Vektorok és koordinátageometria

Vektorral kapcsolatos alapfogalmak

http://zanza.tv/matematika/geometria/vektorok-bevezetese

Definíció:
Ha egy szakasz két végpontját megkülönböztetjük egymástól oly módon, hogy az egyik
pont a kezdőpont, a másik pont a végpont, akkor irányított szakaszt kapunk.
Jelölés: 𝑨𝑩

Definíció: Egy irányított szakasz egyértelműen meghatároz egy vektort.

(A vektor nem egy bizonyos irányított szakasz, hanem egy irány, és egy hosszérték. Az irányított szakasszal csak
reprezentáljuk a vektort.)
Jelölés: 𝑨𝑩 vagy 𝒗 (vagy nyomtatásban gyakran vastagon szedett betűvel: v)

Definíció: A vektort meghatározó irányított szakasz hossza a vektor abszolútértéke.

Jelölés: 𝑨𝑩 vagy 𝒗

Definíciók:
Két vektor ellentétes irányú, ha párhuzamosak, de nem egyirányúak.

Ha két vektor egyenlő abszolútértékű (hosszú) és ellentétes irányú, akkor a két

vektor egymás ellentettje.
𝒖 = −𝒗
−𝒖 = 𝒗

Két vektor egyenlő, ha egyirányúak és abszolútértékük (hosszuk) egyenlő.

𝒖=𝒗

Definíció: Az 𝒂 és 𝒃 vektorok összege azon párhuzamos eltolás vektora,

amellyel az 𝑎-ral és a 𝑏-ral meghatározott párhuzamos eltolások egymás-
utánja helyettesíthető.
𝒗=𝒂+𝒃

1
Definíció: Az 𝒂 és 𝒃 vektorok különbsége az 𝑎 + (−𝑏) vektor.
𝒗 =𝒂−𝒃

Definíció: Azt a vektort, amelynek abszolútértéke (hossza) 0, nullvektornak nevezzük.

A nullvektor iránya tetszőleges.

Definíció: Ha 𝜆 tetszőleges valós szám, akkor 𝝀 · 𝒂 olyan vektor, amelynek

abszolútértéke (hossza) |𝜆| · |𝑎|, és 𝜆 > 0 esetén 𝒂 vektorral
egyirányú, 𝜆 < 0 esetén 𝒂 vektorral ellentétes irányú.
𝒗 = 𝟐𝒂

𝟏
𝒖=− 𝒂
𝟐

Feladatok:

1. Az ábrán egy négyzet négy csúcsa által meghatározott hat vektor látható.
Határozza meg a következő vektorokat:

a) −𝑎 = b) −𝑑 = c) 𝑎+𝑏=

d) 𝑑+𝑎 = e) 𝑓−𝑑 = f) 𝑒−𝑎 =

g) 𝑒+𝑐 = h) 𝑒+𝑓 = i) 𝑐−𝑏=

2. Az ábrán egy szabályos hatszög három csúcsa által meghatározott három vektor látható.
Fejezze ki a, b és c vektorokkal az alábbi vektorokat.

a) 𝐴𝐵 = b) 𝐶𝐵 = c) 𝑂𝐸 =

d) 𝐹𝐶 = e) 𝐷𝐴 = f) 𝑂𝐵 =

g) 𝐴𝐶 = h) 𝐹𝐵 = i) 𝐸𝐶 =

2
 Két vektor skaláris szorzata

http://zanza.tv/matematika/geometria/ket-vektor-skalaris-szorzata

Definíció:
Két vektor skaláris szorzatán értjük azt a valós számot, melyet úgy
kapunk, hogy a két vektor abszolútértékét (hosszát) és bezárt szögük
koszinuszát összeszorozzuk:

𝒂 ∙ 𝒃 = 𝒂 ∙ 𝒃 ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝝋

Tétel:
Két vektor akkor és csakis akkor merőleges, ha a skaláris szorzatuk nulla.
𝒂∙𝒃=𝟎 ⇔ 𝒂 ⊥𝒃

Feladatok:

