Ki mit érdemel meg?
8. Ki mit érdemel meg?
ArisztoteIész
Callie Smartt népszertíels évfolyamos diáklány vezérszurkoló volt
a nyugat-texasi Andrews kózépiskolában. Az a tény hogy Little-
kórban (sziiletéskori agybénulásban) szenvedett, és csak kerekes
székkel tudott mozogni, nem cscikkentette a lelkesedést, amit tirl-
áradó és vonzó jelenléte az oldalvonalon a futballjátékosokból és
a szurkolókból kiváltott a kiitonboz kózépiskolás versenyeken. Ám a
szezon végénCallie-t kir gták a vezérszurkolói csapatból.1
Néhány más vezérszurkoló és sziileik kovetelésére az iskolai veze-
t ség kózolte Callie-val: a kóvetkez évben ahhoz, hogy bekeriilj<in
a vezérszurkolók csapatába, neki is, mint mindenki másnak, részt kell
vennie azokon a kemény gimnasztikai edzéseken, amelyeken spárgát
és más akrobatikus elemeket gyakorolnak a résztvev k. A mozgalmat
Callie részvétele ellen a csapatvezetó vezérszurkoló édesapja vezette.
Állítása szerint aggódott a kislány biztonsága miatt. Ám Callie édes-
anlla azt gyanította, hogy az egész ijrgy mog<itt egyszer en a Callie
vezérszurkolói sikere miatt érzett irigység állt.
Callie torténete két kérdést vet fel. Az els a méltányossággal kapcso-
latos. Vajon megkóvetelhet -e, hogy Callie részt veg)ren a tornaedzé-
seken, vagy ez, figyelembevéve az állapotát, méltáq,talan? E kérdés
megválaszolható például gy, hogy megnézzik, van-e szó diszkri-
minációról; feltételezve, hogy Callie jolvégzi a dolgát, kizárható-e
a csapatból csak azéfi, mert onhibáján kívi.il fizikai korlátai miatt
nem képes részt venni a tornagyakorlatokban?
Ám a diszkriminációs módszer nem nagyon segít, mert pontosan
a vita lényegét érinti, tudniillik mit jelent, hogy valaki vezérszurko-
lóként jolvégzi a dolgát. Callie ellenfelei szerint a jó vezérszurkoló
képes megcsinálni a spárgákat és más akrobatikus gyakorlatokat.
216
Végiil is ez a modja annak, ahogy hagyományosan a vezérszurkolók
lelkesítik a tomeget. Callie támogatói szerint ez a megkózelítés cissze-
keveri a vezérszurkolás célját azzal a módszerrel, amivel ezt a célt
avezérszurkoló eléri.
A vezérszurkolás lényege, hogy er sítse az iskolai osszetartozás
érzését,és lelkesítse a szurkolókat. Amikor callie kerekes székéveI
fel s alá száguldozik az alapvonalon, és szélesen mosolyogva integet
a pomponjaival, nagyon is jolvégzi vezérszurkolói feladatait - tud-
niillik lelkesíti a tomeget. Így aztán hogy meghatározzuk, melyek
a sziikséges adottságok, azt kell eldontenrink, mi a lényeges a vezér-
szurkolásban, és mi esetleges.
A másodikkérdés,ami Callie torténete kapcsán felmeriil, anehez-
teléssel kapcsolatos. Mi lehetett a csapatvezetó vezérszurkoló apjá-
nak neheztelése mogott? Miért zavarta t Callie jelenléte a csapatban?
Az ok aligha lehetett az,hogy bántotta t, amiért a|ányanem kertil
a csapatba, hiszen már csapattag volt. Az sem, hogy irigykedett volna
valakire, aki jobb tornász, mint a lánya, hiszen Callie esetében err l
szó sem lehetett.
Az én elképzelésema kóvetkez : talán azt gondolhatta, hogy ha
Callie olyan elismerésben részesiil, amit nem érdemel meg, vala-
hogy az egész gúnyt íiz az lánya vezérszurkolói teljesítményébl.
Ha valaki egy kerekes székben iilve is lehet nagyszeríí vezérszurkoló,
akkor a spárgázo és más akrobatikus mutatványokat végz, lányok
elismerése valahogy leértékel dik,
Ha Callie lehet vezérszurkoló, mert fogyatéka ellenére képes
azokat az erényeket csillogtatni, amelyek ehhez a szerephez sziiksé-
gesek, ez valamennyire fenyegetést jelent a trjbbiek elismerése szem-
pontjából. A gimnasztikai teljesítmény, ami a t<ibbi vezérszurkoló
sajátja, immáron nem tiínik lényegesnek ahhoz, hogy valaki kiváló
vezérszurkoló lehessen, ez csupán az egyik lehetséges módja a tcimeg
lelkesítésének.Bár a csapatvezet vezérszurkoló édesapjának visel-
kedése nagyvonal nak egyáltalán nem nevezhetíS, de azértpontosan
érzékehe,hogy mi forog kockán, Egy társadalmi gyakorlat, amely cél-
jában és az érte kapott elismerésben addig a pillanatig rcigzítve volt,
2I7

Mi igazságos?
Callie-nak kószonhet en rijraértelmezésrekeriilt. Callie megmutatta
ugyanis, hogy nem csak egyféleképpenlehet ,i,ezérszurkolni".
Vegytik észre az osszefiiggést a méltányossággal kapcsolatos els ,
illetve az elismeréssel, valamint a nehezteléssel kapcsolatos második
kérdéskózott. Ahhoz, hogy igazságosan állítsuk ssze a vezérszur-
kolói csapatot, donteniink kell a vezérszurkolás természete és célja
iigyében. De a vezérszurkolás lényegének meghatározása vitát vált-
hat ki, mivel azzal jár,hogy meg kell vizsgálnunk a kiiltinb<iz érveket
a tekintetben, milyen tulajdonságok érdemelnek megbecsiilést;
egyébkéntnem lesziink képesek eldonteni, milyen kvalifikációk
sziikségesek a feladat e|végzéséhez.A vezérszurkolás célját illet en
részben azt kell eldonteniink, hogy szerintiink milyen képességek
érdemelnek elismerést és jutalmat.
Ahogy ez az eset megmut atta, az olyan társadalmi gyakorlatoknak,
mint a vezérszurkolás, tobbfele célja van: maga a feladat (vezérszur,
kolás csapatban) és az azza| járo elismerés, példamutatás (bizonyos
teljesítmények és erények tinneplése). Amikor egy iskola vezérszar,
kolókat választ, nem csupán az iskolai osszetartozás érzésétakarja
er síteni, de dontést hoz a tekintetben is, hogy milyen képességeket
és teljesítménytállít diákjai elé elismerésre méltó és kóvetend példa-
ként. Ez mag yarázza, hogy miért volt a vita annyira heves, Es megma-
gyarázzaazt is, ami egyébként nehezen érthet nek t nik, hogy azok,
akik már bekeriiltek a csapatba (és a sziileik) miért éreztek gy, hogy
személyesen érintettek Callie csapatba keriilésénekiigyében. Ezek
a sziil k azt akarták, hogy azok a hagyományos vezérszurkolói eré-
nyek nyerj enek elismerést, amelyekkel az, Iányalk rendelkeztek.
lgazságosság, telosz és megbecstilés
Ha a nl,ugat-texasi kalamajkát a vezérszurkolói csapat kortil ebben
a fenyben vizsgriljuk, valójában egy róvid kurzust vettiink Arisztote-
lész igazságosságelméletéb 1. Arisztotelész politikai filozófiájának két
kózponti eleme van, és mind a kett szerepel a Callie-esetben:
2I8
Ki mit érdemel meg?
t, Az igazságosság teleológiai. Ahhoz, hogy meghatározzuk, kinek
vanígaza, el szcir az adotttársadalmi gyakorlat teloszát (lényegi ter-
mészetét,célját) kell meghatároznunk.
z. Az igazságosság a megbecsiilésr l
(is) szól. Amikor valamely
gyakorlat teloszárol gondolkodunk vagy vitatkozunk, legalább rész-
ben arról is gondolkodunk, illetve vitatkozunk, hogy milyen erényeket
ismerjen el és jutalmazzon az adott gyakorlat.
A kulcs Arisztotelész etikájának és politikai fllozofiájánakmegér-
téséhez,hogy látnunk kell a két megfontolás jelent ségétés a kóztiik
lév <isszeftiggést.
Az igazságossággal foglalkozó modern elméletek megpróbálj ák
elválasztani a méltányossággal és a jogokkal foglalkozó kérdéseket
a megbecsiiléssel, az erénnyel és az erkólcsi érdemmel kapcsola-
tos érvekt 1. Az igazságosság olyan elveit keresik, amelyek a célok
tekintetében semlegesek, és amelyek lehet vé teszik, hogy az embe-
rek céljaikat <inmagukért válasszák és valósítsák meg. Arisztotelész
(í. e.3841zz) nem gondolta, hogy azigazságosság ebben az értelem-
ben semleges lehet. Ó gy vélte, hogy az igazságosságról szóló viták
óhatatlanul a megbecstilésróI, az erényr l és a jó élet természetér l
szólnak.
