SZ Vettan-Biblia

iCytológia és szövettan
Tartalomjegyzék
A SEJTMEMBRÁN SZERKEZETE, RECEPTOROK ÉS

IONCSATORNÁK: ................................................. 9
SEJTMEMBRÁN: ...............................................................................................................................
9 MEMBRÁN
FEHÉRJÉK: ........................................................................................................................ 9
GLYCOCALIX: .................................................................................................................................
11
SEJTFELSZÍNI SPECIALIZÁCIÓK ÉS SEJTKAPCSOLÓ

STRUKTÚRÁK: ................................................... 11
MEMBRÁN DOMÉNEK: .....................................................................................................................

11 SEJTADHÉZIÓS
MOLEKULÁK: .............................................................................................................. 11 S EJT-
MÁTRIX ADHÉZIÓS MOLEKULÁK: .................................................................................................. 12
SEJTKAPCSOLÓ
STRUKTÚRÁK: ............................................................................................................ 12
MECHANIKAI KAPCSOLÓ
ELEMEK: ................................................................................................................. 12 D IFFÚZIÓS
GÁTAT KÉPZŐ KAPCSOLÓELEM: ......................................................................................................
13 NEXUS (GAP
JUNCTION): ............................................................................................................................. 13
AZ ENDOPLAZMÁS RETIKULUM ÉS A GOLGI

APPARÁTUS: ............................................................ 13
ENDOPLAZMÁS RETIKULUM: ..............................................................................................................

13 DURVA FELSZÍNŰ ENDOPLAZMÁS
RETIKULUM: ................................................................................................. 14 S IMA FELSZÍNŰ
ENDOPLAZMÁS RETIKULUM: ................................................................................................... 14
GOLGI-APPARÁTUS: ........................................................................................................................
14 FEHÉRJÉK SZÉTOSZTÁSA A TRANSZ -GOLGI-
HÁLÓZATBÓL: ................................................................................... 14
ENDOCITÓZIS ÉS EXOCITÓZIS. INTRACELLULÁRIS

TRANSZPORT: ................................................... 15
EXOCYTOSIS: .................................................................................................................................
15
ENDOCYTOSIS: ...............................................................................................................................
15
PHAGOCYTOSIS: ...............................................................................................................................
.......... 15
PINOCYTOSIS: ...................................................................................................................................
......... 16 VESICULARIS
TRANSZPORT: ............................................................................................................... 17
LIZOSZÓMÁK, PEROXISZÓMÁK, VEZIKULÁK, MULTIVEZIKULÁRIS TESTEK ÉS

CITOPLAZMA
ZÁRVÁNYOK: ..............................................................................................................................
17
LYSOSOMA: ..................................................................................................................................
17
PEROXISOMA: ...............................................................................................................................
18
VESICULA: ....................................................................................................................................
18
A MITOKONDRIUMOK SZERKEZETE ÉS
FUNKCIÓJA: ..................................................................... 18
Oldal 2 2011. 03. 08. Schulcz Domonkos

MITOCHONDRIUM: .........................................................................................................................
19
A CITOPLAZMA SZERKEZETE ÉS A
CITOSZKELETON: ...................................................................... 19
CITOPLAZMA: ................................................................................................................................
19 CITOSKELETON
(SEJTVÁZ): ................................................................................................................. 20
MIKROTUBULUSOK: ...........................................................................................................................
......... 20
MIKROFILAMENTUMOK: ......................................................................................................................
........ 20 INTERMEDIER-
FILAMENTUMOK: .................................................................................................................... 21
CENTRIOLUMOK, CSILLÓK ÉS
FLAGELLUMOK: .............................................................................. 21
CYTOCENTRUM,
CENTROSOMA: ......................................................................................................... 21
CENTRIOLUMOK:................................................................................................................................
........ 22
MTOC: .............................................................................................................................................
....... 22 KINOCILIUM, CILIUM
(CSILLÓ): ........................................................................................................... 22
FLEGELLUM: ..................................................................................................................................
23
A SEJTMAG SZERKEZETE ÉS
FUNKCIÓJA: ...................................................................................... 23
SEJTMAG
SZERKEZETE: ..................................................................................................................... 23
SEJTMAG
ALAKJA:....................................................................................................................................... 23
KROMATIN: .......................................................................................................................................
........ 23 SEJTMAGVACSAK
(NUCLEOLUS): ......................................................................................................... 24
SEJTMAGHÁRTYA: ...........................................................................................................................
24
SEJTCIKLUS, SEJTHALÁL ÉS
REGENERÁCIÓ:................................................................................... 25
SEJTCIKLUS: ...................................................................................................................................
25 SEJTCIKLUS BELSŐ
SZABÁLYOZÁSA: ................................................................................................................ 25
SEJTCIKLUS KÜLSŐ
SZABÁLYOZÁSA: ................................................................................................................ 25
SEJTHALÁL: ...................................................................................................................................
26
A MITOSIS STÁDIUMAI: ..............................................................................................................

26
1. PROFÁZIS: .............................................................................................................................. 27
2. PROMETAFÁZIS: ...................................................................................................................... 27
3. METAFÁZIS: ............................................................................................................................ 27
4. ANAFÁZIS:.............................................................................................................................. 27
5. TELOFÁZIS: ............................................................................................................................. 27
CYTOKINÉZIS: ................................................................................................................................
27
A MEIOSIS STÁDIUMAI: ..............................................................................................................

27

I. MEITOTICUS OSZTÓDÁS: ................................................................................................................
28
PROFÁZIS: ........................................................................................................................................
......... 28 METAFÁZIS, ANAFÁZIS,
TELOFÁZIS: ................................................................................................................ 28
II:MITOTIKUS OSZTÓDÁS:..................................................................................................................
29
A SEJTEK ÉS SZÖVETEK ELŐKÉSZÍTÉSE FÉNY- ÉS ELEKTRONMIKROSZKÓPOS

VIZSGÁLATRA. METSZÉSI ÉS FESTÉSI
MÓDSZEREK: ............................................................................................................. 31
SEJTEK ÉS SZÖVETEK ELŐKÉSZÍTÉSE FÉNYMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATRA

......................................................... 31
FIXÁLÁS: ...........................................................................................................................................
........ 31 VÍZTELENÍTÉS, BEÁGYAZÁS,
METSZÉS: ............................................................................................................ 32 F ESTÉS,
LEFEDÉS: .......................................................................................................................................
32 SZÖVETTANI FESTÉSI
ELJÁRÁSOK: .................................................................................................................. 32
FAGYASZTOTT
METSZÉS: .............................................................................................................................. 32
ELEKTRONMIKROSZKÓPOS
ELŐKÉSZÍTÉS: ............................................................................................... 33 EGYÉB
ELEKTRONMIKROSZKÓPOS
MÓDSZEREK: ............................................................................................... 33
HISZTOKÉMIA: ...............................................................................................................................
33
ENZIMHISZTOKÉMIA: .......................................................................................................................
33
IMMUNHISZTOKÉMIA: .....................................................................................................................
33 IN SITU
HYBRIDIZÁCIÓ: ..................................................................................................................... 34
AUTORADIOGRÁFIA: ........................................................................................................................
34
1. HÁMSZÖVET: ..........................................................................................................................
34
EGYRÉTEGŰ LAPHÁM: ......................................................................................................................

35 EGYRÉTEGŰ
KÖBHÁM: ..................................................................................................................... 36
EGYRÉTEGŰ HENGERHÁM: ................................................................................................................
36 TÖBBMAGSOROS
HENGERHÁM: ......................................................................................................... 37 T ÖBBRÉTEGŰ
EL NEM SZARUSODÓ LAPHÁM:.......................................................................................... 38
TÖBBRÉTEGŰ ELSZARUSODÓ
LAPHÁM: ................................................................................................. 38 T ÖBBRÉTEGŰ
KÖBHÁM: ................................................................................................................... 39
UROTHELIUM (ÁTMENETI HÁM): ........................................................................................................
39 TÖBBRÉTEGŰ
HENGERHÁM: .............................................................................................................. 40
MIRIGYHÁM: ..............................................................................................................................
40
EXOEPITHELIALIS
MIRIGYEK: .............................................................................................................. 42 É RZÉKHÁM
(NEUROEPITHELIUM): ....................................................................................................... 42
PIGMENTHÁM: ..............................................................................................................................
43
2. KÖTŐ- ÉS
TÁMASZTÓSZÖVETEK: ............................................................................................. 43
KÖTŐSZÖVETI
SEJTEK: ...................................................................................................................... 43
FIBROCYTA: ......................................................................................................................................
......... 43

RETICULUMSEJT
(RETICULOCYTA): ................................................................................................................. 44
MELANOCYTA
(PIGMENTSEJT): ..................................................................................................................... 44
MESENCHYMALIS
SEJTEK: ............................................................................................................................ 44
APIPOCYTA, ZSÍRSEJT,
ZSÍRSZÖVETEK: ............................................................................................................ 44 MOBILIS
(SZABAD) KÖTŐSZÖVETI SEJTEK: ............................................................................................. 46
MACROPHAG
(HISTOCYTA): ......................................................................................................................... 46
HÍZÓSEJT: ........................................................................................................................................
......... 46
LYMPHOCYTA: ...................................................................................................................................
........ 46
PLAZMASEJTEK: ................................................................................................................................
......... 46
GRANULOCYTÁK: ..............................................................................................................................
......... 47 EXTRACELLULARIS MATRIX
(ECM): ..................................................................................................... 47 KÖTŐSZÖVETI
ROSTOK: ............................................................................................................................... 47
AMORF
ALAPÁLLOMÁNY: .............................................................................................................................
49 ADHÉZIÓS
MOLEKULÁK: .............................................................................................................................. 49
MEMBRANA
BASALIS: ................................................................................................................................. 50
KÖTŐSZÖVETEK
TÍPUSAI: ............................................................................................................ 50
EMBRYONALIS
KÖTŐSZÖVET: ............................................................................................................. 50 É RETT
KÖTŐSZÖVET:........................................................................................................................ 51
PORCSZÖVET: .............................................................................................................................
53
HYALIN PORC: ................................................................................................................................
53 RUGALMAS
PORC: .......................................................................................................................... 55 R OSTOS
PORC: ............................................................................................................................... 55
CSONTSZÖVET: ...........................................................................................................................
57
CSONTSZÖVETI
SEJTEK:..................................................................................................................... 57 C SONTOK
FELÉPÍTÉSE: ...................................................................................................................... 58
CSONTOSODÁSI FORMÁK: .................................................................................................................
60
3. IZOMSZÖVET: .........................................................................................................................
62
HARÁNTCSÍKOLT IZOMSZÖVET: .....................................................................................................

62 SZÍVIZOMSZÖVET: ........................................................................................................................
66 SIMAIZOMSZÖVET: .......................................................................................................................
67
4. IDEGSZÖVET: ....................................................................................................................... 68
IDEGSEJT (NEURON): ....................................................................................................................

68
GLIASEJTEK: ..................................................................................................................................
73

5. AZ EREK
SZÖVETTANA: ............................................................................................................ 76
AZ EREK ÁLTALÁNOS
FELÉPÍTÉSE: ........................................................................................................ 76 A RTERIAK
TÍPUSAI: .......................................................................................................................... 77 1.
ELSTICUS TÍPUSÚ
ARTERIÁK: ..................................................................................................................... 77 2. I ZMOS
TÍPUSÚ ARTERIAK: .........................................................................................................................
78 3.
KAPILLARISOK: ..................................................................................................................................
..... 79
VÉNÁK: ........................................................................................................................................
80
6. A LÉGZŐRENDSZER
SZÖVETTANA: ........................................................................................... 82
1. AZ ORRÜREG
SZÖVETTANA: ........................................................................................................... 82 2.
GÉGE: ...................................................................................................................................... 83
3. TRACHEA: .................................................................................................................................
85 4.
BRONCHUSOK: ........................................................................................................................... 86
5. BRONCHIOLUSOK: .......................................................................................................................
86 6.
ALVEOLUSOK: ............................................................................................................................ 87
7. AZ EMÉSZTŐ RENDSZER
SZÖVETTANA: .................................................................................... 90
1. A TÁPCSATORNA FALÁNAK ÁLTALÁNOS

FELÉPÍTÉSE: .......................................................................... 90 2. A SZÁJÜREG
SZÖVETTANA: ......................................................................................................... 91 3.
FOGAK: ................................................................................................................................. 94 4.
NYÁLMIRIGYEK (GLANDULAE SALIVARIAE): .....................................................................................
96 5. OESOPHAGUS: ........................................................................................................................
97 6. VENTRICULUS /
GASTER: ............................................................................................................ 98 7. I NTESTINUM
TUNUE: ................................................................................................................ 102 7A
DUODENUM: ...................................................................................................................................
103 7B JEJUNUM:
........................................................................................................................................ 103 7C
ILEUM: ............................................................................................................................................
104 8. INTESTINUM CRASSUM
(COLON): ................................................................................................ 104 9.
PANCREAS: ............................................................................................................................ 108
10. HEPAR: ............................................................................................................................... 109
11. VESICA FALLEA / CHOLECYSTA: ..................................................................................................
111
8. A VIZELETKIVÁLASZTÓ ÉS –ELVEZETŐ RENDSZER
SZÖVETTANA ............................................... 112
A VESE SZÖVETTANA:......................................................................................................................
112 VESEMEDENCE,
VESEKELYHEK: .......................................................................................................... 118
URETER: ......................................................................................................................................
118 VESICA
URINARIA: ......................................................................................................................... 119
URETHRA: ...................................................................................................................................
120 A FÉRFI NEMI
SZERVEK: ................................................................................................................... 121
SPERMATOGENESIS: .......................................................................................................................
123

A NŐI NEMI SZERVEK
SZÖVETTANA: .................................................................................................... 131 A
MENSTRUÁCIÓS CIKLUS: ...............................................................................................................
137
9. VÉRSZÖVET ÉS
VÉRKÉPZÉS ..................................................................................................... 139
VÉR: ...........................................................................................................................................
139
ERYTROCYTA: ...............................................................................................................................
139
THROMBOCYTA: ............................................................................................................................
139
LEUKOCYTA: .................................................................................................................................
140
HEMATOPOESIS: .......................................................................................................................
144
VÖRÖS CSONTVELŐ: .......................................................................................................................

144
10. NYIROKRENDSZER: ...............................................................................................................
149
NYIROKSZÖVET: ............................................................................................................................
149
THYMUS: .....................................................................................................................................
151
LÉP: ...........................................................................................................................................
153
NYIROKCSOMÓ: ............................................................................................................................
156 MANDULÁK
(TONSILLA): ................................................................................................................. 157
11. KÖZPONTI
IDEGRENDSZER ................................................................................................... 159
GERINCVELŐ:................................................................................................................................
159 GANGLION
SENSORIUM: .................................................................................................................. 161
VEGETATÍV GANGLION: ...................................................................................................................
162 PERIFÉRIÁS
IDEG: ........................................................................................................................... 162
RECEPTOROK: ...............................................................................................................................
165
EFFEKTOROK: ...............................................................................................................................
167 CORTEX
CEREBELLI: ........................................................................................................................ 167
CORTEX CEREBRI: ...........................................................................................................................
169 ASTROCYTA
.................................................................................................................................. 171
1.
Cytomorfológia
A sejtmembrán szerkezete, receptorok és

ioncsatornák:
Sejtmembrán:
• elhatárolja a sejtet a környezetétől és kapcsolatot teremt környezetével
• elektronmikroszkópos képe: trilaminális (azaz 3 különböző rétegre különíthető
el)
• vastagsága: 8-10nm
• unit membrane: a sejtorganellumok hártyája is trilaminális szerkezetet mutat
• alapszerkezete: lipidekből álló kettős réteg, melyek hidrofób részeikkel egymás felé
fordulnak
• felépítő lipidek: foszfatidok (foszfatidil-kolin, foszfatidil-szerin stb.)
• további memebránalkotók: o
glikoproteidek o szfingolipidek
o koleszterin
• lateralis elmozdulás a membránon belül: a zsírsav molekulák testhőmérsékleten
igen mozgékonyak, a membránon belül lateralis mozgádt végeznek, ez plasticidást
ad a membránnak
• a membránok vizes közegben mindig meggörbülnek természetükből adódóan és
szabad végeiknél összezárnak, így nincsenek szabad memebrándarabok a sejtekben
• diffuziós gát: a lipidek szoros illeszkedésének következtében sok molekula számára
gátat képez a membrán,
• a diffúziós gáton csak lipioldékony anyagok és igen kis molekulák képesek átdiffundálni
(víz, gázok stb.)
Membrán fehérjék:
Integráns membránfehérjék:
• nagyrészük mélyen a membránba beleér, némelyek teljesen át érik

• a membránon áthaladó részeik hidrofóbok
Integráns membránfehérjék típusai:
Karrierek, pumpák:
• transzporterek: anyagok átjutatása az egyik oldalról a másikra, a
koncentráció grádiens mentén
• a szállítandó anyagot megkötik, majd konformációt váltva a másik oldalra jutatják
azt
• pl.: glükóz transporter
• membránpumpák: a koncentráció grádiens ellenében történő
anyagszállítás
• energia igényes folyamat
• képesek hidrofób molekulákat is átszállítani
• aktív pumpafunkció energiaforrásai: ATP, a korábbi pumpa tevékenység
miatt kialakult egyenlőtlen ioneloszlás (potenciális energia)

• pl.: Na-K pumpa
Csatornák:
• fehérjék vagy fehérje komplexek, melyek belsejében hidrofil csatorna

van
• a koncentráció grádiensnek megfelelően enged át bizonyos
anyagokat
• némelyek állandóan nyitottak, másoknak a konformációja szabja meg
nyitottságát
Ioncsatornák:
• ligandfüggő ioncsatornák: a szabályozó anyag pl.:

neurotranszmitter
• nukleotidfüggő ioncsatornak: ciklikus nukleotidok tartják nyitva a csatornát
• feszültségfüggő ioncsatornák: a környezet feszültségi viszonyai határozzák
meg nyitottságát
• mechanikusan szabályozott ioncsatornák: a membrán meghúzódásának
hatsára nyílnak ki pl.: hallószervrendszerben a szőrsejtek
Receptorok:
• a membránreceptorok bizonyos specifikus jelekre konformációt váltanak

ás aktiválódnak
• a membrán másik oldalán egy sok tagból álló jelátviteli láncolat indul
meg
• a környezetből érkező jelek többsége kémia (hormonok, neurotranszmitterek,
antigén, íz-, szagmolekula stb.) kisebb részük fizikai: fényinger, mechanikai)
• közreműködhetnek kölünböző anyagok endocytosisaban is (receptor
medialt endocytosis)
Sejtadhéziós
molekulák:
• a sejtfelszín egyediségét kialakító molekulák