3. Határozza meg a következő vektorok skaláris szorzatát:

a) 𝑎 =5 𝑏 =3 𝜑 = 60°
b) 𝑎 =4 𝑏 = 4,4 𝜑 = 65°
c) 𝑎 = 2,3 𝑏 = 11 𝜑 = 110°
d) 𝑎 = 10 𝑏 = 15 𝜑 = 40°
e) 𝑎 = 10,32 𝑏 = 173,521 𝜑 = 90°

4. Határozza meg a vektorok hajlásszögét, ha ismerjük a következőket:

a) 𝑎 =7 𝑏 =5 𝑎∙𝑏 = 11
b) 𝑎 = 4,1 𝑏 = 4,8 𝑎∙𝑏 = −6
c) 𝑎 = 3,2 𝑏 = 13 𝑎∙𝑏 =4
d) 𝑎 = 7 𝑏 = 3 𝑎∙𝑏 = −4
e) 𝑎 = 52,3 𝑏 = 0,0005 𝑎∙𝑏 =0

5. Egy rombusz átlóvektorainak hossza 10 és 12 egység. Határozza meg a két vektor skaláris szorzatát. Válaszát
indokolja!

6. A szabályos sokszögek egy-egy oldala legyen 3 egység. Az ábrákon egy csúcs és két szomszédos csúcsa által
meghatározott vektor látható.
Határozza meg az egyes esetekben a vektorok skaláris szorzatát.
a) b) c) d)

3
 Műveletek vektorkoordinátákkal

http://zanza.tv/matematika/geometria/muveletek-vektorkoordinatakkal

http://zanza.tv/matematika/geometria/skalaris-szorzas-vektorkoordinatakkal

Definíció: A derékszögű koordináta rendszerben a 𝑷(𝒙; 𝒚)

pont helyvektora az origóból a pontba mutató vektor.

Definíció: A derékszögű koordináta-rendszerben egy vektor

koordinátái megegyeznek origó kezdőpontú reprezentánsának
koordinátáival.
Jelölés: 𝒗(𝒗𝟏 ; 𝒗𝟐 ).

Tétel: (Összeg, különbség, szorzás számmal)

Ha 𝒗 𝒗𝟏 ; 𝒗𝟐 , 𝒖(𝒖𝟏 ; 𝒖𝟐 ) és 𝒗 + 𝒖 = 𝒘 akkor 𝒘(𝒗𝟏 + 𝒖𝟏 ; 𝒗𝟐 + 𝒖𝟐 )
Ha 𝒗 𝒗𝟏 ; 𝒗𝟐 , 𝒖(𝒖𝟏 ; 𝒖𝟐 ) és 𝒗 − 𝒖 = 𝒘 akkor 𝒘(𝒗𝟏 − 𝒖𝟏 ; 𝒗𝟐 − 𝒖𝟐 )
Ha 𝒗 𝒗𝟏 ; 𝒗𝟐 , 𝝀 ∈ ℝ és 𝝀𝒗 = 𝒘 akkor 𝒘(𝝀𝒗𝟏 ; 𝝀𝒗𝟐 )

Összeg Különbség Szorzás számmal

Tétel: (skaláris szorzat) Tétel: (vektor hossza)

𝒂 ∙ 𝒃 = 𝒂𝟏 ∙ 𝒃𝟏 + 𝒂𝟐 ∙ 𝒃𝟐 𝒂 = 𝒂𝟐𝟏 + 𝒂𝟐𝟐

Feladatok:

7. Olvassa le az ábrán látható vektorok koordinátáit, és számolja ki az abszolútértéküket (hosszukat)!

8. Adott két vektor, 𝑎 3; 5 ; 𝑏(−5; 7). Adja meg az alábbi műveletek eredményeit.
a) 𝑎 + 𝑏 = b) 𝑎 − 𝑏 c) 3𝑎 d) 2𝑎 + 3𝑏 e) 𝑎 ∙ 𝑏
f) Adja meg a két vektor által bezárt szöget.

4
 Szakasz hossza, felezőpontja, súlypont

http://zanza.tv/matematika/geometria/helyvektor-szakasz-felezopontja

http://zanza.tv/matematika/geometria/helyvektorok-hasznalata

Tétel: Az 𝐴(𝑎1 ; 𝑎2 ) és 𝐵(𝑏1 ; 𝑏2 ) pontok által meghatározott szakasz

hossza az egymásnak megfelelő koordináták különbségének
négyzetösszegének négyzetgyökével egyenlő.
𝑨𝑩 = 𝒂𝟏 − 𝒃𝟏 𝟐 + 𝒂𝟐 − 𝒃𝟐 𝟐

Tétel: Az 𝐴(𝑎1 ; 𝑎2 ) és 𝐵(𝑏1 ; 𝑏2 ) pontok által meghatározott szakasz

𝑭 felezőpontjának koordinátái a megfelelő koordináták számtani
közepe.

