1

Vizsgakövetelmények
 Ismerje fel és elemezze a testfelépítés, az életműködések (kültakaró, mozgás,
táplálkozás, légzés, anyagszállítás, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az
alábbi állatcsoportok példáján:
 szivacsok
 laposférgek
 gyűrűsférgek
 rovarok
 csigák
 a gerincesek nagy csoportjai (csontos halak, kétéltűek, hüllők, madarak,
emlősök).
 Ismerje és elemezze a felsorolt állatcsoportok testfelépítésének és életműködéseinek
említett kategóriáiban megjelenő evolúciós újításokat.
 Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat.

2
 Újszájú állatok Szerk.: Vizkievicz András

A földtörténeti óidő kezdetén, a kambrium időszakban több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek
azok az ősi férgek, melyeknél szétvált az ősszájú és az újszájú állatok törzsfejlődése.
Az újszájú állatok egyedfejlődése során az ősszáj elzáródik, vagy végbélnyílássá alakul.
Az új szájnyílás az eredeti ősszájjal ellentétes oldalon keletkezik.

Főbb jellemzőik

 A bélcsíra ősbélüreg nyílása az ősszáj, végbélnyílássá

alakul.
 Az embrió ellenkező oldalán új szájnyílás alakul ki.
 Belső vázuk van.
 A légzőszerv előbél eredetű.
 Csőidegrendszerük van, amely a háti oldalon
található.

Főbb csoportok

 Tüskésbőrűek törzse (tengeri sünök, tengeri

uborkák, tengeri csillagok, stb.)
 Gerinchúrosok törzse
 Előgerinchúrosok (zsákállatok) altörzse
 Fejgerinchúrosok altörzse
 Gerincesek altörzse

A gerinceseket a legutóbbi időkig önálló törzsnek

tekintették, de a legújabb genetikus alapú
osztályozások már altörzsként írják le.

3
 Gerinchúrosok törzse

A gerinchúr

A háti oldalon levő, rugalmas pálcaszerű képződmény, belső tengelyváz, a gerincoszlop

evolúciós és embrionális elődje (minden gerinces embrióban megjelenik, majd
elcsökevényesedik). Egyes csoportokban – fejgerinchúrosok – egész életen át megmarad.

Gerinchúrosok közös jellemzői, evolúciós újítások:

 Belső tengelyváz: a gerinchúr, gerincoszlop.
 Előbél eredetű légzőszerv.
 Csőidegrendszer a háti oldalon.
 Végbélnyílás mögötti farok.

A gerincesek altörzsének általános jellemzése

Gerincesek rendszere

Gerincesek altörzse
 Állkapocs nélküliek
 Állkapcsosok
 Porcos vázúak
 Porcos halak
 Csontos vázúak
 Halak
 Négylábúak
 Kétéltűek osztálya
 Hüllők osztálya
 Madarak osztálya
 Emlősök osztálya

 A gerincesek a ma élő legfejlettebb újszájúak.

 A legegyszerűbb, állkapocs nélküli, halszerű gerincesek
mintegy 500 millió éve alakultak ki a felső kambriumban.
 A legprimitívebb állkapcsos gerincesek kb. 420 millió
éve jelentek meg.
 Elődeik az ősi előgerinchúrosok voltak.
 Kétoldali szimmetriájúak.
 Embrionális állapotban szelvényes jellegeket
mutatnak (kifejlett állapotban egyes halak
vázizomzatában, ill. a többi gerinces gerincoszlopában
látható jól).

4
 Vázrendszer

Testüket belső
 porcos (porcos halak) vagy
 csontos váz teszi szilárddá.
Testük
 fejvázra,
 törzsvázra,
 végtagok vázára tagolódik.

A fejvázat a koponya alkotja, amely

 agy- és
 arckoponyából (porcos halaktól) áll.

A törzsváz
 a gerincoszlopból és
 a mellkasból áll, amely
 a bordákra (kétéltűek kivételével) és
 a szegycsontra tagolódik (halak kivételével).

