Gyártástervezés, Forgácsolás Technika - marásIV

Gyártástechnológia
MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ
ELŐADÁS JEGYZET
FORGALOMBA NEM
IV. jegyzet
MARÁS
HOZHATÓ
IV.
Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdf.com)
Felhasznált irodalom
Trend
Gépek és megmunkálási
módszerek
 Nagyobb rugalmasság az öt
tengelyes megmunkálóközpontok
és multi-task gépek segítségével
 Kisebb, kevésbé stabil gépek -
könnyű és gyors maró technikák –
kisebb fogásmélység
 Kevesebb gép/beállítás adott
alkatrész elkészítéséhez
 Hosszabb szerszám
Alkatrészek és anyag
 Erősebb, könnyebb és korróziónak
jobban ellenálló anyagok
 Vékonyfalú alkatrészek
 Alakközelítő öntvények és
kovácsolt alkatrészek
Kezdeti megfontolások
A mart konfiguráció
A marás olyan módszerré fejlődött

ami a műveletek nagyon széles skáláján
tud megmunkálni.
A hagyományos alkalmazásokon felül

a marás erős alternatívája a furat-,
menet-, üreg- és felületkialakításnak,
amelyeket azelőtt esztergálni, fúrni vagy
menetfúrni kellett.
A marandó felületeket alaposan át

kell gondolni. Ezek lehetnek mélyen
elhelyezkedő felületek, melyek hosszú
szerszámkinyúlást igényelnek, vagy
megszakított felületek, vagy zárványt
tartalmaznak. 4
5
Az alkatrész
A munkadarab felületei nagy

igénybevételt is jelenthetnek, öntött
kéreg vagy kovácsolt reve esetén.
Rossz merevség esetén, amit a

vékony falak vagy gyenge befogás
okozhat, speciális szerszámokat és
stratégiákat kell használni.
A munkadarab anyagát és
megmunkálhatóságát is elemezni kell
ahhoz, hogy meg lehessen adni az
optimális forgácsolási adatokat.
A gép 2,5 D marás
A gép kiemelkedő fontosságú a marási

módszer kiválasztásához.
A homlok-/sarok- vagy horonymarást 3
tengelyű gépeken lehet elvégezni, míg a 3D-s
profilok 4- vagy 5-tengelyű gépeken
alakíthatók ki.
Orsóméretek: Az ISO 30, 40, 50 és 60
orsóknak vannak előnyei és korlátai is.
Nehéz nagyolás esetén nagyobb orsó
szükséges, míg nagy sebességű maráskor 3D marás
kisebb nyomaték is elegendő, ami azt
jelenti, hogy a kisebb orsó a jobb választás.
Az esztergagépek ma gyakran képesek
marni is a hajtott szerszámoknak
köszönhetően, és a megmunkáló központok
gyakran esztergálni is tudnak.
A CAM fejlesztések azt jelentik, hogy az 5
tengelyes gépek egyre inkább elterjednek.
Sokkal nagyobb rugalmasságot biztosítanak,
de a stabilitás korlátozhatja.
7
5 D marás
Teljesítmény és nyomaték
A teljesítmény szükségletet marás esetén a következők befolyásolják:
• eltávolítandó anyagmennyiség
• átlagos forgácsvastagság
• maró geometria
• forgácsolási sebesség.
A modern megmunkáló központok közvetlen hajtású orsókkal működnek.

A folyamatosan növekvő orsósebesség a következőket eredményezi:
• Kisebb nyomaték nagyobb fordulatszámon
• Kisebb teljesítmény kisebb fordulatszám esetén
Ezért a nagy fordulatszámra képes gépeken nagy átmérőjű marók használata
korlátozott, mert azok alacsony fordulatszámot és nagy teljesítményt
igényelnek.
A megmunkálási stratégiákat adaptálni kell. Ez magyarázza a könnyű és gyors
megmunkálás trendjét – amikor is kisebb maróátmérőt és fogásmélységet
használunk, ap/ae, nagy fogankénti előtolás mellett fz.
Az alacsony fordulatszámon nagy teljesítményt igénylő alkatrészekhez való
gépek fogaskerék áttételesek, hogy optimális teljesítményt nyújtsanak mind a
nagyoláshoz, mind a simításhoz.
9
tegnap • hagyományos szerszámgépek
• NC technika
• CNC vezérlés
ma • CAD-CAM rendszerek
• HSC , HPC
• 5D-s megmunkálás
holnap • ???
Marási alkalmazások
11
12
13
Módszerválaszték
14
Módszerválaszték
15
Marással kapcsolatos definíciók
A marószerszám
Főél elhelyezési szög Kr (fok). A fő forgácsoló él szöge
(kr) a maró meghatározó tényezője, mely hatással van a
forgácsoló erő irányára és a forgácsvastagságra.
Maró átmérő – Dc (mm): A maró átmérő (Dc) mérése a PK pont felett történik,
ahol a fő forgácsolóél találkozik a párhuzamos élszalaggal.
16
Fogásmélység – ap (mm): A fogásmélység (ap) a különbség a nem forgácsolt és
forgácsolt felület között. Maximum ap -t elsősorban a lapkaméret és a gép
teljesítménye korlátozza. Nagyolási műveletek másik kritikus tényezője a nyomaték,
míg a simító műveleteknél a rezgés.
Forgácsolási szélesség – ae (mm)
A maró radiális szélessége (ae) a fogásban.
Nagyon fontos beszúró marásnál és a
sarkok marásánál keletkező rezgéseknél,
ahol a maximális ae különösen kritikus.
Radiális bemerülés – ae / Dc
Radiális bemerülés (ae / Dc) a fogás
szélessége a marószerszám átmérőjéhez
viszonyítva
17
Effektív forgácsolóélek száma – zc
Meghatározó az asztal előtolás (vf ) és a termelékenység
szempontjából. Gyakran
fontos hatása van a forgácseltávolításra és a működés
stabilitására.
Az összes forgácsolóél száma a szerszámon – zn
Fogosztás és a forgácsolóélek száma

