A munka, a család és a közösség egyesítése a holisztikus élettervezés révén

(L. Sunny Hansen)

1. Elméleti háttér
 A kulcskérdés az egyik korszak végén és a másik kezdetekor az, hogy a pályaválasztási tanácsadás, mint szakma
mennyire érett már eléggé ahhoz, hogy megfeleljen a sokfajta emberi szükségleteinek, akik életük során döntéseket
hoznak egy dinamikus technológiai társadalomban.
 Azonban információs társadalmunkban a legtöbb pályaválasztási tanácsadás még mindig elsősorban az önkielégítést
szolgáló álláskeresésre összpontosít, és kevésbé arra, hogy tehetségünket a közjó érdekében hasznosítsuk.
1.1. Parson: Hivatásválasztás
 Parsons megalkotta a szakmaválasztás párosítási modelljét
 Megalapozta annak fontosságát, hogy az egyének saját maguk hozzák meg döntéseiket.
 egy évszázad alatt mekkora előrelépés történt a pályaválasztási tanácsadási szakma előmozdításában, a különböző
populációk igényeinek kielégítésében és a nők helyzetének javításában.
1.2. A probléma
 A pályaválasztási tanácsadó szakma mai kontextusára és státuszára gondolva két feszültséget érzek:
 a jól látható nemzeti fókusz az információs technológia fejlesztésére és használatára, amely megerősíti az emberek és
a munkahelyek (vagy főiskolák) hagyományos megfeleltetését vagy önéletrajzok létrehozását
 növekvő, de kevésbé látható figyelem a holisztikus emberi fejlődésre, egyensúlyra és karrierfejlesztésre az egész
életen át.
 A nehéz kérdés, hogy mi történik az egyensúly és a holisztikus tervezés között ebben a rohanásban, amely a
karriertervezési folyamat technológiássá tételét és az emberek újbóli munkába való beillesztését célozza?

2. Társadalmi változások
 A munkában, a munkahelyen és a munkamintákban bekövetkezett drámai változások rámutatnak az élet és a
munka integráltabb megközelítésére.
 A „Munka vége” című könyvében Rifkin (1995) közgazdász meggyőző statisztikákat mutatott be a világ minden tájáról,
különösen Európából, Japánból és Észak-Amerikából – arról, hogyan váltották fel a dolgozókat a robotok, az
automatizálás és a szerkezetátalakítás
 Következtetése az volt, hogy a társadalmaknak rövidebb munkahetekre kell áttérniük, hogy a rendelkezésre álló munkát
meg lehessen osztani – feltehetően több idő jut az élet más területeire.
 Henderson (1996) közgazdász és futurista azt javasolta, hogy a világ veszít a „globális gazdasági háborúban”, mert
a társadalom nem foglalkozik az emberi szükségletekkel.
 Arra buzdította a nemzeteket, hogy a bruttó hazai terméken vagy a nemzeti összterméken kívül találjanak más
kulturális mutatókat a társadalmi fejlődésre, mint például a nők „gondoskodó munkájának” elismerése.
 Stark (1995), egy svéd üzleti és közgazdasági professzor a munka változó természetének "nagy képet" mutatott be.
 bírálja a „gondoskodói munka” (gyakran „női munka”) hiányát a nemzeti haladás értékeléséből.
 nagyobb figyelmet és státuszt kell fordítani a „gondozói munkára”, mint például a gyermekgondozásra, és hasonló
nevelő tevékenységekre.
 Bridges (1994) szemszögéből a „munka vége” vagy a „megszűnt társadalom” áll előttünk, és mindannyian
eladókká (önmagunk eladása) vagy „portfólióemberekké” válunk, és megtanuljuk, hogyan kell együtt élni a
bizonytalansággal.
 Szervezetvezetési szempontból Hall (1996) azt javasolta, hogy a vezetőknek és az alkalmazottaknak nagyobb hangsúlyt
kell helyezniük a munkahelyi kapcsolatokra.
 A létrán vagy karrierpályán felfelé haladó régi karrierminta meghalt, de az új karrier, amelyet "változatos karriernek"
nevezett, él és virul.
 Hall és társai (1996) a nők fejlődésével kapcsolatos új elméleteket tükrözve közvetlenül az „én-kapcsolatban”
pszichológiai elméletből merítettek
 Hall előrejelzése szerint a dolgozóknak meg kell tanulniuk az egész életen át tartó tanulás, a csapatmunka, az
alkalmazkodóképesség, a sokszínűség értékelése, a kommunikáció és a döntéshozatal készségeit.
 Ezek a változások magukban foglalják a népesség és a munkaerő egyre sokszínűbbé válását, több etnikumú és
családtípussal, valamint a dolgozó nők növekvő számával.