• sejtkapcsoló struktúrák: a sejtek között, vagy a sejt és az ECM
között
• integrinek: kapcsolatot képeznek a ECM molekulái és a sejtváz
között
Perifériás membránfehérjék:
• lazán kapcsolónak a membrán külső vagy belső

oldalához
• legtöbbször integráns membránfehérjékkel létesítenek kapcsolatot
• gyakran játszanak szerepet a sejtváz egyes elemeinek a membrán
cytoplazmatikus felszínéhez való kihorgonyzásban

Glycocalix:
• az extracelluláris tér felé néző felszínen
• a membrán felszínén lévő szénhidrát tartalmú rész összefoglaló
neve
• másik neve: sejtburok
• legtöbbször a szénhidrátok membránfehérjékhez kapcsolódnak (membrán-
glikoproteinek)
• proteoglikánok: olyan integráns fehérjék, melyek glükózaminoglikánokat
tartalmaznak
• szerepe: egyenlőre nem tisztázott, de valószínűleg védelmi célt
szolgál
• részt vesz bizonyos sejtek antigén sajátságainak
kialakításában
Sejtfelszíni specializációk és sejtkapcsoló

struktúrák:
Membrán domének:
• a sejtmembrán fehérjéi lateralis mozgást végeznek, azonban eloszlásuk
egyenletes
• az egyenletes eloszlás alól kivételt képeznek azok a területek, ahol a sejtek egymással
vagy az ECM-al kapcsolódnak itt alakulnak ki a membrándomének
• előfordulásuk: a sejtkapcsoló struktúráknál, az idegi synapsisokban és hámsejtek
apicalis membránja esetében
Sejtadhéziós molekulák:
• homotípiás kapcsolat: olyan kapcsolat amikor a két sejt azonos típusú molekula
segítségével kapcsolódik egymáshoz
• heterotípiás kapcsolat: a kapcsolódó membránfehérjék különböző
szerkezetűek
Kadherinek:
• kalciumfüggő sejtadhéziós molekulák

• a membránon egyszer áthaladó fehérjének, a membránon kívül több kalcium
függő kötőhelye is van
Immunglobulin szupercsaládba tartozó sejtadhéziós

molekulák:
• nem függnek kalciumtól

• az immunglobulinokhoz hasonló doméneket tartalmaznak
• aránylag gyenge homotípiás kapcsolatokat létesítenek
• pl.: N-CAM
Szelektinek:
• a membránon többször áthaladó polipeptidlánccal rendelkeznek

• a nem membránban lévő része is jellegzetes ismétlődő hurkokat
tartlamaz
• kalcium függő

• heterotípiás kapcsolatot létesít egy másik sejt membrán-glikoproteinjének
szénhidrátjával
Integrinek:
• részt veszenk a sejtadhézióban és a sejteknek az ECM-hez való

kapcsolásában is
Sejt-mátrix adhéziós molekulák:

• egyik felükkel az ECM egyes komponenseihez képes
csatlakozni
• másik részükkel pedig az integráns membránfehérjékhez
Mátrixkötő fehérjék:
• Fibronektin: két alapegységből áll, melyeket két diszulfidhíd kapcsol

össze.
• Laminin: három keresztalakot képző polipeptidből áll, melyen kötőhely van 4. típusú
kollagén és heparánszulfát számára is. A lamina basalis egyik alkotó része.
Mátrixkötő fehérjék receptorai:
• a sejt-mátrix kötő fehérjék a sejtmembránhoz receptorok segítségével

kapcsolódnak
• a receptorok az integrinek
• integrin szerkezete: kétféle a membránon áthaladó polipeptidláncból tevődik
össze
• jelentősége: a sejteknek az ECM-hez való kötődése
• kapcsolatot alakítanak ki az ECM elemei és a sejtváz elemei
között
• jelátviteli folyamatok részét képezik
Sejtkapcsoló struktúrák:
Mechanikai kapcsoló elemek: A sejtkapcsoló

struktúrákat kialakító molekulák:
• adhéziós molekulák: integráns fehérjék melyek a sejtet a szomszédos sejt

membránjához vagy az ECM-hez kötik
• adapter fehérjék: az adhéziós molekulák cytoplazmatikus felszínéhez kapcsolódnak és
kapcsolatot létesítenek a sejtvázzal, ezek tömege sokszor tömött lemezt képez,
plakkotkat
• sejtvázelemek: aktin-filamentumok vagy intermedier-filamentumok
Zonula adherens:
• a sejtek felszínén övszerűen fut körbe

• a cytoplazmatikus oldalon aktin-filamentumok kapcsolódnak hozzá
• a két sejtmembránt az E-kadherin molekulák kapcsolják
össze
• alakja lehet sávszerű pl.: szívizom
• lehet foltszerű pl.: idegi synapsisoknál
Desmosoma (macula
adherens):
• foltszerű néhány μm-es kapcsolat

• az intracelluláris tér ezeken a helyeken kicsit kitágult (20-40μm)
• intermedier-filamentumok kapcsolódnak a cytoplazma felől
• a két membrán közötti kapcsolatot a kadherin alakítja ki (desmoglein)
• a cytoplazma felöli oldalakon jellegzetes plakkok vannak
• nagyon erős mechanikai kapcsolatot alakít ki a sejtek között
Focalis kontaktus:
• a sejtet az ECM-hez rögzíti

• az adhézióért felelős membránfehérjék az integrinek
Féldesmosoma (hemidesmosoma):
• hámokat horganyoz le, melyek mechanikai igénybevételnek vannak

kitéve
• a cytoplazmatikus oldalon plakk van, ide kötődnek az intermedier-filamentumok
• a membránban integrin molekulák vannak, melyek az 5. típusú laminin
közvetítésével kapcsolódnak a lamina basalis VII-es kollagénjéhez
Diffúziós gátat képző kapcsolóelem:

Zonula occludens (tight junction):
• hámsejtekre jellemző kapcsoló struktúra

• a sejtek felső részén övszerűen körbefut
• az intracelluláris teret teljesen minimálisra csökkenti
• a kialakításában az okkludin, a klaudin és a JAM nevű fehérjék játszanak
szerepet
• szinte tökéletesen elzárja az intracelluláris rést
Nexus (gap junction):

• néhány tized μm átmérőjű foltszerű kapcsolat
• kialakításában résztvevő fehérjék a konixinek
• 6 konexin alegység alakít ki egy konexont
• a két membrán konexonja összekapcsolódik és csatornát alakít ki a két sejt
közt
• jelentősége a rendkívül gyors ingerület átvitelben van
• a sejtek tápanyaggal való ellátásában is fontos szerepe
van
Az endoplazmás retikulum és a Golgi
apparátus:
Endoplazmás retikulum:
• membránnal elhatárolt egymással kommunikáló zsákokból és tubularis elemekből
álló ciszterna rendszer
• funkcionalisan és morfológiailag is két típusa van (dER,
sER)

Durva felszínű endoplazmás retikulum:
• fejlettlen formában: hálózatot alkotó csövekből és ellapult zsákokból áll, melynek
felszínéhez riboszómák tapadnak
• kifejlett formában egymással párhuzamosan rendeződő ciszternák
• elsődleges funkciója a vektorialis transzláció
• a lysosomalis, a szekréciós és a transzmembrán fehérjék képzése a
feladata
• a lysosomalis és szekréciós fehérjék esetében a fehérjék bejutnak az ER
ciszternáiba
• az integráns membránfehérjék azonban megakadnak az ER
membránjában
• az memebránon való átjutás a fehérjék naszcens (feltekerettlen) állapotban
történik
• a lumenbe került fehétjék felcsavarodnak és egyéb módosításokon esnek
át
Sima felszínű endoplazmás retikulum:

• nincsenek jelen a ER membránjához kötött riboszómák
• elágazó és egymással anasztomizáló csövekből áll
• sokszor kapcsolatban áll az dER-el
• a mennyisége a sejtben a sejt funkciójától függ
• feldatai:
o lipidszintézis o
szteroidhormon-szintézis o
méregtelenítés o
glukóztermelés o Ca tárolása
o retinal-reizomeráció
Golgi-apparátus:
• a sejtmag és a ER közelében helyezkedik el
• felépítő egységei a golgi-ciszternák, membránnal határolt lapos zsákszerű
képletek
• 3-7 ciszterna alkot egy golgi-komplexet
• jellegzetesen poláris képlet
• cisz-ciszterna: az ER retikulum felől érkező vezikulákat
fogadja
• a komplex ellenkező oldala a transz-ciszterna, ahonnan a golgi-vezikulák szétosztása
történik
• közöttük a medialis ciszternák találhatóak
• az ER-ból érkező fehérjék a golgi-ban poszttranszlációs módosításokon esnek át
(glikolizálás, szulfatálás, peptidszakaszok lehasítása stb.)
• a fehérjék a cisz oldal felől a transz oldal felé vándorolnak
• a szállítást a ciszternák között ide-oda ingázó vezikulák
végzik
Fehérjék szétosztása a transz-golgi-hálózatból:

• szekréciós fehérjék: a komplex utolsó ciszternájának memebránjába csomagoltan
van a sejtből exocytosissal távozik
• integráns membránfehérjék: a lefűződő vezikulák a membránjukban tartalmazzák
a fehérjéket, a membrán fúzionál a sejtmembránnal
• lysosomalis fehérjék: a fehérjék a cisz-ciszternákban mannóz-6-foszfáttal jelölődnek meg,
így azok nem kerülnek az ECM-be
Endocitózis és exocitózis. Intracelluláris transzport:

Exocytosis:
• az exportra termelt anyagok kijutási mechanizmusa
• a vacuolum hozzátapad a membrán belső felszínéhez, majd membrán átrendeződés jön
létre
• a vacuolum és az ECM közlekedik egymással, így a tartalma
kiürül
Konstitutív exocytosis:
• szabálytalan, folytonos exocytosis

• olyan sejtekre jellemző, melyek a szervezet számára állandóan szükséges
anyagokat termelnek pl.: szérumfehérjék, ECM fehérjék stb.
Szabályozott exocytosis:
• a szekréciós vacuolumok a sejtmembrán közelében

gyülekeznek
• többnyire egy külső jel hatására ürülnek ki
• pl.: a bél sejtjeinek egyes anyagai, hízósejtek termékei
Kismolekulájú anyagok
exocytosisa:
• biológiailag aktív anyagok felszabadulása

• többnyire a hatóanyagok fehérje természetű hordozóhoz kötődnek és az
exocytosis alkalmával ledisszociálnak róla
• pl.: a hizósejtekból a hisztamin
Neurotranszmitterek felszabadulása:
• a membrán mentén érkező ingerület hatására szabadulnak fel a preesynapticus

membrán alatt gyülekező vesiculák
• a vesiculákban tárolt neurotranszmitterek a szinaptikus résbe kerülnek
Összetett (szekvencialis)
exocytosis:
• váladáktermelő sejtekben jellemző (pl.:nyálmirigy, pancreas exocrin mirigyei

stb.)
• a kiürülő vacuolumok egymásba nyílnak bele
• a delőlük felszabaduló váladék szabadon diffundál a sejtközötti
térségbe
Endocytosis:
• a sejtnek a környezetéből történő anyagfelvételének egyik lehetséges
módja
• a sejthártya a cytoplazma felé gödörszrűen begörbül majd hólyag formában
lefűződik
• a bekebelezett anyagokat a citoplazmától membrán határolja el
Phagocytosis:
• aránylag nagy (>0.1-0.2μm) részecskék felvétele pl.: sejttörmelék, baktériumok,
elöregedett vvt. vagy elhalt sejtek
• lépései: a bekebelezendó részecske megkötése a sejtfelszínen (passzív
folyamat)
• a részecske bekebelezése révén jön létre a
phagasoma

• heterophag vacuolum a sejt idegen anyagot kebelez be
• autophag vacuolum: a sejt saját anyagát, sejtorganellumát veszi körül
membránnal
Pinocytosis:
• oldott anyagok, vagy 0.1 μm mérettartomány alatti anyagok
bekebelezése
Folyadékfázisú pinocytosis:
• a felvett anyagoka vesicula lumenjében szabadon a folyadékban

vannak
• a felvétel mértéke arányos az ECM-ben lévő koncentrációjával
Adszorptív pinocytosis:
• a felvett részecskék a membránhoz kötötten vannak jelen

• előnye, hogy alacsony ECM koncentráció mellett is képes a sejt felvenni az ilyen
anyagokat o Nem specifikus: a sejtfelszín egyes molekuláris struktúrái idegen anyagokat
tudnak
megkötni a felszínükön o Specifikus (receptorfüggő): bizonyos molekulák vagy részecskék
szelektív felvételére
szolgálnak pl.: fehérjetermészetű hormonok
Vesiculák lefűződése:
• a pinocytosis során lefűződő vesiculák nagytöbbségének külsején clathrin burok

van
• a lefűződést követően rövidesen elvesztik burkukat
Endosoma:
• a pinocytosis során lefűződő vesiculák nagyaobb képletekké olvadnak össze

(korai endoszóma)
Endosomák útvonalai:
• lysosomák: a korai endosomák késői endosomákká (az endosomán belül kisebb

veziculák vannak) alakulnak, majd a lysosomákkal fúzionálnak
• sejtmembrán felé: a sejtmembránnal fúzionál így a receptorokat újra felhasználhatóvá
teszi
• a golgi-komplex cisz részéhez megy, ahol kapcsolatot létesít
azzal
Transcytosis:
• mivel a hámsejtek zonula occludenssel szorosan egymáshoz vannak
kapcsolva az anyagszállítás csak transcytosis útján történhet
• az egyik oldalon pinocytosis a másikon exocytosis történik
• a pinocytosis által felvett ligand nem válik le a receptorról és az endoszóma nem
fúzionál lysosomával
• az endoszóma a sejt ellentétes oldalára vándorol és ott kiürül, ahol a receptorok elengedik
a ligandot
• pl.: immunglobulinok (plancenta)

Vesicularis transzport: A sejt kompartimentumai között
létrejövő intracelluláris transzport.
1. Exocytotikus útvonal:
• a sejtből kifelé vezető útvonal
• a dER-ből indul és a golgi-komplexen vezet keresztül a sejtmembrán
irányába
• ilyen módon jutnak ki: a szekréciós fehérjék, glikoproteinek, proteoglikánok
• a sejtmembrán alkotóinak pótlása (fehérjék és lipidek is)
• a golgi-transz részéről leváló vesiculák, melyek lysosomalis enzimeket
tartalmaznak 2. Endocytotikus útvonal:
• a sejt belseje felé irányuló út
• endocitosissal kezdődik (phagosoma, pinocytotikus vesicula)
• a phagosomák útja egyenesen a lysosomákhoz vezet
• a pinocitoticus vesiculumoké pedig az endoszómákon keresztül
vezet
• a receptormediált pinocytosis során van egy visszfelé irányuló
receptor újrahasznosító útvonal is
Lizoszómák, peroxiszómák, vezikulák,

multivezikuláris testek és citoplazma zárványok:
Lysosoma:
• a phagocytosis által felvett részecskék lebontására szolgáló enzimek a lysosomális
enzimek
• a lysosomális enzimek a lysosomákban tárolódnak
• kb. 0.5-5 μm nagyságú membránnal körülvett vacuolumok
• nem nyílnak ki a sejt felszínére
• alakjuk elsősorban gömbölyű, de lehet elnyúl is
• a lysosomális enzimek savanyú (savas) pH-n működő hidrolitikus enzimek, melyek
képesek a sejt miden kémiai komponensét lebontani
• működésükhöz kb. 5-5.5 pH kell
• a megfelelő pH-értéket a lysosoma membránjában lévő proton-pumpa
biztosítja
Primer lysosoma:
• csak az emésztő enzimeket tartalmazza
• összeolvad a phagosomával, így jön létre a secunder lysosoma
(phagolysosoma)
• a lebontott anyagok közűl a hasznosíthatók kikerülnek a
cytoplazmába
Rezidualis test:
• olyan secunder lysosoma mely összezsugorodott és sötét a sejt számára

lebonthatatlan anyagokat tartalmaz
• hosszú időn keresztül megmaradnak

• pl.: a szívizomban és a neuronokban a lipofuszcin (sárgásbarna színű
granulumok)
Peroxisoma:
• membránnal körülhatárolt kisméretű (0,1-1μm) sejtorganellum
• belsejében közepes sűrűségű finoman grnuláris anyag található
• beltartalam peroxisomalis enzimek keveréke
• peroxidáz: hidrogént von el a különböző szerves vegyületektől (oxigén
jelenlétében)
• így hidrogén peroxid keletkezik, ami súlyos méreg
• a kataláz bontja el a hidrogénperoxidot vízre és oxigénre
• tartalmaz még: zsírsav-oxidázokat (zsírsavakat bont)
• előfordulása: nagy mennyiségben a májban ahol méregtelenítésben vesznek részt,
alkohol lebontása (acetaldehiddé)
• másik jellegzetes előfordulási helye a vesehámsejtekben
• szaporodásuk a már meglévő peroxisomákból történő bimbózással
zajlik
Vesicula:
• az ER-ról a Golgi-komplexről, a sejtmembránról lefűződő membránnal körülvett belső tér
a cytoplazmán belül
• a pinocytosis során lefűződő vesiculák az endosomák
• korai endosoma: a pinocytotikus vesiculák összeolvadásával kialakuló nagyobb
képlet
Multivesiclaris testek:
• az endosomák belsejében kisebb vesiculumok figyelhetők meg, melyek a lumenbe

történő bimbózással jönnek létre
Citoplazma zárványok:
• a sejtek számára tartaléktápanyag, pigment anyag, salakanyag

tárolás
• a cytoplazmától elkülönítetten vannak jelen
A mitokondriumok szerkezete és funkciója:

A mitokondrium a sejt alapvető energiaszolgáltató egysége.
• ozmotikus munka: a membránba épített pumpafehérjék működéséhez használt

energia
• bioszintetikus munka: az anyagok szintézise (az energia a kovalens kötésekbe
kerül)
• mechanikai munka: aktív mozgási folyamatok
A sejtek az energiát a felvett anyagok kötéseiből nyerik, azt helyezik bele egy univerzális
molekulába az ATP-be. Az ATP makroerg kötéseiben tárolódik az energia
A mitokondruim a sejt ATP szintézisért felelős

sejtorganelluma.