A fogosztás főként a következőket befolyásolja:
• Termelékenység
• Stabilitás
• Teljesítményszükséglet
• Megfelelő munkadarabanyag.
KÖVETKEZTETÉS:
A forgácsolóélek számának növelésével az asztal előtolása is növelhető, miközben
megtartható ugyanaz a forgácsolási sebesség és fogankénti előtolás anélkül, hogy
több hő keletkezne a forgácsolóélen.
18
Ugyanakkor az élek száma megváltoztatja a szerszám
kivitelét. A rövidebb távolság a szerszámélek között azt
jelenti, hogy kevesebb hely marad a forgácseltávolításra, és
legtöbb esetben a marónak egyenletes fogosztásúnak kell
lennie.
A teljesítményigény sokszor olyan tényező, ami

korlátozza a fogásban lévő forgácsolóélek számát.
optimalizálása érdekében három fogosztású marót

különböztetünk meg:
Ritka –L
Sűrű –M
Extra sűrű –H
A sűrűbb fogosztású marók, -M és -H, akkor
használatosak, ha a stabilitás jó, alacsony ae
alkalmazásokhoz. Ez biztosítja, hogy mindig több fog legyen
fogásban.
Differenciált fogosztás: Nem egyenlő a távolság a fogak
között a marón. Így nagyon hatékonyan csökkenthetők a
rezgések.
19
Differenciált fogosztású Egyenletes vagy differenciált Egyenletes fogosztású marók

marók kevesebb éllel. fogosztású marók a maximális számú lapkával.
• Első választás nem stabil koncepciótól függően • Első választás a nagy
műveletekhez az alacsony közepes számú éllel. termelékenységért alacsony
forgácsoló erők miatt • Első választás a stabil ae esetén, (több,mint egy él
• Korlátozott teljesítmény körülmények van fogásban)
• Nagy kinyúlású szerszámok közötti nagyolás esetén • ISO K anyagok nagyolása és
• Teljes szélességű • Jó termelékenység simítása
horonymarás • Megfelelő forgácstér ISO P, • ISO S anyagok nagyolása
• Hosszú forgácsú anyagok, M és S anyagok körlapkákkal
ISO N (nagy forgácstér). nagyolásához. kombinálva.
20
MARÓLAPKA geometria
A forgácsolóél geometriájának alaposabb tanulmányozásával két fontos szög található

a lapkán: A makrogeometria könnyű, közepes vagy nehéz feltételek közötti munkavégzésre
homlokszög (γ) van kifejlesztve.
ékszög (β) • L (könnyű) geometria pozitív, de gyengébb éllel (nagy γ, kicsi β)
• H (nehéz) geometria erősebb, de kevésbé pozitív éllel (kis γ, nagy β)
A makrogeometria számos paraméterre hat a forgácsolási folyamatban. Az erősebb
forgácsolóélt lapkák nagyobb terheléseken is tudnak dolgozni, de ugyanakkor
nagyobb forgácsolóerők is ébrednek, és így több teljesítményt igényelnek, illetve
nagyobb hő keletkezik.
21
Forgácsolási sebesség – vc (m/min)
Ez adja meg a kerületi sebességet adott átmérőnél és megad egy
alapértéket a forgácsolási adatok kiszámításához.
Effektív vagy valós forgácsolási sebesség

Ez adja meg a kerületi sebességet az effektív átmérőnél (Dteljes).
Ez az érték szükséges a valós forgácsolási adatok meghatározásához a
pillanatnyi fogásmélység esetén (ap). Ez különösen fontos érték
körlapkás, gömbvégű és minden nagyobb csúcssugarú maró esetén,
illetve ha a főél elhelyezési szög kisebb, mint 90 fok.
Főorsó fordulatszám – n (ford/perc)

