III.

Tétel
Hungarikumok, tradicionális és aktuális szokások

Ennek első lépcsőfoka az adott érték települési- vagy tájegységi (azaz

közös települési-) értéktár, külhoni települési- vagy tájegységi
értéktár, avagy ágazati értéktár valamelyikébe való felvételének és
nemzeti értékké nyilvánításának kérelme. Ha olyan nemzeti értékről
van szó, amely konkrét településhez nem köthető, az adott nemzeti
érték gondozója vagy fenntartója a tárgy szerinti minisztérium által
működtetett ágazati értéktárhoz nyújthatja be a javaslatát.
Amennyiben a települési/tájegységi értéktárba már felvett nemzeti
érték megyei jelentőségű, azt a megyei értéktárhoz kell felterjeszteni,
külhoni települési/tájegységi értéktárba már felvett nemzeti értéket
pedig a külhoni nemzetrész értéktárhoz.
A második lépcsőfok a megyei értéktárba, vagy külhoni nemzetrész
értéktárba, vagy az ágazati értéktárba már felvett nemzeti érték
Magyar Értéktárba való felvételének, azaz kiemelkedő nemzeti
értékké nyilvánításának kérelme, mely a megfelelő javaslati adatlap
Hungarikum Bizottsághoz való benyújtásával történik.
A hungarikummá nyilvánítás utolsó lépcsőfoka a Magyar Értéktárba
már felvételt nyert kiemelkedő nemzeti érték felvételének kérelme a
Hungarikumok Gyűjteményébe. Ezt a felterjesztést szintén a
Hungarikum Bizottsághoz kell benyújtani.

Összegezve:
- Hungarikummá kizárólag olyan kiemelkedő nemzeti érték
nyilvánítható, amely előzőleg már felvételt nyert a Magyar
Értéktárba.
- Nemzeti érték Magyar Értéktárba való felvételét pedig az
kezdeményezheti, akinek javaslata a megyei értéktárba, külhoni
nemzetrész értéktárba, vagy az ágazati értéktárba már bekerült.
- Nemzeti érték a megyei, vagy külhoni nemzetrész értéktárba
kizárólag akkor kerülhet be, ha a települési vagy tájegységi, illetve
külhoni települési vagy tájegységi értéktárba korábban már felvételt
nyert.
Ezt az alulról történő építkezést nevezzük a nemzeti értékpiramis
rendszerének.

Hungarikumok:

A "hungarikum" a magyarság csúcsteljesítményét jelölő

gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó
értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség,
különlegesség és minőség.

AGRÁR- ÉS Alföldi kamillavirágzat, Debreceni páros kolbász,

ÉLELMISZERGAZDASÁG Gyulai kolbász, Egri bikavér, fröccs, Kalocsai
fűszerpaprika-őrlemény, kürtőskalács, magyar
akác, magyar akácméz, Piros Arany és Erős Pista
EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD Béres csepp, Hévízi-Tó és tradicionális gyógyászat,
ILCSI Szépítő Füvek, Magyar Védőnői Szolgálat
ÉPÍTETT KÖRNYEZET Toroczkó épített öröksége
IPARI ÉS MŰSZAKI KÜRT adatmentés, Neumann János életműve az
MEGOLDÁSOK informatika és számítógépek világában, Zsolnay
porcelán és kerámia,
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG Magyar Huszár, A magyar tanya, A Matyó
népművészet, Andrássy út, Budai Várnegyed, Fertő
SPORT Klasszikus magyar szablyavívás hagyománya,
Puskás Ferenc életműve
TERMÉSZETI Aggteleki-karszt, Kaptárkövek, Tiszavirág és
KÖRNYEZET tiszavirágzás
TURIZMUS ÉS Bajai halászlé, Dobostorta, Gundel Étterem,
VENDÉGLÁTÁS Karcagi birkapörkölt, Magyar gulyásleves, Tiszai
Halászlé

Tradicionális étkezési szokások:

"Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár és vacsorázz úgy,
mint egy koldus!"
1. HÚSVÉTI HAGYOMÁNYOK: A sonka felvágását megelőző 40 napban
böjtöt tartunk. (Keresztények körében) Sonka nélkül nincs húsvét – főtt
tojással, tormával és fonott kaláccsal együtt az igazi! Vidéken szokás még
disznóvágást is tartani, ami után a sonkát füstölt formában tartósítják
húsvétig. A húsvéti tojás sem csak köretként szolgál az asztalon, hanem a
keresztény ünnep egyik meghatározó jelképe – régen a hívők úgy
ünnepelték Jézus Krisztus mennybemenetelét, hogy a feltámadást
jelképező tojást ajándékoztak egymásnak.
 2. DISZNÓTOROS FINOMSÁGOK: A disznóvágásoknak Magyarországon nagy
hagyománya volt. Az egész család összejött ilyenkor, mindenkinek
megvolt a maga feladata. Sok külföldi szemében maga a disznóvágás is
elég bizarrnak tűnik, nem még az olyan ételek fogyasztása, mint a véres
hurka, kolbász, disznósajt, sült vér és a velős rántotta.

3. KENYERET ESZÜNK KENYÉRREL: Mi magyarok sok kenyeret eszünk, és

még olyan ételekhez is képesek vagyunk kenyeret fogyasztani, amihez
nem kellene. Például van, aki még a csirkepaprikást és nokedlit is egy
szelet kenyérrel fojtja le.