𝒂𝟏 + 𝒃𝟏 𝒂𝟐 + 𝒃𝟐
𝑭= ;
𝟐 𝟐

Tétel: Az 𝐴(𝑎1 ; 𝑎2 ) , 𝐵(𝑏1 ; 𝑏2 ) és 𝐶(𝑐1 ; 𝑐2 ) pontok által

meghatározott háromszög 𝑺 súlypontjának koordinátái a megfelelő
koordináták számtani közepe.
𝒂𝟏 + 𝒃𝟏 + 𝒄𝟏 𝒂𝟐 + 𝒃𝟐 + 𝒄𝟐
𝑺= ;
𝟑 𝟑

Feladatok:

9. Adott egy-egy háromszög csúcsainak koordinátáival. Számítsuk ki a háromszögek kerületét, adjuk meg az
oldalfelező-pontjainak és a súlypontjának koordinátáit.
a) 𝐴 2; 2 , 𝐵 −2; 4 , 𝐶(−4; 1) b) 𝐴 1; 1 , 𝐵 −4; −1 , 𝐶(−5; 2)

10. Számítsa ki az alábbi négyszögek kerületét, területét, és átlóik metszéspontjainak koordinátáit

a) b)

11. Egy háromszög két csúcsa 𝐴 (– 2; – 3) , 𝐵 (1; 8) . Számítsa ki a harmadik csúcs koordinátáit, ha a
súlypont 𝑆 (4; 1) és adja meg a háromszög kerületét!

5
 Az egyenest meghatározó adatok a koordináta rendszerben

http://zanza.tv/matematika/geometria/hogyan-adhatunk-meg-egy-egyenest

Definíció: Egy egyenes irányvektora bármely, az egyenessel

párhuzamos, nullvektortól különböző vektor.
Jele: 𝑣( 𝑣 1 ; 𝑣 2 )

Definíció: A síkban egy egyenes normálvektora bármely, az egyenesre

merőleges, nullvektortól különböző vektor.
Jele: 𝑛( 𝐴; 𝐵 )

Definíció: A síkbeli koordináta-rendszerben egy egyenes irányszöge az

egyenes és az x tengely pozitív félegyenese (pozitív iránya) által bezárt
előjeles szög.

Definíció: Egy egyenes irányszögének tangensét (ha létezik) az egyenes

iránytangensének vagy meredekségének nevezzük.
𝒎 = 𝐭𝐚𝐧 𝜶

Tétel: Ha az 𝑒 egyenes két különböző

pontja 𝑃1 (𝑥1 ; 𝑦2 ) és 𝑃2 ( 𝑥2 ; 𝑦2 ) , akkor az 𝑒 iránytangense
(meredeksége):
𝒚𝟐 − 𝒚 𝟏
𝒎=
𝒙 𝟐 − 𝒚𝟐

Tétel: Ha az 𝑒 egyenes egy irányvektora 𝑣( 𝑣 1 ; 𝑣 2 ) , egy

normálvektora 𝑛( 𝐴; 𝐵 ) , akkor az 𝑒 iránytangense (meredeksége):

𝒗𝟐 𝑨
𝒎= 𝒎=−
𝒗𝟏 𝑩

Feladatok:

12. Adja meg a 𝑃1 𝑃2 egyenes egy irányvektorát, egy normálvektorát, iránytangensét és irányszögét, ha
a) 𝑃1 0; 0 , 𝑃2 (3; −2) b) 𝑃1 1; 3 , 𝑃2 (2; 4) c) 𝑃1 −4; 7 , 𝑃2 (6; −5)

13. Egy egyenes egy normálvektora

a) 𝑛( 0; 2 ) b) 𝑛( 1; −2 ) c) 𝑛( 3; 5 )
Adjuk meg az egyenes egy irányvektorát, iránytangensét, és irányszögét az egyes esetekben.