A marószerszám fordulatainak száma percenként a főorsón. Ez a gépre vonatkozó
érték, amely az adott műveletre , az ajánlott forgácsolási sebesség értékből
számítható.
22
Fogankénti előtolás – fz (mm/fog)
Alapérték a forgácsolási adatok kiszámításához, mint például az asztal előtolása. A
maximális forgácsvastagságot (hex) és a főél elhelyezési szöget figyelembe véve
számítjuk.
Fordulatonkénti előtolás – fn (mm/ford)

Kiegészítő érték, mely azt mutatja meg,
hogy mennyit mozdul el a szerszám egy teljes
fordulat alatt.
Különösen előtolás számításokhoz
használatos, és gyakran meghatározza a maró
simító képességét.
Előtolás per perc – vƒ (mm/perc)

Az asztal előtolás, gépi előtolás vagy előtolási sebesség
mm/perc értékben. A szerszám mozgási sebességét
adja meg a munkadarabhoz képest, a fogankénti
előtolás (fz) és a maró fogszáma (zn) függvényében.
23
Maximális forgácsvastagság – hex (mm)
Ez az érték a maró elhelyezkedésétől, és a következő értékektől függ: (fz), (ae) és
(kr). A forgácsvastagság fontos tényező, amikor a fogankénti előtolásról kell
dönteni, hogy biztosan a legtermékenyebb asztal előtolást válasszuk
Átlagos forgácsvastagság – hm (mm)

Hasznos érték a fajlagos forgácsoló erő
meghatározásakor, nettó teljesítmény
számításokhoz használatos.
Anyagleválasztási sebesség – Q (cm³/perc)

A percenként eltávolított fém mennyisége köb
mm-ben. A fogás mélységéből,
szélességéből és az előtolásból számítva.
Fajlagos forgácsoló erő – kct (N/mm²)

Teljesítményszámításokhoz használatos
tényező. A fajlagos forgácsoló erő az anyag
ellenállásával függ össze adott
forgácsvastagsággal történő műveletnél.
24
Termelékenység
2. Palást marás – Nagy forgácsolási

1. Homlokmarás – Nagy forgácsolási sebesség, vc, és előtolás, fz. Ha a marás
sebesség, vc Alumínium, illetve néha kis radiális fogásmélységű, ae, a
öntöttvas megmunkálásakor CBN vagy fogásban töltött idő fordulatonként
kerámialapkák esetén, 1000 m/percnél is rövid, így a forgácsolóél hőmérséklete
magasabb sebességek is használhatók, alacsony marad. Ez azt jelenti, hogy a
ami nagyon nagy asztal előtolást forgácsolási sebesség a normál, ajánlott
eredményez, vf. érték fölé növelhető. Az előtolás, fz, is
növelhető, mert a maximális
Az ilyen típusú megmunkálás nevezhető forgácsvastagság, hex, alacsony
nagy sebességű megmunkálásnak marad. Az előtolást korlátozza a
(HSM). felületi minőség követelmény.
25
Termelékenység
3. Profilmarás – Nagy 4. Homlokmarás kis főél elhelyezési

orsósebesség. Ezt a marási szöggel és nagy előtolással, fz. A nagyon kis
technikát gyakran nevezik nagy belépő szögű marók esetén drámaian
sebességű marásnak (HSM), és növelhető az előtolás, fz, a forgács
gömbvégű maróval végzett simító vékonyodása miatt, ha ap kicsi.
vagy szupersimító műveletek
esetén jellemző. 5. Nagy igénybevételű marás – nagy
fogásmélység – nagy igénybevétel. Nagy
igénybevételű alkalmazások esetén nagy
lapkás, nagy átmérőjű marók használatosak. A
forgácsolási sebesség normál, de nagy az ap és
fz, és kombinálva nagy ae, miatt nagyon
termelékeny. 26
Termelékenység
6. Simítás wiper lapkákkal 7. Homlokmarás – extra sűrű

Nagy homlokmaróval történő fogosztású maró
simításkor az előtolást, fz, normál Rövid forgácsú anyagok marásakor,
esetben alacsony értéken kell tartani. mint például szürke öntöttvas,
Ugyanakkor wiper lapkák használatával extrasűrű fogosztású homlokmaró
a maróban az előtolás 2–3-szorosára használható, ami nagy asztal
növelhető, anélkül, hogy fel kellene előtolást eredményez. HRSA
áldozni a felületi minőséget. anyagok esetén, ahol a forgácsolási
sebesség általában alacsony,
az extrasűrű fogosztás szintén nagy
asztal előtolást eredményez.
27
Főél elhelyezési szög
A lapka fő forgácsoló éle és a munkadarab felülete által bezárt
szög.
A főél elhelyezési szög nagy mértékben befolyásolja :
a forgácsvastagságot,
forgácsoló erőket és
a szerszám éltartamot.
A legáltalánosabb főél elhelyezési szögek a 90°, 45°, 10°, a
körlapkáké változó, ugyanúgy, mint például a gömbvégű
lapkás marók kisebb forgásmélységeknél.
A főél elhelyezési szög csökkentésével, kr, az egyenes éleken