Mitochondrium:
• pálcika vagy fonál alakú kettős sejtmembránnal körülhatárolt sejtorganellum
• méretük: néhány mikrométer hosszú és 0.5-1 mikrométer széles
• eozinnal erősen rózsaszínűre festődnek azok a részek ahol
vannak
• két membránnal határolt,
• a külső membrán sima felszínű, míg a belső sok helyen begyűrődik
(felületnövelés)
• a begyűrődések általában lemezszerűek, de lehetnek csőszerűek
is
• intermembrán tér: a két membrán közötti térség
• mátrix a belső membránon belüli rész (benne sötét kalciumfoszfát szemcsék
lehetnek)
• számuk a sejt energiai igényéhez alkalmazkodik (sok: izomsejtek, iontranszportot
végző sejtek)
• az újszülöttekben lévő barna zsírszövet mitokondriumai hőt termelnek
(termogenin- csatorna)
• a mátrix tartalmazza azokat az enzimeket, melyek a zsírsav átalakításban és a

citrátkörben játszanak szerepet
• itt van a mitochondrium saját génexpressiós rendszere is
• a belső membrán tartalmazza a elektron transzport rendszer részeit
Saját génexpressió:
• saját genommal (mtDNS) rendelkezik, mely alapján fehérjék

szintetizálódnak
• a genom cirkuláris
• a felhasznált fehérjék csak 5% képes megtermelni magának, a többi fehérje a
cytplazmából érkezik
Mitokondrium szaporodása:
• a mitokondruimok csak másik mitokondriumból keletkeznek

• eleinte a genom replikálódik
• a mitochondrium középtájon befűződik és kettéosztódik
A citoplazma szerkezete és a
citoszkeleton:
Citoplazma:
• a sejtmag és a sejthártya közötti térrész
• a cytoplazma és a belső terek közötti különbségek: (ionösszetétel,
kémhatás, fehérjeösszetétel)
• részei:

o plazmamembrán o
citoszól o
sejtorganellumok
• citoszól: vizes fázis (víz 80-95% és benne oldott anyagok) enzimeket
tartalmaz
o citoskeleton (vízben nem oldható fehérjék szövedéke)
• a citoplazma lehet szol (a kolloidrészecskék hidrátburkukkal együtt elmozdulhatnak és
gél állapotú (a kolloidrészecskék nem tudnak elmozdulni) a sejtváz elemei egymással
összekapcsolódnak
Citoskeleton (sejtváz):
• mechanikai stabilitást biztosít a sejtnek
• sejten belüli anyagszállítás
• dinamikus szerkezet kialakítása
• hely- és helyzetváltoztató mozgás
Három különböző építő eleme van:
• mikrotubulusok
• intermedier-filamentumok
• aktin-filamentumok
Mikrotubulusok:
• kb. 25 nm
• felépítésük: α tubulinok és β tubulinok alakítanak ki egy tubulin dimert melyek
egymásra rakódnak így kialakítva egy protofilamentumot
• egy mikrotubulus kilakításában 13 protofilamentum vesz részt melyek egy csőszerű
képletet alkotnak
• a mikrotubulus egyik végén az α ( - vég), míg a másikon a β tubulinok ( + vég)
helyezkednek el
• a mikrotubulusok polarizáltak
• igen gyorsan képesek fel és leépülni (polimerizálódni és
depolimerizálódni)
• növekedése: a + véghez ujjabb GTP tartalmú tubulin dimerek
kötődnek
• a polimerizáció csak nukleációs helyeken indulhat meg
• szerkezeti stabilitást szolgáló fehérje pl.: MAP (mikrotubulus associalt
protein)
• a – végük a centriolum környezetében horgonyzódik le a MTOC-
ban
• a MTOC (mikrotubulus organizáló centrum) ból sugárzanak ki a sejten
belül
Funkciója:
• sejt alakjának biztosítása pl.: neuronokban

• sejten belüli szállítás, vesiculák vagy egyéb sejtorganellumok szállítása, a
motorfehérjék (dinein, kinezin) vesznek ebben részt
Mikrofilamentumok:
• aktin fehérjékből épül fel

• 6-8 nm vastagságú
• leggyakrabban egymáshoz társulva kötegeket hoznak létre
• képes gyorsan felépülni és lebomlani
• alapegysége az aktin molekula
• a G aktin molekulák egymás végeihez kapcsolódnak, fonálszerű láncot hoznak létre (F-
aktin)
• két F-aktin egymás körül csavarodik és kialakítja az aktin-
filamentumot
• poláris egyik vége + a másik a – vég
• a mikrofilamnetumok a + végükön polimerizálódnak
• a membrán alatt sűrű szövedéket képeznek (sejtcortex) a + végükkel vannak a
membránhoz horgonyozva
• a sejtkapcsoló struktúrák stabilizálására a kötegszerű aktin-filamentumok
alkalmasak
• a mikrobolyhok és a stereociliumok tengelyét is mikrofilamentum kötegek
stabilizálják
• jelenlétével döntően befolyásolja a citoplazma szol-gél állapotát
• aktív mozgás résztvevője motorfehérje (miozin) jelenlétében
Intermedier-filamentumok:
• átmérőjük 10nm
• masszív ellenálló struktúrái a sejtváznak
• olyan helyeken fordulnak elő, ahol a sejt mechanikai hatásoknak van
kitéve
• gyakran a magot körbevevő gyűrűt alkotnak
• a cytoplazmában kötegeket alkothatnak (desmosomák és
hemidesmosomák)
• nagy stabilitásuk miatt fontos szerepük van a sejt alak
kialakításában
• plektin: az intermedierfilamentumokat a sejtváz többi eleméhez köti vagy egymással
köti össze őket
• felépítés: két helikális középdarabbal rendelkező fehérje összetekeredésével jön létre
a dimer melyek paralel elhelyezkedésűek két dimer antiparalel módon tetramert alkot
• mindkét vége azonos szerkezetű, nem poláris
• a tetramerek végükkel kapcsolódnak egymáshoz
• intermedier filamentumokat felépítő fehérjék:
o keratin: körömben, szőrben , hámféleségekben fordul elő o vimentin: a
mesenchymalis eredetű sejtekben fordulnak elő (támasztószövetek,
érendothel) o dezmin: izomsejtekben o GFAP (gliaris fibrillaris acidikus
protein): ependyma, Schwann-sejtek o neurofilamentum: a
neuronokban fordul elő o lamin: a nuklearis lamina képzésében
vesz részt
Centriolumok, csillók és flagellumok:
Cytocentrum, centrosoma:
• a sejt közepén a sajtmag közelében elhelyezkedő
sejtorganellum
• a komplex képlet közepén két centriolum található

• ezt fehérjéket tartalmazó MTOC rész veszi körül
Centriolumok:
• kb. 0.2-0.5μm hosszú hengeres struktúrák
• felépítése: hengerpalást mentén rendeződött mikrotubulusok, egy mikrotubulus
csoportban 3 darab mikrotubulus van (1 teljes (13) és kettő részleges(10))
• a hármas egységekből összesen 9 darab van melyek koncentrikus kör mentén
helyezkednek el ( 9x3)
• a tripletek egymással hegyesszöget zárnak be
• a mikrotubulusok egy tömöt többféle fehérjét tartalmazó képletbe ágyazódnak
• a két centriolum egymással derékszöget zár be
• egyik az érett a másik a nemrégiben replikálódott (S-fázis)
MTOC:
• a cytocentrum másik komponense
• nukleációs pontokként szolgál a mikrotubulusok számára
• innen sugároznak ki a mikrotubulusok
Az S-fázisban replikálódott sejtközpontok kialakítják az osztódási orsó két

pólusát
Kinocilium, cilium (csilló):

• a sejtből kinyúló sejtmembránnal borított hengeres nyúlvány
• mérete: kb. 10 μm hosszú
• axonémia: a csillók belső mikrotubulus elrendeződése
• axonemia: 9x2-es elrendeződés, 9 db mikrotubulus dublet, középen két
különálló mikrotubulus
• a hengerpalást mentén elhelyezkedő 9 dubletet egy 13 és egy 10 protofilamentuból
álló mikrotubulus építi fel
• a két központi mikrotubulust központi hüvely veszi körül
• dienin-karok az A-tubulushoz rögzülnek kifelé és befelé is a fejük az átellenben
lévő B-tubulus felé néz
• ATP hidrolízis hatására a fej a görbültebb konformációba vált ezzel elcsúsztatja a B-
tubulust
Basalis test:
• a kinociliumok proximalis végénél lévő struktúrák

• szerkezetükben a centriolumra hasonlítanak (9 mikrotubulus triplet) ezek között
filamentaris összekötő struktúrák vannak
• a basalis testből harántcsíkolatot mutató filamentum köteg (csilló gyökér) indul ki
• funkciója: nukleációs mintázat a csilló számára
• kihorgonyozza a csillót

Primer csilló:
• nem mozgékonyak
• hiányzik belőlük a középső két microtubulus
• a membránjukba épített receptorok miatt érző funkcióval bírnak
• pl.: retinalis fotoreceptorok
Mozgásuk:
• gyors csapkodás és lassú visszahajlás

• ciklikus mozgásmintázat
• a csillók egymáshoz képest kicsit eltolva mozognak, így hullámszerű mozgás jön
létre
Funkció:
• a folyadékok áramoltatása pl.: légzőhám, méhkürt
• a csillós sejt szabadon mozog a közegben (flagellum)
Flegellum:
• a hímivarsejtek farkát kissé módosult csilló képzi
• a sejten általában 1-2 ostor van
• mozgásmintázata különbözik a csilló mozgásától
A sejtmag szerkezete és funkciója:
Sejtmag szerkezete:
Sejtmag alakja:
• leggyakrabban gömbölyű formájú
• hengeres sejtekben megnyúlt ovális alakú
• simaizomsejtekben orsó vagy pálcika alakú
• sejtmag betüremkedés miatt lehet vese alakú vagy lebenyezett
• szegmentált a sejtmag kisebb darabokban van jelen
Kromatin:
• a genom és az azt tömörítő fehérjék
• basifilen festődő rész
• hisztonfehérjék (H1,H2A, H2B, H3, H4) az 1 es kivételével a többiből 2 darab van jelen
melyek egy kisztonmagot alkotnak
• a hisztonmagra tekeredik fel a DNS, így alakul ki a nukleoszóma
(11nm)
• így egy gyöngyfüzérhez hasonlító szerkezet jön létre
• a DNS tovább kondenzálódik és a gyöngyfüzér szerű rész feltekeredik így 30nm
es kromatinfonalat alakít ki

• a kromatinfonál fehérjék mentén hurkokba rendeződik (kromatin köteg)
• Heterokromatin: a genom nagyfokú feltekeredettsége sötétebb területek a
sejtmagban, nincsen RNS szintézis
o konstitutív heterokromatin: a sejt egész élete alatt fennálló szerkezet (a DNS
végig
inaktív állapotban van) o fakultatív heterokromatin: a genom képes
eukromatinná alakulni
• Eukromatin: a feltekeredés alacsonyabb szinten van, lazább szerkezet, lehetőség van
a trankripcióra, nagyobb helyet igényel, ezért az intenzíven szintetizáló sejteknek
nagyobb a sejtmagja
• a kromoszómák legalább egyik vége a sejtmagmembránhoz horgonyzódik
ki
Sejtmagvacsak (nucleolus):
• egy vagy több is lehet egy sejtmagban
• erősen basofil
• nincs külön membránnal határolva
• a riboszóma prekurzorai termelődnek itt
• részei: o NOR (nucleolus-organisator): a pre-rRns gének foglalnak helyet itt (emberben 5pár
kromoszómán) o nucleolonema: szabálytalan hálózatos rész a

NOR körül
▪ pars fibrosa: a riboszómális RNS-ek prekurzorainak
termelése
▪ pars granulosa: a riboszóma alegységek érése
Sejtmaghártya:
• elválasztja a sejtmag anyagait a cytoplazmától
• két párhuzamos membránból áll
• a közöttük lévő tér a perinuklearis ciszterna
• a perinuklearis ciszterna sokban hasonlít a dER ciszternáihoz sokszor kommunikál is
azokkal
• a ciszterna cytoplazmatikus felszínén gyakran riboszómák
vannak
• a kromatin felüli részén van a lamina fibrosa
• lamina fibrosa: intermedier filamentumokból és laminból épül fel
Magpórusok:
• kiszolgálja az intenzív anyagkicserélődést a sejtmag és a cytoplazma

között
• a perinuklearis ciszternákon keresztülhaladó kerek csatornáknál a külső és
belső magmembrán átfordul egymásba
• a nyílásba a magpórus komplex illeszkedik (8 db fehérje
alegység)
• a komplex tengelyében csatorna húzódik
Sejtciklus, sejthalál és regeneráció:

Sejtciklus:
G1- fázis:
• a G1 fázis hossza szabja meg hogy a sejt milyen hosszan marad interfázisban (két osztódás
közötti fázis)
• az interfázis akár évekre kialakulhat, ilyenkor a G1-fázisban megrekedt sejtek un.
G0 fázisban vannak
o G0-fázis: a sejt nem tudja átlépni a G1/S ellenőrző pontot o a legtöbb

differenciált sejt ekkor végzi valós funkcióját és csak ritkán osztódnak o
bizonyos sejtek sosem lépnek vissza a sejtciklusba, azaz sosem osztódnak
többet
(pl.: neuronok, szívizom) o a hibás vagy elöregedett sejtek a G0-fázisban a
programozott sejthalál miatt
elpusztulnak o vannak sejtek melyek sosem jutnak a G0 fázisba, azaz állandóan
osztódnak
• a G1-fázis során az osztódott sejt sejtorganellumai kiegészülnek
• egyes differenciált ejtek ekkor végzik specifikus feladataikat
• restrikciós pont: (G1/S ellenőrző pont), ha a sejt ezen áthalad a továbbiakban a DNS
replikációjához szükséges apparátus szintetizálja meg
S-fázis:
• a DNS replikációjára szolgáló fázik (2n -> 4n)

• a kromatin kialakításához szükséges fehérjék is ekkor
szintetizálódnak
G2-fázis:
• a sejt az osztódási appatárus kellékeit termeli meg (mitotikus

apparátus)
• a G2/M ellenőrzőpont: nem engedi a sejtet az M-fázisba lépni, ha mielőtt a DNS replikáció
teljesen le nem zajlott
M-fázis:
• mitózis (ld. mitózis)

• 3. ellenőrző pont a metafázis végén, addig nem engedi tovább míg a kromoszómák be
nem álltak helyesen az orsó közepébe
Sejtciklus belső szabályozása:

• ciklinek (fehérje) a sejtciklus folyamán szigorú sorrendben expresszálódnak majd
bontódnak le
• a ciklinek jelenléte aktivizálja a kinázokat (cdk-k), melyek eddig nem ismert
módon szabályozzák a sejtciklust
Sejtciklus külső szabályozása:
• a sejtciklus a G1-fázisban fékeződik le a sejt maga által megtermelt fehérjéinek köszönhetően

• gátlófehérjék: tumorszupresszorok (pl.: p53)

• a G1-ben lefékeződött sejtciklus általában valamilyen külső tényező tolja át a restrikciós
ponton pl.: növekedési faktorok, hormonok
Sejthalál:
• minden sejt magában hordoz egy önpusztító programot
• ha a program aktiválódik a sejt öngyilkos lesz (programozott sejthalál)
• károsító hatásokra bekövetkezett sajthalál (nem programozott) necrosis
Apoptisis:
• a programozott sejthalál legáltalánosabb formája,

• a sejt legömbölyödik majd vízvesztés következtében elkezd
zsugorodni
• a sejtorganellumok is összezsugorodnak
• a sejtmag kromatinja darabokra esik szét
• a cytoplazma feldarabolódik kisebb fragmentumokra
• az apoptikus testeket a macrophagok gyorsan bekebelezik
A programozott sejthalál a szervezetben:
• embryonalis fejlődés: a keletkezett sejtek jelentős része elpusztul, pl.: ujjak

közötti úszóhártya eltűnése, ízületi rés megjelenése,
• felnőtt ember normális működése mellett: felesleges spermiumok lebomlása,
emlőmirigy visszafejlődés a szaporodási időszak után
• sejtöregedés: pl.: hormonfüggő mirigysejtek (prostata, ovarium), hajhagymák
visszafejlődése
• kóros állapotok: pl.: neurodegeneratív betegségek
Autophagia:
• a sejtplazma egy-egy részletének önemésztődése
Necrosis:
• a sejteket ért súlyos károsodás következményeként fellépő sejthalál

• a sejt vízfelvétel miatt szétdurran, és a részei elárasztják a környezetet ezáltal
gyulladást okoznak
A mitosis stádiumai: Az emberi sejtek nagytöbbségében diploid

kromoszóma készlet található (46 kromoszóma), a sejtosztódást megelőzően a sejtben 4
haploid kromoszóma készletnek megfelelő DNS van.
A sejtosztódást (a profázisban) megelőzően a genom extrám módon feltekeredik és így

kialakulnak a kromoszómák.

1. Profázis:
• a centroszómák szétválnak és a mikrotubulusok segítségével a sejt két
legtávolabbi pontjára tolódnak el
• körülőttük kialakulnak a mikrotubulusok, a leghosszabbak létrehozzák a mitotikus
orsót
• megjelennek a kromoszómák a kromatin kondenzációja révén
• a sejtváz átrendeződik az intermdier filamentumok depolarizálódnak
• az ER és a golgi-komplex ciszternái vesikulákra esnek
szét
2. Prometafázis:
• a maghártya szétesik, a perinukleáris ciszterna vezikulákká
darabolódik
• a centromer régió külső felszínén lévő kinetochor-hoz kapcsolódnak a
mikritubulusok
• a poláris mikrotubulusok addig nőnek míg elérik a másik oldali pólust
• kialakult az osztódási orsó
3. Metafázis:
• a kromoszómák az osztódási orsó egyenlítői síkjába
rendeződnek
• kialkul a metafázis-lemez
• metafázis ellenőrző pont
4. Anafázis:
• két egy időben lejátszódó folyamat:
• anafázis A: a tesvérkromatidok szétválása (a hozzájuk közelebb eső pólus
felé vándorolnak)
• anafázis B: az oasztódási orsó megnyúlása
5. Telofázis:
• a pólusra megérkeznek a kromoszómák
• a kromoszómák fokozatosan dekondenzálódnak
• a maghártya visikularis darabjaiból elkezd a maghártya kialakulni
• a centrosoma mitosist koordináló szerepe megszűnik
Cytokinézis:
• a cytoplazma kettéválása az anafázis során megindul
• a két sejtpólus között a középsíkban megjelenik egy barázda
• aktinfilamentumokból álló gyűrű képződik, mely egyre szűkül
• a két sejt szétfűződik
• a sejtorganellumok fele-fele arányben oszlanak meg a két leánysejt
között
A meiosis stádiumai: Kizárólag az ivarmirigyekben (oogenesis,

spermatogenesis) lezajló sejtosztódás. Az osztódást követően 4 genetikailag különböző
(egymástól és az anyasejttől) haploid sejt keletkezik.