Ha megértjiik, Arisztotelész miért gondolta: az igazságosság és
a jó élet osszefugg, az segíteni fog benniinket abban, hogy azt is meg-
értsiik, valójában mi a tétje azoknakazer feszítéseknek, amelyek ezt
a kett t megkísérlikszétválasztani.
Arisztotelész szárnára az igazságosság azt jelentí, hogy az embe-
reknek megadjuk, amit érdemelnek, ami jár nekik. De mi jár egy
embernek? Mi az érdem megfelel alapja? Ez attol fiigg, minek az
elosztásáról van szó. Az igazságosság két tényez t foglal magában:
,,az igazságvalami olyan, ami valakire vonatkozik". Ezenkívi,il álta-
Iában azt mondluk, hogy ,,valamelyes egyenl ség, ami az egyenl k-
nek kijár".'
Ám itt egy nehéz kérdésbeiitkóziink milyen vonatkozásban
egyenl k? A válasz attól fiigg, minek az elosztásáróI van szó, és
milyen erények kapcsolódnak azokhoz a dolgokhoz.
2I9
Mi igazságos?
Tételezziik fel, hogy fuvolákat osztunk szét. Kik kapják a legjobb
fuvolákat? Arisztotelész válasza: a legjobb fuvolások.
Az igazságos elosztás az, ami az érdem szerint tcirténik, ez viszont
a kiválóság alapján határozható meg. A fuvolajáték esetében a rele-
váns érdem a jó fuvolajáték lgazságlalan lenne bármilyen más ala-
pon kiilonbséget tenni, mint mondjuk gazdagság, sziiletési el jogok,
fizikai szépségvagy szerencse (péIdául lottó) alapján.
,,Ha valaki kimagaslik ugyan a fuvolázás m vészetében,de nagyon
is alant marad származás és szépségtekintetében, s ha még ha ezen
kiválóságok (,,.) mindegyike nagyobb adomány is, mint a fuvolázás
miívészete, (...) mégis neki kell juttatni a kiemelked en jó fuvolát."3
Van valami vicces abban, hogy egészen kiil<inboz dolgokban
megnyilvánuló kiválóságokat hasonlítunk ossze. Igazán nincs is
értelme annak, hogy feltegyiink egy ilyen kérdést:,,Szebb vagyok,
mint amilyen jó lacrosse- (abdajáték - a fordító megjegyzése) játé-
kos ?" Vagy: ,,Nagyobb baseballjátékos volt Babe Ruth, mint ami-
lyen drámaíró Shakespeare?" Ilyen kérdéseket legfeljebb csak a kony-
haasztal kórril tilve vetiink fel. Arisztotelész álláspontjának a lényege,
hogy amikor a fuvolákat szétosztjuk, akkor nem a leggazdagabbat,
nem a legszebbet, még csak nem is az osszességében legjobb embert
keressiik, hanem egyszer en a legjobb fuvolajátékost.
Ez az elgondolás t<jkéletesen ismer s, Számos zenekar a meg-
hallgatásokat gy folytatja le, hogy a jelolt fiiggony mogott játszik,
igy aztán a zene min ségétmindenfajta el ítéletvagy zavaro mel-
lékk<irtilmény |gzár ásával lehet megítélni. Ám Arisztotelész érvelése
kevésbéismer s. Mondhatnánk, kézenfekv , hogy a legjobb fuvo-
Iajátékosok kap]ák a legjobb fuvolákat, mert így álI el a legjobb
zene, ami által a hallgatóság jobb helyzetbe keriil. Ám Arisztotelész
nem így gondolkodik; szerinte a legjobb fuvolákat azért kell a leg-
jobb fuvolásoknak adni, mert a fuvolák léténekaz az értelme, hogy
a lehet legjobban játszanak rajtuk.
A fuvolák léténekértelme tehát, hogy nagyszeríi zenét produkál-
janak. Aki e cél realizálására a leginkább képes, annak kell adni a leg-
jobb fuvolát.
220
Ki mit érdemel meg?
Természetesen igaz, hogy ha a legjobb zenész kapja a legjobb
hangszert, az azzal a kellemes mellékkcivetkezménnyel is jár, hogy
ennek révénrá]l el a legszebb zene, amit mindenki élveznifog, azaz
el állíquk a legnagyobb számí ember számára a legnagyobb boldog-
ságot. Ám fontos látnunk, hogy Arisztotelész érveléset lmegy ezen
a haszonelvtí gondolkodáson.
Az eszmefuttatása, ami kapcsolatot teremt egy dolog létének
célja és a dolog megfelel elosztása kózott, tipikus példája a teleolo-
gikus gondolatmenetnek (a teleologikus jelz a g<irog telosz szóbol
származ7k, amelynek a jelentése:,,cél"). Arisztotelész azt állítja, hogy
ha meg akarjuk batározni valamely dolog igazságos elosztásának
módját, meg kell vizsgálnunk az elosztandó dolog létezésénekcélját.
Teleologikus gOndOlkOdás: teniszpálya és Micimackó
A teleologikus érvelésmint eszk z furcsának ttínik, ha az igazsá-
gosságról akarunk gondolkodni, ám valamennyire mégis elfogad-
ható. Tételezziik fel, el kelI d<inteniink, hogy milyen módon bizto,
sítsunk hozzáíéréstegy egyeteml" teniszpályához. Dcinthetiink gy,
hogy magas pályahasználati díjat állapítunk meg, és ezzel el nyben
részesítjtik azokat, akik a legtobbet tudnak fizetni érte. Vagy el ny-
ben részesíthetjiik az egyetemi ,,nagyágy kat'] mondjuk az egyetem
rektorát vagy professzorait. Ám tételezzikfel, hogy két kiváló tudós
meglehet sen rosszul játszik, alig tudják átiitni a labdát, amikor az
egyetemi teniszcsapat tagjai megjelennek, és szeretnék használni
apáIyát. Az ember hajlik arra, hogy azt mondja, a professzorok men-
jenek el egy kevésbé frekventált pályára, hogy a csapattagok használ-
hassák a legjobb pályát. Es azt is gondolhatjuk, hogy a kiváló játéko-
sok mérk zése sokkal jobb felhasználása a teniszpályának, mintha
kózepes játékosok játszanak rajta.
Vagymondjuk, egy Stradivari-hegedíít árvereznek, és egy gazdag
gwjt(5 tobbet kínál érte, mint Itzhak Perlman. A gl-tíjt a hegedtít
a nappali szobájában szeretné kiállítani. Az ember hajlik arra, hogy
ezt végs soron valamilyen veszteségnek, s t igazságtalanságnak
22l
Mi igazságos?
tekintse; nerrr azétt, mert az aukció igazságtalan volt, hanem mert
a végeredménynem he$nvaló. E gondolatmenet m<igott az ate|eo-
lógiai érv hirzódhat meg, hogy a Stradivari létezésénekaz a céIja,
hogy játszanakrajta, és nem az, hogykiállítsák.
Az ókorban a teleológiai gondolkodás elterjedtebb volt, mint
manapság. Platón és Arisztotelész azt gondolták hogy atíizazérttart
felfelé, hogy az égbe, a természetes otthonába jusson, a kóvek pedig
azért esnek le a f<ildre, mert oda tartoznak. A természetr l gy gon-
dolkodtak, mintvalamir l, amelyben értelmes rend uralkodik. A ter-
mészet és benne a mi helytink megértéséhezaz szikséges, hogy meg-
értsiik létezésénekcélját, lényegi értelmét.
A modern tudományok megjelenésével a természetr l immá-
ron nem gondolkodunk gy, mintha létezésénekértelmes rendje
],enne. Ezze| szemben a természeti jelenségeket mechanikai alapon,
a fizika torvényeinek segítségévelmagyarázzuk Manapság naivnak,
antropomorfnak tartjuk, ha valaki ezeket a dolgokat létezésiik céljával,
értelmévelmagyarázza. E fordulat dacára a kísértés,hogy a dolgo-
kat teleologikusan elrendezettnek, a maguk teljességében célsze-
rtínek lássuk, nem teljes egészében veszett ki gondolkodásunkból.
Ez a szem|élet ktilcinosen a gyermekekben maradt fenn, akiket arra
tanítunk, hogy a világot ne ilyennek lássák. Erre akkor figyeltem fel,
amikor a gyermekeim kicsikvoltak, és én A. A. Milne Micimackóját
olvastam nekik. A torténet a természetet egy kisgyerek szemével lát-
tatja, amelyet az értelem és a cél éltet és tesz <}romtelivé.
A kónyv elején Micimack az erd ben sétálva egy nagy tóIgyfá-
hoz érkezik. A fa tetejér l,,hangos dongicsélésés ziimm<igés" iitotte
meg a fiilét.
,,Micimackó letelepedett a fa alá; mancsai kózé fogta a fejét, és
gondolkodni kezdett.