6
 Az egyenes egyenlete

http://zanza.tv/matematika/geometria/az-egyenes-egyenlete

http://zanza.tv/matematika/geometria/parhuzamos-es-meroleges-egyenesek-egyenlete

Definíció: Egy, a síkbeli derékszögű koordináta-rendszerben elhelyezkedő alakzat egyenlete egy olyan
kétismeretlenes egyenlet, amelyet az alakzat 𝑃(𝑥 ; 𝑦) pontjainak koordinátái kielégítenek, más pontok
koordinátái viszont nem elégítenek ki.

Tétel: Ha adott egy egyenes egy 𝑃0 (𝑥0 ; 𝑦0 ) pontja, valamint adott az iránya (egy normálvektorral, egy
irányvektorral, vagy iránytangensével), akkor az egyenes egyenlete egyértelműen meghatározható:

Az egyenes egyenletének Az egyenes egyenletének Az egyenes egyenletének

normálvektoros alakja: irányvektoros alakja: iránytangenses alakja:
𝑨𝒙 + 𝑩𝒚 = 𝑨𝒙𝟎 + 𝑩𝒚𝟎 𝒗𝟐 𝒙 − 𝒙𝟎 = 𝒗𝟏 (𝒚 − 𝒚𝟎 ) 𝒚 = 𝒎 𝒙 − 𝒙 𝟎 + 𝒚𝟎

Tétel: Két egyenes párhuzamos, ha egy irányvektoruk, egy normálvektoruk, iránytangensük, vagy irányszögük
megegyezik.

Tétel: Két egyenes merőleges, ha:

(1) Az egyik egy normálvektora megegyezik a másik egy irányvektorával.
(2) Irányvektoraik, vagy normálvektoraik skaláris szorzata 0.

Feladatok:

14. Adja meg annak az egyenesnek az egyenletét, mely áthalad az origón, és egy normálvektora 𝑛.
a) 𝑛(1; 1) b) 𝑛(2; 3) c) 𝑛(−1; 4)

15. Adja meg annak az egyenesnek az egyenletét, mely áthalad az origón, és egy irányvektora 𝑣.
a) 𝑣(1; 1) b) 𝑣(2; 3) c) 𝑣(−1; 4)

16. Adja meg annak az egyenesnek az egyenletét, melynek egy pontja 𝑃0 és a meredeksége 𝑚.
a) 𝑃0 1; 0 , 𝑚 = 1 b) 𝑃0 −1; 5 ; 𝑚 = 3 c) 𝑃0 4; −7 , 𝑚 = −2

17. Adja meg a következő egyenesek irányvektorát, normálvektorát, iránytangensét.

a) 𝑦 = 4 b) 𝑥 + 𝑦 = −2 c) 𝑥 = 2

18. Adja meg az egyenes egyenletét, mely áthalad az 𝐴 és 𝐵 pontokon.

a) 𝐴 1; 3 , 𝐵 2; 5 b) 𝐴 −1; 5 ; 𝐵(7; 1) c) 𝐴 2; −4 , 𝐵(6; 4)

19. Adja meg az 𝐴𝐵 szakasz szakaszfelező merőlegesének egyenletét.

a) 𝐴 0; 1 , 𝐵 1; 0 b) 𝐴 2; 4 , 𝐵(1; −3) c) 𝐴 −4; 5 , 𝐵(2; 0)

20. Adja meg f egyenes egyenletét, ha áthalad 𝑃0 (5; −2) ponton és az 𝑒: 2𝑥 − 3𝑦 = −6…
a) egyenessel párhuzamos. b) egyenesre merőleges.

