III.

1 Magyar nép története az államalapításig

- A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás

1) Kérdései, felmerülő problémák

- nép meghatározása: sok tényező (nyelv, hagyományok, anyagi kultúra) + számolni
kell külső hatásokkal és változásokkal
- vita (tudományos mellett/helyett politikai alapon is): török (hun) vagy finnugor
származás

A) Régészet: anyagi kultúra összehasonlítása (problémák: sztyeppei népek kultúrája

hasonló, egy régészeti kultúrához több nép is tartozhat)
B) Nyelvészet: csak nyelvrokonságot állapít meg, ami nem feltétlenül azonos a
vérrokonsággal, részben ellentmond a régészeti eredményeknek (finnugor
nyelvrokonság)
C) Írott források: hiányos források, toposzok, egy nép több néven is felbukkan

2) A vándorlás (a korai szakaszt nem szokták részletesen kérdezni)

1) Kr. e. 4. évezred
- Urál és Ob folyó között
- több hasonló népcsoporttal, hatalmas közösséget alkotva
- pattintott kőeszközök
- zsákmányoló életmód
- a korszak végén a szamojédok észak felé indulnak
- a magyarok a finnugorokkal maradnak

2) Kr. e. 3. évezred
- kiválnak a finnek
- csiszolt kőeszközök

3) Kr. e. 2000–1000
- már csak az ugor népek élnek együtt (magyarok, vogulok, osztjákok)
- kisebb fajta felmelegedés: állattenyésztés
- iráni népek hatására réz- és bronzművesség
- a vogulok és az osztjákok kiválnak és északra mennek

4) Kr. e. 1000–500
- megindul a tényleges magyar nép kialakulása és önállósulása
- földművelés, állattenyésztés
- a sztyeppén török népek között élnek → finnugor nyelv, de törökös műveltség

5) Kr. e. 500–Kr. u. 500

- a magyarok átjutnak az Urálon a mai Baskíriába
- Magna Hungaria
- sok mindent átvesznek az alánoktól, jászoktól, úzoktól és besenyőktől

6) Kr. u. 8. század
- keletről nomád törzsek támadnak
- dél-nyugatra vándorolnak
- a Kazár Birodalom fennhatósága alá kerülnek → a rovásírás talán kazár eredetű
- Levédia (Volga ésDnyeper között, a Don alsó folyásánál, elnevezés Levedi
törzsfőről/fejedelemről)
- egyes kutatók nem tartják Levédiát önálló szállásterületnek, hanem Etelközzel
együtt tárgyalják
- kapcsolat az onogur népekkel → későbbi nyugati elnevezések a magyarokra:
Hungarian, Ungarisch, ungherese stb.
- szőlő- és bortermelés
- természetvallás
- Hunor és Magyar/Magor mondája
- kettős fejedelemség
- kende/kündü: vallási vezető
- gyula: katonai vezető
- + 3. fontos tisztség: horka: a segédcsapatok vezetője
- további népmozgások: nyugatra indul a magyarság

7) Kr. u. 830
- Etelköz (a Duna és a Don alsó folyása között, a Kijevi Rusztól délre)
- magyar törzsek szorosabb szövetsége, vérszerződés legendája
- portyázások a Kárpát-medencébe
- fejedelem: Álmos, majd fia, Árpád (az Árpádok kiemelkedése)
1) kettős fejedelemség
- két vezérből áll
- kende/kündü a vallási vezető, gyula a hadvezér
*2) Julianus barát:
- Domonkos-rendi szerzetes
- két úti feljegyzés:
- 1. (1235–1236)
- 2.(1237–1238)
- az ősi magyarokat indult felkutatni szerzetes társaival
*3) Bíborbanszületett Konstantin
- Bölcs Leó fia, a Bizánci Birodalom császára (905–959)
A honfoglalás
 A Kárpát-medence a honfoglalás előtt
o Hun Birodalom (Attila 453-as haláláig) → szétesik
o ezután germán népek (gótok, majd longobárdok, gepidák)
o őket az avarok űzték el (Baján kagán, 568)
o Nagy Károly 800 körül Pannónia területén őrgrófságot hoz létre, legyőzi az
avarokat (az avarok frank fennhatóság alatt itt maradnak vagy a keleti részekre
húzódnak)
o szláv betelepülés→ kisebb fejedelemségek (pl. Pribina)
o északnyugati területek: Nagymorva Birodalom→ Szvatopluk halála (894)
szétesik → a Kárpát-medencében a honfoglaláskor nincs jelentősebb
államalakulat
 Első szakasz (895–896)
 Elméletek:
1. kényszer
- 894: bizánci-magyar támadás Simeon bolgár cár ellen
- 895: bolgár ellentámadás az etelközi magyarok ellen
- 895: besenyő támadás keletről
- magyar szállások feldúlása, jelentős veszteség
2. tervezett vállalkozás
- a Kárpát-medence felderítése 862-től, Árpád hadjárata 895-ben
- a besenyő-bolgár támadás csak az Etelközben maradt magyarokat érinti
- a magyarság nagy része tervszerűen hódította meg a Kárpát-medencét,
egy részét a besenyő-bolgár támadás szorította ki