A végtagok váza
 a végtagból – halaknál úszó, kétéltűektől 5 ujjú végtagtípus
- és azt a gerincoszlophoz kapcsoló
 függesztőövből, a
 vállövből,
 medenceövből áll.

A gerincesek többségének 2 pár végtagja van, amely felépítése az életmódnak megfelelően

rendkívül változatos.
Fejlődésük embrionális szakaszában megjelenik a gerinchúr, de később elcsökevényesedik
és a helyén kialakul a gerincoszlop, mely a belsőváz tengelye.
 A gerincoszlop, ill. a koponya védi a csőidegrendszert.
 A gerincoszlop csigolyákra tagolódik.

Belső vázelemekhez harántcsíkolt vázizmok kapcsolódnak.

Kültakaró

Kültakarójuk a bőr, mely 3 rétegű:

 hám,
 irha,
 bőralja.
A hám többrétegű,
 a halaknál nem,
 kétéltűeknél gyengén,
 hüllőktől erősen elszarusodik.
Az irha erekben, idegekben gazdag kötőszövet,
táplálja a hámréteget.
A bőralja zsírszövet, amely elsősorban tápanyagraktár és helyzeténél fogva hőszigetelő.

5
 Táplálkozás

Lehetnek ragadozók, növényevők, mindenevők, dögevők.

Emésztőszervük a hasi oldalon van,
 elő-,
 közép-, és
 utóbéli szakaszból áll.

Előbél
 szájüreg, garat, nyelőcső, gyomor.
 Feladata a táplálék felvétele, aprítása, puhítása,
az emésztés megkezdése, táplálék továbbítása.

A táplálék megragadását, aprítását a fogazat teszi lehetővé,

 amely az emlősökig ún. gyökértelen ránőtt fogazat,
 az emlősöknek (és a krokodiloknak) fogmederben ülő gyökeres fogazatuk van.
 Egyes csoportokban a fogazatot szaruképződmények helyettesítik, mint, pl.
madaraknál a csőr szarutokja, ill. teknősöknél a szarukáva.

A középbél
 az emésztés és a felszívás fő szakasza.
 A középbélhez csatlakozik 2 nagy emésztőmirigy, a máj és a hasnyálmirigy.

Az utóbél
 az emészthetetlen maradék, a bélsár képzésének és tárolásának helye.
 Az emlősök kivételével, az utóbél végső szakasza az ivarvezetékkel és a húgycsővel
közös nyílással nyílik a külvilágba. Ez a kloáka.

Légzés

Előbél eredetű a légzőszervük. Ami lehet

 kopoltyú (halakig) vagy
 tüdő (kétéltűektől).

Keringés

Keringésük zárt.
 Egyvérkörös (halak) vagy
 kétvérkörös (kisvérkör a tüdővérköre,
nagyvérkör a test vérköre).
Szívük
 kétüregű (halak),
 háromüregű (kétéltűek, hüllők),
 négyüregű (madarak, emlősök) lehet.

Vérükben a hemoglobin vörösvérsejtekbe zárva található. Az emlősökben a vörösvértestek és a

vérlemezkék nem tartalmaznak sejtmagot.

6
 Szaporodás

Váltivarúak. Megtermékenyítésük lehet:

 külső (kétéltűekig) vagy
 belső.
Fejlődésük lehet:
 Közvetlen vagy
 közvetett (kétéltűek).

A magzatburok nélküliekhez tartozó állatoknál nem alakult ki még az utód védelmét, légzését
biztosító magzatburok (kétéltűekig).
A magzatburkosoknál az embriót a kiszáradástól ún. magzatburkok védik meg.
 Az embrionális fejlődés a hüllők, valamint a madarak és a kloakás emlősök esetében
a szárazföldön lerakott, többé-kevésbé vastag héjjal védett (magzatburkok), igen sok
szikanyagot tartalmazó tojások belsejében történik.
 A méhlepényes emlősök esetében az embrionális fejlődés az anya szervezetében
zajlik, ahol a magzatburkok, a magzat rögzítését, védelmét és táplálását látják el. Az
emlősök az egyetlen valódi elevenszülő állatcsoport.