Így kezdte: >Ez a d<ingicsélésjelent valamit. Olyan nincs, hogy
csak d<ingicsélés van meg ziimmcigés, és az nemjelent semmit. Ha
dongicsélés van meg ziimm gés, akkor ez azt jelenlí, hogy valaki
vagy valami dóngicsél, illetve ziimmcig, és amennyire az én mtívelt-
ségem futja, az egyetlen elképzelhet ok, ami valakit d<ingicsélésre,
222
Ki mit érdemel meg?
illetve ztimmogésre indíthat, abban a tényben leli magyarázatát,hogy
az 11|etí5 egy méhecske.<
Azutánmég hosszasan gondolkodott, és így fejezte be:
>Ami pedig azt illeti, ha valaki már méh, ezt a min ségétarra
szokta használni, hogy mézet készítsen.<
Ezek után felállt, és így szólt:
>A mézkészítésnekpedig egyetlen értelmes okát és célját abban
látom, hogy én amézet megegyem.(
Es már kapaszkodott is afáral'a
Ahogy Mackó a maga gyerekes módján elmélkedik a méhekr 1,
az jo példája a teleologikus gondolkodásnak. Mire felnorrtink, leg-
tobben már kin jiik, hogy a természeti világra így tekintsiink, nem
gondolva azt,hogy az valami kedves, ám régimódi dolog. Es miután
a tudományban elutasítottuk a teleologikus gondolkodást, hajlunk
arra, hogy a politikában és az erkólcs terén is így tegyiink. Ám a tár-
sadalmi intézmények és a politikai gyakorlat terén nem olyan kony-
nyií kiiktatni gondolatmenetiinkb l a teleologikus logikát. Ma már
egyetlen tudós sem olvassa vagy veszi komolyan Arisztotelésznek
a biológiával ya1y a fizlkával foglalkozó írásait. Am az etikát és a
politikatudományokat tanulmányozók továbbra is olvassák és elgon-
dolkodnak Arisztotelész erkólcsi és p olitikai frIozofráj án.
Mi egy egyetem teIosza?
A pozitív diszkrimináció kóriili vitát jra lehet fogalmazni olyan fel-
tételek koz tt, amelyek Arisztotelésznek a fuvolákkal kapcsolatos
gondolatmenetére rímelnek. Azzal kezdjiik, hogy az igazságos elosz-
tás kritériumait próbáljuk megtalálni: ,,Ki jogosult arra, hogy felve-
gyék?" E kérdésselfoglalkozva rájóviink, hogy valójában eztkérdez-
ziik: ,,Mi egy egyetem létezésénekcélja, a telosza?"
Ahogy ez gyakran el fordul, a telosz nem magától értet d ,
hanem vitatható. Néhányan gy gondolják, az egyetemek feladata
a tudásbeli kiválóság el mozdítása, ezért a felvétel kizárólagos szem-
pontja csak az lehet, hogy a felvételiz várhatóan milyen tanulmányi
223
Mi igazságos?
teljesítményre képes. Mások szerint az egyetemek bizonyos társa-
dalmi célokat is szolgálnak, és ezért a felvételi kritériumok kcizott
például szerepelnie kell annak is, hogy a jelolt várhatóan mennyire
képes vezet szerepet betolteni egy sokszíniítársadalomban. Úgy
tiínik, az egyetem teloszának tisztázása fontos el<ífeltétele annak,
hogy képesek legyiink meghatározni a felveteli kritériumok megfe-
lel rendszerét. Ez rámutat az igazságosság teleologikus aspektusára
az egyetemi felvételik rendszerében.
Az egyetem létezésénekcélja kori.il zajlo vita szoros kapcsolat-
ban van a megbecsiilés kérdésével:milyen erényeket és kiválóságo-
kat ismerjen el és jutalmazzon megfelel képpen az egyetem? Akik
azt gondolják,hogy az egyetem létezésénekegyetlen célja a tudásbeli
kiválóság iinneplése és jutalmazása, valószíniíleg elutasítják a pozitiv
diszkriminácio intézményét,míg azok, akik gy vélik, létezésiiknek
az is célja, hogy el segítsék bizonyos társadalmi ideálok megvalósu-
lását, valószíniíleg egyetértenek vele.
Az, hogy az egyetemekr l - a fuvolákról, a vezérszurkolókról -
szóló vita természetesen ide torkollik, alátámasztja Arisztotelész
álláspontját: a viták az igazságosságról és arról, mi a helyes, gyak-
ran a társadalmi intézmény céIjáról, teloszárol szólnak, amely viszont
tiikr<izi az egymással verseng koncepciókat a tekintetben,hogy az
egyetemek milyen erényeket becsiiljenek meg és jutalmazzanak.
Mit tehetiink,ha az emberek nem értenek egyet a kérdéses tevé-
kenység teloszát, célját illet en? Lehet-e egy társadalmi intézmény,
egy egyetem teloszárol, céljárol írgy gondolkodni, hogy az egyszerti-
ség kedvéértaz nem más, mint amít az alapító hatóság vagy irányito
testiilet megállapít a számár a?
Arisztotelész szerint lehetséges egy társadalmi intézmény
teloszár l gondolkodni. Ezeklényege nem egyszer s mindenkorra
adott, de nem is fiigghet lczárólagvalakinek a véIeménft1. (Ha a
Harvard Egyetem létezésénekcéIja az lenne, aminek alapítói szán-
ták, akkor els dleges feladata még mindig kongregacionalista lelké-
szek képzéselenne.)
224
Ki mit érdemel meg?
Hogyan lehet tehát egy társadalmi gyakorlat létezésénekcéljá-
ról gondolkodni, ha nincs egyetértése tekintetben? Es mi a szerepe a
megbecstilésnek és az erénynek? Arisztotelész leginkább id tálló vála-
szai e kérdésekrea politikával kapcsolatos fejtegetéseiben találhatók.
Mia politikacélia?
Amikor napjainkban az igazságos elosztásról vitatkozunk, legin-
kább a jovedelem, a vagyon és a lehet ségek igazságos elosztásával
foglalkozunk. Arisztotelés z az elosztásról nem els sorban a pénz, sok-
kal inkább a hivatalok és a megbecsiilés tekintetében gondolkodott.
kinek van joga uralkodni? Hogyan kell a politikai hatalmat elosztani?
Els pillantásra a válasz nyilvánvalónak tíínik- természetesen
egyenl en. Egy ember, egy szavazat. Minden más eljárás diszkrimi-
natív. Ám Arisztotelész emlékeztet benniinket arra, hogy azigazságos
elosztással foglalkozó osszes elmélet diszkriminatív. A diszkriminá-
ció mely fajtái igazságosak? Aválasz az adott tevékenység létezésének
céljától fugg.
Ezértmiel tt megválaszolhatnánk azt a kérdést,hogy hogyan kell
politikai hatalmat és jogokat
a elosztani, meg kell vizsgálnunk a poli-
tika célját vagy teloszát. Fel kell tenniink a kérdéstmilyen célt szolgál
a politikai egyesiilés?
Ez megválaszolhatatlan kérdésnek tiinik. A kiil<inbtjz politikai
kózosségek kiilonb<iz dolgokat tartanak fontosnak. Egy dolog egy
fuvola vagy egy egyetem létezésénekcétjár otvitatkozni. Természete-
sen ezekben a viszonylag jelentéktelen kérdésekben is lehetnek szél-
s séges nézetek, ám ezeklétezésénekcélja mégis t<ibbé-kevésbéjól
k<iriilírható. A fuvola célja valahogy kapcsolatban van a zenével; az
egyetemé p edíg az oktatással. Ám kép esek vagyunk-e igazán megha-
tározni egy politikai tevékenység célját?
Manapság nem gy gondolkodunk a politikáról, mint aminek egy
bizonyos magában való célja van, hanem inkább gy, mint valami,
aminek az állampolgárok választásuk szerint trjbbféle célt adhat-
nak. Vajon nem azértvannak választások, hogy az emberek bármely
225
 }
Ki mit érdeme| meg?
Mi igazságos?

akarnak kó_zo-
Demokratákon Arisztotelész azokat érti, akiket mi ,,tobbségieknek'
pillanatban eldonthessék, milyen célokkal és iigyekkel neveziink, Ő elutasítja, hogy a politikai koztisség célja a tobbség pre-
az ílyen célokat
sen fogtalkozni? Ha egy politikai kózosség számára ferenciáinak érvényesítéselenne.
el re ineghatároznánk, azzal megfosztanánk az állampolgárokat Mindkét csoport figyelmen kíviil hagyja a politikai k zosség leg-
a dontés iehet ségétl . Es kockáztatnánk, hogy egyesek olyan
azt is
fóbb célját, amely Arisztotelész szerint az állampolgárok erényeinek
osztanak. A tény, hogy
értékeket er ltetnének, amelyeket mások nem formálása. Az államok célja nem az,hogy,,(legyenek) (...) egyezsé-
céllal felru-
nem nagyon akarjuk a politikát valamilyen határozott geik a behozatali cikkekrí3I, szerzildéseik a jogvédelemrrjl és írásos
házní, izzal magyarázható, hogy ragaszkodunk egyéni szabadsá-
megállapodásaik a fegyverbarátságról'l6 Arisztotelé sz számára a poli-
a poliilkát olyan folyamatnaktekintjiik, ami mindenki
szá-
gorrt t or. tika valami magasabb rendlí. A politika számára arról szóI, hogyan
tekintetében,
tára lehet v éteszi,hogy maga dontson céljai tanulhatjuk meg, hogy jó éIetet éljiink.
célja nem
Arisztotelész n.m éit ezze| egyet, Számára a politika A politika célja nem lehet kevesebb, mint hogy megtanitsa az
fel a jogok számára,
az,hogyegy, a céloktól fiiggetlen keretet állítson embereket, hogyan fejleszthetik ktilcinleges képességeiket és erényei-
neveljen, és biz-
Sr.rirriá a"politika célla ai,hogyjó állampolgárokat
ket, hogyan lehet a kozjóról gondolkodni, állást foglalni gyakorlati
tosítsa a jó jellem formálását, kérdésekben, részt venni a kcizosségi munkában, és gondoskodni
,,így áyitrar,,ualó, hogy az erényr l
gondoskodni kell, legalábbis
a kózosség egészénekjovjér I.
á'Íyu" városállamban, melyet nemcsak szóval,
de a valóságban
"gy kozosségb 1 csupán fegy-
Arisztotelész egyetért azzal,hogy az alacsonyabb szint szovet-
is"annak nevezhettink, mert kiilonben a
kezések is hasznosak, például a védelmi vagy a kereskedelmi megál-
(",)
verbarátság lesz. (...) S t a t rvény szerzódés,
mintegy kezes az
kké tenni lapodások. Ámazt állítja, hogy ezek a szervez dések nem alkotnak
egymás kozotti jogra, de nem tudja jókká és igazságszeret igazi politikai kcizosséget, Miért nem? Azért, mert korlátozott célokat
a polgárokati's
azt a két dolgot,
tíiznek maguk elé, Az olyan szervezetek, mint a NATO, a NAFTA
Aiisztotelés zbíráljaaz olíearchiát és a demokráciát, vagy a WTO csupán a biztonsággal vagy a kereskedelmi cserével fog-
politikai hata-
amely szerinte a leger teljesebben igéryt formálhat
a
csak vala- lalkoznak, azaz nem olyan szervez dések, amelyek az egyén jelle-
lo*.u. Mindkett igénye valamennyire megalapozott, de mének formálását ttízik célkéntmaguk elé.lJgyanezt lehet elmon-
mennyire, lz oligarchák azt gondolják, hogy nekk,
a gazdagoknak
az állampol- dani egy olyan városról vagy államról, amelyet csak a biztonság és
van joguk a politikai hatalorrrra, A demokraták szerint
kritériuma, a kereskedelem érdekel, de kózombos lakóinak morális és állampolgári
egyetlen
gar.áie. a politikai hatalomban való részvétel nevelése iránt. ,,Es egyik nem tor dik a másikkal a tekintetben, hogy
e|túIozza
togy"rrulukirzabadnak sziiletett, Ám mind a két csoport milyennekkell lennie általában az embernek" - írja Arisztotelész,így
ige'nyének jogosságát, mert mind a kett félreérti a politikai kozos-
szervez désiik nem tekinthetil polisznak, azaz politikai kózosségnek.?
ség célját.
nem csu- ,Világos tehát, hogy a városállam nem a lakóhelyk zossége, amely
,tz oligarchák tévednek, mert a politikai kozosség célja az egymást fenyeget bántalmazások elhárítására vagy az adás-vétel
mozdítása, Ha
pá., u rulyon védelme, netán a gazdaságt jólét el kedvéértilyen." Ezek sziikséges, de nem elégségesfeltételek a polisz
megér-
.r,rpar, .iánOt a dolgokról lenne szó, akkor a vagyonosok számára. Városállamot csakis a'boldog élet kcizossége" alkot.8
politikai hatalom legnagyobb részét,
deÁehék, hogy k kapják a Ha a politikai kozosség céIja ajó élet el mozdítása, mi kovetke-
nem csupán
De a demokraták is tévednek, mert a politikai kozosség
zik ebb 1 a hivatalok és a megbecsiilés elosztására nézve? Ami igaz
érvényesítésére,
arróI szól, hogy a tobbség képes legyen akaratának

227
2?6
Mi igazságos?
a fuvola esetében, igaz a politikára is: Arisztotelész gondolatmenete
a dolog céljából indul ki, ahonnan eljut a legmegfelel bb elosztási
módhoz. Azok, akik a leginkább kitrinnek az állampolgári erények
gyakorlásában, akik a leginkább képesek a kciz s jóról gondolkodni,
nos, azok teszik a legtobbet ,,a városállam' érdekében, így k érdem-
lik a legnagyobb részt a politikai elismerésb l és befolyásból.'
Mivel a politika célja a jo élet el mozdítása, a legmagasabb hiva-
talok és a legnagyobb elismerés azokat illeti - például Periklészt -,
akik a legnagyszertíbb állampolgári erényekkel rendelkeznek, és leg-
inkább képesek akózjo felismerésére,A vagyonosok is befolyással
kell, hogy rendelkezzenek. A tobbségi szempontoknak is valameny-
nyire érvényesi.ilniiik kell. Ám a legnagyobb befolyással azoknak kell
rendelkezniiik, akiket a jellemtik és értékítéIetiik alkalmassá tesz
arra, hogy dontsenek: kell-e, és ha igen, mikor és hogyan, hábor znia
Athén városának Spártával.
Az olyan emberek, mint Periklész (vagy Abraham Lincoln) nem
csak egyszertien azért kell, hogy a legmagasabb hivatalt és megbecsii-
lést birtokolják, mert bolcsen politizálnak, ami mindenki számára
a legjobb helyzetet eredményezi. Azért is kell, hogy ez így legyen,
mert a politikai k<izosség egyik célja az állampolgári erények elisme-
rése és megjutalmazása. Amikor a publikum elismeri azokat, akik
kiemelked állampolgári erényekr l tesznek tan bizonyságot, azzal
egyszersmind a jó város formálását is el segíti. Íme, ismét egy példa
arra, amikor az igazságosság két aspektusa, a teleologikus és a meg-
becsiiléssel kapcsolatos kéz akézben jár.
Lehetiink-e jók, ha nem vesziink részt a politikában?
Ha Arisztotelésznek igazavan abban, hogy a politika célja ajó élet
el mozdítása, valóban kónny belátni, hogy azok érdemlik a legma-
gasabb hivatalokat és elismerést, akik a legjobb teljesítménlt ny jt-
jákaz állampolgári erények gyakorlása terén. Ám vajon igaza van-e
abban, hogy a politika céIja a jó élet el mozditásaz. Ez enyhén szólva
is vitatott állítás. Manapság a politikára mint sziikséges rosszra tekin-
228
Ki mitérdemeI meg?
tiink, nem pedig mint a jó élet lényeges alkotórészére. Amikor a poli-
tikára gondolunk, sokszor a kompromisszumok, a lobbiérdekekvagy
a korrupció jut esziinkbe. Még ha ezekt l el is vonatkoztatunk, és
a politikát idealizált kategóriákban tárgyaljuk - mint a társadalmi
igazságosság el mozdításának vagy a világ jobbításának eszk zér(5l
beszéIve rola -, akkor is rigy véljiik, hogy a politika a cél érdekében
felhasznált es zkóz, egyhivatás a sok k<iztil, nem pedig lényeges eleme
az emberi jóságnak.
Miért gondolja akkor Arisztotelész,hogy a részvétela politikában
valamiképp lényeges eleme a jó életnek? Miért nem élhetiink jó, eré-
nyes életet politika nélkiil?
Aválaszaz emberi természetben keresend . Csakapoliszban élve
és a politikában részt vállalva lehettink képesek maximálisan kitele-
síteni emberi mivoltunkat. Arisztotelész rólunk emberekr l beszélve
gy véli, hogy nagyobb mértékbenvagyunk politikai társulásra valók,
mint a méhek és más csapatban él állatok Ennek oka pedig a kcivet-
kezii: a természet semmit sem tesz feleslegesen, és az emberi lények,
eltér en az áIlatoktól, rendelkeznek a beszéd képességével.Az állatok
képesek hangokat hallatni, amelyekkel orcimiiket és fájdalmukat
tudják éreztetni. Ám a nyelv kízár lagaz emberekre jellemz képes-
ség, amely nem csupán az élvezet és a fájdalom jelzésére szolgál. Arra
is alkalmas, hogy kifejezziik vele, mi igazságos és mi igazságtalan,
segítségévelképesek vagl,unk ktilonbséget tenni jó és rossz kózott.
Ezeket a dolgokat nem csendben tessziik magunkévá, és aztán szava-
kat találunk arra, hogy kJfejezzik ket; a nye7v aza médium, amely-
nek a kcizvetítésével felismerjiik a jót, és gondolkodunk róla.ro
Csak a politikai kozosségben, mondja Arisztotelész, tudjuk gya-
korolni megkiilonb ztet képességiinket, a beszédet, hiszen csak
a poliszban vaglunk képesek másokkal eszmét cserélni az igazságos-
ságról, azigazságtd,anságról és a jó élet természetér l. ,,Ígytehát min-
den városállam a természet szerint létezik, (.,.) s t a természetnél
fogva az állam (...) mindegyiktinknél el bbre való]'r'Az ,,el bbre
való" szavakon nem kronológiai értelemben vett el idejííségetért,
hanem els rendtíséget a funkció, a cél tekintetében. Egyének, családok
229
 Ki mit érdeme| meg?
Mi igazságOs?

