Professional Documents
Culture Documents
Jólét
Jólét
Jólét
1. Elméleti háttér
A kulcskérdés az egyik korszak végén és a másik kezdetekor az, hogy a pályaválasztási tanácsadás, mint szakma
mennyire érett már eléggé ahhoz, hogy megfeleljen a sokfajta emberi szükségleteinek, akik életük során döntéseket
hoznak egy dinamikus technológiai társadalomban.
Azonban információs társadalmunkban a legtöbb pályaválasztási tanácsadás még mindig elsősorban az önkielégítést
szolgáló álláskeresésre összpontosít, és kevésbé arra, hogy tehetségünket a közjó érdekében hasznosítsuk.
1.1. Parson: Hivatásválasztás
Parsons megalkotta a szakmaválasztás párosítási modelljét
Megalapozta annak fontosságát, hogy az egyének saját maguk hozzák meg döntéseiket.
egy évszázad alatt mekkora előrelépés történt a pályaválasztási tanácsadási szakma előmozdításában, a különböző
populációk igényeinek kielégítésében és a nők helyzetének javításában.
1.2. A probléma
A pályaválasztási tanácsadó szakma mai kontextusára és státuszára gondolva két feszültséget érzek:
a jól látható nemzeti fókusz az információs technológia fejlesztésére és használatára, amely megerősíti az emberek és
a munkahelyek (vagy főiskolák) hagyományos megfeleltetését vagy önéletrajzok létrehozását
növekvő, de kevésbé látható figyelem a holisztikus emberi fejlődésre, egyensúlyra és karrierfejlesztésre az egész
életen át.
A nehéz kérdés, hogy mi történik az egyensúly és a holisztikus tervezés között ebben a rohanásban, amely a
karriertervezési folyamat technológiássá tételét és az emberek újbóli munkába való beillesztését célozza?
2. Társadalmi változások
A munkában, a munkahelyen és a munkamintákban bekövetkezett drámai változások rámutatnak az élet és a
munka integráltabb megközelítésére.
A „Munka vége” című könyvében Rifkin (1995) közgazdász meggyőző statisztikákat mutatott be a világ minden tájáról,
különösen Európából, Japánból és Észak-Amerikából – arról, hogyan váltották fel a dolgozókat a robotok, az
automatizálás és a szerkezetátalakítás
Következtetése az volt, hogy a társadalmaknak rövidebb munkahetekre kell áttérniük, hogy a rendelkezésre álló munkát
meg lehessen osztani – feltehetően több idő jut az élet más területeire.
Henderson (1996) közgazdász és futurista azt javasolta, hogy a világ veszít a „globális gazdasági háborúban”, mert
a társadalom nem foglalkozik az emberi szükségletekkel.
Arra buzdította a nemzeteket, hogy a bruttó hazai terméken vagy a nemzeti összterméken kívül találjanak más
kulturális mutatókat a társadalmi fejlődésre, mint például a nők „gondoskodó munkájának” elismerése.
Stark (1995), egy svéd üzleti és közgazdasági professzor a munka változó természetének "nagy képet" mutatott be.
bírálja a „gondoskodói munka” (gyakran „női munka”) hiányát a nemzeti haladás értékeléséből.
nagyobb figyelmet és státuszt kell fordítani a „gondozói munkára”, mint például a gyermekgondozásra, és hasonló
nevelő tevékenységekre.
Bridges (1994) szemszögéből a „munka vége” vagy a „megszűnt társadalom” áll előttünk, és mindannyian
eladókká (önmagunk eladása) vagy „portfólióemberekké” válunk, és megtanuljuk, hogyan kell együtt élni a
bizonytalansággal.
Szervezetvezetési szempontból Hall (1996) azt javasolta, hogy a vezetőknek és az alkalmazottaknak nagyobb hangsúlyt
kell helyezniük a munkahelyi kapcsolatokra.
A létrán vagy karrierpályán felfelé haladó régi karrierminta meghalt, de az új karrier, amelyet "változatos karriernek"
nevezett, él és virul.
Hall és társai (1996) a nők fejlődésével kapcsolatos új elméleteket tükrözve közvetlenül az „én-kapcsolatban”
pszichológiai elméletből merítettek
Hall előrejelzése szerint a dolgozóknak meg kell tanulniuk az egész életen át tartó tanulás, a csapatmunka, az
alkalmazkodóképesség, a sokszínűség értékelése, a kommunikáció és a döntéshozatal készségeit.
Ezek a változások magukban foglalják a népesség és a munkaerő egyre sokszínűbbé válását, több etnikumú és
családtípussal, valamint a dolgozó nők növekvő számával.
7. Alkalmazhatóság
Egy megfelelő kérdés azoknak a karrier-tanácsadóknak, akik szeretnék beépíteni az ILP-koncepciót a hallgatókkal és
ügyfelekkel folytatott munkájukba, a következő: Hogyan használhatom folyamatosan a belső és külső kritikus
életfeladatokat egy értelmes holisztikus karrierminta kialakítására, amely magában foglalja mind az önmegvalósítást,
mind a társadalom jobbá tételét?