Idegrendszer, érzékszervek

 A háti oldalon fejlett csőidegrendszerük van, melynek központi része az agy és a

gerincvelő.
 Jellegzetes látószervük a páros hólyagszem, amely egyes fajoknál visszafejlődhet.
 A halló-, egyensúlyozó szervük a belsőfülben található (csiga, félkörös ívjáratok,
zsákocska, tömlőcske).
 Szaglásuk az orrüreghez köthető.
 Ízérzékelésük a szájüregben – nyelv, garat, az egész szájüreg – történik.

Állkapocsnélküliek (körszájúak)

 Élőhelyük édes- és sós vizekben van.

 Megnyúlt testük (40-80 cm) angolnaszerű,

 tölcsérszerű szájnyílásukat kör alakú porcok merevítik, falában szarufogak vannak,

 többnyire külső parazita életmódot élnek,
 bőrük nyálkamirigyekben dús, pikkelyeik nincsenek,
 belső vázuk porcos, gerinchúrjuk megmarad, a gerincoszlopuk még kezdetleges,
 páros úszóik nincsenek,
 keringési rendszerük olyan, mint a halaké,
 külső megtermékenyítésűek, váltivarúak, közvetlen fejlődésűek (nincs lárvaállapot),
 pl. Pataki orsóhal, Magyar ingola.
https://drive.google.com/file/d/0B15KJwYa2uMFSnRTcldUallDM0U/view?usp=sharing

7
 Állkapcsosak

Porcos vázúak ágazata Csontos vázúak ágazata

 Porcos halak osztálya  Sugarasúszójú halak
osztálya
 és a négylábúak

Az állkapcsos gerincesek kb. 420 millió éve jelentek meg. A legősibb csoportjukat a
későbbiekben teljesen kihalt páncélos őshalak alkották, melyeknek kezdetleges formáiból
indulhatott ki az egyik ágon a porcos vázú, a másik ágon a csontos vázú halak fejlődése.

Porcos halak osztálya

Főbb jellemzőik
 Porcos, meszes belső váz.
 Már van arckoponya, mozgatható állkapocs, ránőtt
pikkelyeredetű fogazat.
 Jellemző a gerincoszlop és a bordák jelenléte.
 Páros és páratlan úszóik vannak.
 Fogas pikkelyek megjelenése az irhában.
 Aszimmetrikus farokúszó (felső része nagyobb).
 Nincs kopoltyúfedél, nincs úszóhólyag (folyamatosan
úszniuk kell, hiszen a test fajsúlya nagyobb a víznél).
 Fejlett oldalvonalszerv és szaglás segíti a
táplálékszerzést.
 Belső megtermékenyítés, gyakori az áleleven szülés.
 Ide tartoznak a cápák és ráják.
https://drive.google.com/file/d/0B15KJwYa2uMFUndDSGdRN05rQnM/view?usp=sharing
https://drive.google.com/file/d/0B15KJwYa2uMFTUFqcmg5T1Z0dEU/view?usp=sharing

Csontos vázúak ágazata, sugarasúszójú halak osztálya

 Elsődlegesen vízi életmódú, változó testhőmérsékletű

állatok.
 A test fejre, törzsre, farokra, végtagokra (páros
úszók) tagolható.
 Alakjuk leggyakrabban orsóhoz hasonló, áramvonalas.
 Belső vázrendszerük kevés porcot tartalmazó csontváz,
ahol a gerincoszlop mereven kapcsolódik –
összecsontosodik - a koponyához.
 Úszóik lehetnek
 páros (mell- és hasúszók a végtagok) és
 páratlan (hát- farok- farok alatti) úszók.
 Az úszók lágy bőrredők, melyeket izomba
ágyazott pálcikaszerű úszósugarak
merevítenek.
 A farokúszóval kígyószerűen hajtják előre
magukat, a páros úszókkal irányítanak,
egyensúlyban tartják testüket.