és t<irzsek a városok létrej<itte el tt is léteztek már; ám csak
ban vagyunk képesek az emberi természet kibontására. Amikor
elszigeteltek vagl,unk, nem tudjuk fenntartani magunkat, mert nem
vagyunk képesek a fejl désre beszédben és az erkólcsi diskurzusra.
a polisz- ,,Az erkólcsi erények egyike sem természett l fogva van benniink (...),
viszont csak a szokás által lehetiink benniik tokéletesek]' Ez olyan
dolog, amit írgy tanulunk meg, hogy gyakoroljuk, ,,míntahogy aztaz
alkotóm vészetek terén is tapasztaljuk Ia 1

,,Mindebb l tehát világos, hogy (,..) az ember természeténélfogva

állami életre hivatott éI(5lény?
12
Gyakorolva tanulni
Így aztán csak akkor vagyunk képesek emberi mivoltunk kitele-
Ebben az értelemben az erényessé válás olyan, mint a fuvolajáték
sítésére,amikor gyakoroljuk adottságunkat a beszédre, amely viszont
tanulása. Senki nem tanul meg zenélni ktinyvekb l vagy el adások-
aztigényli,hogy másokkal eszmét cseréljtink arról, hogy mi a helyes
ból. Gyakorolni kell. Segít a tanulásban, ha gyakorlott zenészek játé-
és helltelen, a jó és a gonosz, az igazságos és azigazságtalan.
kát hallgatjuk. Nem lehet valaki hegediís, ha nem hegediil. Ugyan-
Az ember felteheti a kérdést,vajon miért csak a politikai ktizeg-
így van az erkolcsi erénnyel: ,,Ha az igazságos tetteket gyakoroljuk:
ben tudjuk képességiinketa beszédre és az eszmecserére gyakorolni?
igazságossá, ha mértékletestetteket: mértékletessé,ha a bátor tette-
Miért nem tehetjiik ezt családunk vagy rokonságunk kórében, eset-
ket: bátorrá lesziink]"5
leg klubokban? E kérdésmegválaszolásához szemtiglrre kell venntink
Arisztotelész magyarázatát az erényr l és a jó életr l, amelyet Ugyanígy áll a helyzet más képességekkel és szakmákkal, mint
amilyen például af, zés. Sok szakácskónyv kapható, de senkib l nem
a Nikomakhoszi etika címíímiívébenfejt ki. Bár ez az írás els sor-
lesz nagyszeríí séfpusztán attol,hogy ezeket oIvassa; ahhoz sokat kell
ban morálfiloz frai kérdésekkel foglalkozik, mégis bemutatja, hogy
ftlzni. F,gy másik példa a viccmesélés.Nem lesziink komikusok attól,
az er ényt csak állampolgárként szerezhetjiik meg.
Az erkcilcsi lét céla a boldogság, átm a boldogságon ArisztoteLész hogy viccgy jteményeket olvasunk vagy tréfás torténeteket gytíj-
nem azt érti, amit az utilitariánusok - az élvezet maximalizálását
tiink. Es az sem lehet, hogy egyszertíen csak megtanuljuk a komédiá-
záslényegét. Gyakorolni kell - az iitemet, azid zítést, a gesztusokat,
a fájdalom felett. Az erényes ember a megfelel dolgokban talál élve-
a hangsri.lyozást -, és sokat nézni Jack Bennyt, ]ohnny Carsont, Eddie
zetet és szenved el fájdalmat. Az erkcilcsi kiváIóság nem abban ál1,
Murphyt vagy Robin Williamst.
hogy osszegezzikazélvezetet és a fijdalmat, hanem abban, hogy szét-
választjuk ket oly módon, hogy a nemes dolgokban leliink élvezetet, Ha az erkcilcsi erény olyasmi, amit gy tanulhatunk meg, ha
gyakoroljuk, akkor el szor is a megfelel szokásokat kell kialakí-
és az alantas dolgok okoznak fájdalmat. A boldogság nem lelkiálla-
pot, hanem egyíajtalétezés,tehát ,,az erény szerinti cselekedetek (...)
tanunk. Arisztotelész számára ez a tórvények els dleges feladata;
azokat a szokásokat kell fejleszteniink, amelyek el segítik a nemes jel-
még nem igazságosan vagy mértékletesenvégrehajtott cselekedetek,
hanem csak akkor, ha a cselekv személy (...) bizonyos lelki tulaj-
lem kifejl dését:,,A torvényhozók szoktatással igyekeznek a polgáro-
13 kat jó erkólcsokre nevelni, s minden torvényhozónak erre itányul az
donság birtokában cselekszik ]
akarata; s aki ebben nem helyesen j ár el, az célt téveszt, s egyáltalában
Ám miért sziikséges poliszban élniink ahhoz, hogy erényes éle-
ebben kiilonbozik a jó kormányzat a rossztól]' Az erkcilcsi nevelés
tet élhessiink? Miért nem tanulhatjuk meg otthon, a filozófiaórákon
nem annyira a szabályokkihirdetésér l, mint inkább a szokásokkifej-
vagy az etikával foglalkozó kóryweket olvasva az egészséges erkólcsi
lesztésér l és ajellem alakításáról szól. ,Iehát nem hogy csekély, s t
elveket, hogy aztán sziikség szerint alkalmazzuk ket? Arisztotelész
ellenkez leg: igen nagy kiil<inbséget jelent, hogy már if korunktól
azt áIlítja, hogy nem ez a modja annak, hogy erényesekkéváljunk.

230 231
Mi igazságos?
fogva igy vagy ugy vagyunk-e szoktatva, s t mondhatjuk, minden
ezen fordul meg."'u
A szokást hangs lyozva Arisztotelész nem gondolja, hogy az
erkólcsi erénlt be lehetne magolni. A szokás az erkólcsi nevelés
els lépése. Aztán, ha minden jól megy, a szokás el bb-utóbb rog-
ziil, és megértjiik, hogy mi célt szolgál. |udith Martin etikett-tanár,
aki ,,Miss Manners" (Viselkedés kisasszony) álnév alatt ír, és aki az
etikettr l tesz kózzé rovid írásokat, egy ízben felpanaszolta, hogy
leszoktunk a kószon levelek írásáról. Mostanság feltételezzik, írja,
hogy az érzésekfontosabbak, mint a jó modor, és még ha hálát is
érzink, nem keII ilyen formaságokkal tor dniink. Ó azonban nem
ért egyet ezzel: ,,Ellenkezi5|eg, én azt gondolom, hogy ha gyakoroljuk
a megfelel viselkedést, azzalvégs soron fejlesztjiik a nemes érzé-
seket; ha elég sok kószon levelet írunk, el bb-utóbb egy kis hálát
is fogunk éreznii'\7
Így képzeli el Arisztotelé sz is az erk<ilcsi erénlt, Minél inkább
megtanulunk erényesen viselkedni, annál inkább hajlamosak lesziink
erényesen cselekedni.
Sokan gondolják, hogy az erkcilcscirs cselekvés azt jelenti, hogy
valamilyen el re megadott recept vagy szabily szerint kell viselked-
niink. Ám Arisztotelész szerint ez a megkózelítés figyelmen kíviil
hagyla az erk<ilcsi erény egy fontos jellemz jét. Az ember ismerheti
a megfelel szabályt, de nem biztos, hogy tudja, hogyan és mikor
kell alkalmaznia. Az erkcilcsi nevelés lényege, hogy megtanuljuk fel-
ismerni a kiilonboz helyzetek jellemz it, amelyek az egylk vagy
másik szabály alkalmazását teszik sziikségessé.,,Márpedig cselekvé-
seink kórrilményeiben, s abban, ami ránk nézve hasznos lehet, szíIárd
elvr l sohasem lehet szó, aminthogy nem lehet err l szó az egyéniség
kérdésébensem, (...) hanem mindig magának a cselekv személy-
nek kell az adott eset figyelembevételével tisztába jonnie a feladattal,
akárcsak az orvoslásban vagy ahajókormányzásban,"'8
Arisztotelész azt mondja nekiink, hogy az egyetlen általános
dolog, ami az erkólcsi erényr l elmondható, hogy a két széls ség
kóztjtti kózéput. Ám készséggel elismeri, hogy ezzel nem megyiink
232
Ki mit érdemel meg?
sokra, mert ennek a kozép tnak a megtalálása a kiilonboz sziíuá-
ciókban korántsem kónnyíí. A feladat a helyes dolog cselekvése:
,,Mennyit, mikor, mi célból és hogyan (...) nem olyan konnyíi dolog."'9
Ezt azt jelenti, hogy a szokás, bármennyire is fontos, nem lehet
n:raga az erkólcsi erény. Új helyzetekkel szembesiiliink, és tudnunk
kell, hogy az adott kciri,ilmények kózott melyik szokásunk megfelel .
l:,zért az erkóIcsi erény része az ítéIetis, egyfajta tudás, amit Ariszto-
telész ,,okosságnak' nevez. Ellentétben a tudománnyal, amely ,,álta-
lános és sziikségszerií dolgok' megismerésérevonatkozik,2o az okos
cmbernek az egyes eseteket is ismernie kell, mert hiszen cselekvéssel
í,iigg c!,ssze, márpedig,,a cselekvés mindig egyes esetekben tcirténik121
Arisztotelész definíciója szerint az okosság az ígaz gondolkodással
párosult cselekv lelki alkat, amely,,arra iránlrrl, ami az embernekj '.22
A gyakorlati b lcsesség morális erény, politikai kóvetkezmé-
rryekkel. A gyakorlati bolcsességgel rendelkez emberek képesek
arra, hogy helyesen gondolkodjanak arról, hogy mi jó, nem csupán
saját maguk, de polgártársaik, s t az egész emberiség számára. Az
ilyen gondolkodás nem filozofálás, mert változékony és partikuláris
dolgokra vonatkozik. A cselekvés a célja itt és most. Ám tobb, mint
sziá,mítás. Az a céIja, hogy azonosítsa a legmagasabb rendri emberi jót
az adott kórtilmények kdzcitt.23
politika és a ió élet
A
'Ialán most már jobban értjiik, hogy a politika Arisztotelész számára
miért nem egy a foglalkozások kozril, hanem a jó éIet lényeges eleme.