7
 A kör egyenlete

http://zanza.tv/matematika/geometria/kor-egyenlete

Tétel: 𝐾 ( 𝑢 ; 𝑣 ) középpontú, 𝑟 sugarú kör egyenlete:

𝟐 𝟐
𝒌: 𝒙 − 𝒖 + 𝒚−𝒗 = 𝒓𝟐

Feladatok:

21. Írja fel azoknak a köröknek az egyenletét, amelyeknek

középpontja és sugara.
a) 𝐾 (0; 1) , 𝑟 = 2 b) 𝐾 (3; 1) , 𝑟 = 5
c) 𝐾 (– 2; 4) , 𝑟 = 0,5 d) 𝐾 (– 1; – 5) , 𝑟 = 3

22. Írjuk fel az 𝐴𝐵 átmérőjű kör egyenletét, ha

a) 𝐴 (0; 0) , 𝐵 (– 4; 0) b) 𝐴 (2; 3) , 𝐵 (– 2; 5) c) 𝐴 (1; – 4) , 𝐵 (7; 0)

23. Egy derékszögű háromszög három csúcsának koordinátái 𝐴(3; 2), 𝐵(10; 3), 𝐶(4; 5). Adja meg a köré írt
körének egyenletét.

Megjegyzés: A kör egyenlete nem mindig ebben az alakban van megadva, ha a zárójelek fel vannak bontva és az
egyenlet nullára van rendezve, akkor a kör általános egyenletét kapjuk:
𝒌: 𝑨𝒙𝟐 + 𝑨𝒚𝟐 + 𝟐𝑫𝒙 + 𝟐𝑬𝒚 + 𝑭 = 𝟎
Ebből azonban nehezen olvasható le a kör középpontjának koordinátái, és a sugara. Ekkor a teljes négyzetté
alakítás módszerével kell átalakítanunk az egyenletet. (Lásd. mintapélda)

MINTAPÉLDA:
Határozza meg a 𝑘: 𝑥 2 + 𝑦 2 + 2𝑥 − 4𝑦 + 3 = 0 egyenletű kör középpontjának koordinátáit, és a kör sugarát.

𝒙𝟐 + 𝑦 2 + 𝟐𝒙 − 6𝑦 + 3 = 0 Először elvégezzük a teljes négyzetté alakítást azokon a

𝒙𝟐 + 𝟐𝒙 = 𝑥 2 + 2𝑥 + 1 − 1 = 𝒙 + 𝟏 𝟐 −𝟏 tagokon melyekben az 𝑥 szerepel

𝑥 2 + 𝒚𝟐 + 2𝑥 − 𝟔𝒚 + 3 = 0 Másodszor elvégezzük a teljes négyzetté alakítást azokon a

𝒚𝟐 − 𝟔𝒚 = 𝑦 2 − 6𝑦 + 9 − 9 = 𝒚 − 𝟑 𝟐 −𝟗 tagokon melyekben az 𝑦 szerepel

𝟐 𝟐
𝒙+𝟏 −𝟏+ 𝒚−𝟑 −𝟗+3=0 Visszahelyettesítjük az eredeti egyenletbe a kapott algebrai
kifejezéseket.

2 2
𝑥+1 + 𝑦−3 =7 A konstans tagokat átrendezzük az egyenlet másik oldalára,
és megkapjuk a 𝐾(𝑢, 𝑣) középpontú kör egyenletét.

𝐾 −1; 3 , 𝑟 = 7 ≈ 2,65 Leolvassuk az adatokat.

24. Adja meg a kör középpontját és sugarát, ha a kör egyenlete…

a) 𝑥 2 + 𝑦 2 − 4𝑦 = 0 b) 𝑥 2 + 𝑦 2 + 2𝑥 − 2𝑦 + 1 = 0 c) 𝑥 2 + 𝑦 2 + 8𝑥 − 10𝑦 + 3 = 0

8
 Alakzatok közös pontjai

http://zanza.tv/matematika/geometria/ket-egyenes-kozos-pontja-kor-es-egyenes-kozos-pontjai

http://zanza.tv/matematika/geometria/egyenes-es-kor-kozos-pontja-kor-erintoje

Megjegyzés: Két alakzat közös pontjának (pontjainak) koordinátái mindkét alakzat egyenletét kielégítik, ezért a
két alakzat egyenletéből álló kétismeretlenes egyenletrendszer megoldásai. (Lásd: mintapéldák)

MINTAPÉLDA:
Határozza meg az 𝑒: 2𝑥 + 3𝑦 = 11 egyenletű és az 𝑓: 3𝑥 + 8𝑦 = 27 egyenletű egyenesek metszéspontjának
koordinátáit.

