:2 mezője helyébe a
„
(C)
1 A vezetői munkaköri kategória szerinti alapilletmény felső határa (Ft))
(2) 1 283 000
”

„
(C)
(3) 1 022 000
”

„
(C)
(4) 900 000
”
29
2. melléklet a 2023. évi ... törvényhez
„1/A. melléklet a 2020. évi C. törvényhez
Egészségügyi szakdolgozók, valamint egyes egészségügyben dolgozók bértáblája (Ft/hó, bruttó)
2024. március 1-től

A B C D E F G H I J
1 I. II. III. IV. V.
2 alap kiemelt alap kiemelt alap kiemelt alap kiemelt alap kiemelt
3 289 000 377 000 362 600 465 000 390 000 498 000 482 000 610 000 505 000 635 000
– – – – – – – - - -
510 000 575 000 610 000 700 000 684 000 770 000 930 000 1 100 1 142 1 400
000 000 000
30

5 Eabd 114

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

5 Eabd 114

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

2023. évi ...

a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények

1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.

2. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény „A rendőrségi adatkezelés és adatfeldolgozás

(1) A rendőrség az e fejezetben rögzített adatkezelési és adatfeldolgozási feladat- és hatáskörök

(2) A rendőrség az ügyviteli rendszerben kezelt adatok felhasználásával az ügyviteli, iratkezelési

3. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok

(A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosult)

4. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997.

5. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

6. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.

„(3) Az alkalmazott egészségügyi dolgozókat a munkakör ellátásához előírt iskolai végzettség,

„(3b) Az egészségügyi szakdolgozót és egyes egészségügyben dolgozót a Kormány rendeletében

(3d) A miniszter a (3c) bekezdés alapján megállapított létszámot a honlapján közzéteszi.”

„(5) A Kormány által rendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi

(1) E törvénynek a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges

(3) A Módtv.-nyel megállapított 11/A. § (3b) bekezdésében az egészségügyi szakdolgozók és egyes

(5) A (3) bekezdés szerinti egészségügyi szolgálati munkaszerződés-módosítással a foglalkoztatott

8. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

(Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem engedélyezhető:)

(A vállalkozás jogosulatlanul végzi tevékenységét, ha azt)

(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza:)

(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel

9. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi

„(3) A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja a szakmai kamarák választásainak

A Magyar Orvosi Kamara esetében e törvény

11. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a

(1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a

(2) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a

(3) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a

„(5a) Az (5) bekezdés alkalmazásában új indikáció alatt kizárólag az egészségbiztosításért felelős

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a

(1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a

(A gyógyászati segédeszköz forgalmazója a társadalombiztosítási támogatással történő kiszolgáltatás

„(6b) A közgyógyellátásra jogosultak részére közgyógyellátás jogcímen rendelt gyógyászati

(3) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a

„(8) Közgyógyellátás jogcímen támogatásba befogadott olyan gyógyszer rendelhető, melyet az

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a

Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint

„(1) A polgárőr egyesület alapfeladatként

[A polgárőr egyesület az (1) bekezdésben foglalt polgárőri tevékenységen túlmenően kiegészítő

„(2a) A polgárőr egyesület

(Az ifjú polgárőr – a polgárőr e törvényben meghatározott feladatai ellátását segítendő –

„(4a) A polgárőr szervezetnél nem lehet vezető tisztségviselő,

(5) Az Országos Polgárőr Szövetség a honlapján közzéteszi az érvényes, a bevont és a visszavont

(2) A polgárőr egyesület által rögzített felvétel

„(1) A polgárőr szolgálati és etikai szabályszegése esetén alkalmazható intézkedések:

(2) Az Országos Polgárőr Szövetség

A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény

14. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

15. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló

„(1) A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében

(1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló

(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló

(5) Az írásbeli vallomástétel esetén az eljárás alá vont személy a vallomását

16. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló