Professional Documents
Culture Documents
Michael J. Sandel - A Legnagyobb Boldogság Elve (Haszonelvűség)
Michael J. Sandel - A Legnagyobb Boldogság Elve (Haszonelvűség)
46 47
Mi igazságos? A legnagyobb boldogság elve
az ellenkezéssel, és evett a szornyíí ételb l. Négy napon keresztiil el nyók mérlegelésént lmen okok miatt is helytelen? Vajon nem
a három ferfi a fiír h sán és vérénélt. helytelen egy emberi lényt ilyen célokra használni - kihasználva véd-
Aztán Dudley naplójában elképeszt eufemiz-
segítsé g érkezett. telenségét, beleegyezése nélkril elvenniazéletét-, még akkor is, ha ez
mussal írja le az eseményeket: ,,Az4.napon, éppen reggelizés kózben' valóban a tobbiek érdekeit szolgálja?
végiil megláttak egy hajót, amely felvette a három tulél t. Angliába Ha valaki felháborodik Dudley és Stephens tettén, az els ellenve-
tortént visszaérkezésiiket kóvet en letartóztatták és bíróság elé állí_ tés nem igazánmeggy(5z .Ez elfogadja azt a haszonelvií feltételezést,
tották <jket. Brooks volt a vád tanírja. Dudley-t és Stephenst vád alá hogy a moralitás a k<iltség és a haszon egybevetésér, lszol, és csupán
helyezték. Őszintén bevallották, hogy megolték és megették Parkert. annyit tart sztikségesnek, hogy a társadalmi k<ivetkezményeket teljes
Azt áIlították, hogy sziikségb l cselekedtek. mértékbenfigyelembe kell venni.
Képzeljiik el, hogy Ön a bíró. Hogyan itélkezne? Az egyszeruség Ám ha a kabininas meggyilkolása valóban okot ad az erkol-
kedvéérttegyiik félre a jogi részleteket, és tételezziik fel, hogy a kér- csi felháborodásra, a második ellenvetés fontosabb. Ez elutasitja azí
dés Önhoz csupán ennyi: vajon a kabininas meggyilkolása morálisan a gondolatot, hogy a helyes cselekvéshez mindcissze arra van sziik-
megengedhet -e? ség, hogykiszámoljuk a kcivetkezményeket - a hasznot és a kóltséget.
védelem leger sebb érve, hogy az adott keserves koriilmé-
A Ez ugyanis azt állitja, hogy a moralitás t<ibbr l szól: valami olyas-
nyek kózott meg kellett olni egy embert, hogy három megmene- mir 1, hogy mi a helyes módja annak, ahogy az egyik emberi lény
kiilhessen. Ha senkit nem olnek és esznek meg, valószíniíleg mind a másikhoz viszonyul.
a négyen meghalnak. A legyengiilt és beteg Parker volt a kézenfekv A ment csónakesetr l szóló kétfélegondolkodás jól szemlélteti
jelolt, hiszen hamarosan am gy is elpusztult volna, és Stephenst l az igazságossággal kapcsolatos kétféle,egymással verseng megk<i-
és Dudley-t l eltér en nem volt családfenntartó. Halála senkit nem zelítést. Az els megkozelítés azt állitja, hogy egy cselekedet erk<i,I-
fosztott meg a támogatástól, nem maradt utána gyászoló feleség vagy cscissége kizár lag attól fiigg, milyen kóvetkezményeket idéz el, ; az
gyermek. a helyes cselekedet, amely - minden tényez, figyelembevételével -
Ám ezze\ az érvelésselszemben legalább kétfele ellenvetés hoz- a dolgok állását illet en a legjobb eredménnyel jár. A második meg-
ható fel. El
szor is feltehettí a kérdés:vajon a kabininas meg<ilésével kózelítés szerint erkolcsi értelemben nem csupán a kcivetkezmények-
kapcsolatos haszon tisszességében valóban meghaladta-e az ezzel járo kel kell foglalkoznunk; tiszteletben kell tartanunk bizonyos jogokat
kóltségeket? Még ha számba is vessziik a megmentett életeket, a tril- és ktitelességeket, fuggetleniil a társadalmi kóvetkezményekt l.
él k és családtagjaik oromét, az I|yen gyilkosság megengedése rossz A ment csónak,t<irténet és számos kevésbéextrém, ám gyak-
kóvetkezményekkel járhat a társadalom egészére:gyengíti a gyil- rabban el forduló eset megoldásához a morál- és politikai frlozófra
kosságok tiltásával kapcsolatos normákat például oIy módon, hogy néhány nagy kérdésévelkell foglalkoznunk: vajon az erkólcsosség az
noveli az emberek hajlandóságát, hogy a torvényt a saját keziikbe emberéletek számláIásárolés a kóltségek, valamint a haszon mérlege-
vegyék, vagy megnehezíti a hajóskapitányok számára, hogy kabin- lésérl szól, vagy van néhány annyira alapvet erkolcsi kotelesség és
inast szerz dtessenek. emberi jog, amelyek e számítások frjlé emelkednek? Es ha bizonyos
Másodszor, még ha mindent egybevetve a haszon valóban meg is jogok valóban ilyen értelemben fundamentálisak - legyenek ezek ter-
haladja a kóltségeket, nincs-e olyan bántó érzésiink, hogy egy véd- mészetes, szent, elidegeníthetetlen vagy kategorikus jogok -, hogyan
telen kabininas megolése és elfogyasztása a társadalmi koltségek és lehet azonosítani ket? Mit l lesznek fundamentálisak?
48 49
Mi igazságos? A legnagyobb boldogság elve
Mindannyian kedveljiik az élvezetet, és nem szeretjiik a fájdalmat. volt. Az egyik ilyen a Panopticon volt, amely egy bcirt<in, benne kóz-
A haszonelv filozofia elismeri ezt a tényt, és a morális és politikai ponti megfigyel toronnyal, amelyb l a feliigyel szemmel tarthatta
lét alapjává teszi. Nemcs ak az egyén, hanem a torvényhozó feladata a rabokat anélkiil, hogy t látnák. Azt javasolta, hogy a Panopticont
is a hasznosság maximalizá|ása. Amikor a kormányzat egy torvény adják magánvállalkozó kezébe (lehet leg az civébe), aki iizemeltetné
vagy kormányzati politika tekintetében dontést hoz, mindent meg a bortcint azért a profitért, amit az elítéltekmunkájából nyerne, akik
kell tennie, hogy a kózósség egészének boldogságát maximalizálja. napi tizenhat rát dolgoznának. Bár Bentham tervét elutasították,
Végiil is mi a kózosség? Bentham szerint ,,egy fiktív testiilet", amely sokak szerint megel zte vele a korát. Az utóbbi id kben az ótlet uj
tagjainak osszessége. A polgárok és a torvényhozokezéría kóvetkez életre kelt az Egyesiilt Államokban és Nagy-Britanniában, ahol a bor-
kérdést kell, hogy feltegyék maguknak ha e tcirvényt l várható min- ton<iket magánvállalkozóknak adják ki iizemeltetésre.