Az egyenletrendszer megoldásához
2𝑥 + 3𝑦 = 11 /∙ 3 alkalmazhatjuk az egyenlő együtthatók
3𝑥 + 8𝑦 = 27 /∙ 2 módszerét. Az első egyenlet
háromszorosából kivonjuk a második
6𝑥 + 9𝑦 = 33 egyenlet kétszeresét.
−
6𝑥 + 16𝑦 = 54
Így megkapjuk, hogy 𝑦 = 3.
−7𝑦 = −21 /: (−7)
𝑦=3 Ezt visszahelyettesítve például az első
egyenletbe kapjuk, hogy 𝑥 = 1 .
2𝑥 + 9 = 11 /−9 Az egyenesek metszéspontja tehát
2𝑥 = 2 /: 2 𝑃 (1; 3)
𝑥=1

𝑷(𝟏; 𝟑)

Feladatok:

25. Adottak 𝑒 és 𝑓 egyenesek. Határozza meg metszéspontjaik koordinátáit.

a) 𝑒: 5𝑥 − 2𝑦 = 47; 𝑓: 2𝑥 + 5𝑦 = 13 b) 𝑒: 2𝑥 − 5𝑦 = −4; 𝑓: 3𝑥 + 2𝑦 = 13

c) 𝑒: 4𝑥 − 3𝑦 = −4; 𝑓: 3𝑥 − 2𝑦 = 13 d) 𝑒: 4𝑥 − 3𝑦 = 27.5; 𝑓: 𝑥 − 2𝑦 = 10

26. Milyen távol van az 𝑒: −𝑥 + 2𝑦 = 2 egyenletű egyenestől a 𝑃 pont, ha a pont koordinátái:

a) 𝑃(0; 0) b) 𝑃(0; −5) c) 𝑃(1; 4)

Segítség: Írjuk fel a P ponton átmenő, e egyenesre merőleges f egyenes egyenletét, határozzuk, meg a két
egyenes metszéspontját (talppont), és számoljuk ki a metszéspont és a P pont távolságát.

27. Egy háromszög csúcsai 𝐴, 𝐵 és 𝐶. Határozza meg a háromszög magasságpontjának koordinátáit, ha a csúcsok
koordinátái 𝐴(10; −1), 𝐵(2; 3), és 𝐶(6; 7).

Segítség: A magasságpont a magasságvonalak metszéspontja. Egy magasságvonal egy csúcsra illeszkedő, a

szemközti oldalra merőleges egyenes. Írjuk fel két magasságvonal egyenletét, és határozzuk meg a
metszéspontjukat.

9
MINTAPÉLDA:
2 2
Határozza meg az 𝑒: − 𝑥 − 3𝑦 = −13 egyenletű egyenes és a 𝑘: 𝑥 − 2 + 𝑦−2 = 5 egyenletű kör
metszéspontjának koordinátáit.

𝑥−2 2 + 𝑦−2 2 = 5 Az egyenletrendszer

−𝑥 − 3𝑦 = −13 megoldásához az
egyenes egyenletéből
−𝑥 − 3𝑦 = −13 kifejezzük, az 𝑥
−𝑥 = −13 + 3𝑦 ismeretlent, majd
behelyettesítjük a kör
𝑥 = 𝟏𝟑 − 𝟑𝒚
egyenletébe.

𝟏𝟑 − 𝟑𝒚 − 2 𝟐 + 𝑦 − 2 2 = 5 Felbontva a
11 − 3𝑦 𝟐 + 𝑦 − 2 2 = 5 zárójeleket és nullára
121 − 66𝑦 + 9𝑦 2 + 𝑦 2 − 4𝑦 + 4 = 5 rendezve egy
10𝑦 2 − 70𝑦 + 120 = 0 másodfokú
𝑦 2 − 7𝑦 + 12 = 0 egyenletet kapunk.

7 ± 49 − 48 7 ± 1 𝑦 =4 A megoldó képlet
𝑦1,2 = = = 1 segítségével
2 2 𝑦2 =3
megkapjuk a két pont
egy-egy
𝑥1 = 𝟏𝟑 − 𝟏𝟐 = 1 𝑦 koordinátáját.
𝑥2 = 𝟏𝟑 − 𝟗 = 4
Visszahelyettesítve a
𝑷𝟏 (𝟏; 𝟒) és 𝑷𝟐 (𝟑; 𝟒) kifejezésbe
megkapjuk a másik
koordinátát is.

