Turizmus földrajz

Turizmus földrajz fogalma: Idegenforgalmi földrajz vagy turizmusföldrajz az oktatásban

létező, a legújabb tudományos eredményeket ötvöző tan, amely a turizmus által érintett világ
értékeinek a megismertetésével foglalkozik. Az idegenforgalmi földrajz az idegenforgalmi
lehetőségek, adottságok és a fogadóképesség szempontjából azt a környezetet vizsgálja,
amelyben a turizmus folyamata lejátszódhat.

Turizmus földrajz tárgya: A turizmus földrajzának tárgya az idegenforgalmi környezet és

annak vizsgálata, mely a komplex földrajzi környezetet foglalja magába, ahol a turizmus
lezajlik.

Turizmus földrajz jelentősége: A turizmus földrajz tárgya a környezet vizsgálata. Ezzel

a turizmus jelenségeinek megismeréséhez és az idegenforgalmi folyamatok
törvényszerűségeinek feltárásához nyújt segítséget.

Magyarország földrajzi fekvése: Magyarország az

északi félgömb mérsékelt éghajlati övében, Közép-
Európában, a Duna középső, a Kárpátok
hegyláncai közé zárt legnagyobb medencéjében
fekszik. Az országhatár hossza 2242 km.

Magyarország elhelyezkedése: Északról

Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről
Románia, délnyugatról Horvátország, valamint
Szlovénia, nyugatról Ausztria határolja.

Magyarország Tájai: Hazánk nagytájai:

Alföld: Magyarország legnagyobb tája az

Alföld, alacsonyan fekvő síkság. Kelet és dél felé az
országhatáron túl is folytatódik. Északon az Északi-
középhegység határolja, nyugaton pedig a Dunántúl
 tájai: a Dunántúli–középhegység, valamint a Sió,
amely a Dunántúli-dombságtól választja el.

Kisalföld: A Kisalföld Magyarország

északnyugati részén található. A Kisalföld elnevezés a
területet a Kárpát-medence nagyobb kiterjedésű
síkságát jelentő Alföldtől, különbözteti meg. A terület
szlovákiai részét és a déli, magyarországi részét
a Duna választja el egymástól.

Dunántúli- középhegység:
Dunántúli-középhegység a Balaton nyugati csücskétől
egészen a Dunakanyarig tart. Szomszédja az Északi-
középhegység, amivel együttesen alkotják a Magyar-
középhegységet. Az egyetlen olyan nagytájunk, ami
100%-ban Magyarországon terül el.

Északi- Középhegység: Az
Északi-középhegység a Dunától keletre helyezkedik el.
Északon az országhatár választja el a Kárpátok
vonulatától. Keleten a Bodrog határolja, délen az
Alföld, nyugaton a Duna. Hazánk legmagasabb
hegyvidéke, az Északnyugati-Kárpátok része.

Dunántúli-dombság: A
Dunántúli-dombság nyugat-keleti irányban a Zala
völgyétől a Dunáig húzódik. Ebben az értelemben
a Dunántúli-dombság magában foglalja majdnem a
teljes Dél-Dunántúli régiót, és átnyúlik a Nyugat-
Dunántúliba is.
 Alpokalja: Az Alpokalja hazánk
legnyugatibb nagytája. Az Alpok vonulatának keleti
határvidéke. Nyugatról az országhatár szegélyezi,
délről a Dunántúli-dombság, keletről és északról a
Kisalföld.

Magyarország domborzata: A földfelszín formáit domborzatnak nevezzük. Ezek a síkság, a

dombság és a hegység. Magyarországon a felszíni formák közül a síkság (0-200 m tengerszint

feletti magasság között), a dombság (200–500 m tengerszint feletti magasság között) a

középhegység (500-1500 m tengerszint feletti magasság között) és a magashegység (1500 –
m tengerszint feletti magasság között) található meg. Legközelebbi magashegység a Kárpátok
és az Alpok hegyvonulata.

Magyarország vízrajza:
Felszín alatti vizeink:
A felszín alatti vizeink lehetnek: talajvíz, rétegvíz, ásványvíz, hévíz, karsztvíz, ártézi víz.

Talajvíz: a felszínhez közel, az első vízzáró réteg fölött található, erősen szennyezett, ivásra
a kutakból nem alkalmas.
Rétegvíz: a vízzáró rétegek között helyezkedik el, legtöbbször tiszta ivóvizet szolgáltatnak.
Ásványvíz: a természetben előforduló 1.000 mg/l-nél több oldott anyagot tartalmazó
forrásvíz.
Hévizek: rendszerint kőzethordalékok, vagy vetődéseken át a felszínre törő 20°C-nál
melegebb rétegvíz.
Karsztvíz: mészkő, dolomit (esetleg lösz) kőzetekbe bejutó oldó, szállító, építő, romboló
munkát végző víz, amely karsztforrásként tör a felszínre.
Ártézi víz: az két vízzáró réteg közötti nyomás alatt álló víz. Fúrt kutakon keresztül jut a
felszínre.