csökken a forgácsvastagság, hex, adott előtolási sebességhez, fz. Ez
a forgácsvékonyító hatás szétteríti az anyagot a forgácsolóél nagy
részén.
Kisebb főél elhelyezési szög esetén:

 fokozatosabb a fogásba jutás, így csökken a radiális nyomás,
a forgácsolóél védettebb.
Nagyobb axiális erők ébrednek, így nő a nyomás a
munkadarabon.
28
90°-os marók
A fő alkalmazási terület a derékszögű sarokmarás.
Leginkább radiális erők ébrednek az előtolás
irányába.
A megmunkált felület nincs kitéve nagy axiális
nyomásnak, ami előnyös gyenge szerkezetű vagy
vékony falú munkadarabok marásához, vagy nem
stabil készülékek esetén.
45°-os marók
Általános választék homlokmaráshoz.
Jól kiegyensúlyozott radiális és axiális erők ébrednek.
Sima belépés a fogásba.
Nem hajlamos rezgésekre hosszú kinyúlású marás vagy
kisebb/gyengébb szerszámbefogók és csatlakozások esetén.
Különösen megfelelő rövid forgácsú anyagok marásához,
amelyek könnyen törnek, ha túl nagy radiális erők hatnak a
fogás végén, amikorra folyamatosan elfogy az anyag.
Vékonyabb forgács képződésekor nagy termelékenység
érhető el számos alkalmazásban, mert lehetőség van
nagyobb asztal előtolásra, miközben a forgácsolóél terhelése
továbbra is átlagos marad.
29
60° - 75°-os marók
Speciális célú homlokmarók, melyek nagy fogásmélységet

tesznek lehetővé az általános célú homlokmarókhoz képest.
Kisebb axiális erők a 45°-os homlokmarókhoz képest.
Jobb élszilárdság a 90°-os marókhoz képest.
10°-os marók
Nagy előtolású és beszúró marók.
A keletkezett vékony forgács lehetővé teszi a nagyon nagy
fogankénti előtolást, fz, kis fogásmélységeknél,
következésképpen nagy asztal előtolás lehetséges vf.
A meghatározó axiális forgácsoló erő az orsó irányába
mutat, és stabilizálja azt. Ez előnyös hosszú és gyenge
összeállításoknál, mivel korlátozza a rezgésre való hajlamot.
Üregek beszúró marásához, vagy ha hosszabbított maró
szükséges.
Nagyon hatékony háromtengelyes furatkészítés esetén.
30
Körlapkák vagy nagy csúcssugarú
marók
Hatékony nagyoló és általános célú marók.
A csúcssugár nagyon erős forgácsolóélt biztosít.
Nagy asztal előtolási sebesség, mely a hosszú
forgácsolóél mentén kialakuló vékony forgácsnak
köszönhetően alkalmazható.
A forgácsvékonyító hatásnak köszönhetően ezek a
marók megfelelőek titán és hőálló ötvözetek
megmunkálásához.
A fogásmélység változásától függően, ap, a főél
elhelyezési szög nullától 90°-ig változhat,
módosítva a forgácsoló erő irányát az élsugár mentén,
és ennek következtében a művelet közben ébredő
nyomást.
31
Maximális forgácsvastagság
1. Vékony forgács
• a rossz teljesítmény alacsony
termelékenységet eredményez
• negatív hatással van a szerszám
éltartamra és a forgácsképződésre.
2. A túl nagy érték túlterheli a
forgácsolóélt, ami töréshez vezethet.
3. A fogankénti előtolás növelhető a következő három esetben a

forgácsvékonyodás miatt:
 90°-nál kisebb főél elhelyezési szögű, egyenes élű marók használata.
 Kör- vagy nagy sugarú lapkák használata kisebb fogásmélység esetén,
 Palástmarás kis radiális átfogás esetén, ae/De.
Egyenes élű lapka

Egyenes élű lapkák esetén a forgácsvastagság, hex, egyenlő fz ha a főél
elhelyezésiszög 90 fok. Ha a főél elhelyezési szög, kr, csökken, fz növelhető.
32
Példa:
Ha a maximális forgácsvastagság, hex, 0,1 és a főél elhelyezési szög, kr, 45°, az
előtolás ajánlás, fz, 1,4 x 0,1 = 0,14 mm/fog.
33
Kör- és rádiuszos lapkájú marók
A legjobb teljesítmény akkor érhető el, ha a főél
elhelyezési szög, kr, 60° alatt marad, (körlapkás
vagy gömbvégű marót használ korlátozott
fogásmélység esetén) a fogásmélység nem
haladhatja meg a lapkaátmérő (iC) 25%-át.
Nagyobb fogásmélységhez jobb szögletes

lapkákat használni állandó kr = 45° értékkel.
A forgácsvastagság, hex, a körlapkák esetén a főél

