A „HOSSZÚ XIX. SZÁZAD II.

FELE: a hatalmi egyensúly felborulásának

és az imperializmus (gyarmatbirodalommá válás) kora
A hatalmi egyensúly felborulása
1, Az 1848/49-es forradalmak s szabadságharcok elvonulása után a XIX. század II. felében
megkezdődött az évszázadok óta fennálló
HATALMI EGYENSÚLY FELBORULÁSA
(évszázadok óta az angol külpolitika legfőbb célja az volt, hogy a kontinens Európában 2 erős nagyhatalom
legyen, akik rivalizálásukkal lekötik egymást, így Anglia vetélytárs nélkül marad a gyarmatosításban)
több tényező idézte elő:
I. Franciaország Oroszország

a francia törekvéseket
a „mérleg nyelve” Oroszországnak kellett
Habsburg Birodalom volna megállítani

az 1848-as forradalomban megbukott a

királyság és Louis Bonaparte Napóleont
választották köztársasági elnökké, aki
puccsot hajtott végre és III. NAPÓLEON
néven Fro. császára lett(2. császárság
kora)
III. Napóleont nagyon aktív, nagyhatalmi
külpolitika jellemezte, fő célja a
kontinensen a francia hegemónia
megteremtése volt
Oroszország azonban meggyengült
oka: a törökök ellen háborút
indított a tengerszorosok
megszerzéséért( így akar kijutni a
világgazdaságba)
1853-1856: KRÍMI HÁBORÚ
Oroszo. vereséget szenvedett a
törököktől(segítette Fro. és Anglia,
mert nem akarta az oroszok
megjelenését a világ tengerein)

Oroszország meggyengült

Fro. az 1850-es és 60-as években a kontinens Európa vezető nagyhatalmává vált

II. Európában elindult az OLASZ ÉS A NÉMET EGYSÉG megteremtése és létrejött

az egységes Olasz Királyság és az egységes Német Császárság(megváltoztatta az
európai hatalmi viszonyokat)

- a 2 nép egységtörekvéseit két tényező ösztönözte

- mindkét nép az egységes nemzetállama megteremtésére az 1848-as forradalmi
nacionalizmus eszméje
hullámban tett kísérletet a tőkés fejlődés gazdasági
kudarcba fulladtak, leverték
kapcsolatokat alakított ki a
(néphez tartozás tudata, a nemzetállam
megteremtésének célja)
széttagolt területek között
- mindkét nép végül DINASZTIKUS MEGOLDÁSSAL hozta létre egységállamát

legerősebb állam fegyverrel kényszerítette egységbe a területeket

A, az olasz egység létrejötte:

- fennálló helyzet az egység előtt: Itáliában az ókor óta nem volt egységes állam,
Itália területén sok önálló állam osztozott
legerősebb a PIEMONTI-SZÁRD KIRÁLYSÁG, amelynek tehetséges miniszterelnöke
CAVOUR, az egység megteremtője
fegyveres harccal megszerezte Itália területén osztozó államokat és 1861-ben kikiáltották az
egységes OLASZ KIRÁLYSÁGOT
B, a német egység létrejötte
A Német-római Császárságot 962-ben alapította I. Ottó
a középkorban feudális anarchiába süllyedt, önállóan politizáló tartományokra esett szét
2 legerősebb állama

AUSZRIA/OSZTRÁK HERCEGSÉG POROSZ KIRÁLYSÁG

a Habsburg dinasztia miniszterelnöke:Bismarck, a
vezetésével( az évszázadok alatt „vaskancellár”
önállóan politizálva saját
birodalmat teremtett meg

mindkét állam saját magának akarta a német

egység megteremtését

ellentéteik katonai konfliktushoz vezettek

1866, KÖNNIGRATZ-csata
Poroszország legyőzi Ausztriát
Poroszország egyesíti az észak-német területeket: Északnémet Szövetség létrehozása
a délnémet területek egységhez való csatolását meg akarta akadályozni III. Napóleon Fro. -a
1870/71: porosz-francia háború: a SEDANI csatában Poroszország győz
a délnémet területek is csatlakoznak az a vereséget szenvedő Fro. elveszti
egységhez és 1871-ben kikiáltják a Elzász-Lotharingiát(megkapják a
NÉMET CSÁSZÁRSÁGOT/Bismarck a németek) és megbukik III. Napóleon,
császárság első kancellárja (birodalmi véget ér a második császárság
miniszterelnök) lesz, I. Vilmos porosz
III.király
A hatalmi egyensúly
lesz az egységes felborulásában szerepet
Németország játszott az USA megerősödése és
világpolitikai tényezővé/hatalommá válása
első császára/
 - a XVIII. század végén jött létre, amikor 13 angol gyarmat kivívta függetlenségét
és egy államba egyesültek
- a XIX. század I. felében gyors fejlődés jellemezte: területi növekedés,
népességnövekedés, bevándorlás Eu-ból, tőkés fejlődés beindulása
- a XIX. század közepére komoly ellentétek halmozódtak fel az USA tagállamai
között, elsősorban gazdasági különbségeik miatt
ÉSZAKI TAGÁLLAMOK DÉLI TAGÁLLAMOK
szabad munkaerőre épülő rabszolgatartó, ültetvényes
farmergazdálkodás(családi gazdaság) nagybirtokok
és meginduló ipari fejlődés

az eltérő gazdaság számos ellentétet hozott felszínre(pl. eltérő vámpolitikát akartak az északiak és a déliek)

1861-1865: POLGÁRHÁBORÚ ÉSZAK és DÉL között

az északi tagállamok nyerik
felszámolják a rabszolgaságot és elhárulnak az USA fejlődését visszafogó ellentétek
néhány évtized alatt az USA nagyhatalommá válik, világpolitikai
tényező lesz