A KÁRPÁT-MEDENCE

ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZŐI

 A LEGALAPVETŐBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ
TÉNYEZŐ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS

Magyarország az északi félgömbi mérsékelt övezet

középső sávjában, a valódi mérsékelt övben, az é.sz.
45°45’ és az é.sz. 48°35’ között fekszik.
Az Atlanti-óceántól kb. 1000 km a távolsága, ami
enyhe óceáni hatásban nyilvánul meg:
1. Az Észak-Atlanti áramlás az évi középhőmérsékletben
mintegy 1-1,5°C-os pozitív anomáliát okoz. Ez a pozitív
anomália a téli félévben és a Dunántúlon erősebb. A
hőmérséklet évi járása a kontinentális területekhez
képest egyenletesebb.
2. A csapadék mennyisége szintén nagyobb, eloszlása
egyenletesebb, a téli fokozott ciklontevékenység
következtében.
Mérsékelt öv
Valódi mérsékelt öv
Nedves kontinentális éghajlat
Három éghajlati hatás a Kárpát-medencében

SZÁRAZFÖLDI
HATÁS
ÓCEÁNI HATÁS

MEDITERRÁN HATÁS
 Jégcsap-agyarait a szürke tél,
vén rozmár játszatja a napban,
s nyár gyermeke, én, boldog habokon
szállok
Nápolyban, fényben, alkonyatban.

Szabó Lőrinc: Képzelt utazások

(részlet)
Éghajlatunk két alapvonása:
1. átmenetiség
2. medence fekvés
1. A Kárpát-medence 3 éghajlati terület
határán helyezkedik el:
óceáni (Cf)
kontinentális (Df)
mediterrán (Cs)
Magyarország éghajlata a Köppen-féle osztályozás szerint (Szelepcsényi, 2009)

C: Meleg-mérsékelt éghajlat (a leghidegebb hónap középhőmérséklete +18 és -2°C

között)
D: Hideg-mérsékelt éghajlat (a leghidegebb hónap középhőmérséklete < -2°C,
a legmelegebb hónap középhőmérséklete > 10°C)
a: forró meleg nyár
b: mérsékelten meleg nyár
f: a csapadék évi eloszlása többé-kevésbé egyenletes
 A csapadék területi meghatározói:
1. tengertől való távolság;
2. tengerszint feletti magasság;
3. medence hatás;

Magyarország:
• Atlanti óceántól
való távolság
• +35 mm/100m

Tájankénti változékonyság ÁTLAG 600-700 mm/év

Minimum: Hortobágy és Körös-Tisza szög 400-480 mm/év
Maximum: Alpokalja 900 mm/év feletti
 2. A medence-jelleg elsődleges megnyilvánulása a
szélvédettség.
• Minden lé
légmozgá
gmozgás fő
főn jelleggel lé
lép a
medencé
medencébe.
Verecke híres útján jöttem én, • A ciklonok hatá
hatása gyengü
gyengül és
Fülembe még ősmagyar dal rivall, kiszá
kiszámíthatatlanná
thatatlanná válik az Alpok és a
Szabad-e Dévénynél betörnöm Dinaridá
Dinaridák hatá
hatására.
Új időknek új dalaival?
• A té
téli keleties szelekkel já
járó hidegbetö
hidegbetöréseket
Ady Endre: Góg és Magóg fia a Ká
Kárpá
rpátok vonulata jelentő
jelentősen ké
késlelteti.
vagyok én..., (részlet)

Vagy félezernyi dalt megírtam

s e szót: magyar,
még le nem írtam.
Csábított minden idegen bozót,
minden szerelmet bujtató liget.
Ó, mily hályog borult szememre,
hogy meg nem láttalak,
te elhagyott, te bús, kopár sziget,
magyar sziget a népek Óceánján!

Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus

(részlet)
Az éghajlati elemek értékei a peremektől a medence
központja felé kvázi koncentrikusan változnak.