 A honfoglalás résztvevői:
 a hét törzs (Bíborbanszületett Konstantin szerint): Nyék, Megyer,
Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi
 a hét vezér (Anonymus gesztája szerint): Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas,
Huba, Töhötöm (hagyományos lista, sem a nevek nem bizonyosak, sem az,
hogy ki melyik törzs vezetője volt)
 a honfoglalás vezetői: Álmos, majd fia, Árpád és Kurszán (bizonytalan,
hogy ki melyik tisztséget töltötte be: kündü vagy gyula)
 főként lovassereg

 Első hódítások:
 átkelés a Kárpátokon: Vereckei-hágó, Tatár-hágó, Békás-szoros (a hagyomány
szerint Álmost Erdélyben feláldozták)
 a Kárpát-medence meghódítása a Duna–Garam-vonalig (alföldi bolgárok
legyőzése)
 904-ben megölték Kurszánt
 ezzel megszűnt a kettős fejedelemség rendszere
 Árpád lett a törzsszövetség egyedüli vezetője
 







 Második szakasz
1) Az itáliai hadjárat és Pannonia meghódítása (899–900)
 Arnulf keleti frank király felbéreli a magyarokat Berengár itáliai király
ellen
 itáliai hadjárat (899–900), visszatérőben a Dunántúl feldúlása
 morvák és bajorok legyőzése
 Dunántúl, Dráva–Száva-köze, Bécsi-medence meghódítása
(az Enns folyóig)

2) Az új területek biztosítása
 Nagymorva Birodalom megsemmisítése
 Dél-Erdély elfoglalása a bolgároktól
 váltakozó sikerű harcok a bajorokkal
 907: pozsonyi csata, bajor támadás visszaverése → az új haza
megvédése
 Árpád halála (X. sz. eleje, talán 907)
 3) A kettős honfoglalás elmélete
 László Gyula elmélete (1970)
 régészeti leletek és nyelvészeti kutatások alapján
 a „késő avarok” magyarul beszélő nép voltak, a Kárpát-
medencében maradtak Árpádék érkezéséig
 a „késő avaroké” az első honfoglalás, Árpád magyarjaié a második
 vitatott, az újabb leletek tükrében egyre kevésbé elfogadott elmélet

4) A honfoglalók életmódja és a magyar társadalom a X. század közepéig

A honfoglalók életmódja
 nomád/félnomád törzsi szervezet
 nomád állattartás / félnomád állattartás és földművelés
 jurta (téli lak: földházak)
 a letelepedéssel párhuzamosan egyre nagyobb szerep a földművelésnek
(továbbra is nagyon jelentős az állattartás)
 kalandozások, portyák (955-ig→ augsburgi vereség I. (Nagy)
Ottótól)→ zsákmányszerzés

A magyar társadalom a X. században

 hiányos források→ kétféle társadalomszerkezet is
felvázolható
 1. a nomád törzsi szervezet bomlása még kezdeti fokon
o törzsi előkelők
o szabad harcosok
o eszerint a kalandozásokban a fegyveres nomád
pásztorok tömegei vettek részt
 2. bomló törzsi társadalom
o törzsfők-nemzetségfők (bőség)
o fegyveres kíséretük (jobbágyok)
o szolgálatra kényszerített szabadok (ínség)
o eszerint a kalandozásokban a törzsfők és a katonai
kíséret vett részt
Kapcsolódó tesztfeladatok: 2005. okt./3; 2006. máj./3; 2006. máj. TMA/3, 2011. okt./3; 2013.
máj. TMA/3; 2016. máj. TMA/3; 2016. okt./3

Kapcsolódó esszéfeladatok: 2006. okt./15; 2007. máj. TMA/15; 2010. máj./16; 2013. máj./15