Előnye: biztosítja a genetikai változatosságot, megtermékenyítésre alkalmas haploid
sejtek keletkeznek.
Két nagyobb részfolyamatból áll: először a 4n genetikai állományú sejt osztódik 2x2n majd
ezek osztódnak tovább 4xn.
A genetikai változatosság szolgálatában kér folyamat

áll:
• kromoszóma szakaszok kicserélődése a profázisban
• a homológ kromoszómák véletlenszerű szétválása az
anafázisban
I. meitoticus osztódás:
Profázis:
Leptoten: • a kromoszámák a végükkel a maghártyához kapcsolódnak és
kondenzálódnak
• a tapadási pontok addig vándorolnak míg megtalálják homológ párjukat
Zygoten: • a homológ párok összetapadnak (synaptonemalis komplex)
Pachyten: • a kromoszómák megvastagodnak és rövidülnek
• megjelennek a rekombinációs csomók

• tetrád szerkezet
• fehérjék a két kromatidok pontosan azonos magasságban felszakítják és
kicserélik
• a kromatidok átépülnek és mozaikszerűen tartalmazzák az apai és
anyai szakaszokat
Diploten: • a synaptonemalis komplex eltűnik
• az átkereszteződések (chiasmak) a kromoszómák végére

csúsznak
Diakinesis:
• a kromoszómák végei leválnak a mghártyáról
Metafázis, anafázis, telofázis: Tejesen hasonló, mint a mitosis esetében csak a

középsíkba rendeződött kromoszómapárokban mindegyik kromoszóma csak egy
kinetochormikrotubulussal áll kapcsolatban. Így a kromoszóma véletlenszerűen vagy az
egyik vagy a másik pólus felé megy.
A sejt citokinézissel kettéválik.

II:mitotikus osztódás: A mitósishoz nagyon hasonló sejtosztódás, de nem előzi meg
DNS replikáció. Összesen 4 utódsejt keletkezik.
2. Általános
szövettan
A sejtek és szövetek előkészítése fény- és

elektronmikroszkópos vizsgálatra. Metszési és
festési módszerek: Szövettani minták:
• autobiopsia
• biopsia
• műtéti preparátum
• kísérleti állat preparátum
• sejtpreparátum
• szövettenyészet
Sejtek és szövetek előkészítése fénymikroszkópos vizsgálatra

• Fénymikroszkóp: < 20μm metszetek
• Fénymikroszkópos előkészítés lépései:
o fixálás o
víztelenítés o
beágyazás o
metszés o
festés o lefedés
Fixálás:
• eredeti struktúrák rögzítése,
• ellenállóság növelése a kezelhetőség érdekében,
• víz oldékony komponensek megőrzése,
• enzimműködés gátlása:
o autolitikus (lysosomalis) o
hidrolitikus (bakterialis)
• módszerek:
o perfúziós fixálás (érrendszeren keresztül)
o immerziós fixálás (diffúzió kihasználása)
• rögzítőszerek:
o additív (reaktív) rögzítőszerek: a fehérjék aminó-csoportjai között
keresztkötések
kialakítása (denaturálás)
▪ aldehidek (formaldehid, glutáraldehid)
▪ acrolein
▪ ozmium-tetroxid (OsO4) o koagulációs rögzítőszerek: (szöveti

zsugorodás!) a fehérjék és a nukleinsavak
koagulálása (hidrátburkuk elvétele), töltésviszonyok
felborítása
▪ pikrinsav
▪ ecetsav
▪ triklórecetsav
▪ alkohol
▪ aceton

▪ higany(II)-klorid o fixálókeverékek:
(Carnoy, Bodain)
Víztelenítés, beágyazás, metszés:

• Víztelenítés: felszálló alkoholsorral (70-80-90-96-100%) etilalkohol
• Intermedier: kloroform, xilol, toluol
• Beágyazás: paraffin (56°C-os termosztát)
• Metszés: szánka vagy rotációs mikrotóm (a metszésre használatos szerkezet) segítségével → 4-12
μm-es parafinos metszetek
Festés, lefedés:
• a parafinos minta nem festhető!
• Parafin eltávolítása: (intermedier, alkohol, víz)
• Festés*
• Lefedés (kanadabalzsam, Depex, fedőlemez) tartósítás és a törésmutatók
korrekciója
Szövettani festési eljárások:

• a festés alapja az elektrosztatikus kölcsönhatás (affinitás)
• Bázikus festékék: a negatív töltésű (savas) csoportokhoz kötődnek, basophil struktúrák:
DNS - sejtmag, RNS – riboszómák, GAG – ECM
o haematoxylin, toluduinkák, azúrkék, metilibolya, alciánkék, pironin,
metilzöld
• Savanyú festékek: a pozitív töltésű (bázikus) csoportokhoz kötődnek, acidophil
struktúrák: mitokondrium, kollagén, myofibrillum
o eosin, orange G, pikrinsav, savanyú fuchsin
• Neutrális festékek: a festődés alapja a hidrofil kölcsönhatás, lipideket fest meg
(lipidcseppek, myelinhüvely)
o szudánvörös, szudánfekete, skarlátvörös; fagyasztott
metszetek
• Ezüstimpregnáció: (neurohisztológiában használják), az ezüstionok kötődnek az
egyes struktúrákhoz, majd ott fém ezüstté redukálódnak (barnás-fekete szín) o
Golgi-impregnáció, Cajal-impregnáció,argylophil rácsrostok
• Festékkeverékek:
o H-E: haematoxylin + eozin o Azan: azocormin +
anilinkék + orange G o Mallory: fuchsin + anilinkék +
orange G o van Gieson: haematoxylin + pikrinsav +
savanyú fuchsin
Fagyasztott metszés:
• vibratóm/fagyasztó mikrotóm, ebben hűtik le a mintákat
• kriosztát: -7 - -20 °C közötti hőmérséklet
• a rögzítés a tárgylemezen történik a metszés után,
• 6-20 μm-es metszetek
• a jégkristályok roncsoló hatását a krioprotekcióval lehet mérsékelni (30%
cukoroldat)
• előnye: gyors módszer és a kémiailag természetes szövetállapot fennmarad, a lipidek
nem oldódnak ki

Elektronmikroszkópos előkészítés: Metszetkészítés célja: kellően vékony (30-100nm),
jól átvilágítható és jól kontrasztozott preparátum, mely ellenáll a vákuumnak.
• Fixálás: formaldehid és glutáraldehid néhány százalékos pufferezett

oldata
• Ozmiumsavas utókezelés (lipidrögzítés kontrasztozás),
• Víztelenítés: alkohol vagy aceton sorral
• Beágyazás: műgyanta (epoxi-gyanta, Durcupan, Epon
[polimerizálódnak])
• Metszés: ultramikrotóm (üveg- vagy gyémántkés) 30-100nm
• A metszést követően rézrácsra helyezik (grid)
• Kontrasztozás: uranilacetát, ólomcitrát
Egyéb elektronmikroszkópos módszerek:

• negatív festés: az organellumokat abszorbeáltatjuk elektronok számára átjárható
hártyára, és ezt nehézfémsók oldatával vesszük körül, a vizsgálandó struktúrák a sötét
háttérből kiemelkednek.
• fémárnyékolás
• fagyasztva-törés (frezze-fracture): a szövetet jégkristály mentesen
lefagyasztják és vakumban törik, a törésfelületet fémárnyékolással kontrasztozzák,
majd a felületre szénréteget porlasztanak
• fagyasztva-mártás (freeze-etching) az előbbi továbbfejlesztett
változata
• SEM kritikus ponton történő szárítás
Hisztokémia: A különböző kémiai komponensek lokalizációjára alkalmas szövettani

módszer. Nemcsak morfológiai megismerés, hanem kémiai tulajdonságok is kimutathatók.
• PAS (perjódsav-Schiff)- reakció (a cukorgyűrű felhasad és a hasadás két oldalán lévő

hidroxid- csoportok aldehiddé oxidálódnak, a bekötődő (kénsavval elszíntelenített) fuchsin
(leuko- fichsin, Schiff-reagens) püspöklila színt ad
• lektincitokémia: egyes szénhidrát-csoportok szelektív felismerése, bekötődő és jelölt
lektinek segítségével (FM, EM)
• GEG: glükóz-amino-glikánok, savanyú mukopoliszacharidok (metacromasia, toluduin-
kék)
Enzimhisztokémia:
• Szöveti enzimaktivitás kimutatása,
• acetilkolin-észteráz (motoros véglemezeknél)
• fekete csapadék látható
Immunhisztokémia:
• Ellenanyag-antigénkötődésen alapszik
• Szöveti epitópok (antigén molekula azon része, melyhez az antitest kötődik)
kimutatása
• Primer, szekunder tercier antitestek
• poliklonális: egyetlen epitóppal szemben (specifikusabb jelölés)
• Kimutatás: immunfluoreszcencia vagy enzim vagy kolloidális aranyrészecske
segítségével

In situ hybridizáció:
• komplementer nukleinsav láncok egymáshoz való specifikus
kötődése,
• radioizotópos jelölés,
• detektálás: autoradiográfiával vagy fluoreszcens jelöléssel (FISH), vagy dioxigénes
jelölés és immunhisztokémiai detektálás
Autoradiográfia:
• kismolekulájú radioizotóppal jelölt anyagot beadva, az beépül
• detektálása: fényérzékeny emulzióval (ezüstszemcsék)
1. Hámszövet:
Általános jellemzők:
• a sejtek szorosan illeszkednek egymáshoz

• a sejtek lateralis felszínei között jellemzőek a sejtkapcsoló struktúrák (pl.: övszerűek
(zonula adherens, zonula occludens) foltszerűen elhelyezkedőek (desmosomák és
nexusok)) és a sejtadhéziós molekulák
• a hámsejtek alaphártya felé eső felszíne a basalis felszín, a lumen felé eső felszín az
apicalis felszín
• minimális intercellularis térség (Ag impregnációval mutatható
ki)
• az egyedfejlődés során a hámszövet mind a három csíralemezből
kialakul
• a hámsejtek lateralis felszínei között sejtkapcsoló struktúrák találhatóak, (zonula
occludens, zonula addherens, nexus)
• a sejtek a membrana basalison ülnek
o három jól elkülöníthető rétege van o 1. lamina rara (lucida),
elektronmikroszkópos képen vékony világos réteg o 2. lamina densa közepesen
tömött réteg, ez a két réteg alkotja a lamina basalist o 3. lamina fibroreticularis
rácsrostok szövedéke, ez horgonyozza ki a lamina basalist a
kötőszöveti tér felé o a membrana basalis a lamina basalisból és a lamina
fibroreticularisból áll o a lamina basalist a hámsejtek termelik o a lamina
fibroreticularist a kötőszöveti fibroblastok termelik
• a hámsejtek a lamina basalishoz hemidesmosomákkal vannak
rögzítve
• a membrana basalis funkciója: mechanikai alapot képez a hámsejtek számára, gátat
képez a hámszövet és a kötőszövet között, sérülések esetén vezeti a hámsejt migrációt a
sérült terület felé
• hámsejtek elsődleges szerepe: a testfelszínek befedése,
bélelése
• a hámok szabad lumen felé eső felszíne az apicalis
felszín
• az apicalis felszínen lehetnek speciális membrán
képződmények
o felszínnövelés: stereociliumok (mellékhere csatornái) és mikrobolyhok
(kefeszegély)
(vékonybél hámja)

o mozgásra specializálódott: kinocilium (aktív mozgás, mikrotubulusok)
(méhkürt,
légcső)
• felszínnövelés válhat szükségessé (mikrobolyhok,
stereociliumok)
o a sejtek hengeres nyúlványai, bennük aktin-filamentum köteget vannak o a
stereocilium hosszabb és elágazhat o a mikrobolyhok az alapfelszínt 10-20-
szorosára növelik o mikrobolyhok sokasága a sejtek apicalis felszínén a
kefeszegély (cuticula) (vékonybél,
vese prox. csatornái) o mozgást szolgáló
képletek: kinociliumok
Hámok csoportosítása:
• fedő hám (epithelium)

o a sejtrétegek száma (egyrétegű, többrétegű)(a membrana basalison
elhelyezkedő
sejtsorok száma) o a sejtek alakja (mikroszkópban a sejtmagok alakja) (lap-, köb-,
hengerhám, átmeneti
hám (urothelium)) a legkülső élő sejtréteg alakja határozza
meg
• mirigyhám
• érzékhám
• pigmenthám
Egyrétegű laphám:
• a sejtek laposak (a sejtmag lapos és párhuzamos a membrana
basalissal)
• a sejt azon része, ahol a sejtmag található a mag mérete miatt
kiszélesedik
• előfordulása:
o alveolusok o vese Bowmann-tok parietalis lemeze o Henle-kacs vékony
szegmentje o agyburok alakilag laphám, de funkció tekintetében és eredet
tekintetében különböző különleges hámok o mesothel (testüregek savós hártyája)
pl.: pericardium, pleura, peritoneum

o endothel a cardio vascularis rendszert borító
hám)
Egyrétegű laphám
Endocardium 200x
Egyrétegű köbhám:
• a réteget alkotó sejtek köbös (hasáb) alakúak
• a sejtmag gömbölyű és a sejt közepén helyezkedik el
• előfordulás:
o petevezeték o vese prox. és dist. tubulusai o plexus
choroideus o pajzsmirigy folliculusai o amnion o
kefeszegélyes köbhám: a vese prox. tubulusaiban (felszívás)
Egyrétegű köbhám
Vesepapilla 200x
Pajzsmirigy folliculus 200x
Egyrétegű hengerhám:
• a sejtek hasáb alakúak (inkább hasáb, mint henger)
• a sejtek magasabbak, mint amilyen szélesek
• az ovális (a membrana basalisra merőleges) sejtmagok központi vagy
basalis elhelyezkedésűek
• előfordulás:
o a tápcsatornában a gyomor nyálkahártyájának
felszínén o mirigy kivezető-csövekben pl.: nyálmirigyek o
uterus o csillós hengerhám: méhkürtben

Egyrétegű hengerhám
Epehólyag 200x
Többmagsoros hengerhám:
• a sejtek mindegyike érintkezik a membrana basalissal, azaz egy
rétegű
• a sejtek különböző magasságúak, így a sejtmagok több sorban
vannak
• a felszínt elérő sejtek általában nyúlványokkal rendelkeznek
o kinociliumos: felső légutak (hörgőcskékig), fülkört, dobüreg, könnytömlő
belső
felszíne o stereociliumos: mellékhere csatornáiban (ductus epididymis, ductus
deferens)
Többmagsoros csillós hengerhám Trachea
Többrétegű stereociliumos hengerhám Ductus

epididymidis 250x
Többrétegű el nem szarusodó laphám:
• a legfelső sejtréteg ellapult laphám
• jelentős mechanikai igénybevételnek kitett helyeken fordul elő
• nagy mechanikai ellenálló képességgel
rendelkezik
o több sejtréteg o a hám és a kötőszövet határa
hullámos (papillák) o fejlett belső sejtváz rendszer
o erős intercellularis kapcsolatok
• a sejtek a kötőszövetes réteg ereiből kapják a táplálékot
diffúzióval
• rétegei:
o stratum germinativum (basale,
cylindrocellulare)
hengeres sejtek, mitoticus aktivitásuk pótolja a felszínről leváló sejteket, o
stratum spinosum (polygonale)
sokszögletű sejtek, melyek között gyakoriak a desmosomák, o
stratum planosecculare
ellapult laphám sejtek,
• előfordulás:
o cavum orbistól a gaster cardiáig o vagina o
szaruhártya felszíni hámja, de nincsenek papillák
Többrétegű el nem szarusodó
laphám Esophagus 200x
Többrétegű elszarusodó laphám:

• az általános jellemzői megegyeznek a többrétegű laphám
jellemzőivel
• az állandóan újratermelődő sejtek fokozatosan szaruvá alakulnak, eközben a felszín
felé tolódnak
• apoptózissal elhalnak
• a két alsó réteg (str. germinativum, str. spinosum) megegyezik a többrétegű laphám
azonos rétegeivel
• str. granulosum: 2-3 ellaposodott sejtsor, melyekben basophil keratohyalin szemcsék
vannak
• str. lucidum: vékony réteg, melyben a sejteknek nincs sejtmagja, erősen
eosinophil
• str. corneum: lemezesen hámló szaruréteg (a vastagsága az igénybevétel mértékétől
függ)
• előfordulás: epidermis
Többrétegű elszarusodó laphám

Epidermis
Többrétegű köbhám:
• a verejtékmirigyek kivezető csövében fordul elő
Urothelium (átmeneti hám):

• több rétegből áll
• 1. henger alakú sejtsor
• 2. sokszögletű (polygonalis) sejtek (körte alak)
• 3. nagy, több sejtet is befedő, néha 2 magvú esernyő-sejtek rétege
• előfordulás: vesemedence, húgyhólyag, húgycső kezdeti
szakasza
Urothelium Húgyhólyag A
felszínen az esernyő sejtek

Többrétegű hengerhám:
• az felszín közeli réteg henger hám sejtekből áll
• a basalis réteg köbös vagy hengeres alakú
• előfordulása:
o a férfi húgycső pars spongiosa
o a kötőhártya áthajlási redője o
nagy mirigyek kivezető csöve
Többrétegű hengerhám
Húgycső 200x
Mirigyhám:
• bizonyos sejtek feladata a szervezetben anyagok
kiválasztása,
• a szervezet számára fontos anyagok kiválasztása a
szekréció
• a felesleges salak anyagok elválasztása az
exkréció
Szekréciós fedőhám:
• olyan hámok, melyek átmenetet képeznek a fedő és a mirigyhám

között,
• a hámsejtek mindegyike végez szekréciót
• pl.: a gyomor nyálkahártyája
Endoepithelialis
mirigyek:
• egysejtű mirigyek, melyek a fedőhámsejtek között foglalnak helyet

• a legjellemzőbb a kehelysejt, mely a belek és légutak hámjában fordul
elő
• sűrű mucinózus váladékot termelnek
• PAS-reakcióval festhető meg a nyálka
• az endoepithelialis mirigyek kis csoportokban is előfordulhatnak pl.: férfi húgycső
fala

Duodenum 200x
Ileum PAS
Glandula submandibularis
1. Mucinosus végkamra
2. Serosus végkamra