den hasznot osszeadunk, és kivonjukbel le a kóltségeket, vajon tobb
boldogságot eredményez, mint egy másik alternatíva? A koldusok begyííjtése
Bentham érveléseazon elv mellett, hogy maximalizálnunk kell Bentham egy másik otlete a ,,kolduskérdés menedzselésd' volt, aminek
a hasznosságot, merész állításban olt testet: nincs semmilyen lehe' a lényege cinfinanszírozo dologházak létesítéselett volna a szegények
t ség, hogy az elvet elutasítsuk. Minden erkólcsi érvelésnek,állítja számára. A terv, amelynek célja a koldusok jelenléténekcsrikkentése
50 5l
A legnagyobb boldogság elve
Mi igazságos?
az eltartását, amelyet egy az egyén, de csak abban az értelemben, hogy egyetlen ember prefe-
kOtJtes dolgozni, hogy megkeresse "onfel-
nyilván. Ezen számolnák el aZ étel_ital, renciáit sem lehet számításon kívtil hagyni. Ám ez azt jelenti, hogy
szabadító számlán' tartanának
a haszonelvtíség,kdvetkezetesen alkalrnazva, képes szentesíteni
ruházkodás, szállás, orvosi ellátás és biztosítás koltségeit, ez utóbbit
meg- olyan elj árásokat, amelyek szerintiink megsértenek olyasmiket, ami-
arra az esetre, ha a koldus az e| tt meghalna, hogy tartozásait
ket mi a tisztesség és tisztelet alapvet normáinak tartunk. Ezt vllá-
flzetíe.A polgárokat osztcin<izend , hogy elfogják és a dologházba
gítj ák meg az alábbi éldák.
toloncoljak aLldusokat, Bentham zo shilling cisszegií díjat ajánlott
p
minden egyes elfogott emberért, amellyel természetesen a koldus A keresztényeket az oroszlánok elé vetik
u
szám|áj át terhelnék m e g.
Az ókori Rómában a Colosseumban keresztényeket vetettek orosz-
Benthamahaszonelvtílogikátalkalmaztaadologházlakóinak
ame- Iánok elé a t<imeg szorakoztatására. Képzeljiink el egy haszonelvií
elhelyezésére is, hogy minimalizálj ák azt a kényelmetlenséget,
érezhetnek minden csoport kalkulust: valóban, a keresztények szornyií fájdalmat éInek át az
lyet a bentlakók egymás kózelsége miatt
53
52
Mi igazságOs? A legnagyobb boldogság elve
oroszlánok karmai kcjzott, mikózben azok felfalják ket. Ám gon- haljanak vagy szenvedjenek. Richard Cheney, az Egyesiilt Államok
doljunk a Colosseumot megt lt iinnepl tomeg kollektív eksztázi- korábbi alelnoke erre a haszonelv logikára épiil érlwel operált,
sára. Ha elégséges számu római lakos elég nagy circimét leli a véres mondván, hogy a kemény kihallgatási eljárások alkalmazása a felté-
látványban, van-e alap arra, hogy a haszonelvíígondolkodó elítélje telezett al-Kaida terroristák ellen segít elhárítani az Egyesiilt Államok
az ilyesmit? ellen irányuló jabb terrorista akciókat.
Ez a haszonelvíínézeteket valló ember természetesen aggódhat Természetesen ez nem jele nti azt, hogy a haszonelv nézetek hívei
amiatt, hogy az ilyen játékok kovetkeztében a szokások eldurvulnak, helyeslik a kínzást. Néhányan kóztiltik kifejezetten ellenzik, gyakor-
és az erószak fokozódik Róma utcáin, vagy nóvekszik a lehetséges lati megfontolásokból. Azt á||itják, hogy ritkán eredményes, mert
áldozatok félelme, hogy egy nap ket is az oroszlánok elé vethetik. a kényszerrel megszerzett információ tobbnyire nem megbízható.
Ha ezek a kóvetkezmények elég s lyosak, hogy vélhet en megha- Tehát fájdalmat okozunk, ám a kdzcisség biztonsága nem jal.ul: a kol-
ladják a játékok okozta élvezeteket, lehetséges, hogy okot adnak lektív hasznosság nem erosodik. Vagy amiatt is aggódnak, hogy ha
ahaszonelvií nézeteket vaIIó dontéshozónak a játékok betiltására. Ám a mi országunk kínzást alkalmaz, a fogságba es katonáink is rosz-
ha pusztán ilyen megfontolások miatt mondunk le, hogy a kereszté- szabb elbánásban fognak részesiilni. Mindent egybevetve tehát a tény,
nyek er szakos halált haljanak mások szorakoztatására, vajon nem hogy kínzást alkalmazunk, cs<ikkenti a nettó hasznosságot.
érezzik, hogy valami erkolcsileg fontos dolog hiányzik a képletb l? Ezek a gyakorlati megfontolások vagy helytállóak, rragy nem,
a kínzás elvetésével kapcsolatos mérlegelésektekintetében min-
lndokolható-e bármivel a kínzás? denesetre t<ikéletesen <isszhangban állnak a haszonelvíí gondolko-
A fentiekhez hasonló kérdéssel találkozni manapság, hogy tudniil- dással. Nem azt állítják, hogy egy emberi lény megkínzása a dolog
lik lehet-e bármivel indokolni a kínzás alkalmazását a terrorizmus- bels lényegéttekinwe rossz dolog, pusztán csak annyit, hogy vannak
sal gyan sított személyek kihallgatása során. Vegyiik szemiigyre olyan negatíl.umai, amelyek egészében nagyobbak, mint az el nyei.
a ketyeg id(jzitett bomba esetét. Képzelje el, hogy Ön a helyi CIA- Vannak emberek, akik a kínzást elvi alapon utasítják el. Ók azt
iroda vezet je. Elfogott egy terrorizmussal gyanírsítható személlt, gondolják, hogy sérti a jogokat, és nem tartja tiszteletben az emberi
akir 1 feltételezhet , hogy tud arróLa nukleáris robbanóeszkózr l, lények eredend méltóságát. Az gondolatmenetiik nem haszonelvií
amely kés bb Manhattanben fe1fog robbanni. Valójában Önnek oka megfontolásokon alapul. Ókazzalérvelnek, hogy az emberi jogok és
yanaztfeltételezni, hogy az illet helyezte eI a bombát. Az óra ketyeg, a méltóság olyan erkolcsí alapokon nyugszik, amelyek kívi.il esnek a
az 1lletó tagadja, hogy terrorista lenne, és megtagadja azt is, hogy hasznosság terrénumán. Ha igazukvan, Bentham filozófiája helytelen.