Az átmenetiség a nagytérségek időjárását formáló

időjárási akciócentrumok és légtömegek vonatkozásában
is fennáll.

Az akciócentrumok olyan − szárazföld felett (időszakos),

vagy tengerfelszín felett (állandó) kialakuló − nagy
kiterjedésű alacsony-, vagy magas nyomású területek,
amelyek a fölöttük keletkező ciklonok és anticiklonok,
illetve az ezekben mozgó légtömegek révén nagy
területek éghajlatára gyakorolnak hatást.
 Az Izlandi minimum területén létrejövő mérsékelt övi
ciklonok alapvető hatást gyakorolnak Európa időjárására.
 Ó, nézz reám még, édes,
Mint a fagyott, setétes
Tájnak, bármily sivár,
Lágy fényt ragyog telébe
Isten arany cselédje,
A napsugár!
Tóth Árpád: Ó, napsugár!
(részlet)

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐBELI ÉS

TÉRBELI VÁLTOZÁSAI
MAGYARORSZÁGON

A NAPSUGÁRZÁS
1938: USA: Teller – Gamow: a termonukleáris magfúzió
elmélete:
Honnan ered a Nap melege?
Az atommagok +töltésűek ⇒ taszítják egymást;
ütközéskor a fúzió feltételei:
• Maxwell-féle sebességeloszlás: adott hőmérsékleten
vannak olyan atomok is, amelyeknek az átlagosnál
lényegesen nagyobb az energiája;
• Gamow-féle alagútjelenség: az egymást taszító
részecskék kvantum-alagutazással mégis egymás
közelébe férkőzhetnek ⇒ összekapcsolja őket a
magerő;
E két tényező összeszorozva → termonukleáris magfúzió
elmélete;
• Hans Bethe: két ütköző hidrogén-magból nem
alakulhat ki stabil hélium-mag; hidrogénfúzió csak
akkor jöhet létre, ha a közelség rövid pillanatában még
egy β -bomlás is bekövetkezik ⇒ a magfúzió
eredménye: nehéz hidrogén;
A Nap melegét kis valószínűségű események
összjátéka, elsősorban a proton-proton fúzió adja.
Általános jellemzői:
Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre.
Hőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl.
a légkörön keresztül haladva.
Időben viszonylag állandó: a napállandó értéke kb.
1368 W⋅m-2. A Napból a légkör felső határára ennyi
energia érkezik.
A Napból érkező, hullámok formájában terjedő
elektromágneses energiának sajátos hullámhossz
szerinti eloszlása van – spektrális eloszlás.
A légkörön áthaladva a sugárzás szóródik, elnyelődik,
illetve visszaverődik → a felszínre érkező sugárzás
veszteséget szenved, gyengül, változik a spektrális
összetétele.
 Miért kék az ég?
Milyen volt szeme kékje, nem tudom már,
De ha kinyílnak ősszel az egek,
A szeptemberi bágyadt búcsúzónál
Szeme színére visszarévedek.
Juhász Gyula: Milyen volt
(részlet)
Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő —
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.
József Attila: Mama
(részlet)
Miért vörös a naplemente?
Egyszer János vitéz a hajófödélen
Sétált föl s alá az est szürkületében.
A kormányos ekkép szólt legényeihez:
"Piros az ég alja: aligha szél nem lesz."
Petőfi Sándor: János vitéz
(részlet)
Bús bíborkirályfi, Naplemente
Búcsúcsókjától ég a dús kalász,
Néhány vidám tücsök már dudorász,
S úgy ing a Földön csendes este enyhe,
Mint vén öreg huszáron lóg a mente,
Kit nem ölel a nyárestéli láz,…
József Attila: Aratás előtt
(részlet)
Fény: elektromágneses sugárzás,
hullámhossz tartománya ≈ 380 nm - 760 nm;