Exoepithelialis mirigyek:
• a mirigyek a fedőhámba betüremkedve és elágazódva találhatók
• több sejtből álló mirigyek
Csoportosítás:
• a váladék kiürítés módja szerint:
o exokrin mirigyek: a termelt váladék külső belső testfelszínre ürül, a
mirigy
rendelkezik kivezető csőrendszerrel, o endokrin mirigy: nem rendelkezik kivezető csővel,
a váladék testfolyadékba (vérbe)
kerül, a termelt anyagok a hormonok, szekrétumaik diffúzió útján is eljuthatnak a
közeli sejtekhez (parakrin hatás) endokrin mirigyek előfordulhatnak egysejtű
mirigyként is pl.: bélhám enteroendokrin mirigyei, ilyenkor a szekréció nem a
lumenbe irányul hanem a kötőszövetbe
• csoportosítás a mirigy alakja alapján:
o tubulosus o
acinosus o tubulo-
acinosus
• a termelt váladék kémiai jellege alapján:
o mucinosus (nyákos): magas szénhidráttartalmú, ragadós váladék, tág
lumenű
végkamrák jellemzik, a sejtek apicalis felszínén felhalmozódó mucin, a kimutatásra a
PAS-reakció alkalmas a sejtmag az alapra szorul és ellaposodik gyakran a mirigy
végkamra körül megfigyelhető az un.: Gianuzzi-féle félhold (serosus sejtekből álló
sapka) o serosus (savas): enzimekben gazdag, híg váladék, a sejt apicalis
felszínén szekréciós
granulumok, a mirigy végkamra többnyire szűk
lumenű
• a váladék kiürítés módja alapján:
o merokrin: a sejtek exocytosissal ürítik ki a váladékukat pl.: pancreas,
nyálmirigyek, o apokrin: kis membrán darabkával együtt fűződik le pl.: a laktáló
emlőben a
természetes zsírok a lumenbe kerülése o holokrin: a mirigysejtek teljes
egésze elfolyósodik és váladékká válik pl.:
faggyúmirigyek,
A váladékok kiürülését segítő

tényezők:
• a váladék nyomása
• myoepithel sejtek (hám eredetű izom funkcióval rendelkező
sejtek)
Érzékhám (neuroepithelium):
• a külvilág egyes ingereinek felvételére specializálódott sejtek, melyek átmenetet
képeznek a hámsejtek és az idegsejtek között
• támasztósejtek között helyezkedik el
• primer érzéksejt: a sejtből kiinduló nyúlványon keresztül fut az ingerület pl.:
szaglóhám

• secunder érzéksejt: olyan hámsejt mely ingerületét egy idegrostnak agya át pl.:
szőrsejtek halló és egyensúlyozó szerv, ízlelő bimbók
Pigmenthám:
• olyan hám melynek cytoplazmájában membránnal körülvett pigmentanyag (melanin)
van
• az emberben a szem ideghártyájának legkülső az érhártyával szomszédos
része
A bőr esetében az elszarusodó hám basális sejtjei közé nyúlványos melanocyták

vándorolnak be.
Hámregeneráció:
• a hámsejtek élete relatíve rövid

• az elhalt hámsejtek leválnak és helyükre ujj sejtek kerülnek
• a basalis tartaléksejtek osztódásával pótlódnak a sejtek
• az osztódás eredményeként az egyik sejt differenciálódik hámsejtté a másik marad
őssejt
• azokon a helyeken, ahol nincs őssejt oda a hámsejtek elvándorolnak a lamina
basalison
A belső szerveket borító hámokhoz mindig tartozik valamennyi kötőszövetes alap is (lamina
propria) a hám és a laza kötőszövet együttesen képezi a nyálkahártyát (tunica mucosa).
a testüregeket borító mesothel sejtek alatt is van laza kötőszövet, a kettő együtt a savós
hártyát (tunica serosa) alkotja.
2. Kötő- és támasztószövetek: Két fő
komponens építi fel: a sejtközötti állomány és a sejtek.
Kötőszöveti sejtek:
Fix kötőszöveti sejtek:
Fibrocyta:
• 15-18μm hosszúkás megnyúlt sejtek
• a kollagén rost kötegek felszínére tapadnak
• vékony plazmájuk gyengén festődik
• sejtmagja tömött heterokromatikus jellegű
• kevés ER ciszterna és riboszóma, ami a sajt csökkent szintetikus aktivitására
utal
Fibroblast:
• az ECM termelésére szakosodott fiatal fibrocyták,

• a sejt erősen basofil festődésű a nagyszámú szintetizált fehérjét tartalmazó granulum
miatt
• a sejtmagban jellegzetes sejtmagvacska
• jelentős mennyiségű dER

• sok szabad riboszóma, és fejlett golgi-apparátus
• a mesoblastból alakul ki (mesenchymalis sejt)
Reticulumsejt (reticulocyta):
• a reticularis kötőszövetben lévő a fibrocytához hasonló funkciójú sejt
• nagy ovális alakú laza szerkezetű sejtmag
• csillagalakban elágazó sejt
• rácsrostokat termel és behüvelyezi azt
Melanocyta (pigmentsejt):
• pigment tartalmú szemcséket tartalmazó nyúlványos sejt
• a bőr kötőszövetében van kisfokú vándorlásra képes sejt
• a bőrhám legalsó rétegébe nyomul
• a szem érhártyájának kötőszövetében is előfordul
Mesenchymalis sejtek:
• az embryonalis kötőszövet sejtje
• képes kötőszövet, porc-, csont-, zsír-, simaizomsejtté differenciálódni
• fibroblasttá differenciálódva az ECM anyagát szintetizálja
• a sejtek alakja szabálytalan sokszor orsó vagy
csillag
• sejtmagjuk nagy ovális alakú és laza heterokromatikus
szerkezetű
• a soamato- és splanchnopleurából a feji részen a gangliolécből
fejlődnek
• a felnőttekben is van kisszámú pluripotens mesoblast (a kötő és támasztószövet
sejtjeit pótolja)
Apipocyta, zsírsejt, zsírszövetek: A kötőszövet azon formája, melyben zsírok tárolódnak.

Feladata: mechanikus védelem, térkitöltés, energia tárolás és szekréciós működés.
Fajtái: sárga (fehér) zsírszövet,

barnazsírszövet.
Sárgazsírszövet:
• jellegzetes sejtje az adipocyta
• adipocyta:
o 100 μm nagyságú, gömbölyű o egyetlen óriási zsírcsepp tölti ki (univacularis)
o a mag a sejt szélére szorul „pecsétgyűrű alak” o a sejt sérülékeny belül a
vementin alkotta intermedier filamentum köteget védik o kívülről kosárszerűen
rácsrostok veszik körül o a rácsrosthálózaton belül lamina basalis van o a sejt
a vérből vesz fel anyagokat és oda adja le anyagait, így a kapillárisok körül
helyezkedik el
• előfordulnak elszórtan a kötőszövetben
• döntő többségben sok adipocyta együttese zsírszövetet alkot
• strukturális, mechanikai funkció: a szervek megtámasztása, kipárnázása, pl.: tenyér,
talp, glutealis tájék, szemüreg, vese zsírpárnája
• energiai tárolás: bőralatti kötőszövetben (hőszigetelés is)
• a zsírsejtek mesenchymalis eredetűek, kezdeti fejlődésük a fibroblastokéhoz hasonlít,
eleinte apró zsírcseppek (multilocularis), elkezd kialakulni a basalis lamina, majd
összeolvadnak
• felnőtt emberben is van mesenchymalis eredetű pluripotens őssejt
• fontos szekréciós tevékenység: leptin, adiponektin, ösztrogének
Beágyazott zsírszövet, HE
Zsírszövet fagyasztva
metszve, szudánvörös
festéssel
Barnazsírszövet:
• barna zsírsejt:
o a benne lévő több zsírcseppet lipokróm festi meg o multilocularis sejtek o
kevesebb anyagot tárol mint az adipocyta o a sejtmag a sejt közepén helyezkedik el
o a sejtplazma gazdag glikogénban és mitokondriumokban o fő feladata a
hőtermelés o a mitokondriumokban a belső membránhoz kötött elektron transzport
hálózat végén
a protonoknak a belső memebránon való átáramlása nem ATP-t szolgáltat o a
protonok a termogenin nevű csatornán haladnak át, így hőenergia szabadul fel

• előfordulása: újszülöttekben jelentős mennyiségben, felnőttekben nagyon kevés (vese
zsíros tokjában)
Mobilis (szabad) kötőszöveti sejtek:
Macrophag (histocyta):
• a kötőszövetben állandóan jelenvan, mennyisége a fiziológiás-patológiás viszonyokon
alapul
• phagocytosisra specializálódott
• 15-20μm nagyságú
• magja bab vagy szabálytalan
• a kromatin szerkezete laza
• alakja szabálytalan erősen nyúlványos
• plazmájában különböző méretű és számú granulumok (phagosomák), számos
lysosoma
• sok dER ciszterna
• a vér monocytakból származik, melyek a kapillárisok endotheljein átlépve
alakulnak macrophaggá
• feldataik:
o idegen anyagok (baktériumok) elleni specifikus és nem specifikus
védelem, a
phagocytalt baktériumokat lebontja de azok antigéndeterminánsait, melyet a
sejtmemebránba beépít és prezentál a B és T lymphocytaknak o apoptozis miatt
elpusztult sejtek phagocytosisa (bekebelezés és a környezetbe ürített
bontóenzimek (ECM bontás) segítségével) o szekréciós tevékenység: növekedési
faktorokat szintetizálását és szekrécióját indítják
be
Hízósejt:
• a kapillárisok közelében a zsírsejtek között helyezkedik el
• basifil granulumokat tartalmaz
• a granulumok tartalam: heparin (GAG) (szulfátcsoportjai miatt jellegzetesen
basofil, metakromáziát mutat, toluduinkékkel festve színe püspöklila)
• a fő terméke a hisztamin
• a degranulációt a membránba épített IgE-receptorokról elinduló jelátviteli folyamat
aktiválja
• hisztamin: tágítja az ereket, növeli az érfal permeabilitását, kiáramlást, duzzadást
okoz, gyulladásos tünetek
Lymphocyta:
• a immunrendszer fő sejtjei
• bejutnak a vér és nyirokkeringésből a kötőszövetekbe
• azokban a nyálkahártyákban nagy a számuk mely érintkezik a
külvilággal
Plazmasejtek:
• keletkezése: a B-lymphocyták terminális differenciálódásával jönnek
létre
• immunglobulinokat termelnek
• általában a kötőszövetben ritkán fordulnak elő, a nyálkahártyákban lehet több
• fő tartózkodási helyük a reticuláris kötőszövet (nyirok szövet)

Granulocyták:
• a kötőszövetben kisszámban a neutrofil granulocyták fordulnak
elő
• a vérből kerülnek át
• gyulladások esetén a baktériumokból a szöveti macrophagokból, és a lebomló
sejtekből felszabaduló anyagok hatására nagy tömegben vándorolnak ki a
kötőszövetbe
• intenzív baktérium phagocytosisra képesek , a sejtes védekezés legfontosabb
elmei
• az eosinofil granulocytak száma is alacsony, kivéve a vékonybél
nyálkahártyáját
Extracellularis matrix (ECM):
Kötőszöveti rostok:
Kollagén rost:
• a kötőszövet legtömegesebb rostfélesége, kb. 2-20μm

vastagságúak
• hullámos lefutásúak
• eozinnal – rózsaszínűre, anilinkékkel – intenzív kékre, savanyú fukszinnal
vörösre
• főzés hatására kioldódnak kocsonyás enyvet képeznek
• húzással szemben nagymértékben ellenállnak
• 50-90nm-es elemi fibrillumokból állnak
• az elemi fibrillumok harántcsíkolatot mutatnak
• felépítése: tropokollagén molekulákból épül fel
• a tropokollagén három egymáskörül csavarodó peptidláncból áll, vastagsága:
1,5nm
• a tropokollagén molekulák egymáshoz az oldalukon kapcsolódnak kovalens
kötésekkel
• a tropokollagén molekulák egymáshoz képest egynegyed hosszúságnyival
eltoltak
• egymást követő tropokollagén molekulák között nincs szoros kapcsolat
(40nm)
• RDG-szekvencia: a sejtek integrin típusú receptorai felismerik és
hozzátapadnak
Kollagének családja (19

fajta):
• fibrillaris típusú kollagének:

o I, II, III. típusú a jelentős (a I. típusú az összes kollagén
90%-a) o I. típusú előfordulása:
▪ bőrben
▪ csontokban
▪ szervek rostok tokjaiban
▪ inakban
▪ szalagokban
▪ szemgolyó külső rostos burkában
▪ fog dentinjében o II.
kollagén:
▪ porcszövet,
▪ intervertebralis discusok nucleus pulposusa
▪ üvegporc o III.
kollagen:

▪ erek fala
▪ lép, vese kötőszövete
▪ rácsrostok anyaga o V.
kollagen:
▪ bőr
▪ szaruhártya
▪ rácsrostok o VI.
kollagen:
▪ az izom-ín határokon jellemző
▪ porcsejtek körül o VII.
kollagen:
▪ horgonyzó funkció a többrétegű laphám és a kötőszövet közt o XVI.
kollagen:
▪ mikrofibrillumok (mindenütt jelen van)
• fibrillumokhoz asszociált kollegén:
o a fibrillumok egymással és az ECM más elemeivel való kapcsolat
kilakítása o IX. kollagen:
▪ a porc II. kollagenjéhez kapcsolódik o XII,
XIV. kollagen:
▪ az I. kollagenhaz kapcsolódik
• hálózatképző kollagének: o
IV. kollagen:
▪ a lamina basalis alapszerkezetét adja o VIII. kollagen: az
érfalban, a szaruhártyában o X. kollagen: a meszesedő
porcban alkot hexagonalis hálózatot
Kollagen képződés:
• szekréciós fehérjék mintájára történik

• a dER szintetizálja a prokollagent, módosul, majd exocytosissal
kijut
• a polimerizációt a fibroblast végzi
Reticularisrostok
(rácsrostok):
• a kötőszövetben kismennyiségben fordulnak elő

• a lamina basalis kötőszövet felöli oldalán
• zsírsejtek körül
• kimutatásukra a PAS-reakció szolgál
• ezüstpigmentációval is kimutathatók (argyrophil rostok)
• fő komponenesük a III. típusú kollagen
• retikulumsejtek termelik (fibroblastok, Schwann-sejtek és simaizomsejtek is
képesek termelni)
• előfordulása: zsírsejtek körül, erek falában, simaizomsejtek között, perifériás
idegek kötőszöveti hüvelyében, nagy parenchymás szervekben (vese, máj)

Elasztikus (rugalmas)
rostok:
• a kollagen rostoknál vékonyabb rugalmas rostok

• helyenként elágaznak
• festésük: rezorcin-fukszin festés (kékeslila), orcein (barna)
• rugalmas membránokba is rendeződhetnek
• rostokba rendeződnek
• rugalmas és nyújtható
• a kötőszövetben mindenhol előfordulnak
• az aorta falában párhuzamosan elhelyezkedő lemezeket alkot
• festetlenül sárgás színűek
• felépítése keresztmetszetén: belső amorf állomány (elasztin), külső fibrillaris szerkezetű
széli rész (fibrillin)
• elasztin: monomere a tropoelasztin, hidrofób doméneket tartalamznak, melyek
a rugalmasságért felelősek
• a fibroblastok és a simaizomsejtek termelik
Amorf alapállomány:
• fénymikroszkópban nem fedezhetők fel komponensei (amorf)
• a sejtek és a rostok közötti teret gél tölti ki
• két komponense: proteoglikánok (egy fehérje gerincre GAG-ok kapcsolódnak),
adhéziós molekulák
Proteoglikánok, glükózaminoglikánok:
• glükózaminoglikánok: a z alapállomány fő komponense, diszacharid egységekből
felépülő hosszú elágazó szénhidrátok,
• a felépító hexóz típusa és a szulfatáltság alapján:
o hialuronsav, o
kondroitinszulfát, o
dermatánszulfát o
keratánszulfát
• proteoglikánok: kondroitin-, dermatán-, keratánszulfát kötődik fehérjéhez
• a kötőszövet amorf alapállománya lényegében proteoglikánokból áll
• proteoglikánok jelentősége:
o a sok negatív tölrtésük miatt sok kationt kötnek, melyek sok vizet vonzanak és
kötnek
meg o a negatív töltés miatt taszítják egymást, egyenesek, o a
megkötött vízmolekulák miatt nyomással szemben ellenállók
Adhéziós molekulák: A sejtek

és az ECM kapcsolata:
• az ECM-al kapcsolatban lévő sejtek membránjában speciális receptorok vannak

integrin
• az integrin extracelluláris oldalához az ECM komponensei közvetlenül (pl.: kollagen
[RGD- szekvencia]), közvetve (egy adhéziós molekula közbeikatatásával)
• adhéziós molekulák:
o fibronektin (a sejtek és a kollagénrostok között, de a ECM-komponensenk között
is) o laminin a basalis lamina alkotója
Kapcsolat a ECM-komponensek
között:
• entaktin: a lamininhez és a IV. kollagenhez kapcsolódik
Membrana basalis:
• felépítése:
o lamina basalis (lamina rara, lamina densa)
o lamina fibroreticularis
• lamina rara: a lamina densát és a memebránt összekötő molekuláris struktórák
(integrinek kinyúló végei)
• lamina densa: IV. típusú kollagen alkotja, a rostok a memebránnal párhuzamosan
futnak
• lamina fibroleticularis:
• jelentősége:
o mechanikai o sejtbiológiai:
jelátvitelek, o molekuláris szűrő :
elsősorban a vese
Kötőszövetek típusai:
Embryonalis kötőszövet:
Mesenchyma:
• a somitákból a közép és oldallemezekből és a mesechtodermából fejlődik

ki
• sejtjei a multipotens mesoblastok
• az ECM alkotói a hialuronsav és a fibronektin
• a hám és a mesenchyma határán csak laminin képezi a lamina
basalist
• kevés pluripotens mesenchymalis sejt marad a felnőttekben is melyek faktorok
hatására differenciálódhatnak (fibroblasttá, chondroblattá, osteoblasttá)

Wharton-kocsonya (érett kocsonyás
kötőszövet)
• a köldökzsinór jellegzetes kötőszövete,

• a mesenchymából alakul ki
• alapállományában sok hialuronsav és megjelennek a vékony kollagénrostok
is
• a köldökzsinórban futó vénát és artáriákat (2) védi
Érett kötőszövet:
Sejtdús
kötőszövetek:
Reticularis kötőszövet:
• a vér- és nyirokképző szervekben fordul elő

• térbeli hálózatát finom rácsrostok képzik (III. kollagen)
• a rácsrostokra rátapadnak reticulumsejtek (módosult fibrocyta)
• a kötőszövetes részre sok macrophag vándorol be
Aleoralis kötőszövet:
• előfordulása elsősorban az omentum majus