elárulja a bomba helyet. Helyes t addig kínozni, amíg el nem árulja, Els ránézésreaz idí5zitett bomba forgatókónlve Bentham állás-
hogy hol bomba, és hogyan kell hatástalanítani?
a pontját látszik alátámasztani. A mennyiség erkólcsi értelemben
Az igenl válasz mellett szóló érvelés a haszonelvii kalkulációval Iényeges. Egy dolog elfogadni három ember halálának a lehet ségét,
kezd dik, A kínzás fájdalmat okoz a gyan sítottnak, nagyban csok- hogy elvethessiik egy ártatlan kabininas hidegvérrel tortén meg-
kenve az illet boldogságát vagy hasznosságát. Másfel l ártatlan életek gyilkolását. De mi a helyzet akkor, ha ártatlan életek ezreir l van
ezrei pusztulnak el, ha a bomba felrobban. Ezenahaszonelvií alapon szó, mint az id, zítettbomba torténetben? Mi van akkor, ha emberek
lehet azza|érvelni, hogy erkólcsileg indokolhato egy embernek nagy százezreinekélete forog kockán? A haszonelvtí nézeteketvalló azt fogja
fájdalmat okozni, ha ezze| megakadáIyozzuk, hogy tcimegek meg- mondani: egy bizonyos ponton az emberi jogok legelk<itelezettebb
54 55
Mi igazságos? A legnagyobb boldogság elve
híve sem fog tudni meggy z en érvelni a mellett, hogy erkólcsileg A boldogság városa
helyes elfogadni ártatlan emberek sokaságának halálátazért, hogy ne A kínzáseset második verziója (amelyben az ártatlan kislány is szere-
keriiljrin sor egy árva terrorizmussal gyanrisított személy megL<tnzá- pel) emlékezetembe idéz egy elbeszéIést,amelynek a szerz je Ursula
sára, aki pedig tudja, hol van a bomba elrejtve. K. Le Guin. A torténet (amelynek címe: Akik elhagyják Omelaszt) egy
Ám a haszonelv erkólcsi érveléstesztelésére az idózitettbomba Omelasz nev városról szól, amelyben boldogság és polgári elége-
ttjrténet féIrevezet . Azt sugallja, hogy a számok lényegesek, azazha dettség uralkodik, nincsenek királyok és rabszolgák, nincs reklám,
elég sok élet forog kockán, akkor igenis át kell lépniink a méltósággal t zsde, sem atombomba. Miel tt mégazthinnénk, hogy ilyen város
és az emberi jogokkal kapcsolatban érzett gátlásainkon. Ha ez igaz, nincs is, a szerzó elárul egy dolgot a helyr L ,,Omelasz valamelyik
akkor az erkólcs végs soron mégis csak a kóltségek és a haszon szá- gy nyór kózépiiletének alagsorában, vagy talán egy tágas magán-
molgatásából áll. ház pincéjébenyan egy szoba. Ablaka nincsen, egyetlen ajtajazárval'
De a kínzás forgatókoryw nem azt szemlélteti, hogy a sok élet Egy gyerek van ebben a szobában. A gyerek gyengeelméjtí, alultáplrált
megmentése érdekében egy ártatlan embernek fájdalmat okozunk. Eletét szórny magányban tengeti.
és elhagyatott,
Ne feledjiik, hogy az emberéletek megóvása miatt megkínozandó ,,Mindenki tudja, hogy ott van, Omelasz osszes lakója. (...) Azt is
ember terrorizmussal gyan sított személy, akir l azt gondoljuk, hogy mind tudják,hogy ott kell lennie, (...) de azt mind felfogták, hogy
talán a bombát is rejtette el. A megkínzása melletti érvek erkól- boldogságuk, a város szépsége, barátságaik gy<ingédsége,gyerme-
csi ereje nagymértékbenazon a feltevésen nlrrgszik, hogy valami- b sége és az id(|járás enyhesége is
keik egészsége,(. . .) még a sziiret
lyen módon idézte eI azt a veszélyt, amit most megpróbálunk a gyermek fórtelmes nyomorriságától fiigg. (. . .) Ha a gyereket valaki
elhárítani. Vagy ha nem a felel s a bombáért, akkor feltételezhetó, kivinné a napfenyre, (...) ha megmosdatnák, megetetnék és meg-
hogy más szornyií cselekedeteket hajtott végre, amivel kiérdemelte nlugtatnák, azval banjó lenne; de ha megt<irténne, azon a napon,
a kegyetlen bánásmódot. Az erkcilcsi intuíciónk, amely az idózitett abban az órában elhervadna és osszed lne Omelasz gazdagsága és
bomba esetben munkálkodik, nem csupán a kóltségekre és haszonra <irome. Ezek a feltételek]'8
van figyelemmel de arra a nem haszonelvií megfontolásra is, hogy Elfogadhatóak morális szempontbóI ezek a feltételek? Az els
a terroristák gonosz emberek, akik megérdemlik a biintetést. ellenvetés Bentham haszonelviíségévelszemben az aIapvet emberi
Tisztább a he7yzet, ha a forgatók<inlwb l teljes egészébeneltá- jogokra apellál, és azt mondja, hogy ez az ár nem elfogadható - még
volítjuk a feltételezett btínosségmozzanatáí. Tételezzik fel, hogy akkor sem, ha egy egész város boldogsága ezen m lik. Helytelen
a terrorista beszédre bírásának egyetlen eszkoze, hogy megkínozzuk lenne egy ártatlan gyermek jogait megsérteni, még akkor is,ha ezzel
akislányát (aki semmitnem tud apja sz rny cselekedeteir l). Vajon sok ember boldogságát idézzik eli5.
ez morálisan megengedhetó? Azt gyanítom, hogy még a haszon-
elvr.í nézetek legelszántabb híve is nyelne egyet erre a felvetésre. Ám
2. szám ellenvetés: az értékkiiztis mércéje
a kínzástorténetnek ez a variácioja alkalmasabb a haszonelvtí nézetek
tesztelésére. Kiiktatja azt az intuitiv mozzanatot, hogy a terrorista A haszonelv ség az erkólcsi nézetekkel foglalkozó olyan tudomány,
mindenképpen rászolgál a biintetésre (fiiggetleniil az értékesinfor- amely a boldogság mérésér1, cisszegzésérl és kiszámításáról szól.
mációtól, amit megszerezni reméliink), és arra kényszerítbenniinket, Számba .veszi az egyenl preferenciákat anélki.il, hogy értékítéletet
hogy a haszonelvií kalkulációt <inmagában vizsgáljuk, alkotna róluk. Bárki preferenciája egyformán fontos. Ez az itélkezést
56 57
A legnagyobb boldogság elve
Mi igazságos?