elhelyezési szöggel együtt változik. Kis ap/iC
arányoknál az előtolás jelentősen növelhető a
forgácsvastagság kívánt szintre történő
beállításához.
A körlapkáknak nagyobb lehet a maximális

forgácsvastagsága, mint az egyenes élű lapkáknak
az erősebb lapkaalaknak és hosszabb forgácsoló
élnek köszönhetően.
34
Palástmarás
A hex érték változik a maróátmérőtől és a marási átfogástól
függően, ae/De.
Ha az átfogás kisebb, mint 50%, a maximális forgácsvastagság
csökken, a fogankénti előtoláshoz (fz) képest.
Az előtolás növelhető az alábbi táblázatban található
módosító értékkel, az ae/Dc arány függvényében.
Példa:
Dc 20 mm – ae =
2 mm, ae/Dc =
10%
hex = 0,1 mm, fz =
0,17 mm/fog.
35
Forgácsképződés a maró helyzetéből adódóan
Amikor a maróél fogásba ér, ütésszerű terhelés éri. A sikeres
maráshoz figyelembe kell venni az él és a munkadarab egymáshoz
viszonyított helyzetét a belépésnél és a kilépésnél is.
36
37
Forgácsképződés a maró helyzetéből adódóan
A forgácsolóél radiális irányban három külön fázisban érintkezik a
munkadarabbal:
1. Belépés
2. A forgácsív
3. Kilépés
Belépés
• A legkevésbé kritikus a három forgácsolási zónából, keményfém lapkák
használata esetén.
• A keményfém jól viseli a belépéskor fellépő hatások által okozott
nyomófeszültségeket, és vastagabb forgácsot eredményez.
38
Kilépés
• A forgácsolási folyamat közben a munkadarabból való kilépés a legkritikusabb.
• A vastag forgács gyakran okozza a szerszáméltartam drasztikus csökkenését
keményfém lapkák használata esetén. A forgácsot nem támasztja meg semmi a
kilépési pontban, és megpróbál elhajlani, amivel húzóerőt fejt ki a keményfémre, és
az él törését okozhatja.
39
A forgácsív
• A legnagyobb forgácsív 180° (ae = 100% Dc) horonymarásnál.
• Simítómarásnál az ív nagyon kicsi is lehet.
• Az anyaggal szemben támasztott követelmények egészen eltérők lehetnek a radiális
bemerülés százalékos értékétől függően, ae/Dc.
• Minél nagyobb a forgácsív, annál nagyobb a forgácsolóélnek átadott hő
mennyisége.
• Nagyobb forgácsívnél a CVD-bevonatú élanyagok viselkednek a legjobb hőfalként.
• Kis forgácsívnél a forgácsvastagság normál esetben kisebb, és a PVD-bevonatú
élanyagok jobb minőségű éle kisebb hőt generál, valamint csökkenti a forgácsoló
erőket.
Kis forgácsív
• Rövid forgácsolásban
eltöltött idő és kevesebb
hő => nagyobb vc
• Vékonyabb forgács =>
nagyobb fz
Nagy (max.) mértékű
• Nagyobb vc és fz
forgácsív
alkalmazható
• Hosszú idejű forgácsolás
• Éles élek
• Nagy sugár irányú erők
• PVD-bevonatú
• Nagyobb hőfejlődés
élanyagok
• CVD-bevonatú élanyagok
40
41
Belépés a munkadarabba
Ha a marószerszám a program szerint egyenesen lép be
a munkadarabba, a kilépésnél vastag forgács képződik
egészen addig, amíg teljesen fogásba nem kerül. Ez
drámaian csökkentheti a szerszáméltartamot,
különösen edzett acéloknál, titánnál és hőálló
ötvözeteknél.
Rezgések szempontjából lényeges, hogy a
munkadarabba történő belépés egyenletes legyen.
A probléma kétféleképpen oldható meg: Vastag forgács a kilépésnél,
1. Kisebb előtolás Csökkentse az előtolást 50%-ra, amíg a marószerszám
teljesen fogásba nem
amíg a marószerszám teljesen fogásba nem kerül. kerül.
2. Begördülés a fogásba Programozzon befordítást
a behatolás idejére óramutató járásával
megegyező irányban (egy óramutató járásával
ellentétes irányú befordítás nem oldja meg a
forgácsvastagság problémáját). A befordítással a
forgácsvastagság a kilépésnél mindig nulla, ezzel
nagyobb előtolás alkalmazható és nő a
szerszáméltartam.
42
43
44
45
46
47
48
Acélmarás
Az acél megmunkálhatósága különbözik az ötvözőelemektől, hőkezeléstől és
gyártási folyamattól (kovácsolás, öntés stb.) függően.
A javasolt forgácsolási adatokat a főkatalógusban találja meg.
Fő problémák
• A lágy, kis széntartalmú acélok esetén a fő probléma az élrátét és a
sorjaképződés a munkadarabon.
• Keményebb acélok esetén a marószerszám pozícionálása válik fontossá az
élkitöredezések elkerülése érdekében.
Rozsdamentes acél marása