• a foltszerű sejtszaporulatok: machrophagokból, lymphocytákból, plazmasejtekből
és fibrocytákból állnak
• a cseplesz zsíros szövetének állományában mennyisége folyton
változik
Spinocellularis kötőszövet:
• a petefészek és a méh nyálkahártyájának a kötőszövete

• különösen sejt dús
• a sejtek hormonális hatásokra érzékenyek
Rostdús
kötőszövetek:
Lazarostos kötőszövet:
• a test legelterjedtebb kötőszövete,

• finom kollagénrostok jellemzik
• az I. és III. kollagenek képzik a szövet rostos részének nagy
részét
• testtájanként változó mennyiségű fibrillin és elasztin is jelen van
• fibrocyták, zsírsejtek és mobilis kötőszöveti sejtek jellemzik
• feladata:
o a sima és harántcsíkoltizom összekapcsolása
szervekké o axonok perifériás ideggé való összekötése
o támaszték a belső és külső fedő hámoknak o erek és
idegek számára ágyat képez o az erek és idegek
legkülső rétegét adja o mirigyek lebenyeit választja el

Tömött rostos kötőszövet:
• kollagen rostok szorosan egymás mellett állnak és köteges vagy lemezes struktúrákat
hoznak létre
• kevés fibrocyta
• kevés sejt és ér található benne (alacsony anyagcsere)
(bradytrop)
• inak szalagok, ízületi tokok, ínhüvelyek, csontközti membránok,
aponeurosisok
• a rostok lefutása alapján osztályozzák
Rendezetlen tömött rostos

kötőszövet:
• a bőr kötőszövete,
Bőr, dermis
Rendezetlen tömött rostos

kötőszövet HE
Rendezett tömött rostos

kötőszövet:
• a kollagen rostok kétféle rendezettséget mutatnak

o párhuzamos rostos kötőszövet, ínszövet o
párhuzamos rostok (harántcsíkolt izmok inai)
a szoros kollagen rostok között tendocyták (módosult fibrocyta) az ín
vérellátása a külső felszínen található laza vagy lemezes kötőszövetből o
lemezes kötőszövet : a szem szaruhártyája o 50-60 lemez illeszkedik
egymásra, ami nagy ellenálló képességet ad o a fibrocyták a lemezek
között helyezkednek el
Ín szövet,
Párhuzamosan futó rostok a tömött

rostos kötőszövetben
Porcszövet:
• a kötő és támasztó szövetek csoportjába tartozik
• a sejtek között jelentős sejt közötti állomány van
• a többi támasztó szövettel ellentétben a mechanikai funkciói az amorf
alapállományhoz kötöttek
• típusai:
o hyalinporc o
rugalmas porc o
rostos porc
Hyalin porc:
• alapállománya üvegesen áttetsző
• előfordulása: az ízületek felszínén, orrban, gégében, légcsőben, brochusokban
és a bordaporcokban
• embrionális állapotban azon csontok telepét alkotja melyek enchondralis
csontosodással fejlődnek
• a csöves csontokban az epyphisis porckoron (a növekvő
csontoknál)
Perichondrium
(porchártya):
• a hyalinporcot az ízületi felszín és a csontokkal érintkező részüktől eltekintve
perichondrium veszi körül
• rétegei:
o stratum fibrosum (külső): tömött rostos kötőszövet alkotja, nagyrészt I.
kollagen
alkotja, védi a porcot a törés ellen o stratum chondroblasticum: a felszínnel
párhuzamos megnyúlt sejtek, melyek
növekedés során chondroblastokká differenciálódnak (rárakódásos
növekedés)
• itt találhatók az erek (tápanyagok diffúzióval jutnak el) és
idegvégződések,

Chondrocyta:
• egyesével vagy kisebb csoportokban rendeződnek (mind 1 sejt

utódja)
• kerekdedek sejtmagjuk gömbölyű
• a sejt csoportok körül territorialis mátrix (porcudvar) van, így alakul ki egy
chondron
• a porcszövet alapegysége a chondron
• a chondrocytákat basifil festődésű porctok (capsula, pericellularis mátrix) veszi
körül
• a chondronok között interterritorialis matrix van
• chondrocyták típusai:
o fiatal, a mátrixot termelő sejtek: a porchártyához közelebb helyezkednek el,
aktív
szintézist folytatnak, o idősebb sejtek, kevésbé aktívak: a porc belső részén, a
cytoplazma nagy részét
glikogen és zsírcsepp tölti ki
ECM: • II. típusú kollagenből képzett vékony fibrillumok
• ehhez kapcsolódnak XI. és IX. kollagen molekulák

• az epiphysis porcokban X. kollagen jellemző
• legjelentősebb proteoglikan az aggrekan (a központi fehérje molekulához kondroitin
szulfát és keratánszulfát kapcsolódik)
• a sok GAG oldallánc miatt polianinos lesz a molekula, a GAG-ok egymást
taszítják és merőlegesen állnak ki a protein gerincből (üvegmosó kefe)
• több aggrekan molekula kapcsolódik egy hialuronsavhoz
• ez jelentős mennyiségű víz felvételére képes, (a porcszövet 60-78%
víz)
• egyéb járulékos fehérjék: o
kondrokalcin o porcmátrix-
protein o kondronektin o
fibronektin
Ízületi porc:
• a porc felszínét nem borítja perichondrium (a synovialis folyadékból és a

csontokból táplálkozik)
• zónái: o felszíni (I.) zóna: árkádokat alkotó fibrillumok
o középső (II.) zóna: egymást keresztező fibrillumok o mély (III.) zóna: a

lefutási irányuk a felszínre merőleges o legmélyebb (IV.) réteg a csontszövettel
határos rész mely sokszor elmeszesedik, a
kollagen fibrillumok a csontszövetbe ágyazódnak be (szoros
összenövés)
• ár-apály vonal: a mély és az elmeszesedett zónát választja el
egymástól
• az ízületi felszínek között synovai van
• a synovia-ban sok hialuronsav, foszfolipid és mucinosus anyag van, ezért
csúszós

Ízületi tok:
• stratum fibrosum (külső réteg): tömött kötőszövet, a szalagokkal és inakkal áll

kapcsolatban
• membrana synovialis (belső réteg): benne ellapult mesenchymalis eredetű sejtek, az
ECM- ben machrophagok és speciális fibrocyták (synovailis folyadék termelése)
A porc fejlődése:
• mesenchymalis eredetű sejt

• egy chondronba tartozó sejtek mind 1-1 a chondronban lévő sejt útódai
• a sejtek maguk körül porcmátrixot termelnek
• a chondroblast az a sejt, amelyik osztódik a többi chondrocyta
kialakításáért
• ez a kialakulási folyamat az interstitialis növekedés
• másik növekedési forma az appositionalis (kívülről rárakodó) növekedés, a
porchártya kevéssé differenciált sejtjei chondroblastokká alakulnak majd
chondrocytákká differenciálódnak
• a porc regenerációja felnőttekben minimális (mivel a chondrocyták normál
körülmények között nem osztódnak)
• idősebb korra a porcok elmeszesednek, elcsontosodnak (gége,
bordák)
A porc érmentes szövet, a porchártya felől diffúzióval táplálkoznak. Az ízületi porcok a

synovailis folyadékból táplálkoznak (perichondrium hiányában)
A chondrocytak lassú, anaerob anyagcserét

végeznek.
Rugalmas porc:
• nagyfokú rugalmassággal rendelkeznek
• fülkagyló, gégefedő, fülkürtben, gége kisebb porcaiban
• szerkezete nagyon hasonlít a hyalin porchon
• az ECM-ben elasztikus rostok vannak
• a chondronokban 1-2 chondrocyta található
• minden esetben van porchártya
• nem meszesedik vagy csontosodik
Rostos porc:
• olyan helyek fordul elő ahol nyomás mellett még torziós hatásoknak is kivan
téve
• discus intervertebralis anulus fibrosusa,
• symphysis pubica, discus articularis, meniscusok,
ízvápaajkak
• szerkezetében és funkciójában is átmenet a tömöttrostos kötőszövet és a porcszövet
között
• benne vastag (I. kollagen) kollagen kötegek, közöttük egy vagy kettő porcsejtet
tartalmazó chondron
• vékony porcudvar
• nincsen perichondrium

Hyalinporc
A chondronokban a sejtek egyesével

vagy kisebb csoportokban.
Elasztikus rostos porc

Tömött rostos / kollagén rostos porc

Csontszövet:
Csontszöveti sejtek:
Osteocyta:
• lapos szilvamag alakú sejtek,

• belőlük minden irányba indulnak ki nyúlványok (vékonyak)
• a sejtek a nyúlványaikon keresztül kommunikálnak (nexusok)
• egymásnak átadnak kismolekulájú anyagokat és ionokat
• az osteocyták lacunákban helyezkednek el
• a nyúlványok a canaliculi ossei-ken keresztül kommunikálnak
• alapesetben nem mutat sok szekréciós aktivitást, ennek megfelelően
cytoplazmája részletszegény
• feladatuk a mátrix fenntartásának és termelésének elősegítése
Osteoblast:
• ezek a sejtek termelik az intercellularis állományt

• munkájuk végeztével osteocytákká alakulnak át
• a mesenchymalis őssejtekből osteoprogenitor sejtek differenciálódnak (belőle
lehetnek: osteblastok, chondroblastok és fibrolbastok)
• az épülő csontszövet felszínén az osteblastok szorosan hámszerűen ülnek egymás
mellett
• a sejtmag a csontfelszínnel ellentétes oldalon helyezkedik el
• a cytoplazmája jellegzetes szekréciós sejtre jellemző képet mutat, erősen
basophil
• szekréciós tevékenységük következtében a mátrix szerves komponenseit képezik
(osteoid)
• a szerves anyagok között másodlagosan jelennek meg a
sók
Osteoprogenitor:
• mesenchymalis őssejtekből alakultak ki

• a sejtek a csontfelszínen (periosteum ,endosteum) vagy az erek körül rendeződnek
el
Osteoclast:
• a csontszövet intercelluláris állományának lebontása a feladata,

• óriássejtek, több sejtmaggalrendelkeznek
• cytoplazmájuk eozinophil
• a csontfelszínen üregeket vájnak és abban találhatóak meg
• sok dER golgi-apparátus, mitokondrium és lysosoma jellemzi
• a csontfelszínnel érintkező felszínük lemezes szerkezetű
• szervetlen állomány bontása: H-ionokkal
• a szerves állomány bontását pedig, lysosomalis enzimekkel
Intercellularis állomány:
• a szerves és szervetlen állomány aránya 35:65

• a szerves állomány 90% kolleganrost (I. típusú) a fibrillumokon belül a tropokollegen
molekulák között tök oldalkötés és az egymást követő tropokollagen molekulák közötti 40
nm-es helyre kötnek be a szervetlen sók
• proteoglikan-aggregatumok nem annyira jelentősek, mint a porcszövetben
• specifikus fehérjék:
o ostekalcin o
osteopontin o csont-
szialoprotein
• szervetlen állomány: nagyobb része hidroxiapatitból áll a kristályok a fent említett
helyre kötődnek be
Csontok felépítése:
• kétféle szerveződési formájuk van: a kollagenek nem mutatnak szabályos
elrendeződést fonott (primer) csontszövet, a kollagenek a csontfelszínnel
párhuzamosan rendeződnek lemezes (másodlagos) csontszövet
Primer (fonott) csontszövet:
• a kollagen rostok kötegei mindenfajta rendezettség nélkül vannak jelen

• a mátrixban több az alapállomány és kevesebb a mineralizáció
• az embryonalis csontképződés kezdeti szakaszában fordul
elő
• felnőttekben csonttörések helyein
Lemezes csontszövet:
• a kifejlett csontok szivacsos és tömör állománya is ilyen csontszövetből

áll
• egy-egy lemezt a párhuzamosan orientál kollagen fibrillumok építenek fel
• osteon: a lemezek egy kapilláris vagy arteriola köré szerveződnek, a koncentrikus
körökből álló hengeres egység az osteon
• az osteonban 5-20 lemezes szerkezet (laminae speciales) van
egymásban
• az osteocyták a lemezek között vannak
• az osteon tengelyében futó csatorna a Havers-csatorna, benne erek és
kötőszövet
• a lemezekben az I. típusú kollagen spirális lefutású
• a mellette lévő lemezben is spirális de ellentétes irányú
• a két lemezben futó rostok kereszteződnek
• Volkmann-csatornák: a Havers-csatornákat összekötő, többnyire arra merőleges
csatornák
• a Havers-csatornák a periosteum, az endosteum ereivel közlekedő ereket
tartalmaz
• a csontok külső és belső felszínével párhuzamosan fut 4-5 réteg (laminae generales
internae et externae)
Periosteum, endosteum:
• periosteum: a csontot kívülről fedi és azzal szorosan összenőtt

kötőszövet
• erekben, nyirokerekben és idegvégződésekben gazdag

• két fő részre osztható egy külső rostokban gazdag (inaktív periosteum), és egy belső
sejtdús (aktív periosteum)
o inaktív periosteum: külső rétegében sok rost található, míg belső rétegében
kevés
osteoprogenitor sejt, a külső rész kollagenjei helyenként befutnak a csont
intercellularis állományában így jobb kötődést kialakítva (inak, szalagok
tapadása) o aktív periosteum: részt vesz a csontképzésben, sok osteoblast
(stratum
osteoblasticum)
• endosteum: a csont belső felszíneit (trabeculák, Havers-csatornák) fedő kötőszövet,
vékonyabb a periosteumnál, nyugvó progenitorsejtek vannak, melyek jelre átalakulnak
osteoblastokká
Csontszövet
átépülése:
• az átépülés során az osteoclastok a csontszövetbe csatornákat

vájnak,
• az alagútba kapillárisok és osteoprogenitorokat tartalmazó mesenchynalis sejtek hatolnak
be
• az alagút oldalfalára az osteoprogenitorokból differenciálódott osteoblastok kerülnek
és elkezdik szintetizálni a mátrixot
• az osteblastok átalakulnak ostecytákká és a kialakult lemezre újabb osteoblastok érkeznek
és új lemezt alakítsanak ki
• az osteon csatornái kívülről befelé épülnek fel
• a korábbi osteonok maradványai az újjak közé ékelődve vannak (lamina
intercalaris)
A csontátépülésre ható
hormonok:
• parathormon: az osteblastok működését serkentik, az osteoblastok ugyanakkor

olyan molekulát termelnek, melyek az osteoclastok képződését serkenti, amelyek
lebontó tevékenységükkel növelik a vér Ca szintjét
• Calcitonin: gátolja az osteoclastok aktivitását (a Ca felszabadulást a
csontokból)
• Calcitriol (D-vitamin): fokozza a bél Ca és P felszívását, az osteoblastokra is hat serkenti
azok osteokalcin termelését
• Androgének, ösztrogének: fokozzák az osteoblastok működését és gátolják az
osteoclastokat
• C-vitamin: normális kollagen szintézis

Csontosodási formák:
Elsődleges csontosodás:
• a differenciálatlan mesenchymalis sejtek közvetlenül átalakulnak osteoblastokká,

maguk körül mátrixot termelnek, majd csontsejtekké alakulnak
• nincsen szükség kiindulási szövetre
Másodlagos
csontosodás:
• Már meglévő más támasztó szövetből épül át. Kiindulhat kötőszövetből
(desmalis csontosodás) vagy kiindulhat porcszövetből (chondralis csontosodás).
Desmalis
csontosodás:
• a fejtető lapos csontjai, az állkapocs csontok, és a kulcscsont alakul ki

így
• a leendő csontok helyén az embryonális kötőszövet erősen
vascularizált,
• az erek közötti mesenchymalis sejtek osteoblastokká differenciálódnak
• ezek maguk körül mátrixot kezdenek szintetizálni
• így kialakul az osteiod szövet, mely vékony gerendácskákból álló szálakat
tartalmaz
• az osteoblastok a gerendákra tapadnak és intenzíven mátrixot
termelnek
• így rendszertelen kollagen rost hálózatok jönnek létre, melybe berakódnak a szervetlen
sók is
• az osteoblastok eltávolodnak egymástól és osteocytákká
alakulnak
• az új gerendákra új osteoblastok rakódnak (appositionalis
növekedés)
• fonott csontszövet alakul ki
• a csontosodás egyszerre több ponton is zajlik
• a fonott csont átépül lemezes csonttá
• a felszínen megmaradt kötőszövet a periosteum
Chondralis
csontosodás:
• a mesenchymából porctelepek alkunak ki

• a porctelepek épülnek át csontokká
Perichondralis csontosodás:
• a csont diaphysisének megfelelő perichondrium átalakul periosteummá

• ennek a legbelső sejtjei osteoblastokká alakulnak át
• a diaphysis felszínén az osteoblastok mandzsettaszerű hüvelyt hoznak létre
(appositionalis csontosodás)
Enchondralis csontosodás:
• a porc belsejében zajlik le a további csontosodás

• a porcsejtek degenerálódnak a diaphysisben, az őket körülvevő porcmátrixot
fokozatosan elmeszesítik,
• a porcsejtek bontó enzimeket szabadítanak fel, majd elpusztulnak, így üregek alakulnak
ki

• erek törnek be a periosteum felől, a létrejött üregekbe az erek betörnek és a
magukkal hozott differenciálatlan mesenchymalis sejtekből osteoblastok
differenciálódnak
• a porc csont átépülés az epiphysis irányába halad
• a szomszédos porcszövetben degeneráció játszódik le, a porcsejtek hosszanti
sorokba rendeződnek majd elpusztulnak,
• az elpusztult sejtek közötti elmeszesedett gerendák szolgálnak irányítóként a
csontosodásnak
• ezekre rakódnak az osteoblastok, melyek csontmátrixot szintetizálnak
• így létrejönnek elmeszesedett porcból és csontból álló gerendák (primer
trabeculák)
• a primer trabeculák az osteoblastok tevékenységének köszönhetően eltűnnek és csak
a csontszövetből álló gerendák maradnak meg (secunder trabecula) így alakul ki a
velőüreg
• primer csontosodási pont a csontok diaphysisében
• secunder csontosodási pont a csontok epiphysisében , itt az elcsontosodó
porcgerendák iránya sugárirányú, így alakul ki a gömbölyű caput
• a csontosodás befejeztével két helyen marad porc az epiphysiseken és a epiphysis
porckoron
• a hosszanti növekedésben az epiphysis porckorongnak van
jelentősége
• állandóan osztódik és a diaphysis felöli oldalon elcsontosodik a
porc
• zónái: o nyugalmi zóna: a chondrocyták nyugalmi állapotban vannak
o szaporodási zóna: a porcsejtek szaporodnak és hosszanti sorokba

rendeződnek o hypertrophiás zóna: a porcsejtek megnagyobbodnak és X
kollagen-t termelnek és
elindítják a mineralizációt o mesenchymalis invázió zóna: bontó enzimeket
szintetizálnak majd elpusztulnak,
kialakul a velőűr, ebbe kapillárisok nőnek és vele osteoblastok
érkeznek
• Vastagságbeli növekedés: a periosteum felől appositionalis
növekedéssel
Csontcsiszolat
Nincs festve
Nincs benne élő sejt
Nincs benne szerves anyag