ésszer séget Lesznek, akik azt mondják, hogy a Philip Morris-eset jól szemléI-
áárry"utie, az iizleti világban. A kóltség-haszon elemzés
választásokba, oly teti a koltség-haszon elemzés és az annak alapjául szolgáló haszonelvií
és fegyelmet igyekszikvinni a komplex társadalmi
hasznot pénzben fe)ezl<:, - aztán gondolkodás morális ostobaságát. A ttid rák okozta halál bevételi
mód*on, hogy mi.rden kóltséget és
tételként való prezentálása valóban az emberi élet iránti érzéketlen
<isszehasonlítja ket,
koz mb sség jele. A dohányzással kapcsolatos bármely - erkolcsileg
A tiid rák haszna is védhet - politikának nem csupán a koltségvetésihatásokat kell
íigyelembe vennie, de a kozegészségre és az emberi jólétre gyako-
A Philip Morris dohánygyár nagy iizleti érdekekkel rendelkezik
rolt hatást is.
a Cseh Kóztársaságban, ahol a dohányzás ma is népszer
és társa-
a dohányzás Ám a haszonelvií nézetek híve nem vitatná, hogy e szélesebb
dalmilag elfogadott. A cseh kormány, miután aggódik
I<civetkezményeket is figyelembe kell venni, mint amilyen a fájdalom,
kdvetkeztében magas egészségiigyikiadások miatt, a kózelmriltban
fontolóra vette a doháryrtermékek adójának megemelését,Az
adó- ir szenvedés, a gyászoló családok, az éIet elvesztése. Bentham éppen
azért alkotta meg a hasznosság koncepcióját, hogy egyetlen skálán
emelést elhárítandó, a Philip Morris megrendelt egy kóltség-haszon
ibrázolja a Iegkrilonbciz bb dolgokat, amelyeket fontosnak tartunk,
elemzést a dohányzás hatásáról a cseh kóltségvetésre, A tanulmány
ideértve az emberi élet értékétis. A benthami nézetek híve számára
arra a kovetke ztetésrejutott, hogy a kormány valójában tobbet
nyer,
a fenti eset nem cáfolja, egyszeríien csak rosszul alkalmazzaahaszon-
mint veszít a dohánytermékeken. Az indoklás: bár a dohányosok
clvtíséget.Egy teljesebb koltség-haszon elemzés keretében az erk<ilcsi
valóban nagyobb egészségiigyi kiadást okoznak a kóltségvetésnek,
számítás része lenne az id el tt elhalálozás koltsége a dohányos és
amíg élnek, ám, mivel korábban halnak meg, ezjelent s megtaka-
rítási jelent a kóltségvetés számára az egészségugyi ellátás, az
id s- családja számára, és ezeket is szembeállítaná a k<iltségvetés megtaka-
rításaival, amit a dohányos id el tti elhalálozása eredményez.
gondázás és a lakásgazdálkodás teriiletén, A tanulmány szerint
ha
á dohá.ry"a, ,,pozitív hozományait" is figyelembe veszik - ideértve
59
58
Mi igazságos? A legnagyobb boldogság elve
Ez visszavisz benniinket ahhoz a kérdéshez, hogy vajon lehet- a felperesnek, és további rz5 millió dollár bi.intetést (amelyet kés bb
séges-e mindent pénzngyt kategóriákban kifejezni. Bizonyos kólt- másodfokon 3,5 millió dollárra mérsékeltek).'uTalán az eskiidtek azt
ség-haszon elemzések kísérletettesznek erre, egészen odáig, hogy az gondolták, hogy nem helyes, ha egy vállalat pénzbeli értéket rendel
emberi életet is pénzigyl. értelemben beárazzák. Nézziink meg két az emberélethez,vagy az is lehet, hogy felháborítóan kevésnek tartot-
kóltség-haszon elemzést, ametyek kózfelháborodást váltottak ki, nem ták a zoo ooo dollárt. A Ford azonban nem maga találta ki az óssze-
azért, merí nem számoltak az emberi élet értékével,hanem éppen get, hanem egy állami iigpokség adatait használta. Az r97o-es évek
azért, mert kalkuláltak vele. elején a National Highway Traffic Safety Administration (Nemzeti
Autópálya Kozlekedésbiztonsági Ügynokség) kiszámolta egy haláIos
A íelrobbanó iizemanyagtartályok kimenetelií kóz ti baleset koltségeit. Az iigynokség, kiindulva a kies
Azt97o-es években a Ford Pinto volt az egyik legnépszerííbbkis kate= j<ivedelemb l, az orvosi és a temetkezési kóltségekb l, valamint az
góriájtlszemélyautó az Egyesiilt Államokban. Sajnos, tizemanyagtar- áIdozat fájdalmábólés szenvedéséb l, halálesetenként zooooo dol-
tálya elég kcinnyen felrobbant, ha egy másik autó hátulról beleiitkó- láros osszeget állapított meg.
zott. Tóbb mint ótszáz ember halt meg a!ángra lobbanó Pintókban, Ha az eskiidtek ellenvetése az sszegnek szólt, és nem az elvnek,
és ennél sokkal tobben szenvedtek s lyos égésisériiléseket.Amikor a haszonelvií gondolkodó minden bizonnyal egyetértene. Kevés
egy megégett áLdozat pert indított a Ford Motor Company ellen ember halna meg egy autóbalesetben 2oo ooo dollárért. A legtobb
hibás tervezésre hivatkozva, kideriilt, hogy a Ford mérnokei tisz- ember szeret élni. Ahhoz, hogy megbecsiiljiik egy halálos kimene-
tában voltak a veszéllyel, am7t az iizemanyagtartály jelentett. Ám a teltí baleset teljes hatását a hasznosságra, figyelembe kellene venni az
vállalat vezet, i,akik elvégeztettek egy kóltség-haszon elemzést, arra á|dozat veszteségét is, ami a jov beni boldogság elvesztéséb l adó-
a kóvetkeztetésre jutottak, hogy a hiba kijavításától várható eI nyok dik, nem csupán a kiescí jovedelmet és a temetkezési kóltségeket.
(megkímélt emberélet és megakadályozott baleset) nem érik meg az Mi is lenne akkor az emberi élet valóságos értékepénzbenkifejezve?
autónként rr dollárt, amely annak a berendezésnek az ára volt, ami-
ve| az izemanyagtartály biztonságosabbá vált volna.