A rozsdamentes acélok megmunkálhatósága különbözik az alkalmazott
ötvözőelemektől, hőkezeléstől és gyártási folyamattól (kovácsolás, öntés stb.)
függően.
Ferrites/martenzites
Anyagbesorolás: P5.x
A ferrites és lágyított martenzites rozsdamentes acélok megmunkálhatósága
hasonló a gyengén ötvözött acélokéhoz, ezért az acél marására vonatkozó
általános megmunkálási ajánlások itt is alkalmazhatók.
49
Ausztenites és duplex rozsdamentes acél
Anyagbesorolás: M1.x, M2.x és M3.x
Fő problémák
1. A legfontosabb kopási kritériumok ausztenites és duplex rozsdamentes acélok
marása esetén a következők:
Élek kipattogzása,
hő okozta repedések,
 csorbulásos kopás és
élrátét/elkenődés miatt.
2. A munkadarabon a sorjaképződés és a felületi
minőség biztosítása a fő problémák.
Alkalmazási tippek
Nagyolás
• Használjon nagyobb forgácsolási sebességet (vc = 150-250 m/perc) az élrátét kialakulásának
elkerülésére.
• Nagyolásnál mindig száraz megmunkálást alkalmazzon, hűtő-kenő folyadék nélkül, a hő által
okozott repedések elkerülése érdekében.
Simítás
• Simításnál néha szükséges lehet hűtő-kenő folyadék, vagy lehetőleg olajköd. Minimális kenés
alkalmazása a felületi minőség javítására. Simítómarásnál kevesebb probléma adódik a hő által
okozott repedésekkel, mert a forgácsolási zónában képződő hő kevesebb.
• A CT530 típusú cermet anyag esetén hűtőfolyadék nélkül is elérhető a megfelelő felületi minőség.
• A túl kicsi fz előtolás a lapka erős kopását okozhatja, mivel az él a deformáció által felkeményedett
zónában dolgozik. 50
Öntöttvas marása
Az öntöttvasak a következő csoportokba sorolhatók be: temper, szürke,
gömbgrafitos, kompakt grafitos öntöttvas (CGI), és ausztemperált gömbgrafitos
öntöttvas (ADI).
Szürkeöntvény
Anyagbesorolás: K2.x
Fő problémák
• A domináns kopási jelleg szürkeöntvény marásánál az abrazív hátkopás és a hő által
okozott repedések.
• A munkadarabon a fő problémát a kipattogzás okozza a kilépési oldalon, valamint a
megfelelő felületi minőség elérése.
51
Alkalmazási tippek
Nagyolás
• Lehetőleg száraz megmunkálást alkalmazzon, hűtő-kenő folyadék nélkül, a hő
által okozott repedések elkerülése érdekében. Használjon keményfém lapkákat
vastag bevonattal.
• Ha a munkadarab kipattogzása probléma
– ellenőrizze a hátkopást
– csökkentse az fz előtolást a forgácsvastagság csökkentése érdekében.
– használjon pozitívabb geometriát,
• Ha hűtő-kenő folyadék használata szükséges a por stb. elkerülésére, akkor
használja a nedves megmunkáláshoz kifejlesztett lapkaminőségeinket.
• A bevonatos keményfém mindig az első számú választás, de kerámialapka is
használható. Fontos, hogy a forgácsolási sebességnek igen nagynak kell lennie,
800 m/perc felett. A sorjaképződés a munkadarabon korlátozza a forgácsolási
sebességet. Nem szabad hűtő-kenő folyadékot használni.
Simítás
• Használjon vékony bevonatú keményfém lapkákat, vagy esetleg bevonat nélküli
keményfém lapkákat.
• A köbös bórnitrid (CB50) minőséggel nagy sebességen lehet simítási
műveleteket végezni szürkeöntvényen. Nem szabad hűtő-kenő folyadékot
használni.
52
Alumínium marás
Az alumínium megmunkálhatósága elsősorban a Si-tartalmától függően eltérő. A
hipoeutektikus típus a leggyakoribb, amelynek Si-tartalma 13% alatt van.
Az ISO N anyagcsoport nem csak az alumíniumot, hanem a magnézium, réz és cink
alapú ötvözeteket is tartalmazza.
Alumínium 13% alatti Si-tartalommal