El szcir is a polisz t<irvényei rógzitik a helyes szokásokat, el segítik
a jellem fejl dését,és lehet vé teszik, hogy az állampolgári erények
felé haladjunk. Másodszor, az áLampolgárok élete megteremti annak
lehet ségét,hogy éljiink az eszmecserére és a gyakorlati b<ilcsességre
való képességtinkkel, amely egyébként parlagon heverne. Ez nerr' az
a fajta dolog, amit otthon is végezhetiink. Ülhetiink a partvonalon, és
rágódhatunk azon, hogy milyen politikát támogatnánk, ha rajtunk
m lna. Am ez nem ugyanaz, mint részt venni fontos akciókban,
233
 Ki mit érdemel meg?
Mi igazságos?

és felel sséget vállalni a kózosség egészének

sorsáért, Csak akkor d jelezí. Ám fontos megismerkedniink ezzel az er teljes és nagyon
kilépiink a kiiz- mélyreható bírálattal.
i.."tirrt iguianképesek az í|yen gondolkodásra, ha
ia mérleletjtik u" uit""utívákat, ha kiállunk álláspontunk Arisztotelész számára az lgazságosság a megfelelésekr l szól.
J
'é.r",ha dontiink másokról, és elfogadjuk, hogy mások d<intsenek Amikor a jogokat elosztjuk, a társadalmi intézményekteloszátkeres-
mellett,
stik, valamint az embereket, akik alkalmasakahozzájuk ill szerepek
rólunk - egyszóval állampolgárok vaglrrnk,
l emelkedet- betoltésére. Olyan szerepekr l van szó, amelyek lehet vé teszik, hogy
Arisztotelész nézeteíu, aUu",potgári kótelességekr
kóznapi felfogásunkból fa,\aq emberi természettiket kiteljesítsék, Amikor azt mondjuk, az emberek-
tebbek és fárasztóbbak, mint aml a mi
mérlegelés, más eszkozokkel, nek meg kell kapniuk, ami jár nekik, akkor azokra a hivatalokra és meg-
Számára a politika nem gazdasági
maximalizá|ásáná|vagy a tisz_ becsiilésre gondolunk, amelyeket megérdemelnek, és azoka a társa-
szerinte unák.éryu robb a hasznosság
kozott az egyének saját dalmi szerepekre, amelyek emberi mivoltukkal osszhangban vannak.
tességes szabályok megalkotásánál, amelyek
saját emberi természe- A modern politikai elméletek nem nagyon tudnak mit kezdeni
érdeieiket érvényesíth-etik,A politika inkább
a jó élet a megfelelésekkel. A liberális igazságosságelméletek képvisel i Kant-
tiink kifejezése, lehet ség képességeinkkibontakoztatására,
tól Rawlsig nyugtalanok amiatt, hogy a teleologikus koncepciók
lényeges alkotó eleme,
ellentétbe keriilnek a szabadsággal. Számukra az igazságosság nem
Arisztotelész védelmébe veszi a rabszolgaságot a megfelelésekr 1, hanem a választásról szól. A jogok elosztása szá-
által iinne- mukra nem azt jelenti, hogy az embereket megfeleltetik azokkal
Nem mindenki élvezhette a polgárság Arisztotelész
ahogy a rabszolgákat is, a szerepekkel, amelyek emberi mivoltukkal osszhangban vannak.
pelt intézményet. Például a n ket kizárták,
tette ket a pol- Sokkal inkább azt gondolják, hogy az embereket hagyni kell, hogy
Arisztotelész szerint a természetiik alkalmatlanná
tartjuk az \|yen szerepet válasszanak maguknak.
gárságra. Manapság természetesen igazságtalannak
Ebb 1 a szemszcigb l nézve a telosz és a megfelelés nem hogy gya-
kizárást.Erdemesemlékeztetniarra'hogyArisztotelészmunkásságát
kovet en mégjó kétezer évig tovább éltekezek
azigazságta|anságok, n s, de egyenesen veszéIyes. Ki mondja meg, hogy milyen szerep
torolték el a rabszolgaságot, alkalmas a számunkra, vagy melyik van osszhangban a mi emberi
e" rgy.riilt iítu.nokUu" "uk,SO5-b"n
szavazati got, Ezeknek az igaz- természetiinkkel? Ha nem választhatjuk meg szabadon a számunkra
a ni p edi g csup án r9 zo -b an kaptak
j o

torténelmi id szak megfelel társadalmi szerepet, akkor még az is el fordulhat, hogy

ságtalansálon at u fer",mu,uáá,a egy hossz
során azonban nem menti Arisztotelészt,
hogy is elfogadta oket, valaki belekényszerií valamilyen szerepbe akaratunk ellenére. Így
de egyene- a megfelelésb 1 konnyen lesz rabszolgaság, ha azok, akik fent vannak,
A rabszolgaságot Arisztotelész nem csupán elfogadta,
Erdemes megismerked- tígy dontenek, hogy egy bizonyos csoport számáravalamilyen aláve-
sen filozófiai indokjást talált a fenntartására,
mert ez megvllágítja politikai elméletének tett szerepkor a legmegfelel bb.
niink azzal, hogyan tette,
hogyvédelmébe vette Ebb l a fenntartásból kiindulva a liberális politikai elmélet amel-
egészét.Néhányan irgy gondolják a tény, 1r.ab-
gyfajta'ko;vetkezetlensé get j elez teleolo gikus gondolat
- lett érvel, hogy a társadalmi szerepeket nem megfelelés, hanem
siolgaságot, e

menetében, mások azt gondolják, hogy rosszul alkalmazta a teleolo- választás tján kell elosztani. Ahelyett, hogy az embereket megfelel-
el ítéleteivelmagyarázható, tetnék a szerepekkel, amelyek szerintiik tisszhangban vannak emberi
gikus gondolkodást, ariely korá"ak
védelme mivoltukkal, lehet vé kell tenni, hogy k válasszanak szerepet
Nem gondolo-, hogy a rabszolgas ág intézményének
elméletének egészétmegkér- maguknak. A rabszolgaság e nézet szerint rossz, mert az embereket
olyan hibá, amely Ariszátelész politikai

235
234
 T
Mi igazságos?
olyan szerepbe kényszeríti, amit nem k választottak maguknak.
Ezért el kell utasítani a telosz és a megfelelés erk<ilcsét, és a választás
éshozzájárulás ethoszát kell el nyben részesíteni.
Am ez a kdvetkeztetés feltiletes. Az, hogy Arisztotelész védelmébe
vette a rabszolgaságot, nem bizonyíték a teleologikus gondolkodással
szemben. Ellenkez leg, Arisztotelész igazságosságelmélete b séges
anyagot szolgáltat a rabszolgasággal kapcsolatos nézetei cáfolatára.
Valójában ahogy az igazságosságot mint megfelelést felfogja, azzal
erkólcsi értelemben igényesebb és potenciálisan er teljesebb bírála-
tát adja a jelenlegi munkamegosztással foglalkozó nézeteknek, mint
a választáson éshozzájáruláson alapuló elméletek. Hogy ezt beláthas-
suk, vegyiik s zemigyr e gondolatmenetét.
Arisztotelész szerint a rabszolgaság akkor igazságos, ha két fel-
tétel teljesiil: sziikséges és természetes kell, hogy legyen. A rabszol-
gaság azétt sztikséges, mert valakinek foglalkoznia kell a háztartás
tigyeivel, amíg a polgárok a gytílésbenakózjo megvitatásával van-
nak elfoglalva. A polisz mtíkodéséhezmunkamegosztásra van sziik-
ség. Ha csak nem taláIunk ki gépeket, amelyek elvégzik helyetttink
az sszes fizikai munkát, kellenek emberek, akik az életnek ezekkel
a sziikséges dolgaival tor dnek, hogy mások szabadon részt vehesse-
nek a politikában.
Így hát Arisztotelész arra a kcivetkeztetésre jut, hogy a rabszolga-
ság sziikséges. Ám ez nem elég. Ahhoz, hogy a rabszolgaság igazsá-
gos legyen, az is kell, hogy néhány ember természeténélfogva alkal-
mas legyen erre a szerepre.'n Ezért Arisztotelész megállapítja: ,,Lát-
juk tehát, hogy természett 1 fogva vannak, akik szabadok, s vannak,
akik szolgák]'2'Ha nem lennének ilyen emberek, pusztán a rabszol-
gák iránti politikai és gazdasági igény nem igazolja a rabszolgaságot.