(macerált)
Csontcsiszolat keresztmetszet
(Fuchsin-injectio)
Chondralis csontosodás
3. Izomszövet:
Harántcsíkolt izomszövet:
• a vázizom és a zsigeri harántcsíkolt izom alkotója
• alapegysége az izomrost (syncytium)
• az izomrost pár milliméterestől 30-40 cm hosszúságú lehet,
• átmérője 10-100μm széles
• myoblastok fúziójával alakul ki egy sok magvú
óriássejt
• a sejtmagok a membrán (sarcolemma) mellé szorulnak ki
• az izomrost cytoplazmáját salrcoplazmának hívják
• a sarcolemma a sejtmembránból és a hozzátartozó lamina basalisból
áll
• a sejtmembrán és a lamina basalis közé satellita sejtek
ékelődnek
• satellita sejtek: az izomrostok regenerációjában vesznek részt
• a membrán belső oldalán membránváz található
• az izomrostok sok mitokondriumot tartlamaznak
• a sarcoplazmában tartaléktápanyag is van (lipidcseppek és
glikogen)
• T-tubulusok: a sejtmembrán vékony csőszerű betüremkedései, melyek az
ingerületet bevezetik az izomrost mélyébe
• a T-tubulusok a myofibrillumokra merőlegesen futnak
• minden sarcomerhez kettő tubulus tartozik
• sarcoplazmás reticulum (SR) a sER módosulata
• a myofibrillumok felszínén helyezkednek el egymással
anasztomizálnak
• két tubulus közötti részen hosszanti csövek vannak, közöttük oldal irányú
anasztomosisok
• terminális ciszterna a tubulussal párhuzamosan fut, ebbe torkollanak a hosszanti csövek
(az A-csík és az I-csík határán vannak)
• a tubulus két ponton érintkezik 2db mellette fekvő terminális ciszternával (triád)
• egy sarcomerhez 2db triád tartozik
• az ingerület hatására SR-ból Ca ion szabadul fel, mely aktiválja az
összehúzódást
Az izomrost fénymikroszkópos képén két sáv különíthető
el:
• A-csík: világosabb csík

• I-csík: sötétebb vonal
• H-csík: az A-csík közepén húzódó vonal
• M-csík a H-csíkot osztja két részre
• Z-vonal: az I-csík közepén van
Az izomrostban myofibrillumok
vannak:
• az izomroston belül a párhuzamosan futó myofibrillumok azonosan festődő részei

azonos magasságban vannak,
• a myofibrillumok két Z-vonal közötti része egy sarcomer (2.5 mikrometer)
• a myofibrillumok sok egymás mellet párhuzamosan futó myofilamentumból áll
• kétféle myofilamentum van: vékonyabb (aktin) és a vastagabb
(myozin) Myozin-filamentum:
• az A-csík fő alkotója, 12-15nm vastagságú

• miozin molekulákból épülnek fel
• a miozin molekulák hosszú farki vége a filamentum közepe felé
irányul
• a feji vége a két vég felé tekintenek
• a miozin-filamentum bipolaris
• a miozin-filamentumokat haránt kapcsoló elemek kötik össze (M-
csík) Aktin-filamentum:
• az I-csík fő alkotórésze,
• szabad végüket egy aktinkötő fehérje (tropomodulin) fedi
• benyúlik a myozin-filamentumok közé
• másik végükkel a Z-korongba horgonyzódnak ki
• felépítése: dupla F-aktin, melyek G-aktint alakítanak ki ezek pedig
polimerizálódnak Kontrakció:
• az összehúzódás során a filamentumok hossza nem változik

meg
• a vékony filamentumok becsúsznak a vastagok közé ezáltal a sarcomer rövidül
meg
• a miozin feji része hozzákapcsolódik az aktin filamentumhoz és konformáció váltás
hatására meggörbül a feji része ezáltal elcsúsznak
• majd leválik és visszatér eredeti
helyzetébe Intermedier filamentumok:
• a myofibrillumokat kötik egymáshoz és a sarcolemmához

• dezmin: fonatokat alkotva gyűrűt képeznek és a Z-vonal magasságában
összekötik a myofibrillumokat
• a gyűrűket is inermedier filamentumok kötik össze
• szkelemin: az M-csíkoknál lévő intermedier filamentum gyűrű

Harántcsíkolt izomrostok
osztályozása:
Lassú összehúzódású, vörös

izomrost:
• aránylag kis átmérő

• színük sötétebb (több kapillaris, sok myoglobin)
• nagyméretű mitochondriumok
• magas lipid tartalom
• lassan fárad
• diaphragma, musculus masseter (rágóizom)
• a testtartással kapcsolatos izmok is Gyors
összehúzódású, glikolitikus vagy fehér izomrostok:
• színük világosabb, kevesebb kapilláris

• a sarcoplazmában sok glikogen
• kevesebb mitochondrium
• legnagyobb átmérő
• gyorsan nagy erővel húzódik össze
• gyorsan fárad
• m. biseps brachii, m. rectus abdominis, szemmozgató
izmok Intermedier izomrostok:
• közepes átmérő
• rózsaszínűek
• kapillárisokban gazdag
• gyorsan összehúzódnak
• magas mioglobin tartalom
Izom és kötőszövet kapcsolata:
Epimysium:
• az izmot kívülről borító tömött kötőszövetes állomány, benne az izomot ellátó erek
idegek Perimysium:
• vékony kötőszövetes septumokból áll,

• behatol az izomrost kötegek közé és elválasztja azokat
egymástól Endomysium:
• az izomrostokat körülvevő kötőszövetes állomány (rácsrostok,

proteoglikanok)
Izom-ín átmenet:
• azokon a helyeken ahol az izomrostok ínhez, fasciahoz, aponeurosishoz

kapcsolódnak,
• az izomrostok végei kesztyű ujjszerűen elágaznak
• a kötőszövetes részek (epimysium, perimysium, endomysium összeolvadnak egy
erős szövetté

• a myofibrillumok a sarcolemmához vannak kihorgonyozva az utolsó sarcomer
végén
• a memebrán külső oldalán lamina basalis ami segít az ínszövetben lévő kollagénekhez
való kapcsolódásban
• az ujjszerű végeknek köszönhetően az erő sokkal nagyobb felületen
oszlik el Izomszövet regenerációja:
• az izomrostok sejtmembránja és a lamina basalis között satellita sejtek helyezkednek

el
• ezek a sejtek kevéssé differenciálódott sejtek, azaz belőle képes az izomrost
pótlódni
• osztódásukkal a létrejövő utódsejtek egyike beleolvad az izomrostba a másik marad
kevéssé differenciált sejt
• felnőttekben az izomregeneráció csekély mértékű, csak ha az endomysium nem sérült
meg
• a setellita sejtek osztódásával az izomrostok mennyisége nem változik csak azok
vastagsága változhat (hypertrophia)
Vázizom, keresztmetszet
Vázizom
Szívizomszövet:
Szívizomsejtek:
• egész életen át működő sejtek, nagyobb részük kontrakcióra szakosodott
(munkaizomzat), kisebb részük az ingerületek vezetésére
• egyedi izomsejtekből áll (egy vagy kettő sejtmag jellemzi)
• a sejtmag a sejt közepén helyezkedik el
• a sarcoplazma jelentős mennyiségű glikogent tartalmaz (tartalék
tápanyag)
• lipid cseppek is előfordulnak
• a differenciál sejtek nem képesek belépni a sejtciklusba, azaz nincs
osztódás
• a hosszú élettartam miatt lebonthatatlan anyagok lipofiscin-granulumok jelennek
meg
• jelentős mennyiségű nagy méretű mitochondrium van jelen
• a sejtek gyakran villaszerűen elágaznak
• végeikkel kapcsolódnak egymáshoz (sejtkapcsoló struktúrák
segítségével)
• a sejtek hosszanti (transzversalis) határai az Eberth-féle vonalak (discus
intercallaris)
• a sejtek között vannak még hosszában (longitudinalisan) futó határok
is
• fascia adherens: a transversalis szakaszokra jellemző folt vagy sávszerű kapcsolat, a
sejten belül plakkok figyelhetők meg a Z-csíkok végének megfelelő magasságokban
találhatók
• desmosomák: erős mechanikai kapcsolatot létesítenek, a transversalis szakaszokra
jellemző. belül intermedier filamentumok vannak
• nexusok: a transversalis részek szélén és a longitudinalis részeken jellemző, a sejtek
közötti ionos kommunikációt szolgálja az elektromos ingerület szabadon igen gyorsan
terjed a sejteken
A szívizom kontraktilis
rendszere:
• a fibrillumok felépítése megegyezik a harántcsíkolt izoméval

• a fibrillumok között nagyobb terek vannak, ahol sok mitokondrium van
• a miozinfilamentumok és aktinfilamentumok sarcomerekbe rendeződnek
• jelen vannak T-tubulusok, de kevéssé fejlettek transversalis-axialis tubulus rendszer
(TATS)
• a tubulusok a sarcolemma csőszerű betüremkedései a sejtbe a Z-csíkok
magasságában
• a sarcoplazmás reticulum szabálytalanul veszi körbe a
miofilamentumokat
• a TATS és a SR közötti kapcsolat két ponton van
diád
• funkciója hasonló a vázizoméhoz
Szívizom

Simaizomszövet:
Simaizomsejtek:
• egy magvú, orsó alakú sejtek

• hosszúsága az előfordulási helyétől függ: 15-800μm
• sejtmagjuk pálcika alakú és a sejt közepén helyezkedik el
• a sejtek csoportosulása:
o kötegekben (fasciculusok) o
lemezekben o a tér minden irányába
futó szövedék
• a sejtmembrán alatt jellegzetes subsarcolemmalis plakkok vannak, melyek az
aktin filamentumok kihorgonyzására szolgálnak
• a membránon sok caveola található
• a sejtek között gyakran fordul elő gap junction
• a sejteket basalis membran borítja be
• a sejt két végén kicsi golgi-komplex
• hosszú mitokondriumok jellemzik
• két egymásra épülő filamentális rendszer: sejtváz és kontraktilis
filamentumok
• a kontraktilis rendszer. aktinból és miozinból áll, ezek elcsúsznak
egymáson
• ezek nem rendeződnek miofibrillumokká
• egy miozinfilementumot 12-15 aktin filamentum veszi körbe
• az aktin filamentumok jóval hosszabbak, mint a vázizomban
• két helyen vannak kihorgonyozva (a subsarcolemmalis plakkokban és sötét csomókban
a + végükkel)
• a miozin filamentumok oldalirányú polaritással rendelkeznek, vagyis fejeik mindkét vég
felé kiállnak
• összehúzódás: az ellentétes lefutású aktin filamentumok közötti miozinok
hozzákapcsolódnak az aktinhoz a + vég felé vándorol, így megrövidülnek
• az aktin miozin komplexek ferde hegyesszöget zárnak be a membránnal, a húzóerő
nem a végekre koncentrálódik, hanem az egész sejtfelszínre
• bizonyos fajtái spontán összehúzódásra képesek (pl.: belekben végigfutó
perisztaltika)
• a vegetatív idegrendszer beidegzése alatt
állnak Sejtváz:
• a sejtváz biztosítja a sejt alakját, és a kontraktilis elemek

kihorgonyzását
• legfontosabb elemei az intermedier filamentumok (leggyakrabban
dezmin)
• a filamentumok összekapcsolódva alakítják ki a subsarcolemmalis plakokkat és a
sötét csomókat
• a simaizom kötegek között sövényszerű kötőszövetek
vannak Simaizom funkcióval rendelkező egyéb sejtek:
• myofibrocyták: simaizom funkciójú fibrocyták, a here kanyarulatos

csatornáiban a fibrocytákban van miozin és aktin filamentum
• myoepithel sejtek: hámsejtekből kialakult kontrakcióra képes sejtek, mirigyek
végkamráira jellemző
Simaizom szövet
Keresztmetszeti és
hosszmetszeti képe
Simaizom szövet
Hosszmetszeti kép
4. Idegszövet:
Idegsejt (neuron):
• az idegszövet szerkezeti egysége,
• ectodermális eredetű
• általában nem képesek osztódni
• nyúlványaik képesek a regenerációra
• szövettani kimutatásuk: ezüstözéssel, ezüstimpregnáció, hisztokémiai
módszerek,
• neuron részei: perikaryon (sejttest), neurit (axon), telodendron (végfácska)
Perikaryon:
• a sejtmagok feltűnően nagyméretű, kerek alakú és laza

szerkezetű
• a perikaryon cytoplazmájában jellemzőek a kisebb nagyobb basofil szemcsék (nissl-
rögök = durva felszínű endoplazmás retikulum )
• a cytoplazma fejlett fehérjeszintetizáló sejtek képét mutatja
• nagy mennyiségű dER van, fejlett golgi-apparátus (a sejtmag körül
csoportosul)
• körülötte sok vesiculum, mely a termelt neurotranszmittereket
tartalmazza
• jelentős mennyiségű mitokondrium
• a plazmában különböző zárványok és lipofuszcin szemcsék
lehetnek
Dentritek:
• idegi impulzusokat szállítanak a sejttest felé

• szerkezetük megegyezik a perikaryon szerkezetével,
• benne dER található,
• feladatuk a sejttest receptoros felületének növelése
• a dentriteken dentrittüskék is vannak, ami tovább növeli a felületet
Axon (neurit):
• idegi impulzusokat szállít a sejttest felől

• az axondombból ered, ezen a területen és az axonban sincsenek nissl-
rögök
• az axondomb sejtmembránjában van egy határzóna, ami a receptoros és az effektoros
részt választja el
• iniciációs szakasz: kezdeti csupasz szakasza az axonnak, az akciós potenciál
kiindulási helye
• fő lefutási szakasz: végig azonos vastagságú szakasz, benne párhuzamosan futó
microtubulusok és neurofilamentumok, itt vannak továbbá vesiculák és mitokondriumok
• a neurit végső szakasza a végfácska (telodentrit) bunkószerű megvastagodások, nincs
myelinhüvely Idegrostok behüvelyezése:
• a központi idegrendszerben az oligodendroglya, a periférián a Schwann-sejt
végzi
• az axonok a velőshüvely (myelinhüvely) mély barázdáiban
vannak
• az axonok körül membránakettőzetek vannak aminek a neve:
mezaxon
• a velőshüvely a membrámkettőzetek miatt csíkoltságot mutat
• a szomszédos Schwann-sejtek találkozási pontjainál nincsen myelinhüvely az axon
körül: Ranvier-befűződés
• Ranvier-befűződés: az axon szabad, így a saltatorikus
ingerületvezetés
• internodium: két befűződés közötti hüvelyszakasz
• a központi idegrendszerben: az oligodendroglya képzi a velős
hüvelyt
• ez több axonnak is képezi a hüvelyét

Velőtlen rostok:
• nem tartalmaznak velőshüvelyt, a vegetatív idegrendszerhez

tartoznak
• csupasz idegrostok: teljesen szabad, hüvelynélküli rostok
• idegrostok együttesen kötegeket képeznek, neve kp: pálya, periférián:
ideg
Neuralis transzport:
• anterograd transzport: a perikaryontól a nyúlvány felé halad két komponense: lassú

(cytoszol és cytoskeletalis komponensek), gyors (vesiculák, fehérjék és mitochondriumok,
neurotranszmittert tartalmazó vesiculák, neuropeptidek és hormonok szállítása)
• retrograd transzport: ellentétes irányú, szállított anyagok: elhasznált vesiculák
lebontásra, neutrop vírusok pl.: herpes simplex
• transzportmechanismus: gyors transzport: mikrotubulusok mentén (mozgató
fehérjék: kinezin és dinein), anterograd: kinezin, retrograd: dinein
• dendritikus transzport: centrális irányú és csak lassú komponense
van
Idegrost, regeneráció:
• a sérülés a perikaryon közelében: a sejt elpusztul, ha a distalis részen: képes

regenerálódni
• regeneráció szakaszai:
o sérülés helyétől proximalisan eső csonk az első befűződésig degenerálódik,
majd
növekedési kúp nő ki belőle a perikaryonban retrograd degeneráció történik, a
neuronban a neurotranszmitterek helyett a regenerációt szolgáló fehérjék
termelődnek o sérülés helyétől distalisan: leszálló degeneráció axolisis és
mielynolisis kezdődik,azaz az axon szétesik és a myelin hüvely lipidekben gazdag
cseppekké darabolódik, a Schwann-sejtek szaporodni kezdenek és köteget
képeznek
• distalis idegcsonk regenerációja: a regenerációban a Schwann-sejtek és a lamina basalis
vesznek részt (a növekedés pályáját biztosítják), és regenerációt növekedési faktorok
indítják el
• a növekedési kúpok növekedését a Schwann-sejt által szekretált laminin
irányítja
• a növekedési kúp a csonkból kinövő axonnyúlvány végén elhelyezkedő organellum,
amely a növekedést végzi
• központi idegrendszerben: Schwann-sejtek hiányában a regeneráció tökéletlen vagy
nincsen
• transzneuralis degeneráció: egy neuronális láncba az elpusztult ideg által beidegzett
ideg is degenerálódik
Idegvégződések:
1) Receptor funkció:
• a dentritek végén képződnek,

• fajtái:

o exteroceptor: a külvilág fájdalmi, hő és tapintási információt veszik
fel,pl.:
fájdalomérző csupasz idegvégződés, tapintótest o interocenptor: belső
szervezetben lévő receptorok, pl.: zsigerek falában lévő
visceroceptorok o proprioceptor: testmozgást érzékelő interoceptor pl.:
izomorsó, ínorsó
2) Effektor funkció:
• Neurohormonális végződések: idegsejtek által termelt neurohormonokat szabadítanak

fel (tulajdonképpen neuroszekréció) pl.: a nucleus supraopticus és paraventricularis
hormontermelése a hypotalamus befolyásolására
• Ideg-izom kapcsolat
o simaizom beidegzés: a beidegzés a vegetatív idegrendszer postganglyonalis
sejtjei végzik kollektív módon, neurotranszmitterek többnyire adrenalin és acetilkolin
o motoros véglemez: harántcsíkolt izom mozgató beidegzése, a mozgató idegrost
több
ágra oszlik, melyek külön izomrostokhoz futnak, az érkező ág itt elveszti hüvelyét
és talpszerű megvastagodásokban végződik, melyek benyomják a sarcolemma
felszínét, de a lamina basalis megmarad, neurotranszmettier: acetilkolin,
• neuroglandularis synapsisok: mirigyhámsejteket idegez be.
3) Internuronális synapsisok:
• két neuron bármely része között alakul ki, de leggyakoribb az axo-dendriticus synapsis ,
továbbá elfordulhat axo-somaticus synapsis (az effektor és a sejttest között) illetve somato-
dendriticus synapsis (secunder érzéksejt sejttestje és neuron receptor nyúlványa között),
• effektor nyúlványok kapcsolódása: axo-axonicus synapsis
• dendrit szakaszok között: dendro-dendriticus synapsis
Synapsisok fajtái:
• elektromos synapsis: nexusok (gap junction) hozza létre