3. A tanácsadást és a karrierfejlesztést érintő változások

A technológiai fejlődés mellett számos olyan változás történt az elmúlt fél évszázadban, amelyek hatással voltak a tanácsadói
és karrierfejlesztési szakmákra:
1. A nők drámai beáramlása a munkaerőbe, amelyet a második világháború és a nőmozgalom váltott ki
2. A munka és a családi egyensúly kapcsolatának és igényének felismerése
3. A multikulturális tanácsadás növekedése a bevándorlók, kivándorlók és menekültek számának növekedésével
4. A karrierfejlesztés és a felnőttkori fejlődés konvergenciája, különösen felnőttkori átmenetekkel
5. A karrier és a karrierfejlesztés tágabb fogalmának megjelenése az élet során
6. A kontextus és a többszörös identitás hangsúlyozása, valamint ezek hatása a karrierfejlesztésre
7. A spiritualitás fontosságának fokozottabb felismerése az életben és a munkában
8. Az iskolákban, munkahelyeken és közösségekben tapasztalható erőszak miatti aggodalom
9. Növekvő egyenlőtlenség a gazdagok és a nincstelenek között
10. Új ismeretek felismerése a pszichológiai és oktatási kutatásokban
 Ezek közül valószínűleg Super (1951) elmélete az, ami a mi szakmánkra is hatással volt legdrámaibb módon.
 Majdnem 50 évvel ezelőtt arra hívott fel bennünket, hogy tágítsuk ki a karrierfejlesztésről alkotott fogalmunkat azzal
a definíciójával, hogy a
 karrierfejlesztés egy egész életen át tartó, folyamatos folyamat, melynek során egy én-koncepciót alakítanak ki
és valósítanak meg, és tesztelik a valósággal, önmagunkkal való elégedettséggel és a társadalom hasznával
 Később kidolgozta elméletének életszerepek komponensét, megalkotta az életszerepek és életszakaszok szivárványát
(Super, 1980), és bevezette azt a Work Importance Study-ba
 Giddens a világot káoszként jellemezte, amely kifut az irányítás alól, ellentétben a múlt század elejével, amikor a
nyugati társadalmak azt hitték, hogy amint többet tanulnak önmagukról és a világról, megtanulják irányítani ezeket az
erőket.
 A jelenlegi „kockázati társadalom” három fontos trendje
 a globalizáció,
 a „detradicionalizáció” (vagyis a hagyományok és szokások megváltozása szerte a világon)
 és a társadalmi reflexivitás fogalma. – azt vizsgálja, hogy a társadalmi átalakulások hogyan befolyásolják az egyén
önszemléletét új kontextusokban.
 Peavy (1998) a kortárs társadalmi élet átalakulásait és a személyes történeteket használta a tanácsadás kontextusaként.
 Bevezette a „szociodinamikai tanácsadást”, mint a szakmai tanácsadás huszonegyedik századi megközelítését,
megkérdőjelezve e terület múltbeli túlpszichologizálását, és arra ösztönözte a tanácsadókat, hogy kontextualizált és
konstruktivista szemléletben merítsenek többet a szociológiából és más tudományágakból.
6.6. A spiritualitás, a cél és a jelentés feltárása
 A 6. kritikai feladat az élet végső értelmével foglalkozik, és összekapcsolja a spiritualitást a jelentéssel és céllal.
 A spiritualitást gyakran úgy definiálják, mint egy önmagán kívül álló felsőbb erőt, vagy „a személy magját – a
központot, amelyből az értelem, az én és az élet megértése keletkezik, az élet egészének összefüggésének érzete”.
 Ennek a feladatnak az egyik célja, hogy segítse a klienseket abban, hogy meghatározzák, mit értenek spiritualitás alatt,
és feltárják annak kapcsolatát az élet céljának és értelmének keresésével.
 A tanácsadói szakma egyre inkább felismeri, hogy a tanácsadóknak és karrierszakembereknek segíteniük kell az
ügyfeleket a "szellem és a munka közötti összefüggések" megértésében
 A spiritualitás nem logikus, objektív vagy lineáris.
 A 6. kritikai feladat az anyagi értékek, valamint a pénz munkában és életben elfoglalt helyének vizsgálatára is ösztönöz.
 A 20 és 30 év közötti nemzedék közül sokan nem hajlandók egész életüket a munkájuknak szentelni, és több egyensúlyt
keresnek az életben.