28. Határozza meg a 𝑘: 𝑥 2 + 𝑦 2 = 25 egyenletű kör és az 𝑒 egyenes metszéspontjait, ha az egyenes egyenlete…

a) 𝑒: 𝑥 = −3 b) 𝑒: 𝑥 + 7𝑦 = 25 c) 𝑒: −3𝑥 + 4𝑦 = 0

2 2
29. Határozza meg a 𝑘: 𝑥 − 3 + 𝑦+1 = 13 egyenletű kör és az 𝑒: 5𝑥 − 𝑦 = 29 egyenletű egyenes
metszéspontjainak koordinátáit!

30. Adott egy körvonal 𝑃(5; 3) pontja. Határozza meg a pontba húzott érintő egyenes egyenletét, ha a kör
egyenlete.
a) 𝑘: 𝑥 − 3 2 + 𝑦 − 2 2 = 5 b) 𝑘: 𝑥 − 7 2 + 𝑦 2 = 13 c) 𝑘: 𝑥 − 3 2 + 𝑦 + 1 2 = 20
Segítség: Használjuk fel, hogy az érintési pontba húzott sugár merőleges az érintőre. Olvassuk le a
𝐾 középpont koordinátáit, és adjuk meg a 𝐾𝑃 vektor koordinátáit. Mivel ez a vektor merőleges az egyenesre
ezért ez a normálvektora. Így adott a keresett egyenes egy 𝑃 pontja, és adott egy normálvektor.

http://zanza.tv/matematika/geometria/geometria-feladatok-megoldasa-koordinatageometria-eszkozeivel

Érettségi feladatok és megoldásaik:

http://www.studiumgenerale.hu/images/erettsegi/matek_temakor/k_mat_kord_fl.pdf

http://www.studiumgenerale.hu/images/erettsegi/matek_temakor/k_mat_kord_ut.pdf

10
A feladatok megoldásai:

1. feladat

a) 𝑐 b) 𝑏 c) 𝑒 d) 𝑓 e) 𝑎 f) 𝑏 g) −𝑑 h) 2𝑎 i) −𝑒

2. feladat

a) 𝑎 b) −𝑏 c) 𝑐 d) 2𝑎 e) −2𝑏 f) −𝑐 g) 𝑎+𝑏 h) 𝑎−𝑐 i) 𝑎−𝑐

3. feladat
a) 𝑎 ∙ 𝑏 = 7,5 b) 𝑎 ∙ 𝑏 ≈ 7,44 c) 𝑎 ∙ 𝑏 ≈ −2,61 d) 𝑎 ∙ 𝑏 ≈ 9,38 e) 𝑎∙𝑏=0

4. feladat
a) 𝜑 ≈ 71,68° b) 𝜑 ≈ 107,75° c) 𝜑 ≈ 69,72° d) 𝜑 ≈ 150,79° e) 𝜑 = 90°

5. feladat

A két vektor skaláris szorzata 0, mert merőlegesek.

6. feladat
a) 𝑢 ∙ 𝑣 = 0 b) 𝑢 ∙ 𝑣 ≈ −2,78 c) 𝑢 ∙ 𝑣 = −4,5 d) 𝑢 ∙ 𝑣 ≈ −6,36

7. feladat
𝑎(3; 2) 𝑎 = 13 ≈ 3,61
𝑏(−1; 3) 𝑏 = 10 ≈ 3,16
𝑐(−4; −3) 𝑐 =5
𝑑(3; 0) 𝑑 =3
𝑒(2; −2) 𝑒 = 8 ≈ 2,83

8. feladat
a) 𝑎 + 𝑏 = (−2; 12) b) 𝑎 − 𝑏 = (8; −2) c) 3𝑎 = (9; 15)
d) 2𝑎 + 3𝑏 = (−9; 31) e) 𝑎 ∙ 𝑏 = 20 f) 𝜑 ≈ 66,5°

9. feladat
a) 𝐾 ≈ 14,16 𝐹𝑎 (−3; 2,5) 𝐹𝑏 (−1; 1,5) 𝐹𝑐 (0,3) 𝑆(−1, 3; 2, 3)
b) 𝐾 ≈ 14,63 𝐹𝑎 (−4,5; 0,5) 𝐹𝑏 (−2; 1,5) 𝐹𝑐 (−1,5,0) 𝑆(−2, 67; 0,67)

