Földrajzi nevek helyesírása

Földrajzi nevek:
- a földfelszín természetes és mesterséges részleteinek
azonosításara használjuk ezeket
- háromféle módon írhatjuk ezeket: egybe, külön, kötőjellel

A fölrajzi nevek fajtái:

 földfelszín természetes elemeinek neve: hegy, völgy, dombság, síkság,
sziget, félsziget, enger, óceán, folyó, tó
 a közigazgatási terültek, ember alkotta létesítmények neve: megye,
út, utca, tér, sugárút, híd

A természetes elemeket kötőjellel írjuk: Atlanti- óceán, Zalai-

dombság, Balaton- felvidék, Dunántúli- középhegység (Tulajdonnév+ köznév)

Közigazgatási területek, ember alkotta létesítményeket

kötőjel nélkül írjuk: Petőfi híd, Egyetem sugárút, Kossuth tér

A földrajzi nevek lehetnek egyeleműek (Tisza, Debrecen) vagy többeleműek

(Közép- Európa, Északi- középhegység)
 A domborzati térkép nevei

Földrészek, országok, országrészek, városok, falvak, folyók egyelemű

nevét nagy kezdőbetűvel írjuk. PL: Európa, Duna, Hajdúszoboszló, Anglia
Ha az egyelemű földrajzi nevet megkülönböztető előtaggal bővítjük,
akkor nagy kezdőbetűvel és kötőjellel írjuk. Pl: Közép- Európa, Dél- Amerika,
Mosoni- Duna

A természeti képződmények (vizek, hegyek, hegységek, dombok,

síkságok, szigetek) neve legtöbbször két elemből áll: tulajdonnév+köznév. Az
utótagot kisbetűvel és kötőjellel kapcsoljuk hozzá az előtaghoz. Pl: Északi-
közephegység, Zalai- dombság, Adriai- tenger

Ha a természeti képződmények neve egyelemű, és ehhez

magyarázatként hozzátesszük a köznevet, akkor azt különírjuk, kötőjel nélkül.
Pl:
Szahara DE! Szahara sivatag
Márta DE! Mátra hegység

A közigazgatási térkép nevei

Az utak, utcák, terek,hidak, megyék nevében az utótagot kis

kezdőbetűvel kezdjük, különírjuk az előtagtól, kötőjel nélkül. PL: Margit híd,
Széchenyi híd, Hajdú- Bihar megye, Andrássy út, Kossuth tér

Az államnevek tagjait nagy kezdőbetűvel írjuk. Pl: Magyar Köztársaság,

Amerikai Egyesült Államok, Spanyol Királyság