Leértékeltid sek
Egy megbízhatóbb iizemanyagtartálytól várható el nyoket meg- A US Environmental Protection Agency (Amerikai K<irnyezetvé-
becsiilend , a Ford r8o halálesettel és ugyanannyi égésisériiléssel delmi Hatóság) is erkólcsi felháborodást váltott ki, amikor megpró-
számolt abban az esetben, ha a módosítást nem végzíkel. Ezt kóve- bálta ugyanezt a kérdéstmegválaszolni, ám nem pont ugyanazért.
t en minden egyes halálesetet és sériiléstbeárazott; 2oo ooo dollárt zoo3-ban az EPA kózzétett egy kóltség-haszon e|emzést az rij leve-
emberéletenként és 67 ooo dollárt sériilésenként.Figyelembe vette g szennyezési szabványokkal kapcsolatban. Az iigynokség nagyvo-
továbbá a kiégett Pintók számat és értékét.Az eredmény a haszon nal bb értéketrendelt az emberélethez, mint a Ford, de egy furcsa
oldalon 49,5 millió dollár volt. Ám a berendezés felszerelésének csavarral az életkorra tekintettel: z,z milrlió dollárt minden egyes,
rr dolláros kóItsége rz,s millió járrnííesetéb en 137,5 millió dollár lett a tisztább leveg nek kciszcinhet en megmentett életre, kivéve a het-
volna. Ezért a vállalat gy dontott, hogy nem éri meg azizemanyag- ven évnélid sebbeket, akiknek az éIetétz,l millió dollárra becsiil-
tartály módosítása, amivel az autobiztonságosabbá vált volna.12 ték. Ennek az eltéri3 értéknekaz alapját haszonelvtí megfontolás
Amikor az eskiidtek tudomást szereztek a tanulmányról, felhábo- képezte: az id sebb emberek életének megmentése kevesebb haszon-
rodásuk nem ismert határokat. z,5 millió dollár kártérítéstítéltekmeg nal jár, mint a fiatalabbaké (akik az id seknél hosszabb ideig élnek, és
60 61
A legnagyobb boldogság elve
Mi igazságos?
63
62
A legnagyobb boldogság elve
Mi igazságos?
65
64
Mi igazságos? A legnagyobb boldogság elve
kizárólagos mércéjénvizsgál. Mennyire meggyiiz ekezekaz ellen- tobbség megvet egy kis vallást, amit be akar tiltani. Valószín leg
vetések? a vallás betiltása a legnagyobb szám embernek a legnagyobb oromet
}ohn Stuart Mill (r8o6-rV) ugy vélte, hogy ezek az ellenveté- okozza. Igaz, a betiltott kisebbség szenvedni fog a boldogtalanságtól
sek megválaszolhatók. Egy generációval Bentham után megkísé- és a frusztrációtól. Ám ha a tobbség elég nagy, és gy lolete az eret-
relte, hogy megvédje a haszonelvtíséget oly módon, hogy emberibb, nekek iránt elég szenvedélyes, a kollektív boldogsága jócskán meg-
kevésbészámito formában <inti rijjá. MiIl apja, James Mill Bentham haladja ez utóbbiak szenvedéseit. Ha ez a forgatókonyv lehetséges,
barátja és tanítványa volt. |ames Mill házitanítóval taníttatta a fiát, aki a hasznosság elég bizonltalan, megbízhatatlan alap a vallási szabad-
csodagyerekszámba ment. Hároméves korában grir<igiil, nyolcévesen ságszámára. Mill szabadságról vallott nézetei er sebb erkcilcsi alapot
latinul tanult. rr éves korában megírta a római jog torténetét.H sz- kívánnak, mint Bentham haszonelvrisége.
évesen idegosszeomlást kapott, amely hosszir évekig tartó depresz- Mill azonban nem ért ezzel egyet. Ó azt ál|itja,hogy az egyéni sza-
szióba dontotte. Nem sokkal ezután találkozott Harriet Taylorral, badságjogok melletti érvelés llzárolag haszonelvií megfontolásokon
aki abban az id ben ferjes asszony volt, két gyermekkel, ám szoros nyugszik ,,Célszerííitt kijelentenem, hogy érvelésem er sítésérenem
barátságot kot tt Mill-lel. H sz éwel kés bb , férje haláIát k<ivet en, kamatoztatom azokat az elónyóket, amelyek a hasznosságtóI fiiggetlen
Harriet Taylor és Mill tisszeházasodtak. Mill Taylort legnagyobb jog eszméjéb l eredeztetnek. A hasznosságot tekintem minden etikai
intellektuális társának és egyiittmtíkód partnerének tekintette, ami- kérdés végs alapjának, a szó legtágabb értelmében,mely szerint az
kor nekilátott, hogy feliilvi zsgálja Bentham doktrínáj át. a fejl d lénlnek tekintett ember tartós, nem váItozó érdekein alapuli"o
MiIl gyvéli, hogy a hasznosságot nem esetr 1 esetre, hanem hosz-
Érvek a szabadság mellett sz távon kell maximalizálnunk. Valamennyi id elteltével az egyéni
Mill írásait tulaj donképpen folyamatos er feszítésnek tekinthetjiik, szabadságjogok tiszteletben tartása elvezet a legnagyobb emberi bol-
hogy <isszeegyeztesse az egy éni szabadságj o gokat a haszonelvííséggel, dogsághoz. Ha megengedjtik a ttibbségnek, hogy elhallgattassa a más
amelyet apja Benthamtól vett át és hagyott rá. A szabadságról $859) nézeteket vallókat, vagy cenzirázza a szabad gondolatot, aztalánma
cím kónlwe az angol nyelvíívilág klasszikus érveléseaz egyéni maximalizálja a hasznosságot, de hosszabb távon rosszabb helyzetbe
szabadságjogok mellett. Kózponti megállapítása, hogy az emberek hozza a társadalmat - és kóvetkezésképpen kevésbé boldoggá teszi.
bármit szabadon megtehetnek, amit akarnak, feltéve, hogy nem árta- Miért kell azt gondolnunk, hogy az egyéníszabadságjogok és
nakvele másoknak, Azállam nem korlátozhatjaaz egyéni szabadság- az elíér,nézetel<hez való jog elismerése hossz távon elcímozdítja
jogokat, bogy az egyént saját magától megvédje, vagy hogy ráerí5lr- a társadalom jólétét? Mill megneveznéhány ilyen okot: a t<ibbségit l
tesse a tobbség akaratát arról, hogy mi helyes. Az egyénkizárolag eltér nézetr l kideriilhet, hogy helyes vagy részben helyes, amivel
azokkal a cselekedeteivel tartozik elszámolni a társadalomnak, ame- korrigálható az uralkodó felfogás. De még ha ez nem is torténik meg,
lyek másokat érintenek. Amíg nem okoz kárt másoknak,,mindabban, az uralkodó felfogás élénkvitában tortén titkóztetése más ideákkal
ami csak t érinti, jogos fiiggetlensége korlátlan. Önmagának - saját meggátolhatja, hogy dogmává és el ítéIettécsontosodjon. YégiI az
testének és lelkének - mindenki korlátlan ura."'n a társadalom, amely tagjait arra kényszeríti, hogy szokásokat és kon-
Az egyéni szabadságjogoknak ez az ellentmondást nem tíírdefi- venciókat fogadjanak el, nagyon is kónnyen ostoba konformitásba
níciója alighanem er sebb indoklást kíván, mint pusztán a hasznos- csriszhat, megfosztva magát attól az energiatol és vitalitástól, amely
ság. Vegyi.ik például a kóvetkez esetet: tételezziik fel, hogy a nagy a társadalmi el rehaladást eredményezi.