Arisztotelész szerint ilyen emberek léteznek. Néhányan arra szii-
letnek, hogy rabszolgák legyenek. Ők rigy kiil<jnbrjznek az átlagos
emberekt l, ahogy a test a lélekt l. Ezek az emberek ,,természet sze-
rint szolgák, akiknek javukra van, ha amazok vezetésének alárende-
lik magukat'126 Természet szerint szolgaaz,,,aki mástól fiigg vé tudja
magát tenni (amiért azután egészen a másé is lesz), és akinek csak
236
Ki mit érdeme| meg?
annyi jut az észb 1, hogy éppen csak az észlelésreelég, de egészen
a magáénak nem mondh atjd'.2? Azt is hozzáteszi, hogy nekik ,,hasz-
nukra van a szolgasors, és igazságos is'128
Arisztotelész alighanem érezte, hogy gondolatmenete legalábbis
megkérd jelezhet , mert gyorsan hozzátette:'De nem nehéz ész-
revenni, hogy bizonyos tekintetben azoknak is igazuk van, akik az
ellenkez állásponton vannak."" MegvizsgáIva a rabszolgaság intéz-
ményét,ahogy az az akkori Athénban mtíkodott, Arisztotelésznek el
kellett ismernie, hogy a bírálatoknak volt alapjuk. Számos rabszolga
pusztán a k<iriilmények hatására vált azzá;korábban szabad emberek
voltak, akik a hábor k során fogságba estek. Az rabszolga mivol-
tuknak semmi kcize nem volt ahhoz, hogy mennyire felelnek meg
ennek a szerepnek. Számukra a rabszolgaság nem volt természetes
áIlapot, csupán egyszeríj balszerencse. Arisztotelész saját mércéje
alapján is az rabszolgaságuk igazságtalan volt: ,,Látjuk tehát, hogy
van némi alapja a véleményeltérésnek, és nem az ahelyzet, hogy van-
nak természet szerint szolgák és szabadok]"o
Hogyan lehet akkor megmondani, hogy ki alkalmas a rabszol-
gaságra? - teszi fel a kérdéstArisztotelész. Elvben tátható, hogy ki
érzijolmagát rabszolgaként, és ki az, aki szenved ebben a szerepben,
vagy megpróbál megsz kni. A tény, hogy er szakot kell alkalmazni,
jóI jelzi: az adott rabszolga nem alkalmas erre a szerepre." Ariszto-
telész számára a kényszer az igazságtalanság jele, nem azért, mert
ahozzájárulás minden szerepet legitimál, hanem mert a kénys zerítés
azt jelzi, hogy a megfelelés nem mtikodik. Nem kell kényszeríteni
azokat, akik a természetr.ikkel osszhangban álló szerepben találják
magukat.
A liberális politikai elméIet számára a rabszolgaság igazságtalan,
mert kényszerítésseljár egyiitt. A teleologikus elméletek zempont-
jáb l azért igazságtalan, mert idegen a természetiinkt l; a kényszerí-
tés az tgazságtalanság szimptómája, nem pedig a forrása. A telosz és
a megfelelés erkólcsi elméletén beliil is tcjkéletesen megmagyaráz-
ható, miért igazságtalan a rabszolgaság, és Arisztotelész csaknem
(de nem egészen) eljut addig a pontig, hogy eztmegtegye.
237
Mi igazságos?
A teloszon és megfelelésen alapuló erkólcsi elmélet nagyobb igé-
nyeket fogalmaz meg az igazságos munkahellyel szemben, mint
a választáson és hozzájáruláson alapuló liberális erkólcsi nézetek.'2
Gondoljunk az olyan monoton és veszélyes munkákra, mint hosz-
sz órákat dolgozni egy csirkefeldolgozó iizemben a darabolósoron.
Yajon azilyen munka igazságos vagy igazságtalan?
A libertariánus nézetek hívei számára a váIasz attóI fiigg, vajon
a munkások szabad elhatározásukból dontottek-e irgy, hogy munka-
erejiiket bérre cserélik. Rawls számára egy ilyen felállás csak akkor
igazságos, ha a munkaer szabad cseréje pénzre méltányos kórtilmé-
nyek kozott jott létre. Arisztotelész számára még a méltányos kóriil-
ményekkózottlétrejott hozzálárulás sem elegend ; ahhoz, hogyegy
munka igazságos legyen, még meg is kell felelnie azon munkások
emberi mivoltának, akik ezt a munkát végzlk. Néhány munka nem
megy át az i\yen teszten, mert annyira veszéIyes, monoton és elbu-
tító hatásir, hogy alkalmatlan arra, hogy emberek végezzék, Ezek-
ben az esetekben az igazságosság azt kóveteli: az adott munkát szer-
vezzék jra, hogy emberi mivoltunknak jobban megfeleljen, Ha ez
nem torténik meg, az ilyen munka éppannyira igazságtalan, mint
a rabszolgaság.
Casey Martin golíautója
Casey Martin professzionális golf átékos volt, aki jobb lábában szii-
letési rendellenességben szenvedett. A keringési problémák miatt
apáIyánt<irtén járkálás Martin számára nagyon fájdalmasnak bizo-
nyult, és vérzés,valamint tcirés kockázatával járt. E rendellenes-
ség dacára kiváló sportemberré vált. Egyetemi évei alatt tagja volt
a Stanford bajnokcsapatának, aztán profi golfozó lett.
Martin azza\ a kéréssel fordult a PGA-hoz (Professional Golfers'
Association, Professzionális Golfozók Szdvetsége - a fordító megj egy-
zése),hogy engedélyezze számára golfautó igénybevételéta verse-
nyeken. A PGA a kérelmet elutasította, arra a szabályra hivatkozva,
amely megtiltja a golfautó használatát a hivatásosok Iegnagyobb
238
Ki mit érdemel meg?
versenyein. Martin bírósághoz fordult. Hivatkozott az ry9o. évt
Americans with Disabilities Act torvényre (a fogyatékkal él<íkr l
szóló torvény az Egyesiilt Államokban - afordító megjegyzése), amely
el írta, hogy a fogyatékkal él k számára ésszerti kedvezményeket kell
biztosítani, feltéve, hogy a módosítás ,,nem változtatja meg alapve-
tóenaz (adott tevékenység) jellegét'l 33
A golf néhány nagy alakja tan skodott az eljárás során. Arnold
Palmer, |ack Nicklaus és Ken Venturi mind védelmébevette a golf,
autókra vonatkozó tiltást. Arra hivatkoztak, hogy a fáradtság lénye-
ges szerepet játszik a golfversenyeken, és az autóval való kózlekedés
gyaloglás helyett indokolatlan el nyh z juttatná Martint.
Az iJrgy a Legfels bb Bíróság elé kertilt, ahol a bírák kénltelenek
voltak egy, az állagember számára butának t n kérdésselfoglalkozni,
amely méltóságukon aluli volt, ám egyszersmind meghaladta tudásu-
kat, Vajon igazán golfozó-e az, aki golfautón megy lyukról lyukra?'n
Valójában az igy egy klasszikus arisztotelészi kérdéstvet fel az
igazságosságról: hogy eldonthesse, van-e joga Martinnak a golf-
autó használatára, a bíróságnak abban a kérdésbenkellett állást fog-
lalnia, mi az adotí tevékenységlényegi természete. A pályán való
gyaloglás vajon lényeges eleme a golfnak, vagypusztarészletkérdés?
Ha, ahogy a PGA állította, a gyaloglás lényeges eleme ennek a sport-
ágnak, akkor az engedély megadása Martin számára, hogy autót
használjon,,,lényegesen megváltoztatja a (játék) természetét'lHogy
donthessen, a bíróságnak meg kellett határoznia a játékteloszát, azaz
lényegi természetét.
A bíróság 7:z arányban gy dontott, hogy Martin jogosult a golf,
autó használatára. John Paul Stevens f bíró, aki a t<ibbségi álláspontot
fogalmazta meg, tanulmányozta a golf tcirténetét, és arra a kóvetkez-
tetésre jutott, hogy az autó nem lényeges eleme a játéknak. ,,Kezdett l
fogva a játék lényege az iités: az iit segítségévela labdát minél keve-
sebb iitéssel az eltités helyér l a bizonyos távolságra lév ll.ukba
juttatni."3sAmi pedig azt az állítást illeti, hogy a gyaloglás igénybe
veszi a golfozók állóképességét, Stevens idézett egy fiziológiapro-
fesszort, aki szerint a rB l1.uk legyaloglása mindcissze ótszázkal ria
239

Mi igazságos?
elfogyasztásával járt, ami ,,tápértékben kevesebb, mint egy Big Mac".36
Tekintettel arra, hogy a golf,,alacsony intenzitás fizikai tevékenység,
a fáradtság els sorban pszichológiai természettí,amelyben a stressz
és agyíSzniakarás játssza a f szerepet".37 A bíróság arra a kóvetkez-
tetésre jutott, hogy Martin fogyatékanak figyelembevétele olymódon,
hogy engedéIyezík számára a golfautó használatát, alapvet en nem
változtatja meg a játék jellegét, és nem biztosít számára tisztességte-
len el nyoket.