Tiszta szín: csak egy hullámhosszat tartalmaz

- lézerek színe
- nátriumlámpák (narancssárga fényű utcai lámpák)
↑
↓
-szivárvány színei
A legtöbb esetben nem tiszta színekkel találkozunk;
színkép: megmutatja, milyen hullámhossz milyen erősen van jelen;
Kacsintgatott már csúfolódva
A vén Nap is temetkezőn.
Tetszett neki, hogy egy szivárvány,
Egy szín-csoda ámulást terem
Józan és trágyás mezőn.
Csak a szivárvány várt még mindig.
Folyton szebb lett, ahogy bukott,
Sírón nézett le a mezőre
S aztán beitták szent színeit
Távozó felhő-hugok.
Ady Endre: A szivárvány halála
(részlet)
 Lelkeimmel pörölnöm kéne
S élvén is vagyok most a béke.
Kristály patakvíz folydogál
Gyémántos medrü ereimben.
Szelid fényesség az ingem
És béke, béke mindenütt,
Pedig csak én élek vele!...
Fölemelnek a napsugarak,
Isten megcsókolja minden arcom
És nagy, rakott szekerek indulnak belőlem
A pusztaság fele.

József Attila: Milyen jó lenne

nem ütni vissza (részlet)
A Nap színe;

A Rayleigh-szórás
Ha a szóró részecske sokkal kisebb méretű, mint a fény hullámhossza,
(<0,2λ) ⇒ a látható fény előre-hátra és oldalirányban is szóródik
⇒ oldalirányban fele olyan a szóródás intenzitása, és polarizált a
fény;
⇒ a szóródás hatékonysága 1/λ4-nel arányos
(⇒ az ibolya 12–14-szer erősebben szóródik, mint a
mélyvörös!)
az 1/λ4 szorzó elnyomja a vöröset és kiemeli a kéket;
 Meteorológiai sugárzástani paraméterek
Spektrum Rövidhullám Hosszúhullám Teljes sugárzás
szerint: (λ<3.5µm) (λ>10µm)
Irány PIRANOMÉTER PIRGEOMÉTER PIRRADIOMÉTER
szerint:
↓ haladó 1. Globális 6. Légköri 9. Teljes lefelé
sugárzás vissza- haladó
2. Diffúz sugárzás sugárzási
áramsűrűség
sugárzás
3. Direkt
sugárzás
↑ haladó 4.Visszavert 7. Felszíni 10. Teljes felfelé
sugárzás kisugárzás haladó
sugárzási
áramsűrűség
Egyenleg 5. R.hullámú 8. H.hullámú 11. Teljes
sugárzási sugárzási sugárzási
egyenleg egyenleg egyenleg
A sugárzás erőssége jellemezhető azzal a
hőmennyiséggel, amely akkor keletkezik, ha a sugárzást
egy tökéletesen elnyelő testtel elnyeletjük.
A sugárzás mértéke az a hőmennyiség, amely a sugárzás
irányára merőlegesen állított egységnyi felületen
időegység idő alatt keletkeznék, ha az a ráeső sugárzást
teljesen elnyelné. Mértékegysége:W⋅m-2
Másik fontos sugárzási jellemző a napfénytartam. Ez a
120W⋅m-2 fölötti globális sugárzás időtartama (óra⋅év-1).
Mérése a 19-20. sz. fordulóján kezdődött Ógyallán és
Kalocsán Angström féle pirheliométerekkel. 1965 óta a
sugárzásmérés központi obszervatóriuma Pestlőrinc.
Campbell-Stokes féle napfénytartammérő
A napsugárzás évi menete
A globális sugárzás mennyiségét a földrajzi szélesség és
a borultság mértéke határozza meg. Magyarországon a
3° szélességkülönbség 200-250 MJ⋅m-2⋅év-1 különbséget
idéz elő.
A csillagászatilag lehetséges globális sugárzás évi
menete a napmagassághoz igazodva decemberi
minimumot és júliusi maximumot mutat.
A tényleges globális sugárzás évi menete hasonló,
értékei évi országos átlagban a lehetséges érték 65%-át
érik el (a felhőzet visszatartó hatása).

