5.3.1.

A Rákóczi-szabadságharc

A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC OKAI
❏ A Habsburg és a magyar fél eltérő elképzelései
⇢ A magyarok az 1526 előtti függetlenség visszaállítását várták, a rendi jogok már
korábban biztosított kompromisszumos betartásával
⇢ I. Lipót újonnan meghódított tartományként tekintett az országra, s a többi
tartományban alkalmazott abszolutizmust ki akarta terjeszteni Magyarországra
❏ A nemesség sérelmei
⇢ Az Újszerzeményi Bizottság működése
○ birtokaikat csak abban az esetben kapták vissza, ha oklevéllel tudták igazolni
a tulajdonjogot, de az érték 10%-át fegyverváltságként kellett leróni
⇢ A Habsburg-ház örökös férfi ági királyságának elfogadtatása
○ A királyválasztás jogának elveszítése
○ Az ellenállási jogról való lemondás
⇢ Vallási sérelmek
○ Erőszakos ellenreformáció – „eperjesi vésztörvényszék” (Caraffa)
⇢ A vitézlő rend sérelme
○ A végvári katonák szélnek eresztése
○ Végvárak felrobbantása
⇢ A jobbágyok növekvő adóterhei
○ Porció – katonák beszállásolási és ellátási kötelezettsége
○ Forspont – katonák fuvarozási kötelezettsége
❏ Nemzetközi háttér
⇢ A török kiűzése után megerősödött a Habsburg Birodalom
⇢ A spanyol örökösödési háború a birodalom teljes haderejét lekötötte nyugaton

©Rubicon-Ház Kft. Minden jog fenntartva. Jelen tananyagot vagy annak bármely részletét a kiadó
engedélye nélkül bármilyen formában vagy eszközzel reprodukálni, tárolni és közölni tilos.
A SZABADSÁGHARC (1703–1711) FŐBB ESEMÉNYEI
❏ A tiszaháti parasztok felkelése (Esze Tamás)
❏ 1703 – vetési pátens: Rákóczinak sikerült a jobbágyi követeléseket mérsékelnie és a
nemesség egy részét csatlakozásra bírnia
⇢ A harcoló jobbágyokat és családjaikat mentesítette a földesúri terhek és
kötelezettségek alól
⇢ Megnyugtatta az általános jobbágyfelszabadítástól tartó nemeseket
❏ A kuruc haderő gyorsan birtokba vette az ország nagy részét
⇢ Az erősebb várak és városok nem nyitották meg a kapuikat
○ Kellő ostromtechnika híján ezeket nem tudta bevenni Rákóczi
⇢ A kuruc haderő harcértékben, képzettségben végig a császári alatt maradt
○ Nyílt csatákban vereség, gerillaharcmodorral sikerek
❏ 1704-ben Rákóczit erdélyi fejedelemmé választották
⇢ Közjogi értelemben már uralkodó – nem „lázadó”
❏ 1705 – szécsényi országgyűlés
⇢ Államszervezet: rendi konföderáció (lengyel minta), vezérlő fejedelem
⇢ További hivatalok: szenátus, kancellária, gazdasági tanács
❏ Gazdasági alapok
⇢ Rákóczi-birtokok
⇢ Francia segélyek
⇢ Önálló pénzverés: réz libertások – gyorsan inflálódtak
⇢ Adókat nem lehetett emelni, a szabadságharc bázisát csökkentette volna
❏ 1707 – ónodi országgyűlés
⇢ Trónfosztás
○ A kuruc tábor bomlani kezdett az elhúzódó harcok miatt
○ Cél: az egyezkedések lehetőségének elvágása
⇢ A romló gazdasági helyzet miatt a nemesekre kivetett adók
❏ 1708 – döntő fordulat a háború menetében
⇢ Trencséni csata
○ Súlyos vereség a császári csapatoktól
⇢ Sárospataki országgyűlés
○ A harcoló jobbágyok számára hajdúszabadság ígérete
⇢ I. József kompromisszumkész a pozsonyi (labanc) országgyűlésen

2
 ⇢ 1710 – kuruc vereség Romhánynál
❏ Sikertelen külpolitikai kísérletek
⇢ kezdettől fogva csökkenő mértékű francia támogatás
⇢ 1711 – Rákóczi Varsóban hiába próbál I. Péter orosz cártól segítséget kérni
⇢ A bajor és porosz kapcsolatfelvétel is kudarcot vall

A SZATMÁRI BÉKE (1711)

❏ I. József kompromisszumként Pálffy Jánost nevezte ki magyarországi csapatai élére
❏ Károlyi Sándor kuruc generális egyezkedni kezdett Pálffy Jánossal
❏ A kurucok a nagymajtényi síkon letették zászlóikat (fegyvereiket nem)
⇢ A Károlyi család nagykárolyi kastélyában (Szatmár vm.) írták alá a békét
⇢ A távol lévő III. Károly megtartotta a béke pontjait
❏ A kompromisszum elemei
⇢ A császár elfogadta:
○ Rendi jogok betartása
○ Szabad vallásgyakorlat biztosítása
○ Általános amnesztia mindenkinek, aki hűségesküt tesz
○ Az Újszerzeményi Bizottság eltörlése
⇢ A rendek elfogadták:
○ A Habsburgok örökös királyságát (ekkor még fiágon)
○ Erdély különálló, Habsburg igazgatását
○ Lemondást az ellenállási záradékról és az önálló magyar haderőről
❏ Összességében a Rákóczi-szabadságharc és a szatmári béke biztosította Magyarország
további önállóságát (fennmaradását)
❏ Rákóczi nem törődött bele a békébe
⇢ Emigráció: Franciaország, majd az Oszmán Birodalom (Rodostó)

A TÉMÁHOZ KÖTŐDŐ LEXIKA

❏ Fogalmak​: abszolutizmus, kuruc, trónfosztás
❏ Személyek​: I. Lipót, II. Rákóczi Ferenc, III. Károly
❏ Dátumok​: 1703–11 (Rákóczi-szabadságharc), 1707 (ónodi országgyűlés), 1711 (szatmári
béke)
❏ Topográfia​: Ónod