8
 Bordáik vannak, nincsen zárt mellkas, nincs szegycsont.
 Vázizomrendszerük szelvényes felépítésű, gyakoriak az izomszelvényeket elválasztó
kötőszövetes lemezekben az Y alakú csontos pálcikák, a szálkák.

Kültakaró

A bőrük
 felületén többrétegű, el nem szarusodó hám található, sok nyálkamiriggyel,
 ez alatt az irha kötőszövetes rétegében kis csontlemezkék, a pikkelyek találhatók.
 A bőraljában jelentős mennyiségű zsír halmozódhat fel.

Az áramlást érzékelő oldalvonalszerv a testfal bőrében található.

Mivel a halak el nem szarusodó hámja nem képez akadályt a gázcserével szemben, minden
halban zajlik bizonyos mértékű bőrlégzés (max. 25%ig).

Táplálkozás

Táplálkozásmódjuk szerint békés és ragadozó halakra

osztjuk őket.
 Békés halaknak nincs foguk,
 a ragadozóknak rágásra alkalmatlan ránőtt foguk
van.
 Nyálmirigyeik nincsenek (vízi életmód).
 A békés halaknak gyomruk általában nincs.
 Kloakájuk van.

9
 Légzőszerv

A halak légzőrendszerének részei:

 lemezes kopoltyúk,
 kopoltyúívek,
 kopoltyúrések,
 kopoltyúüreg,
 kopoltyúfedő.

A garatból nyíló, előbél eredetű, páros lemezes kopoltyúk a fej

két oldalán helyezkednek el a kopoltyúfedők mögött a
kopoltyúüregben. A négy kopoltyúívet egymástól – amiken a
lemezes kopoltyúk találhatók két sorban, fésűszerűen - 5
kopoltyúrés választja el, melyeken keresztül a víz a garatból a
kopoltyúüregbe áramlik, amit a kopoltyúfedő határol a külvilág
felé.
A kopoltyúlemezeken ún. kopoltyúlemezkék találhatók,
melyeket légzőhám borít, itt diffúzióval zajlik a külső gázcsere
a környezet (a víz) és a vér között.
A gázcsere hatékonyságát jelentős mértékben növeli
az, hogy a légzőhám két oldalán áramló víz és vér
egymással szemben áramlik (ellenáramlás elve).
A belső gázcsere a vér és a szövetek között
bonyolódik a hajszálereken keresztül.
Belégzés során a hal a
 száját kinyitja, szájfenekét lesüllyeszti, így a
szájüreg térfogata megnő, a benne levő víz
nyomása lecsökken, a víz a külvilágból a
szájüregbe áramlik,
 közben a kopoltyúfedőt felemeli – a kopoltyúüreg térfogata megnő - úgy, hogy annak a
szélén található hártya lezárja a fedő és a testfal közötti rést.
 A víz bejut a kopoltyúüregbe, közben átöblíti a kopoltyúkat, megtörténik a gázcsere.

Kilégzéskor a hal a
 száját becsukja, szájfenekét megemeli, eközben a szájüreg térfogata lecsökken, a benne
levő víz nyomása megnő,
 a kopoltyúfedőt lesüllyeszti, a kopoltyúüreg térfogata lecsökken, a benne levő víz
nyomása megnő,
 ezért a víz a kopoltyúüregből a kopoltyúfedő szélén található membrán elemelkedése
miatt a környezetbe áramlik.

10
A csontos halak jellegzetes hidrosztatikai szerve az
úszóhólyag.
 A hólyag gáztartalmának változtatásával az állatok
képesek szabályozni a testük fajsúlyát.
 A gázokat a vérből választja ki, ill. a vérbe oldja be.
 Alapvetően a merülésben, emelkedésben játszik
szerepet, továbbá a vízben terjedő rezgések felfogásában
is közreműködik, s mivel a belső füllel összeköttetésben van,
részt vesz a hallás folyamatában.
 Porcos halaknak nincs, így állandóan úszniuk kell.

https://drive.google.com/file/d/0B15KJwYa2uMFQVNDR1YtdFRhcmc/view?usp=sharing

Keringési rendszer

Kétüregű szívük – egy pitvar, 1 kamra - és egy

vérkörük van, a szíven vénás vér folyik át.
A vér útja: pitvar – kamra – kopoltyúk – fej – test
– pitvar.