10. feladat
a) 𝐾 ≈ 13,42 𝑇 = 10 𝑀(3,5; 2)
b) 𝐾 ≈ 16,32 𝑇 = 15 𝐹𝑏 (4; 3)

11. feladat
𝐶 (13; – 2) 𝐾 ≈ 42,05

12. feladat
2
a) 𝑣 3 ; −2 𝑛 2; 3 𝑚=− 𝛼 ≈ −33,69°
3
b) 𝑣 1 ;1 𝑛 − 1; 1 𝑚=1 𝛼 = 45°
1
c) 𝑣 5 ; −1 𝑛 1; 5 𝑚=− 𝛼 ≈ −11,31°
5

13. feladat
a) 𝑣 0 ;2 𝑚∈∅ 𝛼 = 90°
1
b) 𝑣 2 ;1 𝑚= 𝛼 ≈ 26,57°
2
11
 3
c) 𝑣 5 ; −3 𝑚=− 𝛼 ≈ 30,96°
5

14. feladat
a) 𝑥 + 𝑦 = 0 b) 2𝑥 + 3𝑦 = 0 c) – 𝑥 + 4𝑦 = 0

15. feladat
a) – 𝑥 + 𝑦 = 0 b) −3𝑥 + 2𝑦 = 0 c) 4𝑥 + 𝑦 = 0

16. feladat
a) – 𝑥 + 𝑦 = 1 b) −3𝑥 + 𝑦 = 8 c) 2𝑥 + 𝑦 = 15

17. feladat
a) 𝑛 0; 1 , 𝑣 1; 0 , 𝑚 = 0 b) 𝑛 1; 1 , 𝑣 1; −1 , 𝑚 = −1 c) 𝑛 1; 0 , 𝑣 0; 1 , 𝑚 ∈ ∅

18. feladat
a) −𝑥 + 𝑦 = 1 b) 𝑥 + 2𝑦 = 9 c) −2𝑥 + 𝑦 = −8

19. feladat
a) 𝑥 − 𝑦 = 0 b) 𝑥+𝑦=5 c) −6𝑥 + 5𝑦 = 18.5

20. feladat
a) 𝑓: 2𝑥 − 3𝑦 = 16 b) 𝑓: 3𝑥 + 2𝑦 = 11

21. feladat
a) 𝑥 2 + 𝑦 − 1 2 = 4 b) 𝑥−3 2
+ 𝑦−1 2
= 25 c) 𝑥+2 2
+ 𝑦−4 2
= 0,25
d) 𝑥+1 2+ 𝑦+5 2
=3

22. feladat
2
a) 𝑥+2 + 𝑦2 = 4 b) 𝑥2 + 𝑦 − 4 2
=5 c) 𝑥−4 2
+ 𝑦+2 2
= 13

23. feladat
2 2
𝑘: 𝑥 − 6,5 + 𝑦 − 2,5 = 12,5

24. feladat
a) 𝐾 0; 2 , 𝑟 = 2 b) 𝐾 −1; 1 , 𝑟 = 1 c) 𝐾 −4; 5 , 𝑟 = 38 ≈ 6,16

25. feladat
𝒂) 𝑃(9; −1) 𝒃) 𝑃(3; 2) c) 𝑃(47; 64) d) 𝑃(5; −2.5)

26. feladat

a) 𝑑(𝑃; 𝑒) ≈ 0,89 b) 𝑑(𝑃; 𝑒) ≈ 5,37 c) 𝑑(𝑃; 𝑒) ≈ 2,24

27. feladat
a) 𝑀(5; 4)
28. feladat
a) 𝑃1 −3; −4 , 𝑃2 (−3; 4) b) 𝑃1 −3; 4 , 𝑃2 (4; 3) c) 𝑃1 −4; −3 , 𝑃2 (4; 3)

29. feladat
𝑃1 5; −4 , 𝑃2 (6; 1)
30. feladat
a) 𝑒: 2𝑥 + 𝑦 = 13 b) 𝑒: 2𝑥 − 3𝑦 = 1 c) 𝑒: 𝑥 + 2𝑦 = 11

12