66 67
Mi igazságos?
A legnagyobb boldogság elve
Mill eszmefuttatásai a szabadság el nyós társadalmi hatásáról Mill nem vitatja, hogy a konvenció kóvetésével az egyénl<leIé-
e\éggéplauzlbilisek. Mégis, legalább két oknál fogva nem biztosítanak gít életet élhet, és elkeriilheti, hogy bajba kertilj<in. ,,De mennyit fog
az egyéni szabadságjogok számára meggyt5z(5 erkólcsi alapot: el szor érni mint ember? * teszi fel a kérdést,- Nemcsak az a fontos, hogy
is, ha az egyéni szabadságjogokat azért tartjuk tiszteletben, mert ez az emberek mit tesznek, hanem az is, hogy milyen emberként teszik,
el segíti a társadalom fejl dését,akkor ezeket a jogokat esetlegessé amit tesznek]'22
tessziik. Téte],ezzik fel, hogy létezik egy társadalom, amely a hosz- Akkor tehát nem csak a cselekedetek és kóvetkezmények számi-
szítávaboldogságot despotikus eszkózokkel éri el. Vajon a haszon- tanak. A jellem is fontos. MiIl számára az individualizmus kevésbé
elvtí nézetek hívéneknem kéne arra a kóvetkeztetésre jutnia, hogy lényeges az élvezet szempontjából, amit eredményez, mint a jellem
egy ilyen társadalomban az egyéni szabadságjogok morális értelem- szempontjábóI, amit tiikrciz, ,,Annak, akinekvágyai és indítékai nem
ben sziikségtelenek? Másodszot ezeket a jogokat haszonelvií meg- a sajátjai, épp gy nincs jelleme, mint egy g, zgépneki''3
fontolásokra a|apozva szem el l tévesztjiik azt a gondolatot, hogy A Szabadságról legjelent<ísebb egyedi vonása abban áll, ahogy
valaki jogánakmegsértése rosszat okoz az eglnennek, fiiggetleniil attól, Mill fenntartás néIktil iinnepli az individualizmust. Am ez egyfajta
hogy ennek mi a hatása a kózosség jólétére. Ha a tcibbség iildozi egy eretnekség is. Miután a haszonelvtiségen t li erkolcsi ideákra apel-
népszertítlen vallás híveit, valon ezze| nem kóvet el igazságtalansá- IáI - a jellem, az emberi kiteljesedés gondolataira -, koncepciója
got veliik mint egyénekkel szemben, fiiggetleniil attól, hogy azilryen igazán nem is Bentham elgondolásainak továbbfejlesztése, inkább
intolerancia az id m lásával milyen negatív hatással van a társada- cáfolata, dacára annak, hogy Mill ezt nem ismeri el.
lom egészére?
Millnek van válasza ezekre az ellenvetésekre, de ez elviszi t Magasabb rendííélvezetek
a haszonelvtí erkólcs határain t lra. Helytelen az embert arra kény- Mill válasza a haszonelv séggel szemben felhozott második ellen-
szeríteni, hogy szokás, konvenció vagy az uralkodó véleményszerint vetésre - tudniillik hogy minden értéketegyetlen mércévelmér -
éljen - magyarázza Mill -, mert ez meggátolja abban, hogy e|érje az szintén a haszonelv ségt l fiiggetlen morális ideákra támaszkodik.
emberi élet legmagasabb rendri céIját, az emberi képességekmara- Haszonelviiség (186r) címtíhosszabb tanulmányában, amelyet nem
déktalan és szabad kibontakoztatását. A konformitás Mill szerint sokkal A szabadságról cimíi miíve után irt, arra tesz kísérletet,hogy
a legnagyobb ellensége a helyes életnek: bemutassa: a haszonelvíí nézetek hívei képesek ktilonbséget tenni
,,Az észlelés, az itéletalkotás, a megkiilonboztetésre képes érzelem, magasabb és alacsonyabb rendri élvezetek kózott.
az érte|mi tevékenység,s t még az erkólcsi tetszés is, olyan képes- Bentham számára az élvezet éIvezet, a fájdalom pedig fajdalom.
ségek, amelyek csak választások révénfejleszthet k. Aki azért tesz Az egyetlen szempont, ami alapján az egylktapasztalásunkat jobbnak
valamit, mett az a szokás, nem valaszt. Nem szerez gyakorlatot sem vagy rosszabbnak tarthatjuk a másiknál, az általa létrehozott élvezet
a megkiilonboztetésben, sem a jobbik dolog kiválasztásában. A szel- vagy fájdalom intenzitása és id tartama. Az ugynevezett magasabb
lemi és erkolcsi képességek,éppugy, mint az izmok, csak a haszná- rendti élvezetek, vagy nemesebb erények egyszertíen azok, amelyek
lat során tokéletesednek. (. . .) Aki megengedi a világnak vagy a világ er sebb, hosszabban tartó élvezeteket eredményeznek. Bentham nem
hozzákózel álló részének,hogy élettervet válasszon szárr'áta, az az ismer el min ségi ktilonbséget az é7vezetekkózótt, ,,Az élvezet meny-
atánzás majomképességénkívtil minden egyéb képességet nélktiloz. nyiségétadottnak tekintve a íáblaszógjáték éppoly jó, mint a kólté-
Aki maga választ céltmagának, minden képességétmtikódteti]''1 2
szet]'
n
(A táblaszo gj átékot gyerekek j átszották. )
68 69
A legnagyobb boIdogság elve
Mi igazságos?
Bentham haszonelv ségénekegyik vonzereje, hogy nem ítélke- bánásmód az állatokkal. Ám e torvények erkólcsi ítéletetis maguk-
zik. Elfogadja az emberek preferenciáit olyanoknak, amilyenek, anél- ban hordozhatnak, hogy tudniillik a kutyaviadalok nézésébl élve-
kiil hogy morális értelemben ítéletet mondana fel liik. Minden pre- zetet meríteni visszataszító dolog, amit egy civilizáIt társadalomnak
ferencia egy{ormán számít. Bentham szerint megengedhetetlen, el kell utasítania, Nem kell puritánnak lenni ahhoz, hogy az ember
hogy állást foglaljunk abban, hogy egyes élvezetek természetiiknél rokonszenvezzen ezzel a nézettel.