Szaporodás

 Váltivarúak, ivari kétalakúsággal.

 Egyes fajok neme változhat.
 Megtermékenyítés legtöbbször külső, de ismertek
álelevenszülő fajok is (pl. guppi).
 Petéiket ikrának nevezzük, szaporodásuk az ívás.
 Óriási mennyiségű ikrát raknak, utódaikat néhány
kivételtől eltekintve nem gondozzák, kevés marad életben.
 Fejlődésük közvetlen (néhány kivétellel).
 Ismertek anadrom (tengerből édesvízbe (viza, lazac) és katadrom (fordítva, angolna))
fajok.
https://drive.google.com/file/d/0B15KJwYa2uMFUzFTYy1VdXZxMWM/view?usp=sharing

Érzékszervek

 Szemhéjuk, könnymirigyük nincs (vízi életmód).

 Szemük nem mozgatható, közellátó szem (vízi életmód).
 Egyensúlyérzékelésre szolgálnak a belsőfülben folyadékkal
töltött félkörös ívjáratok.
 A hanghullámokat (vízben terjedő rezgéseket) a testfallal és az
úszóhólyagjukkal veszik fel, külső- és középfülük nincs.
 Az orrüregük a szaglógödör, nem közlekedik a szájüreggel.
 Sajátos érzékszervük az oldalvonal, mellyel a víz áramlását érzékelik.

11
Magyarország halai, nem követelmény

12
13
 Rendszerük Forrás: tankönyvtár

osztály: Sugarasúszójú halak  Kövicsík

 Kisszájú buffaló
alosztály: Porcos-vérteshalak
rend: Harcsaalakúak
 Viza
 Vágótok  Harcsa
 Simatok  Törpeharcsa
 Sőregtok  Fekete törpeharcsa
 Lénai tok  Pettyes harcsa
 Kecsege  Afrikai harcsa

alosztály: Újúszósok rend: Csukaalakúak

osztag: Csontoshalak  Csuka

 Lápi póc
rend: angolna alakúak
rend: Lazacalakúak
 Angolna
 Nagy maréna
rend: Pontyalakúak  Törpe maréna
 Pénzes pér
 Bodorka  Pataki szajbling
 Leánykoncér  Galóca
 Gyöngyös koncér  Sebes pisztráng
 Amur  Szivárványos pisztráng
 Fekete amur
 Vörösszárnyú keszeg rend: Fogasponty-alakúak
 Nyúldomolykó
 Domolykó Vaskos csabak Jászkeszeg rend: Pikóalakúak
 Fürge cselle
 Balin  Tüskés pikó
 Kurta baing
 Küsz
rend: Sárkányfejűhal-alakúak
 Sujtásos küsz
 Állasküsz
 Karikakeszeg  Botos kölönte
 Dévérkeszeg  Cifra kölönte
 Laposkeszeg
 Bagolykeszeg rend: Sügéralakúak
 Szilvaorrú keszeg
 Garda  Naphal (Pisztrángsügér
 Paduc  Sügér
 Compó  Vágódurbincs
 Márna  Széles durbincs
 Petényi-márna  Selymes durbincs
 Fenékjáró küllő  Süllő
 Halványfoltú küllő  Kősüllő
 Felpillantó küllő  Magyar bucó
 Homoki küllő  Német bucó
 Razbóra  Szivárványsügér
 Szivárványos ökle  Amurgéb
 Széles kárász  Folyami géb
 Ezüstkárász  Csupasztorkú géb
 Ponty  Kessler-géb
 Fehér busa  Feketeszájú géb
 Pettyes busa  Szirman-géb
 Réticsík  Tarka géb
 Vágócsík
 Törpecsík
Magyarországi fajok: http://www.horgasz.hu/page/201/akt/201/html/hazai-halak.html

14