4. BELSŐSÉGEK FOGYASZTÁSA: Resztelt máj, zúzapörkölt, pacalpörkölt mind

olyan étel, amivel egy külföldit ki lehet kergetni a világból. Külföldön az
állatnak kevés részét eszik meg, szárnyasok esetében például sok helyen
csak a mellét, combját és maximum a szárnyát fogyasztják. Sertés és
marha esetében sem tudják elképzelni, hogy megegyék a belsőségeket.

5. PAPRIKA NÉLKÜL NINCS ÉTEL: A magyar konyha egyik alapanyaga a

paprika. Mi lenne velünk lecsó, vagy töltött paprika nélkül? Az őrölt
paprika pedig fűszeralapanyaga a konyhánknak. Pörkölt, gulyás, de még
paprikás krumpli sem készül enélkül. És ne feledjük el a hegyes erőset és
az Erős Pistát sem, amit szintén mindenhez képesek vagyunk enni, a
levestől kezdve a főételig.

Jellegzetes hazai ételek, italok

Gulyás
A gulyás nagyon népszerű magyar leves. Nagy marhahúsdarabokat, krumplit,
zöldségeket, egy kevés paprikát és csípőset tartalmaz. Eredetileg
marhapásztorok készítették, a gulyás egyszerűen remek étel: szívélyes,
otthonos és forró.

Halászlé
Hagyományos magyar halászlé, ami paprikával ízesített halléből és vastag
folyami halszeletekből áll. Annak ellenére, hogy meglehetősen egyszerűnek
tűnik, nagyon finom. A halászlevet hagyományosan a szabadban készítik,
frissen fogott halból.

Hurka-kolbász
A hurkát is és a kolbászt is különböző húsokból különböző ízesítéssel készítik, a
különbség abban rejlik, hogy a hurkát általában főzik, a kolbászt pedig füstölik.
Annak ellenére, hogy mindkettőt lehet önmagában vagy egy kiflivel és
paprikával enni, a hurka és a kolbász rengeteg magyar ételben megtalálható
alapanyag, ami az ételeket még sokoldalúbbá varázsolja.

Kakaóscsiga
Spirál alakban feltekert csokival töltött péksütemény reggelire. Olyan, mint egy
fahéjas tekercs, csak csokival. És jobb.

Kürtős kalács
Az erdélyi édesség spirálokból álló tészta, amit sütőfára tekernek és parázson
megsütnek. Sütés után gyakran fahéjba, cukorba, kakaóba, dióba vagy
kókuszreszelékbe forgatják. A kürtőskalács egy meleg, friss, édes finomság. Ez
az egyetlen olyan lefelé vezető spirál, aminek sohasem szeretnél a végére érni!

Lángos
Egy tányér méretű sült tészta, amire tejfölt és sajtot halmoznak. Extra
feltétként szolgálhat a fokhagyma vagy a ketchup. Lemaradtál arról a részről
ahol azt írtam, hogy ez egy sült tészta?!

Tokaji Aszú
Édes desszertbor Magyarország híres borvidékéről, Tokajról (ami egyben a
Világörökség része is). Habár ez csak egy a sok bor közül, amelyeket Tokaj ad
nekünk, az Aszú egyedülálló, az Aszúesszencia az egyik legédesebb és
legexkluzívabb bor a világon.

Fröccs
A fröccs vagy régiesen a spriccer, bor és szódavíz keveréséből alkotott ital.
2013-ban felvették a Magyar Értéktárba. A bor és szódavíz mennyisége alapján
különféle nevű fröccsök léteznek. A fröccs elnevezést alkalmazzák más szeszes,
sőt nem szeszes italkeverékekre is, sőt bizonyos italok egymás utáni
fogyasztására, azaz nem a pohárban, hanem a szájban vagy gyomorban való
keverésére is.

Unicum
Az Unicum is hosszú kalandos múlttal rendelkezik hazánkban, a 19. század
második felétől napjainkig Budapesten gyártják ezt a gyomorkeserűt, melynek
speciális gyógynövényes receptúrájának titkát a Zwack család őrzi és hosszú
idők óta igazi „orvosságként” tekintenek a több mint 40 féle gyógynövényből
készülő párlatra.

Pálinka
Olyan gyümölcspárlatot hívhatunk pálinkának, melyet Magyarországon termett
gyümölcsből erjesztenek, párolnak le, érlelnek és palackoznak hazánkban.
Fontos kitétel továbbá, hogy pálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni
még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem.

Michelin-csillag
A Michelin-szimbólumokat valójában csak a köznyelv nevezte el csillagoknak,
de az ábrák tulajdonképpen inkább egy hatszirmú virágra hasonlítanak. A
jelenleg is használt három csillagos rendszert csak 1931-ben vezették be, addig
csak egy csillagot adtak, vagy egyet sem.

A kalauz csak hogy 1936-ban definiálta pontosan, mit is jelentenek a különböző

számú csillagok. Egy csillag azt jelenti, hogy az adott étterem nagyon jó a
kategóriájában. A két csillag jelentése, hogy az adott étterem kiváló konyhát
visz, ha a környéken jár, keresse fel, ugyanis megér egy kitérőt. A három csillag
pedig nem jelent mást, minthogy az étteremben kiemelkedő ételeket főznek, az
étterem önmagában is megér egy utazást. Szingapúrban vagy Hongkongban
például találunk Michelin-csillagos utcai árusokat is.