Anyagbesorolás: N1.1-3
Fő problémák
• A meghatározó kopási kritérium az élrátét-képződés/ felkenődés az éleken, amely
sorjaképződéshez és rossz felületi minőséghez vezet.
• Az öntött alumíniumnál a homoktartalom okozhat problémákat.
• A jó forgácsképződés és -elvezetés fontos a karcolások elkerüléséhez a munkadarab
felületén.
Válasszon pozitív, éles lapkageometriát: Használjon bevonat nélküli keményfém
minőségeket ha a Si-tartalom kb. 8% alatt van
Alkalmazási tippek
• A többi marási alkalmazással ellentétben az alumínium esetén mindig kell használni hűtő-kenő folyadékot
a felkenődés elkerülésére a lapkaéleken, és a felületi minőség javítására.
• A nagyobb forgácsolási sebesség általában javítja a teljesítményt, és nem hat negatívan a
szerszáméltartamra.
• A hex értékének 0,10-0,20 mm között javasolt lennie. A túl kicsi értékek sorjaképződéshez vezethetnek.
53
HRSA és titán marása
A hőálló szuperötvözetek (HRSA) három anyagcsoportra oszthatók:
nikkel alapú,
vas alapú és
kobalt alapú ötvözetek.
A titán lehet tiszta vagy ötvözött. Mind a titán, mind a HRSA megmunkálhatósága
rossz, különösen öregített változatukban, ami kifejezetten igénybe veszi a
forgácsolószerszámokat.
Általános ajánlások érvényesek

HRSA és titánötvözetekre is
Fő problémák
• A HRSA anyagok és a titán
marásánál gyakran van szükség
nagy merevségű szerszámgépekre,
valamint nagy teljesítményre és
nyomatékra alacsony
fordulatszámon.
• A csorbulásos kopás és az
élkipattogzás a leggyakoribb kopási
típusok.
• A nagy hőfejlődés korlátozza a
forgácsolási sebességet. 54
•A marószerszám pontossága radiális és
axiális irányban is lényeges az állandó
fogterhelés és az egyenletes folyamat
fenntartásához, valamint az egyes fogak idő
előtti tönkremenetelének
megakadályozásához.
• A forgácsolóél geometriája mindig legyen
pozitív optimális éllekerekítéssel, hogy
elkerülhető legyen a forgács feltapadása
azon a ponton, ahol az él kilép a fogásból.
• A marási ciklus alatt a fogásban lévő fogak
száma legyen a lehető legnagyobb. Ezzel jó
termelékenység érhető el, megfelelő
stabilitás esetén. Használjon extra sűrű
fogosztású marókat.
Hűtőfolyadék
A többi anyag marásával ellentétben a hűtőfolyadék használata mindig ajánlott .
Kivétel: Ne használjon hűtő-kenő folyadékot kerámialapkák alkalmazása esetén a
hő sokk miatt.
55
Kerámialapkák HRSA anyagok nagyolásához
• A kerámialapkával történő marás általában 20-30-szor gyorsabb, mint a keményfém
lapkák esetében, bár kisebb előtolási sebességgel történik (~0,1 mm/fog), és ezzel
a termelékenység jelentősen javítható. A megszakított forgácsolás miatt ez sokkal
hidegebb művelet, mint az esztergálás. Ezért a marásnál elérhető a 700-1000 m/
perc sebesség is, ellentétben a 200-300 m/perc sebességgel esztergáláskor.
• A kerámialapkák hajlamosak a csorbulásra, ezért elsősorban körlapkákat használnak

a kis főél elhelyezési szög biztosítására.
• Soha ne használjon hűtő-kenő folyadékot.
• A kerámia negatív hatással van a felület épségére és alakjára, ezért a befejezéshez