Folyóvizek: A folyók forrás és tenger közötti szakaszában gyarapodó vízhozam rendjében:

forrás, ér, csermely, patak, folyó, folyam, tenger kategóriába sorolható.

Állóvizek: Az állóvíznek nincs közvetlen kapcsolatban a tengerrel. Legtöbbször a felszín

teknőszerű mélyedéseiben megmaradó víz.

Magyarország vízrajza:

Magyarország felszíni vízkészletének 90%-át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák

hazánk területére.

Magyarország és a Kárpát-medence vízhálózatának tengelye a Duna. A Duna magyarországi

szakasza 417 km hosszú, ebből 140 km esik a szlovák-magyar határszakaszra.
Az ország második legnagyobb folyója, a Tisza lomha, kis esésű, szélsőséges vízjárású folyó.
Magyarországi szakasza 596 km.

A fenti térkép Magyarország vízrajzát mutatja be.

A Magyarország gyógyvizeinek azokat a magyarországi ásványvizeket nevezzük,

amelyek fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak, és számukra
az ásványvíz, vagy a gyógyvíz megnevezést engedélyezték.
 A termálvíz a föld mélyéből természetesen feltörő vagy mesterségesen felhozott vizeket
nevezik termálvíznek. Ez az érték Európában 20 °C. Magyarországon tekintettel a kedvező
geológiai adottságokra azok a vizek minősülnek termálvíznek, amelyeknek hőmérséklete
eléri, vagy meghaladja a 30°C-ot.

Magyarország éghajlata: Magyarország nagyjából középen az Egyenlítő és az Északi-sark

között fekszik a szoláris éghajlati felosztás szerint a mérsékelt övben. Éghajlata nagyon
változékony.

Okai illetve meghatározó tényezői: A változékonyság egyik fő oka az, hogy éghajlatunkra a
kiegyenlítettebb hőmérsékletjárású, csapadékos óceáni, a szélsőséges hőmérsékletű, kevés
csapadékú kontinentális, illetve a nyáron száraz, télen csapadékos mediterrán éghajlat
egyaránt hatással van, e klímatípusok közül bármelyik hosszabb-rövidebb időre uralkodóvá
válhat. Az országon belül az időjárásban ezért jelentős különbségek fordulhatnak elő az
ország viszonylag kis területe és sík felszíne ellenére. Éghajlatunk másik fő meghatározója a
domborzat. Mivel az ország a Kárpát-medence alján fekszik – felszínének több mint a fele
200 m tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb síkság.

Magyarország természet növénytakarója: Ma már hazánk területének csak egytizedét borítja

természetes növénytakaró. Hazánk az európai lombhullató erdők övezetéhez tartozik, de kis

területen megjelennek a tűlevelű erdők is. Az Alföld egyes területein foltszerűen jellemző
erdős sztyepp. A folyók ártereit és a morotvákat ártéri növénytársulások (füzek, nyárfák)
kísérik. Az erdőtelepítések során jelent meg az akác. Nagyobb összefüggő erdőségek
középhegységeinkben találhatók. Az alacsonyabb, szárazabb térszíneken a tölgyesek, a
magasabb (500-600 métertől), hűvösebb, nedvesebb területeken a bükkösök jellemzők.

Magyarország állatvilága: Hazánk természetes állatvilága a jelenleginél sokkal változatosabb

volt. A nagyvadak, az őstulok, a jávorszarvas, az európai bölény részben természeti, részben
történelmi okok miatt tűntek el vadállományunkból.
Középhegységeink és ártéri erdőink növényevői a gímszarvasok, az őzek és a dámvadak. A
mindenevő vaddisznó a Dél-Alföld kivételével jóformán mindenütt előfordul.
A Kis-Balaton és a Fertő nádasaiban fészkel a védett nemes kócsag. A vándormadarak
költőhelyei megcsappantak, de a Hortobágyi Nemzeti Park és a szegedi Fehér-tó védelmet
biztosít a számukra. A mezők hasznos madara a fácán és a fogoly.
Folyóink és tavaink halállományának meghatározó egyedei a harcsa, a süllő, a ponty, a csuka,
a keszeg.

Magyarország arborétumai:

Arborétum: Az arborétum a botanikus kertek azon fajtája, amely

elsősorban fákat és cserjéket mutat be. megőrzéséhez. Lehetőséget nyújt kikapcsolódásra,
tevékenységi körébe tartozik az ismeretterjesztés, kutatásra való lehetőség biztosítása,
kulturális és oktatási programok, továbbá a természet- és környezetvédelem.
A veszélyeztetett fajok tartásával és szaporításával hozzájárul a biológiai sokféleség
megőrzéséhez.