• kémiai synapsis (a jelátvitel kémiai anyagokon
alapszik) Kémia synapsis:
• részei: paesynapticus struktúra és postsynapticus struktúra, köztük synapticus

rés,
• a praesynapticus részben NT-t tartalmazó synapticus vesiculák vannak, melyek
exocytosissal ürülnek a synapticus résbe,
• a praesynapticus membrán cytoplazmaticus oldalán kúp alakú elemekből álló
praesynapticus denzitás figyelhető meg, a kihorgonyzott vesiculák ezek közé ágyazódnak
be
• a peptidtermészetű NT-t tartalmazó vesiculák kb. kétszer akkorák, mint a
synapticus vesiculák
• a postsynapticus membrán cytolazmaticus oldalán postsynapticus denzitások
(subsynapticus megvastagodások) jellemzőek
• neurotranszmitterek, modulátorok: ingerület átvivő kémiai anyagok, melyek a
perikaryonban termelődnek és axonális transzporttal jutnak a praesynapticus
végződésbe, ahonnan depolarizáció hatására exocytosissal ürülnek, majd a
postsynapticus membrán receptoraihoz kötődve ott

o ioncsatornát nyit meg és depolarizációt okoz o receptorhoz kötődik és jelátviteli
útvonalat aktivál pl.: cAMP az információ egyenirányú szemben a kémiai synapsissal
fajtái: acetilkolin (motoros véglemezen és vegetatív idegrendszerben (paraszimpaticus),
noradrenalin (vegetatív idegrendszerben sympaticus) adrenalin (agytörzsi neuronok),
podamin és serotonin (hypothalamus), glutamát és aspartat (piramissejtek), GABA
(purkinje- sejtekben gátló) glicin (retinalis sejtekben)
Idegsejtek
csoportosítása:
• unipoláris (csak egy nyúlvány, mely több ágra bomlik)

• bipolaris (egyik pólusán receptor jellegű dendrit a másikon effektor axon) pl.:
bipoláris neuronok a retinában
• speudounipolaris (dendrit és axon közös törzsből veszi kezdetét, bipolaris neuronból
alakul ki) pl.: ganglionsejtek a hátsó gyöki dúcban
• multipolaris (egyik pólusán ered az axon, a többi részen dendritek indulnak ki)
pl.: piramissejtek
• afferens idegsejt (érző idegsejt)

o idegrostjai a perifériáról szállítja az információt a KIR-
be
• interneuron:
o idegrostjai a KIR-ben és a ganglionokban maradnak o Golgi
I. típusú: hosszú axon, a célsejt távoli területeken van o Golgi
II. típusú: rövid axon, a célsejt ugyanazon a területen van
• effernes idegsejtek / motoneuronok:
o a KIR-ből szállítják az információt a perifériára
Neuron polarizált felépítése:
• neuront borító sejtmembrán eltérő fehérje készletű és funkciójú doménekre tagolódik,

ami polarizált jelleget ad
• általában a dendritek és a perikaryon szolgál receptorként, a neurit pedig
effektroként
Érző ganglion
Pseudounipoláris sejtek A
nagyobb sejtek az idegsejtek a
kisebb sejtek satellita sejtek

Ganglion spinale
Multipolaris idegsejtek
Vegetativ ganglion
Gliasejtek:
Perifériás:
1. Schwann-sejtek:
• perifériás axonokat hüvelyeznek be, membrán kettőzetükkel az axon köré

csavarodva hozzák létre a myelinhüvely szakaszait (intenodium)
• a környezet felé lamina basalis borítja őket
• kiegészítő sejtek: satellita sejtek (perifériás idegdúcok gliasejtjei, melyek az
idegsejtek testét köpenyszerűen körülveszik), telogliák (idegvégződések Schwann-
sejtekkel rokon gliasejtjei)
• Ranvier-féle befűződések a mylinhüvely darabok közötti csupasz axon
rések
• Smith-Lanterman-rések
• Redlich-Obersteiner vonal: a KIR és a perifériás idegrendszer határán az a vonal,
ahol az oligodendroglia behüvelyezést felváltja a schwann-sejt által képzett hüvely
Centrális gliasejtek: 1. Oligodendroglia:
• központi idegrendszerben a myelinhüvely szegmentumait hozzák létre
• több axont is körbetekerhet 2. (Hortega-féle) microglia (mesoglia):
• központi idegrendszer speciális macrophagjainak tekinthetők, phagocytálni képesek
cytoplazmájukban phagosomák, lysosomak találhatók
• monocyta eredetűek (mesodermalis)
• két alakjuk van: nyugvó és aktivált állapotú
• az aktivált állapotú microglia feladata: elpusztult neuronok és gliasejtek törmelékeit takarítják
el, emellett anyagokat szekretál (gyulladás mediátorok)
• microgliák szekrétumai: Kémiai anyag Jótékony hatása Káros hatása
Cytokinek
más sejtek mobilizálása a gyulladásos gócokhoz, astrocyták regenerációja
neurotoxicitás
a mikrobák membránját,
Növekedési faktorok neuronok regenerációja n. a. Reaktív oxigén gyök
DNS-ét, fehérjéit károsítja
mikrobák és degenerált sejtek
egészséges sejtekre nézve is toxikus Fehérje bontó enzimek
elbontása
egészséges sejtek membránját is megtámadja Amyloid precursor protein n. a. β-amiloid
lerakódás*
*amiloid plakkok keletkeznek, melyek az Alzheimer-kór okozói
Microglia
3. Rostos és plazmás astrocyta:
• nagy, csillagalakban kiinduló gazdag nyúlványrendszerrel rendelkező sejt
• multipoláris sejtek, végtalpakkal rendelkeznek
• funkcionális syncytiumok
• osztódásra képes sejtek
• a rostos a fehér, a plazmás a szürkeállományban gyakori
• vér-agy gát létrehozása: az astrocyták minden rendelkezésre álló teret kitöltenek,
kiszélesedő végeikkel (gliatalpak) hézagmentesen lezárják az idegrendszer külső felszínét
továbbá az onnan behatoló erek felszínét, ahol a gliatalpak mozaikszerűen összefekszenek
és egységes réteget képeznek: membrana limitans gliae superficialis és perivascularis,
de a fizikai gátat a kapillárisok endotheljét összekötő zonula occludensek biztosítják
• funkcióik:
o membrana limitansok (pia mater, kamrák határán, erek körül)
létrehozása
▪ memebrana limitans gliae superficialis
▪ memebrana limitans gliae perivascularis o támasztó szerep o transzport
szabályozása a vér-agy gáton keresztül o agyi vérellátás szabályozása o fejlődő
idegrendszerben a neuronok migrációjának szabályozása o a sejtközötti tér
összetételének meghatározása, az astrocyták nexusok útján térbeli
hálózatot képeznek o idegsejtek anyagcseréje
(kiegészítő szerep) o térkitöltés a
sejtpusztulás során (gliaheg)
Astrocyta
Membrana limitans gliae

perivascularis

4. Ependyma:
• központi idegrendszer üregeit (agykamrák és canalis centralis) hámszerűen bélelő

gliasejtek
• apicalis felszíneken csillók vannak, melyek a liquor cerebrospinalisban keverő mozgást
idéz elő
• basalis részeiken nyúlványt bocsátanak le az alatta fekvő idegszövetbe , ahol
elágazódva az erek körül talpszerű végződéseket képeznek (a vért liquorrá alakítják)
• plexus coroideus képezése (agykamrák egyrétegű köbös ependymaja, melynek
szerepe diffúziós gát képzése a vér és a liquor között, ezáltal meghatározzák a liquor
összetételét)
• liqiur termelése
• canalis centralis területén liquor-agy gátat képeznek
Ependyma sejtek
5. Az erek szövettana:
Az erek általános felépítése:

Tunica intima:
• két réteg építi fel az endothel és a subendothel réteg
• endothel réteg: endothel (módosult laphám) sejtek, melyhez lamina basalis
tartozik
• subendothel réteg: elszórtan simaizom sejteket tartalmazó lazarostos
kötőszövet
Tunica media:
• az arteriák esetében jelentősen vastagabb, mint a vénáknál

• felépítése: simaizom sejtek, elasztikus rostok, rácsrostok, járulékos kötőszöveti elemek
(I. kollagen, proteoglikanok)
Tunica adventitia:
• kötőszöveti elemek építik fel

• főként longitudinalisan futó kollagen rostok és elasticus rostok
• a vénák esetében kifejezettebb (simaizomsejtek is
előfordulnak)

• nagyobb erek esetén az eret ellátó kis erek (vasa vasorum) és az idegek (nervi vasculares)
Membrana elastica interna (MEI):
• izmos típusú arteriáknál fordul elő
• itt a tunica intima és tunica media a membrana elastica interna segítségével különül el
egymástól
Membrana elastica externa (MEE):
• ugyancsak az izmos típusú arteriákra jellemző
• a tunica media és tunica adventitia határán található
Arteriak típusai: Az arteriáknak a tunica mediaja a legfejlettebb és ez a legjellemzőbb rájuk,
benne a körkörösen futó simaizomsejtek dominálnak. Jellegzetesen előfordul benne elasticus
rost is. Az elasticus rostok hozzák létre a membrana elastica inernát és externát.
Anatómia
Arteria Átmérő Falvastagság
megfelelőjük nagy elsticus arteria > 10 mm 2mm aorta, a. carotis comm.
nagy izmos arteria 2-10 mm 1-2 mm a. femoralis
közepes arteria az előbbiek ágai
kis arteria 0,1-2 mm még preparálhatók arteriolak 10-100 μm 20 μm mikroszkopikus méret
1. Elsticus típusú arteriák:
• a tunica intima subendothel rétegében lazarostos kötőszövet, kollegen fibrillumok és
rugalmas rostok
• a tunica mediaban: 30-70 rétegnyi koncentrikusan elhelyezkedő elasticus membrán, a
membranok között simaizomsejtek
• a tunica adventita vékonyabb a tunica mediahoz képest, benne hosszanti kollagen rost
kötegek, fibrocyták, és vasa vasorumok ill. nervi vasculares-ek
Aorta (resorcin-fihscin)
Elasticus típusú arteria (HE)

2. Izmos típusú arteriak:
• a tunica intima alatt megjelenik a membrana elastica interna (jellegzetes hullámos
lefutású)
• a tunica mediaban a simaizomsejtek dominálnak, ezek körkörösen futnak,
kevesebb a kollagen és rugalmas rost
• a tunica adventitia és a tunica media között megjelenik a membrana elastica externa,
a tunica adventita vékonyabb mint tunica media, kollagen réstok és fibrocyták
jellemzik előfordulnak zsírsejtek is (vasa vasorum, nervi vasculares)
Izmos típusú arteria (HE)
Izmos típusú arteria (orcein)

3. Kapillarisok:
• az érhálózat legvékonyabb faló és legkisebb keresztmetszetű
részei
• a kapillarisok sokszor elágazódnak majd újra egyesülnek
• benne a vér sebessége jelentősen lelassul, ezáltal lehetőség van az anyag
kicserélődésre
• fontos eleme az endothel sejt mely rendkívül (0,2-0,4 μm) vékony, hengerszerűen
görbülve csővé zárul
• az endothel sejt sejtmagja a lumen felé bedomborodik
• az endothel sejtek szabad végeit zonula occludens-ek kapcsolják
össze
• az endothel sejtekben a membránok alatt caveolak figyelhetők meg ezek a
transzportot szolgálják
• az endothel csövet kívülről folytonos lamina basalis határolja, melyet finim rácsrost
hálózat szilárdít
• a kapillarisok felszínén elszórtan pericyták vannak, a lamina basalisba
ágyazottan
• a pericyták nyúlványaikkal körülfonják a kapillarisokat
Folytonos
kapillarisok:
• folytonos endothel réteg jellemző rájuk
• a szabad széleken jól zárnak a zonula
occludensek
• a lamina basalis is folytonos
• vázizmok, agy, retina, tüdő
Fenestralt capillarisok:
• a fenestralt endothel sejtek jellemzőek, az endothel sejtekben kis (60-70 nm)
pórusok vannak
• a pórusok mezőket alkotnak
• olyan helyeken fordulnak elő, ahol intenzív folyadékáramlásra van
szükség
• egyes fenestralt endothel típusú kapillarisok rendelkeznek diaphragmával
(makromolekuláris szűrő) o intenzív anyagcsere helyszínei: bél rezorpciós hámja,
vesetubulusok hámja, endokrin

szerve hámja
• diaphragma nélküli fenestralt kapillarisok: vese glomerusai

Sinusok:
• nagyobb keresztmetszetűek és szabálytalan

alakúak
• gyakran hézagok vannak az endothel sejtek között, pórusok is
előfordulnak
• máj és nyirokszervek (nyirokcsomók, lép)
Vénák:
• a faluk vékonyabb
• nagyobb lumennel rendelkeznek
• a falszerkezetben kevesebb az elasticus elem és a simaizom, inkább a kötőszövetes
részek dominálnak
• a simaizomsejtek lazán helyezkednek el
• a tunica media fejletlen igen vékony
• a közepesen nagy vénákban a tunica intima kettőzetei a vénás
billentyűk
• a vénák legvastagabb rétege a tunica adventitia
• tunica adventitia: hosszanti kollagen rostok és elstikus rostok
• a nagyvénáknál hosszanti lefutású simaizom rostok is
előfordulnak
Vénák típusai:
• venula: < 50 μm
• kis és középnagy vénák: 1-9 mm
• nagy vénák > 1 cm
Véna (HE)

SZ Vettan-Biblia

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

SZ Vettan-Biblia

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

iCytológia és szövettan

A SEJTMEMBRÁN SZERKEZETE, RECEPTOROK ÉS

SEJTFELSZÍNI SPECIALIZÁCIÓK ÉS SEJTKAPCSOLÓ

MEMBRÁN DOMÉNEK: .....................................................................................................................

AZ ENDOPLAZMÁS RETIKULUM ÉS A GOLGI

ENDOPLAZMÁS RETIKULUM: ..............................................................................................................

ENDOCITÓZIS ÉS EXOCITÓZIS. INTRACELLULÁRIS

LIZOSZÓMÁK, PEROXISZÓMÁK, VEZIKULÁK, MULTIVEZIKULÁRIS TESTEK ÉS

Oldal 2 2011. 03. 08. Schulcz Domonkos

A MITOSIS STÁDIUMAI: ..............................................................................................................

A MEIOSIS STÁDIUMAI: ..............................................................................................................

Oldal 3 2011. 03. 08. Schulcz Domonkos

A SEJTEK ÉS SZÖVETEK ELŐKÉSZÍTÉSE FÉNY- ÉS ELEKTRONMIKROSZKÓPOS

SEJTEK ÉS SZÖVETEK ELŐKÉSZÍTÉSE FÉNYMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATRA

EGYRÉTEGŰ LAPHÁM: ......................................................................................................................

Oldal 4 2011. 03. 08. Schulcz Domonkos

HARÁNTCSÍKOLT IZOMSZÖVET: .....................................................................................................

IDEGSEJT (NEURON): ....................................................................................................................

Oldal 5 2011. 03. 08. Schulcz Domonkos

1. A TÁPCSATORNA FALÁNAK ÁLTALÁNOS

Oldal 6 2011. 03. 08. Schulcz Domonkos

VÖRÖS CSONTVELŐ: .......................................................................................................................

A sejtmembrán szerkezete, receptorok és

• nagyrészük mélyen a membránba beleér, némelyek teljesen át érik

Integráns membránfehérjék típusai:

Oldal 9 2011. 03. 08. Schulcz Domonkos

• fehérjék vagy fehérje komplexek, melyek belsejében hidrofil csatorna

• ligandfüggő ioncsatornák: a szabályozó anyag pl.:

• a membránreceptorok bizonyos specifikus jelekre konformációt váltanak

• a sejtfelszín egyediségét kialakító molekulák

• lazán kapcsolónak a membrán külső vagy belső

Oldal 10 2011. 03. 08. Schulcz Domonkos

Sejtfelszíni specializációk és sejtkapcsoló

• kalciumfüggő sejtadhéziós molekulák

Immunglobulin szupercsaládba tartozó sejtadhéziós

• nem függnek kalciumtól

• a membránon többször áthaladó polipeptidlánccal rendelkeznek

Oldal 11 2011. 03. 08. Schulcz Domonkos

• részt veszenk a sejtadhézióban és a sejteknek az ECM-hez való

Sejt-mátrix adhéziós molekulák:

• Fibronektin: két alapegységből áll, melyeket két diszulfidhíd kapcsol

Mátrixkötő fehérjék receptorai:

• a sejt-mátrix kötő fehérjék a sejtmembránhoz receptorok segítségével

Mechanikai kapcsoló elemek: A sejtkapcsoló

• adhéziós molekulák: integráns fehérjék melyek a sejtet a szomszédos sejt

• a sejtek felszínén övszerűen fut körbe

• foltszerű néhány μm-es kapcsolat

Oldal 12 2011. 03. 08. Schulcz Domonkos

• a sejtet az ECM-hez rögzíti

• hámokat horganyoz le, melyek mechanikai igénybevételnek vannak

Diffúziós gátat képző kapcsolóelem:

• hámsejtekre jellemző kapcsoló struktúra

Nexus (gap junction):

Oldal 13 2011. 03. 08. Schulcz Domonkos

Sima felszínű endoplazmás retikulum:

Fehérjék szétosztása a transz-golgi-hálózatból:

Oldal 14 2011. 03. 08. Schulcz Domonkos

Endocitózis és exocitózis. Intracelluláris transzport:

• szabálytalan, folytonos exocytosis

• a szekréciós vacuolumok a sejtmembrán közelében

• biológiailag aktív anyagok felszabadulása

• a membrán mentén érkező ingerület hatására szabadulnak fel a preesynapticus

• váladáktermelő sejtekben jellemző (pl.:nyálmirigy, pancreas exocrin mirigyei