A havi minimum ÉK-en 78 MJ⋅m-2⋅hó-1, az Alföld közepén

97 MJ⋅m-2⋅hó-1 .
A havi maximum Ny-on 620 MJ⋅m-2⋅hó-1, az Alföld
közepén 700 MJ⋅m-2⋅hó-1.
Az éves menettel a globális sugárzás diffúz és direkt
összetevőjének aránya is változik.
Még a derültebb nyári félévben is csak 50-50% a direkt /
diffúz arány.
Télen a globális sugárzás kétharmada a szórt sugárzásból
származik.
A globális sugárzás és összetevőinek napi menete
A végtelenből jött, de a platánok
Hallgattak, a sok zord, kevély sudár,
- Csak villámtól reszketnek a titánok,
Mit nékik egy kis halavány sugár! -

Tóth Árpád: Kora márciusi

napsugár (részlet)
A globális sugárzás területi képében egyértelműen a
medence jelleg bontakozik ki.
A globálsugárzás (MJ/m2) átlagos évi összege Magyarországon (2000-2009)
De itt a búza s rozs méhébe száz
Apróság vár a fényre, napra, csendbe.
És várnak egyre mind a virradatra,
Mikor az égből napsugár pereg.
A duzzadt tábla jó, acélos fajta
S hajnalba jönnek barna emberek,
A válluk széles, nagy kasza van rajta...
... Szellő fuvall, a tábla megremeg.

József Attila: Aratás előttA

(részlet)
Mezőgazdasági, ökológiai szempontból nagy jelentőségű a
fotoszintetikusan aktív sugárzás (380-710 nm közötti
hullámhossz tartomány).
A felszínt elérő rövidhullámú sugárzás egy része visszaverődik
(albedó). A felszín fizikai paramétereinek változásaival
összefüggésben ez sajátos időbeli és térbeli dinamikát mutat.

Az albedó (%) évi menete különböző felszínek esetén.

Az albedó sajátos területi változásokat mutat a téli és a
nyári félév során.
A globális sugárzás és a visszavert rövidhullámú sugárzás különbsége a
rövidhullámú sugárzási egyenleg. Ez a globális sugárzáshoz hasonló
időbeli és térbeli dinamikát mutat kisebb értékekkel.
 A napsugár
ecsetje jár
már
a sivár
Az elnyelt rövidhullámú sugárzástól tűzfalon;
felmelegedő felszín hosszúhullámú eszedbe jut-e angyalom
sugárzást bocsát ki. a régi fal, a régi rom
Itáliában,
A légköri üvegházgázok ennek a ahol szerelmünk
sugárzásnak egy részét elnyelik és csitrikorában
láttunk annyi
visszasugározzák a felszínre. fürge gyíkot suhanni?
A felszín által kisugárzott és a légkör
által visszasugárzott energiamennyiség Babits Mihály: A napsugár
ecsetje
különbsége a felszín hosszúhullámú
sugárzási egyenlege.
Ha ezt hozzáadjuk a rövidhullámú sugárzási egyenleg
értékéhez, akkor a felszín teljes sugárzási egyenlegéhez
jutunk, ami meghatározza az éghajlati folyamatok
energiaforrását.
A napfénytartam
Ha a napsugárzás intenzitása 120 W⋅m-2 felett van, azt
mondjuk, süt a nap. Mértékegysége: óra⋅év-1.
Maximuma júliusban, minimuma decemberben van.
Ó nézd a labdát, álom-égbe szállón
Nem napsugáron, szemeden hevül
Szép fénye, mint eső után a márvány
Szüz tórul visszacsillan a szivárvány.

József Attila: Tavaszi labdajáték

(részlet)
 Nézzük mindig a dolgok napos
oldalát!

Mára befejeztük, viszontlátásra!