Antonin Scalia í bíró a fentiekkelellentétes véleményenvolt.
Lendiiletes kifejtésébenelutasította azt a feltételezést, hogy a bíróság
képes lenne a golf lényegi természetének megragadására. Álláspontja
nem csupán annyi volt, hogy a bíróknak nincs hatásk<iriik vagy szak-
értelmtik, hogy eldontsék ezt a kérdést.Scalia továbbment, és meg-
kérd jelezte a bíróság álláspontjának alapjául szolgáló arisztotelészi
premisszát, tudniillik hogy lehetséges egy játékteloszár l,lényegi ter-
mészetérl gondolkodni:
Amikor azt mondjuk, valami,,lényeges", mindkozcinségesen arra
gondolunk, hogyezvalamilyen dolog eléréséhezsziikséges. Ám mivel
egy játéknak épp az a lényege, hogy nincs más célja, mint a sz rakoz-
tatás (ez kiilonbozteti meg a játékot a produktív tevékenységekt l),
teljességgel lehetetlen azt mondani, hogy egy játék onkényesen meg-
állapított szabályainak bármelyike,,lényeges".38
Mivel a golf szabáIyai, ,,(ahogy minden más játék esetében) tel-
jességgel onkényesek,' írja Scalia, nincs lehet ség arra, hogy kriti-
kai elemzés tárgyává tegyiik a PGA által megállapított szabályokat.
Ha a szurkolóknak nem tetszenek ezek a szabályok, ,,elfordulhatnak
az iIyenjátéktór: De senki nem mondhatja, hogy egyik vagy másik
szabály irreleváns azon képességek szempontjából, amelyeket a golf
mint játék próbára tesz.
Scalia érveléset<ibb szempontból is vitatható. El sz<ir is lenéz a
sporttal szemben. Egyetlen igazi sportkedvel ember sem nyilatkozna
így; mintha a sportágakban tokéIetesen onkényes szabályok ural-
kodnának, amelyeknek se valós céljuk, se értelmiik, Ha az emberek
valóban azt gondolnák, hogy kedvenc sportágaik szabáIyai ahelyett,
240
Ki mit érdemel meg?
hogy bizonyos elismerésre méltó képességekés tehetségek kibonta-
koztatását segítenékés jutalmaznák, teljességgel cinkényesek, aligha
lennének hajlandók az llyenjátékok kimenetelével t r dni. A sport
puszta cirkuszi attrakcióvá, tcimegszórako ztatássá silányulna, és nem
lenne méltó a csodálatunkra.
Másodszor, nagyon is lehetséges vitatkozni a ktilonboz szabályok
erényein vagy hátrányain, és feltenni a kérdést, hogy vajon el segítik
vagy elrontják a játékot. Ezek a viták egyfolytában zajlanak - a bete-
lefonálós mtísorokban épp gy, mint a szakemberek kózott, Vegyrik
a vitát a ,,kijelolt i.it játékos" szabáIy kóriil a baseballban. Néhányan
gy vélik, ez a szabáIy javitja a játékot, mert lehet vé teszi, hogy a leg-
jobb tit játékosok iissenek, megkímélve a gyengébben iit dobójáté-
kosokat a szenvedést l. Mások azt gondolják, aszabály ártajátéknak,
mert t lságosan el térbe he\yeziazitést,ésháttérbe szorítja a stratégia
komplexebb elemeit. A két nézet mindegyike feltételez valamit arról,
hogy mi a legjobb a baseballban: milyen képességeket tesz probára,
milyen tehetségeket és erényeket értékelés jutalmaz? A ,,kijelolt iit -
játékos" szabályrol szóIó vita végstísoron a baseball teloszárol, szol,
csak gy, mint ahogy a pozitív diszkriminációról zajló vita is valójá-
ban az egyetem létezésénekc éljárol szol.
Yégnl azáltal, hogy Scalia tagadja, hogy a baseballnak van telosza,
végs soron nem érti a vitának a megbecstiléssel kapcsolatos aspek-
tusát. Végtil is mir l szolt ez a négy éven át tartó folytatásos regény
a golfautóról? A felszínen, gy ttínik, a méltányosságról. A PGA és
a golfsport nagylai azt állitották, hogy az auto használatának enge-
délyezésévelMartin méltánytalan el nyhoz jutna. Martin válasza:
az autohasználat engedéIyezésecsak kiegyenlítené a hátrányát.
Haklzárolag a méltányosság forgott volna kockán, a megoldás
konnyrlí lett volna; engedélyezni kell minden játékos számára az auto-
használatot. Ha mindenkinek egyformák a jogai, a méltánytalanság
eltiínik. Am ez a megoldás istenkáromlás lett volna a professzionális
golfozók számára,mégannál is nagyobb, mint hogy Casey Martinnal
kivételt tegyenek. Miért? Azért, mert a vita nem annyira a méltányos-
ságról, mint inkább a becsiiletr l és az elismerésr l szólt - kiváltképp
24I
 7
Mi igazságos?
a PGA és a legkiválóbb gol!átékosok azon ambíciójáról, hogy a világ
a golfot mint valódi fizikai sporteseménlt ismerje el és tisztelje.
Megpróbálok tapintatosan fogalmazni: a golfozók egy kicsit érzé-
kenyek, ha a sportágukról van szo.Ez olyan sport, amiben nem kell
futni és ugrani, és a labdát is álló helyzetben titik el. Nem kérdéses,
hogy a golfnagy felkésziiltséget igényl játék. Ám a nagyszer golf-
játékosok álíalélyezett megbecstilés és jutalom jelent s mértékben
azon áI|, hogy a világ sportágukra mint fizikailag meger ltet sport-
tevékenységre tekintsen. Ha mindezt egy autóban iilve is lehet gyako-
rolni, sportemberi megbecsiilésiik és elismerésiik megkérd jelezhet ,
vagy akár cscikkenni fog. Ez magyarázhatja, miért ellenezte néhány
profi golfozó annyira vehemensen Casey Martin kérését,hogy autót
használhasson. Álljon itt Tom Kite, a PGA-versenyeken z5 éve részt
vev profi játékos írása, amely a New York Times szerkeszt ségi olda-
lán jelent meg:
,,Nekem írgy ttínik, hogy akik támogatják Casey Martin igényét,
hogy golfautót használhasson, szem el l tévesztik, hogy egy verseny-
sportról van szó. (.. ) E, bárki, aki szerint a golf nem fizikai sport,
nem volt jelen ilyen eseményen, vagy soha nem golfozotti'39
Bárkinek is legyen igaza a golf lényegi természetétillet en,
a Casey Martin-fele szóvetségi per a golfautó használatáról jól szem-
IéIteti Arisztotelész igazságosságelméletét. A viták az igazságosságról
és a jogokról gyakran és elkeriilhetetlentil a társadalmi intézmények
céljárol, az elosztandó javakról és az értékeltés jutalmazott eré-
nyekr l szólnak. Bármennyire is igyeksziink semleges tcirvényeket
alkotni ezekben a kérdésekben, talán nem is lehetséges megmon-
dani, mi igazságos, ha nem állapodunk meg abban, hogy mi a jo éleí
természete.
242
9. Mivel tartozunk egymásnak?
Dilemmák a lojaIitással
Soha nem k nny azt mondani: ,,sajnálornl Ám ezt nyilvánosan, egy
egész nemzet nevében mondani ktilonosen nehéz lehet. Az elm lt
éltizedekben fájdalmas viták szem- és ftiltan i lehettiink, amelyek
a tcirténelmi igazságtalanságok miatti nyilvános bocsánatkérések
kórril zajlottak.
Bocsánatkérések és jóvátételek
A bocsánatkérések koriili politikai csatározások nagyobb része
a második világháborír idején elkovetett btín<jkkel kapcsolatos.
Németország tobb milliárd dollárnak megfelel jóvátételt frzetett
a holokausztért egyéni t lél knek és Izrael ÁIlamnak egyaránt.l
Az évek folyamán német politikai vezet k, a náci btínokértktilonboz
mértékben felel sséget vállalva, kértek nyilvánosan bocsánatot. r95r-
ben a Bundestag el tt mondott beszédében Konrad Adenauer német
kancellár aztállitotta, hogy,,a német nép tobbsége undorral fordult
eI a zsidók ellen elkóvetett b nokt l, és nem vett részt ezekbenl Ám
elismerte, hogy,,elmondhatatlan b noket kóvettek el a német nép
nevében, amely erkcilcsi és anyagi kártérítésrek telez".2 zooo-ben
}ohannes Rau német kóztársasági elncik az izraeli Kneszetben bocsá,
natot kért azért, ,,amit a németek elkóvettek]3
Japán kevésbéhajlandó a bocsánatkérésre a hábor idején elk<i-
vetett btíneiért.Az ry3o-4o-es években koreai és más ázsiai n k
tízezreit kényszerítettékbordélyházakba, ahol a japán katonák
szexrabszolgaként használták ket.4 Az r99o-es évek óta a nemzet-
kozi k<izvéleményegyre er teljesebben kciveteli, hogy ]apán hiva-
talosan kérjen bocsánatot, és fizessen jóvátételt az ugynevezett
243