fogva jobbak, mint más élvezetek. Vannak, akik Mozartot kedve- Bentham értékiiktl ftiggetlentil osszeszámlálná valamennyi pre-
Iik, és vannak, akik Madonnát. Néhányan a balettet szeretik, mások ferenciát, hogy megáIlapítsa, mir 1 szóljon egy ilyen tcirvény. Ám ha
a bowlingot. Vannak, akik Platónt olvasnak, és vannak, aI<lk a Pent- tobb ember nézne kutyaviadalokat, mint Rembrandt-festményeket,
house magazint. Ki dontheti el, tenné fel a kérdéstBentham, hogy vajon a társadalomnak az ilyen viadalok színhelyéiilszolgálo aré-
melyik élvezetmagasabb rend vagy értékesebb, mint a másik? nák létesítésétkellene támogatnia, s nem a m vészeti mírzeumo-
Bentham azértatasitja el a kiilonbségtételt a magasabb és alacso- kat? Ha bizonyos típusti élvezetek alantasak és lealacsonyítóak, miért
nyabb rendtí élvezetek kózott, mert hisz abban, hogy lehetséges vala- kell egyáltalán figyelembe venni ket egy tcirvény tartalmáróI szóló
mennyi értéketegyetlen mérce segítségévelmegmérni és egymás vita során?
kóz<itt <isszehasonlítani. Ha atapasztalások csak az általuk létrehozott Mill megkísérlimegmenteni a haszonelvtíséget az ilyen ellenve-
élvezet és fájdalom mennyiségében és nem min ségében kiilcjnboz- tésekt l, Benthamtól eltér en szerinte lehet ktilonbséget tenni maga-
nek, akkor valóban van értelme egyetlen kózcis mércévelmegmérni sabb és alacsonyabb rendtí élvezetek k<izott - azaz számba vehetjiik
ket. Ám vannak, akik a haszonelv séget éppen ezen a ponton támad- vágyainknak nem csupán a mennyiségét és intenzitását, de a min -
ják k azt gondolják, hogy tényleg vannak olyan élvezetek, amelyek ségétis. Es azt is gondolja, hogy képes e ktil<inbségtételre gy, hogy
csupán a hasznosságra támaszkodik, anélkiil hogy bármilyen más
,,magasabb rend ek1 mint néhány más. Ha egyes élvezetek értéke-
sek, mások pedig alantasak, mondják ezekaz emberek, akkor miért erkolcsi ideát figyelembe venne,
értékeljea társadalom az <isszes élvezeteí egyíormán, és f leg miért Mill azzalkezdi, hogy kinyilvánítja htíségéta haszonelvíí nézetek
tekintse az iIyen élvezetek <isszességéta legmagasabb rend jónak? iránt. Szerinte a cselekedetek olyan mértékbenjók, amilyen mérték-
Gondoljunk ismét a rómaiakra, akik a keresztényeket az orosz|á- benhozzájárulnak a boldogsághoz, és oly mértékben rosszak, ami-
nok elé vetették a Colosseumban. Az egyik ellenvetés e véres látvá- lyen mértékben a boldogság ellenkez jét idézik el . Boldogságon az
nyossággal szemben, hogy sérti az áIdozatokjogait. Ám egy további élvezet és a fájdalomhiány értend , boldogtalanságon pedig a fájda-
ellenvetés, hogy perverz élvezeteket oszttinoz, nem pedig nemeseket. lom és az élvezett I való megfosztottság. Emellett leszógezi: ,,Ezek
Nem lenne helyesebb inkább megváltoztatni, mint kielégíteni ezeket a kíegészít(5magyarázatok azonban nem érintik az életnek azt az
a preferenciákat? elméletét, amelyen az erkólcsnek ez az elméIete alapul, neyezetesen,
Azt mondják, hogy a puritánok betiltották a medve-kutya viada- hogy csupán az éIvezet és a fájdalommentesség az, ami célkéntkívá-
lokat; de nem a fájdalom miatt, am7t az állatok elszenvedtek, hanem natos, s hogy minden más kívánatos dolog (...) a benne rejl(5 é|vezet
az élvezetért, amit a néz knek okoztak. A medve-kutya viadalok folytán, vagy az élvezet elérésének,illetve a fijdalom megeltízésének
immáron nem nevezhet k népszerííid toltésnek, de a kutya, és eszkózeként kívánatos]'2'
kakasviadalok kedveltsége továbbra is kitart. Vannak országok, ahol Bár a mellett kardoskodik, hogy kízáro|ag az élvezet és a fáj-
betiltják ket; egy lehetséges érv az 17yen tilalom mellett a kegyetlen clalom, ami számít, Mill elismeri, hogy ,,az élvezet bizonyos fajtái
70 l1
Mi igazságos? A legnagyobb boldogság elve
kívánatosabbak és élvezetesebbek másoknál'l Es hogyan állapíthatjuk E kísérleteredményei megkérd jelezik Mill tesztjét, Számos diák
meg, hogy melyik élvezet magasabb rendií? Mill egy egyszer,íi tesztet jobban szereti Homer Simpsont nézni, de mégis azt gondolja, hogy
ajánl: ,,Ha két élvezet kóziil mindenki, vagy majdnem mindenki, aki a Hamlet-monológ nagyobb élvezetet ad. Lehet, hogy néhányan
mindkett t megtapasztalta, határozottan el nyben részesíti az egyiket, azért nevezik meg Shakespeare-t magasabb élvezetként,mert még-
és nem azért, mert bármiképpen erkólcsi kotelességének érzi ezt, iscsak egy egyetemi tanteremben iilnek, és nem akarnak nyárspol-
akkor az a kívánatosabb éWezeí!'26 gárnak tíínni.Néhrányan amellett érvelnek, hogy a Simpson család az
Ennek a tesztnek egy nyilvánvaló el nye van: nem abból a haszon- iróniánah humornak és a társadalombírálatnak ará jel\emz(3 kifino-
elvií állításból indul ki, hogy az erkólcs teljes egészébenés egysze- mult elegyével Shakespeare miivészetének vetélltársa lehet. Ám ha
r en aktuális vágyainktól ftigg: ,,Az egyetlen felmutatható bizonyí- a legtobben azok kóziil, akik mind a kett t látták, el nyben részesítik
ték arra, hogyvalami kívánatos, az, hogy az emberek kívánják."" Ám a Simpson család nézését,Millnek nehéz dolga lenne bebizonyítani,
az a mód, ahogy a kiilonboz élvezetek kózotti min ségi kiilonb- hogy Shakespeare min ségileg magasabb rendtí.