közeledő munkadarab-alaknál már nem használatos.
Edzett acél marása

Ez a csoport edzett acélokat tartalmaz 45 – 65 HRC közötti keménységgel.
A tipikusan megmunkált alkatrészek: Présszerszámok szerszámacél betétei,
Műanyag öntőformák, Kovácsoló süllyesztékek, Fröccsöntőszerszámok, Üzemanyag
adagoló pumpák.
Fő problémák
• Abrazív kopás a lapkán.
• Munkadarab kipattogzás. 56
Alkalmazási tippek
• A megmunkálás száraz legyen, ne használjon hűtő-
kenő folyadékot.
• A cikloispályás marás megfelelő módszer,
amely nagy asztalelőtolási sebességeket és kis
forgácsolóerőket tesz lehetővé, és kevesebb hőt
generál a forgácsolóélen és a munkadarabon, amellyel
segíti a termelékenység, az éltartam és az
alkatrésztűrések javítását.
• A „könnyedén, de gyorsan” megmunkálási stratégiát
homlokmarásnál is lehet alkalmazni, kis
fogásmélységek esetén (ae és
ap). Használjon extra sűrű fogosztású marót és
viszonylag nagy forgácsolási sebességet.
Definíció
A cikloispályás marás olyan körkörös marás, ami egyúttal előrefelé is halad. A maró egymás után anyag "darabokat“ távolít
el folyamatos spirális szerszámpályákon radiális irányban.
Speciális programozást és szerszámgépet igényel.
A szerszámot gördülő fogásba történő be- és kilépésre kell programozni, ahol a radiális fogosztás, w, alacsony marad, ami
azt jelenti, hogy:
• A fogás ellenőrzött íve kis forgácsolási erőket ébreszt, ami nagy axiális fogásmélységet tesz lehetővé.
• A teljes forgácsolási élhossz ki van használva, ez biztosítja, hogy a hőeloszlás és a kopás egyenletes legyen, illetve hosszabb
szerszám éltartamot eredményez, mint a hagyományos horonymarás.
• A rövid fogásívnek köszönhetően többélű szerszámok használatosak, amelyek nagy asztal előtolást és biztonsággal
tervezhető szerszám éltartamot tesznek lehetővé.
• A maximális radiális fogás, ae, nem haladhatja meg a maróátmérő 20%-át.
57
58
Alkalmazás ellenőrzőlista és tippek
Az egyenirányú marás mindig az első számú választás, és különösen lényeges a
derékszögű sarokmarásnál a 90°-os főél elhelyezési szög miatt.
A megmunkálást olyan módon kell végezni, hogy a forgácsolóerők a készülék
támasztópontjai felé hassanak, amennyire ez lehetséges.
 A marószerszám fogosztásának megválasztása a teljes rendszer stabilitásátólfügg,
többek között: a szerszámtól, a munkadarabtól és készüléktől, valamint a
munkadarab anyagától.
ISO 40 és kisebb gépekre ritka fogosztású marók ajánlottak a korlátozott stabilitás
miatt.
A ritka fogosztású marók alkalmazása ajánlott a készülék-tömbre magasan
felfogott munkadarabok megmunkálására.
 Ha Dc/ae >10, a fz előtolást a hex értéknek megfelelően kell beállítani a megfelelő
eredmények eléréséhez és az éltörés elkerülésére.
Ha a vállmélység kisebb, mint a forgácsolóél hosszának 75%-a, a jó függőleges
felület minőséghez általában nincs szükség külön simításra.
Válasszon szívósabb keményfém lapkát, mint amit homlokmaráshoz alkalmazna.
Minél mélyebb a fogás, annál fontosabb a kisebb forgácsolási sebesség használata a
rezgések elkerülésére.
Ha rezgések lépnek fel, csökkentse a vc értéket, és növelje az fz értéket, és
ellenőrizze a hex javasolt értékét!
Győződjön meg róla, hogy elegendő gépteljesítmény áll rendelkezésére .
59
60
61
62
63
64
65
Profilmarás
A profilmarás tartalmazza a konvex és konkáv
alakzatok többtengelyű marását két és három
dimenzióban. Minél nagyobb a munkadarab, és
minél bonyolultabban programozható annál
fontosabbá válik a folyamattervezés.
A megmunkálási folyamat legalább három
művelettípusra osztható:
• Nagyolás/előnagyolás
• Elősimítás
• Simítás
66
67
68
69
70
71

Gyártástervezés, Forgácsolás Technika - marásIV

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Gyártástervezés, Forgácsolás Technika - marásIV

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Gyártástechnológia

A marás olyan módszerré fejlődött

A hagyományos alkalmazásokon felül

A marandó felületeket alaposan át

A munkadarab felületei nagy

Rossz merevség esetén, amit a

A gép kiemelkedő fontosságú a marási

A modern megmunkáló központok közvetlen hajtású orsókkal működnek.

Fogosztás és a forgácsolóélek száma

A teljesítményigény sokszor olyan tényező, ami

optimalizálása érdekében három fogosztású marót

Differenciált fogosztású Egyenletes vagy differenciált Egyenletes fogosztású marók

A forgácsolóél geometriájának alaposabb tanulmányozásával két fontos szög található

Effektív vagy valós forgácsolási sebesség

Főorsó fordulatszám – n (ford/perc)

Fordulatonkénti előtolás – fn (mm/ford)

Előtolás per perc – vƒ (mm/perc)

Átlagos forgácsvastagság – hm (mm)

Anyagleválasztási sebesség – Q (cm³/perc)

Fajlagos forgácsoló erő – kct (N/mm²)

2. Palást marás – Nagy forgácsolási

3. Profilmarás – Nagy 4. Homlokmarás kis főél elhelyezési

6. Simítás wiper lapkákkal 7. Homlokmarás – extra sűrű

A főél elhelyezési szög csökkentésével, kr, az egyenes éleken

Kisebb főél elhelyezési szög esetén:

Speciális célú homlokmarók, melyek nagy fogásmélységet

Kisebb axiális erők a 45°-os homlokmarókhoz képest.

Jobb élszilárdság a 90°-os marókhoz képest.

3. A fogankénti előtolás növelhető a következő három esetben a

Egyenes élű lapka

Nagyobb fogásmélységhez jobb szögletes

A forgácsvastagság, hex, a körlapkák esetén a főél

A körlapkáknak nagyobb lehet a maximális

Rozsdamentes acél marása

Alumínium 13% alatti Si-tartalommal

Általános ajánlások érvényesek

• A kerámialapkák hajlamosak a csorbulásra, ezért elsősorban körlapkákat használnak

• Soha ne használjon hűtő-kenő folyadékot.

• A kerámia negatív hatással van a felület épségére és alakjára, ezért a befejezéshez

Edzett acél marása

You might also like