7. Alkalmazhatóság
 Egy megfelelő kérdés azoknak a karrier-tanácsadóknak, akik szeretnék beépíteni az ILP-koncepciót a hallgatókkal és
ügyfelekkel folytatott munkájukba, a következő: Hogyan használhatom folyamatosan a belső és külső kritikus
életfeladatokat egy értelmes holisztikus karrierminta kialakítására, amely magában foglalja mind az önmegvalósítást,
mind a társadalom jobbá tételét?

8. Munka és élet integrációja: problémák és kérdések

8.1. Lehet túl sokat integrálni, vagy hol húzod meg a határt?
8.2. Hogyan kommunikálod le fiatalabbak számára az élet minden részének egy egésszé való egyesítésének
fontosságát?
 Az integráló és holisztikus gondolkodás és tervezés koncepcióját be kell szőni az iskolai pályafejlesztési és
pályaorientációs, valamint a szülői nevelési programokba
 Sajnos jelenleg a hangsúly az álláskeresésen van, nem pedig az életfejlesztésen.
8.3. Hogyan hozza be az egyesítést az élet minden területén az idősekkel folytatott tanácsadásba?
 Idősekkel könnyebb lehet a feladat, mert ők életüknek egy olyan szakaszában vannak, amikor sokan elkezdenek
töprengeni a spiritualitás, a jelentés és a cél nagy kérdésein, amelyek magukban foglalják az összekapcsolódást és a
teljességet.
 Lehetnek olyan helyen is, ahol átálltak a formális munkából, és új tevékenységeket keresnek, és találnak időt arra, hogy
megvizsgálják életük olyan részeit, amelyeket a munkaközpontú életpálya során elhanyagoltak.
 A várható élettartam meghosszabbításával, egészségi állapotuktól és anyagi helyzetüktől függően, több idős ember
szeretne más tehetségeket vagy új karriert fejleszteni a „Későbbi élettervezés” révén.
8.4. Hogyan kezeli a spiritualitást azokkal az ügyfelekkel, akik nincsenek kapcsolatban életük ezen részével?
 Természetesen fennáll annak a veszélye, hogy az iskolákban bevezetik a spiritualitást, egyesek összekeverik a kifejezést
a vallással.
 Az élet értelmének és céljának megtalálása szempontjából a spiritualitás nem fenyeget; serdülőkkel is megközelíthető,
de a tanácsadóknak meg kell határozniuk, hogy mely tanulók (és családok) vannak vagy nem állnak készen arra, hogy
felfedezzék ezt a területet.
 Sok etnikailag sokszínű diák számára a spiritualitás központi szerepet játszik az életében.
8.5. Hogyan segíti a tanulókat abban, hogy tudatosabbá váljanak saját nemi szerepeikben, kulturális normáikban
és a gépesített társadalomhoz való szocializációjukban?
 Sajnos az oktatási intézmények minden szinten a régi széttagolt tudás- és szervezeti struktúrák mintájára épülnek.
8.6. Alkalmazható-e az ILP különböző kultúrákban, és „kulturálisan érvényes”?
 Egy 1996-os svédországi szemináriumon véleménykülönbség hangzott el azzal kapcsolatban, hogy hol tart Svédország a
nők és férfiak szerepeinek és kapcsolatainak megtárgyalásának kritikus feladatával kapcsolatban (vagyis, hogy
Svédország mennyivel előzi meg a többi országot a férfiak és nők egyenlő státuszában).
 Valószínű, hogy az élettervezés holisztikus megközelítései vonzóbbak lesznek a virágzó gazdaság és az alacsony
munkanélküliség idején (például az 1990-es évek végén az Egyesült Államokban), valamint a fejlettebb
országokban, mint a fejlődő országokban.