Vádelv:

A bíróság eljárásának az alapja (vádelv): a bíróság az ítélkezés során kizárólag a törvényes

vád alapján járhat el.

6. § (1) A bíróság vád alapján ítélkezik.

(2) A bíróságnak a vádról döntenie kell, a vádon túl nem terjeszkedhet.
(3) A bíróság csak a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről dönthet és csak olyan
cselekményt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz.
(4) * A Kúria határozatai ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye.

A vád akkor törvényes, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában

meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a
bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi.

A Be. 6. § (1) bekezdése szerint: A bíróság vád alapján ítélkezik. A bírósági eljárás
általános feltétele tehát a vád: a bírósági eljárás vád nélkül nem indulhat (vádelv). A vádelv a
funkciómegosztás érvényesülésének is garanciája, ebből következően a bíróság csak
 a vád alapján és
 a vád keretei között járhat el.

Vád és vádemelés

 az ügyész a vádiratnak a bírósághoz való benyújtásával emel vádat

 ezellen nincs helye jogorvoslatnak
 vádelv:
o bírósági eljárás vád nélkül nem indulhat, a bíróság a vád alapján ítélkezik
o a vádemelés a bírósági eljárás kereteit is kijelöli:
 perbeli funkciók megosztása
 a vádló váddal való rendelkezési joga:
 bizonyításra való tekintettel az ügyész módosíthatja a vádat:
o megváltoztatás
o kiterjesztés
 vád ejtése (kivéve ha az ügyet átvette)
 magánvádló, pótmagánvádló:
o vádat nem terjesztheti ki
o viszont a vád ejtését nem köteles indokolni
 rendelkezni a váddal az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatáig
lehet
 vádhoz kötöttség:
 csak a megvádolt személyek, vádban szereplő cselekmények
tekintetében folytat eljárást a bíróság
 a vád keretein a bíróság nem terjeszkedhet túl
 tettazonosság szükségessége: az ítéletnek a vádiratban lévő
cselekményekkel kapcsolatos tényeket (bűnösség, minősítés)
kell tartalmaznia, ez nem jelenti azt viszont, hogy a bíróság ne
rögzíthetne olyan tényeket, melyeket a vádirat nem tartalmaz
 döntési kötelezettség áll be
 o a bíróság nem kényszerítheti ki a vádemelést, legfeljebb feljelentést tehet
 vád törvényessége:
o a bíróság a tárgyalás előkészítése során megszünteti az eljárást, ha a vád:
 nem az arra jogosulttól származik
 a vádirat hiányosan vagy nem tartalmazza a vádlott azonosítására
szolgáló adatokat,
 a vád tágyáva tett cselekmény leírását, Btk. szerinti minősítését (ált.
nem)
 az ügyészség büntetés/intézkedés kiszabására tett indítványát (ált. nem)
 bizonyítási eszközök megjelölését, és ezek miatt a vád elbírálásra
alkalmatlan
o a res iudicata nem áll be, mivel a bíróság a cselekményt érdemben nem bírálta
el
 vádemelés feltételei:
o vádemelési jogosultság: ügyész, magánvádló, pótmagánvádló
o magánvádas bcsk: rágalmazás, könnyű testi sértés stb.
 a sértett pótmagánvádlóként léphet fel (közvádra üldezendő bcs-k
esetén), ha feljelentését elutasították, a hatóság a nyomozást
megszüntette, az ügyészség a vádat ejtette
 ezzel szemben magánvádas ügyekben a sértett vádemelési jogosultsága
önálló

o az eljárást meg kell szüntetni, a vádemelést kizárja:

 cselekmény nem bcs.
 nem a gyanúsított követte el a bcs-t
 nem állapítható meg bcs. elkövetése
 büntethetőséget, büntetendőséget kizáró ok
 büntethetőség megszűnik
 a cselekményt már elbírálták
 feljelentés, magánindítvány hiányzik
 nincs magyar joghatóság
 kizárólag az ügyészség rendelkezhet:
 nem állapítható meg, hogy a bcs-t a gyanúsított követte el
 büntetőeljárás átadása
 feltételes ügyészi felfüggesztés eredményes letelte
 megrovás alkalmazása
o vagyis vádemelésre sor kerül:
 bcs. történt
 a vádlott követte el (ügyész szubjektív meggyőződése)
 nincs eljárási akadály (objektív)
 további nyomozási cselekmény elvégzésére nincs szükség:
 tények felderítése megtörténe-e
 tisztázták-e a büntetés kiszabására kiható körülményeket
 kiterjed-e a bizonyítás a releváns tényekre
 nem korlátozták-e törvénysértően a gyanúsított, ill. a védő
jogait
 ha a feltételek fennállnak az ügyészség köteles vádat emelni
 Vádirat:
 o az ügyész a vádirat alapján emel vádat, ez alól kivétel a bíróság elé állítás
esete feljegyzés – vád szóban:
 gyanúsított személyes adatai
 cselekmény leírása, minősítése
 bizonyítási eszközök felsorolása
o a vádirat bírósághoz való érkezése a vádemelés időpontja
o elemei:
 vádlott megjelölése
 cselekmény pontos leírása, Btk. szerinti minősítése
 büntetés/intézkedés kiszabására vonatkozó indítvány
 rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölése
 ügyészség bizonyítási indítványai
 a bíróság illetékességére, ill. hatáskörére vonatkozó jogszabályok
o feltételes elemei:
 az ügyészség a büntetés mértékére is tehet indítványt, ha a terhelt az
előkészítő ülésen a bcs. elkövetését beismeri
 személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés fenntartása
o az ügyészség tájékoztatja a vádemelésről a terheltet, a védőt, a sértettet, a
feljelentőt és a magánindítvány előterjesztőjét, valamint a nyomozás ügyiratait
megküldi a bíróságnak a vádemeléssel egyidejűleg

A BÜNTETŐ ELJÁRÁS TÖRTÉNETI RENDSZEREI

Történelmileg két alapvető büntetőeljárási rendszer alakult ki párhuzamosan:
Vádelvű rendszerű eljárás (akkuzatórius) → Görög-római, majd angolszász
területeken o Nyomozó rendszerű eljárás (inkvizitórius) → Német és francia
jogfejlődés területein
A két rendszer folyamatosan hatott egymásra → Mára mindenütt „vegyes rendszer”
van hatályban

Akkuzatórius (angolszász-típusú) eljárás (vádelvű)

 Az eljárás célja a „jogi” igazság kiderítése (jogi keretek között „mi állapítható meg?”)
Ez azonban olykor formális elemek beépülése révén erősen eltávolodhat a tényleges
igazságtól
 Az eljárás kérelemre indul
 Laikus, esetenként közreműködő ítélkezők mellett bárki lehet vádló (v.ö.: népvád) és
védő
o csak a bíró nem tekinthető laikusnak
o specializálódott szakapparátus voltaképpen nincs, nincsenek kötött, az éppen
folyó eljáráson átnyúló eljárási szerepek sem (a következő perben lehet védő a
korábbi ügyész)
o a bíró egyedül középen; a bíróval szemben: egyik oldalon a vád ül, a másik
oldalon a védelem
o oldalt pedig az esküdtszék ül: 12 laikus ember, aki a belső meggyőződése
alapján dönt
o a cél az esküdtszék meggyőzése, hiszen ők döntenek a bűnösség kérdésében
 Az eljárási funkciók elkülönülnek, a védelem megengedett
 A döntéshozó passzív, az eljárás módját a felek szabják meg, a rendelkezési jog is a
feleké (v.ö.: vádelejtés)
 Egyetlen (bírósági) szakasz, nincs nyomozás
  Az eljárás folyamán az ártatlanság vélelme megdőlhet
 Szóbeli, közvetlen, nyilvános
o tilos zárt ajtók mögött tárgyalni
 Szabad bizonyítás (a terhelt nem bizonyíték-forrás, következmények nélkül hallgathat
– vö. USA: ha kihallgatják, akkor tanú)
 Nincs fellebbezés, hiszen az eljárásnak egyetlen szakasza van
o az esküdtszék belső meggyőződése alapján dönt, ezt nem lehet felülírni egy
másik belső meggyőződéssel
o az esküdtek belső meggyőződése nem támadható

Keresethez kötöttség – vádhoz kötöttség

A polgári perben keresethez kötöttség érvényesül
Büntető perben a bíró azt ítéli meg, ami a vádban van.