ségtételhez eljutunk, eléggémegkérd jelezi tesztje érvényességét. Es mégis, Mill nem akar lemondani arróI az ideáróI, hogy egyes
Vajon gyakran nem az ahelyzet, hogy el nyben részesítjiik az alantas életvitelek nemesebbek másoknál, még akkor is, ha az ilyen életet él
élvezeteket a magasabb rendííekkel szemben? Vajon gyakorta nem embereket nehezebb is kielégíteni. ,,Annak, akinek magasabb rendíí
szívesebben heverésziink a díványunkon, és szappanoperát néziink képességei vannak, tobbre van sziiksége, hogy boldog legyen, való-
a helyett, hogy Platónt olvasnánk, vagy az Operába mennénk? Es színtílegmélyebben tud szenvedni, (...) mint egy alacsonyabb rend
nem tehetji.ik-e mindezeket a nem t l igényes dolgokat gy, hogy típus, de a terhek ellenére sem kívánhfijaígazán soha, hogy egy általa
kózben nem tartjuk ket kiilonosebben értékesnek? alacsonyabb rendrinek érzett létezésbesiillyedjen]' Miért nem akar-
juk a magasabb rendií képességeink kiélésétlehet vé tev éIetvitelt
Shakespeare és a Simpson család elcserélni valamilyen alantas elégedettségért?Mill szerint ez ,,a sza-
Amikor diákjaimmat Millnek a magasabb rendtí élvezetekkel kap- badság és személyes fiiggetlenség szeretetével" magyarázható, és arra
csolatos nézeteit vitatjuk meg, kipróbálom tesztjének egy verziojál. a kcivetkeztetésre jut, hogy ,,a legalkalmasabb megjelolés azonban
A diákoknak három népszeru sz takoztato m sorszámot mutatok a méltóságérzet, amely ilyen vagy olyan formában minden ember-
meg: egy World Wrestling Entertainment-felvételt (ami egy kevéssé nek sajátja'i'8
kifinomult el adás, amelyen azttgynevezett birkózók osszecsukható Mill elismeri, hogy ,,néha, csábítás hatásárd' még a legjobbak
székekkel iitik egymást), a Hamlet,monológot egy Shakespeare-szí is koziiliink elhalasztják a magasabb rend élvezeteket az alanta-
nész el adásában és egy részletet a Simpson család címíjrajzfilmso- sabbak kedvéért. Olykor mindannyian szeretiink lustálkodni, Ám
rozatból. Ezt kóvet en két kérdéstteszek fel nekik melyik el adást ez nemjelenti, hogy ne tudnánk a kiilonbséget Rembrandt és egy
találták a legélvezetesebbnek, és melyiket tartják a legértékesebbnek? szappanopera kózott. Mill ezt egy emlékezetes mondatban foglalja
Minden alkalommal a Simpson családkapja a legtobb szavazatot cissze: ,,Jobb elégedetlen embernek lenni, mint elégedett disznó-
mint a legélvezetesebb darab, amelyet Shakespeare kóvet. (Néhány nak; jobb elégedetlen Szókratésznek lenni, mint elégedett ostobának.
szinte lélek bevallja vonzalmát a WWE-esemény iránt is.) Ám arra Esha az ostoba vagy a disznó más véleményenvan, ennek l<tzárolag
a kérdésre, hogy melyik élményttekintik min ségi szempontból az az oka, hogy a kérdésnekcsak az egyik - a rájuk vonatkozó - olda-
a legértékesebbnek,a diákok ttilnyomó része Shakespeare-re szavaz. lát ismerik]''n Lenyíjgózó, ahogy Mill megvallja a hitét abban, hogy
72 73
Mi igazságos? A Iegnagyobb boldogság elve
a magasabb emberi képességek vonzóak. Ám hogy erre támaszkod- Csodálói teljesítették kívánságát. Bentham,,hasonmása', azaz
hasson, el kell térnie a haszonelvií el feltevésekt l. Immáron a tényle- szalmával kitomott és saját ruháival fel ltoztetett csontváza, ahogy
ges vágyak nem szolgálnak kizárólagos alapul annak eldontésére,hogy nevezte, kéznél volt, amikor r98o-ban megalakították a Nemzet-
mi a nemes, és mi az alantas. A bázis immáron az emberi méltóság kozi Bentham Társaságot. A kit m tt Benthamot kerekes székben
ideálja, ami fiiggetlen sziikségleteinkt l és vágyainktól. A magasabb tolják be a f iskola vezet ségénektiléseire, ahol ajegyzi5kónyv tan -
rend élvezetek nem azért magasabb rend ek, mert el, nyben része- sága szerint ,jelen van, de nem szavaz"."
sítjiik ket; azértrészesítjiik el nyben ket, mert tudatában vagyunk Bentham gondos tervezése dacára a fej bebalzsamozása nem jól
annak, hogy magasabb rendíiek. Nem azért tartjuk a Hamletet sikeriilt, így aztán az igazihelyén egy viaszfejjel tart rséget. A valódi
nagyszer i míívészialkotásnak, mert jobban szeretjtik, mint a kevésbé fej, amely ma már a pincében található, sokáig egy, a kezében tar-
igényes szórakoztató mriveket, hanem mert megragadja legmagasabb tott tányeron volt látható. Ám diákok ellopták, és csak jutalom fejé-
képességeinket, és teljesebb emberré tesz benniinket. ben adták vissza, amit egy karitatív intézmény javára ajánlottak fel.ru
Mill ugyan gy jár e| a magasabb rendií éIvezetek esetében, mint Bentham még halálában is a legnagyobb jót szorgalmazzaa legna-
az egyéni szabadságjogok tekintetében: csak gy tudja a haszonelvti- gyobb szám emberjavára.
séget megmenteni attól a vádtól, hogy az mindent az élvezet és fáj-
dalom durva kalkuláctojátaredukál, hogy segítségiilhívja az emberi
méltóság és hasznosságtól fiiggetlen egyéniségmorális ideájá .
A haszonelv ség két nagy filozófusa kóziil Mill volt a humánu-
sabb, Bentham a kóvetkezetesebb. Bentham r83z-ben, 84 éves korá-
ban halt meg. Ám ha manapság valaki Londonban jár, meglátogat-
hatja t. Végrendeletében azt kérte, hogy testét balzsamozzákbe, és
állítsák ki. Így aztán a lJniversity College London épiiletébenlátható,
ahogy eredeti ruhában, elgondolkodva til egy iivegdobozban.
Roviddel halála el tt Bentham egy, afrlozófrájához méltó kérdést
tett fel saját magának hogyan lehet egy halott ember az él khasz-
nára? Az egyik lehet ség, ha holttestét anatómiai tanulmányok céljai-
ra ajánlja feI. A nagy filozófusok esetében azonban helyesebb fizikai
mivoltukat meg rizni, hogy jelenléttikkel a jov gondolkodóit inspi-
rálják.'o Bentham magát a második kategoriába sorolta.
Tény, hogy a szerénység soha nem volt Bentham er ssége. Nem
csupán szigor el írásokat adott, hogy testét hogyan tartósítsák
és tegyék ki kozszemlére, de azt is javasolta: barátai és tanítványai
évente talalkozzanak, hogy,,meg emlékezzenek a legnagyobb boldog-
ságon alapuló erkólcs és torvénykezésmegalapítojárol", és amikor ez
megtorténik, hozzák kl B enthamet az alkalomra. "
l4 75